KISKUNLACHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 11/2005. (11.15.) RENDELETE AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL
Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi állattartás egyes szabályait az alábbi rendeletben határozza meg. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kiskunlacháza közigazgatási területén azon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, akik a 3. §-ban foglalt állatok tulajdonosai, azokkal rendelkezni jogosultak, továbbá azokat felügyelik ( a továbbiakban: állattartók). (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény; - az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. örvény - a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezéséről szóló 35/1997. (II. 26.) sz. Korm. rendelet - a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) sz. Korm. rendelet - a települési önkormányzatok jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 245/1998. (XII. 31.) sz. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. 2. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Jelen rendeletben foglaltak megtartása településünk környezetének védelmét, a higiéniai viszonyok javítását szolgálja úgy, hogy az állattartás az építési közegészségügyi és állategészségügyi, környezetvédelmi, állatvédelmi és közbizonsági előírásoknak megfelelően alakuljon, továbbá a szakszerű és gazdaságos állattartás érdekeit szolgálja. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állattartást meg kell tiltani, ha: 1
- az állattartó az állattartáshoz szükséges engedélyekkel nem rendelkezik; - az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg az előírásoknak; - az állattartás a környék lakóinak nyugalmát tartósan és bizonyíthatóan – az állat nem természetes magatartásából adódóan – zavarja. 3. § Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: 1./ haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek a./ nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly , póniló b./ közép haszonállat: sertés, juh, kecske c./ kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolt prémes állat és a méh 2./ Kedvtelésből tartott állat: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek, pl. eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehéregér, kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek. 3./ Veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállatfajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül azon fajták, melyeket a 8/1999.(VIII.13.) sz. KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet veszélyesnek minősített. 4./ Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai (jellegzetes viselkedési) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, nevelés, felügyelet). II. Fejezet A haszonállattartás szabályai 4. § A nagyközség területe az állattartás szempontjából három övezetre osztott: belterületre, üdülőterületre és külterületre. 5. §
2
(1) A belterületi lakóövezetben telkenként - a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások betartásával: a, 300 m2 teleknagyság alatt: - haszonállat nem tartható - méh nem tartható b, 301 m2 – 500 m2 teleknagyságnál: - nagy és közép haszonállat nem tartható - kis haszonállat maximum 20 db - méh nem tartható - galamb maximum 20 db c, 501 m2 – 800 m2 teleknagyságnál: -
nagy haszonállat 1 db tartható középhaszonállat 4 db tartható kis haszonállat 40 db tartható méh nem tartható galamb maximum 40 db
Kitétel: A nagy és közép haszonállatok együttes száma nem haladhatja meg a 4 db állatlétszámot. d, 801 m2 – 1000 m2 teleknagyságnál: -
nagy haszonállat legfeljebb 4 db tartható középhaszonállat legfeljebb 10 db tartható kishaszonállat maximum 80 db tartható méh maximum 20 család galamb maximum 60 db
Kitétel: A nagy és közép haszonállatok együttes száma nem haladhatja meg a 8 db állatlétszámot.
e, 1001 m2 teleknagyság felett: -
nagyhaszonállat legfeljebb 8 db tartható középhaszonállat legfeljebb 20 db tartható kis haszonállat maximum 150 db tartható méh maximum 30 család galamb 80 db tartható.
Kitétel: A nagy és közép haszonállatok együttes száma nem haladhatja meg a 20 db állatlétszámot.
3
(2) Az üdülőterületen haszonállat, méh nem tartható. (3) Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül - üzemszerűen is - tartható, de figyelembe kell venni az ÁRT, a közegészségügyi, állategészségügyi és egyéb előírásokat. (4) Galamb abban az esetben tartható, ha számukra galambdúc vagy megfelelő ketrec biztosított. (5) Az övezetekben meghatározottaktól eltérni egyedi eljárás alapján: az ÁNTSZ, a hatósági állatorvos és a környezetvédelmi hatóság, valamint a telekhatárral szomszédos ingatlan tulajdonosainak hozzájárulásainak beszerzése után a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményezése után, a Polgármester engedélyezheti. III. Fejezet Haszonállat tartásának korlátozása 6. § (1) A község területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény, élelmiszer árusító üzlet, melegkonyhás és egyéb vendéglátó-ipari egység területén, és ennek telekhatárától számított 50 méteren belül nagy és közép haszonállatot nem lehet tartani, kis haszonállatot pedig max. 30 db mértékig. E távolságnak az intézmény, üzlet telekhatárától az állattartó udvar, zárt tartás esetén az épület faláig kell meglennie. (2) Nutria, pézsma, nyérc, hermelin és egyéb prémes állat csak külön engedély alapján külterületen, az abban meghatározott feltételekkel tartható. (3) A meglévő állattartás ténye szerzett jognak minősül, ezért az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt feltételekkel nem rendelkező területen a felsorolt intézmények nem hozhatók létre. Létrehozásuk feltétele az ott élő állattartók és a létesítő között kötött egyezség. IV. Fejezet Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 7. § (1) Haszonállat csak közegészségügyi , állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények, (továbbiakban: épület) létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye
4
szükséges. Az épületek elhelyezésénél a hatályos községi rendezési tervet és helyi építési szabályzatot kell alkalmazni. (3) Az állattartási épületek, zárt trágyalé és trágyatároló elhelyezésével - a község belterületén és külterületén egyaránt - az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolságot kell betartani. (4) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás stb.) haszonállat nem tartható. (5) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozzanak. (6) Méhek tartása esetén a szomszédos telektől 4 méter távolságra, legalább 2 méter magas tömör kerítés szükséges. A méheket úgy kell elhelyezni, hogy a röpnyílás a saját telek felé nyíljon. V. Fejezet Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások 8. § (1) Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, környezetvédelmi, állategészségügyi és az állatok védelméről és kíméletéről szóló előírásoknak maradéktalanul megfeleljen. Az állatok tartására szolgáló épületekben az egyes állatok férőhelyigénye alapján meghatározott számú állat tartható, melyet e rendelet 2. számú melléklete tartalmaz. (2) A Ráckevei-Soroksári Duna-ágban (RSD) az állatok fürdetése tilos. (3) A község belterületén közterületen legeltetni tilos. 9. § (1) A haszonállat elhelyezésére szolgáló épületeket és egyéb építményeket könnyen tisztántartható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek naponta egyszeri, szükség esetén többszöri kitakarításáról, rendszeres, de legalább évente egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának mesterséges vagy természetes úton - a magasba tereléséről. (3) Az állattartónak biztosítania kell , hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszéd telkére, vagy a közterületre ne folyhasson át, valamint a saját telkét ne szennyezze, a talajt ne fertőzze. 5
(4) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. 10. § (1) A község területén nagy és közepes haszonállat tartásakor trágya, trágyalé (híg trágya) a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A trágyagyűjtőnek megfelelő nagyságú, szivárgás és résmentesnek kell lennie, amelyet jól záródó fedőlappal kell ellátni úgy, hogy a csapadékvíz ne tudjon belefolyni. A trágyagyűjtőt rendszeresen ki kell üríteni, amit téli időszakban minimum egyszer, tavasztól őszig minimum két alkalommal el kell végezni. (2) A trágyagyűjtőt az 1 sz. mellékletben előírt védőtávolságok betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen. (3) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. (4) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról. (5) Közép- és nagyhaszonállat tartása esetén zárt trágyatároló létesítése kötelező. 11.§ (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni, és a magán állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben (pl. műanyag zsák) tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. (3) Közterületen állati hullát vagy tetemet elhelyezni nem lehet. Nagy és közép állathulla elhelyezésének helye: Állatifehérje-takarmányokat Előállító Vállalat (ATEV) Solt. Az elszállításért díjat kell fizetni. Kisállat saját telken elásható, amennyiben az illetékes állatorvos másként nem rendelkezik, évente legfeljebb 50 kg testtömegig. Kutyát, macskát, baromfit, szopós malacot, bárányt három hetes koráig el lehet ásni saját telken oly módon, hogy más állat által ne legyen hozzáférhető. (4) Amennyiben az állattartó az állatot nem kívánja tovább tartani, elhelyezéséről gondoskodni köteles, tilos az állat szabadon engedése. VI. Fejezet A kedvtelésből tartott állatok tartásának külön szabályai Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 12. § (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá - kivéve a 15. § (1) bekezdésében és a 21. §-ban foglaltakat- , de a gazdák kötelesek megfelelő, sajátos 6
életfeltételeket (elhelyezés, táplálkozás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Tilos az állatviadalok szervezése. 13.§ A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. Az eb- és macskatartás külön szabályai 14. § (1) A belterületi lakóövezetben ingatlanonként legfeljebb 4 eb és 4 macska tartható, az üdülőterületen ingatlanonként legfeljebb 2 eb és 2 macska tartható. Ezek szakszerű tenyésztésével foglalkozók és különböző létesítmények őrzése esetében egyedi elbírálás tárgyát képezi a fenti darabszámot meghaladó mennyiségű állat tartása, melynek alapja a korszerű, szakszerű elhelyezés tárgyi feltételeinek megléte. (2) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, különös tekintettel a gyalogos közlekedés céljára szolgáló járdákra, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az eb tulajdonosa e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (3) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen- , hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon, a telekhatáron kívül tartózkodókban, és egyéb eszközökben kárt ne okozhasson. (4) Az ebtartó felelősséggel tartozik kutyája minden cselekedetéért, az eb magatartásából, vagy egészségi és idomítottsági állapotából származó veszélyhelyzetek létrejöttéért és fennmaradásáért, az általa okozott kár megtérítéséért. Az ebtartó (családtagja, alkalmazottja, megbízottja) felismeréskor vagy bárki felszólítására az ebbel kapcsolatos veszélyhelyzetet haladék nélkül köteles megszüntetni, az ilyen veszélyhelyzet megszüntetését bárkitől köteles tűrni, ha Ő elmulasztaná a veszélyhelyzet elhárítását, vagy nem lenne erre képes. (5) Közös használatú udvaron ebet csak a szomszédok beleegyezésével szabad tartani.
7
(6) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (7) Harapós vagy kiszámíthatatlan támadó természetű ebet nappal biztonságos módon megkötve vagy kennelben kell tartani, éjszaka bekerített és lezárt helyen kell tartani. Ilyen eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratánál a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell - szembetűnő módon - elhelyezni. (8) Az eb tulajdonosának ingatlanát olyan kerítéssel kell ellátnia, hogy az eb ne tudjon kiharapni, pl. a kézbesítő a küldeményeket el tudja helyezni a levélszekrényben anélkül, hogy az eb közben a testi épségét veszélyeztetné. (9) Ebet csak az vezethet, aki az eb mozgását és cselekvését biztonságosan befolyásolni képes. Az ingatlanról ebet póráz nélkül közterületre vinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá a nagytestű (45 cm magasság feletti vagy 20 kg testsúly feletti) ebet szájkosárral is el kell látni. (10) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet póráz és szájkosár nélkül szállítani tilos. (11) Ebet közterületen, bel és külterületen egyaránt tilos szabadon engedni, vagy oly módon felügyelet nélkül hagyni, hogy az ebtartó (családtagja, alkalmazottja, megbízottja) uralma alól kikerülhessen. Az ebet felügyelő személy köteles minden tőle telhető intézkedést haladéktalanul megtenni az eb fölötti uralmának visszaszerzése vagy az eb megfékezése érdekében. Ezen intézkedés elmaradása vagy elégtelensége esetén a következményekért az eb tartó felelős. 15. § (1) Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett, az elhullást, eltűnést vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból törlés végett 8 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. (2) A 3 hónapos kort betöltött ebet az ebtartó köteles 30 napon belül majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen az arra jogosult magán állatorvossal beoltatni. (3) Az eb oltásának megtörténtéről az állatorvos értesíti a Polgármesteri Hivatalt. (4) Az egy év feletti ebet az ebtartó évente egyszer az arra jogosult állatorvossal köteles beoltatni. A veszettség elleni oltáshatósági feladat, melyet az arra kijelölt állatorvos végez el szervezetten és meghatározott időszakban. A kötelező védőoltásért az ebtartó a külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni. A jegyző a lakossági igények felmérése alapján szükség szerint kezdeményezi a szervezett eboltást.
8
(5) Az ebtulajdonos köteles az eboltási könyvet, vagy igazolást a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni. (6) Amennyiben az ebtartó elmulasztja az eb veszettség elleni kötelező oltását, vagy ennek igazolását nem pótolja, az 1995. évi XCV. tv. szerint az eb életét ki kell oltani, melynek költsége az ebtartót terheli. (7) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles, közreműködni, tűrni a szükséges vizsgálatokat, az illetékes magán állatorvos, illetve a házi vagy ügyeleti orvost haladéktalanul értesíteni. (8) A macskák oltása javasolt. 16. § (1) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben az ebtartó az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ha e kötelezettségének nem tesz eleget az ebtartó költségére a jegyző végezteti el. (2) A község közigazgatási területén ( belterületen, közterületen, külterületen ) szabadon kóborló ebeket - amennyiben tartásra utaló jelek ( nyakörv, biléta) az állaton nem láthatók, vagy a járókelők nyugalmát zavarják - az önkormányzat befogatja és az erre a célra kijelölt telepre szállíttatja kártérítési igény kizárásával. E feladat ellátásáról az önkormányzattal szerződést kötött vállalkozó gondoskodik. A szerződésben szerepeljen a 2 hetes megfigyelés. (3) Az eb tartója köteles az eb elhullását, eltűnését vagy tartási helyének végleges megváltoztatását 48 órán belül a jegyző hivatalában bejelenteni. (4) Az ebtartó köteles ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni. (5) Az ebtartó köteles az eb tartási helyét az ürüléktől legalább hetente megtisztítani. Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletét ellátó személy köteles az eb által közterületen vagy közhasználatú helyiségekben okozott szennyezés eltávolításáról azonnal gondoskodni. E feladat késedelem nélküli elvégzésének érdekében a közterületen vagy közhasználatú helyiségben tartózkodó ebet felügyelő személy köteles alkalmas tisztítóeszközt (kis lapátot) és a szennyezés összegyűjtésére használható műanyag zacskót magánál tartani. A közterület felügyelő ezen eszközök bemutatását jogosult kérni. Hiányuk szabálysértésnek minősül. 17. § Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével - bevinni: 9
- játszótérre - élelmiszert, italt árusító üzletbe - piac területére - strand területére - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe, közintézmény épületébe - temetőbe. 18. § (1) Tilos a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben szereplő ebek tenyésztése. (2) Kiskunlacháza közigazgatási területén harci kutyák tartása és tenyésztése, még átmeneti jelleggel is tilos!
19. § (1) Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül. (2) Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. (3) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ, az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint az építési telekkel határos telek tulajdonosainak, használóinak beleegyezését, továbbá ebtartás esetén a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének nyilatkozatát. (4) A macskatartásra az ebtartásról szóló rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. VII. Fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai 20.§ (1) Veszélyes állatok tartását a jegyző engedélyezi a természetvédelmi hatóság, valamint az állategészségügyi hatóság, illetve az egyéb szükséges szakhatóság véleményei alapján. (2) Veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy az emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztesse. (3) A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
10
-az állattartó nevét, személyes adatait, lakcímét -az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosítására szolgáló adatait -az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját -az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését -a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét. (4) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó Az állam- és közbiztonságról szóló 1974.évi 17. törvényerejű rendelet 5. §-ának (5) bekezdésében előírt hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik. Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes. Az engedélybe- kérelemre - be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt. Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.
VIII: Fejezet Szabálysértési rendelkezések 21.§ (1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, illetve szabálysértési eljárást folytat le. (2) Szabálysértést követ el és - amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabbnak nem minősül - 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendeletben meghatározott szabályokat megszegi. (3) A szabálysértési eljárás lefolytatására az önkormányzat jegyzője jogosult. (4) A rendelet szabályainak megsértése esetén a közterület-felügyelők 50010.000.- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki. (5) Amennyiben az állattartó ellen szabálysértési eljárás indul, a szabálysértési törvény előírásait kell alkalmazni. IX: Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 22. §
11
(1) Állattartási ügyekben a polgármester jogosult eljárni. Az állattartási rendelettel kapcsolatos vitás kérdések esetében a polgármester a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményezése alapján dönt. (2) E rendelet az egyidejűleg, egy ingatlanon tartható kifejlett állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő: - sertés, kecske, juh esetén legfeljebb 2 hónapig - szarvasmarha, ló, öszvér, szamár esetén legfeljebb 6 hónapig - eb és macska esetén max. 3 hónapig. (3) E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni - a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett - a méhtartásra is azzal, hogy méhek a családi házas ingatlanokon a szomszédok zavarása nélkül tarthatók. (4) Méh család vándoroltatása csak állategészségügyi engedéllyel történhet. A község közigazgatási területén méhcsaláddal letelepedni a Polgármesteri Hivatalban történő előzetes bejelentéssel lehet. (5) A rendelet hatályba lépésének időpontjában meglévő állattartás esetén a korábbi szabályokról az új szabályokra haszonállatok esetében egy éven belül át kell állni (türelmi idő). 23. § A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
K i s s Imre polgármester
Szarvákné dr. Garai Ágnes körjegyző
Kihirdetve: 2005. november 15.
12
1.számú melléklet
Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények és a trágyatároló elhelyezkedésének védőtávolságai
Kisállat ólja, kifutója, trágya vagy -500-ig 501-1000-ig 1001 -4000-ig Közepes és nagyállat istállója, ólja, trágya vagy trágyáié tárolója -5 állatig 6-10 állatig 11 -50 állatig 51-100 állatig
Lakóépülettől, köz- Ásott vagy mély- Fúrt, telepített úttól, utcai kerítéstől, fúrású ill. védett kúttól é ill. közterülettől 10 m 10 m 5m 15m 15m 10 m 20 m 20 m 10 m
10 m 15m 20 m
Vízvezetéktől
1m
lm 1m
Kerti csaptól Külterület, zártkert II - III. kategória ih ő é ül ől 1m 8m 1m 10 m 1m 15 m
15m 5m 2m 3m 15m 3m 5m 2m 50 m 10 m 2m 3m Külön eljárás keretében kell meghatározni az illetékes ANTSZ-el egyeztetve
10 m 15 m 20 m
13
2.sz.melléklet Az állatok férőhely igénye: - csirke mélyalom 8 hetes korig
16 db/m2
- tojótyúk mélyalom
5-7 db/m2
- tojótyúk ketrecben
14-16 db/m2
- koca ellető
2,25 x 2,4 m/db.
- koca szállás
2,2 x 0,80 m/db
- tehén kötött tartásban
2,75 x 1,80 m/db.
- tehén kötetlen tartásban - növendék szarvasmarha lekötve
6 m2 l,90 x 1,50 m/db.
- növendék szarvasmarha kötetlen tartásban
3-5 m2/db.
- borjú közös rekeszben
2-5 m2/db.
Kutyaház (mérete)– melyben az eb kényelmesen meg tud fordulni. Kutya kennel, minimum 3m x 2 m/eb.
14
