25/2004. (III. 3.) FVM rendelet A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában a) minisztérium: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; b) miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; c) MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; d) Hivatal: a területileg illetékes földművelésügyi hivatal; e) mezőgazdasági tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH Közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási (TEÁOR 01.1-01.3), növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 01.4), erdőgazdálkodási termék-előállítás, erdőgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 02), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50, kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást), illetve halgazdálkodási (TEÁOR 05.0, kivéve a halászati szolgáltatást) tevékenység; f) mezőgazdasági termelő: az e) pont szerinti tevékenységet folytató, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerinti, állandó belföldi lakhellyel rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó, valamint belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely eleget tett az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: regisztrációs rendelet) szerinti regisztrációs kötelezettségének; g) integrátor: e rendelet 41. és 42. számú mellékletei alapján az illetékes Hivatal nyilvántartásában szereplő igénylő; h) zöldség-gyümölcs értékesítő szervezet (TÉSZ): a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetekről szóló 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: elismerési rendelet) alapján létrehozott, előzetesen elismert vagy elismert termelői értékesítő szervezet; i) egyes termékek beszerzését, értékesítést, szolgáltatást nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodó szervezetek (BÉSZ): a 1992. évi I. törvény, valamint a 2000. évi CXLI. törvény, illetve az 1997. évi CXLIV. törvény alapján alakult vagy átalakult szervezet; j) termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján létrehozott termelői csoport; k) R: az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet; l) erdőgazdálkodó: az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó, illetve az a földhasználó, aki nem erdőművelési ágú földterületen erdőt telepít; m) halászatra jogosult: a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint nyilvántartott jogosult; n) vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján nyilvántartott jogosult; o) vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás); p) közcélú vízgazdálkodási feladatok: a víztársulatok érdekeltségei területén ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekében végzett vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok összessége; q) nemzeti hatáskörben nyújtott támogatás: az Európai Unió vonatkozó jogszabályai alapján állami támogatásnak minősülő, hazai költségvetési forrásból biztosított támogatás;
r) intézményi kezességvállalás: az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezességvállalás. 2. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 1. számú mellékletének XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám Nemzeti támogatások 1. Központosított bevételből működő támogatások és a 2. Költségvetésből működő támogatások, 1. Fejlesztési típusú támogatások, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatainak, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény eszközrendszerének működtetéséből származó bevételekből képződött forrásnak az R. 1. számú mellékletében részletezett jogcímek szerinti felhasználására terjed ki. (2) Az e rendeletben szabályozott támogatások igénybevételére - ha e rendelet kivételt nem tesz - csak a regisztrációs rendelet szerint nyilvántartásba vett igénylők jogosultak. 3. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (a továbbiakban: adóhatóság) igényelhető támogatást a kedvezményezett a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes adóhatóságtól igényelheti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásainak megfelelően. A kedvezményezett a támogatás jogosultságát bizonyító dokumentumokat az Art. előírásaira is figyelemmel köteles kezelni. (2) Amennyiben az adóhatóság által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatás e rendelet 1. számú melléklete szerint - az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által - kiállított igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát. (3) A támogatott köteles biztosítani az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számára az ellenőrzés lehetőségeinek feltételeit. (4) Amennyiben e rendelet az adott támogatási jogcímnél hiánypótlásra ad lehetőséget, a pályázatot/kérelmet befogadó szerv tizenöt napos határidő tűzésével írásban egyszeri alkalommal hiánypótlásra szólítja fel az igénylőt a hiányosan benyújtott (hiányos kitöltés, téves adatközlés) támogatási kérelem vagy pályázat esetén. Ha az igénylő a hiánypótlási felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, az elbíráló a kérelmet/pályázatot elutasítja. (5) A határidőn túl benyújtott támogatási kérelmet/pályázatot az elbíráló érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (6) A vállalt kötelezettségek, a támogatási feltételek nem teljesítése, valamint a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az elbíráló, illetve az elbíráló kezdeményezésére, vagy a saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az illetékes adóhatóság rendeli el. (7) Az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatás esetén fejlesztési költségeket terhelő általános forgalmi adóhoz (a továbbiakban: áfa) csak akkor igényelhető támogatás, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzéshez kapcsolódóan áfalevonási joga nincs.
II. Fejezet KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELBŐL MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSOK I. AZ ERDÉSZETI FELADATOK TÁMOGATÁSA 1. Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása 4. § A támogatások rendeltetése az erdők természetes, illetőleg mesterséges felújítása, valamint az erdők ápolásának és nevelésének támogatásával az erdők területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése. 5. § (1) A támogatást a) az erdőgazdálkodó, b) az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszert és az erdészeti nyilvántartási és azonosítási rendszert működtető, c) a magán-erdőgazdálkodás területén erdészeti szakirányú oktatást végző, valamint d) az erdészeti kutatást, ismeretterjesztést végző veheti igénybe, amennyiben eleget tett a nyilvántartásba vételi kötelezettségnek. (2) Az erdőgazdálkodó - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - támogatásban akkor részesülhet, ha a) az erdészeti hatóság által határozatban megállapított befizetési kötelezettségeit teljesítette, valamint
b) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölés alapján az erdőgazdálkodási tevékenységet ellátja. 6. § Támogatás vehető igénybe: a) az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez, tuskózáshoz, nyiladékok és határjelek karbantartásához, az alábbi mértékek szerint: Az erdőfelújítás és erdőnevelés támogatásának mértéke E Ft/hektár I. Természetes mageredetű erdőfelújítás a talaj-előkészítéssel együtt célállománytípus tölgy bükk egyéb fafaj 346 267 200 befejezett felújítás egyéves 177 170 129 II. Természetes sarjeredetű felújítás valamennyi engedélyezett fafajra 52 befejezett felújítás egyéves 28 III. Mesterséges erdőfelújítások talaj-előkészítéssel együtt célállománytípus egyéb kem. nemes nyár egyéb lágy tölgy bükk akác fenyők lomb. lomb. a) tízfokos és ez alatti lejtésű, géppel járható terepen 280 255 120 185 133 172 146 befejezett felújítás egyéves 171 168 83 126 97 112 110 b) tíz fok feletti lejtésű és géppel nem járható terepen 320 293 133 240 172 185 befejezett felújítás egyéves 205 173 91 167 112 137 IV. Befejezett erdősítés ápolása a revízióig, valamennyi engedélyezett fafajra az erdészeti hatóság által jóváhagyott esetekben 34 1. természetes mag, mesterséges tíz fok felett 13 2. természetes sarj 21 3. mesterséges tíz fok alatt V. Állománynevelés (tisztítás) támogatása 25 1. természetes mag, mesterséges tíz fok felett 13 2. természetes sarj 13 3. mesterséges tíz fok alatt 26 4. fenyőtisztítási anyag megsemmisítésére további
VI. Tuskózás támogatása, ha az erdészeti hatóság által elfogadott felújítási technológia indokolja Fafaj Talaj homok vályog agyag akác 67 80 94 egyéb 53 67 80 VII. A célállománytípus tíz-harminc százalékos, elszórtan jelen lévő elegyfafajjal történt megvalósulásakor az elegyesség értékelhető, az erdőfelújítási támogatás befejezett erdőre vonatkozó összegének 10 százalékáig VIII. Tűzpászták és nyiladékok karbantartása 1. tűzpászták 8 2. nyiladékok 11 IX. Határjelek karbantartására (Ft/db) 1300 b) az erdőállományok szerkezetátalakításához; c) a közcélból fenntartott, gyenge termőhelyi adottságú erdők felújításához; d) az elhúzódó kárpótlási és részaránytulajdon-átadási folyamatokban keletkezett rontott erdőállományszerkezet helyreállításához; e) az erdőgazdálkodási üzemterv, üzemtervi kivonat készítéséhez; f) az erdészeti hatóság javaslata alapján a miniszter által elrendelt közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez, feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé; g) a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéhez, amennyiben az ezzel kapcsolatos költségek meghaladják az erdei haszonvételből származó bevételeket; h) a nemzetközi szerződés alapján működtetett erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetéséhez és adatainak kezeléséhez; i) közjóléti erdészeti létesítmények és erdőtelepítések nyilvántartási és azonosítási rendszerének működtetésére és fenntartására; j) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához, valamint k) az erdei természeti rendszerek, az erdő természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzéséhez, az erdészeti ismeretterjesztés, oktatás, kutatás költségeihez. 7. § A 6. § a) pontjában foglalt támogatás elnyerése és elszámolása érdekében az erdőgazdálkodónak költségvetést kell készítenie. A költségvetést legkésőbb e rendelet megjelenését követő harminc napon belül kivételes esetekben (pl. elemi károk esetén, új erdőgazdálkodó belépésekor stb.) az éves erdőgazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontja előtt harminc nappal - kell elkészíteni, és az erdészeti hatósághoz elbírálásra és jóváhagyásra három példányban benyújtani. Az éves terv évközi változása esetén a kérelemhez módosított költségvetést is mellékelni kell. A költségvetés határidőn túli benyújtása esetén támogatás nem folyósítható, illetve a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. 8. § (1) Az Evt. 101. §-ában meghatározott erdőfenntartási járulékbefizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság határozatban közli az erdőgazdálkodóval. Az erdészeti hatóság a beérkezett járulékok összegét minden hónap 27. napjáig köteles a Magyar Államkincstárnál vezetett központosított bevételi számlára átutalni. (2) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott támogatás összegének a) negyven százalékát 2004. április 10. napjától, b) negyven százalékát 2004. október 10. napjától, c) a fennmaradó részt a műszaki átvétel során megállapított sikeresség arányában legkésőbb a tárgyévet követő február 15-éig igényelheti az erdőgazdálkodó, d) hárommillió forint összeget meg nem haladó támogatási igény esetén április 10. napjától egyszeri, ötven százalékos előleg igényelhető. A támogatás fennmaradó része az elvégzett munkák műszaki átvételét követő elszámolás alapján kerülhet kifizetésre. (3) Az erdőgazdálkodó köteles - a tárgyévet követő év február 15-éig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdészeti hatósághoz megküldeni. Az elszámolás alapján az erdészeti hatóság gondoskodik a tárgyévet lezáró támogatások kifizetéséről, a fennálló befizetési kötelezettségek elrendeléséről. A befizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság az elszámolás benyújtásának elmaradása esetén a rendelkezésre álló adatok alapján rendeli el. A költségvetési elszámolás szerinti támogatási kérelem határidőn túli benyújtása jogvesztő hatályú, és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (4) Az év végi elszámolások alapján még járó támogatások összegét az erdészeti hatóság legkésőbb 2005. március 31-ig köteles folyósítani. 9. § (1) A támogatás igénybevételének rendjét az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az erdőgazdálkodó által benyújtott költségvetés felülvizsgálatát az erdészeti hatóság végzi el. Az elszámolás alapján a támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, és intézkedik a támogatás összegének a kiutalásáról. (3) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő, honvédelmi érdekeket szolgáló erdők esetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a nevezett területekre vonatkozó külön jogszabályban jelzett eltérésekkel kell alkalmazni. 10. § (1) A 6. § b) pontja szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő erdőszerkezet-átalakítás támogatásának mértéke: Az erdőszerkezet-átalakítás előtti állapot, készültségi fok
1. Az első kivitel évében (T és B sarj kivételével) 2. Befejezéskor a) akác (mag és sarj), valamint ártéri nemesnyárasok b) sarjeredetű bármely fafaj c) mageredetű bármely lomb d) fenyő
Célállománytípus az erdőszerkezetátalakítás után tölgy és bükk 20 000 50 000 40 000 30 000 20 000
(2) A véghasználat előtti állományt eredet szerint az üzemtervi leírás alapján kell megosztani. A sarjeredetű tölgyes és bükkös erdőrészletek mageredetű, azonos fafajú átalakításakor az (1) bekezdés táblázatának 1. pontja alatti összeg nem számolható el. Az erdőszerkezet-átalakítás megvalósulását befejezéskor és az ötéves felülvizsgálat során kell elbírálni. A gazdálkodó hibájából meghiúsult erdőszerkezet-átalakításra kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. (3) A támogatás kifizetésének feltétele az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdészeti hatóság által éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték (eredményesség). 11. § (1) A közcélból fenntartott, gyenge termőhelyi adottságú erdők felújításának támogatása [6. § c) pont] azokra az üzemterv szerint elsődlegesen védelmi rendeltetésű, V-VI. fatermési osztályú erdőrészletekre ideértve az erdősztyepp erdők területét is - adható, melyeket mageredetű, őshonos fafajjal újítottak fel. (2) A támogatás az erdészeti hatósághoz a rendelet megjelenését követő harminc napon belül benyújtott kérelemre, a felújítás során egy alkalommal, befejezéskor vehető igénybe. A támogatás igénybevételének rendjét az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A kifizetés az erdészeti hatóság igazolása alapján történik. (3) A támogatás összege a 6. § a) pontjában erdőfelújításra meghatározott, befejezéskori támogatási érték ötvenöt százaléka. 12. § (1) Az elhúzódó kárpótlási és részaránytulajdon átadási folyamatokban keletkezett, leromlott szerkezetű erdőállomány helyreállításához [6. § c) pont] támogatás igényelhető azokra a folyamatban lévő erdősítésekre vagy üres vágásterületekre, amelyekre együttesen fennáll, hogy a) az erdőfelújítási kötelezettség az eredeti tulajdonszerzéssel (kárpótlás vagy részaránytulajdon nevesítés) kapcsolatos határozat jogerőre emelkedése előtt keletkezett, és b) az erdőfelújítási kötelezettség teljesítése (a szerkezetátalakítás) legalább ötezer négyzetméter összefüggő részleges vagy teljes területen végrehajtott mesterséges erdősítéssel érhető el. (2) Nem terjed ki a támogatás igénylésének lehetősége az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott esetekre. (3) A támogatás mértéke a 6. § a) pontjában erdőfelújításra meghatározott támogatáson felül: Célállomány tölgy, bükk mesterséges erdőfelújítás egyéb fajú mesterséges erdőfelújítás
Ezer Ft/hektár 150 90
(4) A támogatás az erdészeti hatósághoz e rendelet megjelenését követő harminc napon belül benyújtott kérelemre, erdőrészletenként egy alkalommal vehető igénybe. A 2003/2004-es tenyészeti évben szakszerűen elvégzett és legalább hetven százalék sikerességű erdősítés műszaki átvételét követően a támogatás kifizethető. (5) A támogatási kérelmet az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. 13. § (1) Kijelölt erdőgazdálkodó csak olyan erdőgazdálkodó lehet, aki/amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) hatálya alá tartozik.
(2) A kijelölt erdőgazdálkodó a haszonvételekből és a támogatásokból származó bevételeket és a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségeit (áfa nélkül) évente - helyrajzi számonként és összesítve - köteles megtervezni, számba venni és a munka elvégzését követően az elszámolásokat az erdészeti hatóságnál meglévő, a támogatási okirat mellékletét képező formában és tartalommal, a tárgyévet követő év február 15-éig elkészíteni. A kijelölt erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket és közvetlen költségét az Szvt. 93. § (3) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatni a folyósított támogatásfelhasználás tervezett és tényleges összegének viszonyításával, melyet a végelszámoláshoz csatolni kell. A szakmai és pénzügyi terveket, a támogatási okiratot és a pénzügyi elszámolásokat a kijelölt erdőgazdálkodó nevében csak a felelős ügyvezető írhatja alá. A pénzügyi és számviteli helyességért a kijelölt erdőgazdálkodó számviteli vezetője aláírásával is megerősített felelősséggel tartozik. (3) A kijelölt erdőgazdálkodó könyvvizsgálója auditálja az éves erdőgazdálkodási tevékenység pénzügyi terveit és annak megvalósítását követően a pénzügyi elszámolásokat abból a szempontból, hogy a tervek és az elszámolások megfelelnek-e az Szvt.-ben, e rendeletben, valamint a támogatási okiratban foglaltaknak. Felelős a könyvvizsgáló azért is, hogy az elszámolásokban szereplő adatok egyezzenek a kijelölt erdőgazdálkodó könyvelési adataival. (4) A kijelölt erdőgazdálkodó szakmai terveit és költségvetéseit az erdészeti hatóság a jóváhagyását követő tizenöt napon belül köteles a minisztériumhoz továbbítani a támogatási okirat elkészítése céljából. (5) A minisztérium a beküldött dokumentumok alapján előkészíti a támogatási okiratot, és azt az erdészeti hatóságon keresztül a kijelölt erdőgazdálkodó részére megküldi. (6) A támogatás a kijelölt erdőgazdálkodási tevékenység összes költségének (harminc százalék fedezeti hányaddal növelt közvetlen költség) az erdei haszonvételből származó bevétel és az erdőfelújítás normatív támogatás együttes összegét meghaladó különbözetéig igényelhető. Amennyiben a normatív támogatással növelt haszonvételekből származó bevételek összege meghaladja a kijelölt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit, akkor a kijelölt erdőgazdálkodó köteles a többletbevételt a határozatban megjelölt időpontokig a 1003200001220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok előirányzatfelhasználási keretszámlára átutalni. A többletráfordítások beszedéséről, a teljesítés elmaradása miatti behajtásról, a késedelmi kamat felszámításáról, illetve az adott erdőterületekre vonatkozó jelzálog állam javára történő bejegyzéséről a minisztérium gondoskodik. A kijelölt erdőgazdálkodónak a többletráfordításait ugyanakkor a minisztérium megtéríti. (7) A támogatás összegét a minisztérium határozza meg és intézkedik a támogatási okiratban meghatározottak szerinti időpontban történő kiutalásáról. (8) A kijelölt erdőgazdálkodó támogatás igénylésére való jogosultsága megszűnik a) ha az erdőtulajdonos vállalja, hogy a jogszabályokban előírt erdőgazdálkodási tevékenységének eleget tesz. Ebben az esetben a kijelölt erdőgazdálkodó a minisztériumon keresztül köteles az erdészeti hatósággal és a tulajdonosokkal elszámolni; b) amennyiben a kijelölt erdőgazdálkodó a tulajdonosokkal és a minisztériummal szemben az előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget. 14. § (1) Az erdőgazdálkodási üzemterv, üzemtervi kivonat készítéséhez [6. § e) pont] a támogatás mértéke a körzeti erdőterv érvénybelépésének évében készített üzemterv esetén a költségek nyolcvan százaléka, de legfeljebb alapdíjként ötezer forint és erdőrészletenként négyszáz forint. Ugyanilyen mértékű támogatás adható a körzeti erdőterv érvénybelépésének időpontjától függetlenül az újonnan nyilvántartásba vett erdőgazdálkodónak is. A támogatás mértéke minden más esetben a költségek ötven százaléka, de legfeljebb alapdíjként kettőezer forint és erdőrészletenként kettőszáz forint. (2) Az üzemterv készítéséhez az erdőgazdálkodót megillető támogatás a gazdálkodó hozzájárulásával közvetlenül az üzemterv készítőjének is kifizethető. (3) A támogatási kérelmet az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg számlával igazolni kell az üzemterv elkészíttetésének költségét. 15. § (1) A közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez [6. § f) pont] támogatást az erdőgazdálkodó által benyújtott, Szvt. előírásai szerint összeállított, és a könyvekben kimutatott tényleges költségek alapján a minisztérium állapítja meg. (2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetéséhez és adatainak kezeléséhez [6. § g) pont] az ENSZ 1979. évi genfi konvenciója, valamint a 2152/2003/EK Rendelet alapján meghatározott feladatok elvégzéséhez adható támogatás összegét a minisztérium állapítja meg. A támogatás folyósítására a minisztérium megállapodást köt. (3) A nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátására [6. § g) pont] (ICP FORESTS, EUFORGEN, EOMF, CEPF) tagdíjakra, az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciái, az OECD és az ENSZ szakosított szervezetei (FAO, CSD, EGB, ILO, UNFF), valamint egyéb, kormányközi és nemzetközi rendezvényeken való részvétel költségeire adható támogatás összegét a) tagdíjak esetében a számla alapján, b) rendezvényeken való részvétel esetén (a költségek előzetes dokumentálása mellett) kérelem alapján
a minisztérium állapítja meg. 16. § (1) Közjóléti erdészeti létesítmények és erdőtelepítések nyilvántartási és azonosítási rendszerének működtetésére és fenntartására (6. § i) pont) támogatást az e feladatot ellátó szervezet igényelhet. (2) A támogatás mértéke: a) közjóléti létesítménycsoportonként (a létesítménycsoport térképi elhelyezkedése, ábrázolása és nyilvántartásba vétele) ötezer forint; b) műtárgyanként (a létesítménycsoporthoz tartozó műtárgyak: kilátó, sétaút, asztal, pad, forrás, pihenőház, vadászház stb. nyilvántartása, állapotváltozásának aktualizálása) egyezer forint; c) első kivitelű erdőtelepítések térképi ábrázolása, a helyszínen ellenőrzött erdőrészlet leírása, adatok rögzítése, nyilvántartásba vétele hektáronként ötezer forint; d) a folyamatos erdő helyszínen felvett adatainak és térképi változásának átvezetése, nyilvántartása hektáronként háromezer forint. (3) A támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani a támogatási igény megjelölésével. (4) A támogatási kérelmet a minisztérium harminc napon belül bírálja el, és dönt a támogatás igénybevételének jogosságáról és összegéről. A minisztérium a támogatás odaítéléséről támogatási okiratot állít ki. 17. § (1) A 6. § a)-e) pontjaiban foglalt célok esetén a támogatásra való jogosultságot az erdészeti hatóság állapítja meg, és intézkedik a támogatás kiutalásáról. (2) A 6. § f)-j) pontjaiban foglaltak szerint a feladatok elvégzését és a támogatásra való jogosultságot a minisztérium állapítja meg. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására megállapodást köt, és intézkedik a támogatási összegnek a megállapodásban foglaltak szerinti ütemezésben történő kiutalásáról. (3) A 6. § k) pontjában foglalt célokra támogatás pályázat útján vehető igénybe. (4) A pályázatot az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A pályázatokat a minisztérium bírálja el. (5) A pályázat elbírálását követően a minisztérium a támogatott cél megvalósítására megállapodást köt az igénylővel, és intézkedik a támogatás összegének kiutalásáról.
2. Az erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása 2.1. A magán-erdőgazdálkodás támogatása 18. § (1) A magán-erdőgazdálkodók működésének költségeire támogatást igényelhet: a) az erdészeti hatóság által bejegyzett egyéni erdőgazdálkodó, erdőbirtokossági társulat, a kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet folytató erdőszövetkezet, akiknek/amelyeknek erdőterülete nem haladja meg a kettőezer hektárt, illetőleg a saját és a megbízás alapján szakirányított erdőterület nagysága együttesen eléri a kettőszáz hektárt, valamint b) az az erdőgazdálkodási integrátor, aki/amely az alábbi együttes feltételeknek megfelel: ba) legalább kettőszáz, de legfeljebb négyezer hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója és az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette, bb) legalább kettőszáz hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít, bc) legalább ötven hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van, bd) nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja meg, melynek legalább hetvenöt százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0), vadgazdálkodásból (TEÁOR 01.5) és fűrészárugyártásból (TEÁOR 20.1) származik, és erről a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott, be) elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást abban az erdőtervezési körzetben, amelyikben gazdálkodik vagy szakirányítást végez, bf) tagja a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének. (2) Az integrátor az általa integrált területre erdőgazdálkodói jogosultság alapján járó támogatást nem vehet igénybe. 19. § A támogatás mértéke: a) a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő az Evt. 86. §-ában meghatározott erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerződés alapján a szerződés szerinti díj ötven százalékát igényelheti támogatásként, de a támogatás összege nem haladhatja meg a szerződés időtartamára eső mindenkori minimálbér nagyságát; b) a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti integrátor a szakirányítási szerződés alapján a szakirányított terület után hektáronként kettőezer forintot, az erdészeti hatóságnál nyilvántartott üzemi területe után hektáronként egyezer forintot igényelhet támogatásként. Évközi szerződéskötés esetén a támogatás időarányosan vehető
igénybe. Az időarányos támogatás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a szerződés erdészeti hatósághoz történt benyújtásának időpontja. 20. § (1) A támogatás feltétele, hogy az erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerződés, valamint az integrátori szakirányítási szerződés legalább az e rendelet 2. számú melléklet III. részében meghatározottakat tartalmazza. (2) Integrátorok egymással kötött szakirányításra vonatkozó szerződése nem támogatható. 21. § (1) Az erdészeti szakszemélyzettel, illetve az integráltakkal megkötött szerződés egy példányát (szolgáltatást részletesen leíró mellékletével) - a szerződés megkötését követően harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából legkésőbb a tárgyév november 15-éig lehet benyújtani az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz. Előjegyzésbe nem vett szerződés alapján támogatás nem folyósítható. (2) A támogatás kifizetése iránti kérelmet az e rendelet 4. számú melléklete szerint legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell írásban benyújtani. A támogatás kifizetésének alapját a kérelem benyújtását megelőző negyedév első napján fennálló területi adatok képezik. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonatot is csatolni kell a kérelemhez. (3) A támogatás kifizetése iránti kérelemhez mellékelni kell a) a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő esetében a szerződés alapján fizetett díjról kiállított számla és a kifizetést igazoló bizonylatok másolatát; b) a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti integrátor esetében az integráltak nyilatkozatát arról, hogy az integrátor a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett. Ezen nyilatkozatokat évente csak egy alkalommal, a tárgyév október hó 15-éig kell benyújtani az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz. 22. § (1) A támogatás igénybevételének jogosságát az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság állapítja meg. (2) A támogatási kérelem elfogadása esetén a támogatást az erdészeti hatóság utalja át. 23. § Az erdőbirtokossági társulat, valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szervezetek megalakulásához, működési költségeihez támogatást vehetnek igénybe a) a 2003. november 1-jét követően megalakult az erdőbirtokossági társulatok, illetőleg a kizárólag erdőtulajdonos tagokból álló és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezetek, az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény alapján gazdasági társasággá átalakult, kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezetek, amelyek megfelelnek a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek; b) a 18. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti erdőgazdálkodási integrátor. 24. § A támogatás mértéke: a) az alapítás számlával igazolt költségeinek nyolcvan százaléka, de legfeljebb négyszázezer forint, a 18. § a) pontjában megjelölt szervezetek részére, a cégbírósági bejegyzésük igazolása esetén az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz benyújtott számlák alapján, b) az erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege hektáronként ötezer forint, legfeljebb ötmillió forint, de nem haladhatja meg a számlával igazolt, ténylegesen elszámolt szakirányítási támogatással csökkentett működési közvetlen költségeinek ötven százalékát, c) az erdőgazdálkodási integrátor - az erdőbirtokossági társulatot és az erdőszövetkezetet kivéve forgóeszköz-feltöltéséhez és működése közvetlen költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege a 2004. január 1-jét követően integrált terület után hektáronként ötezer forint, legfeljebb tízmillió forint, de nem haladhatja meg az erdőgazdálkodási tevékenységből származó nettó árbevétel tíz százalékát. Évközi szerződéskötés esetén a támogatás időarányosan vehető igénybe. 25. § (1) A támogatási kérelmet az e rendelet 4. számú melléklete szerint lehet benyújtani a kérelmező székhelye szerint illetékes erdészeti hatósághoz a cégbejegyzést követő hatvanadik napig, integrátorok esetében a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig lehet benyújtani. (2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a) alapítási költségekhez aa) az alapszabályt vagy az alapító okiratot, ab) a cégbejegyzési határozatot, ac) a számla és a kifizetést igazoló bizonylatok másolatát az igazolt alapítási (szervezési) költségekről; b) működési költségekhez az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolót, illetve 2004. évi alakulás esetén az üzleti tervet. (3) A támogatási kérelmet és a csatolt mellékleteket a kérelmező székhelye szerint illetékes erdészeti hatóság megvizsgálja, és a kérelem elfogadása esetén intézkedik a támogatás kifizetéséről.
26. § Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül különösen, ha a támogatásban részesült erdőgazdálkodói szervezetek a tevékenységüket a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül megszüntetik.
2.2. A jóléti és a parkerdő fenntartás támogatása 27. § A támogatást - pályázat alapján - az veheti igénybe, aki/amely az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett közjóléti létesítménnyel rendelkezik és annak közhasználatát biztosítja. 28. § (1) A támogatás az alábbi jogcímek szerint vehető igénybe: a) üdülő- (pihenő-, séta- és kiránduló-) erdők, erdei táborok, valamint a lakóterületeket és kirándulóközpontokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményei, berendezései; b) turisztikai célt szolgáló gépkocsiutak és autóspihenők; c) arborétumok, botanikus kertek; d) egyéb közjóléti célt (pl. oktatás, ismeretterjesztés) szolgáló műszaki létesítmények üzemeltetési és fenntartási költségeihez. (2) A támogatás alapja a jóléti és parkerdők üzemeltetési és műszaki létesítmények fenntartási munkáinak közvetlen költségének összege. 29. § (1) A pályázatot - az e rendelet 5. számú melléklete szerint - a pályázati felhívás megjelenését követő harminc napon belül lehet benyújtani az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz. (2) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a minisztérium a pályázati felhívás megjelenését követő hatvan napon belül állapítja meg és támogatási okiratot állít ki. (3) A támogatási összeg kiutalásáról a minisztérium intézkedik. A támogatási okirat alapján a minisztérium ötven százalék előleg kiutalása iránt intézkedhet. (4) A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 1-jéig köteles beterjeszteni az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz. Az elszámolásokat a felülvizsgálatot követően legkésőbb december 10-ig kell megküldeni a minisztérium részére.
2.3. Az erdei vasutak működtetésének támogatása 30. § Támogatást - pályázat alapján - azok a szervezetek igényelhetnek, amelyek az erdei vasutakat turisztikai, személyszállítási célból menetrendszerűen üzemeltetik. 31. § (1) A támogatás a közcélú személyszállítás üzemeltetési és fenntartási költségeinek az árbevételt meghaladó különbözetéig igényelhető, mértékét pénzügyi és számviteli adatokkal alátámasztott pályázat alapján kell meghatározni. (2) A pályázatot a pályázati kiírás megjelenését követő tizenöt napon belül kell a minisztériumhoz benyújtani. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a minisztérium állapítja meg. (3) A támogatás részletes feltételeiről az erdei vasutat üzemeltető és a minisztérium megállapodást köt és intézkedik a támogatás összegének a támogatási okiratban meghatározott időpontokban történő kiutalásáról. (4) A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 1-jéig köteles a minisztérium részére megküldeni. 32. § (1) A II. fejezet I. erdészeti feladatok támogatása 1-2. pont alatti jogcímeken folyósított támogatások felhasználását a minisztérium, illetve az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatóság ellenőrzi. (2) A II. fejezet I. erdészeti feladatok támogatása 1-2. pont alatti jogcímeken folyósított támogatásokkal kapcsolatos elszámolásoknak a rendeletben, illetve a támogatási okiratban meghatározott határidőn túl történő benyújtása a még ki nem fizetett támogatás összegére vonatkozóan jogvesztő hatályú és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, az addig folyósított támogatások jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek. (3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatóság rendeli el. (4) A támogatást a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok előirányzatfelhasználási keretszámláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az erdészeti hatóság által határozatban megjelölt számlára kell visszafizetni.
3. Az erdőkárok elhárításának támogatása 33. § (1) A támogatást az erdőgazdálkodó, valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelőhálózatot működtető veheti igénybe.
(2) Az erdőgazdálkodó elsősorban az őshonos, lombos erdőállomány-alkotó fő fafajok (a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak), valamint a fenyők elhalása miatt kitermelt száradék faanyag után nyolcszáz forint/bruttó köbméter rendkívüli támogatásban részesül az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) az elhalás a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő erdőterületeken a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható erdőkárosodás miatt lépett fel, b) a tárgyévben kitermelt elhalt fatérfogat legalább a károsodott erdőrészlet élőfakészletének több mint öt százaléka. (3) Az erdőgazdálkodó erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságtól a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kérheti az 1. számú melléklet szerinti igazolás kiadását. A támogatás az igazolás kiadásával igényelhető az adóhatóságtól. (4) Az erdőkárok elhárításának támogatására rendelkezésre álló pénzösszegből évenként legalább a keret ötven százalékát az erdővédelmi mérő- és megfigyelőhálózat tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezetére lehet fordítani. A minisztérium az erdővédelmi mérő- és megfigyelőhálózatot működtető állami szerv részére támogatási okiratot állít ki és a támogatási okiratban meghatározott időpontokban intézkedik az 1. számú melléklet szerinti igazolás kiadásáról. A támogatás az igazolás kiadásával igényelhető az adóhatóságtól. (5) A kitermelt famennyiséget az illetékes erdészeti hatóság ellenőrzi és igazolja. (6) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatóság kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál. (7) A támogatást a 10032000-01905599 számú APEH Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás lebonyolítási számláról kell teljesíteni. (8) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az illetékes erdészeti hatóság által határozatban megjelölt számlára kell visszafizetni.
II. A TERMŐFÖLD MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK, HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 34. § A támogatást a 10032000-01220191-53000004 számú Termőföld minőségi védelme, hasznosítása előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.
1. A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatása 35. § A támogatás a következő célokra vehető igénybe: a) gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tétele; b) birtok-összevonási célú önkéntes földcsere lebonyolításának elősegítése; c) selejtezésre kerülő ültetvények (szőlő, gyümölcsös) felszámolása; d) az erdő és a fásított terület művelési ágú termőföldek kivételével, a termőföldek megközelítését szolgáló, nem szilárd burkolatú utak és hozzájuk kapcsolódó vízelvezető árkok működőképességének felújításnak nem minősülő fenntartása. E rendelet alkalmazásában nem minősül szilárd burkolatú útnak a legfeljebb tíz centiméter vastagságú kőzúzalék borítással rendelkező út. 36. § (1) A támogatásban - a 35. § d) pontjában foglalt célt kivéve - mezőgazdasági termelést folytató, termőföldtulajdonnal rendelkező vagy termőföldet használó, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján földhasználati nyilvántartásba vett igénylő részesülhet. A termőföldet használó - amennyiben nem a termőföld tulajdonosa - csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha az elvégzendő munkákkal érintett föld tulajdonosa a tervezett cél megvalósításához írásbeli hozzájárulását adta. (2) A 35. § d) pontja szerinti cél esetén támogatásban csak az út tulajdonosa vagy kezelője, illetőleg az általuk megbízott részesíthető. Az erre a célra benyújtott pályázathoz mellékelni kell legalább három, a munkák költségeire vonatkozó árajánlatot. (3) A támogatásban részesülő célok közül ugyanazon célra és földterületre - a 35. § d) pontja szerinti célt kivéve - támogatás ismételten nem vehető igénybe. A 35. § d) pontja szerinti cél támogatására a pályázatban megjelölt megtérülési időt követően, de legalább öt év eltelte után ismételt pályázat benyújtására van lehetőség. (4) A 35. § a)-c) pontja szerinti célok esetében támogatásban csak az részesíthető, aki vállalja, hogy a) a támogatással megvalósult fejlesztés megfelel a minimális környezetvédelmi előírásoknak, b) vállalja, hogy követi a külön jogszabály szerinti helyes gazdálkodási gyakorlatot, és
c) kötelezi magát, hogy vállalkozása megfelel az e rendelet 10. számú melléklete szerint számított gazdaságilag életképes üzem kritériumának, d) rendelkezik mezőgazdasági szakirányú képzettséggel [az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 62. szakmacsoport szerinti bizonyítvánnyal, illetve annál magasabb fokú agrárképesítéssel] vagy legalább igazoltan ötéves, mezőgazdasági szakmai gyakorlattal. 37. § (1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott áfa nélküli költségek legfeljebb negyven százaléka. (2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételeit, a pályázat benyújtásának határidejét a minisztérium teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. (3) A pályázatokat a föld fekvése szerint illetékes megyei földhivatalnál (a továbbiakban: földhivatal) öt példányban kell benyújtani. (4) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a Földvédelmi Bíráló Bizottság javaslatának figyelembevételével dönt. 38. § (1) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium az odaítélt támogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján a földhivatal a pályázóval támogatási szerződést köt és annak két példányát az aláírást követő két héten belül megküldi a minisztériumnak. (2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a földhivatal értesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg a földhivatallal. (3) A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti a földhivataltól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. Ha a földhivatal a kérelemnek helyt ad, a módosított szerződés két példányát köteles a minisztériumnak megküldeni. (4) A támogatási szerződésben vállalt feladatok teljesítését a minisztérium és a földhivatal ellenőrzi.
2. Birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatása 39. § (1) Pályázat alapján támogatást vehet igénybe a termőföldtulajdon szerzésére jogosult, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodó, vállalkozói vagy őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély, illetőleg az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett egyéni erdőgazdálkodó, ha a meglévő és a támogatás alapját képező termőföldterülete együttes nagysága a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdése által meghatározott termőföldszerzési korlátokat nem haladja meg, és a) erdő művelési ágú termőföld esetén azonos településen fekszik, vagy a már meglévő erdőnek az erdőterv szerinti része, vagy ahhoz csatlakozik; b) nem erdő művelési ágú termőföld esetén - a település határától függetlenül - azonos vagy egymáshoz csatlakozó dűlőben van. (2) Nem lehet pályázni a termelőszövetkezeti külön lapon részarányként nyilvántartott termőföld megvásárlására. (3) Külön elbírálás alá esik az a pályázat, amikor a tulajdonjog megszerzésére közeli hozzátartozók közötti adásvétel, illetve önkéntes földcserének minősíthető adásvétel alapján kerül sor. (4) Nem támogatható a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás, ha az (1) bekezdés szerinti meglévő terület egy éven belül ajándékozás jogcímén került a pályázó tulajdonába. (5) A támogatás utófinanszírozás jellegű, így csak azok a termőföldszerzések támogathatók, melyeknél az adásvételi szerződésben foglalt vételár a pályázat benyújtásáig kiegyenlítésre került. 40. § (1) Támogatás igénybevételére - a 39. §-ban foglalt feltételeken túl - az a vásárlás időpontjában már legalább egy hektár, szőlő és gyümölcsös művelési ágú termőföldből legalább ötezer négyzetméter nagyságú termőföldtulajdonnal rendelkező belföldi magánszemély jogosult a) aki vállalja, hogy a termőföldszerzéssel megvalósult fejlesztés megfelel a minimális környezetvédelmi előírásoknak, b) vállalja, hogy követi a külön jogszabály szerinti helyes gazdálkodási gyakorlatot, és c) kötelezi magát, hogy vállalkozása megfelel az e rendelet 10. számú melléklete szerint számított gazdaságilag életképes üzem kritériumának, d) rendelkezik mezőgazdasági szakirányú képzettséggel [az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 62. szakmacsoport szerinti bizonyítvánnyal, illetve annál magasabb fokú agrárképesítéssel] vagy legalább igazoltan ötéves, mezőgazdasági szakmai gyakorlattal, e) akinek termőföldtulajdona a vásárlás révén tulajdonába kerülő termőfölddel együtt a kettőszáztíz aranykoronát, erdő művelési ágú termőföld esetén a hat hektárt, szőlő és gyümölcsös művelési ágú termőföld esetében pedig a két hektárt meghaladja, és f) kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással tulajdonul megszerzett termőföldet a támogatás folyósításától számított öt éven belül fa) nem idegeníti el, fb) más célra nem használja fel, és fc) a művelési ágának megfelelő tényleges mező-, illetőleg erdőgazdasági műveléssel hasznosítja.
(2) A támogatás mértéke az adásvételi szerződésben kikötött vételár legfeljebb húsz százaléka, de pályázatonként maximum hárommillió forint. (3) Egy pályázó a 2004. évben legfeljebb két pályázatot nyújthat be. 41. § (1) A pályázatot az adásvételi szerződés keltétől számított kilencven napon belül és e határidő betartásával legkésőbb 2004. szeptember 30-ig lehet a minisztériumhoz benyújtani. (2) A pályázatot a minisztérium a benyújtástól számított hatvan napon belül bírálja el. (3) A pályázókat pályázatuk elfogadásáról a minisztérium a döntést követő harminc napon belül értesíti, és egyidejűleg intézkedik az odaítélt támogatások Magyar Államkincstáron keresztül történő folyósításáról, valamint az illetékes földhivatal felé, a pályázattal érintett ingatlanok tekintetében, az öt évre szóló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. (4) Az (1) bekezdés szerinti pályázat és mellékleteinek tartalmi és formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza. 42. § Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a pályázó tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem kerül bejegyzésre, illetve, ha a pályázathoz csatolt, a támogatás előfeltételéül előírt kötelezettségvállaló nyilatkozatokban foglaltakat megszegi, vagy ha a minisztérium az elidegenítési és terhelési tilalom első ranghelyi bejegyzését nem tudja érvényesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium határozattal rendeli el.
III. ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TENYÉSZTÉSSZERVEZÉSI FELADATOK TÁMOGATÁSA 43. § A támogatás célja a tenyészállat állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése. 44. § Támogatható tevékenységek: a) törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása; b) állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése és fejlesztése; c) az állattenyésztéssel, törzskönyvezéssel kapcsolatos ismeretátadást szolgáló szakmai kiadványok, tanulmányok készítése; d) speciális törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési projektek megvalósítása. 45. § Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki/amely a) az adott fajta nemesítését végzi (elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület vagy szövetség (a továbbiakban e fejezetben: tenyésztő szervezet), b) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek (a továbbiakban: Átv.) megfelelő, megbízás alapján törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatot, valamint a tenyészértékbecslést végez, illetve végeztet, c) a törzskönyvezési adatgyűjtésben és feldolgozásban részt vesz, és d) a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. 46. § Kérelem alapján támogatás igényelhető a 44. § a) pontjában meghatározott célokra az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott mértékben és módon. 47. § (1) A normatív támogatások mértéke a törzskönyvezés és tenyészértékbecslés esetében nem haladhatják meg a felmerült költségek száz százalékát, illetve teljesítményvizsgálatok esetében a felmerült költségek hetven százalékát. (2) A 44. § a) pontja alapján a normatív támogatást az igényelheti, aki/amely az állattenyésztési, tenyésztésszervezési tevékenységet végzi, illetve végezteti, az e rendelet 6. számú mellékletében foglalt mértékben és feltételekkel, amennyiben ezt az előírt módon hitelt érdemlően igazolja. 48. § A támogatási kérelem az e rendelet 7. számú melléklete szerint, a minisztériumhoz kell benyújtani. A beérkezett, hiánytalan igénylésekhez a minisztérium havonta kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének kifizetéséről. 49. § A normatív támogatás 2004. december 31-ig elvégzett tevékenységről kiállított igazolás alapján 2005. március 10-ig igényelhető. 50. § (1) Pályázat alapján támogatás igényelhető a 44. § b)-d) pontjaiban meghatározott célokra. (2) A 44. § b) és d) pontjaiban meghatározott támogatásokra pályázat útján legfeljebb negyven százalékos, a 44. § c) pontjában meghatározott támogatásra legfeljebb hetven százalékos támogatás adható. (3) A pályázat útján elnyerhető támogatás részletes feltételeit a minisztérium pályázati felhívásban teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. (4) A pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani. (5) A 44. § b)-d) pontjaiban meghatározott támogatásokra a pályázat benyújtásának határideje a pályázati kiírás Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben való megjelenését követő harmincadik nap. (6) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium dönt. A minisztérium a döntést követően a támogatottal szerződést köt.
51. § (1) A támogatottak ellenőrzését a minisztérium, illetve a minisztérium által felkért szakértő szervezet végzi. (2) Az Átv. 13. §-a szerinti tenyésztési hozzájárulás a) befizetésének ellenőrzéséről az OMMI, b) behajtásáról az illetékes adóhatóság - az OMMI megkeresésére - gondoskodik. 52. § A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el. 53. § A támogatást a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztési, tenyésztésszervezési előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.
IV. A HALGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA 54. § A támogatási forma célja a természetes vizek halállományának és a halak élőhelyének szinten tartása, illetve fejlesztése, a halászati kutatás támogatása és a halászattal kapcsolatos ismeretterjesztés elősegítése. A támogatás kizárólagosan nemzeti forrásokból pályázat útján igénybe vehető támogatás. 55. § A támogatás jogcímei és mértéke: a) természetes vizek halállományának védelme, halgazdálkodási terven felüli pótlása, élőhelyek javítása, az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb a teljes megvalósítási költség ötven százaléka, b) természetesvízi halászattal összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenység támogatása, az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb a teljes megvalósítási költség hetvenöt százaléka. 56. § A támogatást a halászatra jogosult vagy a halgazdálkodás területén oktatási és kutatási feladatokat ellátó természetes és jogi személyek, valamint a halgazdálkodást folytató szervezetek érdek-képviseletei vehetik igénybe. A támogatás igénybevételére vonatkozó részletes feltételeket a pályázati felhívás tartalmazza. 57. § A támogatást a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodási tevékenységek előirányzatfelhasználási keretszámláról kell teljesíteni. 58. § (1) Az 55. § a) pontja szerinti pályázatokat a pályázattal érintett halászati vízterület szerint illetékes Hivatal vadászati és halászati felügyelőségéhez lehet benyújtani, ahonnan a halászati felügyelő véleményével továbbítják a minisztériumnak. (2) Az 55. § b) pontja szerinti pályázatokat közvetlenül a minisztériumba lehet benyújtani. (3) A pályázatok benyújtási határidejét a pályázati felhívás tartalmazza. 59. § A támogatási igényt a minisztérium bírálja el és a döntést követően a minisztérium a kedvezményezettel szerződést köt. A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a minisztérium a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében, attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja. A támogatás folyósításáról a minisztérium gondoskodik. 60. § A támogatás felhasználását a területileg illetékes halászati felügyelőségek, esetenként a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetését a minisztérium rendeli el, és azt az 57. §-ban megadott számlára kell visszafizetni.
V. A VADGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA 1. A vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása 61. § Az agrártámogatások keretében évente meghirdetett pályázati rendben - pályázat útján - vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élőhelye megőrzésének, valamint védelmének érdekében. 62. § Támogatás vehető igénybe: a) a tenyésztett fácán és fogoly kibocsátásával a természetes törzsállomány dúsításához és az ehhez szükséges természetes élőhelyi feltételek megteremtéséhez, b) a szabadon élő apróvadállomány természetes élőhelyi feltételeinek javításához, c) a nagyvadállomány mező- és erdőgazdasági károkozása csökkentését elősegítő természetes élőhelyi feltételek megteremtéséhez. 63. § A pályázatban kérelmezett cél nem haladhatja meg a Vtv. alapján a tárgyévvel kezdődő vadászati évre jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben meghatározott kereteket. 64. § Támogatást igényelhet a vadászatra jogosult. 65. § A támogatás évenként, pályázónként - azonos vadászatra jogosult esetében vadászterületenként - és pályázatonként az ötmillió forintot nem haladhatja meg. A támogatás feltétele ötven százalék saját forrás biztosítása.
66. § A pályázatot a vadászatra jogosult vadászterülete szerint illetékes vadászati hatósághoz (a továbbiakban: vadászati hatóság) kell benyújtani. 67. § A pályázat benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre. 68. § A nyertes pályázóval a minisztérium nevében a vadászati hatóság támogatási szerződést köt. 69. § A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a vadászati hatóság a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében, attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja. 70. § A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani. 71. § A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a támogatási szerződést megkötő vadászati hatóság rendeli el.
2. A vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása 72. § Az agrártámogatások keretében a vadgazdálkodással összefüggő kutatás, ismeretterjesztés támogatására évente meghirdetett pályázati rendben - pályázat útján - vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe. 73. § A támogatás mértéke tudományos kutatás támogatása esetében az igazolt költségek legfeljebb hetvenöt százaléka, a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása esetében az igazolt költségek legfeljebb ötven százaléka. 74. § A támogatást az veheti igénybe, aki a vadgazdálkodási ágazat területén kutatási feladatokat lát el, továbbá a vadgazdálkodási ágazattal kapcsolatos ismeretterjesztést, a vadászati kultúra ápolását végzi vagy e tevékenységet elősegíti. 75. § A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. 76. § A pályázat benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre. 77. § A támogatást a minisztérium a rendelkezésére álló előirányzaton belül engedélyezi, és a nyertes pályázóval támogatási szerződést köt. 78. § A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a minisztérium a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja. 79. § A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani. 80. § A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a 79. §-ban meghatározott számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
3. A különleges rendeltetésű vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása 81. § A különleges rendeltetésű vadászterületek vadállományának fenntartásával kapcsolatosan felmerült többletköltség kompenzálására évente meghirdetett pályázati rendben - pályázat útján - vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe. 82. § A támogatás a különleges rendeltetést megállapító határozatban foglalt céllal összefüggő, felmerült többletköltségek ellenében, legfeljebb ötmillió forint összegben vehető igénybe. 83. § A támogatást a Vtv. 21. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti okból különleges rendeltetésűnek minősített vadászterület vadászatra jogosultja veheti igénybe. 84. § A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre. 85. § A támogatást a minisztérium a rendelkezésére álló előirányzaton belül engedélyezi, és a nyertes pályázóval támogatási szerződést köt. A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a minisztérium a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja. 86. § A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
4. A vadászható állatfajok monitorozásának támogatása 87. § Az agrártámogatások keretében - kérelem alapján - vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a vadászható állatfajok monitorozása, fajvédelmi programok kidolgozása, fogoly, vízivad és egyéb apróvadfajokkal kapcsolatos mérő-megfigyelő rendszerek kialakítása, továbbá az Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: adattár) működtetése, valamint trófeabírálati tevékenység végzése céljából. 88. § A támogatás mértéke a felmerült és igazolt költségek száz százalékáig terjedhet. A támogatást a minisztérium a rendelkezésére álló előirányzaton belül engedélyezi. 89. § A támogatást az veheti igénybe, aki a vadgazdálkodási ágazat területén kutatási feladatokat lát el és egyéb monitoring tevékenységet végez, továbbá aki trófeabírálatot folytat, valamint az adattárat működteti. 90. § A támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás erre vonatkozó része tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre. 91. § A támogatás kifizetése iránti kérelem elfogadása esetén a minisztérium megbízási szerződést köt a kérelmezővel. 92. § A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
III. Fejezet KÖLTSÉGVETÉSBŐL MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSOK 1. Egyes ültetvények telepítésének támogatása 93. § (1) E jogcím alapján pályázat benyújtásával ültetvénytelepítési támogatás igényelhető az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott fajok esetében a 10032000-01220191-51000008 számú Fejlesztési típusú támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról. (2) A támogatás célja az ültetvények kor- és fajtaösszetételének piaci igényekhez igazítását, a termelési szerkezet változtatását, a termékek minőségének javulását célzó, így különösen a) pótlás jellegű, b) fajtaszerkezet-változtatást, -korszerűsítést eredményező újratelepítésekkel, valamint c) meglévő felvevőpiacokat kiszolgáló, bővítő jellegű telepítésekkel elősegíteni a gazdaságok jövedelmi helyzetének javítását. (3) A támogatás igénylésének, igénybevételének, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét az R.-ben, Áhmr.-ben, valamint a regisztrációs rendeletben foglaltak szabályozzák. 94. § E jogcím alkalmazása tekintetében a) döntéshozó: a Hivatal vezetője, aki rendelkezik a miniszternek a pályázatokkal kapcsolatos (elfogadó vagy elutasító) döntés meghozatalára feljogosító okiratával; b) telepítés: magába foglalja a talajalkalmassági vizsgálatokat, a talaj-előkészítést (forgatás, tápanyagfeltöltés), ültetést, támberendezés létesítését, a termőre fordulásig az ültetvény ápolását (beleértve az évenkénti pótlást is); c) ültetés: a szaporítóanyag talajba helyezése. 95. § (1) A támogatás igénylésére jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki/amely a) tevékenységét TEÁOR számmal is feltüntető, érvényes egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy a tárgyévre érvényesített betétlappal ellátott őstermelői igazolvánnyal vagy harminc napnál nem régebbi cégbírósági cégkivonattal tudja igazolni; b) nem áll csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt, természetes személy esetében végrehajtási eljárás alatt; c) olyan természetes személy, aki rendelkezik mezőgazdasági szakirányú képzettséggel [az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 62. szakmacsoport szerinti bizonyítvánnyal, illetve annál magasabb fokú agrárképesítéssel] vagy legalább igazoltan ötéves, a kertészeti, szőlészeti ágazatban szerzett szakmai gyakorlattal; d) olyan jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek tagjai között vagy alkalmazásában legalább egy olyan felelős vezető személy van, aki a c) pontban foglaltaknak megfelel. (2) Támogatás igénybevételének további feltételei, hogy a mezőgazdasági termelő
a) rendelkezik a beruházási költség legalább huszonöt százalékának megfelelő mértékű saját forrás összegével (a saját forrás - amely a támogatott program, projekt megvalósítására rendelkezésre álló, vagy az adott célra elkülönített pénzösszeg - kamattámogatásban nem részesülő pénzintézeti hitellel is biztosítható); b) vállalja, hogy a szakmailag előírt talaj-előkészítést követően a szaporítóanyag elültetését a kiadott támogatási okirat keltezésétől számított hat hónapon belül - de legalább az okirat kiadásának évében - megkezdi, és az ültetést tizenkét hónapon belül befejezi; c) vállalja, hogy a termőre fordulás időpontjáig a beruházást befejezi, és a támogatással létrehozott ültetvényt a termőre fordulást követően a támogatott hitel futamidejéig, de legalább öt évig - spárga esetében négy évig, földieper esetében három évig - rendeltetésének megfelelően hasznosítja és vezeti a rendelet 9. számú mellékletében szereplő "Telepítési és ápolási napló"-t; d) biztosítja a minisztérium, Hivatal, a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számára az ellenőrzés lehetőségeinek feltételeit; e) vállalja, hogy a tervezett fejlesztés megfelel a minimális környezetvédelmi előírásoknak; f) vállalja, hogy követi a külön jogszabály szerinti helyes gazdálkodási gyakorlatot, és g) kötelezi magát, hogy vállalkozása megfelel a 10. számú melléklet szerint számított gazdaságilag életképes üzem kritériumának. (3) Támogatás a mezőgazdasági termelő a) tulajdonát képező, vagy b) tartós - legalább a szakmailag igazolható termőre fordulást követő ötödik év végéig érvényes haszonbérleti szerződéssel - bérleményét képező, valamint c) többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy intézmény esetében a vagyonkezelésében lévő, belföldi földtulajdonon megvalósítani tervezett beruházáshoz igényelhető. (4) Nem vehető igénybe támogatás ha az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek, továbbá a) valótlan adatszolgáltatás esetén; b) a bérelt ingatlanon tervezett fejlesztés esetén, ha a bérleti szerződés nem biztosítja a bérlő számára kizárólagos joggal, a támogatással megvalósuló ültetvény termesztésben tartásának lehetőségét; c) ha a fejlesztés megvalósulásának helyéül szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes. (5) Az e rendeletben meghatározott ültetvénytelepítési támogatás a támogatási okiratban foglalt éves ütemezéshez igazodóan forrás és teljesítésarányosan, kifizetett számlák alapján vehető igénybe. 96. § (1) Az ültetvény telepítéséhez igényelhető támogatás alapjául az ültetvény a) tervezésének, b) telepítésének, valamint c) kerítés, térburkolat, permetlétároló létesítésének a költségei vehetők figyelembe. (2) Ültetvénytelepítéshez a) árutermelő gyümölcsös és egyéb fajok ültetvényei esetén az elismert beruházási költség legfeljebb harmincöt százalékának, b) dísznövények telepítése esetén az elismert beruházási költség legfeljebb harminc százalékának, c) üzemi törzsültetvények esetén az elismert beruházási költség legfeljebb negyven százalékának megfelelő, vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatás nyújtható, illetve vehető igénybe, az e rendelet 8. számú melléklete szerinti támogatásban részesíthető fajokra (3) A (2) bekezdés szerinti vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatás összege nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás esetében a hatvanmillió forintot, a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetén a hárommillió forintot. (4) A (2) bekezdés szerinti vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatáson felül a pénzügyi intézménytől legfeljebb tízéves időtartamra felvett, az R. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelő, a (2) bekezdés a) és c) pontjai esetén legfeljebb százötvenmillió forint, a (2) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb hatmillió forint éven túli lejáratú beruházási hitel után a) forinthitel esetén a kamatterhelés időpontjában érvényes három havi BUBOR-ral számított kamat ötven százalékának megfelelő kamattámogatás, b) devizahitel esetén a hitelszerződés szerinti kamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe, illetve nyújtható, de a tőkejuttatás és a kamattámogatás együttes támogatás tartalma (támogatás intenzitása) egyik esetben sem haladhatja meg a beruházás áfa nélküli összes költéségének az ötven százalékát. (5) A támogatási összeg (3) bekezdésben meghatározott felső határát nem haladhatja meg a) a mezőgazdasági termelő és a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy társaságok, b) egy természetes személy vagy egy gazdasági társaság - kivéve a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat - többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által igénybe vett támogatások együttes összege sem. 97. § (1) A támogatás a minisztérium által meghirdetett pályázati felhívásra a beruházás helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtott pályázat alapján ítélhető meg.
(2) A pályázatot nyolc példányban, a pályázati felhívásban meghatározott tartalommal lehet benyújtani a beruházás helye szerint illetékes Hivatalhoz. A pályázatok beadása folyamatosan történik. (3) Egy pályázatban csak egy fajhoz, egy összefüggő földterületen megvalósuló telepítéshez igényelhető támogatás. (4) A pályázatot - a benyújtott formában és tartalommal, hiánypótlás lehetősége nélkül - az Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Döntéshozó saját hatáskörben bírálja el, a benyújtást követő harminc napon belül. A vonatkozó jogszabályoknak és a pályázati felhívásban foglaltaknak nem megfelelő pályázatot a Döntéshozó elutasítja. A pályázattal kapcsolatban a döntést követő tíz napon belül a pályázó írásban értesítést kap. (5) A beruházások támogatására megyei támogatási keretek kerülnek kialakításra. A pályázatok a támogatási keret összegéig kerülhetnek elfogadásra. A beruházások támogatására rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható pályázatok elutasításáról, esetlegesen fajok szerint differenciálva, de minden pályázatra azonos mértékkel arányosan csökkentett támogatási összeggel történő elfogadásáról a döntéshozó jogosult intézkedni. (6) Amennyiben a pályázat elfogadásra kerül, a döntéshozó támogatási okiratot állít ki. A támogatási okirat érvényét veszti és a támogatás nem vehető igénybe, ha a Gazdálkodó a támogatási okirat kiadásától számított hat hónapon belül, de legalább az okirat kiadásának évében a szaporítóanyag ültetését nem kezdi meg. 98. § (1) A pályázathoz csatolni kell a) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerinti, érvényes telepítési engedélyt (üzemi törzsültetvények esetében az OMMI engedélye is szükséges); b) talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvéleményt; c) nyilatkozatot arról, hogy az új ültetvényen megtermelt termék értékesítése vagy feldolgozása hosszú távon biztosított (saját kapacitás, szövetkezeti kapacitás, hosszú távú - öt-tíz év - szerződés vagy szándéknyilatkozat stb.), továbbá nyilatkozatot az ellenőrzés tűréséről a termesztésben-tartási kötelezettség végéig; d) kötelezettségvállalást, hogy a beruházást a szakmai követelményeknek megfelelően végzik; e) gyümölcsös telepítés esetében: a termőhely ökológiai alkalmasságának igazolását, amelyet a Gyümölcs Termőhelyi Kataszter kezelésével megbízott Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató, Fejlesztő Kht., illetve az általa megbízott Fertődi Gyümölcstermesztő Kutató Fejlesztő Kht. vagy Újfehértói Gyümölcstermesztési Szaktanácsadó Kht. ad ki; f) pályázati felhívásban megjelölt egyéb igazolásokat, nyilatkozatokat (saját forrás, köztartozás-mentesség, az illetékes terméktanács javaslata stb.). (2) A támogatás feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő igazolt származású, tünetileg vírusmentes szaporítóanyagot használ, amely lehet a) engedélyes árutermelő iskolában előállított, OMMI által ellenőrzött, minősített ültetési anyag; b) import szaporítóanyag esetében honosító minősítéssel ellátott ültetési anyag; c) hatóságilag ellenőrzött, igazolt eredetű alapanyag felhasználásával, házi szaporító iskolában, saját célra előállított ültetési anyag. (3) A támogatás feltétele továbbá dísznövény esetében legalább ötszáz négyzetméter, bogyós gyümölcsök esetében legalább ezerötszáz négyzetméter, egyéb esetekben legalább háromezer négyzetméter ültetvény telepítése. 99. § (1) A mezőgazdasági termelő a támogatást a döntéshozó által kibocsátott támogatási okirat alapján a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága Állampénztári Irodájától igényelheti. (2) A támogatással megvalósuló beruházások rendeltetésszerű használatának és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítékaként, a 95. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti termesztésben tartási kötelezettség végéig, az állam javára az R 8. § (1) bekezdés f) pontja szerinti biztosíték, elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre a támogatással érintett vagy a gazdálkodó tulajdonát képező más felajánlott ingatlanra, a nem forgalomképes állami és önkormányzati tulajdonban lévő földrészlet kivételével. A bejegyzés a termesztésben tartási kötelezettség végéig szóló bankgaranciával kiváltható. (3) Az elidegenítési tilalom alól a) a be nem fejezett beruházásra vonatkozóan, különösen indokolt esetben - a támogatott életkörülményeiben, jövedelmi viszonyaiban, gazdálkodási körülményeiben, bekövetkezett negatív változás esetén - a miniszter, b) a beruházás befejezése (termőre fordulás) után indokolt esetben a döntéshozó felmentést adhat, ha az elidegenítés a támogatás igénybevételére egyébként is jogosult részére történik, és az új tulajdonos vállalja a támogatás igénybevételével járó kötelezettségek teljesítését. (4) A támogatási feltételek nem vagy csak részleges teljesítése vagy a beruházás részleges teljesítése esetén az el nem telepített, illetve a befejezési határidőre termőre nem fordítható területre felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, és a támogatás egésze vagy ezen része visszavonásra kerül. Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül továbbá a) a beruházásnak az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű megvalósítása;
b) ha nem valósul meg a beruházás legalább hetvenöt százalékában (a beruházás megvalósításának az ültetvény termőre fordítását kell tekinteni). A beruházás legalább hetvenöt százalékos teljesítése esetén, amennyiben a kedvezményezett a meg nem valósított beruházáshoz tartozó támogatási hányadot is felvette, az jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül; c) ha a támogatott az évenként szükséges ápolási, illetve pótlási munkálatokat nem végzi el; d) ha a beruházás, illetve az ültetvény ellenőrzését a 95. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettség végéig a támogatott akadályozza vagy azt lehetetlenné teszi; e) a mezőgazdasági termelő nem tett eleget az Áhmr. 87. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének; f) a támogatással létrehozott ültetvényt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt a gazdálkodó engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszi (apportálja); g) amennyiben a mezőgazdasági termelő a termesztésben tartási kötelezettségének fennállása alatt jogutód nélkül megszűnik, vagy a támogatási kérelem elbírálásánál figyelembe vett, a támogatással létesített ültetvényhez kapcsolódó tevékenységét megszünteti, vagy felszámolás, illetve végelszámolás hatálya alá kerül a támogatás egészét vagy időarányos részét - a (6) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően - a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni. (5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a döntéshozó rendeli el. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének az R. 13. § (2) bekezdése szerinti, az Európai Unió által elrendelt visszavonása esetén is a visszavonó határozatot a döntéshozó adja ki. (6) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten - a 93. § (1) bekezdésében meghatározott számlára - kell visszafizetni. (7) A jogosulatlanul igénybe vett és vissza nem fizetett támogatás köztartozásnak minősül, amelynek behajtása a döntéshozó kezdeményezése alapján adók módjára történik. (8) Folyamatban lévő támogatási ügyek esetében - különösen indokolt esetben - a miniszter a) kérelem alapján engedélyezheti a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló mezőgazdasági termelő beruházásának a termesztésben tartási kötelezettség idején belüli elidegenítését, ha az új tulajdonos feltéve, ha az egyébként jogosult lenne a támogatás igénybevételére - vállalja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését, b) mentesítheti a mezőgazdasági termelőt a végrehajtási rendelet, illetve annak alapján kiadott támogatási okirat egyes, a beruházás megvalósítását érintő pontjainak betartása alól, ha a beruházás a támogatási célnak, valamint a pályázatban részletezett funkciónak megfelelően határidőre megvalósul és az állammal szemben fennálló kötelezettségek maradéktalanul teljesíthetők. 100. § (1) Az állammal szembeni kötelezettségek betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzést a minisztérium és a Hivatalok látják el, szükség szerint más szakértő szervek (Magyar Államkincstár, OMMI és egyéb szervek) bevonásával. (2) A mezőgazdasági termelő az ültetvények szakmailag indokolt termőre fordulását követő hatvan napon belül a beruházásról készített beszámolót - ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is - köteles egy-egy példányban a Hivatalhoz és a Magyar Államkincstárhoz benyújtani. Az ültetvények szakmailag indokolt telepítésének megvalósítását a beruházás megkezdésének évében az ültetés befejezésekor és a termőre fordulás évében az OMMI ellenőrzi, arról jegyzőkönyvet készít és azt megküldi a Hivatalnak. A beruházás megkezdése időpontjának a telepítési és ápolási naplóban az ültetés megkezdését rögzítő időpont számít. 101. § A támogatásban részesült mezőgazdasági termelő köteles az ellenőrzést elősegíteni, a kért dokumentumokat, bizonylatokat és egyéb adatokat az ellenőrök rendelkezésére bocsátani, az ültetvény szemrevételezését lehetővé tenni.
2. Erdőtelepítés és fásítás támogatása 102. § (1) A támogatást az erdőgazdálkodó igényelheti, valamint az, aki a 103. § (1) bekezdésében és a 108. § (1) bekezdésében foglalt célok megvalósítását közvetetten elősegíti, és eleget tett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének. (2) A támogatás pályázat vagy kérelem alapján vehető igénybe. A pályázatot vagy kérelmet a termőföld területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani, a tárgyévet megelőző év október 1-jéig. (3) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, a minisztérium által meghatározott keretösszegen belül, és intézkedik annak kiutalásáról.
2.1. Az erdőtelepítés és a fásítás támogatása
103. § (1) Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján fajlagos, kivételes esetekben egyedi költségvetés alapján fejlesztési célú támogatás vehető igénybe: a) az erdőtelepítés műszaki befejezéséig nem mezőgazdasági területen az új erdők telepítési munkáihoz, ideértve a tervezést, a talaj-előkészítést, az erdősítést, valamint az ápolást, b) a telepítés befejezésétől számított 10 éven belül a befejezett erdősítések ápolásához, tisztításához, c) mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez, kivitelezéséhez. (2) Erdőtelepítéshez és fásításhoz támogatás csak akkor adható, ha a kivitelezés származási igazolvánnyal minősített szaporítóanyag felhasználásával készült. 104. § A támogatást területhez, fásítás esetén csemeteszámhoz rendelten kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de támogatással nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást egyedi létesítési költség szerint kell meghatározni. A támogatást az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni. 105. § (1) A 103. § szerinti erdőtelepítés, fásítás támogatásának módja és mértéke: a) tervezés: beruházási keretből erdőtelepítési, valamint a térségi erdészeti és egyéb erdei közjóléti tervezést támogatni és kifizetni csak akkor lehet, ha a tervezésre az erdészeti hatóság adott megbízást, vagy a tervezést előzetesen engedélyezte: aa) védelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőtelepítések tervezéséért 10 ha feletti terület 2-10 ha közötti területre 2 ha alatti területre
8 000 Ft/ha 10 500 Ft/ha 13 300 Ft/ha
számolható el úgy, hogy a tíz hektár feletti területre elszámolható legkisebb támogatás kilencvennyolcezer forint, a kettő és tíz hektár közötti területekre huszonnégyezer forint, ab) térségi erdészeti és egyéb erdei közjóléti fejlesztési tervezés egyedi árvetés alapján számolható el. A térségfejlesztéssel összefüggő területrendeltetési tervezési tevékenységen belüli erdőfejlesztési terveket az Állami Erdészeti Szolgálat készíti. Az erdőfejlesztési terv az egyes tervezési térségek meglévő erdeinek gazdasági és társadalmi szolgáltatásait, funkcióit meghatározó, ezek fejlesztését, szabályozását előíró, valamint az erdőterület növelésére vonatkozó lehetőségeket feltáró tervdokumentum, amely biztosítja az erdő mint természeti erőforrás hosszú távú hasznosítását és védelmét, az erdők közcélú szolgáltatásainak optimális kihasználását és beillesztését a térségek területfelhasználási rendszerébe; b) az erdőtelepítés támogatása: ba) összefüggő telepítés esetén: E Ft/ha Lejtés, készültségi fok
Tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható befejezett többéves egyéves Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható befejezett többéves egyéves
Célállománytípus egyéb egyéb nemes nyár kemény lágylombos lombos
tölgy és bükk
akác
540 370 350
230 190 170
420 300 290
250 190 170
300 280 220
350 300 230
710 490 460
300 280 220
530 370 360
-
370 350 290
460 370 300
fenyő
Meredek, 10 fok feletti lejtésű (géppel nem járható) lejtőkön hektáronként legalább háromezerötszáz folyóméter hosszúságú padkakészítésért hektáronként hatvanegyezer forint számolható el e táblázat szerinti támogatáson felül. A szegélyként vagy foltokban telepített tízezer darab cserje egy hektár egyéb kemény lombos erdőtelepítéssel egyenértékű, bb) egyedi telepítés, fásítás esetén:
Ft/db Készültségi fok Befejezett Többéves Egyéves
Nemes nyár
Egyéb fafaj
Szoliter cserje
350 300 240
550 440 410
180 120 110
Egyedi telepítést, fásítást suhánggal, sorfával vagy szoliter cserjével kell végezni. A szoliter cserje 2-3 éves, iskolázott, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott. A támogatások a telepítés, ápolás és védekezés anyagár költségeit is tartalmazzák. Az egyedi telepítést csak akkor szabad támogatni, ha a telepítés területtel nem számolható el. Ezt az erdészeti hatóság állapítja meg. Támogatást csak a megmaradt egyedek után lehet elszámolni, bc) fásításhoz szükséges szaporítóanyag számlával igazolt - áfamentes - beszerzési költsége mértékéig támogatható. Ez esetben a ba)-bb) pontok szerinti támogatás nem számolható el; c) a támogatások alkalmazásánál a 11. számú mellékletben meghatározott fafaj-csoportosítás alkalmazandó; (2) További fejlesztési támogatás számolható el a támogatás mellett a következő erdőtelepítési munkákért: a) tízezer forint számolható el hektáronként befejezéskor azokban a tölgy, bükk és fenyő erdőtelepítésekben, ahol az elegyfafajok aránya eléri a húsz százalékot, de nem haladja meg a harminc százalékot, b) tízezer forint számolható el hektáronként az igazoltan magtermesztő ültetvényből és törzskönyvezett magtermelő állományból származó tölgy és bükk szaporítóanyaggal az I-II. fatermési osztályú termőhelyeken végzett erdőtelepítésért az első kivitel évében. A támogatásban részesített szaporítóanyagnak az erdőrészletben egyenletes eloszlásban, a főfajra megadott törzsszám legalább hetven százalékos mértékéig jelen kell lenni, c) amennyiben az erdőtelepítés a befejezéskor vagy az ötéves felülvizsgálatkor az előzőekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, akkor a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve a támogatást az a) pont esetében az erdőtelepítés befejezését követő 5. évben, a b) pont esetében pedig az erdőtelepítés befejezésekor kell visszafizetni. 106. § (1) A 103. § szerinti befejezett erdőtelepítések ápolási és állománynevelési (tisztítási) munkáinak támogatása esetén a) befejezett erdőtelepítés ápolása a befejezést követő öt évig hektáronként ötezer forint, b) befejezett erdőtelepítés tisztítása a befejezést követő hat és tíz év között hektáronként ötezer forint. (2) Az erdőtelepítés műszaki befejezése után végzett erdőtelepítés ápolási, tisztítási munkák a beruházás részét képezik, amelyeket az üzemtervbe be kell vezetni. 107. § A 103. §-ban foglalt valamennyi támogatáshoz az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés ötven százalékos mértékéig részelszámolás nyújtható be tavasszal, legkésőbb május 31-éig. A támogatás további része az év végi elszámolás elfogadása után folyósítható. A kedvezményezett a következő évre benyújtott, a hatóság által szakmailag megfelelőnek minősített pályázatában foglalt erdőtelepítési munkák (első kivitel) őszi elvégzése esetében - november 30-áig benyújtott kérelemre - az 1 éves támogatás mértékének ötven százalékáig a végelszámolásban támogatásban részesíthető, ha erre szabad keret áll rendelkezésre.
Az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása 108. § (1) Az ország erdeinek védelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatási-kutatási céljainak fejlesztése érdekében pályázat alapján, egyedi költségvetés alapján fejlesztési célú támogatás vehető igénybe a) a törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) külön rendelet szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig, b) a csemetekert létesítéséhez, c) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához, valamint különleges jellegű erdősítési munkákhoz, d) a szociális, üdülési, turisztikai, oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához, e) a korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához. (2) A támogatást egyedi költségvetés alapján kell meghatározni, melynek feltétele az illetékes erdészeti hatósághoz előző év október 1-jéig, négy példányban benyújtott pályázat. (3) A támogatást egyedi árvetés alapján készített és az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni. 109. § (1) A 108. §-ban foglalt valamennyi támogatáshoz az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés nyolcvan százalékos mértékéig részelszámolás nyújtható be a műszaki készültség függvényében. Az év végi elszámolás legkésőbb december 1-jéig nyújtható be.
(2) Az 1. pontban felsorolt munkák ügyvitelével kapcsolatos részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza. (3) A 103. § (1) bekezdésének a), c) és a 108. § (1) bekezdésének e) pontja alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhely-feltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 12. számú melléklet tartalmazza. (4) A 103. § (1) bekezdésének a), c) és a 108. § (1) bekezdésének e) pontja alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 13. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően. 110. § A 103. § (1) bekezdésének c) és a 108. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt fejlesztési célú tervezés, valamint a különleges rendeltetésű erdőtelepítések tervezése az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz benyújtott kérelem alapján támogatható. A támogatás odaítéléséről az illetékes erdészeti hatóság véleménye alapján a minisztérium dönt. 111. § (1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi. (2) Ha a beruházás az erdőgazdálkodó hibájából hiúsul meg, vagy a támogatást az erdőgazdálkodó más célra fordítja, vagy a megvalósítást követően eredeti célját megváltoztatja, a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amelyet a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. A szakmai feltételeket a 105-106. §-ok és a 11. számú melléklet, illetve az erdőtörvény tartalmazza. (3) A támogatást az illetékes erdészeti hatóságon keresztül a 10032000-01220191-51000008 számú Fejlesztési típusú támogatások előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. 112. § A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság rendeli el. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az erdészeti hatóság határozatában megjelölt számlára kell visszafizetni, melyet az erdészeti hatóság harminc napon belül köteles átutalni a 10032000-01220191-51000008 számú Fejlesztési típusú támogatások felhasználási keretszámlára.
3. Piacfejlesztési intézkedések támogatása 3.1. A közösségi agrármarketing támogatása 113. § (1) A minisztérium a 2004. évi közösségi agrármarketing program megvalósítására egymilliárdhatszázegymillió-ötszázezer forint keretösszegben meghatározott támogatást biztosít. (2) Az éves marketing program összeállítását, lebonyolítását a minisztérium százszázalékos tulajdonában álló FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (a továbbiakban: AMC Kht.) a minisztériummal megkötött közhasznúsági szerződés alapján végzi. (3) A minisztérium az AMC Kht. 2004. évi működésének biztosítására az (1) bekezdésben meghatározott összegen felül háromszázkilencvennyolcmillió-ötszázezer forint keretösszegű támogatást biztosít. (4) Az AMC Kht. költségmegjelöléssel ellátott programjavaslatot kér be az igénylőtől, amit szakmai szempontból megvizsgál. Ezek alapján éves keretprogramra készít javaslatot, amit felterjeszt a minisztérium felé. Az éves marketing keretprogramot a miniszter hagyja jóvá. 114. § (1) Támogatás nyújtható: a) Az AMC Kht. saját szervezete által alapítási céljának megvalósítására, valamint b) jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a továbbiakban, e jogcím alkalmazásában: igénylő) által benyújtott marketing programokra. (2) A támogatást az AMC Kht. 2004. évi közösségi agrármarketing programjában a miniszter által jóváhagyott alapítási célok megvalósítására lehet igényelni. 115. § Az AMC Kht. 2004. évi közösségi agrármarketing programjának megvalósítása érdekében felmerülő működési költségek fedezetét a minisztérium biztosítja. Az ehhez szükséges forrást a minisztérium által az e rendelet 1. számú melléklete szerint kiállított igazolás alapján az AMC Kht. a 136. §-ban meghatározott folyószámláról, negyedévente arányos részletekben, legkorábban a tárgynegyedévet megelőző hónap első napjától igényelheti. 116. § Az AMC Kht. az alapítási céljainak megvalósítására az igénylők által benyújtott marketing programok finanszírozása érdekében vállalkozási és megbízási szerződéseket köt. Az így megkötött szerződések alapján felmerült költségeket a minisztérium által az e rendelet 1. számú melléklete szerint kiállított igazolás alapján, a 136. §-ban meghatározott folyósítási számláról, havonta, az adott hónapban, valamint az azt megelőző időszakban megkötött - de támogatással még nem fedezett - szerződések alapján utólag igényeli az AMC Kht. 117. § (1) Az AMC Kht. marketing keretprogramban jóváhagyott események és igénylők támogatására a közhasznúsági szerződésben meghatározott keretösszeget fordíthatja a támogatási szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésére. Az igénylő a támogatási feltételek fennállását, a támogatásra való jogosultságát, a támogatni kívánt célt, a megvalósítás tervezett módját a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg igazolni
köteles. Továbbá az igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímű és összegű költségvetési támogatásban részesült. (2) Az AMC Kht. a folyósításhoz szükséges, az 1. számú melléklete szerinti igazolást programok esetében a megvalósítást követően adja ki az igénylőnek. Az igénylő a támogatást az adóhatóságnak a 136. §-ban meghatározott folyósítási számlájáról igényelheti. Indokolt esetben lehetőség van a támogatási szerződésben meghatározott keretösszeg legfeljebb harminc százalékáig előleg igénylésére. 118. § A támogatás rendeltetés szerinti felhasználását az AMC Kht. bevonásával a minisztérium ellenőrzi, és gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről. A támogatott köteles a cél megvalósítását követően a támogatási szerződésben foglaltak szerint részletes, írásos jelentést készíteni, amit az azt alátámasztó dokumentumokkal együtt köteles az AMC Kht. részére benyújtani. 119. § Az e rendelet 1. számú melléklete szerinti, a minisztérium által az AMC Kht. részére kiállított igazolásokon szereplő elszámolás módja az utolsó részlet lekéréséig részelszámolás, az utolsó részlet lekérésekor végelszámolás. 120. § Az AMC Kht. a szerződések megkötésekor és a támogatások kifizetésekor figyelembe veszi a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt és a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény rendelkezéseit.
3.2. Állat- és növény-egészségügyi vizsgálatok és egyes állat-egészségügyi problémák megelőzésének és kezelésének támogatása 121. § A megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (a továbbiakban: Állomás), az OMMI, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által végzett állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai vizsgálati költségekhez támogatás vehető igénybe: a) vágósertés után a 122. § (1) bekezdésében, b) vágómarha után a 122. § (2) bekezdésében, c) vágóbaromfi után a 122. § (3) bekezdésében, d) egyes vadhúsok után a 123. § (1) bekezdésében megállapított mértékben és a 122-124. §-okban meghatározott egyéb feltételek szerint. 122. § (1) A támogatás mértéke a vágósertés esetében vágóhídon átvett élőállat-darabonként, az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplő költségekből legfeljebb százhúsz forint. A támogatható mennyiséget a Vágóállat és Hús Terméktanács (a továbbiakban: VHT) javasolja. (2) A támogatás mértéke a vágómarha esetében a vágóhídon átvett, levágott élőállat-darabonként, az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplő költségekből legfeljebb ötszáz forint. A támogatható mennyiséget a VHT javasolja. (3) A támogatás mértéke a vágóbaromfi és baromfihús esetében a levágott és az MSZ 6918/1997. vágóbaromfi szabvány alapján a vágóüzemi, ún. szalagon történő minősítés során I., illetve II. minőségi osztályba sorolt és az e rendelet 14. számú mellékletének táblázatában felsorolt vágóbaromfi élőtömege, valamint a továbbfeldolgozó üzem által az előállításra kerülő termékbe való bedolgozás céljából megvásárolt, az e rendelet 14. számú mellékletében szereplő vágóbaromfiból előállított baromfihús után 1,32 Ft/kg. A támogatható mennyiséget a Baromfi Terméktanács (a továbbiakban: BTT) javasolja. 123. § (1) A felvásárolt, kizárólag hazai eredetű, vagy az átszállítási bizonylattal igazolt saját termelésű, és a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács (a továbbiakban: VTSZT) által is igazolt vadhúsmennyiség után az elvégzett állat-egészségügyi és húsvizsgálatok, valamint a kapcsolódó (szállítási, élelmiszer-higiéniai) költségek támogatásának mértéke vadfajonként a következő: a) apróvad (fácán, vadliba, vadkacsa és mezei nyúl) esetében tizenöt forint/kg, b) nagyvad (szarvas, dám, őz, muflon) esetében tizenöt forint/kg, c) vaddisznó esetében harmincöt forint/kg. (2) A feldolgozott vadhús mennyiségét havonta és göngyölítetten a feldolgozásra kiadott alapanyag felhasználási és a késztermékek bevételezési bizonylatainak összesítése alapján kell a VTSZT-nek igazolnia. A támogatás igénybevételéhez csatolni kell a VTSZT tagsági és egyéb előírt igazolását. 124. § (1) A 122-123. §-okban meghatározott támogatást az a húsfeldolgozást végző belföldi székhelyű természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó veheti igénybe, aki/amely a) az élelmiszerek előállításainak és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet (a továbbiakban: ÉEF) előírásainak megfelelő létesítménnyel rendelkezik, b) adott termékpályán a miniszter által elismert terméktanácsnak igazolt tagja, c) a hatályos jogszabályokban, illetve a vonatkozó szabványokban meghatározott vágóállat-minősítési előírásoknak - a 123. §-ban foglaltak kivételével - eleget tesz,
d) tevékenysége megfelel az ISO 9000 szabványsorozat, és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93. számú előírásában meghatározott HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak, és ezt nyilatkozattal és/vagy tanúsítvánnyal, igazolással vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálja, e) a vizsgálati díj kifizetését igazoló bizonylattal rendelkezik, és a vágási mennyiséget az állat-egészségügyi hatóság igazolta, f) vágósertés esetén a 125. § alapján mindenkor érvényes felvásárlási árat megfizette. (2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával. (3) Az e rendelet 15. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni az alábbi nyilatkozatok és igazolások csatolásával: a) az ÉEF előírásainak megfelelő létesítmény meglétéről szóló igazolás vagy nyilatkozat annak meglétéről, b) a hatósági vizsgálati díj(ak)ról szóló számla és annak kifizetését igazoló bizonylat másolata, c) a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93. számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak való megfelelőség dokumentálását szolgáló tanúsítvány, igazolás vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződés másolata, illetve nyilatkozat ezek meglétéről, d) az e rendelet 32. számú melléklete szerinti nyilatkozatok, e) vágósertés esetén nyilatkozat a 125. § alapján mindenkor érvényes felvásárlási ár megfizetéséről. (4) Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (5) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. 125. § (1) A miniszter Árbizottságot jelöl ki, amely az E minőségi osztályú vágósertésre a francia, német, holland, spanyol és dán felvásárlási átlagárak figyelembevételével kialakított árat határoz meg. (2) Az Árbizottság üléseit minden páros héten, szerdán tartja, és az (1) bekezdés szerint meghatározott árat Közlemény formájában a tárgyhetet követően megjelenő Magyar Mezőgazdaság című folyóiratban teszi közzé, és amely a megjelenést követő hétfőtől érvényes. Az árról előzetesen - az Árbizottság ülését követő napon - a minisztérium honlapján (www.fvm.hu) tájékoztatás olvasható. (3) Az E minőségi osztályú vágósertés felvásárlási ára az Árbizottság által első alkalommal meghatározott ár érvénybe lépéséig kettőszázkilencvenhárom forint/hasított súly kg. Az ár áfát vagy kompenzációs felárat nem tartalmaz. 126. § Állatbetegségek megelőzési költségeihez és az állatok egészségének megőrzése céljából beszerzett gyógyszerekhez, valamint laboratóriumi vizsgálatok költségeihez (kivéve a baromfi szalmonella vizsgálatot) támogatás vehető igénybe: a) a vágóbaromfi és étkezési tojástermelő baromfi tenyésztési szakaszára a 128-131. §-okban, b) a vágósertés tenyésztési és hízlalási szakaszára a 132. §-ban, c) a vadászható apró- és nagyvadak zártterületű állattenyésztési szakaszára a 133. §-ban megállapított mértékben és a 126-134. §-okban meghatározott feltételek szerint. 127. § (1) A támogatást az veheti igénybe, aki a) a 126. § a)-c) pontjaiban, illetve a 127-134. §-okban előírt részletes feltételeknek megfelel, b) a termékpályán működő terméktanácsnak igazolt tagja, c) rendelkezik a 126. §-ban meghatározottak költségeit igazoló számlával, terméktanácsi és hatósági igazolással, és azt a támogatási kérelemhez csatolja. (2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető az e rendelet 32. számú melléklete szerinti nyilatkozatok, valamint az MVH által kiadott igazolások csatolásával. 128. § (1) A vágóbaromfi, a növendék liba és növendék kacsa nevelő és az étkezési tojástermelő baromfi állategészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása címén az a vágóbaromfit, növendék libát, növendék kacsát nevelő és étkezési tojást termelő vehet igénybe támogatást, aki/amely tagja a BTT-nek. A termelőnek a vágóbaromfit BTT-tag vágóhídnak kell értékesítenie. (2) A támogatás célja az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeinek részben történő visszatérítése. (3) A baromfinevelésben a prevenciós jellegű immunizálási programok, gyógyszeres megelőzések és kórokozó mentesítések állat-egészségügyi költségeinek számlával és a kifizetési bizonylattal történő igazolása szükséges. Az állat-egészségügyi díjak támogatására állatfajonként legfeljebb a 129-131. §-ok táblázatában meghatározott Ft/élőtömeg kg, illetve Ft/darab támogatás kerülhet kifizetésre. 129. § (1) A vágóbaromfi nevelő telepeken:
BTO termékszám 012410 1220 012410 2212 012410 2220 012410 2222 012410 2223 012410 3210 012410 3220 012410 4212 012410 4222
Vágóbaromfi megnevezése a BTO szerint - - - - Növendék csirke vágásra (vágócsirke) - - - - Pecsenyeliba, legfeljebb 9 hetes, intenzív tartásban - - - Növendék liba, 3 hónapos és idősebb - - - - Fiatal liba (9 héttől 9 hónapig), vágásra - - - Hízott liba, töméssel hizlalt - - - Növendékpulyka, 3 hónaposnál fiatalabb - - - Növendék pulyka, 3 hónapos és idősebb - - - Pecsenyekacsa, legfeljebb 2 hónapos, intenzív tartásban - - - Hízott kacsa, töméssel hizlalt
2,00 2,00
Kezelési és gyógyszerköltség számla elfogadható legkorábbi kelte 2003. XI. 1. 2003. XI. 1.
2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00
2003. IV. 1. 2003. IV. 1. 2003. XII. 1. 2003. XI. 1. 2003. VIII. 1. 2003. XI. 1.
2,00
2003. XII. 1.
Ft/élőtömeg kg
(2) A program betartását a kezelő állatorvossal igazoltatni kell. Az (1) bekezdésben szereplő táblázatban megnevezett fiatal, illetve hízott liba, valamint a hízott kacsa támogatás igénybevétele esetén nem vehető igénybe a 130. §-ban rögzített támogatás. 130. § (1) A növendék liba és növendék kacsa baromfi-egészségügyi költségeinek támogatása: a) a BTO 012410 2223 töméssel hizlalt hízott liba, illetve a BTO 012410 4222 termékszámú töméssel hizlalt hízott kacsa előállítása céljából előnevelt és hizlalást (tömést) végző termelőnek eladott, a (3) bekezdésben szereplő táblázatban szereplő vágóbaromfi egyedek után támogatás vehető igénybe; b) a támogatás a kifizetett és számlával igazolt, áfa nélküli költségek összege, de legfeljebb a (3) bekezdésben szereplő táblázatban meghatározott Ft/db mérték lehet; c) a támogatást az a) pontban meghatározott célra előnevelést végző, baromfihúst előállító természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság veheti igénybe, aki/amely tagja a BTT-nek, illetve a támogatással érintett terméket BTT tag, baromfit továbbnevelő, hizlaló részére értékesíti. (2) Az (1) bekezdésben megnevezett támogatás igénybevétele esetén nem vehető igénybe a 129. §-ban rögzített támogatás. (3) A támogatás mértéke: BTO termékszám 012410 2210 012410 2220 012410 4210 012410 4220
Vágóbaromfi megnevezése a BTO szerint - - - - Növendék liba, 3 hónaposnál fiatalabb - - - - Növendék liba, 3 hónapos és idősebb - - - - Növendék kacsa, 3 hónaposnál fiatalabb - - - - Növendék kacsa, 3 hónapos és idősebb
34
Kezelési és gyógyszerköltség számla elfogadható legkorábbi kelte 2003. X. 1.
34
2003. IV. 1.
20
2003. X. 1.
20
2003. IX. 1.
Ft/db
(4) A támogatás címzettje a támogatást akkor veheti igénybe, ha a) BTT tag baromfivágóhíd részére értékesíti az előnevelt növendék libát és kacsát, amely azonnal a hizlalást végzőhöz kerül kihelyezésre, b) a kezelő állatorvos továbbtartásra kihelyezésről szóló igazolással látja el, c) csak olyan baromfivágóhíd felé történő értékesítés fogadható el, amely rendelkezik az állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai hatóság érvényes májüzemi engedélyével. (5) Az e rendelet 129. § és 130. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások igénylésekor a 16. számú melléklet szerinti támogatási kérelmet az MVH részére személyesen vagy postai úton kell benyújtani, amelyhez csatolni kell: a) az állat-egészségügyi vizsgálati díjról, illetve a gyógyszerköltségekről kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát, b) a kezelő állatorvos nyilatkozatát az előnevelt baromfi továbbtartási (tömés) célú kihelyezéséről,
c) a BTT igazolását a fennálló tagságról és arról, hogy az adott hízott liba és hízott kacsa állomány után a támogatást az előnevelési fázisban vette igénybe, és a baromfit BTT-tag, érvényes májüzemi engedéllyel rendelkező vágóhídnak adta le. (6) Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (7) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. 131. § (1) Étkezési tyúktojástermelő telepek esetében: a) a beólazáskor (a növendék átminősítése után) a beállított, a BTT és a kezelő állatorvos által igazolt tojó darabszám után tizenöt forint/db tojójérce (BTO 012410 1212) támogatás - az áfát nem tartalmazó költségek térítésére - vehető igénybe. Kezelési és gyógyszerköltség számla elfogadható legkorábbi kelte 2003. július 1-je; b) a támogatás vásárolt (húsz hetesnél fiatalabb) jércékre is igénybe vehető, ha a kezelő állatorvos igazolást ad ki arról, hogy a mellékelt költségszámlák a pályázó által felvásárolt jérceállományra vonatkoznak, amelynek a felvásárlásról szóló számlán szereplő darabszáma meg kell, hogy egyezzen a pályázati lapon feltüntetett darabszámmal. Kezelési és gyógyszerköltség számla elfogadható legkorábbi kelte 2003. július 1-je. (2) Az e rendelet 17. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni, amelyhez csatolni kell: a) az állat-egészségügyi vizsgálati díjról kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát, b) a kezelő állatorvos nyilatkozatát, c) a BTT igazolását a terméktanácsi tagságról, d) a BTT javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről, e) vásárolt állomány esetében a felvásárlásról szóló számlák másolatát. (3) Az MVH az igazolást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül állítja ki. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. 132. § (1) A vágósertés gyógyszeres kezelésére, valamint a megfelelő állat-egészségügyi prevenciós költségeinek részleges visszatérítésére támogatás vehető igénybe. (2) A támogatást azok az alapanyag termelők igényelhetik, akik tagjai a VHT-nak, akik vágósertésüket ÉEF előírásainak megfelelő létesítménynek vagy export céljára értékesítették, és az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelő állat-egészségügyi megelőzési költségeket kifizették, és erről számlával rendelkeznek. (3) Az (1) és (2) bekezdések szerint felhasználható és igényelhető támogatás a számlákon szereplő költségekből legfeljebb kettőszáz forint/élőállat egyed/év. (4) Az e rendelet 18. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni, amelyhez csatolni kell: a) az állat-egészségügyi vizsgálati díjról, illetve a gyógyszerköltségekről kiállított számla másolatát, és annak kifizetését igazoló bizonylat másolatát, b) a terméktanács igazolását a tagságról, valamint a termelő nyilatkozatát arról, hogy a vágósertést ÉEF előírásainak megfelelő létesítménynek vagy export céljára értékesítette. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a támogatás csak egy alkalommal igényelhető az adóhatóságtól. (6) Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (7) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. 133. § (1) A zárt területen (vadaskert, vadfarm) nevelt, vadászható apró- és nagyvadak gyógyszeres kezelése, valamint a megfelelő állat-egészségügyi megelőzés költségeinek részleges visszatérítésére támogatás vehető igénybe. (2) A támogatást azok a gazdálkodók igényelhetik, amelyek tagjai a VTSZT-nek, valamint az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeit kifizették, és erről számlával rendelkeznek. (3) A támogatás mértéke a számlával igazolt állat-egészségügyi (állatorvosi és gyógyászati készítmények) költség negyven százaléka, de állatfajonként legfeljebb az alábbi táblázatban meghatározottak figyelembevételével megállapított összeg:
BTO termékszám 012510 3110 012510 3110 012510 3110 012510 3110 012510 3120 012510 3120 012510 3120 012510 3120 012510 3150 012510 3220 012510 3240 012510 3290 012510 3310 012510 3330 012510 3390
Megnevezés (tartási mód) Tenyésztett szarvas (vadaskerti) Tenyésztett szarvas (szarvasfarmi bika és tehén) Tenyésztett szarvas (szarvasfarmi borjú) Tenyésztett szarvas (szarvasfarmi ünő) Tenyésztett dámvad (vadaskerti) Tenyésztett dámvad (dámfarmi bika és tehén) Tenyésztett dámvad (dámfarmi borjú) Tenyésztett dámvad (dámfarmi ünő) Tenyésztett vaddisznó (disznóskerti) Fácán törzsállomány Vadkacsa törzsállomány Egyéb haszonapróvad tenyészállat Fácán növendék (16 hetes korig) Vadkacsa növendék (16 hetes korig) Más haszonapróvad növendék (16 hetes korig)
Ft/egyed/év 550 650 300 450 550 650 300 450 1,00 1,00 2,00 2,00 1,50 2,50 2,50
(4) A program betartását a kezelő állatorvos nyilatkozatával igazoltatni kell. 134. § (1) Az e rendelet 19. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni, amelyhez csatolni kell: a) a VTSZT által kiadott, a terméktanácsi tagságról szóló igazolást, b) az állat-egészségügyi (állatorvosi és gyógyászati készítmények) költségekről kiállított számlák, valamint azok kifizetését igazoló bizonylatok másolatait, c) a terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről. (2) Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (3) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. 135. § (1) Vetőmagtermesztés és előállítás támogatása címén a miniszter által elismert terméktanács vagy terméktanácsi feladatot is ellátó szervezet igazolt tagjai - az OMMI által végzett, alkalmas minősítésű szántóföldi és faiskolai szemlék minősítési díjának a hazai termesztésű, alkalmasnak minősített vetőmag fémzárolási díjának, valamint a szaporítóanyag certifikációs díjának a kiadott számlán szereplő összeg áfát nem tartalmazó részének ötven százaléka erejéig, - támogatást vehetnek igénybe. A 2004. évi tavaszi vetéshez, ültetéshez - 2003. II. félévében - minősített vetőmag és szaporítóanyag támogatására már a 2003. évben benyújtott, de a támogatási keret kimerülése miatt elutasított pályázatok ismételten 2004. június 30-ig benyújthatók. (2) Alkalmas minősítésűnek kell tekinteni az évelő kultúrák esetében végzett fenntartó szemlét is, ha annak megállapításai az alkalmasságot igazolják. (3) Az e rendelet 20. számú mellékletek szerinti támogatási kérelmeket az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni, amelyhez csatolni kell: a) az (1) bekezdésben megjelölt számlák másolatát, a számlák kifizetési bizonylatainak másolatát, b) az OMMI alkalmasságot megállapító okiratának másolatát, c) az e rendelet 32. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat, valamint d) nyilatkozatot a terméktanácsi vagy terméktanácsi feladatokat is ellátó szervezeti tagságról. (4) Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (5) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. (6) A támogatás a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az adóhatóságtól. 136. § Az e fejezetben meghatározott támogatásokat a 10032000-01905520 APEH Piacfejlesztési lebonyolítási számláról kell folyósítani.
3.3. Meghatározott állatfajok bizonyos betegségektől való mentességének támogatása 137. § (1) Támogatás vehető igénybe a sertés-, baromfi-, juh- és kecskeállományok egyes betegségektől való mentesítési programjainak (a továbbiakban: mentesítés) felgyorsításához, a mentesség igazolásához. (2) A támogatásra jogosultak: a) a megyei, fővárosi Állomás kis létszámú sertésállományok Aujeszky-mentességi állapotának a tulajdonos számára térítésmentesen végzett felmérésének esetén, b) a szalmonellózis és a baromfi-tífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelet alapján szalmonella mentesnek minősülő hús és tojó típusú nagyszülő- és szülőállományok tulajdonosai, c) az illetékes Állomások juh- és kecskeállományok tulajdonosai számára tárgyévben végzett Brucella melitensisre irányuló felmérő vizsgálatainak térítésmentes elvégzése esetén. 138. § A támogatások összege és mértéke: a) a 137. § (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatás a kis létszámú sertésállományok tulajdonosai számára az állományok Aujeszky-mentességi állapota felmérésének számlával igazolt áfa nélküli költségeinek mértékéig, legfeljebb százötvenmillió forint; b) a 137. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás mértéke legfeljebb háromszázmillió forint, a tenyészállományok éves átlag létszáma alapján darabonként százhúsz forint; c) a 137. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás mértéke vizsgált egyedenként hétszázötven forint, legfeljebb százötvenmillió forint. 139. § A támogatás igénybevételének feltételei: a) a 137. § (2) bekezdésének a) pontjában szereplő esetben az Állomás által meghatározott állomány felmérő vizsgálatainak igazolt elvégzése; b) a 137. § (2) bekezdésének b) pontjában szereplő esetekben az Állomás által kiállított igazolás az állományok szalmonella mentességéről és az állományok éves átlag létszámáról, valamint a BTT tagság igazolása; c) a 137. § (2) bekezdésének c) pontjában szereplő esetekben meghatározott állományban elvégzett felmérő vizsgálatokról készített állomási elszámolás. 140. § (1) A támogatás igénybevételének módja: a) a 137. § (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogosultak részére a támogatás a mentesítési programban részt vevő szervezetek részéről évente egy alkalommal - a tárgyév április 1-jétől november 30-áig - a Földművelésügyi Költségvetési Irodán keresztül igényelhető; b) a 137. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti jogosultak részére a támogatást az illetékes adóhatóságtól igényelhetik a 139. §-ban előírt igazolások csatolása mellett. (2) A Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére a támogatási összeg kilencven százalékáig előleg folyósítható (igénylés esetén), melyről a feltételek megléte esetén a végelszámolást a tárgyév december 15-éig kell benyújtani. A Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére a minisztérium az 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki a támogatásnak az adóhatóságtól történő felvételéhez. 141. § (1) A 137. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szakmai teljesítésének ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik. (2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha az állattulajdonos vagy állattartó a jóváhagyott mentesítési tervétől saját elhatározásából eltér.
3.4. Az élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének támogatása 3.4.1. Nyomonkövethetőség támogatása 142. § (1) A támogatás célja, hogy a "Szántóföldtől az asztalig" Európai Uniós irányelv megvalósításával a magyar termékek élelmiszer-biztonsági helyzete megerősödjön. (2) A támogatás mértéke a nyomonkövethetőségi rendszer kiépítésére igénybe vett tanácsadói számlával igazolt áfa nélküli költség legfeljebb ötven százaléka, legfeljebb azonban ötszázezer forint. (3) A támogatás igénybevételére jogosultak azok az Szja. tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemélyek, belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetve egyéni vállalkozók; valamint bejegyzett TÉSZ-ek, akik/amelyek a Római szerződés I. mellékletében részletezett árucsoportok közül a) 1-4. Árucsoporthoz,
b) 7-12. Árucsoporthoz, c) 15-17. Árucsoporhoz vagy d) 20., 22. Árucsoporthoz tartozó termékek előállítását folytatják, és akiknek/amelyeknek nincs köztartozásuk. (4) A pályázók a termékek nyomonkövetési rendszerének megvalósításához igénybe vett tanácsadói költségek fedezésére vehetnek igénybe támogatást. A pályázathoz mellékelni kell: a) harminc napnál nem régebbi, eredeti vagy hitelesített cégkivonatot, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, vagy őstermelői igazolvány másolatát, b) az e rendelet 21. számú melléklete szerinti adatlapot, c) az e rendelet 22. és 32. számú mellékletek szerinti nyilatkozatokat, d) a pályázó tevékenységének rövid, szöveges ismertetését és a rendszer kiépítésével elérni kívánt célt, valamint a nyomonkövetési rendszerbe bevont termék(csoportok) körét, a tervezett rendszer működésének ismertetését, e) a tanácsadói szakmai ajánlatot és (áfamentes) árajánlatot, illetve referenciát. (5) A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a minisztériumhoz lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje 2004. május 15. (6) A támogatás a 2004-ben megkezdett és legkésőbb 2004. december 31-ig befejezendő rendszer kiépítésére vehető igénybe. (7) A támogatás odaítéléséről, valamint annak összegéről - figyelembe véve a várható eredményeket, a tanácsadói referenciát, valamint a rendelkezésre álló forrást - a Bíráló Bizottság javaslatára a minisztérium dönt a benyújtási határidőt követő hatvan munkanapon belül. (8) A minisztérium a pályázat eredményéről írásban értesíti a pályázót, a pályázat elfogadása esetén szerződést köt vele. (9) A rendszer megvalósulásáról a pályázó által elkészített zárójelentés, a rendszer működését alátámasztó dokumentáció, valamint a számlamásolatok benyújtása, illetve a szükség szerinti helyszíni ellenőrzés után a minisztérium által az e rendelet 1. számú melléklete szerint kiállított igazolással igényelhető az illetékes adóhatóságtól a megítélt támogatási összeg. (10) A minisztérium által kijelölt szakértő szükség szerinti helyszíni ellenőrzése során jogosult ellenőrizni, hogy a támogatási szerződésben foglalt rendszerépítés, illetve beruházás megvalósult-e.
3.4.2. ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerek támogatása 143. § (1) A támogatás célja a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek hazai és nemzetközi versenyképességének javítása. (2) A támogatás mértéke az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer kiépítésére és tanúsítására igénybe vett tanácsadói és tanúsítói számlával igazolt, áfa nélküli költség ötven százaléka, legfeljebb azonban az alábbi táblázat szerinti összeg: Üzemméret Mikroüzem Kisüzem Középüzem Nagyüzem
Maximum támogatás (E Ft) 600 1300 1600 2000
(3) A kiépítésre kerülő minőségirányítási rendszer tevékenységi területén/területein az összes, állandó állomány: mikroüzem: 1-10 fő; kisüzem: 11-50 fő (maximum hétszázmillió Ft/év nettó árbevétel, vagy ötszázmillió forint mérleg főösszeg); középüzem: 51-250 fő (maximum négy milliárd forint/év nettó árbevétel, vagy kétmilliárd-hétszázmillió Ft mérleg főösszeg); nagyüzem: 250 fő felett. Halgazdálkodási tevékenység esetén: mikroüzem: 1-40 ha, kisüzem: 41-100 ha, középüzem: 101-300 ha, nagyüzem: 301 ha felett és az intenzív haltenyésztés. (4) A támogatás igénybevételére jogosultak az Szja. tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemélyek, belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetve egyéni vállalkozók, akik/amelyek a Római Szerződés I. mellékletében részletezett árucsoportok közül a) 1-4. Árucsoporthoz, b) 7-12. Árucsoporthoz, c) 15-17. Árucsoporhoz vagy d) 20., 22. Árucsoporthoz tartozó termékek előállítását folytatják, és akiknek/amelyeknek nincs köztartozásuk.
(5) Támogatás az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerek a) kiépítésére és tanúsítására vagy b) tanúsítására vehető igénybe. (6) A támogatás kizárólag a (4) bekezdésben rögzített árucsoport(ok)ra megvalósított minőségirányítási rendszer tanácsadói, illetve tanúsítási költségeinek a támogatására vehető igénybe. (7) A támogatás az e rendelet 21. számú mellékletében foglalt adatlap kitöltésével kérelmezhető, amelyhez csatolni kell: a) a minőségirányítási rendszer sikeres auditálásáról szóló felülvizsgálati jelentés hiteles másolatát [amelyen feltüntetik a vonatkozó tevékenységi terület(ek) megnevezésé(ei)t] vagy a tanúsító által kiállított tanúsítvány hiteles másolatát, b) a tanácsadói és tanúsítói számlamásolato(ka)t - az (5) bekezdés b) pontja esetében csak a tanúsítói számlamásolatot -, amely(ek)en a kérelmező cégszerű aláírásával igazolja a szolgáltatás átvételét, c) a tanácsadó ISO szerinti (érvényes) tanúsítványának másolatát, d) a kérelmező egyéni vállalkozó igazolványának másolatát, vagy a harminc napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített cégkivonatot, e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező az adott telephelyen és termék-előállítási folyamat(ok)ra ISO rendszer kiépítésére nem vett igénybe támogatást az elmúlt öt évben, illetve nem szándékozik máshol pályázni, valamint f) nyilatkozatot arról, hogy a termék-előállítási folyamat(ok) során - ahol az ISO rendszer kiépítésre kerül - az állandóan foglalkoztatottak száma alapján a kérelmező mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalkozásnak minősül-e. (8) A támogatás kérelem útján nyerhető el. A kérelem benyújtásának helye a minisztérium. A kérelem folyamatosan, de legkésőbb 2005. április 30-ig nyújtható be. A minisztérium a kérelem beérkezéstől számított harminc napon belül határozatban dönt a támogatás igénybevételének jogosságáról. (9) A támogatásra jogosult kérelmezőknek a kérelem beérkezéstől számított harminc napon belül a minisztérium megküldi az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást. A támogatás az 1. számú melléklet benyújtásával igényelhető az adóhatóságtól. (10) A rendeletben foglalt követelményeknek nem megfelelő, továbbá a támogatásra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható kérelmek elutasításra kerülnek.
3.4.3. Földrajzi árujelzők (eredetmegjelölés és földrajzi jelzés) védelmének, valamint a hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának támogatása 144. § (1) A támogatás célja, hogy egyre több hazai termék szerezze meg a védelmet az Európai Uniós eredetvédelmi rendszerben, illetve szerezze meg a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítását, továbbá elősegítse a már védelmet élvező termékek minőségfejlesztését. (2) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. (3) Támogatás vehető igénybe: a) az eredetmegjelölésről és földrajzi jelzésről szóló külön jogszabály szerinti oltalom, valamint a hagyományos különleges tulajdonság külön jogszabály szerinti tanúsításának megszerzése céljából a termékleírás(ok) kialakításához szükséges szakértői tanácsadás díjának támogatására; b) az eredetmegjelölésről és földrajzi jelzésről szóló külön jogszabály szerinti oltalom megszerzése céljából a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott, a termék(ek) földrajzi árujelzőinek lajstromozására irányuló bejelentés eljárási díjának megtérítésére; c) a földrajzi árujelzővel rendelkező vagy hagyományos különleges tulajdonság tanúsításával rendelkező termékek megfelelősségének biztosítása érdekében - az illetékes szabályozó hatóságok megbízásából eljáró testületek által - elvégzett független, külső ellenőrzés költségének megtérítésére, de kizárólag termékmegfelelőség esetén; valamint d) a földrajzi árujelzővel rendelkező (illetve a már lajstromozásra bejelentett), vagy hagyományos különleges tulajdonság tanúsításával rendelkező (illetve tanúsítás alatt álló) termékek minőségi fejlesztésével kapcsolatos műszaki, megvalósíthatósági, piacfelmérési, piackutatási és design tanulmányok elkészítési díjának megtérítésére. (4) A támogatás mértéke: a) a (3) bekezdés a) pontja esetén a termékleírás(ok) kialakításához szükséges szakértői tanácsadás áfa nélküli költségének ötven százaléka, legfeljebb azonban háromszázezer forint; b) a (3) bekezdés b) pontja esetén az eljárási díj áfa nélküli költségének száz százaléka, legfeljebb azonban százezer forint; c) a (3) bekezdés c) pontja esetén az ellenőrzési díj áfa nélküli költségének száz százaléka, legfeljebb azonban százezer forint; d) a (3) bekezdés d) pontja esetén a tanácsadói tevékenység áfa nélküli költségének ötven százaléka, legfeljebb azonban egymillió forint.
(5) A támogatás igénybevételére jogosultak azok az Szja. tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemélyek, belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetve egyéni vállalkozók, valamint szakmai szövetségek, - a (3) bekezdés a) és b) pontja esetén - csoportosulások, akik/amelyek a Római szerződés I. mellékletében részletezett árucsoportokból az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek, illetve a) a (3) bekezdés a) pontja esetében a 2081/92/EGK rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek, és a II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek; b) a (3) bekezdés b) pontja esetében a 2082/92/EGK rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek előállítását folytatják, és akiknek/amelyeknek nincs köztartozásuk; c) a (3) bekezdés a) pontja esetében, a 2081/92/EGK rendelet alapján nem igényelhető támogatás a szőlészetiborászati termékekre és a szeszes italokra. (6) Támogatás a tárgyév január 1.-november 15. között vehető igénybe. (7) A támogatás az e rendelet 21. számú mellékletében foglalt adatlap kitöltésével kérelmezhető, amelyhez csatolni kell: a) a (3) bekezdés a) pontja esetén a szakértővel kötött szerződés egy eredeti példányát; a termékleírás egy eredeti példányát; a szakértő által, a termékleírás nevének feltüntetésével kiállított számlamásolatokat, amelyeken a kérelmező cégszerű aláírásával igazolja a szolgáltatás átvételét; b) a (3) bekezdés b) pontja esetén az eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot (csekk-, bankszámlakivonat másolatát); c) a (3) bekezdés c) pontja esetén az ellenőrzési díj befizetését igazoló bizonylatot (csekk-, bankszámlakivonat másolatát), valamint az ellenőrzési jegyzőkönyv hiteles másolatát; d) a (3) bekezdés d) pontja esetén a szakértő által elkészített tanulmányt; a tanulmány elkészítéséről szóló szerződés egy eredeti példányát; a szakértő által, a szolgáltatás megnevezésének feltüntetésével kiállított számlamásolato(ka)t, amelyeken a kérelmező cégszerű aláírásával igazolja a szolgáltatás átvételét; e) amennyiben csoportosulás nyújtja be a kérelmet, akkor a támogatási kérelemhez az alakuló ülés jegyzőkönyvét, valamint a vállalt feladatkörök leírását és az e rendelet 23. számú mellékletét is csatolni kell a kérelemhez. (8) A támogatás kérelem útján nyerhető el. A kérelem benyújtásának helye a minisztérium. A kérelem folyamatosan, de legkésőbb 2004. november 15-ig nyújtható be. A minisztérium a kérelem beérkezéstől számított harminc napon belül határozatban dönt a támogatás igénybevételének jogosságáról. (9) A támogatásra jogosult kérelmezőknek a kérelem beérkezéstől számított harminc napon belül a minisztérium megküldi az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást, amellyel a támogatás az adóhatóságtól igényelhető. (10) A rendeletben foglalt követelményeknek nem megfelelő, továbbá a támogatásra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható kérelmek elutasításra kerülnek.
3.5. Karantén károsítók elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatás 145. § (1) A karantén károsítók elleni védekezés támogatása címén, a karantén károsítók meghonosodásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása céljából támogatás vehető igénybe a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: NTSZ) által elrendelt kötelező védekezések növényvédőszer-költsége után. (2) A támogatás nem terjed ki a hatóság által előírt, egyéb védekezési eljárások (vetésváltás, csonkolás, fertőzött növényi részek eltávolítása és megsemmisítése) költségeire. Továbbá nem igényelhető költségtérítés az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) ellen elrendelt kötelező védekezésre. A tűzelhalás (Erwinia amylovora) esetében pedig kizárólag az NTSZ által virágzásban elrendelt kötelező védekezések növényvédőszer-költségeire nyújtható be támogatási igény. (3) A támogatás mértéke a számlával igazolt növényvédőszer-költség száz százaléka, legfeljebb azonban hétezer forint/ha. (4) A támogatást a károsítással érintett mezőgazdasági termelők vehetik igénybe, ha a karantén károsítók elleni védekezést az NTSZ elrendelő határozatában megszabott határidőn belül végrehajtja. (5) A támogatás iránti kérelmet a termőhely szerinti Hivatalhoz az e rendelet 24. számú melléklete alapján, az NTSZ kötelező védekezést elrendelő határozatának hatálybalépését követő harminc napon belül lehet benyújtani. (6) A kérelmekhez mellékelni kell a védekezés előírt határidőn belüli elvégzését igazoló, a növényvédelmi felügyelő által kiállított jegyzőkönyvet, az NTSZ kötelező védekezést elrendelő határozatát, valamint az elrendelt növényvédőszer-vásárlást igazoló, kifizetett számlát. (7) A termőhely szerint illetékes Hivatal a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönt az igénybe vehető támogatás összegéről, és a termelő részére az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást
állít ki. A támogatási jogosultságról a Hivatal a döntést követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt. A Hivatal a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (8) A támogatás a Hivatal által kiállított igazolás alapján, az e rendelet 32. számú melléklete szerinti nyilatkozatok csatolásával igényelhető az adóhatóságtól. A támogatást a 1032000-01905520 számú APEH Piacfejlesztési támogatások lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanerre a számlára kell visszafizetni. (9) Jogosulatlanul igénybevett támogatás esetén a támogatás visszavonására a minisztérium jogosult. 146. § (1) A karantén károsítók által okozott károk enyhítése címén, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 47. §-a alapján a karantén szervezetek ellen a minisztérium vagy az NTSZ-ek által elrendelt kötelező védekezések során okozott károk finanszírozására támogatás vehető igénybe. (2) A kártalanítás mértékéről a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet rendelkezik. (3) Kártalanításra jogosult az, aki 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben, valamint a zárlati határozatban foglaltaknak maradéktalanul eleget tett és a kárenyhítés érdekében minden intézkedést elvégzett. (4) A kártalanítási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. (5) A zárlati intézkedés elrendelésével az árutermelők növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén, a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítéséről a minisztérium a kérelem beérkezésétől számított harminc munkanapon belül kártalanítási határozatban rendelkezik. (6) A támogatás iránti kérelmet a termőhely szerinti Hivatalhoz az e rendelet 24. számú melléklete alapján, a minisztérium határozatának hatálybalépését követően lehet benyújtani. (7) A támogatás a Hivatal által e rendelet 1. számú melléklete szerint kiállított igazolás alapján és az e rendelet 32. számú melléklete szerinti nyilatkozatok csatolásával igényelhető az adóhatóságtól. (8) A támogatást a 10032000-01905520 számú APEH Piacfejlesztési támogatások lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanerre a számlára kell visszafizetni. Jogosulatlanul igénybevett támogatás esetén a támogatás visszavonására a minisztérium jogosult.
4. Állattenyésztési támogatások 4.1. Állatjóléti és haszonállat tartási szabályok okozta többlet költségek támogatása 147. § (1) Az Európai Unió állatjóléti követelményeinek való megfelelés érdekében, a többletköltségek miatt kieső jövedelem pótlására az MVH-hoz benyújtott pályázat alapján termelési támogatás vehető igénybe a saját tulajdonban lévő, a mezőgazdasági haszonállat tartási szabályok betartásával előállított vágóbaromfiból származó, MSZ 6918:1997 előírásaiban meghatározott I. minőségi osztálynak megfelelő (a továbbiakban: I. minőségi osztály) vágóbaromfi, illetve a mezőgazdasági haszonállattartás szabályainak betartásával előállított vágósertés közvetlen, vagy integrátor, termelői csoport vagy szövetkezet közreműködésével az ÉEF előírásainak megfelelő minősítéssel rendelkező vágóhídra, illetve kereskedő részére történő értékesítése után. (2) A támogatásra az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá vágóbaromfi esetében alapanyag-termelő, saját előállítású alapanyaggal rendelkező vágóhíd, vágósertés esetében integrátor, kereskedő, szövetkezet, termelői csoport jogosult, aki/amely megfelel a támogatásigénybevételi feltételeknek. 148. § (1) Vágóbaromfi esetében a támogatás mértéke 9,50 Ft/kg, amely legfeljebb négyszázharmincezer tonna - a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Haszonállat rendelet) előírt általános és speciális tartási körülményeknek megfelelően nevelt - vágóbaromfi után igényelhető. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az I. minőségi osztály feltételeinek, valamint az alábbi táblázat vámtarifaszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak: Vámtarifa termékszám ex 0105 92 00 99
Vágócsirke
1.2. 1.1.
ex 0105 93 00 99
Vágócsirke
1.2. 1.1.
0105 99 20 99
Liba, egyéb
1.13.
Árumegnevezés
MSZ szakasza
Vágóbaromfi megnevezése MSZ 6918:1997 szerint Pecsenyecsirke (brojler) Csirke nemre való tekintet nélkül (20 hétnél nem idősebb) Pecsenyecsirke (brojler) Csirke nemre való tekintet nélkül (20 hétnél nem idősebb) Pecsenyeliba (még nem tépett)
0105 99 20 99 0105 99 20 99 0105 99 20 99 0105 99 30 99 0105 99 30 99 0105 99 10 99 0105 99 10 99 0105 99 10 99 0105 99 10 99 0124 10 50 22
Liba, egyéb Liba, egyéb Liba, egyéb Pulyka, egyéb Pulyka, egyéb Kacsa, egyéb Kacsa, egyéb Kacsa, egyéb Kacsa, egyéb
1.14. 1.15. 1.16. 1.9. 1.10. 1.18. 1.20. 1.22. 1.24. 1.7.
Húsliba (fiatal) Zabon nevelt liba Hízott liba (májra hízott liba) Pecsenyepulyka (12-15 hetes) Gigantpulyka (16-22 hetes) Pecsenyekacsa Hízott kacsa Hízott mulard kacsa Hízott pézsmakacsa (barbarie) Pecsenyegyöngyös
Pecsenyegyöngyös, legfeljebb öt hónapos (2) Vágósertés esetében a támogatás mértéke állategyedenként kettőezer forint, amely legfeljebb hárommillióhatszázezer darab, a Haszonállat rendelet szerint előírt általános és speciális tartási körülményeknek megfelelően nevelt vágósertés után igényelhető. A támogatásban részesíthető vágósertésnek meg kell felelnie az alábbi táblázat szerinti vámtarifaszám felsorolásnak: szám 0103
VÁMTARIFA köt. alszám KN alsz.
Árumegnevezés m. alsz.
0103 92 0103 92
19
00
Élő sertés: - - Legalább 50 kg tömegű - - - Háziasított fajták: - - - - Másféle
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott keret kimerülését követően a támogatás igényléséhez szükséges igazolás nem adható ki. 149. § (1) A vágóbaromfi utáni termelési támogatást a 147. § (2) bekezdésében meghatározott igénylők közül az veheti igénybe, aki/amely: a) a vágóbaromfit a Haszonállat rendelet előírásainak megfelelően tartotta, és erről a telepet felügyelő területi hatósági állatorvos igazolásával rendelkezik; b) igazolja a BTT-nél meglévő tagságát; c) a megtermelt vágóbaromfit érvényes termékértékesítési szerződés alapján adja le a vágóhídon; d) a vágóbaromfit olyan vágóhídon vágatta le, amely e rendelet hatálybalépésének napján BTT tag, és rendelkezik az Európai Unióba történő baromfihús-kivitelre jogosító állatorvosi export ellenőrzési számmal; e) rendelkezik a levágott és vágóhídon minősített vágóbaromfi mennyiségéről és az I. minőségi osztálynak való megfeleléséről szóló bizonylattal, melyet a hatósági állatorvos és a BTT - helyi megbízottja útján ellenjegyzett; f) rendelkezik a megtermelt vágóbaromfi származásának igazolásához szükséges következő adatokkal: fa) naposkorú baromfi esetén, a naposbaromfit kibocsátó - BTT tag - keltető üzemnek az OMMI által kiadott számával, fb) a vágóbaromfi (szülőpár törzsállomány) azonosító számával, fc) importból származó naposbaromfi esetén - az állat-egészségügyi behozatali engedélyezési eljárás alá tartozó importoknál - a minisztérium által kiállított előzetes állat-egészségügyi engedély számával, engedélyezési eljárás alá nem tartozó importnál a származási ország hatósági állatorvosa által kiállított állategészségügyi bizonyítvány másolatával. (2) A BTT által - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint - kiállított bizonylattal rendelkező vágóhídnak a BTT előírása szerinti rendszerességgel, baromfifajonként jelentést kell küldenie a BTT részére a vágóhíd által felvásárolt vágóbaromfi teljes mennyiségéről, az I. minőségi osztályba sorolt és támogatható termelési kvótára leigazolt mennyiségről. (3) A BTT - elnökségének döntése esetén - a 148. § (1) bekezdésében meghatározott négyszázharmincezer tonna mennyiséget feloszthatja a 148. § (1) bekezdésének táblázatában szereplő baromfifajonkénti megosztás szerint. (4) A BTT baromfifajonként, havonkénti rendszerességgel tájékoztatót készít a minisztérium részére a vágóhidak által felvásárolt vágóbaromfi teljes mennyiségéről és az I. minőségi osztályba sorolt és támogatható termelési kvótára leigazolt mennyiségről.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételeken túlmenően a támogatás akkor vehető igénybe, ha a BTT tag az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 14. §-a alapján létrehozott alapba, a BTT által megállapított mértékű befizetésnek eleget tesz. (6) Ha a vágóhídi átvételkor a vágóbaromfi tulajdonosaként nem az alapanyag-termelő vagy saját előállítású alapanyaggal rendelkező vágóhíd szerepel, hanem integrátor vagy kereskedő, az csak akkor veheti igénybe a támogatást, ha a termelővel kötött szerződés szerint, a kompenzációs felárat vagy általános forgalmi adót nem tartalmazó felvásárlási ár felett megfizette a vágóbaromfi termelési támogatást is a termelőnek. 150. § (1) A vágósertés utáni termelési támogatást igénybe veheti: a) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vágósertés hizlalás céljából legalább hatvan napig a tulajdonában van, illetve haszonbérlet esetén legalább hatvan napig tartja és hizlalja, és ezt a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolja; b) az az integrátor, akit a székhelye szerint illetékes Hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartásba vett és rendelkezik a Hivatal igazolásával arra vonatkozóan, hogy a támogatást igényelheti. Az igazolás kiadásához mellékelni kell: ba) a határozatot arról, hogy a Hivatal az integrátort bejegyezte, bb) az integrátori szerződést, amely tartalmazza, hogy az e rendelet szerinti intervenciós támogatás teljes összegét az általa integráltak részére továbbadja, a támogatás illetékes adóhatóság által történt folyósítását követő legkésőbb harmadik munkanapon, bc) az alapanyag-termelő nyilatkozatát, hogy a tőle felvásárolt sertés esetében az a) pontban meghatározott feltételeknek eleget tesz; c) az a kereskedő (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság), aki a Hivatal igazolásával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a támogatást igényelheti. Az igazolás kiadásához mellékelni kell: ca) írásbeli nyilatkozatot arról, hogy legalább egy éve folytat vágósertés értékesítési tevékenységet, cb) írásbeli nyilatkozatot arról, hogy vágósertés értékesítésből származóan alapanyag-termelő felé tartozása nincs, cc) az alapanyag-termelővel kötött adásvételi szerződést, amely tartalmazza, hogy a támogatás teljes összegét átadja az alapanyag-termelő részére, a támogatás illetékes adóhatóság által történt folyósítását követő legkésőbb harmadik munkanapon, cd) az alapanyag-termelő nyilatkozatát, hogy a tőle felvásárolt sertés esetében az a) pontban meghatározott feltételeknek eleget tesz; d) a termelői csoport, és BÉSZ, amely a Hivatal igazolásával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a támogatást igényelheti. Az igazolás kiadásához be kell nyújtani: da) a felelős vezető nyilatkozatát arról, hogy a termelői csoport, illetve a BÉSZ a tagjai vágósertését értékesíti, és a vágósertést átadó tagok az a) pontban meghatározott feltételeknek eleget tesznek, db) nyilatkozatot arról, hogy e rendelet szerint felvett támogatást a termelői csoport, illetve a BÉSZ a tagok részére teljes összegben kifizeti, a támogatás illetékes adóhatóság által történt folyósítását követő legkésőbb harmadik munkanapon. (2) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a jogosult a) a vágósertést a Haszonállat rendelet előírásainak megfelelően tartotta, és erről a telepet felügyelő területi hatósági állatorvos igazolásával rendelkezik; továbbá az integrátor, a kereskedő, a termelői csoport és szövetkezet rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt igénylő erre vonatkozó nyilatkozatával, b) rendelkezik a felvásárlást igazoló bizonylattal, saját vágás esetén a vágás végrehajtását igazoló belső bizonylattal, c) igazolja, hogy érvényes VHT tagsági viszonnyal rendelkezik, d) nyilatkozik arról, hogy a vágósertését VHT tagsági viszonnyal rendelkező vágóhídnak vagy kereskedőnek értékesítette (kivétel: kereskedő), e) biztosítja a vágósertésének legkésőbb az értékesítéssel egy időben történő azonosítható jelöléssel való ellátását és azonosíthatóságát, illetve - hatálybalépését követően - a sertések jelöléséről valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet szerinti azonosíthatóságát, f) rendelkezik az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységéről a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolásával, g) az integrátor, kereskedő, termelői csoport és szövetkezet rendelkezik a Hivatalnak az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott igazolásával. (3) Saját előállítású vágósertés esetén is igényelhető támogatás a (2) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott feltételek teljesülése esetén. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételeken túlmenően a támogatás akkor vehető igénybe, ha a VHT tag az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 14. §-a alapján létrehozott alapba, a VHT által megállapított mértékű befizetésnek eleget tesz. Annak a VHT tagnak, aki a befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e rendelet szerinti támogatás igénylése jogosulatlannak minősül.
(5) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt jogosultak a számlák és a támogatás kifizetését igazoló adóhatósági bizonylat alapján, a támogatás folyósításától számított tizenöt napon belül részletes elszámolást kötelesek benyújtani a Hivatalnak a támogatás teljes összege termelőnek történt kifizetéséről. (6) A Hivatal minden negyedévet követő tizenötödik napon összesítést készít, amely tartalmazza az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt jogosultak nevét, adószámát, a felvett támogatás összegét, a támogatás alapanyag-termelőknek való továbbadásának időpontját. A kimutatást megküldi az MVH-nak minden negyedévet követő tizenötödik napon, amely ellenőrzi annak helyességét. Amennyiben a Hivatal igazolásával rendelkező integrátor, kereskedő, termelői csoport vagy szövetkezet az elszámolást nem nyújtja be, a Hivatal ellenőrzést kezdeményez ellene, és erről értesíti az MVH-t. (7) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt jogosultak a felvásárlást igazoló bizonylatokról, valamint az azok kifizetését igazoló bizonylatokról az igazolás kézhezvételét követő hatvan napon belül az e rendelet 26. számú mellékletének függeléke szerinti részletes elszámolást kötelesek benyújtani az MVH-nak. Az MVH az elszámolásban foglaltakat ellenőrizheti. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának csak akkor van helye, ha a késedelem az alapanyag-termelő önhibáján kívüli okból történt. (8) Azok a 112/2001. (XII. 27.) FVM rendelet és a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet szerinti alapanyagtermelők, akik - a rendelet hatálya alatt - vágósertést értékesítettek kereskedőnek és a kereskedő nem vette igénybe a rendelet szerinti támogatást, nem minősül jogosulatlan támogatásnak az általuk az adóhatósághoz benyújtott támogatási igénylés. 151. § (1) A vágóbaromfi termelési támogatása esetén az e rendelet 25. számú melléklete, vágósertés esetén az e rendelet 26. számú melléklete alapján kitöltött pályázatokat személyesen az MVH Ügyfélszolgálatán (Budapest V., Alkotmány u. 29.) ügyfélszolgálati időben (hétfő-csütörtök 9-12 óráig) vagy postai úton (postacím: 1385 Budapest 62, Pf. 867) tértivevényesen kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: "Baromfinevelés állatjóléti költségeinek támogatása pályázat", illetve "A vágósertés-tartás állatjóléti költségeinek támogatása pályázat". Postai úton történő benyújtás esetén a benyújtás időpontját az ajánlott levél igazoló szelvényén lévő dátumbélyegző kelte igazolja. (2) A vágóbaromfi termelési támogatása iránti pályázatnak tartalmaznia kell: a) a vágóhíd által végzett vágóbaromfi-minősítésről kiadott bizonylatot, b) a vágóhídi elszámolást (ami integrátori részfinanszírozás esetén negatív előjelű is lehet) a hozzá tartozó számla másolatával, illetve felvásárlási jegy másolatának csatolásával. Amennyiben a vágóhíd nem közvetlenül a baromfitulajdonos termelőtől, hanem kereskedő/integrátor útján vásárolja meg a vágóbaromfit, a számlán, illetve a felvásárlási jegyen az alapanyag-termelő adatainak is szerepelnie kell, melyet a baromfitermelőnek a támogatás igényléséhez rendelkezésre kell bocsátani, c) saját tulajdonban lévő baromfitelepről származó vágóbaromfi vágása esetén a minősítő és mérlegelési bizonylat másolatát, d) a 149. § (1) bekezdés e) pontja szerint hitelesített vágóhídi bizonylatot, e) a baromfinevelő telepet felügyelő területileg illetékes hatósági állatorvos igazolását arról, hogy a vágóbaromfit a Haszonállat rendeletben előírt általános és speciális tartási körülményeknek megfelelően tartották, f) a BTT igazolását az igénybe vehető támogatás javasolt összegéről, amelyen a 149. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő adatokat fel kell tüntetni. (3) A vágósertés támogatására vonatkozó pályázatnak tartalmaznia kell a) a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolását arról, hogy a vágósertést hizlalás céljából legalább hatvan napig a tulajdonában tartotta, illetve haszonbérlet esetén legalább hatvan napig tartotta és hizlalta, b) integrátor, kereskedő, szövetkezet és termelői csoport esetén a Hivatal igazolását a nyilvántartásba vételről és arról, hogy a támogatást igényelheti, c) a telepet felügyelő területi hatósági állatorvos igazolását arról, hogy a vágósertést a Haszonállat rendelet előírásainak megfelelően tartotta. Ha az igénylő integrátor, kereskedő, termelői csoport vagy szövetkezet, akkor a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek erre vonatkozó nyilatkozata, d) a felvásárlást igazoló bizonylatot, saját vágás esetén a vágásra átadott mennyiséget igazoló belső bizonylat másolatát, e) a VHT igazolását az érvényes tagsági viszonyról, és a befizetési kötelezettségek teljesítéséről, f) nyilatkozatot arról, hogy a vágósertését VHT tagsági viszonnyal rendelkező vágóhídnak vagy kereskedőnek értékesítette (kivétel: kereskedő). 152. § (1) Az MVH a pályázatokat a rendelet hatálybalépését követően folyamatosan fogadja e rendelet 148. § (1), illetve (2) bekezdésében foglalt keret kimerüléséig. Túlpályázás esetén az egy napon postára adott, illetve személyesen benyújtott pályázatok tekintetében az MVH arányos visszaosztást alkalmaz. A keret kilencvenszázalékos, majd annak teljes kimerülését követően az MVH tájékoztatja a minisztériumot.
(2) Az MVH a pályázatot a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a pályázatban foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. (3) Amennyiben a pályázat nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett 15 napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. 153. § (1) A támogatás a feltételeknek megfelelően előállított vágóbaromfi és vágósertés után az illetékes adóhatóságtól folyamatosan igényelhető a 152. § (2) bekezdésében meghatározott igazolás csatolásával. Az igénylésnél az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A támogatás folyósítását az illetékes adóhatóság által a 10032000-01850499 APEH Állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többlet költségek támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. 154. § A vágóbaromfi és a vágósertés termelési támogatása esetében e rendelet rendelkezéseit a 2004. évi felvásárlásokra kell alkalmazni.
4.2. Állomány-fenntartási támogatás 155. § (1) A támogatás célja a gazdálkodó tevékenységek változatosságának elősegítése. (2) Kérelem alapján támogatás igényelhető a (3) bekezdés szerint. (3) A támogatás mértéke a támogatás igénylésekor hat hónaposnál idősebb, az előző évben született, és a LÓINFORM rendszer szabályai szerint megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező húshasznú kancánként tízezer forint. (4) A támogatás alapja az induló állománynak megfelelő állatlétszám. (5) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a támogatás alapját képező ló külön jogszabály szerinti nyilvántartásban szereplő tulajdonosa. 156. § (1) A 155. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási jogcímre egy kérelem adható be, és egy tenyészállat (induló állomány) után csak egy alkalommal igényelhető támogatás. (2) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az igénylő a) rendelkezzen az állattartás megfelelő feltételeivel; b) gondoskodjon ba) szakszerű apaállat-használatról, bb) a tulajdonában levő nőivarú állatállománya tartós jelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról, a külön jogszabály szerinti egységes nyilvántartásáról és azonosításáról a teljes állatállományában; c) az állatállomány változásáról telephelyén folyamatos nyilvántartást vezessen, és azt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - öt évig őrizze meg; d) biztosítsa az ellenőrzés végrehajtását; e) az induló állatállományára a tárgyév október 31-éig folyamatos szinten tartási kötelezettséget vállaljon. Az induló állomány a támogatás igényléséhez szükséges igazolás kiadásának időpontjában meglévő állatlétszám. 157. § (1) Az e rendelet 27. számú melléklete szerinti kérelmet a Hivatalhoz, legkésőbb a tárgyév május 31-éig kell benyújtani. (2) A Hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást harminc napon belül állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az illetékes adóhatóságtól. 158. § (1) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a) a kérelmező a tartási kötelezettséggel terhelt állománynak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyedét - az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül - az előírt feltételeknek megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja, b) a kérelmezőnek fel nem róható okból hatvan napon túl történik az állomány a) pont szerinti pótlása, és erről az ok megjelölésével és annak megfelelő igazolásával bejelentést tesz, valamint a pótlás tényleges végrehajtásáról a Hivatalt értesíti. Ebben az esetben a hatvan naptól a tényleges pótlásig eltelt idővel a tartási kötelezettséget meg kell hosszabbítani. (2) A tartási kötelezettség időtartama alatt az állatállomány nem értékesíthető csak különösen indokolt esetben (így például, ha csődeljárás esetén a csődegyezség részét képezi az állatállomány, illetve egy részének értékesítése; felszámolási eljárás esetén) a Hivatal által jóváhagyott kérelem alapján, ha a vevő megfelel a vonatkozó támogatási feltételeknek, valamint vállalja az állatok tartásának kötelezettségét. 159. § A kérelemben foglaltak valódiságát és jogosságát a vonatkozó mellékletekben megjelölt szervezet vizsgálja és igazolja, illetve a Hivatal ellenőrzi és rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról és kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.
4.3. Méhcsalád-támogatás 160. § A támogatás célja a méhészeti ágazat fenntartásának, és a vidék lakossága számára a gazdálkodó tevékenységek változatosságának elősegítése. 161. § (1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető, méhcsaládonként nyolcszáz forint mértékben. (2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a méhcsalád tulajdonosa. (3) A támogatás az Állomás - előző év június 1-je és szeptember 30-a között végzett - felmérése szerinti méhcsaládok számának legfeljebb hetven százaléka után igényelhető. 162. § (1) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező: a) tagja a Méhészeti Terméktanácsnak, legalább tárgyév január 1-jétől, b) rendelkezik a külön jogszabályban előírt állat-egészségügyi kezelések elvégzését tartalmazó nyilvántartással, c) a támogatás igénylésekor, valamint az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolás kiadását követő három hónapban birtokában van a támogatás alapjául szolgáló méhcsalád. (2) A támogatási kérelemhez csatolni kell a) a méhészeti terméktanácsi tagságot igazoló okiratot, b) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági állatorvos igazolását a méhcsaládok - felmérés időpontjában megállapított - számáról, illetve a méhészetben vezetett, az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásról (az igazoláson szerepelnie kell a hatósági állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzőlenyomatának). 163. § (1) Az igénylőnek a 162. § (2) bekezdése szerinti kérelmet a Méhészeti Terméktanácshoz legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig kell benyújtania, amely köteles azt javaslatával ellátva október 20-áig elküldeni a Hivatalnak. A támogatás a Hivatal által kiállított, az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolással igényelhető az illetékes adóhatóságtól. (2) Igénylőnként egy alkalommal nyújtható be támogatási kérelem, és a támogatás méhcsaládonként egyszer vehető igénybe. 164. § E jogcím szerinti támogatás ellenőrzését a Méhészeti Terméktanács bevonásával a Hivatal végzi, jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a támogatás visszavonásáról, kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.
4.4. Méhanya-beállítás támogatása 165. § A támogatás célja a méhészeti termelés hatékonyságának és minőségének javítása. 166. § (1) Kérelem alapján méhanyánként nyolcszáz forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető. (2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete tagjaitól, minősített törzscsaládtól származó párzott, petéző méhanyát vásárol. 167. § (1) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen a méhanya beszerzéséről szóló kiegyenlített számlával, amelyen szerepel a 166. § (2) bekezdése szerinti törzscsalád nyilvántartási száma. (2) Az igénylőnek az e rendelet 28. számú melléklete szerinti kérelmet a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete részére, legkésőbb a tárgyév október 31-éig kell megküldenie. 168. § (1) A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete köteles a kérelmeket a Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézettel (a továbbiakban: KÁTKI) ellenjegyeztetni. (2) Igénylőnként évente egy alkalommal nyújtható be kérelem. Támogatás méhanyánként egyszer vehető igénybe, az Állomás előző év június 1-je és szeptember 30-a között végzett felmérése szerinti méhcsaládszám legfeljebb ötvenszázalékos mértékéig. 169. § (1) A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete az ellenjegyzett kérelmeket a tárgyév november 10éig köteles megküldeni a Hivatalnak. A támogatás a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete javaslata alapján, a Hivatal által kiállított, az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolással igényelhető az illetékes adóhatóságtól. (2) Az e jogcím szerinti igénylés jogosságát az igénybejelentés során a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete köteles megvizsgálni, az OMMI pedig a KÁTKI Méhészeti Osztályának bevonásával alkalomszerűen ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.
4.5. Tenyészbika, -kos és -kecskebak beállításának támogatása 170. § A támogatás célja az adott ágazatban az előállítandó állati termék minőségének javítása. 171. § (1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe:
a) tenyészbika után ötvenezer forint/egyed, b) tenyészkos és tenyészkecskebak után, tenyészkos és tenyészbak index alapján: Indexpont 100-110 111-130 131 felett
Támogatás mértéke 10 000 Ft/egyed 15 000 Ft/egyed 20 000 Ft/egyed
(2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az apaállat előállítója. (3) A támogatás az adott fajta elismert vagy ideiglenesen elismert (e jogcím alkalmazásában a továbbiakban: elismert) tenyésztő szervezete által kijelölt, hazai tenyésztésű, származási igazolással ellátott tenyészbika, -kos és -kecskebak után vehető igénybe. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatások abban az esetben igényelhetők, ha az értékesítési ár nem haladja meg a százezer forintot egyedenként. 172. § (1) A támogatás iránti kérelmet az e rendelet 29. számú melléklete alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát, az árat is tartalmazó számla másolatát. (2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb 2004. december 1-jéig kell megküldenie. (3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az OMMI-val hitelesíttetni és havonta, de legkésőbb december 5-éig a Hivatal részére megküldeni. 173. § (1) A Hivatal a megküldött összesítők alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető. (2) Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni és igazolni, az OMMI pedig ellenőrizni. A Hivatal a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a támogatás visszavonásáról, kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.
4.6. Tenyészcsikó vásárlás és nevelés támogatása 174. § A támogatás célja a köztenyésztés céljára állami tulajdonú, kiváló minőségű apaállatok biztosítása. 175. § (1) A 174. §-ban foglalt célok fedezetére vissza nem térítendő, legfeljebb ötvenmillió forint/tárgyév támogatás igényelhető. (2) Támogatást az OMMI az állami mének köztenyésztésbe állítása céljából általa felvásárolt hazai születésű mén, illetve csikó után, legfeljebb hatvan darabig, valamint a méncsikók központi felnevelésének költségtérítésére igényelheti. (3) A támogatás igénybevételének feltétele az adott fajta elismert tenyésztő szervezetének javaslata a kiválasztott, megvásárlásra kerülő egyedekre vonatkozóan. (4) A támogatás előlegként, egy összegben kerül kifizetésre. (5) A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. A Hivatal a megküldött igénylés alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető. (6) Az elszámolást a tárgyév november 15-éig kell benyújtani a Hivatalhoz a mének megvásárlásának igazolásával, valamint a központi méncsikó-nevelő teleppel kötött szerződéssel és a kifizetések igazolásával. 176. § Az igénybe vett támogatás felhasználását a Hivatal ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a támogatás visszavonásáról, kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.
4.7. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) támogatása 177. § A támogatás célja az EU előírásainak megfelelő állat azonosítási és nyilvántartási rendszer működtetése, különös tekintettel az élelmiszer-biztonság, eredetigazolás érdekében. 178. § Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást igényelhet: a) hatszázötven forint/tárgyévben nyilvántartásba vett borjú után az OMMI, b) nyilvántartásba vett ló egyedenként: ba) hatszázötven forintot az OMMI, bb) ezer forintot a Magyar Lótenyésztő és Lovasszervezetek Szövetsége, c) háromszázötven forint/külön jogszabály alapján kiadott lóútlevél után az OMMI, d) száztizenöt forint/külön jogszabály alapján központi adatbázisban regisztrált, szállított sertés után az OMMI,
e) a január 1-jén nyilvántartásban lévő élő, hat hónapnál idősebb juhonként, valamint a hat hónapnál idősebb, nyilvántartásba vett juhonként az OMMI nyolc forintot, f) nyilvántartásba vett és tartósan jelölt juhonként százharminc forintot a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége, g) nyilvántartásba vett és tartósan jelölt kecskénként kettőszáz forintot az OMMI. 179. § (1) Előleg kifizetésére kérelem alapján, az igényelt támogatás nyolcvan százalékáig van lehetőség. (2) Az OMMI az igényekről előzetes összesítést készít és megküldi a Hivatal részére. A 178. §-ban nevezett egyéb szervezetek a kérelemhez csatolják a nyilvántartásba vétel létszámáról szóló OMMI igazolást. A 178. § g) pontja szerinti kecske nyilvántartás esetén a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetségével kötött együttműködési megállapodást kell csatolni, amely rendelkezik a támogatás felhasználásáról is. 180. § A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. A Hivatal a támogatás igénybevétele jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető. 181. § (1) Az OMMI az előleggel a nyilvántartás, valamint a jelölés és nyilvántartásba vétel listájával; a szervezetek a nyilvántartásba vett egyedekről készült, az OMMI által kiadott igazolással folyamatosan számolnak el. (2) A támogatás igénybevételének jogosságát a Hivatal ellenőrzi, rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról és kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.
4.8. Haltenyészanyag felhasználásának támogatása 182. § A támogatás célja a tógazdasági termékek minőségének javítása és a termelés hatékonyságának növelése. 183. § (1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető egynyaras ponty (a továbbiakban: haltenyészanyag) tógazdasági kihelyezéséhez. (2) A támogatás mértéke kihelyezett haltenyészanyag kilogrammonként legfeljebb nyolcvan forint. 184. § (1) Támogatás igénybevételére az a tógazdasági termelő jogosult, aki a) elismert vagy ideiglenes elismeréssel rendelkező tenyésztő szervezet nyilvántartásában szereplő tenyészanyától származó haltenyészanyagot telepít, melyet igazol, b) tagja a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának (a továbbiakban: HALTERMOSZ) és annak az előző év szeptemberi termésbecslést beküldte, c) azon HALTERMOSZ tagok, akik előző évben nem üzemelt területükön rekonstrukciót végeztek vagy új területen halastavat építettek, jogosultak a terület húsz százalékán haltenyészanyag támogatás igénybevételére is, d) nem csökkenti az étkezési ponty termelési területét. (2) Támogatás nyújtható háromszáz kg/hektár haltenyészanyag kihelyezéséig. 185. § (1) A támogatási kérelmet az e rendelet 30. számú melléklete alapján kell összeállítani. (2) Az (1) bekezdésben előírt kérelmet egy példányban az OMMI-nak és három példányban összesítés céljából a HALTERMOSZ részére legkésőbb a tárgyév április 23-áig kell megküldeni. (3) A HALTERMOSZ köteles az összesítéseket legkésőbb a tárgyév május 17-éig a minisztérium részére megküldeni. 186. § A minisztérium a megküldött összesítők alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki a termelő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető. 187. § (1) A támogatásban részesített tógazdasági termelő köteles elszámolást készíteni a minisztérium részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről, a vásárolt és saját termelésből származó kihelyezésekről. (2) A tógazdasági termelő köteles legkésőbb a tárgyév szeptember 15-éig megküldeni az elszámolást a HALTERMOSZ-nak, melyhez csatolni kell a telepített tenyészanyag mennyiségéről szóló nyilatkozatot, amit a HALTERMOSZ igazol, továbbá az OMMI igazolását a telepített haltenyészanyag előírásnak való megfeleléséről. (3) A HALTERMOSZ az összesített, ellenőrzött elszámolásokat legkésőbb a tárgyév október 1-jéig a minisztérium részére megküldi. 188. § Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során a HALTERMOSZ köteles megvizsgálni, továbbá az elszámoláskor az elszámolás valódiságát ellenőrizni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését a HALTERMOSZ javaslata alapján a minisztérium kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál.
4.9. Tenyésznövendéknyúl támogatás 189. § A támogatás célja az előállított termék minőségének javítása, a termelés hatékonyságának javítása, a vidéki lakosság gazdálkodó tevékenysége változatosságának elősegítése.
190. § (1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető ezer forint/tenyésznövendéknyúl mértékben. (2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében/főkönyvében nyilvántartott, az OMMI által hitelesített származási igazolással ellátott tenyésznövendéknyulat tenyésztésbe állítja. (3) Egy tenyésznövendéknyúl után egyszer igényelhető támogatás. Az igénylő a Nyúl Terméktanács által igazolt tenyészállat férőhelyének legfeljebb százhúsz százaléka mértékéig igényelhet évente támogatást. 191. § (1) A támogatás igénybevételére az jogosult, aki tagja a Nyúl Terméktanácsnak. (2) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) a nyúl terméktanácsi tagságot, valamint a tenyészállat-férőhely számot igazoló okiratot, b) az OMMI által hitelesített, az adott fajta tenyésztő szervezetének igazolását a támogatott tenyésznövendéknyúl azonosítójáról és származási igazolásáról. 192. § (1) A támogatás: a) harminc tenyésznövendéknyúl beállításáig - a Hivatal által, az e rendelet 35-37. számú mellékletei szerint bejegyzett - integrátor által összeállított kérelem, b) harmincegy, illetve annál több tenyésznövendéknyúl beállítása esetén az e rendelet 31. számú melléklete szerint összeállított kérelem alapján igényelhető. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez az integrátor köteles csatolni: a) az integrátori bejegyzése igazolásának másolatát, b) az igénylő első igénylése alkalmával, az igénylővel kötött - szerződésszámmal ellátott - termeltetési szerződés egy példányát, további igénylés esetén csak a szerződés számára való hivatkozást, c) számlát, d) igénylőnként az adott fajta tenyésztő szervezetének az OMMI által hitelesített igazolását a támogatott tenyésznövendéknyúl azonosítójáról és származási igazolásáról, e) az igénylők összesített névjegyzékét. 193. § (1) A 192. § (1) bekezdése szerinti kérelmet összesítés céljából a Nyúl Terméktanácshoz legkésőbb a tárgyév november 15-éig lehet benyújtani. (2) A Nyúl Terméktanács köteles az összesített kérelmeket havonta, de legkésőbb a tárgyév november 20-áig a Hivatal részére megküldeni. (3) A Hivatal a megküldött összesítők alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető. Az integrátor a támogatásnak a számlájára érkezését követő tizenöt napon belül köteles a támogatás összegét az igénylő részére folyósítani. (4) Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az OMMI pedig ellenőrizni. Hiányosság esetén az OMMI megtagadja a tenyésztési dokumentáció hitelesítését. (5) A támogatás igénybevételének jogosságát a Hivatal ellenőrzi, rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról és kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál. 194. § A családi gazdálkodó az általa használatba vett állattal kapcsolatos, a 155-193. §-okban meghirdetett támogatásra akkor válik jogosulttá, ha a támogatási kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a) a támogatásban részesülő állat a családi gazdaság része, b) a támogatásra jogosult családtag a támogatás igénylésének jogát részére átadta és ezt aláírásával meg is erősítette, c) vállalja, hogy betartja az állat tartására előírt kötelezettséget. 195. § A 155-193. §-okban meghirdetett támogatások az illetékes adóhatóságtól igényelhetők, és a 1003200001850482 számú APEH állattenyésztési és biológiai alapok lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.
5. A biológiai alapok fejlesztésének támogatása 5.1. Növénytermesztés, kertészet, erdőgazdálkodás 196. § A támogatás célja: a szántóföldi növénytermesztés, a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség-, a dísznövény-, a gyógy-, fűszer- és illóolaj-növénytermesztés, valamint az erdészeti szakágazatok genetikai alapjainak fejlesztése, termesztési technológiák korszerűsítése, Ajánlati Fajtajegyzék készítése és ehhez kapcsolódóan félüzemi, illetve tájkísérletek 2004. évi beállítása. 197. § E jogcímen pályázat alapján a következő tevékenységek céljára igényelhető támogatás: a) Magyarországon előállított hazai és kooperációban nemesített fajták vizsgáltatása állami elismerés céljából,
b) Magyarországon előállított hazai és kooperációban nemesített fajták bel- és külföldi bemutatása, elterjesztése, c) gyümölcs, szőlő, burgonya és dohány vírusmentesítésének végzése, d) országos felmérés készítése a mezőgazdaság legfontosabb termékeinek minőségére és az azt befolyásoló legfontosabb ökológiai tényezők közötti összefüggésre, e) Ajánlati Fajtajegyzék előkészítői munkái, illetve a kiadvány elkészítése, megjelentetése, f) az a)-c) pontokban felsorolt tevékenységekhez, továbbá növényi szaporítóanyagok minősítéséhez szükséges speciális gépek, berendezések, specifikus kiegészítő műszerek és eszközök beszerzésére, korszerűsítésére. 198. § A támogatás igénybevételére jogosult a 197. §-ban meghatározott tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelő. 199. § Pályázat alapján igényelhető fejlesztési célú támogatás mértéke: a) a 197. § a)-c) pontjában felsorolt feladatokhoz pályázat útján a költségek ötven százaléka, de legfeljebb négymillió forint, b) a 197. § d) és e) pontjában megnevezett feladatokhoz pályázat útján a felmerülő költségek legfeljebb hetven százaléka, c) a 197. § f) pontjában megnevezett műszerek és eszközök áfát nem tartalmazó beszerzési árának, valamint a korszerűsítés összegének ötven százaléka, de legfeljebb tízmillió forint. Az ár közvetlen import esetén tartalmazza a vámot is. A támogatás ezen a címen nem vehető igénybe azokhoz az agrárgazdasági beruházásokhoz, amelyek az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról külön FVM rendelet alapján új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések támogatása jogcímen támogathatók. 200. § (1) A 197. § a)-f) pontjaiban meghatározott tevékenységek támogatásához a 33. számú melléklet szerinti költségkalkuláció felhasználásával elkészített pályázatokat, a szakmai és a pénzügyi vezető eredeti aláírásával és bélyegzővel ellátva, nyolc eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a minisztériumnak. A benyújtás határideje: 2004. április 30. A pályázathoz csatolni kell a 32. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé. A pályázatok elbírálásáról a minisztérium dönt. (2) A nyertes pályázóval a minisztérium szerződést köt. A szerződés szerinti támogatás hatvan százaléka előleg címén igénybe vehető. Az előleg után fennmaradó összeg végelszámolás készítése után vehető igénybe. 201. § (1) A végelszámolást legkésőbb november 15-ig kell benyújtani. A végelszámolás alapja az anyag-, szolgáltatás-, műszer- és eszközvásárlások kifizetett számlákkal igazolt költsége. (2) Az előleg és az előleg után fennmaradó összeg az 1. számú melléklet szerinti igazolás birtokában igényelhető az illetékes adóhatóságtól. (3) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a hivatalok végzik. A szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A hivatalok javaslatára a minisztérium kezdeményezi a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését. 202. § A támogatást a 10032000-01850482 számú APEH Állattenyésztési és biológiai alapok támogatások lebonyolítási számláról kell teljesíteni.
5.2. Állattenyésztés 203. § A támogatás célja az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján elismert fajták tenyésztési feltételeinek javítása. 204. § Pályázat útján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki a) tenyészállatok minősítésével kapcsolatos feltételeket korszerűsíti, a teljesítményvizsgálatokhoz szükséges speciális eszközöket beszerzi, b) az engedélyezett mesterséges termékenyítő állomás tevékenységéhez szükséges speciális eszközöket és műszereket, fajspecifikus kiegészítő eszközöket beszerzi, c) tenyészállat kiállításokat rendez, d) mesterséges termékenyítő állomáson engedélyezett apaállatot tart. 205. § A 204. § szerinti pályázatok útján igényelhető támogatások mértéke: a) a 204. § a), c) pontjaiban megnevezett feladatokhoz a felmerülő költségek hetven százaléka mértékéig, de legfeljebb tízmillió forint, b) a 204. § b) pontban megnevezett feladatokhoz a felmerülő költségek harminc százaléka mértékéig pályázat útján, de legfeljebb tízmillió Ft, c) a 204. § d) pontjában megnevezett feladathoz az apaállatok tartási költségeinek harminc százaléka mértékéig, de ló és szarvasmarha esetén legfeljebb százezer forint, sertés esetén legfeljebb harmincezer forint. 206. § (1) A 204. §-ban meghatározott tevékenységek támogatásának igénybevétele érdekében a pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint elkészített pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A támogatás
igénylésének és elbírálásának részletes szabályait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza. A pályázatok elbírálásáról a minisztérium dönt. (2) A nyertes pályázóval a minisztérium szerződést köt. A szerződés szerinti támogatás hatvan százaléka előleg címén igénybe vehető. Az előleg után fennmaradó összeg végelszámolás készítése után vehető igénybe. A végelszámolást a támogatás alapját képező teljes költségfelhasználásra kell elkészíteni. 207. § (1) A végelszámolást legkésőbb november 15-ig kell benyújtani. A végelszámolás alapja az anyag-, szolgáltatás-, műszer- és eszközvásárlások kifizetett számlákkal igazolt költsége. (2) Az előleg és az előleg után fennmaradó összeg az 1. számú melléklet szerinti igazolás birtokában igényelhető az illetékes adóhatóságtól. (3) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a hivatalok végzik. A szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A hivatalok javaslatára a minisztérium kezdeményezi a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését. 208. § A támogatást a 10032000-01850482 számú APEH Állattenyésztési és biológiai alapok támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni.
6. A vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása 209. § E jogcímen a vízkár-elhárítási feladatokhoz: a) fejlesztéshez, b) üzemelés, karbantartáshoz nyújtható támogatás. 210. § (1) A támogatási kérelem a vízgazdálkodási feladatokat szolgáló, továbbá a minisztérium feladatkörébe tartozó vizek és vízilétesítmények létrehozásával, felújításával, karbantartásával, üzemeltetésével a belvízkárok megelőzése, csökkentése, a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében szükséges vízgazdálkodási beavatkozások megvalósítására nyújtható be. (2) A támogatás formája: a területi vízgazdálkodási művekre (vizek és vízilétesítmények) fordított beruházási, üzemeltetési, karbantartási költség százalékában, vissza nem térítendő támogatás.
6.1. Vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztési támogatása 211. § Támogatás a mezőgazdasági vízgazdálkodási - kivéve az öntözési célú - létesítményekhez adható, a következők szerint: a) forgalomképes állami tulajdonú és a Hivatalok kezelésében lévő - vizek és vízilétesítmények érvényes vízjogi engedély szerinti (illetve eredeti állapotra történő) helyreállításához, b) a vízilétesítmények meglévő érvényes vízjogi engedélyben rögzített paraméterek megváltoztatásához az üzembiztonság, a kárelhárítás és a kármegelőzés, illetve a mezőgazdasági termelés érdekében (értéknövelő beruházás), c) új közcélú vízilétesítmény megvalósításához. 212. § A támogatás mértéke: a) a víztársulat jegyzett tőkéjében nyilvántartott műveknél a beruházás nettó költségének maximum hetvenöt százaléka, b) a Hivatalok vagyonkezelésében lévő (a vízügyi igazgatóságoktól átvett) forgalomképes állami tulajdonú műveknél a beruházás teljes összege, c) nem társulatok által üzemeltetett külterületi mezőgazdasági célú művek esetén az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb hetvenöt százaléka. 213. § E jogcímen támogatást vehetnek igénybe a) a közcélú vízgazdálkodási műveket működtető, a pályázat benyújtásának napjáig megalakult és bejegyzett vízitársulatok, b) azon helyi önkormányzatok, illetve mezőgazdasági termelők, akik külterületi vizek vízilétesítmények tulajdonosai, illetve kezelői.
6.2. Vízkár-elhárítási létesítmények üzemeltetési, karbantartási támogatása 214. § A karbantartási, üzemelési munkák körébe a meder iszapolása, a vízinövényzet irtása, a műtárgyak javítása és a helyi/térségi érdekeket szolgáló, közcélú vízgazdálkodási műveknek a vízkárelhárítás érdekében az érvényes vízjogi engedélyben meghatározott vízelvezetési feltételei biztosítására végzett tevékenység tartozik. 215. § A támogatási összeg a benyújtott pályázat alapján, figyelemmel a rendelkezésre álló keretösszegre, a feladat jellegétől függően - az e rendelet 34. számú mellékletében meghatározott - normatíva szerint kerül
meghatározásra. A támogatási összeg nem haladhatja meg a vízitársulat tárgyévre fenntartásra tervezett saját forrás összegének kétszeresét. 216. § E jogcímen támogatást vehet igénybe a közcélú vízgazdálkodási műveket működtető, a pályázat benyújtásának határnapjáig megalakult és a cégbíróságnál bejegyzett vízitársulat. 217. § A pályázat tartalmi és formai követelményeit, a támogatás elbírálásának, igénylésének és felhasználásának rendjét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás tartalmazza. 218. § A vízgazdálkodási program megvalósításához támogatás - a pályázati felhívásban előírt feltételek szerint összeállított - pályázat útján igényelhető. 219. § A pályázatokat a Hivatalokhoz kell benyújtani. 220. § A pályázat benyújtásának határideje 2004. március 28. A határidő után érkezett, illetve a hiányos pályázatokat a Hivatal elutasítja. 221. § A pályázatokat a Területi Vízgazdálkodási Bíráló Bizottság javaslata alapján, a Hivatal véleményének figyelembevételével, a pályázat benyújtási határidőtől számított hatvan napon belül, a minisztérium bírálja el. A minisztérium döntéséről a Hivatal öt munkanapon belül tájékoztatja a pályázót. 222. § (1) A pályázat elfogadása esetén a Hivatal a pályázóval harminc napon belül támogatási szerződést köt, és azt az aláírást követő négy munkanapon belül ellenjegyzésre megküldi a minisztériumnak. A szerződés aláírását követően - kérelemre - egyszeri alkalommal legfeljebb huszonöt százalék előleg vehető igénybe. (2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a Hivatal értesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést önhibájából nem köti meg. 223. § A támogatás a hivatalokhoz benyújtott számlák és bizonylatok alapján, a szerződésben rögzített feltételek szerint - forrásarányosan - kerül kifizetésre. 224. § A támogatás a minisztérium által az e rendelet 1. számú melléklete szerint kiállított igazolással igényelhető a támogatás az illetékes adóhatóságtól. 225. § (1) A támogatást a 10032000-01850516 számú APEH Vízgazdálkodás támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlan igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. (2) A támogatások igénylésének határideje a szerződésben rögzített időpont, de legkésőbb november 20. (3) A támogatási igényléshez csatolni kell: a) a Hivatal által igazolt és a műszaki ellenőr ellenjegyzését tartalmazó felmérési naplót, b) amennyiben a munkák kivitelezése vállalkozó(k)val történik, a vállalkozó(k) kiállított számláját, a felmérési naplót, melyet a beruházó igazolt és a kijelölt műszaki ellenőr ellenjegyzett, c) a vállalkozó(k)val kötött szerződés másolatát, d) saját munkavégzés esetén a teljes önköltséget bemutató bizonylatot, e) a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvét, f) az utolsó számla leadásakor a pályázó által kiállított elszámoló lapot, g) a Hivatal szakreferensének igazolását a teljesítésről, h) az IB elnök, illetve a pályázó nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása. 226. § A támogatás jogszerű felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a minisztérium a Hivatalok, illetve az általa megbízott szakértők bevonásával látja el. A szerződésben vállalt kötelezettségek nem, vagy részbeni teljesítése esetén a támogatás teljes összege vagy arányos része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetését a Hivatal kezdeményezi és erről a minisztériumot írásban értesíti.
7. Oktatási, képzési és kutatási feladatok támogatása 227. § (1) Támogatás adható az alábbi szaktanácsadással összefüggő feladatokra: a) a mezőgazdasági termelőnek nyújtott szaktanácsadás díjának támogatása, b) a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása, c) a farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés megvalósítása. (2) A K+F feladatok közül támogathatóak a) a gazdaságorientált ágazati kutatások, b) az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását megalapozó kutatások. 228. § (1) A 227. § szerinti támogatások közül a) az (1) bekezdésben lévő támogatásokat az APEH 10032000-01850523 számú, Szaktanácsadás támogatás lebonyolítási számlájáról, b) a (2) bekezdésben lévő támogatásokat a 10032000-01220191-51200002 számú, Folyó kiadások előirányzat keretszámláról kell teljesíteni. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást arra a számlára kell visszafizetni, amelyről a támogatást folyósították.
(3) Az e fejezetben szabályozott támogatási előirányzat terhére a Költségvetési törvény 50. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű és időtartamú éven túli kötelezettség vállalható. 229. § (1) A 227. § (1) bekezdésben lévő támogatásokra vonatkozóan a minisztérium minisztériumi, megyei és a statisztikai régió megyéiben közösen felhasználható regionális támogatási kereteket, a Hivatal vezetője pedig - a hatáskörébe utalt támogatás összegén belül - jogcímenként támogatási kereteket állapíthat meg. Az egyes támogatási jogcímekre meghatározott keret kimerülése esetén a minisztérium, illetve a Hivatal vezetője e jogcímek között keret-átcsoportosítást hajthat végre, vagy a pályázatot, illetve a támogatási kérelmet elutasíthatja. (2) Az (1) bekezdés, valamint a megyei hatáskörbe tartozó támogatási keretre vállalt kötelezettségek jogcímenkénti összegéről, a kötelezettségek szakmai tartalmáról, valamint a támogatások jogcímenkénti kifizetésére vonatkozó intézkedésekről a Hivatal, a tényleges kifizetések jogcímenkénti összegéről pedig a kifizető intézmény havi jelentésben tájékoztatja a minisztériumot. (3) A támogatások formája vissza nem térítendő - szolgáltatás jellegű - tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása fejlesztési célú juttatás, kutatás-fejlesztési feladatok támogatása. (4) Amennyiben a támogatási kérelem, pályázat vagy hiánypótlás benyújtására e rendelet vagy a pályázati felhívás határnapot jelöl meg, annak elmulasztása jogvesztő hatályú, és a mulasztás egyéb módon nem pótolható. (5) Az e fejezetben támogatott feladatok végrehajtásához szakmailag indokolt mértékű, állami megbízásban vagy a pályázati felhívásban meghatározott előleg folyósítható.
7.1. Szaktanácsadással összefüggő feladatok 7.1.1. Mezőgazdasági termelőnek nyújtott szaktanácsadás díjának támogatása 230. § (1) Támogatás vehető igénybe a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekből származó hárommillió forint éves árbevételt meghaladó és a szaktanácsadás támogatására jogosult igénylőnek nyújtott szaktanácsadás költségeinek részbeni támogatására. (2) A támogatást a szolgáltatást igénybe vevő mezőgazdasági termelő - beleértve az élelmiszert előállító és az agroturizmus szolgáltatói tevékenységet végző termelőt is - kaphatja. Családi gazdaság esetében csak a családi gazdálkodó jogosult támogatásra, a családi gazdaság többi tagja támogatásra nem jogosult. Nem jogosult támogatásra az a mezőgazdasági termelő, aki a termelő tevékenységével azonos szakterületen szerepel a minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében (a továbbiakban: Névjegyzék), a Névjegyzékben regisztrált szaktanácsadó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti közeli hozzátartozója, valamint az a társas vállalkozás, amelynek tagja a szaktanácsadó. (3) A támogatásra jogosult igénylő olyan szerződés alapján vehet igénybe támogatást, amely a) szerint a szolgáltatást a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó végzi, b) szerint a szolgáltatást nyújtó fél nem végez az agrárgazdasággal összefüggő kereskedelmi vagy ügynöki tevékenységet, c) a Hivatalban beszerezhető űrlap felhasználásával jött létre, d) a szerződés melléklete részletesen meghatározza a tervezett szolgáltatást, e) részletfizetést csak abban az esetben tesz lehetővé, ha a szaktanácsadási tevékenység időtartama hosszabb hat hónapnál. (4) A támogatás a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 44-45. §-ban előírt üzemtervezéshez nem vehető igénybe. A talajvizsgálatok laboratóriumi munkáihoz támogatás nem igényelhető. (5) A 230. § (1) bekezdése szerint, a szaktanácsadáshoz igénybe vehető támogatás felső határa és mértéke - a tárgyévet megelőző évre vonatkozó - éves árbevétel alapján: Kategória A B C
Az éves árbevétel (ezer Ft) 3 000-10 000 10 000-35 000 35 000-50 000
Támogatás felső határa (Ft/év) 100 000 150 000 200 000
Támogatás mértéke (%) 75 50 35
E támogatás szempontjából árbevételként a 230. § (2) bekezdésében a mezőgazdasági termelő tevékenységéből származó árbevételt, induló vállalkozás esetén a legalacsonyabb árbevételi kategóriát kell figyelembe venni. A támogatás szerződésenkénti összegét a szolgáltatásra kiállított számla áfa nélküli összegének és a táblázat szerinti támogatás maximális összegének és mértékének figyelembevételével kell meghatározni. (6) Az, aki - a tárgyév január 1-jén - a 40. életévét még nem töltötte be, és egyéni agrárvállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, az (5) bekezdésben jelzett támogatási mértéken túl további tíz százalék kiegészítő
támogatásban részesülhet, ha éves igazolt árbevétele meghaladja a tízmillió Ft-ot. A számára kifizethető támogatás felső határát úgy kell meghatározni, hogy az nem haladhatja meg a 230. § (5) bekezdésben a gazdaság éves árbevétele függvényében meghatározott összeget. (7) A szaktanácsadóval a 230. § (3) bekezdés szerint megkötött szerződés egy példányát, mellékleteivel együtt - a szerződés megkötését követő harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt előjegyzés céljából be kell nyújtani a Hivatalhoz. A szerződés a Hivatalhoz tárgyév október 31-éig nyújtható be. Támogatás kizárólag előjegyzésbe vett szerződés alapján folyósítható. A szerződések előjegyzésbe vétele a Hivatal vezetője által e jogcímre meghatározott támogatási összeg határáig történhet. (8) A támogatás kifizetése iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a szerződésben foglalt teljesítési határidőt követően harminc napon belül kell írásban benyújtani a Hivatalhoz. A tárgyévi kifizetés iránti kérelmek tárgyév október 31-éig nyújthatók be. A kérelemhez mellékelni kell a kifizetett számla másolatát, átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonat másolatát, és erdőgazdálkodási tevékenység esetén az erdészeti hatóság szakvéleményét is. (9) A támogatás igénybevételének jogosságát a Hivatal állapítja meg. (10) A kérelem felülvizsgálatát követően, a Hivatal e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolás kiállításával intézkedik a támogatás jogosnak minősített összegének kifizetésére. (11) A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzése a minisztérium irányításával történik, a minisztérium, illetve a Hivatal ellenőrzési tervében foglaltak szerint. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a döntéshozó kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál.
7.1.2. Gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása 231. § (1) Támogatás vehető igénybe mezőgazdasági tevékenységet - beleértve az élelmiszer-előállító és az agroturizmus szolgáltatói tevékenységet - végzők felé irányuló ismeretadás szervezéséhez, ellenőrzéséhez és kapcsolódó szolgáltatásokhoz. (2) A támogatás kedvezményezettjei: a) a támogatás végső kedvezményezettjei az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzők, közbenső kedvezményezettjei pedig a (3) és (4) bekezdésekben említett ismeretátadást célzó szolgáltatás végzői; b) a végső kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatást az kaphatja, aki/amely a szolgáltatást végzi; közreműködik a szolgáltatás szervezésében; közreműködik a támogatási rendszer monitoringjához szükséges adatfeldolgozásban; ellenőrzi azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabályok egyes agrártámogatások igénybevételéhez előírnak az igénylő számára, és igazolja a feltételeknek a meglétét, - vagy megállapítja azok hiányát - és erről külön rendelkezésnek megfelelő dokumentumot állít ki. (3) A Hivatalok hatáskörébe tartozik a) szakképesítést adó - iskolarendszeren kívüli - képzés költségeinek, b) szakképesítést nem adó tanfolyamok, előadások költségeinek, c) szakképesítést nem adó, az Európai Unió szabályozásának megismerését célzó képzések és intézkedések, d) térítésmentes csoportos szaktanácsadási programokkal összefüggő intézkedések (rendezvények, kiadványok), e) bemutató üzemek által biztosított üzemlátogatások, f) szakmai rendezvények támogatása. (4) A minisztérium hatáskörébe tartozik a) szakmai kiadványok előállítási és megismertetési költségeinek, b) szaktanácsadók szakmai továbbképzésének, c) szaktanácsadási központokban folytatott szaktanácsadási tevékenység és az ahhoz szükséges feltételek megteremtésének, d) szaktanácsadási és ismeretátadással összefüggő állami feladatok (szervezés, ellenőrzés, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, és a szaktanácsadók kötelező továbbképzése) költségeinek támogatása. 232. § (1) A 231. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok támogatási formája a támogatási szerződésben, állami megbízásban meghatározandó vissza nem térítendő támogatás vagy fejlesztési célú juttatás. (2) A támogatás a 231. § (3) bekezdés a)-b), e)-f) és a 231. § (4) bekezdés b) pontjai szerinti célok esetében pályázat útján vehető igénybe. (3) A támogatás a 231. § (3) bekezdés c)-d) szerinti célokra a Hivatal, a 231. § (4) bekezdés c)-d) pontjai szerinti célokra a minisztérium által létesített állami megbízás útján vehető igénybe. (4) A támogatás a 231. § (4) bekezdés a) pontja szerinti célra pályázat, valamint a minisztérium vagy a Hivatal által létesített állami megbízás útján vehető igénybe. 233. § A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.
234. § (1) A támogatás mértéke a 231. § (3) bekezdés a)-b), f) és a 231. § (4) bekezdés a) és b) pontjai szerinti célok esetében a döntéshozó által elismert költségek ötven százalékáig, legfeljebb pályázatonként hárommillió forintig terjedhet, kivéve a 234. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat. (2) A 231. § (3) bekezdés a) pont keretében szervezett "mezőgazdasági vállalkozó" (OKJ 32 6201 02), "ezüstkalászos gazda" (OKJ 21 6201 01) és "aranykalászos gazda" (OKJ 32 6201 01) tanfolyamok esetében a támogatás az elismert költségek hetvenöt százalékáig terjedhet. (3) A 231. § (3) bekezdés c)-e) pontjai szerinti célok esetében a támogatás a Hivatal, a 231. § (4) bekezdés c)d) pontjai szerinti célok esetében a minisztérium által elismert költségekig terjedhet, de nem haladhatja meg a támogatási szerződésben/állami megbízásban rögzített összeget. (4) A 231. § (4) bekezdés a) pont alapján, állami megbízás keretében a minisztérium és a hivatalok által kezdeményezett - szaktanácsadással összefüggő - tájékoztató kiadványok esetében a támogatás az elismert költségekig terjedhet, amely a Hivatal által kezdeményezett kiadványok esetében kiadványonként legfeljebb kettőszázötvenezer forint lehet. (5) Az előző évben hárommillió forint árbevételt el nem ért, regisztrációs rendelet alapján nyilvántartásba vett termelők, valamint az egyéb agrártámogatási jogcím alapján támogatást nyert hátrányos helyzetűek közösségének tagjai csoportos formában jogosultak ingyenes tanácsadás igénybevételére. (6) A minisztérium által elismerhető támogatási-normatívákat a jogcím szerinti pályázati felhívások tartalmazzák. 235. § (1) A 231. § (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény jogosult pályázatot benyújtani. (2) A 231. § (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény, agrárkutató intézet, valamint a teljesítés időpontjában a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó, valamint köztestület, érdekképviseleti és szakmai szervezet jogosult. (3) A 231. § (3) bekezdés c) pontja alapján a mezőgazdasági termelők részére - az Európai Unió szabályozásának megismerése érdekében - szervezett rendezvények (előadások, tanfolyamok, szakmai rendezvények) költségeinek támogatására az agrárképzést folytató oktatási intézmény, agrárkutató intézet, valamint köztestület, érdek-képviseleti és szakmai szervezet jogosult. (4) A 231. § (3) bekezdés d) pontja szerinti térítésmentes csoportos szaktanácsadási programok megvalósítóját a program helye szerint a Hivatal jelöli ki azok közül a pályázók/ajánlattevők közül, akik nem végeznek az agrárgazdasággal összefüggő kereskedelmi és/vagy ügynöki tevékenységet, és az ajánlott szaktanácsadási programot a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó bevonásával valósítják meg. Amennyiben a falugazdász területi központ és/vagy a kistérségi menedzser olyan szaktanácsadási programot igényel, amelyhez nincs megfelelő regisztrált szaktanácsadó, vagy az adott időben és helyen regisztrált szaktanácsadó bevonása gazdaságosan nem oldható meg, a megyei programok megvalósításához a programok tervezett összidőtartam húsz százalékának mértékéig a Névjegyzékben nem szereplő szakember is alkalmazható, a program helye szerinti Hivatal vezetőjének döntése alapján. (5) A 231. § (3) bekezdés e) pontja szerinti támogatásra a bemutató üzemek közül azok jogosultak, amelyek a "Bemutató Üzem 2000" cím, a "Bemutató Üzem 2001" cím, a "Bemutató Üzem 2002" cím és a "Bemutató Üzem 2003" cím használatára jogosultak. A "Bemutató üzem 2004" cím elnyerésére irányuló pályázat részletes feltételeit nyilvános pályázati felhívás tartalmazza. (6) A 231. § (3) bekezdés f) pontjai szerinti támogatásra a rendezvény szervezője jogosult pályázatot benyújtani. (7) A 231. § (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra olyan kiadó jogosult pályázatot benyújtani, amely a pályázatában be tudja mutatni, hogy megfelelő kiadói tapasztalattal és terjesztői háttérrel rendelkezik. Legfeljebb három szerzői ív terjedelmű, nyomdai előállítású kiadvány támogatásához kiadói tevékenységgel rendelkező egyéb szervezet is jogosult pályázat benyújtására. (8) A 231. § (4) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény, agrárkutató intézet, valamint a szaktanácsadás szakmai, regionális és országos központjai jogosultak pályázatot benyújtani. (9) A 231. § (4) bekezdés c)-d) pontjai szerinti feladat végrehajtására a minisztérium által kijelölt szervezet jogosult. 236. § A 231. § (3) bekezdés a)-b), e)-f) és a 231. § (4) bekezdés a), b) pontjában meghatározott pályázatok benyújtásának helyét és idejét a jogcímenkénti pályázati felhívás tartalmazza. 237. § (1) A támogatási keretek jogcímek és megyék közötti felosztására, valamint a kötelezettség vállalások ütemezésének meghatározására a minisztérium jogosult. (2) A támogatás odaítélésére jogosult a megyei hatáskörbe tartozó támogatás esetén a Hivatal vezetője, egyéb esetekben a minisztérium. (3) A pályázat elfogadásáról szóló értesítésnek megfelelően a Hivatal, illetve a minisztérium szerződést köt a pályázóval és a szerződésben foglalt feltételek szerint a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állít ki. A támogatás az igazolás és a pályázati felhívásban meghatározott nyilatkozatok benyújtásával igényelhető az adóhatóságtól.
(4) A támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére a 230. § (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
7.1.3. Farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés megvalósítása 238. § (1) Támogatás vehető igénybe a korszerű agrárismeretek elsajátítása céljából szervezett gyakornoki programokhoz és külföldi szakmai tapasztalatszerzéshez kapcsolódó költségek megtérítésére. (2) Támogatás a 239. § a) pontja szerinti célok esetében a gyakornok által benyújtott pályázat, egyéb esetekben állami megbízás alapján adható. (3) Az állami megbízás alapján feladatot ellátó minisztériumi intézmény a feladatok teljesítéséről havi statisztikai és negyedéves, illetve éves jelentést készít a minisztérium részére. 239. § Támogatás vehető igénybe: a) magyar és külföldi gyakornokok (beleértve a közép és felsőfokú oktatási intézmények hallgatóit is) külföldi, illetve magyarországi programjainak támogatására, b) minisztériumi fenntartásban működő képzési és szaktanácsadási intézmények minisztériumi szervezésű, EU tagországokra irányuló tapasztalatszerzése és a tapasztalatszerzések - magába foglalva az a) pont szerinti programokat is - végrehajtásának a minisztérium megbízott intézménye által történő előkészítésével (beleértve a bentlakásos felkészítő programokat) és szervezésével - szükség esetén külső szervezet bevonásával - kapcsolatos feladatok költségeinek térítésére. 240. § (1) A 239. § a) pontja szerinti magyar gyakornokok külföldi programjai esetében a végső kedvezményezetteknek (gyakornokok) pályázatuk alapján megítélt támogatást, költségelszámolási kötelezettség mellett, a kiutazást szervező minisztériumi intézmény - mint közbenső kedvezményezett - állami megbízás formájában kapja. (2) A 239. § a) pontja szerinti külföldi gyakornokok magyarországi programjai esetében a gyakornokok pályázata/támogatási kérelme, valamint a fogadó gazdaság kapcsolódó nyilatkozata alapján megítélt támogatást költségelszámolási kötelezettség mellett a programot szervező minisztériumi intézmény - mint közbenső kedvezményezett - állami megbízás formájában kapja. (3) A 239. § b) pontjában foglaltak esetében a támogatást a minisztérium által kijelölt kiutazást koordináló szervezet, egyéb esetekben a feladat elvégzésére kijelölt FVM intézmény, az általa benyújtott és a minisztérium által elfogadott feladatterv alapján állami megbízás formájában kapja. 241. § A támogatás formája a 239. § a) pontja esetében, költségelszámolási kötelezettséggel, előlegként adott vissza nem térítendő állami támogatás. 242. § (1) A 239. § a) pontja szerinti magyar gyakornokok külföldi programjai esetében a) a minisztériumi szervezésű programoknál, a minisztérium által elfogadott programköltségek legfeljebb harminc százalékáig, a gyakornoki helyre történő ki- és visszautazási, továbbá a vízumbeszerzéssel összefüggő költségek száz százalékáig, b) egyéb szervezésű programok esetében a gyakornoki helyre történő ki- és visszautazási költségek ötven százalékáig terjedhet. (2) A 239. § a) pontja szerinti külföldi gyakornokok magyarországi programjai esetében a külföldről érkező fiatal szakemberek szállás- és étkezési költségtérítése a minisztérium által elismert költségek ötven százalékáig terjedhet. (3) A 239. § b) pontja szerinti cél esetében minisztérium által elismert költségekig terjedhet, de nem haladhatja meg a támogatási szerződésben/állami megbízásban rögzített összeget. 243. § (1) Pályázatok (támogatási kérelmek) részletes feltételeit, értékelésének módját, a gyakornokok kiválasztásának menetét és a minisztérium által elismerhető költségeket a minisztérium, vagy - egyes feladatok esetében - a feladat végzésére kijelölt minisztériumi intézmény pályázati felhívása vagy közleménye tartalmazza. (2) Állami megbízás esetében a feladatot, a támogatás és a folyósítás részletes feltételeit a támogatási szerződés/állami megbízás tartalmazza. (3) A nem minisztérium által szervezett farmgyakorlat és egyéb szakmai gyakorlat/tapasztalatszerzés támogatására a támogatási kérelmet a kiutazás előtt pályázat formájában - a minisztérium (vagy intézménye) által a pályázati felhívásban/közleményben megjelölt helyre - kell benyújtani. A kérelemnek tartalmazni kell a részletes programot, a gyakornoki program esetében a fogadó nyilatkozatát - a fogadó ország előírásai szerint - a munkavállalási engedélyt és az utazási költségekre vonatkozó adatokat. 244. § (1) A 239. § a) pontjában foglalt támogatásra a gyakornokok által benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntést a minisztérium által szervezett farmgyakorlatok esetében a feladat elvégzésére kijelölt minisztériumi intézmény vezetője hozza meg. (2) Az (1) bekezdésben nem említett esetekben, a döntést a minisztérium hozza meg. A támogatás felhasználását a minisztérium - közvetlenül vagy megbízottja útján - ellenőrzi, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén elrendeli annak visszafizetését.
(3) A minisztérium az állami megbízásban vagy támogatási szerződésben foglalt feltételek szerint a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állít ki.
7.2. K + F feladatok támogatása 7.2.1. Gazdaságorientált agrárágazati kutatások támogatása 245. § (1) A támogatási forma célja az agrárágazat termelési folyamatainak fejlesztése, termelési környezetének fenntartható módon történő felhasználását segítő kutatási programok beindítása, az agrárágazat termelési eszközeinek a gazdasági teljesítőképesség és versenyképesség fokozását célzó fejlesztése a termelés innovációs feltételeinek javításában érdekelt gazdálkodó szervezetek és a közfinanszírozású kutatóhelyek közötti kooperáció keretében. (2) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás, kutatás-fejlesztési támogatás. (3) A támogatás mértéke a projekt teljes költségének legfeljebb nyolcvan százaléka, azzal a megkötéssel, hogy a kis- és középvállalkozásra jutó támogatási intenzitás maximum hatvan százalék, egyéb vállalkozások esetében maximum ötven százalék lehet. (4) Támogatást igényelhetnek jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás(ok) (gazdasági társaságok, szövetkezetek, TÉSZ-ek) és agrárkutatóhely(ek), agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézménye(ek) által a pályázatban foglalt feladatok megvalósítására alakított konzorciumok. Agrárkutatóhelynek azok a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézetek, agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaságok, gazdasági társaságok, költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságok, továbbá vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek minősülnek, akik/amelyek tevékenységük döntő részében kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak. 246. § (1) A támogatás igénybevételének további feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. (2) A támogatás pályázat útján vehető igénybe. (3) A minisztérium a programot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, illetve a felügyelete alá tartozó Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodával társfinanszírozási formában bonyolítja. A pályázati felhívást a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda hirdeti meg, és a pályázatokat is oda kell benyújtani. (4) A támogatási igény benyújtásának időpontja a pályázati felhívásban megjelölt, határidőhöz kötött időpont. 247. § (1) A támogatási igényt a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda a minisztérium szakmai közreműködésével bírálja el a benyújtási határidőtől számított legfeljebb hatvan napon belül, és a döntésről a döntést követő harminc napon belül értesíti az igénylőt. (2) A nyertes pályázóval a Nemzeti Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatási szerződést köt. 248. § (1) A támogatás folyósításáról a minisztérium és a Nemzeti Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda a Magyar Államkincstáron keresztül intézkedik. (2) A támogatás igényléséhez szükséges dokumentumokat részletesen a pályázati kiírás tartalmazza. 249. § A támogatás ellenőrzését a minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal közösen végzi. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatás visszavonására a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogosult.
7.2.2. Az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását megalapozó kutatások támogatása 250. § (1) A támogatási forma célja a) új állat- és növényfajták létrehozása, betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóképesség javítása, szárazságtűrő képesség növelése, továbbá a hátrányos ökológiai adottságú térségek helyzetének javítása a nemesítés által nyújtott lehetőségek felhasználásával; b) molekuláris markerekkel támogatott nemesítés és ennek alapját képező géntérképezés molekuláris markerekkel történő fajtaazonosítás és fajtavédelem, továbbá biotechnológiai módszerek kockázatának csökkentése; c) az agroökológiai potenciál kihasználásának agronómiai optimalizálását megalapozó kutatások; d) mezőgazdasági térségek és területek fenntartható fejlődése, valamint az ott élők életminőségével kapcsolatos agroökonómiai elemzése. (2) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás, kutatás-fejlesztési támogatás. (3) A támogatás mértéke a projekt teljes költségének legfeljebb nyolcvan százaléka, azzal a megkötéssel, hogy a kis- és középvállalkozásra jutó támogatási intenzitás maximum hatvan százalék lehet, egyéb vállalkozások esetében maximum ötven százalék lehet.
(4) A támogatási forma igénybevételére a) azok az agrárkutatóhelyek - ideértve a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézeteket, agrárkutatásifejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaságokat, gazdasági társaságokat, valamint a fentiek szerinti költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságokat, továbbá vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeket -, akik/amelyek tevékenységük döntő részében kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak, valamint b) az agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézmények, c) továbbá a fenti feltételeknek megfelelő pályázók által a pályázatban foglalt feladatok megvalósítására alakított konzorciumok jogosultak. 251. § (1) A támogatás igénybevételére vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza. (2) A támogatás pályázat útján vehető igénybe, amelyet a minisztériumba kell benyújtani. (3) A támogatási igény benyújtásának időpontja a pályázati kiírásban szereplő, határidőhöz kötött időpont. 252. § (1) A támogatási igényt a minisztérium a benyújtási határidőtől számított legfeljebb harminc napon belül bírálja el, és a döntésről a pályázót a döntést követő harminc napon belül tájékoztatja. (2) A minisztérium a nyertes pályázóval a támogatás igénybevételére jogosító támogatási szerződést köt. 253. § A támogatás folyósításáról a támogatási szerződésben meghatározottak szerint a minisztérium intézkedik. 254. § A támogatás felhasználásának ellenőrzését a minisztérium, illetve az általa megbízott szervezet végzi, és jogosulatlan felhasználás esetén ezek a szervek jogosultak a támogatás visszavonásának elrendelésére.
8. Az agrárfinanszírozás támogatása 8.1. Az éven túli lejáratú hitel kamattámogatása és egyes hitelekhez nyújtott kezességvállalás és költségvetési viszontgarancia 255. § (1) A minőségi mezőgazdasági termelés folytatásához - beleértve a tenyészállatok beszerzését is - a mezőgazdasági termelő, valamint a tagoktól és az integrált termelőktől felvásárolt mezőgazdasági termékek színvonalának javítását, feldolgozását, tárolását, csomagolását szolgáló létesítményekhez kapcsolódó, a tevékenységek folytatásához szükséges, tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás céljára felvett agrárhitelek után az 1. § h)-j) pontok szerinti termelői szerveződés és az integrátor kamattámogatásban és kezességvállalási díjtámogatásban részesülhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti hiteleket a mezőgazdasági termelők a pénzügyi intézményektől felvett korábbi hiteleik előtörlesztésére is felhasználhatják. (3) Az integrátor igénylők részére külön meghatározott feltételeket a 35-37. számú mellékletek tartalmazzák. 256. § A kedvezménnyel igénybe vehető hitel összege a 2004. évben megkötésre kerülő hitelszerződésekben a) termelői hitelkérelem esetén legfeljebb háromszázötvenmillió forint, b) integrátor szervezetek és termelői szerveződések esetén legfeljebb hétszázötvenmillió forint lehet. 257. § (1) A 255. § (1) bekezdés szerinti jogosultak a pénzügyi intézménytől felvett hiteleik után a kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást a hitelszerződés szerinti legalább három-, de legfeljebb hatéves futamidejű hitelek esetében a teljes futamidőre igénybe vehetik. E támogatási jogcím alkalmazása szempontjából egy év háromszázhatvanöt, szökőév esetében háromszázhatvanhat napot jelent. Az első évet a hitelszerződés megkötésétől kell számítani. (2) A kamattámogatás, illetve kezességvállalási díjtámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a) a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás időpontjában érvényes három havi BUBOR-t. Amennyiben a hitel futamideje alatt valamely kamatfizetési periódusban ez a feltétel nem teljesül, az adott kamatfizetési periódusban kamattámogatás nem vehető igénybe, b) a pénzügyi intézmény legalább egyéves, de legfeljebb kétéves tőketörlesztési haladékot engedélyez, c) készfizető kezesség igénybevétele esetén a kezességvállalási díj évenként nem haladja meg a szerződéskötéskor a hitelszerződés szerinti hitelösszegre, illetve az azt követő években az előző év december 31én fennálló tőketartozásra vonatkoztatva a 1,5 százalékos mértéket. (3) A teljes hiteldíj a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitelszerződés szerinti igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségeket és díjakat tartalmazza (kamat, kezelési költség, folyósítási jutalék). A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetőleg a hitel folyósítása előtt felmerült költségeket (pl. hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási jutalék).
(4) A kamattámogatás mértéke az e rendelet hatálybalépését követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat terhelésének időpontjában érvényes három havi BUBOR-al számított kamat összegének negyven százaléka, amelynek kiszámítási módját a 38. számú melléklet tartalmazza. 258. § (1) A hitel igénybevételéhez - a hitelt folyósító pénzügyi intézmény kezdeményezésére - a teljes hitelösszegre jogosultanként legfeljebb nyolcvan százalékos intézményi kezességvállalás kapcsolódhat. A tízmillió forintot meghaladó hitelszerződések esetében az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezesség éves átlagban nem haladhatja meg a hetven százalékot és jogosultanként a százötvenmillió forintot, az 1. § h)-j) pontjainak hatálya alá tartozó termelői szerveződések esetében a kettőszázmillió forintot, az integrátorok esetében a négyszázmillió forintot. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezesség mértéke az 1. § h)-j) pontjainak hatálya alá tartozó termelői együttműködések hiteligényei esetén a százhúszmillió forintos értékhatárig legfeljebb nyolcvan százalék. (2) A kezességvállalásért az igénylő éves ütemezésben a fennálló hitelösszegre vetítve készfizető kezességvállalási díjat fizet, amelynek ötven százalékát a költségvetés megtéríti. (3) A (2) bekezdés szerinti készfizető kezességvállalási díj tízmillió forint hitelösszegig a hitel összegére vetítve egységesen évi egy százalék, ezen összeg felett a vállalt kezesség mértékétől függően a hitel összegére vetítve az alábbiak szerint változik: A kezesség mértéke, % 50-ig 51-60 61-80
Kezességvállalási díj, % 1,0 1,2 1,5
(4) A kezességvállaló intézmény által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az intézményt terhelő fizetési kötelezettség hetven százalékára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. 259. § A felvett hitel a hitelfelvevő kezdeményezésére a futamidő lejárta előtt - beleértve a tőketörlesztési haladék idejét is - egy összegben is visszafizethető. Kamattámogatás és kezességvállalási díjtámogatás az így visszafizetett hitelek után csak a visszafizetés időpontjáig teljesített kamat- és kezességvállalási díjfizetés alapján igényelhető, amely támogatások nem minősülnek jogosulatlan igénybevételnek. Az egyösszegű visszafizetéssel összefüggésben további kamattámogatás nem vehető igénybe. 260. § (1) A hitelkérelmeket az agrárhitelezésben részt vevő pénzügyi intézmény területi fiókjaihoz folyamatosan lehet benyújtani az intézmények által előírt példányban és tartalommal. A pénzügyi intézmények csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyeket előzetesen a Hivatal nyilvántartásba vett és záradékolt. Az igénylő a záradékolt hitelkérelmet legkésőbb a záradékolást követő hatvanadik naptári napig nyújthatja be a pénzügyi intézményhez. (2) A Hivatal által - a hitelkérelem egy példányára - rávezetett záradék tartalmazza, hogy a kérelmező, illetőleg az általa végzett tevékenység és annak finanszírozására felvenni tervezett hitel felhasználási célja és összege megfelel-e a rendeletben meghatározott feltételeknek. A záradékolást a területi Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján kell a hitelkérelemre rávezetni, és a záradékolt hitelkérelmet a beadástól számított harmincadik munkanapig a kérelmező részére továbbítani kell. 261. § A pénzügyi intézmény a hitelkérelmet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően kialakított hitelbírálati rend szerint bírálja el, és szükség esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló kezességvállaló intézményekkel a kezességvállalási szerződéseket megköti. A pénzügyi intézmény által elfogadott hitelkérelmek benyújtói a megkötött hitelszerződések, illetve készfizető kezességvállalás esetén a kezességvállalási szerződések megkötése alapján a 257. § (4) bekezdés szerinti kamattámogatás, valamint a 258. § (2) bekezdés szerinti kezességvállalási díjtámogatás igénybevételére is jogosulttá válnak. 262. § A pénzügyi intézmények a megkötött hitelszerződések összesített adatairól (hitelösszeg, annak évenkénti kezességvállalási díjtámogatási és kamattámogatási igénye) havonta tájékoztatást adnak a minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére. 263. § (1) Amennyiben a hitelfelvevő a támogatással felvett hitelt nem a hitelkérelemben feltüntetett célokra használja, a kamattámogatás és a kezességvállalási díjtámogatás igénybevétele jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el. (2) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a módosított felhasználási cél meghatározása a Hivatal előzetes hozzájárulásával történik, és a hitelcél megfelel az 1. § e) pontjában, illetőleg a 255. § (1) bekezdésében foglaltaknak. 264. § A hitelezés futamideje alatt - a pénzügyi intézmény vagy a hitelfelvevő kezdeményezésére - a hitelkövetelést a szerződő pénzügyi intézménytől más pénzügyi intézmény, illetve tartozást a hitelfelvevőtől másik jogosult átvállalhatja. Az átvállalás után a kamattámogatásra, illetőleg a kezességvállalási díjtámogatásra való jogosultság akkor folytonos, ha az új hitelszerződés a megszűnő szerződés folytatásaként jött létre újabb tőketörlesztési halasztási időszak nélkül, változatlan feltételekkel, amit az Hivatal záradékkal igazol.
265. § (1) A támogatások a 0411. számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" nyomtatvány felhasználásával az illetékes adóhatóságtól igényelhetők, és azokat a 1003200001905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. (2) A feltételek teljesítésének ellenőrzésére az adóhatóság által - az Art. szerint - végzett ellenőrzés keretében kerül sor. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el. 266. § A támogatások az alábbiak szerint igényelhetők: a) a kamattámogatást igénylőnek a 265. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványhoz csatolnia kell a pénzügyi intézmény kamat megfizetéséről szóló igazolását, első igényléskor a záradékolt hitelkérelem eredeti példányát és a hitelszerződés egy példányát, valamint nyilatkozni kell az R. 3. § (3) bekezdése, valamint 4. § (5) bekezdése szerinti köztartozások, illetve lejárt határidejű befizetési kötelezettségek hátralékáról. Integrátor igénylő esetében az előzőeken túlmenően csatolni kell az integrációs szerződésekről készített összesítő kimutatást is. Az integrátor igénylő az általa felvett támogatás integráltakkal történő elszámolásáról köteles elkülönített nyilvántartást vezetni, és az erre vonatkozó dokumentumokat az Art. által előírt időpontig megőrizni. b) a kezességvállalási díjtámogatás a kezességvállalási szerződés szerinti díjfizetés gyakoriságának megfelelően. Az igényléshez csatolni kell a pénzügyi intézmény díjfizetési igazolását, valamint nyilatkozni kell az R. 3. § (3) bekezdése, valamint 4. § (5) bekezdése szerinti köztartozások, illetve lejárt határidejű befizetési kötelezettségek hátralékáról.
8.2. Egyes élelmiszertermékek értékesítését segítő hitelekhez kapcsolódó támogatások 267. § (1) A mezőgazdasági termelés és feldolgozás minőségi javítása, az értékesítés előfinanszírozása, a felvásárlás és raktározás, valamint a halasztott fizetésű értékesítési konstrukciók elősegítése érdekében legfeljebb tizennyolc hónapos lejáratú, a Magyar Export-Import Bank Rt. (a továbbiakban: EXIMBANK) által forintban vagy devizában folyósított hitelhez (ideértve a követelésvásárlás esetét is) a hitelfelvevők részére kamattámogatás, kezességvállalási, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (a továbbiakban: MEHIB) által nyújtott nem piacképes biztosítások esetén hitelbiztosítási díjtérítés nyújtható. (2) Kamattámogatás csak azon hitelekhez nyújtható, amelyek kamata a hitel teljes futamideje alatt forinthitel esetén a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás időpontjában érvényes hat havi BUBOR plusz legfeljebb 2,8 százalékot, illetve devizahitel esetén a hat havi LIBOR plusz legfeljebb 2,8 százalékot nem haladja meg. A kamattámogatásban és biztosítási díjtérítésben részesülő időszak a hitelszerződés megkötésétől számított legfeljebb egy év lehet. A kamattámogatás mértéke forinthitel esetén a kamat terhelésének időpontjában érvényes hat havi BUBOR ötven százaléka, devizahitel esetén a hat havi LIBOR ötven százaléka lehet. (3) Kezességvállalási díjtérítés csak olyan szerződések esetén nyújtható, ahol a kezességvállalási díj éves mértéke nem haladja meg a három százalékot, a kezességvállalási és biztosítási díjtérítés a szerződés szerinti kezességvállalási, illetve a hitelbiztosítási díj ötven-ötven százaléka. (4) Az egy igénylő által támogatásban részesülő hitel nagysága maximum ötszázmillió forint lehet. (5) Kamat-, kezességvállalási és biztosítási díjtérítés a) a húsfeldolgozást (TEÁOR 15.1), b) a halfeldolgozást (TEÁOR 15.2), c) a gyümölcs, zöldségfeldolgozást (TEÁOR 15.3), d) a növényi, állati olajgyártást (TEÁOR 15.4), e) a tejfeldolgozást (TEÁOR 15.5), f) a malomipari termékek gyártását (TEÁOR 15.6), g) az egyéb élelmiszergyártást (TEÁOR 15.8), h) a bortermelést (TEÁOR 15.93) végzők, i) a zöldség-gyümölcs termelést (TEÁOR 01.12-01.13.), valamint j) a mezőgazdasági termelők, bejegyzett integrátorok által előállított saját és vásárolt termékek (TEÁOR 01, 02, 05), saját nevükben, illetve a mezőgazdasági termelők által létrehozott termelő, értékesítő szervezetekben lebonyolított értékesítés előmozdítására felvett hitelekhez kapcsolódhat. 268. § (1) A 267. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott kedvezmények a minisztérium és az EXIMBANK, valamint a MEHIB között kötött megállapodás keretében meghatározott módon, pályázat benyújtásával vehetők igénybe. A pályázatot az EXIMBANK és a MEHIB a minisztériummal történt egyeztetés után hirdeti meg. A pályázatokat az EXIMBANK-hoz, vagy a MEHIB-hez kell benyújtani. (2) A minisztérium által nyújtott kamat-, kezességvállalási és biztosítási díjtérítést az EXIMBANK és a MEHIB teljes egészében köteles a 267. § (5) bekezdésében felsorolt és e támogatás keretében működtetett hitelkonstrukcióban részt vevők részére továbbítani. Ennek biztosítására az EXIMBANK a pályázóval kötött hitelszerződésben rögzíti, hogy a kamatkedvezmény időtartama alatt a 267. § (2) bekezdésében meghatározott
kamattámogatás mértékével csökkentett kamatot számítja fel, és gondoskodik arról, hogy a pályázó ezen időszak alatt a kezességvállalási díj és a hitelbiztosítási díj ötven százalékát fizesse meg. 269. § A kamattámogatást és kezességvállalási díjtérítést, illetve a hitelbiztosítási díjtérítést EXIMBANK és a MEHIB a minisztérium igazolása alapján összesítve havonta igényelhetik az illetékes adóhatóságtól. A kifizetést a 100032000-01905616 APEH Agrárfinanszírozás támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat ugyanerre a számlára kell visszafizetni. A díjtérítések ellenőrzését és igazolását a minisztérium végzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezésére az illetékes adóhatóság rendeli el.
9. Az agrár- és vidékfejlesztési szolgáltatások fejlesztésének támogatása 9.1. A zöldség, gyümölcs termelői értékesítő szervezetek támogatása 270. § Az elismerési rendelet alapján a 2004. február 29-ig előzetesen elismert és véglegesen elismert TÉSZek a gazdálkodásuk segítéséhez nemzeti támogatást vehetnek igénybe 2004. január 1. és 2004. április 30. közötti időszakra. 271. § (1) A támogatás alapja a TÉSZ számlával igazolt 2003. évi zöldség, gyümölcs tagi értékesítés nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétele. A támogatás mértéke az a) és b) pont alatt meghatározott számítás egyharmad része: a) előzetesen elismert TÉSZ-ek esetében aa) százötven millió forint árbevételig az árbevétel húsz százaléka, ab) százötven-háromszáz millió forint árbevétel között harmincmillió forint, plusz a százötven millió feletti rész három százaléka, ac) háromszáz és négyszáz millió forint árbevétel között 34,5 millió Ft, plusz a háromszáz millió forint feletti rész hat százaléka, ad) négyszáz millió forint árbevétel felett 40,5 millió Ft, plusz a négyszáz millió Ft feletti rész tizenkét százaléka; b) elismert TÉSZ esetében az árbevétel tizenkét százaléka. (2) Az árbevétel kiszámítása során csak a TÉSZ tagjaitól származó, 2003. évben értékesített friss zöldség és gyümölcs, illetve amennyiben a TÉSZ saját feldolgozóüzemmel rendelkezik, úgy a feldolgozásra átvett termék nyilvántartási ára (áfa nélküli beszerzési ára) nélkül vehető figyelembe. Az árbevételbe beszámít a TÉSZ-ként elismert szervezet tagjaitól származó 2003. évi teljes árbevétel, azaz az elismerést megelőző, a TÉSZ megalakulásától beszállított tagi zöldség, gyümölcs 2003. évi árbevétel. Nem számít az árbevételbe a 2003. évi 26/2003. (III. 11.) FVM rendelet szerinti jogcímen 2003. évben igényelt és az MVH által kiadott igazolás szerinti támogatás összege. (3) A támogatás egy összegben igényelhető az alábbiak szerint: a) azok a TÉSZ-ek, amelyek a 2003. évi tagi árbevétel alapján igényeltek támogatást és erre vonatkozóan a minisztérium által kiadott igazolással rendelkeznek, b) azok a TÉSZ-ek, amelyek 2003. november 15-e után, de legkésőbb 2004. február 29-ig előzetes elismerésben vagy végleges elismerésben részesültek, a 2003. évi tagi zöldség, gyümölcs nettó árbevétel alapján adhatják be támogatás iránti kérelmüket azzal, hogy az Elismerési Rendelet szerinti minimális árbevételt elérték. (4) A támogatás igényelhető az Elismerési Rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti, de végleges adatokkal kitöltött jelentéssel együtt legkésőbb 2004. március 30-ig, erről az (1) bekezdés szerint kiszámított összegről a minisztérium igazolást állít ki. (5) A támogatás felhasználható az éven belüli kiadásokra, többek között szaktanácsadás, irodahelyiség, műszaki létesítmények bérlésére. A támogatottnak a kapott támogatásról és a felhasználásról külön nyilvántartást kell vezetnie. 272. § (1) A támogatási kérelmeket a 39. számú melléklet szerint folyamatosan lehet benyújtani 2004. március 30-ig a minisztériumhoz. (2) A támogatási kérelmeket a minisztérium a támogatási kérelem beadását követő harminc napon belül bírálja el, s intézkedik annak kifizetéséről. 273. § (1) A 271. § (1) és (3) bekezdés szerint kiszámított támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a minisztérium - a Hivatal, illetőleg a minisztérium által megbízott szakértő szervek bevonásával - látja el. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál. (3) A 271. § szerinti támogatást a minisztérium a 10032000-01220191-51200002 számú folyó kiadások támogatási előirányzat-felhasználási keretszámláról teljesíti. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára 2004. október 31-ig kell visszafizetni.
9.2. Egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodói szervezetek támogatása 274. § A címben foglaltak alapján támogatási kérelmet nyújthatnak be, melynek elbírálásától függően vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe, a) a 2003. évre vonatkozó éves beszámoló adatai alapján legalább háromszázmillió forint éves árbevételt elérő, 2003. évben alakult szövetkezet esetén a megalakulást követő egy év időtartam alatt legalább háromszázmillió forint árbevételt vállaló és teljesítő, aa) mezőgazdasági termékek felvásárlását, raktározását, értékesítését, ab) a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, ac) valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szervezetek (a továbbiakban: BÉSZ-ek); b) a Szövetkezeti Törvény előírásainak megfelelően alapított és működő szövetkezetek, amelyek a 2003-2004. évben alakultak, legalább három, de legfeljebb ötven tejelő szarvasmarhát tartó természetes, illetve jogi személyek részvételével egy-egy - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2003. évi 8. számában meghatározott - tejtermelői körzetre kiterjedő hatáskörrel (a továbbiakban: tejszövetkezet) működnek; c) a mezőgazdasági termelők többségi részvételével működő, legalább tíz mezőgazdasági termelő által alapított, a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő mezőgazdasági gépkörök (a továbbiakban: gépkörök). 275. § A támogatás a BÉSZ-ek készletfeltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez, a tejszövetkezetek alapításához, megszervezéséhez, valamint a mezőgazdasági gépkörök működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához adható. 276. § (1) A támogatás mértéke: a) BÉSZ-ek esetében az éves árbevétel aa) háromszáz millió forint alatti része után két százalék, ab) háromszáz-ötszázmillió forint közötti része után három százalék, ac) ötszázmillió forint fölötti része után öt százalék, de legfeljebb ötvenmillió forint lehet; b) a támogatás összege a BÉSZ-eknél azonban nem haladhatja meg az igényléskori jegyzett tőke kettőszáz százalékát; c) azon BÉSZ-ek, melyek az előző évben támogatást kaptak csak a fenti mértékek felére jogosultak; d) a 274. § b) pontjában meghatározott tejszövetkezet, da) a szervezet alapítása, megszervezése és bejegyeztetése költségeinek mérséklése céljából hatszázezer forint, db) a szervezet működésének elősegítése céljából tízezer forint tejelő szarvasmarha egyedenként, de legfeljebb tízmillió forint; e) a gépkörök működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához tagonként százezer forint, de legfeljebb ötmillió forint. (2) A támogatást a 2003. évre vonatkozó éves beszámoló adataival igazolt árbevétel alapján lehet igényelni, de az éves beszámoló adatai alapján megalapozatlanul igénybe vett támogatást külön felszólítás nélkül kell visszafizetni a tárgyévet követő év február 15-éig. 277. § (1) A támogatási kérelmet a szövetkezetek és gépkörök a támogatás igénylése esetén e rendelet 40. számú melléklet, a tejszövetkezetek a 41. számú melléklet szerint nyújthatják be 2004. március 31-ig a területileg illetékes megyei Hivatalhoz. (2) A szövetkezeteknek és gépköröknek a támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) az alapszabályt vagy az alapító okiratot, megalakulásra vonatkozó közgyűlési határozatot és újonnan 2003. évben - alakultnál a bejegyzési kérelmet, b) a cégbejegyzési határozatot, c) a hitelintézet igazolását a jegyzett tőke a kérelmező folyószámlájára történt befizetéséről, illetve a jegyzett tőke meglétét tanúsító nyitómérleget, d) a 2003. évi árbevételről szóló nyilatkozatot, valamint a 2004. évi várható árbevétel összegét. (3) A benyújtott támogatási kérelmet a kérelmező székhelye szerint illetékes Hivatal megvizsgálja, és a beadási határidőt követő harminc napon belül elbírálja. A Hivatal a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével dönt az igénybe vehető támogatás összegéről. (4) A kérelem elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályázók, a) akik a térség mezőgazdasági termelőinek mind szélesebb körű összefogására törekednek, ami a szövetkezet egyre növekvő árbevételében is kifejeződik, b) akik állandó munkahelyeket teremtenek, és c) a termékstruktúrájukkal a tájegységre jellemző, jó minőségű piacképes terméket állítanak elő, vagy d) gépköri szolgáltatást vállalnak, e) tevékenységük során a környezet védelmének figyelembevételével gazdálkodnak.
(5) A BÉSZ-ek, gépkörök, valamint a tejszövetkezetek támogatási kérelmének elfogadása után - a 2003. évre vonatkozó éves beszámoló a 2004. évi árbevételi terv ismeretében - a területileg illetékes Hivatal intézkedik a támogatási okirat kiállításáról, melynek két példányát folyósítás végett a minisztériumnak megküldi. 278. § (1) A támogatások ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes Hivatal látja el. A Hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzésekről és az általa hozott intézkedésekről készített jelentést évenként december 1-jéig megküldi a minisztériumnak. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a területileg illetékes Hivatal kezdeményezi. (2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül különösen, a) ha a szövetkezet és egyéb gazdálkodói szervezetek a tevékenységüket a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül megszüntetik, b) ha az igénybe vett támogatás összege meghaladja a támogatás feltételeként előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket, és azt önként nem fizetik vissza. (3) Mindazon szövetkezetek tekinthetők a támogatás szempontjából mezőgazdasági termékek beszerzését, raktározását és értékesítését, valamint mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, illetve a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezeteknek, amelyek a) a felsorolt tevékenységeket nonprofit jelleggel, b) a nyitott tagság elvének megfelelően végzik, c) a szövetkezet árbevételének nyolcvan százaléka számvitelileg igazolt módon, a tagok alaptevékenységéből származik, és d) tagjaik kilencven százalékban a termelési és tulajdoni viszonyaik alapján a tárgyévben regisztráltak, mint mezőgazdasági termelők, e) legalább harminc taggal rendelkeznek. 279. § A támogatást a 10032000-01220191-512000002 számú folyó kiadások támogatási előirányzatfelhasználási keretszámláról kell teljesíteni.
9.3. Az előzetesen elismert termelői csoportok támogatása 280. § Az előzetes állami elismerési határozattal rendelkező termelői csoportok az elismerési tervben foglaltak szerint, működésük segítéséhez támogatási igényt nyújthatnak be, és annak elbírálásától függően vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe. 281. § (1) A támogatás alapja a termelői csoportok várható tárgyévi árbevétele. A támogatás mértéke: a) az árbevétel öt százaléka, de összességében legfeljebb húszmillió forint; b) a szőlő-bor ágazatban előzetesen elismert termelői csoportok esetében az árbevétel öt százaléka, de összességében legfeljebb huszonhárommillió forint; c) a nyúl, méz, gyógynövény, juh, kecske szakágakban előzetesen elismert termelői csoportok esetében az árbevétel tíz százaléka, de összességében legfeljebb huszonötmillió forint; d) az állami elismerés feltételeinek betartását és ellenőrzését szolgáló monitoring rendszer működtetése, amely a minisztérium által elismert költségekig terjed. (2) Az árbevétel kiszámítása során csak a termelői csoport tagjaitól származó termék értékesítéséből származó nettó árbevétel vehető figyelembe. Amennyiben a termelői csoport saját feldolgozó üzemmel rendelkezik, a támogatás alapját a tagjaitól feldolgozásra átvett termék beszerzési ára képezi. (3) A korábban jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén támogatási igény nem nyújtható be. (4) Nem adhat be támogatási kérelmet az a termelői csoport, amelyik nem felelt meg az elismerés feltételeinek. 282. § (1) A támogatási kérelmet a 42. számú melléklet szerint 2004. március 31-ig lehet benyújtani a Hivatalhoz. (2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a minisztérium általi elismerésről szóló határozat másolatát, valamint az árbevételt igazoló számlák másolatát, vagy azok összesítőjét és a 2004. évre vonatkozó termékértékesítési szerződéseket. A kérelem beadása és 2004. december 31-e közötti időszakra vonatkozó árbevételt a várható értékesítés alapján kell közölni. (3) A támogatási kérelmet a Hivatal a kérelem beadását követő harminc napon belül, a rendelkezésre álló források figyelembevételével bírálja el. Ezt követően a Hivatal intézkedik a támogatási okirat kiállításáról, melynek két példányát folyósítás végett a minisztériumnak megküldi. A támogatás a támogatott számlájára történő utalással a 10032000-01220191-51200002 számú folyó kiadások támogatási előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. A támogatottak listáját a Hivatal a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. 283. § (1) A 281. § (1) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének és felhasználásának jogszerűségét a Hivatal ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a saját hatáskörben elvégzett ellenőrzés alapján a Hivatal kezdeményezi. (2) Megalapozatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az előzetesen igénybe vett támogatás összege meghaladja a tárgyévi mérlegadatokkal és éves beszámolóval alátámasztott támogatási mértéket. A
megalapozatlanul igénybe vett támogatást külön felszólítás nélkül a tárgyévet követő év február 15-éig kell visszafizetni a 10032000-01220191-51200002 számlaszámra. Az ezen időpontig visszafizetett támogatás nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. (3) Jogosulatlan támogatásnak minősül az önként vissza nem fizetett támogatás. (4) Jogosulatlan támogatás ezenkívül az előzetes elismerési határozat visszavonása esetén a visszavonás időpontja előtt igénybe vett támogatási összeg. (5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt összegben kell visszafizetni.
9.4. Jégeső-elhárítás támogatása 284. § (1) A kármegelőzés érdekében végzett talajgenerátoros jégeső-elhárítási tevékenység fenntartására céltámogatás vehető igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző a minisztériumhoz legkésőbb 2004. március 31-ig támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatási kérelem tartalmazza a jégeső-elhárítási tevékenység részletes leírását, a tevékenység területi kiterjedését, a rendszer hatókörében lévő mezőgazdasági vállalkozások számát, területét és egyéb adatait, a jégeső-elhárítási tevékenység hatékonyságának előző évi adatait, valamint az éves költségvetést. (3) A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el, és az igénybe vehető céltámogatásról a 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. 285. § (1) A támogatások e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhetők, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatás lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. (2) A 284. § szerinti támogatás jogszerű felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a minisztérium a területi szerveinek bevonásával látja el, a jogosultatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezésére, illetve saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az illetékes adóhatóság rendeli el.
9.5. A vidéki alapszolgáltatások támogatása 286. § (1) A támogatás célja: a vidéki térségek vállalkozói, önkormányzatai és közösségei számára a középtávú fejlesztések megalapozásának elősegítése stratégiai és operatív tervezési, valamint segítő szolgáltatások, képzések nyújtásával. Közösségi vidékfejlesztési feladat különösen: a) az Európai Unió által társfinanszírozott programok - elsősorban az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv -, egyéb hazai térségfejlesztési, valamint a hazai kiemelt térségi programok megismerése és megismertetése, a kistérség érintettjei számára információnyújtás és pályázati, szervezési segítségnyújtás, b) a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek részvétele az a) pontban foglalt témájú képzéseken, rendezvényeken, az információk továbbítása a célterület érintettjei számára. (2) A támogatás alapja: a támogatási szerződésben foglalt célterület minden településén az (1) bekezdésben foglalt kistérségi menedzsment feladatok ellátása érdekében legalább egy fő kistérségi vidékfejlesztési menedzser foglalkoztatásával felmerült tényleges költségek. (3) A támogatás a) célterülete: legalább három, egymással határos település és legalább ötezer állandó lakos, b) jogosultja: a célterületen az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását biztosító kistérségi társulás vagy gesztor önkormányzat, vagy a célterületen bejegyzett székhelyű közhasznú társaság vagy társadalmi szervezet, c) mértéke: a célterület földrajzi kiterjedése, település- és lakosszáma, valamint rászorultsága alapján megállapított összegű költségtérítés, d) formája: meghívás alapján a minisztériummal megkötött támogatási szerződés, e) folyósítása: az első negyedévre a támogatási összeg arányos része előre, a továbbiakban a megelőző negyedéves tevékenységi és pénzügyi elszámolás alapján, f) a támogatást a 10032000-01220191-51200002 számú folyó kiadások támogatási előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. (4) Támogatással biztosított körben foglalkoztatott vagy megbízott kistérségi vidékfejlesztési menedzser a támogatási szerződés keretében biztosított munkaidőben és infrastruktúra felhasználásával önálló kereső tevékenységet nem folytathat.
10. A társadalombiztosítási járulék megfizetésének támogatása
287. § (1) E jogcímen-kérelem alapján, a (3) bekezdésében meghatározott mértékű vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe társadalombiztosítási járulékfizetési-kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató a) munkáltató a foglalkoztatott létszám után, b) egyéni vállalkozó saját maga és foglalkoztatottja után (akik társadalombiztosítási-járulék fizetésére kötelezettek), továbbá c) a főfoglalkozású őstermelő, aki megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra biztosítást kötött. (2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább egy éve mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, és eleget tett regisztrációs rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének. (3) Támogatást igényelhet az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt jogosult abban az esetben is, ha tevékenységét egy éven belül indította, de kötelezettséget vállal arra, hogy vállalkozását a támogatás igénybevételétől számított legalább három évig működteti. (4) A támogatás mértéke a megfizetett társadalombiztosítási járulék húsz százaléka, amelyet a 2004. január hóra megfizetett társadalombiztosítási járulék után is igénybe lehet venni. (5) A támogatás e rendelet 43. számú mellékletét képező kérelem és a társadalombiztosítási járulék megfizetését igazoló bizonylat alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető és azt a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A támogatást a minisztérium és az illetékes adóhatóság ellenőrzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. (6) A támogatás folyósítását a minisztérium a pénzügyi támogatási keret kimerülése esetén felfüggeszti.
IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 288. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 289. § (1) A külön jogszabályok szerint fizetendő a) erdőfenntartási járulékot, b) erdővédelmi bírságot, c) újraerdősítési költséget, d) erdőgazdálkodási bírságot, e) az erdészeti hatósági eljárásban fizetett igazgatási szolgáltatási díjat az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság, illetve a minisztérium által meghatározott számlára kell befizetni. (2) A külön jogszabályok szerint fizetendő a) földvédelmi járulékot, b) földvédelmi bírságot, c) talajvédelmi bírságot, d) növényvédelmi bírságot a megyei földhivatalok, az NTSZ-ek és a minisztérium által meghatározott számlára kell befizetni. (3) A külön jogszabályok szerint fizetendő a) tenyésztési hozzájárulást, b) állattenyésztési bírságot, c) lóverseny-totalizatőr forgalom jogszabályban meghatározott részét a Kincstár 10032000-0122019154000007 számú Állattenyésztési, tenyésztésszervezési tevékenységek számlára kell befizetni. (4) A tenyésztési hozzájárulást a kötelezettnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig kell az (1) bekezdés szerinti számlára teljesítenie, jogcímenként külön-külön összesítve. (5) A lóverseny-totalizatőri forgalom utáni tenyésztési hozzájárulást a totalizatőri fogadások szervezője a külön jogszabályban meghatározott módon, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig köteles az (1) bekezdés szerinti számlára befizetni. 290. § (1) A külön jogszabályok szerint fizetendő a) halászatfejlesztési hozzájárulását, illetve az állam halászati joga után fizetett haszonbérleti díját, b) az állami horgászjegy díját, c) az állami halászjegy díját, d) a halgazdálkodási bírságot, e) az állami horgászvizsga díját, f) az állami halászvizsga díját, g) a halvédelmi bírságot
a halászati hatóság által megjelölt számlára kell befizetni. (2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt bevételeket havi rendben, címrend szerint utalja a Kincstár Halgazdálkodási bevételek 10032000-01031647-00000000 számú nemzetgazdasági számlára. 291. § (1) A külön jogszabályok szerint fizetendő a) vadvédelmi bírságot, b) vadvédelmi hozzájárulást, c) vadgazdálkodási bírságot, d) vadászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a külön jogszabályban foglaltak szerint, e) külön jogszabály szerint fizetendő vadászjegy díjbevételének ötven százalékát, a vadászati engedély díjbevételének egészét a vadászati hatóság által megjelölt számlára kell befizetni. (2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt bevételeket havi rendben, címrend szerint utalja a Kincstár az FM Hivatal Vadgazdálkodási bevételek 10032000-01220191-56000003 számú nemzetgazdasági számlára. 292. § (1) Amennyiben a szövetkezet - külön jogszabály szerinti - 2000., 2001., 2002., 2003. évi forgóeszköz feltöltési, illetve tartós készletfeltöltési támogatását a tárgyév második felében tudta igénybe venni, úgy a tárgyévi árbevételt a támogatási okirat kiállításának dátumától számított egy éven belül kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a vállalt árbevételt nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a támogatást vagy annak arányos részét vissza kell fizetnie. Ez a rendelkezés csak azon szövetkezetekre vonatkozik, ahol a támogatás visszavonására vonatkozó adóhatósági jogerős határozat nincs. (2) Amennyiben a szövetkezeti üzletrész-vásárlási támogatás összegét a szövetkezet a későbbiekben megfelelő indoklással ellátott kérelem alapján - vissza kívánja fizetni, és a támogatással képzett vagyonrészt meg akarja szüntetni, a támogatás összegét a támogatás folyósítása és a visszafizetés közötti időtartamra kiszámított, a folyósításkor érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetheti, és azt követően a fel nem osztható vagyonát a visszafizetett támogatás összegével csökkentheti, a kamatot a tárgyidőszak eredménye terhére kell elszámolni. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szövetkezet részlegesen vagy teljes egészében gazdasági társasággá alakul át, úgy a szövetkezeti üzletrész támogatást nem kell visszafizetnie. 293. § A támogatási összeget a kerekítés általános szabályai szerint ezer forintra kell megállapítani.
