ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.), A 36/2005. (IX. 14.), A 18/2006. (III. 30.), A 28/2007. (VI. 13.), A 41/2007. (VI. 29.), A 16/2008. (IV. 7.), A 20/2008. (V. 7.), A 36/2009. (VIII. 27.), A 40/2009. (IX. 30.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.)1 RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.)2, A 12/2003. (VI. 5.)3, A 7/2004. (II. 23.)4, A 36/2005. (IX. 14.)5, A 18/2006. (III. 30.)6, A 28/2007. (VI. 13.)7, A 41/2007. (VI. 29.)8 A 16/2008. (IV. 7.)9, A 20/2008. (V. 7.)10, A 36/2009. (VIII. 27.)11, A 40/2009. (IX. 30.)12 ÉS A 42/2009. (IX. 30.)13 RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Budapest Főváros III. kerületi Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 14 a lakások és helyiségek bérletére-, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a III. ker. Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra terjed ki, kivéve a (2) bekezdésben foglalt lakásokat. (2)15 Az önkormányzat által pályázati úton elnyert állami támogatás felhasználásával megvalósított költségalapon meghatározott lakbérű és a garzon (fecske) házakban lévő bérlakásokra külön rendelet vonatkozik. A tulajdonosi és bérbeadói jogokat gyakorló, valamint a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szerv 2. §16 (1) A Képviselőtestület (a továbbiakban: bérbeadó) az önkormányzat tulajdonában álló lakások feletti tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlását, valamint bérbeadói kötelezettségek teljesítését – a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 21. § c) pontjában foglalt kivétellel – a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottságra (a továbbiakban: SZLB) ruházza. Az SZLB e jogkörében eljárva dönt a lakások bérbeadásának módjáról, a bérlők kijelöléséről, továbbá – szakvéleménnyel alátámasztott javaslat alapján – az adott bérlemény lakásállományból történő törléséről. (2) A Képviselőtestület felújítási és átalakítási ügyekben a tulajdonosi hozzájárulás megadását a Polgármesterre ruházza. (3) A tv. 24. § (1) bekezdése szerinti felmondási jogot a bérbeadó gyakorolja. A tv. 24. § (1) bekezdés a) és b) pontjában nevesített felmondási ok esetén amennyiben a bérlőnek három hónapos vagy azt meghaladó lakbérés/vagy közüzemi díj (melegvíz és távfűtés) hátraléka van, a bérlő részére felszólító levelet kell küldeni, amelyhez tájékoztatót kell csatolni a támogatási lehetőségekről. A felszólítás eredménytelensége esetén – kivéve, ha a bérlő az adósságkezelési tanácsadást folytató szervezettel a kapcsolatfelvételről és együttműködésről szóló
1
Elfogadva: 2001. december 19. Elfogadva: 2002. június 20. 3 Elfogadva: 2003. május 28. 4 Elfogadva: 2004. február 11. 5 Elfogadva: 2005. augusztus 31. 6 Elfogadva: 2006. március 29. Hatályos: 2006. március 31-étől. 7 Elfogadva: 2007. május 30. 8 Elfogadva: 2007. június 27. 9 Elfogadva: 2008. március 27. 10 Elfogadva: 2008. április 30. 11 Elfogadva: 2009. augusztus 26. 12 Elfogadva: 2009. szeptember 30. 13 Elfogadva: 2009. szeptember 30. 14 Kiegészítette: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 1. § 15 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 1. § 16 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 2. § Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 2
2
elvi megállapodást megkötötte, és azt a bérbeadó rendelkezésére bocsátotta – a bérleti jogviszonyt fel kell mondani. II. Rész Az Önkormányzati bérlakások bérbeadásának jogcímei 3. § (1)1 A lakásokat az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni: a) szociális alapon – pályázat útján-, b) költség elven – pályázat útján-, c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog, d) törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség, e) a rendeletben előírt – másik lakás bérbeadására vállalt – kötelezettség alapján, f) a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok, g) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, h) lakáscsere alapján, valamint i) szociális intézményből kiköltöző személy részére, j) 2szociálpolitikai szempontok alapján a 23/A. §-ban meghatározott feltételek szerint, k) 3lakóingatlan kényszerértékesítése miatti elhelyezés a 23/B. §-ban meghatározott feltételek szerint (2) A szerződésnek a bérbeadás e rendeletben meghatározott jogcímét tartalmaznia kell. 4. § (1) A Képviselőtestület minden év február 15-éig meghatározza, hogy az adott évben várhatóan megüresedő lakások bérbeadásánál a 3.§ (1) bekezdésében megjelölt jogcímek közül melyeknek kell elsőbbséget biztosítani. (2)4 A Képviselőtestület (1) bekezdésben említett határozatának keretei között a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt az üres vagy megüresedő lakások bérlőinek kijelöléséről. (3) A (2) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a lakást harmadik személy bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga alapján kell bérbe adni. III. Rész Pályázat útján történő bérbeadás 4/A. §5 (1) Az évente megüresedő és bérbeadás útján újrahasznosítható lakások 60 %-át kizárólag pályázati úton lehet bérbe adni. (2) Az önkormányzat lakásfenntartási költségeinek mérséklése érdekében a pályázatra kiírt lakások minimum 50 %-át felújítási, illetve helyreállítási kötelezettséggel terhelten lehet meghirdetni és bérbe adni. A pályázaton való részvétel feltételei 5. §6 (1) A szociális alapon és költség elven történő bérbeadásra vonatkozó pályázaton (a továbbiakban: pályázat) részt vehet: a) 7akinek, illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző hozzátartozójának másik beköltözhető lakáson tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga, illetve önkormányzati tulajdonban lévő lakáson bérleti joga nem áll fenn; b) 8 c) akinek a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll fenn adó vagy adók módjára behajtható köztartozása; d) aki 5 éven belül nem költözött be önkényes módon az önkormányzat illetékességi területén lévő bármely lakásba, illetve nincs ellene folyamatban lakbér vagy külön szolgáltatások díjának meg ne fizetése miatt bírósági eljárás, továbbá megfelel az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek és nem áll fenn vele szemben az e rendeletben meghatározott valamely kizáró ok. (2) A szociális alapon történő bérbeadásra vonatkozó pályázaton való részvétel további feltétele, hogy a) a pályázó, illetve a vele együtt költöző hozzátartozóinak az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét, illetve nem
1
Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 2. § Beiktatta: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 1. § 3 Beiktatta: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 2. § 4 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 3. § 5 Beiktatta: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 2. § 6 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 7 Módosította: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 3. § 8 Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 2
3
rendelkeznek olyan vagyonnal, melynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250-szeresét; b) 1 (3) Az egy főre jutó nettó jövedelem megállapításánál az együtt költöző hozzátartozók valamennyi jövedelmét (munkajövedelem, társadalombiztosítási-, szociális ellátások stb.) figyelembe kell venni. A havi nettó jövedelem megállapításánál a pályázat beadását megelőző 6 havi nettó jövedelem átlagát kell igazolni. A társadalombiztosítási ellátások vonatkozásában a pályázat beadását megelőző egy hónapról szóló jövedelemigazolást, míg vállalkozók esetében az APEH által kiadott igazolást kell benyújtani. Munkanélküliek esetében a Munkaügyi Központ igazolását kell benyújtani ugyancsak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapról. Munkaviszony igazolása a következőképpen lehetséges; a) költségvetési szerv esetében a Magyar Államkincstár igazolása, b) egyéb esetekben az APEH által kiállított jövedelemigazolás. (4) A Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönthet olyan pályázat kiírásáról is, amelynek alapján az (1) és (2) bekezdés feltételeinek megfelelő és e rendeletben meghatározott kizáró feltételek alá nem eső személy a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére tesz javaslatot. 6. §2 (1) A pályázó – a (4) bekezdés kivételével – csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg méltányolható lakásigényének felső határát. (2) A méltányolható lakásigény felső határa: a) 1 vagy 2 személy esetén 1 lakószoba, b) 2-4 személy esetén 2 lakószoba, c) 3-5 személy esetén 3 lakószoba, d) 5-nél több személy esetén 3-nál több lakószoba. (3) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a bérlőn, illetve a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző hozzátartozóit lehet figyelembe venni. (4) A méltányolható lakigény felső határát meghaladó mértékű lakás bérbeadására – a leendő bérlő kérelmére – akkor kerülhet sor, ha az a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egészségi állapotára vagy egyéb méltányolható körülményeire tekintettel különösen indokolt. (5) A pályázónak a pályázatát meghatározott szobaszámú lakásra kell benyújtania. A pályázó a pályázatában megjelölheti, hogy a lakással kapcsolatban milyen különleges igényei vannak (pl. földszinti lakás, stb.), ezen igényeket azonban szükség szerint indokolni és igazolni is kell. 7. §3 (1) A pályázat kiírásáról a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt. (2) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Ügyfélszolgálati Irodában, a CELER Kft. hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni és közzétételre a kerületi időszaki sajtókiadmányoknak is rendelkezésre kell bocsátani. (3) A pályázat benyújtásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a pályázat közzétételétől számított 10 nap rendelkezésre álljon. (4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatra kiírt lakás sorszámát, szobaszámát, komfortfokozatát, alapterületét és egyéb jellemzőit, b) a lakásokra megállapított bérleti díj mértékét és a külön szolgáltatások díjának megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a lakbér időszakonkénti emelésének feltételeit és módját, c) a beköltözés várható időpontját, d) a bérbeadás időtartamát, e) a pályázat elbírálásának feltételeit, f) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, helyét és határidejét, g) az eredmény közlésének módját és időpontját, h) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat. 8. §4 (1) A pályázatot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (1/a., 1/b. vagy 1/c. sz. melléklet) kell benyújtani. (2) A pályázathoz mellékelni kell: a) a pályázó és családja (együtt költöző hozzátartozói) jövedelmére és lakcímére vonatkozó igazolásokat,
1
Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 3 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 4 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 2
4
b) a jelen rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott egyéb okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat. (3) A pályázatot a pályázati kiírásban megjelölt helyen kell benyújtani. A pályázat elbírálása 9. §1 (1) A pályázatok elbírálásának szempontjait – e rendelet keretei között – a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság határozza meg. (2) A beérkezett pályázatok elbírálásra történő előkészítéséről a bérbeadó2 gondoskodik. Ennek érdekében a pályázók által közölt adatokat – a csatolt mellékletek, valamint saját nyilvántartásai alapján – ellenőrzi. (3) A bérbeadó3 szükség esetén intézkedik egyéb adatok és igazolások beszerzéséről. A pályázónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e nyilvántartott adatainak a pályázat elbírálásával összefüggésben történő felhasználásához. 10. §4 Érvénytelen a pályázat, ha a) nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtották be, b) hiányosan nyújtották be, c) nem felel meg a rendeletben meghatározott feltételeknek. 11. §5 (1) A pályázatokat a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság a soron következő ülésén elbírálja és kiválasztja a nyertes pályázót. (2) A Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság a pályázat nyertesein túlmenően a további sorrendet is meghatározza. (3) A Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság döntésének megfelelően a bérbeadó6 a nyertes pályázókat írásban értesíti. Ezzel egyidejűleg az el nem fogadott pályázatok benyújtóinak névsorát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Ügyfélszolgálati Irodán ki kell függeszteni. (4) A pályáztatással kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról a bérbeadó7 gondosodik. 12. §8 (1) A pályázat nyerteseivel – jelen rendelet keretei között – a bérbeadó szerződést köt. (2) A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a nyertes pályázó teljesítse jelen rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget. (3) Ha a nyertes pályázó az erről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést és az egyéb szükséges szerződéseket nem köti meg, a sorrendben következő pályázónak kell felajánlani a szerződés megkötésének lehetőségét. A szerződéskötésre a kiértesítés kézhezvételét követően legalább 15 napos határidőt kell biztosítani. (4) Amennyiben a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság által kiválasztott nyertes pályázóval kapcsolatosan – a határozat meghozatalát követően – a pályázati kiírásban szereplő valamely kizáró ok felmerül, úgy a kizáró körülmény tudomásra jutásától számított 8 napon belül annak tényét a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság felé be kell jelenteni. (5) Amennyiben a bérbeadó és a nyertes pályázó között létrejött bérleti szerződés megkötését követően a bérlővel kapcsolatosan a pályázati kiírásban szereplő kizáró ok a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság tudomására jut, úgy a bérbeadó felmondja a bérlő bérleti jogát. (6) A bérlőt mindaddig előbérleti jog illeti meg, amíg a pályázati feltételeknek megfelel. V. Rész Egyéb jogcímek alapján történő bérbeadás Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján
1
Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 3 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 4 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 5 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 6 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 7 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 8 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 4. § 2
5
13. § (1)1 Ha a lakást megüresedését követően bérbe lehet adni, a bérbeadó a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat felhívja, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. (2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadójának számlázott közüzemi díjat, társasházi közös költséget megtéríteni. (3) A Képviselőtestület döntése alapján az önkormányzat számára gazdaságosan fel nem újítható vagy helyre nem állítható lakások bérlőkijelölési joga közhasznú szervezetek részére pályázat útján maximum 5 éves időtartamra átadható. (4)2 A megüresedett és újrahasznosítható lakás egyszeri bérlőkijelölési jogát – a Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság állásfoglalásának ismeretében – a Képviselőtestület térítés ellenében átadja jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére. A bérlőkijelölési jog ellenértéke: az adott lakás beköltözhető forgalmi értékének 50-75 %-a. Bérbeadás törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség alapján 14. § (1) Ideiglenes jelleggel kell elhelyezni azt a bérlőt (használót, tulajdonost), akinek lakása a Tv. 23.§ (4) bekezdésében előírt okok miatt válik lakhatatlanná, és a lakással rendelkező szerv, vagy személy elhelyezéséről nem tud gondoskodni. Az átmeneti lakások jegyzékét a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság hagyja jóvá a 4.§ (2) bekezdésének keretei között. Az átmeneti lakások rendeltetésszerű használatának biztosítása a bérbeadó feladata. Az átmeneti lakások kizárólag építésügyi hatósági határozat, vagy a Polgármesteri Hivatalnak a bérbeadóval együttműködve meghozott rendelkezése alapján vehetők igénybe. (2)3 (3) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Tv. 94.§ (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést a jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megkötni. (4) Ha a lakásbérleti jogviszony hatósági határozat alapján szűnik meg, a volt bérlő részére ki kell jelölni, és bérbe kell adni az igényjogosultságának megfelelő lakást. (5) A meghatározott lakás kiválasztásához legfeljebb három lakás megtekintését kell biztosítani. (6) Ha a lakásbérleti jogviszony hatósági határozat alapján szűnik meg, a volt bérlő részére az igényjogosultságánál nagyobb szobaszámú, komfortfokozatú lakás akkor adható bérbe, ha a volt bérlő vállalja a korábbi lakás és a bérbeadandó lakás beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 50 %-ának megfizetését az önkormányzat részére. (Ezen összeg 50 %-ára legfeljebb 1 évi részletfizetés adható.) 15. § (1)4 A Tv 76. §-a, illetve a 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság határozata alapján kell teljesíteni. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló – önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó – kötelezettséget a jogosulttal való megállapodás alapján pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén e rendelet alapján jár. (3) A pénzbeli térítés számításánál az egyébként bérbe adandó lakás alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát kell figyelembe venni. A számításnál az önkormányzat tulajdonában lévő, azonos komfortfokozatú lakásainak beköltözhető forgalmi értékét kell alapul venni. Bérbeadás másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján 16. § (1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélküli személynek, aki – a Tv. hatálybalépését követően – a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha: a) a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz adott hozzájárulásakor erre kötelezettséget vállal, vagy b) 5a bérlő halálát megelőző öt év óta a bérlő beleegyezésével és a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával állandó jelleggel a lakásban lakik, feltéve, hogy az elhalt bérlőnek hozzátartozója. 1
Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 5. § Beépítette: 7/2004. (II. 23.) Ör. 6. § 3 Hatályon kívül helyezte: 18/2006. (III. 30.) Ör. 20. § (2) bekezdés 1. pontja 4 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 6. § 5 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 6. § 2
6
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett személy a bérlő halála esetén akkor igényelheti másik lakás bérbeadását, ha a bérlő halála óta állandó jelleggel a lakásban lakik. (3) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha a) a lakásbérleti jog folytatására jogosult lakik a lakásban, b) a visszamaradt személy – kiskorú esetében szülője – rendelkezik önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával, vagy saját tulajdonú lakással, illetve lakás haszonélvezeti jogával. (4) Az (1) bekezdés szerinti lakásba a jogosultnak a (6) bekezdésben meghatározott, a lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe vett személyekkel együtt kell költöznie. (5) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni. (6) A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók. (7) A bérlő halálát követően az elhelyezésre jogszerűen igényt tartó személy kérelmére a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönthet a lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről, amennyiben az elhelyezésre jogosult méltányolható lakásigényének mértékét az adott lakás paraméterei nem haladják meg. (8) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakó személyeket 45 napos határidő megjelölésével a bérbeadónak fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a bérbeadónak intézkednie kell a kiürítési per megindításáról. Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok keretében 17. § (1) Lakásgazdálkodási feladatok keretében a lakást annak lehet bérbe adni: a) 1akivel az önkormányzat előzetes döntése alapján, a bérbeadó úgy állapodott meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor részére másik lakást ad bérbe, vagy másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést is fizet, vagy b) aki a lakásra megállapított lakbért és a külön szolgáltatások díját támogatás nélkül, jövedelmi helyzetének – önhibáján kívül eső okból történő – megváltozása miatt már nem tudja megfizetni, és ezért került sor a bérleti szerződés megszüntetésére, vagy c) akitől az önkormányzat – illetékességi területén lévő – lakás tulajdonjogát megszerzi és ezzel egyidejűleg az eladó részére önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát biztosítja. d) 2akinek a szociális helyzete alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát, a bérbeadó az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából mondta fel. (2)A bérbeadásra vonatkozó egyéb feltételek vizsgálata nélkül lehet a lakást bérbe adni annak: a) akinek a bérbeadó felmondta a szerződését és megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett részére másik lakást ad bérbe, b) 3akinek a bérbeadó felmondta a szerződését, és részére cserelakást kell felajánlani. 18. § (1)4 A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik azzal a feltétellel is, hogy a bérbeadó a bérlő részére a jelen rendelet hatálya alá tartozó másik lakást ad bérbe. Ebben az esetben az új bérleti jogviszony feltételeit is a jelen rendeletben meghatározott előírások szerint kell meghatározni. (2)5 Ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, de a bérlő másik lakást, vagy másik lakást és pénzbeli térítést kér, akkor a bérlővel a bérbe adandó lakás rendelkezésre állásától függően a Polgármester6 megállapodást köthet. A pénzbeli térítés nem haladhatja meg a megszűnt bérleti jogviszonnyal érintett lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át. (3) A bérlő másik lakás bérbeadása mellett akkor kaphat pénzbeli térítést, ha a cserelakás az önkormányzat részére korábban leadott vagy átruházott, ennek hiányában a visszaadott lakáshoz képest kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, illetve ha egyéb lényeges adottságai számottevően kedvezőtlenebbek. Ebben az esetben a bérlő a bérbe adandó lakás és a jelenlegi lakása beköltözhető forgalmi értéke közötti különbözet 50 %-ának pénzbeli térítésére tarthat igényt. (4)7
1
Módosította: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 6. § Kiegészítette: 18/2006. (III. 30.) Ör. 7. § (1) bekezdés 3 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 7. § (2) bekezdés 4 Módosította: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 7. § 5 Módosította: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 7. § 6 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 7 Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 2
7
19. §1 (1) Ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján mondja fel, és a lakás kiürítése iránt pert indít, a lakáskiürítési per megindítása előtt a jogcím nélküli lakáshasználó (továbbiakban: lakáshasználó) részt vehet az Önkormányzat által működtetett – külön rendeletében szabályozott – adósságkezelési szolgáltatásban. (2) Aki az adósságkezelési szolgáltatásban részesül vagy 2 éven belül részesült, úgy lehetősége van részt venni a bérbeadó szociális indíttatású lakáscsere programjában (továbbiakban: program). (3)2 A lakáshasználó kérelmét a 3szociális lakáscserék irodájánál (a továbbiakban: iroda) nyújthatja be. A kérelmet az iroda kivizsgálja, a programban való részvétel lehetőségéről a kérelmezőt 30 napon belül írásban tájékoztatja. (4)4 Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ – a kérelem elbírálásától számított 30 napon belül – a bérbeadó5 írásbeli tájékoztatása és az általa végzett környezettanulmány alapján – terjeszti elő javaslatát a Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság számára. (5)6 A Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt a programban való részvételről. A bérbeadó7 a bizottság döntéséről írásban tájékoztatja a lakáshasználót. (6)8 Ha a megadott határidő eredménytelenül telik el, úgy a bérbeadó intézkedik a lakás-kiürítési eljárás megindításáról. (7)9 A bérbeadó10: a) a nyilvántartásba vett lakáshasználó részére megkísérli cserepartner keresését, b) megköti a csereszerződést, c) letétként kezeli a leendő cserepartner által befizetett lakbér- és használati díjat, valamint járulékait, d) tartozásmentesség esetén intézkedik a bérleti jogviszony helyreállításáról, e) előterjesztést készít a Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottsághoz a lakáscsere jóváhagyása végett. (8) A Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt a lakáscsere jóváhagyásáról. (9)11 A bérbeadó határozatban megjelölt határidőn belül megköti a bérleti szerződést. 20. § (1)12 Ha az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás tulajdonjogát megszerzi, úgy az eladóval kötött megállapodás alapján köteles az eladó részére másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát biztosítani. (2) Az eladónak lakástulajdonát per-, teher- és igénymentesen kell az önkormányzat rendelkezésére bocsátania. Több tulajdonos esetében valamennyi tulajdonosnak át kell ruháznia, az őt megillető tulajdoni hányadát, ugyanakkor mindannyian bérlőtársai lehetnek a felajánlott bérlakásnak. (3)13 A Polgármesteri Hivatal a lakás tulajdonosának a lakás elidegenítésére vonatkozó írásban benyújtott szándéknyilatkozatát – javaslatával együtt – felterjeszti döntésre az SZLB elé. Az előadónak szándéknyilatkozatához az alábbi okiratokat kell csatolni: a) a felajánlott lakás adatait (helyrajzi szám, cím, tulajdonos(ok)), b) a felajánlott lakás 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, c) igazolást arról, hogy a lakása után nem áll fenn és az előző egy évben sem állt fenn közüzemi költség, közös költség, illetve lakbér és külön szolgáltatások díjtartozása, d) igazolást a lakást esetlegesen terhelő terhekről és nyilatkozatot arról, hogy a lakás tehermentesítését az eladó – a szerződés megkötését megelőzően – a saját költségére vállalja, e) az esetleges haszonélvező nyilatkozatát arról, hogy haszonélvezeti jogáról a megkötésre kerülő szerződésben le fog mondani és a felajánlott lakásban bérlőtárs kíván-e lenni. (4) A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy az önkormányzat részére felajánlott lakás tekintetében létrejöjjön a lakástulajdon átruházásáról szóló szerződés. (5) A lakás birtokba adására, illetve az önkormányzatra történő átruházására egy időben kerül sor. Amennyiben – a birtokba adásra meghatározott időpontig – az eladó nem teljesíti valamely kötelezettségét, úgy 1
Új szövegét megállapította: 7/2004. (II. 23.) Ör. 9. § Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 8. § 3 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 4 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 8. § 5 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja 6 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 8. § 7 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja 8 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 8. § 9 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 8. § 10 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 11 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés d) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 12 Módosította: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 8. § 13 Módosította: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 8. § 2
8
vele a már megkötött szerződést fel kell bontani, erre az esetre a szerződésben az önkormányzat részéről egyoldalúan gyakorolható elállási jogot kell kikötni. (6) Az átruházni kívánt lakás forgalmi értéke és a felajánlott bérlakás bérleti joga közötti értékkülönbözet összege nem haladhatja meg az átruházni kívánt lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át. Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében 21. §1 (1)2 Bérbeadásra közérdekű feladatok megvalósítása érdekében akkor kerülhet sor, ha: a) az önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként vagy, b) megsemmisült lakás bérlője részére kell lakást bérbe adni, c) 3a Képviselőtestület az önkormányzat és intézményhálózatában foglalkoztatott munkavállalóval létesít bérleti jogviszonyt, d) más önkormányzattal való megállapodás alapján történik. (2)4 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen a megüresedő lakásállományból évente 5 bérlemény adható bérbe pályázaton kívül. A pályázaton kívül történő bérbeadásról – a polgármester javaslata, illetve a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság állásfoglalása alapján – a Képviselőtestület dönt. Bérbeadás lakáscsere alapján 22. § (1) A lakáscseréhez való hozzájárulás, illetve annak megtagadása a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik. A hozzájárulást a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások cseréje setén a hozzájárulás, illetőleg a megtagadás feltételeiről szóló 17/2006. (IV. 14.)5 Főv. Kgy. Rendeletben foglaltak szerint lehet megadni, illetve megtagadni. (2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag az ország területén lévő másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál nyilvántartott magán tulajdonú lakás bejegyzett tulajdonjogára cserélhető. (3) A csere jóváhagyásának feltétele, hogy a bérlőnek – lakása vonatkozásában – nem áll fenn lakbér, használati díj és külön szolgáltatások díja tartozása. (4)6 A bérbeadó a hozzájárulás megadását megelőzően – legalább 30 napos határidő megjelölésével – az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő felet kötelezi: a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtására. (5)7 Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha a) a bérlő(k) a csere folytán nem szerezné(k) meg a cserelakás tehermentes tulajdonjogát vagy bérleti jogát, vagy b) a leendő bérlő bérleménye mellett még másik bérleménnyel, vagy másik lakás tulajdonjogával, illetve haszonélvezeti jogával rendelkezik, c) a bérbeadó és bérlő között létrejött bérleti szerződés megkötésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a tv. 29. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt eseteket, d) a hozzájárulás nyilvánvalóan közérdeket, önkormányzati érdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sértene e) 8a cserepartner a (4) bekezdésben említett kötelezést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (6)9 A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte. Bérbeadás szociális intézményből kiköltöző személy részére 1
Új szövegét megállapította: 7/2004. (II. 23.) Ör. 10. § Számozását módosította: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 3. § (1) bekezdés 3 Módosította: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 3. § (2) bekezdés 4 Módosította: 20/2008. (V. 7.) Ör. 1. § 5 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés d) pontja 6 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 9. § (1) bekezdés 7 Számozását módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 9. § (1) bekezdés 8 Kiegészítette: 18/2006. (III. 30.) Ör. 9. § (2) bekezdés 9 Számozását módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 9. § (1) bekezdés 2
9
23. § Annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat vagy jogelődje javára, az intézményből történő elbocsátását követő egy éven belül legalább egy szobás, komfort nélküli lakást kell bérbe adni. Szociálpolitikai szempontok alapján történő bérbeadás1 23/A. §2 (1) Krízishelyzetben lévő személyek, családok része pályázaton kívül történő bérbeadásról – az Óbudai Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, valamint a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslata alapján – a Polgármester dönt. (2) Az anyaotthonból, kiléptető lakásból kikerülő anyák, illetve családok részére lakáshoz jutatásuk elősegítése érdekében a megüresedő lakásállományból évente 2-4 db bérleményt kell biztosítani. A pályázaton kívüli bérbeadásról – az intézményvezető és a bérbeadói jogokat gyakorló szervezet javaslata alapján – a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt. Lakóingatlan kényszerértékesítése miatti elhelyezés3 23/B. §4 (1) A Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt adós, zálogkötelezett ideiglenes lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében krízislakás-keretet kell létrehozni. A krízislakás-keret címjegyzékét a CELER Kft. javaslata alapján a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: SZLB) hagyja jóvá. (2) A krízislakás-keretből lakást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén lehet bérbe adni az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy részére: a) a kényszerértékesítéssel érintett lakóingatlan lakáscélú kölcsön fedezetéül szolgált és megfelel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 147. § (3)-(4) bekezdésben meghatározott szempontoknak, b) az adós, zálogkötelezett munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem tette lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését. (3) Krízislakás-keretből lakást pályázaton kívül, legfeljebb három év határozott időre lehet bérbe adni. (4) A krízislakás lakbérét szociális helyzet alapján kell megállapítani. (5) Ha a zálogjoggal terhelt lakóingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg. (6) A Polgármesteri Hivatal az árverési, illetőleg pályázati hirdetmény kézhezvételét követően haladéktalanul írásban értesíti a természetes személyt a krízislakás bérbeadásának lehetőségéről és annak feltételeiről. (7) Krízislakás bérbeadására irányuló kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon (e rendelet melléklete5) eredményes árverés esetén a Vht. 154/A. (1) és (5) bekezdésében, valamint 204/G. § (1) bekezdésében meghatározott időponttól számított 15 napon belül lehet benyújtani. (8) A kérelemhez mellékelni kell: a) az adós, zálogkötelezett és vele egy háztartásban élő hozzátartozója (együtt költöző hozzátartozói) jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat és okiratokat, b) a kényszerértékesítéssel érintett ingatlanra vonatkozó igazolásokat és okiratokat (különösen a lakáscélú kölcsönszerződést) c) a kényszerértékesítés lefolytatásáról szóló okiratokat (különösen a Vht. 152. § (1) bekezdése szerinti árverési jegyzőkönyvet, a Vht. 171. §-a szerinti felosztási tervet) (9) A krízislakás bérbeadásáról az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő Szolgálata – környezettanulmány készítését követően tett – véleményének figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal előterjesztése alapján az SZLB dönt. (10) Az SZLB döntését követően a Polgármesteri Hivatal haladéktalanul intézkedik a bérleti szerződés megkötése érdekében. (11) A határozott idejű bérleti jogviszony leteltét megelőző 30 napon belül meg kell vizsgálni a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyait, és amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei fennállnak, akkor a bérlő kérelmére az SZLB a bérleti jogviszony időtartamát további legfeljebb 3 évvel meghosszabbíthatja. 1
Beiktatta: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 4. § Beiktatta: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 4. § 3 Beiktatta: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 4. § 4 Beiktatta: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 4. § 5 Lásd: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. mellékletét 2
10
Egyéb jogcímek alapján történő bérbeadás közös szabályai 24/B. §1,2 (1) Több önkormányzati lakás helyett egy önkormányzati lakás is bérbe adható. (2) A kettő, vagy annál több szobás önkormányzati lakás helyett bérbe adható több önkormányzati lakás is. A bérbe adandó lakások szobaszámának összege nem haladhatja meg az előző lakás szobaszámát. (3) Ha a bérbeadó jelen rendelet szerint másik lakást köteles bérbe adni, úgy a jogosultnak legfeljebb három lakás megtekintését kell felajánlania. V. Rész A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok 24. § (1) Lakást csak lakás céljára lehet bérbe adni. (2) Ha e rendelet hatálybalépésekor a lakás egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani. (3) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő írásbeli szerződése alapján jön létre. (4) A Tv-nek és a rendeletnek a tulajdonosi hozzájárulásra és a bérbeadásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek. 25. § (1) A lakást a bérlő és a vele együtt lakó hozzátartozói csak lakás céljára használhatják. (2) A lakásban vállalkozói tevékenység a bérbeadó előzetes hozzájárulásával folytatható. A bérbeadó nem járulhat hozzá olyan tevékenység végzéséhez, mely a lakóközösség nyugalmát zavarná. (3) A lakásba gazdálkodó szervezet, vagy egyéni vállalkozás székhelye, telephelye vagy fiókhelye abban az esetben jelenthető be, ha a lakásban gyakorolt vállalkozói tevékenységet a bérbeadó előzetes hozzájárulásával végzik. 25/A. §3 (1) A bérlő köteles a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően a szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni. (2) A bérlő köteles a bérbeadó részére legalább 15 nappal a tervezett távollét kezdőnapja előtt írásban bejelenteni a lakásból történő két hónapot meghaladó távollét tényét és annak időtartamát. (3) A bérbeadó a bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő távolléte alatt – nem jogosult a bérleti szerződés erre hivatkozással történő felmondására. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja. A bérbeadás időtartama 26. § (1) A lakást e rendeletben meghatározott esetekben határozott időtartamra kell bérbe adni. (2) A lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve, továbbá a Képviselőtestület egyedi döntése alapján határozatlan időtartamra jön létre. (3)4 Határozott idejű bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama: a) lakóingatlan kényszerértékesítésével érintett személy részére történő bérbeadás esetén legfeljebb 3 év, amely indokolt esetben meghosszabbítható, b) egyéb határozott idejű bérbeadás esetén legfeljebb 5 év, c) helyreállítási kötelezettséggel terhelt, valamint térítés ellenében átadott bérlőkijelölési jog esetén legfeljebb 10 év. (4)79 Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés időtartama nem terjedhet túl a bérlőkijelölési jog megszűnésének időpontján. (5) Ha a Képviselőtestület közvetlenül gyakorolja a bérlőkijelölés jogát, ott az elő-bérleti jog érvényesítésének lehetőségéről is a Képviselőtestület dönt. Bérbeadás bérlőtársak részére 27. § (1) A bérbeadó – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. 1
Számozását módosította: 41/2007. (VI. 29.) Ör. 4. § Számozását módosította: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 4. § 3 Beiktatta: 18/2006. (III. 30.) Ör. 10. § 4 Módosította: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 5. § 2
11
(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi vagy személyi körülményeik indokolttá teszik. (3) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka: a) a 16. életévét betöltötte és b) a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt lakik. (4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetben sem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az ott megjelölt hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik. (5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi, vagy más üzleti vagy egyéb célra hasznosítja. (6)1 A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának, testvérének, illetőleg a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, 16. életévét betöltött unokájának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést csak akkor kötheti meg, ha: a) a kérelmezőnek a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával legalább öt év óta megszakítás nélkül a lakásban együtt laknak, és b) az említett hozzátartozó vagy házastársa másik, beköltözhető lakással nem rendelkezik. VI. Rész A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja 28. § (1)2 A lakbér mértékét, valamint a külön szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérének megállapításáról szóló rendelet határozza meg. (2)3 (3)4 (4)-(6)5 (7)6 A Ltv. 24.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb lényeges kötelezettségnek minősül a távhő és melegvízszolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése. (8)7 Amennyiben a bérlő a (7) bekezdés szerinti szolgáltatás díját a szolgáltató részére nem, vagy késedelmesen egyenlíti ki, bérbeadó jogosult az Ltv. 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bérleti szerződés felmondására és ezzel egyidejűleg az általa a bérlő helyett megfizetett szolgáltatási díj és annak járulékai bérlőre történő áthárítására. (9)8 (10)9 A bérbeadó a bérleményeket évenként legalább egyszer ellenőrzi. Indokolt panaszbejelentések esetén bérbeadó köteles haladéktalanul helyszíni ellenőrzést tartani, melyről jegyzőkönyvet kell felvennie. 29. §10 (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével összefüggő költségek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bérlőt terhelik. (2) Költségelven megállapított lakbér esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek pótlásával és cseréjével összefüggő költségek viselésére a bérbeadó köteles. (3) A felek a bérleti szerződésben az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem állapodhatnak meg. VII. Rész A bérbeadói hozzájárulás szabályai
1
Módosította: 7/2004. (II. 23.) Ör. 14. § Módosította: 40/2009. (IX. 30.) Ör. 12. § (2) bekezdés 3 Hatályon kívül helyezte: 40/2009. (IX. 30.) Ör. 12. § (5) bekezdés 4 Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés e) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 5 Hatályon kívül helyezte: 40/2009. (IX. 30.) Ör. 12. § (5) bekezdés 6 Beépítette: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 7. § 7 Beépítette: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 7. § 8 Hatályon kívül helyezte: 40/2009. (IX. 30.) Ör. 12. § (5) bekezdés 9 Új szövegét megállapította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 11. § 10 Módosította: 36/2009. (VIII. 27.) Ör. 6. § 2
12
Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz 30. § (1)1 A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), befogadott gyermekének a gyermekét és szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét). (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a bérlő egyéb személyeket a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be. A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut. (3) A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól. A bérbeadó a befogadást határozott időre is engedélyezheti. (4) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a befogadott személyt önmagában még nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére. (5) A bérleti jogviszony megszűnése setén vagy az engedélyezett időtartam lejártakor a befogadott személy köteles a lakást elhagyni, kivéve ha a bérbeadó a befogadott személy elhelyezésére kötelezettséget vállalt. A befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően a lakás elhagyására írásban kötelezettséget kell vállalnia. A befogadott személy kiköltözéséről a bérlőnek kell gondoskodnia. (6) A bérbeadó elhelyezési kötelezettséget a Ptk. 685.§-ában meghatározott hozzátartozói kör tekintetében teljesíthet, ha a jogosult a) nem rendelkezik önkormányzati tulajdonú lakás bérleti (bérlőtársi) jogával, vagy saját tulajdonú lakással vagy lakás haszonélvezeti jogával, b) a bérlő halálát megelőzően öt évig életvitelszerűen a lakásban lakott, mely tényt a Polgármesteri Hivatal nyilvántartása is alátámasztja. (7)2 (8)3 A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Hozzájárulás a tartási szerződés esetén 31. § (1) A határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a tartási szerződéshez a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság hozzájárulását kell kérni. (2) A bérlő bérleti jogviszonyát az eltartó abban az esetben folytathatja, ha a bérlő az eltartót ténylegesen befogadta a lakásába. (3)4 Hozzájárulás az albérleti szerződéshez 32. § (1)5 A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás egy részét – a (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság előzetes hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. (2) Az (1) bekezdésben előírtak alapján 1 szobás lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás. (3) Az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha legalább egy lakószoba a bérlő használatában maradt, és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már lakásban jogszeren lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakóterület jut. (4) A Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság kizárólag a határozott időre kötött albérleti szerződéshez adhat hozzájárulást. (5) A Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. (6)6 Kiskorúak és gyámság, illetve gondnokság alatt álló személyek által bérelt lakás egészének albérletbe adásáról a gyámhivatal kérelmére – egyéb kérelmező esetében a gyámhivatal véleményének figyelembevételével – a Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt. Hozzájárulás a bérlakások bővítéséhez és korszerűsítéséhez
1
Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 13. § (1) bekezdés Hatályon kívül helyezte: 18/2006 (III. 30.) Ör. 20. § (2) bekezdés 3. pontja 3 Beépítette: 18/2006. (III. 30.) Ör. 13. § (2) bekezdés 4 Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés f) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 5 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 15. § 6 Módosította: 7/2004. (II. 23.) Ör. 16. § 2
13
33. §1 (1) A bérlő jogosult, a bérbeadóval – a költségtérítés módjára vonatkozóan – megállapodást megkötni és az alapján lakását bővíteni, korszerűsíteni. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt megállapodáshoz csatolni kell: a) a társasház vagy a tulajdonostársak előzetes hozzájárulását, b) kiviteli tervet. (3) A bérbeadóval megkötött megállapodás hatálybalépésének feltétele a Polgármester2 által adott tulajdonosi hozzájárulás. (4) A tulajdonosi hozzájárulást, valamint engedélyköteles munkák esetén a jogerős építési engedélyt és közműnyilatkozatokat is csatolni kell az (1) bekezdés szerinti megállapodáshoz. VIII. Rész A lakásbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok Pénzbeli térítés a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén 34. § (1)3 A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Polgármester 4 a bérlő részére másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2)5 Ha a felek másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítésben állapodnak meg, úgy a bérlőt az önkormányzat részére leadott bérlakás vissza-adáskori beköltözhető forgalmi értékének 30 %-a illeti meg. Ezen összegből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerülő költségeket. (3) A pénzbeli térítés csak azt követően fizethető ki, ha a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást elhagyták és kiürítették. (4) Határozott időre bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés összege a bérleti jogviszony időtartamából még hátralévő minden egész év után a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 %-a. Ha másik lakás bérbeadására kerül sor, a bérbe adott másik lakásra is csak az előzővel azonos időpontig szóló határozott időtartamú bérleti szerződés köthető. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni abban az esetben is, ha a lakásbérleti szerződést a bérlő (bérlőtársak esetében valamennyi bérlőtárs együttesen) mondja fel. Lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése 35. § (1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására a tv. 21.§ (2) és 32.§ (2) bekezdései alapján jogosult, a bérlő halálától számított 45 napon belül kérheti a bérbeadótól e jogának elismerését. Amennyiben a jogosultság bejelentésére nyitva álló határidőben a bérbeadóhoz bérleti jog folytatása tárgyában kérelem nem érkezik, vagy a bérbeadó ezen időtartam lejártát követően szerez tudomást a bérlő haláláról, felhívja a lakásban visszamaradt személy(eke)t a jogosultság igazolására. (2)6 A bérbeadó – e rendelet keretei között – elbírálja a kérelmet és a bérleti jogviszony folytatására irányuló szerződést a jogosultság megállapítását követő 15 napon belül a jogosulttal megköti. A lakásbérleti jog folytatására jogosult személyek eltérő megállapodása hiányában a lakásbérleti jog folytatása a következő sorrend szerint történik: a bérlő házastársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermek), befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő), feltéve, ha ezen személyeket a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak. (3) A bérbeadó a felhívás eredménytelensége, vagy a jogosultság hiányának megállapítása esetén intézkedik a lakás kiürítése iránt. (4) Ha hagyatéki leltározás vagy más Polgármesteri Hivatal által folytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt, a Polgármesteri Hivatal köteles erről a bérbeadót 8 napon belül értesíteni. (5)7 A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.
1
Új szövegét megállapította: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 11. § Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 3 Módosította:7/2004. (II. 23.) Ör. 17. § 4 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 5 Módosította: 16/2008. (IV. 7.) Ör. 1. § 6 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 16. § (1) bekezdés 7 Beépítette: 18/2006. (III. 30.) Ör. 16. § (2) bekezdés 2
14
A lakáshasználati díj 36. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. (2) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (3)1 A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Tv. 75., 91. és 94 . §-ai értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt. (4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított: a) 23-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege, b) 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 2,5-szörös összege, c) a 19. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege. (5)3 Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének – (4) bekezdés a) pontja szerinti – kétszeres összegénél. (6) A mindenkori lakbér összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni az, akinek lakbér és járulékai meg nem fizetése miatt a bérleti jogviszonyát felmondták és ennek következtében jogcím nélkülivé vált. Szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok 37. § (1)4 Azokat a lakásokat, amelyek szolgálati lakásnak minősülnek és az önkormányzat költségvetési szerve vagy intézménye által használt épületben vannak, csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közszolgálati, vagy munkaviszonyban álló, illetőleg vele ilyen jogviszonyt létesítőnek lehet bérbe adni. A bérbeadás határozott időre vagy a munkavállalói jogviszony fennállásáig tarthat. (2) Szolgálati lakások esetében a bérbeadói jogokat – e rendelet szabályainak megfelelően – a költségvetési szervek és az intézmények vezetői gyakorolják. (3) Az (1) bekezdésben említett lakás esetén: a) nem lehet hozzájárulni a lakásba való befogadáshoz, a tartási szerződéshez, az albérletbe adáshoz, b) a lakáscseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha a csere folytán a lakásba költöző bérlő az önkormányzat költségvetési szervével, illetve intézményével munkaviszonyban áll, vagy azt létesít. Öröklési szerződés kötése 38. §5 (1) Az Önkormányzat magántulajdonú (társasházi magánlakás, szövetkezeti magánlakás, családi ház) lakásokra, öröklési szerződést köthet, ha a) a lakásban a tulajdonos egyedül, vagy házastársával lakik, b) a lakás üzemeltetési költség hátraléka nem haladja meg a lakás beköltözhető forgalmi értékének a felét, c) a tulajdonos(ok) vállalja(k), hogy a lakásba – újabb házasságkötés esetén a házastársat kivéve - senkit nem fogad(nak) be. (2) A tulajdonos(ok) tudomásul veszi(k), hogy az öröklési szerződéssel lekötött vagyonról sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet(nek). (3) Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. (4) Az öröklési szerződés megkötésével kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik. (5) A szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot a tulajdonos (tulajdonostársak) írásban, a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján nyújthatja (nyújthatják) be, a szükséges mellékletekkel ellátva. Mellékletek: 3 hónapnál nem régebbi, tehermentes tulajdoni lap, közös-képviselet, Díjbeszedő Rt. ELMÜ, Főtáv Rt. nullás igazolások, utolsó havi Kábel Tv., Matáv Rt. befizetést igazoló feladóvény). (6) A szerződés megkötéséről a Vagyonkezelő Iroda jogtanácsosának előterjesztése alapján a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt.
1
Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 17. § (1) bekezdés Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 17. § (2) bekezdés 3 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 16. § (1) bekezdés 4 Módosította: 7/2004. (II. 23.) Ör. 19. § 5 Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 8. § 2
15
39. §1 (1) Az öröklési szerződés alapján nyújtható a) 61-70 év közötti tulajdonos(ok) esetében a közös költség, víz-csatorna-, szemétszállítás díjának havi kiegyenlítése, egyedül maradt (özvegy, elvált) tulajdonos esetében a közös-költség, víz-csatorna-, szemétszállítás és elektromos díj havonta történő kiegyenlítése, b) 71-80 év közötti tulajdonos(ok) esetében a közös-költség, víz-csatorna, szemétszállítás, elektromos és fűtésdíj havonta történő kiegyenlítése, egyedül maradt (özvegy, elvált) tulajdonos esetében közös költség, vízcsatorna, szemétszállítás, elektromos, fűtés, és gázszolgáltatás, valamint kábelt tv. 1 programcsomag díjának havonta történő kiegyenlítése, c) 81 évet betöltött tulajdonos(ok) esetében a lakás teljes üzemeltetési és fenntartási költsége (közös költség, víz-csatorna-, szemétszállítás, elektromos-, gázközmű-, fűtésdíj, kábel tv. 2.) valamint a 6 000 Ft-ot meg nem haladó telefonszámla kiegyenlítése. (2) Az öröklési szerződésnek az (1) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott szolgáltatások teljes körét tartalmaznia kell. (3) Házastársak esetén az idősebb házastárs életkora alapján kell az ellenszolgáltatást nyújtani, amennyiben a házastársak életkora között 15 évnél kevesebb a korkülönbség. (4) Házastárs halála esetén nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az életben maradó tulajdonostárs. (5) Újabb házasságkötés esetén a tulajdonossá vált önkormányzat a Ptk. 615. §-a alapján az özvegyi haszonélvezeti jogot biztosítja. 40. §2 Az öröklési szerződést kötő tulajdonos jogosultsága lakásfenntartási támogatás igénylésére fennmarad, a 39. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében, (azonban az öröklési szerződés alapján, az önkormányzat által kiegyenlített számlák költségét nem lehet figyelembe venni a lakásfenntartási támogatás igénylése során. 41. §3 (1) Az öröklési szerződés megkötését követő hónap 1. napjától a lakásra megállapított vételár havi törlesztő részletére a fizetési kötelezettség szünetel. (2) Ha az öröklési szerződés – bármilyen okból – megszűnik, úgy az (1) bekezdés alapján elmaradt fizetési kötelezettség egy összegben esedékessé válik és a tulajdonos az önkormányzat részére köteles azt a szerződés megszűnését, vagy érvénytelenségét megállapító jogerős bírósági döntést követő 15 napon belül megfizetni. 42. §4 (1) A hagyatéki eljárás befejezését követő 30 napon belül fel kell szólítani az örökhagyó egyéb vagyontárgyait öröklő örökösöket, hogy a lakást az ingóságoktól ürítsék ki és a lakást bocsássák az önkormányzat rendelkezésére. (2) A tulajdonos(ok) halálát követően a lakásban maradó olyan személy, aki nem a szerződés alanya és nem özvegyi jogon haszonélvező – ún. beköltöző személyek – jogcímnélküli lakáshasználónak minősülnek és velük szemben a lakás kiürítési pert haladéktalanul meg kell indítani. (3) A lakásban jogcím nélkül lakókkal szemben a tulajdonos halálát követő hónap 1. napjától használati díjat kell megállapítani és annak behajtása iránt kell intézkedni. 43. §5 (1) Az öröklési szerződéssel megüresedő lakás (tulajdon) értékesítése – az önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően – a Vagyonkezelő Iroda feladatát képezi, az érvényben lévő vagyonrendelet szabályai szerint. (2) Az öröklési szerződésekkel kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozása a Képviselőtestület döntésének megfelelően a lakáseladásból befolyó bevételek terhére – kivéve az 1993. évi LXXVIII. tv. 62.§-a szerinti vételi jog alapján eladott lakásból származó bevételt -, annak meghatározott százalékáig történik. IX. Rész Záró rendelkezések 44. § E rendelet alkalmazásában: a) lakóterület számításánál csak a lakás lakóhelyiségeit (lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, előtér) lehet figyelembe venni, b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,
1
Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 8. § Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 8. § 3 Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 8. § 4 Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 8. § 5 Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 8. § 2
16
c) hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. d) 1hajléktalan: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (2) bekezdése értelmében a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. 45. § (1)2 (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tv. Rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Adatvédelmi szabályok 46. §3 47. §4 (1)5 A bérbeadó6 a pályázatokban szereplő személyes adatokat, illetve a pályázatokban az érintett önkéntes hozzájárulása alapján – a pályázat elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – kezeli. (2)7 (3) A bérleti szerződés megkötéséhez szükséges adatok az alábbiak: a) a bérlő neve (leánykori neve), b) a bérlő anyja neve, c) a bérlő születési helye és ideje, d) a bérlő lakóhelye, illetve tartózkodási helye, e) a bérlő személyazonosítására alkalmas igazolványának (személyazonosító igazolvány, útlevél, új típusú vezetői engedély) száma. (4)8 A bérbeadó9 a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat a bérlővel együtt költöző, valamint a bérlő által befogadott személyek tekintetében is kezelheti. (5)10 A bérbeadó11 az általa kezelt adatokból adatszolgáltatást12 – a jogszabályban előírt feladatkörével kapcsolatban – az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központon, a Díjbeszedő Rt-n, valamint az összes közműszolgáltató társaságon, illetve a közműdíjak tekintetében fennálló követelések jogosultjain kívül más személyek és szervezetek részére nem teljesíthet. Ez a tilalom nem érinti a bérlő azon jogát, hogy a rá vonatkozó adatokba betekintsen. (6) Az (1)-(5) bekezdés előírásait a pályázati eljáráson kívül minden egyéb bérbeadási jogcím esetén is alkalmazni kell. 48. § Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat szolgáltatására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel, feltéve, hogy írásbeli nyilatkozatban hozzájárult a bérbeadó részére történő kiadásához. Hatálybalépés 49. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló, többször módosított 35/1999. (XI. 15.) számú rendelete. A folyamatban lévő ügyekre a korábban hatályban volt rendelet szabályait kell alkalmazni.
1
Beiktatta: 17/2002. (VII. 4.) Ör. 13. § Hatályon kívül helyezte: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 13. § (2) bekezdés 3. pontja 3 Hatályon kívül helyezte: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 13. § (2) bekezdés 3. pontja 4 Módosította: 36/2005. (IX. 14.) Ör. 9. § 5 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 18. § (1) bekezdés 6 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja 7 Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés g) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 2
8
Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 18. § (2) bekezdés Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja 10 Módosította: 18/2006. (III. 30.) Ör. 18. § (2) bekezdés 11 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (2) bekezdés a) pontja 12 Módosította: 28/2007. (VI. 13.) Ör. 4. § (4) bekezdés h) pontja. Hatályos: 2007. szeptember 1-jétől 9
17
(2)1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
jegyző
1
polgármester
Beiktatta: 42/2009. (IX. 30.) Ör. 1. § 18
