24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) állatgyógyászati készítmény: az állatgyógyászati készítményekről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti készítmény, b) állattenyésztési kezelés: az 5. és 6. § szerint engedélyezett anyag gazdasági haszonállatnak történő beadása az ivarzás szinkronizálása, illetve a donor és a recipiens állatok embrióbeültetésre való felkészítése céljából állatorvos által, vagy - a 6. §-ban foglaltakkal összhangban - állatorvos felügyelete mellett végzett vizsgálatot követően, valamint ilyen anyagnak tenyésztett víziállatoknál a tenyészállatok csoportjai részére ivarátfordítás céljából állatorvos által kiállított vényre és állatorvos felügyelete mellett történő beadása, c) gazdasági haszonállat: háziasított szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék, háziasított páratlan ujjú patás állatok, baromfi, nyúl, továbbá e fajok vadon élő példányai, valamint a tenyésztett vadkérődzők, d) hús: a gazdasági haszonállatok minden, emberi fogyasztásra alkalmas része, e) jogellenes kezelés: engedély nélküli anyagok vagy készítmények használata, illetve a hatályos jogszabályok szerint engedélyezett anyagoknak vagy készítményeknek az ezen jogszabályokban foglaltaktól eltérő célokra történő, illetve eltérő feltételek melletti használata, f) akvakultúra termék: a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 40/2002. (V. 14.) FVM rendelet 2. §-ának 2. pontja szerinti termék, g) terápiás kezelés: engedélyezett anyag állatorvosi vizsgálatot követő gyógykezelési céllal történő beadása gazdasági haszonállatnak termékenységi zavar kezelésére, beleértve a nem kívánt vemhesség megszakítását, valamint béta-agonisták esetében ellő teheneknél szülészeti segélynyújtásra és légzési zavarok kezelésére, továbbá nem hústermelés céljából tartott lóféléknél szülészeti segélynyújtásra. 2. § (1) A melléklet "A" listájában felsorolt anyagokat állatok kezelésére tilos forgalomba hozni. (2) Tilos - a 4. § (5) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a melléklet "B" listájában felsorolt anyagok forgalomba hozatala olyan állatoknak történő beadásra, amelyek húsát és egyéb termékeit emberi fogyasztásra szánják. 3. § Tilos a 4. §-ban foglalt kivételekkel a) a mellékletben felsorolt anyagokkal gazdasági haszonállatok, illetve tenyésztett víziállatok kezelése, b) az a) pont szerint kezelt állatok tartása, kivéve, ha azok hatósági ellenőrzés alatt állnak, c) olyan gazdasági haszonállatok forgalomba hozatala vagy emberi fogyasztás céljára történő levágása, amelyek a mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazzák, vagy amelyekben ezen anyagok jelenlétét mutatták ki, kivéve, ha az említett állatokat bizonyítottan a 4., 5. vagy 6. §-ban foglaltakkal összhangban kezelték, d) kezelt tenyésztett víziállatok, illetve az ilyen állatokból nyert feldolgozott termékek emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala,
e) az a) pont szerinti állatok húsának forgalomba hozatala, f) az e) pont szerinti hús feldolgozása. 4. § (1) Megengedett a gazdasági haszonállatok tesztoszteronnal és progeszteronnal, valamint azok olyan származékaival történő terápiás célú kezelése, amelyek az alkalmazás helyén történt felszívódásukat követő hidrolízis során azonnal anyavegyületükké alakulnak. (2) A terápiás kezelésre használt készítménynek a külön jogszabály szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítménynek kell lennie, azt csak állatorvos adhatja be injekcióként, illetve a petefészek működési zavarának kezelésére hüvelybe helyezhető eszköz formájában. A terápiás kezelésre használt készítmény kizárólag egyedi azonosító jelzéssel ellátott gazdasági haszonállatoknak adható. Implantátum forma alkalmazása tilos. (3) Az egyedi azonosító jelzéssel ellátott állat kezelését a kezelő állatorvosnak nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartási kötelezettség teljesíthető az állatgyógyászati készítményekről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletben előírt nyilvántartás vezetésével is azzal, hogy annak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: a) a kezelés típusa, b) a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény típusa, c) a kezelés időpontja, d) a kezelt állatok egyedi azonosítása. (4) A nyilvántartást három évig meg kell őrizni és kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. (5) Megengedett olyan törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény terápiás célból történő alkalmazása, amely a) alliltrenbolont tartalmaz, szájon át beadva, illetve amely béta-agonistákat tartalmaz lófélék és kedvtelésből tartott állatok esetében, kizárólag a használati utasításban jóváhagyott módon, b) béta-agonistákat tartalmaz, injekció formájában, ellő teheneknél szülészeti segélynyújtásra. (6) Az (5) bekezdés szerinti anyagokat állatorvosnak, illetve - az (5) bekezdés a) pontja szerinti állatgyógyászati készítmények esetében - annak közvetlen felügyelete mellett kell beadni. A kezelést a kezelő állatorvosnak legalább a (3) bekezdés szerinti adatok rögzítésével - nyilvántartásba kell vennie. (7) A haszonállattartó birtokában nem lehet szülészeti segélynyújtásra szolgáló, béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítmény. (8) A termelésre szánt állatok - ideértve a kiselejtezett tenyészállatokat is - terápiás kezelése az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel tilos. 5. § (1) Gazdasági haszonállatok - 17-á-ösztradiol és észterei kivételével - ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású, külön jogszabály szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítményekkel - a 2. §-ban foglalt kivételekkel - állattenyésztési célból kezelhetők. (2) Az ilyen állatgyógyászati készítményeket állatorvosnak kell beadnia, azok csak egyedi azonosító jelzéssel ellátott állatoknak adhatók. A kezelést a kezelő állatorvosnak a 4. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint nyilvántartásba kell vennie. (3) Az ivarzás szinkronizálását, valamint a donor és a recipiens embrióbeültetésre való felkészítését nem csak állatorvos végezheti, de a beavatkozás ilyen esetben is állatorvos felügyeletével történik.
(4) A tenyészhalak életük első három hónapjában ivarátfordítás céljából kezelhetők a külön jogszabály szerint törzskönyvezett androgén hatású állatgyógyászati készítményekkel. (5) Az e §-ban meghatározott esetekben az állatorvos vényt állít ki, amelyben meghatározza az adott kezelést és a szükséges készítmény mennyiségét. Az állatorvos a rendelt készítményekről köteles nyilvántartást vezetni, és azt három évig megőrizni, valamint kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani. (6) A termelésre szánt állatok - beleértve a hízlalási időszakban lévő kiselejtezett tenyészállatokat is állattenyésztési kezelése tilos. 6. § (1) Gazdasági haszonállatnak 17-á-ösztradiolt, illetve észtereit tartalmazó, külön jogszabály szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény - a 2. §-ban foglaltak kivételével - beadható a) tehenek magzat maceráció vagy mumifikáció esetén történő kezelése, vagy b) tehenek gennyes méhgyulladásának kezelése céljából. (2) 17-á-ösztradiolt, illetve észtereit tartalmazó, külön jogszabály szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény - a 2. §-ban foglaltak kivételével - ivarzás indukció céljára tehénnek, lónak, juhnak és kecskének 2006. október 14-ig beadható. (3) A kezelés kizárólag egyedi azonosító jelzéssel ellátott gazdasági haszonállatokon hajtható végre, és azt állatorvosnak kell elvégeznie. (4) A kezelésekről az állatorvosnak nyilvántartást kell vezetnie. Kérésre a nyilvántartást az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A nyilvántartási kötelezettség az állatgyógyászati készítményekről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletben előírt nyilvántartás vezetésével is teljesíthető azzal, hogy annak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: a) a beadott készítmény típusa, b) a kezelés jellege, c) a kezelés időpontja, d) a kezelt állatok egyedi azonosítása, valamint e) az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltének időpontja. (5) A haszonállattartó birtokában 17-á-ösztradiolt, illetve észtereit tartalmazó állatgyógyászati készítmény nem lehet. 7. § (1) A 4-6. §-ban foglaltak szerint gazdasági haszonállatok részére beadható hormonhatású készítményeknek és béta-agonistáknak a külön jogszabályban foglaltak szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítménynek kell lenniük. (2) Nem törzskönyvezhetők a) az alábbi hormonhatású készítmények: 1. a felhalmozódó készítmények, 2. a 15 napnál hosszabb várakozási idejű készítmények,
3. azon készítmények, - amelyeket az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség létrehozásáról szóló, a Tanács 2309/93/EGK rendelete hatálybalépését megelőzően hatályban lévő előírások alapján engedélyeztek, - amelyek felhasználási feltételei nem ismertek, - amelyekhez nincsenek a megengedett határértékeket meghaladó szermaradványok kimutatására irányuló analitikai eljárások során alkalmazandó reagensek vagy berendezések; b) olyan béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítmények, amelyeknek várakozási ideje a 28 napot meghaladja. 8. § (1) A tenyésztési időszakban a 4-6. § szerinti kezelésen átesett, tenyésztésre szánt állatok, valamint kiselejtezett tenyészállatok forgalomba hozhatók, illetve az ilyen állatokból származó húsnál a közösségi bélyegző használható, ha a 4-6. §-ban megállapított feltételek, valamint a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott várakozási idők teljesülnek. (2) Olyan nagy értékű lovak - különösen versenylovak, egyéb sportlovak, cirkuszi lovak, illetve tenyésztésre vagy kiállításra szánt lovak, ideértve a regisztrált lóféléket is -, amelyeknek a 4. §-ban foglaltak szerinti célból alliltrenbolont vagy béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítményt adtak be, a várakozási idő lejártát megelőzően forgalomba hozhatók, feltéve, hogy a készítmények alkalmazására vonatkozó előírásokat betartják, továbbá a kezelés típusát és időpontját feltüntetik az állatot kísérő állat-egészségügyi bizonyítványban vagy útlevélben. (3) Nem hozható forgalomba emberi fogyasztás céljából olyan állatból származó hús vagy egyéb termék, amelynek ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású anyagokat vagy béta-agonistákat adtak be - az e rendeletben foglalt kivételeket tartalmazó rendelkezésekkel összhangban -, kivéve, ha az adott állatokat a 7. § követelményeinek megfelelő állatgyógyászati készítményekkel kezelték és az állatok levágása előtt betartották az előírt várakozási időt. 9. § (1) A 2. és 3. §-ban említett anyagok behozatalának, gyártásának, tárolásának, forgalmazásának, eladásának és felhasználásának ideje alatt azok kizárólag az állatgyógyászati készítményekről szóló külön jogszabály alapján erre vonatkozó engedéllyel rendelkező személyek birtokában lehetnek. (2) Az állat-egészségügyi hatóság a melléklet szerinti anyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatala tekintetében - az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott ellenőrzéseken túl - az állati eredetű élelmiszerekben előforduló egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: monitoring rendelet) meghatározott hatósági ellenőrzéseket előzetes értesítés nélkül hajtja végre annak megállapítása érdekében, hogy a) hízlalás céljából tartott állatoknak beadni szándékozott, a 2. § értelmében tiltott anyagokat vagy készítményeket birtokolnak-e, illetve, hogy fennforog-e ilyen tiltott anyagok vagy készítmények jelenléte, b) állatokat jogellenesen kezeltek-e, c) a 7. §-ban meghatározott várakozási időket betartották-e, d) a 4-6. §-ban megállapított, bizonyos anyagok vagy készítmények használatára vonatkozó korlátozásokat betartották-e. (3) Az (1) bekezdésben említett anyagoknak állatokban, állatok ivóvizében, valamint állatok tenyésztési vagy tartási helyén való jelenlétének, továbbá a fent említett anyagok maradványainak élő állatokban, azok ürülékében
és testfolyadékaiban, valamint állati szövetekben és termékekben való jelenlétének kimutatására irányuló vizsgálatokat a monitoring rendelettel összhangban kell elvégezni. (4) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzések olyan anyagok vagy készítmények jelenlétét tárják fel, amelyek használata vagy birtoklása tilos, vagy olyan anyagok maradványait mutatják ki, amelyek beadása jogellenes kezelésnek minősül, az ilyen anyagokat vagy készítményeket az ellenőrzést végző állat-egészségügyi hatóság elkobozza és valamennyi kezelt állatot, illetve az azokból származó húst forgalmi korlátozás, illetve zárlat alá vonja a megfelelő további jogkövetkezmények alkalmazásáig. (5) Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak tekintetében hiányosságot tár fel, az illetékes állat-egészségügyi hatóság a jogsértés súlyának megfelelő, a monitoring rendeletben részletezett intézkedéseket foganatosítja. 10. § (1) A tireosztatikus, ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású anyagokat vagy béta-agonistákat a) vásárlók, b) gyártók, c) az ilyen anyagok forgalmazására bármely minőségben jogosultak, valamint d) az ilyen anyagokból gyógyszeripari termékeket és állatgyógyászati készítményeket gyártók vagy ilyen anyagokat vásárlók kötelesek részletes nyilvántartást vezetni, amelyben időrendben feltüntetik a gyártott vagy vásárolt, illetve eladott vagy gyógyszeripari termékek és állatgyógyászati készítmények gyártására felhasznált mennyiségeket, valamint azok nevét, akiknek e mennyiségeket eladták, illetve akiktől azokat vették. (2) A nyilvántartást három évig meg kell őrizni, és azt - számítógépes nyilvántartás esetén nyomtatott formában az illetékes állat-egészségügyi hatóság kérésére be kell mutatni. 11. § Ha az elvégzett ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy az állatok, illetve a termékek származási országában nem tettek eleget az e rendeletben foglaltaknak megfelelő követelményeknek, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről szóló, a Tanács 89/608/EGK irányelvében foglaltak alkalmazásához folyamodhat, egyúttal fogadja a más tagállamok ilyen tárgyú megkereséseit. 12. § (1) A közösségi jogszabályok alapján meghatározott bármely olyan harmadik ország listán szereplő országból, amelyekből a tagállamok gazdasági haszonállatokat, tenyésztett víziállatokat, illetve ilyen állatokból származó húst vagy egyéb termékeket hozhatnak be, tilos a behozatala a) az olyan gazdasági haszonállatoknak vagy tenyésztett víziállatoknak, 1. amelyeknek a melléklet "A" listájában említett készítményeket vagy anyagokat adtak be, 2. amelyeknek a melléklet "B" és "C" listájában említett anyagokat vagy készítményeket adtak be, kivéve, ha ezen anyagokat vagy készítményeket a 4-6. §-ban és a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően adták be, és betartották a nemzetközi ajánlásokban megengedett várakozási időket; b) az olyan állatokból származó húsnak vagy egyéb termékeknek, amelyek behozatala az a) pont értelmében tiltott. (2) A harmadik országból származó tenyésztésre szánt állatok, kiselejtezett tenyészállatok, valamint az azokból származó hús behozatala megengedhető, amennyiben azok tekintetében legalább az e rendeletben, illetve a monitoring rendeletben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű biztosítékokat nyújtanak.
(3) A harmadik országból származó behozatal ellenőrzése során a hatósági állatorvosnak a hatósági minták maradékanyagok szempontjából történő vizsgálatára és lehető leggyorsabb elemzésére kiterjedő fizikai vizsgálatot kell végeznie az állat-egészségügyi határállomáson bemutatott állatokon. (4) A harmadik országból származó behozatal ellenőrzésekor a hatósági állatorvosnak minden egyes szállítmányon fizikai ellenőrzést kell végeznie a szállítmány reprezentatív mintája alapján annak biztosítására, hogy a termék a kísérő bizonyítványon vagy okmányon meghatározott célnak megfelelő használatra alkalmas állapotban van-e. A hatósági állatorvosnak el kell végeznie a helyszínen végrehajtandó laboratóriumi vizsgálatokat is, valamint hatósági mintát kell vennie a maradékanyagok vagy kórokozók vizsgálatára, és a lehető leggyorsabban elemeztetnie kell azokat. A hatósági állatorvos egyes feladatainak végzésében az irányítása alatt dolgozó szakképzett személyzet segédkezhet. 13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 11. és 12. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 7. §-ának (2)-(6) bekezdése hatályát veszti. (4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a áagonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 96/22/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács azt módosító 2003/74/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Melléklet a 24/2004. (III. 2.) FVM rendelethez Tiltott anyagok listája "A" lista - tireosztatikus anyagok, - stilbének, stilbénszármazékok, sóik és észtereik. "B" lista - 17-á-ösztradiol és észterei, - béta-agonisták. "C" lista (átmenetileg tiltott anyagok listája) - ösztrogén hatású (kivéve 17-á-ösztradiol és észterei), - androgén hatású vagy - gesztagén hatású anyagok.
