Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 25615/2009.
CÍM:
Előterjesztő:
ELŐTERJESZTÉS A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 4/2005. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL
Abdai Géza alpolgármester
Az előterjesztést megkapta: Szociális és Egészségügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Törvényességi véleményezés- 2009. március 9. re bemutatva:
Meghívottak:
-
Előadó: Palotai György osztályvezető
Tisztelt Közgyűlés! A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) módosítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) változásával összefüggésben, valamint a rendeletben szabályozott értelmező rendelkezések, a lakhatást segítő támogatások, az ápolási díj, és az átmeneti segély néhány részlet szabályozásának módosítására teszek javaslatot az alábbiak szerint. A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2005. (II. 1) Ör. módosításának részletes indokolása:
I. Az Szt. 2009. január 1-jétől hatályba lépő változása során a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott rendszeres szociális segélyét aktív korúak ellátása váltotta fel. Az Szt. 33. §-tól a 37/G. §-ig részletesen szabályozza az új típusú ellátás jogosultsági és eljárási szabályait. A törvényi szabályozás szerint az aktív korúak ellátására jogosultak közfoglalkoztatásban vesznek részt. Ha ez önhibájukon kívül nem megoldható, rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, illetve rendszeres szociális segélyt kapnak. A rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülők az állami foglalkoztatási szervnél kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat, a rendszeres szociális segélyben részesülők - az egészségkárosodottak kivételével - a települési önkormányzat által kijelölt szervvel kötelesek együttműködni. Az Szt. hatályos rendelkezése értelmében a települési önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia ennek az együttműködésnek az eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. Rendszeres szociális segélyt (RSZS) az Szt. 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint az egészség károsodott személyek kaphatnak, illetve akik 55. életévüket betöltötték, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül GYesben, Gyed-ben vagy Tgyás-ban, és a gyermek napközbeni ellátása intézményben nem biztosított. Az Ör. 6. §-a az Szt. hatályon kívül helyezett rendelkezéséhez kapcsolódik, ezért a 2009. 01. 01-től hatályos aktív korúak ellátásával kapcsolatos új önkormányzati szabályozásra kell kicserélni a teljes szakaszt. A rendszeres szociális segélyezettek – az egészségkárosodott személyek kivételével – a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, amely szervezet az Szt. 37/D. § (4) bekezdése alapján elsősorban a családsegítő szolgálat, jelen esetben a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ családsegítő szolgálata. Az együttműködés keretei nem változtak a korábbi szabályokhoz [Szt. 37/D. § (1) bekezdés] képest:
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17. § (10) bekezdése viszont részletesen szabályozza az együttműködésre kijelölt szerv feladatait. A rendszeres szociális segély szabályainak 2006-os átalakítása a segély családi alapúvá tétele mellett egy másik fontos elemet is tartalmazott, nagyobb hangsúlyt fektetett a segélyezettek társadalmi integrációját célzó együttműködésre, amely elsősorban a családsegítő szolgálattal valósulhat meg. A tartós munkanélküliek ellátási jogosultságának az együttműködés teljesítése alapvető feltétele, elmulasztása szankciókat vonhat maga után, másrészt ennek keretében lehet a szociális, foglalkoztatási, képzési segítséget egyénre szólóan biztosítani és ösztönzést adni a munkavégzésre, vagy az életmód változtatására, harmadrészt az együttműködés az ellátásban részesülő olyan vállalása, amely nyilatkozattétele alapján, írásban történő megállapodásban realizálódik (elkötelezettség is egyben), így nyomon követhető az egyén „kitartása”, kapcsolatkészsége.
II. Az Ör. „értelmező rendelkezések” címszó alatt tárgyalja azokat a fogalmakat, melyek az ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatához, illetve a támogatások megállapításához nyújt magyarázatot. Az Ör. 2. § (4) és (5) bekezdése a méltányosság és a létfenntartás veszélyeztetésének értelmezése a gyakorlati tapasztalatok okán szorul módosításra. A méltányosság fogalomkörében valóban különösen indokolt esetként jelenik meg, ha a háztartásban fogyatékos családtag él. Ennek megítélése egyértelmű, míg a „3 hónapot meghaladó tartós beteg” meghatározása a gyakorlatban már nem mindig ilyen egyértelmű. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet az összjövedelem 10 %-ának megfelelő többletkiadás megítélésünk szerint nem idézi elő. Ennek az élethelyzetnek a kialakulásához jóval magasabb (egyszeri) kiadás feltételezhető, ezért indokolt az értékhatár emelése.
III. A Ör. lakhatást segítő támogatásai között a lakásfenntartási támogatás és a lakbértámogatás rendelkezései között szükséges összhangot teremteni, ezért javaslatot teszek néhány módosításra, pár gyakorlati javaslattal együtt. A hatályos szabályozás szerint nem jogosult lakbértámogatásra az, aki helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult. Megítélésem szerint ennek ellentétes irányban is
igaznak kell lennie, vagyis nem lehet jogosult helyi lakásfenntartási támogatásra az, aki lakbértámogatásra jogosult. A helyi lakásfenntartási támogatás jövedelmi értékhatárának csökkentésére az önkormányzat költségvetési nehézségei miatt kerül sor, azzal, hogy még így is magasabb jövedelem mellett kerül szabályozásra, mint az Szt-ben meghatározott értékhatár, amely a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj (továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-a ( 57.000,- Ft). Az Ör. családban élő esetén a nyugdíjminimum 230 %-ában (65.550,- Ft/fő, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250 %-ában (71.250,- Ft) határozza meg a jövedelmi értékhatárt. A lakásfenntartási támogatás éves összege jelenleg egy alkalommal történő kifizetése is lehetséges (albérletben történő elhelyezkedés elősegítésére). Ez a megoldás nem kellően ösztönöz a takarékosságra, a lakhatás folyamatos fenntartásának biztosítására, holott a támogatás egyik célja éppen ez. Az egy összegben felvehető támogatás mérséklése az elérni kívánt célt jobban szolgálja. Ennek a kedvezmények célszerű két évenkénti korlátozása, azzal, hogy az albérletre megállapított havi támogatás csak a lakcímre, s nem folyószámlára utalható. Az egyösszegű kifizetést közmű hátralék kiegyenlítésére nem érdemes fordítani, hiszen erre más támogatási formák (időszaki támogatás, adósságkezelési támogatás) rendelkezésre állnak, és megfelelőek. Az Ör-ben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételei között az 1. § (3) bekezdésében szereplő vagyoni értékhatárt kell figyelembe venni. Indokolatlan, hogy egyedül a lakbértámogatásnál az Szt. értékhatára legyen a feltétel, ezért ennek egységesítését ajánlom. Az Ör. lakbértámogatással kapcsolatos hatályos rendelkezései között, még Ingatlankezelő Kft. van megnevezve, mint a lakbérek elszámolásával foglalkozó intézmény, ezért ezt a Sopron Holding Zrt. elnevezésre kell kicserélni.
IV. Ápolási díj folyósítása esetén, az ápoló kötelezettségének teljesítését az önkormányzat Szociális Szolgáltató Intézmény házi segítségnyújtásban részt vevő szakembere közreműködésével ellenőrizheti, de az ápolási szükséglet mértékét és minőségét már nem vele minősíti, ezért a 12. § (3) bekezdés utolsó sorát törölni kell. Az ápolási díj havi összegének aránya eltér az Szt. által szabályozott összegekétől. A gyakorlati tapasztalat alapján mindez indokolatlan volt, így a helyi ápolási díj öszszegét a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj (továbbiakban: nyugdíjminimum) 100 %-ára, a súlyos fogyatékos személyt ápoló ápolási díját a nyugdíjminimum 110 %-ára célszerű módosítani, figyelemmel az Szt-ben meghatározott arányokra.
V. Az Ör. 13. §-ában a tüzelőtámogatás, mint az átmeneti segély egyik formája került szabályozásra. Ezen ellátások jövedelmi értékhatárának csökkentésére az önkormányzat költségvetési nehézségei miatt kerül sor, azzal, hogy még így is magasabb jövedelem mellett kerül szabályozásra, mint az Szt-ben meghatározott értékhatár, mely a nyugdíjminimum 150 %-a (42.750,- Ft). Az Ör. családban élő esetén a nyugdíjminimum 230 %ában (65.550,- Ft/fő), egyedül élő esetén a nyugdíj minimum 250 %-ában (71.250,Ft) határozza meg a jövedelmi értékhatárt.
A fűtéstámogatás, a lakhatást segítő támogatások körébe tartozik ezért, tekintettel az önkormányzat költségvetési nehézségeire, az azonos problémakört támogató ellátások párhuzamos megállapítására jelenleg nincs lehetőség. Az Ör. 13. § (12) bekezdés a) pontjában meghatározott 40.000,- Ft-os támogatási összegtől eltérően az 50.000,- Ft-os támogatást a valóban nagyon alacsony jövedelmű - a nyugdíjminimum 150 %-ánál kevesebb egy főre eső jövedelemmel rendelkező - kérelmező kaphasson. A fentieknek megfelelően, az eddigi tapasztalatok figyelembe vételével elkészítettük a rendelet-tervezetet, melyet az alábbiakban terjesztünk a Tisztelt Közgyűlés elé. A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 1) Ör. módosításainak indokolása: 1. §-hoz: A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a 3 hónapot meghaladó tartós betegség igazolását a házi orvosok kiterjesztették a tartósan gyógyszert szedőkre, ami tartalmilag nem felel meg a jogalkotói szándéknak. 2. §-hoz: Az összjövedelem 10 %-ának megfelelő kiadása nem idéz elő létfenntartást veszélyeztető helyzetet. 3. §-hoz: Az Szt. 2009.01.01-től hatályos módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejeződik a törvény alcímében is „Aktív korúak ellátása”, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az Szt. 37/D. § (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzatnak rendeletében kell szabályoznia a rendszeres szociális segélyben részsülők együttműködési kötelezettségének eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. 4. § (1) bekezdéséhez: az önkormányzat költségvetési nehézsége miatt kerül csökkentésre a jogosultsági értékhatár, amely így is magasabb, mint a Szt-ben egységesen meghatározott öregségi nyugdíj minimum 200 %-a. 4. § (2) bekezdéséhez: A lakásfenntartási támogatás célzottabbá válik, ha az egész évi támogatás nem egy összegben kerül kiutalásra, mivel a lakcím változás az ellátás megszüntetését vonja maga után, ami gyakori az albérletben élők körében. 5. §-hoz: Két lakhatást segítő támogatás egyidejű megállapítása indokolatlan. 6. §-hoz: Az albérleti támogatás lakcímre történő utalásával kiszűrhető a lakhely változtatás bejelentésének elmulasztása, ami az ellátás megszüntetését vonja maga után. 7. § (1) bekezdéséhez: indokolt, hogy a lakhatást segítő támogatásokra való jogosultsági értékhatárok egységesek legyenek. 7.§ (2) bekezdéséhez: Az Ör. által szabályozott ellátások esetében egységesen a Ör. 1. § (3) bekezdésben megállapított vagyoni értékhatárt írja elő, indokolatlan, hogy ez alól a lakbértámogatás kivétel legyen. 8. §-hoz: A módosítást a szolgáltató névváltozása indokolja. 9. §-hoz: Az ápolási szükséglet mértékének és minőségének minősítését a Szt. nem a házi segítségnyújtásban részt vevő szakember hatáskörébe utalja. 10. §-hoz: A helyi ápolási díj összege jelenleg magasabb, mint a súlyos fogyatékost ápoló személy ápolási díja, mely nincs összhangban az Szt-ben meghatározott ápolási díjak összegének arányával.
11. § (1) bekezdéshez:. az önkormányzat költségvetési nehézsége miatt kerül csökkentésre a jogosultsági értékhatár, amely így is magasabb, mint a Szt-ben meghatározott öregségi nyugdíj minimum 100 % és 150%-nál. 11. § (2) bekezdéséhez: a különböző elnevezésű, de ugyanarra a probléma megoldására irányuló lakhatást segítő támogatás megállapítását az önkormányzat költségvetési kerete nem teszi lehetővé. 12. § (1) bekezdéséhez: A önkormányzat képviselő testülete által szabályozott ellátások tekintetében a testület döntését követően lép hatályba a rendeletmódosítás. 12. § (2) bekezdéséhez: A rendeletben szabályozott támogatásokat a hatályba lépést követően benyújtott, új kérelmek elbírálásakor kell alkalmazni. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztéshez mellékelt rendeletet fogadja el, melyhez az SZMSZ 53. § (2) bekezdés a) pontja alapján minősített többségű döntés szükséges. Sopron, 2009. március 10.
Abdai Géza alpolgármester
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának ... /2009. (…) rendelete a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 1.) Ör. módosításáról
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 1.) rendeletét (továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. 2. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Méltányosság: a mérlegelési jogkörben hozott olyan döntés, amely akkor hozható, amikor a kérelmező, illetve családjában, háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350%-át, és saját maga vagy közös háztartásában élő családtagja fogyatékos.” 2. § Az Ör. 6. §-a (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Létfenntartás veszélyeztetése: amennyiben a kérelmező által a támogatás iránti kérelemben megjelölt okból keletkező kiadása teljes összege meghaladja a figyelembe vehető egy hónapra számított összjövedelem 50%-át.” 3. § Az Ör. 6. §-át megelőző cím „Aktív korúak ellátása” címre változik, és a 6. § helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Aktív korúak ellátására jogosult az a személy, aki az 1993. évi III. törvény (Szt.) 33. §-ában előírt, továbbá a) az Szt. 35. § (1) bekezdés szerinti vagy b) az Szt. 37/B. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés szerinti személy rendszeres szociális segélyre jogosult, azzal, hogy az Szt.37/B. § (1) bekezdés a) pont kivételével a segély folyósításának feltételeként az Szt. 37/D. § (1) bekezdésében meghatározott módon, és e rendeletben előírt szerv közreműködésével együttműködési kötelezettségét teljesíti.
(3) Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője (az ellátást megállapító) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, nem foglalkoztatott személyek ellátása érdekében, együttműködési kötelezettségeik teljesítésére, foglalkoztatásuk elősegítése érdekében a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központtal (együttműködő szerv) együttműködési megállapodást köt. (4) A (2) bekezdés szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személy a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja szerint együttműködési kötelezettségének teljesítésére a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központtal írásban megállapodást köt. (5) A beilleszkedést segítő programok típusai különösen: - képzés, átképzés, - pszichoszociális hátránnyal küzdő nem foglalkoztatott személyek számára hiányfeltáró egyéni és csoportfoglalkozások, motivációs-, orientációs tréningek, reintegrációs csoportfoglalkozások, - egyéni képességfejlesztő programok. A típusokon belül a foglalkozások tartalmát, követelményrendszerét, a kötelezettségteljesítés rendjét az együttműködő szerv határozza meg, melyről az ellátást megállapító, illetve folyósító szervet az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint értesíti. (6) Az együttműködési megállapodás megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a) a segély folyósításának időtartama alatt az általa aláírt együttműködési megállapodásban foglaltaknak a (7) bekezdésben meghatározott felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy b) a segély folyósításának időtartama alatt megállapítható, hogy második alkalommal sem tesz eleget az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek. (7) Az együttműködő szerv vezetője a mulasztót - határidő kitűzésével - felhívja kimentési indokai közlésére, annak igazolásával. Együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg a beilleszkedést segítő programban való részvétel az egészségi állapotából adódóan lehetetlen. (8) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A természetbeni ellátás a gyermek bölcsődei, óvodai illetve iskolai étkeztetés költségeinek megtérítésére irányul, azzal, hogy annak mértéke nem haladhatja meg az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott összeget. A térítési díj havonta, közvetlenül az étkeztetést biztosító intézményhez, annak igazolása alapján kerül utalásra.”
4. § (1) Az Ör. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [8. § (1) Helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható:] ”a) annak a személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül élő esetén 250%-át, családban élő esetén a 230%-át,” (2) az Ör. 8. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) A támogatás 50 %-a legfeljebb kétévente, egy alkalommal, egy összegben biztosítható a kérelmező albérletben történő elhelyezésének elősegítéséhez.” 5. § Az Ör. 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „9. § Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek aki a) jogcím nélküli lakáshasználó, még a 8. § (1)−(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén sem, vagy b) lakbértámogatásban részesül.” 6.§ Az Ör. 10. § b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ b) albérleti díjhoz és egyéb tüzelőanyag vásárlásához a kérelmezőhöz, „ 7. § Az Ör. 11/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a) a Bérlő (bérlőtársak) és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül élő esetén 250%-át, családban élő esetén a 230%-át, és„ 8. § Az Ör. 11/B. § d) pontja jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti. 9. § Az Ör. 11/C. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) A támogatás közvetlenül a Sopron Holding Zrt-hez kerül utalásra.” 10. § (1) Az Ör. 12. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére az ellátást megállapító írásban igényelheti az önkormányzat által fenntartott Szociális Szolgáltató Intézmény területileg illetékes házi segítségnyújtásban résztvevő szakemberének közreműködését, aki az ápolt egészségügyi állapotának megfelelő ápolást értékeli.” (2) Az Ör. 12. § (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Az ápolási díj havi összege: a) e rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben a nyugdíjminimum 100%-a. b) a Szt. 41. § (1) bekezdésében foglalt esetben a nyugdíjminimum 110%-a.” 11. § (1) Az Ör. 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 230%-át, egyedül élő esetén a 250%-ot.” (2) Az Ör. 13. § (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(12) A tüzelőtámogatás évente egy alkalommal, egy összegben, egy fűtési szezonra kérelmezhető, melynek összege: a) lakásfenntartási támogatásra és lakbértámogatásra nem jogosult háztartás esetén 40.000,-Ft, b) ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át, az a) és b) pontban meghatározottaktól eltérően, 50.000,- Ft.” 12. § (1) Jelen rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2009. április 3. napján hatályát veszti. (3) Jelen rendeletben szabályozott támogatásokat és eljárásokat a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek elbírálásakor kell alkalmazni. Dr. Fodor Tamás
Dr. Dobos József
polgármester
jegyző
