249/2002. Kth. számú határozat 1. számú melléklete BAJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA Egybeszerkesztve a 2/2011. (I. 27.) Kth., a 75/2012. (III.1.) Kth. és a 360/2013. (VIII. 29.) határozattal elfogadott módosítással A településszerkezeti terv igazgatási területről szóló szelvénye a T-1 tervlap, a belterületről és beépített környékéről szóló szelvénye pedig a T-2 tervlap A településszerkezeti terv a 157/2002. Kth. számon jóváhagyott településfejlesztési koncepció teljesülését célozza
1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI SZEREPKÖR, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK
1.1. Közlekedési kapcsolatok
A város fejlődésének legfőbb motorja az a szerepkör, amit a Dunántúl és az Alföld között hídfőként, a megye D-i részén és az országhatárokon is túlnyúló Felső-Bácskában pedig térségközpontként betölt. E szerepkör megtartása érdekében elsősorban a város közúti kapcsolatainak javítását tartotta szem előtt a terv, biztosítva az 51-es és 55-ös számú főközlekedési utak átvezetését, az 51-es út É-i elkerülő szakasz esetén a megvalósult állapot alapján, az 51-es út D-i és az 55-ös út Ny-i elkerülő szakasza esetén pedig tervek hiányában – a városi érdekeket követő saját javaslattal élve. A terv a vízi- és a légiforgalom élénkülésével is számolt (személyforgalmi hajókikötő, medencés kikötő, füves reptér, helikopter-leszállóhely).
1.2. Gazdaságfejlesztés
A város hatókörének jelentős tényezője a gazdaság. A város fejlesztési koncepciója stratégiai célként kezeli sokszínű fejlesztését. Domináns ága a kereskedelem-fuvarozás-raktározás, melynek területi bővítését az új főútszakaszok mentén a terv előirányozza. Bővíti az ipari zónát is az 51-es elkerülő út K-i oldalán a Mártonszállási és Bokodi út közötti szakaszon. A mezőgazdálkodás feltételeit a külterületi úthálózat rendszerének fejlesztésére adott javaslattal és a majorok gazdasági területi besorolásával javítja. Az idegenforgalom, mint felnövekvő gazdasági ág, új lehetséges helyszínekkel gazdagodik mind a belterületi vízpartok mentén, mind pedig a külterület turisztikai célpontokat kínáló részein. A Duna-menti településeket összekötő kerékpárút hiányzó szakaszára is javaslatot ad a terv.
1.3. Intézményhálózat
A térségi lakossági kapcsolatok döntő eleme az intézményhálózat, ezért a terv gondoskodik a területszűkében lévő intézmények bővítéséről, s újak elhelyezéséről, elsősorban a kialakulóban lévő városrészközpontokban. Elérhetőségükre a tömegközlekedés fejlesztési javaslata figyelemet fordít. 2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BŐVÍTÉSE A város új lakó-, vegyes-, gazdasági- és üdülőterületeinek kiterjedését és elhelyezkedését a jelen leírást jóváhagyó határozat 2. számú mellékletében szereplő táblázat és rajz összegzi. A T-2 tervlapon ábrázolt nagytávlatú, tehát a településrendezési terv 10-15 éves távlatán túli megvalósulást feltételező fejlesztési területeit a kimutatás nem tartalmazza. Ezek közé tartozik a kb. 30 hektár nagyságú medencés kikötő (Duna-híd fölött a folyam bal partján) valamint az 51-es út D-i elkerülő szakasza menti lakóterület (kb. 87 hektár) és a volt Szegedi úti honvédségi gyakorlótér helyén tervezett gazdasági zóna később megvalósuló üteme. Az egyes beépítésre szánt területi kategóriákban a területi egységek következő megengedett legnagyobb szintterület-sűrűségét kell figyelembe venni: Ln Lk Lke Lf Vt
nagyvárosias lakóterület kisvárosias lakóterület kertvárosias lakóterület falusias lakóterület településközpont vegyes terület
2,0 1,5 0,6 0,5 2,4
Vti kizárólagos rendeltetésű (idegenforgalmi, víziturisztikai célú)
településközpont vegyes
Vk központi vegyes terület Gksz kereskedelmi, szolgáltató terület Gkszá kizárólagos rendeltetésű (állatvásártér és állatmenhely
0,5 2,4 2,0
elhelyezésére szolgáló) kereskedelmi, szolgáltató terület
0,5
elhelyezésére szolgáló) kereskedelmi, szolgáltató terület
1,0
Gksze kizárólagos rendeltetésű (120/10 elektromos alállomás
Gkszk kizárólagos rendeltetésű (kikötői logisztika elhelyezésére szolgáló)
kereskedelmi, szolgáltató terület
Gipz jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipe egyéb ipari terület Üü üdülőházas üdülőterület Üük kizárólagos rendeltetésű (kemping és közösségi szabadidős
létesítmények elhelyezésére szolgáló) üdülőházas üdülőterület
Üh hétvégi házas üdülőterület
Különleges ... Kb bányászattal érintett terület Keü egészségügyi terület Kh kommunális szilárd hulladékkezelő és -feldolgozó terület Khd gyepmesteri telep, dögkonténer terület Khsz szennyvíziszap lerakó terület Khv vágóhídi veszélyes hulladéklerakó terület Kid idegenforgalmi-turisztikai, kutatási terület Kse szennyvíztisztító terület Ksp sport- és szabadidőterület Kte temetőterület Kvb ivóvízbázis terület Kvk víziközlekedési terület Kkö épületnek minősülő közlekedési építmények területe Kmü mezőgazdasági üzemi terület
2,0 1,5 1,5 1,0 1,0 0,2 0,2 1,5 0,2 0,3 0,2 0,2 0,2 0,3 0,5 0,2 0,2 1,5 1,5 1,5
2.1. Lakóterület-fejlesztés Baja lakosainak a számát a természetes folyamat (születések, halálozás) nem befolyásolja jelentős mértékben, legfeljebb távlatosan jelentkeznek a korösszetétel kedvezőtlen eltolódásából fakadó következmények. A jelenlegi 38 ezer főhöz képest a be- és elvándorlások alakulása hozhat számottevő változást, ami megállíthatja az időskorúak létszámarányának növekedését is. A fejlesztési koncepció szerint „vállalkozások vonzásával, új munkahelyek létesítésével, a város kedvező adottságainak hasznosításával, szélesebb marketing tevékenységgel” pozitív mérleget kíván elérni a város, ami a népesség növekedését, fiatalodását eredményezheti, s ez új lakásigénnyel jár. A lakásépítési kedv másik indítóoka a háztartások aprózódása, az egy lakásra jutó lakosok számának csökkenése, ami állandó lakosszámot feltételezve is többlet lakásigényt gerjeszt. Adva van ugyanakkor egy alacsony építménymagasságú, de igen intenzíven beépített városszövet, amely nem visel el sem további számottevő sűrűsödést, sem pedig jelentős szintszámnövekedést (építészeti értékmegőrzés miatt), tehát terjeszkedő fejlesztési módban kell gondolkodni. A terv nagy biztonsággal tesz eleget a létező és várható igényeknek, amikor mintegy 1000 db lakótelek kialakításához területet biztosít. Ezek javarésze (kb. fele) a Homokvárosban, a volt honvédségi gyakorlótéren jön létre, a város D-i peremén, ami jelenleg is vonzó célterülete a családiházas építkezéseknek. Kb. 300 db zártkert válik lakótelekké a Monostori út mentén.
2.2. Vegyes rendeltetésű területek fejlesztése
A tervben előirányzott 23,7 hektár újonnan kijelölt vegyes területből 7,7 hektár a volt Vaskúti úti laktanya helyén alakulhat ki. Körülötte új lakó-, gazdasági- és különleges sport- és szabadidős területek létrejötte is várható, ami elősegítheti a terület központtá válását. Az intézményekben bővelkedő történeti belváros zsúfoltságának oldását is célozza a potenciális alközpont kijelölése. Homokvárosban a lakóterületek súlypontjában oktatási-egészségügyi alapellátást nyújtó intézményközpontnak biztosít helyet a szerkezeti terv.
A Ferenc-csatorna két oldalán, valamint a Duna-völgyi főcsatorna torkolatánál lévő vízügyi telep mellett kizárólagos rendeltetésű, idegenforgalmi-víziturisztikai célú vegyes területek alakíthatók ki. Kiscsávoly városrészben intézmény létesítésére 1,5 hektár vegyes terület áll rendelkezésre. A város lakosságának elemi igénye az élő-dunai szabadstrand, amelyet azonban csak a folyam jobbpartján, a Duna-fürdőnél és a híd alatti partszakaszon jelöli ki a terv. Ugyancsak szabadidőeltöltési és idegenforgalmi beruházásra vár a Pandúr sziget 14,0 hektárnyi vegyes rendeltetésű területe.
2.3. Gazdasági területek fejlesztése
A környezetükre zavaró hatást gyakorló iparterületek túlnyomó többsége jelenleg is a Szegedi út és a Keleti körút mentén fekszik, s a csaknem 150 hektáros bővítési területet is ebben a zónában, a város keleti peremén jelöli ki a terv, környezetvédelmi okok (zaj-, és levegőtisztaság-védelem) valamint közlekedés-szervezési előnyök alapján (lakott területet kevéssé érintő teherforgalom). Az új kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területek az 51-es számú út várost elkerülő szakasza mellett, a csomópontok közelében helyezkednek el, a megközelítés forgalmi és üzleti szempontjait egyaránt számításba véve.
2.4. Üdülőterületek fejlesztése
A Pandúr sziget belterületi részén a hatályos rendezési terv üdülőterületeket jelölt ki, melyeknek ez ideig csak egy része hasznosult. A még szabad tömbökben kb. 150 db hétvégi házas telek és ellátó intézmények telkei alakíthatók ki. A tartalék beépítési területtel nem rendelkező, kialakultnak tekinthető Petőfi szigeten néhány eddig még beépítetlenül maradt üdülőtelek hasznosítását és kiegészítő jellegű, valamint korábbi elhatározáson alapuló fejlesztéseket (pl. élményfürdő) irányoz elő a terv, melyek a közösség aktív pihenését célozzák.
2.5. Különleges területek fejlesztése
A külterület megfelelő pontjain (védett természeti terület, tanyaiskola, horgásztó, búcsújáróhely közelében) idegenforgalmi-turisztikai és természettudományi kutatási célú területfejlesztésre ad módot a terv. Az egymástól távol eső helyszíneket hálózatként célszerű működtetni. A város temetőiben 4-évente hozzávetőleg 1 hektár fejlesztési területre van szükség a temetkezési szokások lényeges változásával nem számolva. A viszonylag jól felszerelt Bokodi úti temető kb. 15,2 hektárral növekedhet. A Katonavárosi temető infrasruktúrája fejlesztést igényel. A szilárdásvány-bányákat a terv a hatósági adatközlés szerint tünteti fel. Újabb homok- illetve agyagbánya nyitását – külön engedélyezés keretében – 1,0 hektár nagyságig a mezőgazdasági terület mindazon részén megengedi a terv, ahol nincs természeti védettség. 3. KÖZLEKEDÉSHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE Az úthálózat javasolt kialakítását a T-7 jelű tervlap, a keresztmetszeti javaslatot az útmintakeresztszelvények tartalmazzák. Az autóbusz-pályaudvar és a Jelky tér területére csomóponti javaslat készült.
3.1. Közúti közlekedés – országos utak
A városon keresztülhalad a regionális szereppel rendelkező 51 sz. és 55 sz. másodrendű főútvonal, káros környezeti hatást és balesetveszélyt okozva, ezért a terv szorgalmazza az 51-es számú elkerülőút D-i szakaszának beruházását. A vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányterv 2012-ben elkészült. Nagy távlatban a volt Csátaljai út vonalában a Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervnek megfelelően. A D-i szakasz nyomvonala a TRT dokumentálásáig nem jutott el az engedélyezési szakaszba, ezért a szabályozásban a nyomvonal-lehetőségeket biztonsággal, a 2x100 méter egyeztetési sáv szabadon hagyásával kell figyelembe venni. Az elkerülőút megépülése után az országos úthálózat mellékútjai közül az 5501. sz. Baja-Bácsbokodi közút és az 5506. sz. BajaVaskúti közút bevezető szakaszai városi utakká válnak, az 51144. sz. Baja-Szeremlei (az összekötő utak között a legkisebb forgalmú) közút viszont továbbra is áthalad a város D-i részén. Nyomvonal-javaslat született a tervben az az 55. számú út elkerülő szakasz Sárközön történő átvezetésére, amely tehermentesíti a beépített várostestet - főként a Kaszás utcát - a dunántúli viszonylatú átmenő forgalomtól és a kikötői forgalomtól.
3.2. Közúti közlekedés – városi úthálózat
A városi úthálózat az elkerülő útszakaszok megépülésével módosul, az 51-es és 55-ös számú országos főút átkelési szakasza a város forgalmi útjává válik, tranzitforgalma csökken. A két említett országos mellékút (Bácsbokodi, Vaskúti) városi szakaszai az elkerülőút városi jelentőségű bekötőútjaivá válnak. A Kaszás utca vonalában tehermentesítő út létesült 551. számon, az 55-ös számú főút azonban – a 3.1 pontban szereplő Ny-i elkerülő útszakasz megépítéséig – továbbra is a jelenlegi nyomvonalán marad. Körforgalmú jellegű csomópontot célszerű kiépíteni a Jelky András téren a sok irányban átáramló forgalom hathatós kezelése érdekében és városszépészeti célból. A gyűjtőúthálózat alkalmazkodik a megváltozó úthierarchiához, s kiegészül a fejlesztési területek új gyűjőútjaival, amint azt a T-7 jelű alátámasztó szakági tervlap mutatja. A kiszolgálóutak kialakítása kisebb forgalom esetén 12,0 méter, többnyire azonban 16,0 méter közterületi szélességgel javasolt. A Belvárosban sok egyirányú útvonal van kialakítva, felülvizsgálatuk a forgalmi rendszer áttekinthetősége érdekében szükséges.
3.3. Parkolás
A belváros kialakult parkolási rendszere megfelelő, tervszerű bővítésre alkalmas. Nagyobb közcélú parkoló áll rendelkezésre a Bokodi úti temető és a kórház bejáratánál, újabbak létesítését tartalmazza a terv a Szentistváni temetőnél. Az Újvárosi lakótelepen nem épült elegendő számú parkoló, ezeknek a pótlását a terv előirányozza. Indokolt a Településrendezési Terv elkészültét követően egy forgalomszabályozási terv készítése. Ennek keretében tisztázandó, hogy az OTÉK 42. § (10) bekezdés szerinti helyi rendeletben szabályozható parkoló igény méretezést a város egész területére vagy városrészekre milyen formában kívánatos helyi rendeletben szabályozni.
3.4. Vasúti közlekedés
Baja az országos vasúthálózatban regionális szerepkört tölt be. A vasúti közlekedés logisztikai szempontból fontos tényezője a fejlődésnek. Az iparvágányok az összes jelentősebb ipari létesítményt bekötik az országos hálózatba, a medencés kikötő kiépítése kapcsán azonban a Dunapart állomás hálózatához kapcsolódóan új iparvágányokra lesz szükség. A vasútvonal részekre szakítja a várostestet, elválasztja a lakóterületeket, a szintbeni vasúti átjárók sokszor akadályozzák a közúti forgalmat. A Szegedi úti szintbeni vasúti átjáró különszintűvé való átépítését a középtávon elő kell irányozni. A vasúti átjárók csak részben vannak biztosítva, Baja közigazgatási területén a 154-es vonalon 2 átjáró biztosítása a közeljövő feladata. Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve alapján vasúti összeköttetés épül ki Baja-Kecel és BajaZombor(Szerbia) között. A Településszerkezeti terv Kecel irányába "A" (keleti) és "B" (nyugati) nyomvonal-javaslatot tartalmaz, utóbbi a tervezett medencés kikötőt is közvetlenül bekapcsolhatja az országos hálózatba. Zombor felé a régi vasúti nyomvonalon, vagy azt kísérve fut a nyomvonal. A nyomvonalak még nem kerültek engedélyezési szakaszba, ezért a szabályozásban a nyomvonallehetőségeket biztonsággal, a 2x100 méter egyeztetési sáv szabadon hagyásával kell figyelembe venni.
3.5. Vízi közlekedés
A Duna-parti iparvágányhoz kapcsolódó teherforgalmú kikötő továbbfejlesztését a terv nagytávlatban irányozza elő a Duna hídtól északra létesítendő medencés kikötő területén. Az új személyforgalmú hajóállomást a Türr István emlékműtől É-ra lévő partszakaszra helyezi. A sporthajózás meglévő és igény szerint bővíthető kikötőit a Sugovica-menti partszakaszokon jelöli a terv.
3.6. Légi közlekedés
A Bácsbokodi út mellett füves sportrepülőtér fejlesztését irányozza elő a terv az idegenforgalmi igények kielégítésére. A kórház baleseti és sürgősségi ellátásának elősegítésére helikopter-leszállóhelyet jelöl ki az intézmény telkén belül.
3.7. Kerékpáros- és gyalogosközlekedés
Külön kialakított gyalogútvonalat kell létesíteni a terv szerint a Péter Pál utcán, az Eötvös József utcához csatlakozva a Kossuth utcán és a helyközi autóbusz pályaudvaron keresztül a vasútállomásig. További főgyalogutat kell létesíteni esetenként kerékpárúttal közösen a Türr István emlékműtől a Sugovica partján a Szeremlei utcáig („Sugó-parti sétány”), valamint a Petőfi szigeten keresztül új gyalogos hídon át a Nagy Pandur szigetre és körben a nyári gáton. Fontos feladat a Kelet-Nyugati kerékpárutak összeköttetésének kiépítése a Belvároson keresztül. További kerékpárutak létesítése különösen a Belváros, a lakótelepek és az ipari létesítmények között indokolt. A belterület É-D-i irányú fő kerékpárút-nyomvonalát a Dózsa György utca – Jelky András tér – Déri Frigyes sétány – Szent Antal utca – Batthány Lajos utca – Attila utca – Szabadság utca vonalon jelöli ki a terv. Országos jelentőségű az ún. „Dunamenti kerékpárút”, amelynek bajai szakasza a Duna bal partján halad, Újvárost átszelve a Sugovica bal partján fut, majd a Türr István zsilipen keresztül Szeremle irányában megy tovább. A regionális jelentőségű kerékpárutak a Ferenc-csatorna mentén, a Gemenci út mellett (55 sz. főút) és Szeged irányában, Vaskút – Gara – Bácsszentgyörgy – Zombor (Szerbia) viszonylatban, valamint Bácsbokod és Érsekcsanád felé vannak kijelölve.
3.8. Tömegközlekedés
A város helyi autóbuszvonalakkal rendelkezik, az átmenő forgalmú autóbuszok az egész országgal biztosítják az összeköttetést. A helyi autóbusz-állomás a vasútállomás mellé átkerült. A helyközi autóbuszok Csermák téri pályaudvara távlatban is helyén marad. A kilenc helyi autóbuszvonal a megvalósuló új létesítmények függvényében bővítésre, kiegészítésre szorul. 4. TÁJHASZNÁLAT, TERMÉSZETVÉDELEM A fejlesztési javaslatokat a T-1 településszerkezeti terven kívül a T-3 alátámasztó tervlap tartalmazza.
4.1. Mező- és erdőgazdaság
A terv a mező- és erdőgazdasági területek körét, fejlesztési területeiket, a használatukat és építhetőségüket szabályozó övezeteket a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elveknek megfelelően határozza meg. Az agrártermelési meghatározottságú területeken az intenzív hasznosíthatóság, az ökológiai és ökonómiai szempontokat együttesen érvényesítő integrált gazdálkodási célprogram végrehajthatósága érdekében a terv olyan általános mezőgazdasági rendeltetést határoz meg, ahol a terület felaprózódását nem támogatja. A gyenge talajminőségű, parlagon hagyott területek egy részén a termőhelyi adottságokhoz igazodva erdősítést javasol a terv – néhol a már megvalósult telepítést regisztrálva –, a szántóként gazdaságosan nem művelhető területek többségén azonban a gyepgazdálkodást javasolja előnyben részesíteni. A környezetérzékenységi meghatározottságú területek, amelyek árutermelő területként nem vehetők számításba, természetvédelmi szempontból érzékeny természeti területek. Ezen területeken az építésszabályozás eszközeivel is az intenzív mezőgazdasági használatról (pl. szántóföldi művelés) a természet- és környezetkímélő területhasználatra (erdősítés, gyepgazdálkodás, ártéri gazdálkodás)történő átállást kell segíteni . Az ültetvényeket külön kategóriában célszerű szabályozni. A Hajós-Bajai borvidék fejlesztési területeit a településszerkezeti terv figyelembe veszi. A kertes és tanyás mezőgazdasági területeket a kialakult teleknagyságok és használati szokások alapján kell szabályozni. Ezen belül eltér a volt zártkertek, a nagyobb telkekből álló kertek (főleg a megszűnt szőlőskertek) és a tanyacsoportok helyzete és szabályozási igénye. A meglévő tanyákat a helyi szabályozásban igyekezni kell megőrizni az országos jogszabályoknak a helyben kialakult viszonyokon alapuló módosítási javaslatával.
4.2. Városüzemeltetéssel, hulladékgazdálkodással összefüggő tájhasználat
A városi hulladéklerakó területének, mint hulladékkezelő- és feldolgozó területnek a használatával a terv távlatában is számolni kell. A Vaskúti regionális hulladéklerakó igénybe vételével a városi lerakó létesítménye bezárt, helyén környezeti kármentesítés, véderdő kialakítása szükséges.
A terv a környezeti kármentesítés megtörténtéig biztosítja a megszüntetésre jelölt, környezetükre káros áthatással lévő létesítmények körüli, egyeztetési kötelezettségű védőterületet (szippantott szennyvízlerakó terület, nyúlvágóhídi veszélyes hulladék lerakására szolgáló terület). A gyepmesteri telepet az elhullott állatok átmeneti konténeres tárolására szánja, a létesítmény távlatban is fennmarad.
4.3. Üdülés-idegenforgalmi célú tájhasználat A település fejlesztési koncepciójának megfelelően a terv a külterületen idegenforgalmi célokra használható zónákat jelöl ki. A Tüskeerdei parkerdő közjóléti-turisztikai célú rehabilitációsrekonstrukciós fejlesztését, egészségügyi célú övezeti besorolását javasolja. A Cserta parti meglévő parkerdő szintén ezen övezetbe sorolt erdőterület. Az elsősorban a vízpartokon és a hullámtéren jelentkező idegenforgalmi-turisztikai tájhasználatot a kialakult állapotnak és a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően veszi figyelembe a terv annak érdekében, hogy a táj- és természetvédelmi, illetve környezetvédelmi konfliktusok föloldhatók legyenek (Futrinka sor, Méhész fok, Duna-fürdő).
4.4. Természetvédelem
A településszerkezeti terv távlati területfelhasználási javaslata, a tervezett szerkezeti elemek, az úthálózat és közmű-infrastruktúra elemek, valamint hálózataik a természetvédelem érdekeit nem sértik, hanem szolgálják. A Duna-Dráva Nemzeti Park részeként védett gemenci és balparti területek és az „ex lege” országos védelmet élvező sárközi szikes tómeder területének védelmét veszélyeztető, vagy zavaró új területhasználatot a terv nem javasol. A vízpartok és hullámterek természet közeli állapotának megtartását, illetve a kialakult állapot szerint a jelenleg már zavart természeti környezetű, természeti értékeiben veszélyeztetett vízpartok, hullámterek differenciált és ütemezett rehabilitációját irányozza elő. Az országos védelemre érdemes értékek tartalék elemei – a településfejlesztési koncepcióban is meghatározott – helyi védelemre javasolt alábbi természeti területek: A Duna-völgyi főcsatorna és a Duna közötti (sárközi) településrész településszerkezeti- és szabályozási terven jelölt természet közeli állapotú területei (fás ligetek, gyepek, csatornák és vizes élőhelyeik), A Nagy-Pandúr sziget Nemzeti Parkon kívüli külterületi része, Az 51. sz. úttól keletre jelölt felszíni vízgyűjtő csatornák a medrüket kísérő vizes élőhelyekkel, gyepekkel, nádasokkal, valamint a volt Szegedi úti honvédségi gyakorlótér értékes gyepjei, Vaskúti út térségében fekvő értékes élőhelyek, Belterület Tóth Kálmán utca 65. alatti kert a ritka és különleges fákra és ritka lágyszárú növényfajokra tekintettel, A Ferenc-csatorna menti vizes élőhelyek észak-dél irányban elnyúló ökofolyosója a Vodica búcsújáró hellyel és kálváriával, a Bokodi úti kiránduló erdő területe. A védett és a védelemre javasolt területeken kívüli természet közeli állapotú területeket a terv a koncepciónak megfelelően, a településrendezés eszközeivel, védendő területhasználatú területként biztosítja a település ökológiai hálózatában. 5. ZÖLDFELÜLETI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE
5.1. Védett zöldfelületek
A belterület és beépített környékének területi-, egyedi- és karaktervédelem alatt álló zöldfelületi elemei a tervben (T-6 jelű alátámasztó tervlap) változatlanul szerepelnek. Továbbra is szükséges a kezelésükről, védelmükről szóló szabályok fenntartása. Rekonstrukcióra, minőségi fejlesztésre van szükség a területek esetén, hogy funkciójukat betölthessék.
Területi védelem alá sorolt zöldterületek: Közparkok:
Déri-kert Türr emlékmű környéke Vonatkert Petőfi-sziget: a szigeten lévő valamennyi zöldfelület Intézmények kertjei:
Rókus kórház kertje Rókus utcai szoc. otthon kertjének egy része Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskola egy része a fasorokkal Ganz üzem előkertje Régi szerb temető Régi zsidó temető Rókusvárosi temető Kálvária temető és környezete
Egyedi védelem alá sorolt zöldfelületi elemek:
Rókus utca fasorai (vadgesztenye) Szegedi út fasorai a Jelky tér és a Köztársaság tér között (ostorfa) Szabadság út fasorai az Alkotmány és Kálmán király út között (vegyes) Szent Antal utca fasora a Kinizsi út és a Lőkert sor között (vadgesztenye) Epreskert utcai Thuja-sor a Tél és Jávorka utca között Szentjánosi úti platánsor a Vajas sor és Átrakó út között Bácska tér galagonyái Szabadság út és Attila út közötti gesztenyefasor Táncsics Mihály úti vadgesztenye-sor Bajcsy Zsilinszky útról a Türr emlékműhöz vezető ostorfasor
Karaktervédelem alá sorolt fasor, facsoport
Bajcsy Zsilinszky út fasora (hárs) Szentháromság tér ( gömbkőris) Türr emlékmű körüli jegenyenyárak Kálvária környéki jegenyenyárak
5.2. Közparkok és közkertek
A már meglévő és tervezett közparkok és közkertek rekonstrukcióját, kialakítását kertépítészeti terv alapján célszerű megvalósítani. A rendezés főbb szempontjait területenként részletezi a terv szakági leírása.
5.3. Belterület és környéke erdői
A Duna-Dráva Nemzeti Parknak a Duna jobb partján húzódó részeit a terv – a belterület közelsége miatt – kirándulóhelyként veszi számításba. A Pandúr sziget nem védett részén lévő erdőket és a Petőfi sziget galéria erdejét egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint véderdő rendeltetésbe sorolja, s a tervezett beépítésekkel nem csorbítja. A Duna-völgyi főcsatorna É-i oldalán meglévő gazdasági erdő mellett turisztikai célú erdőfoltot jelöl ki, a közeli Dunai partszakaszon tervezett szabadstrand háttereként. A belterületről könnyen elérhető Tüskeerdőt szintén jóléti célra szánja, megfelelő rekonstrukciót javasolva.
5.4. Utcafasorok, utcafásítás
A fasorok a zöldfelületi elemek összekötő részei, ezért nagyon fontos szerepet szán nekik a terv. Az új utcanyitásnál a közművekkel együtt a fásítást is meg kell követelni, mert így valósítható meg a védőtávolságok betartása és a környezetnek megfelelő fafaj kiválasztása. A cél az, hogy minden utca rendelkezzen legalább egyoldali fasorral.
5.5. Sportterületek
A város közterületein szegényesek a sportolási lehetőségek, s az iskolák játszóudvarai is szűkösek, ezért a közparkokban és az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőkben irányozza elő a terv a sportolásra alkalmas területek kialakítását. A Vaskúti úti volt laktanya sportpályáját a terv bevonja a városi ellátásba.
5.6. Temetők
A város meglévő temetőinek területi mérlege: Kiscsávolyi 5.3 ha Bokodi út 16.0 ha Bajaszentistván 3.0 ha
Bővítés
Összes
15,2 ha
31,2 ha
Józsefváros 1.03 ha Rókusváros 2.7 ha Kálvária 2.3 ha A régi zsidó és szerb temetőben temetkezéssel nem számol a terv. A temető bővítést kertépítészeti terv alapján, előfásítást követően javasolja megvalósítani. 6. VÍZGAZDÁLKODÁS, VÍZIKÖZMŰELLÁTÁS
6.1. Vízellátás fejlesztése
Az ivóvízellátás fejlesztési javaslatát a T-4 és a T-8 jelű alátámasztó tervlapok tartalmazzák. A lakások, intézmények és munkahelyek komfortfokozatának növekedéséből és a fejlesztési területek ellátásából származó lakossági és ipari vízigény növekedés számára 5-6000 m3/d tartalékkapacitás áll rendelkezésre, ami a meglévő átlagfogyasztás kb. 7500 m 3/d értékével összevetve távlatban is megfelel. A vízellátás biztonsága és a kiegyenlítettebb nyomásviszonyok érdekében a főnyomó vezetékeket körvezetékké kell kiépíteni. A hálózat rekonstrukciója a közeljövő feladata. Havária esetére a közüzemi vízellátó rendszer kapcsolatának megteremtését irányozza elő a terv két Nagy István utcai üzem mélyfúrású kutakra alapozott vízellátó rendszerével. A parti szűrésű vízbázis védelmére megtervezett hidrogeológiai védőidom kialakítását végre kell hajtani.
6.2. Szennyvíz elvezetés és tisztítás fejlesztése
A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési javaslatát a T-9 jelű alátámasztó tervlap tartalmazza. A már beépített területeken mindenütt megvalósításra javasolja a szennyvízcsatorna hálózatot, s a belterület környéki fejlesztési területeken is teljes közművesítést feltételez. A tisztítótelep folyamatban lévő fejlesztése hosszútávon kielégíti a város szükségleteit és biztosítja a befogadó vízminőségi követelményeit. A fejlesztésekre tartalékkapacitással rendelkezik 5-6000 m3/d nagyságban, ami összhangot mutat az ivóvíz-tartalékokkal.
6.3. Csapadékvíz elvezetés
A csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztési javaslatát a T-4 és T-10 jelű alátámasztó tervlapok tartalmazzák. A rendszer rekonstrukciója alapvető és folyamatos feladat. A terv első ütemben a Józsefvárosi helyzet megoldását és a Livodai főgyűjtő kiépítését irányozza elő. Szentistván területén a belvízveszély elhárítására a már tervekkel is rendelkező terület csatornáinak kiépítése szintén a közeljövőben szükséges. Kijelöli a keleti övárkot és a Szegedi úti Ipari Park területén lévő záportavat. Az új ipari és lakóterületek beépítését csak a vízelvezető rendszer egyidejű megépítésével engedi meg a terv. A mozgalmas felszínű területek (pl. volt honvédségi gyakorlóterek) beépítését előzetes tereprendezéshez is köti. A Ferenc tápcsatorna az egyik legfontosabb befogadó, rehabilitációjának, mederfelújításának folytatására a terv felhívja a figyelmet. 7. KÖRNYEZETVÉDELEM
7.1. Talaj- és talajvízvédelem, hulladékgazdálkodás
A szennyvízcsatornák tervben előirányzott kiépítése és a szippantott szennyvizeknek a tisztítótelepen való fogadása csökkenti a talajvíz szennyezését. A kisállatok vágásából származó hulladékok jelenlegi elhelyezési módja veszélyezteti a környezetet (veszélyes hulladék!) felszámolása a terv távlatában megoldandó. A települési szilárd hulladék elhelyezés az Észak-Bácskai Regionális lerakón valósult meg (Vaskút). A terv előirányozza a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztést és kiterjesztését a város egész területére.
7.2. Árvízvédelem
A meglévő üdülők, intézmények, víziturisztikai- és sportlétesítmények egyedi árvízvédelmi megoldásához hasonlóan kell biztosítani a további közösségi létesítmények és üdülőegységek védelmét is, szoros kapcsolatot tartva a vízügyi igazgatósággal. Védelmi művek kiépítését a Petőfi-, és a Nagy-Pandúr-szigeten javasolja a terv 90,75 m Bf-i szintig. A Duna-folyam mértékadó árvízszintje (MÁSZ) a 2013. évi árvízszint alapján a bajai folyamszakasz vízmércéjén (amelynek "0"-pontja 80,99 mBf.) a korábbi 981 cm helyett jelenleg 989 cm.
7.3. Levegőtisztaság-védelem
Baja város levegőminősége a döntően hőtermelésből és a közlekedésből származó légszennyező anyag, a nitrogéndioxid (NO2) koncentrációjának országos RIV hálózati mérési eredményei alapján – a a 2011. évi értékelés szerint – jó minősítésű. A külterületekről transzmisszió útján bekerülő por csökkentésére a terv előirányoz új erdőtelepítést és a tanyák és majorok telken belüli fásítását, valamint a fontosabb dűlőutak menti, cserjesorral kísért fasortelepítést. A város technológiai eredetű levegőterhelése nem jelentős. Baja városán keresztül mind K-Ny-i, mind pedig É-D-i irányban jelentős tranzitforgalom bonyolódik mely hatással van a levegő minőségére. A Baját elkerülő főút megvalósulásával és a város környezetvédelmi szempontból is hatékony közlekedés-szervezésével hosszabb távon reális lehetőség nyílik a levegőminőség javulására, mivel a levegőminőségi szempontból kifogásolt légszennyező anyagok jelentős része a közlekedésből származik. A porterhelés csökkentése érdekében a zöldfelületek növelése és a közlekedési útvonalak rendszeres takarítása kívánatos.
7.4. Zaj- és rezgésvédelem
A TRT vizsgálata gyakorlatilag minden fontosabb belterületi útvonal mentén közlekedési zajterheléstúllépést állapított meg. A tranzit forgalom külső elvezetése esetén a belső utak mentén a zajterhelés csökkenését a terv 5 dB-re becsüli. Az új országos főút (51-es út elkerülő útszakasz) és az 55-ös számú út tehermentesítő útja (551. sz. út) mellett létesülő lakóterületeken a terv zajvédelmi módszerekkel él (telken belüli védő-zöldsáv), amit a szabályozásban még hatékonyabbá kell tenni (zajárnyékos oldali tájolás, zajvédő nyílászárók előírása). A szakági javaslat szerint az ipari, szolgáltató, szórakoztató létesítményektől származó zaj elleni védelemben a hatályos országos jogszabályok betartása kellő biztosítékot jelent. 8. FÖLDGÁZ- ÉS TÁVHŐELLÁTÁS A gázellátó hálózat javasolt kialakítását a T-4 és T-17 jelű tervvel alátámasztott szakági javaslat tartalmazza.
8.1. A fejlesztés forrása
Baja a közös ellátásba kapcsolt községekkel együtt kb. 7000 nm 3/h tartalék vételezési lehetőséggel rendelkezik. Az ellátó nyilatkozott, hogy a tartalékkapacitást meghaladó gázigényeket a Baja I.-II. gázátadók bővítésével biztosítani tudja. A fejlesztési területek gyors beépülése esetén azonban mégis szükségessé válhat egy új átadó létesítése, ekkor a helyszín kijelölését a konkrét helyzet ismeretében kell majd elvégezni.
8.2. Nagyközépnyomású gázhálózat
A Szegedi út mellett lévő gázátadóktól kiépített gázvezeték bevezető szakasza tovább már nem terhelhető, ezért a gázátadótól nagyközépnyomású gázvezeték építésére lesz szükség az épülő elkerülő útig, majd pedig az elkerülő út nyomvonalát követve észak és déli irányban. Homokváros lakóterületi fejlesztése (új telektömbök beépülése, kiskertek lakóterületté válása) várhatóan a D-i elkerülő útszakasz megvalósulása előtt beindul. Az ellátó úgy nyilatkozott, hogy a meglévő hálózatról is biztosítani tudja a megemelkedő gázigényt.
8.3. Távhőellátás
Az újvárosi hőközpont teljesítményének kihasználása érdekében távhőellátásra kell törekedni a T-17 jelű alátámasztó tervlapon jelzett területeken. 9. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS
9.1. 120 kV-os hálózat
A meglévő Szegedi úti 120/35/20 kV-os alállomáson és a Duna-híd közelében megépült 120/10 állomáson kívül nagytávlatban egy harmadik alállomás kiépítése szükséges a város D-i részében. A kórház mellett is szükségessé válhat egy elektromos alállomás építése. Az Északi 120 kV-os vezeték a Kiskunhalasi 120 kV-os vezetékről leágazva látja el a Duna-parti alállomást. A Déli és a Bácsalmás felé vezető új 120 kV-os vezetékek megvalósulását nagytávlatban valószínűsíti a terv. Alternatív energiának a hálózatba való továbbítására a Szegedi úti alállomás bővítési területe szolgál.
9.2. Középfeszültségű hálózat A településszerkezeti terv T-5 és T-11 jelű alátámasztó tervlapjai javaslatot adnak a város 35, 20 és 10 kV-os hálózatának átalakítására, bővítésére és a transzformátorállomások kiépítésére. A beszorított helyen lévő Dunaparti 35 kV-os kapcsoló állomás felszabadítását tervezi a szolgáltató. Új 10 kV-os gyűrűk révén kábeles hálózat jön létre Szentistvánon, Katonavároson, Homokvárosban és Szállásvárosban. A kábeles hálózat a lehetőség szerinti legnagyobb arányban váltsa fel a légvezetékes hálózatot.
9.3. Városképvédelem
Az országos és helyi művi értékvédelem területein a meglévő földfeletti hálózat kábeles átépítése indokolt. A közvilágítás kialakításánál a történeti értékekhez való illeszkedés, s az egységes utcaképi látvány elérése a legfőbb szempont. 10. TÁVKÖZLÉS
10.1. Távbeszélő ellátás
A helyközi hálózatot a T-12 jelű alátámasztó tervlap tartalmazza. A helyközi távbeszélő ellátásban a terv távlatán belül nem várható fejlesztés. Távlatban – igény szerint – szükség lehet optikai kábel kiépítésére a keleti ipartelep felé. A helyi hálózat fejlesztési javaslatát a T-13 jelű alátámasztó tervlap mutatja be. A város távbeszélő ellátása jelenleg biztosított. A város rendezési tervében foglalt fejlesztések megvalósulásakor új igények jelennek meg a tervezett déli és észak-keleti lakóterületi bővítéseknél valamint a tervezett iparterület bővítések esetében. A közép- és nagytávlatban szükségessé váló fejlesztések a meglévő törzshálózat bővítésével, és továbbépítésével megoldhatók. A keleti területekre kész, illetve előkészített kiviteli tervek állnak rendelkezésre, melyek az 51-es és 55-ös utak elkerülő szakaszainak építésekor meg is valósulnak. A korábbi nagyelosztó bővítések már figyelembe vették a fenti fejlesztéseket. A város déli területein végrehajtott bővítések is lehetőséget biztosítanak a hálózat további bővítésére. A tervezett törzs- és elosztóhálózatok föld alatti nyomvonalas létesítmények. Az előfizetői hálózat, lehetőség szerint kábelben alakítandó ki, de elsősorban a majdani beépítési igényekhez fog igazodni.
10.2. Kábeltelevíziós rendszerek
Baján két, egymástól független kábeltelevíziós rendszer üzemel. A két rendszer ellátási területe teljesen átfedi egymást. Az INVITEL (korábban FIBERNET) hálózat az eredeti városi KTV rendszerből fejlődött ki. Az újabb fejlesztések eredményeként kiépült optikai rendszer déli irányú továbbépítésével (és egy új optikai végpont kialakításával) a homokvárosi és szállásvárosi fejlesztési terület bevonása lehetővé válik. Az újabb hálózat a közelmúltban épült, szolgáltatása INTERNET elérhetőséget is biztosít. A korszerű optikai törzshálózat a város tervezett déli lakóterületeinek kiszolgálására alkalmas.
10.3. Mikrohullámú összeköttetés
Baján több mikrohullámú rendszer is üzemel, melyek közül az ANTENNA HUNGÁRIA Báta és Csávoly közötti összeköttetése rendelkezik engedéllyel. A többi rendszernek vagy nem kell engedély (és védelmi zónája sincs), vagy üzemelő rendszer ugyan, de nincs érvényes engedélye.
10.4. Rádiótelefon rendszer
A meglévő távközlési tornyokon üzemelő rádiótelefon bázisállomások kellő lefedettséget biztosítanak.
Baja, 2013. augusztus 29.
