2004. (V.11.) FVM rendelet

34. számú tananyag A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V.11.) FVM rendelet Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás

javítása

a

mezőgazdasági

szakigazgatásban Készítette: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Készült: 2011. március 31.

Államreform Operatív Program

ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

szakigazgatásban 34. számú tananyag

Tananyag információk: Projekt neve: Tananyag címe:

ÁROP

2210/2010

-

Jogalkalmazás

javítása

a

mezőgazdasági

szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP 2210-10-2010-0005) 34. számú tananyag - A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V.11.) FVM rendelet

Készítette:

MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Készült:

2011. március 31.

A tananyagot és a hozzá kapcsolódó oktatási segédanyagot elfogadta: Elfogadta:

Státusz:

Dr. Kardeván Endre

VM államtitkár

Elfogadta:

Státusz:

Dr. Bognár Lajos

MgSzH

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

mb.

elnök Elfogadta:

Státusz:

Dr. Józwiák Ákos

szakmai vezető

Elfogadta:

Státusz:

Jordán László

témakör vezető

110331_AROPjog_34.tananyag

2


ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban


34. számú tananyag

1

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 3 A PROJEKT KERETEI ÉS AZ ELÉRENDŐ CÉL MEGHATÁROZÁSA...................... 5 BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 6 A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEI . 7 4.1 Szabványosítás ........................................................................................................... 7 4.2 Az ellenőrzés célja ..................................................................................................... 9 4.3 Hatósági ellenőrzés .................................................................................................... 9 5 A HAZAI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ELLENŐRZÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE . 11 5.1 Az ellenőrző szervezet bejelentése az Európai Unióban .......................................... 11 5.2 Az exportellenőrzés bevezetése, kötelező jelleggel az Unió tagállamaiba irányuló export esetében. .................................................................................................................... 13 5.3 Az ellenőrzési feladatok kibővülése az import és a belföldi forgalmazás teljes körű ellenőrzésével, és a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat létrehozása. ........... 16 5.4 Az Európai Unió a magyar zöldség-gyümölcs ellenőrző szervezetet a harmadik országok közül elsőként ismerte el a sajátjával egyenértékű ellenőrzési rendszerként. ...... 18 5.5 Az Európai Unióhoz történő közvetlen csatlakozás előtti évek ............................... 19 5.6 Csatlakozás az Európai Unióhoz .............................................................................. 21 5.7 Átcsoportosítás a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretébe ............................. 22 5.8 Működés új keretek között, megalakul a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal .. 25 5.9 OECD Peer Review látogatás................................................................................... 26 5.10 Reform az Európai Unióban és fontos jogszabályi változások Magyarországon .... 26 5.11 Működés ismét új keretek között, megalakulnak a Megyei kormányhivatalok és átalakul a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ............................................................... 28 5.12 Összefoglalás, további feladatok .............................................................................. 29 5.13 Nemzetközi kapcsolatok .......................................................................................... 30 6 A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS MINŐSÉGELLENŐRZÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 82/2004 (V. 11) FVM RENDELETBEN FOGLALTAK ALAPJÁN ..................................... 32 6.1 A zöldség-gyümölcs minőségellenőr ....................................................................... 32 6.2 Az ellenőrzési módszer ............................................................................................ 33 6.3 Az ellenőrzés kezdeményezése ................................................................................ 33 6.4 Ellenőrzés az áru birtokosának a vizsgálati alapba történő bejelentési kötelezettsége esetén: 34 6.4.1 Az Európai Unió valamely tagállamába kiszállításra és tagállamból beszállításra kerülő szállítmányok ellenőrzése .......................................................................................... 34 6.4.2 Harmadik országba történő export ellenőrzése ......................................................... 35 6.4.3 A harmadik országból érkező import szállítmány ellenőrzése .................................. 36 6.4.4 Ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmány ellenőrzése ................... 37 6.4.5 Nem vizsgálatköteles, országon belüli szállítmány vizsgálata .................................. 38 6.5 Az ellenőrzés menete az áru birtokosának a vizsgálati alapba történő bejelentési kötelezettsége esetén ............................................................................................................ 39 6.5.1 Bejelentés .................................................................................................................. 39 6.5.2 Ellenőr feladata, kötelességei .................................................................................... 39 6.5.3 Az ellenőrzött kötelességei........................................................................................ 40 6.5.4 Gyakorlati tudnivalók az ellenőrzés során ................................................................ 40 6.5.5 A Vizsgálat eredménye, alapján hozott döntések ...................................................... 42 6.5.6 Eljárás megfelelés esetén .......................................................................................... 43 6.5.7 Eljárás a friss fogyasztásra szánt kivitelnél nem megfelelés esetében ...................... 43 1 2 3 4


3





6.5.8 Eljárás a friss fogyasztásra szánt behozatalnál nem megfelelés esetében ................. 45 6.6 A vizsgálat költsége ................................................................................................. 45 6.6.1 Az ellenőrzés során a kiszámlázandó vizsgálati díj .................................................. 45 6.6.2 Számlázás .................................................................................................................. 46 7 ELLENŐRZÉS AZ ADATBÁZISBÓL KOCKÁZATBECSLÉS ALAPJÁN KIVÁLASZTVA ...................................................................................................................... 47 7.1 Az adatbázis ............................................................................................................. 47 7.2 A belföldi ellenőrzés módszertana az ellenőrzés menete. ........................................ 48 7.2.1 Az ellenőr feladata, kötelessége ................................................................................ 48 7.2.2 A termék vizsgálat általános alapelvei ...................................................................... 49 7.2.3 Ellenőrzési módszer .................................................................................................. 50 7.2.4 Alapvető vizsgálati alapelvek, fontos szakmai szempontok ..................................... 51 7.2.5 A vizsgálat eredményének rögzítése ......................................................................... 53 7.3 Szankciók kivetése ................................................................................................... 54 7.3.1 Az élelmiszer-ellenőrzési díj mértékének megállapítása .......................................... 54 7.3.2 A vizsgálati díj mértékének megállapítása ................................................................ 56 7.3.3 A határozat elkészítése .............................................................................................. 56 7.3.4 A bírság nyomon követhetősége ............................................................................... 56 7.3.5 A minőségvédelmi bírság befizetési módok ............................................................. 57 7.3.6 Fellebbezés ................................................................................................................ 57 7.3.7 Másodfokú határozat ................................................................................................. 58 7.3.8 Bírósági felülvizsgálat ............................................................................................... 58 8 AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK ADATAINAK MEGKÜLDÉSE .......................... 59 8.1 Igénybejelentés alapján elvégzett vizsgálatokról ..................................................... 59 8.2 Import határvizsgálatok adatküldése ........................................................................ 59 8.3 A belföldi ellenőrzések során kifogásolt (bírságolt) termékekről ............................ 59 8.4 A kiemelt fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről a központilag kiadott táblázatok megküldésével ...................................................................................................................... 59 9 MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 60 9.1 A gyümölcs és zöldség megfelelőségi vizsgálat elvégzésének helyére vonatkozó követelmények ..................................................................................................................... 60 9.2 Az ellenőrzési módszer ............................................................................................ 61 9.3 Vizsgálati igénybejelentő nyomtatvány mintája ...................................................... 67 9.4 A kockázatbecslésen alapuló ellenőrzés rendszere .................................................. 68 9.5 Vizsgálati bizonyítvány ............................................................................................ 70 9.6 Vizsgálati bizonyítvány kitöltési útmutató ............................................................... 72 9.7 Export-import jegyzőkönyv kitöltése ....................................................................... 77 9.8 Vizsgálati bizonyítvány kitöltési útmutató ............................................................... 80 9.9 A vizsgálat díja ......................................................................................................... 85 9.10 Jegyzőkönyv kiállítása belföldi vizsgálatkor ........................................................... 86


4





2

A PROJEKT KERETEI ÉS AZ ELÉRENDŐ CÉL MEGHATÁROZÁSA

Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH 2010. szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban címmel. A hiánypótló dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a 2011. január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje 2011. február 1-től 2011. szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában

megvalósuló

oktatása

jelenti.

A

pályázat

értelmében

a

mezőgazdasági

szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor „A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V.11.) FVM rendelet” oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira.


5





3

BEVEZETÉS

A zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzésről szóló tananyag a vonatkozó joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó nemzetközi és nemzeti jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi elvárások és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére. Bemutatja az ellenőrzés történetét, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközöket és szakmai eljárásokat, továbbá az ügyintézést. Ezzel tágabban segíti az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását, és a szabályok gyakorlatban történő alkalmazásához nyújt ismereteket.


6





4

A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

4.1 Szabványosítás A minőség (quality) tágabb értelmezésben jelenti azokat az elemeket, amelyeket garantálni kell így a biztonságot (hard quality), amely a zöldség-gyümölcsök esetében elsősorban a növényvédőszer-maradék határértékek betartását, másrészt a kereskedelmi minőséget (soft quality). A biztonság a minőségen belül alapkövetelmény, azonban az árut eladhatóvá csak a kereskedelmi minősége teszi. A minőség tágabb értelmezésben jelenti a biztonságot és a kereskedelmi minőséget. A biztonság a minőségen belül alapkövetelmény, azonban az árut eladhatóvá csak a kereskedelmi minősége teszi.

(Alak)

(Élelmiszer biztonság)

(Megjelenítés)

(Tápérték)

(Szín)

(Íz)

MINŐSÉG

(Termesztési mód)

(Érettség)

A minőség aspektusai A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés jogi alapjait a Bizottság 1580/2007 EK rendelete fekteti le. Ennek melléklete tartalmazza azon termékek listáját, amelyekre forgalmazási-minőség szabványok vonatkoznak. Az angolul a jogszabályban korábban „quality standardsnak” hívott, jelenleg „marketing standardsnak” nevezett, illetve más szabványosító testületeknél „grading 110331_AROPjog_34.tananyag

7





standardsként” emlegetett szabványok, gyakorlatilag ugyanazt a kereskedelmi szabványt jelentik, amelynek célját legjobban talán a „piacért szabvány” kifejezés érzékeltetné. Az Unióban érvényes minőségi előírások nemzetközi - az ENSZ/EGB Mezőgazdasági Minőségügyi Szabványosítási Munkacsoportja által alkotott és elfogadott - szabványokon alapulnak. Az EU ezeket a szabványokat veszi át kisebb módosításokkal. A minőségi előírásokkal kapcsolatos szakmai egyeztetés a Bizottság C.2. Olíva Olaj és Kertészeti Termékek Osztály által összehívott Zöldség-Gyümölcs Szabványosítás és Minőségellenőrzés Nemzeti Szakértői Csoportjában (Group of National Experts for Standardization and Inspection of Commercial Quality of Fresh Fruit and Vegetables) folyik.

Száraz és szárított gyümölcs Hús

Friss gyümölcs és zöldség MEZŐGAZDASÁGI SZABVÁNYOK

Vágott virág Burgonya Tojás

ENSZ/EGB mezőgazdasági szabványok csoportjai A Szakértői Csoport a Friss Zöldség-Gyümölcs Irányítóbizottsága (Management Committee) elé terjeszti a minőségi előírások módosításával, illetve elfogadásával kapcsolatos javaslatokat. A javaslat alapján az Irányító Bizottság hoz döntést és annak megfelelően az Európai Unió Bizottsága rendeletet alkot, amelyek a tagállamokban – így hazánkban is – kötelezőek és teljes egészében alkalmazandók. A rendeletek mellékletei tartalmazzák az adott termékekre vonatkozó forgalmazási-minőség szabványokat. Ez a lista állandóan bővül a tagállamok, illetve a piac résztvevői felől érkező igényeknek megfelelően. A rendelet előírja, hogy a listán szereplő termékek minőségét ellenőrizni kell.


8





4.2 Az ellenőrzés célja A friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs minőségellenőrzésének célja a piacra kerülő termékek - nemzetközileg elfogadott - normáknak való megfelelését ellenőrizni, és a termelőt ezzel is a követelményeket kielégítő termék előállítására késztetni. Ez a kereskedő számára megkönnyíti az áru összehasonlítását és megítélését; a fogyasztó részére minőségileg elkülönített, összehasonlító kínálatot biztosít, ugyanakkor védi a piacot az előírásoknak nem megfelelő minőségű árutól, külön kezelve a friss fogyasztásra és a feldolgozásra szánt árut. Ez utóbbi lépéssel a gazdaságpolitika a kereskedelemkönnyítő eszközből a piacszabályozás eszközévé tette a minőségi előírásokat, hiszen a nem megfelelő áru, piacról történő kizárásával hatást gyakorol az árakra és közvetve a forgalmazott termésmennyiségre is.

4.3 Hatósági ellenőrzés Minden tagállamnak ki kell alakítani saját minőségellenőrző szervezetét. 1580/2007 EK rendeletben külön cikk foglalkozik azzal, hogy az ellenőrzés eredményességének érdekében az ellenőrzést megfelelő létszámú, képzett és gyakorlott minőségellenőrök végezzék, ami azért fontos szempont, mert e nélkül a minőség-ellenőrzés nem tudja betölteni alapvető szerepét az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozásában. A vizsgálatok során a felelősségre vonás alapja, hogy az áru minőségéért az áru mindenkori birtokosa felel. Ez a zöldség- és gyümölcsáru romlandó jellegéből adódik, hiszen a termékek minősége a tárolási körülményektől az idő függvényében gyorsan változik. Így a tulajdonosnak – ha a birtokos és tulajdonos személye különválik – nincs mindig módja a termék minőségére a továbbiakban hatni. Ezt az elvet az EU-s szabályokon kívül megerősíti a hazai szabályozás is, és annyiban speciális, hogy nem az általános élelmiszerszabályozás rendszerét követi, ahol a következményeket elsősorban a hibát előidéző előállítónak kell viselni. A rendelet meghatározza azokat a területeket, ahol a termékek minőségét ellenőrizni kell. Ezek alapján a belföldi áruforgalomban a termékeknek az értékesítési lánc minden pontján meg kell felelniük a vonatkozó minőségi előírásoknak, kivéve, ha a termelő a telephelyén, közvetlenül a fogyasztónak kínálja termékét eladásra, illetve ha a termék az előkészítő, csomagoló, vagy tároló helyre kerül közvetlen beszállításra. A harmadik országokból az Európai Unióba importált áruknak szintén meg kell felelniük az EU forgalmazási-minőség szabványainak, tehát itt is kötelező a minőség ellenőrzése. A harmadik országokba történő export esetén az árut, mielőtt elhagyná a Közösség vámterületét,


9





minőségellenőrzésnek kell alávetni, amely során ellenőrizni kell, hogy az áru megfelel-e a vonatkozó szabványnak.


10





5

A HAZAI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ELLENŐRZÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

5.1 Az ellenőrző szervezet bejelentése az Európai Unióban A Magyar Köztársaság 1991-ben társulási megállapodást kötött az Európai Közösséggel és annak tagállamaival, melyben rögzítették, Magyarország szándékát, hogy a Közösség tagja legyen. A tagság elnyeréséig a saját jog és intézményrendszerünket össze kell hangolnunk az EU megfelelő szabályozásával. (Harmonizáció) A mezőgazdasági termékek piacára, a Közös Piacszervezésről szóló rendeletek vonatkoznak, melyek előírják a – a termékekre vonatkozó minőségi előírások - alkalmazását. A jogi harmonizáció, amely elsőként az EU gyümölcs és zöldség ezen előírásainak a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásaiba történő átvétele volt. Ezzel egy időben felmerült a zöldség és gyümölcs minőségellenőrzés hazai rendjének - az EU előírásainak és működő ellenőrzési gyakorlatának megfelelő - kialakítása. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékára tekintettel 1993-ban megkezdte a gyümölcszöldség minőség-ellenőrzési rendszer fokozatos kiépítését. Mivel ehhez hasonló hazai, hatósági ellenőrzés gyakorlatilag nem volt, a jogi harmonizáció a meglévő jogszabályok módosításán túl, új jogszabályok alkotását is igényelte. Emellett - tekintve, hogy a jogi harmonizáció az EU csatlakozásunk szükséges, de nem elégséges feltétele volt - a működés harmonizációja jelentette a legnagyobb kihívást. A funkcionális harmonizáció keretében az ellenőrzés személyi, műszakitechnikai, szervezeti, pénzügyi feltételeinek megteremtése lett a feladat.


11





A zöldség-gyümölcs ellenőrzés során használt eszközök Az Európai Unió gyakorlatában ez az ellenőrzés a kereskedelmet támogató szerepén túl, a piaci beavatkozás szempontjából is alapvető elem, a résztvevők által ismert és elfogadott. Magyarországi kialakításához elsőként a termelők, kereskedők és a hatóságok embereivel kellett megismertetni, elsősorban a kötelező minőségi előírások tartalmát, ami kezdetben német szakemberek részvételével és alapítványi támogatással történt meg. A zöldség és gyümölcs minőség hatósági ellenőrzésének kialakításáról az FM 1993. február 13-i Miniszteri Értekezlete döntött. A tárca vezetése figyelembe véve, a termelés területi eloszlásának egyenetlenségét, az ehhez sem teljesen igazodó export feladóhelyek eltérő forgalmát, a különböző évek közötti lehetséges jelentős eltéréseket, az éven belüli idényszerűséget, az EU bővülésének lehetőségét, a nem EU országok esetleges hasonló igényét, a pénzügyi lehetőségeket, illetve mindezek változásának hatását a tervezhetőségre, a fokozatos kialakítást határozta el. Ennek megfelelően készült el a 22/1993. (VII.1.) FM rendelet az Európai Közösségek tagállamaiba kiszállításra kerülő, friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségének kötelező vizsgálatáról. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a kiszállítani kívánt gyümölcsés zöldségtétel - exportőr által jelzett - minősége megfelel-e az előírásoknak. A kötelező alkalmazást 1994. január 1-jétől írta elő 8 fajra.


12



szakigazgatásban



5.2 Az exportellenőrzés bevezetése, kötelező jelleggel az Unió tagállamaiba irányuló export esetében. A

22/1993.

(VII.1.)

FM

rendeletben

előírt

vizsgálatokat

az

állategészségügyi

és

élelmiszerellenőrző hálózat végezte, kijelölt állomásain keresztül. Ez tette lehetővé, hogy új szervezet kiépítése nélkül, a szakirányú élelmiszer ellenőrök bevonásával, minimális létszámbővítéssel a feladat az első lépcsőben költségtakarékosan megoldható volt. Ugyanakkor az újonnan felvett zöldség-gyümölcs ellenőrök is - leterheltségüktől függően - az általános élelmiszer ellenőrzésben is részt vettek. A továbbiakban viszont gondoskodni kellett arról is, hogy valamennyi kijelölt megyében - képzett, csúcsok idején bevonható - helyettesítő szakember álljon rendelkezésre, hiszen a kötelező vizsgálat alá vont fajokat az 51/1994. (VIII.19.) FM rendelet kibővítette. Indokolta a folyamatos továbblépést a továbbiakban az is, hogy az időközben az Európai Unió jogi szabályozásában a piacszabályozásról szóló 2200/96/EK rendelet megjelenésével a minőségi előírások felülvizsgálata is beindult. A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségi előírásai közé több új termék (sárgadinnye, görögdinnye, avokádó) is bekerült. Emellett

több

meglévő

előírást

(fokhagyma,

paradicsom,

vöröshagyma)

időközben

módosítottak. Az EU zöldség-gyümölcs minőség szabályozásának felgyorsulása egyidejűleg az ellenőrzés területén is újabb intézkedést igényelt. Figyelembe kellett venni, hogy amennyiben bevezetésre kerülnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásokban újonnan szereplő cikkek (elsősorban a görögdinnye, melynek akkori export mennyisége megközelítette a 40.000 tonnát) az export minőségének ellenőrzése a rendelkezésre álló létszámmal nem lesz megoldható.


13





Az export vizsgálatok havi alakulása az 1994-2000 években

Az ellenőri létszám tervezésénél továbbá azt is mérlegelni kellett, hogy további országok is időközben jelezték, hogy kérnek tőlünk minden szállítmányhoz vizsgálati bizonyítványt. Elsősorban Csehország, és Szlovákia, ahol a várható vizsgálat mennyisége éves szinten meghaladta a 2.000 tételt, ezért látható volt, hogy az akkori létszámmal a megnövekedett feladat ellátásához az ellenőri létszám Bács-Kiskun megyében további, Jász-Nagykun-Szolnok, és Hajdú megyékben főállású ellenőr illetve csúcsidőszakban bevonható további ellenőrök foglalkoztatását igényli.

Export vizsgálatok számának megoszlása 1994-2000 (EU és nem EU) 8000 6000

NemEU EU

4000 2000 0 1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

Az export vizsgálatok megoszlása relációk szerinti bontásban


14





Az ellenőrzés további fejlesztésében az import szállítmányok tervezett ellenőrzésének bevezetése, és a belföldi ellenőrzés kialakítása szintén további ellenőrök foglalkoztatását igényelte elsősorban Budapest és vonzáskörzete térségében. Továbbá az akkor még nem kijelölt megyékben is szükségessé vált ez okból további ellenőröket biztosítani a feladat ellátásához. Az 1997. július 2.-i FM vezetői értekezlet megerősítette az ellenőrzés fokozatos kiépítésének koncepcióját és elrendelte a pénzügyi feltételek biztosítását a költségvetésben. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programja keretében kapott programfinanszírozási pénzügyi keret segítette, a rendeletben megfogalmazott feladatokra való felkészülést, személyi és tárgyi feltételek kialakítását. Az EU új vagy módosított minőségi előírások Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásaként történő átvezetése, illetve kiadása folyamatosan történt meg. Ezzel egyidejűleg szükséges volt az - oktatáshoz használt dia anyag elkészítésével bemutatásával - az ellenőrök és az érintett szakemberek részére szakmai továbbképzéseket, konzultációkat szervezni, belső és külföldi előadókkal. Az ellenőrök rendszeres képzését, a szakmai ismeretek folyamatos bővítését és naprakész karbantartását biztosítani kellett. Különösen fontos volt az egységes értelmezés, mivel ezen ellenőrzés döntően nem műszeres vizsgálatokra épül, nincs laboratóriumi akkreditálás, nincsenek összehasonlító vizsgálatok, rendkívül fontos az egységes szemlélet kialakítása az ellenőrzés során, amihez megfelelő, szemléltető szakmai anyagok voltak szükségesek. Nemzetközi viszonylatban is az ellenőrök felkészítése, továbbképzése rendszeres, gyakran más országok ellenőrzési gyakorlatát is áttekintik. 1999 szeptemberében egy 25 fős német gyümölcszöldség minőségellenőr csoport járt szakmai tanulmányúton, Magyarországon, és a tapasztalatokról egy pozitív hangvételű cikket jelentetett meg a német ellenőrzés heti tudósítójában. E mellett szükséges feltétel volt továbbá a tárgyi feltételek biztosítása is, például mobiltelefonok számítógépek, gépjárművek beszerzése, mely szükséges feltétele lett a gyors és hatékony munkavégzésnek. Az ellenőrök munkájának összehangolásában rendkívül fontos az ellenőrökkel a folyamatos kapcsolattartás, az azonnali elérhetőség, mely elengedhetetlen feltétele lett a gyors és azonnali intézkedésnek, a szakmai segítségnek. Az ellenőrzések nyilvántartásában nagy segítséget jelentett a folyamatos számítógépes feldolgozás megteremtése például a reklamációk beazonosításában, mely által lehetővé vált az adott helyen felmerült probléma azonnali intézkedéssel történő megoldása és a hasonló esetek jövőbeni elkerülésének biztosítása. Az állomások közötti rendszeres elektronikus kapcsolattartás kiépítése - a külföldi ellenőrző szervezetektől érkezett bármely információ azonnali továbbítási, 110331_AROPjog_34.tananyag

15





illetve a kifogásolások 24 órán belüli visszajelzésének nemzetközi rendszerébe való bekapcsolódása érdekében – is alapkövetelmény volt. Emellett a nemzetközi szakmai információkhoz való hozzáférés is alapfeltétele a lett a naprakészségnek, hiszen az például az Európai Unió gyümölcs-zöldség minőségi előírásainak alapját képező ENSZ /EGB szabványok már nem kerültek könyv formában kiadásra, csak interneten voltak érhetők, amihez a hozzáférési lehetőséget biztosítani kellett. Tekintve, hogy az EU átvilágítás is rámutatott a zöldség-gyümölcs ellenőrzés EU követelményeinek való megfelelésének fontosságára, ismét szükségessé vált az ellenőrzés – a korábbi döntéseknek megfelelő fokozatos – továbbfejlesztése.

5.3 Az ellenőrzési feladatok kibővülése az import és a belföldi forgalmazás teljes körű ellenőrzésével, és a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat létrehozása. A korábbi 22/1993.(VII.1.) FM rendeletet felváltó 62/2000. (IX.15.) FVM rendelet hatályba lépésével - amely az összes állomást bevonta e feladat elvégzésébe - az ellenőrök megkezdhették újabb feladataik – import és belföldi ellenőrzés – ellátását, biztosítva a hazai piac védelmét az előírásoknak nem megfelelő áruktól, továbbá bevonta az ellenőrizendő cikkek körébe, a Magyar Élelmiszerkönyv összes friss

étkezési gyümölcs-zöldség

termékre vonatkozó

kötelező

előírásában szereplő fajokat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programja keretében kapott programfinanszírozási pénzügyi keret segítette, a rendeletben megfogalmazott feladatokra való felkészülést, személyi és tárgyi feltételek kialakítását. A 62/2000. (IX. 15.) FVM rendelet, a Bizottság 2251/92 EGK rendeletében foglaltakat teljes egészében átvette, kivéve a kizárólagosan az akkori tagállamokra vonatkozó elemeket. (pl. a gyümölcs és zöldség szállítmányok Európai Unióba történő beléptetésével kapcsolatos minőségellenőrzést). Ezzel egy időben Budapesten, a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás ellenőreiből szervezett országos hatáskörű szakmai koordináló, operatív feladatokat ellátó Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ is megkezdte a tevékenységét. A korábbi export ellenőrzés mellett az import ellenőrzése problémamentesen beindult, továbbá megkezdődött a belföldi forgalmazó helyek felmérése, az EU követelményeknek megfelelő adatbázis („MINELLA”) készítése, és a kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési rendszer kialakítása. 2001-ben a belföldi ellenőrzések is megkezdődtek, melynek során elsődlegesen a


16



szakigazgatásban



nagyobb forgalmazó helyek, szuper- és hipermarketek, a jelentős áruházláncok és azokat kiszolgáló központi disztribúciós és logisztikai központok ellenőrzése volt a feladat. 2001-ben az EU friss gyümölcs-zöldség piac szabályozásában új rendelet váltotta fel az 1996-ban megjelent 2251/96 EK rendeletet. A rendelet címében is új volt, hiszen míg a 2251/96 EK rendelet a friss gyümölcs-zöldség minőségellenőrzésről, addig a 1148/2001 EK rendelet a friss gyümölcs-zöldség minőségi előírásoknak való megfelelősség ellenőrzéséről beszélt. A rendelet szemléletében

és

tartalmában

egy

új

korszakot

nyitott

a

gyümölcs

zöldség

minőségellenőrzésben. Az első fontos változás, hogy minden egyes tagállamban egy koordinációs, kapcsolattartó szerv megnevezését kérte. Ezt Magyarországon már korábban a 62/2000 (IX.15.) FVM rendelet is példát mutatva ezzel így szabályozta. A belföldi minőségellenőrzés kapcsán továbbá megkövetelte, egy a kereskedelem szereplőiről szóló naprakész adatbázis – kataszter – elkészítését. A hazai ellenőrzésben alkalmazott adatbázis a „MINELLA” fantáziaéven vált ismerté. A belföldi ellenőrzésben az adatbázis alapján, kockázat elemzésen alapuló rendszeres ellenőrzést írt elő. A kockázati faktorokból a rendelet néhányat felsorolt, mint pl.: pozíció a piaci láncban, cégméret, előző vizsgálat eredménye stb. A Magyarországon alkalmazott kockázatelemző rendszer a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési adatbázis rendszer szerves részeként került megalkotásra, és az alapján működik, tekintve, hogy az egyes kereskedőkre jellemző faktorokat az adatbázisban szereplő adatokból számolja. A friss gyümölcs-zöldség minőségi előírásoknak való megfelelősség ellenőrzéséről szóló 1148/2001

EK

rendelet

egy

külön

fejezete

rendelkezett

a

harmadik

országok

minőségellenőrzésének elismeréséről. Ebben részletesen szabályozta az elismerés kapcsán a Bizottság, a tagállamok és a harmadik ország jogait, kötelezettségeit. Ehhez a fejezethez kapcsolódott a 2379/2001 EK módosító rendelet, amely részletekbe menően is szabályozta az elismerés kapcsán adódó adminisztratív feladatokat. A Bizottság elismerése csak az országban termelt árura vonatkozik. A bizottság közzéteheti az elismert ország cikklistáját, amit tetszés szerint szűkíthet, illetve bővíthet. A tagországok minden kifogást, a Bizottság felé jelenteni kötelesek. A tagországok negyedévente jelenteni kötelesek a harmadik országok által beszállított és kifogásolt mennyiségek és tételek számát.


17



szakigazgatásban



5.4 Az Európai Unió a magyar zöldség-gyümölcs ellenőrző szervezetet a harmadik országok közül elsőként ismerte el a sajátjával egyenértékű ellenőrzési rendszerként. Az Európai Bizottság 2387/2001/EK rendeletében elismerte az Európai Unióba irányuló hazai friss gyümölcs-zöldség magyar hatóság által végzett minőségellenőrzését. Az elismert szervezetek által kiállított vizsgálati bizonyítvány lehetővé teszi az áru szabad mozgását az Európai Unió tagállamaiban Az elismerés egy hosszú út eredménye volt, melyet a hazai gyümölcs-zöldség minőség-ellenőrzés megalakulásától eddig megtett. A rendelet a 2001. augusztus 30-án benyújtott magyar kérelem kiértékelését és elbírálását követően született meg, hivatkozva az 1997-2000. közötti adatokra. Ezek szerint a minőségi előírásoknak nem megfelelő esetek száma az évek folyamán, alacsony szinten állandósult. Az elismerés köszönhető annak is, hogy a magyar ellenőrző szervezet és felügyelete rendszeresen részt vett a minőségellenőrzéshez kapcsolódó nemzetközi szervezetek tevékenységében, és naprakészen igyekezett követni az előírások, az ellenőrzés szemléletének folytonos változását. Az elismerés következtében 2002-től tevékenységünket az EU Bizottsága fokozott figyelemmel kísérte. A tét nagy volt, a megszerzett bizalmat kellett megtartani. A tagállamok által a magyar árukra tett kifogások visszajelzése és az ennek hatására történt hazai kivizsgálás tapasztalatai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a minőségellenőrzést még egységesebben, a hibákra odafigyelve végezzük.

Vizsgálatok száma 1994-2003 30000

Tételek száma

25000 20000 belföldi

15000

import

10000

export

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

0

1994

5000

A vizsgálatok számának alakulása 1994-2003


18





5.5 Az Európai Unióhoz történő közvetlen csatlakozás előtti évek Az FVM 2002. október 14-i Vezetői Értekezlete az ellenőrzés fokozatos továbbépítés koncepcióját újból megerősítette. Harmadik lépcsőben új feladatokat rendelt az ellenőrzési szervezethez, amihez a pénzügyi feltételek biztosításától függően az EU követelményeknek megfelelően számos új elvárást is teljesíteni kellett. Így a vizsgálati bizonyítványok olvasható kitöltése céljából, illetve az adatok elektronikus rögzítése és adatbázisban való naprakész nyilvántartása érdekében 2002-ben, az ANP keretből a zöldség-gyümölcs ellenőrök hordozható számítógépet és nyomtatót kaptak, valamint a Koordinációs Központ kidolgozta az elektronikus adatkezelő és nyomtatvány kitöltő rendszert. A zöldség-gyümölcs közös piac szervezéséről szóló szabályokban foglaltaknak megfelelő, egységes gyakorlatot biztosító Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ működését tovább kellett racionalizálni, a feladatok teljesítéséhez átszervezni. A feladatkörök megosztásával az ellenőrök tevékenységének operatív koordinálása és a fővárosi ellenőrzési munka mellett kiemelt helyet kapott a stratégiai elemzés, valamint a szabályozás követése és a nemzetközi kapcsolattartás. Az Európai Unió a csatlakozás előtti végső bizonyosság megszerzésére 2002. június 17-19. között betekintő látogatást (Peer Review) szervezett Magyarországra. A betekintő látogatás a csatlakozás folyamatában az adott területen való felkészülés állapotfelmérését jelentette. Az EU küldöttsége két egyenlő fél találkozásának tekintette a látogatást, és a kölcsönös tapasztalatcserére helyezte a hangsúlyt. Az EU számos más területen is szervezett betekintő látogatást, a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés felmérését a piaci rendtartással kötötte össze. A látogatás eredményeként született jelentés a magyar zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés eredményeit elismerte. Jónak ítélték az ellenőrök felkészültségét és technikai felszereltségét, valamint a Koordinációs Központ és a felügyeleti szerv munkatársainak EU-s jogszabály ismeretét. Megfelelőnek tartották a nagykereskedők, valamint nagytermelők előírás ismeretét és annak alkalmazását. Szükségesnek ítélték azonban a kistermelők és forgalmazók további információval való ellátását, tájékoztatását. 2003 júliusában jelent meg a korábbi friss gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 62/2000. (IX. 15.) FVM rendeletet módosító, 85/2003. (VII. 24.) FVM rendelet, amely hatálybalépésével a zöldség és gyümölcs minőségének ellenőrzésével kapcsolatos valamennyi feladatot az alábbiakhoz rendelte: a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások ellenőrei;


19





az ellenőrzés összehangolásáért és az egységes ellenőrzési gyakorlat biztosításáért felelős és a rendelet által meghatározott feladatok országos hatáskörű ellátását is biztosító Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ; és a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés irányítását és szakmai felügyeletét ellátó Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium minőségellenőrzést felügyelő részlege. A 1148/2001 EK rendelet, valamint a 62/2000. (IX. 15) FVM rendeletet módosító 85/2003. (VII. 24.) FVM rendelet is előírja a forgalmazói adatbázis létrehozását. Az adatbázisban a szektor összes piaci szereplőjét regisztrálni kell a rendeletben lefektetett adatok megadásával. Az adatbázis feltöltése és a változások követése az óta is folyamatos. A belföldi ellenőrzés ezen adatbázis alapján történik, kockázatelemzésen alapuló módszerrel meghatározva az ellenőrzés gyakoriságát. A kockázatelemzés rendszerének kialakításában az EU rendelet csak néhány kockázati faktorra hívja fel a figyelmet, a részletes kidolgozást a tagállam hatáskörébe utalta. Ez a rendszer Magyarországon is kidolgozásra került és többszöri módosítás után 2003-ban érte el végleges formáját. Más EU tagállamok hasonló rendszerével összevetve a magyar rendszer megfelel az Európai Unió elvárásainak. A rendszer működési alapelve, hogy az adott kereskedő tulajdonságai alapján előre beállított alap ellenőrzési gyakoriság a kedvező ellenőrzési tapasztalatok,

illetve

kockázatelemzéshez

szabálytalanságok

szükséges

szempontok

szerint

csökkenthető,

meghatározása

a

vagy

emelhető.

jogszabályban

A

lefektetett

kritériumok alapján történt. Mindemellett a Koordinációs Központ egyéb oktatási feladataihoz, továbbá az OECD részéről történt felkérésre elkészítendő, a csiperkegomba értelmező kiadvány képanyagához szükséges és megfelelő technikai hátteret is sikerült kiépíteni (hagyományos és digitális fényképezőgép, video és képszerkesztő szoftver stb.) A több körben lezajlott személyi és tárgyi fejlesztés, valamint a jogszabályi háttér folyamatos alakításának eredményeképpen a hazai minőségellenőrzés 2004-re teljes egészében megfelelt az Európai Unió elvárásainak. A fejlődés gyors volt, tekintve, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás viszonylag rövid határidőt szabott a közösségi jogszabályoknak is megfelelő zöldséggyümölcs minőségellenőrző rendszer kiépítésének. Az e területen dolgozó szakemberek eredményes munkájának elismeréseként az Európai Unió csatlakozásunk 2004. május 1.-i dátumát jóval megelőzően, a világon elsőként elismerte a magyar ellenőrző szervezetet. Külön sikernek tekinthető, hogy a későbbiekben elismert harmadik országok elfogadási eljárása során az Európai Unió a magyar elismerési kérelmet használta fel mintának.


20





5.6 Csatlakozás az Európai Unióhoz Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben újabb feladatok vártak a hazai zöldség-gyümölcs minőségellenőrzésre. Magyarországon, 2004. május 1.-jével a Közösségen belül működő zöldség-gyümölcs piacszabályozási rendszer került bevezetésre, amelyben a minőség, illetve ellenőrzése központi szerepet tölt be. Túlmenően azon, hogy a termékeknek a kereskedelmi lánc minden pontján meg kell felelniük a minőségi előírásoknak, a zöldséggyümölcs szektorban kapható egyes EU támogatások odaítélésének is feltétele lett az megfelelő minőségű, és hatóságilag ellenőrzött áru. Korábban az EU tagországokba kerülő exportáru vizsgálata a hatályos rendelet szerint kötelező volt. A csatlakozást követően hatályba lépő 1148/2001 EK rendelet szerint az EU közös belpiacára kerülő áru minőségét az illető tagállamnak kell biztosítania. A tagállam joga az ellenőrzés gyakoriságának meghatározása, azzal a kikötéssel, hogy a fenti követelmények teljesüljenek. Az EU tagállamaiba kiszállításra kerülő áruk esetében -a korábbi évek tapasztalatai alapján- a Koordinációs Központ az ellenőrzés gyakoriságát 100 %-ban határozta meg, azzal a kikötéssel, hogy az éves tapasztalatokat összegezve az ellenőrzöttség mértékét mindenegyes forgalmazót értékelve differenciáltan a későbbiekben felülvizsgálja. Korábban a vámszervek a kiléptetéskor ellenőrizték a vizsgálati bizonyítványok meglétét, azonban csatlakozás után a vámvizsgálat megszűnt. A május 1-jét követő időszakban, több esetben fordult elő, hogy a forgalmazók a vizsgálati igény bejelentési kötelezettséget megkerülve, vizsgálat nélkül szállítottak ki termékeiket. Mindenegyes vizsgálati igénybejelentés és vizsgálat nélkül kiszállított és a külföldi ellenőrző szervezet által megreklamált tétel esetében a Koordinációs

Központ

kivizsgálást

indított

és

eljárást

kezdeményezett.

öt

esetben

minőségvédelmi bírság kiszabására is sor került. A behozatalra került termékek vizsgálati számának csökkenését okozta, hogy az EU területén belül a vámeljárás, illetve az ahhoz kapcsolódó minőségellenőrzés, bármelyik tagállam területén lefolytatható, így a forgalmazók az olcsóbb és gyorsabb vámügyintézési helyet részesítették előnyben. A magyar termesztőknek, kereskedőknek ezután a piacon maradás feltételeként fel kellett venniük a versenyt más tagországok piaci résztvevőivel is. Ahhoz, hogy ebben az erős helyzetben a magyar termékek megőrizzék, illetve növeljék pozíciójukat a közös piacon, elengedhetetlen a minőségi előírások betartása, amelynek előfeltétele azok pontos ismerete. Ezért a Koordinációs


21



szakigazgatásban



Központnak még inkább részt kell vennie a piaci szereplők tájékoztatásában, illetve továbbképzésében.

Az export, import valamint a kiszállított, beszállított, illetve belföldön vizsgált zöldség-gyümölcs tételek számának évenkénti alakulása (2001-2008)

Tételek száma

60000 50000

belföldi

40000

import+ beszállítás export+ kiszállítás

30000 20000 10000 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Év

A vizsgálatok számának alakulása 2001-2008

5.7 Átcsoportosítás a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretébe 2005 év az ellenőrzés az eddigi történetében fontos és igen jelentős állomás volt. A zöldséggyümölcs minőségellenőrzést az FVM a költségtakarékos és hatékonyabb feladatellátás érdekében 2005-ben átszervezte, és a döntése alapján a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat 2005. június 15-ét követően a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretei között végzi az ellenőrzéseket. A növényvédelmi szervezet részeként lehetővé vált a határokon ellenőrzést végezni, és ésszerű feladatkapcsolással az importellenőrzést jelentősen növelni. A működés jogi háttérének megteremtéséhez szükség volt a növényvédelmi és az élelmiszer törvény egyidejű módosítására. Ez adta meg a további alapot a zöldség-gyümölcs ellenőrzésről, a vizsgálati díjakról és a hatósági élelmiszer-ellenőrzés rendjéről szóló rendeletek módosításához. Az átállás egyik napról a másikra folyamatos működés közben, a jogi háttér és a napi gyakorlat biztosításának nehézségei mellett is azonban viszonylag zökkenőmentesen sikerült. Az átállás során az ellenőrök létszáma csökkent, amit a rendszerben dolgozó területi felügyelők képzésével kellett megoldani.


22





A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által egyre inkább követelt

import

ellenőrzések

az

átszervezést

követően

a

röszkei

és

a

nagylaki

határátkelőhelyeken 24 órában üzemelő kirendeltségeken végzett minőségellenőrzéssel jórészt megoldódott, amit a határon dolgozó felügyelők gyors képzésével és ellenőrzésbe való bevonásával oldottunk meg. Az ellenőrzések nem csak a Magyarországra érkező szállítmányokra terjednek ki, hanem az Európai Unió más tagállamaiba szánt szállítmányokra is. A kezdeti nehézségeket többszöri felügyeleti helyszíni vizsgálattal, az eljárásrend pontosításával, félreértések tisztázásával és a jó nemzetközi kapcsolatok igénybevételével oldottuk meg, tekintve, hogy az Unióba Magyarországon keresztül érkező zöldség-gyümölcs szállítmányok nagy része ezen a két helyen lépett be az EU területére. Ezzel az ellenőrzések hangsúlya áttevődött az exportról az importra. Az export, illetve kiszállításkor végzett vizsgálatok jelentős csökkenése összefüggött az ágazat szűkülő lehetőségeivel is. A terméktanács adatai szerint a magyar zöldség-gyümölcs termelés mintegy 20-25%-kal csökkent 2005-ben. Az átszervezés során a Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrző Szolgálat 42 fős létszámából 30 státusz, gyakorlatilag 26 fő került átcsoportosításra. Így adódhatott az a helyzet, hogy az átszervezést követően nem volt ellenőr Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Somogy, SzabolcsSzatmár-Bereg, és Veszprém megyékben. A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V.11.) FVM rendelet értelmében az ellenőr a Szolgálat illetékességi területén kívül is jogosult vizsgálatok elvégzésére, amely lehetővé tette, hogy a kis létszám ellenére a Szolgálat el tudta látni feladatát. A Szolgálat ezzel a lehetőséggel elsősorban az időben kötött vizsgálati igénybejelentés alapján kötelező export, import illetve ki- és beszállításkor végzett ellenőrzések során élt. Az ellenőrök belföldi vizsgálatot országos illetőséggel lehetőség szerint nem végeztek, ez alól kivételt jelentett a panaszbejelentés kivizsgálása, illetve a kampányszerű ellenőrzések megszervezése. Mivel az átállás során az ellenőrök létszáma csökkent, az elvégzendő feladatok ismét a létszámgazdálkodás további átgondolását tették indokolttá. Az átszervezés után a belföldi ellenőrzések számának – Európai Uniós szakmai elvárásainak megfelelően – növelésére úgy volt mód, ha képzett, elsődlegesen zöldség-gyümölcs ellenőrök látják el ezt a feladatot, valamint a ki és beszállítások ellenőrzésében továbbképzésben részesült, területi felügyelői munkát ellátó ellenőrök is besegítenek. A létszám tervezés során figyelembe kellett venni, az EU által megkívánt ellenőrzöttségi szint teljesítését, a területi felügyelők megfelelő motiváltságát az új szakmai alapok elsajátítása során, a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező munkatársak kiválasztását képzését, és továbbképzését, illetve további, a piacszabályozáshoz kapcsolódó feladatokat (pl. a MVH által delegált, az intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó minőségellenőrzési feladatok).


23





A Koordinációs Központ által szervezett minőségellenőri oktatást és vizsgát követően összesen 171 fő kapott jogosultságot – ebből 19 fő az állategészségügyi rendszerből került átcsoportosításra – zöldség-gyümölcs minőségellenőri feladatok ellátására (82 fő export, import és belföldi vizsgálatok, valamint 89 fő export, import ellenőrzések) kapott felhatalmazást.

A feladatmegosztás az FVM által kiadott keretjavaslat alapján történt, amely az ellenőrzés eddigi tapasztalatit és a lehetőségeket figyelembe véve került kidolgozásra. Ennek megfelelően a javaslat két alapvető szempontot vett figyelembe, egyrészt a feladattömeghez igazodó, megyénként eltérő képet mutató ellenőri struktúrához igazodás, másrészt a feladatellátástól nem elszakadt hatékony koordináció megvalósíthatóságát. Ez azt jelentette, hogy minden megyében kell, hogy legyen egy fő, aki elsődleges és alapvető feladatként foglakozik a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzéssel és tartja a szakmai kapcsolatot a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs alapvégzettségű

Központtal. legyen,

Alapvető de

követelmény,

mindenképpen

hogy

rendelkezzen

lehetőség a

szerint

kertészeti

kertészeti

szakma

iránti

motiváltsággal, megfelelő vizsgaeredménnyel, a szükséges technikai háttérrel (Windows XP operációs rendszerrel felszerelt hordozható számítógép és Internet hozzáférés) és a közigazgatási szakvizsgán túl megfelelő igazgatási jártassággal. Az ő felelősségébe tartozik az ellenőrzésen túl a megye zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés adatainak összefogása, a szakmai információk kezelése. A belföldi ellenőrzésben emellett – a fokozatos fejlesztés figyelembe vételével - megyénként még további egy-három személy foglalkozzon zöldség-gyümölcs ellenőrzéssel. Ezen ellenőröknél is követelmény a kertészeti szakma iránti motiváltság, megfelelő vizsgaeredmény, a technikai háttér és a közigazgatási szakvizsgán túl kellő igazgatási jártasság. Budapest és Pest megye belföldi ellenőrzési igénye ettől, azóta is lényegesen magasabb. Mindemellett előfordulhatnak olyan megyék, ahol az export vagy import ellenőrzése további ellenőröket igényeltek. Ez esetben azonban a helyzet egyszerűbb, mivel a termelési hagyományoknak megfelelően az exportáru feladás termékköre szűkebb és rövidebb gyakorlat után az egyéb feladatokat ellátó szakemberek is kellő jártasságot szerezhettek. Így a megyénként átlagosan három általános zöldség-gyümölcs ellenőr mellett, a határellenőrzésre, illetve az export feladásokra tekintettel további ellenőröket lehetett bevonni. A megyénként eltérő, de indokolt számú ezen ellenőrök kizárólag az export-import ellenőrzésre korlátozottan látják el a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési feladatokat. A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzésbe bevont területi felügyelők elméleti képzésén túl szükséges volt a gyakorlatban is az ehhez a munkához szükséges gyakorlati tapasztalat megszerzése és elmélyítése.


24





5.8 Működés új keretek között, megalakul a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2007. január 1-jével megalakult az MGSZH a 274/2006 Korm. rendeletnek megfelelően. Az új szervezet integrálta a korábban hat mezőgazdasági hatósági feladatokat ellátó állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, erdészeti, borminősítési, földművelési költségvetési és mezőgazdasági minősítő hivatalokat, valamint az FVM dekoncentrált területi szerveit, az FM Hivatalokat. Az MgSzH megalakulásával jelentős lépést tett az agrárirányítás az élelmiszer-lánc ellenőrzésének egységes szemléletben történő kialakítására. Az integráció az egységes keretrendszert (horizontális szabályok) ötvözte a különböző termék-specifikus (hús, bor, növényi termékek stb.) ellenőrzések szakmaiságával (vertikális szabályok). Az új struktúrában a szakmai irányítást az MGSZH Központ látta el. Ebbe a rendszerbe jól illeszthető volt a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzésben már korábban létrehozott ZöldségGyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ, ami a továbbiakban az MgSzH Központ Növény-, Talaj és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságon, mint osztály látta el a feladatát.. Mint minden új szervezet megalakulásakor az eltérő struktúrájú szervezetek működésének összehangolása komoly és időigényes folyamat volt. Az új szervezeti felállás azonban kevésbé érintette az ellenőrök mindennapi munkáját és így jelentős fennakadást az átszervezés nem okozott. A központilag és az MgSzH Központ által szervezett rendszeres Piac és fogyasztóvédelmi akciós ellenőrzések, mint a tavaszi és nyári, valamint a karácsonyi akciók keretében került sor a szezonális zöldség-, és gyümölcs termékek fokozott ellenőrzésére. A Koordinációs Központ kiemelt feladata volt a piac és fogyasztóvédelmi akciók keretében elvégzett zöldség-gyümölcs ellenőrzések megszervezése, koordinálása, és az erről készített jelentések és a sajtó részére történő információk előkészítése és határidőre történő elkészítése. A közös ellenőrzések során a különböző hatóságok együttes fellépése sok esetben megnövelte az eredményes felderítést és sikeres hatósági intézkedéseket. 2007 további, az ellenőrzés szempontjából jelentős változása volt Románia és Bulgária csatlakozása az EU-hoz. Ennek következtében a nagylaki határátkelőn megszűnt a vámvizsgálat, ami az importellenőrzésben kb. 20-30%-os kiesést jelentett, hiszen itt a Románia felől érkező szállítmányok ellenőrzés nélkül haladhatnak tovább. A vámigazgatással történő egyeztetés, illetve együttműködési megállapodás ellenére részben a humán erőforrás szűkössége miatt a nagylaki átkelőn történő tételes ellenőrzés a gyakorlatban megszűnt, azonban hetente kétszer mélységi ellenőrzés keretében szúrópróba-szerű ellenőrzésre került sor.


25





5.9 OECD Peer Review látogatás. A magyar zöldség-gyümölcs ellenőrzés elsőként történő átvilágítása, és minta értékű bemutatása az OECD honlapján 2007-ben történt meg, amely jelezte, hogy a zöldség-gyümölcs ellenőrzés több mint EU piacszabályozás.

5.10 Reform az Európai Unióban és fontos jogszabályi változások Magyarországon Az Európai Unió 2007-ben kezdte el a közös piacszervezés felülvizsgálatát, amely a szabályozó funkciók felülvizsgálatán túl a jogszabályi keretek koncentrálását is célul tűzte ki. A zöldséggyümölcs piacszabályozás esetében a felülvizsgálat közel két évig tartott, ennek eredményeként született meg a piacszabályozás alapját adó a Tanács a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról szóló 1182/2007/EK rendelete – mely később beintegrálódott a mezőgazdasági piacok egységes szervezéséről szóló 1234/2007/EK rendeletbe. A részletes szabályokat a Bizottság a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1580/2007/EK rendelete állapítja meg. A reformot követően 2008. december 5.-én jelent meg a BIZOTTSÁG 1221/2008/EK RENDELETE a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1580/2007/EK rendelet módosításáról. A rendelet 2009. július 1.-jétől lépett életbe. A korábbi reformok során a minőség-ellenőrzés és szabályozás komoly szerepet kapott a piac szabályozásában.. A 2007-2008. évi reform „eredményei” már korántsem ítélhetők meg ilyen egyértelműen. A reform célja a szimplifikáció volt. Röviden összefoglalva, a cél elsősorban a szabályozás terjedelmének drasztikus lerövidítése volt. Ez a koncepció a kertészeti termékek minőségének végtelen leegyszerűsítését jelentette. a zöldség-gyümölcs termékek ellenőrzését kiterjesztették a korábbi 36-ról az összes zöldség-gyümölcs termékre egy új általános szabvány bevezetése mellett, egyidejűleg csökkentve a termék-specifikus szabványok számát. 2008. szeptember 1-től hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, amely több korábbi törvényt hatálytalanít, és megteremti az egységes szemléletet a „szántóföldtől az asztalig” elv szerint, hiszen nem választhatók szét egymástól az élelmiszerminőség, élelmiszer-biztonság, növényegészségügy- növényvédelem, talajvédelem, állategészségügy, takarmányozás, állatgyógyászat alapvető kérdései.


26





A törvény végre megfelelő helyen kezeli a zöldség-gyümölcs ágazatot, hiszen a 26. §-ban mint egy speciális ellenőrzési terület jelenik meg: 26. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja: a) a növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait, b) a zöldség- és gyümölcs-ellenőrzési feladatokat, c) a takarmány-ellenőrzési feladatokat, d) az állat-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági- és élelmiszerminőség-ellenőrzési feladatokat.

A törvény az eddigi minőségvédelmi bírság helyett az élelmiszer-ellenőrzési és élelmiszerbiztonsági bírságot nevesíti. Az új jogszabály egyértelműen meghatározza törvényi szinten is a felelősség kérdését. A zöldség-gyümölcs ellenőrzés során a tv. 62. § (4) bekezdése szerint a termék birtokosával - ide nem értve a végső fogyasztót - szemben kell kiszabni az élelmiszerellenőrzési bírságot az élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés esetében. Ez teljes összhangban

áll

a

gyümölcs-

és

zöldségágazat

tekintetében

különleges

szabályok

megállapításáról szóló a TANÁCS 1182/2007/EK rendeletében megfogalmazott rendelkezéssel, mely az elfogadott forgalmazási minőség szabványok hatálya alá tartozó termékekkel rendelkező személy kizárólag az említett forgalmazási előírásoknak megfelelő módon mutathatja be, ajánlhatja fel eladásra, illetve szállíthatja, vagy értékesítheti a termékeket a Közösségen belül. Az áru birtokosa felelős a forgalmazási minőség szabványoknak való megfelelés biztosításáért. Ezzel azonos tartalmú az EK rendelethez kiegészítő intézkedéseket megfogalmazó, a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet 2. §.-a is, amely szerint: „Az áru mindenkori birtokosa felel az áru minőségéért.” A törvény és a bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Kr. egységesíti a szankcionálás és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is, és megerősíti az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát is. A Zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés során alkalmazható élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértékét a megállapított hiba jellege határozza meg: Az ellenőrzések során legtöbbször megállapított élelmiszerminőségi előírásoknak való meg nem felelés

hiba

esetében

(pl.

forgalmazási

minőségi

szabványok

be

nem

tartása,

minimumkövetelmények, osztályba sorolás, méretre válogatás, kikészítés, jelölési hiba esetében): a bírság a tétel értékének kétszerese. Új elemként lehetőség van az élelmiszerbiztonsági követelmények megsértése esetén (pl. származás eredet meghamísítása, a nyomon-


27





követhetőség akadályozása) bírság kivetésére, ahol a bírság alapösszege a tétel értékének háromszorosa. A korábbi jogszabályban a bírság 50 000 Ft minimum összegben volt meghatározva. Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló új rendelet a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés során alkalmazható az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértékét 15 000 Ft-ra csökkentette. Véleményünk szerint a bírság így is elérheti célját, hiszen annak kivetése továbbra is jogkövető magatartásra késztet. Továbbá azzal, hogy a korábbi bírságolási gyakorlattól eltérően az új jogszabály szerint a bírság mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabását is a nem megfelelő terméket forgalmazót egyre súlyosabban szankcionálja, mert a cselekmény súlyától függően a bírság megállapított alapösszegét meg kell növelni a meghatározott szorzókkal. Az új törvény továbbá felhatalmazást ad egy olyan a gyümölcs és zöldség ellenőrzésről szóló új végrehajtási rendelet kidolgozására, a mely olyan új elemeket tartalmazhat, ami biztosítja a piac átláthatóságát, pl. a zöldség-gyümölcsforgalmazók körének kötelező regisztrációja, az új kereskedelmi egységek létesítésének nyilvántartásba vétele, a csomagolóhelyek higiéniai követelményrendszere vagy a feketegazdaság elleni küzdelem jogi alapjai.

5.11 Működés ismét új keretek között, megalakulnak a Megyei kormányhivatalok és átalakul a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Mára, a folyamatos módosításokat követően letisztult a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés helye. A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés az élelmiszer jogból levezetett, az élelmiszerláncfelügyeleti törvény felhatalmazása alapján működik és ahhoz hasonló ellenőrzési technikákat alkalmaz, de szakmailag a piacszabályozás alapelemét képezi, szervezetileg a növényvédelmi igazgatás keretébe tartozik, azzal a legtöbb szakmai kapcsolatot mutatja. Ugyanakkor a minőség alapját a fajta és a termőhely képezi. A minőség így integráns feladatot is ellát, és hidat képez a friss és feldolgozott termékek között, biztosítva a folytonos átmenetet jelentő termékskála ellenőrizhetőségét is. A 274/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 10. §-a és a 82/2004 (V. 11) FVM. rendeletben meghatározott Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat három szintje biztosítja az ellenőrzés megfelelő kapcsolatait.


28





Országos főfelügyelő VM Élelmiszer-lánc felügyeleti Főosztály Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Zöldség-gyümölcs minőségellenőrök Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságok

Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat három szintje Hatályba lépett a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. A 2011. évtől a 82/2004 (V. 11) FVM rendeletben foglalt Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ feladatait az MGSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán belül működő Növényi Termékellenőrzési Osztály látja el, míg a zöldséggyümölcs ellenőrök a Megyei Kormányhivatalok Növény és Talajvédelmi Igazgatóságokhoz tartoznak. A felügyeletet az FVM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya látja el, ami a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosít az ellenőrzés különböző aspektusainak összehangolására.

5.12 Összefoglalás, további feladatok A Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési szolgálat fokozatos kialakítását követően jelenleg ellátja a friss zöldség és gyümölcs termékek, a banán, a komló és igény szerint a vágott virág és élő dísznövények (2004. decemberi FVM döntés) minőségellenőrzési feladatait. Az eddigi feladatok logikusan egészültek ki a 4/2008. (I. 12.) FVM rendeletben meghatározott a bizonyos élelmiszerek aflatoxinnal való szennyeződésének kockázata miatti különleges feltételekről szóló meghatározott termékek import ellenőrzésével, amely száraz és szárított gyümölcsökre pl. földimogyoró, füge, pisztácia stb. vonatkozik, valamint szintén új feladatként

fokozottan ellenőrzi, a bizonyos nem állati eredetű élelmiszer termékek importját. Továbbá az 110331_AROPjog_34.tananyag

29



szakigazgatásban



iskola gyümölcs programhoz kapcsolódóan az iskolásoknak szánt gyümölcsök mind minőségi, mind élelmiszerbiztonsági szempontból történő folyamatosan ellenőrzését. Ezekkel kapcsolatban kialakításra került az ellenőrzési rendszer, eljárásrendek, útmutatók. További feladatok a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos ellenőrzési rendszer kialakítása, a makói hagyma és hajdúsági torma, gönci kajszi földrajzi árujelzők használatának ellenőrzése. A rendszer kialakítása előkészítés alatt áll. További fontos feladat az oktatás, képzés területén mind az ellenőrök mind a piac szereplőinek rendszeres oktatása, mert a végső cél mégiscsak az ellenőrzött jó minőségű kínálat a végső fogyasztó számára. Ez évben aktuális a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési végrehajtási rendelet felülvizsgálata az ellenőrzési tapasztalatok és a szakma elvárásai alapján. A friss zöldség-gyümölcs a gyorsan romló termékek kategóriájába tartozik, ugyanakkor a világon nagy mennyiségben forgalmazott és fogyasztott, Magyarországon a mezőgazdasági termékek export árbevételében is jelentős arányt képvisel régóta. Ennek megfelelően a minőség mindig fontos volt az ágazatnak. Ezt nemzetközi szinten is el tudtuk ismertetni: az EU a harmadik országok közül a magyar zöldség-gyümölcs ellenőrzést ismerte el elsőként a sajátjával egyenértékűnek, Magyarország készítette a gomba szabvány OECD kiadványát, az OECD elsőként

Magyarországon

tartott

Peer

Review

látogatásának

jelentése

nyilvános

megjelentetésével más országoknak is útmutatóul szolgál. A nemzetközi szinten eddig elért eredményeket, amit 15 év munkájával értünk el, hogy ebben a témában azonos szakmai szinten kezelik Magyarországot, bármely más tagállammal, továbbra is ki kell aknázni, hiszen ebből csak az ágazat profitálhat.

5.13 Nemzetközi kapcsolatok A Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat rendszeresen részt vesz a nemzetközi szervezetek, valamint az EU Bizottság zöldség-gyümölcs szabványosítási, illetve a minőségellenőrzés gyakorlatát érintő munkáiban. Ezek alapján a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat szakemberei a következő üléseken vesznek részt: A Bizottság C.4. Friss és Feldolgozott Zöldség-Gyümölcs Osztály által összehívott Zöldség-Gyümölcs szabványosítás és minőség-ellenőrzés nemzeti szakértői csoportja OECD „Scheme a zöldség és gyümölcs nemzetközi szabványok alkalmazására” plenáris ülésein, illetve az ellenőrző szervezetek vezetőinek találkozóin 110331_AROPjog_34.tananyag

30





Az ENSZ/EGB Mezőgazdasági Minőségügyi Szabványosítási Munkacsoport ülései, Friss Zöldség-Gyümölcs Szabványosítási, valamint a Száraz és Szárított Termékek (gyümölcs) Szabványosítási Szakértői Ülései Ezek mellett rendszeresen részt veszünk, illetve előadást tartunk a szakmai kapcsolattartást, továbbképzést, valamint a harmonizált, egységes minőségellenőrzési gyakorlatot biztosító nemzetközi találkozókon. Ezek a következők: Guildford (Nagy-Britannia), Minőségellenőrzési Harmonizációs Találkozó, amely minden páros évben, Geisenheim (Németország), Minőségellenőrök Nemzetközi Találkozója, amely minden páratlan évben, Mojmirovce (Szlovákia), OECD által szponzorált Nemzetközi Ellenőri Továbbképzés, amely évente kerül megrendezésre.


31





6

A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS MINŐSÉGELLENŐRZÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 82/2004 (V. 11) FVM RENDELETBEN FOGLALTAK ALAPJÁN

A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési szolgálat tevékenységét a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló a 63/2005. (VII. 12.) FVM rendelettel módosított 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet szabályozza, amely a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg: a) A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) b) A gyümölcs- és zöldségágazatban a végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet. A 63/2005. (VII. 12.) FVM rendelettel módosított 82/2004. (V. 11.) FVM rendeletet (továbbiakban alaprendelet) a Magyarországon előállított, a kereskedelmi mennyiségben forgalomba hozott, illetve a kiszállításra vagy beszállításra szánt zöldségre és gyümölcsre (beleértve a banánt is), valamint az ezek termelésével, forgalmazásával, exportjával és importjával foglalkozó, vagy bármely egyéb módon kezelő természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kell alkalmazni.

6.1 A zöldség-gyümölcs minőségellenőr Az alaprendelet 5. § (1) alapján az ellenőrzést a Szolgálattal közszolgálati jogviszonyban álló zöldség-gyümölcs minőségellenőr végzi, aki: szakirányú képzettséggel rendelkezik, rendszeres továbbképzésben részesül, továbbá a zöldség és gyümölcs ellenőrzéséhez szükséges érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik. Az ellenőr jogosult az ellenőrzési intézkedések megtételére, szankcionálásra, a külön jogszabály szerinti minőségvédelmi bírság kiszabására. Az ellenőr a Szolgálat illetékességi területén kívül is jogosult vizsgálatok végzésére. Az ellenőrök cím- és telefonjegyzékét a minisztérium közleményben teszi közzé.


32



szakigazgatásban



A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő számában megjelenő közlemény tartalmazza a zöldség-gyümölcs ellenőrök cím és telefonjegyzékét.

6.2 Az ellenőrzési módszer Az alaprendelet 4. § (2) alapján az ellenőr az ellenőrzéseket a termelőnél, feldolgozónál, az export-, az import- és az Európai Unión belüli, illetve hazai forgalomban az ellenőrzéseket azonos feltételrendszerben és azonos eljárási gyakorlattal végzi. 6.2.1.1.1.1

A gyümölcs és zöldség megfelelőségi vizsgálat elvégzésének helyére vonatkozó követelményeket az alaprendelet melléklete tartalmazza. Lásd 1. számú melléklet

Az ellenőrzés során alkalmazott vizsgálati módszer részletes szabályait az 1580/2007/EK bizottsági rendelet VI. melléklete fekteti le. Lásd 2. számú melléklet

6.3 Az ellenőrzés kezdeményezése Az alaprendelet 9. § (1) pont alapján a zöldséget és gyümölcsöt bármely módon kezelőről a Szolgálat ellenőre a hatóságoktól tájékoztatást kérhet, és az alapján veszi fel a belföldi kockázatbecslésen alapuló ellenőrzés adatbázisába, vagy maga a kezelő kezdeményezheti a nyilvántartásba vételét. (2) Az ellenőrzés az áru birtokosának a vizsgálati alapba történő bejelentési kötelezettsége esetén indulhat, vagy az adatbázisból kockázatbecslés alapján kiválasztva történik.

Az ellenőrzés az áru birtokosának a vizsgálati alap, kötelező bejelentésével indul a harmadik országból érkező friss és ipari feldolgozásra szánt import, illetve a harmadik országa kerülő export, valamint az Európai Unió valamely tagállamába kiszállításra vagy beszállításra kerülő áruk esetében. A vizsgálati igénybejelentő lap mintáját a 3. sz. melléklet tartalmazza Az alaprendelet 7. § (1) A friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs ellenőrzése érdekében az áru birtokosa köteles bejelenteni, mint vizsgálati alapot: a) a Magyarországról az Európai Unión valamely tagállamába kiszállításra kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt, b) a Magyarországra valamely tagállamból beszállításra kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt, c) tagállamokon kívüli országba (harmadik ország) kivitelre (export) kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt,


33





d) a harmadik országból behozatalra (import) kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt. Az alaprendelet 7. § (2) Az eredeti célja szerint is ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs feldolgozásának igazolása és jelölésének ellenőrzése érdekében az áru birtokosa köteles bejelenteni, mint vizsgálati alapot: a) az exportra kerülő, ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt, b) az importra kerülő, ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt. Az adatbázisból kockázatbecslés alapján kiválasztva történik a belföldi forgalmazók ellenőrzése esetében. Az adatbázis minden kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a nyilvántartási számot, nevet, címet, a kereskedőnek a kockázati kategóriák valamelyikébe való besorolásához szükséges információt, különösen az értékesítési láncban elfoglalt helyét, a kereskedő jelentőségére vonatkozó információt, az egyes kereskedők korábbi ellenőrzései során tett megállapításokra vonatkozó információkat, csakúgy, mint bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információt. Az adatbázist főként a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni. A kockázatelemzésen alapuló módszer működését az 4. sz. melléklet mutatja be.

6.4 Ellenőrzés az áru birtokosának a vizsgálati alapba történő bejelentési kötelezettsége esetén: 6.4.1 Az Európai Unió valamely tagállamába kiszállításra és tagállamból beszállításra kerülő szállítmányok ellenőrzése A BIZOTTSÁG 1580/2007/EK rendelete a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről 9. cikk alapján: a tagállamok meghatározzák az ellenőrző szervek által elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát, a forgalmazási előírásoknak meg nem felelő árukat forgalmazó kereskedők kockázatelemzése alapján, amelyeknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a közösségi szabályoknak való megfelelést,

minden

általuk

előzetesen

meghatározott

kereskedői

kategóriára.

A

kockázatelemzés különösen a cégek méretére, az értékesítési láncban elfoglalt helyükre, a korábbi ellenőrzések során tett megállapításokra és a tagállamok által meghatározott egyéb lehetséges paraméterekre terjed ki. A zöldség és gyümölcs előkészítésével és csomagolásával foglalkozó kereskedőket, különösen a termelési körzetekben, nagyobb arányú ellenőrzéseknek kell alávetni, mint az egyéb kategóriába tartozó kereskedőket. Jelenlegi a Koordinációs Központ által meghatározott ellenőrzöttség arány alapesetben 100%, azonban az alaprendelet 8. § (2) pontja alapján, amennyiben a tételes minőség-ellenőrzés 110331_AROPjog_34.tananyag

34





nem kötelező 100%-ban, a bejelentett vizsgálati alap ellenőrzésének arányát a Koordinációs Központ határozza meg, és a változó közösségi követelményeknek megfelelően az ellenőrzések arányát csökkentheti a bejelentett vizsgálati alap és a felmerült problémák aránya alapján, figyelembe véve a minőségügyi rendszerek alkalmazásának a hatását. A Koordinációs Központ a változó közösségi követelményeknek megfelelően az ellenőrzés arányát EU relációban, friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs esetében csökkentheti a szükséges feltételek teljesülése esetén. A vizsgálati arány iránti csökkentésre vonatkozó kérelmet a csomagoló/forgalmazó a területileg illetékes Szolgálatnál nyújthatja be. Minden termékre külön kérelmet kell benyújtani. A Koordinációs Központ a részére felterjesztett kérelmet a korábbi ellenőrzések megállapításai, a külföldi visszajelzések, és a kérelmezőnél elvégzett helyszíni szemle alapján bírálja el. Az arány kialakításánál figyelembe kell venni az ellenőrzések során feltárt hibák számát, jellegét, gyakoriságát. A vizsgálati arányszám csökkentése visszavonásig érvényes. Ha az ellenőrzések azonban jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az ellenőrző szervek ismét megnövelik az ellenőrzések gyakoriságát az érintett kereskedőkre vonatkozóan. Az ellenőrzések szállítás közben is végezhetők. 6.4.2 Harmadik országba történő export ellenőrzése A kivitel szakaszában az illetékes ellenőrző szerv megfelelési ellenőrzéssel biztosítja, hogy a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt termékek csak akkor hagyják el a Közösség vámterületét, ha megfelelnek a forgalmazási előírásoknak. A harmadik országokba exportált gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a forgalmazási minőségi előírásoknak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell ezt, és tanúsítaniuk kell a megfelelést, a friss gyümölcs és zöldség, valamint a száraz és szárított gyümölcsöknek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán belül végzett szabványosításáról szóló Genfi Jegyzőkönyvnek, és a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások alkalmazása OECD rendszerének megfelelően. Az alaprendelet 8. § (3) pontja alapján a harmadik országokkal való kereskedelemben az export esetében teljes egészében kötelező a vizsgálat. Kivitel esetén a szállítmányokat érvényes vizsgálati bizonyítványnak kell kísérnie. A bizonyítvány, illetve nyilatkozat számát az egységes vámáru nyilatkozaton is fel kell tüntetni. A vizsgálati bizonyítvány mintáját az 5. számú melléklet, míg a kitöltési útmutatót kivitel esetében a 6. számú melléklet tartalmazza


35



szakigazgatásban



A határátlépéskor a vámszerveknek kell ellenőrizni a bizonyítvány meglétét, így a vámszervek megtagadják a kiléptetést, amennyiben nincs bizonyítvány. Export vizsgálatok esetén, amennyiben az áru nem felel meg, az ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel, amiben megtiltja a kiszállítást. A jegyzőkönyv kitöltési útmutatót kivitel esetében a 7. számú melléklet tartalmazza 6.4.3 A harmadik országból érkező import szállítmány ellenőrzése A harmadik országokból behozott friss gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a forgalmazási előírásoknak vagy azokkal egyenértékű előírásoknak. Ezért a megfelelőség ellenőrzését még azelőtt kell elvégezni, hogy az árukat beléptetik a Közösség vámterületére, kivéve azon kis tételek esetén, amelyeket az ellenőrző hatóságok/szervek alacsony kockázatúnak minősítenek. Egyes harmadik országokban, amelyek kielégítő garanciát nyújtanak a megfelelőségre, a kivitelt megelőző ellenőrzéseket e harmadik országok ellenőrző szervei is elvégezhetik. Ahol ezzel a lehetőséggel élnek, a tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a harmadik

országok

ellenőrző

szervei

által

végzett,

kivitelt

megelőző

ellenőrzések

hatékonyságát/minőségét, és tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről. Az alaprendelet 8. § (4) pontja szerint: a zöldség és gyümölcs szállítmányok importja esetén a szabad forgalomba bocsátás feltétele a) az ellenőr által kibocsátott, vagy b) az Európai Bizottság által elismert harmadik ország ellenőrző szerve által kibocsátott, az ellenőr által ellenőrzött és nyilvántartási számmal ellátott érvényes vizsgálati bizonyítvány megléte. A bejelentett vizsgálati alap ellenőrzésének aránya: Az alaprendelet 8. § (3) pontja alapján a harmadik országokkal való kereskedelemben az export esetében teljes egészében, míg import esetében az Európai Unió által elismert országok kivételével, a tételes minőségellenőrzés 100%-ban kötelező. Az Európai Unió rendeletében Svájc, Marokkó, Izrael, Dél-Afrikai Köztársaság és India zöldséggyümölcs minőségellenőrző szervezetét ismerte el Az elfogadott harmadik országokból érkező import áru ellenőrzőttségi arányának meghatározása az Európai Unió Bizottsága részéről is a mai napig vita tárgyát képezi. Nincs megállapodás 110331_AROPjog_34.tananyag

36





abban, hogy a beérkező áru hány százalékát kell tételesen ellenőrizni. A bizottság ajánlásában az illető tagállamra bízta, hogy a korábbi ellenőrzések megállapításai alapján kialakítsa a szúrópróbaszerű tételes ellenőrzés arányát. Az arányszám kialakításánál figyelembe kell venni a piacszabályozás érdekeit, továbbá az élelmiszer biztonság és a fogyasztóvédelem szempontjait is. Az elfogadott harmadik országból Magyarországra beérkező árut jelenleg minden tételre vonatkozóan ellenőrizni kell. A teljes körű ellenőrzést továbbra is indokolttá teszi az ezen országokból érkező áruk esetében feltárt több minőségi, sőt élelmiszerbiztonsági probléma is. 6.4.4 Ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmány ellenőrzése Az alaprendelet 7. § (2) Az eredeti célja szerint is ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs feldolgozásának igazolása és jelölésének ellenőrzése érdekében az áru birtokosa köteles bejelenteni, mint vizsgálati alapot: a) az exportra kerülő, ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt, b) az importra kerülő, ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt. A feldolgozásra szánt termékek olyan, minőségi előírások alá tartozó friss zöldségek és gyümölcsök, amelyeket feldolgozó üzemekbe szállítanak, ahol az eredeti friss termékétől eltérő KN besorolású termékekké dolgozzák fel őket. Az illetékes ellenőrző szervek a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt és a Közösségbe behozott, feldolgozásra szánt termékre export esetén vizsgálati bizonyítványt, illetve behozatal esetén feldolgozási igazolást állítanak ki, amely megjelöli a végső felhasználást és lehetővé teszi az későbbi másodlagos ellenőrzéseket. A kiadott igazolás feltétele, hogy a termék a megállapított különleges címkézési rendelkezéseknek eleget tesz. A hazai gyakorlatban behozatal esetén a beléptetéskor az ellenőrző szerv, az igazolás kibocsátása után, haladéktalanul elküldi az igazolás egy példányát a feldolgozás helye szerinti megyei ellenőrző szervnek, biztosítva ezzel, a feldolgozási folyamatok lehetséges ellenőrzéséhez szükséges információ átadását, lehetővé téve ezzel a másodlagos ellenőrzés lefolytatását. A feldolgozást követően a feldolgozó vállalkozás visszaküldi az igazolást az illetékes ellenőrző szervnek, amely biztosítja, hogy a termékeket ténylegesen feldolgozták. Mivel a feldolgozásra szánt termékeknek nem kell megfelelniük a minőségi előírásoknak, ezért biztosítani kell, hogy ezeket nem értékesítik a piacon friss termékként. Az említett termékeket megfelelően fel kell címkézni. A feldolgozásra szánt termékek csomagolásán


37





csomagonként egyértelműen fel kell tüntetni a „feldolgozásra szánt“ szavakat vagy ennek megfelelő más szöveget. Az ömlesztve szállított, közvetlenül a szállítóeszközre rakodott áruk esetén ezt a jelzést az árukat kísérő dokumentumon kell feltüntetni, vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan elhelyezett figyelmeztető feliraton kell közölni. Az alaprendelet 8. § (6) pontja szerint nem kell feldolgozási bizonyítvány azon termékekre, amelyek nyilvánvalóan nem alkalmasak friss fogyasztásra, például a hordóban vagy tartálykocsiban szállított, hámozott, mélyhűtött, darabolt vagy szeletelt zöldségre és gyümölcsre. 6.4.5 Nem vizsgálatköteles, országon belüli szállítmány vizsgálata Az alaprendelet 8. § (5) pontja alapján a nem vizsgálatköteles, országon belüli szállítmány vizsgálata is igényelhető. A termék vizsgálata kiterjed a tétel azonosság és az előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére. Továbbá kiterjedhet a termék kezelési körülményeinek, azaz a termék jellege és a szállítási mód szerint megkívánt előkészítési, csomagolási, szállítási, árukezelési, tárolási, előhűtési követelmények (például a szállítóeszköz tisztasága, göngyöleg minősége, palettázás, az áru maghőmérséklete, hűtőlánc) teljesítésének meglétére, vizsgálatára is. Megfelelés esetén az ellenőr által kerül kitöltésre a vizsgálati bizonyítvány nyomtatvány, mely tanúsítja, hogy az áru az ellenőrzés időpontjában megfelelt a hatályban levő forgalmazási minőségszabvány előírásoknak. Nem megfelelés esetén az ellenőr a kérelemre indított belföldi ellenőrzés során az export és import vizsgálatok során is használt jegyzőkönyv (A kitöltési útmutatót a 7. számú melléklet tartalmazza) felvételével állapítja meg.


38





6.5 Az ellenőrzés menete az áru birtokosának a vizsgálati alapba történő bejelentési kötelezettsége esetén 6.5.1 Bejelentés Az alaprendelet 8. § (1) pontja alapján a zöldség és gyümölcs szállítmányokat: nyomtatványon vagy szóban, telefonon, telefaxon, a szállítmány indulása vagy érkezése időpontját megelőző munkanapon 12.00 óráig kell bejelenteni, a szállítóeszközbe való berakodás, illetve az érkezési célállomás helye szerint illetékes Szolgálat ellenőrénél. A vizsgálatra vonatkozó igény szóban vagy telefonon történő bejelentése esetén a vizsgálatot igénylőnek még a bejelentés napján át kell adnia a rendelet 3. számú melléklete szerinti igénybejelentő nyomtatványt. (lásd 3. számú melléklet) A rendszeres szállítmányok esetén a bejelentés rendje elektronikus úton is kialakítható. Az alaprendelet 10. § alapján a bejelentési kötelezettség vagy a feldolgozási bizonyítvány igénylésének elmulasztása vagy a minőségellenőrzés egyéb módon történő akadályoztatása esetén az áru birtokosával szemben a legnagyobb ellenőrzési gyakoriságot kell alkalmazni. 6.5.2 Ellenőr feladata, kötelességei Az alaprendelet 8. § (3) pont alapján az ellenőr köteles a vizsgálatot: a helyszínen a berakodást és a szállítást nem akadályozó időpontban elvégezni. A vizsgálati igények torlódása esetén az ellenőr határozza meg a vizsgálatok sorrendjét és időpontját. Az ellenőr akadályoztatása esetén gondoskodik helyettesítéséről, szükség szerint a Koordinációs Központ bevonásával. Az alaprendelet 6. § (1) pontja alapján a zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjed a külön jogszabályokban foglalt tétel azonosság és az előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére. (2) A zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjedhet a termék kezelési körülményeinek vizsgálatára is. (3) Az ellenőr az áru minőségével kapcsolatos iratokba betekinthet, azok adatait ellenőrzés céljára felhasználhatja. (4) A Szolgálat a határellenőrzési pontokon is jogosult a minőséggel kapcsolatos iratok ellenőrzésére. (5) Az ellenőr térítésmentesen laboratóriumi vizsgálat céljára is vehet mintát. 110331_AROPjog_34.tananyag

39





6.5.3 Az ellenőrzött kötelességei Az alaprendelet 6. § (3) pont szerint az ellenőrzött köteles a vizsgálat elvégzéséhez a szükséges, az alaprendelet 2. számú melléklete szerinti, (lásd 1. számú melléklet) és az ellenőr által igényelt feltételeket biztosítani, a kívánt mintát bemutatni és a vizsgálandó tételekkel kapcsolatos információkat megadni. Az ellenőr az áru minőségével kapcsolatos iratokba betekinthet, azok adatait ellenőrzés céljára felhasználhatja. 6.5.4 Gyakorlati tudnivalók az ellenőrzés során Az alaprendelet 6. § (1) pont alapján a zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjed a külön jogszabályokban foglalt tétel azonosság és megfelelőség ellenőrzésére. Az azonosság vizsgálata kiterjed a tételt kísérő dokumentumok vagy tanúsítványok és/vagy jegyzék ellenőrzésére, valamint az áruk és az e dokumentumokban szereplő adatok vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy azok megegyeznek. Az előírt követelményeknek való A megfelelőség ellenőrzésére, a tételben található áruk fizikai vizsgálatával mintavétel útján annak biztosítására, hogy a forgalmazási előírásban megállapított összes feltételnek megfelelnek, beleértve a kiszerelésre és a csomagok és a csomagolás jelölésére vonatkozó rendelkezéseket. (A vizsgálati módszert a 2. számú melléklet tartalmazza) Az alaprendelet 6. § (2) pont szerint a zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjedhet a termék kezelési körülményeinek (a termék jellege és a szállítási mód szerint megkívánt előkészítési, csomagolási, szállítási, árukezelési, tárolási, előhűtési követelmények) vizsgálatára is. Az alaprendelet 2. § alapján az áru mindenkori birtokosa felel az áru minőségéért. Az alaprendelet 3. § alapján pont szerint az áru minimumkövetelményként nem lehet fogyasztásra, illetve az adott célra történő felhasználásra alkalmatlan. Az árunak meg kell felelnie a feltüntetett minőségi kategóriára vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Előírás hiányában minőségi kategóriára utalás nem tüntethető fel. Azon termékekre, amelyekre osztályba sorolási és részletes minőségi követelményeket közösségi

rendeletek

nem

tartalmaznak,

kérelemre

a

nemzetközi

előírások

alkalmazhatóak. Az ellenőrzés során az ellenőr: A kiviteli vizsgálatot az ellenőr, lehetőség szerint, csak a már elkészült, a szállítóeszközbe történő berakodásra előkészített árun végezze el.


40





A behozatali vizsgálatok elvégzésére kijelölt vizsgálóhelyeknek a rendelet mellékletében foglalt feltételeknek meg kell felelnie. Egyéb helyen történő ellenőrzés esetében a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges technikai feltételeket az ellenőr határozza meg. A megfelelőségi ellenőrzés a tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett teljes minta fizikai ellenőrzésével végzett értékeléssel történik. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a tétel megfelel a teljes mintának. Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagokat kell ellenőrizni. A bemutatást a piaci szereplő vagy annak képviselője végzi. Az eljárásba tartozik a teljes minta bemutatása. Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából maga az ellenőr választja ki. Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagokat, vagy ömlesztett termék esetén a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni. Sérült csomagok nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálat alá lehet vetni, és külön jelentést lehet készíteni róla. A teljes mintának a 2. számú mellékletben található mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a szállítmányt nem találják kielégítőnek: Az ellenőr a vizsgálatot megismételheti, és a két vizsgálat eredményének átlaga alapján hozza meg döntését, ha az első vizsgálatot követően nem lehet eldönteni, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó minőségi előírásoknak. A terméket az ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból; az ellenőr csak a akkor mellőzheti ezt, ha a csomagolás fajtája és a kiszerelés módja lehetővé teszi a termék kicsomagolás nélküli ellenőrzését. Az egységesség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését a teljes minta alapján kell elvégezni. Ha hibát fedez fel, az ellenőr darabszámban vagy tömegben kifejezve megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg az előírásnak. A fejlettségi és/vagy érettségi fokkal kapcsolatos feltételek ellenőrzése történhet a forgalmazási előírásban e célból meghatározott eszközök használatával vagy az elfogadott gyakorlattal összhangban. Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően azt tapasztalja, hogy nem lehet döntést hozni, végezhet még egy ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként. Egyes szempontok, mint a fejlettség és/vagy az érettség foka vagy a belső hibák megléte vagy hiánya ellenőrizhetők csökkentett minták alapján; ez különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét. A csökkentett


41



szakigazgatásban



minta mérete a tétel értékeléséhez elengedhetetlenül szükséges legkisebb mennyiségre korlátozódik. Ha azonban hibákat fedeznek fel, vagy gyanítanak, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az ellenőrzés céljára először vett teljes minta méretének 10%-át. Amikor az ellenőrnek egy napon több előre bejelentett helyen számos szállítmányban levő tételt is ellenőriznie kell, a vizsgálat nem lehet alapos, hiszen nem áll rendelkezésre elegendő idő, annak szakszerű, maradéktalan elvégzésére, illetve a vizsgálat idejéig elkészített áru alapján nem lehet minden lehetőséget kizárva dönteni. Ilyenkor célszerű, ha az adott megyékben az elvégezendő vizsgálatokat az ellenőrök térben, vagy időben megosztják egymás között, illetve munkacsúcs, vizsgálatok torlódása esetén adott esetben a szomszéd megye ellenőrét is be lehet vonni az ellenőrzési tevékenységbe. Az éjszakai műszakban készülő exportáru ellenőrzése nem megoldható. Az ellenőrzéseket vagy az esti vagy a kora reggeli órákban lehet elvégezni. Ennek elvégzésére egy ellenőr munkája nem elegendő. Javasolható megoldás, ha az ellenőrök egymást váltva a munkaidőt egymás között megosztva végzik el a feladatot. A szállítmányokat megkülönböztetjük aszerint, hogy: egy tételből állnak, azaz a szállítóeszközbe csak egy gyümölcs és/vagy zöldség faj, illetve ezen belül azonos osztályba sorolt áru kerül berakodásra, vagy kettő, vagy több elkülöníthető tételből állnak, azaz több zöldség és/vagy gyümölcs fajból, fajtából, eltérő csomagolási egységekből, továbbá ezen belül különböző osztályba sorolt áruból álló vegyes rakományok. o

Eltérő tételek esetén, a bizonyítványon meg kell bontani az egyes tételeket, azonban a vizsgálati díj felszámolása szállítmányonként történik.

o

Amennyiben egy szállítóeszközben olyan rakomány kerül berakásra, amely eltérő országba, kerül, ilyen esetben minden tételt külön bizonyítványon kell feltüntetni. Ebben az esetben a vizsgálati díj felszámolása az elkülönített tételenként történik.

o

Amennyiben több külföldi vevő részére kerül egy szállítóeszközben rakomány berakásra, kizárólag a vizsgálatot igénylő kérésére, több bizonyítvány is kiadható. Ilyen esetben minden megadott tételt külön bizonyítványon kell feltüntetni. A vizsgálati díj felszámolása az elkülönített tételenként történik.

6.5.5 A Vizsgálat eredménye, alapján hozott döntések A vizsgálat alapján a bemutatott tétel megfelelt az előírásban foglalt minőségi követelményeknek. A vizsgálat alapján a bemutatott tétel nem felelt meg az előírásban foglalt minőségi követelményeknek.


42





6.5.6 Eljárás megfelelés esetén Az ellenőr által kerül kitöltésre a vizsgálati bizonyítvány nyomtatvány, (A kitöltési útmutatót a 6. sz. melléklet és a 7. sz. melléklet tartalmazza) amely tanúsítja, hogy az áru az ellenőrzés időpontjában megfelelt a hatályban levő forgalmazási minőség szabvány előírásoknak. A bizonyítvány szigorú elszámolású, sorszámozott 3 példányos laponként eltérő színű és fejlécű nyomtatvány. 1. Eredeti példány (zöld) az áruokmányokhoz csatolandó 2. Másodlati példány (fekete) a minőségellenőrnél marad 3. Másodlati példány (piros) a vizsgálatot megrendelő példánya A vizsgálati bizonyítvány számítógéppel történő kitöltése egyúttal az adatbázisba történő rögzítést is elvégzi. A bizonyítvány nyomtatása a kapcsolódó nyomtató tulajdonságai figyelembevételével történhet egyenként adagolva a lapokat, vagy folyamatos üzemben.

6.5.7 Eljárás a friss fogyasztásra szánt kivitelnél nem megfelelés esetében Az ellenőr jegyzőkönyv felvételével megtiltja az áru kiszállítását (exportját). (A kitöltési útmutatót a 7 sz. melléklet tartalmazza). A vizsgálatot igénylő új vizsgálatot kérhet, ha jelzett hiányosság az ellenőr megítélése szerint kijavítható, valamint a vizsgálatot igénylő a terméket kiszállításra alkalmassá kívánja tenni, és a megállapított hiányosságokat kijavítja. A hiba kijavítása után, az exportőr és/vagy a csomagoló által kért új vizsgálat eredménye alapján állítható ki a vizsgálati bizonyítvány. Mivel általában gyorsan romló áruról van szó – így a szállítmány indítása, érkezése és annak gyorsasága fontos – ezért, ha az ellenőr által megállapított hiba (elsősorban jelölési hibák, hiányosságok) kijavítása a vizsgálat ideje alatt megtörténik, továbbá erről az ellenőr meggyőződött, a jegyzőkönyv felvételétől kivételesen eltekinthet. Az olyan partnereknél, ahol korábban már előfordult külföldi reklamáció, az ellenőr szóbeli intézkedése nem elégséges. Ilyen esetben az ellenőr a mintaszám növelésével és az ellenőrzésre fordított idő növelésével szigorítsa az ellenőrzést. Megállapításait amennyiben hibát talál, minden esetben a jegyzőkönyvben rögzítse. Amennyiben a feladáskor, a vizsgálat során kiderül, hogy az előírásban a megengedett eltérések mértéke megközelíti, vagy eléri a felső határértéket, ilyen esetekben várható, hogy a vevőhöz való kiérkezés pillanatában (feladástól számított 3-5 nap) az áru már nem elégíti ki


43





az adott osztály előírt követelményeit, ezért azt egyel alacsonyabb osztályba sorolva, kell leminősíteni, vagy az árut újra kell válogattatni. Amennyiben az áru II. osztályba kerül átsorolásra, a megváltozott osztály jelzését egyértelműen kell feltüntetni, a jelölése legyen egyértelmű, nem lehet megtévesztő és félreérthető. Az áru jelölése a csomagolóanyagon legyen egyértelmű. A szükséges jelöléseket olyan módon kell megoldani, hogy minden kétséget kizáróan és közérthetően az előírt adatokat tartalmazza. Kerülni kell a kettős, megtévesztő vagy félreérthető jelzéseket. pl: az egyedi fogyasztói csomagolás (adott esetben műanya tálka) oldalán lévő etikett jelölése, a fogópánt jelölése és a gyűjtő karton jelölése legyen koherens. A csomagolóanyagokon a jelölést egyértelműen kell feltüntetni. (Pl. a kartonokon nyomdatechnikailag jelölt "I. osztály" jelzése mellé filctollal húzott vékony és halvány vonal nem fejezi ki egyértelműen, hogy az áru nem első, hanem másodosztályú. A berakodás előtti címkézés, jelölés gyakorlata a kereskedelem jellegzetessége. Az értékesítésre előkészített tételeket akár egy-négy napig hűtőben tárolják feladás előtt. A korábban lekötött, de időközben megváltozott diszpozíció miatt vagy az exportőr, vevő visszalépése okán, árváltozás esetén stb. a korábban rögzítésre került címkéket el kellene távolítani, ami tetemes költséget jelenthet, hiszen a címkék ára 15-20,- Ft/db, az újrahálózás költsége is több ezer forint, nem beszélve a munkabér, anyagmozgatás, egyebek költségeiről. Az utolsó pillanatban történő címkézéssel, jelölés kiegészítéssel ezen előre nem kalkulált kiadások megtakaríthatása a cél. Ugyanakkor az utólagos címkézés számos “aknát” rejthet – lemaradó, elfelejtett címkék stb.)


44





6.5.8 Eljárás a friss fogyasztásra szánt behozatalnál nem megfelelés esetében Az ellenőr jegyzőkönyv felvételével megtiltja az áru beszállítását (importját) vagy jegyzőkönyv felvételével megtiltja az áru friss fogyasztásra szánt belföldi forgalomba hozatalát. (A kitöltési útmutatót a 7. számú melléklet tartalmazza). A jegyzőkönyvet A/4 méretű fehér papírra kell kinyomtatni 1. első példány a vizsgálatot igénylő példánya, ill. az áruokmányokhoz csatolandó 2. második példány a minőségellenőrnél marad, de elektronikus úton kell eljuttatni a Koordinációs Központ részére. Amennyiben az ellenőr által feltárt hiba javítható és a vizsgálatot igénylő vállalja, hogy a hibát kijavítja, és ez a jegyzőkönyvben is rögzítésre kerül, a vizsgálatot igénylő vámfelügyelet melletti átmeneti tárolás alatt a hibát kijavítja, új vizsgálatot kérhet. Az ellenőr, ha jegyzőkönyv felvételével megtiltja az áru friss fogyasztásra szánt belföldi forgalomba hozatalát. de amennyiben a vizsgálatot igénylő az árut ipari feldolgozásra kívánja értékesíteni, úgy feldolgozási bizonyítványt igényelhet. Feldolgozási bizonyítvány kiadása esetén, azt faxon azonnal Koordinációs Központ részére szintén meg kell küldeni A Koordinációs Központ köteles azonnal a feldolgozó szerint illetékes Szolgálat ellenőrét értesíteni.

6.6 A vizsgálat költsége 6.6.1 Az ellenőrzés során a kiszámlázandó vizsgálati díj Az alaprendelet 9. §.(3) pont szerint az ellenőrzés és vizsgálat külön jogszabályban meghatározott díját a bejelentő, illetve a bejelentésre kötelezett viseli. A vizsgálati díj befizetését a Szolgálat a bizonyítvány kiadásának feltételéül szabhatja. Nagy gyakoriságú, rendszeres vizsgálat esetén a Szolgálat a vizsgálatot igénylővel külön elszámolási rendben is megállapodhat. A vizsgálati díj megállapítása a 89/2005. (X. 11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet előírásai szerint történik. (lásd 9. számú melléklet) o

A szállítmányokat megkülönböztetjük aszerint, hogy: egy tételből vagy több elkülöníthető tételből állnak. Több tétel esetén a vizsgálati díj felszámolása szállítmányonként történik.


45



szakigazgatásban



o

Amennyiben egy szállítóeszközben olyan rakomány kerül berakásra, amely eltérő országba, kerül, ilyen esetben minden a vizsgálati díj felszámolása az elkülönítetten tételenként történik.

o

Amennyiben több vevő részére kerül egy szállítóeszközben rakomány berakásra, kizárólag a vizsgálatot igénylő kérésére, több bizonyítvány is kiadható. Ilyen esetben a vizsgálati díj felszámolása az elkülönített tételenként történik.

6.6.2 Számlázás A Megyei Kormányhivatal által kialakított szabályok szerint kell a vizsgálati díjat kiszámlázni. Az ellenőrzés során a kiszámlázandó vizsgálati díj esetében, a számlán: a szolgáltatások jegyzéke szerint SZJ 74. 30. 1. számot kell alkalmazni. (E szám alatt található „Műszaki vizsgálat, elemzés címszó alá tartozó „minőség-ellenőrzés” fogalom) A

közhatalmi

tevékenységről

kiállított

számla

nem

tartalmazhat

adóösszeget,

adómértéket és adószázalékot. Helyette az „Áfa-körön kívüli tevékenység” kifejezést kell feltüntetni.


46



szakigazgatásban



7

ELLENŐRZÉS AZ ADATBÁZISBÓL KOCKÁZATBECSLÉS ALAPJÁN KIVÁLASZTVA

7.1

Az adatbázis

A kereskedőknek biztosítaniuk kell a tagállamok által az adatbázis létrehozásához és frissítéséhez szükségesnek ítélt információt. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek szabályozzák a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők bekerülését az adatbázisba. Az országos adatbázis a megyei ellenőrök által összeállított forgalmazói listákból áll össze. A Koordinációs Központ meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően a forgalmazók bekerülnek az adatbázisba, vagy kimaradnak abból: A kereskedői adatbázis tartalmazza az ellenőrizendő belföldi forgalmazókat. Az adatbázist rendszeresen karban kell tartani. A kockázatelemzésen alapuló módszer működését az 4. sz. melléklet mutatja be. Zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési adatbázis (MINELLA) felépítése Célja: az előre tervezett, kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű belföldi ellenőrzés megvalósítása. Alapja: a területi ellenőrök által összeállított és folyamatosan karbantartott lista a megyei (fővárosi) forgalmazókról. Működése: kockázatelemzés alapján kijelöli az adott időben ellenőrizendő forgalmazók körét. Forgalmazók besorolása: A

nagykereskedelem (TÉSZ-ek, hűtőházak, csomagolók, elosztó

/disztribúciós/ központok pl.: Nagybani Piac nagykereskedői, METRO áruházak, stb.) B.

hipermarketek (pl.: TESCO, Cora stb.);

C

központi raktárral rendelkező áruház láncok (pl. Penny Market

stb.) D.

zöldség-gyümölcs szakboltok (pl.: vásárcsarnokok szakboltjai);

E.

zöldség-gyümölcsöt is árusító egyéb élelmiszer boltok


47





A zöldség-gyümölcs forgalmazás területén a 1580/2007/EK bizottsági rendelet ugyanakkor nevesített esetekben mentességet biztosít a szabványok kötelező alkalmazásáról a termelő részére. A rendelet 3. cikk b) bekezdése konkrétan nevesíti, hogy mentesíti a termelőt a forgalmazási előírások alkalmazása alól az olyan termékek esetében, amelyeket a termelő a saját gazdaságában árusít közvetlen a fogyasztók részére, azok személyes felhasználására. Az alaprendelet 9. § (1) pont alapján a zöldséget és gyümölcsöt bármely módon kezelőről a Szolgálat ellenőre a hatóságoktól tájékoztatást kérhet, és az alapján veszi fel a belföldi kockázatbecslésen alapuló ellenőrzés adatbázisába, vagy maga a kezelő kezdeményezheti a nyilvántartásba vételét. A belföldi ellenőrzéseket az előre tervezhető, az áru birtokosának bejelentésével induló export, import illetve EU piacra ki- beszállított áru ellenőrzésének elsődlegessége figyelembe vételével kell végrehajtani.

7.2 A belföldi ellenőrzés módszertana az ellenőrzés menete. 7.2.1 Az ellenőr feladata, kötelessége Az ellenőrzést megelőzően: a forgalmazó (ellenőrizendő egység) kiválasztása az adatbázisból, vagy új bolt felvétele. Gyakorlati szempontok az ellenőrizendő egység kiválasztásához: Adatbázis (MINELLA) kijelöli az adott időben ellenőrizendő forgalmazók körét. A kiadott ellenőrzési ütemterv alapján kell meghatározni az ellenőrizendő forgalmazók számát. Figyelembe kell venni az ellenőrzés tervezésénél: az ellenőr éves, havi, heti, napi időbeosztását, szabadságolási tervet; Export és import szezon idején jelentkező munkacsúcsot; Az ellenőr napi útvonalát meg kell terveznie tekintettel a költségtakarékosságra Egyéb okok. (pl. Gépkocsi használat helyi lehetőségei; lakossági bejelentések kivizsgálása, egyéb hatóság által történő ügyek áttétele, laboratóriumi minták vétele stb.) Az ellenőrzés során: Az ellenőrizendő termék (tétel) számának meghatározása. A vizsgálandó termékek kiválasztása. A tételek vizsgálata. 110331_AROPjog_34.tananyag

48





A vizsgálatok eredményeinek rögzítése. Az ellenőr intézkedései Az ellenőrzést követően: Adatok feldolgozása, küldése. Szankciók alkalmazása esetében a „határozat” készítése, és nyomon követése. Az ellenőrizendő tételek száma: Tétel: az a termékmennyiség, amely a termék vizsgálatakor a származás, a forgalmazó, a termék fajtája, a minőségi osztály, a méret, a csomagoló és a csomagolás szempontjából egységesnek tekinthető. Az egy forgalmazónál vizsgálható tételek száma elvileg korlátlan, de gyakorlati szempontból minden forgalmazónál 3 tétel ellenőrzésére kerüljön sor. Szempontok az ellenőrizendő termék (tétel) kiválasztásához: Olyan terméket kell ellenőrizni, amelyre van EK rendelet; Figyelembe kell venni a kijelölt ellenőrzési célprogramokat; kivizsgálási kötelezettség esetét. Az ellenőr szakmai felkészültségéhez mérten válasszon; Az ellenőr elsősorban vegye figyelembe: az ellenőrzöttnél talált tétel mennyiségét; élelmiszerbiztonsági szempontokat, a termékazonosítás, jelölés meglétét, különös tekintettel a származás feltüntetésére, továbbá a minimumkövetelményeknek való meg nem felelés esetét; A termék szezonját; 7.2.2 A termék vizsgálat általános alapelvei Az alaprendelet 2. § Az áru mindenkori birtokosa felel az áru minőségéért. Az alaprendelet 3. § (1) Az áru minimumkövetelményként nem lehet fogyasztásra, illetve az adott célra történő felhasználásra alkalmatlan. (2) Az árunak meg kell felelnie a feltüntetett minőségi kategóriára vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Előírás hiányában minőségi kategóriára utalás nem tüntethető fel.


49





(3)

Azon

termékekre,

amelyekre

osztályba

sorolási

és

részletes

minőségi

követelményeket közösségi rendeletek nem tartalmaznak, kérelemre a nemzetközi előírások alkalmazhatóak. Az alaprendelet 6. § (3) Az ellenőrzött köteles a vizsgálat elvégzéséhez a szükséges, az 1. számú melléklet szerinti, és az ellenőr által igényelt feltételeket biztosítani, a kívánt mintát bemutatni és a vizsgálandó tételekkel kapcsolatos információkat megadni. Az ellenőr az áru minőségével kapcsolatos iratokba betekinthet, azok adatait ellenőrzés céljára felhasználhatja. Az ellenőrzést minden esetben az ellenőrzött telephelyén kell elvégezni. Ellenőrizni lehet: eladótérben, raktárban, feldolgozóhelyen, iratokban. A teljes mintának a vizsgálat során felhasznált részéből, illetve alkalmatlanná válásából származó veszteséget az áru birtokosa viseli. A szúrópróbaszerű belföldi ellenőrzés nem díjköteles. 7.2.3 Ellenőrzési módszer Az ellenőrzés során alkalmazott vizsgálati módszer részletes szabályait az 1580/2007/EK bizottsági rendelet VI. melléklete fekteti le. Lásd 2. számú melléklet Ellenőr által e rendelettel összhangban végrehajtott vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy a zöldségek

és

gyümölcsök

megfelelnek-e

a

rendeletben

meghatározott

forgalmazási

minőségszabvány előírásoknak. Az ellenőrzés az alábbiakat foglalja magában: Az azonosság és a dokumentáció ellenőrzése: a tételt kísérő dokumentumok vagy tanúsítványok és/vagy jegyzék, fogyasztói tájékoztató tábla ellenőrzése, valamint az áruk és az e dokumentumokban szereplő adatok vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy azok megegyeznek, A tételben található áruk fizikai vizsgálata mintavétel útján annak biztosítására, hogy a forgalmazási előírásban megállapított összes feltételnek megfelelnek, beleértve a kiszerelésre és a csomagok és a csomagolás jelölésére vonatkozó rendelkezéseket. Az alaprendelet 6. § (1) pont alapján a zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjed a külön jogszabályokban foglalt tétel azonosság és az előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére.


50



szakigazgatásban



Azonosság vizsgálat: annak ellenőrzése, hogy a terméket megfelelően határozták-e meg a kísérő okmányokban, bizonyítványokban, a termék címkéjén, vagy a vevőtájékoztató táblán. Megfelelési vizsgálat: fizikai vagy adminisztratív ellenőrzés, amit az ellenőr végez, és célja annak megállapítása, hogy az adott gyümölcs-, illetve zöldségtétel – az ellenőrzött által jelzett – minősége megfelel-e az EK rendeletben foglalt minőségi előírásnak. Az alaprendelet 6. § (2) pont szerint a zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjedhet a termék kezelési körülményeinek vizsgálatára is. Pl. a termék jellege szerint megkívánt csomagolási, árukezelési, tárolási követelmények göngyöleg minősége, teljesítésének meglétére, amelyek hiányát az ellenőr észrevételezheti. 7.2.4 Alapvető vizsgálati alapelvek, fontos szakmai szempontok Figyelembe kell venni, hogy minden termék feleljen meg az általánosan megfogalmazott valamennyi terméknél a minimumkövetelményekben foglalt feltételeknek, azaz nem lehet fogyasztásra alkalmatlan, romlott, romló-hibás, egészségre károsító hatású. A nagykereskedelemben (A) a további értékesítésre előkészített termék fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy kibírja a szállítást és az árukezelést, hogy a végső rendeltetési helyére megfelelő állapotban érkezzen meg, ezért teljes mértékben feleljen meg az előírásban foglaltaknak: A Hipermarketekben (B), a Központi raktárral rendelkező áruházláncokban (C.), a Zöldséggyümölcs szakboltokban (D), és a Zöldség-gyümölcsöt is forgalmazó egyéb élelmiszerboltokban (E.) a fogyasztónak felkínált áru feleljen meg az előírásban foglaltaknak, azaz a nagykereskedelmet követő fázisokban, a végső fogyasztónak felkínálva a termékek az előírási normáktól a következőkben térhetnek el: Feszességük, frissességük, keménységük enyhén csökkenhet; Az extra osztály kivételével az egyéb osztályba sorolt termékek a biológiai átalakulás és a romlandóság miatt enyhén elváltozhatnak. A megfelelési vizsgálatot az ellenőrök részére rendszeresített eszközök szakszerű használatával kell végrehajtani Gyakorlati tudnivalók:


51





A megfelelőségi ellenőrzés a tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett teljes minta fizikai ellenőrzésével végzett értékeléssel történik. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a tétel megfelel a teljes mintának. Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagokat kell ellenőrizni. A bemutatást a piaci szereplő vagy annak képviselője végzi. Az eljárásba tartozik a teljes minta bemutatása. Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából maga az ellenőr választja ki. Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagokat, vagy ömlesztett termék esetén a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni. Sérült csomagok nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálat alá lehet vetni, és külön jelentést lehet készíteni róla. Az ellenőr a vizsgálatot megismételheti, és a két vizsgálat eredményének átlaga alapján hozza meg döntését, ha az első vizsgálatot követően nem lehet eldönteni, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó minőségi előírásoknak. A tétel vizsgálatát a tétel minősítéséghez szükséges elemi minták mennyisége vizsgálatával kell végrehajtani. (Kisebb mennyiségű tételek esetén az ellenőrzés a teljes árutételre terjedjen ki.) Egyes szempontok, mint a fejlettség és/vagy az érettség foka vagy a belső hibák megléte vagy hiánya ellenőrizhetők csökkentett minták alapján; ez különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét. A csökkentett minta mérete a tétel értékeléséhez elengedhetetlenül szükséges legkisebb mennyiségre korlátozódik. Ha azonban hibákat fedeznek fel vagy gyanítanak, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az ellenőrzés céljára először vett teljes minta méretének 10%-át. A terméket az ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból; az ellenőr csak akkor mellőzheti ezt, ha a csomagolás fajtája és a kiszerelés módja lehetővé teszi a termék kicsomagolás nélküli ellenőrzését. Az egységesség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését a teljes minta alapján végzik, illetve a diófélék esetében az összetett minta alapján. Ha hibát fedez fel, az ellenőr darabszámban vagy tömegben kifejezve megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg az előírásnak.


52





A fejlettségi és/vagy érettségi fokkal kapcsolatos feltételek ellenőrzése történhet a forgalmazási előírásban e célból meghatározott eszközök használatával vagy az elfogadott gyakorlattal összhangban. 7.2.5 A vizsgálat eredményének rögzítése Kizárólag a rendszeresített számítógépes jegyzőkönyv-formula használható. Minden megvizsgált tétel esetében külön-külön jegyzőkönyvet kell felvenni. Az adatokat számítógéppel, (kizárólag különleges esetben kézzel, de az adatokat olvashatóan kell kitölteni. Az adatbázis kezelés érdekében a kézzel írott jegyzőkönyvet az ellenőrzést követően rögzíteni kell a számítógépes ügyrendben is. A megállapításokat egyértelműen és tömören (a lényeget érintően) kell megfogalmazni. Kitöltés az egységes és elfogadott szempontok alapján történjen. (A jegyzőkönyv kitöltésére vonatkozó útmutató a 11. számú mellékletben található) A vizsgált tétel megnevezése az Európai Közösségek bizottsága vonatkozó rendeletében szereplő elnevezéssel egyezzen meg. (szinonima használata nem megengedett) A hiba-okokat a nemzetközi elnevezések alapján kell besorolni és elnevezni (szinonima használata itt sem megengedett) Amennyiben indokolt a besorolt hiba konkrét leírását rövid szöveggel kell részletezni a megadott helyen. A hibák mértékét tömeg/darab százalékban kell kifejezni. A jegyzőkönyv egyes pontjai nem állhatnak ellentmondásban egymással. Az ellenőr intézkedése nem lehet jog és szakszerűtlen. Minden esetben a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) előírásit be kell tartani. Az ellenőrzött részéről minden egyes oldalt alá kell íratni. Az aláírás megtagadása esetén, annak tényét rögzíteni kell. A Ket 39.§ (2) bekezdés alapján fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét jogaira, arra, hogy az üggyel kapcsolatban nyilatkozatot tehet. Az ellenőrzött nyilatkozatát saját kezűen írja le a jegyzőkönyvre.


53





7.3 Szankciók kivetése Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 56. § (1) bekezdése alapján, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt. Az Éltv. 62. § (1) bekezdés b) pontja alapján, élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés esetén. Az Éltv. 62. § (4) bekezdése alapján, a zöldség-gyümölcs ellenőrzés során a bírságot a termék birtokosával – ide nem értve a végső fogyasztót – szemben kell kiszabni. 7.3.1 Az élelmiszer-ellenőrzési díj mértékének megállapítása Az Éltv. 59. § (9) bekezdése alapján, a bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. Az élelmiszer-ellenőrzési bírság megállapításának részletes szabályairól az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008.(VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (2)-(3) bekezdése, 9.-10. §-a és a 4. számú melléklete rendelkezik. A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint, a tétel értéke az adott előállító, illetve forgalmazó helyen az ellenőrzés, illetve mintavétel időpontjában alkalmazott bruttó egységár és - az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának kifejezetten erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - az ellenőrzött egységben található, a hiba, az áru és az előállítás szempontjából azonos megítélésű élelmiszer vagy takarmány mennyiségének szorzata. A Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint, ha a tétel értéke nem állapítható meg, vagy az eljárás során az adott tétel szokásos értékénél húsz, vagy annál több százalékkal kevesebb állapítható meg, akkor az adott tételnek a szokásos piaci árát kell figyelembe venni.


54





Az ellenőrzés során feltárt hiba jellegétől függően a Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) vagy d) vagy g) pontját szükséges alkalmazni: A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) pont szerint, az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke az élelmiszer-biztonsági követelmények megsértése esetén: a tétel értékének háromszorosa;* vagy A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés d) pont szerint, az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú kötelezően alkalmazandó jogi aktusaiban szabályozott élelmiszerminőségi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese; vagy* A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés g) pont szerint, ezen bekezdés a)-f) pontja alá nem tartozó élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értéke.* Az Éltv. 59. § (1) bekezdése alapján, az élelmiszer-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint.* A Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a bírság mértékének megállapítása során a bírság 9. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni a rendelet 4. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal. A Korm. rendelet 4. számú melléklet B) része: Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók Súlyosbító körülmény:

Alkalmazandó szorzó

A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett, vagy potenciálisan érintett emberek, illetve vállalkozások számától függően: Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően:

1-5

1,5-5

Az Éltv. 59. § (8) bekezdése szerint, az azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.


55



szakigazgatásban



7.3.2 A vizsgálati díj mértékének megállapítása Az eljárási költség ügyfél által történő viseléséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 156. § (2) bekezdése rendelkezik. A vizsgálat költségeit az ellenőrzött köteles megtéríteni, ha a termék nem felel meg az előírásban foglaltaknak a 92/2004. (V. 25.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet 11. § (7) bekezdése alapján. Az alaprendelet 9. § (4) pontja szerint az adatbázisból kockázatbecslés alapján történő kiválasztás esetén az ellenőrzési és vizsgálati díj csak nem megfelelősség estében, a külön jogszabály szerinti minőségvédelmi bírság egyidejű kiszabása esetén számolható fel. A vizsgálati díjat az élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005.(X.11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet előírásai szerint kell kiszámítani (lásd 9. számú melléklet) 7.3.3 A határozat elkészítése Be kell tartani az alapvető a tartalmi és formai követelményeket, ezért a határozatnak tartalmaznia kell a 2004. évi CXL. törvény által megszabott elemeket. A központilag kiadott elsőfokú határozat mintát és kitöltési útmutatót kell alkalmazni. Tilos a koordinációs Központ által kiadott formától való bárminemű eltérés! A határozathoz mellékelni kell a zöldség-gyümölcs tétel vizsgálata során az ellenőr által felvett jegyzőkönyv egy példányát, vagy egy hitelesített másolatot. 7.3.4 A bírság nyomon követhetősége Az adott Megyei Kormányhivatal pénzügyi szervénél, a bírság könyveléséhez használt főkönyvi számlán

a

zöldség,

illetve

gyümölcs

tételekre

kivetett

élelmiszerellenőrzési

bírság

elkülöníthetősége és nyomon követhetősége céljából egy, a pénzügyi osztállyal előzőleg egyeztetett megkülönböztető jelzést kell alkalmazni.


56





7.3.5 A minőségvédelmi bírság befizetési módok Az átutalás, illetve a csekken történő befizetés választható, de együttesen is alkalmazható. Célszerű az átutalás választása elsődlegesen, mert nem fizetés esetén az azonnali beszedési megbízással a kötelezett bankszámlájáról az összeg leemelhető (ezt kell alkalmazni a nagyobb cégek, pl. TÉSZ-ek, nagykereskedők, hipermarketek, központi raktárral rendelkező áruházláncok, illetve a gazdasági társaságok esetében). A csekken történő befizetés bankszámlával nem rendelkező forgalmazó esetében alkalmazható. Csekken történő befizetések esetében a közlemény rovatban feltüntetendő szöveget célszerű az ellenőrnek előre kitölteni, továbbá előnyös, ha az ellenőr a befizetendő összeget az első helyen számmal ráírja a csekkre A bírság és a vizsgálati díj befizethető egy darab csekken is, azonban ilyen esetben valamennyi közleményt fel kell tüntetni a megfelelő rovatban. 7.3.6 Fellebbezés Amennyiben a bírságot kivető elsőfokú határozat név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az elsőfokú hatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Amennyiben a bírságot kivető határozat ellen az ellenőrzött fellebbez, úgy a másodfokon eljáró MgSzH NTAI részére kell az ügyet felterjeszteni, csatolva az összes eredeti ügyiratot. Az illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (2) bekezdés alapján kell kiszámítani: Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke megállapítható: a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft. Illeték nélkül benyújtott fellebbezés esetében a Pü. 1110 r.sz. illetékbélyeg felragasztására –Pj.Rt. 240668 válasz levelezőlap megküldésével kell nyolc napon belül az elsőfokú hatóságnak az ellenőrzöttet (ügyfelet) felszólítani az illeték lerovására.


57





7.3.7 Másodfokú határozat Az első fokon eljáró zöldség-gyümölcs minőségellenőr határozata ellen benyújtott fellebbezést az MgSzH, mint másodfokon eljáró hatóság bírálja el. Amennyiben az elsőfokú határozat jogsértő vagy szakmailag nem megalapozott az MgSzH, mint másodfokon eljáró hatóság az elsőfokú határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti. A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá Illeték nélkül benyújtott fellebbezés esetében amennyiben a Pü. 1110 r.sz. illetékbélyeg felragasztására –Pj.Rt. 240668 válasz levelezőlap megküldésével az ügyfél felszólítása az illeték lerovására eredménytelen volt. Az elsőfokú hatóság a másodfokon eljáró MgSzH határozatának az illetékes NAV-hoz történő megküldésével gondoskodik. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az elsőfokú hatóság űrlapon történő értesítése esetében gondoskodik. 7.3.8 Bírósági felülvizsgálat A másodfokú határozat ellen államigazgatási úton további fellebbezésnek helye nincs. Jogszabálysértés esetén az ellenőrzött (ügyfél) a határozat közléstől számított harminc napon belül keresettel kérheti a határozat felülvizsgálatát a területileg illetékes Megyei Bíróságtól.


58



szakigazgatásban



8

AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK ADATAINAK MEGKÜLDÉSE

8.1 Igénybejelentés alapján elvégzett vizsgálatokról Kizárólag elektronikus úton a központi adatbázisba folyamatosan megküldve. A kiadott feldolgozási bizonyítványokat azonnal kérjük továbbítani telefaxon a MgSzH NTAI Növényi termékellenőrzési osztály részére.

8.2 Import határvizsgálatok adatküldése Megállapodás szerint 10 naponként. Az import jegyzőkönyveket, továbbá a kiadott feldolgozási bizonyítványokat azonnal kérjük továbbítani telefaxon a MgSzH NTAI Növényi Termékellenőrzési osztály részére. A jegyzőkönyv példányokat nem kell postázni, azt csak E-mail-ben kell elküldeni.

8.3 A belföldi ellenőrzések során kifogásolt (bírságolt) termékekről •

az adatok küldése kizárólag elektronikus úton a központilag megadott táblázatok kitöltésével: Adatküldési határidő legkésőbb minden hét utolsó munkanap (péntek) 09 óráig.

8.4 A kiemelt fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről a központilag kiadott táblázatok megküldésével Adatküldési a mindenkori megadott határidőre.


59





9

MELLÉKLETEK

9.1 A gyümölcs és zöldség megfelelőségi vizsgálat elvégzésének helyére vonatkozó követelmények 1. Általános követelmények 1.1. A hely feleljen meg a munkavédelmi előírásoknak. 1.2. A vizsgálatot igénylőnek az árut rendelkezésre kell bocsátania a vizsgálat elvégzéséhez. 2. A vizsgálat körülményei 2.1. Fedett, eső ellen védett, illetve fagymentes (fűthető) helyiség, rossz időjárás esetén. 2.2. A közlekedő úttól egyértelműen elhatárolt ellenőrző felület, ahol az ellenőrzendő csomagolási egységek/megrakott paletták az áruval rendelkező által vizsgálatra rendelkezésre bocsáthatók. 2.3. Szállítóeszközben levő áru vizsgálata esetén rampa, a szállítóeszköz legalább részbeni kirakásának lehetővé tételére. 2.4. Üzemképes villástargonca, melyet vagy a szolgáltató vagy a vizsgálatot igénylő működtet. 2.5. Az élelmiszerek ellenőrzésére alkalmas ellenőrző asztal, illetve ellenőrző felület. 2.6. A vizsgálat helyének elegendő megvilágítása (nappali fényt megközelítő fénnyel). 2.7. Az áru megtekintési, mintavételi helyének elegendő megvilágítása. 2.8. Felület a lerakott csomagolási egységek, illetve paletta rakatok átmeneti tárolására. 2.9. A vizsgált, szétdarabolt áru elkülönített elhelyezésére lehetőség. 3. Egyéb követelmények 3.1. Lehetőség iroda (íróasztal, telefon, fax, írógép, számítógép) használatára. 3.2. A vizsgálathoz: a) hitelesített mérleg, b) kézi gyümölcsfacsaró, c) a létartalom méréséhez pohár, tölcsér, szűrőgéz d) kézi refraktométer. 3.3. Vezetékes ivóvíz és kézmosó. 4. Import vizsgálat feltételei Az 1-3. pontokban foglaltakon túlmenően kijelölésre csak vámkezelést biztosító hely kerülhet. Jelentős forgalmat bonyolító helyeken állandó irodahelyiség biztosítása is szükséges, ingyenes helyiséghasználati joggal.


60





9.2 Az ellenőrzési módszer Az ellenőrzési módszerek az OECD gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi szabványok alkalmazására irányuló programja keretében elfogadott, a friss zöldség és gyümölcs minőségi ellenőrzésének végrehajtásáról szóló útmutatójának rendelkezésein alapulnak. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1 Csomagolási egység Egy tétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt, amelynek célja, hogy megkönnyítse számos értékesítési egység vagy termék laza vagy rendezett csoportjának kezelését és szállítását, hogy megelőzze a fizikai kezelés és a szállítás okozta károkat. A közúti, vasúti, vízi és légi konténerek nem minősülnek csomagolási egységnek. 1.2 Kereskedelmi csomagolás Egy tétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt, amely értékesítési egységet képez a végfelhasználó vagy végfogyasztó számára az értékesítés helyén. 1.2a Előrecsomagolás Az előrecsomagolás olyan kereskedelmi csomagolási egység, amely az élelmiszert teljesen vagy részben körülzárja, oly módon, hogy a csomagolási egység tartalma nem változtatható meg a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül. Az egyetlen terméket takaró védőfólia nem számít előrecsomagolásnak. 1.3 Szállítmány Egy adott kereskedő által értékesítendő, egy dokumentumban meghatározott, az ellenőrzés időpontjában talált termék mennyisége. A szállítmány állhat egy vagy többféle típusú termékből, tartalmazhat egy vagy több tétel friss, aszalt vagy szárított zöldséget és gyümölcsöt. 1.4 Tétel A termék egy olyan mennyisége, amely egy adott helyen végzett ellenőrzés időpontjában az alábbiak tekintetében hasonló tulajdonságokkal rendelkezik: — csomagoló és/vagy feladó, — származási ország, — a termék megnevezése, — a termék minőségi osztálya, — méret (ha a terméket méret szerint osztályozzák), — fajta vagy kereskedelmi típus (a szabvány ide vonatkozó rendelkezései szerint), — a csomagolás típusa és a kiszerelés. Ha azonban az 1.3 pontban meghatározott – szállítmányok ellenőrzése során nehéz különbséget tenni a tételek között és/vagy nem lehet kimutatni különálló tételeket, az adott szállítmány összes 110331_AROPjog_34.tananyag

61





árutétele egy tételként kezelhető, ha azok a termék típusát, a feladót, a származási országot, a minőségi osztályt és a fajtát vagy kereskedelmi típust (ha a szabvány előírja) tekintve hasonlóak. 1.5 Mintavétel A megfelelőségi ellenőrzés során valamely tételből ideiglenesen vett kollektív minta. 1.6 Elemi minta A tételből véletlenszerűen kiválasztott csomagolási egység, csomagolt termék esetében vagy (közvetlenül a szállítóeszközbe vagy annak rekeszébe rakott) ömlesztett termék esetében a tétel tetszőleges pontjáról véletlenszerűen vett termékmennyiség. 1.7 Teljes minta A tételből vett több, feltehetően reprezentatív elemi minta, amelynek mennyisége elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tétel értékelését minden feltétel tekintetében. 1.8 Másodlagos minta Az elemi mintából véletlenszerűen vett megegyező termékmennyiségek. Diófélék esetében a másodlagos minta tömege 300 gramm és 1 kg között van. Ha az elemi minta kereskedelmi csomagokból álló csomagolási egységekből áll, a másodlagos minta egy vagy több, összesen legalább 300 g tömegű kereskedelmi csomag(ok). Más csomagolt termék esetében a másodlagos minta 30 egységből áll, ha a csomagolási egység nettó tömege legfeljebb 25 kg és a csomagolási egység nem tartalmaz kereskedelmi csomagot. Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy a csomagolási egység egész tartalmát ellenőrizni kell, ha az elemi minta legfeljebb 30 egységből áll. 1.9 Összetett minta (csak szárított vagy aszalt termékek esetében) Az összetett minta a teljes mintából vett összes másodlagos minta legalább 3 kg súlyú keveréke. A terméket az összetett mintában egyenletesen kell elkeverni. 1.10 Csökkentett minta A teljes vagy összetett mintából véletlenszerűen vett termék mennyisége, amely az a szükséges legkisebb mennyiség, amely elegendő bizonyos egyedi feltételek értékeléséhez. Ha az ellenőrzési módszer tönkretenné a terméket, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az eredetileg az ellenőrzési céljából vett teljes minta 10 százalékát vagy diófélék esetében az összetett mintából vett 100 diót. Kisméretű szárított vagy aszalt termékek – például ha 100 g termék több mint 100 egységet tartalmaz – esetében a csökkentetett minta súlya legfeljebb 300 g lehet. A fejlettségi fok és érettségi állapotra vonatkozó feltételek értékeléséhez a mintát a gyümölcsök, zöldségek, szárított és aszalt termékek minőségének megállapítására irányuló objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatóban (http://www.oecd.org/agr/fv) meghatározott objektív módszerekkel kell összeállítani. Egy teljes vagy összetett mintából több csökkentett minta is vehető annak érdekében, hogy a tétel megfelelőségét több szempont alapján lehessen ellenőrizni.


62





2. A MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSA 2.1 Általános megjegyzés A megfelelőségi ellenőrzés az ellenőrizendő tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett minta értékelésével történik. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a minták minősége megfelel a tétel minőségének. 2.2 Az ellenőrzés helye A megfelelőségi ellenőrzést a csomagolási művelet alatt, a feladás helyén, a szállítás alatt, az átvétel helyén, a nagykereskedőnél és a kiskereskedőnél lehet elvégezni. Ha az ellenőrző szerv a megfelelőségi ellenőrzést nem a saját helyiségeiben végzi el, a tulajdonosnak biztosítania kell a megfelelőségi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges helyszínt. 2.3 A tételek azonosítása és/vagy általános benyomás szerzése a szállítmányról A tételek azonosítását jelöléseik vagy egyéb szempontok alapján végzik el, mint például a 89/396/EGK tanácsi irányelvben megállapított jelzések alapján. Több tételből álló szállítmányok esetében az ellenőrnek a kísérő dokumentumok vagy a szállítmányra vonatkozó nyilatkozatok révén általános benyomást kell szereznie a szállítmányról. Az ellenőrnek ezt követően meg kell határoznia, hogy a bemutatott tételek mennyiben felelnek meg az említett dokumentumokban szereplő információnak. Amennyiben a termékeket be fogják rakodni vagy már berakodták egy szállítóeszközbe, a szállítmány azonosítására annak nyilvántartási számát kell használni. 2.4 A termék bemutatása Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagolási egységeket kell ellenőrizni. A bemutatást a piaci szereplő végzi, amelynek egyaránt ki kell terjednie a teljes minta bemutatására, valamint a szállítmány vagy tétel azonosításához szükséges összes információ biztosítására. Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából az ellenőr választja ki. 2.5 Fizikai ellenőrzés — A csomagolás és a kiszerelés értékelése: A csomagolást – beleértve a csomagolási egység belsejében használt anyagot is – a vonatkozó forgalmazási minőségszabvány rendelkezései alapján meg kell vizsgálni alkalmasság és tisztaság szempontjából. Ezt az elemi minták alapján, illetve csomagolt termékek és minden más esetben a szállítóeszköz alapján kell végezni. Ha csak bizonyos csomagolásfajták vagy kiszerelések engedélyezettek, az ellenőr ellenőrzi, hogy ezeket használják-e. — A jelölések hitelesítése: Az ellenőr először arról győződik meg, hogy a terméket ellátták-e a vonatkozó forgalmazási minőségszabványnak megfelelő jelöléssel. Az ellenőrzés során megvizsgálják a jelölés pontosságát és/vagy a szükséges módosítás mértékét is. Csomagolt termék esetében ezt az ellenőrzést az elemi minták alapján, minden más esetben a raklaphoz rögzített dokumentum vagy a szállítóeszköz alapján kell végezni. 110331_AROPjog_34.tananyag

63



szakigazgatásban



Az egyenként fóliába csomagolt gyümölcsök és zöldségek nem tekinthetők a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett előre csomagolt élelmiszernek, és nem feltétlenül szükséges a forgalmazási minőségszabványoknak megfelelő jelölésük. Ilyen esetekben a fóliacsomagolás felfogható a törékeny termékek egyszerű védelmeként. — A termék megfelelésének ellenőrzése: Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Az ellenőr véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagolási egységeket, vagy ömlesztett termék esetében a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni. Vigyázni kell arra, hogy a mintavétel ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét. Sérült csomagolási egységek nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálatnak vethetők alá és külön jelentést készülhet róluk. A teljes mintának legalább az alábbi mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a tételt nem találják kielégítőnek, vagy egy termék feltehetően nem felel meg a forgalmazási minőségszabványnak és ezért ellenőrizni kell: Csomagolt termék esetén: Csomagok száma a tételben

Csomagok szükséges száma (elemi minták)

100-ig

5

101-300

7

301-500

9

501-1000

10

1000<

15 minimum


64



szakigazgatásban



Ömlesztett termék esetén: Tétel mennyisége kg-ban, vagy a tételben levő egységek száma

Az elemi minták tömege kg-ban, vagy a tételben levő egységek száma

200-ig

10

201-500

20

501-1000

30

1001-5000

60

5000<

100 minimum

Nagyméretű gyümölcs és zöldség esetében (egységenként 2 kg fölött) az elemi mintának legalább öt egységet kell tartalmaznia. Az 5-nél kevesebb csomagolási egységet tartalmazó vagy 10 kg-nál kisebb súlyú tételek esetében az ellenőrzés a teljes tételre kiterjed. Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően azt tapasztalja, hogy az alapján nem képes döntést hozni, végezhet még egy fizikai ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként. 2.6 A termék ellenőrzése Csomagolt termék esetében az elemi mintákkal történik a termék általános állapotának, kiszerelésének, a csomagolási egységek tisztaságának és a címkézésnek az ellenőrzése. Más esetekben ezeket az ellenőrzéseket a tétel vagy a szállítóeszköz alapján végzik. A terméket a megfelelőségi ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból. Az ellenőr csak azokban az esetekben tekinthet el ettől, amikor a mintavétel összetett minta alapján történik. Az egységesség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését vagy teljes minta vagy összetett minta alapján végzik az OECD gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi szabványok alkalmazási rendszerének (http://www.oecd.org/agr/fv) keretében közzétett magyarázó kiadvány figyelembevételével. Ha az ellenőr hibát fedez fel, darabszám vagy tömeg alapján megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg a szabványoknak. A külső hibákat teljes minta vagy összetett minta alapján ellenőrzik. Egyes szempontok, mint a fejlettség és/vagy az érettség foka vagy a belső hibák megléte illetve hiánya ellenőrizhetők csökkentett minták alapján. A csökkentett minta alapján végzett ellenőrzés különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét. A fejlettségi fok és/vagy érettségi állapot értékeléséhez a vonatkozó forgalmazási minőségszabványban vagy a gyümölcsök, zöldségek, szárított és aszalt termékek minőségének megállapítására irányuló objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutató 110331_AROPjog_34.tananyag

65





(http://www.oecd.org/agr/fv) figyelembe vételével erre a célra meghatározott eszközöket és módszereket kell használni. 2.7 Jelentés az ellenőrzés eredményeiről Adott esetben kiállítják a 12a. cikkben említett dokumentumokat. Amennyiben megfelelőségi hibákat találnak, a kereskedőt vagy annak képviselőjét írásban tájékoztatni kell ezekről a hibákról, a nem megfelelő termékek százalékos arányáról és okairól. Amennyiben a jelölések megváltoztatásával a termék megfelelhet a szabványnak, erről tájékoztatni kell a kereskedőt vagy annak képviselőjét. Amennyiben a termékben találnak hibákat, jelezni kell a forgalmazási minőségszabványnak nem megfelelő termékek százalékos arányát. 2.8 A megfelelőségi ellenőrzés által okozott értékcsökkenés A megfelelőségi ellenőrzést követően a teljes/összetett mintát a kereskedő vagy képviselője rendelkezésére bocsátják. Az ellenőrző szerv nem köteles visszaszolgáltatni a teljes/összetett mintának az ellenőrzés során megsérült darabjait.


66





9.3 Vizsgálati igénybejelentő nyomtatvány mintája IGÉNYBEJELENTÉS zöldség-gyümölcs vizsgálatára a 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet 7. §-ában foglalt vizsgálati alapok szerint 1. A vizsgálatot igénylő (bejelentő): Neve: ........................................................................................................................................ Címe: ....................................................................................................................... ................. Tel./fax./e-mail: ........................................................................................................................ 2. Címzett: Neve: ......................... Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Címe: ........................................................................................................................................ 3. Bejelentés tárgya: a) friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs: 1. az Európai Unión belüli forgalom keretében: 2. harmadik országokkal folytatott kereskedelemben: b) eredeti célja szerint is ipari célra szánt: 1. harmadik országokkal folytatott kereskedelemben: Göngyöleg (darabszám és típus) vagy ömlesztve

A termék megnevezése (fajta, ha az előírás tartalmazza)

_ (ki)szállításra _ exportra

_ (be)szállításra _ importra

_ exportra

_ importra kerülő

Jelölt minőségi osztály, vagy ipari feldolgozásra szánt termék

Teljes tömeg kg-ban (bruttó/nettó)

szállítmány. 4. Szállítóeszköz (típusa, rendszáma): ......................................................................................... Kelt: ............................ év ...................................... hó ............... nap P. H. ....................................................................... a vizsgálatot igénylő (bejelentő) aláírása Az ellenőr megállapítása: kötelező vizsgálat az előírt ellenőrzöttségi arány által megkövetelt vizsgálat az előírt ellenőrzöttségi arány miatt nem szükséges a vizsgálat Kelt: ............................ év ...................................... hó ............... nap P. H. ....................................................................... az ellenőr aláírása


67





9.4 A kockázatbecslésen alapuló ellenőrzés rendszere A rendszer működési alapelve, hogy az adott kereskedő tulajdonságai alapján előre beállított alap ellenőrzési gyakoriság a kedvező ellenőrzési tapasztalatok, illetve szabálytalanságok szerint csökkenthető, vagy emelhető. A kockázatelemzéshez szükséges szempontok meghatározása a jogszabályban lefektetett kritériumok alapján történt. A faktorokhoz számértékek vannak hozzárendelve (0-4), amelyek emelkedő értéke jelenti az alacsonyabb kockázati szintet. A fő szempontok közül a B1 érték a kereskedő kereskedelmi láncban elfoglalt helyére utal. A kereskedők a forgalmazott termékek mennyiségével fordítottan arányosan kerülnek besorolásra a különböző rizikófaktort jelentő csoportokba. Ezek szerint a legnagyobb forgalmat bonyolító nagykereskedők jelentik a legnagyobb kockázatot. A B2 és B3 érték a korábbi ellenőrzések során tett intézkedésekre utal. Az esetlegesen előforduló hibák súlyosságának megfelelően történik a besorolás. A B3 oszlop emellett kifejezi az áruminőség folytonosságát, amely alapján csökkenthető az adott kereskedő ellenőrzöttségének gyakorisága. A tagállami hatáskörben meghatározott egyéb kockázati szempontokat a B4, B5, B6 értékek fejezik ki. Ezek a kockázat számítása során kisebb súllyal szerepelnek, de fontosak a rizikó megítélésekor. A B4 és B5 faktor felfűzhető a nagyobb árumennyiség-nagyobb kockázat fonalra, amelyre az Európai Unió is utal jogszabályában. A B6 faktor az egyes kereskedők elkötelezettségét fejezi ki a zöldség-gyümölcsáru minősége mellett, amely egyrészt a helyes árukezelésre, valamint az együttműködő készségére utal. A B1, B4, B5, B6 faktort az ellenőr állapítja meg az első ellenőrzés során, majd beállítja gépén a megfelelő értékeket. A vizsgálat kimenetelétől függően a B2 értéket a program számolja. A B3 faktor az utolsó vizsgálatok eredményének megfelelően automatikusan állítódik be, kivéve, ha az utolsó ellenőrzés óta bejelentés történt (pl. fogyasztói panasz). A kockázati érték kiszámításához a program a következő képletet használja: B4 B5 B6 K= 100 (0,13 B1 B2 B3 A K kockázati értéktől függően számítható ki az ellenőrzés gyakorisága. Ezek szerint, ha:

K=0-40: K=41-60: K=61-80: K=81-99: K=100:

24 hónap 12 hónap 6 hónap 3 hónap az ellenőrizendők listáján marad

A program a vizsgálat időpontját a számított K érték, valamint az utolsó ellenőrzés időpontja, és a lekérdezés időpontja között eltelt idő alapján számolja ki.


68





B1

FŐ SZEMPONTOK B2 az utolsó ellenőrzés értékelése

pozíció a piaci láncban

4

3

2

vegyes 4 élelmiszerboltok

zöldséggyümölcs szakboltok

központi áruelosztású szupermarketek

1

hipermarketek

0

zöldséggyümölcs nagykereskedők ,TÉSZEK

3

kifogás nem volt, vagy intézkedést nem igényelt

az intézkedés a jelölésre vonatkozott

2

az intézkedés alacsonyabb osztályba sorolás

1

az intézkedés a nem megfelelés miatti kizárás

0

több termék kizárása

EGYÉB SZEMPONTOK B5 B6 területi forgalmazás lefedés minőségügyi szerinti szerinti értékelés értékelés értékelés

B3 Bonusz a korábbi ellenőrzések alapján

4

3

3 ellenőrzés óta hibátlan


2


1

elmúlt ellenőrzéseknél intézkedés történt

0

az elmúlt ellenőrzés óta bejelentés történt

B4

4

alkalmanként kisebb mennyiségben

4

helyi

4

rendszeres továbbképzésen résztvevő szakembert alkalmaz

3

több termékféleséget szezonálisan, kisebb mennyiségben

3

városi, budapesti kerületi

3

minőségügyi rendszer elemeket alkalmaz

2

sok termékféleséget folyamatosan, nem nagy mennyiségben

2

a kifogások kivizsgálásában együttműködik, a hibákat javítja a további tevékenységében

1

szezonálisan nagy mennyiségben

1

minőséggel kapcsolatos információi hiányosak

0

folyamatosan, nagy mennyiségben sok termékféleséget

0

a minőséghez való viszony szorul változtatásra

2

1

0

megyei, fővárosi

országos

nemzetközi

A kockázat számításához felhasznált kategóriák és magyarázatuk


69





9.5

Vizsgálati bizonyítvány

VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY Certificate of conformity with the community marketing standards for fresh fruit and vegetables 1. Kereskedő –Trader

A 1580/2007/EK rendelet által előírt, a friss zöldségre és gyümölcsre vonatkozó forgalmazási előírásoknak való megfelelésről szóló bizonyítvány Certificate of conformity with the marketing standards applicable to fresh fruit and vegetables as provided by Regulation (EC) No 1580/2007 No ............ Ezt a bizonyítványt kizárólag az ellenőrző szervezet állítja ki (This certificate is exclusively for the use of inspection bodies)

2. A csomagoláson feltüntetett csomagoló (amennyiben az nem azonos a kereskedővel) Packer identified on packaging (if other than trader)

3. Ellenőrző hatóság Inspection body ___________________________________________MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA 4. A vizsgálat helye/származási ország(1) Place of inspection/country of origin(1)

5. Célállomás országa vagy régiója Region or country of destination

6. A szállítóeszköz megnevezése és azonosítása Identifier of means of transport

7.

8. Göngyöleg (darabszám és típus) Packages (number and type)

10. Minőségi osztály Quality class

1 2

9. A termék megnevezése (fajta, amennyiben az előírás meghatározza) Type of product (variety if the standard specifies)

belföldi internal import export 11. Teljes tömeg kg-ban bruttó/nettó(2) Total weight in kg gross/net (2)

Reexport esetén a származást a 9. rovatban kell jelezni. –Where the goods are being re-exported, indicate their origin in box 9 Szükség szerint törölni. –Delete as appropriate


70




34. számú tananyag 12. A fent említett ellenőrző hatóság a mintavétellel elvégzett vizsgálatot követően tanúsítja, hogy a fenti áruk a vizsgálat időpontjában megfeleltek a hatályban levő, 1580/2007/EK rendelet I. mellékletében található minőségi előírásoknak. The abovementioned inspection body certifies following inspection by sampling that the above goods correspond at the time of inspection to the marketing standards referred to in Annex I. of Regulation (EC) No 1580/2007 in force ______________________________________ Várható beléptetési /kiléptetési vámhivatal(2) Customs office foreseen: entry/exit (2)

Érvényességi időtartam: __________nap Period of validity (days)

__________________________________ Ellenőr neve (nyomtatott betűvel) Inspector: (name in block letters)

__________________________ Kiállítás helye és időpontja Place and date of issue

P.H. Inspection stamp

_________________________ Az ellenőr aláírása Signature

13. Megjegyzések Comments


71





9.6 Vizsgálati bizonyítvány kitöltési útmutató Kiviteli vizsgálat Az alkalmazás az Asztalon található ikonnal indítható, a Főmenüben jobbra fent lévő Bizonyítvány kitöltése parancsgomb megnyomásával megjelenik az űrlap. Mezők részletes kitöltési útmutatója Bizonyítványszám: a nyomtatványon szereplő számot írjuk be, ha nullával kezdődik, akkor a nullát is. Rontás esetén még mentés előtt kijavítható, de ha a bizonyítványt már elmentettük, nem lehet javítani, egy új bizonyítványt kell kitölteni, és a rontottat törölni. Ha olyan számot írunk be, ami már szerepel, akkor hibaüzenetet fogunk kapni. 1. rovat. Kereskedő Ebbe a rovatba kell beírni az exportőr / feladó nevét. Számítógépes adatbázisból a legördítő sáv alkalmazásával lehet kikeresni a már szereplő cégeket. A mező végében látható kis háromszögre kattintva egy listát nyithatunk meg, amelyből kattintással kiválaszthatjuk a céget. Csak a listában szereplő cég írható be! Amennyiben a cég nem szerepel a listában, nyomjuk meg a mező után lévő Új kereskedő gombot és az adatlapot kitöltve a Mehet gombbal felvesszük a céget a listára. Figyeljünk az azonosítóra!! A soron következő azonosítót úgy tudjuk egyszerűen beírni, hogy az űrlap alján lévő számot, amely az összes rekord számát mutatja (beleértve az éppen kitöltés alatt lévőt is) hozzáadjuk a kezdősorszámunkhoz.

Ha a lista megnyitása nélkül elkezdjük beírni a cégnevet, néhány betű után a gép ki fogja egészíteni. Ekkor entert nyomva mehetünk tovább. Ha nem egészíti ki, akkor nem szerepel a listában, fel kell venni az előzőekben ismertetett módon. 2. rovat. Csomagoláson feltüntetett csomagoló Ebbe a rovatba kell beleírni a csomagoló cég nevét és címét, ha az nem azonos az exportőrrel. A csomagoló cég neve mindig egyezzen meg a csomagolóanyagon szereplő cég nevével. Ha más, mint az exportőr, akkor a listából kell kiválasztanunk (vagy felvennünk a kereskedőhöz hasonló


72





módon, ha nem szerepel). Ha ugyanaz, mint az exportőr, akkor a listából a „mint fent” szöveget válasszuk ki. 3. rovat. Az ellenőrző hatóság megnevezése A vizsgálatot végző megye nevét kell a listáról kiválasztani, de mindenkinek a saját megyéje alapértelmezettként előre be van állítva. 4. rovat. A vizsgálat helye/származási ország Alapértelmezésben a termesztés helye szerinti ország megnevezése kerül ebbe a rovatba. Reexport (külföldről származó áru kivitele) esetében ebbe a rovatba a vizsgálat helye szerinti ország (Magyarország) kerül és a termék származása a 9. sz. rovatban a Fajta, méret típus stb. mezőben kerüljön rögzítésre. Kizárólag csak az ország név szerepelhet! Itt is legördíthető lista van, ha új ország lenne, akkor a kereskedőhöz hasonló módon vegyük fel a listára. 5. rovat. Célállomás országa vagy régiója Ebbe a rovatba az érkeztetés helye szerinti ország nevét kell beírni. A régió megnevezését gyakorlatban nem alkalmazzuk. Amennyiben a szállítmány két vagy több országba kerül kivitelre, minden célállomás országa esetében külön bizonyítványt kell kiállítani. Itt is lista van, ha új ország lenne, akkor a kereskedőhöz hasonló módon vegyük fel a listára. 6. rovat. Szállítóeszköz megnevezése és azonosítója Az első mezőben a szállítóeszköz fajtáját kell a listáról kiválasztani, a rendszám a második mezőbe kerül. Az egységes kitöltés érdekében a következők szerint írjuk be a rendszámot: betűket, számokat egymás után szóköz, kötőjel nélkül (a gép automatikusan nagybetűssé alakítja, tehát elég kisbetűvel beírni). Először a gépes majd egy perjellel elválasztva a pótkocsi számát (pl: FUG123/XVS321) 7. rovat. Export – import - belföldi: Export esetében a megfelelő helyre (Export) kattintva kipipáljuk a jelölőnégyzetet (lehet egérrel, vagy az oldalnyilakkal). 8. rovat. Göngyöleg darabszám és típus Az első mezőbe a csomagolási egységek számát írjuk, a második mezőbe a típus kerül, listáról választva. Fogyasztói kiskiszerelt (Prepack) áru esetén a gyűjtőkartonok számát rögzítsük és a 9. rovatban lehet jelölni a kiskiszerelt áru tömegét (pl. 10 x 500 g). 9. rovat. Termék megnevezése (fajta, amennyiben az előírás tartalmazza) Termék: Listáról választjuk ki, új terméket a bal szélen található gombbal vehetünk fel. Fajta: A fajtának csak a nevét kell beírni, ezen kívül minden egyéb információ a tételről pl.: méret, típus stb. is itt rögzíthető. 110331_AROPjog_34.tananyag

73





10. rovat. Minőségi osztály Listából kell kiválasztani. Extra, I. és II. osztályon kívül más nem írható be! 11. rovat. Teljes tömeg Kg-ban. (bruttó/nettó) Csak a számokat kell beírni és csak a nettó kg-ban. 12. rovat Érvényességi idő: Az exportáru vizsgálata során kardinális kérdés a vizsgálati bizonyítvány érvényességi ideje. Ennek megállapítása komplex ismereteket igényel, hiszen függ a termék tulajdonságaitól, a csomagolástól, a szállítóeszköz fajtájától, a szállítás távolságától stb. Az előírás szerint azt a tényt kell figyelembe venni, hogy az áru a kiérkezés pillanatában is elégítse ki annak követelményeit. A vizsgálati bizonyítvány érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy a célországba történő beléptetéskor az még érvényes legyen. Ennek feltétele, hogy az áru kibírja a szállítást és árukezelést, továbbá megfelelő állapotban érkezzen végső rendeltetési helyére. Gyakorlati tapasztalatok alapján – a termék tulajdonságainak figyelembe vételével – a maximálisan figyelembe vehető érvényességi idő közúti szállítás esetén a következők szerint alakul : szomszédos országokba (pl.: Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia) történő szállításnál, 2-3 nap; eggyel távolabbi országokba (Németország, Lengyelország, Csehország, Hollandia, Olaszország történő szállításnál, 3-5 nap; távolabbi országokba (Balti-államok, Skandináv államok, Anglia), 7-10 nap Nem csak számot írhatunk be, lehet nullát is írni eléje, vagy két kötőjel közé stb. Vizsgálat helye: Magyarország összes települése benne van a listában, kivéve azokat, amelyek közigazgatásilag nem önállóak. Ha az ellenőrzésünk helye nem szerepel a listában, válasszuk azt a települést, amelyikhez közigazgatásilag tartozik, pl. Kecskemét-Borbás helyett Kecskemét, vagy Gyulatanya helyett Nyíregyháza. Vizsgálat ideje: A gép az aktuális dátumot automatikusan beírja, de meg tudjuk megváltoztatni. Ellenőrizzük a számítógép naptárját! Ellenőr neve: Amikor új űrlapot nyitunk, magától beíródik, de ha véletlenül kitöröljük, újra be kell írni.


74





Egyéb adatok: Vizsgálati díj, Készpénz – átutalás: Kötelező kitölteni, azonban a bizonyítványra nem kerül rá, az ellenőr saját pénzügyi összesítéséhez használhatja, valamint a Koordinációs Központ használja a jelentésekhez. Előzetesen kiadott jegyzőkönyv száma: Ha egyszerre adunk ki jegyzőkönyvet és bizonyítványt ugyanarra a tételre, pl. helyszínen átjelölték, akkor a jegyzőkönyv számát kell ide írni. Címzett: Az export szállítmány címzettjét kell kiválasztani a listából. Ha nem szerepel a listában, írjuk be az új címzett nevét, majd a hibajelzés után (ezt okézzuk) a számítógép rákérdez, hogy biztos felvesszük-e a listára az új címzettet. Ha esetleg csak elgépeltük volna a nevet, itt visszavonhatjuk az új címzettet. A címzett kitöltése nem kötelező, adott esetekben az exportőr/csomagoló ezen adat feltüntetését megtagadhatja. Az ilyen esetben-amikor nincs címzett- automatikusan beíródott kis vonalra csak entert kell nyomni. Megjegyzés: Hosszabb szöveg is beírható, de két-három sornál többet ne írjunk, mert elcsúszik a nyomtatás. Enter leütésére az előzőekkel ellentétben nem lép tovább, a tételekhez egérrel, vagy a tabulátor lenyomásával léphetünk.

Számítógép kezelési egyéb hasznos használati utasítások: Új parancsgomb: Akkor használjuk, ha csak adatokat viszünk be nyomtatás nélkül. Menti a bizonyítványt, és új üres űrlapot ad. Bezár parancsgomb: Menti és bezárja az űrlapot. Mégsem parancsgomb: Visszavonja az egész bizonyítványt, tehát mentés nélkül zárja be. Bizonyítvány nyomtatása parancsgomb: Menti a bizonyítványt, elindítja a nyomtatást és új üres űrlapot ad. Mentett rekord javítása Az űrlap alján található léptető-gombok segítségével visszakereshetjük az adott bizonyítványt és az adatot kijavítva újra elmentjük. A visszakeresést segíti a jobb alsó sarokban lévő kereső mező, amelybe ha beírjuk a keresett bizonyítvány számát, entert nyomva odaugrik. A hibás adatot javítsuk ki, és az új vagy a bezár gombbal mentsük el a bizonyítványt. A bizonyítványszám kivétel, ez nem javítható. Ez vonatkozik a kereskedők, csomagolók listabővítő űrlapjaira is.


75





A bizonyítványnál mezők kitöltése kötelező, az alkalmazás addig nem engedi menteni az adatokat és kinyomtatni a bizonyítványt, amíg nincs minden mező kitöltve (kivéve a megjegyzést). Nyomtatás Ha minden mezőt kitöltöttünk, akkor a Bizonyítvány nyomtatása gomb megnyomása után kiválaszthatjuk, hogy milyen nyelven szeretnénk kinyomtatni a bizonyítványt. A Mehet gombbal indíthatjuk a nyomtatást. Ne felejtsük el a megjelenő nyomtatóablakban a példányszámot beállítani. A hordozható nyomtató tintasugaras, az önkopírozós papírt nem üti át, ezért nyomtatás előtt a példányokat szét kell választani és egyenként a nyomtatóba helyezni. A szétválasztott példányokat egyszerre a papíradagolóba tenni nem ajánlott, mert a papír szélén levő ragasztó miatt a lapok összetapadhatnak. Bizonyítvány törlése Az adatfelvétel során előfordulhat, hogy már elmentettünk egy bizonyítványt, de mégsem kellett volna kitölteni, elrontottuk a bizonyítványszámot vagy begyűrte a nyomtató. Ilyenkor a lekérdezéskor a statisztikát elrontja a hibás rekord, ezért lehetőség van a nem kívánt bizonyítvány törlésére. A törlés menete a következő: a bizonyítvány űrlap alján található léptetőgombokkal keressük ki a törlendő bizonyítványt, majd nyomjuk meg a balra alul található Bizonyítvány törlése gombot. Megerősítés kérése után a bizonyítvány törlődik. Banánbizonyítvány kitöltése Amennyiben a vizsgált tétel zöld banán, akkor az EU külön rendtartása alapján külön banánbizonyítványt kell kiállítani. Ennek kitöltése ugyanazon az űrlapon történik, de külön kell számozni és sima fehér papírra nyomtatni. A számozás a jegyzőkönyvekhez hasonlóan pecsétszám, évszám, sorszám. Az alkalmazás érzékeli, ha a termék mezőben banán van beírva és automatikusan a banánbizonyítványt nyomtatja. A soron következő sorszámot onnan tudhatjuk meg, hogy az űrlap tetején lévő Kiadott banánbizonyítványok gombot megnyomva láthatjuk, hogy hány darab banánbizonyítványt adtunk ki eddig.


76





9.7 Export-import jegyzőkönyv kitöltése Jegyzőkönyv száma: a belföldi jegyzőkönyvet sima fehér papírra kell nyomtatni, előre gyártott nyomtatvány nincs, ezért a számozás az ellenőr feladata. A jegyzőkönyv száma az ellenőr két vagy három karakteres pecsétszámával kezdődik, majd az adott év száma két karakterben. Ez után folyamatosan számozzuk a jegyzőkönyveket. Az első jegyzőkönyv száma a következőképpen néz ki, ha pl. a pecsétszám 111: 11106001 Export-import: A megfelelő jelölőnégyzetet pipáljuk ki. Megye: A vizsgálatot végző megye nevét kell a listáról kiválasztani, de mindenkinek a saját megyéje alapértelmezettként előre be van állítva. Ellenőrzött: A vizsgálatot igénylő neve, címe. Ha nincs a listában, fel kell venni (lásd export bizonyítvány). Feladó: Import esetében az áru feladójának vagy csomagolójának neve, címe Származási ország: A termesztés helye szerinti ország neve, listából kell kiválasztani. Bizonyítvány száma: Minőségi bizonyítvánnyal érkezett import tétel esetén a bizonyítvány számát kell beírni. Címzett: Export esetén a fogadó cég neve, címe. Rendeltetési ország: A lerakodás helye szerinti ország neve. Vámolás helye: A vámkezelés várható helye, ország, város feltüntetésével. Szállítóeszköz: Fajtája, rendszáma. Göngyöleg: Az első mezőbe a göngyölegek számát kell írni, a másodikba kerül a típus. Termék: A termék neve, csak a listából lehet választani! Fajta: Ha a fajta feltüntetése az előírás szerint kötelező, akkor mindenképpen ki kell tölteni, ha előírás szerint nem kötelező, akkor nem muszáj. Osztály: A csomagoláson feltüntetett osztályt kell a listából kiválasztani. Ha jelöletlen a tétel, akkor a vonalat kell választani. Tömeg: A tétel nettó tömege kg-ban. Csak a számot kell beírni! Minta mennyisége: A vizsgálat elvégzéséhez kivett minta mennyiségét kell beírni, feltüntetve a mértékegységet (pl. 10 kg) vagy a csomagolási egységet is (pl. 10 karton). Figyeljünk arra, hogy a vizsgálat elvégzéséhez szükséges minimum mennyiség jogszabályban meghatározott, ezért azt szigorúan be kell tartani!


77





A jegyzőkönyv kiállításának oka: A megfelelő jelölőnégyzetet pipáljuk ki. Mivel ezt a jegyzőkönyvet csak akkor állítjuk ki, ha a vizsgált tételben kifogást találtunk, ezért itt nem szerepel olyan lehetőség, hogy a tétel megfelelt a minőségi előírásoknak. Tiltás: Tilos Magyarországról kiszállítani - export esetében. Import esetében a „Tilos Magyarországra behozni” pontot kell kiválasztani, kivéve azt az esetet, amikor a friss fogyasztásra nem megfelelő tételt ipari feldolgozásra még be lehet hozni az országba. Ilyenkor jelöljük meg a „Tilos belföldön friss fogyasztásra forgalomba hozni” pontot jelöljük ki, de ki kell állítani egy feldolgozási bizonyítványt is. Feldolgozási bizonyítványt viszont csak akkor kaphat, ha felcímkézi ipari feldolgozásra szánt árunak. Intézkedés: – Megsemmisítés: A tétel hibája nem javítható ki, de az importőr sem feldolgozni, sem visszavinni nem akarja. Rendkívül hosszadalmas eljárás (szakhatósági vélemény a környezetvédelemtől és az ÁNTSZ-től, megsemmisítés vámfelügyelet mellett), ha egy mód van rá, ne alkalmazzuk. – Visszaküldés: A tétel hibája nem javítható ki, ezért a tétel szabad forgalomba nem bocsátható, vissza kell vinni a feladónak. – Feldolgozás: A tétel hibája nem javítható ki, de az importőr vállalja az ipari feldolgozást. Fel kell címkézni és feldolgozási bizonyítványt kell kiállítani. – Leminősítés: A tétel a feltüntetett minőségi osztálynak nem, de valamely alacsonyabb osztálynak megfelel. – Újraválogatás: Átválogatás után a tétel osztályba sorolható. Új vizsgálatot kell kérnie. – Újracsomagolás, újracímkézés – Továbbítás: Ha a hiba kijavítható, de nem a vizsgálat helyén (határ) akar vámolni és a hibát kijavítani, akkor továbbmehet és a hiba kijavítása után az új vizsgálatot már a területileg illetékes ellenőr végzi el. Megjegyzés: Minden egyéb megjegyzést, kommentárt ide lehet beírni. Ellenőr: Az ellenőr neve. Alapértelmezésként mindenkinek előre be van írva. Vizsgálat helye: Magyarország összes települése benne van a listában, kivéve azokat, amelyek közigazgatásilag nem önállóak. Ha az ellenőrzésünk helye nem szerepel a listában, válasszuk azt a települést, amelyikhez közigazgatásilag tartozik, pl. Kecskemét-Borbás helyett Kecskemét, vagy Gyulatanya helyett Nyíregyháza. Dátum: A jegyzőkönyv kiállításának dátuma. Az aktuális dátumot magától beírja a gép. Ha ez nem jó, ellenőrizzük a rendszerdátumot! Vizsgálati díj: Kötelező kitölteni, azonban a bizonyítványra nem kerül rá, az ellenőr saját pénzügyi összesítéséhez használhatja, valamint a Koordinációs Központ használja a jelentésekhez. Hibák: Egy tételről több hiba is megállapítható, de praktikusan legfeljebb kettő, három hibát érdemes jegyzőkönyvezni. Ha a jelölés rossz vagy hiányzik, azt vegyük fel hibának, ezenkívül, ha minőségi kifogásunk is van, akkor azt is, ha több van, akkor a legsúlyosabbat. Több minőségi kifogás felvételére olyan esetben lehet szükség, ha pl. a súlyos hiba mellett a másik nem olyan súlyos, de a tétel nagy részét vagy egészét érinti. 110331_AROPjog_34.tananyag

78





Hiba típusa: Csak a listán szereplő típusok közül lehet választani. Százalék: A hiba mértéke, csak a számot kell beírni. Hiba leírása: A legfontosabb tények a kifogásolás okáról, kb. három mondatban. Ha esetleg részletesebb leírásra van szükség, akkor az észrevételek, megállapítások mezőbe lehet még írni. Jegyzőkönyv nyomtatása: Három példányban kell kinyomtatni. A felnyíló ablakban lehet kiválasztani a kívánt nyelvet. Ez nem kétnyelvű, mint a bizonyítvány, vagy magyar, vagy angol, vagy német. A hiba leírását és a megjegyzést nem tudja lefordítani, azt mindig az ellenőrnek kell az adott nyelven kitölteni! Mégsem: Mentés nélkül bezárja az űrlapot. Bezár: Menti és bezárja az űrlapot. Új: Menti a jegyzőkönyvet és új, üres űrlapot ad.


79





9.8 Vizsgálati bizonyítvány kitöltési útmutató behozatali vizsgálat Az alkalmazás az Asztalon található ikonnal indítható, a Főmenüben jobbra fent lévő Bizonyítvány kitöltése parancsgomb megnyomásával megjelenik az űrlap. Mezők részletes kitöltési útmutatója Bizonyítványszám: a nyomtatványon szereplő számot írjuk be, ha nullával kezdődik, akkor a nullát is. Rontás esetén még mentés előtt kijavítható, de ha a bizonyítványt már elmentettük, nem lehet javítani, egy új bizonyítványt kell kitölteni, és a rontottat törölni. Ha olyan számot írunk be, ami már szerepel, akkor hibaüzenetet fogunk kapni. 13. rovat. Kereskedő Ebbe a rovatba kell beírni az importőr nevét. Számítógépes adatbázisból a legördítő sáv alkalmazásával lehet kikeresni a már szereplő cégeket. A mező végében látható kis háromszögre kattintva egy listát nyithatunk meg, amelyből kattintással kiválaszthatjuk a céget. Csak a listában szereplő cég írható be! Amennyiben a cég nem szerepel a listában, nyomjuk meg a mező után lévő Új kereskedő gombot és az adatlapot kitöltve a Mehet gombbal felvesszük a céget a listára. Figyeljünk az azonosítóra!! A soron következő azonosítót úgy tudjuk egyszerűen beírni, hogy az űrlap alján lévő számot, amely az összes rekord számát mutatja (beleértve az éppen kitöltés alatt lévőt is) hozzáadjuk a kezdősorszámunkhoz.

Ha a lista megnyitása nélkül elkezdjük beírni a cégnevet, néhány betű után a gép ki fogja egészíteni. Ekkor entert nyomva mehetünk tovább. Ha nem egészíti ki, akkor nem szerepel a listában, fel kell venni az előzőekben ismertetett módon. 14. rovat. Csomagoláson feltüntetett csomagoló Ebbe a rovatba kell beleírni a csomagoló cég nevét és címét, ha az nem azonos az importőrrel. A csomagoló cég neve mindig egyezzen meg a csomagolóanyagon szereplő cég nevével. Ha más, mint az importőr, akkor a listából kell kiválasztanunk (vagy felvennünk a kereskedőhöz hasonló módon, ha nem szerepel). Ha ugyanaz, mint az importőr, akkor a listából a „mint fent” szöveget válasszuk ki. 110331_AROPjog_34.tananyag

80





15. rovat. Az ellenőrző hatóság megnevezése A vizsgálatot végző megye nevét kell a listáról kiválasztani, de mindenkinek a saját megyéje alapértelmezettként előre be van állítva. 16. rovat. A vizsgálat helye/származási ország Alapértelmezésben a termesztés helye szerinti ország megnevezése kerül ebbe a rovatba. Több országból származó áruk behozatala (vegyes rakományok) esetében ebbe a rovatba a vizsgálat helye szerinti ország (Magyarország) kerül és a termék származása a 9. sz. rovatban a Fajta, méret típus stb. mezőben kerüljön rögzítésre. Kizárólag csak az ország név szerepelhet! Itt is legördíthető lista van, ha új ország lenne, akkor a kereskedőhöz hasonló módon vegyük fel a listára. 17. rovat. Célállomás országa vagy régiója Magyarország, tranzit áru esetén ebbe a rovatba az érkeztetés helye szerinti ország nevét kell beírni. A régió megnevezését gyakorlatban nem alkalmazzuk. Itt is lista van, ha új ország lenne, akkor a kereskedőhöz hasonló módon vegyük fel a listára. 18. rovat. Szállítóeszköz megnevezése és azonosítója Az első mezőben a szállítóeszköz fajtáját kell a listáról kiválasztani, a rendszám a második mezőbe kerül. Az egységes kitöltés érdekében a következők szerint írjuk be a rendszámot: betűket, számokat egymás után szóköz, kötőjel nélkül (a gép automatikusan nagybetűssé alakítja, tehát elég kisbetűvel beírni). Először a gépes majd egy perjellel elválasztva a pótkocsi számát (pl: FUG123/XVS321) 19. rovat. Import – import - belföldi: A megfelelő helyre (Import) kattintva kipipáljuk a jelölőnégyzetet (lehet egérrel, vagy az oldalnyilakkal). 20. rovat. Göngyöleg darabszám és típus Az első mezőbe a csomagolási egységek számát írjuk, a második mezőbe a típus kerül, listáról választva. Fogyasztói kiskiszerelt (Prepack) áru esetén a gyűjtőkartonok számát rögzítsük és a 9. rovatban lehet jelölni a kiskiszerelt áru tömegét (pl. 10 x 500 g). 21. rovat. Termék megnevezése (fajta, amennyiben az előírás tartalmazza) Termék: Listáról választjuk ki, új terméket a bal szélen található gombbal vehetünk fel. Fajta: A fajtának csak a nevét kell beírni, ezen kívül minden egyéb információ a tételről pl.: méret, típus stb. is itt rögzíthető. 22. rovat. Minőségi osztály


81





Listából kell kiválasztani. Extra, I. és II. osztályon kívül más nem írható be, mert III. osztályba sorolt áru nem léphet az EU területére. 23. rovat. Teljes tömeg Kg-ban. (bruttó/nettó) Csak a számokat kell beírni és csak a nettó kg-ban. 24. rovat Érvényességi idő: Az import áru vizsgálata során a vizsgálati bizonyítvány érvényességi ideje függ a termék tulajdonságaitól, a csomagolástól, a szállítóeszköz fajtájától, a szállítás távolságától stb. Az előírás szerint azt a tényt kell figyelembe venni, hogy az áru a vevőhöz (importőr) érkezés pillanatában is elégítse ki annak követelményeit. A vizsgálati bizonyítvány érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy a vevőhöz (importőr) történő beléptetéskor, az még érvényes legyen. Ennek feltétele, hogy az áru kibírja a szállítást és árukezelést, továbbá megfelelő állapotban érkezzen végső rendeltetési helyére. Gyakorlati tapasztalatok alapján – a termék tulajdonságainak figyelembe vételével – a maximálisan figyelembe vehető érvényességi idő közúti szállítás esetén a következők szerint alakul : Magyarországi érkeztetéssel 1-2 nap szomszédos országokba továbbítva (pl.: Ausztria, Szlovákia,) történő szállításnál, 2 nap; eggyel távolabbi országokba (Németország, Lengyelország, Csehország, Hollandia, Olaszország történő szállításnál, 3 nap; távolabbi országokba (Balti-államok, Skandináv államok, Anglia), 4 nap. Nem csak számot írhatunk be, lehet nullát is írni eléje, vagy két kötőjel közé stb. Vizsgálat helye: Magyarország összes települése benne van a listában, kivéve azokat, amelyek közigazgatásilag nem önállóak. Ha az ellenőrzésünk helye nem szerepel a listában, válasszuk azt a települést, amelyikhez közigazgatásilag tartozik, pl. Kecskemét-Borbás helyett Kecskemét, vagy Gyulatanya helyett Nyíregyháza. Vizsgálat ideje: A gép az aktuális dátumot automatikusan beírja, de meg tudjuk megváltoztatni. Ellenőrizzük a számítógép naptárját! Ellenőr neve: Amikor új űrlapot nyitunk, magától beíródik, de ha véletlenül kitöröljük, újra be kell írni. Egyéb adatok:


82





Vizsgálati díj, Készpénz – átutalás: Kötelező kitölteni, azonban a bizonyítványra nem kerül rá, az ellenőr saját pénzügyi összesítéséhez használhatja, valamint a Koordinációs Központ használja a jelentésekhez. Előzetesen kiadott jegyzőkönyv száma: Ha egyszerre adunk ki jegyzőkönyvet és bizonyítványt ugyanarra a tételre, pl. helyszínen átjelölték, akkor a jegyzőkönyv számát kell ide írni. Megjegyzés: Hosszabb szöveg is beírható, de két-három sornál többet ne írjunk, mert elcsúszik a nyomtatás. Enter leütésére az előzőekkel ellentétben nem lép tovább, a tételekhez egérrel, vagy a tabulátor lenyomásával léphetünk.

Számítógép kezelési egyéb hasznos használati utasítások: Új parancsgomb: Akkor használjuk, ha csak adatokat viszünk be nyomtatás nélkül. Menti a bizonyítványt, és új üres űrlapot ad. Bezár parancsgomb: Menti és bezárja az űrlapot. Mégsem parancsgomb: Visszavonja az egész bizonyítványt, tehát mentés nélkül zárja be. Bizonyítvány nyomtatása parancsgomb: Menti a bizonyítványt, elindítja a nyomtatást és új üres űrlapot ad. Mentett rekord javítása Az űrlap alján található léptetőgombok segítségével visszakereshetjük az adott bizonyítványt és az adatot kijavítva újra elmentjük. A visszakeresést segíti a jobb alsó sarokban lévő kereső mező, amelybe ha beírjuk a keresett bizonyítvány számát, entert nyomva odaugrik. A hibás adatot javítsuk ki, és az új vagy a bezár gombbal mentsük el a bizonyítványt. A bizonyítványszám kivétel, ez nem javítható. Ez vonatkozik a kereskedők, csomagolók listabővítő űrlapjaira is. A bizonyítványnál mezők kitöltése kötelező, az alkalmazás addig nem engedi menteni az adatokat és kinyomtatni a bizonyítványt, amíg nincs minden mező kitöltve (kivéve a megjegyzést). Nyomtatás Ha minden mezőt kitöltöttünk, akkor a Bizonyítvány nyomtatása gomb megnyomása után kiválaszthatjuk, hogy milyen nyelven szeretnénk kinyomtatni a bizonyítványt. A Mehet gombbal indíthatjuk a nyomtatást. Ne felejtsük el a megjelenő nyomtatóablakban a példányszámot beállítani. A hordozható nyomtató tintasugaras, az önkopírozós papírt nem üti át, ezért nyomtatás előtt a példányokat szét kell választani és egyenként a nyomtatóba helyezni. A szétválasztott példányokat egyszerre a papíradagolóba tenni nem ajánlott, mert a papír szélén levő ragasztó miatt a lapok összetapadhatnak. Bizonyítvány törlése


83





Az adatfelvétel során előfordulhat, hogy már elmentettünk egy bizonyítványt, de mégsem kellett volna kitölteni, elrontottuk a bizonyítványszámot vagy begyűrte a nyomtató. Ilyenkor a lekérdezéskor a statisztikát elrontja a hibás rekord, ezért lehetőség van a nem kívánt bizonyítvány törlésére. A törlés menete a következő: a bizonyítvány űrlap alján található léptetőgombokkal keressük ki a törlendő bizonyítványt, majd nyomjuk meg a balra alul található Bizonyítvány törlése gombot. Megerősítés kérése után a bizonyítvány törlődik. Banánbizonyítvány kitöltése Amennyiben a vizsgált tétel zöld banán, akkor az EU külön rendtartása alapján külön banánbizonyítványt kell kiállítani. Ennek kitöltése ugyanazon az űrlapon történik, de külön kell számozni és sima fehér papírra nyomtatni. A számozás a jegyzőkönyvekhez hasonlóan pecsétszám, évszám, sorszám. Az alkalmazás érzékeli, ha a termék mezőben banán van beírva és automatikusan a banánbizonyítványt nyomtatja. A soron következő sorszámot onnan tudhatjuk meg, hogy az űrlap tetején lévő Kiadott banánbizonyítványok gombot megnyomva láthatjuk, hogy hány darab banánbizonyítványt adtunk ki eddig.


84





9.9 A vizsgálat díja A vizsgálati díj megállapítása a 89/2005. (X. 11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet előírásai szerint: Zöldség, gyümölcs vizsgálata Friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség vizsgálata - a tétel azonossági és megfelelési vizsgálata megkezdett 10 tonnánként - a tétel munkaszüneti napon elvégzett azonossági és megfelelési vizsgálata megkezdett 10 tonnánként - az áru alkalmassá tételét követő ismételt vizsgálat megkezdett 10 tonnánként - a meghiúsult szállítás esetén, a rakományok számától függetlenül, esetenként - ha az ellenőrnek 1 óránál többet kell várakoznia a vizsgálat elvégzésére, a megkezdett óránkénti díj - ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs vizsgálata és igazolása, bizonyítványonként

6 300 10 600 6 300 5 500 1 500 4 500


85





9.10 Jegyzőkönyv kiállítása belföldi vizsgálatkor A forgalmazóhely adatainak rögzítése A Főmenüből parancsgombbal nyitható űrlapon kell a forgalmazóhely adatait az adatbázisba rögzíteni. A forgalmazóhely felvétele az adatbázisba mindig a jegyzőkönyv felvétele előtt kell történjen. Nyilvántartási szám: Az adatbázisba kerülő forgalmazóhely először egy nyilvántartási számot kap. Ezt az ellenőr határozza meg a megadott számtartományon belül, célszerűen növekvő sorrendben. A soron következő számot könnyen megkaphatjuk, ha az űrlap alján lévő számot, amely az összes rekord számát mutatja az éppen megnyitott új rekorddal együtt, hozzáadjuk a tartomány kezdőértékéhez (lásd még export bizonyítvány kitöltése, új kereskedő felvétele). Profil: A B C D E

-Nagykereskedők (Metro is!), raktárak, TÉSZ-ek, hűtőházak -Hipermarketek -Központi áruelosztású szupermarketláncok (Match, Kaiser’s, Penny stb.) -Zöldség-gyümölcs szakboltok -Egyéb, zöldséget, gyümölcsöt is árusító élelmiszerboltok

Bolt neve: A kereskedelmi egység neve, ha van (pl: TESCO Budaörs, vagy 10234. sz. CBA, Katika Zöldségesboltja stb.). A pontos címet írjuk be irányítószámmal együtt. Tulajdonos neve, címe: A kereskedelmi egységet üzemeltető vállalkozás, vagy vállalkozó neve és pontos címe. Rendkívül fontos, hiszen az esetleges bírságot kiszabó határozatot ide kell címeznünk. Bankszámlaszám: A bírság befizetésekor megkönnyíti az ügyintézést, de nem kötelező. Telefonszám: Szintén nem kötelező, de jó ha tudjuk. B4, B5, B6: B4

B5

B6

forgalmazás szerinti értékelése

területi lefedés szerinti értékelés

minőségügyi értékelése

4

alkalmanként kisebb mennyiségben

4

helyi

4

rendszeres továbbképzésen résztvevő szakembert alkalmaz

3

több termékféleséget szezonálisan, kisebb mennyiségben

3

városi, budapesti kerületi

3

minőségügyi rendszer elemeket alkalmaz

2

sok termékféleséget folyamatosan, nem nagy mennyiségben

2

a kifogások kivizsgálásában együttműködik, a hibákat javítja a további tevékenységében

2

megyei, fővárosi


86





1

szezonálisan nagy mennyiséget

1

országos

1

minőséggel kapcsolatos információi hiányosak

0

folyamatosan, nagy mennyiségben sok termékféleséget

0

nemzetközi

0

a minőséghez való viszony szorul változtatásra

Jegyzőkönyv felvétele a belföldi ellenőrzésről Jegyzőkönyv száma: a belföldi jegyzőkönyvet sima fehér papírra kell nyomtatni, előregyártott nyomtatvány nincs, ezért a számozás az ellenőr feladata. A jegyzőkönyv száma az ellenőr egyéni kódjával (régen pecsétszám) kezdődik, majd az adott év száma két karakterben. Ez után folyamatosan számozzuk a jegyzőkönyveket. Az első jegyzőkönyv száma a következőképpen néz ki, ha pl. a kód 222: 22211001 Megye: A vizsgálatot végző megye nevét kell a listáról kiválasztani, de mindenkinek a saját megyéje alapértelmezettként előre be van állítva. Ellenőrzött üzlet: Itt kell kiválasztani a listából az ellenőrzött boltot. A lista innen nem bővíthető, ezért a bolt adatait, ha még nincs benne az adatbázisban, mindig a jegyzőkönyv előtt kell felvenni. Az adatmódosítás gomb megnyomásával az adott bolt adataiban kijavíthatjuk a felvétel óta bekövetkezett esetleges változásokat. Feladó/csomagoló: A csomagoláson látható csomagoló neve és címe, vagy ha nincs jelölve, akkor az iratokból kell kikeresni. Származási ország: A termesztés helye szerinti ország neve, listából kell kiválasztani. Csomagolás: A csomagolási egységek száma és fajtája. Termék, fajta: A termék nevét listából kell kiválasztani, a fajtát kötelező beírni, ha az előírás szerint is kötelező. Osztály: A forgalmazóhelyen feltüntetett minőségi osztályt kell megadni, akkor is, ha az rossz. Tömeg: A teljes tétel tömege kg-ban, beleértve a raktárban levő készletet is. Csak a számot kell beírni! Ár: A termék bruttó ára kg-ként, ami ki van írva. Ha az ár esetleg darabra van megadva, meg kell számolni, hány db ad ki egy kg-ot. Minta mennyisége: A vizsgálat elvégzéséhez kivett minta mennyiségét kell beírni, feltüntetve a mértékegységet (10 kg) vagy a csomagolási egységet is (10 karton). Figyeljünk arra, hogy a vizsgálat elvégzéséhez szükséges minimum mennyiség jogszabályban meghatározott, ezért azt szigorúan be kell tartani! Megfelelés: A megfelelő jelölőnégyzetet pipáljuk ki. Jelen voltak: A vizsgálatnál jelenlévők neve az ellenőrrel együtt 110331_AROPjog_34.tananyag

87





Ellenőr: Az ellenőr neve. Alapértelmezésként mindenkinek előre be van írva. Dátum: A jegyzőkönyv kiállításának dátuma. Az aktuális dátumot magától beírja a gép. Ha ez nem jó, ellenőrizzük a rendszerdátumot! Észrevételek, megállapítások: Minden olyan információ, megjegyzés, amit az ellenőr az ellenőrzésről fontosnak tart feljegyezni. Hibák: Egy tételről több hiba is megállapítható, de praktikusan legfeljebb kettő, három hibát érdemes jegyzőkönyvezni. Ha a jelölés rossz vagy hiányzik, azt vegyük fel hibának, ezenkívül, ha minőségi kifogásunk is van, akkor azt is, ha több van, akkor a legsúlyosabbat. Több minőségi kifogás felvételére olyan esetben lehet szükség, ha pl. a súlyos hiba mellett a másik nem olyan súlyos, de a tétel nagy részét vagy egészét érinti. Hiba típusa: Csak a listán szereplő típusok közül lehet választani. Százalék: A hiba mértéke, csak a számot kell beírni. Hiba leírása: A legfontosabb tények a kifogásolás okáról, kb. három mondatban. Ha esetleg részletesebb leírásra van szükség, akkor az észrevételek, megállapítások mezőbe lehet még írni. Parancsgombok: Jegyzőkönyv nyomtatása: Három példányban kell kinyomtatni és mind a két oldalt alá kell írni! A nyomtatás után megjelenik egy párbeszédpanel, ami azt kérdezi, hogy veszünk-e fel még jegyzőkönyvet az ellenőrzöttnél. Ha nem, akkor egy űrlap jelenik meg, amelyen az ellenőrzött kereskedelmi egység egészére vonatkozóan, tehát az ott felvett összes jegyzőkönyv alapján kell összegeznünk a vizsgálat eredményét. Mégsem: Mentés nélkül bezárja az űrlapot. Bezár: Menti és bezárja az űrlapot. Új: Menti a jegyzőkönyvet és új, üres űrlapot ad.


88

2004. (V.11.) FVM rendelet

Recommend Documents