2001. évi LXIV. törvény. a kulturális örökség védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2001. évi LXIV. törvény (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos 2006. január 1-től)

a kulturális örökség védelméről Az Országgyűlés - felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője; - abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse; - annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse, a következő törvényt alkotja:

I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E törvény hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki. (2) A kulturális örökség e törvény szerinti védelme nem érinti az annak elemein más jogszabályok alapján fennálló védettséget. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Évt.) szabályozott kérdésekre a 97. § és 100. § d) pontjában foglalt kivétellel, b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 3-5., 13-14. és 26. pontjában, a 46-62. §-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a 88-89. §-aiban, a 91. §-ban, a 93. §-ban, a 95-96. §aiban és a 100. §-ban foglaltak kivételével, c) viszonosság esetén a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra. 3. § A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. 4. § (1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. (2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. 5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. (2) A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét. 5/A. § (1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak.

(2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el. (3) A világörökségi helyszínek megóvására, fenntartható használatára, a változások nyilvántartására kezelő szervezetet kell létrehozni, amely a kezelési terv alapján végzi tevékenységét. 5/B. § A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket az Országgyűlés határozattal történeti emlékhellyé nyilváníthatja. 5/C. § (1) Kizárólag törvény nyilváníthatja nemzeti emlékhellyé azokat a történeti emlékhelyeket, amelyek állami megemlékezés rögzített helyszínei, meghatározva egyúttal az azokkal kapcsolatos részletes szabályokat. (2) A történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, helyszíni megjelölésükről, állapotuk figyelemmel kíséréséről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondoskodik. 6. § A kulturális örökség védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a miniszter látja el. E feladatkörében irányítja a Kormány által központi hivatalként létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet. A Hivatal elnökét a miniszter nevezi ki. A kinevezés időtartama 6 év.

Értelmező rendelkezések 7. § E törvény alkalmazásában: 1. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. 2. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét. 3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Egyházi kérelemre ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum). 4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. 5. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. 6. Megelőző feltárás: a Hivatal által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul. 7. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, folyamatos jó karbantartással vagy felújítással. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. 11. Műemléki helyreállítás: a jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás. 12. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld- és víz alatti objektumok geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul. 13. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és szolgáltatási tevékenységgel történő elősegítése.

14. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan költségei, amelyeket a Hivatal írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel. 15. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység. 16. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme. 17. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. 18. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. 19. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn. 20. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. 21. Régészeti megfigyelés: a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása. 22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. 23. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. 24. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét. 25. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem. 26. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.

II. Rész A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME 1. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed: a) a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására; b) a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására; c) a régészeti örökség megőrzésére. 8. § (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. (2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a nemzeti kulturális örökség minisztere lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára. 9. § A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.

10. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.

A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME Általános védelem 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

Régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása 12. § Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani. 13. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni. (3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. (4) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. 14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le. Az eljárás megindításával egyidejűleg értesíteni kell: a) az érintett ingatlan tulajdonosát; b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait; c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot; d) az illetékes építésügyi hatóságot; e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot; f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét; g) az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt; h) a területileg illetékes múzeumot. (2) A védelem alá vonni tervezett lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti. 15. § (1) A régészeti lelőhelyeket a Hivatal javaslatára a miniszter a belügyminiszterrel, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében az építésügyért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté. (2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza: a) a védetté nyilvánítás tényét, b) a régészeti lelőhelyen található értékek megjelölését, c) a védettség fokozatát, d) a védetté nyilvánítás indokát, e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát, f) a Hivatal engedélyéhez kötött tevékenységek körét és részletes feltételeit, g) az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést. (3) A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről a Hivatal intézkedik. 16. § A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a Hivatal a gyűjtőterület szerinti megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: illetékes múzeum) közreműködésével rendszeresen ellenőrzi.

Ideiglenes védetté nyilvánítás

17. § (1) A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a Hivatal a területet - az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a Hivatal a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását. (2) A Hivatal az ideiglenes védettséget a mentő feltárás időtartamára egy alkalommal legfeljebb még 90 napra meghosszabbíthatja. (3) Az ideiglenes védettség megszűnik, ha a régészeti lelőhelyet a miniszter rendelettel védetté nyilvánítja.

A védettség megszüntetése 18. § (1) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják. (2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásnál a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS A régészeti feltárásra vonatkozó általános előírások 19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni. (3) A régészeti feltárások költségeit - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel - a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. 20. § (1) Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a Hivatal adja ki. A Hivatal régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt tartalmazó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) Régészeti feltárás végzésére a külön jogszabályban megjelölt intézmények és szakemberek jogosultak. (3) A Hivatal a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik.

A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges előírások Próbafeltárás 21. § A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. Megelőző feltárás 22. § (1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a Hivatal régészeti megfigyelést írhat elő. (3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása során a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően

alkalmazni. A Hivatal a jóváhagyásról szóló határozatában a szerződésben előírtakon túl egyéb feltételeket is kiköthet. A szerződés jóváhagyása a feltárás engedélyezését is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. 23. § (1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni. (2) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. 23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető. Mentő feltárás 24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. (2) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni. (3) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. (5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. (6) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. (7) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. (8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. 25. § A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a Hivatalhoz kell benyújtani. 26. § A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető.

A LELŐHELYEK FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME 27. § (1) A feltárást végző köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról. (2) Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően az eredeti állapotot vissza kell állítani, kivéve, ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi. (3) A régészeti emlékek megőrzéséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

2. Fejezet MŰEMLÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS FELADATOK 28. § A műemlékvédelem feladata: a) a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása, b) a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, c) a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése, d) tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés.

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS 29. § (1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása a Hivatalnál kezdeményezhető. (2) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, ennek során értesíti: a) a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát; b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait; c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot; d) az illetékes építésügyi hatóságot; e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot); f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét. (3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.

Elővédelem 30. § (1) A Hivatal az általa meghatározott műemléki értékeket elővédelem céljából listára veszi. A listára vételre a műemlékek e törvényben előírt tudományos felkutatási, feltárási, számbavételi kötelezettségének teljesítését szolgáló munkálatok alapján, az együttműködésre vonatkozó rendelkezések betartásával kerül sor. (2) A Hivatal a listára vételről határozatot hoz, amelyet megküld a 29. § (2) bekezdésében megjelölteknek. (3) A listára vett műemléki értéken tervezett a) építési engedélyköteles, b) telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint c) a Hivatal a listára vételről szóló határozatában meghatározott beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a Hivatalnál be kell jelenteni. (4) Azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, különösen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető esetekben, a beavatkozást a veszély elhárítását követően haladéktalanul be kell jelenteni. (5) A Hivatal a bejelentés alapján intézkedik a műemléki érték: a) ideiglenes védelem alá helyezéséről, vagy b) a listáról való törléséről. A listára vételről, illetve a listáról való törlésről szóló határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye.

Az ideiglenes védettség 31. § (1) A Hivatal: a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el. (2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható. (3) Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és a 67. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével. (5) Ha a Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (2) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.

A védettség létrejötte 32. § A műemléki értékeket a miniszter a Hivatal előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell: a) a védetté nyilvánítás tényét, b) a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját, c) a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület), d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést, e) a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását, f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal. 33. § Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell. Ezek közül az e törvény mellékletében egyedileg meghatározott műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Amennyiben tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásban nem az állam javára van bejegyezve, és az nem az ingatlan-nyilvántartás hiányosságának vagy jogszabálysértésnek az eredménye, a tulajdonjogot az állam javára meg kell szerezni. 34. § A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a Hivatal a jellemző adatokat ismertető „Műemlék” feliratú táblával jelöli meg.

A védettség megszüntetése 35. § (1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a) a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy b) a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, c) a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg. (2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI Történeti kertek 36. § (1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park. (2) A kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható. (3) A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni.

Temetők és temetkezési emlékhelyek

37. § (1) Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. (2) Műemléki védelemben részesíthető: a) a temető egész területe; b) a temető körülhatárolt területrésze; c) a síremlék, síremlékcsoportok, sírépítmények; d) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme. (3) Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei felszámolására engedély nem adható.

Műemléki területek 38. § Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot. 39. § (1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. (2) Ha a települési önkormányzat rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzattal vagy szabályozási tervvel (a főváros esetében szabályozási kerettervvel) érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben (a főváros esetében szabályozási kerettervben) a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni. 40. § A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet. 40/A. § A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését.

A MŰEMLÉKEK FENNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA A műemlékek fenntartása 41. § (1) A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) e törvény szerint köteles gondoskodni. (2) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira. 42. § (1) Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék fenntartásáról - a tulajdonos költségére - a Hivatal gondoskodik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a műemléki védettség alatt álló ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban, és e miatt a műemléket érintő, halaszthatatlan munkálatok elvégzése késedelemmel járhat.

A műemlékek használata

43. § (1) A műemlékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. (2) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére. (3) A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. 44. § (1) Műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett a) a miniszter jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az állam tulajdonában van; b) a Hivatal jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve ha a Hivatal a társasházzá alakításhoz korábban hozzájárult. (2) A Hivatal jóváhagyása szükséges: a) műemlék épület társasházzá alakításához; b) műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapításához. (3) Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen. (4) Amennyiben a műemlék - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a fenti törvény 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, illetve az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter - a Hivatal vagy az állami tulajdonú műemlékek kezelésére kijelölt központi szervezet kezdeményezése alapján - jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, illetve megvonására. 45. § (1) A műemlék egésze nem bontható le. (2) A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges, b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszélyelhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy c) műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza, d) a beavatkozás a műemlék használata érdekében, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható. (3) Műemlék ingatlanon telekalakítás - külön jogszabályban meghatározottak szerint - akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.

3. Fejezet A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Általános védelem 46. § E törvény alapján a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javak védettnek minősülnek. 46/A. § A 46. §-ban meghatározott kulturális javak védelmét szolgáló tevékenységekre, kezelési és nyilvántartási feladatokra, azok ágazati, valamint szakfelügyeletére külön jogszabályok vonatkoznak.

A kulturális javak védetté nyilvánítása 47. § (1) A kulturális örökség - a 46. § hatálya alá nem tartozó - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében a Hivatal védetté nyilvánítja. (2) Nem lehet védetté nyilvánítani az

a) alkotójuk tulajdonában levő, b) az országba visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) behozott, valamint c) az Ltv. 33. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, d) 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező kulturális javakat. 48. § (1) A kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárást a Hivatal indítja. (2) Az eljárás alá vont kulturális javak e törvény erejénél fogva ideiglenesen védettek, rájuk a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az ideiglenes védettség az eljárás jogerős befejezéséig áll fenn. 49. § A védetté nyilvánító határozat az államigazgatási határozatokra vonatkozó általános előírásokon kívül tartalmazza: a) a védetté nyilvánított kulturális javak azonosításra alkalmas leírását, védetté nyilvánított gyűjtemény esetén a tárgyak leltárjegyzékét; b) a tulajdonos nevét és címét; c) a védetté nyilvánított kulturális javak, gyűjtemények őrzésének helyét; d) a védettséggel kapcsolatban a védetté nyilvánított kulturális javak (gyűjtemény) elhelyezésével, őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket; e) a kulturális javak örökségvédelmi bírságolási kategóriába történő besorolását.

Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése 50. § A Hivatal a kulturális javak védettségét megszünteti, ha a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn; b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja; c) a tárgy megsemmisült.

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások 51. § (1) Védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet. (2) Védetté nyilvánított gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védetté nyilvánított tárgyegyüttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. (3) Védetté nyilvánított kulturális javak bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) a Hivatalt értesíteni kell. (4) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát a Hivatalon keresztül gyakorolja. 52. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni. (2) A védetté nyilvánított kulturális javakat, illetőleg a védetté nyilvánító határozatban foglaltak betartását a Hivatal a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni. (3) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos - a 49. § b), c) pontjában meghatározott - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. (4) A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő és a tulajdonos is köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a tulajdonos (birtokos) tudomására. 53. § A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.

A kulturális javak külföldre történő kivitele 54. § A kulturális javakat - ha az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.

Engedély nélkül kivihető kulturális javak 55. § Amennyiben az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik, a Hivatal engedélye nélkül vihetők ki az országból: a) a 47. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott kulturális javak; b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat; c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, az 59. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelöltek kivételével.

Kiviteli engedélyezési eljárás 56. § Az 55. §-ban megjelölteken kívül kulturális javak - véglegesen vagy ideiglenesen - csak a Hivatal engedélyével vihetők ki az országból. 57. § (1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak a külön jogszabályban megjelölt közgyűjtemény szakvéleményével együtt a Hivatalnál kell benyújtania. (2) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történő kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait. (3) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet. (4) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak külföldre történő kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket. (5) A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. 58. § A Hivatal a kiviteli engedély alapjául szolgáló, a kérelemnek helyt adó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

Végleges kiviteli engedély 59. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel nem adható végleges kiviteli engedély a) a 46. §-ban megjelölt javakra; b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra; c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra; d) a Magyarország területéről származó régészeti leletekre; e) a műemlékek, valamint a kulturális javak alkotórészeire, tartozékaira; f) a kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt javakra akkor adható végleges kiviteli engedély, ha a kulturális javak külföldi cseréje a nemzeti kulturális érdeket, illetőleg muzeális intézmények, közgyűjtemények, egyházak gyűjteményi érdekét szolgálja. 60. § A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást a Hivatal felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.

Ideiglenes kiviteli engedély 61. § (1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát. (2) A 46. § hatálya alá tartozó, illetve a védetté nyilvánított kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál. (3) Ideiglenes kiviteli engedély a 46. § hatálya alá tartozó és a védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában csak állami garancia, érvényes biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás esetén, legfeljebb az azokban meghatározott időtartamra adható.

III. Rész A HIVATAL FELADATAI

62. § A Hivatal feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja: a) országos illetékességgel az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat; b) az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat; c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatokat illetőleg azok koordinálását; valamint d) egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat. 63. § (1) A Hivatal építésügyi hatóságként jár el: a) a műemléken végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles; b) a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben. (2) A Hivatal örökségvédelmi hatóságként engedélyezi a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket: a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás; b) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák; c) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek; d) reklámok műemléken történő elhelyezése; e) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák; f) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása; g) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés; h) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése; i) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák; j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése; k) e törvényben meghatározott egyéb esetek. (3) Műemlékvédelmi érdekből a Hivatal a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható. (4) A Hivatal szakhatóságként jár el: a) a régészeti lelőhelyeken, valamint a régészeti védőövezetben a 63. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével; b) a műemléki területeken; c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben. (5) A Hivatal az örökségvédelmi felügyelet keretében a) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát; b) a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez; c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést. (6) A Hivatal tudományos feladatainak körében gondoskodik a) a műemlékek tudományos kutatásáról, b) az örökségvédelmi tevékenységet megalapozó tudományos-kutatói közreműködésről, c) szakmai gyűjteményeinek, adattárainak fenntartásáról, kezeléséről. 64. § A Hivatal a kulturális örökségvédelem körében a) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket, kivéve a Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága feladatkörébe utalt ügyeket; b) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat; c) gyakorolja az állam e törvényben, vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott elővásárlási jogát; d) vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e; e) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról; f) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.

Előzetes nyilatkozat 65. § (1) A Hivatal hatósági, illetve szakhatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (előzetes nyilatkozat). (2) Ha az előzetes nyilatkozat alapjául szolgáló a körülmények lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a Hivatal az előzetes nyilatkozatához kötve van.

Örökségvédelmi hatástanulmány 66. § (1) A Hivatal - külön jogszabályban meghatározott esetekben és tartalommal - az engedélyezés előfeltételeként előírhatja az érintett kulturális örökségre vonatkozó hatásvizsgálat elkészítését. (2) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során.

Hatósági kötelezés 67. § (1) A védett kulturális örökségi elem vonatkozásában a Hivatal: a) az építésügyi hatósági jogkörébe tartozó szabálytalanság esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az Érv. és az annak végrehajtásáról rendelkező egyéb jogszabályok alapján jár el; b) az örökségvédelem szabályainak [63. § (2) bekezdése] megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését; c) műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani. (2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti. (3) Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a Hivatal örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti; b) kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással); c) elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését; vagy d) kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését. (4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. (5) A Hivatal által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 68. § (1) A Hivatal kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti: a) a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását; b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak. (2) A Hivatalt terheli az (1) bekezdés alapján elrendelt munkálatok örökségvédelmi többletköltsége.

A tűrési kötelezettség 69. § (1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a Hivatal által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat. (2) Az elrendelt munkák csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatják tartósan a kulturális örökséghez tartozó javak rendeltetésszerű használatát. 70. § A kulturális örökség állapotának megőrzése érdekében az állagvédelemhez szükséges átlagos mértéket meg nem haladó jogszerűen előírt korlátozás, tilalom vagy kötelezés kártalanítási igényt nem keletkeztet.

Nyilvántartások

71. § A Hivatal központi hatósági nyilvántartást vezet: a) a régészeti lelőhelyekről; b) a régészeti feltárási engedélyekről; c) a műemlékekről, ennek keretén belül a listára felvett műemléki értékekről; d) a védetté nyilvánított kulturális javakról; e) a kiviteli engedélyekről; f) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, valamint g) az a-f) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról. 72. § (1) A hatósági nyilvántartás nyilvános, és hitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a Hivatal a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést külön jogszabály alapján korlátozhatja. (2) A nyilvántartás a kulturális örökség elemeinek azonosításához szükséges adatokat és tényeket tartalmazza. (3) A 71. § a) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot - az eljárásban részt vevő ügyfelek nagy számára tekintettel - a Hivatal hirdetményi úton is közölheti. 73. § A védetté nyilvánított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza: a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat; b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét; c) a tulajdonszerzés idejét és módját; d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét; e) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. 74. § A régészeti, illetve a műemléki védettség tényének fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

A hatósági eljárások szabályai 75. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni. (2) A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a közigazgatási hatósági eljárásban a hatósági jogkört első fokon a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységek, másodfokon a Hivatal elnöke gyakorolja. (3) Az ügyintézési határidő: a) ha a Hivatal építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, 90 nap; b) az előzetes nyilatkozat, valamint ha a Hivatal műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, 60 nap; c) amennyiben a Hivatal szakhatóságként jár el, 30 nap; d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentéstől számított 45 nap; e) az eljárás megindításáról szóló értesítés [Ket. 29. § (3) bekezdés b) pont] esetén 8 nap; f) a hiánypótlási felhívás [Ket. 37. § (2) bekezdés], és a hatósági bizonyítvány [Ket. 83. § (3) bekezdés] kiadása esetén 15 nap.

A kulturális örökség elemeinek hozzáférhetővé tétele 76. § (1) A védett kulturális örökség tulajdonosai kötelesek a Hivatalnak - előzetes egyeztetés alapján - lehetővé tenni az örökség egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását. (2) Indokolt esetben műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a Hivatal úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon. 77. § (1) Régészeti parkot, illetve régészeti bemutatóhelyet csak régészeti emlékek bemutatására lehet létesíteni. (2) A régészeti parkok és bemutatóhelyek működésére vonatkozóan a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény muzeális intézményekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 78. § A Hivatal élet-, illetve vagyonbiztonság, továbbá a védett érték megóvása érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a látogatást, megtekintést.

79. § A védetté nyilvánított kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek érdekében a Hivatal kötelezheti a tulajdonost, hogy a védetté nyilvánított javakat kiállítás, illetve tudományos kutatás céljára közgyűjtemények számára rendelkezésre bocsássa. A tulajdonos érdekeinek figyelembevételével a kulturális javak átadásának időpontjáról, időtartamáról és feltételeiről a közgyűjtemény a tulajdonossal megállapodást köt. 80. § A kulturális örökség hozzáférhetővé tételénél törekedni kell a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megvalósítására.

Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása 80/A. § (1) Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen: a) a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai; b) a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei; c) az örökségvédelmi bírságból befolyt bevételek; d) egyéb pénzügyi eszközök, így da) adókedvezmények, db) illetékkedvezmények. (2) Az (1) bekezdés da) és db) pontjai szerinti kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek. 81. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az érintett költségvetési fejezeten belül - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a KVI előirányzatai között - az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni: a) a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása; b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása; c) a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák; d) kisajátítás; e) állami elővásárlás; f) kártalanítás; g) a régészeti emlék vagy lelet felfedezőjének jutalmazása; h) műemléki helyreállítása; i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok; j) a műemléki többletköltség; k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok; l) nyilvántartási feladatok; m) a Hivatal által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása; n) örökségvédelmi érdekű tudományos kutatási feladatok ellátására és szervezésére; o) örökségvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztési és képzési feladatok ellátására; p) e törvényben meghatározott világörökségi és egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit.

Örökségvédelmi bírság 82. § (1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól. (2) Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A bírságot a Hivatal szabja ki. (4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell: a) a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét, b) az okozott kár nagyságát.

83. § A bírság kiszabásának nincs helye, a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a Hivatal tudomására jutásától számítva egy év, vagy b) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől tíz év eltelt. 84. § A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A bírságot kulturális örökségvédelmi célokra kell fordítani. 85. § A bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat és a bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg.

Elővásárlási jog 86. § (1) A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37-40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg a) ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog; b) védetté nyilvánított kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházása esetében. (2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a Hivatal kezdeményezi. (3) Az állam elővásárlási jogát a Hivatal gyakorolja. (4) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog.

Kisajátítás örökségvédelmi érdekből 87. § (1) A Hivatal kisajátítási eljárást kezdeményezhet, ha a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha az érintett ingatlan a) tulajdonosa magatartásával a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy a műemlék fennmaradását veszélyezteti; b) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék feltárásához, védőövezetének kialakításához, megközelítéséhez, bemutatásához közérdekből szükséges; c) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból közérdek. (2) A kisajátításra egyebekben a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet és a 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Európai jogszabályokhoz közelítés 88. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 3911/92/EGK rendelete a kulturális javak kiviteléről, b) a Bizottság 752/93/EGK rendelete a 3911/92/EGK rendelet végrehajtásáról.

IV. Rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés 89. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokra kell alkalmazni. (2) A melléklet e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések 90. § Az e törvény hatálybalépése előtt védetté nyilvánított műemlékek és műemléki jelentőségű területek környezete a törvény alapján műemléki környezetnek minősül, kivéve, ha azt a korábbi védetté nyilvánító döntés más területnagyságra állapította meg. 91. § E törvény nem érinti a kulturális örökség elemeinek a korábbi jogszabályok alapján megállapított védettségét. 92. §

Felhalamazások 93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben: a) szabályozza az örökségvédelmi bírsággal kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat; b) létrehozza a Hivatalt; c) szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének előmozdítására. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a) a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályait; b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályait; c) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására vonatkozó szabályokat; d) a régészeti feltárások részletes szabályait, és a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét; e) a régészeti lelőhelyek fenntartható használatát; f) a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat; g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat; h) a műemléken történő reklámelhelyezés szabályait; i) az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat; j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályait; k) a kulturális örökséggel kapcsolatos tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit; l) a könyvtárakban levő muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos külön szabályokat; m) a Hivatalra és annak eljárására vonatkozó részletes szabályokat; n) az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben a világörökségi területek kezelési tervére vonatkozó részletes szabályokat.

Módosítások 94. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

(11) (12) (13) (14) (15) 95. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ának p) pontjában az „irányadóak.” szövegrész helyébe az „irányadóak;” szövegrész, 4. §-ában a „levéltári anyag” szövegrész helyébe a „maradandó értékű iratok” szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében a „védett levéltári anyagra” szövegrész helyébe a „védetté nyilvánított maradandó értékű magániratra” szövegrész, 13. §-ának b) pontjában a „gyűjti (jogszabály alapján vagy ajándékként átveszi, illetőleg megvásárolja),” szövegrész helyébe a „jogszabály alapján átveszi, illetőleg gyűjti,” szövegrész, 17. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az „a kutatási korlátozás alól felszabadult iratok jegyzékét;” szövegrész helyébe az „és működésük fontosabb adatait;” szövegrész, 22. §-ának (1) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe az „a kutatni kívánt téma megjelölését tartalmazó kérelemre” szövegrész, 30. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „Magyar Országos Levéltárnál” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál” szövegrész, 30. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „Magyar Országos Levéltár” szövegrész helyébe a „levéltári szakfelügyelet” szövegrész lép. 96. § 97. § (1) (2) 98. § 99. § Ahol jogszabály Országos Műemlékvédelmi Hivatalt, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatóságát vagy Kulturális Örökség Igazgatóságot említ, azon az e törvényben meghatározott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt kell érteni.

Hatályon kívül helyezések 100. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény, valamint a módosításáról rendelkező 1998. évi LXXXVI. törvény 49. §-a és a 2000. évi XXVI. törvény, b) az 1997. évi CXL. törvény címéből a „kulturális javak védelméről” szövegrész, 5. §-ának (5)-(6) bekezdése, 737. §-ai, 38. § (3) bekezdése, a 44. §-a előtti címből és a 44. § szövegéből a „gyűjtőkörű” kifejezés, a 46. §-ának (4) bekezdése, az 50-51. §-ai, az 52. § c) pontjának első francia bekezdése és d) pontja, 89. §-a, 98. §-ának (4)-(7) bekezdése, 99. §-a, 100. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 100. §-ának (2) bekezdése, 100. §-a (3) bekezdésének a)-c), valamint h) és k) pontjai, 100. § (4) bekezdése, 1. számú mellékletének x)-zs) pontjai, c) az Ltv. 8. §-ának a) pontja, 10. §-ának (4) bekezdéséből a „valamint a Legfelsőbb Bíróság” szövegrész, 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja, c) pontjából a „valamint vezeti a védett levéltári anyag központi nyilvántartását” szövegrész, 17. §-a (2) bekezdésének l) pontjából az „a 33. § (5) bekezdésében és” szövegrész, 34. §-ának (4) bekezdése, továbbá 34/D. §-a, d) az 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata, e) az 1999. évi XLIII. törvény 3. § e) pontjából „a műemléki védelem alatt álló, vagy” szövegrész és a 15. § (3) bekezdésének d) pontja.

Melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez Az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke 1. BUDAPEST I. kerület 1.

2. 3. 4. 5.

A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel Szent György tér 1., 2. Sándor-palota Szent György tér 4., 5., 6., Szent Királyi Palota (A-B-C-D-E-F épület), a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, György u. 2. erődrendszer, a Ny-i és D-i várkert, Teleki-palota és udvari istálló területe és maradványai Szent György tér 3. Honvéd Főparancsnokság Színház u. 1-3. karmelita templom Színház u. 5-11. karmelita rendház Ybl Miklós tér 2-6. Várkert bazár és csatlakozó lakóházak Anna u. 1. (Tárnok u. 18.) lakóház Apród u. 1-3. Semmelweis Ignác szülőháza Dísz tér 15. De la Motte-palota Döbrentei tér 9. Rudas fürdő

6. 7.

Kapisztrán tér 2., 3., 4. Kapisztrán tér 6.

8. 9. 10.

Táncsics Mihály u. 1. Táncsics Mihály u. 7. Táncsics Mihály u. 9.

Nándor laktanya a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai lakóház Erdődy-palota József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof

6457 6452/1, 6452/3, 6453/2, 6456/1

6462 6459 6460 6452/2 6501 6332 6471 5542, 5539, 5540, 5541 6636 6639/1, 6639/2 6540, 6541 6545, 6542 6546

II. kerület 11. 12.

Bem J. u. 20. Budakeszi út 91-95.

Ganz törzsgyár budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai

13. 14.

Fő u. 82-86., Ganz u. 4. Frankel Leó út 39-41., Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11. Hűvösvölgyi út 78., Fekete István u. 1-3. Mecset u. 14. Szajkó u. 14-16., Fekete István u. 11. Pesthidegkút, Templom u. 1214.

Királyfürdő Császárfürdő

13545/2 10897/2, 10896, 10894/4, 10898, 10900, 10899, 10894/5 13578 14479/2

Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai

11117/16

Gül Baba türbéje Nyék középkori templomának romjai

13431 11117/23

Klebelsberg-kastély

54281

15. 16. 17. 18.

III. kerület

19. 20. 21. 22. 23. 24.

Aquincum, Szentendrei út 139. Fő tér 1. Óbudai sziget, Hajógyár Meggyfa u. Pacsirtamező u. 2-14. Szentendrei út

római polgárváros romegyüttese Zichy-kastély épületegyüttese az aquincumi helytartó palotájának romjai római ház romjai római katonai amfiteátrum romjai római polgárvárosi amfiteátrum romjai

19343/8 18019 18386/4 18529/20 17599 19416

24186 24513 24166/1, 24166/2 (park) 24894 24891 24898 24314 24429/1

V. kerület 25. 26. 27.

Ferenciek tere 6. József A. u. 6. (Nádor u. 2.) Károlyi M. u. 16.

Egyetemi Könyvtár Pollack Mihály háza Károlyi-palota és Károlyi-kert

28. 29. 30. 31. 32.

Kossuth L. tér 1., 2., 3. Kossuth L. tér 11. Kossuth L. tér 12. Március 15. tér Vigadó tér 2.

Országház Földművelésügyi Minisztérium kúria Contra Aquincum romjai Pesti Vigadó

VI. kerület 33. 34. 35. 36.

Andrássy út 22. Andrássy út 67. Andrássy út 69. Andrássy út 71.

Magyar Állami Operaház régi Zeneakadémia régi Műcsarnok Képzőművészeti Főiskola

37. 38. 39.

Bajza u. 41. Liszt Ferenc tér 8. Teréz körút 51-53.

régi pesti Kálvária Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Nyugati pályaudvar felvételi épülete

29209 29498 29499 29500, 29501, 29502 28345 29406 28224/9

VIII. kerület 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Baross tér 11. Bródy S. u. 4. Illés u. 25. Kerepesi temető

Múzeum krt. 4-8. Múzeum krt. 14-16. Múzeum u. 7. Múzeum u. 11. Ötpacsirta u. 2. Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.) 50. Pollack Mihály tér 4. 51. Pollack Mihály tér 10. (Múzeum u. 4.) 52. Üllői út 80-82. Ludovika tér 1.

Keleti pályaudvar felvételi épülete lakóház Festetics-villa és pálmaház a Füvészkertben a temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt Tudományegyetem Magyar Nemzeti Múzeum Hadik palota Károlyi-palota Almásy-Andrássy-palota Festetics-palota

32951/1 36559/4 36177 38821/2 36558/5 36560 36565 36563 36581 36587/2

Esterházy-palota Károlyi-palota

36582/3 36582/1, 36582/2

Ludovika főépülete, együttese és parkja

36030

IX. kerület 53. 54.

Fővám tér 7-9. Üllői út 33-37.

Fővámház Iparművészeti Múzeum

37058 36862

Citadella albertfalvai római tábor romjai Budapesti Műszaki Egyetem épületei

5412 43584/1 5534

Szépművészeti Múzeum Műcsarnok Millenniumi Emlékmű Földtani Intézet Vajdahunyad vára

29732/1 29732/1 29732/1 32827 29732/1

232438, 232435, 232436, 232437, 232422, 231745 232420, 232421, 232422, 232418, 232419, 232435

XI. kerület 55. 56. 57.

Gellérthegy Hunyadi János út Műegyetem rakpart 1., 2., 3., 4., 5., 6.

XIV. kerület 58.

Hősök tere műemléki együttese Dózsa György út 39-41. Dózsa György út 37. Hősök tere 59. Stefánia út 14. 60. Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget XXII. kerület 61.

Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15.

Rudnyánszky-kastély együttese és parkja

62.

Szigetköz, Szent Flórián tér (Zsák u. és MÁV vasútvonal között)

római tábor romjai

2. BARANYA MEGYE 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.

DUNASZEKCSŐ Rév u. 4. KÁSÁD, Rákóczi út 28. MAGYAREGREGY PÉCS, Apáca u. 14. PÉCS, Nyár u. 8. PÉCS, Minaret tér (Rákóczi út) PÉCS, Szent István tér PÉCS, Szepessy I. u. 3. PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy PÉCSVÁRAD SIKLÓS SZÁSZVÁR Templom tér 2. SZIGETVÁR

Jankovich-kúria

732/2

horvát tájház Márévár ókeresztény sírkápolna Idrisz Baba türbéje Jakováli Hasszán pasa dzsámija ókeresztény mauzóleum Egyetemi Könyvtár pálos templom- és kolostorrom vár vár vár vár

72 0196 18387/B/1 4955 4127 18392/1 18366 089/5 1281 1174 278 1733

3. BÁCS-KISKUN MEGYE 76.

KECSKEMÉT

ferences kolostor

478/1

77.

Katona J. tér 2. LAJOSMIZSE Alsóbene 225.

tanyamúzeum

056/3

4. BÉKÉS MEGYE 78.

79.

80. 81. 82.

GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese Várfürdő út gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal Kossuth u. 15. Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese és parkja Várfürdő út 2. lovarda MEZŐHEGYES, az Állami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékegyüttes Csekonits park víztorony és szivattyúház Hild János utca központi magtár Kossuth u. 41-43. sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület Kozma F. u. 6. üzemi konyha, csikóscsárda Kozma F. u. 14. kettős tiszti lak Kozma F. u. 28. déli nagy diadalív Kozma F. u. 28. déli reprezentatív kaszárnya (ma lakóház) Kozma F. u. 30. ménesparancsnoki épület (ma székház) Kozma F. u. 32. Északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius) Kozma F. u. 32. Északi nagy diadalív Kozma F. u. fedeles lovarda Kozma F. u. központi istálló Kozma F. u. harangláb a Hotel Nonius előtt Posta u. 1. vadászvendéglő 18-as major, Ómezőhegyes gabonaüzemi zabsilótorony 18-as major. Ómezőhegyes 1. és 2. számú csikóslak 18-as major, Ómezőhegyes sertéstelepi zabsilótorony 21-es major, Kamarás harangláb 21-es major, Kamarás magtár 23-as major, Fűperegpuszta zabsilótorony 39-es major, Árkospuszta zabsilótorony és harangláb 48-as major, Külsőpereg-puszta csikóslak 56-os major zabsilótorony 57-es major, Peregpuszta elevátor-magtár 57-es major, Peregpuszta komlószárító 57-es major, Peregpuszta harangláb 66-os major, Csatókamarás zabsilótorony 79-es major, Komlósfecskészabsilótorony puszta SZABADKÍGYÓS, Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja Kastély u. SZARVAS Bolza-kastély és parkja Szabadság u. 2. SZARVAS Csáky-kastély és parkja Anna-liget

2634/2 2637/1, 2637/2 2641/1 905/2 677/1 818, 820 870/1 860/5/A 725/2 704 704 726 725/3 730 729 729 8 04/10 1034/4 1041/8 0417/17 0417/18 0264/6 056/7 0121/3 0203/40 0185/1 0191/14 0191/15 0369/5 038 384 1 01294/3

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95.

96.

97. 98. 99. 100. 101. 102.

BOLDOGKŐVÁRALJA EDELÉNY Borsodi út 7. FÁJ Bolt u. 1. FÜZÉR Várhegy FÜZÉRRADVÁNY Kossuth u. 2. GÖNC Kossuth u. 85. és 85/A GÖNC Dobogóhegy KOMLÓSKA Rákóczi u. 50. KURITYÁN MARTONYI Háromhegy MÁD Rákóczi u. 75. MISKOLC Bükkszentlélek MISKOLC Diósgyőr Vár u. MISKOLC Hámor Újmassa ÓNOD PÁCIN Kossuth-kert SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 19-21. SZOMOLYA Toldi u. 28-30. SZÖGLIGET Várhegy TARD Béke u. 55. és 57.

várrom L’Huillier-Coburg-kastély és parkja

1118/1 48

Fáy-kastély

17

várrom

0161

Károlyi-kastélyegyüttes és parkja

247, 2/a-1

huszita ház

1126/1

pálos templom- és kolostorrom

065/5

rutén tájház

195

pálos templom- és kolostorrom pálos templom- és kolostorrom

040/2 022/1

zsinagóga

878/5

pálos templom- és kolostorrom

01108/2

vár

32827/1, 32818/1

őskohó

01130

várrom Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély és parkja

0156 1/1, 1/2

Rákóczi-várkastély és parkja

169

barlanglakás és udvara

277, 278, 279

Szádvár romjai

076/5

tájház

1257, 1256

6. CSONGRÁD MEGYE 103. FÁBIÁNSEBESTYÉN Gádorosi műút Külső dűlő 48. 104. SZEGVÁR Kossuth tér 1.

Cserna-féle szélmalom

080/13

Károlyi-kastély

789

7. FEJÉR MEGYE 105. ALCSÚTDOBOZ Alcsút 106. BICSKE Kossuth u. 42. 107. CSÁKVÁR Kastélypark u. és Szent Vince u.

Habsburg-kastély maradványai és parkja

078

Batthyány-kastély és parkja

1896/1, 1906

Esterházy-kastély együttese és parkja

108. CSÓKAKŐ 109. DÉG Hunyadi u. 11.

várrom Festetics-kastély, „Hollandi ház” és kastélypark

110. FEHÉRVÁRCSURGÓ Petőfi u.

Károlyi-kastély és parkja

111. FÜLE Széchenyi u. 107. 112. ISZKASZENTGYÖRGY, Kossuth tér 1. 113. LOVASBERÉNY Fehérvári u.

tájház

193/1, 193/2, 194, 195, 196, 214/1, 214/7, 214/9, 214/10, 214/11, 214/12, 214/13, 214/15, 214/16, 0246 018/3 1102, 1101, 0123/1, 0123/4, 0123/5 023/5, 023/6, 591, 592, 610/1, 610/2, 610/3, 610/4, 611, 612, 615/1, 618 189

114. MARTONVÁSÁR, Emlékezés tere 115. NÁDASDLADÁNY, Április 4. u. 116. SOPONYA Nagyláng Dózsa Gy. u.

Brunszvik-kastélyegyüttes és parkja

1, 2, 525, 528/1, 528/2, 529, 530 1010, 1011/1, 1011/2, 0178/2, 0178/3, 0182 174

Nádasdy-kastély és parkja

242/3, 242/2

Zichy-kastélyegyüttes és parkja

romkert, koronázó templom romjai

367, 368, 369, 370, 371/1, 371/3, 371/4, 371/5, 373, 374, 400 134, 399

Gorsium

025, 026, 028

117. SZÉKESFEHÉRVÁR, Koronázó tér 118. TÁC Fövenypuszta

Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyegyüttes és parkja Cziráky-kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Cziráky-kastélyegyüttes és parkja 119. DÉNESFA Fő u. 19. 120. FERTŐD, Esterházy-kastély teljes műemléki együttese: erdő Kelemente-patak erdő út

111, 117, 118/1

015 016 017 018

erdő út erdő erdő út út vendéglő út út erdő erdő út erdő erdő szántó út szántó út park Gránátos ház I. út sportpálya Gránátos ház II. út járda út ipartelep, rakodó iparvasút iroda beépítetlen terület út park út kastély park híd, sétány park járda udvarosház uradalmi épület út muzsikaház lovarda beépítetlen terület kertészet, üvegházak, kutyaház park

019/2 020 021/1 021/2 022 023/1 023/2 023/3 024 025/1 025/2 026 027/1 027/2 0202 0223/1 0224 126 127/2 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137/1 137/2 138 139 140 141 142 143 144 145 225 227/1 322 324/1 327/2 327/4 327/6 327/7

út vízmű park park út út út tiszttartói ház Marionett Színház télikert kerti ház út beépítetlen terület beépítetlen terület lakóház út víztorony uradalmi épület uradalmi épület uradalmi épületek út út uradalmi cselédházak uradalmi cselédházak út magtár közmű beépítetlen terület út park püspöki kastélyegyüttes és kertje

121. FERTŐRÁKOS Fő u. 153. 122. GYŐR megyeháza Liszt Ferenc u. 13. 123. GYŐR Apátúr-ház Széchenyi tér 5. 124. MIHÁLYI Dőry-kastély és parkja Korona u. 1. 125. MOSONMAGYARÓVÁR vár és erődrendszer Pozsonyi út 88. 126. NAGYCENK, Széchenyi-kastély és műemléki együttese: Kiscenki út 3. park Vöröskastély (kastélyszálló) méntelep Széchenyi Emlékmúzeum virágház (kastélyszálló)

328 329 330/1 330/2 330/3 331 332 333 334 335 336 337 338/1 338/2 339/2 340 341 342/5 342/6 343 344/1 345 346/2 346/4 347 348/1 348/3 348/4 350 1229/1 876, 877, 875 6687 6870 364, 366 313/10, 312/1, 312/2

658/1 658/2 658/4 658/5 658/6

127. SOPRON Fő tér 6. 128. SOPRON Fő tér 7. 129. SOPRON Fő tér 8. 130. SOPRON Templom u. 2-4. 131. SOPRON Új u. 11. 132. SOPRON Új u. 22-24. 133. SZANY Kossuth u. 2-6.

őrépületek méntelep vízmű, szennyvíztelep csatorna hársfasor Fabricius-ház

660 558 559 560 673, 0159/1 192, 193, 194

Tábornokház

195, 196

Storno-ház

197, 198

Esterházy-palota

189, 188

zsinagóga

52

zsinagóga

24, 25

püspöki kastélyegyüttes és parkja

1162/1

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE 134. DEBRECEN Déri tér 1. 135. DEBRECEN, Egyetem tér 1. 136. DERECSKE Nyárfa utca 30. 137. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Kossuth u. 1. 138. HORTOBÁGY a 33. sz. főút (71+879 szelvény) 139. HORTOBÁGY Petőfi tér 1. 140. HORTOBÁGY Petőfi tér 141. NAGYKEREKI, Bocskai tér

Déri Múzeum

8315

Kossuth Lajos Tudományegyetem

22246/1

tájház

1949

Hajdúkerületi Székház

3718

Nagyhortobágyi kőhíd

96/4

Nagyhortobágyi csárda

1

egykori szekérállás

97

Bocskai várkastély és magtár

610/1, 610/2

10. HEVES MEGYE 142. BOCONÁD Szabadság tér 14. 143. EGER Dózsa György tér 3. 144. EGER

Szeleczky-kastély és parkja

610/9

Validé Szultana török fürdő romjai

5033, 5031, 5032

vár és erődrendszer romjai

145. EGER Knézich K. u. 146. ERDŐTELEK

minaret

5488, 5440, 5472, 5481, 5489, 5833/1 5072/2

Buttler-kastély és parkja

364, 365/2, 365/3,

Fő u. 129. 147. HATVAN Kossuth tér 148. NOSZVAJ Dobó u. 10. 149. PARÁD Sziget u. 8. 150. SIROK

Grassalkovich-kastély és parkja

365/4, 365/5, 365/6 2713/4

De la Motte-kastély és parkja

545/1

falumúzeum

123

várrom

0193

11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE 151. BAJNA Május 1. tér

Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkja: kastély park, út uradalmi istálló

152. DÖMÖS prépostsági romok Felsőfalu dűlő 153. ESZTERGOM vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese Szent István tér 1. 154. ESZTERGOM pálos kolostorrom Pilisszentlélek 155. KISBÉR volt Magyar Királyi Lovarda Szabadság park 6. 156. KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese Igmándi erőd Monostori erőd Csillagerőd 157. OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese kastély toronyrom remeteházak

központi udvar jégverem, erdő gazdasági épület kápolna és erdő gyep erdő étterem (gyep) gyep tó, mocsár udvar

566 565/2, 563, 564, 567/1, 568/1, 568/2, 116/6 403 16241, 16242 061 1598, 1599/1, 1071 1171 1948 803 074/20 074/8 074/1, 074/2, 074/3, 074/4, 074/5, 074/6, 074/7, 074/9, 074/10, 074/11, 074/12, 074/13, 074/14, 074/15, 074/16, 074/17, 074/18 074/19 072 073 083 075 076 078 061/9 062 032/1, 032/2,

158. OROSZLÁNY, Vértesszentkereszt 159. TATA Hősök tere 7., 8., 9/A 160. TATA Hattyúliget u. 40. Néppark 161. TATA Váralja u. 1-3.

Bencés templom- és kolostorrom Esterházy-kastély és melléképületei, park Esterházy kerti lak, műrom és mecset

a vár együttese

032/3 0199/5 1852, 1853, 1854, 1855, 1851 3306/4, 3304/12, 3308/2 1874/1, 1874/2, 1873, 1875

12. NÓGRÁD MEGYE 162. BALASSAGYARMAT Madách u. 2. 163. DRÉGELYPALÁNK 164. HOLLÓKŐ Kossuth u. 82. 165. HOLLÓKŐ 166. MÁTRAVEREBÉLY Szentkút (Meszes tető) 167. SALGÓTARJÁN 168. SZÉCSÉNY Ady E. u. 7.

megyei börtön

447

várrom Palóc Múzeum

058 49/1

várrom remetebarlang

057/1 0135/1

Salgó várrom Forgách-kastély, park és várkert

036 106, 155/2

13. PEST MEGYE 169. ABONY Tószegi u. 51. 170. ACSA Petőfi u. 171. ASZÓD Szabadság tér 7. 172. DABAS-GYÓN Kossuth u. 7. 173. ÉRD Mecset u. 174. FÓT Vörösmarty tér 2.

Vigyázó-kúria

4160/6

Prónay-kastély és parkja

4

újabb Podmaniczky-kastély és parkja

181, 182

Halász Móric-kúria és parkja

4795

minaret

24357

Károlyi-kastély együttese és parkja

175. GÖDÖLLŐ Szabadság tér 1.

Grassalkovich-kastély együttese és parkja

176. GÖDÖLLŐ 177. GÖDÖLLŐ Babatipuszta 178. GYÖMRŐ

vasútállomás királyi váróterme istállókastély

1552, 1553, 1562, 1565/1, 1565/2, 0242 5848, 5850, 5851/3*, 5851/4*, 5852, 5853/2, 5853/3, 5853/4, 5854, 5855, 5856/1, 5856/2 5893/2 0268

Teleki-kastély és parkja

632, 583

Teleki u. 118. 179. NAGYKŐRÖS Kecskeméti u. 27/B 180. PÉCEL Kálvin tér 1. 181. PILIS Kossuth u. 31. 182. PILISSZENTKERESZT Romterület 183. POMÁZ Templom tér 3. 184. RÁCKEVE Kossuth u. 95. 185. VÁC Köztársaság u. 186. VÁCHARTYÁN Veres Pálné u. 5. 187. VISEGRÁD Fő u. 25-35. 188. VISEGRÁD Fő u. 37-41. 189. VISEGRÁD Fő utca Salamon-torony u. Várhegy 190. VISEGRÁD Sibrik-domb 191. VISEGRÁD Sibrik-domb 192. ZSÁMBÉK Régi templom u.

Halász-Tanárky-kúria

2942/4

Ráday-kastély és parkja, márványistálló

2, 3/1

Beleznay-Nyáry-kastély és parkja

1753

ciszterci apátság romjai

05/1, 05/2

Teleki-kastély

640/1

Savoyai-kastély és parkja diadalív

75, 52, 53, 76/1, 2954/1 2148

Rudnay-kastély

1/1, 1/3, 2, 3, 726

a királyi palota teljes romterülete

22, 23, 24, 25, 26

ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek

esperesi templom romjai

27/1, 27/2, 28, 29/1, 29/3 56, 1/4, 169/2, 0125/9, 11, 1079, 0125/8, 0125/5, 0125/14-19 1089, 1090, 0100/2 1082/3

premontrei prépostság romjai

941

erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár (Salamon-torony) Fellegvár és a csatlakozó várfalak

római castrum és X-XI. századi várispánság romjai

14. SOMOGY MEGYE 193. BALATONSZENTGYÖRGY Csillagvár u. 68. 194. BALATONSZENTGYÖRGY Irtási dűlő 195. ISTVÁNDI Kossuth u. 59. 196. SOMOGYVÁR Várhegy 197. SZENNA Árpád u. 38. 198. ZAMÁRDI Szántódpuszta

tájház

35, 36

csillagvár

043

tájház

212

Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai

0150

tájház

191/1

majorsági épületegyüttes

199. ZAMÁRDI Fő u. 83.

tájház

4470, 4471, 4472, 4473, 4474, 4476, 4477, 4481 2395

15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 200. NYÍRBÁTOR, a Báthori-várkastély területe Édesanyák útja Vár u. 1. Báthori-várkastély, magtár 201. SZABOLCS földvár Földvár u. 202. TARPA szárazmalom Árpád u. 203. TUZSÉR Lónyay-kastély és parkja Ady E. u. 2. 204. TÚRISTVÁNDI vízimalom Zrínyi M. u. 205. VAJA Vay-kastély és parkja Damjanich u. 79.

2507 2451/1 1, 2, 4 1020/2 885 303 3

16. TOLNA MEGYE 206. LENGYEL 207. OZORA 208. DUNAFÖLDVÁR Rátkay köz 2. 209. SIMONTORNYA Vár tér 10. 210. KÖLESDFELSŐHÍDVÉGPUSZTA

Apponyi-kastély és parkja Ozorai Pipo vára török torony

16 1596 1030

vár

1447

Hiemer-Jeszenszky-kastély

0310

17. VAS MEGYE 211. BOZSOK Rákóczi u. 1. 212. BOZSOK Rákóczi u. 101. 213. BÜK Gyár u. 29. 214. CÁK Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28, 29., 30., 31., 32. 215. CSÁKÁNYDOROSZLÓ Fő u. 9-13. 216. HEGYHÁTSZENTPÉTER Béke u. 86. és 88. 217. JÁNOSHÁZA Vár u. 50-54. 218. KÖRMEND Gr. Batthyány L. u. 1. 219. KŐSZEG Rajnis J. u. 9.

Sibrik-kastélyegyüttes és parkja

2, 4

Batthyány-várkastély romja és kertje Szapáry-kastélyegyüttes és parkja

268/12, 268/20 út, 270 607

gesztenyés pincesor

1286

Batthyány-kastélyegyüttes és parkja

1/1, 1/2, 2/1

tájház

199, 200

Erdődy-Choron-várkastély és parkja

1180

Batthyány-Strattmann-várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei Jurisics-vár teljes együttese

1, 2/1, 2/2, 2/3, 3, 4, 5, 6/2 1822, 1823, 1824/1, 1824/3, 1824/4, 1825, 1826, 1827

220. SÁRVÁR Várkerület 1. 221. SZALAFŐ Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A. 222. VASSURÁNY Vasút u. 2. 223. VASSZÉCSENY Munkás u. 3.

Nádasdy-várkastély és kertje

1

népi műemléki együttes

485, 524

Schilson-kastély és parkja

194/2, 196/1, 196/2, 196/3, 197 344

Ó-Ebergényi-kastély és parkja

18. VESZPRÉM MEGYE 224. ALSÓÖRS Petőfi köz 7. 225. BADACSONYTOMAJ Szegedy Róza u. 137. 226. BAKONYBÉL Fő u. 15. 227. CSESZNEK Vár u. 228. CSOPAK Kisfaludy u. 28. 229. DABRONC Ötvös-puszta 230. DEVECSER Petőfi tér 5. 231. DOBA

232. DOBA 233. DÖRGICSE Fő u. 234. DÖRGICSE 235. DÖRGICSE Pusztatemplomi dűlő 236. GYULAKESZI, Csobánc-hegy 237. KÉKKÚT Fő u. 55. 238. KŐVÁGÓÖRS 239. KŐVÁGÓÖRS Petőfi u. 18. 240. MAGYARPOLÁNY Petőfi u. 4. 241. NAGYVÁZSONY Bercsényi u. 21. 242. NAGYVÁZSONY Vár u. 243. NAGYVÁZSONY Barátipuszta 244. NEMESVÁMOS

gótikus ház, ún. török adószedőház

772

Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház

039/11

tájház

437

várrom

0158/1

vízimalom

1179

Szegedy-kastély és kúria

333, 318/1

vár, Esterházy-kastély

Somló vár romjai felsődörgicsei kettős templom romja

616, 619/10, 620/3, 620/4 0219, 0222/2, 0222/3, 0222/5, 0222/6 0160/11 30

alsódörgicsei templomrom kisdörgicsei templomrom

0157 0266/2

várrom

070

tájház

105

ecséri templomrom tájház

9289 538

tájház

467

Schumacher-ház

522

Kinizsi-vár romjai

453, 454

pálos templom- és kolostorrom

0111

római villagazdaság, likasdombi halomsír

089/3, 092/6,

Erdődy-kastély és parkja

Balácapuszta 245. ÖRVÉNYES Szent Imre u. 1. 246. PÁPA Fő tér 1.

247. PÁPA Március 15. tér 12. 248. SÜMEG Szent István tér 10. 249. SÜMEG Várhegy 250. SZIGLIGET 251. TÉS Táncsics M. u. 17., 32. 252. TIHANY Batthyány u. 18-20. 253. VÁRPALOTA Szabadság tér 1. 254. VESZPRÉM Veszprémvölgyi u. 255. VESZPRÉM Gyulafirátót Kolostor u. 256. VESZPRÉMFAJSZ

vízimalom Esterházy-kastélyegyüttes: kastély, istálló, park, várkert és vízfolyások

092/141 1

Kluge-féle kékfestőüzem

1 5/2 2, 3, 6402/9, 6403, 6406, 6408, 6409, 6410, 6413/4, 6412 233, 130

püspöki palota

1422/3

vár

1532

várrom szélmalmok

07 469, 461

halászcéh-ház és gazdaház

135

Thury György vára

1

veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai

6438/2, 6438/4

premontrei templom- és kolostorrom

664

középkori templomrom

030/9

19. ZALA MEGYE 257. EGERVÁR várkastély Vár u. 258. KESZTHELY Georgikon és majorja teljes együttese Bercsényi u. 65. Georgikon u. 20. 259. KESZTHELY, Festetics-kastélyegyüttes és parkja: Kastély u. 1. kastélymúzeum Bástya u. 2. Bástya u. 4. Bástya u. 6. Georgikon u. 21. kertészet Georgikon u. 21/A Georgikon u. 21/B

Georgikon u. 21/C Soproni u. 2. Lehel u. 2. kastélypark

073 1418/4, 1418/1

2008 2005, 2006 2004 2003 2009 2010/1 2010/2, 2010/3, 2010/4, 2010/5, 2010/6, 2010/7 2011 2007 2450 1687/1, 1687/2, 1687/3, 1687/4

260. KESZTHELY Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese Kastély u. 11. Georgikon u. 1. 261. KESZTHELY, Fenékpuszta: műemléki együttes római kori épületmaradványok

várrom Batthyány-kastély, park és híd

0420, 0452, 0453, 0454, 0455, 0456, 0457, 0458/1, 0458/2 0415, 0416, 0418/1, 0418/2, 0420, 0421/1, 0421/2, 0421/3, 0421/4, 0424, 0425, 0426/1, 0437/1, 0437/2, 0462/1, 0462/3, 0462/4 0144/15 248, 0364/4

várrom

045/14

bazilika romjai

090

vár és apátság romjai

083/6, 083/7, 087/5

Festetics-kúria és gazdasági épület

262. REZI 263. ZALASZENTGRÓT Zala u. 1. 264. ZALASZÁNTÓ Tátika 265. ZALAVÁR Récéskút 266. ZALAVÁR Vársziget

2028, 2026, 2027