2004-10c 10/2004 (II. 16.) Budapest Főváros Terézváros önkormányzati rendelete a helyi állattartás rendjéről Módosítás: a) b) c)
24/2005. (IX. 19.) ör. 22/2011. (V. 2.) ör. 16/2012. (V. 31.) ör. /2012. V. 31.-
Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogalkotói hatáskörében, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 16. § (2) bekezdésében biztosított feladatkörében, a helyi sajátosságokat - különös tekintettel az egymás mellett élés szabályaira, a tartott állatok iránti felelősségre, a köztisztasággal és a közterületek kulturált használatával kapcsolatos elvárásokra és kötelezettségekre – figyelembe véve, a helyi állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja 1 : I. FEJEZET A rendelet hatálya 1. § (1) 2 E rendelet hatálya kiterjed Terézváros Önkormányzatának közigazgatási területén minden olyan természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a (2) bekezdésben meghatározott állat tartója. (2) 3 A rendelet hatálya alá tartozik a mentőkutyák, segítő kutyák, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatok kivételével minden - Terézváros közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartott – állat, tekintet nélkül annak fajára, illetve fajtájára. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Terézváros közigazgatási területén működő cirkuszra, állatkiállításra, állatorvosi rendelőre, állatkórházra, laboratóriumi kísérleti állattartásra, valamint rendvédelmi szervek, közfeladatokat ellátó szolgálatok állattartására. Értelmező rendelkezések 2. § 1
beiktatta a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 3 módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 2
2
1. 4 Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. 2. Állattartás: az állattartó kötelezettsége, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményt biztosítson, amelyben annak egészsége és jó közérzete teljesül. 3. Lakásban tartható állatok: - eb - macska - díszmadarak - díszhalak - a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők - kistestű rágcsálók - a kisállatfajok közül a görény. 4. Gazdasági haszonállatok: a) nagyállatfajok: különösen ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc; b) kisállatfajok: - baromfi : tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb, - házinyúl, - prémesállat: nutria, nyérc, sarki és ezüstróka, görény, csincsilla, angóranyúl 5.
5
Segítő kutya: a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendeletben meghatározott kutya.
6. Őrző-védő eb: az az eb, amelyet őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amely a külön jogszabály szerinti igazolvánnyal rendelkezik. 7. Befogadott eb: gazdátlan, elhagyott eb, amelynek korábbi tartója nem állapítható meg, és tartásra valaki befogadja. 8. Támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb: az az eb, amelyikről viselkedése alapján feltehető, hogy hajlamos az ember megtámadására, megharapására, de embert még nem harapott meg. 9. Veszélyes eb: a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke. Kormányrendelet más fajtákat is veszélyesnek nyilváníthat. 10. Veszélyesnek minősített eb: A 9. pontban meghatározottakon túl veszélyes ebnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet állategészség-ügyi szakhatósági közreműködés alapján a jegyző hivatalból vagy kérelemre embernek vagy állatnak – annak ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít. 4 5
módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától
2
3
11. 6 Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt fajok egyedei.” 12. Szaporulat: a három hónapos kor alatti utódok (alom). 13. 7 Állattenyésztés: az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége. 14. 8 Ebsétáltatás: az ebnek közterületen, az állattartó felelőssége mellett történő vezetése. 15. Ebfuttatás: az ebnek póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt területen. 16. 9 Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott terület. 17. Közvetlen szomszéd: többlakásos épületben az állattartás helyével közvetlen közös fallal, födémmel vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös használatban álló helyiséggel rendelkező bérlők vagy tulajdonosok. 18. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). 19. 10 Mikrochip: a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletében foglaltaknak megfelelő elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas. 20. 11 Regisztrálás: az állat szervezetébe helyezett mikrochippel megjelölt eb adatainak az arra jogosult (pl. önkormányzat, az önkormányzat által megbízott személy, szervezet) által történő nyilvántartásba vétele. II. FEJEZET Az állattartás közös szabályai 3. § Terézváros közigazgatási határain belül csak a 2. § 3. pontjában meghatározott állatok tarthatók. A 4. pont szerinti gazdasági haszonállatok tartása tilos, ide nem értve a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb három baromfinak legfeljebb két napig történő 6
módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 8 módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 9 módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 10 beiktatta a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 11 beiktatta a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 7
3
4
tartását. 4. § (1) Az állattartó köteles az állatot a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi és az állategészségügyi jogszabályok előírásainak megfelelően tartani. (2) Az állattartó köteles az állatot a lakókörnyezet, különösen a közvetlen szomszédok nyugalmának megzavarása, testi épségének és egészségének veszélyeztetése, valamint anyagi kár okozása nélkül tartani. (3) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, így köteles különösen az állat fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltéteket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állat számára. 5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmenetes mozgás lehetőségét. (3) Az állattartó köteles haladéktalanul gondoskodni az állat megfelelő elhelyezéséről, ha az állat tartási helyéül szolgáló ingatlant elhagyja, vagy ha a tartott állatot már nem kívánja tovább tartani. (4) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről a mindenkori örökös köteles gondoskodni. 6. § Az állattartó köteles gondoskodni az állat tartási igényének kielégítéséről, élelméről és ivóvízzel való ellátásáról. 7. § (1) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló hely tisztaságát biztosítani, takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarokat és rágcsálókat rendszeresen irtani. (2) A tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről, a közforgalom céljait szolgáló épületből, valamint a többlakásos épület közös használatban álló helyiségeiből köteles eltávolítani. 8. § (1) 12 Tilos az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása. (2) Tilos az agresszivitást kiváltó bármely bánásmód vagy beavatkozás. (3) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan küzdelem szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását okozhatja. 9. § Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. 10. § (1) Az állategészségügyi intézmények kivételével egészségügyi intézmények, továbbá élelmiszer-előállító és értékesítő egységek területén állatot tartani tilos. (2) Közterületen, valamint többlakásos épületnek a közös használatban álló helyiségeiben állatok etetése, tartása tilos. (3) Gyermekintézmények területén a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az intézmény üzemeltetője hozzájárulásával tartható állat. III. FEJEZET Az ebtartás szabályai 11. § (1) Többlakásos épületben lakásonként – kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő ebeket – engedély nélkül egy eb tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (2) Önálló bekerített telekingatlanon – kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő ebeket – engedély nélkül két eb tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb 3 12
módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától
4
5
hónapos korig tartható. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb a polgármester külön engedélyével tartható. Ha szükséges, a polgármester kikéri a hatósági állatorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, egyéb egészségügyi hatóságok és a közvetlen szomszédok véleményét. (4) Bekerített ingatlanon szabadon tartott eb esetén az ingatlan kerítésének alkalmasnak kell lennie az eb kiharapásának a megakadályozására. (5) Támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb esetén a kert, ház, lakás bejáratán a harapós ebre utaló jól látható megfelelő figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) 13 Bekerítetlen ingatlanon és közös használatra szolgáló területen ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, az ingatlan határait, illetve a lakás területét önállóan ne hagyhassa el.” 12. § (1) Terézváros közigazgatási területén ebtenyészetet nem lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (2) 14 Lakásban ebet szaporítani – a 11. § (1) és (2) bekezdései figyelembe vétele mellett - tilos. 13. § (1) Minden három hónapos kort betöltött, illetve befogadott ebet az eb tulajdonosa vagy tartója (a továbbiakban ebtartó) nyilvántartásba vétel végett a jegyzőnek, mint ebnyilvántartónak köteles bejelenteni. (2) Az ebtartó az eb elhullását, eltűnését, eladását, a tartás helyének három hónapnál hosszabb ideig tartó megváltozását, új tulajdonoshoz kerülését vagy a kerületből történő elszállítását a nyilvántartásból való törlés végett tizenöt napon belül köteles az ebnyilvántartónak bejelenteni. 14. § (1) 15 Az ebtartó köteles: a) a három hónapos kort elért, illetve befogadott ebet harminc napon belül, majd ismételten hat hónapon belül, a későbbiekben pedig évenként egyszer oltásra jogosult állatorvossal saját költségére veszettség ellen beoltatni a jegyző által meghatározott fő- és pótoltási időszakokban (ezen időszakokról az ebnyilvántartó értesíti az ebtartókat), b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állategészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából, c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni, d) az oltás során közreműködni. Nem köteles a kutyát sétáltató az oltási könyvet magánál tartani, ha az állatot a jelen rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott mikrochippel megjelölték. Ebben az esetben az ebre felügyelő személy köteles az eb azonosítására irányuló tevékenységben közreműködni. (2) Amennyiben az eb nem a tartó állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolvány felmutatásával az ebnyilvántartónak köteles bejelenteni. (3) A kötelező védőoltásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. (4)-(5) 16 (6) Az ebtartó köteles minden olyan esetet a hatósági állatorvosnak bejelenteni, amikor az általa tartott eb embert mart. Ebmarás esetén az ebtartó köteles az ebet a hatósági állatorvoshoz elvinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett 13
módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 15 módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 16 Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 14
5
6
személynek, illetve képviselőjének átadni. (7) A jegyző a hely, idő, körülmények és az orvosi látlelet adatait tartalmazó nyilvántartást vezet a kerületben állandó jelleggel tartott azon ebekről, amelyek embernek sérülést okoztak. (8) Aki veszett vagy veszettségre, illetve fetrőzöttségre gyanús ebet észlel, köteles azt a hatósági állatorvosnak bejelenteni. (9) 17 Az ebtartó köteles évente egy alkalommal az eb féregtelenítését elvégeztetni, és ennek megtörténtét az oltási könyvben feltüntetni. 15. § (1) Az ebtartó köteles megakadályozni az ebnek az elkóborlását, közterületre vagy magánterületre felügyelet nélküli be- vagy kijutását. (2) 18 Tilos az ebet a kerület parkjaiba bevinni vagy beengedni. Az ebet szabadon engedni (pórázról levenni) a jelen rendelet mellékletében szereplő, kijelölt ebfuttatók területén lehet. (3) Ebet közterületen csak az vezethet, aki azt képes féken tartani, és eleget tud tenni az eb által okozott szennyezés eltávolításával kapcsolatos köztisztasági kötelezettségének. Ebet csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. 16. § (1) 19 Tilos az ebet bevinni vagy beengedni a) oktatási, az állategészségügyi intézmények kivételével egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére és kegyeleti helyre, b) játszótérre, c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra. (2) A (1) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha az ingatlan védelme azt szükségessé teszi. 17. § Az ebtartás vonatkozásában az ebnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a jegyző nevében a hatósági állatorvos végzi, illetve a jegyző felé történő bejelentési kötelezettséget is a hatósági állatorvosnál kell megtenni. 17/A. § 20 (1) 2013. július 1-jétől VI. kerületi ebtartó közterületen kizárólag a jelen rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott mikrochippel megjelölt ebet sétáltathat. A közterület-felügyelet és a rendőrség jogosult ellenőrizni azt, hogy a közterületen sétáltatott eb mikrochippel meg van-e jelölve. Az ebtartó köteles tűrni az állatot azonosító tevékenységet. (2) Minden 2011. július 1-je után született eb tartós egyedi azonosíthatóságát, azaz mikrochipes megjelölését, az állat tulajdonosa, gondozója az eb 3 hónapos életkorának betöltése után, legkésőbb az eb 6 hónapos életkorának eléréséig köteles a fent meghatározott mikrochip behelyezésével biztosítani. (3) A 2011. július 1-je előtt született eb tartós egyedi azonosíthatóságát az állat tulajdonosa, gondozója köteles legkésőbb az eb következő esedékes veszettség elleni védőoltásának beadásáig, illetve beadásakor a meghatározott mikrochip behelyezésével biztosítani. (4) Amennyiben az ebet más okból (tenyésztői szervezet előírása miatt, egységes európai állatútlevél kiváltása miatt vagy egyéb okból) mikrochip behelyezésével korábban egyedileg már megjelölték, úgy a tulajdonosa, gondozója legkésőbb az eb következő esedékes veszettség elleni védőoltásának beadásakor az eb mikrochipes megjelöléséről köteles a kerületi hatósági állatorvost tájékoztatni és a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. (5) Az ebek (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerinti mikrochipes megjelölését 2013. június 30-áig Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata a kerület 17
módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 19 módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 20 beiktatta a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 18
6
7
közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a kerületben ténylegesen lakó és a megjelölendő ebet ott is tartó ebtartónak térítésmentesen biztosítja. (6) Az ebek mikrochipes megjelölését a hatósági állatorvos végzi. A hatósági állatorvos az eb nyilvántartott adatai közé felveszi a mikrochip azonosító számát. (7) A mikrochippel megjelölt állatok adatai, valamint az ebek veszettség elleni védőoltására vonatkozó adatok nyilvántartása érdekében az Önkormányzat együttműködik a Magyar Állatorvosi Kamarával.
IV. FEJEZET A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása 18. § (1) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként egy egyede – tartható. (2) Az engedély a kiállításától számított egy évig érvényes. (3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni. (4) A veszélyes eb tartója köteles a jegyzőnél az eb ivartalanítását és tartós egyedi azonosítóval történt ellátását igazolni. (5) A veszélyesnek minősített eb tartója a veszélyessé minősítő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az eb tartós egyedi azonosítóval történő ellátásáról szóló igazolást a jegyzőnek bemutatni. (6) A jegyző a veszélyes vagy veszélyessé minősített ebről nyilvántartást vezet. 19. § (1) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb nyakörvén jól látható a külön jogszabályban meghatározott bilétát kell elhelyezni. (2) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek az onnan felügyelet nélküli kijutását, illetve azt, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. (3) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb tartására szolgáló ingatlan be- illetve kijáratain „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. (4) A veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet a lakáson vagy önálló bekerítetlen telekingatlanon kívül, valamint közterületen vezetni csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, 2 méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és az ebről a szájkosarat levenni tilos. A veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb felügyelete ideiglenes sem ruházható át. 20. § Az veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebek tartására vonatkozóan a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a jegyző nevében a hatósági állatorvos végzi, illetve a jegyző felé történő bejelentési kötelezettséget is a hatósági állatorvosnál kell megtenni. V. FEJEZET A macskatartás szabályai 21. § (1) Többlakásos épületekben lakásonként – kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő macskákat - egy macska tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (2) Önálló bekerített telekingatlanon – kivéve a rendelet hatálybalépésekor már meglévő
7
8
macskákat - két macska tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott, gazdátlan macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni. (4) A macskatartásra egyebekben az ebtartásra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók. VI. FEJEZET Veszélyes állatok tartása 22. § 21 (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására a jegyző adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról. (2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához a jegyző tartási engedélye szükséges. A jegyző a határozatát a rendőrségnek megküldi. VII. FEJEZET Szabálysértés 23. § 22 VIII. FEJEZET Záró rendelkezések 24. § 23 (1) A szabálysértési eljárás kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. X. fejezetében foglalt elektronikus tájékoztatásra és hatósági szolgáltatásra vonatkozó eltérő rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaságban hatályos állategészségügyi, állatvédelmi, illetve állattartási jogszabályok - különösen az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi 21
módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától hatályon kívül helyezte a 16/2012. (V. 31.), hatálytalan 2012. május 31. napjától 23 módosította a 22/2011. (V. 2.), hatályos 2011. július 1. napjától 22
8
9
szabályairól szóló 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai irányadók.” 25. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti a helyi állattartás rendjéről szóló 39/2000. (XII. 29.) ör., a helyi állattartás rendjéről szóló 39/2000. (XII. 29.) rendelet módosításáról szóló 14/2001. (IV. 17.) ör., valamint a helyi állattartás rendjéről szóló 39/2000. (XII. 29.) rendelet módosításáról szóló 20/2002. (V. 10.) ör. Budapest, 2004. február 16.
Verók István polgármester
dr. Szöllősyné dr. Hornyák Katalin jegyző
9
10
Melléklet a 10/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelethez Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat közigazgatási területén kijelölt ebfuttató helyek 1. A Fővárosi Kerületek Földhivatala által Budapest VI. 29468 hrsz. alatt felvett és természetben a Hunyadi tér Vörösmarty és Szófia utcák által határolt részén található terület. 2. A Fővárosi Kerületek Földhivatala által Budapest VI. 28227 hrsz. alatt felvett és természetben a Ferdinánd-híd nyugati fel- és lehajtó ágán található terület.
10
