Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Aljegyzőjétől
02-22031/2005.
Tárgy: Tájékoztatás az ügyfélfogadás tapasztalatairól Melléklet: 4 db
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Ez a tájékoztató rendhagyó a különféle, nagyszámú és változatos előterjesztések sorában, hiszen a polgármesteri hivatalról, a közigazgatási munkáról, a tisztviselők és az ügyfelek kapcsolatáról szól. A hivatal, a közigazgatás és a tisztviselők pedig akkor dolgoznak legalábbis megfelelően, ha munkájuk észrevehetetlen, hiszen többnyire a végeredmény számít: az ügyfél, az állampolgár ügye gyorsan, jogszerűen, emberségesen, alaposan el legyen intézve. Általában nem érdekes sem a hivatal egésze, sem az itt dolgozók személye, s a legjobb, ha semmilyen állampolgárügyintéző kapcsolatról nem is beszélünk. S ez így is van jól. Ezek előrebocsátásával különösen megtisztelő, hogy a Képviselő-testület elfogadta munkatervében ezt a napirendi pontot, hogy kíváncsi arra a munkára, amely az önkormányzat tulajdonosi mivoltából adódó tevékenység mellett fő feladatát adja a hivatalnak, a hivatalnokoknak. Igazgatás-közigazgatás: Amikor két ember összeáll azért, hogy egy követ máshová tegyenek, amelyet külön-külön nem tudnának elmozdítani – ez már igazgatás elemi fokon. Adott a döntés, az egyező szándék és az összehangolt tevékenység. Az igazgatás folyamata középiskolás szinten döntés → tervezés → feltételek biztosítása → szervezés, együttműködés → végrehajtás → ellenőrzés. Milyen speciális ismérvei vannak a közigazgatásnak: 1. közügyeket, közcélokat szolgál – ezeket a jog és a kormányzati politika határozza meg, ennek következtében folyamatosan változik 2. az alapdöntések a közigazgatás szintjén kívül történnek (a parlamentben, az önkormányzatban), a közigazgatás célja a közpolitika végrehajtása 3. konform az állam jogrendjével, szigorúan joghoz kötött 4. céljai megvalósítása érdekében közhatalommal rendelkezik, az állami hatalom erejével lép fel 5. a legnagyobb igazgatási szervezet, amely csak normákkal, jogszabályokkal irányítható; szervezeti felépítése hierarchikus 6. tevékenysége nyilvános, átlátható – a nyilvánosság kontrollja alatt áll 7. intézkedéseinek egymással konzisztensnek kell lennie (állandóság, azonosság) 8. működése folyamatos – biztosítja az állami, önkormányzati folytonosságot.
2 A közigazgatás társadalmi környezete által meghatározott. Fontos számára az emberi viselkedés kiszámítása. Csak akkor tudja céljait megvalósítani – amelyek az általános szintjén – közmegegyezésen alapulnak – ha azok, és a hozzájuk vezető módszerek, eszközök az emberek számára elfogadhatóak, vagy erről képes meggyőzni azokat. A népakarat, a közmegegyezés, a közügy azonban nehezen definiálható elvont fogalmak, amelyek korántsem jelentik egyes emberek akaratát, azt, hogy az egyes emberek, vagy akár egyes szervezetek megegyeznek valamiben, közös akaratra jutnának. A közigazgatás tehát az együttműködés, a közügyek, a közérdek általános érvényre juttatása céljából korlátozza, meghatározza az egyén vagy szervezet akaratát, szabadságát, szuverenitását. Ebből következik, hogy mindenki számára ideális közigazgatási struktúra nincs, a közigazgatásnak nincs optimális megoldása. Erre legfeljebb törekedni lehet, úgy, hogy a kényszer és a tolerancia kényes egyensúlyát alakítjuk ki, amely lefogadható az emberek számára. A közigazgatás egységes, stabil és mindenki számára megfelelő szabályozása azért is nehéz vagy lehetetlen, mert rendkívül sok, egymástól eltérő, nem egy esetben gyorsan változó társadalmi viszony normáit kell meghatároznia. A megváltozott társadalmi-gazdasági környezet a közigazgatás számára új feladatokat és új kihívásokat hozott. Ma már nem csak egy szűkebb környezet, hanem az Európai Unió követelményeinek is meg kell felelnie. Eddigi feladatait úgy kell megoldania, hogy az ügyfeleket partnernek tekinti, az ügyfelek jogainak érvényesülését biztosítja. A gyors, pontos és átfogó ügyintézés érdekében használja és kihasználja a technikai eszközök adta lehetőségeket, ugyanakkor megvédi az ügyfél személyes adatait és megakadályozza ugyanezen technikai eszközökkel történő visszaélés lehetőségét. Biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát, de megőrzi, és megfelelően kezeli az ügyfelek személyes adatai, magánélethez, magántitokhoz való jogát. Elvárja, sőt bízik abban, hogy ügyfelei jóhiszeműen járnak el, és jogkövető magatartást tanúsítanak, de szigorúan és határozottan jár el, ha nem így történik. Az ügyfél A törvényi meghatározás szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Ez az ügyfél-fogalom az új – 2005. november 1-jétől hatályos 2004. évi CXL. törvény – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény meghatározása. A joggal foglalkozóknak magyarázható, értelmezhető részletesen ez a meghatározás, de az már első olvasásra is érhető bárki számára, hogy a közigazgatásban mindenki és minden szervezet ügyfél. Már születésünkkor (sőt bizonyos esetben, születésünk előtt is) ügyfeleivé válunk az anyakönyvi igazgatásnak, ügyfelei lehetünk a szociálpolitikai igazgatásnak, a gyámügyi igazgatásnak. Ügyfelek vagyunk, ha tanulunk, ha vállalkozunk, ha adózunk; ügyfelek lehetünk, ha utazni szeretnénk, ha házasodunk, ha építkezünk és lehetne még sorolni, egészen halálunkig vagy még tovább. Iskolai végzettség szerinti osztályozásban ügyfél az írástudatlan, vagy éppen csak a nevét leírni tudó ember, és az is, aki már joggal igényt tarthatna az elektronikus
3 ügyintézés által biztosított előnyökre, mert olyan otthonos a világhálón, mint saját lakásában; és ügyfél, aki jobban tudja, vagy jobban véli tudni a jogszabályokat, mint az ügyintéző. Az ügyfelek természete, viselkedése annyi fél, ahány ember keresi fel a hivatalt. Van, aki siet, mert várja a munka, akár otthon, akár a munkahelyén; van, akit senki és semmi nem vár, hát emberi szóra vágyik. Van, aki pontosan tudja, hogy mit akar; van olyan, aki segítséget akar. Vannak gazdagok, szegényes és nagyon elesettek. Az ügyintézőnek minden emberrel meg kell találnia a hangot. Biztosítania kell, hogy jogait ismerje meg és gyakorolhassa, hogy kötelezettségeit ismerje, hogy teljesíthesse. Hogy a „köz” érdekében jogait csak annyira korlátozza a közigazgatás, amennyire minimálisa szükséges. Hivatalunkban nem történik ügyfélszámlálás, csak az ügyiratokat iktatjuk. A mellékletekben bemutatott ügyiratszámok alapján bízvást állíthatjuk, hogy az ügyfélforgalmunk évente meghaladja a város lakosságának háromszorosát. Olyan ügy ma még kevés van, amelyikben az ügyfél nem keresi fel hivatalunkat, annál több az olyan, amelyben többször is (érdeklődik, tájékozódik, nyomtatványt kér, hiányt pótol stb.). Természetesen a hivatal szervezeti egységeit munkájuk jellegénél fogva nem egyformán sok ügyfél keresi fel. A legtöbben az Adóirodán, a Szociálpolitikai Osztályon, a Gyámhivatalban, a Közigazgatási Osztályon és a Műszaki Osztályon fordulnak meg. Az ügyfelek elégedettségét 2002-ben vizsgáltuk meg. Több, mint 800 kérdőívből csak 50 kérdőív érkezett vissza, egy-egy szervezeti egységre vonatkoztatva nagyon kevés. Az összesítésből kiderül, hogy minden második ügyfelet tudtunk azonnal fogadni, az ügyfelek felének valamennyit várakoznia kellett. Minden második ügyfél jobbnak ítélte hivatalunk eljárását, mint más hivatalokét, de minden ötödik ügyfél rosszabbnak. Eljárásunkat az ügyfelek 80%-a érthetőnek, 79%-uk udvariasnak és segítőkésznek tartotta, 70%-uk szerint megfelelőek voltak az ügyintézés körülményei. A felmérés eredményére lehetünk büszkék, de szégyellhetjük is magunkat. Nagy baj, ha az ügyfelek 20%-a nem értette meg az eljárásunkat, és nagy baj az is, hogy voltak (kevés számban) olyan ügyfelek, akiket nem fogadtunk egyáltalán. Ma már a teljes hivatali időben fogadjuk az ügyfeleket. Valószínűen részletesebben, pontosabban és rendszeresen ismétlődően kellene az ügyfelek elégedettségét mérni, hogy fény derülhessen a hiányosságokra és azok okaira. Lehet, hogy az elégedettség mérésére más módszert kellene választani pl.: kérdezőbiztosokat, mert így mind a kérdések, mind a válaszok érthetőbbek, értékelhetőbbek lehetnének. Az ügyek Közigazgatási hatósági ügy: a.) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez, b.) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy nyilvántartásból törlés.
4 E törvényi meghatározásból is kitűnik, hogy nagyon sokrétű és sokszínű a munkánk. Vannak olyan ügyek, amelyek egy lépcsőben elintézhetőek. Az ügyfél felkeresi a hivatalt, beadja a kérelmét, az ügyintéző eleget tesz a kérésnek. Még ezekben az esetekben is előfordul, hogy nem egy alkalommal kell az ügyfélnek megjelennie a hivatalban. Először csak érdeklődik, nyomtatványt szerez, időpontot egyeztet, illetékbélyeget vesz, stb. A bonyolultabb ügyekben pedig nem egyszer, kétszer kell a hivatalban megjelennie. Gondoljanak egy ingatlanvásárlási, bontási, építési és használatbavételi ügyre szakhatóságokkal, tervezővel, szomszédokkal együtt, vagy egy bonyolult, elmérgesedett gyermekláthatási ügyre. Sok ügyfelünk egész életét végig lehet kísérni a hivatal ügyirataiból. Bizonyos ügyekhez az ügyfél legszemélyesebb adatait, magánügyét ismernünk kell. Nehéz, elkeserítő, döbbenetes sorsokkal, élethelyzetekkel találkozunk. Senkire nem tartozó magánügyeket ismerünk meg. Magántitok, üzleti, adó- és banktitok birtokába kerülünk. Ezeket tudnunk kell használni, de soha nem visszaélni velük. Az ügyintézőnek biztosítania kell az adatok védelmét, meg kell tanulnia kezelni az ügyeket, a sorsokat. Segíteni, megoldani a problémát, ha lehet, és tudomásul kell venni, hogy sok esetben nincs elég lehetősége a közigazgatásnak. Mindig szem előtt kell azonban tartanunk, hogy emberekkel és nem ügyiratokkal, vagy tárgyakkal dolgozunk. Az ügyfélfogadás, a közigazgatási ügyintézés sajátos ellentmondása, hogy vannak olyan döntéshozók, akik nincsenek személyes kapcsolatban azokkal, akikre vonatkozóan a döntést hozzák. A személyes kapcsolat öröme vagy fájdalma, gondja a tisztviselőké. A jogalkotók általános szabályokat hoznak egy lehetséges, tipikus, kívánatos helyzetre, eseményre, a jogalkalmazók, a jogszabályok végrehajtói pedig egyedi, valóságos problémával, élethelyzettel találják magukat szembe. Az ügyfélfogadás A közigazgatás alapfeladata, mint ezt már fentebb leírtam a közügyek, a közcélok szolgálata. E feladatának az ügyfelek ügyeinek intézése során tud eleget tenni, akár ha utakat épít, akár iskolát tart fenn, akár segélyeket oszt, vagy éppen útlevelet állt ki. Ha nem ezt teszi, öncélúvá, értelmetlenné válik. A közügyek intézése pedig úgy lehetséges, ha az ügyfelek igényeiket valamilyen módon tudják közölni. Az ügyfélfogadásnak ma már több formája lehetséges. Még mindig a leggyakoribb és legelfogadottabb lehetőség a személyes találkozás, az ha, az ügyfél felkeresi a hivatalban az ügyintézőt. Alapelvként leszögezhető, hogy az ügyfél a hivatal teljes munkaidejében szeretné az ügyfélfogadást, sőt még azon túl is, hiszen az ügyfelek munkaideje sokszor egybeesik a hivatali idővel. Az elmúlt években többféle kísérlet történt az ügyfélfogadás hivatali időn túl történő meghosszabbítására. Ennek ésszerűségi és gazdasági korlátai voltak. Megállapították ugyanis, hogy csak viszonylag kevés ügyfél intézné ügyeit a hivatal nyitvatartási idején túl. Ehhez gazdaságtalan és indokoltan a hivatal épületét nyitva tartani, fűteni, világítani. A nyújtott ügyfélfogadás bevezetése nem eredményezhette a hivatalnoki kar létszámának emelését. Ebből két dolog következett. Csak kevés számú ügyintéző túlórázott és a már bemutatott igen sokféle ügyet érdemben nem tudták intézni, ugyanakkor a túlórák „lecsúsztatása” idején, napközben ők nem voltak a helyükön.
5 Szentesen a hivatal munkaidejében gyakorlatilag mindig van ügyfélfogadás. Ez a módszer kedvező, elfogadott az ügyfelek részéről, de az ügyek intézését lassítja, megnehezíti, sokszor kapkodóvá, esetlegessé teszi. Gyakori, hogy míg az ügyintéző az egyik ügyet intézi, tárgyal, vagy határozatot hoz, a mási k ügyben az ügyfél megjelenik, telefonál – mindkét ügy intézése kárt szenvedhet. A teljes munkaidőben történő ügyfélfogadásnak az is a hátránya, hogy az ügyintézőt sok esetben nem találja a helyén az ügyfél: az ügyintéző ugyanis helyszínel. Sok munkaterületen ugyanis a helyszíni szemle vagy a környezettanulmány elkészítése elengedhetetlen. Az ügyfél kérelmét előadhatja írásban – ez bevett mód a közigazgatásban, hiszen a szóbeli kérelmet is többnyire írásba kell foglalni. Az írásbeli ügyintézés azonban gyakran lassabb, nehézkesebb a személyesen intézettnél, hiszen ekkor a kérelem vagy mellékleteinek hiányát csak postafordultával lehet pótolni. Az ügyfelek tájékoztatása érdekében internetes tájékoztató rovatot működtet hivatalunk az Ön hivatala elnevezéssel, ahol a legjellemzőbb ügyek menetéről, az ügyintézés módjáról, az ügy illetékéről, díjáról is tájékoztatjuk ügyfeleinket. Sok eljárásban a szükséges formanyomtatvány is letölthető. Ezzel az ügyfél ügyintézése során egy érdeklődő, tájokozódó látogatást, telefont megspórolhat. Az Ön hivatala kettő éve működik, eddig több, mint 22.000 alkalommal, 12.297 látogatója volt nemcsak városunkból, hanem az ország egész területéről, sőt külföldről is volt érdeklődő. Azokban az ügyekben, melyek nagyobb létszámú ügyfelet érintenek, a hivatal dolgozói vagy önállóan, vagy az adott városrész képviselőjének munkáját segítve fórumokat tartanak, hogy tájékoztassák az ügyfeleket és megismerjék véleményüket. Az ügyfelek rendszeresen találkozhatnak a város vezetőivel is. A polgármesternek és az alpolgármesternek havonta van előre meghirdetett fogadónapja, de sürgős ügyekben más alkalommal is fogadják az állampolgárokat. A vezetők részt vesznek a város, más szervezetek és a lakosság rendezvényein, programjain, ahol az emberek minden kötöttség nélkül elmondják gondjaikat. A jegyzőt és az aljegyzőt bármikor felkereshetik az ügyfelek – ha a hivatalban tartózkodnak, fogadják őket. Az ügyfélfogadás, illetve az ügyek folyamatos intézése csorbát szenved minden előírás és igyekezet ellenére is, ha az ügyintéző beteg, szabadságon, továbbképzésen van. A helyettes – ez minden munkakörben meg van jelölve – sokszor csak a legszükségesebb, legégetőbb munkáját tudja elvégezni. Sok az egyszemélyes munkakör, s az ügyek számából is megállapítható, hogy leterheltek a dolgozók. Az ügyfélfogadás sok esetben telefonon történik. Ez az érdeklődés-tájékoztatás bevett formája. Ma már minden ügyintéző közvetlenül, külön számon hívható, így részletesen tájékoztathatja az ügyfeleket egyes eljárási szabályokról, szükség esetén rövid úton kérhet hiánypótlást, megbeszélheti a helyszíni szemle időpontját. A telefon használata segítheti a gyors ügyintézést. Az ügyintézők közvetlen telefonszáma az Ön hivatala internetes rovatunkon elérhető, de az információs szolgálat is kapcsolja az ügyintézőt, vagy tájékoztat a telefonszámáról.
6 Az ügyfelek fogadására, tájékoztatására és eligazítására a városháza főbejáratánál információs szolgálat működik. Munkájuk ma már elengedhetetlen része a hivatalnak, amelyet jól ellátnak. Tevékenységük esetleg bővíthető lenne. Az ügyfeleket fogadó tisztviselők Szentes lakossága 31.000 fő. A hivatal bizonyos ellátásokat a jogszabályoknak megfelelően a város környéki községek lakói számára is biztosítnak, tehát közel 50.000 ezer embert látnak el (okmányiroda, gyámhivatal). A polgármesteri hivatalban 107 tisztviselő dolgozik és két fizikai állományban lévő munkatársunk van. Az átlagéletkor 43 év, a munkatársak közül 82 nő és 27 férfi. Felsőfokú iskolai végzettséggel 62 fő rendelkezik, a többiek érettségizettek. Szakmai tudásukat a kollégák továbbképzési terv szerint rendszeresen bővítik. Ebben az évben elsősorban az új közigazgatási hatósági eljárás szabályait ismerték meg. Rendszeresek a számítógépes ismereteket közvetítő tanfolyamok. Arra törekszünk, hogy az újonnan alkalmazott kollégák szakismeretei megfelelőek legyenek, de lehetőség van arra is – figyelembe véve a hivatal működőképességét és anyagi lehetőségeit – , hogy néhányan felsőfokú végzettséget szerezzenek. A munkatársak elégedettségét 2002-ben vizsgáltuk. A névtelenül kitöltött kérdőívek tanúsága szerint a hivatalban dolgozók hetven százaléka szereti a munkáját, kötődik munkahelyéhez; míg a dolgozók negyede kényszermegoldásnak tartja a közigazgatási munkát, mert nincs más, alkalmasabb munkahelye. A munkatársak fele ritkán éli meg sikerként az általa végzett munkát, de minden negyedik munkatársnak gyakran van munkakörében sikerélménye. A munkatársa 42%-a átlagosnak tartja munkakörülményeit, míg 32%-a nem tartja megfelelőnek azt. Az ügyfélfogadás kéréskörében a szervezeti egység vezetők elmondták, hogy teljes munkaidőben tartott ügyfélfogadás szükségességét tudomásul vették, de az sok esetben hátráltatja, nehezíti a háttérmunka végzését, megnöveli a tévedések, hibák lehetőségét. Sokan nem is tudnak érdemi munkát végezni csak munkaidőn kívül. Több vezető helyesnek látná, ha legalább pénteken szünetelne az ügyfélfogadás. A munkavégzés körülményeit különösen az ügyfélfogadás szempontjából méltatlannak találják. A városháza külső képe megszépült, de az irodák az általános elhasználódottság állapotát mutatják. Az irodák gyakran nem felelnek meg az adatvédelmi követelményeknek, az ügyfelek legszemélyesebb dolgaikat kénytelenek lemondani akár másik ügyfél előtt is, illetve végig kell hallgatniuk mások személyes ügyeit. Nagyobb tárgyalások során pedig kifejezetten zavaró az ügyfelek benyitogatása, azon túl, hogy gyakori, hogy két-három embernél több egy irodába le se tud ülni, szükség lenne egy-két kis tárgyaló szobára. Az ügyintézők többsége az ügyfélfogadást segítő pszichológiai vagy kommunikációs ismereteket soha nem tanult. Nem kap segítséget ahhoz sem, hogy a munkája során tapasztalt szörnyűséget, nyomort, stresszt feldolgozza, vagy személyiségtorzulás nélkül megélje. Szívesen vennének részt továbbképzésen, ahol konfliktuskezelést, tárgyalási technikákat tanulhatnának. Úgy ítélik meg, hogy az általuk végzett hatósági munka az ügyfelekkel való közvetlen foglalkozás, bár más jellegű, és nem olyan látványos, mint a városfejlesztés és a pályázatírás, van olyan fontos és fajsúlyos, hogy azonos értékelést és megbecsülést kapjon. Összegzés és javaslatok
7
Megállapítható, hogy a polgármesteri hivatal tisztviselői a hatósági ügyeket, az ügyfélfogadást – figyelembe véve a körülményeket és az adottságokat – megfelelő színvonalon végzik. Ez a munka sok esetben konfliktusokkal teli nagy figyelmet, empátiát igényel. A munka jellegéből adódóan ez nem ad alkalmat kiugró sikerekre. A lakosság vagy a külső környezet számára és vezetőink számára is akkor megfelelő a munkavégzésünk, ha észre sem lehet venni; az a feltűnő, ha valamit elrontottunk, egy ügyet nem megfelelően intéztünk. Szerencsére ez ritkán fordul elő – ezt az évente csekély számú jogorvoslati kérelem is mutatja. (2004-ben 42 db). Az ügyfélfogadás színvonalát emelné, ha a város lakosságát megfelelő körülmények között tudnánk fogadni, ezért indokoltnak látnánk az irodák fokozatos felújítását, technikai eszközökkel való felszerelését (pl.: legalább szervezeti egységenként egy-egy fénymásoló beállítását, vagy a számítógépes rendszerünk és programjaink korszerűsítését). A legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító szervezeti egységekben (pl.: okmányiroda) ügyfélirányító rendszert szeretnénk kiépíteni (lásd: OTP), amely megkönnyítené mind az ügyfelek, mind az ügyintézők munkáját. Azt gondoljuk, hogy az ügyfélfogadás megfelelő lebonyolításához pl.: megfelelő színvonalú, tiszta, felszerelt mellékhelyiségek is tartoznak. Kérem, mondják el tapasztalataikat, véleményüket az ügyfélfogadásról. Remélem, a továbbiakban is az ügyfelek és az Önök megelégedésére tudunk dolgozni. Szentes, 2005. október 17.
Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera
Szociálpolitikai Osztály
Munkáltatói jogok Tv. Munkáltatói jogok megbízás Irányítás
Ált. Ig. Iroda
Közter.-F. Iroda
Okmányiroda
Közigazgatási Osztály Gyámügy Iroda
Alpolgármester
Jegyző
Jegyzői Iroda
Műv. és Okt.
Polgármesteri Iroda
Polgármester
KÉPVISELŐ-TESTÜLET
Terv iroda
Vagyongazd. Iroda
Adó Iroda
Számviteli Iroda
Közgazd. Osztály
Műszaki Osztály
1. számú melléklet
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
80000
90000
2082
18119
2000
4178
26306
2001
Iktatott iratok megoszlása
7114
37691 2002
15626
37968 2003
15073
36345 2004
28137 2005
12659
62687 21891
76867 25449
79241 25647
67981 23176
50376
19892
39007
18806
Összesen
Gyűjtő
Alszám
Főszám
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
140000
160000
180000
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2000-2005. évek között iktatott iratok megoszlása éves bontásban
Főszám
Alszám
Gyűjtő
Összesen
á r u á r i u s r i l i s j u s i u s l i u s tus b e r u r z m n r c Á p Má ún Jú s b a á u J J Fe M te g p Au ze S
9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Tisztviselõk Jegyzõi Iroda Igazgatási Osztály Szociálpolitikai Osztály Gyámhivatal Közgazdasági Osztály Mûszaki Osztály Összesen
2005. évben iktatott iratok megoszlása havi megbontásban
