NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 36/2002. (2003. I. 01.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról (egységes szerkezetben a 24/2003. (V.5.) KGY, a 23/2004. (VIII.31.) KGY , a 26/2005. (IX.1.) KGY, a 26/2006.(VI.30.) KGY, a 46/2006.(XI.28.) KGY a 36/2007.(XI.13.) KGY , a 44/2007.(XII.18.) KGY, a 11/2008.(III.4.) KGY és a 31/2008.(VI.24.) KGY rendeletekkel)
A Közgyűlés a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és a 23.§ rendelkezései alapján, a hulladékkezelési Közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000.(XII.23.) Korm. rendelet és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezésére figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárdhulladék rendszeres gyűjtésére, begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. (2) Az Önkormányzat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatási feladatokat a – a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján – pályázati kiírás nélkül az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft.1 (Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) (továbbiakban Közszolgáltató) útján látja el.
1
A 44/2007.(XII.18.) KGY rendelet 1.§-a módosította.
2
2. § A rendelet célja (1) A rendelet célja a Hulladékgazdálkodási Törvény 1.§-ában meghatározott célok helyi megvalósítása, különös tekintettel: az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék szelektív gyűjtése, minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosítható, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása, és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. (2) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás részletes szabályainak megalkotása, a kiszámítható, folyamatos, biztonságos és ellenőrizhető közszolgáltatás érdekében. 3. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed: a.) Tárgyi hatálya: a.a) a települési szilárd hulladékra, a.b) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra. b.) Területi hatálya:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére.
c.) Személyi hatálya: c.a) A város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosára, tulajdonosi közösségére, birtokosára, használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos). c.b) Az Önkormányzattal szerződésben álló közszolgáltatóra. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) Termelési és radioaktív hulladékokra b) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetekre.
4. §
3 Fogalmak E rendelet alkalmazásában: (1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: a nem magán személyeknél keletkező – a külön jogszabály alapján veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. d) Alkalmi háztartási szilárd hulladék: a lakás, üdülés, pihenés során az ingatlanon (így lakásokban, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekben és területeken) alkalmilag képződött vagy felhalmozódott hulladék, visszamaradt anyag, ha a rendszeresített gyűjtőedényben mérete vagy minősége miatt nem helyezhető el, amely lehet: d.a)lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék: nagyobb méretű darabos hulladék (így pl. nagyobb háztartási eszköz, berendezési tárgy bútor, ágybetét stb.), amelyet a rendeletben kijelölt Közszolgáltató évi egyszeri – előre meghirdetett időpontban történő – lomtalanítás során elszállít. d.b)eseti jelleggel szállítható alkalmi háztartási szilárd hulladék: az a) pont alá nem tartozó, eseti megrendelés alapján ártalmatlanítás céljából elszállítandó hulladék (pl. építési, bontási törmelék, autóroncs) (2) Közszolgáltató: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint feljogosított hulladékkezelő. (3) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a jelen rendelet 4.§ 1. pontjában megjelölt települési szilárd hulladéknak a feljogosított Közszolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása (a hulladék kezelése), illetőleg kezelő létesítmény üzemeletetése, működtetése. (4) Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a Közszolgáltatónak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozó, Önkormányzat által jóváhagyott díj. (5) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyező anyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyezteti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.
4 (6) Veszélyes hulladék: a Hulladékgazdálkodási Törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. (7) Biológiailag lebontható növényi eredetű hulladék (biohulladék) minden növényi eredetű szerves anyag tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények, vagy enzimek segítségével) lebontható.2 (8) Radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként. (9) Építési és bontási törmelék: az építkezés és a bontás során keletkező minden olyan inert anyag, amely az építkezés vagy bontás során a helyszínen továbbiakban felhasználásra nem kerül. (10)Ártalmatlanító hely: a települési szilárd hulladék elhelyezésére kijelölt és arra alkalmas lerakóhely, hasznosítóhely, létesítmény. (11)Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely. (12)Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtő hely. (13)Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget) a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére felügyelet nélkül, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. (14)Szelektív hulladékgyűjtés: a hulladékgyűjtés rendszerén belül a hulladékban vagy a szemétben levő és másodnyersanyagként közvetlenül felhasználható vagy értékesíthető anyagok (fém, papír, üveg) és a veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése megfelelő tárolóberendezésekben. (15) elkülönítve gyűjtött, újrahasznosítható hulladék: azok, a jelen rendelet 6/A. §. (3) bekezdésében felsorolt hulladékká vált anyagok, amelyeket mind egymástól, mind más hulladékoktól elkülönítve gyűjtenek. Az ilyen hulladékot – a szelektív hulladékgyűjtés keretében – az ingatlantulajdonos térítésmentesen helyezheti el a hulladékudvarokban, a gyűjtőszigeteken és a Közszolgáltató által jóváhagyott speciális gyűjtőedényben.3 2 3
A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 1.§-a módosította. A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelet 1.§-a iktatta be.
5
II. fejezet A közszolgáltatás igénybevételének szabályai 5. § Az Önkormányzat feladatai (1) Az Önkormányzat feladata különösen: a) A helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése. b) A közszolgáltatás ellátására Közszolgáltató kijelölése, a közszolgáltatási szerződés megkötése. c) A hulladékok ártalmatlanító (műszaki védelemmel kiépített és ellenőrzött, rendezett lerakóhelyek) helyének kijelölése, a létesítmények megvalósítása és működtetése. d) A közszolgáltatási díjnak és a díjfizetés rendjének megállapítása. (2) a.) A Polgármesteri Hivatal Okmányirodája, mint adatkezelő a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat (közszolgáltatást igénybevevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) továbbítja a közszolgáltató részére. b.) Ezen személyes adatok csak a közszolgáltatási díj fizetésével és a díjhátralék rendezésével kapcsolatos eljárásokban használhatók fel a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. ezzel foglalkozó belső szervezeti egységeinél. 4 Az adatkezelésnél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény előírásait be kell tartani. 5 (3) Az Önkormányzat települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékok hasznosításának, újrafelhasználásának és az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentése érdekében a szelektív hulladék gyűjtését, széles körű elterjesztését támogatja. 6. § Az ingatlantulajdonos kötelezettségei (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Alapvető kötelessége, hogy: a.) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja.
4 5
A 44/2007.(XII.18.) KGY rendelet 2.§-a módosította. A 26/2006.(VI.30.) KGY rendelet 1.§-a iktatta be.
6 b.) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, a közszolgáltatóval szerződést kössön, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek átadja.6 c.) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény – és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. d.) biztosítsa a hulladék átmeneti tárolására, illetve gyűjtésére szolgáló - a Közszolgáltató szállítójárművéhez rendszeresített, Közszolgáltató által minimálisan meghatározott - gyűjtőedényt, valamint a gyűjtőedény tárolási helyéről az ürítésre átadás helyére történő mozgatást. e.) az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére további gyűjtőedényt, illetve a Közszolgáltató által forgalmazott és azonosító jellel ellátott műanyagzsákot köteles igénybe venni. Az igénybe vehető gyűjtőedények felsorolását a jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. f.) az ingatlantulajdonos a veszélyes hulladékokat köteles a települési hulladék összetevőitől elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a hulladékgyűjtő udvarokba bevinni, ott elhelyezni, vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. g./ Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak 30 napon belül bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.7 h/ A rendelet 2. sz. mellékletének 5. pontja alá sorolt üdülőterületeken található üdülőingatlanok tulajdonosai az ingatlan jellegét előzetesen írásban kell, hogy bejelentsék a közszolgáltatónak. A bejelentést évente kell benyújtani.8 i/ 9,10
(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által engedélyezett – települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, mentesülnek a kötelező közszolgáltatás keretében szervezett hulladék-begyűjtési kötelezettség alól abban az esetben, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.11 A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (1) bekezdése módosította. A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (2) bekezdése módosította. 8 A 46/2006.(XI:28.) KGY rendelet 2.§ (3) bekezdése iktatta be. 9 A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (4) bekezdése iktatta be. 10 A 31/2008.(VI.24.) KGY rendelet 5.§-a hatályon kívül helyezte. 11 A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (5) bekezdése módosította. 6 7
7 (3) A települési szilárd hulladék nyílt tüzelőberendezésben történő égetése tilos.12
téri,
illetőleg
háztartási
(4) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik. (5) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni. 13 (6) Családi házas beépítettségű hulladékgyűjtési körzetekben, ahol nem biztosított a biológiailag bontható növényi eredetű hulladék elkülönített begyűjtése, az ingatlan tulajdonos jogosult a szerződésben foglalt szabványedényzeten felül az edény űrtartalmának megfelelő mennyiségű hulladékot tartalmazó – szállításra alkalmas – hulladéktároló (zsák, doboz stb.) kihelyezésére.14 (7) Családi házas beépítettségű hulladékgyűjtési körzetekben, a szerződésben foglalt, valamint a 6. § (6) bekezdésében engedélyezett mennyiséget meghaladó többlet hulladék gyűjtésére csak a Közszolgáltató azonosító jelével ellátott (emblémás) műanyag zsák használható, a Közszolgáltató csak az ilyen módon kihelyezett hulladék elszállítására kötelezhető. A zsák árát a 4. sz. melléklet tartalmazza.15 6/A.§.16 (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező biológiailag bontható növényi eredetű zöldhulladékot más hulladékoktól elkülönítve gyűjteni, az e célra szolgáló gyűjtőedénybe helyezni és a Közszolgáltatónak átadni. (2) a.) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség csak azokra az ingatlantulajdonosokra terjed ki, akiknek a Közszolgáltató a biológiailag bontható növényi eredetű zöldhulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt rendelkezésére bocsátotta, és amelyek ingatlanáról e gyűjtőedényeket rendszeresen elszállítja. A kötelezettség a gyűjtőedény átadásakor kezdődik. b.) Ha a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott speciális gyűjtőedény mennyisége nem elegendő az ingatlanon keletkező biológiailag bontható növényi eredetű zöldhulladék elszállítására, akkor az ingatlantulajdonos saját költségén köteles a szükséges többlet gyűjtőedényt beszerezni. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha a speciális gyűjtőedény nem a 7.§ (9)-ben foglalt okból megsérül, használhatatlanná válik, illetve eltulajdonítják. A 46/2006.(XI:28.) KGY rendelet 2.§ (6) bekezdése módosította. A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (7) bekezdése módosította. 14 A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (8) bekezdés iktatta be. 15 A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 2.§ (9) bekezdése iktatta be. 16 A 23/2004.(VIII. 31.) KGY rendelet 2.§-a iktatta be. 12 13
8
(3) A speciális gyűjtőedénybe kell kerülnie az ingatlanon keletkező összes zöldség- és gyümölcs maradványoknak, hervadt virágnak, falevélnek, levágott fűnek, kerti gyomnak, levágott faágaknak (összeaprított formában), faforgácsnak, fűrészpornak, fahamunak. (4) Tilos a speciális gyűjtőedénybe tenni: a.) azon hulladékokat, amelyek nem tartoznak a (3) bekezdésben foglaltak közé, így különösen festék-, lakk-, olaj-, zsírmaradványok, műanyag, üveg, cserép, fém, ételmaradék (hús, csont stb.), állati ürülék, ismeretlen anyagok; b.) veszélyes hulladékokat, vagy azok csomagolását. (5) Ha a speciális gyűjtőedénybe a (4) bekezdés alá eső hulladékot tettek, a Közszolgáltató jogosult a speciális gyűjtőedény elszállítását megtagadni. (6) Azokon az ingatlanokon, amelyeken megoldható, ott a biológiailag bontható növényi eredetű zöldhulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, az égetés helyett. 7. § A Közszolgáltató feladatai, jogai és kötelezettségei (1) A Közszolgáltató a 3. § (1) b. pontja szerinti területen köteles ellátni a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást. (2) A Közszolgáltatónak a feladata ellátásához rendelkeznie kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által kiadott települési szilárd hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel. 17 (3) A Közszolgáltató jogosult a Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottságának jóváhagyásával a szolgáltatási tevékenység ellátásához – erre feljogosított és engedéllyel rendelkező – alvállalkozó(ka)t igénybe venni. (4) A Közszolgáltató feladata: a környezetvédelmi előírások megtartása mellett – jelen rendeletben előírt módon – a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg a települési hulladék kezelése, kezelő létesítmény üzemeltetése, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása. (5) A Közszolgáltató a közszolgáltatás feltételeiről, az azokban bekövetkező lényeges változásokról az ingatlantulajdonost írásban értesíteni köteles. 18 (6) A Közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által írásban három nappal korábban bejelentett, a szokásos hulladék mennyiségen túli települési szilárd hulladék gyűjtéséhez az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra, vagy időtartamra a hulladék mennyiségének megfelelő, ill. elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, ill. a hulladék gyűjtésére 17 18
A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 3.§ (1) bekezdése módosította. A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 3.§ (5) bekezdése módosította.
9 alkalmas azonosító jelleggel ellátott műanyagzsákot az ingatlan tulajdonos rendelkezésére bocsátani, a többletszolgáltatást térítés ellenében teljesíteni.19 (7) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. (8) Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. (9) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni. (10) A Közszolgáltat jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, amennyiben az adott gyűjtőedényben veszélyes hulladéknak minősülő hulladékot talál. 20 (11)A Közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt az Önkormányzatnak benyújtani. (12)A Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységeket is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg. (13)A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható. 8. §21 A közszolgáltatás kötelező igénybevétele, a hulladékszállítás rendje (1) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást települési szilárd hulladék hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe. (2) A háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételének, illetőleg teljesítésének lényeges feltételeiről, valamint a feltételekben bekövetkező változásokról a Közszolgáltató a tulajdonost írásban, vagy felhívás útján köteles előzetesen értesíteni. (3) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlan tulajdonos, kezelő, használó és a Közszolgáltató közötti jogviszony felek írásbeli szerződésével, a A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 3.§ (3) bekezdése módosította. A 46/2006.(XI:28.) KGY rendelet 3.§ (4) bekezdése módosította. 21 A 31/2008.(VI.24.) KGY rendelet 1.§-a módosította. 19 20
10 szolgáltatás igénybe vételével, vagy a Közszolgáltató rendelkezésre állásával jön létre. Amennyiben az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felhívása ellenére nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést, a Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatási díj megállapításánál ingatlanonként 1 db 120 l-es tárolóedény heti egyszeri ürítését vélelmezni mindaddig, amíg az ingatlantulajdonos írásban a közszolgáltatói szerződést meg nem köti. Üdülőingatlanok esetében a közszolgáltatási díj megállapításának alapja 120 l-es edényzetet alapul véve az üdülőingatlanokra vonatkozó ürítési gyakoriság. (4) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos saját költségén köteles biztosítani. A 80, 120, 240 literes edényzetet az ingatlantulajdonos köteles megvásárolni. A 1100 és 5000 literes gyűjtőedény lakossági célú hulladékgyűjtésre a Közszolgáltatótól bérelhető. (5) A vegyes (nem elkülönítve gyűjtött) hulladékot a nagyvárosias és a kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen legalább egyszer el kell szállítani. A lakóterületek szerinti besorolást a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (6) A biológiailag bontható növényi eredetű hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény szállítási gyakoriságát a Közszolgáltató állapítja meg. (7) Az üdülőingatlanok tulajdonosai az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladékot március 1-jétől október 31-ig terjedő időszakban heti egy, november 1-jétől február 28-ig terjedő időszakban havi egy alkalommal, a közszolgáltató által meghatározott járatnapon helyezhetik ki elszállításra. (8) A gyűjtőedényzet űrtartalmának ingatlanonként az alábbi minimális értéket kell elérnie: a) Heti egyszeri begyűjtési körzetben 80 liter/ ingatlan b) Heti kétszeri begyűjtési körzetben 40 liter/ingatlan (9) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzetet tulajdonosi közösség használja, úgy kötelesek a közösen használt edényzet űrtartalmát a (8) bekezdésben meghatározottak alapján biztosítani. (10) Amennyiben az ingatlanról elszállított hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az alkalmazott gyűjtőedény befogadóképességét, a Közszolgáltató jogosult az ingatlantulajdonos költségére – bérelt edényzet esetén – a gyűjtőedényt az indokolt méretűre vagy darabszámra cserélni, illetve edényzet bővítésre felszólítani. A felszólításnak az ingatlantulajdonos 30 napon belül köteles eleget tenni. (11) A megvásárolt gyűjtőedények pótlásáról, kicseréléséről, javításáról az ingatlantulajdonos, míg a bérbe vett gyűjtőedények esetében a Közszolgáltató köteles gondoskodni. (12) Ha a társasház rendelkezik a gyűjtőedény tárolására alkalmas helyiséggel, vagy olyan, a társasház közös tulajdonában lévő területtel, ahol
11 az edényzet elhelyezése a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, a gyűjtőedényt itt kell tartani. (13) A gyűjtőedények közterületen való elhelyezésére az önkormányzat közterület-használatra vonatkozó szabályozása az irányadó. (14) Azok, akik közterületen közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély alapján olyan árusító, közszolgáltató vagy egyéb tevékenységet folytatnak, vagy kívánnak folytatni, amely a kötelező helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék keletkezésével jár, kötelesek a Közszolgáltatónak azt bejelenteni, és a Közszolgáltatóval – a közterület – használati hozzájárulás, illetve engedély alapján – a közterületen végzendő tevékenység kezdetének és végének időpontjára, valamint a várható hulladék fajtájára, annak összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.
9. § A közszolgáltatás kötelező igénybevételének szüneteltetése (1) Szüneteltethető a közszolgáltatás azokra a hónapokra, amelyek során az ingatlanon hulladék nem keletkezik – legalább 90 napig az ingatlan üresen áll – az indok fennállásáig. A szünetelés idejére, a (3) bekezdést kivéve díjfizetési mentesség adható. A Szolgáltatást igénybevevő előzetesen írásban kell, hogy bejelentse a szolgáltatás szüneteltetését a Közszolgáltatónak. A kérelmet évente kell benyújtani.22 (2) Ha a szüneteltetés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónak 8 napon belül írásban köteles azt bejelenteni. (3) Amennyiben a szüneteltetés ideje alatt a kötelező helyi közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy - az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett - a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, a hulladék mennyiségének megfelelő díj felszámítása mellett, amelyet az ingatlantulajdonosnak meg kell térítenie a Közszolgáltató részére.23 10. § Hulladék elhelyezése (1) A települési szilárd hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása és hasznosítása a kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben (jelenleg Nyíregyháza, Szállási út 72.) végezhető.24
A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelet 4.§-a módosította. A 46/2006.(XI:28.) KGY rendelet 5.§-a módosította. 24 A 23/2004.(VIII:31.) KGY rendelet 5.§-a módosította. 22 23
12 (2) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásból származó elkülönítetten gyűjtött hulladék és a hulladékgyűjtő udvar tulajdonosa, üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel. (3) Gyűjtőszigeten a Közszolgáltató által meghatározott és a gyűjtőedényzeten megjelölt hulladék begyűjtése történhet. (4) Az érvényes építési hatósági engedéllyel rendelkező ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett építési és bontási törmeléket, amely települési szilárd és veszélyes hulladékot nem tartalmazhat, legfeljebb évi 5 m3 mennyiségben az (1) bekezdésében meghatározott létesítménybe maga is elszállíthatja, és ott díjmentesen elhelyezheti. (5) Az építési hatóság a.) bontási engedélyt csak akkor adhat ki, ha a kérelmező a becsült bontási törmelék mennyiségére nyilatkozatot tesz; továbbá nyilatkozik arról, hogy a bontási törmeléket önmaga szállítja el az (1) bekezdésben megjelölt létesítménybe, vagy bemutatja a bontási törmelék elszállítására és megsemmisítésére vonatkozó Közszolgáltatóval megkötött szerződését. b.) használatbavételi engedélyt csak akkor adhat ki, ha a kérelmező a hulladékártalmatlanítási jeggyel bizonyítja, hogy az építés során keletkezett építési törmelék az (1) bekezdésben megjelölt létesítménybe került, vagy bemutatja az építési törmelék elszállítására a Közszolgáltatóval megkötött szerződést. (6)
25
11. § A gyűjtőedények használata, kezelése, elhelyezése (1) A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján szabad elhelyezni. (2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. (3) A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell 25
A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 6.§-a helyezte hatályon kívül.
13 lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza. (5) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról. Kivételt képez ez alól az 1100 literes és az 5000 literes bérbe adott gyűjtőedények fertőtlenítése, amelyet évente két alkalommal a Közszolgáltató köteles elvégezni.26 (6) A Közszolgáltatótól bérelt gyűjtőedények esetében a rendeltetésétől eltérő használata miatt keletkezett kárt az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül. (7) A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya: a.) 80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 18kg2728 b.) 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 28 kg c.) 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 55 kg d.) 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg e.) 5000 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 1136 kg lehet. (8) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni. (9) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni (pl. bontási törmelék) amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
12. § Lomtalanítással kapcsolatos jogok és kötelezettségek (1) Az Önkormányzat által évente egy alkalommal szervezett lomtalanítási akció lebonyolításáról a Közszolgáltató térítésmentesen gondoskodik. (2) A hulladék elszállítását, Közszolgáltató végzi.
ártalmatlanítását,
A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 7.§ (1) bekezdése módosította. A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelet 6.§-a módosította. 28 A 46/2006.(XI:28.) KGY rendelet 7.§ (2) bekezdése módosította. 26 27
illetve
hasznosítását
a
14
(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos arra a helyre és olyan időpontban helyezheti ki elszállítás céljából, amelyet a Közszolgáltató előzetesen megjelölt. (4) Közterületen az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. 13. § A hulladékkezelési közszolgáltatási díj meghatározására vonatkozó rendelkezések (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan tulajdonosa a Közszolgáltató részére közvetlenül, közszolgáltatási díjat köteles fizetni, amely magában foglalja a hulladékszállítás, hulladékkezelés és a hulladék ártalmatlanításának díját.29 (2) A Közszolgáltató a közszolgáltatási díjmegállapítása érdekében részletes költségelemzést köteles készíteni. (3) A Közszolgáltató hatékony működéséhez a települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelező közszolgáltatással kapcsolatos költségeket, - külön meghatározva a szállítás, begyűjtés, szelektív gyűjtés, ártalmatlanítás költségeit, - kell a díjkalkulációban megjelentetni. (4) Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljából történő átadásból származó bevételt. (5) Ha a közszolgáltatói díjat az Önkormányzat a Közszolgáltató által számított díjnál alacsonyabban állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában a Közszolgáltatónak köteles megtéríteni. (6) A közszolgáltatásnak az Önkormányzat által elfogadott díja a Közszolgáltató által alkalmazható díj legmagasabb mértéke. (7) A Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg. A kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
29
A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 8.§-a módosította.
15 (8)
30
(9) Az időszaki közszolgáltatási díjat az edényzet egyszeri ürítési díja és a begyűjtési gyakoriság szorzataként kell megállapítani.31 (10)A hulladékgyűjtő udvar, illetve a gyűjtőszigetek használatáért a közszolgáltatást igénybevevő lakossági ingatlantulajdonos részére díjazás nem számítható fel, azt térítésmentesen veheti igénybe.
14.§ A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések (1) A díjat minden ingatlan esetén negyedévente kell megfizetni. A társasházak közös képviselőjük útján átutalással egyenlítik ki a közszolgáltatási díjat, az egyéb ingatlan tulajdonosok készpénz-átutalási megbízással, illetve lakossági folyószámláról teljesíthetik kötelezettségüket.32 (2) Az ingatlantulajdonos a fizetendő díj összegével kapcsolatban kifogást emelhet a Közszolgáltatónál; ennek a számla fizetési kötelezettségre nincs halasztó hatálya. Ha a túlfizetésre vonatkozó kifogásnak a Közszolgáltató helyt ad, akkor a többletösszeget az esedékes díjfizetésben jóváírja, vagy kérelemre visszafizeti.33 (3) A díjfizetési késedelem esetén a Közszolgáltató jogosult a Ptk. szerinti külön törvényben meghatározott késedelmi kamatot felszámítani. Ugyanakkor túlfizetés esetén köteles a többletösszegre kamatot fizetni, és erre nézve is a 14. §. (2) bekezdés szerint eljárni.34 (4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (5) Az ingatlantulajdonos személyének megváltozása esetén a korábbi és az új ingatlantulajdonos 15 napon belül köteles a változást a Közszolgáltató ügyfélszolgálatán személyesen vagy írásban bejelenteni. Ebben az esetben az új ingatlantulajdonos az ingatlan birtokbavétele napjától kötelezett a közszolgáltatás igénybe vételére.35, 36 (6) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a helyi közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének A 24/2003. (V.5.) számú rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. A 31/2008.(VI.24.) KGY rendelet 2.§-a módosította. 32 A 46/2006.(XI.28.) KGy rendelet 9.§-a módosította. 33 A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelet 7.§-a iktatta be. 34 A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelet 7.§-amódosította. 35 A 23/2004. (VIII.31.) KGY rendelet 7.§-a módosította. 36 A 31/2008.(VI.24.) KGY rendelet 3.§_a módosította. 30 31
16 teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását. (7) Amennyiben az új ingatlantulajdonos elmulasztotta bejelenteni, hogy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált, a Közszolgáltató jogosult az ingatlan birtokbavételének napjától számítva - a 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerint - díjhátralék megállapítására és megfizettetésére.37 (8)A tulajdonost terhelő hulladékkezelési közszolgáltatói díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. (9) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettség elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén – a díjhátralék keletkezését követő 90 napot követően – a Közszolgáltató a felszólítás megtörténtének igazolása mellett a díjhátralékot az Önkormányzattól igényelheti. (10) A szabályosan benyújtott igénylés alapján az Önkormányzat jegyzője intézkedik a díjhátralék és felmerült költségek behajtása érdekében. (11) A behajtott díjhátralékot az Önkormányzat 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak átutalni. Amennyiben a köztartozás behajthatatlan, az Önkormányzat a behajthatatlanság tényének megállapítását követő 15 napon belül a díjhátralékot köteles a Közszolgáltatónak megtéríteni.
15. §38 16. §39
III. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § A közszolgáltatás igénybevételének és teljesítésének ellenőrzése (1) A települési szilárd hulladék gyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos szolgáltatást A 31/2008.(VI.24.) KGY rendelet 4.§-a iktatta be. A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 10.§-a helyezte hatályon kívül. 39 A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 11.§-a helyezte hatályon kívül 37 38
17 -
az illetékes környezetvédelmi hatóság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági és Építésügyi Irodája Nyíregyháza Közterület – Felügyelete jogosult ellenőrizni.40 18. § Szabálysértés
Aki e rendelet 6.§(1) bekezdés d.,e., pontjaiban, (5) bekezdésében; 6/A.§(3), (4)bekezdéseiben, 7.§(8)bekezdésében; a 8.§(1), (10)bekezdéseiben; 10.§(1) bekezdésében 11.§(2), (4), (5), (9) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket megszegi – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – szabálysértést követ el és 3.000.-Ft-tól41 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.42
19.§ Hatálybalépés (1) Ez a rendelet 2003. január 01. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a köztisztaság fenntartásáról s a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, kezelésével, összefüggő tevékenységről szóló többször módosított 6/1993. (IV. 1.) számú rendelet 3.§ 1), 2), 3), 4), 6) bekezdése, 10.§ 11.§ 12.§ 13.§ 16.§ -a. Nyíregyháza, 2002. augusztus 26.
Csabai Lászlóné polgármester
A 46/2006.(XI.28.) KGY rendelet 12.§-a módosította. A 11/2008.(III.4.) KGY rendelet 8.§-a módosította. 42 A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelet 8.§-a módosította. 40 41
Dr. Szemán Sándor jegyző
18 E rendeletet 2002. augusztus hó 28. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2002. augusztus 28
Dr. Szemán Sándor jegyző
1.sz. melléklet a 36/2002. (2003. I.1.) Közgyűlési rendelethez43 A települési szilárd hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványedényzet. -
43
80 literes 120 literes 240 literes 1100 literes 5000 literes
A 23/2004.(VIII.31.) KGY rendelete 9.§-a módosította.
19
2. számú melléklet a 36/2002.(2003. I. 1.) Közgyűlési rendelethez Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakóterületi felosztása beépítés szerint 1. Nagyvárosi, kisvárosi beépítés -
Nagykörút és nagykörúton belüli városrészek Örökösföld ( Család u.- Szalag u.- Törzs u.- Semmelweis u. által behatárolt terület ) Jósaváros ( Ferenc krt.- Sóstói u.- Csaló köz- Korányi F.u. által behatárolt terület ) Malomkert ( Váci M. u.- Kert u.- Inczédy sor- Bocskai u.- Nagyvárad u.Zalka M u.- Ady E. által behatárolt terület ) Északi alközpont ( Vasvári P. u.- Stadion u.- Sóstói u.- Erdő sor által behatárolt terület ) Északi krt. – Vasvári P. u.- Hímes u.- Érpatak- Rákóczi u. által behatárolt terület
2. Kertvárosi beépítés -
Hímes ( Kótaji u.- Hímes u.- Vasút által behatárolt terület ) Csaló köz és Kalevala stny-tól északra eső terület Sóstógyógyfürdő Sóstóhegy
20 -
Bujtos ( László u.- Pazonyi u.- Titel u.- Család u.- Bocskai u. által behatárolt terület ) Kosbor u.- Korányi F.u. által határolt lakótelep Kertváros
3. Vegyes ( kertvárosi és falusi ) beépítés -
Bartók B. u.- Ady E. u.- Zalka M.u.- Orosi u.- Tüzér u.- vasút álta behatárolt terület Borbánya ( Vasúttól délre eső terület ) Ókistelekiszőlő Újkisteleki szőlő
4. Falusi beépítés -
Oros Nyírszőlős Huszár telep és Simai u. környéke Bokortanyák Nyírjes Nagyszállás Butyka Rozsrét Kőlapos
5. Üdülőterületek:44 -
44
Sóstógyógyfürdő és Császárszállás Nyíregyháza helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005. (V.5.) KGY rendeletében üdülőterületként kijelölt területe. Nagyszállás volt zártkerti területe.
A 46/2006.(XI:28.) KGY rendelet 13.§-a iktatta be.
21
3. számú melléklet a 36/2002.(2003.I.1.) KGY rendelethez:45
Szobaszám 2006. évi Nettó éves díj 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5
(Ft.) 5 964 6 948 8 136 9 228 9 768 9 768 10 200 10 200 10 200
a 26/2005.(IX.1.) KGY rendelet 1 §-a iktatta be azzal, hogy a melléklet 2006. január 1. napján lép hatályba. 45
22
4. számú melléklet a 36/2002.(2003.I.1.) KGY rendelethez:46
Edénytípus (liter)
Nettó egyszeri ürítési díj 2008. évi (Ft)
80 110-120 240 1100 5000 7000
141,215,415,2.833,10.800,15.200,-
A táblázatban feltüntetett egyszeri ürítési díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.
A közszolgáltató emblémájával ellátott hulladékgyűjtő zsák ára: 184.- Ft/db.+ÁFA
46
A 36/2007.(XI.13.) KGY rendelet 1.§-a módosította.
23
Általános indoklás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) a települési önkormányzatok számára több – az önkormányzati törvényhez képest – speciális, de kötelező, a település környezetvédelmével kapcsolatos feladatot tartalmaz. A települési önkormányzatnak kötelezettségei teljesítéséhez meg kell alkotnia a kötelező hulladékkezelés közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletet. Részletes indokolás I. fejezet 1. §-hoz A közszolgáltatás ellátására a Közszolgáltató kiválasztása –főszabálykéntnyilvánosan meghirdetett pályázat útján történik. Nem kötelező a nyilvános pályázat kiírása a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ 3 bekezdésének a) és b) pontjainak értelmében abban az esetben, ha az önkormányzat saját önkormányzati tulajdonban levő gazdálkodó szervezetet hoz(ott) létre a közszolgáltatás ellátására. 2. §-hoz A rendelet meghatározza a legfontosabb hulladékgazdálkodási célokat, amelyeket figyelembe vesz a helyi közszolgáltatás részletes szabályainak megalkotása során. 3.- 4. §-hoz A rendelet meghatározza a rendelet hatályát és a rendelet alkalmazásában használatos legfontosabb fogalmakat. II. fejezet
24
5.- 6. - 7. §-hoz Ez a jogszabályhely a tipikusan háromoldalú jogviszony szereplőinek – önkormányzat, ingatlantulajdonos, közszolgáltató feladatait, jogait, kötelezettségeit állapítja meg. A települési önkormányzatok speciális hulladékgazdálkodási kötelezettségei az alábbi főbb csoportokba sorolhatók: a) az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása, b) a közterületen található gazdátlan, elhagyott hulladék ártalmatlanítása (függetlenül annak fajtájától), c) a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása és az ehhez kapcsolódó szabályozás kialakítása, d) a települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása és elfogadása A Hgt. értelmében az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. 8. §-hoz A Hgt szabályainak megfelelően az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatást köteles igénybe venni. A 16/2002. (IV.10.) Eüm. rendelet határozza meg a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladék elszállítási gyakoriságát a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben megfogalmazott lakóterületi besorolás szerint. E szempontok figyelembe vételével Nyíregyháza lakóterületi besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. A rendelet a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiség figyelembevételét írja elő. Az így meghatározott mennyiséget a gyakorlati tapasztalatok támasztják alá. A rendelet kötelező jelleggel írja elő az ingatlantulajdonosok számára a gyűjtőedényzet használatát egészségügyi, környezetvédelmi és a technikai kivitelezhetőségi szempontokat figyelembe véve. Kötelezővé teszi a 60, 120, 240 literes edényzet megvásárlását és bérleti lehetőséget ad az 1100 és 5000 literes edényzetre. 9. §-hoz Méltánytalan lenne, ha az ingatlan tulajdonosa a kötelező közszolgáltatást akkor is köteles lenne igénybe venni, amikor ingatlanán senki nem tartózkodik (tevékenységet nem folytat) és emiatt ott hulladék nem keletkezik. A szolgáltatás igénybevételének szüneteltetését így kérni lehet, de csak addig, amíg az ingatlanon hulladék valóban nem keletkezik.
25 10. §-hoz Jelen § meghatározza a hulladék elhelyezésének törvényesen lehetséges módjait, helyeit. Előtérbe helyezi a hulladék szelektíven történő gyűjtését, majd újrahasznosítását. A szelektíven gyűjtött hulladék térítésmentes elhelyezése ösztönzi a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körű elterjedésére.
11. §- hoz Annak érdekében, hogy a kötelező helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó hulladék összegyűjtése és elszállítása folyamatosan megtörténhessen, rögzíti a gyűjtőedényzet használatával kapcsolatos kötelességeket, mind a szokványos, mind az azoktól eltérő esetekre. A gyűjtőedények tárolásának, tisztán tartásának, rendeltetésszerű használatának az azokban elhelyezhető hulladék súlyának stb. szabályozása a megbízható szolgáltatás megteremtését szolgálják. 12. §-hoz A rendelet ezen §-a rendelkezik a lomtalanítással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. Ennek lényege, hogy a lomtalanítást a Közszolgáltató évente egy alkalommal térítésmentesen elvégzi az általa megjelölt időpontban, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az előírásokat megtartja. 13-14. §-hoz A hulladékkezelési közszolgáltatás korábbi szabályozásának, valamint a települési önkormányzati rendeleteknek is a legneuralgikusabb pontja a közszolgáltatási díj meghatározásának a módja és mértéke volt, a végrehajtás gyenge pontját, szabályait a Hgt., részletes szabályait pedig a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. A díjak mértékét minden esetben a települési önkormányzati rendelet határozza meg. A díjmegállapítás legfőbb szempontjai a törvény, illetve a kormányrendelet alapján a következők: - arányosság (a szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányosságának elve alapján a díjnak igazodnia kell a ténylegesen elvégzett közszolgáltatáshoz), - figyelemmel kell lenni a közszolgáltatás jellegére, a kezelt hulladék mennyiségre és minőségére, - gazdaságossági tényezők figyelembevételével tükrözze a hatékony közszolgáltatás fenntartásához szükséges ráfordításokat, költségeket. 15. §-hoz A közterületi gazdátlan hulladék kapcsán utalni kell a törvény ezzel kapcsolatos főszabályára. Eszerint az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési
26 kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha viszont annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli. Közterület esetében ez a „kényszertulajdonosi” státusz a települési önkormányzatot terheli, például az ártalmatlanításra kötelezés alanyaként. (Ez esetben a kötelezettség szempontjából az eljáró hatóság a Környezetvédelmi Felügyelőség.)
16. §-hoz Környezetvédelmi szempontok, az illegális lerakók nagymértékű elszaporodásának megakadályozása indokolja, hogy az Önkormányzat szabályozza a saját vagy más megbízott szakvállalkozás igénybevételével történő szállítás meghatározott eseteit.
III. fejezet 17-18. §-hoz A rendelet az ellenőrzés keretében egyrészt a magasabb szintű jogszabályi előírásokkal összhangban határozza meg az ellenőrzésre jogosultakat, másrészt – a jogszabályi felhatalmazással élve – szabálysértési tényállást állapít meg a rendeletben foglalt szabályok megszegőivel szemben.
27
