Ordacsehi Község Önkormányzatának 23/2004.(X.27.) számú önkormányzati rendelete Ordacsehi község helyi építési szabályzatáról A módosításokkal egységes szerkezetben. Utolsó átvezetett módosítás: 4/2008. (VI. 25.) rendelet. Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdésének valamint az Épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének (továbbiakban BKÜTT) elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (továbbiakban BTSZ) megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényre, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) és a Balatoni Területi Fıépítész OTÉK elıírásainál megengedıbb szabályok alkalmazásához adott 137-6/2004. számú hozzájárulására az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános elıírások 1. § (1)1 A rendelet területi hatálya Ordacsehi község közigazgatási területére terjed ki és a Dr. Fazekas Sándorné vezetı településtervezı által készített és a 7/2003 jelzıszámú külterületi, belterületi szabályozási tervvel, ennek módosításaival és a balatoni övezeti tervvel (SZK-1, SZ-1-3, T-2, SZM-3 és SZM-4) együtt alkalmazható. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a mőtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. (3) A szabályozási terven kötelezı- és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelezı erejő szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, a képviselıtestület jóváhagyásával változtathatók meg. Az irányadó elemek, a rendezési tervi elıírások keretei között, az engedélyezési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó elıírások az önkormányzati rendelet módosításával, - a szabályozási terv felülvizsgálata nélkül változtathatók. (4) A szabályozási tervben kötelezınek kell tekinteni: - a település igazgatási határát, - a meglévı és javasolt belterületi határt, - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait és elıírásait, - a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, mőemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket, - az építési vonalat, építési hely határát. Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár. (5) Az Ordacsehi-Berek Természetvédelmi Terület Csisztapusztai rétek-, az ökológiai hálózattal érintett területeken, az ex lege lápterületeken, továbbá a Natura 2000 területen folyó építési hatósági eljárásokba a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakvéleményét be kell szerezni. (6) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az új- és közmőépítés megvalósításának feltételeirıl. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A képzıdı hordalék visszatartása mőszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen. (7) A belterületen nyeles telek nem alakítható ki. (8) Az övezeti elıírásoknál intenzívebb beépítettségő és nagyobb homlokzatmagasságú épület bontása esetén, az eredeti állapotnak megfelelı épület visszaépíthetı, de az új épület elhelyezése során ez esetben 1
Szövegét megállapította a 9/2006. (VI. 29.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2006.07.01-tıl.
2 is be kell tartani az oldal- és hátsókertre vonatkozó elıírásokat. Az új épület azonban nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok övezeti elıírásoknak megfelelı beépíthetıségét, használatát. (9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának elıírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén, amennyiben a parkolóigény saját telken belül nem lenne kielégíthetı, úgy közterületi parkoló kialakítása is engedélyezhetı, a közterület tulajdonosának, kezelıjének, valamint a közlekedési szakhatóságnak az együttes hozzájárulásával. (10) A mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor és azok kezelésekor, valamint az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni: - négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó elıre gyártott vagy vázas tartó-szerkezető épület létestésénél, - a meredek, csúszás- és erózióveszélyes területek beépítésénél, - 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás), - továbbá azon esetekben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervezı vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggı kedvezıtlen jelenségeket észlel. (11) A Tikhelyi utca kiépítése és az út menti ingatlanok beépítése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatra alapozottan engedélyezhetı. A vizsgálat megállapításait, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalával egyeztetni kell. (12) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a vonatkozó törvény* (*1993. évi XLVIII.tv.) elıírása alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. (13) A növényzet telepítésére vonatkozó elıírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (14) A szabályrendeletben és a szabályozási tervben elıírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegő építményekre és mőtárgyakra, valamint egyéb sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó elıírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg. (15) Állattartó épületek és trágyatárolók a lakó- és intézményi épületektıl 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhetık el. Az élelmiszertároló, forgalmazó létesítmények, gyermek és egészségügyi intézmények telekhatárától, pedig maximum 50 m-re. (16) A vízbázis védelmi területén építési engedély csak a vonatkozó jogszabály** (123/1997.(VII.18.) Korm.rend.) elıírásainak figyelembe vételével adható ki. A Dél-dunántúli Vízügyi Felügyeletet az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni. Az újonnan tervezett építési területek csak a védıterület rendelet szerinti felülvizsgálata után, annak megfelelıen alakíthatók ki. (17) A rendezési tervnek a külterületi mezıgazdasági ingatlanok beépítésére vonatkozó javaslata esetén, vagy külterületi földrészlet tervezett belterületbe vonása esetén, annak megtörténtéig, az Má0-ás területekre vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. (18) A község belterületén, valamint a természetvédelmi területen adótorony nem létesíthetı. (19) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a BKÜTT és az OTÉK elıírásait, illetve az illeszkedési szabályokat kell figyelembe venni. (20) A község belterületén különálló épület létesítése sem az elı, sem az oldalkertben nem engedélyezhetı. (21) A település beépítésre szánt területein, illetve belterületén olyan épület építésére vagy bıvítésére, melynek használata során szennyvíz keletkezik építési engedélyt adni, az engedély érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az ingatlan a szennyvízhálózatra csatlakozott, illetve ennek feltételei a használatbavételi engedély megadásáig biztosíthatók. A szennyvízcsatlakozás kiépítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. Ahol a szennyvízcsatorna hálózatra történı csatlakozás mőszaki feltételei nem teremthetık meg, ott építési engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerő csatornaközmőpótló) megléte esetén lehet. (22) Ahol új épület építését a szabályozási terv nem teszi lehetıvé, a meglévı épület legfeljebb 25 m2-rel, egy alkalommal bıvíthetı, amennyiben ezzel a lehetıséggel 1989. január 1. után még nem éltek. A telek beépítésének mértéke ezzel sem haladhatja meg az övezetben elıírt felsı határt.
3 (23) A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb, összes színtterülető csarnok jellegő épület nem létesíthetı. (24)2 Terepszint alatti építmény (pince) elhelyezésével, hatásterületével nem veszélyeztetheti a közterületet, az idegen telket, a meglévı építményeket, a szomszédos ingatlanok beépíthetıségét. (25)3 A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedıen kell elhelyezni. (26) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felsı 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követıen, felsı rétegként kell újrahasznosítani. (27) Ahol a terv kötelezı építési vonalat nem tartalmaz, az építési övezetben, az övezetben kialakult állapothoz, beépítési módhoz igazodva kell az építési helyen belül a tervezett épületet elhelyezni. (28) Az állattartással kapcsolatos elıírásokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. II. fejezet Településszerkezet, terület-felhasználás 2. § (1) A település közigazgatási területe tagozódik: a) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %. b) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (2) A beépítésre szán területek egyes területfelhasználási egységein engedélyezhetı szinterület-sőrőség maximális mértéke: - falusias lakóterületen: 0,5 - településközpont vegyes területen: 1,5 - kereskedelmi, szolgáltató területen: 0,5 - gazdasági, ipari, mezıgazdasági területen: 0,5 - különleges területen: 0,1 Beépítésre szánt területek Lakóterületek 3. § (1) A lakóterület elsısorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, a területet teljes közmővesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek mőszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni. (2)4 A község területén „falusias lakóterület” (Lf) és „kertvárosias lakóterület” (Lke) került kialakításra és szabályozásra. (3) A kialakult, keskeny, oldalhatárosan beépített telkeknél, az oldalkert felé a tőztávolság 4,0 m-ig csökkenthetı, a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. (4) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhetı azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani. (5)5 A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf” és „Lke”. A szabályozási terven Lf1-Lf4 jelő és Lke jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságra, a beépítettségre és a legkisebb telekméretre vonatkozó elıírásokat a szabályozási terv tartalmazza. (6) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %. (7) Új lakóházat 32-45o-os tetıhajlásszögő magastetıvel lehet építeni, a tetı héjazata cserép, a cserépszínő betoncserép, mőemléki pala, és zsindely lehet. (8) A területen kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint falusias lakóterületen az OTÉK 14.§(2) bekezdésében felsoroltak építhetık az üzemanyagtöltı kivételével. 2
Szövegét megállapította a 4/2008. (VI. 25.) rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2008.07.03-tól. Szövegét megállapította a 4/2008. (VI. 25.) rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2008.07.03-tól. 4 Szövegét megállapította a 13/2005. (VII. 8.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2005.07.28-tól. 5 Szövegét megállapította a 13/2005. (VII. 8.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2005.07.28-tól. 3
4 (9) A területen,- a telek beépítettségébe be nem számíthatóan,- az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetık. (10) A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévı belterületi kertek, a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetık. (11) A külterületen lévı lakóterület (0111/1 hrsz) beépítésére az Lf1 övezet elıírásait kell alkalmazni. 3/A.§6 Lke övezeti jelő kertvárosias lakóterület szabályozása (1) Az övezet területén az OTÉK 13. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi létesítmények helyezhetık el: 1.) legfeljebb hatlakásos lakóépület, 2.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4.) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. (2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sőrőség 0,5. (3) Telekalakítás esetén a létrejövı új telkek mindegyikének - legkisebb szélessége 28 m - legkisebb mélysége 30 m - legkisebb területe 800 m2 (4) A telkek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 50 %-a biztosítandó. (5) Beépítési mód: szabadonálló. (6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m. (7) A területen haszonállat nem tartható, a kedvtelésbıl tartott állatok számát az önkormányzat állattartási rendeletében kell szabályozni. (8) a tetık hajlásszöge 20-450 között lehet. Héjazatuk hagyományos anyagokból (nád, zsupp, égetett kerámia cseréptetı) készülhet, beton cserép kizárólag égetett kerámia színben alkalmazható. Vegyes terület 4. § (1) A vegyes terület lakó,- kereskedelmi,- igazgatási- és szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történı elhelyezésére szolgál. (2) A község területén „településközpont vegyes” (Vt) terület szabályozására kerül sor. (3) A területet teljes közmővesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek mőszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni. (4) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetık el a parkolóház és az üzemanyagtöltı kivételével. (5) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévı állapotot adottságnak kell tekinteni. (6) A meglévı, de az elıírásoknak nem megfelelı beépítettségő telkeken építési, felújítási és korszerősítési munkák végezhetık, de a meglévı építmények nem bıvíthetık. A túlépített ingatlanokon lévı épület lebontása után az új épület az eredeti beépítettség mértékéig visszaépíthetı a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellett, amennyiben az ingatlan túlépítettsége az építésekor érvényes jogszabályi elıírások szerint, szabályosan jött létre. (7) A legkisebb zöldfelület mértéke: 20 %. (8) A területen épülı új épületeket 32-45o-os tetıhajlásszögő magastetıvel lehet építeni, a tetı héjazata cserép, a cserépszínő betoncserép, mőemléki pala és zsindely lehet. Gazdasági terület 6
Beiktatta a 13/2005. (VII. 8.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2005.07.28-tól.
5 5. § (1) A gazdasági terület elsıdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A község területén: - kereskedelmi gazdasági terület (Gksz) - ipari és mezıgazdasági üzemi terület és állattartó telep (Gipm) kialakítására került sor. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 6. § (1) A területre vonatkozó elıírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség és a kialakult telekméret figyelembevételével a szabályozási terv tartalmazza. (2) A telken belüli zöldterület legalább a telek területének 40 %-a. A minimálisan kialakítható telekméret 2000 m2, az építménymagasság 6,0 m. (3) A területen történı beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetık el, parkolóház és üzemanyagtöltı kivételével. (4) Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elı, ott az ingatlanra vonatkozó építési engedélyben kell ezt a kötelezettséget elıírni, a használatbavételi engedély benyújtásáig, de maximum 1 éven belüli teljesítési kötelezettség mellett. (5) A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz a lakóterületre elıírtnál nagyobb környezetterhelést. (6) A területet teljes közmővesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek mőszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni. Ipari és mezıgazdasági gazdasági terület 7. § (1) az ipari és mezıgazdasági funkciójú gazdasági területek a község külterületének, beépítésre kijelölt részei (Gipm), ahol ipari és tároló létesít5mények, üzemi épületek helyezhetık el. Beépítési elıírásuk a következı: Beépítési mód: szabadon álló Építmény magasság maximum: 10,0 m Beépítettség maximum 30 % Telek nagyság minimum: 3.000 m2 Telekszélesség minimum: 25 m Telekmélység minimum: 50 m (2) A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdéseiben felsorolt létesítmények és állattartó telepek helyezhetık el. (3) A legkisebb zöldfelület mértéke: 40 % (4) Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, az egészségügyi és az állategészségügyi szerveket szakhatóságként kell bevonni. (5) Az utak mentén, a telken belül minimum 10,0 m-es elıkertet kell kialakítani. (6) Nagy létszámú állattartó telep az Étv 35. §-a felhatalmazása szerint csak elvi engedély alapján létesíthetı. A nagy létszámú állattartó telep fogalmát a vonatkozó jogszabály* (*41/1997.(V.28.) FM rend.) határozza meg. (7) Az igazgatási területen új mezıgazdasági üzem, vagy állattartó telep csak a rendezési terv alapján jelölhetı ki, a jogszabályi elıírásokra** (**49/2001.(IV.3.) Korm.rend.) is figyelemmel. E rendelet elıírásait a meglévı állattartó telepek esetében is alkalmazni kell. (8) A területet legalább részleges közmővesítettséggel kell ellátni. Különleges területek 8. §
6 (1) A különleges területek közé soroltak, a turisztikai fejlesztési terület (Ki ü-1), a temetı (Kt), a kegyeleti park (Kkp), a sportterület, (Ks), a homokbánya (Kb) és a regionális hulladékkezelı telep (Kh). (2) A turisztikai fejlesztési terület beépítése során az alábbiakat kell érvényesíteni: a) Beépítési elıírások a következık: Beépítési mód: szabadon-álló Építmény magasság maximum: 8,0 m Beépítettség maximum: 8% Telek nagyság minimum: 5 ha Legkisebb zöld terület 70 % Az épületeket a telekhatároktól minimum 15 m-re kell elhelyezni. b) A területen csak a környezet, a táj építészeti adottságaihoz, hagyományaihoz igazodó épületek helyezhetık le. Az épületeket magas tetıvel kell kialakítani, ennek hajlásszöge 32-450 közötti kell legyen. A tetı héjazata cserép, vagy a cserép színével megegyezı betoncserép, mőemléki pala, zsindely, földszintes épület esetében nád lehet. Az épület szerkezeteinél a hagyományos, tégla és faszerkezetek alkalmazását kell elıtérbe helyezni. A homlokzatokat nyerstégla falazattal vagy sima festett vakolattal lehet kialakítani. A vakolat színezése esetén a fehér, tört-fehér, halvány sárga színek alkalmazhatók. c) A területet teljes közmővel kell ellátni az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel. (3) A temetı (Kt) és a kegyeleti park (Kkp) területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el legfeljebb 4 m-es építménymagassággal. A kegyeleti parkok területén rátemetés sem engedélyezhetı. (4) A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetık el legfeljebb 4 m-es építménymagassággal. (5) A homokbánya (Kb) területén építési engedély nem adható ki, a területet az üzemeltetı köteles a közforgalom elıl lezárni, a balesetveszélyre a figyelmet felhívni. A területen folyó bányászati tevékenységhez, ennek változtatásához a Pécsi Bányakapitányság engedélye szükséges. (6) A hulladékkezelı telep (Kh) területén csak a telep üzemeltetéséhez szükséges épületek építhetık, ezek engedélyezési eljárásába szakhatóságként a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıséget be kell vonni. a) A területet teljes közmővel kell ellátni az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel. b) Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elı, ott az ingatlanra vonatkozó építési engedélyben kell ezt a kötelezettséget elıírni, a használatbavételi engedély benyújtásáig, de maximum 1 éven belüli teljesítési kötelezettség mellett. (7) A területet legalább részleges közmővesítettséggel kell ellátni. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmő területek 9. § (1) A közlekedési, közmő és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmő) (2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban elıírtak alapján kell biztosítani. (3) A közutak, és a közmővek védıtávolságait a vonatkozó elıírások* (*Elektromos vezetékek esetében az MSZ 151 számú szabvány elıírásai. Gázvezetékek mentén a 6/1982.(V.6.) Ip.M.) és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (4) Az utak, védıtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóságnak és az út kezelıjének szakvéleményét ki kell kérni. (5) A közlekedési, és a közmő területeken a közlekedési és közmő létesítményeken kívül az OTÉK 26. § (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetık el. (6) Az újonnan nyitott utcákban az út szilárd burkolattal történı ellátása, a közmővek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvízelvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelezı. (7) Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek.
7 (8) A területen nem létesíthetı 3,5 m-nél szélesebb kocsi-bejáró a mezıgazdaságból élık ingatlanainak kivételével. (9) A 20 személygépkocsi befogadóképességőnél nagyobb gépkocsiparkolók felületérıl az összegyőjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni, a parkolókból öszszegyőjtött csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetı. (10) Szabályozási vonallal érintett telekterület közterületnek szánt részén az Önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg, illetve ilyen területre telekalakítási engedély csak a közterületet is érintı ingatlanrész önálló ingatlanként történı lejegyzésével adható. (11) Közmőterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltetı hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, mőtárgyak és a közmő mőködtetéséhez szükséges, legfeljebb 4 m építménymagasságú épületek építhetık. Zöldterületek 10. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak. (3) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlen megközelíthetınek kell lennie. (4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetık el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig. (5) A területen a zölddel való fedettség minimum 80 % kell legyen. (6) Meglévı zöldterületek felülete nem csökkenthetı, azok más területfelhasználásba nem sorolhatók. Erdıterületek 11. § (1) A község közigazgatási területén meglévı és tervezett védelmi erdık (Ev) és gazdasági erdık (Eg) kerültek kijelölésre. (2) A meglévı erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg. A meglévı és tervezett védelmi erdıterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdı- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítményt lehet építeni. (3) A meglévı gazdasági erdık területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,3 % beépítettséggel lehet építeni, az erdı rendeltetésének megfelelı épületeket, szolgálati lakással és vadászházzal. (4) Az erdık területén a telekalakítási-, a terület-felhasználási- és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészeti Szolgálatot-, az Ordacsehi Berek Természetvédelmi Területen, az ex lege lápterületeken, az ökológiai hálózattal érintett területen, valamint a Natura 2000 területen- a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni. (5) Az övezetben csak természet- és környezetkímélı terület-felhasználás engedélyezhetı, illetve ilyen tevékenység folytatható. (6) Az erdıterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdıgazdasági célból szabad. Mezıgazdasági területek 12. § (1) A mezıgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szılıgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A község igazgatási területén az alábbi mezıgazdasági területek kialakítására kerül sor: - Mezıgazdasági, általános területek (Má) - Mezıgazdasági, általános, I. oszt. szılıkataszteri területek (Má c-1) - Mezıgazdasági, általános II. oszt. szılıkataszteri területek (Má c-2) - Be nem építhetı mezıgazdasági területek (Má0) - Be nem építhetı belterületi kertterületek (Mk0)
8 (3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak az OTÉK 8. § elıírásainak figyelembe vételével lehet a kialakult beépítési móddal, azzal, hogy a technológiai jellegő építményeknél, mőtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál az építmény magasság nem korlátozott, azt a technológiai igények, és az építési elıírások függvényében az építési hatóság határozza meg. (4) Erózióra fokozottan érzékeny területeken az új építési helyek kijelölését megelızıen mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni terület erózió-érzékenységét. Az ilyen területeken (084/14 hrsz) mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési hely kijelölését, az építmények létrehozásának feltételeit. (5) A területen víz-közmővel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése csak teljes értékő közmőpótló berendezésben lehetséges, mely lehet zárt szennyvíztárló, vagy szennyvíztisztító berendezés. (6) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölt területfelhasználás megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges. (7) A beépítésre nem szánt területeken 3.000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. Mezıgazdasági árutermelı területek 13. § (1) A mezıgazdasági árutermelı területek a szabályozási terven jelöltek (Má, Má c-1, Má C-2) (2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani. (3) Szántóföldi mővelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a területen rendeltetésszerő használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,0 m, gazdasági épületeknél 6,0 m. (4) Gyep mővelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítı épület építhetı és a beépíthetı alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,0 m, gazdasági épületnél 6,0 m. (5) Szılı mőveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló épületet és lakófunkciót is kielégítı épület építhetı. A beépíthetı alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,0 m, gazdasági épületeknél 6,0 m. (6) Az Má-c1 minısítéső I. osztályú szılıkataszteri területeken az elızı pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthetı, ha terület 80 %-a szılımőveléssel hasznosított. a) E területeken beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, belterületbe nem vonható. b) építeni kizárólag a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást, vagy turizmust szolgáló épületet lehet, illetve a 13. § (5) bekezdés szerinti teleknagyság esetén lakófunkciót is kielégítı épületet lehet, c) a terület szılımőveléssel hasznosítandó, d) a területen lévı földrészletek mővelési ága csak szılı mővelési ágra változtatható, e) a szılı más mővelési ágba,- a terület pihentetése, illetve egyéb célból- csak az illetékes hegyközség, ennek hiányában a település jegyzıjének engedélyével sorolható, f) a szılımővelés tényét, a terület pontosan meghatározott százalékában, az illetékes hegyközségnek, ennek hiányában a település jegyzıjének nyilatkozatával kell igazolni. (7) Az Má-c2 minısítéső II. osztályú szılıkataszteri területeken az elızı pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthetı, ha terület 75 %-a szılı, illetve gyümölcsössel hasznosított. a) E területek belterületbe vonása, azokon beépítésre szánt terület kijelölése, csak az illetékes Borvidéki Hegyközségi Tanács, ennek hiányában a település jegyzıjének beleegyezésével és a rendezési terv módosításával történhet, b) a terület szılımőveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó, c) a területen lévı földrészletek mővelési ágának megváltoztatásához az illetékes hegyközség, ennek hiányában a település jegyzıjének engedélye szükséges, d) mővelés tényét, a terület pontosan meghatározott százalékában, az illetékes hegyközségnek, ennek hiányában a település jegyzıjének nyilatkozatával kell igazolni.
9 (8) Szılımővelés esetén, az elızıektıl eltérıen, a szılımőveléshez kapcsolódó beépítés a 2000. évi CXII. tv. 45. § e) pont elıírása alapján is engedélyezhetı. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,0 m, gazdasági épületnél 6,0 m. (9) A területen egytömegő, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetıs, 250-450 közötti tetı hajlásszögő építmények létesíthetık. Cserép, vagy cserép színő tetıfedı anyag használatával. (10) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhetı el. Be nem építhetı mezıgazdasági övezetek 14. § (1) A be nem építhetı mezıgazdasági természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek, az árutermelı területeken (Má0)-val, a belterületen (Mk0)-val jelöltek. (2) A mővelési ág, külterületen elsısorban erdısítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. (3) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2. (4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegő vezetékek, közmő és közmőpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségő villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetık el. (5) Ordacsehi Berek Természetvédelmi Területen kijelölt Má0 besorolású területeken létesítmény elhelyezése és mindennemő egyéb mőszaki beavatkozás csak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának elızetes egyetértése mellett végezhetı. (6) A területen már meglévı építmény a 3 %-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-rel bıvíthetı, ahol ezzel a lehetıséggel 1989. január 1. után még nem éltek. Vízgazdálkodási területek 15. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V)-vel jelöli. (2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítás, a természeti megfigyelés közösségi építményei helyezhetık el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján. (3) A vízfolyások mentés mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni* (*46/1999.(III.18.) számú Korm.rendelet a parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról. 120/1999.(VIII.6.) Korm.rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásáról). (4) A vízfolyások, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. (5) A vízimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetık** (**18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl). III. fejezet Védelmi övezetek 16. § (1) A védelmi övezeteket a szabályozási terv a 2000. évi CXII. törvény elıírásai alapján tartalmazza, az itt nem szabályozott kérdésekben a törvény elıírásait kell alkalmazni. (2) Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lévı elıírásokat is alkalmazni kell. (3) Az egyes területeket érintı több védelmi övezet esetén a szabályozási terv összevont övezeteket határoz meg (Ö-1-Ö-6). (4) A szabályozási tervben a 2000. évi CXII. törvény alapján alkalmazott védelmi övezeteket és jelölésüket a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési hatósági engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a 2000. évi CXII. törvény 23-38. §-ait kell figyelembe venni. Összevont védelmi és funkcionális övezetek 17. §
10 (1) Ö-1 számú összevont övezet (V-2, SZ-1, F-1) - A természeti és az érzékeny természeti területeken a mővelési ágak megváltoztatása, illetve közmő és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetı. (V-2) - Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı (SZ-1). - Beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı, - erdıterületen elsısorban védelmi rendeltetéső erdı, mezıgazdasági területen csak nádas, gyep mővelési ágú területek, zöldterületet, valamint indokolt esetben közlekedési és közmőterületet jelölhetı ki, - épületek építése, bıvítése – a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esıbeálló jellegő építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggı gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével – nem engedélyezhetı. (F-1) (2) Ö-2 számú összevont övezet (V-2, SZ-1) - A természeti és az érzékeny természeti területeken a mővelési ágak megváltoztatása, illetve közmő és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetı (V-2) - Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı (SZ-1) (3) Ö-3 számú összevont övezet (R-2, SZ-1, F-1) - Beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı, építési tevékenység nem folytatható, a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természet közeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani, ennek módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény elıírásai szerint készített tájrendezési terv alapján a helyi szabályozási tervben kell meghatározni. (R-2) - Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı. (SZ-1) - Beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı. - erdıterületen elsısorban védelmi rendeltetéső erdı, mezıgazdasági területen csak nádas, gyep mővelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közmőterület jelölhetı ki, - épületek építése, bıvítése – a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esıbeálló jellegő építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggı gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével – nem engedélyezhetı. (F-1) (4) Ö-4 számú összevont övezet (T-1, SZ-1) - Beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı, - a mővelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút építése érdekében engedélyezhetı, - a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megırzendık, - új üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás – nem létesíthetı, - új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlı vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetık, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendı értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettıl eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. (T-1)
11 - Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı. (SZ-1) (5) Ö-5 számú összevont övezet (V-3, SZ-1) - Beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; csak extenzív jellegő, vagy természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszerek használhatók; a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. (V-3) - Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı. (SZ-1) (6) Ö-6 számú összevont övezet (SZ-1, P-2) - Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı. (SZ-1) - A földhasznosítás (mővelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédı agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdısítésével kell az erózió mértékét csökkenteni, a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a borvidékekre készítendı rekonstrukciós tervekben kell meghatározni (P-2) Önálló védelmi övezetek 18. § Fokozottan érzékeny terület (SZ-1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı. IV. fejezet Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem 19. § (1) A környezet-, a táj-, a természet-, a mőemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védıtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. (2) A település teljes közigazgatási területe Fokozottan érzékeny természeti terület, ahol a vonatkozó jogszabály* (*20/2001.(II.14.) Kormány rendelet a környezeti hatástanulmányról) Környezetvédelem 20. § (1) A környezetvédelmi elıírások a település igazgatási területére érvényesek. (2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv elıírásait is figyelembe kell venni. (3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b) megelızze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást. (4) Levegıtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegıszennyezıanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban** (**47/2004.(III.18.) számú Korm.rendelettel módosított 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete) meghatározott védıtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bőzhatást. A regionális hulladéklerakó és komposztáló tér
12 súlypontjától számított 500 m-es védelmi övezeten belül lakó- és üdülıépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú építmény nem helyezhetı el. (5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményezı tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltetı köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezésérıl és ártalmatlanításáról. (6) Védıfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élıvizek szennyezésének megakadályozásáról. (7) Külterületen mezıgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévı létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni. (8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítı helyre szállíthatók. (9) A település szennyezıdés érzékenységi besorolása: „B” Kiemelten érzékeny területnek minısül* (*33/2000.(III.17.) Korm.rend. szerint). A település nitrátérzékeny terület, ahol az állattartás során a vonatkozó jogszabályi elıírásokat be kell tartani** (49/2001.(IV.3) 1. számú melléklete) (10) A településen a zajvédelem az országos elıírások szerint, azoknak megfelelıen biztosítandó. A zajt keltı és a zajtól védendı létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (11) Technológiai eredető szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyőjtött csapadékvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített elıtisztítómőben történı tisztítás után vezethetı. A szenynyezett csapadékvíz elıtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági elıírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles. (12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltetı köteles gondoskodni. (13) Közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkezı szennyvizek csak zárt győjtıedényben helyezhetık el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt győjtıt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. (14) A szennyvíztisztító teleptıl 500 m, a dögkonténertıl 300 m, a hígtrágya ürítıtıl és szippantott szennyvízürítı helytıl 1000 m védıtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthetı. (15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levı szakasza mentén a tengelytıl számított 50 méter távolságon belül, az M 7-es autópálya tengelyétıl számított 100 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthetı. Más építmények a közút kezelıjének, egyetértésével létesíthetık. (16) Vízfolyások medrétıl 50 méter távolságon belül mezıgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthetı. (17) A területen a 20 fh-et elérı parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérı parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges. (18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett győjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyőjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A győjtıedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell megoldani. (19) A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználást nem zavaró létesítmények helyezhetık el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv alapján az engedélyezési eljárás során elı kell írni. Természetvédelem 21. § (1) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. (2) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségő villamos távvezeték nem létesíthetı, ilyenek üzemeltetésére vonatkozó engedély nem hosszabbítható meg. (3) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélı módszerek alkalmazásával történhet.
13 (4) Védett természeti területen az erdı elsıdleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdı telepítése csak ıshonos fafajokból történhet. (5) Védett természeti területen új külszíni mőveléső bánya nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bánya területe (bányatelek) nem bıvíthetı. (6) Természeti területen a területet szennyezı vagy veszélyeztetı létesítmény nem helyezhetı el. (7) A védettségre jelölés tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni. Tájvédelem 22. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén. (2) Nem létesíthetı közmő- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévı fasorok nyomvonalában. (3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelmérıl gondoskodni kell. (5) Mezıgazdasági termelés számára kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeken lévı természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelı) a vonatkozó jogszabály* (*A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény) alapján meg kell ırizni. Kulturális örökség védelme 23. § (1) A település mőemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv és a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt helyi értékeket a képviselı-testület védelemben részesíti. (3) A mőemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodájának hatáskörébe tartozik. (4) A szabályozási terven mőemléki környezetként (M) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni. (5) Régészeti tárgyak elıkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a KÖH-t és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletrıl soron kívül értesíteni kell. (6) Nyilvántartott régészeti lelıhelyek területén minden az eddigi használattól eltérı hasznosításhoz, mővelési ág-változáshoz, építéshez, földmunkához a KÖH elızetesen szakhatósági hozzájárulása szükséges. (7) Régészeti érdekő területet érintı munkálatok esetén a KÖH véleményét be kell szerezni. (8) A nyilvántartott régészeti lelıhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a mőemlékvédelemre vonatkozó jogszabályi elıírásokat be kell tartani* (*2001. évi LXIV. törvény a Kulturális örökség védelmérıl). (9) A mőemléki környezetben mindennemő közmőellátást kizárólag föld alatti vezetékkel lehet kiépíteni és biztosítani. Ezt az új vezetékek létesítésének, meglevık korszerősítésének engedélyezése során biztosítani kell. (10) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület megóvására kell törekedni, tetıtér beépítés, bıvítés csak a hagyományos értékek védelme mellett engedélyezhetı. (11)7 A helyi védelem csak a teljes mőszaki és erkölcsi avultság beálltával szőntethetı meg. V. fejezet Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere Építésjogi követelmények 24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhetı el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történı építések. 7
Szövegét megállapította a 4/2008. (VI. 25.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2008.07.03-tól.
14 (2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévıt átalakítani és bıvíteni, rendeltetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha: - a terület rendeltetésszerő használatát szolgálja, - közérdeket nem sért, - az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetı el. Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés 25. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bıvítése vagy szabályozása érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti. (2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás. (3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelı használatra alkalmatlanná válik, úgy azt a tulajdonos kérelmére kártalanítás mellett igénybe kell venni. (4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítésébıl, illetve az ezzel összefüggı közmővesítésbıl eredı ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani. Útépítési és közmővesítési hozzájárulás 26. § (1) A helyi közutakat és közmőveket legkésıbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani. (2) A helyi közutat, illetıleg közmővet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Településrendezési kötelezések 27. § A tervszerő telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írható elı. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévı építményekre meghatározott idın belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. elıírásainak figyelembevételével. Tájékoztató táblák, hirdetı-berendezések elhelyezése 28. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából hirdetı-berendezés, melyre a rendelet hatálya kiterjed. a) Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a telephely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerő ábra, b) Cégtábla: kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátási egység nevét feltüntetı, az ott folyó tevékenységre utaló tábla, c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntetı tábla (névtábla), d) Hirdetıoszlop: plakátok, hirdetések elhelyezése céljára szolgáló építmény, e) Hirdetıtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla, f) Megállító tábla: nyitvatartási idı alatt az üzletek elé kihelyezett mobil reklámtábla, g) Reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló tábla, mely nyilvános helyen vagy közterületrıl látható helyen kerül elhelyezésre,
15 h) Hirdetmény: a falragasz, plakát, felirat, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag, akár nyomdai úton, akár házilag, illetve falfestéssel készült. 8 (2) (3)9 (4)10 A hirdetı berendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez, a település és utcaképhez kell igazodnia. (5) Hirdetı-berendezések közutak melletti elhelyezésének szabályait külön törvény* (1988. évi I. törvény) határozza meg. (6) Nem helyezhetı el hirdetı-berendezés: a) közterületi út, járda, kerékpárút, gyalogút szilárd burkolatára, épületek építmények homlokzatára festett kivitelben, b) közparkban, c) középületek falain, kivéve az intézmény cégtábláját, d) közterületen álló fákon, padokon, szobrokon, emlékmőveken, e) a természetvédelmi területen, kivéve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által kihelyezett információs táblákat. (7) A közigazgatási területen gigantposzter, óriás-plakát nem helyezhetı el. A 2 m2-t meghaladó felülető hirdetı-berendezésre csak ideiglenes jellegő, maximálisan 3 évi idıtartamra szóló, engedély adható, az engedély a képviselı-testület hozzájárulásával meghosszabbítható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a cégérre, cég- és címtáblára. (8) Hirdetmények elhelyezése csak az erre a célra létesített hirdetı berendezéseken lehetséges, azok csak vízoldó ragasztóval rögzíthetık, a köztisztasági elıírások betartásával. (9) E rendelet hatálybalépéséig kint levı és a jelen rendelet elıírásainak nem megfelelıen kihelyezett hirdetı-berendezések esetén: a) amennyiben a hirdetı-berendezés tulajdonosa építési engedéllyel nem rendelkezett, úgy a jegyzı soron kívül kezdeményezheti a hirdetı-berendezés eltávolítását, és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint** (218/1999.(XII.28.) Kormány rendelet) b) a közút területén, a közútkezelı hozzájárulása nélkül, elhelyezett hirdetı-berendezések esetén, annak eltávolításáról a közút kezelıje saját hatáskörben intézkedik, c) a közút területén kívül, de közlekedésbiztonsági szempontból kifogásolható módon elhelyezett hirdetı-berendezés esetén, a közútkezelı közvetlenül az építési hatóságnál kezdeményezheti a jogellenes állapot megszüntetését. (10) E rendelet elıírásainak megszegésével elhelyezett hirdetı-berendezéseket az elhelyezı a felszólítást követı 8 napon belül saját költségén köteles eltávolítani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyzı a külön jogszabály*** (1957. évi IV. törvény) értelmében gondoskodik annak végrehajtásáról. Az eljárás befejezéséig a hirdetı-berendezés tulajdonosa újabb hirdetı-berendezés elhelyezésére nem kaphat engedélyt. (12) A választási plakátokra, azok ideiglenes jellegére tekintettel a 28. § (2), (4), és (8) pontjának elıírásait nem kell alkalmazni. (11) Magántulajdonon felállított hirdetı-berendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa és a hirdetı-berendezés tulajdonosa egyetemlegesen felelıs. VI. fejezet Záró rendelkezések 29. § (1) E rendelet 2004. december 1-vel lép hatályba, kihirdetésérıl a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetıtáblájára történı kifüggesztéssel) a jegyzı gondoskodik. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályukat vesztik az Ordacsehi község helyi építési szabályzatáról szóló 7/1998.(VI.1.) Kt. számú- és az ezt módosító 1/2001.(II.2.) Kt. számú rendeletek. __________________________ 8
Hatályon kívül helyezte a 4/2008. (VI. 25.) rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.07.03-tól. Hatályon kívül helyezte a 4/2008. (VI. 25.) rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.07.03-tól. 10 Szövegét megállapította a 4/2008. (VI. 25.) rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos 2008.07.03-tól 9
16 Ordacsehi, 2004. október 19. Kiss Miklós polgármester
Dégi Zoltán jegyzı Mellékletek nincsenek az eredeti jegyzıkönyvhöz csatolva „4. számú melléklet”11 a 13/2005.(VII.27.) számú rendelettel módosított 23/2004.(X.27.) számú önkormányzati rendelethez
Beépítésre szánt területek építési használatára vonatkozó elıírások Terület Sajátos hasz- Övezet használat nálat jele Lakóterü- Kertvárosias Lke let Falusias lakó- Lf1 terület Lf2 Lf3 Lf4 Vegyes Település köz- Vt pont Különle- Turisztikai fej- Ki ü-1 ges lesztés Gazdasági Ker. szolgálta- Gksz tó Ipari, mezı- Gipm gazdasági
Beépítési Beépített- Telekszémód ség max % lesség min. (m) CS 30 28 OK 30 K O 30 K O 30 K SZ 30 20 OSZ 60 K
Telekmélység min. (m) 30 K K K 45 K
Szintter. sőrőség max. 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5
Telekméret min. (m2) 800 1200 800 600 900 800
Építmény mag. max (m) 6 5 5 5 5 6
Zöld felület min %
SZ
8
K
K
0,1
Min. 5 ha 8
70
SZ
30
K
K
0,5
2000
6
40
SZK
30
25
50
0,5
3000
10
40
50 40 40 40 40 20
Megjegyzés: CS csoportosO oldalhatárosSZ szabadonállóK kialakult beépítési mód, telekszélesség és építménymagasság
11
Módosítás elnevezéssel beiktatta a 13/2005. (VII. 8.) rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályos 2005.07.28-tól.
