1
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003. (IV.01.) rendelete a helyi környezetvédelem szabályairól (egységes szerkezetbe foglalva) Tompa Város1 Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv.16.§./1/bekezdésében, az 1995.évi LIII.tv.46.§./1/bek.c./ pontja, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII.tv. 31.§-ában kapott felhatalmazás alapján Tompa nagyközség tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében – Tompa Nagyközség Környezetvédelmi Programját figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§ /1/ Alapfogalmak: a./ köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületetek és az emberi tartózkodás céljára /üdülés, pihenés, szállás, kereskedelmi, ellátó és szolgáltatás stb. céljára / szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása, b./ települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása, c./ közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet /közút, járda, tér, közpark /, továbbá a város2 közhasználatú zöldterülete, d./ települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék /szemét/ és az egyéb szilárd hulladék, e./ háztartási hulladék : az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék, f./ egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben falhalmozódott szilárd hulladék /nagyobb méretű berendezési tárgyak, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés, készülék stb., az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületen keletkezett szilárd hulladék, szemét/ a vállalkozási tevékenység során keletkező, az e./ pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék, g./ veszélyes hulladék: az a hulladék, amely vagy amelynek összetevője , illetve átalakulási terméke a 102/1996./VII.12./Korm.sz.rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére kockázatot jelent, 1 2
Bev.részt mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/1/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. 1.§/1/bek.cpont: 29/2005./IX.16./r.1.§/2/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16.
2
h./ köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a közterületek tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése, valamint a hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenység, i./ tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó-és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése, j./ kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is; k./ ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 2000.évi XLIII.tv. 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazása, l./ hasznosítás: a települési szilárd hulladékból a hasznosítható másodnyersanyagok /fém, üveg, papír, rongy, műanyag, stb./ kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával. komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal /esetleges ezek együttes alkalmazásával / új termékek, tüzelőanyag, hő-és villamos energia stb. előállítása. m./ gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; /2/ A helyi rendelet hatálya kiterjed Tompa város3 közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek. /3/ E rendeletet alkalmazni kell: a./ települési szilárd és folyékony hulladékkal, a háztartási hulladékkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységre, továbbá b./ a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre /csapadékvíz szikkasztás, levezetés, zöldterület fenntartása és karbantartása/, c./ a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira /zajvédelem/. II.fejezet KÖZTISZTASÁGI FELADATOK Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 2. § /1/ Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, / továbbiakban: tulajdonos / kezelője, használója /haszonélvező, bérlő, albérlő, szívességi használó stb./ köteles gondoskodni.
3
1.§/2/bek.mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/2/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16.
3
/2/Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovarés rágcsáló irtásról való gondoskodás. /3/ Az ingatlan tulajdonosának kötelessége - az önkormányzati tulajdonban lévő közutak belterületi szakaszán és a külterületi lakott utcák esetében a közút középvonaláig terjedő rész tisztántartása, - az ingatlan előtti járdaszakasz és a csapadékvizes árok tisztántartása, a hó eltakarítása, a síkosság elleni védekezés, - a csapadékvíz zavartalan lefolyásának biztosítása beleértve a közútról a csapadékvizes szikkasztóárokba való bejutását is, - az ingatlan előtti növényzet ápolása, a szükséges növényvédelmi munkák elvégzése beleértve a permetezést is, /4/ Parkok melletti járda, árok és a hozzátartozó út középvonaláig terjedő terület tisztántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. /5/ 4 A települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtését és elszállítását Tompa Város Képviselő-testülete megszervezte. A szolgáltatást minden belterületi ingatlan tulajdonosnak kötelező igénybe venni. A települési szilárd hulladék összegyűjtés és elszállítás valamint a lerakás lakossági szolgáltatás költségét Tompa Város Önkormányzata fizeti meg, a vállalkozásoknál, jogi személyeknél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél keletkező szilárd, valamint a települési folyékony hulladék gyűjtésének, és elszállításának költsége a szolgáltatást igénybevevőt terheli. /6/ Az ingatlan tulajdonosai, használói a háztartási szemetet fedéllel ellátott, könnyen tisztítható szeméttároló edényben, vagy műanyag zsákban max. 20 kg hulladékkal megrakottan helyezhetik ki a közút szélére az adott lakókörzetben érvényes szállítási napokon. A szeméttároló edények beszerzése és költsége a tulajdonost terheli. A szeméttároló edények a kiürítés után a következő ürítésig csak az ingatlan területén tárolhatók .A kiszóródott hulladék eltakarításáról az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett. A kötelező szemétszállításba be nem vont külterületi lakott területek ingatlanain keletkező települési szilárd hulladékot a kihelyezett konténerekbe lehet berakni, melynek ürítéséről és elszállításáról az Önkormányzat a kijelölt szolgáltató útján gondoskodik. /7/5 /8/ A közterületekre kihelyezett szelektív gyűjtésre alkalmas konténerekbe csak a konténer feliratának megfelelő hulladék helyezhető el. /9/ A nem háztartási hulladékok, valamint vállalkozási tevékenységből származó hulladékok elszállításáról az arra jogosult szervezet révén a tulajdonos, használó, illetve üzemeltető köteles gondoskodni. Ezen hulladék elégetése tilos!
4 5
A 2 § (5) bekezdést módosította: 18/2011.(IX.16.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályba lépés: 2011. szeptember 16. 2.§/7/bek.mód: 10/2008.(V.27.)r. 1.§. Hatályba lépés: 2008. május 27.
4
/10/ Bármilyen háztartási, ipari hulladék elhelyezése csak arra kijelölt hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen történhet. /11/ A veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei: a./ A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. b./ Tilos a veszélyes hulladékot - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. c./ A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. d./ A veszélyes hulladék termelője - ha jogszabály másként nem rendelkezik köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni. e./ A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. f./ Veszélyes hulladék kezelése csak a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 3. § /1/ Tompa Város6 Önkormányzata gondoskodik a település területén a tulajdonában /kezelésében/ lévő - közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók környékén, - terek, sétányok, parkok, - hidak, átereszek, - autóparkolók, - piactér, - vásártér területén keletkezett szemét, hulladék összegyűjtéséről, eltakarításáról, tisztántartásáról. /2/ Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó ipari egységek, elárusítóhelyek előtti járdaszakasz folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz felületének érdesítéséről, gyomtalanításáról, a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni. A járdaszakasz tisztántartásakor környezetkárosító anyag használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről a közintézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan 6
3-§/1/bek.mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/4/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16.
5
tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni. /3/ A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza, vagy állagát rontja. /4/ A piacon/vásáron helyet használó köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztán tartani, az aznapi árusítás során keletkező szemetet gyűjtőben elhelyezni. /5/ Ha bármilyen szállítmány fel-vagy lerakásakor, ill. szállítása közben a közterület beszennyeződik, a közútra sárfelhordás történik, annak előidézője a közterületet /közutat/ köteles azonnal megtisztítani. /6/ Hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút kezelője - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja. /7/ Tilos állati tetemet közterületen elhagyni. /8/ Tilos közterületen kihelyezett konténerbe veszélyes hulladékot vagy állati eredetű hulladékot elhelyezni. /9/7 Építés, bontás során keletkezett szilárd hulladék (építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kőtörmelék, amely nem tartalmazhat földet és semmilyen más hulladékot) elhelyezése a volt szeméttelep melletti Hulladékgyűjtő Udvarban történik. Mennyisége egy alkalommal maximum 5 m3. Fémhulladék (fém italos doboz, konzervdoboz, fém háztartási eszközök, egyéb nem veszélyes fém hulladékok) elhelyezése a volt szeméttelep melletti Hulladékgyűjtő Udvarban történik. Mennyisége egy alkalommal maximum 1 m3. Komposztálható hulladék (zöldség, gyümölcs, azok szárai, levelei, növényi szárak, levágott fű, lenyesett ágak, lehullott falevelek) elhelyezése a volt szeméttelep melletti Hulladékgyűjtő Udvarban történik. Mennyisége egy alkalommal maximum 1 m3. /10/ 8 Az ingatlantulajdonosok kötelességei az ingatlanokkal kapcsolatban 4. §
7 8
3.§/9/bek.mód: 10/2008.(V.27.)r.2.§. Hatályba lépés: 2008. május 27. A 3. § (10) bekezdés hatályát veszti: a 18/2011.(IX.16.) önk. rendelet 2. §-a alapján. Hatályba lépés: 2011. szeptember 16.
6
/1/ 9 A város területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanukat megművelni, rendbe tartani, gyomtól, allergén növényektől, szeméttől megtisztítani. /2/ A 10 területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari és szolgáltató létesítmények külső-és belső nagytakarítását / a környezet rendezését / az üzemeltetők kötelesek minden év március 31-ig elvégezni, rendben tartásukról folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek / előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla stb./ jó karbantartásáról gondoskodni. A közterület rendje
5. § /1/11 Közterületen anyagot lerakni, tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetéstől eltérő módon használni csak engedély – ennek keretei közt – alapján lehet. A közterület-használatot első fokon átruházott hatáskörben a polgármester határozattal engedélyezi. Az első fokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. /2/ A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak, és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is. /3/ A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad. /4/ Közterületen plakátok és hirdetmények elhelyezése – a választási plakátok elhelyezését a 14/1994./V.27./ökr.sz,rendelet szabályozza csak engedéllyel történhet. /5/ Élelmiszer, zöldség-gyümölcs nem állandó épületben történő árusítása a nagy forgalmú utaktól és kereszteződésektől számított 10 m-en nem engedélyezhető. /6/ A közterület használat rendjét Tompa Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete a 15/1994./VI.21./ökr.sz.rendeletében szabályozza.
9
A 4.§ (1) bekezdést módosította: 18/2011.(IX.16.) önk. rend. 3. §-a. Hatályba lépés: 2011. szeptember 16. 4.§/2/bek.mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/5/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. 11 5.§/1/bek.kieg: 29/2005./IX.16./r.1.§/1/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. 10
7
III. fejezet A levegő védelme Tompa város12 területén 6. § A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok /1/ Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. /2/ A tüzelőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot / különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb/ égetni tilos. Tarlóégetésre vonatkozó szabályok 7. § Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok 8. § /1/ Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet. /2/ Tűzgyújtás és égetés szabadban közterületen és ingatlanon belül 8-18 óráig végezhető, az égetés ideje nem haladhatja meg a 30 percet. Égetéskor a tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók ! /3/ Szeles időben, kánikulában, tartós szárazság idején szemétégetés céljából a tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. /4/ Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyes biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést követően köteles gondoskodni. /5/ Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot /műanyag, gumi, vegyszer, festék és ezek maradékait /. Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 9. § /1/ Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.
12
III.fej.címet mód: 29/2005./IX.16./r.2.§. Hatályba lépés: 2005. november 1.
8
/2/ Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. /3/ Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. /4/ A városban13 keletkező por képződésének megelőzése érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. /5/Az építési területek végleges befejezésével együtt kell biztosítani.
rendezését
és
parkosítását
az
építkezés
/6/ A település belterületén gumi-és műanyag feldolgozó, előállító vállalkozások pl. vulkanizálás, extruderezés, fröccsöntés / öntöde továbbá a bűzzel járó tevékenységek végzése tilos. Allergén növények elleni védekezési szabályok 10.§ 14
IV. fejezet A víz védelme 11. § /1/ Tilos a meglévő vízelvezető árkot vagy szikkasztásos rendszerű csapadékvizes árkot szűkíteni, illetve betemetni. Az ingatlan tulajdonosa /használója/ köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról. /2/ Kijelölt vízmű védterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható. Ettől eltérni csak az érintett közegészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok előzetes hozzájárulásával /engedélyével/ lehet. /3/ Tilos a vizek fertőzése, káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe /beleértve a közműpótló berendezéseket is / veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, kőolajszármazékokat bevezetni, beönteni. /4/ Csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető vagy szikkasztó árokba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
13 14
9.§/4/bek.mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/7/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. A 10.§ hatályát veszti: a 18/2011.(IX.16.) önk. rendelet 4. §-a alapján. Hatályba lépés: 2011. szeptember 16.
9
/5/ A vizek nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon történjen, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását, ennek érdekében: a./ Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. b./ Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap) c./ Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejtős területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. d./ Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az összefüggő hótakaró azt jelenti, ha a területet legalább 5 cm vastag, egységes hótakaró borítja. Fagyott a talaj, ha 5 cm-nél mélyebben, tartósan átfagyott. Nem tekinthető a talaj fagyottnak, ha a felszíni réteg éjszaka fagyott, napközben pedig felenged. Ebben az esetben a talaj képes a víz és a tápanyagok befogadására. Vízzel telített a vízkapacitásig telített talaj, mely nem képes további víz felvételére. e./ Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében az alábbi védőtávolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor. f./ Trágyatároló műtárgyak méretezésekor az alábbiakban meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, ami a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat. A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírásoknak. g./ Hígtrágya, trágyalé, csurgalék víz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tároló helynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalék víz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk. h/ Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalék víz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalék víz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra.
10
i./ Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalék vizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet. j./ Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén - legfeljebb 2 hónap időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol - a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, - felszíni víz nincs 100 m-en belül. Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén. A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalék vízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket. k./ A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrát kimosódás a lehető legkisebb legyen. Szakszerű a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyagellátottságának, a környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen megválasztott termésszintjéhez tartozó tápanyagigénynek megfelelő adagban, megfelelő időben és módon, a trágya tápanyagtartalmának ismeretében történik. A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell. l./ Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Az évente területegységre kijuttatható hígtrágya mennyiségét a hígtrágya tápanyagtartalma és a talaj fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretében, a termesztendő növény tápanyagigénye alapján úgy kell meghatározni, hogy a kijuttatott hígtrágya nitrogéntartalma hasznosuljon, és ne kerülhessen a vizekbe. A szakvélemény készítése során a talajvíz vizsgálata is szükséges, ha a talajvíz legmagasabb szintje 7 méteren belül található. A hígtrágya hasznosítására szolgáló terület talaját, továbbá a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitrát tartalmát - 3 évente meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak. m./ Az istállótrágya kijuttatásának jellemző ideje augusztus-november. Tavasszal az istállótrágya kijuttatás csak homoktalajon történhet. Istállótrágyát, egyéb szerves tárgyát elsősorban a szervestrágya-igényes növények alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide. A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. A trágyakijuttatást úgy kell ütemezni, hogy lehetőleg a tél beállta előtt a trágyatároló kiürüljön. Talajcsövezett területen fokozott gondot kell fordítani a trágyázás szakszerűségére, mivel a kimosódás veszélye itt nagyobb.
11
n./ Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni. A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag ellátottságát, a növény tápanyagigényét, az elővetemény hatását és a korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény csökkentő hatását. Nitrogén műtrágyát akkor kell adagolni, amikor a növény legjobban képes azt hasznosítani. Ősszel csak akkor lehet kiadni, ha a területen levő növény hasznosítani tudja. o./ Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban. Ennek érdekében őszi növények vetését olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki, illetve betakarítás után a növényi maradványokat a táblán kell hagyni. Az erózió elleni agrotechnikai védelem fontos módja a talaj szerkezetességének megóvása, helyes talajműveléssel, szükség esetén mélylazítással. A mélylazítás növeli a talaj víz befogadóképességét, ezzel csökken az elfolyás veszélye. p./ Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető. Az éves öntözővíz-szükségletet, az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségét, az öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözendő növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni. A víz mozgását a talajban a talaj pórusrendszere, a gravitáció, kapilláris és adszorbciós erők együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a talajba jutott víz beszivárgása folyamatos legyen az öntözés során. A talaj maximális vízkapacitásánál több víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, majd gyenge vízáteresztő képességű talajon lefolyáshoz vezethet. Jó vízáteresztő képességű, gyenge víztartó képességű talaj esetében viszont a víz a gyökérzóna alá szivárog, ezzel növelve a tápanyagok bemosódásának veszélyét. Törekedni kell a növény igényét is kielégítő kis vízadagú, de gyakoribb öntözésre. Az öntözést legkésőbb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szabadföldi vízkapacitás 50%-ára csökken. Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban képződött repedések mentén a tápanyagok - elsősorban a nitrogén - lemosódnak. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét - amennyiben 7 méteren belül elérhető - 5 évente ellenőriztetni kell. 12. § /1/ Tilos ásott vagy fúrt kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni. /2/15 Házi vízszükségletek kielégítése céljából kút létesítéséhez amennyiben a vízkivétel nem haladja meg az évi 500 m3 mennyiséget engedély szükséges. Az engedélyt a jegyző, mint első fokon eljáró hatóság adja ki. Az első fokú döntéssel
15
12.§/2/bek.mód: 29/2005./IX.16./ r.3.§. Hatályba lépés: 2005. november 1.
12
szembeni fellebbezés elbírálása a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének a hatáskörébe tartozik. 13. § /1/ Tilos a meglévő ivóvíz ellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni. /2/ Az ingatlanok rendeltetésszerű használata során keletkezett szennyvizet csak a kijelölt leeresztő helyre szabad elhelyezni. Szennyvizet tilos szétlocsolni. /3/ Hígtrágyát mezőgazdasági területre csak akkor szabad szétlocsolni, ha a terület tulajdonosa/használója a locsolást követő 24 órán belül tárcsázással vagy szántással azt a talajba bedolgozza. 14.§. 16 V. fejezet Zöldterületek fenntartása, kezelése 15. § /1/ A város17 területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni. A közterületen lévő gyümölcsfák növényvédelmi munkálatait annak kell elvégezni, akinek az ingatlana előtt a gyümölcsfa található. /2/ A kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán fel kell tüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, „VIGYÁZAT, PERMETEZVE” feliratot, a vegyszerrel történt permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő lejártának idejét. /3/ A város18 területén lévő közparkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik. /4/ Tilos az élő fára plakát, hirdetmény kiragasztása vagy kiszegezése. /5/ Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen valamint közkifolyóknál, kútnál járművet mosni. 16. § /1/ A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményének és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. 16
A 14.§ hatályát veszti: a 18/2011.(IX.16.) önk. rendelet 5. §-a alapján. Hatályba lépés: 2011. szeptember 16. 15.§/1/bek.mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/10/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. 18 15.§/3/bek.mód: 29/2005./IX.16./r.1.§/10/bek. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. 17
13
/2/ Köteles minden tulajdonos, használó, üzemeltető a tulajdonában lévő területen a közlekedést /beleértve a gyalogos közlekedést is/ akadályozó faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni. A növényzet telepítési távolságra vonatkozó előírások 17. §19 /1/ A legkisebb ültetési / telepítési / távolság az ingatlan határától belterületen: - 3 m-nél magasabbra nem növő növény és egyéb bokor /élő sövény/ esetén 0,5 m, - 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcsfa esetén 1 m, - 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor /élő sövény/ esetén 2 m. /2/ A legkisebb ültetési / telepítési / távolság az ingatlan határától külterületen: - 3 m-nél magasabbra nem növő növény és egyéb bokor /élő sövény/ esetén 1 m, - 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcsfa esetén 2 m, - 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfa, valamint gyümölcs és bokor /élősövény/ esetén 3 m. /3/ Közút és vasút területén - minden gyümölcsfát és bokrot legalább 1,5 m, - 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m-re szabad telepíteni, /4/ Gyümölcsfának nem minősülő minden fa, erdőtelepítés esetén a telepítési távolság az ingatlan határától 5 m. 20 /5/ Külterületi dűlőutak fásítása (erdősávok, fasorok) esetén a legkisebb telepítési távolság az ingatlan határától 1,5 méter. Zajvédelem 18. § /1/ Zenés szórakozóhelyek környezetében a megengedett „A” hangnyomás szint LAeq 50 dB. A határérték túllépése max. 10 dB lehet. A határérték túllépését a Jegyző meghatározott időre, indokolt esetben engedélyezheti. A hangnyomás megengedett értékét lakó-vagy intézményépület homlokzata előtt, a szabadban az épülettől 2 m távolságban kell mérni. /2/ Vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben zeneszolgáltatás általában 24 óráig, hétvégeken /péntek, szombat/ 2.00 óráig engedélyezhető. Egyedi esetben ettől eltérő zeneszolgáltatást a Jegyző engedélyezhet. /3/ A /2/ pontban megjelölt időpontok nem vonatkoznak azokra a rendezvényekre / pl. lakodalom vagy más családi jellegű rendezvény / amelyek magánszervezésben rendeződnek. 19. § 19 20
17.§-t mód: 29/2005./IX.16./r. 4.§. Hatályba lépés: 2005. szeptember 16. 17.§/5/bek.kieg.: 23/2008.(XI.25.) sz.r.1.§. Hatályba lépés: 2008. december 1.
14
Tilos - akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása, - erős zajjal járó ipari tevékenység végzése lakóterületen vagy intézményi, egészségügyi és kulturális területen azoktól 50 m-en belül, - zajt keltő munkák /fűnyíró gép, kapálógép, mg-i munkagép, betonkeverő gép stb/ végzése 20.00-7.00 óra között. VIII. fejezet Záró rendelkezések 20. § /1/ 21 /2/ A helyi környezetvédelmi rendelet kihirdetése napján lép hatályba A rendelet hatálybalépésével a települési környezet védelme és köztisztaság helyi feladatairól szóló 17/1991./XII.17./ ökr.sz. rendelet hatályát veszti. 21.§22 Jogharmonizációs záradék A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Tompa, 2009. október 27. Belágyi Mihály sk. polgármester
21
Káposzta József sk. címzetes főjegyző
A 20.§ (1) bekezdést módosította: a 18/2011.(IX.16.) önk. rend. 6. §-a. Hatályba lépés: 2011. szeptember 16. A 20.§ (1) bekezdés hatályát veszti: a 9/2012.(VI.01.) önk. rendelet 1. §-a alapján. Hatályba lépés: 2012. június 1. 22 21.§-t beiktatta: 27/2009.(X.27.).sz.r.1.§/8/ Hatályba lépés: 2009. október 27.
