10/2005. (V. 31.) Dunaharaszti Önkormányzati rendelet a köztisztaságról és a települési szilárd hulladék kezeléséről Egységes szerkezetben! Dunaharaszti Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvényben biztosított jogkörében eljárva, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 23. §-a, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján Dunaharaszti Város közterületei tisztaságának kialakítása, fenntartása, védelme érdekében, a szilárd hulladékkal való gazdálkodás rendjének érdekében a következő rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed: a) a Dunaharaszti Város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, valamint a városban székhellyel, telephellyel vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre; b) a Dunaharaszti Város közigazgatási területén elhelyezkedő közterületekre, illetve a magántulajdonú ingatlanokra; c)2 a közterületek és a magántulajdonú ingatlanok tisztaságának védelmére, a települési szilárd-, illetve a veszélyes hulladék összegyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, a szelektív hulladékgyűjtés helyi rendszerére. Alapelvek 2. § (1) A település tisztaságának védelme elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek érdekében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a szennyeződést okozó tevékenységtől és magatartástól tartózkodni. (2) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, használati joggal rendelkező bérlőjének kell gondoskodni. (3) A hulladék termelője, birtokosa, a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, illetve előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés és közterületrongálás megszüntetéséért, a környezeti állapot és a köztisztaság helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is. Alapfogalmak 3. § E rendelet alkalmazásában: a) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá egyéb ingatlanok közhasználatra átadott része; b) járda: gyalogos-közlekedésre rendelt kiépített vagy kiépítetlen terület;
c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése; d) köztisztasági szolgáltatás: a közterület tisztántartása és a települési szilárd hulladék begyűjtése, kezelése; e) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és egyéb szilárd hulladék; f) háztartási hulladék (szemét): a lakásban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és ingatlanokban, valamint társasházakban a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben keletkezett szilárd hulladék, g) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét); h) nem háztartási hulladék: - az állati tetem és trágya, - a jég, a hó, a sár, - az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, - továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, - valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem; i) zöldhulladék: - falomb, - kaszálék, - nyesedék, - egyéb növényi maradványok; j) veszélyes hulladék: A jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Ilyen többek között: - a fáradtolaj, - a használt étolaj, - a savas akkumulátorok, - az olajos flakonok, - a háztartásokban használt festékek és hígítók, - a fakonzerváló szerek, - a korrózióvédő anyagok, - a háztartási tisztítószerek és vegyszerek, - a különböző gyógyszerek, - a kozmetikumok, - a száraz- és gombelemek, - a fotóvegyszerek, - a higanytartalmú hulladékok, - a növényvédőszerek és irtószerek, - az elektromos készülékek és berendezések, - valamint mindezen anyagok göngyölegei. k) hulladékkezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása, a kijelölt lerakóhelyre történő elszállítása; l) lomtalanítás: az egyéb szilárd hulladék évi egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban, Szolgáltató által történő elszállítása;
2
m) tulajdonos: az ingatlan, ingatlanrész, helyiség tulajdonosa, bérlője, használója, haszonélvezője. o)2 szelektív hulladékgyűjtés: újbóli felhasználásra alkalmas szilárd hulladék frakciók szerint elkülönített összegyűjtése. II. INGATLANOK, KÖZTERÜLETEK TISZTÁN TARTÁSA A közterületek és egyéb ingatlanok tulajdonosának kötelességei 4. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni a közterületek rendszeres tisztításáról, portalanításáról, a téli üzemeltetés megszervezéséről (hóeltakarítás, síkosság-mentesítés), a szemét összegyűjtéséről és elszállításáról szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató útján, (2) Az Önkormányzat külön jogszabály alapján gondoskodik a közutak állapotának felülvizsgálatáról és a szükséges javítások elvégzéséről, járdák létesítéséről, az úttest és a járda közötti zöldsávban lévő árkok, csapadékvíz-elvezető rendszerek terv szerinti kialakításáról. (3) A közterületek rendjét, tisztaságát a Polgármesteri Hivatal szervezetében működő Közterület-felügyelet ellenőrzi. 5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv), valamint az úttestig terjedő közterület tisztántartásáról, a nyílt árkok folyamatos rendben tartásáról, továbbá műtárgyainak tisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról; b) a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (kapualj, lépcsőház, folyosó, pince, padlástér, udvar stb.) tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről. (2) Tilos a csapadékvíz-elvezető, szikkasztó árkok betemetése. (3)1 Tilos az ingatlanokon és az azokat övező közterületeken minden olyan lom, hulladék tárolása, amely veszélyezteti az emberi egészséget, szennyezi a környezetet és rontja a rendezett városképet. 6. § (1) Az ingatlan tulajdonosa téli időszakban, havazást követően az ingatlanát közvetlenül határoló közterületen lévő járdáról a havat, jeget haladéktalanul köteles eltakarítani, a síkosság-mentesítést elvégezni. (2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell felhalmozni, hogy az a csapadékvíz elfolyását ne gátolja, illetve oly módon, hogy a gyalogos- és közúti forgalom biztonsága és zavartalansága biztosított legyen. (3) Tilos az összegyűjtött hó elhelyezése gyalogos közlekedési útvonalon, útkereszteződésben, úttorkolatban, a kapubejáró elé annak szélességében, a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, a tömegközlekedésre szolgáló jármű és a járda közötti területen, a közüzemi-, szolgáltatási-, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein. (4) A hóeltakarítás és a jégmentesítés során tilos környezetszennyező anyagokat (pl. konyhasó), darabos, sérülést okozó anyagokat, valamint bomló és szerves anyagokat használni. (5) A jégmentesítésre homokot, hamut, fűrészport, kőporlisztet kell szóróanyagként használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra, síkosság-mentesítésre kötelezettnek kell gondoskodnia. Az építtető, kivitelező, közterület-használó felelősségei3 3
7. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az ingatlan tulajdonosának és az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Építési beruházás esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (3) Építésnél, felújításnál, vagy bontásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4)3 Közterületen – a (7) bekezdésben foglalt kivételekkel – építési és egyéb törmelék csak konténerben és legfeljebb 3 napig tárolható, ezután a Polgármester a mulasztó költségére és veszélyére elrendelheti a jogtalanul tárolt anyagok elszállítását. (5)3 Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a Polgármester, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. (6)1, 3 Közterületen – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – építőanyag legfeljebb 3 napig tárolható. Az ezt meghaladó időszakra a 14/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (7) Tilos közúton, útpadkán építési törmeléket, valamint bármilyen egyéb hulladékot elhelyezni. 8. § (1) A város területén hulladékot elszórni, eldobni, egészségre és környezetre ártalmas anyagot és folyadékot, szennyvizet kiönteni, kivezetni, vagy a környezetet bármilyen egyéb módon szennyezni tilos. (2) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli. 9. § A város területén szennyező anyagot (szemetet, folyadékot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során por és elfolyás ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a közterület szennyeződne, a szennyeződés és szóródás előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. 10. §3 (1) A közterület használata nem ronthatja a városképet, nem akadályozhatja az élet- és vagyonbiztonságot, a közlekedést, az intézmények és egyéb létesítmények (pl. kereskedelmi egységek, tűzcsapok, tolózárak, stb.) biztonságos megközelíthetőségét, a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát. (2) Személygépkocsik és egyéb járművek eladásra való felkínálása közterületen tilos. (3) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. (4) Mozgó járművel történő hangos hirdetések, közlemények közzététele csak munkanapokon lehetséges; hétfői, keddi, szerdai és csütörtöki napokon 8 – 12 óráig és 15 – 18 óráig, valamint pénteken 8 – 12 óráig. Az ilyen tevékenységhez a jegyző előzetes engedélye szükséges. (5) Közterületen ipari tevékenységet, építési, szerelési, javítási munkákat végezni csak a Polgármester és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatóságok engedélyével, illetve megbízásából lehet. (6) Közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve a vendéglátó-ipari egységekhez tartozó, az üzembentartó jogszerű használatában álló, erre a célra szolgáló területen belüli fogyasztást. 11. § (1) Közterületen hirdetés (plakát) csak az erre a célra kialakított felületeken, külön rendeletben meghatározottak szerint helyezhető el. 4
(2)3 Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat, közlekedési- és útbaigazító táblákat bármilyen felirattal megrongálni, felületükön plakátot, hirdetést elhelyezni. A feliratokat, hirdetéseket, plakátokat az, aki azokat elhelyezte, illetve akinek az érdekében azokat kihelyezték, a közterület-felügyelők felszólítását követő 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (3)3 Az engedéllyel kihelyezett, de idejét múlt hirdetést az elhelyező 24 órán belül köteles eltávolítani, továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni. 11/A. §4 Az Önkormányzat a közterületen lévő járdák létesítéséről (1) a) saját beruházásában, vagy b) lakossági járdaépítés támogatásával, a megépült járda anyagköltségének m²-re vetített utólagos térítésével, az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint gondoskodik. (2) A járdaépítés engedélyezése a mellékletben megadott eljárási rend szerint történik. 12. § (1) Állati tetemet és minden olyan anyagot, amely a környezetet szennyezi, a lakosság egészségét veszélyezteti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, sem köz-, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (2)3 Elhullott állat tetemét az állat tulajdonosa köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak és saját költségén - a tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező személlyel, vállalkozóval - azonnal elszállíttatni. Az állati tetemek közterületről történő elszállíttatásáról a Polgármesteri Hivatal a tetem észlelését követően azonnal gondoskodik. 13. § Közterületet fekáliával és állati ürülékkel szennyezni tilos. A közterületen sétáltatott háziállatok ürülékét az állat tulajdonosa azonnal köteles feltakarítani. 14. §2 A hatáskörrel rendelkező szakbizottság negyedévente köztisztasági szemlét tart. A köztisztasági szemlére meghívhatja a helyi környezetvédelmi szervezeteket. 14/A. §3 A közterület rendeltetéstől eltérő használatára – az 5-6. §-okban, a 7. § (4)-(5), valamint a (7) bekezdéseiben és a 8-13. §-okban foglalt esetek kivételével – a Polgári Törvénykönyvről szóló, 1959. évi IV. tv. rendelkezései szerint megalkotott közterülethasználati szerződés köthető, melynek aláírására az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jogosult. III. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSE 15. § (1) Dunaharaszti Város Önkormányzata közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése és a kijelölt lerakóhelyre történő elszállítása (továbbiakban: hulladékkezelés) érdekében közszolgáltatást szervez és tart fenn. (2) A hulladékkezelést az Önkormányzat a DHRV Kft., mint szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató) útján látja el. (3) A hulladékkezelést a Szolgáltató térítés ellenében végzi. A közszolgáltatási díjakat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. (4) Dunaharaszti Város közigazgatási területén élő állandó és ideiglenes lakosoknak háztartásonként, valamint a közületeknek, illetve a Dunaharaszti székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozóknak és gazdálkodó szervezeteknek a nem rendszeresen keletkező, saját beszállítású hulladék esetén 1 m³/hó mennyiségig az A.S.A. Kft. térítésmentes hulladéklerakási lehetőséget biztosít a Gyál város területén található hulladéklerakó telepen. 16. § (1)1 A hulladékkezelés kötelezően igénybeveendő szolgáltatás. 5
(2) A Szolgáltató és az ingatlan tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással - a szolgáltatás igénybevételével - jön létre. (3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a Szolgáltatónak bejelenteni, ha a tulajdonos személyében való változás, vagy egyéb ok - így pl. a közszolgáltatásba újonnan történő bekapcsolódás - folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölni az ingatlanon lakók számát és az ingatlanon várhatóan keletkező települési szilárd hulladék mennyiségét. (4) Az ingatlan tulajdonosát nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik és ahol települési szilárd hulladék nem keletkezik. (5) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlan egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégbíróság által bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelephelyéül is szolgál, köteles az ingatlanon keletkezett települési szilárd hulladékot a gazdasági tevékenység során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladék kezeléséről a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően gondoskodik. 17. § (1) A vállalkozások és gazdasági szervezetek számára nem kötelező a közszolgáltatás igénybevétele, ha: a) a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és a települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas hulladékkezelő berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek és a tevékenységük során képződött szilárd települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak; b) a települési szilárd hulladékuk kezelését az erre feljogosított engedéllyel rendelkező egyéb szolgáltatóra bízzák. (2) Amennyiben a helyi közszolgáltatást a vállalkozó, illetve gazdasági szervezet nem veszi igénybe, úgy a szilárd hulladék kezelésének módjáról, illetve az azzal megbízott szolgáltató adatainak bejelentéséről gondoskodnia kell az Önkormányzat felé. (3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó gazdasági szervezetek kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. 18. § (1) A Szolgáltató köteles a háztartási hulladékot rendszeresen, hetente egy alkalommal elszállítani. A Szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak a jogszabályokban, illetve a jelen rendelet 19. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A Szolgáltató a rendszeres hulladékszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni. (2)2 Amennyiben a szemétszállítás ütemterv szerinti időpontja munkaszüneti napra esik, a Szolgáltató köteles a lakosság részére a tényleges szállítás napjáról legfeljebb 60, de legalább 15 nappal korábban tájékoztatást nyújtani. (3) Ha a teljesítés a Szolgáltató hibájából marad el, köteles a hulladékot a következő munkanapon elszállítani. (4) A lakosság köteles a szilárd hulladékot gyűjteni. A hulladéktároló edény csak a szállítási napon helyezhető ki a közterületre úgy, hogy az sem a talajt, sem a levegőt ne szennyezze, a közlekedést ne akadályozza. Az edényt az ingatlan előtt úgy kell elhelyezni, hogy az könnyen hozzáférhető legyen.
6
19. § (1) A tulajdonos a háztartási hulladék gyűjtésére, tárolására tárolóedényt, illetve annak hiányában a Szolgáltató által erre a célra forgalmazott hulladékgyűjtő zsákot köteles alkalmazni. (2) A tárolóedényt a tulajdonos köteles tisztántartani, a Szolgáltató által átadott azonosítót a hulladékgyűjtő edényen köteles elhelyezni. (3) A közterületre kihelyezett hulladékot a Szolgáltató köteles elszállítani, a szolgáltatás szabályainak betartásáról, illetve a hulladékszállítási díj behajtásáról gondoskodni. (4) A hulladéktároló edénybe csak háztartási hulladék helyezhető. Tilos nem háztartási hulladékot, veszélyes hulladékot, mérgező, folyékony, égő, parázsló, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozók egészségét, testi épségét és a szállító berendezéseket rongálja. (5) A lakossági hulladékgyűjtés keretén belül a hulladékgyűjtő edénybe építési törmeléket elhelyezni tilos. (6) Amennyiben a tároló edény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött, vagy befagyott, illetve, ha az edénybe kerülő hulladékot az edényben úgy összepréselték, hogy az edényt kiüríteni nem lehet, akkor a tulajdonos köteles a hulladékot eltávolítani és a hulladékgyűjtő edényt ürítésre alkalmassá tenni. 19/A. § (1) Dunaharaszti város közigazgatási területén a szervezett szelektívhulladékgyűjtés gyűjtőszigeteken, gyűjtőkonténerekben, frakciók szerint - papír, fém, műanyagok, üveg - szétválogatva történik. A gyűjtőkonténereken jól láthatóan kell jelezni a megfelelő frakciókat. (2) Tilos a gyűjtőkonténerekben és azok környezetében az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül minden egyéb hulladékot, így különösen kommunális hulladékot, veszélyes hulladékot, építési hulladékot elhelyezni. (3) Szolgáltató köteles a gyűjtőkonténerek rendszeres ürítéséről, tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni. 20. § (1) Lomtalanítás évente egy alkalommal történik, ingatlanonként, lakásonként 2 m3 lomot a Szolgáltató díjmentesen szállít el. A Szolgáltató több alkalommal is végezheti a lomtalanítást, megjelölve az egyes alkalmakkor elszállításra kerülő lom fajtáját. (2) A zöldhulladék a háztartási hulladékszállítás keretén belül, a hulladékgyűjtő edény űrtartalmának legfeljebb 30%-át teheti ki, továbbá évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) történő összegyűjtéséről - lombtalanítás - a Szolgáltató gondoskodik. (3)2 A lomtalanítás, illetve a zöldhulladék-elszállítás pontos időpontjáról annak megkezdése előtt legfeljebb 60, de legalább 15 nappal korábban a Szolgáltató köteles a lakosság részére tájékoztatást nyújtani. (4)2 A kerti zöld hulladékot lehetőség szerint komposztálni kell. A komposztálás helyét úgy kell kialakítani, hogy az a szomszédos ingatlanok telekhatárától legalább 1 m távolságban helyezkedjen el. (5) Dunaharaszti város közigazgatási területén kizárólag a száraz állapotú növényi hulladék elégetésére van lehetőség, mindennemű egyéb hulladék égetése szigorúan tilos. (6) A száraz állapotú növényi hulladék elégetése pénteki napokon 17 és 21 óra között történhet. A hulladék tulajdonosa erre a célra csak saját ingatlanát veheti igénybe. Munkaszüneti-, valamint pihenőnapokon a száraz állapotú növényi hulladék égetése is tilos. (7) Az ingatlan tulajdonosa a rothadó, vagy kellemetlen szagot árasztó hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről azonnal köteles gondoskodni. 21. § Üzletek, vendéglátóegységek, intézmények, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek bejáratai mellett az épület tulajdonosa kellő számú hulladékgyűjtő tartályt
7
köteles elhelyezni és azoknak a hulladékszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről, tisztántartásáról gondoskodni. 22. § (1) A háztartási hulladék körébe nem tartozó anyagok a háztartási hulladékgyűjtés keretében nem szállíthatók el. Ezek elszállítása a tulajdonos kötelessége. Ennek bizonylatait veszélyes hulladék esetén 10 évig, egyéb hulladék esetén 5 évig kötelező megőrizni. (2)2 Évente legalább egy alkalommal az Önkormányzat gondoskodik a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék – ideiglenesen kijelölt területen történő – gyűjtéséről, elszállíttatásáról. Ennek időpontjáról és a kijelölt gyűjtőhelyekről az Önkormányzat a gyűjtést megelőzően – legfeljebb 60, de legalább 15 nappal korábban - a lakosság részére tájékoztatást nyújt. (3) A veszélyes hulladékok közé tartozó galvánelem lakossági gyűjtése az Önkormányzat által az egyes intézményekbe, üzletekbe kihelyezett gyűjtőedényekbe folyamatosan történik. 23. § Dunaharaszti Város közigazgatási területén hulladéklerakó-telep nem alakítható ki. IV. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS2 24. § (1) Dunaharaszti Város közigazgatási területén az Önkormányzat a Szolgáltatóval együttműködve szelektív hulladékgyűjtési közszolgáltatást szervez és tart fenn. (2) A lakosság által a háztartásokban szelektíven gyűjtött hulladékot a Szolgáltató térítésmentesen, a kommunális hulladék összegyűjtésével egy időben, de 2 heti rendszerességgel, házhoz menő begyűjtő-járattal szállítja el. (3) Az egyes hulladékfrakciók begyűjtése az ingatlanok előtti közterületről az alábbiak szerint történik: a) a nem visszaváltható, átlátszó, ásványvizes és üdítős palack (PET-palack) sárga színű zsákban, b) az üveg (boros-, pezsgős-, szörpös-, sörös-, befőttes üveg) zöld színű zsákban kerül elszállításra úgy, hogy a zsákokat a Szolgáltató térítésmentesen biztosítja; c) a kötegelve kihelyezett papírhulladékot (újság, íves papírhulladék, nem szennyezett hullámkarton) a Szolgáltató térítésmentesen elszállítja. (4) A Szolgáltató az ingatlantulajdonosok részére a zsákokat alkalmanként, a begyűjtéssel egyidejűleg, a következő szállítási ütemre előre biztosítja úgy, hogy azokat lehetőség szerint a postaládákban helyezi el. Amennyiben szükséges, több zsák is igényelhető, a Szolgáltató ezeket is térítésmentesen bocsátja az igénylő rendelkezésére. 25. § (1) A szelektív gyűjtőzsákokba és gyűjtőkonténerekbe csak az azokon feltüntetett, tiszta hulladék kerülhet, tilos bennük rendeltetéstől eltérő, környezetre és emberi egészségre ártalmas, gyűjtőjárművet rongáló hulladékot elhelyezni. (2) A 24. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozónak minősülő a) palackokat (különböző színű és vastagságú mosószeres, öblítős, festékes, vegyszeres palack, stb.) b) üvegeket (ablaküveg, autóüveg, tükör, váza, stb.) c) papírhulladékot (mirelit ételek dobozai, pizzás doboz, tortás doboz, stb.) a kommunális hulladék tárolását szolgáló edényben kell elhelyezni. (3) A gyűjtőzsákokat az elszállítás napján úgy kell kihelyezni, hogy az a forgalmat ne zavarja. Kiszakadt zsákot, kötegelés nélküli papírhulladékot kihelyezni tilos.
8
26. § A lakosok részére a Szolgáltató lehetőséget biztosít 120 literes színes szelektív gyűjtőedények (műanyag kukák) önköltségi áron történő megvásárlására, ezek ürítése a zsákok begyűjtésével egyidejűleg és díjmentesen történik. 27. § Zárt udvarral rendelkező társasházak esetében a zsákok útján történő szelektív hulladékgyűjtés kiváltható a társasház területére (de nem közterületre) elhelyezett színes konténerekkel, melyeket a Szolgáltató térítésmentesen, tulajdonjog fenntartásával biztosít; a konténerek tisztántartásáért, a konténereket érintő rongálásból és lopásból eredő károkért a társasház lakóközössége felel. 28. § Az Önkormányzat által fenntartott közintézményekben a szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőkonténerek segítségével valósul meg. 29. § (1) Amennyiben a szelektív hulladék elszállítása a meghatározott időpontban a Szolgáltató hibájából elmarad, a hulladékot Szolgáltató köteles 24 órán belül elszállítani. (2) Ha a szelektív hulladék szállításának megszokott időpontja munkaszüneti napra esik, a Szolgáltató köteles a lakosságot a szállítás napjáról legfeljebb 60, de legalább 15 nappal korábban tájékoztatni. (3) Amennyiben Szolgáltató a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódóan a 30. §-ban leírt szabálysértést, vagy egyéb jogszabálysértést tapasztal, arról haladéktalanul köteles a Polgármesteri Hivatalt értesíteni. (4) Szolgáltató az Önkormányzat hivatalos lapjában és honlapján, a helyi kábeltelevízióban, saját honlapján, szórólapon, zsákokon lévő matricákkal, közüzemi számla hátoldalán, egyéb módon folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a házhoz menő begyűjtési rendszer szabályairól és esetleges változásairól.” V. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK2 30. §2 (1) Szolgáltató a tevékenysége ellátása során birtokába került személyes adatokat köteles az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően, az elvárható legnagyobb biztonsággal és körültekintéssel kezelni. (2)1, 2, 5 (3)2 Az e rendeletben szabályozott köztisztasági kötelezettségek, valamint a települési szilárd hulladékkal, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kötelezettségek be nem tartása esetén Dunaharaszti Város Jegyzője jogosult a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján hulladékgazdálkodási bírság kiszabására. (4) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Dunaharaszti Város Önkormányzatának 37/2001. (XII. 17.) Ök. számú rendeletének 10-13., 16-34., valamint 46. §-ai hatályukat vesztik. Dr. Szalay László s.k. polgármester
Pethő Zoltán s.k. jegyző
A rendelet kihirdetve: 2005. május 31-én. Dunaharaszti, 2005. május 31.
Pethő Zoltán s.k. jegyző 9
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2012. április 24-én. Dunaharaszti, 2012. április 24.
Pethő Zoltán jegyző
______________________________________ 1 Módosította a 15/2007. (X. 30.) rendelet, mely hatályos 2007. november 1-től 2 Módosította a 8/2008. (IV. 1.) rendelet, mely hatályos 2008. április 15-től 3 Módosította a 17/2008. (VII. 1.) rendelet, mely hatályos 2008. július 1-től 4 Módosította az 1/2012. (II. 7.) rendelet, mely hatályos 2012. február 7-től 5 Módosította a 13/2012. (IV. 24.) rendelet, mely hatályos 2012. május 1-től
10
Melléklet4 FELHÍVÁS Dunaharaszti Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a város lakossága számára ÖNERŐS LAKOSSÁGI JÁRDAÉPÍTÉS ANYAGKÖLTSÉGÉNEK a járda megépülte utáni utólagos térítésére. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg a járdaépítésre eddig benyújtott kérelmek érvényüket vesztik. A költségtérítésre rendelkezésre álló keret, az aktuális éves költségvetési rendelet szerint meghatározott keretösszeg erejéig nyújtható térítés a kérelmek beérkezésének sorrendjében. A kiépítendő járdák anyagköltségének térítéséhez szükséges kérelem a honlapról letölthető (www.dunaharaszti.hu) és a Műszaki Irodában átvehető. Az igények a KÖLTSÉGTÉRÍTÉSI KÉRELEM formanyomtatványon nyújthatók be, és a kérelemmel egyidejűleg átadásra kerülnek az ÖNERŐS LAKOSSÁGI JÁRDAÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK, melyek alapján a járdát meg kell építeni. A költségtérítés kifizetésének feltétele: 1. A járdaépítéshez kapcsolódó, a kérelmező nevére szóló (építőanyagról szóló) számla 2. Az 1. pontban megjelölt számlák együttes összegének meg kell haladnia a Polgármesteri Hivataltól igényelt költségtérítés összegét. 3. A járda építésének mindig a költségvetési év november 15.-ig meg kell valósulnia. A Polgármesteri Hivatal az igénylőknek kifizetett költségtérítésről IGAZOLÁST állít ki, melyben szerepelni kell az igénylő adóazonosító jelének.
Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda
11
ÖNERŐS LAKOSSÁGI JÁRDAÉPÍTÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI A kiépítendő járda minimális szélessége: 1,20 m (szélesebb járda építhető, de az 1,20 m feletti járdarészhez térítés nem adható) A kiépítendő pályaszerkezet: - 10 cm C12 beton (3,5q cement/1m3 beton) - 10 cm homokos kavics ágyazat A járdában lépcső nem építhető, rámpa max. 1:10 (10 cm magasság 1m vízszintes felületen kifuttatva) arányban építhető az OTÉK előírásai szerint. A pályázatok beadása folyamatosan történhet. Döntés a rendelkezésre álló éves keretösszeg erejéig a beadás sorrendjében történik. A térítés utólagosan történik a járda megépülte után, melynek keretösszegét az éves költségvetési rendelet határozza meg. A megépített járda minőségét a Műszaki Iroda dolgozói ellenőrzik, és térítés csak a megfelelően, a megjelölt határidőig megvalósult járda esetében kerülhet kifizetésre. A pályázat lebonyolítása: 4.
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSI KÉRELEM kitöltése és ÖNERŐS LAKOSSÁGI
JÁRDAÉPÍTÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI nyomtatvány átvétele. 5.
A Műszaki Iroda ellenőrzése, hogy kiépített járda nincs (vagy nagyon rossz
minőségű) az ingatlan előtt a kérelem időpontjában. 6.
A kérelem elfogadásának visszaigazolása telefonon történő értesítés alapján.
7.
A járda megépítése a tulajdonos által.
8.
A járdaépítésnek az építtető általi készrejelentése és a számlák benyújtása
(anyagköltség). 9.
A Műszaki Iroda minőségi ellenőrzése (ha lehet, az ingatlantulajdonossal együtt
szemlézve) 10.
Értesítés a pénzbeni térítés kifizetéséről.
A költségtérítés kifizetésének feltétele: A járdaépítéshez kapcsolódó, a kérelmező (építő) nevére szóló számla. Az 1. pontban megjelölt számlák együttes összegének meg kell haladnia A Polgármesteri Hivataltól igényelt költségtérítés összegét. A számlákban szereplő anyagok díjáról szóló tételek kizárólag csak a megépítendő járdával összefüggő költségekhez kapcsolódhatnak. Az igénylőknek vállalniuk kell, hogy a járdát………../év november 15-ig megépítik, ellenkező esetben a támogatási ígérvény automatikusan érvényét veszti.
12
Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal Sorszám:….…./……..év.
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSI KÉRELEM Alulírott…………………………………….., Dunaharaszti……………………………..utca …….szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Polgármesteri Hivatalhoz, hogy részemre az ÖNERŐS LAKOSSÁGI JÁRDAÉPÍTÉSHEZ költségtérítést biztosítani szíveskedjenek. Az ingatlan utcafronti hossza:……………….m
Járda szélessége:
1,20 m
A kiépítendő járda területe:……….....…...…m2
Normatív térítés:
…...-Ft/m2
Térítés összege …….. évben:....................Ft A járdaépítés határideje: ……../év november 15. Egyúttal kijelentem, hogy az ÖNERŐS LAKOSSÁGI JÁRDAÉPÍTÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSAIT átvettem és tudomásul veszem, hogy az előírástól eltérően, nem megfelelően megépített, illetve a megadott határidőig meg nem épített járdához a Polgármesteri Hivatal térítést nem fizet. Az adatközlés önkéntes: hozzájárulok az ügyintézéshez szükséges adataim kezeléséhez. Dunaharaszti, 20……………………
……………………………….. igénylő aláírása Telefon:………………………..
A kérelem időpontjában az ingatlan nem rendelkezik kiépített járdával ……………….. dátum
………………… Műszaki Iroda képv.
A járda elkészült:
………………… dátum
…………………. ingatlantulajdonos
A megépült járda műszakilag megfelelő:
………………… dátum
…………………. Műszaki Iroda képv.
A járda megépült. Az ellenőrzése megtörtént, kifizethető:……………………………..Ft. 13
…………………………………… Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal
Megállapodás amely létrejött egyrészről a Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal (2330 Dunaharaszti Fő út 152., adószám: 15393173-2-13) másrészről Név:
……………….…………………
Lakcím:…………….………………………………… lakos (továbbiakban igénylő ) között a mai napon, az alábbi feltételekkel. 1. A Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal az Önkormányzat az …………….éves költségvetéséről szóló rendelet alapján a Dunaharaszti ……………………….utca ……… sz. ingatlan előtt az önerőből megépült járda anyagának költségének – az igénylő nevére szóló - számlával igazolt összegéből ………………..Ft –ot, azaz..…………………………………………………..Forintot az igénylő részére megtérít. (…….m2 alapján, …….,-Ft/m2) 2. A bemutatott számlák a) sorszáma:…….……………összege:………...…..Ft; b) sorszáma:……….…………összege:………….....Ft; c) sorszáma:………….………összege:…………….Ft. 3. Az igénylő az 1-es pontban megjelölt összeget költségeinek megtérítésére elfogadja, és kéri a költségtérítés kiutalását a következő bankszámlára, illetve postacímre: ……………………………………………………………….(számlaszám) ……………………………………………………………….(postacím) 4. Az igénylő tudomásul veszi, hogy - e megállapodásban megjelölt járdaépítési munkával kapcsolatban - további költségtérítésre nem tarthat igényt. 5. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy e Megállapodás keretében bemutatott számlát(kat), amely(ek) e megállapodás 2. pontjában szerepel(nek) egyéb, más gazdasági ügyletben költségelszámolás céljából nem használja fel. Dunaharaszti, …………………………… Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal részéről Kötelezettség vállaló:
14
……………………….. Ellenjegyző:
…………………… Igénylő
…………………………. Keretgazda: …………………………
15
