2004. (VIII. 27.) OM rendelet. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli.

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel, az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészetoktatási intézményekre, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási intézményekre és kiegészítő kisebbségi oktatást végző iskolákra (a továbbiakban együtt: iskola), b) az iskola tanulóira, pedagógusaira és más alkalmazottaira, c) az iskola tanulóinak szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők), d) a tankönyvellátásban részt vevő kiadókra és forgalmazókra, a tankönyvszerzőkre, a digitális tananyag előállítóira, szerzőire, forgalmazóira és a digitális tananyagra vonatkozó felhasználási jog jogosultjára, továbbá az eljárásban közreműködőkre, e) a fakultatív hit- és vallásoktatás tankönyvei tekintetében az egyházi jogi személyekre. (2) Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, imprimatúra, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható. (3) Könyvet az e rendeletben meghatározott eljárás szerint lehet tankönyvvé nyilvánítani. (4) A digitális tananyag jóváhagyására a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a 19. §-ban foglalt eltérésekkel.

A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, ILLETVE A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS MEGSZŰNÉSE Az eljárás megindítása 2. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre indul. (2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv kiadója, illetve szerzője nyújthatja be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). Ha a könyvnek több szerzője van, a kérelmet közösen nyújthatják be. (3) A szerző akkor nyújthat be tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést és a könyvnek nincs kiadója. (4) A kérelmet a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszer segítségével papír alapon vagy - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva - elektronikus formában lehet benyújtani. (5) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell: a) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat, valamint - az 5. §-ban szabályozott eljárások kivételével - szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentést, b) azt a könyvet, vagy a valamely tankönyvhöz kapcsolódó kiadványt, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik, c) a kiadói lektor véleményét, illetve nem kiadói kérelmező által benyújtott kérelem esetén egy lektori véleményt,

d) a szerző - több szerző esetén valamennyi szerző - és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, illetve - amennyiben a szerző nyújtja be a kérelmet - a szerző nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést és a könyvnek nincs kiadója, vagy arról, hogy a tankönyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységet nem üzletszerűen végzi, e) az imprimatúra tankönyvvé nyilvánítási kérelem kivételével a kiadó vagy - ha a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szerző nyújtja be - a szerző nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, arról is, hogy a kiadó, illetve a szerző a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, f) a könyvből véletlenszerűen kiválasztott mintát, valamint a lektori vélemény mellékletét, mely bemutatja a bírálatra beadott könyv vizsgálati szempontjait, illetve a 3. számú melléklet A) részének II. pontjában *-gal jelölt vizsgálati szempontok számszerűsített adataihoz (a továbbiakban: számszerűsített adatok) való megfelelőség igazolását, g) a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást, kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a könyvből véletlenszerűen kiválasztott minta (tetszőleges oldalpárt követő minden 7. oldalpár) alapján kell megadni, a minta oldalszámának feltüntetésével. A minta terjedelme el kell hogy érje a könyv terjedelmének 15%-át. (7) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek az (5) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott mellékleteit három-három, a d), e) és g) pontjaiban felsorolt mellékleteit egy-egy példányban kell benyújtani. Az f) pontban meghatározott mellékleteket a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani. (8) Tankönyvvé nyilvánításra benyújtható a sokszorosításra kész levonat (a továbbiakban: imprimatúra) is. Ha az imprimatúra tankönyvvé nyilvánítását kérik, az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez - három példányban - csatolni kell a végleges könyv könyvészeti (tipográfiai) leírását (körülvágott méret, papírfajta stb.). (9) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet vagy imprimatúrát - a 10. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a kiadó vagy a szerző sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg. 3. § (1) Külön eljárásban kell kérni a könyv különböző kötésmódban megjelenő nyomtatott változatainak tankönyvvé nyilvánítását. Egyazon könyv több változatának tankönyvvé nyilvánítása iránt egyidejűleg több eljárás is megindítható, amelyekért a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) A könyvvel együtt benyújtott, ahhoz kapcsolódó kiadványt az adott könyvvel összefüggésben kell vizsgálni és értékelni. 4. § Ha a tankönyvet tartalmában vagy - kötésmódja, illetve borítója kivételével - kivitelében megváltoztatták, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni. E rendelet alkalmazásában nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási, illetve nyomdahibák, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain lábjegyzetben történő javítása, feltéve, hogy a javításról készült jegyzéket - ellenszolgáltatás nélkül megküldik a Hivatalnak és azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek. 5. § (1) Ha a kiadó vagy a szerző - a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt - a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogait átengedi, köteles azt a Hivatalnak - a jogok átengedésétől számított harminc napon belül - bejelenteni. Amennyiben a bejelentést elmulasztják, a Hivatal a könyv tankönyvvé nyilvánítását megszünteti. (2) A bejelentést az eredeti és az új jogosultnak közösen kell benyújtania, az új jogosult által a 2. számú melléklet szerint befizetett igazgatási szolgáltatási díj igazolásával. Az e bekezdésben szabályozott bejelentés csak változatlan tankönyv esetén tehető. A bejelentéshez csatolni kell: a) az új jogosult nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg, b) annak igazolását, hogy az új jogosult tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének, c) az új jogosult és a szerző, több jogosult, több szerző esetén valamennyi bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, d) az új jogosult, több jogosult esetén valamennyi bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt az új jogosult folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésekben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a szerző a jóváhagyott tankönyvét ki akarja adni, azzal az eltéréssel, hogy ha a kiadó nem a szerző, a kérelmet a kiadó és a szerző nyújtja be közösen. (4) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet végleges formájában kívánják forgalomba hozni. A kérelemhez csatolni kell a kész könyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást - kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik -, továbbá a 2. § (5) bekezdés e) pontja szerinti, illetve azt a nyilatkozatot, hogy az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet tartalmában nem változtatták meg, és kivitelében megfelel a határozatban foglaltaknak. (5) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyvben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a szakértők által feltárt, helyesírási, illetve nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják. A tankönyvben kizárólag a szakértők által feltárt hibákat lehet javítani. A kérelemhez csatolni kell a javított könyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik -, a javítások tételes felsorolását, továbbá azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet - a javításokon túl - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A javítás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. (6) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyv borítóját vagy kötésmódját megváltoztatják. A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott borítójú vagy kötésmódú tankönyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást - kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik -, továbbá azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet - a kötésmódon vagy a borítón kívül - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A változtatás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készült tankönyvek esetében az eljárás díjmentes. (7) A (4)-(6) bekezdésben szabályozott kérelmet legkésőbb a változtatást követő harminc napon belül be kell nyújtani. A kérelmet a Hivatal hatósági eljárás keretében vizsgálja. 6. §

A kérelmek elbírálásának rendje 7. § A Hivatal a beérkezett kérelmeket és mellékleteiket megvizsgálja. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a Hivatal szakértőket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére. A 3. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (4) és (6) bekezdéseiben szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértőt kell kirendelni. 8. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban - a közoktatásról szóló törvény 122. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak mellett - vizsgálni kell, hogy a könyv alkalmas-e a) tantárgyi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá aa) nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvében meghatározottak szerint a kisebbségi oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére, ab) két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében meghatározottak szerint a két tanítási nyelvű iskolai oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére, ac) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a tanulók fogyatékosságához igazodó sajátos felkészítésre, felkészülésre; b) alapfokú művészetoktatásban az Alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére; c) szakmai tankönyv esetén a Szakképzés központi programjában (tantervében) meghatározottak szerint a szakmai vizsgára történő felkészítésre; d) alternatív iskola esetén az alternatív iskolák részére kiadott kerettantervben meghatározottak szerint az adott alternatív oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére; e) középiskolai tankönyv esetében az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményeire való felkészítésre; f) a felhasznált kerettanterv(ek)hez vagy helyi tanterv(ek)hez készült tankönyv követelményrendszerének az adott tantervek követelményrendszerével való megegyezés megvalósítására; g) a megnevezett évfolyam számára a felhasznált tantervek által javasolt időkeretek között a tananyag elsajátítására. (2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy

a) a könyv aa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyam(ok)on tanuló diákok tipikus fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e; ab) a könyv végén tartalmazza-e az egyes tantárgyakhoz rendelt új szakszavak szószedetét - kivéve az idegen nyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, amelyeket a magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátítottak -, az általános iskolában használt tankönyvek esetében azok rövid értelmezését, kivéve az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazott tankönyveket, 2-4. évfolyamain alkalmazott matematika tankönyveket, valamint olvasókönyveket; ac) segíti-e a képességek, készségek kialakítását; ad) alkalmazásában sajátos jelentéssel bíró szó valamely tudományág, szakma, tevékenységi kör nyelvhasználatában szakszónak minősül-e; ae) alkalmazásában új szakszó-e az, amely a megelőző tanítási időszakban még nem került alkalmazásra, és az adott évfolyamon az adott tantárgyhoz, műveltségterülethez kapcsolódóan a könyvben megjelenik, kivéve az idegen nyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, amelyeket a magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátítottak; af) idegen nyelvi könyvek esetében a könyv vagy a könyvhöz tartozó munkafüzet végén tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet, kivéve az érettségire felkészítő egykötetes összefoglaló jellegű tankönyvek esetében; b) a könyvhöz kapcsolódó kiadvány (pl. szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény vagy képgyűjtemény, kottakiadvány, atlasz, munkafüzet, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, lexikon, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank) segítséget nyújt-e a könyvben foglaltak elsajátításához, illetve azok használatához, azzal szerves, elválaszthatatlan egységet alkot-e. (3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen a könyv a) összhangját az általános emberi normákkal, értékekkel, a humanizmus általános követelményeivel, b) tartalmaz-e az egyenlő bánásmód követelményét, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzeti, etnikai, vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát, c) mentes-e a politikai állásfoglalástól, d) ütközik-e az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény 122. §-ának (12) bekezdésében meghatározott rendelkezésekbe [a továbbiakban az a)-d) pontok együtt: általános etikai követelmények]. (4) Az e §-ban meghatározottakat a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során végig vizsgálni kell. Nem nyilvánítható tankönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, amelyik sérti az általános etikai követelményeket, illetve ha a könyvhöz kapcsolódó kiadvány nem szolgálja a tankönyv alkalmazhatóságát. (5) Amennyiben a tankönyv nem az oktatási és kulturális miniszter által kihirdetett vagy jóváhagyott kerettantervhez, illetve az oktatási és kulturális miniszter által közzétett Világ-Nyelv Program: Idegen nyelvi program az 1-3. évfolyam számára (Ajánlás a 6-9 éves korosztály idegennyelv-tanításához) című ajánláshoz illeszkedik, csatolni kell az adott, a fenntartó által jóváhagyott helyi tantervet. 9. § (1) A 8. §-ban meghatározottak vizsgálatát a Hivatal által kirendelt szakértők végzik. A szakértők vizsgálatuk eredményéről írásban véleményt készítenek. (2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a) a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról, b) a tantárgypedagógiai szakértő a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról, c) a technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről, d) az idegen nyelvre történt fordítást ellenőrző szakértő a fordításnak a szakmai szempontoknak való megfeleléséről, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figyelembevevő érthetőségéről, az adott nyelven való szakmai megfelelőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikai szabatosságáról készít szakértői véleményt.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakértők a 8. § (1)-(3) bekezdésének való megfelelésről készítenek szakértői véleményt a 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez címben meghatározott szempontok alapján. (4) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárásban a szakértő az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szempontoknak való megfelelőségről készít szakértői véleményt. (5) A tankönyvvé nyilvánítás időszakában, illetve a 3. § (1) bekezdés szerinti eltérő változat tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti szakértők közül csak azt kell kirendelni, aki szakmailag illetékes. (6) Amennyiben a tantárgypedagógiai szakértő bizonytalan az egyenlő bánásmód követelménye, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzeti, etnikai, vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípia, kijelentés, ábra, fotó, grafika megítélésében, szakirányú végzettséggel rendelkező szakértőt kell kirendelni. (7) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az működhet közre a) tantárgypedagógiai szakértőként, aki elvégezte az Országos Köznevelési Tanács által ajánlott és a Hivatal által nyilvános pályázat keretében kiválasztott pedagógus-továbbképzési programot, valamint akit az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló jogszabályban rögzített szakterület szakértőjeként tartanak nyilván, b) tudományos-szakmai szakértőként, aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy 10 év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást tud bemutatni az adott szakterületről a felsőoktatásban. (8) Ha nincs a (7) bekezdésben meghatározott szakértő, vagy a szakértő az eljárásban nem működhet közre, illetve a közreműködést nem vállalja, a szakértői vélemény elkészítésére a Hivatal megfelelő felkészültségű és hozzáértéssel rendelkező szakértőt rendel ki. A nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készített tankönyv esetén az Országos Kisebbségi Bizottság által javasolt szakértő is kirendelhető. A hit- és vallásoktatás tantárgyhoz készített tankönyv esetén az illetékes egyházi jogi személy által javasolt szakértő is kirendelhető. (9) Nem lehet szakértő az, aki a könyv tankönyvvé nyilvánításában érdekelt (különösen szerző, szerkesztő, kiadó, forgalmazó, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenérdekelt, továbbá ezen személyeknek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója; akinek a neve alatt azonos vagy hasonló tartalmú tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken; akinek a neve alatt ilyet az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak; vagy aki hasonló tartalmú könyv szerzője, kiadója, feltéve, hogy a tankönyvvé nyilvánítási kérelmét elutasították. A szakértő kirendelése előtt be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. (10) Az eljárásban közreműködő szervezet, illetve a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében - különösen írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában - részt vett, illetve a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban áll. (11) A (2), (6) és (7) bekezdésekben meghatározott szakértőket szakértői véleményük megfelelő elkészítéséért e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott díjazás illeti meg. 10. § (1) A Hivatal a nem egybehangzó szakértői véleményeket megküldi a kérelem benyújtójának azzal, hogy a szakértői véleményekben foglaltakról - a kézhez vételtől számított - nyolc napon belül fejtse ki véleményét, illetve nyilatkozzon arról, hogy a javítások teljesítését milyen határidőre vállalja. Ha a kérelem benyújtója a Hivatal által meghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadott határidőig - kérelmére - az eljárást fel kell függeszteni. (2) A meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére - legfeljebb tíznapos határidő kitűzésével - a Hivatal szükség esetén szakértőt rendel ki. (3) A Hivatal félévente tájékoztatást ad az Országos Köznevelési Tanácsnak a tankönyvvé nyilvánítási eljárásról. 11. § (1) Ha a tankönyv a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás céljaira készült, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hivatal - az 5. § (1), (4) és (6) bekezdéseiben, továbbá a 16. § (3) bekezdésében foglalt eljárások kivételével - a kérelmet, annak mellékleteit és a szakértői véleményeket - javaslattétel céljából - megküldi az Országos Kisebbségi Bizottságnak. (2) Az Országos Kisebbségi Bizottság a megküldött iratok megérkezésétől számított harminc napon belül a beérkezett iratok alapján elkészíti javaslatát, és megküldi a Hivatalnak. 12. § 13. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánítása annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik be.

(2) Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé nyilvánításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell az oktatási programnak (pedagógiai rendszernek) a megnevezését, továbbá azt a rendelkezést, hogy ez a tankönyv kizárólag az oktatási program részeként alkalmazható.

A tankönyvvé nyilvánítás megszűnése, megszüntetése 14. § (1) Megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha a) lejárt az az időszak, amelyre a tankönyvvé nyilvánítás szólt, és annak lejárta előtt legalább 120 nappal a kiadó vagy a szerző nem kérte a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását, b) az e rendelet 5. §-ában meghatározott bejelentést elmulasztották, a bejelentési kötelezettség lejártát követő harmincadik napon, c) az 5. §-ban meghatározott bejelentés tudomásul vételének elutasításakor, a határozat jogerőre emelkedésének napján, d) a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták - ideértve a témák sorrendjének vagy az oldalak számozásának megváltoztatását is -, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül, mint az eredetileg tankönyvvé nyilvánított tankönyvet, tankönyvként forgalmazzák, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, e) a tankönyvvé nyilvánítást visszavonják, a határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A tankönyvvé nyilvánítás megszűnésének tényét a Hivatal hivatalból vagy bejelentés alapján állapítja meg. Ilyen bejelentést bárki tehet. 15. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését a Hivataltól az kérheti, aki valószínűsíti, hogy a tankönyv nem felel meg az e rendelet 8. §-ában foglaltaknak. A kérelemhez - kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik - mellékelni kell a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást. (2) Amennyiben a Hivatal a kérelemben leírtakat megalapozottnak tartja, szakértőt rendel ki a 9. § szerint. (3) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárásban a 10-11. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása 16. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás az e §-ban meghatározott eljárás keretében meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző százhúsz nappal korábban kell kérni. (2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 8-11. §-okban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hivatalnak legalább egy szakértőt kell kirendelnie a tankönyv ellenőrzésére. (3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az önálló fejlesztésű kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási eljárásban - az Országos Kisebbségi Bizottság által a kiadónak írásban adott előzetes egyetértés esetén - szakértői véleményt nem kell bekérni, és a kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kell megfizetnie. (4) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához, neveléséhez készített tankönyvek tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási eljárásban szakértői véleményt nem kell bekérni, és a kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kell megfizetnie, amennyiben legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv bevált, és az a kérelem benyújtását megelőző tanévben szerepelt az iskola tankönyvrendelésében. (5) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása - a rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint - öt évre szól.

A tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálata 17. § (1) A Hivatal szervezi meg a tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát. (2) A gyakorlati beválás vizsgálatába legalább három, a tankönyvet legalább két éven át alkalmazott iskolát kell bevonni. A szakvéleménynek tartalmaznia kell - a vizsgálat szempontjainak figyelembevételével - az érintett pedagógusok, tanulók, szülők véleményét.

A TANKÖNYVJEGYZÉK 18. § (1) A tankönyv tankönyvjegyzékre történő felvételét a kiadó kérheti a Hivataltól a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszer segítségével papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva elektronikus formában. (2) Az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján minden év szeptember 30-áig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén a következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza: a) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatokat, b) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatok közzétételéhez való hozzájáruló nyilatkozatot, c) szakképzési tankönyvek esetében a kiadó nyilatkozatát a tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról, illetve az ez alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (az előző tanévben eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás), d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet a kiadó a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére - megkeresésre - elektronikus formában átadja a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint, e) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy szomszédos jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, f) azt a tényt, hogy a tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében kifejlesztett információ- vagy feladathordozó felhasználásával készült. (4) A kérelemhez - elektronikus formában - kapcsolható a tankönyv rövid - legfeljebb negyed nyomdai ív terjedelmű - ismertetője, és a tankönyv legfeljebb tizenöt oldalának digitalizált változata (a továbbiakban: bemutató rész). (5) A Hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A tankönyvjegyzék a 4. számú melléklet alapján a kérelemben feltüntetett adatokat tartalmazza. (6) A tankönyvjegyzék összeállítását követő naptári év január l-jétől a tankönyvjegyzékre történő felvétel folyamatos. A következő tanévi tankönyvjegyzékbe azokat - a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. §ában meghatározott feltételeknek megfelelő - tankönyveket kell felvenni, a) amelyeknek a felvételét a kiadó az adott év október 31-éig kérte; b) amelyeknek a tankönyvvé nyilvánításáról az adott év október 31-éig jogerős döntés született; c) amelyek legalább a következő naptári év június 30-áig érvényes tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkeznek - a rendelet 24. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott esetek kivételével. (7) A tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem benyújtása első alkalommal ingyenes. A tankönyvjegyzékre történő felvétel iránti minden további kérelem benyújtásakor a 2. számú melléklet szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az elektronikus formában megjelenő nyilvántartásba történő felvétel költségeit is, beleértve a bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetőségét. (8) A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készített tankönyvek esetén a jóváhagyott imprimatúra feltehető a tankönyvjegyzékre. A tankönyvként történő forgalmazás feltétele a végleges tankönyvvé nyilvánítás. Ha a végleges kivitelű tankönyv a 5. § (4) bekezdése alapján lefolytatott eljárás során a tankönyvvé nyilvánítás feltételeinek nem felel meg, akkor az eljárás költségei a kiadót terhelik. (9) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv ára a tankönyvjegyzék érvényességi időtartama alatt nem emelhető.

A DIGITÁLIS TANANYAG JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 19. § (1) Ahol e rendelet kiadóról vagy szerzőről rendelkezik, a digitális tananyag jóváhagyási eljárásában a felhasználási jog jogosultját kell érteni. (2) A digitális tananyag jóváhagyása iránti kérelemhez a 2. § (5) bekezdésének a) és c)-g) pontjaiban meghatározottakat, továbbá a) online digitális tananyag esetén aa) az elérési útvonalát, ab) a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt, ac) azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát;

b) nem online digitális tananyag esetén a jóváhagyandó tananyagot kell csatolni. (3) A technikai szakértő a technikai kivitelezésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, illetve digitális tananyag esetén a szabványoknak való megfelelésről, a képernyő elrendezésről, a kivitelezésről, a pedagógiai-didaktikai eszköztár támogatottságáról készít szakvéleményt. (4) A digitális tananyag bírálati szempontjait e rendelet 3. számú mellékletének B) része tartalmazza. (5) A digitális tananyag jóváhagyása, valamint a jóváhagyás meghosszabbítása - az e rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint - három évre szól.

A SZAKMAI TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtani, és az igazgatási szolgáltatási díjat is ide kell befizetni; b) a szociális és munkaügyi, valamint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat szakmacsoportonként létrehozott bizottságai közreműködésével - a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie; c) a nem a szociális és munkaügyi, valamint a nem az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat a szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott Szakmai tankönyv bizottság látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakmai tankönyv bizottságnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie, cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet a szakképesítésért felelős miniszterhez kell megküldeni, cc) a tankönyvjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter állítja össze és küldi meg az adott tanévi tankönyvjegyzék esetében első alkalommal november 15-éig - közzététel céljából - a Hivatalnak; d) ha a szakmai tankönyv a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai neveléséhez és oktatásához készült, az érintett miniszter beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (2) A Szakmai tankönyv bizottság legalább öt főből áll. Működése feltételeit a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, a bizottság szervezeti és működési szabályzatát a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. (3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szociális és munkaügyi miniszter, a Szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. (4) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működésének feltételeit a szociális és munkaügyi miniszter biztosítja. (5) Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvek benyújtásakor a Hivatal jár el azzal, hogy e rendelet 9. § (9) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakmacsoport szerint illetékes tagjához kell fordulnia. (6) Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvek esetében a Hivatalnak a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia. (7) A nem az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a Hivatal feladatait az illetékes miniszter látja el.

A FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK 21. § Ha az egyházi jogi személy a közoktatásról szóló törvény 4. §-ának (4) bekezdése, illetve a 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az iskolában vagy a kollégiumban fakultatív hit- és vallásoktatást szervez, a közoktatásról szóló törvény 81. §-ának (13) bekezdése szerint nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kezdeményezésére a fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazott tankönyvet, az e rendeletben szabályozott jóváhagyási eljárás lefolytatása nélkül fel kell venni a tankönyvjegyzékbe. A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazható tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön részeként kell megjelentetni.

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

22. § (1) Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, bb) c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (3) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. (4) Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (5) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. (6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (7) Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. (8) Az iskola - a (6) bekezdésben meghatározott ideig - kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. (9) Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott pótrendeléseket tíz napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, s ezzel a pótrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola pótrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv napközis, illetve tanulószobai elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (10) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (11) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell

kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. (12) Az iskolának legkésőbb június 10-éig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (13) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség - általános iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye - közreműködésével (a továbbiakban együtt: közreműködők) is megszervezheti. Ha az iskola a közreműködőket kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőknek kell megküldeni. A közreműködőkhöz beérkező tankönyvrendelések összesítése alapján a Szövetség megkeresi az érintett kiadót, kérve, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a rendelkezésére. A megkeresésben pontosan meg kell határozni, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni. Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékből. A közreműködők az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és megküldik az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködők az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg. A közreműködők az általuk megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással összefüggő költségeik - általános forgalmi adóval megnövelt - összegének a megtérítésére tarthatnak igényt az iskolától. A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a közreműködők részére megküldött tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására - beleértve az iskolai könyvtári ellátást is - használták-e fel. 23. § (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá meg kell határozni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. (2) (3) Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. (4) Ha a feladatellátásban való közreműködés a (2)-(3) bekezdésben meghatározott személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett összeg. (5) A tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. (6) Az iskolának a 22. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás rendjét.

VEGYES RENDELKEZÉSEK 24. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 3. §-ának (2)-(7) bekezdésében szabályozott nyilvános pályázati eljárás keretében benyújtott könyv elbírálására az e rendeletben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) a könyv kézirat formájában is benyújtható, b) a benyújtott kéziratot előzetesen tartalmi szempontból kell megvizsgálni, c) a tankönyvvé nyilvánítási eljárást a pályázat elbírálását követően kell lefolytatni, d) az igazgatási szolgáltatási díj - az elfogadott pályázat, valamint a pályázaton nyertes tankönyv tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása esetén - a pályázat kiíróját terheli, e) a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során figyelembe veendők azok a szakértői vélemények, amelyek a pályázati eljárás során készültek, és megfelelnek az e rendelet 8-9. §-ában foglaltaknak, valamint 3. számú mellékletében megadott szempontoknak, f) a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban - a technológiai szakértő mellett, az e) pontban foglaltak alkalmazásával - legalább egy szakértőt kell felkérni az imprimatúra vagy a végleges kivitelű könyv és a kézirat szakmai szempontú összevetésére, g) közismereti tankönyvek kisebbségi nyelvre fordított kéziratának előzetes tartalmi elbírálását követően a kész könyvet kell benyújtani tankönyvvé nyilvánításra.

(2) Az oktatás nyelvének megfelelő, a nemzetiségi iskolai oktatáshoz külföldről behozott tankönyvet az érintett országos kisebbségi önkormányzat, vagy az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére fel kell venni a tankönyvjegyzékbe. (3) Ha a két tanítási nyelvű oktatásban a tankönyvellátás nem megoldott, a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelő, külföldről behozott tankönyvvel is biztosítani lehet. Ebben az esetben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltéréssel kell alkalmazni. A tankönyvvé nyilvánítást és a jegyzékre történő felvételt az iskola is kérheti. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az adott könyvet külföldön tankönyvként használják. A könyvet a Hivatal egy szakértővel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy az az általános etikai követelményeknek megfelel-e. Az iskola kérelme esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárás díjmentes. (4) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti munkatankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését követően a munkatankönyveket át kell alakítani tartós használatra készült tankönyvvé és munkafüzetté. Az átalakított tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 30%-a. Az átalakított tankönyvek szakértői díjazásának mértéke a tantárgypedagógiai szakértő esetében a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 50%-a, a technológiai szakértő esetében annak 100%-a. Az átalakított tankönyveknél tudományos-szakmai szakértőt nem kell kirendelni. Az átalakítás költségeit, valamint a tankönyvvé nyilvánítás igazgatási szolgáltatási díját az átalakítás kezdeményezője vagy az eljárás megindítója viseli. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban - az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2001-ben szerepeltek a segédkönyvek jegyzékében, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz 2001. augusztus 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket - kérelemre - az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek. (6) A szakképzésben - az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek szerepeltek a 2003/2004. vagy a 2004/2005. évi tankönyvjegyzékben, feltéve, hogy 2003. január l-jét követően az a központi program, amelyhez a tankönyv ajánlott volt, nem változott, illetve időközben nem hagytak jóvá az adott központi programhoz tankönyvet. Ezeket a könyveket - kérelemre - az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 16. § (3) és (5) bekezdésében és 18. §-ában meghatározott feltételeknek. (7) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában, nevelésében - az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2004. január 1-jén szerepeltek a tankönyvjegyzéken, feltéve, hogy az adott tantárgy adott évfolyamára 2005. január 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket - kérelemre - az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek. (8) A kiadónak az újonnan tankönyvvé nyilvánított könyv egy-egy példányát - a tankönyvvé nyilvánításról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, ellenszolgáltatás nélkül meg kell küldenie a tankönyv-bemutatóhelyek részére. A tankönyv-bemutatóhelyek jegyzékét e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. (9) A tankönyvben az e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott adatokat kell feltüntetni. 25. § (1) Az e rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat a 8. számú mellékletben felsorolt bankszámlákra kell befizetni. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. (2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj - a fellebbezés díja kivételével - közismereti tankönyvek, valamint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei esetén a Hivatal bevétele. (3) A közismereti tankönyvek, valamint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei esetén a fellebbezés díja az Oktatási és Kulturális Minisztériumot illeti. A nem az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a tankönyvjegyzékre kerülés, a hibajavítás bejelentése, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének és a tankönyv felhasználási jogai átengedésének, valamint a fellebbezés díját a szakképesítésért felelős minisztériumba kell befizetni. (4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására, személyi, illetve tárgyi kiadások fedezetére használható fel. (5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén - a tankönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők felkéréséig, az adott üggyel összefüggésben keletkezett

költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek. A fellebbezéssel befizetett eljárási díjat vissza kell fizetni, ha az államigazgatási vagy a bírósági eljárásban felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. 26. § 26/A. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatást segítő dokumentumokat, szakmai eszközrendszereket, az oktatási és kulturális miniszter által közzétett képességfejlesztő program részeként kell kiadni. (2) A közzétett képességfejlesztő programoknak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott szabad felhasználásokon kívül történő felhasználására az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilvános pályázata útján lehet engedélyt szerezni. (3) A tankönyvjegyzéken a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett - az oktatási és kulturális miniszter által kiadott - képességfejlesztő programot is fel kell tüntetni. 26/B. § Az e rendeletben foglalt eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 26/C. § E rendelet alkalmazásában a) munkatankönyv az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania; b) munkafüzet az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakoroltatására, elsajátíttatására, alkalmaztatására; c) szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény vagy képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el, illetve amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához. 26/D. § (1) A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Kft.) nem tagadhatja meg a tankönyvforgalmazási szerződés megkötésére irányuló iskolai megkeresést, kivéve, ha nem sikerül olyan ellenszolgáltatásban megállapodni, amely fedezi a gazdaságilag indokolt költségeket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint a Kft. köteles a) megszervezni a használt tankönyv forgalmazását, illetve kölcsönzését, b) segítséget nyújtani a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez, c) közreműködni a külföldi tankönyvek beszerzésében, d) segíteni az iskola által kifejlesztett könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárásának lefolytatását a tankönyv, tankönyvnek nem minősülő egyéb kiadvány előállítását.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet 22. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet „Normatív kedvezmény iránti igény” című része e rendelet kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (3) (4) A (3) bekezdés alapján hatályát vesztett rendelkezések előírásait az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és folyamatban levő eljárásokban továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy az e rendelet 22. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet „I. Normatív kedvezmény iránti igény” című részében foglalt rendelkezések - amennyiben az érintettekre kedvezőbbek - ezekben az eljárásokban is alkalmazhatóak.

1. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez A tankönyvvé nyilvánítási eljárás megindításához szükséges adatok A) Közismereti nyomtatott könyv (imprimatúra)

1. A kiadó vagy a szerző adatai Neve Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme 2. A könyv (imprimatúra) adatai Címe Alcíme (amennyiben van ilyen) Szerzője Szerkesztője, fordítója Első kiadásának éve* A jelenlegi kiadás éve* A jelenlegi kiadás helye* Előző kiadója (külföldi kiadója)* Kiadói (forgalmazói) kódja Kapcsolódó kiadványok 3. A könyv (imprimatúra) jellemzői Megjelenési forma (imprimatúránál a tervezett) Vágott méret (szélesség x magasság) Tartós könyv-e* Kötésmód (imprimatúránál a tervezett) Terjedelem (A/5 ív) Tömege grammban kifejezve* Borító színnyomása Belső oldalak színnyomása Mellékletek színnyomása (ha van) Oldalszám Az ábrák aránya 4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatás Két tanítási nyelvű iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Nat műveltségterület Kapcsolódó kerettanterv Tantárgy Ajánlott iskolatípus Évfolyam (-tól -ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés 5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege A *-gal jelölt adatokat imprimatúra esetében nem kell megadni.

B) Szakképzési nyomtatott könyv 1. A kiadó vagy a szerző adatai Neve Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme 2. A könyv (imprimatúra) adatai Címe Alcíme Szerzője Szerkesztője, fordítója Első kiadásának éve A jelenlegi kiadás éve

A jelenlegi kiadás helye Előző kiadója (külföldi kiadója) Kiadói (forgalmazói) kódja Kapcsolódó kiadványok 3. A könyv (imprimatúra) jellemzői Megjelenési forma Vágott méret (szélesség x magasság) Tartós könyv-e Kötésmód (imprimatúránál a tervezett) Terjedelem (A/5 ív) Ábraszám: Borító színnyomása Belső oldalak színnyomása Mellékletek színnyomása (ha van) Oldalszám Az ábrák aránya 4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették I. Szakmai előkészítés Kapcsolódó kerettanterv, száma Kerettantervi modul Szakmacsoport Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Ajánlott iskolatípus, Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés II. Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként) Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Központi program megnevezése, száma (ha van) Ajánlott iskolatípus Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés III. Az új, moduláris szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Követelménymodul száma* Követelménymodul megnevezése* Tananyagegység száma*: Tananyagegység megnevezése* Tananyagelem száma* Tananyagelem megnevezése* Iskolai rendszerű képzésben ajánlott Iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott (Felnőttképzés) * amennyiben van ilyen IV. Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése A sérülés jellege (amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják) Szakmacsoport Szakképesítés megnevezése, azonosító száma Központi program megnevezése, száma (ha van)

Ajánlott iskolatípus Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés 5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege

C) Digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv 1. A felhasználási jogok jogosultjának adatai Neve Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme 2. A digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv adatai Címe Alcíme Szerzője Szerkesztője, fordítója Első kiadásának éve A jelenlegi kiadás éve A jelenlegi kiadás helye A felhasználási jogok előző (külföldi) jogosultja Kiadói (forgalmazói) kódja Kapcsolódó kiadványok 3. A digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv jellemzői A) Online tananyag A weboldal neve és verziószáma Pontos címe (URL) Utolsó frissítésének dátuma Architektúrája: Önálló kliensoldali termék Kliensszerver architektúrájú termék Hardverigénye Szoftverigénye Speciális követelményei (ha vannak) Sávszélesség igénye Felhasználók száma Szükséges-e a tanár, konzulens jelenléte? B) CD-n vagy DVD-n nem online megjelentetett tananyag A program tananyag neve és verziószáma Hardverigénye Szoftverigénye Speciális követelményei (ha vannak) Egyidejű felhasználók száma Szükséges-e a tanár, konzulens jelenléte? 4. A digitális tananyag vagy elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv típusai: I. Tudáskörnyezet 1. Információátadás a) digitális tudás-, illetve ismeretforrás: a nem kurzus alapú média-tárak, a tematikus médiagyűjtemények, a magyarázó jegyzetek, ábrák, grafikonok, térképek stb., amelyek az adott célcsoport igényeinek, illetve az oktatási helyzetnek megfelelően szükség szerint kezelhetők; b) e-könyv: az a strukturált szöveg, amelyben a hipertext/hipermédia megoldások egyszerűsítik az információkhoz való hozzáférést és azok kezelését. Az eredetihez képest bővebb, esetleg multimédiaillusztrációk szemléletesebbé teszik a tananyagot. Az esetlegesen alkalmazott speciális „könyvolvasó” programokban pl. jegyzetelési, könyvjelző és szöveg-kiemelési funkció is adott; c) digitális szótár: az egy- vagy többnyelvű, fordítási, etimológiai vagy szinonimaszótár funkciójú képes szógyűjtemény, esetleg nyelvtani összefoglalókkal. Az internetes kiterjesztés frissítési, bővítési lehetőség.

Illusztrációs lehetőségei a képes (minden szócikkhez, illetve egy-egy szóbokorhoz képet rendelő), illetve az illusztrált (a bonyolult fogalmakat vagy egyes szócsaládokat ábrán szemléltető) változat; d) digitális tezaurusz: a digitális szótár speciális megjelenési formája, általában valamilyen komplex rendszer használatához készített segédanyag; e) digitális lexikon: egy szűkebb szakterületről vagy tágabb ismeretkörből merített szócikkek rendszerezett, többféle keresési lehetőséggel ellátott gyűjteménye. Internetes frissítési és bővítési lehetőséggel rendelkezhet, de megjelenhet internetes publikáció formájában is, ilyenkor állandó szerkesztőbizottság dolgozik a meghatározott időközönkénti frissítésen. 2. Információfeldolgozás és alkalmazás a) digitális tananyagegység/objektum, objektumtár: a tantervtől és tanmenettől lényegében független, sokféle pedagógiai környezetben felhasználható, kisebb tematikus egység. Kiegészítője a tantárgyi, életkori, módszertani ajánlás. Önmagában és tananyagelem-gyűjteményben is szerepelhet, ez utóbbiban rendszerezve, metaadatokkal kiegészítve; b) digitális tananyag: az a pedagógiai elvek alapján, az informatika lehetőségeit az oktatási célok mentén kihasználva felépített oktatási anyag, amely felépülhet a digitális tananyagegység/objektum, objektumtár elemeiből, de önálló, tartalmi, módszertani szempontból zárt egészet is alkothat. Alapvető célja egy adott kompetencia fejlesztése. Egy vagy több tantervhez illeszkedhet, és minta-tanmenet vagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhat hozzá. Terjedelmi keretei szerint lefedhet egy évfolyamban egy tantárgyat, egy epochát vagy projektet, egy kultúrkör számára egy tantárgyat vagy tananyagegységet. Fontos részei az oktatási célkitűzések meghatározása, a célkitűzés eléréséhez szükséges taneszköz megjelenítése IKT eszközökkel (pl. képes, hangos, szöveges magyarázó, kiegészítő részekkel, kifejezések, fogalmak, személyek adatait tartalmazó, a szöveg megfelelő helyeihez kapcsolódó kislexikon vagy szómagyarázat), az egyes részekhez kapcsolódó gyakorló, önellenőrző feladatok a megoldásuk során aktivizálható magyarázó, segítő funkcióval, az alkalmazást segítő komplex feladatok, a tananyag megértését és alkalmazását vizsgáló értékelő, tesztelő rendszer. A kommunikációs csatornától, adathordozótól függetlenül tartalmazhatnak hivatkozásokat a témához kapcsolódó web helyekre, bármilyen formájú taneszközre; c) digitális oktató játék: a meghatározott célcsoport konkrét fejlesztési feladatait támogató, egy játék szabályrendszerébe illesztett tudásanyag, amely a játszás során ismerhető meg és aktivizálható. Fontos részei a tudásforrás, a lexikon, a mintajáték a szabályok elsajátítására, segítség az egyes játékfázisoknál. Előny, ha a karakterek tulajdonságai, a feladatok és a játékterep változtathatók, testre szabhatók. Kiegészítője a pedagógiai elveket bemutató és oktatási használati mintákat adó leírás; d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek: pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek az oktatási program megvalósításához kapcsolódó ötletek, háttérinformációk, szükséges anyagok/eszközök listája, időterv, fejlesztési terv stb.; e) digitális feladatbank: a bemért, súlyozott, korosztályhoz kötött, tematizált feladatok rendszerezett, keresést és leválogatást támogató környezetben közlő gyűjteménye. Tesztelési környezethez kapcsolódhat (Szükséges kiegészítője: a feladatbank létrehozását és bővítését ismertető, a feladatok típusait közlő, a felhasználáshoz pedagógiai módszereket ajánló leírás. Ebben a tantervi kapcsolatok - a feladatbankban számon kért tudás kapcsolódásai központi és helyi, alap- és kerettantervekhez - is megjeleníthetők.). II. Támogató környezet és/vagy rendszer a) digitális feladatkészítő és gyakorló környezet: az a tanár részére kidolgozott, tömegtároló eszközön és on-line egyaránt megjeleníthető szerzői keretrendszer, amely a korszerű pedagógiai elveknek megfelelő feladatok és tesztek egyszerű létrehozását támogatja. Lényeges részei a feladatbank, a képes, hangos és szöveges tudásforrások - ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések - és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg; b) adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet: a tanulók tudását mérő, az egyes tesztelési szakaszok mérési eredmények szerint különböző nehézségű feladatokat kijelölő, az eredményeket naplózó és feldolgozó komplex környezet. Lehetséges részei pl. tesztelési felület bemutató programmal és minden feladattípusnál előhívható, a feladat megoldásának megkezdését segítő, illetve az eredményt értékelő segítségadással, amely a tanár által a vizsgán kikapcsolható, feladatbank, képes, hangos és szöveges tudásforrások - ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések -, értékelő rendszer, amely grafikus megjelenítésre is képes (az egyes tanulók, csoportok, osztályok stb. szerinti bontásban) és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg; c) digitális portfóliókészítő környezet: a tanulók haladását dokumentáló munkák (kutatási feljegyzések, fogalmazások, prezentációk, képgyűjtemények, megoldott feladatok és tesztek stb.) összegyűjtését, értékelését és rendszerezését segítő környezet. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó oktatási program tantervi háttere szabja meg. Lényeges részei az

adatbeviteli, kategorizáló, rendszerező és értékelő lehetőségek és a módszertani leírás a portfoliós értékelésről; d) kommunikációs platform oktatási célra: az az egyszerű tudásmegosztó platform, amely támogatja a tanár-tanár, tanár-diák, diák-diák és diák-tanár-külső szakértő kommunikációt, különféle csoportmegosztásban. A platform más digitális taneszközökkel összekapcsolható. Kiegészítője a módszertani leírás a használat lehetőségeiről. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; e) képzésmenedzsment rendszer: a hallgató tevékenységét fókuszba állító informatikai rendszer, melynek célja a hallgató azonosítása, a tartalom hozzá történő eljuttatása, az ezzel végzett tevékenységek rögzítése és ennek értékelése. A tanulási tevékenység történhet saját ütemben, illetve kollaboratív módon, melynek szinkron és aszinkron formái a tanár-hallgató, hallgató-hallgató relációs kapcsolatait modellezi. Megjelenési és alkalmazási formája feltételezi az on-line kapcsolat meglétét. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; f) tartalommenedzsment rendszer: az az informatikai rendszer, melynek fókuszában az oktatási tartalom előállítása, tárolása, adatbázis-funkciókon keresztüli keresése és szűrése, valamint annak a célcsoporthoz közvetlenül, vagy képzés-menedzsment rendszereken keresztüli eljuttatása. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; g) elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS): az i) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek pont tartalmát megjelenítő, azt kezelő rendszer. 5. Az oktatás típusa, amelyhez a digitális tananyagot vagy az elektronikus könyvet készítették I. Közismeret Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatás NAT műveltségterület Kapcsolódó kerettanterv Tantárgy Ajánlott iskolatípus Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés II. Szakképzés a) Szakmai előkészítés Kapcsolódó kerettanterv száma Kerettantervi modul Szakmacsoport Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Ajánlott iskolatípus Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés b) Szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Központi program megnevezése, száma (ha van) Ajánlott iskolatípus Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés c) Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Követelménymodul száma*

Követelménymodul megnevezése* Tananyagegység száma* Tananyagegység megnevezése* Tananyagelem száma* Tananyagelem megnevezése* Ajánlott iskolatípus Iskolai rendszerű képzésben ajánlott Iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott (Felnőttképzés) * amennyiben van ilyen d) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése A sérülés jellege (amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják) Szakmacsoport Szakképesítés megnevezése, azonosító száma Központi program megnevezése, száma (ha van) Ajánlott iskolatípus Évfolyam (tól-ig) Emelt szintű képzés Emelt óraszámú képzés Felnőttképzés 6. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege

D) A szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentés tartalmi szempontjai A tankönyv a) fejlesztésének - elsősorban módszertani - indoklása b) szaktudományi felfogásának ismertetése c) pedagógiai, didaktikai, tantárgypedagógiai (tanítás- és tanulásmódszertani) koncepciójának bemutatása d) tartalmának, a tananyagválasztás szempontjainak összegzése e) szerkezetének ismertetése f) tananyag-feldolgozási módszereinek bemutatása g) elsajátítást segítő apparátusának ismertetése h) motivációs eszközeinek leírása i) tanulás-módszertani megoldásainak bemutatása és j) a rendeletben meghatározott bírálati szempontok kapcsolatának ismertetése k) használatához szükséges tanítást-tanulást segítő eszközök felsorolása, azok rövid bemutatása l) beválás-vizsgálata (amennyiben volt ilyen) tapasztalatainak összegzése.

2. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak 1. Új eljárás esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) nyomdai (A/5) ívenként b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 25 MB-onként c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 15 percenként d) Online digitális tananyag 2. Hosszabbítási eljárás esetén - a rendelet 16. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a) Könyv (nyomtatott vagy digitális) nyomdai (A/5) ívenként b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 25 MB-onként c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 15 percenként d) Online digitális tananyag 3. Fellebbezési eljárás esetén a) Határozat elleni fellebbezés esetén b) Felfüggesztés elleni fellebbezés esetén c) Eljárás megszüntetése elleni fellebbezés esetén d) Szakértő kirendelése elleni fellebbezés esetén e) Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem elutasítása elleni fellebbezés esetén

22 000 Ft 27 500 Ft 27 500 Ft 500 000 Ft 11 000 Ft 13 750 Ft 13 750 Ft 250 000 Ft 55 000 Ft 5 500 Ft 5 500 Ft 5 500 Ft 4 400 Ft

4. Imprimatúraként jóváhagyott tankönyv esetén 15 000 Ft 5. Tankönyv borítójának megváltoztatása esetén címenként 25 000 Ft 6. Tankönyv kötésmódjának megváltoztatása, illetve különböző kötésmódú változata 25 000 Ft esetén címenként 7. A tankönyv felhasználási jogainak átengedése esetén 15 000 Ft 8. Hibajavítás bejelentése esetén 7 500 Ft 9. A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetése esetén 25 000 Ft 10. Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem benyújtása címenként 5 500 Ft

3. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez Bírálati szempontok a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban A) Bírálati szempontok a könyvekhez I. Tudományos-szakmai 1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete 2. A tartalom strukturáltsága 3. A szakmai tartalom naprakészsége II. Pedagógiai 1. Az ismeretek megértése, tanulása 2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása 3. Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása 4. A tanulás módszereinek tanulása 5. Gondolkodási eljárások tanulása 6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása 7. Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe 8. Nyelvhelyesség és helyesírás 9. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok Vizsgálati szempontok a*

b*

c*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza-e a tananyagot. Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében az 1-12. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson a tankönyvi oldalakra. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének. Vizsgálni kell, hogy a megnevezett évfolyamok esetében a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegekben (idézetek, lábjegyzetek, képletek nélkül) a 150 betűhelynél (karakterek száma szóközökkel) hosszabb mondatok %-os aránya ne haladja meg: 1-2. évfolyamokon 5%-ot 3-4. évfolyamokon 10%-ot 5-6. évfolyamokon 20%-ot 7-8. évfolyamokon 25%-ot 9-10. szakiskolai évfolyamokon 25%-ot 9-12. évfolyamokon 35%-ot Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje megfelel-e a kérelemben bemutatott tanulási céloknak, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek. A tankönyvnek tartalmaznia kell a tananyagban tárgyalt új szakszavak felsorolását, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében rövid értelmezését. Középiskolai tankönyv esetében *-gal meg kell jelölni az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyaihoz rendelt szakszavakat. Előírás az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a megnevezett évfolyamok esetében az egymástól eltérő speciális szakszavak (tudományos szakszavak, szakkifejezések, amelyek a mindennapi nyelvben nem használatosak) átlagos előfordulási sűrűsége mondatonként ne haladja meg: 1-4. évfolyamokon a 0,3 értéket

5-8. évfolyamokon a 0,5 értéket 9-12. évfolyamokon a 0,8 értéket Átlagos előfordulási sűrűség a vizsgált szövegben az előforduló egymástól eltérő szakszavak és az előforduló mondatok számának hányadosa. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv ábra- és képanyaga ad-e segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. Előírás, az idegen d* nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 25%-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak. A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az e* összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést, az értékekre nevelést elősegítő képi elemek aránya érje el a 60%-ot. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosítanak-e a tanulási f* célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére. Előírás, hogy a rögzítést elősegítő feladatokon kívül, az elmélyítést, alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok együttes aránya el kell, hogy érje az összes kérdés és feladat 60%-át. Rögzítést elősegítő feladatok: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés. Elmélyítést elősegítő feladatok: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés. Alkalmazást elősegítő feladatok: önálló munka, feladatmegoldás. Problémamegoldást elősegítő feladatok: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés. A szakértői bírálat során a vizsgálati szempontokat nem kell alkalmazni a tankönyvben szereplő szöveges forrásokra, kiegészítő olvasmányokra, s más egyéb szövegrészekre, amelyeket a tankönyv egyértelműen elkülönít a megtanulandó ismeretanyagot bemutató szövegrészektől. Nem kell alkalmazni a vizsgálati szempontokat a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvű vagy két tanítási nyelvű oktatást szolgáló fordításaira, a matematika tankönyvekre, az olvasókönyvekre, az ének-zene tankönyvekre, az idegen nyelvi tankönyvekre, az oktatási és kulturális miniszter által 2008. június 30-ig közzétett oktatási programok (pedagógiai rendszerek) információhordozóira, az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazni kívánt olvasókönyvekre (ábécés könyvek), a szöveggyűjteményekre, forrásgyűjteményekre, munkafüzetekre, feladatgyűjteményekre, atlaszokra s az olyan egyéb könyvekre, amelyek elsősorban az ismeretanyag illusztrálására, illetve a tanultak gyakorlására és ellenőrzésére szolgálnak. III. Technológiai (könyvészeti) 1. A könyvtest méretezése, terjedelme, tömege, súlya a tanuló életkorára tekintettel. 2. A felhasznált papír és más anyagok minősége, a könyv tartóssága. 3. Tipográfiája, betűformái, betűméretei, kiemelési rendszere. 4. Tördelése, szöveg és kép aránya, összhangja, kiemelések tipográfiája. 5. A nyomás minősége, olvashatósága, színalkalmazás. IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek) Az első évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek (ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a II. Pedagógiai pont szempontjai helyett az alábbi szempontokat kell alkalmazni: a) A magyar nyelv helyesírási és alaktani sajátosságainak megfelel b) Az összes betűt a tanév egészére elosztva tanítja c) A betű-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ, amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szerveződés törvényszerűségeivel d) Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét e) Figyelembe veszi a nyelvi szerveződés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor) f) Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral g) Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével h) Az olvasmányok szövegtípusai összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok előfordulási aránya kiegyenlített i) A betűtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betű tanítása

j) Hangoztatásra épít, a betűkből kiindulva tanítja a szótagokat és a szavakat k) Kellő időt szán a gyakorlásra és az ismétlésre l) A betűtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését m) A betűk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken n) A hívóképek magas színvonalúak és összhangban vannak a gyermek világával o) A képanyag a gyermekek számára egyértelmű, könnyen érthető rajzokból áll

B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz, az elektronikus könyvhöz, a digitálisan rögzített könyvhöz I. Tudományos-szakmai 1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete 2. A tartalom strukturáltsága 3. A szakmai tartalom naprakészsége II. Pedagógiai 1. Az ismeretek megértése, tanulása 2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása 3. Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása 4. A tanulás módszereinek tanulása 5. Gondolkodási eljárások tanulása 6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása 7. Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe 8. Nyelvhelyesség és helyesírás 9. A digitális tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása Vizsgálati szempontok a*

b*

c*

d*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza-e a tananyagot. Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében az 1-12. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson a tankönyvi oldalakra. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének. Vizsgálni kell, hogy a megnevezett évfolyamok esetében a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegekben (idézetek, lábjegyzetek, képletek nélkül) a 150 betűhelynél (karakterek száma szóközökkel) hosszabb mondatok %-os aránya ne haladja meg: 1-2. évfolyamokon 5%-ot 3-4. évfolyamokon 10%-ot 5-6. évfolyamokon 20%-ot 7-8. évfolyamokon 25%-ot 9-10. szakiskolai évfolyamokon 25%-ot 9-12. évfolyamokon 35%-ot Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje megfelel-e a kérelemben bemutatott tanulási céloknak, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek. A tankönyvnek tartalmaznia kell a tananyagban tárgyalt új szakszavak felsorolását, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében rövid értelmezését. Középiskolai tankönyv esetében *-gal meg kell jelölni az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyaihoz rendelt szakszavakat. Előírás az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a megnevezett évfolyamok esetében az egymástól eltérő speciális szakszavak (tudományos szakszavak, szakkifejezések, amelyek a mindennapi nyelvben nem használatosak) átlagos előfordulási sűrűsége mondatonként ne haladja meg: 1-4. évfolyamokon a 0,3 értéket 5-8. évfolyamokon a 0,5 értéket 9-12. évfolyamokon a 0,8 értéket Átlagos előfordulási sűrűség a vizsgált szövegben az előforduló egymástól eltérő szakszavak és az előforduló mondatok számának hányadosa. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv ábra- és képanyaga ad-e segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. Előírás, az idegen

e*

f*

nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 25%-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak. A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést, az értékekre nevelést elősegítő képi elemek aránya érje el a 60%-ot. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosítanak-e a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére. Előírás, hogy a rögzítést elősegítő feladatokon kívül, az elmélyítést, alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok együttes aránya el kell, hogy érje az összes kérdés és feladat 60%-át. Rögzítést elősegítő feladatok: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés. Elmélyítést elősegítő feladatok: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés. Alkalmazást elősegítő feladatok: önálló munka, feladatmegoldás. Problémamegoldást elősegítő feladatok: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés.

III. Technológiai szempontok 1. A működési környezet a) A hardver leírása b) A szoftver leírása c) A digitális írástudás meghatározása 2. A funkcionalitás a) A digitális tananyag tartalma b) A támogató környezet és/vagy rendszer 3. A megjelenés (digitális tipográfia) a) A képernyő elrendezése b) A kivitelezés minősége 4. Az információbiztonság a) A digitális tananyag stabilitása b) A hozzáférési jogosultságok kezelése c) A jogosultsági rendszer leírása 5. A technológiai kidolgozottság a) A digitális tananyag tartalma b) A támogató környezet és/vagy rendszer 6. A szabványoknak való megfelelés a) A digitális tananyag szabványossága és kompatibilitása b) A digitális tananyag szabványos bemenetei és kimenetei IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek) Az első évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek (ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a II. Pedagógiai pont szempontjai helyett az alábbi szempontokat kell alkalmazni: a) A magyar nyelv helyesírási és alaktani sajátosságainak megfelel b) Az összes betűt a tanév egészére elosztva tanítja c) A betű-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ, amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szerveződés törvényszerűségeivel d) Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét (például: nyelvi tudatosság) e) Figyelembe veszi a nyelvi szerveződés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor) f) Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral g) Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével h) Az olvasmányok szövegtípusai (mese, vers, ismerettartalom stb.) összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok előfordulási aránya kiegyenlített i) A betűtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betű tanítása j) Hangoztatásra épít, a betűkből kiindulva tanítja a szótagokat és a szavakat k) Kellő időt szán a gyakorlásra és az ismétlésre l) A betűtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését

m) A betűk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken n) A hívóképek magas színvonalúak és összhangban van a gyermek világával o) A képanyag a gyermekek számára egyértelmű, könnyen érthető rajzokból áll

4. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez A tankönyvjegyzékre történő felvételhez szükséges adatok I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza: - a tankönyv, illetve a digitális tananyag szerzőjét vagy szerkesztőjét (alkotószerkesztőjét), - a tankönyv, illetve a digitális tananyag címét, alcímét, - a kiadó nevét, - a jelenlegi kiadás évét és helyét, - az iskolatípust, amelyben a tankönyv alkalmazását javasolják; kisebbségi nyelven írt tankönyv esetén meg kell határozni a nemzetiségi oktatási formát is (nyelvoktató vagy két tanítási nyelvű, tannyelvű), amelyben az adott nyelv- és irodalomtankönyv alkalmazását javasolják, - az évfolyam(ok) megjelölését, - a tantárgyat (ismeretkört), amelynek az oktatásához felhasználható, - a kapcsolódó kerettanterv megnevezését, - tankönyv esetén a kiadói kódot, digitális tananyag esetén az alkalmazott kódot, illetve az elérési útvonalat, - a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a jogerős határozat számát és a jogerőre emelkedés időpontját), - a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását, külön jelölve a nyomtatottól eltérő megjelenési formát, - az iskolai tankönyvellátás keretében alkalmazott árat, - azt a megjelölést, hogy a tankönyv a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását szolgálja, - a tankönyv tömegét grammban kifejezve, - azt a tényt, hogy a tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagok felhasználásával készült. II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza: - a tankönyv, illetve a digitális tananyag szerzőjét vagy szerkesztőjét (alkotószerkesztőjét), - a tankönyv, illetve a digitális tananyag címét, alcímét, - a kiadó nevét, - a jelenlegi kiadás évét és helyét, - az iskolatípust, amelyben a tankönyv alkalmazását javasolják, - az évfolyam(ok) megjelölését (a szakmai előkészítés és a régi OKJ esetében), - tankönyv esetén a kiadói kódot, digitális tananyag esetén az alkalmazott kódot, illetve az elérési útvonalat, - a tankönyv tankönyvvé nyilvánított mellékletét (pl. CD, videó stb., ha van), - a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a határozat számát és keltét, valamint érvényességi idejét), - a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását, külön jelölve a nyomtatottól eltérő megjelenési formát, - az iskolai tankönyvellátás keretében alkalmazott árat, - a tankönyv tömegét grammban kifejezve. Szakmai előkészítés esetén - a kapcsolódó kerettanterv megnevezését, számát, - a szakmacsoport megnevezését, (nem feltétlenül szükséges, mert az előzőből kiderül), - a kerettantervi modul megnevezését, amelynek az oktatásához felhasználható. Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként) - a szakmacsoportot, - a szakképesítés OKJ azonosító számát, - a szakképesítés OKJ megnevezését, - a központi program számát (ha van), - a központi program megnevezését. Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése esetén - a sérülés jellegének megnevezését, amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják, - a szakmacsoportot, - a szakképesítés OKJ azonosító számát, - a szakképesítés OKJ megnevezését, - a központi program számát (ha van),

- a központi program megnevezését. Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Követelménymodul száma* Követelménymodul megnevezése* Tananyagegység száma*: Tananyagegység megnevezése* Tananyagelem száma* Tananyagelem megnevezése* * amennyiben van ilyen

5. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: címe: OM-azonosítója:

........................................................ ........................................................ ........................................................

I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: neve:

osztálya:

lakcíme:

azonosító száma:

diákigazolvány-száma:

A szülő (gondviselő): neve:

lakcíme:

azonosító iratának típusa:

száma:

Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt.

II. Igénylés további kedvezményekre Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum: .................................... .................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem.

Kelt: ....................................................... ........................................................... iskola igazgatójának aláírása Az 5. számú melléklet 2. oldala Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt. A tanuló (szülő) az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: a) tartósan beteg (szakorvos igazolja), b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó - szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el], d) három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja), e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl az iskola - hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint - további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében is felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja. Lehetőség van arra, hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet: - iskolából történő kölcsönzéssel, - napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy - a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával biztosítja. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az iskolában kapja kézhez minden tanuló az igénylőlapot, amit minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.

6. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez A tankönyv-bemutatóhelyek jegyzéke

a) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum b) Fővárosi Pedagógiai Intézet c) Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja d) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete e) Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ f) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet g) „Rendezvényház” Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Kht. h) Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet i) Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet j) Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbképzési, Pályaválasztási Tanácsadó k) Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet l) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat m) Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete n) Nógrád Megyei Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet o) Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Kar Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet p) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai Közművelődési Intézete és Továbbképző Központja q) Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, Pedagógiai Intézet r) Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai és Szakszolgálat s) Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat t) Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete u) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

7. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez A tankönyvben feltüntetendő adatok a) A szerző(k) neve b) A tankönyv címe, megnevezése c) A kiadó/forgalmazó neve d) A kiadásért felelős személy neve e) A szerkesztő (alkotószerkesztő) neve f) A szakmai, nyelvi lektor neve g) A kerettanterv vagy a helyi tanterv megnevezése h) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők neve i) A tankönyvre vonatkozó információk (pl. kiadás sorszáma; verziószám; átdolgozás, bővítés, javítás ténye) j) A tankönyvvé nyilvánítás ténye (a jogerős határozat száma és időpontja), a benyújtott könyvben megjelölve, hogy ezeket az adatokat a kiadó a borítón vagy a belső címoldalon kívánja feltüntetni k) Könyv esetében a kiadói/forgalmazói azonosító l) A nemzetközi szabványos azonosító könyvszám (pl. ISBN/ISSN-szám) m) A szerzői jogra vonatkozó információ n) Könyv esetében a terjedelme (A/5 nyomdai ívben) o) A tankönyv tömege grammban kifejezve p) A könyv tartós használatra készült tankönyv-e q) Az oktatási program (pedagógiai rendszer), valamint annak megnevezése, hogy az információhordozó tankönyvként annak részeként alkalmazható (amennyiben van ilyen)

8. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló bankszámlák számai a) Egészségügyi Minisztérium 10032000-01491838-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01494549-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla c) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

d) Honvédelmi Minisztérium 10023002-01780499-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla e) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla f) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 10032000-01468216-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla g) Miniszterelnöki Hivatal 10032000-01397136-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla h) Oktatási és Kulturális Minisztérium 10032000-01425190-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla i) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 10023002-01451014-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla j) Pénzügyminisztérium 10032000-01454055-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla k) Szociális és Munkaügyi Minisztérium 10032000-00285568-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla l) Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla m) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 10032000-01744260-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

9. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez A szakértők díjazása 1. Új eljárás esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) aa) Tantárgypedagógiai szakértő ab) Tudományos-szakmai szakértő ac) Technológiai szakértő ad) Bírálati szakértő b) Nem on-line digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) ba) Tantárgypedagógiai szakértő bb) Tudományos-szakmai szakértő bc) Technológiai szakértő bd) Bírálati szakértő c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) ca) Tantárgypedagógiai szakértő cb) Tudományos-szakmai szakértő cc) Technológiai szakértő cd) Bírálati szakértő d) On-line digitális tananyag da) Tantárgypedagógiai szakértő db) Tudományos-szakmai szakértő dc) Technológiai szakértő dd) Bírálati szakértő

100 000 Ft tananyagonként 85 000 Ft tananyagonként 100 000 Ft tananyagonként 120 000 Ft tananyagonként

2. Hosszabbítás a) Tankönyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) b) Nem on-line digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) d) On-line digitális tananyag

3 000 Ft (A/5) ívenként 4 500 Ft 25 MB-onként 3 000 Ft 15 percenként 100 000 Ft tananyagonként

3 000 Ft (A/5) ívenként 2 500 Ft (A/5) ívenként 20 000 Ft címenként 3 500 Ft (A/5) ívenként 4 500 Ft 25 MB-onként 3 750 Ft 25 MB-onként 4 500 Ft 25 MB-onként 5 250 Ft 25 MB-onként 3 000 Ft 15 percenként 2 500 Ft 15 percenként 2 500 Ft 15 percenként 3 500 Ft 15 percenként

3. Különböző kötésmódú megjelenés, tankönyv borítójának, kötésmódjának megváltoztatása, valamint felfüggesztés utáni hibajavítás ellenőrzése esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) 10 000 Ft címenként b) Nem on-line digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 2 000 Ft 25 MB-onként c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 1000 Ft 15 percenként d) On-line digitális tananyag 25 000 Ft tananyagonként 4. Különböző nyelvű megjelenés esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) b) Nem on-line digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.)

2 500 Ft (A/5) ívenként 3 750 Ft 25 MB-onként

c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) d) On-line digitális tananyag 5. Kézirat imprimatúraként vagy végleges kivitelű könyvként történő benyújtása esetén

2 500 Ft 15 percenként 85 000 Ft tananyagonként 6 250 Ft címenként