2002

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 202-3/2002.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2002. február 12-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város soron kívüli közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, Hideg András, Galisz Géza, Király János, Tímár Imre, Kis Sándor, Klampeczki Béla, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál, Velkey Gábor képviselık. Igazoltan volt távol: Vágvölgyi Gábor képviselı. Nem jelezte távolmaradását: Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, dr. Ferenczi Attila, dr. Molnár Zsolt, Császár Lajos, Hrabovszki György képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: dr. Simon Mihály jegyzı. Meghívottként jelen volt: Pénzügyi és Gazdasági Iroda részérıl: Uhrin Nándor irodavezetı, Menyhért István könyvvizsgáló, valamint a Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója. Pap János polgármester: Megállapította, hogy a megválasztott 28 fı képviselıbıl 18 fı jelen van, a közgyőlés határozatképes, így az ülést megnyitotta. Elıterjesztıként visszavonta a zárt ülésre vonatkozó javaslatot, mivel a Hőtıipari Rt képviselıje nem kért zárt ülést. Javasolta, hogy a „Békéscsabai ELİRE FC Kft támogatása tárgyában hozott 67/2002. (I.31.) közgyőlési határozat módosítása” tárgyú elıterjesztést a közgyőlés vegye napirendre. Szavazásra bocsátotta a Békéscsabai ELİRE FC Kft támogatása tárgyában hozott 67/2002. (I.31.) közgyőlési határozat módosítása” tárgyú elıterjesztés napirendre tőzését. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással az elıterjesztést napirendre tőzte.

Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosítással együtt. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta.

2

NAPIRENDI PONTOK: Nyilvános ülés: 1./

Békéscsaba Hőtıipari Rt részvényeinek eladása Elıterjesztı: Pap János polgármester

2./

A Békéscsabai ELİRE FC Kft támogatása tárgyában hozott 67/2002. (I.31.) közgyőlési határozat módosítása Elıterjesztı: Szilvásy Ferenc alpolgármester

Napirend tárgya:

Békéscsaba Hőtıipari Rt részvényeinek eladása

Pap János polgármester: Egy korábbi ülésén tárgyalt a közgyőlés arról, hogy a részvénycsomagok közül a Hőtıipari Rt részvényeit értékesíteni kívánja. Érkezett a tulajdonostól, a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alaptól egy ajánlat, mely szerint a 104,8 millió forint névértékő részvénycsomagot 10 millió forint összegben megvásárolná. A közgyőlés elızı ülésén, a 27/2002. (I.31.) határozattal úgy döntött, hogy 42 %-on értékesíti a részvénycsomagot, amely kb. 45 millió forint. A cég vezetıi jelezték az értesítése kapcsán jelezték, hogy tárgyaltak a tulajdonossal, és ha van tárgyalási lehetıség, akkor a tulajdonos újabb ajánlatot kíván tenni. Fejlesztés elıtt áll az Rt, amelynek során 45-50 fıvel bıvülne a létszám, és 500-520 millió forintos fejlesztést hajtanának végre. A tulajdonos ellenjavaslata az, hogy 20 %-on vagy 20 millió forintért megvásárolja a részvénycsomagot, valamint azt is jelezte, hogy esetleg a békéscsabai menedzsment elképzelhetınek tartja az érdekek közelítését, hogy ha a közgyőlésben ilyen hajlandóság van. A gazdasági bizottság, valamint a pénzügyi, és költségvetési bizottság véleményezte a javaslatot. Az elıterjesztés mellett a cég rendelkezésre bocsátotta a 2001. december 31-i állapotnak megfelelı mérleget. A törvények szerint ezek az adatok nyilvánosak, ezért is járultak hozzá a nyilvános ülésen történı tárgyaláshoz. Kérte a pénzügyi, költségvetési bizottság javaslatainak ismertetését. Jelen van a Hőtıipari Rt fıkönyvelıje, aki egyrészt a cég helyzetérıl tájékoztat, valamint válaszol a felmerülı kérdésekre. (Kazetta 1/1 001-085) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal se 20, se 25, se 30 %-os árfolyamon nem javasolta az értékesítést. A bizottság alkotott egy másik határozati javaslatot is, melyet megindokolt. A visszaajánlott árfolyam nem méltányos, nem tükrözi hően a cég piaci értékét. Ezen az árfolyamon vagyonvesztéssel járna az értékesítés, a város vagyonmérlegében ez 42 %-os árfolyamon van nyilvántartva. Eddig nem fordítottak erre különös jelentıséget, a mérleget nem értékelik, hanem elfogadják a költségvetés után, de ez is fontos információ. Van közgazdasági megalapozottsága is a dolognak. A becsatolt mérleg- és eredmény-kimutatás teljesen konszolidált és fejlıdı céget mutat, amely szufficittel bír, forgóeszközei meghaladják a rövid lejáratú kötelezettségei arányát, a forgalom bıvül, nyereséges az üzletmenet, a saját, a jegyzett tıke 138 %-a, tehát ezen az árfolyamon nem méltányolható egy adásvételi ajánlat. Már elmondta, hogy az Rt ismert osztalékpolitikája az önkormányzatnak nem elınyös, mivel a költségvetést megtámogatni ezzel a tulajdonnal nem tudja a közgyőlés, mert nincs hozadéka.

3 Van azonban alternatíva, ez pedig a kivárás alternatívája. A gazdasági társaságokról szóló törvény befolyásszerzésrıl rendelkezı szabályai egyértelmően elıírják, hogy ha egy részvénytársaság esetében a többségi vagy a meghatározó befolyást jelentı 75 % feletti tulajdonosi részarány megcserélıdik, tehát új tulajdonos lép be a cégbe, akkor a kisebbségi részvényesek részvénycsomagját kötelezı megvásárolni árfolyamon. Annyit tud a közgyőlés a Magyar-Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alapítványról, hogy néhány éve árulja a céget, többször tett kísérletet eladásra, és fejlesztette is. Elıbb-utóbb létrejön az adásvétel, mert az alapítványnak szándéka az eladás. Van mozgás a hőtıipari cégek piacán. Ezt mutatja, hogy néhány hónappal ezelıtt a Glóbus megvásárolta a Bajai Hőtıipari Társaságot. Realitás az, hogy belátható idın belül a részvénytöbbség gazdát cserél és ebben az esetben a közgyőlés forgalmi értéken értékesítheti a részvényeket, amit mérlegelés nélkül meg kell vásárolnia a majdani vevınek. Ha nem belsı szervnek adja el az alapítvány ezt a részvényt, hanem piaci szereplınek, akkor a piaci árfolyam adott. Nyilvánvaló, hogy nem 20 %-on fogja árulni a saját tıke, jegyzett tıke 138 %-án lévı részvénycsomagját, hanem annyiért, amelyen megfontolhatónak tartja. Ha belsı adásvétel kapcsán egy fiktív szerzıdéssel áramlik át a részvény, akkor is védi a törvény az önkormányzatot, mert nincs olyan magyar bíróság, aki megállapítaná ennek a cégnek a mérlege alapján, hogy 20 %-ot ér. A pénzügyi, költségvetési bizottság másik indítványa: Figyelemmel a költségvetés érdekeire, a bizottság javasolta a közgyőlésnek, hogy ismételje meg a vagyonvesztéssel nem járó eladási ajánlatát. Ez a 42 %-os árfolyam. Ha ezt nem igazolja vissza a vevı, akkor várják meg a következı eladási lehetıséget, amely akkor következhet be, ha megváltozik a szándéka a mai tulajdonosnak, illetve sikeresen eladja a részesedését. (Kazetta 1/1 085-126) dr. Vécsei László képviselı: A gazdasági bizottság hasonló vélemények alapján, mint az elızıekben elhangzottak, a saját és a jegyzett tıke tekintetében történt elmozdulás miatt nem javasolja a közgyőlésnek a 20 %-on történı értékesítést. A földértékben jelentıs áremelkedés jött létre az akkori és a mostani földérték között. 40 millió forintban javasolta meghatározni az eladási árat a gazdasági bizottság. (Kazetta 1/1 126-137) Tímár Imre képviselı: Az ajánlatot átolvasva, hasonló álláspontra jutott, amikor a 104.800.000 Ft töredékérıl van szó a részvények megvásárlásánál. Az elıterjesztésben szerepel az értékesítés nettó árbevétele, amely több mint 4,5 milliárd forint. Ha ez a cég ilyen jó nettó árbevételt tud produkálni, akkor nehezen tudja elfogadni a tulajdonosi kör által tett ajánlatot. Kérdése, hány tulajdonosi körrıl van szó, mert ez nem tőnik ki egyértelmően az elıterjesztésbıl. Ez a tulajdonosi kör úgy gondolta, hogy a kukorica-feldolgozó gépsort kívánja az 500 millió forintos hitelfelvételbıl kiépíteni. Úgy tudja, hogy a hőtıiparnál már mőködött kukorica-feldolgozó gépsor. Kérdése, hogy most teljesen új, vagy második gépsor, illetve felújításra váró kukoricafeldolgozó gépsor beindításáról van-e szó, amelyre az 500 millió forintot kívánják beruházási hitelként felvenni? Kemény megfogalmazásnak tartotta a következı mondatot, hogy „a többségi tulajdonos azonban akkor hajlandó tıkeemelésre, ha meg tudja szerezni az összes részvényt”. Véleménye szerint, ha a tulajdonos komolyan gondolja, hogy megtartja a dolgozókat, akkor azt a profitbevételt, amelyet produkált, attól függetlenül, hogy a részvényeket megvásárolja-e vagy

4 sem, a törvény lehetıséget biztosít arra, hogy a beruházást elvégezze. Ezért nem értette, hogy miért került úgy a közgyőlés elé az elıterjesztés, hogy csak akkor tud beruházást végrehajtani az 500 millió forintos hitelfelvétellel, ha az összes részvényt megszerzi. (Kazetta 1/1 137-193) Végh László alpolgármester: Ha csak részvényeladásról lenne szó, akkor a gazdasági bizottság, valamint a pénzügyi, költségvetési bizottság indokai helytállóak lennének. Ha csak egy értékpapírtól kíván megválni a közgyőlés bevételszerzés céljából, akkor ezek a felvetések igazak, és nem szabad 20-25 vagy 30 millió forintért értékesíteni. Az elıterjesztésben szerepel azonban, hogy új munkahelyek létrehozása is lehetséges, valamint beruházás van kilátásban. Az anyagban a biztosítékok nem szerepelnek. A tulajdonos akkor nem végzi el a beruházást, ha a tulajdonosi összetétel vegyes, vagyis nemcsak egy cég tulajdonában van az Rt. A plusz 50 munkahely létrejönne az új gépsor beállításával. Ezek mind tisztázatlanok, ezért errıl papíron kellene nyilatkozni. A közgyőlés szeretné, ha a beruházás létrejönne, illetve sikerülne újabb munkahelyeket teremteni. Ha 20 millió forintért megvásárolnák a részvényeket a 40 millió forinttal szemben és 50 új munkahelyet létrehoznának, mondhatják azt is, hogy olcsóbb a városnak, hiszen az ipari parknál egy munkahelyet ennél sokkal drágábban támogattak. A beadott dokumentumok alapján egy jól mőködı, fejlıdıképes cégrıl van szó. Azonban azt is látni kell a cég oldaláról, hogy a városnak is szüksége van a vagyoni bevételre. Megfelelı indok nélkül a közgyőlés nem adhatja olcsóbban a részvényeket. A bevétel azért kell, hogy adott esetben munkahelyet, vagy valami mást tudjon fejleszteni a hivatal. Felelısen azért nem lehet így dönteni, mert nem szeretné azt mondani, hogy ne adják el a részvényt, de akkor a beruházás nem valósul meg. A részvény értéke magasabb, mint 20 millió forint. A pénzügyi, költségvetési bizottság elnökének igaza van abban, hogy az önkormányzat szempontjából az a jó, ha várnak még az eladással. A tulajdonossal fel kell venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy hosszú távon tudjanak együttgondolkodni. A hőtıipar a konzerviparral szemben sokkal jobb piacnövekedési kilátásokkal rendelkezik, és Békéscsaba szempontjából fontos a Hőtıház. (Kazetta 1/1 193-239) Pap János polgármester: Elhangzott néhány kérdés: milyen gazdasági állapotban van a Hőtıház, és a tulajdonos a fejlesztési elképzeléseket milyen tényleges feltételekkel hajtja végre, és milyen szempontok motiválják vélhetıen a tulajdonost a részvénycsomagért adott árban. Kérte, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon a fıkönyvelı. Felhívta a képviselık figyelmét, hogy a fıkönyvelı nem a tulajdonos, hanem a cég alkalmazottja, és megpróbálja a legjobb tudása szerint, a cég elırehaladása mellett elkötelezettként elmondani azt, amit tud. (Kazetta 1/1 239-258) A Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója: Röviden kívánta ismertetni a cég helyzetét. Nagyon nehéz helyzetben van a cég. Egy olyan papírnak a piaci értékérıl kell dönteni, amely nem forog a piacon, ezért különbözı megközelítéseket alkalmaznak, és erre az egyik megközelítés a cég mérlege. Többen azt mondják, hogy a saját tıkének és a jegyzett tıkének a különbsége a részvények névértéke és piaci értéke között egy közelítést adhat. Sajnálatos módon az utolsó mérlegoldal nem került az elıterjesztés mellé. Valóban dinamikusan fejlıdött a cég árbevétel szempontjából. A tavalyi 3,6 milliárd forint helyett 4,5 milliárd forintos árbevételt produkált. A tavalyi 200 millió forintos mérleg szerinti eredmény helyett 135-140 milliós mérleg szerinti eredményt realizált. Tehát nem elég nézni az árbevételnövekedést, hanem azt kell nézni, hogy az árbevételhez mért jövedelmezıség drasztikusan csökkent. Ebben a mérlegben még szerepel egy 150 millió forintos állami támogatás.

5 Tehát a 135 millió forintos eredménybıl 150 millió forint élelmiszeripari exporttámogatás, ami a 2002. évben teljesen kiesik a bevételekbıl. A bevételekbe áprilisig a forintsáv szélesítéséig a magasabb árfolyamon került be a 2/3 részt képviselı export árbevétel. Élelmiszeriparról van szó, az egy kiló terméknek az átlagára 130-150 Ft között van, terméktıl függıen. Ebbıl kiesik 20 Ft a bevétel oldalon a magyar gazdasági változások hatására. Ezt a nyugati piac nem fogja bepótolni, nem fogja 20 %-kal megemelni az átvételi árakat. Ezen a piacon nem árdiktálók, hanem árkövetık, és ha 1-2 %-ot tudnak emelni az árakon, annak is örülnek. Ilyen körülmények között a saját tıke, jegyzett tıke arány nem biztos, hogy nagyon jó. Ha megnézik azt, hogy mitıl nagyobb a saját tıke a jegyzett tıkénél, ott látható egy 263 millió forintos tıketartalék sor. Ez még az átalakulás során került be a mérlegbe, amelynek az a háttere, hogy rossz állapotban vannak az ingatlanok, mivel a Hőtıház 40 éves, ekkor épült a tárolórész nagy része. A felújításra a mai napig nem volt a Hőtıháznak forrása, és annak idején, amikor a vagyonértékelés volt, az eszköz oldalból a könyvvizsgáló a 260 millió forintot tıketartalékba helyeztette, mert ez nem szavatoló tıkéje a cégnek. A tavalyi évben még 160 millió forint mínusz eredménytartaléka volt a cégnek, tehát még a korábbi veszteségbıl annyi fennállt, hogy 40 millió forint eredménytartalékot fel tud mutatni a 4,5 milliárd forintos cég. Ilyen szempontból a részvények piaci értékének a megítélése talán kicsit más megvilágításba kerül. Ennél a cégnél soha nem volt kukorica-vonal, ez új beruházás lenne. A 500 millió forint több részbıl tevıdik össze. Magából a kukorica-feldolgozó gépsorból, amely 300 millió forintos nagyságrendet képvisel, egy 120 millió forintos fagyasztóból. A forgótıke növekmény kb. 100 millió forintos nagyságrend. A gépértékekre még alku folyik, tehát ezek ajánlatok alapján, vagy becsült értékek alapján megadott nagyságrendek. Ebbıl tevıdne össze a fejlesztés, amelyre azért kell, hogy sor kerüljön, mert a cégnek bizonyos termékei a változások miatt már nem életképesek. A közvetlen önköltségre ment le az árbevétel bizonyos termékeknél, amelyeket csak termékszerkezet-váltással lehet kiküszöbölni, hiszen egy terméket, aminek nulla a fedezete, nem lehet 60 Ft-os fedezetőre feljavítani, annak a gyártását el kell hagyni, mert az sajnos nem életképes. Ezért esett a választás a csemegekukoricára, amelyre az értékesítési piac is megvan a jelenlegi vevıkörön keresztül. Egy része a zöldségkeverékekbe kerülne, amelyhez most piaci áron vásárolják a kukoricát. Másrészt ez az a termék, amelyet nagy volumenben, jó minıségben, gépesítetten elı lehet állítani, ugyanakkor 50 fıs létszámbıvítést is vállal a cég, de nem az önkormányzat felé, hanem pályázatot adnak be ezzel kapcsolatban a Széchenyi-terv keretein belül. A pályázat keretén belül öt éves foglalkoztatást fog vállalni a cég. A Hőtıipari Rt tulajdonosa egy pénzügyi befektetı, aki pénzben gondolkodik. Nehéz a helyzet, mert ha van egy piaci értéken forgó dolog, ott senkit nem terhel felelısség, azért, ha a piaci értéken elad vagy megvásárol valamit. Itt meg kell egyezni valamilyen módon, és a piaci értéket meg kell állapítani. A tulajdonos már többször megpróbálta eladni a céget. Pénzügyi befektetırıl van szó, aki megvásárolja a cégeket, feljavítja és eladja. Sajnos 2000. évben, amikor a cégnek 200 millió forintos nyeresége volt, nem tudta névértéken eladni a tulajdonos. Az önkormányzat részvényei az „A” részvényosztályban szerepelnek, aminek az osztalékalapból való részesedése 30 %. Tudja, hogy ijesztı a 104 millió forintos névérték, ami rá van nyomva erre a részvényre, és 30 %-ra leértékelik. A tulajdonos ezt azért tette, mert három alkalommal tıkét emelt a cégben, és friss pénzt tett a régi pénz mellé egy olyan cégbe, amely a csıd szélén állt. Ezt az új pénzt nem akarta úgy betenni, hogy leszállítja az alaptıkét és ezzel az önkormányzat részesedését teljesen eliminálja, hanem létrehozta ezeket a részvényosztályokat és így tette bele a friss pénzt a cégbe, tehát kompromisszumot kötött.

6 Erre sajnos nincs további lehetısége, mert a Gt határt szab annak, hogy egy cégben hány százalék lehet a kamatozó, hány százalék lehet az osztalékelsıbbségi, és hány százalék lehet a törzsrészvény aránya. A Hőtıipari Rt-nél ez az arány a maximumon van, tehát ide újabb pénzt ilyen módon nem lehet betenni. Ezért határozott úgy a tulajdonos, hogy mielıtt betenne egy újabb tıkeemelést, amely a cég további prosperálásához elkerülhetetlen, akkor elıtte vásárolja ki az önkormányzati részt, és akkor nincs problémája a régi pénzzel, új pénzzel, mert minden az ı tulajdonát képezi. (Kazetta 1/1 258-372) Pap János polgármester: Tehát a gazdasági törvény arányai szerint nem tesz bele új pénzt a tulajdonos. (Kazetta 1/1 372-375) A Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója: Beletesz új pénzt a tulajdonos, de elıtte leszállítja az alaptıkét. Az új pénz 1 millió dollár lesz, amelyre a cégnek az életben maradáshoz van szüksége. A részvényosztályokon keresztül már nem tudja megoldani, mert a Gt ezt a mozgásterét már lezárta. Annak idején az önkormányzatnak kedvezıbb volt, hogy nem szállította le az alaptıkét, és így az önkormányzatnak is módja volt leértékelni már 42 %ra a 104 millió forintot, hiszen már látható volt, hogy ez nem reális érték. Sajnos az a probléma, ha ennél olcsóbban adja, akkor veszteségként jelenik meg, de ez egy realizált piaci érték lenne, amire most lehetıség van. Eladni és venni akkor lehet, amikor eladó és vevı van, és az árban megegyeznek. (Kazetta 1/1 375-392) Végh László alpolgármester: Ez érthetı, és talán gratulálni kellett volna a cég menedzsmentjének, hogy eddig eljutott. A 90-es évektıl végigkísérve a cég sorsát, az idei év és az exporttámogatás megszőnését csak hatékonyságnövekedéssel lehet kiküszöbölni, ami beruházásokat tesz szükségessé. Ez a befektetınek a dolga. A fıkönyvelı asszony abban nem tud nyilatkozni, hogy a tulajdonos hogyan fogadna egy eltolt fizetési lehetıséget, ha most megszavazná a közgyőlés, hogy 20 millió forintot kér a részvényért az önkormányzat kilép a részvényrendszerbıl, és ha eladja a céget, akkor a másik 20 millió forintot kifizeti a tulajdonos. Ezt a tulajdonossal lehetne korrekt módon megbeszélni. Nem azt gondolják, hogy a piaci értéke 20 %, mint ahogyan a bizottsági vélemények elhangzottak. Nem tudják ezt igazából gazdasági megalapozottsággal megvitatni. A tulajdonossal olyan kompromisszumos megoldást lehetne kötni, hogy segíti abban a közgyőlés, hogy a beruházást végrehajtsa. Minden olyan rt közgyőlésen, ahol az önkormányzat részt vett, minden tulajdonosi kérést megszavaztak. A tulajdonosnak azt be kell látnia, hogy 20 millió forint nem motiválja a képviselıket, mert az nem oldja meg az önkormányzat problémáit. 350 millió forintos vagyoni bevételt kell produkálni, tehát ilyen szempontból kell gondolkodnia a közgyőlésnek. Kérdése, hogy erre lehetıség nyílik-e? (Kazetta 1/1 392-432) A Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója: Nincs felhatalmazva a 20 millió forinton túli megegyezésre, de véleménye szerint a tárgyalás fenntartása mindig pozitívabb dolog, mint kijelenti egy olyan álláspontot, amelyet a másik fél nyilván nem fogad el, és ott félbehagyni a tárgyalásokat. Az elıterjesztett két határozati javaslat, amelyet egyik bizottság sem támogatott, mindenképpen reálisabb, mint az elsı határozat. A tulajdonossal, ha különbözı felvetése van az önkormányzatnak, lehet tárgyalni, csak az a probléma, hogy szőkös az idı.

7 Két szervezet között elég nehézkesen megy a tárgyalás, mert rendkívüli közgyőlést kell összehívni. (Kazetta 1/1 432-456) Pap János polgármester: A tulajdonos nem egy ember, akinek sok pénze van. Ez elsısorban a nyugdíjakat győjtı befektetési alap pénzével gazdálkodik egy ezzel megbízott Egyesült Államokbeli cég, aki a magyar képviselıinek elvárásokat fogalmaz meg. Képviselıi pedig az elvárásoknak megfelelıen a Hőtıipari Rt-be pénzt invesztáltak, ez azóta is így van, és próbálják kivenni a pénzt. Amikor feljavították a céget, piacképes lett, és mindenki tudja, hogy milyen piaci állapotban volt a cég az elmúlt egy évtizedben. Ehhez képest stabil külföldi piacokat teremtett, teljesen új marketingmunkát alakított ki, tehát stabilizálódott. A tulajdonossal mindig áttételesen tudnak tárgyalni. (Kazetta 1/1 456-482) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az osztalék elsıbbségi részvény preferált részvény, és nem diszpreferált részvény, tehát értéknövelı tényezı lett volna, ha objektíven mérlegelik. Arról szól, hogy a megképzıdött osztalékalap bizonyos hányadát, a többi részvényt megelızıen, a többi részvénytıl eltérıen Békéscsaba város javára kell kifizetni. Ez tényközlés volt, hiszen lehetetlen helyzetbe került a fıkönyvelı asszony. Háromnegyedes többséggel bármikor lehet alaptıkét leszállítani, és ezáltal az önkormányzat részvényei névértékét vagy címletértékét ledevalválni. A tıkeleszállításnak többféle módja van. Az egyik az, hogy átsorolja a jegyzett tıkét a tıketartalékba. Ettıl a saját tıke nem változik. Úgy is le lehet szállítani a jegyzett tıkét, hogy vagyonkivonással társul, vagy már elvesztett vagyont ír le vele. Itt már elvesztett vagyon nincs. Ha kivisz pénzt vagy eszközt a vállalatból tıkeleszállítás terhére, akkor az önkormányzatot védi a részarány, ugyanolyan részarányban részesül, osztalékot kap. Ebben vétópozíciója van az önkormányzatnak, de az alapító okirat hiányában erre nem tud most reagálni. A társasági törvény szerint egy ilyen szituációban, vétópozícióban van az önkormányzat, hacsak az okirat ellentétesen nem rendelkezik. Azt meg kell erısíteni, hogy örül annak az önkormányzat, hogy a tulajdonos, a pénzügyi befektetı ellenére fejleszti a céget. Örül annak, hogy a cég fejlıdik, hiszen az önkormányzat részvényeinek értéke ezáltal üzletileg is növekszik, hiszen egy fejlıdı pozícióban lévı cég részvényei nyilvánvalóan részvényérték fejlesztésen is keresztülmennek. Most sem fogják megakadályozni a részvények arányának hígulását. A preferált részvények osztalék elsıbbségi vagy dolgozói rész, 10 % plafonon lehetnek. Most nem nı ez a részarány, hanem csökken. Ha a jegyzett tıkét megemelik, és az a rész, ami nem mozdul, arányaiban kisebb lesz. Ilyen értelemben az önkormányzatnak érdeksérelme keletkezik. Már most el lehet mondani, hogy majdani rt közgyőlésen a város ismét megszavazza az alaptıke emelést a saját részvényeinek hígulása ellenére is, mert nagyobb érdeke, hogy fejlıdjön a cég, mint az, hogy a bizonyos százalékos pozícióban ne legyen változás. Ha ilyen félelem motiválta az ajánlattevıt, ilyen félelme ne legyen. Vagyonvesztéssel nincs oka az önkormányzatnak megválni ettıl a részvénycsomagtól. Javasolta, hogy a közgyőlés tegyen egy viszont-indítványt, és ha ez nem talál meghallgatásra, tudomásul veszik, hogy most nem sikerült, és várják a következı alkalmat. Véleménye szerint ez a mai helyzet. (Kazetta 1/1 482-549) Végh László alpolgármester: Ez is egy megoldás, de ehhez képest rugalmasabb megoldást javasolt. A közgyőlés tegyen olyan ajánlatot, hogy a 42 %-ot fenntartja, de érdeke az önkormányzatnak az, hogy ne csak akkor kapják meg ezt az összeget, amikor az eladás megtörténik, hanem adott esetben megosztottan, és a fizetési határidıkkel várják a tulajdonosi

8 nyilatkozatot, hogy ezt elfogadják-e. Akármilyen befektetési cégrıl van szó, van olyan felhatalmazott képviselıje, aki tulajdonosi nyilatkozatot tehet. Kétféle megoldás van. Az egyik az, hogy 20 millió forintot kér az önkormányzat, ezzel egyidejőleg különbözı jogokat átad, de fenntartja azt, hogy a 42 % eladása esetén egészítsék ki, vagy a 20 millió forint és az eladáskori százalék különbözetét akkor kéri az önkormányzat. Véleménye szerint ezzel kapcsolatosan lehetne tárgyalni. (Kazetta 1/1 549 – 1/2 010) Pap János polgármester: Többféle javaslat érkezett az ügyben. A gazdasági bizottság javaslata szerint a közgyőlés módosítsa korábbi döntését. A határozati javaslatokban ne százalék szerepeljen, hanem az, hogy összesen 40 millió forint összegben eladja az önkormányzat a tulajdonát képezı részvényeket. Ez a 40 millió forint kb. 38 %. A következı javaslat úgy szólt, hogy a közgyőlés tartsa magát a korábbi döntéséhez, a 42 %hoz, amely 43 millió 16 ezer forint, és mondja azt, hogy ha ezért az összegért nem vásárolják meg a részvényeket, akkor az önkormányzat vár addig, amíg ennek az aránynak megfelelı összeget az eladás során realizálni tud. A harmadik javaslat szerint valamilyen módon 42 %-on eladja az önkormányzat a tulajdonrészét, egyik felét azonnali kifizetéssel, másik felének kifizetésére az eladás után kerül sor, a konstrukció pedig tárgyalás alapját képezi. (Kazetta 1/2 010-046) Tímár Imre képviselı: Ügyrendi javaslata: Javasolta, hogy az elıbb elhangzott utolsó változatról a közgyőlés ne szavazzon. (Kazetta 1/2 046-048) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Tímár Imre képviselı elıbbi javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 5 nem szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. (Kazetta 1/2 048-055) Takács Péter képviselı: Kérdése, ha három vagy öt év múlva értékesíti a céget a befektetıi csoport, az összeg változatlan marad? (Kazetta 1/2 055-060) Pap János polgármester: Nem biztos, hogy jó, ha közgyőlésen tárgyalnak a tulajdonos képviselıjével, de valamilyen módon elırébb kell jutni. Olyan megoldást kellene találni, ami tárgyalási pozíciót és megegyezési lehetıséget is ad. (Kazetta 1/2 060-063) A Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója: Úgy érzi, hogy nem kerültek közelebb egymáshoz a tárgyaló felek. Ha eladnak egy részvényt, akkor annak már nincs inflációs árnövekedése, mert tulajdonost cserélt. Azt már az realizálja, akié a részvény. Abban is látott problémát, hogy ha eladja a céget a tulajdonos, akkor minek csinálja ezt, hiszen akkor az önkormányzat eladja annak az új vevınek, ahogyan Hideg András képviselı mondta. Ennek a tulajdonos részérıl nincsen meg az az elınye, amit szeretne magának, miután ı már háromszor tett pénzt ebbe a cégbe, mert ez a cég életképtelen volt akkor, amikor az

9 önkormányzat a tulajdont a terület révén megszerezte. Már háromszor hajtott végre tıkeemelést, és most tenné ezt meg negyedszer. Az vinné elıre az ügyet igazán, ha a tárgyaló felek meg tudnának állapodni az adásvételben, valamint a cégnek is ez lenne a legjobb, hiszen minden olyan, ami tıkeleszállítással jár, a cégre is hátrányos. (Kazetta 1/2 063-080) Menyhért István könyvvizsgáló: Abból kell kiindulni, hogy az önkormányzat egy pénzügyi befektetıvel áll szemben, aki már több alkalommal beletett a cégbe pénzeszközöket, és azok a megoldások számára kezelhetetlenek. Az elért eredményjavulás az állami támogatáson alapszik. Az állami támogatás jövıbeni alakulása pedig az EU kérdésekkel, tárgyalásokkal kapcsolatos. Javasolta, hogy alakuljon egy három fıs bizottság, és a névérték 25 és 42 %-a közötti felhatalmazással tárgyaljon a tulajdonossal. (Kazetta 1/2 080-091) Végh László alpolgármester: Azt le kell szögezni, hogy egy tıkebefektetı cég azért jön a városba, hogy nyereséget termeljen. Ezt mindenkinek látni kell. A plusz pénz, és annak elérése céljából, hogy ez a pénz minél elıbb az önkormányzat számlájára kerüljön, olyan kompromisszumokat kötnének, amelyet egy tulajdonossal lehet megtárgyalni. Pl. A 42 %-ból most kell kifizetni 20 millió forintot, az önkormányzat eladja részvényét, a fizetési határidı március 25., a következı részlet fizetési határideje december 31., vagy akkor, ha eladja a céget a tulajdonos. (Kazetta 1/2 091-112) A Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója: Végh László alpolgármester javaslatát lehetne továbbvinni. Meg lehetne állapodni abban, hogy a második 20 millió forint a cég eladásakor kerülne az önkormányzathoz, amit az eredeti 20 millió forinthoz hozzá lehet adni, és az ügyet most le lehet zárni. A 42 % a tulajdonos szerint most jelenértéken nem reális piaci érték, és ezen nem kívánja megvásárolni. (Kazetta 1/2 112-121) Takács Péter képviselı: Végh László alpolgármester elmondta, hogy fizetési könnyítést kell adni a cégnek, ezért javasolta, hogy 42 %-on értékesítse az önkormányzat a részvényeket, illetve tartsa érvényben az eredeti határozatot azzal a különbséggel, hogy a megállapodás megkötésekor 20 millió forintot átutal az önkormányzat részére az Rt, és ez év december 31ig pedig a fennmaradó részt átutalja az önkormányzat számára. Az önkormányzat is jelentıs hiánnyal küszködik, és a város legjelentısebb foglalkoztatója. Figyelembe kell venni azt, hogy milyen problémával küszködik a cég, de az önkormányzat is hasonló gondokkal küzd. (Kazetta 1/2 121-137) Tóth Károly képviselı: Nem küszködik a cég. A fıkönyvelı asszony védi a befektetı érdekeit, aki alkalmazza. A befektetınek az az érdeke, hogy a legnagyobb tulajdoni hányad legyen, amelynek eladása során a legnagyobb nyereséget realizálja a befektetéseihez képest. Ebbıl a szempontból ez is egy befektetés, mert vásárolna az önkormányzattól valamit. Tiszteli az álláspontját. Néhány képviselı álláspontját nem értette. A közgyőlés feladata az önkormányzati vagyon védelme, és az önkormányzat számára a lehetı legjobb feltétel elérése. Kérte a képviselıket, hogy az önkormányzat érdekeit nézzék. Ha a közgyőlés létrehoz egy tárgyaló delegációt 25 és 42 % közötti alkura, akkor ez a delegáció arra törekszik, hogy az önkormányzatot veszteség érje. Ha 25 és 70 % közötti tárgyalásra küldenék a delegációt, akkor a 42 %-hoz képest pozitív szaldót hozhatott volna.

10

Egy tárgyalódelegációt elküldeni 25 és 42 % közötti tárgyalás lefolytatására, garantált veszteséget jelent az önkormányzat szempontjából. Nem egy olyan üzemeltetı tulajdonos van, aki bejelenti a csıdöt. A tulajdonos feljavítja a céget, jó áron kívánja eladni, és nem tönkretenni. Legrosszabb esetben az önkormányzat megvárja, amíg eladja a többséget, akkor az önkormányzat is eladja részét. A képviselık az önkormányzat érdekeit képviseljék. Mindenki a saját dolgát tegye, vagy mondja meg, hogy miért helyezkedik a másik álláspontjára. (Kazetta 1/2 137-196) Végh László alpolgármester: Javaslata úgy szólt, hogy a mostani 42 % megtartása mellett minél korábban bevétel jelentkezzen az önkormányzat számláján. A költségvetés tárgyalása során minden képviselı azt szavazta meg, hogy minél több vagyoni bevételre tegyen szert az önkormányzat, mert annál kevesebb hitelt kell felvennie. Visszautasította azt, hogy az önkormányzat érdekével ellentétes javaslatot tett. Ha valaki nem érti az elhangzottakat, elıször kérdezzen és csak ezek után tegyen különbözı nyilatkozatokat. Fenntartotta elızıekben elhangzott javaslatát. (Kazetta 1/2 196-220) Pap János polgármester: Nem fog a választási kampány szócsatáinak helyt adni. Kérte, hogy maradjanak a tárgynál. Mindenki elmondta javaslatát. Van egy érvényes határozat arra vonatkozóan, hogy 42 %-on adja el az önkormányzat a részvényeit. Tehát a pénzügyi, költségvetési bizottság javaslata megvan, azt nem fogja szavazásra bocsátani. A logikus az lenne, ha a cég számára a legkedvezıbb javaslatot tenné fel elıször szavazásra. Ha egyik javaslatot sem fogadja el a közgyőlés, a 42 % érvényben marad. (Kazetta 1/2 220-235) A Békéscsabai Hőtıipari Rt gazdasági igazgatója: Azt is lehetségesnek tartotta, hogy a közgyőlés hozna egy olyan határozatot, melyben felkér egy piaci érték-megállapítással foglalkozó céget a részvény piaci értékének megállapítására. Ez a cég az önkormányzat érdekeit fogja majd nézni. Több vád érte azzal kapcsolatban, hogy itt a másik tulajdonos javát képviseli, holott ez nem biztos, hogy egészen így van. Nem a tulajdonos fizeti, hanem a cég alkalmazottja. A közgyőlés azt mondhatná, hogy az érték-megállapítással foglalkozó cég értéklelése lesz az önkormányzat ajánlata. Ha ez lebonyolítható néhány hét alatt, akkor még létrejöhet egy kompromisszum. (Kazetta 1/2 235-255) Pap János polgármester: Az a kérdés, hogy 5-10-20-30 %-on lehet egy ilyen véleményt kérni, és milyen értéknél érdemes ezzel foglalkozni. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 20 %-on megvásárolják a 104,8 millió névértékő részvényt. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 0 igen, 20 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.

11

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 25 %-on, tehát 26,2 millió forintért adja el az önkormányzat a részvényeit. -


Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 30 %-on, tehát 31,440 millió forintért adja el az önkormányzat a részvényeit. -


Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 38 %-on, tehát 40 millió forintért adja el az önkormányzat a részvényeit. -


Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 42 %-on adja el az önkormányzat a részvényeit úgy, hogy 20 millió forintot a szerzıdés aláírását követı 8 napon belül kifizet a vevı, a fennmaradó összeget pedig 2002. december 31-ig fizeti meg. -


Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 42 %-on adja el a részvényeket az önkormányzat, az összeg felét, kb. 21,5 millió forintot most fizet ki a vevı, a másik felét pedig akkor, amikor a részvényeket továbbértékesíti. -


Egyik javaslat sem kapott többséget, ezért az elızı közgyőlésen hozott határozat hatályban maradt. (Kazetta 1/2 255-356)

Napirend tárgya:

A Békéscsabai ELİRE FC Kft támogatása tárgyában hozott 67/2002. (I.31.) közgyőlési határozat módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2 356-368) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

12 81/2002. (II.12.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsabai Elıre FC Kft. részére nyújtott 20 millió forintos támogatás tárgyában hozott 67/2002. (I.31.) számú közgyőlési határozatát a következık szerint módosítja: A határozat 4. pontjának könyvvizsgálói ellenjegyzésre vonatkozó utolsó mondatát hatályon kívül helyezi. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester azonnal

Pap János polgármester: Megköszönte a részvételt, a közgyőlést 15 óra 50 perckor befejezettnek nyilvánította.

K.m.f.

Pap János polgármester

dr. Simon Mihály jegyzı

2002

Recommend Documents