Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003(11.25) sz. rendelete az építmény és telekadóról I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ Pomáz Város Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. C. tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következı vagyoni típúsú adókat vezeti be: a) Építményadó b) Telekadó 2.§ (1) A helyi adó alanya: a) a magánszemély - b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı személyi egyesülése (2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében-eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
1
3. § Bejelentési, bevallási kötelezettség (1) Adózó az adókötelezettség keletkezését (változását) követı 15 napon belül köteles adóbevallást tenni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. (2) Nem kell újabb adóbevallást tenni az (1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintı változás nem következett be. 4.§ Az adó megfizetése Az adózónak az adót két egyenlı részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie. II. fejezet Építményadó 5.§ Adókötelezettség (1) Adóköteles Pomáz város illetékességi területén a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, helyiség, valamint lakóház, illetve lakás- a továbbiakban együtt építmény. (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerő használatához szükséges 1200 m2 földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétıl, illetıleg hasznosításától függetlenül. (4)A rendelet 7.§.-ban meghatározott kiegészítı helységek is adókötelezettség alá esnek abban az esetben, ha azokat –akár állandó, akár ideiglenes – emberi tartózkodásra vagy bármilyen más , eredeti rendeltetésétıl eltérı célra használják vagy hasznosítják . 6.§ Az adó alanya (1) Az építményadó alanya az aki a naptári év elsı napján az építmény tulajdonosa.
2
(2) Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (3) Több tulajdonos esetében a tulajdonosok a tulajdoni hányad arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban ettıl el lehet térni. (4) Társasház, társasüdülı és társas garázs esetében a tulajdonosok önálló adóalanyok saját résztulajdonuk tekintetében, a közös tulajdonú és használatú helyiségek után az adó alanya az érintett közösség. 7.§ Adómentesség Mentes az adó alól: 1.) a szükséglakás 2.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetıleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, 3.) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, 4.) a lakás és az üdülıépülethez tartozó kiegészítı helyiségek, amelyek a lakás és üdülıtulajdon rendeltetésszerő használatához szükségesek, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgálnak ( tüzelıtér, tüzelı-és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince), 5.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerinti az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek (pl. a mőtrágyatárolók, megtárak, stb.), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerően állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. 6.) a közcélú kulturális tevékenység céljára szolgáló helyiség 7.) garázs alapterületébıl legfeljebb 20 m2 8. § Adókedvezmények Építményadó kedvezményben részesül az Önkormányzat illetékességi területén élı azon állandó lakosok: 1.) Egyedül élı nyugdíjszelvénnyel igazolt nyugdíjas, akinek az egy fıre esı havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát, az életvitelszerően lakás céljára használt
3
100 m2-t meg nem haladó építmény esetében az adóalap 90 %-nak megfizetése alól mentesül. 2.) Az egyedül élı nyugdíjszelvénnyel igazolt nyugdíjas házaspár, akinek az egy fıre esı havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, az életvitelszerően lakás céljára használt 100 m2-t meg nem haladó építmény esetében az adóalap 80%-ának megfizetése alól mentesül, amennyiben velük együtt egy háztartásban más személy nem él. 3.) A lakás céljára szolgáló építmények esetén, az adóalany tárgyév január 1.napján állandó bejelentett lakosonként 20 m2-t levonhat a hasznos alapterületbıl. Az adó mértéke e kedvezmény igénybevétele esetén nem csökkenhet az adómérték 50%-a alá.
4) Az adókedvezmény csak azon lakóingatlan esetében vehetı igénybe, ahol az adózó tárgyév január 1 napján állandó bejelentkezéssel rendelkezik.
9.§ Az adó alapja (1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, azaz a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsı tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkély), és a fedett terasz, tornác, tetıtér, valamint a többszintes lakrészek belsı lépcsıjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. 10.§ Az adó évi mértéke Az adó évi mértéke 200,-Ft/m2 11.§ Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi illetve fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy
4
anélkül használatba vett építmények esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követı év elsı napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintı változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminısítését) a következı év elsı napjától kell figyelembe venni. (3) Megszőnik az adókötelezettség az építmény megszőnési évének utolsó napján. Az építménynek az év elsı felében való megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. (4) Az építmény használatának szünetelése nem érinti az adókötelezettséget. III. fejezet Telekadó 12.§ Adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévı beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek). (2) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévı beépített belterületi telek 1200 m2-t feletti része. (3) Adóköteles az a belterületi földrészlet amelyen ideiglenesen ( 3 évnél rövidebb) idıtartamra létesített épület áll. 13.§ Az adó alanya (1) Az adó alanya az aki az év elsı napján telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog, illetıleg több tulajdonos esetén a 6.§-ban foglaltak az irányadók. 14.§ Adómentesség Mentes az adó alól: a.) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b.) a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után, c.) a teleknek az 5.§ (2) bekezdésben meghatározott része, d.) a 7.§ c)-d) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az 5.§ (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó része
5
e.) az épülethez, az épületnek nem minısülı építményhez, nyomvonal jellegő létesítményekhez tartozó –jogszabályban vagy hatósági elıírásban megállapított- védı (biztonsági) terület, f.) az erdı mővelési ágban nyilvántartott telek, 15.§ Adókötelezettség keletkezése, megszőnése (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minısítését, illetıleg az építési tilalom feloldását követı év elsı napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintı változást (így különösen az alapterület módosulását, a telek átminısítését) a következı év elsı napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszőnik: a) a belterületi földrészlet külterületté minısítése, illetıleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján, e) építési tilalomnak az év elsı felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján. 16.§ Az adó alapja Az adó alapja a telek m2-ben számított területe. 17.§ Az adó mértéke Az adó mértéke 20 Ft/m2. IV. fejezet Méltányossági kérelmek elbírálása 18.§. (1) A méltányossági kérelmeket az önkormányzati adóhatóság vezetıjeként a jegyzı bírálja el. (2) A méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelızıen az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. A kérelmezı szociális, anyagi és jövedelmi viszonyainak feltárása érdekében pedig köteles a hatáskörrel rendelkezı szociálpolitikai
6
feladatot ellátó szervet megkeresni és annak javaslatát a kérelem érdemi elbírálásra történı elıkészítése során körültekintıen mérlegelni. (3) Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelemnek érdemi elbírálásra történı elıkészítése során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet a) a gyermekét egyedül eltartó, b) a 70 éven felüli minimális nyugdíjjal rendelkezı, c) kettı vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó, d) a 67%-os vagy e feletti %-ú munkaképesség-csökkenéső személyekre, e) kizárólag csak munkanélküli-segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint a lakással nem rendelkezı pályakezdı fiatal házasok kérelmének méltányos elbírálására. (4) A méltányossági kérelmek elbírálása másodfokon a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal. 19.§ (1) A méltányossági kérelmek elbírálása során, a havi jövedelem kiszámításánál az alábbi jövedelmeket kell figyelembe venni: a) munkaviszonyból vagy munkaviszony-jellegő jogviszonyból származó jövedelmet, b) a személyi jövedelemadó alá esı valamennyi jövedelmet, c) bármilyen címen kapott nyugdíj összegét, d) a jövedelempótlékot, a házastársi pótlékot, a végkielégítést, e) a keresetpótló gyed, gyes és táppénz összegét, f) a mezıgazdasági árutermelésbıl származó jövedelmét, g) az egyéni vállalkozásból származó elszámolható költségekkel és jogszabályokban meghatározott kedvezményekkel csökkentett nettó átlagjövedelmet, h) a földbérleti díjat, természetbeni juttatást, amit a Budapesti Árutızsde tárgyév október havi súlyozott átlagárán kell átszámítani, i) a kapott gyermektartásdíj összegét, j) a munkanélküli-segély, járadék nyugdíjjárulékkal és jövedelemadóval csökkentett összegét. (2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esı jövedelmek esetében a szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles hitelt érdemlıen igazolni. (3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerint adómentes jövedelmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. (4) Az egy fıre jutó nettó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni: a) a családi pótlékot,
7
b) az árvaellátást, c) a segély jellegő rendszeres ellátást d) a lakbér-hozzájárulást. (5) Az adózó és a vele együtt élı közeli hozzátartozók nettó jövedelmének együttes összegébıl le kell vonni: - a közös lakást terhelı kölcsön havi törlesztési összegét, - a lakás fenntartásának költségeit, - a közös háztartáson kívül élı, idıs vagy munkaképtelen, a minimális nyugdíj összegénél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezı hozzátartozóknak nyújtott igazolt támogatást. 20.§ (1) A jogi személy és egyéb önadózó szervezet adófizetési kötelezettsége - az önkormányzat lakossága foglalkoztatása és a városban lévı munkahelyek megırzésének érdekében - méltányosságból elengedhetı vagy mérsékelhetı, ha a szervezet az 1991. évi IL. törvényben meghatározott csıdeljárás alatt áll. (2) A jogi személy és egyéb önadózó szervezet adófizetési kötelezettsége, ha a szervezet az 1991. évi IL. törvényben meghatározott felszámolási eljárás alatt áll, akkor engedhetı el vagy mérsékelhetı, ha a felszámolási eljárásban a kényszeregyezség ezen elengedéssel vagy mérsékléssel létrehozható és ezzel a munkahelyek védelme biztosítható. (3) Jogi személy és egyéb önadózó esetében késedelmipótlék-mentes fizetéshalasztás, illetve részletfizetés akkor engedélyezhetı, ha az adózó igazolja, hogy fizetési nehézsége átmeneti és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tıle elvárható. 21.§ A késedelmi pótlék is e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával mérsékelhetı vagy engedhetı el. V. Fejezet Záró rendelkezések 22.§ (1) Ez a rendelet 2004. január 01-én lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. Pomáz, 2003.november 25
Golub Athanász sk. polgármester
Szabóné Bartholomaei Krisztina sk. mb.jegyzı
8
A rendelet kihirdetése napja: 2003. november 26.
Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Pomáz Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Iroda Adócsoport Pomáz, 2013 Kossuth L. u. 23-25. Tel: 26/ 325-133/204,239,232 Kérjük kitölteni és a kézhezvételtıl számított 15 napon belül visszaküldeni BEVALLÁSI ÍV Pomáz Város Képviselı-testületének…………………..számú rendelete alapján az építményadó megállapításához. Kérjük, hogy kitöltés elıtt szíveskedjenek elolvasni a tájékoztatót! 1./ Az építmény címe:………ir.szám………………………utca………hsz…….em……ajtó pontos helyrajzi száma:…………..tulajdoni lapszáma:…………………….. 2./ Az építmény használatbavételi, vagy fennmaradási engedélye kiadásának, ennek hiányában a tényleges használatbavételének, vásárlásának éve:……… 3./ Az adó alanyának /tulajdonos, haszonélvezı, kezelı, használó/ Neve:……………………………………Leánykori neve:…………………… lakcíme /székhelye/…………………………………………………………… születési helye, ideje:…………………………………………………………. anyja neve:……………………………………………………………………. adószáma, adóazonosító száma:……………………………………………… statisztikai számjele:………………………………………………………….. tulajdoni hányada:…………….. jogi személy esetén bankszámlaszáma/i/:…………………………………….. ………………………………………………………………………………… 4./ A 3. pontban megnevezett adóalany mellett az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostárs/ak/ neve címe adóazonosítósz. tul.hánya. ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 5./ A lakásban állandó bejelentıvel lakó személyek: neve rokoni kapcsolat
1
………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 6./ Az építmény hasznos alapterülete m2: a./ lakás………………m2 b./ garázs:….……………m2 c./ mühely…………….m2 d./ üzlet………………….m2 e./ raktár……………..m2 f./ iroda……….…………m2 g./ egyéb……………………………………………………………m2 7./ A megállapított adóból a rendelet 5.§ alapján …………………Ft kedvezmény vonható le. 8./ Lakásomat bérbeadás útján: hasznosítomnem hasznosítom bérbeadás kezdete: ……………….vége…………………. A garázs kizárólag saját gépjármővem tárolására szolgál: igen Kérjük a megfelelı választ aláhúzni! 9./ Nyilatkozat
nem
Az ingatlanra vonatkozó adófizetési kötelezettséget a tulajdonostársak közül. ………………………………………………….tulajdonos vállalja, a többi tulajdonostárs az adó megfizetéséért kezességet vállal. ……………………… aláírás
……………………… aláírás
……………………. aláírás
……………………… aláírás
………………………. aláírás
……………………… aláírás
A nyilatkozatot csak abban az esetben tudjuk elfogadni, ha azt valamennyi tulajdonostárs aláírta! Pomáz,……….év…………..hó……..nap ……………………………. cégszerő aláírás Az adóbevallás a dátum kitöltése és az aláírás hiánya esetén érvénytelen.
