Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501 Pf.: 31.) Tel.: 46/503-740; Fax: 46/503-741 E-mail:
[email protected]
Ikt. sz. Önöknél: 316-9/20010
Ikt. sz.: 4583/15/2010. Üi.: Horváth Zoltán Tel.: (46) - 503764
Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.
Jogerő: 2011.04.11
Tárgy: Kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása (Nyíregyháza V. - homok)
HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.), mint Bányavállalkozó kérelmére, a „Nyíregyháza V. - homok” védnevű bányatelken működő bányaüzem 2011-2015. évekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervét az alábbi megállapításokkal és feltételekkel jóváhagyja. 1. A Miskolci Bányakapitányság saját hatáskörben tett megállapításai és intézkedései. 1.1. A műszaki üzemi terv jelen határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően 2015. december 31-ig érvényes. A következő tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet vagy jelen határozattal jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló kérelmet 2015. október 31-ig kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. Érvényes környezetvédelmi hatósági engedély vagy műszaki üzemi terv hiányában bányászati tevékenység nem végezhető. 1.2. A Bányakapitányság a beterjesztett ingatlan igénybevételi ütemtervet elfogadja. A műszaki üzemi tervdokumentációban meghatározott bányászati tevékenység csak jelen határozatban, valamint az ingatlan-igénybevételi ütemtervben rögzítetteknek megfelelően, a mezőgazdasági művelésből kivont ingatlanok bányatelken belüli területén végezhető, amelyre a Bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenység végzésére jogosító használati joga kiterjed. 1.3. A Bányakapitányság a bányatelek megállapított határpillérének megsértését, illetve meggyengítését nem engedélyezi. A határpillért a Bányakapitányság előzetes engedélye nélkül meggyengíteni, abba behatolni, azt részben vagy teljesen lefejteni tilos!
2
1.4. A tervidőszakban a Bányavállalkozó összesen 8100 m3, az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a melléklete szerinti besorolás alapján 4200 kódszámú csoportba tartozó „Homok” megnevezésű haszonanyag kitermelését tervezi. A kitermeléssel összefüggésben a Bányakapitányság ásványvagyon veszteség és termelvényveszteség elszámolást nem engedélyez. Ásványvagyon-, illetve termelvény-veszteség csak a Bányakapitányság műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyó határozata alapján számolható el. A Bányavállalkozó a tervidőszakban a haszonanyag termeléshez kapcsolódó tevékenység során 1400 m3 humusz lefedését tervezi. 1.5. A bányászati tevékenység során, a munkaterületeken és munkaszinteken mindenkor biztosítani kell, hogy azok méretei, a bányafalak, valamint depóniák és meddőhányók kialakított rézsűszögei megfeleljenek a műszaki üzemi tervben, valamint a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: KBBSz.) meghatározott követelményeknek. 1.6. A tervidőszakon belül a kitermelés idényjellegű szüneteltetését, ill. a kitermelés újbóli megkezdését a Bányakapitányságnak a tervezett intézkedések meghatározásával előzetesen be kell jelenteni. Ha a szüneteltetés időtartama az egy hónapot meghaladja, úgy a szüneteltetés megkezdését írásban be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. Hat hónapot meghaladóan tervezett szüneteltetés esetén új műszaki üzemi tervet kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. A kitermelés szüneteltetése esetén is gondoskodni kell a személy- a vagyon- és környezetvédelmi követelmények teljesítéséről. 1.7. A Bányakapitányság a bányaüzemet a fő bányaveszélyek szempontjából nem minősíti. Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, amely a bányaüzem minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó haladéktalanul köteles új minősítési javaslat előterjesztéséről gondoskodni. 1.8. A műszaki üzemi tervben foglaltakat évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték mértékére. A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban eltérni csak a Bányakapitányság jóváhagyásával szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vonatkozó javaslatot, a tevékenység megkezdését, illetve a tervezett módosítást megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a Bányakapitányságra beterjeszteni. 1.9. A bányászati tevékenység során esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavart, ill. súlyos munkabalesetet a bányavállalkozó köteles a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet rendelkezései alapján azonnal bejelenteni. 1.10. A Bányavállalkozó az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetében a bányafelügyeletnek adott jelentésnek anyagmérleget (a teljes kitermelt anyag mennyiségét, ebből: haszonanyag és meddőanyag, tájrendezésre felhasznált, hasznosított (értékesített), illetve meddőhányóra került mennyiségét, a humuszos feltalaj mentett, illetve tájrendezésre felhasznált, valamint más célra hasznosított mennyiségét) is tartalmaznia kell.
3
1.11. A Bányavállalkozó a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (geodéziai) módszerekkel köteles meghatározni. A változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. Az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását geodéziai felmérésen alapuló számítással (térfogatszámítás) meg kell határozni és a meghatározás eredményét bizonylatolni kell. A tárgyi bányatelek haszonanyaga vonatkozásában a kitermelt mennyiség alapján számított bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és befizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felé. 1.12. A Bányakapitányság elfogadja a beterjesztett tájrendezési költségtervet valamint a Bányavállalkozót terhelő - a bányakárok megtérítésének és a tájrendezési kötelezettségek teljesítésének biztosítékára vonatkozóan a Bányavállalkozó azon ajánlatát, mely szerint a kötelezettségek fedezetére x,-Ft., azaz x forint értékű óvadékot ajánl fel. 1.13. A Bányavállalkozó jelen határozat jogerőre emelkedését követő 20 munkanapon belül köteles az 1.12. pontban meghatározott mértékű óvadék rendelkezésre állását ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közjegyző által készített okirat eredeti példányának (óvadék létrehozásáról szóló szerződés) a beterjesztésével igazolni. 1.14. Az óvadék létrehozásáról szóló szerződés módosításához vagy megszüntetéséhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A bányafelügyeleti hozzájárulás szükségességét a szerződésnek tartalmaznia kell. 1.15. Amennyiben a Bányavállalkozó a rendelkező rész 1.13. pontjában meghatározott kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, ill. a beterjesztett óvadéki szerződés tartalmi szempontból az 1.14. pontban meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését, ill. folytatását felfüggesztheti. 1.16. Amennyiben az 1.13. pont szerint beterjesztésre kerülő óvadéki szerződés határozott időtartamra szól, úgy a Bányavállalkozó köteles az óvadék lejáratát megelőző 60 nappal az óvadék létrehozásáról szóló szerződés meghosszabbításának, vagy új (az előzővel egyenértékű) óvadéki szerződés megkötésének a tényét a Bányakapitányság felé igazolni. 1.17. A Bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani és ezzel a területet újrahasznosítására alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 2. A Miskolci Bányakapitányság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./988-1/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása alapján a következők szerint rendelkezik: 2.1. A kitermelési műszaki üzemi terv és a korábban benyújtott talajvédelmi terv (készítette: Lévai Kálmán talajvédelmi szakértő, 5400 Mezőtúr, Csokonai út 27. készült: Mezőtúr, 2002. október 21.) alapján - a térképvázlaton bejelölt területen - a felső átlagosan 35 cm vastag humuszos termőréteget kell megmenteni, és letermelés után felhasználásig ideiglenesen humuszdepóniákban tárolni! A megmentésre és
4
helyben felhasználásra kerülő összes humuszos termőréteg mennyisége 2011-2015 között: 1.400 m3. 2.2. A humuszos termőréteg letermelésének, illetve felhasználásának ütemezését a kitermelési műszaki üzemi tervnek és a talajvédelmi tervnek megfelelően kell végezni. 2.3. A humusz depóniák víz- és szélerózió elleni védelméről, valamint gyommentesen tartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni! 2.4. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a környező mezőgazdasági területeken biztosítva legyenek a talajvédő gazdálkodás feltételei, a termőtalaj talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet, illetve gondoskodni kell az erózió és defláció elleni védelemről. 2.5. A megmentett termőréteg felhasználható a homok kitermelése után a területen történő egyenletes elterítéssel a termőréteg vastagságának növelésére. 3. A Miskolci Bányakapitányság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 480/0609/1/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása alapján a következők szerint rendelkezik: 3.1. A régészeti örökség védelme érdekében a bányatelek 2011-2015. évben kitermelni tervezett részén a lefedés megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. 3.2. A beruházónak a régészeti kutatás elvégzésére szerződést kell kötnie az illetékes múzeummal. A megelőző feltárás csak jogerős feltárási engedély birtokában kezdhető meg. 3.3. A feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 3.4. A nyersanyag kitermelést csak a régészeti kutatás befejezése után lehet megkezdeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Miskolci Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja az elsőfokú eljárási díj 50 %-a, azaz 19.000.- Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, ill. A053 számú kódszámát. INDOKOLÁS A Bányavállalkozó a 2010.11.02-án iktatott kérelmében a tárgyi bányatelken működő bányaüzem 2011-2015. évekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyását kérelmezte. A Miskolci Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a kérelem, valamint a rendelkezésére álló dokumentumok felülvizsgálatát követően a 4583/2/2010. ikt. számú, 2010.11.09-én kelt végzésében hiánypótlásra szólította fel a Bányavállalkozót. A Bányavállalkozó a Bányakapitányságra 2010.11.19-én beterjesztett levelében 60 nappal kérte meghosszabbítani a hiánypótlás teljesítésének határidejét. A Bk. a Bányavállalkozó kérelmének helyt adva a 4583/5/2010. ikt. számú végzésében a határidőt meghosszabbította. Tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó által a hiánypótlás teljesítésére 2011.01.24-én beterjesztett dokumentáció a tájrendezési költségterv vonatkozásában további tisztázandó
5
kérdéseket vetett fel, a Bk. a 4583/13/2010. ikt. számú, 2011.03.07-én kelt végzésében ismételten hiánypótlásra szólította fel a Bányavállalkozót. Az ismételt hiánypótlási felhívást a Bányavállalkozó módosított költségterv beterjesztésével 2011.03.21-én teljesítette. A tervdokumentáció részeként érkezett be a tárgyi bányatelek módosított ingatlan igénybevételi ütemterve, amelyet a Bk. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtásáról rendelkező 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. § (1) bekezdése alapján megküldte az érintett ügyfélnek. Tekintettel arra, hogy a módosított ingatlan igénybevételi ütemtervvel kapcsolatban az ingatlan tulajdonos részéről nyilatkozat jelen határozat meghozataláig nem érkezett, a Bk. a rendelkező rész 2. pontjában az ütemtervet elfogadta. A Bk. a beterjesztett kérelem, a hiánypótlásként benyújtott dokumentációk, valamint a hivatalosan a rendelkezésére álló tények felülvizsgálatát követően a következőket állapította meg: A tervidőszakban a bányászati tevékenységet a Nyíregyháza 0661/6 hrsz-ú földrészleten tervezik végezni, mely ingatlan bányászati célú végleges hasznosítása vonatkozásában Nyíregyháza Körzeti Földhivatala a 12.808/3/2004. számú határozatával adott ki engedélyt. A tárgyi bányaüzem környezetvédelmi engedélyét a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 717-15/2004. ügyszámú határozatával adta ki. A környezetvédelmi engedély a jogerőre emelkedésétől kezdődően 20 évig érvényes. Tekintettel arra, hogy a bányaüzem környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik a Bk. az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján a kérelem egyidejű megküldésével értesítette a Felügyelőséget az eljárás megindításáról. A Bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozó igénybevételi jogosultságát a Vhr. 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján igazolta. A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., mint a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – kiszállítási – út kezelője feltételekkel hozzájárult a kitermelési tevékenység végzéséhez. A Bányavállalkozó ezzel kapcsolatban nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a közútkezelői nyilatkozatban foglaltakat tudomásul veszi, az abban támasztott feltételeket elfogadja. A Bányavállalkozó a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. §-a alapján a jelen műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárásért a 38.000.-Ft., azaz harmincnyolcezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, melyről kiállított számlát a Bk. a 4583/2/2010. sz. végzéshez mellékelten már megküldte a Bányavállalkozó számára. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elektronikus nyilvántartásai alapján a Bányavállalkozónak egyetlen kitermelőhely vonatkozásában sincs bányajáradékkal, bányászati bírsággal kapcsolatos tartozása. A tervdokumentáció szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. A Bk. felülvizsgálta a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére a biztosíték adására vonatkozó bányavállalkozói ajánlatot és megállapította, hogy az összhangban van a bányászati tevékenységekkel összefüggésben várható tájrendezési feladatokról készített - hiánypótlásként beterjesztett – költségszámítással.
6
A Bányakapitányság a rendelkező rész: 1.1. pontjában a Bt. 27. § (1) bekezdése és a Vhr. 14. § (3) és (4) bekezdése alapján, 1.2. pontjában a Bt. 27. § (4) bekezdése, illetve a Vhr. 13. § (2) és 14. § (1) bekezdése alapján, 1.3. pontjában a Bt. 32. § (2) bekezdés alapján, 1.4. pontjában a Vhr. 13. § (3) bekezdés h) pontja alapján, a tervdokumentációban foglaltak figyelembe vételével, 1.5. pontjában a Bt. 28. § (1) bekezdése és a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló 101/2004. (VII.30.) GKM rendelet (a továbbiakban: KBBSZ.) mellékletének 7.7. pontja alapján, 1.6. pontjában a Bt. 30. § (1) bekezdése és a KBBSZ 1.10. pontja alapján, 1.7. pontjában a Bt. 34. § (5) bekezdése és a Vhr. 21. § (3) és (4) bekezdése alapján, 1.8. pontjában a Vhr. 14. § (3) és (4), ill. a 25. § (5) bekezdése alapján, 1.9. pontjában a Bt. 35. § (1) bekezdése és a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1. §-a alapján, 1.10. pontjában a Vhr. 9. § (2) bekezdés alapján, 1.11. pontjában az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1. §, 2. §, 3. § és 1/a melléklete, a Bt. 20. § (2) bekezdése valamint a Vhr. 4. § (5) bekezdése alapján, 1.12. és 1.13. pontjaiban a Bt. 41. § (7) és a Vhr. 25. § (7) és (8) bekezdései alapján, 1.14. pontjában a Vhr. 25. § (8) bekezdése alapján 1.15. pontjában a Bt. 41. § (7) bekezdése alapján, 1.16 pontjában a Bt. 41. § (7) és a Vhr. 25. § (7) és (8) bekezdései alapján, a biztosíték rendelkezésre állásának folyamatos fenntartása érdekében, 1.17. pontjában a Bt. 36. § (1) bekezdése alapján rendelkezett. A Bk. a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdés és 3. sz. melléklete alapján eljárásában megkereste az érintett szakhatóságokat, állásfoglalásuk kiadása érdekében. A rendelkező rész 2. pontjában a Bk. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./988-1/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásának alábbi indokai alapján rendelkezett. „A Miskolci Bányakapitányság fenti hivatkozási számú megkeresésében a „Nyíregyháza V. homok" védőnevű bánya 2011-2015. évi kitermelési műszaki üzemi tervéhez kért szakhatósági állásfoglalást. A kérelemhez mellékelt műszaki üzemi terv (készítette: Bánya-Geo Szolgáltató Kft. /5400 Mezőtúr, Földvári út 11./ és Kollár Ervin /1141 Budapest, Bazsarózsa u. 54./; készült: Nyíregyháza, 2010.10.19.), valamint a korábban benyújtott talajvédelmi terv (készítette: Lévai Kálmán talajvédelmi szakértő, 5400 Mezőtúr, Csokonai út 27.; készült: Mezőtúr, 2002. október 21.) alapján megállapítható, hogy biztosított a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. § (1) bekezdésében előírt talajvédelmi kötelezettségek betartása. A benyújtott dokumentumok alapján megállapítható, hogy az építéssel érintett termőföld területén alacsony humusztartalmú, 35 cm vastag humuszos termőréteg található. A fent nevezett humuszmentési tervek előírásainak betartása, valamint a rendelkező részben tett előírásaink betartása mellett az érintett termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei biztosítottak, a tervezett humusz hasznosítási és rekultivációs munkák alkalmasak a talaj termőképességének helyreállítására.
7
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint az ügyben illetékes talajvédelmi hatóság az engedélyezési eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tárgyi beruházásnak a környező mezőgazdasági területekre - előírásaink betartása mellett - káros hatása nincs. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXTX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról) 3. melléklete melléklet alapján adja ki.” A rendelkező rész 3. pontjában a Bk. a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda 480/0609/1/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásának alábbi indokai alapján rendelkezett: „A Miskolci Bányakapitányságtól Nyíregyháza V. homok védőnevű bányatelken üzemelő külfejtéses bánya 2011-2015. évi kitermelési műszaki üzemi tervének ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a bányatelek területén nyilvántartott régészeti lelőhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a bányatelek területén 2011-2015. között tervezett kitermelés a régészeti lelőhely területén történik. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, a veszélyeztetett lelőhelyet a Kötv. 22. § (1) bekezdése alapján előzetesen fel kell tárni: a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett ingatlanra eső területén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeum (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Jakab Attila, tel.: 42/315-722) jogosult. A feltárás elvégzésére a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel a Kötv. 22. § (3) bekezdésében, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendeletben (továbbiakban: R.) foglaltak szerint. A megelőző feltárás engedélyköteles tevékenység, a feltárásra az engedélyt a feltárásra jogosult intézmény kérheti Hatóságomtól. A feltárás költségei a beruházót terhelik a Kötv. 19. § (3) bekezdése alapján. Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. számú melléklet
8
A. I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje leteltének napja: 2011. március 4. Szakhatósági állásfoglalásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 13. pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a 37429/2010. IV ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában hatáskörének hiányát állapította meg az alábbi indokok miatt: „Tájékoztatom, hogy a 267/2006 (XII.20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást annak elbírálására kell kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A települési önkormányzat jegyzőjének bevonása akkor szükséges, ha helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon valósul meg a létesítmény. A fentiek alapján a Nyíregyháza 0661/6 hrsz alatti Nyíregyháza V. Homok védnevű bányatelken a 2011-2015 évekre vonatkozó MÜT-ben leírtak helyi védettségű területet nem érintenek, illetve arra közvetlen hatást nem gyakorolnak, ezért hatáskör hiányában szakhatósági állásfoglalást hozzájárulást nem tudunk kiadni az ügyben.” A Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály a HKF/284-1/2011/szakhat nyilvántartási számú szakhatósági állásfoglalásában hatáskörének hiányát állapította meg az alábbiak szerint: „Megkeresésükre értesítem Önöket, hogy a tárgyi homokbánya honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért az eljárásában nem kívánunk részt venni. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 58/A. §-a alapján került kiadásra.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) ee) pontja alapján a Bk. tájékoztatja a Bányavállalkozót arról, hogy - figyelembe véve a hiánypótlási felhívás teljesítésének valamint a szakhatósági eljárás időtartamát (2011.01.27 - 2011.02.24) - a 22 munkanapos ügyintézési határidő leteltének a napja 2011.03.24. A Bányakapitányság a Bt. 41. § (2) és (3) bekezdése és a Vhr. 25. § előírásai alapján felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a Bányavállalkozó a bányászati tevékenységét műszaki üzemi terv nélkül, a műszaki üzemi tervben foglaltaktól eltérően, ill. a Bt. III. Részében előírt szabályok megszegésével, illetőleg a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási, vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen, vagy elmulasztva gyakorolja, a Bányakapitányság az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, ill. a Bányavállalkozót első esetben 10.000.000.- Ft-ig
9
terjedő bányászati bírsággal sújthatja. A bírság ismételten is kiszabható, az ismételten kiszabott bírság összege 30.000.000.-Ft-ig terjedhet alkalmanként. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. §, 99. §, 102. § alapján állapítja meg a Bk. A jogorvoslati eljárás díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján állapította meg a Bk. A Bk. hatáskörét a Bt. 27. §-a, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése határozza meg. Miskolc, 2011. március 22.
dr. Izsó István bányakapitány
