2000

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-12/2000.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2000. szeptember 21-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, Dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Ferenczi Attila, Hideg András, Vágvölgyi Gábor, Galisz Géza, dr. Molnár Zsolt, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Velkey Gábor, Klampeczki Béla, dr. Futaki Zoltán, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: Dr. Simon Mihály jegyzı, Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Vagyonkezelı Iroda részérıl: Márton László fımunkatárs, Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda részérıl: Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, Domokos Gabriella a Sportcsoport csoportvezetıje, a Városüzemeltetési Iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, a Számítástechnikai Csoport részérıl: Kotroczó Ferenc csoportvezetı, Sztankó János, a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatója, Menyhért István könyvvizsgáló, dr. Kiss Éva Csabai Életfa Kht. ügyvezetıje. Pap János polgármester: Megállapította, hogy a megválasztott 28 képviselıbıl 23 jelen van, a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. A meghívóban szereplı napirendet javasolta megtárgyalni. A városüzemeltetést érintı ügyekben a 11. napirendhez kapcsolódik egy módosított elıterjesztés, de ez nem új napirendi pont. Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik a "Konzorciumi megállapodás informatikai fejlesztésre" tárgyú elıterjesztés, javasolta, hogy amennyiben a közgyőlés napirendjére tőzi az elıterjesztést, az a 9/12-es jelzést kapja. Szeptember 25-e a határideje az Oktatási Minisztériumhoz benyújtandó pályázatnak. Kecskeméttel, Bajával és egy informatikai céggel közösen hozná létre a térinformatikai fejlesztéssel foglalkozó konzorciumot az önkormányzat. Kecskemét és Baja önkormányzata már döntött az elfogadásról. (Kazetta 1/1. 000-031)

2 Végh László alpolgármester: Kérte, hogy a közgyőlés zárt ülésen a vagyoni ügyek keretében tőzze napirendjére az "Ipari park területébe beékelıdı tanya (0878/2. hrsz.) tulajdonjogának megszerzése" tárgyú elıterjesztést. Ebben felhatalmazást kér a tanya ingatlan adásvétellel vagy adásvétellel vegyes cserével történı megszerzésére, illetve ennek meghiúsulása esetén a kisajátítás elindítására. A júniusi közgyőlésen felhatalmazást kapott arra, hogy az Ipari park mővelési területének mővelési ág megváltoztatásához földet vásároljon, az ez ügyben történtekrıl szeretne beszámolni a közgyőlés elıtt. A nyilvános ülés vagyoni ügyek 1/3. napirendi pontjában szerepel a "Családok átmeneti otthonának létesítése" tárgyú elıterjesztés. Ehhez kapcsolódóan szöveges kiegészítı elıterjesztés készült, mely az ülés folyamán kiosztásra kerül. (Kazetta 1/1. 031-053) Dr. Molnár Zsolt képviselı, a gazdasági bizottság elnöke: Zárt ülés elején kérdést szeretne feltenni a város vezetıinek. (Kazetta 1/1. 053-055) Hanó Miklós alpolgármester: Kérte, hogy a közgyőlés vegye napirendéjre zárt ülés keretén belül a "Vágóhíd rekonstrukciója" tárgyú elıterjesztést. Az elıterjesztést a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság tárgyalta, de nem került kiküldésre. (Kazetta 1/1. 055-061) Dr. Vécsei László képviselı: Zárt ülés, illetve nyilvános ülés elıtt is szeretne kérdést feltenni. (Kazetta 1/1. 061-066) Takács Péter képviselı: A nyilvános ülés elején képviselıi kérdést szeretne feltenni Szilvásy Ferenc alpolgármesternek. (Kazetta 1/1. 066-073) Császár Lajos képviselı: Kérte, ha lehetıség van rá egy héttel korábban tartsák meg a bizottsági üléseket annak érdekében, hogy a kiküldött elıterjesztéseket megfelelıen át tudják tanulmányozni a képviselık. (Kazetta 1/1. 073-084) Pap János polgármester: Ezt a javaslatot a nyilvános ülés 2. napirendjével (szmsz) kapcsolatban kell megtenni. (Kazetta 1/1. 084-089) Tóth Károly képviselı: Nyilvános ülésen a bejelentések között szóbeli bejelentést szeretne tenni. (Kazetta 1/1. 089-095) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Kérte, hogy a közgyőlés a Z/4/2. jelő elıterjesztést a közgyőlés a 9/2. és 9/4. jelő elıterjesztésekkel együtt tárgyalja. Ez a három elıterjesztés fedi egymást. Javasolta, hogy amennyiben a közgyőlés az elıterjesztéseket együtt tárgyalja, arra zárt ülésen kerüljön sor. A közgyőlés 4 tagú bizottságot hatalmazott fel a Városüzemeltetési Kft-vel kapcsolatos privatizáció

3 elıkészítésére, ajánlatok kérésére a szemétszállítással kapcsolatban. Kérte, hogy a közgyőlés vegye napirendjére a téma tárgyalását zárt vagyoni ügyek keretében. (Kazetta 1/1. 095-125) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés Z/1. V/15. jelzéssel vegye napirendjére az "Ipari park területébe beékelıdı tanya (0878/2. hrsz) tulajdonjogának megszerzése" -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés Z/1. V/16. jelzéssel vegye napirendjére a "Vágóhíd rekonstrukciója" tárgyú elıterjesztést. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés Z/1. V.17. jelzéssel vegye napirendjére a "Városüzemeltetési kft. privatizációjának elıkészítése" tárgyú elıterjesztést. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, 1 nem tartózkodással a javaslatot elfogadta.

szavazattal és 1

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, hogy a közgyőlés a Z/4/2. jelő elıterjesztést a 9/2. és 9/9. jelő elıterjesztésekkel együtt tárgyalja. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés 9/12. jelzéssel vegye napirendjére a "Konzorciumi megállapodás informatikai fejlesztésre" tárgyú elıterjesztést. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosításokkal. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 24 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi napirendi pontokat fogadta el: (Kazetta 1/1. 125-170)

4

NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1./

Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr.Molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester

2./

"Békéscsaba Tőzvédelméért" kitüntetés adományozása Elıterjesztı: Dr.Simon Mihály jegyzı

3./

Fellebbezések, kérelmek elbírálása Elıterjesztı: Pap János polgármester

4./

Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés: 1./

Vagyoni ügyek 1. Ajánlatkérés az Andrássy út sétáló szakaszának továbbépítésére Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 2.

Békéscsabai piac vásárcsarnok felújításának II. ütemével kapcsolatos tájékoztató

Elıterjesztı: Dr. Molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke 3. Családok átmeneti otthonának létesítése Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 4.

ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL "Csabai Életfa" Kht. szervezeti véleményezése Elıterjesztı: Dr.Kiss Éva ügyvezetı

és

mőködési

szabályzatának

2./

A közgyőlés szervezeti és mőködési önkormányzati rendelet megalkotása Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı

szabályzatának

módosítása

-

3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Településrendezési Terve - Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervrıl szóló önkormányzati rendelet megalkotása Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı

4./

Köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl szóló rendelet-tervezet Elıterjesztı: Dr.Simon Mihály jegyzı

5 5./

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatói munkakörének pályázata Elıterjesztı: Pap János polgármester

6./

Költségvetést érintı döntések 1.

Tájékoztató Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének I. féléves teljesítésérıl

2.

2000. évi költségvetésrıl szóló rendelet módosítása

3.

Javaslat az intézményi céltartalékból pótelıirányzatok biztosítására

4.

Pályázat létszámcsökkentésekhez kapcsolódó egyszeri hozzájárulás igényléséhez Elıterjesztı: Pap János polgármester 7./

Egészségügy területét érintı ügyek: 1.

Védınıi centrum kialakítása, felszerelése

2.

Lencsési út 13.sz. alatti háziorvosi rendelıben a váltórendelés kiváltása

3.

Gép- mőszer beszerzés a Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet számára

4.

Fogorvosi térítési díj szabályzat módosítása

5. Inkubátor a Koraszülött Gyermekekért Alapítvány kérelme Elıterjesztı: Dr.Futaki Zoltán, az Egészségügyi Bizottság elnöke 8./

Oktatást, közmővelıdést, sportot érintı ügyek: 1.

2001/2002-es tanév beiskolázási keretszámainak engedélyezése

2.

Tanév indításával kapcsolatos változások

3.

Szak 2000. pályázat

Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke 4. Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés Elıterjesztı: Pap János polgármester 5.

Békéscsaba díszpolgárai és választott vezetıi - a 139/2000. (III.16.) közgyőlési határozat végrehajtása Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı 6.

Pályázat támogatása - Hungarotel Torna Club -

6 7.

Bárka c. folyóirat fıszerkesztıjének támogatási kérelme Elıterjesztı: Köles István, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke

8. Általános Iskolai Diákotthon Alapító Okiratának módosítása Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke 9./

Városüzemeltetést érintı ügyek: 1.

A 7-es és 17-es járatvonalakon vonalcsoportos bérlet bevezetése - a helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet módosítása

2.

Belvizes ingatlanok megvásárlása a 169/2000.(IV.13.) sz. határozat alapján Elıterjesztı: Dr.Simon Mihály jegyzı 3.

Belvízkárok helyreállítására kapott állami támogatás kifizetése a károsultaknak Elıterjesztı: Szilvásy Ferenc alpolgármester

4.

Tájékoztató a belvízkár enyhítésére kapott támogatásokkal összefüggı fellebbezésekrıl

5.

Jelzılámpás csomópont kiépítése a Lencsési úti (Jééé diszkont - Pietro ABC) útkeresztezıdésnél

6.

Jelzılámpás csomópont útkeresztezıdésnél

7.

Parkgondozási munkákra új pályázat kiírása

8.

Válaszadás dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı felvetésére (Magyar utca I. ütem)

kiépítése

a

Gyulai

-

Dobozi

úti

9. Útfelújítási keretbıl az út- híd keretre történı átcsoportosítás Elıterjesztı: Dr. Ferenczi Attila, a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság elnöke 10.

Városüzemeltetési feladatokkal kapcsolatos költségvetési elıirányzatok módosítása

11. Tájékoztató a repülıtér fejlesztéssel kapcsolatos ügyek állásáról Elıterjesztı: Pap János polgármester 12. Konzorciumi megállapodás informatikai fejlesztésre Elıterjesztı: Pap János polgármester

7

10./

BEJELENTÉSEK 1.

A kutyamenhely fejlesztése

2. Az ártalmatlanítási díjakhoz való hozzájárulás ügye Elıterjesztı: Dr.Simon Mihály jegyzı 3. Az Egyesített Szociális Intézmény Alapító Okiratának módosítása Elıterjesztı: Hrabovszki György, a Szociális Bizottság elnöke 4. A Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola munkakörhöz kötött szolgálati lakásigényének lemondása Elıterjesztı: Takács Péter, a Lakásügyi Bizottság elnöke 5.

"Csabai Életfa" nyugdíjas apartman ház I. ütem kertépítési munkák szerzıdés módosítása Elıterjesztı: Végh László alpolgármester A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyv készült. Pap János polgármester: Javasolta, hogy a közgyőlés nyilvános ülésen folytassa munkáját, a zárt ülés folytatására pedig a nyilvános ülés után kerüljön sor. A nyilvános ülés elején Dr. Vécsei László képviselı kért szót. (Kazetta 4/2 074-084) Dr. Vécsei László képviselı: Következı kérdéseit Dr. Simon Mihály jegyzıhöz intézte. A Belügyminisztérium határozata alapján létre kellett hozni az okmányirodát. A hivatalnak több hónapos tapasztalata van már az okmányiroda mőködésével kapcsolatban. A hosszú várakozási idı indulatokat vált ki az ügyfelekbıl. Kérdése, hogy a jegyzı úr milyen intézkedéseket tesz az okmányirodával kapcsolatos sorbanállások, illetve rossz hangulat megszüntetésével kapcsolatban? Következı kérdése, hogy a meg nem határozott utcaszélességő utcákban kiadott építési engedélyeknél hogyan épülnek több százezer forintos kerítések építésre, amikor ez késıbb akadályozza a közmővek elhelyezését, a járdaépítést. Vannak olyan utcák, ahol nem meghatározott helyre teszik a kerítést, és ezek zavarják az utcaképet, illetve a közmőveket is. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez az állapot megszőnjön? (Kazetta 4/2 084-098)

Dr. Simon Mihály jegyzı: Az okmányirodán valóban tőrhetetlen a helyzet, hosszú ideig kell sorban állni, és senkit sem vigasztal, hogy a budapesti viszonyokhoz, illetve más

8 városokhoz képest Békéscsabán még jó a helyzet. A Belügyminisztérium három fıt biztosított a feladat ellátására, az önkormányzat saját erıbıl még egy létszámot tett hozzá, ma négyen látják el a feladatot. A probléma forrása az, hogy nem csak azok jelentkeznek személyi igazolvány cserére, akiknek lejárt az igazolványuk, hanem sokkal többen. Több a munka, mint amennyire számítottak. A másik probléma, hogy az iroda a Közigazgatási Hivatalon keresztül számítógépes kapcsolatban van a Belügyminisztériummal, és a számítógépes kapcsolat gyakran órákig akadozik, ez is nyújtja a várakozási idıt. Az okmányirodához kerülnek a vállalkozói igazolványok, és januártól a gépjármő okmányok is. Most folynak tárgyalások, hogy az erre a célra fedezetként a Belügyminisztérium által biztosított 10.000.000 forintból olyan ügyfélbebocsátó rendszert vezetnek be, mint amilyen a pénzintézeteknél már mőködik. Egyelıre ennél többet nem lehet tenni. A közgyőlés jóvoltából a körülmények elég jók, a létszám kevés és a feladat nagyobb, mint az elıre látható volt. A második kérdésre elmondta: jelentıs probléma, eddig nem volt jogszabályi alapja annak, hogy megtiltsa az önkormányzat az építkezést, és érvényt szerezzen a kötelezı utcaszélességre vonatkozó szabályoknak, mert nem voltak ilyen szabályok. Az a településrendezési terv, amely a közgyőlés napirendi pontjai között szerepel, és az ehhez illeszkedı szabályozási tervek és helyi építési szabályzat az, amely utcánként rögzíti az utcaszélességet. Miután ezek rendeletben foglaltak, ez minden állampolgárra kötelezı, és ettıl kezdve jogszabály lesz. Ma az a gyakorlat, hogy ezekben az utcákban mindaddig nem adnak ki építési engedélyt, amíg az állampolgár az önkormányzat tulajdonába nem adja át azt a területet, amely az utcaszélességbıl hiányzik. Így megoldható a probléma, tehát kerítést sem építhet, a felesleges értékbefektetéseket el lehet kerülni. Ha valaki olyan utcában telektulajdonos, ahol a megfelelı utcaszélesség nem áll rendelkezésre, az építési engedély megszerzéséhez elıfeltétel lesz, hogy átadja a városnak az utcaszélességhez szükséges területet. Ezt csak a rendelet elfogadása után lehet törvényesen megtenni. (Kazetta 4/2 098-137) Takács Péter képviselı: Kérdéseit, illetve hozzászólását Szilvásy Ferenc alpolgármesterhez intézte. A közgyőlés kiküldött egy delegációt a megyei önkormányzattal folytatandó egyeztetés tárgykörében, különös tekintettel a közmővelıdési területre. Ennek egyik része volt az, hogy a négy nagy együttesrıl sikerült megállapodni a megyei önkormányzattal, illetve két együttes átvételérıl. A sajtóban sokat lehetett olvasni a múzeumi területrıl. A megyei közgyőlés a nyári szünet elıtti ülésén elfogadott egy olyan határozati javaslatot, hogy Békés Megye Képviselıtestülete felkéri a közgyőlés elnökét és alelnökét, hogy a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága székhelyének áthelyezésérıl folytasson egyeztetı tárgyalásokat Gyula város vezetıivel, és errıl a szeptemberi közgyőlésen kell tájékoztatást adni. Kérdése, hogy e tárgykörben folytak-e tárgyalások a város által delegált testületi tagok és a megyei önkormányzat képviselıi között? Ebben az ügyben megkereste-e az önkormányzat a Békés Megyei Közgyőlést? Akik követik az ügy alakulását, azoknak úgy tőnhet, hogy Békéscsaba szegényebb lesz egy megyei intézmény

9 igazgatóságával, és talán lépéseket sem tesz megtartása érdekében. Az elfogadott közgyőlési határozat a novemberi közgyőlést jelöli meg határidıként, hogy Szilvásy Ferenc alpolgármester tájékoztatást ad ebben az ügyben. Talán szerencsés lenne, ha az októberi közgyőlésen tájékoztatást kapna a testület. (Kazetta 4/2 137-165) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A tárgyalások folyamatban vannak, a közgyőlés határozatának megfelelıen úgy ütemezték, hogy a tárgyalások eredményérıl a novemberi közgyőlésen kell beszámolni. Abban az ügyben a megyei közgyőlés nem kereste meg az önkormányzatot, hogy a múzeum székhelyét mikor hová akarja telepíteni. A megyei közgyőlés joga, hogy a saját fenntartásában mőködı intézmények székhelyét hol állapítja meg, és milyen formában mőködteti azokat. A megyei közgyőlés a múzeumok átszervezését befejezettnek tekintette, függetlenül attól, hogy a városi önkormányzattal a tárgyalások még folyamatban vannak. Úgy döntött, hogy miután Békéscsaba várossal eddig nem sikerült megállapodni, a városban mőködı múzeumi szervezeteket a továbbiakban a megye mőködteti. A novemberi közgyőlésen be fog számolni a megállapodásokról. Valószínőleg nem fogja javasolni a közgyőlésnek, hogy a múzeum épületét az önkormányzat vegye át, mert a jelenlegi számítások szerint kb. 60.000.000 forintos éves mőködési költséget, és azonnal kb. 120.000.000 forintos költséget von maga után. (Kazetta 4/2 165-186) Végh László alpolgármester: Tudomása szerint több olyan megoldási lehetıséget kínált a megyei közgyőlés, mint a múzeum átadásának kérdése. Abban kellett volna megállapodni, hogyan lehet mégis átvenni részleges funkcióval, melyet a megyei önkormányzat felajánlott, az megoldható és szükséges is. Ilyen lehetısége a városnak nem sokszor adódik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeumot Békéscsaba város lakói építették, most talán lehetıség van arra, hogy az önkormányzat visszakapja. (Kazetta 4/2 186-204) Takács Péter képviselı: A Békés Megyei Közgyőlés hatáskörébe tartozik, hogy a Megyei Múzeum Igazgatóság kérdésében és a szervezet ügyében döntsön. Arra hívta fel a figyelmét, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának talán nem mindegy, hogy a múzeum igazgatósága továbbra is a megyeszékhelyen mőködik, vagy átkerül másik városba. Ebben az ügyben legalább egyszer egy napirend keretében kellett volna tárgyalni. (Kazetta 4/2 204-216) Pap János polgármester: Kérdése Dr. Vécsei László képviselı felé - Dr. Simon Mihály jegyzı megbízásából -, hogy a kérdésére adott választ elfogadja-e? (Kazetta 4/2 216-218) Dr. Vécsei László képviselı: A választ elfogadja. (Kazetta 4/2 218-219) Pap János polgármester: Kérdése Takács Péter képviselı felé, hogy Szilvásy Ferenc alpolgármester válaszát elfogadja-e? (Kazetta 4/2 219-221)

10 Takács Péter képviselı: Nem kapott teljes körő választ. Változatlanul nem tudja, hogy konkrét ajánlatot kapott-e a város, amelyrıl tárgyalhatott volna. Azzal a kitétellel elfogadhatónak tartja a választ, ha az októberi közgyőlésen egy tájékoztató anyagot ad az alpolgármester. (Kazetta 4/2 221-226) Pap János polgármester: A Magyar Köztársaság Kormánya minden területfejlesztési statisztikai régióba egy területfejlesztést segítı managert nevezett ki. Az itteni kisrégió 3401 statisztikai térség területfejlesztési menedzsere, aki a Miniszterelnöki Hivatallal áll szerzıdéses kapcsolatban Fehér Ibolya. (Kazetta 4/2 226-240) (Fehér Ibolya bemutatkozott a közgyőlésen – Kazetta 4/2. 240-274) Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni ügyek

Ajánlatkérés az Andrássy út sétáló szakaszának továbbépítésére

Végh László alpolgármester: Amikor arról tárgyalt a közgyőlés, hogy a sétáló utca burkolatát, illetve felépítményét tovább építi, nagy vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hány négyzetméter kerüljön beépítésre. Akkor elmondta, hogy nincs esély vállalkozásba kiadni ilyen beépíthetıséggel. Ezt az is bizonyítja, hogy egy vállalkozó mutatott érdeklıdést, de a dokumentációt nem vitte el. Javasolta, hogy a közgyőlés vigye tovább az ügyet év végéig, hátha jelentkezik egy vállalkozó. A decemberi vagy a januári közgyőlésen lehet más megoldást keresni a tárgyalások során. (Kazetta 4/2 274-295) Pap János polgármester: A határozati javaslathoz tartozik az ajánlattételi felhívás, amelyet már a közgyőlés elfogadott a 298/2000. sz. határozattal, annak csak a beadási és a teljesítési határideje változik a határozati javaslat 1. pontja szerint. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztést. (Kazetta 4/2 295-307) A közgyőlés 21 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 504/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsaba Andrássy út sétáló szakaszának továbbépítésére vonatkozó ajánlatok beadási határidejét 2000.október 30-ban, a beruházás befejezésének határidejét pedig 2001. június 15-ben határozza meg. A beérkezı ajánlatokat a 2000. decemberi közgyőlés elé kell terjeszteni Felelıs: Határidı:

Végh László alpolgármester 2000. decemberi közgyőlés

11 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a Békéscsaba Andrássy út sétáló szakaszának továbbépítésére vonatkozó, és az e határozat 1 pontjában meghatározottak alapján összeállított ajánlattételi felhívás ismételt megjelentetését. Felelıs: Határidı:

Tárgy:

Végh László alpolgármester azonnal

Békéscsabai piac vásárcsarnok felújításának II. ütemével kapcsolatos tájékoztató

Dr. Molnár Zsolt képviselı, a gazdasági bizottság elnöke: A tavaszi közgyőlésen hozott határozat alapján a piac vásárcsarnok átépítését a szeptemberi ülésre ismét elı kellett terjeszteni. A bizottság úgy ítélte meg, hogy annak a koncessziós szerzıdésnek a lehetıségei kimerültek, amelyet 1990-ben vagy 1991-ben kötött az önkormányzat az Agóra-Csaba Rt-vel és holtpontra jutottak a tárgyalások. Folyamatosan visszatérı téma a piac csarnok ügye, és ez indulatokat is felkavar. A gazdasági bizottság úgy látta jónak, hogy megpróbál tárgyalást kezdeményezni az Agóra-Csaba Rt vezetıivel, mely szerint az 1990-ben kötött koncessziós szerzıdést teljes egészében felülvizsgálják, és annak meghatározó elemeit a közgyőlés elé terjesztik. (Kazetta 4/2 307-327) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2 327-332) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 505/2000.(IX.21.) közgy.

HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a vásárcsarnok felújítás II. ütemével kapcsolatos tájékoztatót tudomásul veszi.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy az AGORACSABA Rt és a hivatal képviselıi között folytatott egyeztetések eredményeként létrejövı megállapodás kerüljön vissza a közgyőlés elé jóváhagyásra. Felelıs: Határidı:

Tárgy:

Végh László alpolgármester értelem szerint

Családok átmeneti otthonának létesítése

12 Végh László alpolgármester: A három megnevezett ingatlanra elkészültek a felmérések és gazdaságossági számítások. Ez abból állt, hogy a szakemberek megnézték, hogy milyen költségő az átalakítás, és mennyi az értéke, illetve melyik ingatlan hasznosítható a legjobban. Az átalakítás költsége sokkal több, mint amennyit megállapított a közgyőlés, de a Bartók B. úti ingatlan hasznosítható, illetve átalakítható. A Tábor utcai ingatlan magasabb értékő, mint a Bartók B. úti ingatlan, hasznosítása is sokkal szélesebb körő. A kérdés az, hogy a Bartók B. úton megvalósítson-e a közgyőlés egy emelt költségő átalakítást, vagy ingatlan vásárlással más lehetıséget biztosít. Pályázati pénzt nyert erre az önkormányzat, de ez az összeg az átalakítás költségének 30 %-át fedezi. A korábbi elıterjesztésben kevesebb önkormányzati támogatás szerepelt, erre forrást kell találni, ha az önkormányzat a Bartók B. úton valósítja meg a beruházást. (Kazetta 4/2 332-369) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A mai döntéshez hozzátartozik, hogy a Tábor utcai ingatlan egy részébe elvileg beleférhet a családok átmeneti otthona. Az ingatlan másik részét Dr. Futaki képviselı elkérte védınıi centrum kialakítására, és az egész ingatlant pedig a mozgáskorlátozottak kérték az önkormányzattól ingyen. A családok átmeneti otthonát a védınıi centrummal együtt célszerő vizsgálni, mert elképzelhetı, hogy mindkettı jó helyen lenne. (Kazetta 4/2 369-379) Végh László alpolgármester: A szakértıi vélemények alapján a Tábor utcai ingatlan sokrétően hasznosítható, értékes, jó helyen lévı, jól megközelíthetı. Az ingatlan hátsó frontját megvizsgálták átalakítási szempontból. Az utcafronti rész más egyéb célra történı hasznosítására gondoltak. A Tábor utcai ingatlan alkalmas lenne garzonlakások kialakítására is. (Kazetta 4/2 379-394) Takács Péter képviselı: Javaslata, ha a határozati javaslat I. változat a./ vagy b./ pontját fogadja el a közgyőlés. Azt a mondatot, hogy "a megvalósítás forrása a szociális intézmények kialakítására kiírt pályázaton elnyert 3.000 e Ft-on felül a lakásalap" pontosítani kell, hogy ez összegszerően mit fog jelenteni. Javasolta továbbá, hogy a lakásalap fel nem osztott elıirányzata szerepeljen fedezetként. (Kazetta 4/2 394-405) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Sok lakossági jelzés érkezett hozzá az ingatlan bizonytalan sorsát és jövıjét illetıen, mint a körzet képviselıjéhez. Kérte a közgyőlést, hogy ebben a kérdésben minél elıbb döntsön, mert a Tábor utcai épület állaga romlik. (Kazetta 4/2 405-411) Hrabovszki György képviselı, a Szociális Bizottság elnöke: Javasolta, hogy külön a lakásalap maximum összegét ne határozza meg a testület. A szakértıi becslés 6 millió forintban állapította meg a bekerülési költséget, és Végh László alpolgármester számítása 12.750 e Ft-ra tette. Valószínőleg a két összeg között van az igazság.

13 Abban az esetben tudhatja meg az önkormányzat a pontos összeget, ha vállalkozóktól ajánlatokat kér, és ezeket az ajánlatokat az arra illetékes bizottság elbírálja. Az ajánlatokból ki fog derülni, hogy mennyi összegre van még szükség, akkor meg lehet határozni ennek a forrását. (Kazetta 4/2 411-434) Végh László alpolgármester: A számítást, melynek végösszege a 12.750 e Ft, a pénzügyi és gazdasági iroda végezte el, és az önkormányzat által felújított hasonló típusú intézmények felújítási költségét szorozta be a négyzetméterrel. (Kazetta 4/2 434-443) Pap János polgármester: Amennyiben a közgyőlés a határozati javaslat I. változatát nem fogadja el, akkor a II. változatot fogadja el, melyben kimondja, hogy Végh László alpolgármester további ingatlanokat keressen. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat I. változatának a./ pontját. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 5 igen, 8 nem szavazattal, 12 tartózkodással a határozati javaslat I. változatának a./ pontját elvetette.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat I. változat b./ pontját. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a határozati javaslat I. változat b./ pontját elfogadta.

Vállalkozóktól konkrét ajánlatokat kell kérni, és az így elbírált ajánlatok alapján szükséges források ismeretében a közgyőlés elé kell terjeszteni az ügyet. Felelıs Végh László alpolgármester, a gazdasági bizottság, határidı az októberi közgyőlés. Ezen javaslatot szavazásra bocsátotta. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 27 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 4/2 443-504)

A közgyőlés a határozat szövegét19 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a felelıs, határidı megjelölést 27 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 506/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a családok átmeneti otthonának elhelyezésére vonatkozó elıterjesztést. A közgyőlés az elıterjesztésben megjelölt önkormányzati ingatlanok közül a családok átmeneti otthonának létesítésére a Bartók Béla út 24. szám alatti ingatlant jelöli ki.

14 Az épület átalakítás engedélyezési és ajánlati terveit el kell készíttetni, majd a kivitelezésre a versenyszabályzat szerint kiválasztott vállalkozóval a szerzıdés megköthetı. A megvalósítás forrása a szociális intézmények kialakítására kiírt pályázaton elnyert 3.000 eFt–on felül a lakásalap. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Végh László alpolgármester, Dr. Molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke 2000. októberi közgyőlés Alapítói döntés „Csabai Életfa” Kht. SZMSZ-nak véleményezése

Takács Péter képviselı: Hiányolta az ügyrendi bizottság véleményezését. Kérdése volt a 3. oldal 2 bekezdésében szereplı mondat értelmezésével kapcsolatban, melyre választ a gazdasági bizottsági elnökétıl kért. "A mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelı teljesítése esetén a tagot, az alapítót kötbérfizetési kötelezettség terhel." Nem tudta értelmezni, hogy mikor és miért terheli kötbérfizetési kötelezettség az önkormányzatot. (Kazetta 4/2. 504-530) Hrabovszki György képviselı: Kérdése a házirend IV. fejezet A nyugdíjasház által nyújtott szolgáltatások c. fejezetben található Ruházatra vonatkozó részére, illetve az ahhoz kapcsolódó térítésmentes szolgáltatásokra vonatkozik: "Amennyiben az ellátást igénylı a munkákat nem tudja vagy nem akarja elvégezni, úgy ezeket az ellátást nyújtó önköltségi áron átvállalja." A térítésmentes szolgáltatásoknál az szerepel, hogy "a lakrész takarítása, ágynemő mosása, automata mosógép és szárító használata, vasalási lehetıség" térítésmentes. Az önköltségi ár ebben az esetben mit jelent? A munkabérét annak, aki végzi, vagy mi egyebet, mert véleménye szerint a két dolog "üti egymást". Továbbiakban észrevételeit sorolja fel a házirenddel kapcsolatban. Nem értett egyet a félórás étkezésre biztosított idı megszabásával, javasolta annak egy órás idıtartamra való emelését. Az eltávozással kapcsolatban kifogásolta a lakók bejelentési kötelezettségét. Felnıtt emberekrıl van szó, nem biztos, hogy házirendben kell szabályozni ezeket a kérdéseket. Ugyanez az észrevétele volt az orvosi javaslatra tiltott szeszesital fogyasztásával kapcsolatban is. Nem tartotta szerencsés megoldásnak, hogy mentálhigiénikus a technikai munkatárs fınöke, mert számára nem világos, hogy milyen szakmai kérdésben irányítaná a technikai dolgozót. Módosítást nem kívánt beterjeszteni (Kazetta 4/2. 530- 570, kazetta 5/1. 000-007.) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Takács Péter képviselı kérdésére válaszolva elmondta, hogy az szmsz készítıi átvették a gazdasági társaságról szóló törvény idevonatkozó rendelkezéseinek elıírását, mely szerint, ha egy tag a törzstıkét nem a mellékszolgáltatásnak megfelelı idıpontban bocsátja a társaság rendelkezésére, akkor erre büntetésként kötbér róható. Jelen esetben - mivel ilyen jellegő probléma

15 nem áll fenn - ez a kitétel a precizitás miatt került be. Elképzelhetı, hogy a II. ütem építése miatt került ez a kitétel az szmsz-be, mivel annak építési munkálatait határidıre kell befejezni. (Kazetta 5/1. 007-022) Tóth Károly képviselı, az ügyrendi bizottság elnöke: Képviselıi kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság véleményét az szmsz-rıl azért nem olvashatták, mert nem kérték fel a bizottságot annak tárgyalására. Kialakult gyakorlat, hogy közgyőlési döntés, illetve a megfelelı irodák, társbizottságok felelıssége alapján kerül vagy nem kerül az ügyrendi bizottság elé az adott elıterjesztés. (Kazetta: 5/1. 022-029) Takács Péter képviselı: Azért tette fel kérdését, mert nem emlékszik arra, hogy az eddigiek során elıfordult volna olyan eset, hogy szmsz-t az ügyrendi bizottság ne véleményezte volna. A kötbér kérdésére adott választ elfogadta. Az étkeztetési idıt illetıen módosító javaslata volt. A módosító javaslat "A nyugdíjasház által nyújtott szolgáltatások" címszó alatt az étkezés idejére mindenhol 1 óra idıtartam megjelölésére vonatkozott. Így: 8 órától 9 óráig, 12.30-tól 13.30-ig és 18.30-tól 19.30-ig. (Kazetta 5/1. 029-043) Császár Lajos képviselı: Az szmsz-rıl dicsérıen nyilatkozott. Átgondolt, hiba nélküli anyagnak tartotta, elfogadásra ajánlotta. (Kazetta 5/1. 043-059) Dr. Kerekes Attila képviselı: İ is hiányolta, hogy az szmsz-t nem nyújtották be véleményezésre az ügyrendi bizottsághoz. Kérdése volt, hogy kinek és mikor van elıterjesztıi joga, illetve mi a különbség a között, hogy ki és milyen anyagot terjeszthet a közgyőlés elé. (Kazetta 5/1. 059-067) Dr. Simon Mihály jegyzı: Tulajdonosi döntést kérhet a Kht. igazgatója. Más a helyzet a Vagyonkezelı Részvénytársaságnál, ahol az igazgatóság és nem az ügyvezetı tehet elıterjesztést. (Kazetta 5/1. 067-071) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A Házirend II. fejezet Térítési díj 4. bekezdését másképp kellene fogalmazni. Félreérthetı a szövegezés a távollét idejére fizetendı 20 %-os személyi térítési díj meghatározásával, mert nincs pontosítva, hogy a havi térítési díj 20 %-át vagy mely idıszakra vonatkozó térítési díj 20 %-át kell fizetni. (Kazetta 5/1. 071-080) Pap János polgármester: Kérte dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgatónıt, hogy reagáljon az elhangzott kérdésekre. Elsı kérdés az szmsz-szel kapcsolatban: Lehet-e a mentálhigiénikus beosztottja a technikai munkatárs? (Kazetta 5/1. 080-100)

16 Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: A technikai munkatárs jelenleg a mentálhigiénikus tanfolyamot végzi, januárban befejezıdik ez a tanfolyam, s akkor közvetlen beosztottjává válik a mentálhigiénikusnak. Gyakorlatilag már most is ezt a feladatot végzi. Technikai munkatársnak azt a munkatársat nevezik, aki az ügyelı pultnál a lakókkal való közvetlen kapcsolatot látja el, illetve nem csak a lakókkal, hanem a látogatókkal is ı tartja a kapcsolatot, s a foglalkozások vezetésében is nagy szerepet játszik. Ez a munkaköri leírásában szerepel. Elmondta, hogy bár a mellékletekben csak a saját munkaköri leírása szerepel, de kívánságra munkatársai munkaköri leírásait is be tudja mutatni, mert magával hozta. Mód van arra is, hogy az szmsz-hez nem mellékelt szabályzatokat is bemutassa, ha kérdés lesz ezekkel kapcsolatban. „A távollét idejére jutó napi térítési díj 20 %-át fizeti” megfogalmazást korrektnek tartotta. Elmondta, hogy kötelessége havi és napi személyi térítési díjat is meghatározni, ami meg is történt mindenki esetében, így a módosító javaslattal egyetértett. (Kazetta 5/1. 100-121) Hrabovszki György képviselı: Az eltávozással kapcsolatban módosító javaslata, hogy ne kelljen bejelenteni, hogy hova megy és meddig tartózkodik távol a lakó. Véleménye: elegendı az elérhetıség és a visszaérkezés várható idejét szabályozni, illetve kérni. (Kazetta 5/1. 121-125) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Azért kérik közölni az eltávozás idejét és helyét, mert ellenkezı esetben a hozzátartozó érdeklıdésére nem tudnának választ adni, a lakó tartózkodási helyérıl. Ez nem vetne jó fényt az intézményre. (Kazetta 5/1. 121-130) Pap János polgármester: Ez az indok mérlegelhetı. (Kazetta 5/1. 130-131) Hrabovszki György képviselı: Fenntartotta módosító javaslatát, mert véleménye szerint személyiségi jogokat sért ez a kitétel. (Kazetta 5/1. 130-133) Pap János polgármester: A módosító javaslat szerint a szövegezés a következı lenne: "Ebben az esetben a nyugdíjasház vezetıjével az elérhetıségét és a visszaérkezés várható idejét közölni kell." (Kazetta 5/1. 133-145) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Tisztázta, hogy ez a módosítás a távolléti lap megszőnését nem érinti. (Kazetta 5/1. 145-148) Pap János polgármester: Azt nem érinti. (Kazetta 5/1. 148-152)

17 Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: A távolléti lapot 24 órán túli eltávozás esetén muszáj vezetni, azért, hogy a 20 %-os napi térítési díjat pontosan tudják adminisztrálni. Ennek vezetése a lakók érdekét szolgálja. (Kazetta 5/1. 152-157) Pap János polgármester: A távolléti lap maradjon. Csak az "eltávozás helyét és idejét" helyett kerüljön be a módosítás: "az elérhetıségét és a visszaérkezés várható idejét közölni kell." szövegrész. Ez a módosító javaslat. (Kazetta 5/1. 157-160) Kutyej Pál képviselı: Tapasztalata és véleménye, hogy a bentlakók szívesen elmondják, hogy hova mennek. Ha valaki nem akarja, az ne mondja el, de a többség szívesen elmondja, hogy kihez megy és mikor jön vissza. Hrabovszki György képviselı módosító javaslatát nem támogatja. (Kazetta 5/1. 160-165) Klampeczki Béla képviselı: Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgatótól kérdezte, volt-e az elmúlt idıszakban abból probléma, hogy az otthonlakók kifogásolták azt, hogy tudni akarják, merre járnak. (Kazetta 5/1. 165-171) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Ebbıl még nem volt soha probléma. (Kazetta 5/1. 171-173) Klampeczki Béla képviselı: Véleménye, hogy az otthonlakók számára megnyugtató az, ha az otthon tudja, hogy hol találhatók. (Kazetta 5/1. 173-175) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Inkább azt kifogásolják, hogy éppen akkor nincs senki az ügyelıpultnál, akinek elmondhatnák, hogy hova mennek. Ha 24 óránál rövidebb eltávozásra mennek, ez írásban nem jelenik meg, errıl csak az ügyelıpultnál szolgálatot teljesítık szereznek tudomást. Kicsit nehéz volt a szociális törvényt a nyugdíjasházra adaptálni, de meg kellett próbálni. A távolléti lap is ennek a törvénynek a megjelenítése, hiszen igazából engedélyt kellene erre adnia, tehát azt elızetesen írásban kellene kérvényezni, s neki arra írásban engedélyt adni. Ezért nem távolléti engedélynek nevezte, hanem távolléti lapnak, hogy tompítsa a dolog élét. A gyakorlatban ennek semmiféle "presszúra" jellege nincs. (Kazetta 5/1. 175-202) Végh László alpolgármester: Kérdése: ismertették-e a mőködési szabályzatot a lakókkal? (Kazetta 5/1. 202-205) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Azok a részletek, amelyek a Kht. mőködésére vonatkoznak kevésbé, de a nyugdíjas ház mőködésére vonatkozó elveket ismertették és elfogadták. (Kazetta 5/1. 205-206)

18 Végh László alpolgármester: Véleménye, hogy az önkormányzat bármikor, a lakók elızetes kérése alapján, hozzájárul a házirend megváltoztatásához. Mint minden szociális intézményben, illetve idısekkel foglalkozó intézményben, közhasznú társaságban felelısséggel is tartoznak az ott lakókért. Igényként is felmerülhet, hogy eltávozás esetén a hozzátartozó tudja hogy a lakó hol van, hiszen bármilyen probléma esetén elérhetı kell hogy legyen. Ha valaki ezt személyiségi jogai korlátozásának tartja, azt figyelembe lehet venni. Javasolta, hogy olyan módosításokat fogadjon el a közgyőlés, amit a lakók kezdeményeznek. (Kazetta 5/1. 206-228) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elhangzott módosító javaslatot: "...az eltávozás helyét és idejét közölni kell" helyett "... az elérhetıségét és várható visszaérkezésének idejét közölni kell." szövegrész kerüljön a házirendbe. -

Megállapította, hogy 13 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással a közgyőlés elfogadta a módosító javaslatot.

A következı módosítás a szeszesital fogyasztásával kapcsolatban hangzott el. A kérdés az volt, hogy felnıtt, önmagukról döntési joggal rendelkezı embereknek lehet-e ilyen elıírást meghatározni? (Kazetta 5/1. 228-274) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: A teljes körő ápolás és a gondozás a feladatuk, s ehhez tartozik, hogy adott esetben orvosi javaslatra a szeszesital fogyasztás tilalom alá kerüljön. Nem büntetik meg az illetıt, de ha az orvosi tilalom ellenére mégis fogyaszt alkoholt, az intézmény mentesül a felelısség alól. (Kazetta 5/1. 274-285) Pap János polgármester: Logikus az étkezési idıre adott 30 perc vagy változtassa meg a közgyőlés 1 órás idıtartamra? (Kazetta 5/1. 285-292) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Elfogadható az 1 órás idıtartamra való módosítás. (Kazetta 5/1. 292-293) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az étkezési idıtartam 1 órára történı módosítását. (Kazetta 5/1. 293-299) Megállapította, hogy 18 egyhangú igen szavazattal a közgyőlés a módosítást elfogadta. Dr. Molnár Zsolt képviselı: A hosszabb eltávozást megtagadhatja-e az igazgató asszony? Ha igen, milyen indokok alapján? (Kazetta 5/1. 299-304)

19 Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Csak orvosi javaslatra. Ha a lakó háziorvosa azt mondja, hogy nem távozhat el a nyugdíjasházból, akkor meg kell tagadnia az eltávozási engedélyt. (Kazetta 5/1. 304-308) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Azt kifejezetten orvos adja írásba, hogy nem kaphat eltávozási engedélyt? Milyen indokok alapján? (Kazetta 5/1. 308-309) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Abban az esetben, ha önveszélyes vagy közveszélyes. Mivel ilyen állapotban nem kerülhetnek az intézménybe a lakók, ez az átmeneti idıszakra vonatkozik. A következı ok, ha mozgásában oly mértékben sérült, hogy az a balesetmentes közlekedést nem tenné lehetıvé. (Kazetta 5/1. 309-316) Technikai megjegyzés: A hozzászólás mikrofonon kívül hangzott el. Végh László alpolgármester: Ez azt jelenti, hogy az eltávozást megtagadhatja. Amennyiben a lakó eltávozik, azt saját felelısségére teszi. (Kazetta 5/1. 316-319) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Az egész házirendre is érvényes, hogy oly mértékben kötelezı, amilyen mértékben a lakó betartja. Ha nem tartja be, akkor azt kell mérlegelnie, hogy ez a házirend súlyos megsértésének minısül-e, és adott esetben az intézményi jogviszony megszőnéséhez vezet-e, vagy pedig elegendı megoldás az, ha a mentálhigiénés kollégával és a lakóval való közös beszélgetés során próbálják megoldani. (Kazetta 5/1. 319-339) Takács Péter képviselı: Az 5. oldal II. fejezet II.1.1. bekezdésének 5. pontjához módosító javaslata: "az ügyvezetı, ha a társaság mőködése szempontjából szükségesnek tartja, bármikor jogosult javaslatát írásban, az önkormányzat szakbizottságának a véleményével az alapító elé terjeszteni, s az üggyel kapcsolatban az alapító döntését kérni." Ennek azért van jelentısége, hogy ily módon elkerülhetı az a szituáció, hogy az ügyvezetı igazgató közvetlenül a közgyőléshez forduljon. Így biztosítható az a gyakorlat, hogy minden elıterjesztést elviekben lát egy bizottság. (Kazetta 5/1. 339-362) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Az 5. pont II. fejezet II.1.1. bekezdésének 5. pontja az alapító okirat szó szerinti átemelése volt. (Kazetta 5/1. 362-367) Pap János polgármester: Lehet egyáltalán szavazni ilyen esetben a feltett módosító javaslatról? (Kazetta 5/1. 367-368) Klampeczki Béla képviselı: Számára tökéletesen érthetı az szmsz-ben leírt szöveg, nem támogatja annak módosítását. (Kazetta 5/1. 368-378)

20 Takács Péter képviselı: A módosító javaslat azt célozza, hogy csak bizottsági véleménnyel kerüljön közgyőlés elé ügyvezetı igazgatói elıterjesztés. A módosító javaslat elfogadása esetén a közgyőlés mőködésére vonatkozó szmsz-szel hozná összhangba a nyugdíjasház szmsz-ét. (Kazetta 5/1. 378-392) Tóth Károly képviselı: Javasolta, ha van törvényi lehetıség rá, az szmsz házirend részét ne tárgyalja a közgyőlés, hiszen ez nem közgyőlési feladat. Véleménye, hogy csak olyan házirenddel mőködhet az intézmény, amelyben felnıtt, önálló, saját akaratából a bentlakás mellett döntı állampolgárok laknak, amelyet ık alkotnak és alá is írnak. (Kazetta 5/1. 392-405) Klampeczki Béla képviselı: Véleménye, hogy egy intézmény belsı rendjébe ilyen mértékig beleszólni nem szerencsés. Amit leírtak - hogy "írásban az alapító elé terjeszteni" -, kifejezi azt, hogy adott esetben a megfelelı bizottsághoz kell beterjeszteni. Megerısítette az elıbbiekben elhangzott véleményét, hogy a jelzett mondat nem szorul kiegészítésre, nem támogatta a módosító javaslatot. (Kazetta 5/1. 405-422) Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: A lakók megérkezésükkor többféle dokumentumot vesznek át, többek között a házirendet is. Ennek megismerését és betartását aláírásukkal igazolják, s elfogadják. (Kazetta 5/1. 422-434) Dr. Molnár Zsolt képviselı, a gazdasági bizottság elnöke: A bizottság az ülésen a házirendet nem tárgyalta ilyen behatóan, de az a most kialakult vitából is látszik, hogy ez nagyon szigorú házirend. Némely pontját aggályosnak tartja, s kérte az ügyvezetı igazgatót, hogy ha annak módosítására igény merül fel a lakók részérıl, fordítson kiemelt figyelmet arra. (Kazetta 5/1. 434-445) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát, mely az szmsz 5. oldal II. fejezet II.1.1. pont 5. bekezdésére vonatkozott. (Kazetta 5/1. 445-460) Megállapította, hogy 16 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a közgyőlés elfogadta a módosító javaslatot.

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy a házirendet az érdekvédelmi fórummal egyeztetve, a lakók véleménye alapján az ügyvezetı igazgató adja ki. (Kazetta 5/1. 460-489) Megállapította, hogy 15 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással a közgyőlés a módosító javaslatot elfogadta.

21 Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató: Az érdekvédelmi fórum tagjait 2 lakó, 2 hozzátartozó, 1 dolgozó és a Felügyelı Bizottság egy tagja alkotja. A jogszabály azt írja elı, hogy a lakók képviselıinek mindig többségben kell lenni a dolgozókkal szemben. (Kazetta 5/1. 489-503) Pap János polgármester: A "Csabai Életfa" Nyugdíjasházat Mőködtetı Közhasznú Társaság szervezeti és mőködési szabályzatát a mellékletekkel és az elfogadott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/1. 503-520) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 507/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint a ‘Csabai Életfa’ Kht. egyszemélyes alapítója, az Alapító Okirat 10.2. pontja alapján a gazdasági társaság Szervezeti és Mőködési Szabályzatát az elıterjesztéshez mellékelt formában és tartalommal - azzal a kiegészítéssel, hogy: a II. fejezet 1.1. utolsó francia bekezdésének a szövege az alábbi: “az ügyvezetı, ha a társaság mőködése szempontjából szükségesnek tartja, bármikor jogosult javaslatát írásban, a szakbizottság véleményében az alapító elé terjeszteni, és az üggyel kapcsolatban az alapító döntését kérni.” A házirendet a lakók érdekvédelmi szervezetével egyeztetve, a lakók véleménye alapján az ügyvezetı állapítja meg jóváhagyja. Felelıs:

Határidı:

Pap János polgármester a határozat közléséért Dr. Kiss Éva, a Kht. ügyvezetı igazgatója az SZMSZ aláírásáért és a benne foglaltak végrehajtásáért azonnal

Napirend tárgya:

Szervezeti és mőködési szabályzat módosítása

Dr. Simon Mihály jegyzı: Ez a módosítás azt jelenti, hogy munkastílust kell váltania vagy a pénzügyi költségvetési bizottságnak vagy az összes többi bizottságnak. Minden témával, aminek nincs a költségvetésben fedezete, azzal a bizottságot meg kell keresni, így egy hónappal késıbb lehet megtárgyalni. Jelenleg az a helyzet, hogy a közgyőlést megelızı héten a bizottságok üléseznek, elkészítik elıterjesztéseiket. A közgyőlés hetének hétfıi napján a pénzügyi, költségvetési bizottság véleményt alkot és forrást keres, majd azt a közgyőlésen kiadja. A módosítási javaslat azt célozza, hogy - miután intézkedések történtek, hogy legkésıbb pénteken délig lehet elıterjesztést leadni - nem kézbesítenek olyan elıterjesztést, amely mellett nem szerepel a pénzügyi, költségvetési bizottság írásos véleménye. (Kazetta 5/1. 520-545)

22 Tóth Károly képviselı, az ügyrendi bizottság elnöke: Az elıterjesztésben az szerepel, hogy nem sokszorosítható. Tehát helyben kiosztott anyag nem lehet, mert ahhoz elıbb azt le kellene sokszorosítani. Ennek következtében nem lesz helyben kiosztott anyag. Mindig az volt a szándék, hogy ne úgy költsék el a pénzt, hogy helyben kiosztott anyag alapján kelljen dönteni. Ne kerüljön a közgyőlés elé olyan elıterjesztés, melyben nincs megjelölve a pénzügyi forrás. Ez az elıterjesztés szigorítja a pénzköltést. Ezt a helyzetet meg lehet oldani, hiszen valamennyi bizottság tisztában van a várható, nagy összegő kiadásaival. Kérte, hogy szavazza meg a közgyőlés az elıterjesztést. (Kazetta 5/1. 545- 5/2. 003) Császár Lajos képviselı: Támogatta az elıterjesztés megszavazását, hiszen ez a rohammunka megszüntetését is jelentené, több idı maradna az elıterjesztések megismerésére, értelmezésére. (Kazetta 5/2. 003-032) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Az szmsz módosítási javaslata arról szól, hogy az elıterjesztések azonnal normakontroll alá essenek. Azért, mert megvonnák a közgyőlési döntés lehetıségét. A kérdés eldöntése két-három emberre lesz bízva. Nagyon sok olyan javaslat van, amelyet a városban lakók kezdeményezésére terjesztenének be a képviselık, ez elsikkadna, hiszen semminek nincs pénzügyi fedezete, ha a költségvetés elfogadásakor nem terjesztették be. Sok kérdés a közgyőlés elıtt dılt el, hiszen sokszor a közgyőlés döntött arról, hogy érdemes-e valamire hitelt felvenni, feltölti-e az általános tartalékot vagy nem. Ez azt jelenti, hogy leállíthatnak javaslatokat, amelyek így be sem kerülhetnek a közgyőlés elé, ezáltal a közgyőlés döntéshozási joga is csorbulni fog. (Kazetta 5/2. 032-051) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Nem arról szól az elıterjesztés, amirıl dr. Ferenczi Attila képviselı beszélt. Az elıterjesztés arról szól, hogy a közgyőlés elé nem lehet beterjeszteni forrásmegjelölés nélküli elıterjesztést, vagy olyat, amely nem valós pénzügyi forrásokat határoz meg pénzügyi fedezetként. Az elıterjesztés lényegét a következıképpen magyarázta: ha egy olyan elıterjesztés készül, amely bizonyos keretösszegek átcsoportosításáról szól, formális a megoldás, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, át lehet csoportosítani, be lehet nyújtani a közgyőlés elé az anyagot. Ha egy bizottság olyan elıterjesztést készít, melyet fontosnak tart, de nem tud hozzá forrást megjelölni, akkor ezt átadja a pénzügyi, költségvetési bizottságnak. A pénzügyi, költségvetési bizottság ezt az elıterjesztést megtárgyalja, majd véleményezi, s ezután kerül a közgyőlés elé. A módosítás lényege, hogy az elıterjesztés a pénzügyi, költségvetési bizottság állásfoglalásával együtt kerüljön a közgyőlés elé, hiszen így elkerülhetı lenne a nem létezı pénzügyi forrás megjelölése. (Kazetta 5/2. 051-083) Végh László alpolgármester: Az elıterjesztés azért készült, mert a közgyőlés mőködésében zavarok vannak, illetve a pénzügyi oldalról származó ellentétes információk is zavart keltettek a mőködésben. Másik oka az szmsz módosítási

23 javaslatnak, hogy ne kerüljön a közgyőlés elé olyan elıterjesztés, melyben nincs megjelölve a pénzügyi forrás. Véleménye, hogy a megoldás nem ilyen módosítással érhetı el. Vannak olyan sürgıs esetek, amikor "nagy nehezen idetévedt befektetıt" kell megnyerni. Ez nem csúszhat egy hónapot, mert a pénzügyi, költségvetési bizottság éppen nem tud ülésezni. Nem javasolta az szmsz módosítás megszavazását, hiszen ellenkezı esetben egyes bizottsági elnököknek olyan jogokat biztosít a közgyőlés, amellyel egy másik bizottsági elnök nem rendelkezik. A költségvetés elkészítésénél is jelentkezik ez a probléma, hiszen a bizottsági elnökök által összeállított, egyes ágazatok pénzügyi felosztásra vonatkozó javaslatainál is kevés a mozgástér, hiszen ezt a pénzügyi, költségvetési bizottság dönti el. Ha a pénzügyi, költségvetési bizottság jogait és lehetıségeit tovább bıvíti a közgyőlés, abból további feszültségek keletkezhetnek, ezért nem javasolta az elıterjesztés elfogadását. (Kazetta 5/2. 083-115) Dr. Kerekes Attila képviselı: Nem javasolta az szmsz módosítását, mert túl szigorúnak tartotta, illetve úgy látta, hogy korlátozza a bizottsági elnökök jogkörét. Azzal egyetért, hogy valamilyen szigorításnak érvényesülnie kell a pénzügyi források felhasználásánál kell, de ezt inkább a közgyőlés jogkörébe utalná. (Kazetta 5/2. 115-126) Hrabovszki György képviselı: Kérdése volt, hogy valós, ténylegesen rendelkezésre álló pénzügyi fedezetnek minısül-e olyan hitelfelvétel, amelyrıl a közgyőlés nem döntött még? Valós, ténylegesen rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak minısül-e a lakásalap felhasználására tett javaslat, amiben adott esetben nem döntött még a közgyőlés? Nagyon sokszor elıfordul olyan helyzet, amikor pályázati pénzekhez lehetne hozzájutni abban az esetben, ha bizonyos forrást tudna a bizottság megjelölni. Többször elıfordult már, hogy egy-két millió forint hitelfelvétellel további húsz-huszonötmillió forinthoz lehetett jutni különbözı pályázatok kapcsán. (Kazetta 5/2. 126-140) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Valós pénzügyi forrás az a tartalékalap, lakásalap, amelyik fel van töltve. Az a hitel nem valós pénzügyi forrás, amirıl a közgyőlés nem döntött. Amikor az elıterjesztést kezdeményezte, tudta, hogy a közgyőlés nem fogja elfogadni. Elmondta, hogy Békéscsaba kivételével egyetlen megyei jogú városnál sem kerül a közgyőlés elé elıterjesztés a pénzügyi bizottság állásfoglalása és a jegyzı vagy aljegyzı pecsétje nélkül. Az elıterjesztés elfogadása megfontoltabb munkát követelne a képviselıktıl. (Kazetta 5/2. 140-176) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A pénzügyi, költségvetési bizottság vétójoga tárgyi tévedés, szó sincs errıl. A konfliktus nem a pénzügyi, költségvetési bizottság vagy annak elnöke és a gyakran forrásmegjelölést nélkülözı elterjesztı bizottsági elnökök között van. Az igazi konfliktus a pénzügyi forrást nem megjelölı bizottsági elnökök és a forrást megjelölı bizottsági elnökök között van. Ilyen bizottság például a városgazdálkodási és városfejlesztési, illetve a szociális bizottság. Azok a bizottsági elnökök, akik a költségvetési fegyelmet mélyebben átérzik, betartják, kevesebb rendkívüli forráshoz jutnak. Javasolta, hogy a pénzügyi iroda munkatársai győjtsék ki a költségvetési rendelet lezárását követıen

24 megszavazott rendkívüli források telepítési helyét. Ebbıl kiderül majd, hogy mely bizottság tudott kiharcolni magának kedvezıbb forrásokat. (Kazetta 5/2. 176-203) Végh László alpolgármester: Nem véletlen, hogy a városgazdálkodási és városfejlesztési, illetve a szociális bizottságnál jelenik meg olyan elıterjesztés, ahol nem mindig tudnak forrást megjelölni, hiszen ezeknél a bizottságoknál jelennek meg elıre nem várható szociális jellegő problémák. A probléma az, hogy komoly beruházásokra nem tud forrást biztosítani a közgyőlés, míg a soron kívül benyújtott forráshiányos elıterjesztéseket megszavazza, mert ezt a felelıs pénzügyi vezetık is elfogadják. Ezt a közgyőlés úgy tudná korlátozni, hogy ezeket az elıterjesztéseket nem szavazza meg. Akkor fognak leszokni az ilyen típusú elıterjesztések benyújtásáról a bizottsági elnökök és képviselık, ha a pénzügyi vezetés ki tud állni a közgyőlés elé megfelelı mértékben, megfelelı hitellel és kimondja, hogy ez nem valósítható meg és úgy is szavaz. Az szmsz csak jogi alap arra, hogy ad hoc megoldással a szükséges döntést megakadályozza. Normális mőködési folyamatot kell biztosítani és mindenkinek vállalnia kell a ráruházott felelısséget. Nem tartja jónak, hogy jogos igények ne kerüljenek azonnal a közgyőlés elé. (Kazetta 5/2. 203-242) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Hideg András képviselı válaszára reagálva javasolta ı is a vizsgálatot. Amikor a szociális bizottság rendkívüli kérelmet terjesztett a közgyőlés elé, akkor megjelölte az általános tartalékot, amit az elızetes tájékoztatás alapján teljes joggal tett meg. A szociális bizottság volt az, amelyik az 1999-es és 2000-es költségvetésnél saját belsı forrásátcsoportosítással tudta megoldani a feladatait. Problémáikat hiába jelezték a közgyőlés felé, azokat csak belsı átalakítással tudták megoldani. Más szférában nem tapasztalta, hogy ilyen belsı átcsoportosításokkal oldották volna meg forráshiányaikat. Van egy másik vonatkozása is az szmsz módosításának. Bizonyos pályázatok benyújtásakor a közgyőlés dönt különbözı források felhasználásáról. Elıfordul - menetközben kiderül -, hogy ezt a pályázati lehetıséget elvesztette az önkormányzat, azonban adódik egy újabb lehetıség, amelynél fel tudná használni azt a forrást, amit a közgyőlés már megszavazott számára. Ebben az esetben az szmsz módosítása alapján nem lesz módja a bizottsági elnöknek javaslatát beterjeszteni, hiszen a közgyőlés nem döntött, mivel nem ismerheti a következı elıterjesztés tartalmát. Számára ez az aggály az szmsz módosításánál, ezért ért egyet dr. Ferenczi Attila képviselı "normakontroll" ellenes felvetésével. Ezért nem tudja támogatni az szmsz módosítását. (Kazetta 5/2. 242-272) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási, városfejlesztési bizottság elnöke: A városüzemeltetés, városfejlesztés területén több éves lemaradása van az önkormányzatnak, a csatorna vagy az úthálózat területén. Nem csoda, ha lakossági igények jelentkeznek, melyet a bizottságnak képviselni kell. Jelentkeznek olyan nem várt igények, melyeket soron kívül is be kell terjeszteni, akkor is, ha erre már nem talál forrást a bizottság. A forráslehetıség és forrásigény a városgazdálkodási és városfejlesztési, illetve a szociális bizottság munkájában nem tervezhetı elıre a leggyakrabban. Sok jogos

25 igényt elutasítottak azzal, hogy nincs rá pénz, de ezeket az igényeket a jövıben is beterjesztik a közgyőlés elé. (Kazetta 5/2. 272-299) Pap János polgármester: Arra kérte a bizottságok elnökeit, hogy a közgyőlés által elutasított elıterjesztést ismételten ne terjesszék be. Szavazásra bocsátotta az szmsz módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet. (Kazetta 5/2. 321-330) -

-

Megállapította, hogy 9 igen, 4 nem szavazattal, 8 tartózkodással a közgyőlés elvetette a javaslatot.

A közgyőlés fenti tárgyú elıterjesztésrıl megfelelı szavazati arány hiányában döntést nem hozott (9 igen, 4 nem szavazat, 8 tartózkodás).

Napirend tárgya:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Településrendezési Terve (TRT) – rendelet-tervezet - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási Terv

Pap János polgármester: Javasolta, hogy Császár Lajos képviselı által a 3. jelzéső napirendi ponthoz benyújtott elıterjesztést a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság vizsgálja meg. (Kazetta 5/2. 330-343) Tárgy:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Településrendezési Terve (TRT) – rendelet-tervezet - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási Terv

Bemutatja a testület tagjainak Beleznai László helyettes fıépítészt, aki a polgármesteri hivatal városépítészeti irodáján dolgozik ez év szeptemberétıl. A rendelet-tervezetet a Földmővelésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a törvény szerint 90 napon belül észrevételezni kellett volna. Mivel 90 nap eltelt, s a vélemény a mai napig nem érkezett meg, a törvény rendelkezése értelmében a rendelet-tervezetet elfogadottnak tekinti a minisztérium. A tervezet készítése során komoly feladatot jelentett, hogy idıközben az új szempont szerint kellett átdolgozni a már félkész állapotban lévı anyagot. A tervezet sok területre kiterjed, egyebek között nem csak az építésre, hanem az épített környezettıl a védett épületeken keresztül a közlekedési területekig, a levegı védelméig. A városrendezési rendelet-tervezet készítése során több megbeszélést folytattak, melynek során egy kérdés került mindig elıtérbe. Nevezetesen, hogy hova lehet benzinkutat építeni a városban. Ismertette a rendelettervezet mellékleteiben szereplı kérdéseket. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a közgyőlésnek kell dönteni a felmerülı engedélyezési kérdésekben. (Kazetta 5/2. 343-447) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Nagyon szépen, korrektül kidolgozott anyagnak tartja a rendelet-tervezetet.

26 Mivel 1998. január 1-én lépett életbe az építészeti törvény és annak végrehajtási utasítása, nincs ezen a téren kellı tapasztalat. Ezért javasolta, hogy a közgyőlés határozzon úgy, hogy a helyi építészeti szabályozást egy év elteltével szükséges felülvizsgálni az alkalmazásával kapcsolatos értékelések céljából. (Kazetta 5/2. 447-466) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta dr. Ferenczi Attila képviselı kiegészítı javaslatát. (Kazetta 5/2. 466-480) -

Megállapította, hogy a közgyőlés elfogadta a kiegészítı javaslatot.

A határozati javaslatot és a rendelet elfogadását szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/2. 480-500) A közgyőlés a határozat 1./-3./ pontját 18 igen, egyhangú szavazattal , 4./ pontját 17 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 508/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT

1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Békéscsaba Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét jóváhagyja és rendelettel megállapítja.

2./

A közgyőlés módosítja a 280/1999.(IV.22.) Településszerkezeti Tervnek megfelelıen.

3./

A közgyőlés elrendeli a

sz.

határozatát

-

20/1992.(VI.11.) sz. , az építési tilalmak feloldásáról és elrendelésérıl szóló,

-

22/1992.(VII.9.) sz., az építészeti értékek helyi védelmérıl,

-

33/1993.(V.27.) sz., a haszonállattartás szabályozásáról szóló,

-

34/1993.(V.27.) sz., az ebtartásról és a haszonállatnak nem minısülı állatok tartásának szabályozásáról

-

11/1997.(III.27.) sz., a helyi jelentıségő természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló,

-

31/1998.(XII.17.) sz., a köztisztaság fenntartásáról szóló, valamint a 11/1999.(IV.22.) sz., a közterületek rendjérıl szóló

a

27 önkormányzati rendeletek módosításának elıkészítését. Felelıs: Határidı:

4./

Dr. Simon Mihály jegyzı a rendelet kihirdetésére 2000. október 1. határozat végrehajtására 2001. január 31.

A közgyőlés a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv alkalmazásának tapasztalatait egy év elteltével felülvizsgálja.

Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2001. december 31.

Tárgy:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Településrendezési Terve (TRT) – rendelet-tervezet - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási Terv - rendeletalkotás

- A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2000 (IX.21.) sz. önkormányzati rendelete Békéscsaba Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv jóváhagyásáról (A rendelet teljes szövege a jegyzıkönyv mellékletét képezi!) Napirend tárgya:

Köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl szóló rendelet megalkotása

Pap János polgármester: Az észrevételek elfogadható része beépült a tervezetbe. (Kazetta 5/2. 500-513) Dr. Vécsei László képviselı: A 7. § 14. pontjában szereplı mondat kapcsán tett fel kérdést. "Az értékesítésbıl származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartani." Kérdése volt, mi lesz ezzel a bevétellel, hiszen köztudomású, hogy ez jelentıs összeget is kitehet. Javasolta, hogy a síremlékek értékesítésébıl befolyt pénzösszeg kerüljön a hısi temetık karbantartására és ápolására. Indítványozta egy ilyen alap létrehozását. (Kazetta 5/2. 513-528) Dr. Simon Mihály jegyzı: Elvileg nem rossz szabály, de gondolni kell arra, hogy elıkerülhet az a személy, akit a befolyt összeg megillet. Az elkülönített nyilvántartás azt jelenti, hogy megmarad az értékesítésbıl befolyt összeg, azt nyilvántartják, s ha az elévülési idın belül jelentkeznek az összegért, azt ki kell fizetni. Véleménye, hogy azokra az összegekre kellene javaslatot tenni, amelyekért nem jelentkeznek az elévülési idın belül. Ezt most korai közgyőlési határozattal más alapba helyezni. (Kazetta 5/2. 528-544)

28 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet megalkotását. (Kazetta 5/2. 544-552) - A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 36/2000.(IX.21.) önkormányzati rendelete a köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 1999. évi XLIII. törvény 41.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet, továbbá az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseire, valamint a rendkívüli halál esetében követendı eljárásról szóló 34/1999. (XI. 24.) BM – EüM – IM együttes rendeletben foglaltakra a következı rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1.§ A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba közigazgatási területén lévı valamennyi köztemetıre /önkormányzati fenntartású temetıre/, valamint a fenntartásukkal és a kegyeleti közszolgáltatási tevékenységekkel, továbbá a köztemetıben történı temetkezéssel kapcsolatos összes tevékenységre. Általános rendelkezések 2.§ (2) (3)

Mőködı köztemetık: VII. Kerület Mezımegyer, VIII ker. Gerla. Lezárt temetık: Temetı sor, Bartók Béla u. , átvett volt Görögkeleti temetı. A hısi temetıket, illetve temetırészeket - I–II.világháborús temetı, szovjet temetı – az önkormányzat kegyeleti parkként tartja fenn. 3.§

A rendelet hatálya alá tartozó területen köztemetı létesítése, bıvítése az önkormányzat feladata. 4.§ A köztemetı fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzıje ellenırzi. Temetı üzemeltetés 5.§ (1)

Békéscsaba város önkormányzati temetıit (köztemetıit) az önkormányzat tartja fenn pályázat alapján kiválasztott vállalkozó (üzemeltetı) útján.

29 (2)

(3)

(4)

A köztemetık és létesítményeik üzemeltetésérıl, fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezéshez kapcsolódó e rendelet szerint egyéb tevékenységek végzésérıl - azaz a kegyeleti közszolgáltatásról - az önkormányzat az üzemeltetıvel kötött kegyeleti közszolgáltatási szerzıdés alapján gondoskodik. A köztemetı és létesítményei tárgyi és infrastrukturális létesítményei rendeltetésre alkalmas és a hivatkozott jogszabályi elıírásoknak megfelelı állapotban tartásáról az üzemeltetı útján az önkormányzat gondoskodik. Az üzemeltetı a kegyeleti közszolgáltatásból és a temetkezési szolgáltatásból származó bevételét köteles számvitelében elkülöníteni. A köztemetıben az üzemeltetı köteles az eltemetés feltételeit biztosítani, összehangolni a temetéseket és díjfizetés ellenében gondoskodni az elhunytak átvételérıl. A temetkezési helyek és szabályok 6.§

(1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - temetıben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad. (2) Az eltemettetı - vagy egyetértésével más hozzátartozó - kívánságára az urnát – az átvétel egyidejő igazolása mellett – a kegyeleti feltételek megtartásával a jogosultnak ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell vezetni. (3) A temetıt sírhely-táblákra, gyermeksírhely-, urnasírhely-, sírbolt táblákra, valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani. (4) A sírhely-táblák olyan temetırészeket jelölnek, melyeket a nyugvási idı elteltével –szabályszerő eljárás mellett – ki lehet üríteni és a temetés céljából igénybe lehet venni (5) Külön sírhely-táblákat lehet kijelölni a felnıttek, a 10 éven aluli gyermekek, valamint a halva születettek, az elvetélt magzatok és a csonkolt testrészek eltemetésére. (6) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhely-táblákba – fı szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni. (7) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni. (8) A betelt sírhely–táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni. (9) Lezárt temetıkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetıket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásukról döntés nem születik. (10)Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetın belül sírhelybe (rátemetéssel), urnasírhelybe lehet elhelyezni. (11)Lezárt temetıbıl és sírhelytáblából a holttestmaradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévı temetıbe / sírhelytáblába/. Az exhumálást csak az illetékes tisztifıorvos engedélye és elıírásai szerint lehet elvégezni.

30 Lezárt temetıbıl történı elszállításhoz az üzemeltetı külön engedélye is szükséges. 7.§ (1) Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetnie. A meghatározott díjon felül az eltemettetınek sírásási díjat, egyszeri hulladékszállítási díjat és az elhalt hőtéséért megállapított díjat kell fizetnie. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak mértékét a rendelet melléklete tartalmazza. (3) A fizetési kötelezettség a temetkezési hely újraváltásakor, az elıre megváltott sírhelyek betemetésekor is fennáll. (4) Az egyszeri megváltás idıtartama: a./ sírbolt esetén: 60 év b./ urnasírhely esetén: 10 év c./ sírhely esetén: 25 év (5) Amennyiben a jogosult a megváltási idı lejárta elıtt a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, úgy részére a megváltási díj idıarányos részét a kezelési költség levonásával vissza kell téríteni. (6) Ha a betemetés miatt a sír használati ideje meghosszabbodik, a használati díj idıarányos részét meg kell fizetni. (7) Temetkezési helyet – a sírbolt és a kettıs sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet. A rendelet hatálybalépése elıtt haláleset bekövetkezte nélkül megváltott sírhelyek továbbra is újraválthatók. (8) A használati idı lejárta után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában újabb ciklusra akkor válthatók meg újra, ha a temetı, vagy sírhely tábla nem kerül lezárásra vagy átrendezésre. A használati idı korlátozása esetén a díj arányos részét kell megfizetni. (9) Ha a használati idı lejártát követıen a sírboltot, egyéb temetkezési helyet ismételten nem váltják meg, az üzemeltetı jogosult azt minden megtérítési igény nélkül felhasználni. (10)A sírhely–tábla, vagy az egész temetı lezárásáról és /vagy kiürítésérıl a közgyőlés dönt. A temetı kiürítését megelızıen három alkalommal egy országos lapban, helyi rádióban és helyi sajtóban valamint a temetı területén közzé kell tenni a döntést úgy, hogy az elsı közzétételnek a kiürítés elıtt 6 hónappal, a továbbiaknak pedig ezt követıen 2 havonta kell megtörténni. (11)Ha a használat a (9)-(10) bekezdésben foglaltak miatt szőnik meg, a terület más célú felhasználása esetén a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttest-maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyrıl az elhunyt hozzátartozói, az ı rendelkezésük hiányában pedig a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi elıírások betartása mellett az üzemeltetı köteles gondoskodni. (12)A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, nem örökölhetı, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez. (13)Kiürítés során a temetıben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal

31 rendelkezni csak az üzemeltetınek történt elızetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínősíteni kell. Amennyiben a síremlék tulajdonosa, vagy annak örököse a kiürítésre jelölt idıpontig nem rendelkezik, vagy a rendelkezésre jogosult ismeretlen, úgy az üzemeltetı jogosult a síremléket lebontani és értékesíteni. Az értékesítésbıl származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartania. 8.§ (1) A temetıben lévı sírhelyek mérete: a./ Az egyes sír: -260 cm hosszú ,150 cm széles, 200 cm mély -a mélyített 220 cm mély, -koporsós rátemetés esetén a felülre kerülı koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön b./ A kettıs sírhely: -260 cm hosszú, 250 cm széles, 200 cm mély -a mélyített 220 cm mély -koporsós rátemetés esetén a felülre kerülı koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön c./ A sírhelyek egymástól való távolsága: 50 cm, d./ A gyermek sírhely: -130 cm hosszú, 100 cm széles, 160 cm mély, e./ Urna sírhely: -130 cm hosszú, 60 cm széles, 100 cm mély, f./ A sírhelyek egymástól való távolsága a d./ és e./ pont esetében 30 cm. (2) Mélyített felnıtt sírhelybe (220 cm) - tisztiorvosi engedély - alapján a rendelet mellékletében meghatározott idıarányos díj fizetése ellenében még egy koporsó temethetı. (3) Sírhelyet kifalazni, kibetonozni nem szabad. (4) Sírboltot az üzemeltetı által kijelölt helyen, lehet felállítani. (5) Sírboltot csak engedélyezett kiviteli terv alapján lehet építeni, a tervet az engedélyeztetést megelızıen az üzemeltetınek is be kell mutatni. (6) Dupla sírhely esetében a kettıs sírhelyre vonatkozó és a temetéskor érvényes sírhelyhasználati díj olyan idıarányos részét kell megfizetni, amellyel biztosítható a további 25 év használati idı. (7) Felnıtt sírban elhelyezett két koporsón kívül még két urna is temethetı. Koporsóban történı rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhetı el. Az (6) bekezdésben foglaltak szerint kell – elhaltanként - a sírhely használati díjat megfizetni. (8) Felnıtt sírhely-díj befizetése mellett a felnıtt sírhely táblába gyermek is temethetı. Ilyen esetben azonban a sírhely méretének a felnıtt sírhely méretével azonosnak kell lenni. (9) Rátemetés esetén - a balesetek elkerülése érdekében - a már meglévı síremléket, vagy annak egy részét, amennyiben az a temetés biztonságát veszélyezteti a temettetınek le kell bontani és újból, biztonságosan fel kell

32 állíttatnia. A lebontás kérdésében a sírásás megkezdése elıtt az üzemeltetı dönt. 9.§ (1) (2)

(3)

(4) (5) (6) (7) (8)

A síremlékek és sírboltok alapozásának méretét, a szabályszerő építést az üzemeltetı ellenırzi. Kegyeletet sértı, balesetveszélyes síremlék, sírbolt rendbe hozására, elbontására az üzemeltetı a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét felszólíthatja. Amennyiben a felhívás eredménytelennek bizonyul, úgy a szükséges munka elvégzésére üzemeltetı kérésére a jegyzı elrendelheti a sírbolt eltávolítását, illetve a sírboltba történı további temetkezést megtilthatja. Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívást a – temetési hely megjelölésével – a temetı hirdetıtábláján és a parcella sarkán a veszély fennállásáig folyamatosan ki kell függeszteni. Síremlék és sírbolt köré szilárd burkolatú kísérı járda a sírhely határán belül építhetı. Sírbolt felett rendelkezınek az tekintendı, aki a megállapított sírbolthely díját megfizette és rendelkezıi minıségét a sírboltkönyvbe bejegyeztette. Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítınek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók. A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethetı, ahány férıhelyre azt építették. Ezen túl csak urna helyezhetı el. Amennyiben a sírbolt létesítıje a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben vagy végrendelettel nem rendelkezett, úgy a sírboltban az elhaltak hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetık el. 10.§

(1)

(2)

(3)

A temetkezési hely birtokosa a sírhelyen sírdomb kialakítására nem kötelezhetı. A hant nélküli parcellák létesítésére kijelölt területen sírdomb nem alakítható ki. A temetkezési hely birtokosa a sírhelyre élı és mővirágot ültethet illetve helyezhet el. Csak olyan fásszárú növényzet telepíthetı amely magassága kifejlett állapotban a 2 m magasságot, szélességében pedig a sírhely méretét nem haladja meg. A rendelkezésre jogosult köteles a sírhelyre ültetett növényzetet ápolni, a sírhelyet gyommentesen tartani, a sírok közötti oldaltávolság feléig a területet gondozni. Díszsírhely adományozása 11.§

(1)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése azon elhunyt személyeknek akik a városi közélet valamely –külön önkormányzati rendeletben meghatározott területén kiemelkedı teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat

33 (2) (3)

(4)

(5) (6)

A díszsírhely használati ideje a temetı fennállásáig tart, használata díjtalan. A díszsírhelybe a sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenı és lemenı hozzátartozói (szülık, gyermekek) is eltemethetık. A díszsírhelyek gondozásáról az elhunyt hozzátartozói, ezek hiányában –a Polgármesteri Hivatal megbízása alapján és költségére – az üzemeltetı köteles gondoskodni. A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temetı üzemeltetıjét írásban kell értesíteni. A díszsírhely parcellában a koporsónak a földbe temetése, valamint elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezése megengedett. Temetkezési szolgáltatások 12.§

(1) Temetkezési szolgáltatások: temetésfelvétel, halott-szállítás, az elhunyt temetésre való elıkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urna elhelyezés, az urna kiadás, sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés. (2) Köztemetıben a temetkezési szolgáltatást az a temetkezési vállalkozó láthatja el, akik e tevékenységre engedéllyel rendelkezik. (3) A köztemetıben az üzemeltetı elızetes értesítése mellett kerülhet sor a temetkezési szolgáltatásra. (4) A temetkezési szolgáltatást végzı az e rendelet mellékletében meghatározott díjat köteles fizetni az elhaltak és a kellékek temetın belüli átadásáért, valamint a temetın belüli szolgáltatások, létesítmények igénybevételéért. (5) A temetıben vállalkozásszerően munkát végzık a rendelet mellékletében meghatározott temetıfenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni. (6) Amennyiben a temetkezési szolgáltatást az üzemeltetı látja el, úgy a befizetési kötelezettség ıt is terheli. 13.§ (1)

(2)

A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésrıl (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó. A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltetı csak abban az esetben köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatos kifogást jelentettek be. Ha az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet. 14.§

(1) (2)

A holttest elhamvasztásához - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a tisztiorvos engedélye szükséges. A kórházban elhunyt személy vagy rendıri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi.

34 Nyilvántartások vezetése 15.§ (1)

Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megırzésérıl az üzemeltetı gondoskodik.

(2)

A temetı fenntartója az új sírhelytáblák, parcellák) megnyitása elıtt köteles gondoskodni a sír-nyilvántartási térkép elkészítésérıl és annak a jegyzı által történı jóváhagyásáról. A temetı térképet a temetı-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltetı köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása csak a jegyzı engedélyével történhet a térkép módosításával. A temetı dokumentációkat a temetı kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetınek a tőztıl védve, páncélszekrényben kell megırizni, azt követıen pedig átadni a Békés Megyei Levéltárnak.

(3)

A nyilvántartó könyvben minden temetést (urna elhelyezést)idırendi sorrend szerint a következı adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, születési ideje, utolsó állandó lakhelye, az elhalálozás napja, fertızı betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhely tábla, - sor, - hely száma, a síremlékre vonatkozó bejegyzések, valamint a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

(4)

Külön jegyzéket kell vezetni a temetıben elhelyezett halva született gyermekekrıl. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) idıpontját és a föléje tőzött fejfa sorszámát.

(5)

A sírbolt könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell vezetni a létesítınek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(6)

A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés idıpontjának és a temetkezés helyének kivételével –csak bírósági és hatósági eljáráshoz lehet kiadni. A temetık rendje 16.§

(1)

(2)

(3)

A temetı nyitva tartása nyári idıszámítás esetén 07.00-20.00 óráig, téli idıszámítás esetén 08.00-18 óráig szól. A temetık területérıl a nyitvatartási idı leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni A temetı üzemeltetı a temetı bejáratánál tájékoztató táblát köteles kifüggeszteni, mely tartalmazza a nyitvatartás idejét, a halottak napi meghosszabbított nyitvatartás idejét, a temetı rendjét, az üzemeltetı címét, ügyfélfogadási idejét és az évenként pontosított temetı térképet. A temetıben 10 éven aluli gyermek felnıtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat.

35 (4)

(5) (6) (7) (8) (9) (10)

A temetıben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelı magatartást köteles tanúsítani munkavégzésével a szertartást nem zavarhatja. A sírhely gondozása során keletkezı hulladék a sírhelyek között nem , csak a kijelölt hulladéklerakó helyen tárolható. A temetı tisztántartása, a szabad zöldterületek fenntartása, a temetı elıtti közterület gondozása az üzemeltetı feladata. A temetıben gyertyát égetni legkésıbb a zárási idıt megelızı egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tőzveszélyt ne okozzon. A sírok és urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül, a sírhely mellé pad nem helyezhetı. A temetı területére kutyát –vakvezetı kutya kivételével – és egyéb állatot bevinni tilos. A temetkezési hely kijelölése , és megrendelés esetén a sírásás az üzemeltetı feladata. 17.§

(1) (2) (3)

Az üzemeltetı hozzájárulása szükséges építıanyagnak a temetıbe való beszállításához. Síremlékek gyártása és állítása esetén az igényelt területre és idıtartamra az üzemeltetı a rendelet mellékletében meghatározott díjat számítja fel. A temetı területén gépjármővel, motorkerékpárral közlekedni nem szabad, kivétel ez alól a mozgáskorlátozottak, az engedélyezett munkálatokat végzık és a láthatóan idıs betegek. 18.§

A temetkezési közszolgáltatással kapcsolatos ügyfélszolgálat ellátása az üzemeltetı feladata, melyet telephelyén lát el. Szabálysértési rendelkezések 19.§

A külön jogszabályban meghatározott rongálás, tulajdon elleni, köztisztasági szabálysértésen túl szabálysértést követ el és 2.000-30.000 –Ft-ig terjedhetı pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet 10.§ (1)-(3) bekezdésében továbbá a 16.§ (4)-(9) bekezdéseiben valamint 17.§ (3) bekezdésében szereplı elıírásokat megszegi .

36 Záró rendelkezés 20.§ ((1) Ez a rendelet 2000. október 1. napján lép hatályba. ((2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a temetıkrıl szóló 2/1965.(XII.20.) számú tanácsrendelet. Békéscsaba, 2000.szeptember 21. Pap János sk. polgármester

Dr. Simon Mihály sk. jegyzı

Melléklet 1. Az eltemettetı által fizetendı díjak: -Temetési helyek megváltási és újraváltási díjai: Sírbolthely díja: --3 személyes: --6 személyes: --9 személyes: --sírbolthely újraváltási díja a sírbolthely díjának

Ft 4800 5800 6300 50%-a

Sírhelyek díja: --parcella útmenti soraiba: --parcella minden más helyén: --szociális gondozottak részére: --gyermek sírhely 10 éves korig: --sírhely újraváltási díja a sírhelydíj

6900 2300 1000 2600 50%-a

Urnafülke, urnaföld tárolási díj --elsı alkalommal: 2500 --újraváltási díj: 5300 -A holttest hőtési díja 2000 -A sírásás díja 10.300 -Egyszeri hulladékszállítási díj / pl.:koszorúk, elszáradt virág lerakóhelyen történı elhelyezési díja / 2000 2. A temetkezési szolgáltatók által fizetendı díjak: alkalmanként, elhunytanként: -Halott és kellékátvételi díj : -koporsós temetésnél: --halott átvétel kellékek nélkül --kellékátvétel -urna-és kellékátvétel együtt

4900 3600 2600 3100

37 3.Vállalkozásszerően munkát végzık temetı-fenntartási hozzájárulási díja alkalmanként, elhunytanként: / mőköves, kertész, temetkezési szolgáltató,stb./ A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. Napirend tárgya:

1000

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatói munkakörének pályázata

Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Mint a közgyőlés által létrehozott véleményezı bizottság elnöke, a pályázó, dr. Csereiné Árgyelán Annát magas szintő eddigi munkája, elhivatottsága, felkészültsége és végzettsége alapján a közgyőlés figyelmébe ajánlotta, javasolta pályázatának elfogadását. A pályázó eddig is bizonyította rátermettségét, nagyon magas színvonalú munkát végez az intézményben, gyakorlatilag több alkalommal is, hosszú hónapokon keresztül egy személyben vezette az intézményt, bizonyította, hogy mint vezetı valóban érdemes a közgyőlés bizalmára. (Kazetta 5/2. 552 -6/1. 002) Pap János polgármester: Felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy a kollektíva helyzete, stabilitása, folyamatos szakmai fejlıdése jelentıs mértékben függ az eddig is egy személyben vezetı dr. Csereiné Árgyelán Anna összetartó erejétıl. Szavazásra bocsátotta dr. Csereiné Árgyelán Anna megbízását a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatói munkakörének ellátásával. (Kazetta 6/1. 002-016) -

A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

509/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva 2000. október 1. napjától kezdıdı határozatlan idıre megbízza Dr. Csereiné Árgyelán Anna (születési helye, ideje: Nagykamarás, 1956. március 6. anyja neve: Dániel Anna) Békéscsaba, Kvasz András u. 33. szám alatti lakost, a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat közalkalmazottját az intézmény igazgatói munkakörének ellátásával. Magasabb vezetıi pótlékát havi 29.200 Ft-ban, 2005. szeptember 30-ig szóló határozott idejő kereset-kiegészítését 7.300 Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2000. szeptember 30.

38 Napirend tárgya: Tárgy:

Költségvetést érintı döntések

Tájékoztató Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének I. féléves teljesítésérıl

Pap János polgármester: Felhívta a képviselık figyelmét, hogy az értékelés a június végi adatok alapján készült. Hamarosan elkészül a háromenegyedéves költségvetési beszámoló, mely pontosabb, reálisabb képet ad. Véleménye, hogy az I. félévi folyamatokat érdemes a képviselıknek áttanulmányozni. A tájékoztatóhoz érdemi javaslatokat az elıterjesztéshez csatolt, 6/1-hez jelő anyag tartalmaz. (Kazetta 6/1. 016-036) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Pénzügyi szempontból az önkormányzat félévi zárlata megnyugtató, a tervezett szerint alakuló költségvetést mutat, tehát a költségvetési kiadások kellıen betartottak, érdemi probléma egy-két helyen van csupán. Intézményi körben ez nem jelent jelentıs problémát. A bevételek alakulását a bizottság már a szeptemberi adatokhoz mérten értékelte. Elfogadásra javasolta a költségvetés I. féléves teljesítésérıl szóló beszámolót, mert az megnyugtató, kézben tartott állapotot tükröz. A pénzügyi, költségvetési bizottság a tartalék és kiadás rendezéshez megtette javaslatát. már rendelkezik a bizottság A szeptember 10-ei adóbefizetési határidırıl információval a beérkezett bevételekrıl. Van néhány bevételi sor, ahol a túlteljesítés szakmailag biztosra vehetı, illetve van egy olyan kiadási sor - az önkormányzat kamatkiadásai -, ahol az alacsonyabb kamatmérték és a másként alakuló likviditás miatt kisebb kamatköltséggel lehet számolni ez évben.

Ezért a pénzügyi, költségvetési bizottság - a már említett információkat felhasználva 80.000.000 forintos költségvetés rendezésre tesz javaslatot. A 80.000.000 forintos rendezés bevételi oldala vagy kiadásszőkítési oldala szakmailag megalapozott, megnyugtató. Ezek nem papiros számok, hanem valós helyzeten alapuló számok. A helyi adóbefizetéssel nincsenek problémái az önkormányzatnak, így ez a fontos bevételi forrás érdemi támaszt nyújt a mőködéshez. A kiadásoknál a bizottság azokat a kiadásokat finanszírozta meg elsısorban, amelyre hatályos közgyőlési határozat kötelezi. Ilyen pl. a kézilabda szakosztály számára biztosítandó pénz, a 15.000.000 forintos általános tartalék feltöltése, amelybıl 8.000.000 forintot egy szociális blokkba szavazott rendkívüli kiadás már terhel. Az intézményi céltartalékot fel kell tölteni, mert a létszámmozgás több pénzt igényel. A hibaelhárítási tartalékot is fel kell tölteni, mert elfogyott az idevonatkozó keret, holott van még hátra három és fél hónap.

39 Biztosított a bizottság csıtörések, beázások, azonnali hibák elhárítására szolgáló keretet. A keret elégtelensége jelzi az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok állapotát. Ezek kényszerő kiadások. A ruhaipari szakközépiskola tanterem kiváltását is közgyőlési határozat írja elı. Két olyan tétel szerepel, amelyben a bizottság mérlegelési jogot gyakorolva terjesztett be elıirányzat rendezést. Az egyik: a városháza Szabadság téri épületének kiadásait megfinanszírozná a költségvetés. Ezáltal mentesítené a Szent István tér 7. szám alatti, fıépületbeli polgármesteri hivatal egységeire jutó fıszámot. A kiadás valós, tényleges, méltányos. Az Orosházi úti kerékpárút pályázatát megnyerte az önkormányzat, erre a célra 10.500.000 forintot kell biztosítani. A márciusi költségvetési rendelet alapján ennek a forrása hitelfelvétel. Javasolta a bizottság, hogy ezt a hitelt az önkormányzat ne vegye fel, hanem a tartalékrendezésbıl finanszírozza a megnyert pályázat önrészét. Így a 80.000.000 forintból 10.000.000 forintos általános költségvetési javításra is jutna. A szeptember 21-i tapasztalatokat összegezve elmondta, hogy a 2000. évi költségvetésnek van kritikus és egy, a közgyőlésen múló kritikus pontja. A kritikus pont: a vagyoni bevételek alakulása visszaszőkült, nevezetesen a Billával kötendı üzlet elmaradása kétségessé teszi az évre tervezett vagyoni bevételek megjelenését. A bizottság szóban ismertetett indítványa a helyzet megoldására, hogy a közgyőlés ezt követıen ne fogadjon el forrásmegjelölésül vagyoni többletbevételt, mert ebben az évben ilyen bevétel nem lesz. Ez 50.000.000-70.000.000 forintos elmaradással számolva még nem kezelhetetlen, de reméli, hogy megtörténik az az eset, hogy a költségvetés alakításába nem kell beleavatkozni. Van egy kisebb feszültségi pont, aminek kézbentartása kizárólag a testületen múlik. Ez az általános tartalék ilyenfajta rendezése mellett kevesebb, mint 7.000.000 forint szabadon felhasználható tartalék marad erre a költségvetési idıszakra. Ez csak akkor lesz elég, ha a közgyőlés tagjai önmérsékletet tanúsítanak. Ezen kívül szakmailag vállalható, hogy a 2000. évi költségvetés betartható lesz, nem jelent nagyobb hitelfelvételt, mint amilyet év elején a közgyőlés eltervezett. Kérte a közgyőlést, hogy a 80.000.000 forintos "átrendezést" hagyja jóvá. (Kazetta 6/1. 036-097) Dr. Kerekes Attila képviselı: A költségvetési helyzetet nem látja ilyen optimistán. Két évre visszamenıleg összehasonlította a bevételi és kiadási oldalakat. Azon belül is egy-két fontos tényezıt. Ha a fıösszeget nézi, a tavalyi bevételi fıszám 5.498.000.000 forint volt, jelenleg 5.507.000.000 forint, tehát 8.000.000 forinttal emelkedett a bevételi oldal a tavalyi évhez mérten. A tavalyelıtti évhez viszonyítva 5.172.000.000 forint. Ez igen kicsi növekedés. A kiadási oldal két évvel ezelıtt 4.170.000.000 forint volt a kiadási oldal, tavaly 4.655.000.000 forint volt, az idén pedig 4.870.000.000 forint. Tehát ez a hiány két évvel ezelıtt 1.100.000.000 forint volt, a tavalyi évben 850.000.000 forint, az idei

40 évben pedig 600.000.000 forint. Ezek a különbségek nem valósak, hiszen a beruházások, felújítások mindig kisebb százalékban teljesülnek. Az intézményi kiadások alakulása nem kedvezı. Tavaly 49,7 % volt az idıarányos kiadás, tavalyelıtt 47,7 % volt, az idén pedig 51,5 %. Ez az emelkedés abból is adódhat, hogy feszítettek a pénzügyi keretek, de a tényleges mutatók azt mutatják, hogy az idıarányos kiadás évente 2 %-kal romlik, a beruházások pedig csökkennek. Mindezeket azért említette meg, hogy alátámassza, miért nem optimista a költségvetés alakulását illetıen. Úgy látja, hogy nagy baj nincs, de azért nem árt egy kicsit spórolni. (Kazetta 6/1. 097-160) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az 51 %-os intézményi költségblokk féléves szinten nagyon jó, hiszen 6 aktív hónap van az elsı félévben és a 2 inaktív hónap a költségvetésben mindig enyhébb. Azért nem aggályos az 51 %, mert az intézmények saját bevétele magasabb szinten van, s a legtöbb saját bevételhez dologi kiadásnak is kell kapcsolódnia. Nem a költségvetés általános állapotával optimista, hanem a már elfogadott költségvetés tartásával kapcsolatban. (Kazetta 6/1. 160-184) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a 2000. évi költségvetés I. féléves teljesítésérıl szóló tájékoztatót. (Kazetta 6/1. 184-190) -

A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

510/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2000. évi költségvetés I. féléves teljesítésérıl szóló tájékoztatót elfogadja. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester azonnal

Tárgy:

Javaslat elıirányzat-módosításokra

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztést. (Kazetta 6/1. 190-202) -

A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

41 511/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2000. évi önkormányzati költségvetés teljesítése alapján az alábbi elıirányzat-módosításokat hagyja jóvá: -

A helyi adóbevételi elıirányzat 40.000 e Ft-tal történı megemelését. Az illetékbevételi elıirányzat 20.000 e Ft-tal történı megemelését. A tervezett fejlesztési hitel ez évi kamattörlesztési elıirányzatának 20.000 e Ft-os elıirányzat csökkentését.

A felsoroltak alapján az összesen 80.000 e Ft nagyságrendő többletforrás felhasználását a közgyőlés a következık szerint határozza meg: -

A Békéscsabai Nıi Kézilabda Kft. támogatására 15.000 e Ft. Az általános tartalék elıirányzatának növelésére 15.000 e Ft. Az intézményi céltartalék elıirányzatának növelésére 14.000 e Ft. A hibaelhárítási tartalék elıirányzatának növelésére 12.500 e Ft. A Ruhaipari Szakközépiskolában tantermek kialakítására 4.000 e Ft. A Városháza II. (Szabadság téri épület) üzemeltetési költségeire 9.000 e Ft. Az Orosházi úti kerékpárút építésére beállított pályázati célhitel kiváltására 10.500 e Ft.

Az elıirányzat-módosításokat a 2000. évi költségvetési rendeleten átvezetni szükséges. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 473/2000.(VII.6.) és a 474/2000. (VII.06.) számú közgyőlési határozatát végrehajtottnak tekinti. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. október 19.

Tárgy:

2000. évi költségvetésrıl szóló rendelet módosítása

Pap János polgármester: Az önkormányzat költségvetését a közgyőlés által hozott pénzügyi döntésekkel, illetve a változó megnyert összegekkel módosítani kell. Ezt tartalmazza a rendeletmódosítás. (Kazetta 6/1. 202-209) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az elıterjesztés a számviteli jogszabályoknak való megfelelés bizonyítéka, 26.000,- forinttal növeli a költségvetés fıösszegét. Javasolta a közgyőlésnek a módosítás elfogadását. (Kazetta 6/1. 209-212) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 6/1. 212-219)

42 - A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 37/2000. (IX.21.) sz. önkormányzati rendelete a 2000 évi költségvetésrıl szóló 1/2000.(II.17.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 17/2000.(IV.13.) sz. és a 32/2000.(VII.6.) sz. rendeletekkel módosított 1/2000.(II.17.) sz. önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § /1/ Az R.1.§ (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes bevétel 26 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fıösszege 10.592.764 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§ /1/ Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes kiadás 26 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fıösszege 10.592.764 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 3. § A közgyőlés az önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszegét 26 Ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplı önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszege 987.684 Ezer Ft-ra módosul. 4.§ E rendelet a 32/2000.(VII.6.) sz. önkormányzati rendelet 9.§-a alapján készült.

43 5.§ Ezen rendelet 2000. szeptember 21-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2000. június 30. napjától kell alkalmazni. Békéscsaba, 2000. szeptember 21. Pap János sk. polgármester Tárgy:

Javaslat az biztosítására

Dr. Simon Mihály sk. jegyzı intézményi

céltartalékból

pótelıirányzatok

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A költségvetési tervezési logikából adódóan személyre lebontott bázisköltségvetést tervez a bizottság, ezért minden létszámmozgás megmozdítja az intézményekhez rendelt pénzösszeget. Ezeknek fedezetére szolgál az intézményi céltartalék. Elıre jelezte, hogy a következı elıterjesztés kapcsolódik ehhez az anyaghoz, hiszen abban a létszámcsökkentésekhez kapcsolódó részösszeg állami pályázat útján való visszaigénylésérıl van szó. (Kazetta 6/1. 219-230) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Megjegyzése, hogy 2.700.000 forintba került az óvodai létszámleépítés akkor, amikor az óvodában foglalkoztatott létszám egyetlen fıvel sem csökkent. (Kazetta 6/1. 230-238) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 238-246) -

A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

512/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az intézmények részére a mellékelt összesítı kimutatás, valamint a részletes indoklások alapján összesen 13.238 e Ft többlettámogatást biztosít, melynek fedezete az intézményi céltartalék. Az elıirányzat-módosításokat a 2000. évi költségvetési rendeleten átvezetni szükséges. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. október 31.

44 ÖSSZESÍTİ az “Intézményi céltartalék”-ból javasolt kérelmekrıl ezer forint ___________________________________________________________________ S.sz. Intézmény megnevezése Szem.juttatás Járulékok Összesen ___________________________________________________________________ 1. Hajnal Utcai Óvoda 30 10 40 2. Tompa-Kolozsvári Utcai Óvoda 182 62 244 3. Wlassich s-i Belvárosi Óvoda 2.024 729 2.753 4. Áchim A. Általános Iskola 1.136 409 1.545 5. Belvárosi Ált. Isk. és Gimn. 245 88 333 6. Deák F. Középiskolai Kollégium 563 203 766 7. József A. Általános Iskola 1.315 473 1.788 8. Széchenyi I. Közg. és Külker. Szakk. 223 80 303 9. Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakk. 755 271 1.026 10. Kossuth Zs. Leánykollégium 115 41 156 11. Ker. és Vendéglátóip. Szakképzıi. 1.886 734 2.620 12. Középfokú Iskolai Diákotthon 582 209 791 13. Vandháti Úti Ált. Isk. Spec. Szaki. 376 159 535 14. Szlovák Ált. Isk. és Gimn. 248 90 338 ___________________________________________________________________ Összesen: 9.680 3.558 13.238 ___________________________________________________________________ Tárgy:

Pályázat létszámcsökkentésekhez kapcsolódó egyszeri hozzájárulás igényléséhez

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 246-255)

-

A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

513/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az ellátandó feladatok csökkenése, valamint a racionálisabb feladatellátás érdekében a 131/2000. (III.16.), 140/2000. (III.16.), 240/2000. (IV.13.), 439/2000. (VII.6.) közgyőlési határozat alapján a következı közalkalmazotti álláshelyeket szünteti meg végleges jelleggel:

45 Intézmény megnevezése Létszámcsökkenés

Pályázatban szerepel

__________________________________________________________________ Wlassich stny Belvárosi Óvoda

2 fı óvónı

2 fı

Áchim L Általános Iskola 3. sz. Ált. Iskola 2. sz. Ált. Iskola Madách Ált. Iskola 11. sz. Ált. Iskola Szabó Pál Téri Ált. Iskola József A. Ált. Iskola

3 fı tanár 1 fı tanár 2 fı tanár 4 fı tanár 1,5 fı tanár 2,6 fı tanár 3 fı tanár 0,5 fı portás 2 fı tanár 2 fı portás 2 fı tanár 2 fı takarító 1 fı tanár 1 fı tanár 1 fı raktáros 1 fı tanár

1 fı 4 fı -

Belvárosi Ált. Iskola Széchenyi I. Közg. Szakk. Ruhaipari Szakk. Ker. Vendéglátóip. Szakképzı I. Vandháti Úti Ált. Isk. Jókai Mór Középisk. Koll. Bartók B. Zeneiskola

3,5 fı 4 fı 2 fı 1 fı 1 fı -

1999. évben hozott döntés 2000. évi végrehajtás Belvárosi Ált. Iskola 1 fı létszámleépítés 3,75 - pályázat 1 fı Ruhaip. Szakközépisk. 1 fı létszámleép. 2 fı pályázat ___________________________________________________________________ Összesen 32,6 fı 20,5 fı ___________________________________________________________________ 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése pályázatot nyújt be a 2000. évi költségvetési törvényben szabályozottak alapján a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényléséhez. A megpályázott összeg 20,5 fı leépítési költségeként 14.786.947 Ft, az alábbi bontásban: Felmentési illetmény - kötelezı felmentési idıre Végkielégítés TB Munkaadói járulék

4.417.119 Ft 6.456.841 Ft 3.588.408 Ft 324.589 Ft

46 3. A közgyőlés megállapítja, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévı üres álláshelyeken, az elıre láthatólag megüresedı álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál az érintett munkavállalók munkaviszonyban töltött idejük folyamatosságának megszakítása nélküli - foglalkoztatására nincs lehetıség. 4 Békéscsaba Megyei Jogú Város 2000. évi költségvetésérıl szóló 1/2000. (II.17.) számú rendeletének a 2/b. számú mellékletében megállapított foglalkoztatottak száma 3.895,75 fırıl - 32,6 + 9________ 3.872,15 fıre csökken, mely csökkenést, illetve növekedést rendeletmódosításkor átvezetni szükséges. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2000. október 15. Napirend tárgya: Tárgy:

Egészségügy területét érintı ügyek

Védınıi centrum kialakítása, felszerelése

Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Az elıterjesztésben nem szerepel, hogy az ÁNTSZ kiadta az elızetes engedélyt, amellyel a védınıi egységeket 2000. december 31-ig ideiglenes jelleggel engedi mőködni. Ez az engedély csak a tárgyi feltételek megszavazása esetén lesz érvényes. Védınıi centrumra régóta szükség van. A bizottság véleménye az volt, hogy ezt a centrumot egészségügyi jellegő épületben kellene elhelyezni. A többféle változat közül a bizottság a Tábor utcai volt bölcsıde épületét választotta. Az épület átalakítása szükséges, melynek tervezete a mellékletben szerepel. Hangsúlyozta, hogy a bizottság más javaslatot is elfogad, bizonyos feltételekkel. Az egyik: az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége a védınıi centrum kialakítása, illetve annak alapfelszereléssel való ellátása. A kialakítandó épületre tett javaslat egyik feltétele, hogy a városközponthoz közel legyen, illetve a városközpontban legyen. Kérte a közgyőlést, hogy vagy fogadja el a bizottság által javasolt Tábor utcai volt bölcsıde épületének javaslatát, vagy, ha azt nem tartja elfogadhatónak, olyan javaslatot kér, mely az általa elmondott feltételnek megfelel. (Kazetta 6/1. 255-290) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Elfogadja, hogy védınıi centrumot telepíteni kell, ezért javasolta, hogy vizsgálják meg, hogy a kórház épületén belül elhelyezhetı-e. Ha a telepítés többe kerülne, mint 6.500.000 forint, az

47 sem lenne baj, hiszen a Tábor utcai ingatlan értékesítésébıl származó bevételbıl lenne fedezete a kialakítással járó többletköltségnek. Abban érdekelt a közgyőlés, hogy a kórházon belül az ingatlanvagyont minél jobban kihasználják. Erre a funkcióra alkalmas és a Tábor utcai épület végre olyan ingatlan lenne, ami eladhatóvá válna. Javasolta, vizsgálja meg a közgyőlés annak lehetıségét, hogy a védınıi centrum kialakítása a kórház épületében elfér-e. A közgyőlés fogadja el a 6.500.000 forintos forrásmegjelölést azzal, hogy ha a védınıi centrum kórházba való telepítése reálisan többet igényel, akkor érdemes a többletkiadást erre fordítani. (Kazetta 6/1. 290-308) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Megvizsgálta a bizottság a kórház épületében való elhelyezés lehetıségeit. Két megoldási javaslata van a bizottságnak erre az esetre is. Az egyik lehetıség az alagsor, ahol hatalmas, elegáns terek vannak. Ott egyelıre semmi nem lett kialakítva arra való hivatkozással, hogy párás, egészségügyi követelményeket nem elégít ki. Oda liftet kell építeni, vagy olyan lejáró rendszert, amelyen babakocsival megközelíthetıvé válik a centrum. A másik lehetıség a régi sebészeti tömb magasföldszintje. Ha a közgyőlés az egészségügyi bizottságnak 8.000.000 forint összegő keret felhasználására lehetıséget adna, októberre végleges megoldási javaslatot tudna beterjeszteni. (Kazetta 6/1. 308-328) Dr. Ferenczi Attila képviselı: A 6.500.000 forint tervezett költség a Tábor utcai épület rendbetételére vonatkozik, lehet, hogy a kórház épületében olcsóbban is ki lehetne alakítani a védınıi centrumot. Felvetette, hogy ez év júliusban a közgyőlés hozott egy határozatot, hogy a gyógyszertári privatizációból befolyt összeg 10 %-át orvosi rendelık továbbfejlesztésére kívánja fordítani. Értelmezése szerint ezt a határozatot módosítani kell, hiszen az a határozat kimondta, hogy azt az összeget mire lehet fordítani. Javasolta, hogy a kórház épületében alakítsák ki a védınıi centrumot, mert a Tábor utcai épület eléggé messze esik a város egyéb nagy régióitól. (Kazetta 6/1. 328-345) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Elmondta, hogy a kórháznak egy hátránya van, a biztonság kérdése, hiszen ellenırizhetetlen tömeg árad be. Itt viszont közegészségügyi szabályok vannak, mivel kisgyerekekrıl van szó. Javasolta, hogy vizsgálják meg a kórház épületében való elhelyezés lehetıségét is, azzal, hogy a bizottság az októberi közgyőlésre végleges megoldást nyújt be. Kérése, hogy az októberi ülésen hozzon végleges döntést a közgyőlés ebben a kérdésben. (Kazetta 6/1. 345-355)

48 Pap János polgármester: Ismertette az elhangzott javaslatot. Az októberi közgyőlésre vizsgálja meg az egészségügyi bizottság mőszaki, illetve beruházási szakértık bevonásával, hogy a kórházban milyen megoldással és milyen költséggel lehet elhelyezni a védınıi centrumot. Mivel a Tábor utcai épületre több jelentkezı van, ezért javasolta, hogy ha ez ügyben bármilyen javaslat érkezik a szakbizottságokhoz, véleményezzék azt és továbbítsák a gazdasági bizottsághoz. A lehetséges javaslatokat a vagyonkezelı irodán győjtsék. Ezt a két javaslatot bocsátotta szavazásra. (Kazetta 6/1. 355-385) -

A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

514/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri az Egészségügyi Bizottságot, hogy az októberi közgyőlésre vizsgálja meg - szakértı bevonásával -, hogy megoldható-e a kórház épületében a védınıi centrum elhelyezése (megoldási alternatívák, költség-tervezet). A közgyőlés felkéri a Gazdasági Bizottságot, hogy a volt Tábor utcai bölcsıde épületére vonatkozó hasznosítási javaslatokat mérlegelje. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Dr.Futaki Zoltán az Egészségügyi Bizottság elnöke Dr.Molnár Zsolt a Gazdasági Bizottság elnöke 2000. októberi közgyőlés Lencsési út 13.sz. alatti háziorvosi rendelıben a váltórendelés kiváltása

Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Két évvel ezelıtt az egészségügyi bizottságnak „az egy orvos, egy rendelı” elv megvalósítása volt a hosszú távú célkitőzése. Jelenleg is mőködnek váltórendelésben háziorvosi rendelık. A váltórendelés megszüntetésére a bizottság kidolgozott egy tervet. Ennek költsége hozzávetılegesen 5.000.000 forint lenne. A költségvetési forrás rendelkezésre áll - a gyógyszertári privatizációból befolyt összeg 10 %-a. Javasolta a közgyőlésnek az elıterjesztés és a tervek elfogadását, hogy minél hamarabb megszőnjön a váltórendelés a Lencsési úti háziorvosi rendelıben. (Kazetta 6/1. 385-413) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az egyik probléma, hogy hiányzik 130.000.000 forint bevétel, annak pótlására a közgyőlés nem keresett megoldást. Nem tudja, hogy a gyógyszertári privatizációból befolyó összeg pótolja-e ezt a hiányt, de attól tart, hogy a közgyőlés elköltötte már a 130.000.000 forintot.

49 A közgyőlés tervezi a rendelık kedvezményes feltételek melletti értékesítését a háziorvosoknak. Ezt úgyis meg lehet oldani, hogy elıször az önkormányzat felújítja a háziorvosi rendelıket, s ezután értékesíti olyan áron, hogy annak értéke megtérüljön, vagy olyan áron adja el a háziorvosi rendelıt, amilyen állapotban van jelenleg, s majd aki megvásárolja, az kialakítja lehetıségeihez mérten. Az önkormányzati lakások értékesítésénél ez utóbbi megoldást választották. (Kazetta 6/1. 413-461) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Ha Szilvásy Ferenc alpolgármester a gyógyszertári privatizációból befolyt összeg 10 %-át el akarja vonni, akkor szavazást kell elrendelni, mert csak 15 egyhangú igen szavazat mellett lehet ezt a forrást átcsoportosítani. Kérte, hogy keressék ki az említett közgyőlési határozatot. (Kazetta 6/1. 461-471) Pap János polgármester: Van olyan váltórendelést folytató orvos, aki már megkereste és nyilatkozott, hogy amennyiben lehetıséget kap az önkormányzattól, akkor saját pénzbıl megépítené a váltórendelést kiváltó rendelı bıvítést, mert neki megérné, ha jelenlegi helyén, de korszerőbb, nagyobb rendelıben maradna. Javasolta, hogy az önkormányzat adja meg ezt a lehetıséget a háziorvosoknak. (Kazetta 6/1. 413-498) Dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: A BILLA áruház vásárlástól való visszalépésébıl származó kiesést a Városgazdálkodási Kft privatizációjából lehet pótolni. Jelen pillanatban a Lencsési úti rendelınél csak egy gyerekkocsi tárolót és két vizesblokkot kell megépíteni, egyébként átalakításokkal, kevés ráfordítással lehetne a váltórendelést megszüntetni. Ha új rendelıt építene az önkormányzat, az 20-30.000.000 forintba kerülne. A Lencsési úti rendelı átalakításával komoly vagyoni értékhez jutna az önkormányzat. (Kazetta 6/1. 498-529) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Könnyő belátni, hogy az elıterjesztésben szereplı terv jó célt szolgál, de várható, hogy a parlament rákényszeríti az önkormányzatokat a háziorvosi rendelık eladására, várhatóak bizonyos törvényes megkötések, s ez kissé bizonytalanná teszi a döntést. Fennáll annak a veszélye, hogy minél nagyobb dinamikával gyarapítja az önkormányzat vagyonát, annál nagyobb dinamikával fogja elveszíteni azt. (Kazetta 6/1. 529-543) Takács Péter képviselı: Nem érdemes elıre hivatkozni még nem létezı törvényre és ezért megakadályozni a váltórendelést megszüntetı rendelı átalakítást. Ha mégis lesz ilyen törvény, akkor a közgyőlésnek lehetısége lesz mérlegelni, hogy a Lencsési úti rendelık közül e rendelı esetében mennyit fog fizetni az a háziorvos, aki esetleg meg akarja azt vásárolni. (Kazetta 6/1. 543-573) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: A rendelık privatizációja során az adott rendelınek megfelelı paraméterekre állapítható meg az eladási ára.

50 Ezután felolvasta a gyógyszertári privatizációból befolyt összeg 10 %-ának felhasználásáról szóló közgyőlési határozat szövegét. (Kazetta 6/2. 000-024) Dr. Kerekes Attila képviselı: Véleménye, hogy az áruház céljára történı eladásból származó vagyoni bevétel rovat nem szerepelt a költségvetésben, ezért nem lehet arra hivatkozni, hogy annak elmaradása esetén azt valahonnan pótolni kell. A költségvetésben csak felhalmozási bevétel rovat szerepel. (Kazetta 6/2. 024-045) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Megkérdezte dr. Kerekes Attila képviselıt, hogy ebben az ügyben ı személyesen nem érintett-e? (Kazetta 6/2. 045-047) Dr. Kerekes Attila képviselı: Válasza nemleges volt. (Kazetta 6/2. 047-055) Pap János polgármester: A határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 6/2. 055-066) -

A közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:

515/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 5.000 E Ft összköltségő Lencsési út 13. sz. alatti háziorvosi rendelı átalakítás ( váltórendelés kiváltása) forrásaként a gyógyszertári privatizációból várható bevétel 10%-át javasolja megjelölni. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: folyamatos Tárgy:

Gép- mőszer beszerzés a Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet számára

Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: A korábbi közgyőlési határozatban az szerepelt, hogy egy újszülött élesztı-egység kell a gyermekosztály számára, valóban kellene, idıközben azonban az egyik ultrahang készülék, amelyiken a csontsőrőséget mérik, elromlott. Hatmillió forint értékben talált a bizottság ultrahang készüléket. A különbség 2.000.000 forint. A bizottság kérése, hogy a közgyőlés elılegezze meg a 2.000.000 forintot, amely a jövı évi mőszerkeretbıl visszakerül az egészségügybe. Ezt a kérést kényszerhelyzet miatt kellett beterjeszteni a közgyőlés elé, mivel ilyen készülékkel a kórház nem rendelkezik. (Kazetta 6/2. 066-083) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bizottság alternatív forrásmegjelöléssel élt: a 2001. évi gép-mőszer keret terhére, annak tudatában, hogy ez a beszerzésben nem okoz problémát. A kórház is képes megfinanszírozni, de úgy hangzott el, hogy a szállító is hajlandó januári részletet

51 szerepeltetni a gép árában, tehát ez igazából likviditásban nem jelent problémát. (Kazetta 6/2. 083-088) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Mint elıterjesztı, saját hatáskörben módosította elıterjesztését a pénzügyi, költségvetési bizottság javaslatával egyetértve: forrás: 2001. évi gép-mőszer beszerzés terhére. (Kazetta 6/2. 088-091) Pap János polgármester: Ezzel a módosítással bocsátotta szavazásra a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 091-102) -

A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

516/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Réthy Pál Kórház Rendelıintézet részére a 255/2000. (IV.13.) közgyőlési határozatban jóváhagyott újszülött újraélesztı egység helyett a hasi ultrahang készülék beszerzéséhez hozzájárul. A hiányzó 2.115.010. Ft forrása a 2001. évi gép- mőszer beszerzés. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Fogorvosi térítési díj szabályzat módosítása

Szilvásy Ferenc alpolgármester: Soknak tartja az 50 %-os térítési díj emelését. (Kazetta 6/2. 102-118) Dr. Kerekes Attila képviselı: Ez a térítési díj több évre elıre van megállapítva azért, hogy ne kelljen minden évben a közgyőlés elé terjeszteni. Legutóbb 2 évvel ezelıtt volt erre vonatkozó elıterjesztés. (Kazetta 6/2. 118-129) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Az egészségügyi segédanyagok ára erıteljesebben emelkedik más árakhoz viszonyítva. Ebben a kérdésben több fogorvost is megkeresett, s minden megkérdezett fogorvos úgy nyilatkozott, hogy az elıterjesztésben szereplı árak valóban reálisak. (Kazetta 6/2. 129-140) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy a tavalyi, az idei, és a jövı évi infláció mértékével emeljék a fogorvosi térítési díjakat, tehát összesen 20 %-os emelést javasol átlagosan, s a kérdésre visszatérni legközelebb 2002. évben lehet. Nem azt kell megkérdezni az emelés mértékérıl, aki nyújtja a szolgáltatást, hanem azt, aki igénybe veszi. (Kazetta 6/2. 140-158)

52 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a 20 %-os térítési díj emelésérıl szóló módosító javaslatot. Az elıterjesztésben szereplı térítési díjak az alábbiak szerint alakulnak: amalgám tömés 1.200 forint, esztétikus tömés 1.800 forint, csonkfelépítés, élpótlás csappal 2.500 forint, gyökértömés frontfognál 1.800 forint, gyökértömés kisırlınél 2.400 forint, gyökértömés nagyırlınél 3.000 forint. (Kazetta 6/2. 158-183) Tárgy: -

Fogorvosi térítési díj szabályzat módosítása

A közgyőlés 19 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta:

517/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a területi ellátási kötelezettséggel, funkcionáltan privatizált formában mőködı fogorvosi körzeteknek hatáskörében megállapítható térítési díjakról, nyilvánosságra hozatalának és befizetésének rendjérıl szóló 249/1999.(IV.22.). határozat 1.sz. mellékletének módosítását elfogadja az elıterjesztés 1.sz. mellékletét képezı, egységes szerkezetbe foglalt szabályzat szerint. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2000. október 01. l. sz. melléklet SZABÁLYZAT az egészségügyi szolgáltató hatáskörében megállapítható térítési díjakról, nyilvánosságra hozatalának és befizetésének rendjérıl 2000. október 01-tıl. 1. A felnıtt fogászati körzetbe tartozó személyek fogászati térítési díjai 18 - 60 évesek Térítésmentesen igénybe vehetı: • sürgısségi ellátás • fogkıeltávolítás és ínykezelés • szőrés és góckeresés Részleges térítéssel igénybe vehetı: • amalgám tömés • esztétikus tömés • csonkfelépítés, élpótlás csappal • gyökér tömés frontfognál kisırlınél nagyırlınél

1.200, - Ft 1.800, - Ft 2.500,- Ft 1.800, - Ft 2.400,- Ft 3.000,- Ft

53 • kivehetı fogsoroknál

a fogtechnikai díjjal azonos összegő munkadíj

2. A fogtechnikai költség és a rögzített fogpótlások fogorvosi térítési díja a rendelıben tekinthetı meg. 3. A fogorvosi térítési díjat a fogorvosnak készpénzben kell megfizetni számla ellenében, a kivehetı fogpótlások esetén a munka megkezdésekor, töméseknél a munka elvégzése után. A fogtechnikai költséget csekken kell befizetni a munka megkezdésekor. 4. A térítésmentesen, a részleges, illetve a teljes térítéssel igénybe vehetı ellátások körét, jogosultjait részletesen az 1997. évi LXXXIII. törvény, 284/1997.(XII.23.) Korm. rendelet és a 48/1997.(XII.17.) NM rendelet tartalmazza. A fogtechnikai költségek támogatásának mértékét a gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatásról rendelkezı NM rendelet tartalmazza. 5. Ezen szabályzatot a szolgáltató köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni 6. A páciens az esetlegesen felmerülı sérelmeinek orvoslására a fenntartóhoz benyújtott kifogással élhet. Jelen szabályzat a területi ellátási kötelezettséggel mőködı privatizált körzetnél alkalmazandó. Záradék: Jelen szabályzatot Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 517/2000.(IX.21.) .sz. határozatával jóváhagyta. Tárgy:

Inkubátor a Koraszülött Gyermekekért Alapítvány kérelme

Pap János polgármester: A határozati javaslat 2.) pontjának kipontozott részén 100.000 forint összeg szerepeljen. Ezzel a kiegészítéssel bocsátotta szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 2-es pontját. (Kazetta 6/2. 183-197) -

A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

518/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az “Inkubátor a Koraszülött Gyermekekért Alapítvány” részére kórházi mőszer vásárlásra. 100.000,- .Ft támogatás nyújt. Fedezet: általános tartalék. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: azonnal Napirend tárgya:

Oktatást, közmővelıdést, sportot érintı ügyek

54 Tárgy:

2001/2002-es tanév beiskolázási keretszámainak engedélyezése

Klampeczki Béla képviselı, az oktatási bizottság elnöke: Az elıterjesztéshez kiegészítı anyagot is kiosztottak, mert a rendkívüli feszített tempó miatt ez az elıterjesztés mellıl lemaradt. (Kazetta 6/2. 197-222) Pap János polgármester: Kérte, hogy a kiegészítı anyag tárgyalási sorrendjét jelezze az oktatási bizottság elnöke. (Kazetta 6/2. 222-224) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A 8/1. jelő anyagtól a 8/4 jelő anyagig egyszerre kíván hozzászólni. A 2000. évi költségvetésben a normatív állami finanszírozás fölött saját önkormányzati forrásokból közel 200.000.000 forintnyi munkabért kellett biztosítani az oktatási ágazat számára, mert ezt nem fedezi a központi normatíva. A 2001. évi költségvetési javaslattervezetet megismerve elmondta, hogy a normatív állami támogatás növekménye a közalkalmazotti bérfejlesztés jó részét nem fogja fedezni. Változatlan struktúra és változatlan feltételek mellett durva számítások szerint a jövı évben a közoktatási normatíván felül 350-400.000.000 forintot kell a város egyéb forrásaiból átcsoportosítani az oktatási ágazat bérköltségeire, nem szólva az ágazat méltatlanul alacsony dologi kiadás elıirányzatairól, illetve az épületvagyon folyamatos, intenzív pusztulásáról. Most kell dönteni olyan dolgokról, aminek késıbb beláthatatlan anyagi következményei lesznek. Békéscsaba Megyei Jogú Város megbízásából az ÖNKONET nevő társaság készített egy értékelést a város oktatási szerkezetérıl. Ezt az anyagot az októberi közgyőlésre fogja beterjeszteni, hogy a képviselık ismerjék meg annak fı vázát. Ennek az anyagnak a következtetéseit ismerteti: A város vezetésének két dolgot kell mérlegelnie. Tud-e a jelenlegi mértéknél többet áldozni a közoktatási rendszer fenntartására. Ha tud, mert van többletforrása, amit az oktatásra tud áldozni, akkor azt azonnal adja oda. Ha nem tud, csak azon a szinten tudja az oktatási ágazatot finanszírozni, ahogy eddig, akkor hosszútávon kevesebb intézményt tart meg az önkormányzat, ám ott a meglévı forrásokból biztosítja a zavartalan és színvonalas munkát, a nagyvárosokhoz méltó, igényesen felszerelt és ellátott intézmények mőködését. Tehát: vagy többletforrások mindenkinek, vagy egy csökkentett, jól meghatározott intézményrendszer magas színvonalú biztonságos finanszírozása. Ez a dilemma, amit ez, s az elmúlt 4 éves ciklus közgyőlése sem oldott fel. A külsı szakértık szerint:: a város óvodai, iskolai rendszere nem hatékony. A népesség növekedésnek megfelelıen az 1970-es években kibıvítették a korábbi rendszert, és ezt még ma is fenntartják, holott ez a létszámokat tekintve nem lenne indokolt, az iskolarendszer kapacitásai a mai gyermeklétszám mellett sok helyen kihasználatlanok. A város népessége stagnál, a megye népessége folyamatosan csökken, a gyermeklétszám lényegi növekedése nem prognosztizálható.

55 23 óvoda túl sok a 2400 gyermekre. Öt-hat kislétszámú, ezért fajlagosan drága óvodát meg kell szüntetni, akár a férıhely kapacitások más intézményben való növelése árán is. Érdemes volna az általános iskolák hosszabb távú kihasználtságát megvizsgálni. Egy vagy két általános iskolával kevesebb intézmény is maradéktalanul ki tudná szolgálni a diákok és a szülık igényét. A szakképzı intézményekben - a munkaerı-piaci trendelemezésen alapuló regionális szakképzési tervet figyelembe véve - fejlesztési irányokat, ezek alapján meghatározva a nyilvánvaló párhuzamosságokat megszüntetve, ezeket megengedve vagy a párhuzamosságokat felszámolva lehet racionálisabban elosztani a feladatokat. Kérte a testületet, hogy ezen megállapítások figyelembevételével döntsenek és szavazzanak minden olyan kérdésben, ami strukturális változás nélkül további egy évre konzerválja a jelenlegi helyzetet. (Kazetta 6/2. 224-304) Pap János polgármester: 1990-ben a középiskolai rendszerben több mint 52 % volt a hároméves szakmunkásképzésben résztvevı. Ez lement 30 % alá és a négy, sıt öt éves szakmai képzések kerültek elıtérbe. Még a gyereklétszám stagnálása mellett is tovább járnak iskolába. Ez gyakorlatilag a tanított létszámban akár növekedést is jelenthet. Hogy hányan születtek a megyében, az lehet fontos, de a középiskolai rendszerrel csak nagyon áttételesen lehet összefüggést találni, mivel ez az összefüggés több tényezıbıl áll, nincs egyenes arányban a két dolog. Nem javasolta, hogy az óvodák és általános iskolák helyzetét most tárgyalják, mert errıl késıbb lesz szó. A lakásóvodákat meg kellett szüntetni, megszüntették a délelıtt-délutáni oktatást. Egyetért azzal, hogy ki kellene pl. vonni a Lázár utcában lévı iskola épületét az oktatási rendszerbıl. Ha kapna ilyen irányú konkrét javaslatot, megfontolás tárgyává tenné. (Kazetta 6/2. 304-333) Takács Péter képviselı: Úgy értelmezte Szilvásy Ferenc alpolgármester hozzászólását, hogy abban a határozati javaslatokhoz nem volt konkrét módosító javaslat. A pénzügyi, költségvetési bizottság véleménye érdekelné, mert nem találta az elıterjesztés mellett. Az oktatási bizottság elnökétıl kérdezte, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, valamint a Kós Károly Szakképzı Iskola közös kezdeményezése esetében a gazdasági orientációjú képzés konkrétan mit jelent? Ha a közgyőlés elfogadja, ez mennyire jelent precedenst más szakképzı iskolák számára, hogy ık is hasonló kezdeményezéssel álljanak elı, valamint a heti 40 óra többlet megközelítıleg mennyit jelent éves költségvetési szinten? (Kazetta 6/2. 333-353)

56 Velkey Gábor képviselı: Szilvásy Ferenc alpolgármester hozzászólására kívánt reagálni. Az ÖNKONET anyagából idézett ı is. "Mindazon által állítjuk, hogy a középfokú intézményhálózat kiépítése és fenntartása hosszú távú és tartós elınyöket hordoz a város számára." "Az intézményrendszer racionalizálásának alapvetı kérdése azonban nem csak gazdasági, hanem várospolitikai, stratégiai területfejlesztési, településfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai is, mivel a szőkkeblő gazdasági megközelítés keresztezheti, sıt sértheti a már kialakult fejlesztési elképzeléseket." Ugyanígy a szakmai képzés vélt vagy valós párhuzamosságainak fenntartása valójában választékbıvítés az adott intézmény fejlesztése szempontjából meghatározó kérdés is lehet." Ugyanabban az anyagban vannak ezek és azok a részek is, amelyekbıl Szilvásy Ferenc alpolgármester is felolvasott. Egy következtetés levonható az anyag ismeretében: enyhén szólva ellentmondó állításokat tartalmaz. Javasolta, minden képviselı olvassa végig az egész anyagot, mert akkor derül ki, hogy a szövegben megfogalmazott állításokkal nincsenek szinkronban a következtetések között megfogalmazottak, hiszen az elemzésbıl a következtetésben megfogalmazottak nem következnek. A párhuzamosságra vonatkozó megállapítást is pontosította. Igaz, hogy szerepel az anyagban a legutolsó bekezdésben a következtetésekben az úgynevezett párhuzamosság és zárójelben oda van írva, hogy "például informatikai képzési irányok egyidejő fejlesztése a Széchenyiben, a Gépészetiben és a Rózsában". Ez az ÖNKONET szerzıi által a nyilvánvaló párhuzamosság, s nem az, amire Szilvásy Ferenc alpolgármester utalt. A párhuzamossággal kapcsolatban elmondta, hogy annak megszüntetése nem önérték, egyszerően ennek a dolognak akkor van értelme, ha a párhuzamosságok megléte párhuzamos és indokolatlan fejlesztéseket követel az önkormányzattól. Amikor az összes intézményben informatikai fejlesztéseket kell végrehajtani, az nem hátrányos párhuzamosság. Ha a párhuzamosság megléte nem okoz plusz fejlesztéseket, akkor azokat nem kell megszüntetni. A létezı intézményeket nem lehet korlátozni úgy, hogy azok mőködésképtelenné váljanak. (Kazetta 6/2. 353-419) Tóth Károly képviselı: A kilépı osztályok száma megegyezik a tervezett belépı osztályok számával. A nappali képzésben lényegében nincs különbség a kettı között. Közben eltelt négy év, amely a gyereklétszám csökkenı tendenciáját hozta. Tehát a korosztályba tartozó gyerekek száma csökken, az indított osztályok száma pedig változatlan. Minden ilyen anyagban mérlegelni kell a terület- és térségfejlesztési szempontokat is. A mérlegelés azt jelenti, hogy ha Békéscsaba és néhány nagyobb város iskoláinak vezetıi nem mérlegelik rövid idın belül ezt a tendenciát, akkor a következı fog történni: a megye peremkerületén minden iskola kiürül, Békéscsaba pedig még mindig nem lesz gondban, mert Battonyától Gyomaendrıdön át minden területrıl be tudja vonni a gyerekeket az iskolahálózatba, csak a tanulmányi átlagot nem kell figyelni és biztosítani kell ehhez kollégiumot és viszonylag jó közlekedést. Ez az út járható még hosszú ideig. Örülne, ha évrıl-évre megjelenne olyan statisztika is, amely a vidékrıl bejáró diákok arányát mutatná, mert ebbıl kiderülne, hogy ez fokozatosan romló

57 (növekvı) arány, a városiakhoz viszonyítva. A jó minıségő képzéshez úgy érdemes új szakokat elindítani, ha mindig elmarad a korszerőtlenebb. Ha nem így történik, akkor a választékot lehet növelni, látszólag ezzel jót tesz az önkormányzat. Ezt a látszatmegoldást indokolatlannak tartja, azzal ért egyet, hogy az indított csoportok számát fokozatosan hozzá kellene igazítani a tényleges gyereklétszám változásához. (Kazetta 6/2. 419-492) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen típusú elıterjesztéseket a pénzügyi, költségvetési bizottság nem véleményezi. Ezzel nem ért egyet. Ezért tud ezekben az elıterjesztésekben minden más fontos vagy fontosnak vélt szempont megjelenni, kivéve a legfontosabb. Ezekkel az elıterjesztésekkel az a gond, hogy csak az általánosság szintjén tud velük foglalkozni a közgyőlés, hiszen nincsenek információk, nem mérlegelhetık azok az érvek, amiket már ismernek. Konkrétan: az iskolaigazgató azt az érdeket jeleníti meg, hogy az épületállományát és a tanerılétszámát lekösse. Ha ennek az az ára, hogy egy létszámmal több kell, „piackutatással” megtölti osztályát. A Pénzügyminisztérium az önkormányzatok beleszólása nélkül tervezi meg az egy ország, egy iskola modellt, megszabja, hogy mennyibıl lehet kihozni egy iskolát. Ha az országban csak egy iskola lenne, ebbıl a normatívából ki is lehetne jönni. Azt a szempontot kellene mérlegelni, hogy a költségvetési egyenlegben ezek a fejlesztések „visznek” vagy "hoznak", mert azért "hozhatnak" is. Vannak olyan iskolák, melyek nyereségesen tudnak mőködni. Példaként megemlítette a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tervezett változtatást. "Az eddig nem iskolarendszerben folytatott képzést már harmadik éve folytatja, ezt követıen személyes költségvetési feltételekkel alátámasztott belsı iskolarendszerré tenné." Nem világos számára, hogy "a nem iskolarendszerben keretében" kifejezés azt jelenti-e, hogy beszedték a tandíjat? A párhuzamosságnál nem az a baj, hogy párhuzamosak az osztályok, hanem az a baj, ha ezek a párhuzamosságok ott jelentkeznek, ahol a minimumra redukált csoportok haladnak párhuzamosan. Úgy lehetne relatív költségvetést javítani, ha azonos hallgatói létszámot minél kevesebb tanerıvel oldana meg az önkormányzat. Az extenzív fejlıdés a szakmák számának növekedése és burjánzása ezt a hatékonyságot rontja, amit nem lehet tetten érni. Az oktatási bizottság megjelenít ugyan egy szakmai kontrollt, de annak költségvetési vonzatát nem kontrollálja bizottság. Nem tudja, hogy a Ruhaipari Szakközépiskolánál meg lehet-e tölteni egy újonnan indítandó osztályt. Fogalma sincs arról, hogy az elıterjesztés jóváhagyása a költségvetést hogyan érintené. A pesszimizmusa azt sugallja, hogy százmilliókat vonhat el a költségvetésbıl. Pillanatnyilag nem tudja az elıterjesztés költségvonzatát tényekkel alátámasztani. (Kazetta 6/2. 492-7/1. 003) Klampeczki Béla képviselı, az oktatási bizottság elnöke: Az ÖNKONET anyag elkészült, de véleménye, hogy abból minden képviselı azt olvas ki, ami neki éppen szimpatikus.

58 Sajnálja, hogy Szilvásy Ferenc alpolgármester nem jelenik meg a bizottsági üléseken, hiába hívják meg arra, hiszen ott sokkal több idı lenne ezeknek a kérdéseknek tisztázására. Takács Péter képviselı kérdésére - ami a Kós Károly Szakképzı Iskolába telepítendı gazdasági orientációjú osztályra vonatkozott - elmondta: arról van szó, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola iránt megyeszerte órási az érdeklıdés. A jelentkezık nem férnek az iskola épületébe, ezért kapcsolódna be a Kós Károly Szakképzı Iskola 11. osztályú szakképzésébe. Többen beszéltek arról, hogy a város középfokú iskoláiban sok a vidéki gyerek. Ez mindig visszatérı kérdés, ami közgyőlési, nagyon határozott döntést kíván. Egy bizottság nem határozhatja meg azt, hogy a vidéki gyerekek elıtt bezárja az iskolák kapuit vagy "csak réseket" hagy rajta. Ha viszont egy város vonzónak akarja megtartani középfokú intézményeit, illetve megfelelı kínálattal, akkor szerencsésebb az a megoldás, ha a vidéki gyerekeknek is lehetıséget ad az iskolába jutásra. Ezt a döntést csak komoly koncepció alapján lehet meghozni. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban a tervezett új osztály indításának engedélyével kapcsolatban elmondta, hogy ezt az oktatási bizottság nem fogadta el, hanem úgy döntött, hogy novemberben visszatér ennek tárgyalására. (Kazetta 7/1. 003-050) Tóth Károly képviselı: A korábban elmondottak nem azt jelentették, hogy a békéscsabai iskolák ne fogadjanak vidéki diákokat, hanem azt, hogy a vidéki tanulók arányát 55 % körül kellene realizálni. Ez azt jelentette volna, hogy az elmúlt 5 évben évente átlagosan 1 csoporttal csökkenhetett volna az indított osztályok száma, ami 5 csoportcsökkentést eredményezett volna. Annak ismeretében, hogy hány fı tanuló várható Békéscsabáról meg lehet határozni a felvehetı vidéki tanulók létszámát. (Kazetta 7/1. 050-071) Velkey Gábor képviselı: Csökken a külsı gyerekszám. Konkrét javaslatokra van szükség. Az oktatási bizottság ülésén több módosító javaslatot tett arra, hogy hol indokolt csoportlétszámban visszalépni, azonban a bizottság többsége nem támogatta javaslatát. A bizottság minden javaslatnál, amit az iskolák kezdeményeztek, végig tárgyalta, hogy a javaslat több vagy kevesebb anyagi támogatást igényel. (Kazetta 7/1. 071-090) Kerekes Györgyné képviselı: Az oktatási bizottság ülésén elhangzott módosító javaslatokat támogatta. Békéscsabán nagyon sok tanár van, ezért is hasznos, ha vidékrıl is bejárnak Békéscsabára tanulni a diákok, mert a tanároknak lesz munkájuk, a gyerekek pedig megfelelı képzésben részesülnek. Ha beindul az ipari park, akkor munkaerıre lesz szükség, ahol a fiatalokat alkalmazni tudják. Nem kellene korlátozni a vidékrıl Békéscsabára érkezı diákok létszámát. (Kazetta 7/1. 090-105) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Javasolta, hogy a

59 közgyőlés két dologra kötelezze az oktatási bizottságot. Egyik, hogy a bizottság terjessze közgyőlés elé azokat az intézményeket, ahol felmenırendszerben az osztálylétszám bıvülés, épületbıvítési, stb. problémákat eredményez. A másik, hogy minden olyan osztályindítást töröljön, ahol eddig a piacosított magánoktatás mőködött. A közgyőlés mondja ki általános alapelvként, hogy piacosodott magánszférát nem von be a közoktatásba. Ez a Rózsa Ferenc Gimnáziumra jellemzı lehet. (Kazetta 7/1. 105-126) Takács Péter képviselı: Kérte, hogy az oktatási bizottság ülésén elhangzott módosító javaslatok kerüljenek ismertetésre, még akkor is, ha azok nem kerültek elfogadásra. Az eddigi hozzászólások nem tartalmaztak konkrét módosító javaslatot. A tárgyalás során kiderült, hogy az elıterjesztést a pénzügyi, költségvetési bizottság nem tárgyalta. Arra a kérdésére, hogy a többletóra-növekedések megközelítıen mekkora összeget jelentenek, nem kapott választ. (Kazetta 7/1. 126-152) Végh László alpolgármester: A középiskolai oktatás finanszírozása az összköltségvetést tekintve pozitív. Az állami normatíva fedezi a középiskolai költségeket, sıt valamekkora összeg átkerül az általános iskolai szektor támogatására. Ez feltételezi a jelenlegi állapotot a diák-tanár számarányát illetıen. Folyamatos probléma a korábbi közalkalmazotti bértábla emelése kapcsán keletkezett 150 millió forintos hiány - jelenleg 200 millió forint -, mivel folyamatos bérfinanszírozási hiány van. Ez az egyik szempont, amit a közgyőlési döntéseknél finanszírozás tekintetében figyelembe kell venni. A középiskolában alapvetıen ellátottakra nyújtott finanszírozás van, ami párosul egy diák-tanár arányszámmal. Amennyiben ezt az arányszámot a bıvítések, szakmák cseréje nem rontja, úgy elfogadható a javaslat. Amennyiben rontja, nem fogadható el, fıleg akkor, ha felmenı rendszerben a csoportbontás épületbıvítést eredményezne. A döntésnél ezt is figyelembe kell venni. (Kazetta 7/1. 152-191) Pap János polgármester: Javasolta, hogy tekintsék át az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot, majd ismertette annak I. pontját. Kérdése: az oktatási bizottságnak volt-e ehhez módosító javaslata? (Kazetta 7/1. 191-199) Velkey Gábor képviselı: Annyi módosítást tartalmaz a határozati javaslat I. pontja, hogy az intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy ez a szakma mőködhet-e gimnáziumi kereten belül vagy sem, majd a vizsgálat eredményét közgyőlés elé kell terjeszteni. (Kazetta 7/1. 199-204) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat I. pontjában foglaltakat. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 1 nem szavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

60 Ismertette a határozati javaslat II. pontjában foglaltakat, illetve a vonatkozó melléklet tartalmát. (Kazetta 7/1. 204-234) Tóth Károly képviselı: Ha a közgyőlés bizottsági munkát végez és iskolánként, azon belül képzési csoportonként, szakáganként próbál dönteni arról, hogy milyen típusú szakmára van szükség és milyenre nincs, abból egy vagy két osztály induljon, akkor semmi esély nincs az érdemi döntésre. Az elhangzottak azt tartalmazták, hogy az oktatási bizottság döntésénél vegye figyelembe, hogy a javaslat ne járjon épület bıvítéssel, ne romoljon a fajlagos hatékonyság (pedagóguslétszámra vonatkozóan). Korábban javasolta, hogy határozzák meg a vidéki tanulók létszámarányát a békéscsabai iskolák tekintetében, ezzel nem értettek egyet, ezért ezt a módosító javaslatot visszavonta. Emellett volt még néhány tartalmi módosító javaslat, amely kimondta, hogy az oktatási bizottság vizsgálja meg bizonyos feltételek szerint az ügyet, és ha azoknak megfelel a döntés, akkor hozza közgyőlés elé. Az épület tekintetében a vizsgálatot ne csak az idei évre vonatkozóan folytassa le, hanem vegye figyelembe, hogy az öt évfolyamos képzésnél a negyedik év végén se jelentkezzen épületbıvítési igény. Ezekben kell döntenie a közgyőlésnek, a vizsgálatot a bizottságnak kell lefolytatnia. Formális döntésekkel csak az oktatási bizottságot tehermentesíti a közgyőlés. (Kazetta 7/1. 234-266) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésben szerepel, hogy "a fenti szakok szakmai és vizsgakövetelménye megjelent, a képzés indításához szükséges személyi és tárgyai feltételekkel az iskola rendelkezik." Ez azt jelenti, hogy az iskolának különösebb igénye nincs az önkormányzattal szemben. (Kazetta 7/1. 266-272) Velkey Gábor képviselı: A kiegészítı elıterjesztésben az elıterjesztı megjelölte azokat az intézményeket, ahol többlet forrásigény van. A Kós Károly Szakképzı Iskolában a gazdasági képzés kapcsán jelentkezhetett volna épületbıvítés. Ez a képzés az iskola szakmai irányába nem illeszkedik, ezért a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskolával szerzıdést kötne, így ezek alapján a szakmai oktatás ebben az iskolában történne. Ez olyan növekedés, ami nem fejlesztésbıvítést igényel, hanem egy másik üresedı épületbe megy át. Az oktatási bizottság minden egyéb esetben vizsgálta, hogy a képzés befér-e az adott ingatlanba vagy sem. Felelıssége teljes tudatában állítja, hogy minden épületbe befér a képzés, nincs igény épületbıvítésre. Konkrét módosító javaslata volt, hogy a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola 9. évfolyamos képzése (9-10. közismereti) szőküljön a 9-10. évfolyamon. Az volt a véleménye, hogy a Lázár utcai régi épületre nem kellene pénzt fordítani. Ezt a módosító javaslatát minden évben megtette, de az oktatási bizottság nem támogatta.

61 Egyéb módosító javaslatait - az Egészségügyi Szakközépiskolával kapcsolatosan az oktatási bizottság támogatta. Ennek oka, hogy az elmúlt 3 évben nem tudott beiskolázni az iskola, pedig az épület lehetıvé teszi, de nincs kereslet az egészségügyi középfokú végzettségek iránt. Ezért javasolta a bizottság, hogy ne három osztály legyen, hanem kettı. A többi esetben a konkrét módosító javaslatok félcsoportos osztályokat tekintve - pl. Ruhaipari és Iparmővészeti Szakképzı Iskola és Kollégium esetén - elfogadásra kerültek. Felelıssége tudatában állítja, hogy a fajlagos költségek a csoportindítás feltételeibe vannak kódolva. A csoportindítás feltételeit az oktatási bizottság nem javasolja enyhíteni, sıt, az "egy osztályban hány szakma képezhetı" kérdés kapcsán továbbra is tartja álláspontját és ellenırzi, hogy az egy csoportba szervezett képzéseknél mennyi a külön csoportbontási igény, van-e ilyen az elméleti képzésben. A hatékonysági mutató, amit Végh László alpolgármester említett, nem romlik. Vannak olyan esetek, amikor egy éves képzések két évesre változnak. Ilyen esetben megvizsgálták, hogy befér-e az épületbe vagy sem. Igaz, hogy ilyen esetben a diákok kétszer annyi idıt vannak bent az épületben, de a normatíva is két éven keresztül érkezik. (Kazetta 7/1. 272-336) Dr. Kerekes Attila képviselı: Nincs kétsége afelıl, hogy az intézményvezetık és az oktatási bizottság is felmérte az osztály- vagy szakmabıvítéssel kapcsolatos következményeket (pl. épületbıvítés). Költségvetési oldalról vannak aggályai. Csak úgy lehet felelısségteljesen dönteni, ha ismert, hogy a javaslat mennyi költségvetési többletet jelent. Egyetért azzal a véleménnyel, mely szerint a költségvetési vonzattal járó ügyeket a pénzügyi, költségvetési bizottság tárgyalja meg. (Kazetta 7/1. 336-356) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Az intézmények elkészítették azokat a pedagógiai programokat 1998-tól 2002-ig, amelyben meghatározták azt az átmeneti idıszakot, ill. fejlıdési idıszakra a létszámokat, amihez igazítják a beiskolázásokat. Most zárul le egy jelentıs mértékő szerkezetváltás, amikor a három éves szakmunkásképzés befejezıdik, a négy éves pedig kezdıdik. A szakmunkásképzı intézményekben ez teremtöbbletet indukál. Az a 4 intézmény a legfeszítettebb, amelyik befizetıje a költségvetésnek. Ezek az intézmények zsúfoltak, tele vannak, mert igény van rájuk. Rendelkezik a munkaügyi központtól érkezett anyaggal, ami a 2000. júniusi, illetve késıbbi állapotoknak megfelelıen rögzíti a szakmunkásképzıkbıl, szakközépiskolákból, gimnáziumokból, technikumokból és érettségi utáni szakképzésekbıl kikerülı diákok megjelenését a pályakezdı munkanélküli pályán, illetve a munkaerı piacon. Javasolta, hogy a képviselık ezt nézzék át és ennek megfelelıen döntsenek. Felül kell vizsgálni, hogy szabad-e és kell-e a szakmunkásképzı iskolákat megszüntetni akkor, amikor a gyerekek jelentıs része nem képes elvégezni a szakközépiskolát. Szükség van a szakmunkásképzéső iskolákra.

62 Birtokában van egy másik anyag, amely tartalmazza, hogy a megyében Békéscsabán is - meglévı különbözı vállalatoknak, vállalkozásoknak milyen szakember igényeik vannak, azok milyen tanulólétszámot igényelnek. Az általa vezetett szakközépiskola a megyeszékhelyen egyedüli ilyen jellegő intézmény, ezért a kereslet nagy. 1200 jelentkezı tanuló volt a 180 helyre. A gazdasági képzés orientáció heti plusz 5 órát jelentene, ami 1/4-ed pedagógust igényel, ez éves szinten bruttó 250 ezer forint költségvonzattal jár, járulékokkal együtt. A beiskolázási adatok leadásakor az intézményvezetık egy része önmérséklést gyakorolt. Azt akadályozni, hogy jobb minıségő képzés legyen hagyományosabb képzésnél - nyitni a félfelsı fokú, vagy a felsı fokú akkreditációs képzés ellenében elgondolkodtató. Ha gyengeáramú szakmát igénylı iparág Békéscsabára telepedni akar, amire reális esély van, akkor azt a képzést vagy az érettségi utáni szakképzést csonkítani felelıtlen lépés. (Kazetta 7/1. 356-441) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot a melléklettel együtt. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 7/1. 441-495) Dr. Simon Mihály jegyzı: A határozati javaslat több pontja érinti a költségvetést, többlet forrásigény jelentkezik, ezért az elfogadáshoz minısített többségre van szükség. (Kazetta 7/1. 495-505) (A hozzászólás mikrofon nélkül hangzott el.) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az oktatási ügy érinti a költségvetést, ezért nem vonható ki a pénzügyi, költségvetési bizottság ellenırzése alól. A határozati javaslat költségvetési aggályok miatt nem került elfogadásra. Módosító javaslata, hogy a korábban elmondott szempontokat, feltételeket vizsgálja meg a pénzügyi, költségvetési bizottság is, majd az ügy kerüljön ismét közgyőlés elé. (Kazetta 7/1. 505-517) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a következı közgyőlésre a pénzügyi, költségvetési bizottság vizsgálja meg a beiskolázási keretszámokat, elemezze azt és véleményével együtt terjessze közgyőlés elé javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 7/1. 517-528)

63 -

A közgyőlés a határozat 1./ pontját 13 igen, 1 nem szavazattal, 10 tartózkodással, 2./ pontját 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással fogadta el, és a következı határozatot hozta:

519/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja a Rózsa Ferenc Gimnáziumban az OKJ 52 4352 02 szakmaszámú Igazgatásügyintézı ügykezelı (jogi asszisztens specializációval) szakképzı évfolyam indításának elıkészítését. A képzés iskolarendszerben történı indításának engedélyezésérıl a közgyőlés a novemberi ülésén dönt. Felelıs: Határidı:

2./

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. novemberi közgyőlés

A közgyőlés felkéri a Pénzügyi, Költségvetési Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 2001/2002-es tanév beiskolázási keretszámaira vonatkozó javaslat pénzügyi vonzatát. A bizottsági véleménnyel kiegészített elıterjesztést az októberi közgyőlés tárgyalja meg. Felelıs: Határidı:

Tárgy:

Hideg András, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke 2000. októberi közgyőlés

Tanév indításával kapcsolatos változások

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 528-543) -

A közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

520/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2000/2001-es tanévben bekövetkezı osztályszám csökkenés, valamint a szakmai szerkezet változása miatt az alábbi közalkalmazotti álláshelyeket szünteti meg végleges jelleggel: 1./ Kemény Gábor Mőszaki Szakközépiskola osztályszám csökkenés 1 fı szakoktató (felmentés, végkielégítés)

64 2./ Kós Károly Szakképzı Iskola az oktatott szakmák arányának változása 1 fı szakoktató (felmentés, végkielégítés) A létszámcsökkentéssel egyidıben meg kell vizsgálni az intézményeken belüli és az intézmények közötti álláshely átcsoportosítás, foglalkoztatás lehetıségét. II.

Békéscsaba Megyei Jogú feladatnövekedéseket ismeri el:

Város

Közgyőlése

az

alábbi

1./ Szabó Pál Téri Általános Iskola: 1 felsı tagozatos napközis csoport mőködése. Az 1 fı pedagógus bérköltségére az intézmény költségvetésében 2000ben 188.000,- Ft-ot biztosít, 2001. gazdasági évben az intézmény költségvetésében tervezi. 2./ A Madách Utcai Általános Iskola: tanulószobai feladat heti 8 órában történı ellátása. A feladatra jutó költségeket az intézmény 2001. évi költségvetésében tervezi. 3./ A Szent László Utcai Általános Iskola: tanulószobai feladat ellátása. A 2000. gazdasági évben 111.800 Ft-ot biztosít, a 2001. gazdasági évben - amennyiben az igény indokoltan fennáll - az intézmény költségvetésében tervezi. III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése túlórakeret terhére az alábbi álláshelyek létesítését engedélyezi: 1./ Madách Utcai Általános Iskola 1 fı napközis nevelı 2./ Kemény Gábor Mőszaki Szakközépiskola: 1 fı informatika szakos tanár 3./ Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola: 1 fı informatika szakos tanár A változásokat az intézmények 2001. évi költségvetésekor realizálja.

IV.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Középfokú Iskolai Diákotthon számára: 1./ a 4 fı távozó és az újonnan alkalmazott pedagógusok bérkülönbözete miatt a 2000. évben 188.768 Ft összeget biztosít, a 2001. gazdasági évben a különbséget az intézmény költségvetésében tervezi.

65 2./ a hétvégi nyitvatartás költségei miatt a 2000. évben 320.329 Ft összeget biztosít, a 2001. gazdasági évben – a tényleges feladatellátás szerinti összeget - az intézmény költségvetésében biztosítja. Fedezet: intézményi céltartalék Felelıs: Szilvásy Ferenc alpolgármester Határidı: azonnal Tárgy:

Szak 2000. pályázat

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 543-551) -

A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

521/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy a Szak 2000. címen az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázatra az alábbi területeken és közremőködıkkel nyújtson be pályázatot, tudomásul véve az Oktatási Bizottság saját hatáskörben történı önrész vállalását. I. 3.1. részeként: Az intézményi pedagógiai és a helyi tantervek (kerettantervek) felülvizsgálatával összefüggı szakértıi tevékenység. Szakértıi segítség az intézményvezetık számára. Szakértı: Közoktatási Szakértık Egyesülete Békés megyei tagozata (Békéscsaba) (Képviseli: Benkóné Dudás Piroska közoktatási szakértı, tagozatvezetı) II. 3.1. részeként: A nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl szóló jegyzék áttekintésével, felülvizsgálatával, valamint ütemtervének elkészítésével kapcsolatos szakértıi tevékenység igénybevétele. Szakértı: OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet (Budapest) (Képviseli: Dr. Novák István igazgató) III. 3.2. részeként: Komplex, a város oktatási rendszerét érintı szakmai ellenırzési, mérési és értékelési rendszer kialakítása. Szakértı: Magyar Gallup Intézet Közoktatási Minıségfejlesztési Csoportja (Budapest) (Képviseli: Dr. Tímár Éva szakértı) IV. 3.2. részeként: Középfokú korosztályt érintı komplex képesség, készség (9. évfolyam) mérésére vonatkozó szakértıi tevékenység. Szakértı: Szegedi Tudományegyetem Tudományegyetemi Karok Továbbképzı és Szolgáltató Intézet (Szeged)

66 V.

(Képviseli: Borbola István igazgató) 3.2. részeként: Közoktatási intézmény egy részterületét érintı (középfok: 9. évfolyam informatika) mérési-értékelési tevékenység ellátásához szakértı igénybevétele Szakértı: Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ (Képviseli: Dr. Hajnal Lajos igazgató)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megbízza a város polgármesterét a külsı résztvevıkkel kötendı szerzıdés-tervezet, majd a végleges szerzıdés aláírásával. Egyben felhatalmazza, hogy a Szak 2000. pályázaton belül esetlegesen felmerülı módosítások ügyében eljárjon. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2000. szeptember 30. Tárgy:

Kiemelt munkáért járó kereset kiegészítés

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Forrás nem az általános tartalék, hanem az intézményi céltartalék. (Kazetta 7/1. 551-558) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot azzal, hogy forrásként az intézményi céltartalék legyen megjelölve. (Kazetta 7/1. 558-570) -

A közgyőlés 19 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta:

522/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a közoktatási intézményvezetık részére az 1993. évi LXXIX. tv. 118.§. (10) bekezdésben foglaltak szerint a kiemelkedı munkáért járó kereset kiegészítés biztosításával a 2000/01-es tanévben. A kereset kiegészítés keretösszege: 566.000,- Ft/hó + járulékai. A 2000-ben szükséges összeg: 2.310.000,- Ft. Forrás:

Intézményi céltartalék

Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester jóváhagyás után azonnal

Tárgy:

Békéscsaba díszpolgárai és választott vezetıi A 139/2000.(III.16.) közgyőlési határozat végrehajtása

67 Dr. Simon Mihály jegyzı: A város díszpolgáraival kapcsolatosan az eredeti elıterjesztés nem teljes körő, mert két személy kimaradt. A további levéltári kutatások kapcsán más személyek is elıkerültek, így ebbıl a szempontból a kiegészítés tartalmazza a határozati javaslat 1. pontját. Ennek megfelelıen 14 díszpolgára lesz a városnak abban az esetben, ha a korábbi két visszavonó határozatot hatályon kívül helyezi a közgyőlés. Elmondta, hogy dr. Hazay-Sternschuss János díszpolgári címét 1940-ben vonták vissza, máig tisztázatlan körülmények miatt. Több helytörténész szerint az un. „zsidó törvények”- kel van összefüggésben a visszavonás, korábban 1920-ban, az ıszirózsás forradalomhoz kötıdı mindenfajta vádak miatt meghurcolták. (Kazetta 7/1. 570- 7/2. 023) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat 1./ pontját a "8/5.-höz" jelzéső elıterjesztésben foglaltakkal. -

Megállapította, hogy a közgyőlés a határozati javaslat 1./ pontját elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az eredeti elıterjesztésben szereplı határozati javaslat 2./ pontját. -

Megállapította, hogy a közgyőlés a 2./ pontot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az eredeti elıterjesztésben szereplı határozati javaslat 3./ pontját. Megállapította, hogy a közgyőlés a 3./ pontot elfogadta. (Kazetta 7/2. 023-048) Pap János polgármester: Békéscsaba 50 éve megyeszékhely. Vezetıi értekezleten arról tárgyaltak, hogy a novemberi közgyőlés alkalmával emléktáblát helyeznek el a Városháza épületében "50 éve megyeszékhely Békéscsaba" felirattal és dr. Szabó Ferenc nyugalmazott múzeumigazgatót felkérik egy elıadásra a város megyeszékhellyé válásáról. (Kazetta 7/2. 048-065) -

A közgyőlés a határozat 1./ pontját 19 igen, egyhangú szavazattal, 2./ -3./ pontját 21 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta:

523/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a díszpolgári cím visszavonása tárgyában hozott - a 19.Kgy. 8108/1942. ikt.sz. (1943. március 29-én hozott) “Dr. HazaySternschuss János díszpolgárságának visszavonása” tárgyú, valamint - a 126/1. Kgy. 2452-1/1946. ikt.sz. “Régi díszpolgárok törlésére vonatkozólag indítvány” tárgyú véghatározatát hatályon kívül helyezi.

68 -

-

Ennek megfelelıen Békéscsaba díszpolgárai Kossuth Lajos 1889. szeptember 21. Magyarország kormányzója Jókai Mór 1894. január 4. Iró, pályafutásának félszázados évfordulója alkalmából Dr. Wekerle Sándor 1894. június 12. Pénzügyminiszter, miniszterelnök Dr. báró Wlassics Gyula 1902. április 3. Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Zsilinszky Mihály 1902. április 3. A város szülötte, országgyőlési képviselı, cultusminiszteri államtitkár Dr. Hazay-Sternschuss János 1917. október 26. Cs. és kir. fıtörzsorvos, a katonai kórházak parancsnoka Gróf Apponyi Albert 1921. május 21. Országgyőlési képviselı, a képviselıház elnöke, miniszter, a Trianonban tárgyaló magyar delegáció vezetıje Dr. Bud János 1925. szeptember 21. m.kir.pénzügyminiszter Gróf Teleki Pál 1940. augusztus 31. Magyarország miniszterelnöke Gróf Csáky István 1940. augusztus 31. Magyarország külügyminisztere bajczai Beliczey Miklós 1942. szeptember 30. A város szülötte, Békés vármegye fıispánja Károlyi Mihály 1946. május 27. A II. köztársaság elnöke (hazatérése alkalmából) Fekete Pál 1992. március 15 az 56-os Munkástanács vezetıje Schéner Mihály 1998. március 15. Kossuth-díjas képzımővész.

A város díszpolgárainak nevét és az adományozó évet márványtáblán kell megörökíteni, amelyet a díszterem bejárata mellett kell elhelyezni. A költségek fedezete: az általános tartalék Felelıs: Dr. Simon Mihály jegyzı Határidı: 2000. december 31. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli, hogy a mezıvárássá válástól választott elsıszámú városi vezetıkrıl (bírák, tanácselnökök, polgármesterek) készüljön a 2001. évben helytörténeti kiadás. Költségeit a 2001-es évben kell tervezni. Felelıs: Szilvásy Ferenc alpolgármester

69 3./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése – a fentiekre tekintettel – a 139/2000. (III.16.) kgy. határozatot hatályon kívül helyezi. Felelıs: Dr. Simon Mihály jegyzı Határidı: 2000. szeptember 21. Tárgy:

Pályázat támogatása

Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Kérte, hogy Izsó Gábort, a Hungarotel Torna Club képviselıjét hallgassák meg. A Hungarotel Torna Clubnak 8 napon belüli szerzıdés aláírási kötelezettsége van. (Kazetta 7/2. 065-075) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A határozati javaslat nem tartalmaz feltételeket, abban az szerepel, hogy a megállapodást terjessze a közgyőlés elé az alpolgármester és kifizetésre kerül a 20 millió forint. 35 millió forintból megvalósítható-e a projekt? Ha nem, akkor nincs értelme 50-60 millió forintos projektet elkezdeni. Nehezen hihetı, hogy teljesen karitatívan szervezi meg a Hungarotel Torna Club és az Ifjúsági és Sportminisztérium feltétel nélkül biztosítja a pénzt. Nem tudja elképzelni, hogy egy önkormányzati tulajdonú területre egy idegen ingatlantulajdon vagy kezelıi jog bekerüljön. Ezt a helyzetet tisztázni kell. Ezen két kulcsfontosságú kérdés megválaszolása mellett támogatja a pénzügyi, költségvetési bizottság a határozati javaslatban foglaltakat. A határozati javaslatot ki lehetne egészíteni azzal, hogy "e két feltétel teljesülése esetén" biztosítják a 20 millió forintot a torna club számára. Ezt a két aggályt iratszerően és szakértıi szinten kellene kezelni, majd határozati javaslatban kellene megfogalmazni. Az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat alatt az is érthetı, hogy ha a projekt nem valósítható meg 35 millió forintból, hanem pl. 72 millió forintból, akkor is megadja az önkormányzat a 20 millió forintos támogatást a torna clubnak. Az is elıfordulhat, hogy a Hungarotel Torna Club kizárólagos kezelıi jogot vagy részleges építmény tulajdonjogot szerez az önkormányzat ingatlanán. (Kazetta 7/2. 075-100) Végh László alpolgármester: A teljes program megvalósulása többek között a minisztériumi támogatás csökkenése miatt nem lehetséges, ezért két részre kell bontani. Mőködési szempontból a 35-40 millió forintos program a pályázatban foglaltak szerint megvalósítható, mőködıképes, csak alacsonyabb színvonalon (nem lesz szauna, stb.). A pályázati feltételek között szerepelt, hogy "amennyiben a program csak részlegesen valósul meg, úgy a részleges megvalósulás arányában a támogatás csökkentése is megvalósul." Emiatt bontották ketté a programot. Továbbra is megoldásra vár a tulajdon kérdése: kié a beruházott fejlesztés, vagy ingatlanrészt. Ha lehetséges, hogy a Hungarotel Torna Club, mint tulajdonos beruházzon, akkor az lenne a jó, mert az ÁFA-t is vissza tudja igényelni és a

70 támogatást is igénybe tudja venni. Ebben az esetben ki kell kötni, hogy a kezelıi jog az önkormányzatot illeti meg. Ezt kétoldalú megállapodással rendezni lehet, késıbb pedig a tulajdoni kérdést is tisztázni lehet. A mőködtetésben nem okozhat fennakadást a vegyes tulajdon. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ÁFA kérdése hogyan rendezıdhet a legeredményesebben. Ha az önkormányzat lenne a beruházó, nem igényelhetné vissza az ÁFA-t. (Kazetta 7/2. 100-132) Galisz Géza képviselı: Más helyen, intézményben (középiskola tornatermében) nem oldható meg a projekt létesítése? Edzéseket, kisebb versenyeket, rendezvényeket az önkormányzat tulajdonában lévı intézmény tornatermében is meg lehetne tartani. Korábban a Kemény Gábor Mőszaki Szakközépiskolában volt ilyen jellegő edzés. Késıbb ezt a feladatot meg lehetne oldani egy olyan intézményben, ahol más oktatási tevékenységet visszafejlesztenek és a Hungarotel Torna Club székhelyét ott rendeznék be szállodai és egyéb kiszolgáló létesítményeivel együtt. (Kazetta 7/2. 132-147) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A Galisz Géza képviselı által elmondottak abban az esetben valósíthatók meg, ha az önkormányzatnak saját forrása van, mert a 15,8 millió forintos minisztériumi támogatást nem Békéscsaba kapta, hanem a Hungarotel Torna Club azért, hogy a jelenlegi tornatermét fejlessze. A 35,8 millió forintból maximum 220-250 m2 építhetı fel. Kérdése: a 250 m2-en mi fog megépülni? Az elıterjesztés szerint a közgyőlés fizessen ki 20 millió forintot egy, majd a késıbbiek folyamán bemutatott tervre. További kérdés, hogy a 35,8 millió forintos létesítményt ki fogja mőködtetni? Intézmény lesz vagy az önkormányzat átadja a torna clubnak kezelésre? A Hungarotel Torna Club fogja mőködtetni, vagy a Vagyonkezelı Rt.? A torna club ilyenfajta költségeit jelenleg a Vagyonkezelı Rt. rendezi, mivel ı üzemelteti a létesítményt. A kérdéseket meg kellene válaszolni, de leginkább a projekt tervére lenne szükség. (Kazetta 7/2. 147-170) Izsó Gábor a Hungarotel Torna Club képviseletében: Ez az ügy korábban már szerepelt a közgyőlés elıtt és akkor pozitív elbírálást kapott. A közgyőlés abban a reményben részesítette a Hungarotel Torna Clubot, hogy a 20 millió forintot sikeres pályázat esetén megkapja. A pályázat sikeres lett, így szeretnék megvalósítani a tervet. A torna club nem a kért összeget kapta meg a minisztériumtól, így a beruházást két részre kellett bontani: egy 40 millió forintos és 35 millió forintos ütemre. A két támogatás mellett más támogatások és más egyéb pénzforrások is vannak. A torna club mellett mőködik két alapítvány, akik 1-1 millió forint befizetését vállalták, ezen kívül a torna club saját erıbıl ugyancsak plusz 1 millió forintot biztosít. Nem elhanyagolandó tényezı a visszaigényelhetı ÁFA összege sem. A pályázatnál ezt is külön fel kellett tüntetni. A 35 millió forint 25 %-a visszaigényelhetı, amit az építkezésre lehet fordítani. A Hungarotel Torna Club tervezıje - Eperjesi Mihály - szerint a terület nem 250 m2 beépítésére alkalmas. A tervek a május 11-i közgyőlésen bemutatásra kerültek. A

71 most készülı terv nem ugyanaz a 40 millió forintra, mint a korábbi terv, ami 72 millió forintra készült. A változás annyi, hogy az emeleti rész megépítése elmaradna és a földszinti rész kerülne megépítésre. Ezt a tervet a képviselık rendelkezésére tudja bocsátani. Annyi módosítást szeretnének eszközölni, hogy nem a Körgát felıli oldalán építenék meg, hanem az É-Ny-i homlokzatra helyeznék át. Ez a városi fıépítész javaslata volt a jobb megvilágítás miatt és a beépítettség jobban illeszkedne a környezetbe. A torna club építésze szerint a 40 millió forint legalább 350-380 m2 beépítésére elegendı. További forrás a Jamina Rt. ígérvénye, mely szerint 15 %-os kedvezménnyel biztosítja a szükséges árukat, a Thermalber vállalta, hogy a beruházás lebonyolítását, felügyeletét kb. 50 %-os áron elvégzi, ami kb. 1 millió forintos megtakarítást jelent. A tulajdonviszony kérdésére megnyugtató választ ad a pályázat. A szerzıdés hivatkozik mellékletként a pályázatra és az abban lévı mellékletekre. A szerzıdés a pályázattal együtt érvényes. A pályázati adatlap 2. pontja a következıket tartalmazza: "A létesítmény tulajdonviszonyai jelenleg és a tervek szerint. Jelenleg: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, tervek szerint: ugyanaz. Üzemeltetı: a Vagyonkezelı Rt., használó: Hungarotel Torna Club." A tulajdonjog ezután is az önkormányzaté lesz. (Kazetta 7/2. 170-227) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A polgármesteri hivataltól senki nem látta a tervet, így nem lehet tudni, hogy annak megvalósítása reálisan mekkora összegbe kerül és nincs elgondolás arról, hogy a létesítmény mőködési költségeit ki fogja finanszírozni. Ezek a kérdések tisztázatlanok. (Kazetta 7/2. 227-238) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az üzemeltetı bevétel orientált lesz, így a mőködés költségeit az fizeti, aki a hasznot beszedi. Errıl nem született írásbeli megállapodás, de a Hungarotel Torna Clubbal tárgyalták a kérdést. (Kazetta 7/2. 238-245) Izsó Gábor a Hungarotel Torna Club képviseletében: Az üzemeltetésrıl a május 11-i közgyőlésen már szó esett. A terveket elkészítették, és azt a sportbizottság elé terjesztették. A változás annyi, hogy az emeleti rész megépítése II. ütemben történne. Az üzemeléssel kapcsolatban üzleti tervet készítettek, hogy milyen újabb tevékenységi formákat kívánnak kialakítani (aerobic, fittnes, háziasszony torna, sportnapközi, ami több mint 100 fıvel üzemelt a nyáron). Ismertette a Hungarotel Torna Club által biztosított tevékenységeket. A pályázatot a sportbizottság elé terjesztették, abban pedig mindez szerepelt. Ezek a tevékenységek költségtérítésesek lesznek, ami bevételt eredményez. Az eredeti tervek szerint 5 új munkahelyet kívánnak létrehozni, azonban ha kisebb volumenő lesz a beruházás, ezt át kell gondolni. Ebben az ügyben a területfejlesztési tanácstól munkahely-teremtı beruházásra pályázni fognak, ahol munkahelyenként 1 millió forintot lehet nyerni. A tárgyalások alapján a területfejlesztési tanács támogatni

72 fogja - ez még nincs meg írásban - a Hungarotel Torna Club elképzelését. A pályafutásukat befejezı tornászoknak is tudnának munkahelyet teremteni. Ez a terület eltartaná önmagát, nem igényelne önkormányzati költséget. (Kazetta 7/2. 245-276) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Módosító javaslata, hogy a határozati javaslat 1./ pontja egészüljön ki az alábbiakkal: "A támogatás feltétele a beruházást, az ingatlan tulajdoni viszonyokat, a mőködtetési költségeket és felelısségeket szabályozó szerzıdés megkötése a Hungarotel Torna Clubbal." A határozati javaslat 2./ pontja változatlan marad. (Kazetta 7/2. 276-283) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Köles István bizottsági elnök által elmondottak szerint a 20 millió forintot azonnal ki kell fizetni, mert a Hungarotel Torna Clubnak 8 napon belül igazolnia kell a minisztérium felé, hogy az összeget megkapta. A hozzászólásokban elhangzott feltételek, kérdések megvizsgálása ezután történhet meg. Annak megvan a reális veszélye, hogy ha a beruházás nem valósítható meg 35 millió forintból, akkor nem kerül megépítésre a létesítmény, vagy a szükséges összeget az önkormányzatnak biztosítani kell. Nem ismerik a tervet és nem tudják, hogy a megvalósítás mekkora összegbe kerül. (Kazetta 7/2. 283-298) Izsó Gábor a Hungarotel Torna Club képviseletében: Az Ifjúsági és Sportminisztérium a szerzıdést megküldte azzal, hogy azt 8 napon belül írják alá. Hiánypótlással lehet idıt nyerni. Az önkormányzatnak a szerzıdést nem kell aláírni, de a torna clubnak mellékletként csatolnia kell azokat az ígérvényeket, amelyeket a pályázathoz már korábban benyújtott. Az Ifjúsági és Sportminisztérium kéri a garanciát. (Kazetta 7/2. 298-307) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Kérte Izsó Gábort,olvassa fel, mit kér a minisztérium pontosan, szövegszerően. Az önkormányzat szándéknyilatkozatot most is adhat, de a pénzügyi garanciát át kell gondolni. Kimondhatja a közgyőlés, hogy a 20 millió forintot akkor biztosítja, ha a projekt megvalósíthatósága felıl meggyızıdött. Ha annak megépítését nem látja biztosítottnak, úgy a 20 millió forint kifizetését nem vállalja és a Hungarotel Torna Clubbal együtt visszalép a beruházástól. (Kazetta 7/2. 307-330) Izsó Gábor a Hungarotel Torna Club képviseletében: Az Ifjúsági és Sportminisztérium kéri a "saját és egyéb forrás rendelkezésre állásának hitelt érdemlı igazolását." (Kazetta 7/2. 330-334) Végh László alpolgármester: Azt kell határozati javaslatba foglalni, hogy a közgyőlés a 20 millió forintos önkormányzati támogatást a minisztériumi támogatás és egyéb források mellett biztosítja, és kéri, hogy a Hungarotel Torna Club az érintett bizottsággal együtt a beruházás terveit, és az egyéb üzemeltetésre vonatkozó biztosítékot, szerzıdés-tervezetet a novemberi közgyőlésre terjessze elı. Amennyiben a tervek nem valósíthatók meg, úgy a szerzıdés nem kerül megkötésre. (Kazetta 7/2. 334-346)

73 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Legyen két határozat. Az egyik a 312/2000.(V.11.) közgyőlési határozat 4./ pontját megerısíti, amelyben 20 millió forint forrást biztosítanak a 2001. évi költségvetés terhére a pályázathoz. A másik: a közgyőlés adjon megbízást, hogy a pénzügyi, költségvetési és a gazdasági bizottság véleményének figyelembe vételével készüljön javaslat a közgyőlés elé és ennek függvényében döntsenek a 20 millió forint biztosításáról. Ha visszajön közgyőlés elé a szerzıdés-tervezet és kiderül, hogy nem tudnak megállapodni, mert a közgyőlés nem látja biztosítottnak a beruházás megvalósulását, akkor a szerzıdést nem kötik meg és nem fizetik ki a 20 millió forintot és a Hungarotel Torna Club is kiszáll az ügybıl. (Kazetta 7/2. 346-372) Izsó Gábor a Hungarotel Torna Club képviseletében: A tervezıvel aláírja a szerzıdést, hogy kezdje el a terveket. Az engedélyeztetési terv 1 millió forintba kerül. A Szilvásy Ferenc alpolgármester által elmondottakat elfogadhatónak tartja. (Kazetta 7/2. 372-392) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat 1./ pontját azzal a kiegészítéssel, hogy "...2001-ik költségvetési évben, a megkötésre kerülı szerzıdés feltételei szerint." A határozati javaslat 2./ pontja kiegészül azzal, hogy novemberig megkötésre kerül a szerzıdés, azonban ha nem tudnak megállapodni a feltételekben, akkor nem kötik meg a szerzıdést." (Kazetta 7/2. 392-409) Megállapította, hogy- A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 524/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint tulajdonos 20.000.000,- Ft támogatást nyújt a Hungarotel Torna Club, mint használó részére a Békéscsaba, Kórház u.6.sz. alatti tornacsarnok multifunkcionálissá történı átalakításához a 2001. költségvetési évben, a megkötésre kerülı szerzıdés feltételei szerint. A támogatás forrása: A 2001. költségvetési évben elkülönített fedezet Felelıs: Határidı:

2./

Szilvásy Ferenc alpolgármester értelem szerint

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megbízza Szilvásy Ferenc alpolgármestert, hogy a Pénzügyi, Költségvetési, valamint a Gazdasági Bizottság véleményének figyelembe vételével készítse elı és terjessze a

74 közgyőlés elé az önkormányzat és a Hungarotel Torna Club közötti kétoldalú megállapodás tervezetét. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. novemberi közgyőlés

Bárka c. folyóirat fıszerkesztıjének támogatási kérelme

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat "A" variációját azzal, hogy a Bárka c. folyóirat fıszerkesztıjének kérelmét 750.000,- Ft-tal támogatja a közgyőlés. (Kazetta 7/2. 409-435) -

A közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta:

525/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Bárka c. folyóirat fıszerkesztıjének kérelmét 750.000,-.Ft-tal támogatja. Forrása: általános tartalék Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester folyamatos

Tárgy:

Általános Iskolai Diákotthon Alapító Okiratának módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/2. 435-441) -

A közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:

526/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kiegészíti az Általános Iskolai Diákotthon Alapító Okiratának 9. pontját az alábbi feladatnak megfelelıen: 9. Alaptevékenysége: 55132-6 nappali rendszerő általános iskolai oktatásban résztvevı fogyatékos tanulók kollégiumi ellátása (szorgalmi idıben). Felelıs: Szilvásy Ferenc alpolgármester Határidı: 2000. szeptember 21.

75 Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetést érintı ügyek

A 7-es és 17-es járatvonalakon vonalcsoportos bérlet bevezetése – a 2/1995.(I.19.) sz. önkormányzati rendelet módosítása rendeletalkotás

Pap János polgármester: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. (Kazetta 7/2. 441-450) Császár Lajos képviselı: Logikátlannak tartja, hogy a 7-es, 17-es és a 17 G vonalon többe kerül a bérlet, mint az összvonalas bérlet. Ezen bérlet összegét mérsékelni kellene. Ha az iskolacentrum, gerlai, Kazinczy lakótelepi, illetve mezımegyeri vonalakon tudnak 1.850,- Ft-os árat produkálni, akkor Jaminában vagy akár a Lencsési lakótelepen is lehetséges lenne. Nem ért egyet azzal, hogy egy vonalcsoportos bérlet többe kerüljön, mint egy összvonalas bérlet. (Kazetta 7/2. 450-471) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztés bizottság elnöke: Az elıterjesztés nem a Császár Lajos képviselı által elmondottakról szól. A Volán Rt. képviselıi arról tájékoztatták, hogy nagyobb lakossági érdeksérelem történne egy egységes összvonalas bérlet bevezetésével. Mivel az egész ügy a Lencsési lakótelep kapcsán indult el, ezért javasolta a bizottság ülésén, hogy csak ezen az egy helyen próba jelleggel vezessék be a vonalcsoportos bérletet. Ez nem jelent anyagi terhet az önkormányzat számára, mivel a 2.170,- Ft-ot a Volán Rt., mint önköltségi összvonalas árat szabta meg. Ezt a közgyőlésnek jóvá kell hagynia. Egy vonalcsoportos bérlet bevezetését tartalmazza az elıterjesztés kísérleti jelleggel (7-es, 17-es és 17 G járat). (Kazetta 7/2. 471-494) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı rendelet-tervezetet. (Kazetta 7/2. 494-508) -

A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 38/2000.(IX.21.) sz. önkormányzati rendelete a helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló többször módosított 2/1995.(I.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 65/1995.(XII.21.), a 37/1996.(XII.19.), a 47/1997.(XII.18.), a 30/1998.(XII.17.), a 29/1999.(XI.18.), valamint a 6/2000.(II.17.) önkormányzati rendelettel módosított 2/1995.(I.19.) önkormányzati rendeletét a következık szerint módosítja:

76 1. § A rendelet 2. §-a az éjszakai ifjúsági járat menetjegy autóbuszon legmagasabb hatósági árát megállapító szövegrészét követıen az alábbiakkal egészül ki: “7-es 17-es járatvonalon vonalcsoportos bérlet: 2170 Ft” 2. § Ez a rendelet 2000. október 1-tıl lép hatályba. Békéscsaba, 2000. szeptember 21. Pap János sk. polgármester

Tárgy:

Dr. Simon Mihály sk. jegyzı

Belvízkárok helyreállítására kapott állami támogatás kifizetése a károsultaknak

Pap János polgármester. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/2. 508-525) -

A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

527/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése engedélyezi a belvízkárt szenvedett ingatlanok helyreállítására a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság által megállapított kárenyhítés teljes összegének kifizetését a vonatkozó szabályok szerint. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester azonnal

Tárgy:

Tájékoztató a belvízkár enyhítésére kapott támogatásokkal összefüggı fellebbezésekrıl

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/2. 525-534) -

A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

77 528/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a belvízkár enyhítésére kapott támogatásokkal összefüggı fellebbezésekrıl szóló tájékoztatót elfogadja Tárgy:

Jelzılámpás csomópont kiépítése a Lencsési úti (Jééé diszkont és Pietro ABC) útkeresztezıdésnél

Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A 9/5. és 9/6. jelzéső elıterjesztéseket együtt is lehetne tárgyalni, mivel két csomópont jelzılámpájáról van szó. A Gyulai úti jelzılámpás csomópont kiépítését halaszthatónak ítéli a bizottság. A Közútkezelı Kht. úgy ítélte meg, hogy a késıbb megépítendı átkötı út miatt nem feltétlenül szükséges ennek a megépítése. Ez egyébként 15 millió forintba kerül. A repülıtér tervezéséhez 10 millió forintot hagyott jóvá a közgyőlés, ezen felül a megyei önkormányzat 5 millió forint támogatást biztosított erre a célra. A Lencsési úti csomópont kiépítésének forrása lehetne a repülıtér tervezése kapcsán felszabadult 5 millió forint. (Kazetta 7/2. 534-560) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat A./ pontját. Kazetta 7/2. 560-572) -

A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

529/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy a Lencsési úti útkeresztezıdésben jelzılámpás forgalomirányító berendezés épüljön ki és a kiépítéshez szükséges 5.000 e Ft összeget biztosítja. Fedezet:

Repülıtér fejlesztésével kapcsolatos tervezésnél megmaradó forrás

Felelıs: Határidı:

Végh László alpolgármester 2000. december 31.

Tárgy:

Jelzılámpás csomópont kiépítése a Gyulai - Dobozi úti útkeresztezıdésnél

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat "A" variációját.

78 -

Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 3 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 7/2. 572- 8/1. 005) - A közgyőlés a fenti tárgyú elıterjesztésrıl megfelelı szavazati arány hiányában döntést nem hozott (13 igen, 3 nem szavazat, 9 tartózkodás) Tárgy:

Parkgondozási munkákra új pályázat kiírása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 005-012) -

A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

530/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a parkgondozás a fasorok újratelepítése és a fasorok fenntartása témakörökben új pályázatot ír ki. A nyílt eljárás megindításához a mellékelt ajánlati felhívás szövegét a közgyőlés elfogadja, és a Közbeszerzési Értesítıben történı megjelenését támogatja. A pályázat elveinek meghatározásával a Pályázat Elıkészítı Munkacsoportot, míg az ajánlattételek értékelésével a Kommunális építési beruházások, tervezések és szolgáltatások Bíráló Bizottságot hatalmazza fel. Felelıs: Végh László alpolgármester Határidı: azonnal Tárgy:

Válaszadás dr. Pécsi Huszár Zoltán felvetésére (Magyar utca I. ütem)

Szilvásy Ferenc alpolgármester: Felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy nincs vagyoni többletbevétel és nem is várható. (Kazetta 8/1. 012-018) Dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: A Magyar utcával kapcsolatosan elvi állásfoglalást hoztak, ami rövid távú tervezést jelentett. Nincs értelme tervezni, ha rövid idın belül megváltoztatják elvi állásfoglalásukat. Azért, mert jelenleg nincs többletforrás, nem biztos, hogy késıbb sem lesz. Kérte, hogy a közgyőlés tartsa fenn korábban hozott elvi állásfoglalását. Ha nem lesz keret, akkor a jövı évi költségvetés tárgyalásakor vissza kell térni az ügyre. (Kazetta 8/1. 018-031) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslat II. pontját támogatta. (Kazetta 8/1. 031-039)

79 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Hány olyan utca van ma Békéscsabán, ahol az útalap megvan, de nincs leaszfaltozva? Hány olyan utca van, ahol bent van a kérelem, de az önkormányzat nem tudja az útalapot megcsinálni? Ezeknek számát tudni kellene ahhoz, hogy elvi állásfoglalást tudjanak hozni. Melyik a fontosabb, egy aszfaltozott út újra aszfaltozása, vagy egy olyan utca ellátása, ahol semmi nincs? (Kazetta 8/1. 039-047) Bánfi Ádám irodavezetı: Békéscsabán 37 olyan utcatársulás van, ahol elkészült az útalap, de jelenleg nincs lefedve. Ha a közgyőlés nem hoz olyan döntést, hogy a fedezet rendelkezésre áll, akkor ebben az évben nem kivitelezhetı a Magyar utca korszerősítése, mivel ez közbeszerzési törvény alá esik. Ha ma döntenek, akkor decemberi kivitelezéssel megoldható lenne, ez azonban eléggé kockázatos, mindenképpen átcsúszik a jövı évre. (Kazetta 8/1. 047-058) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Békéscsabán évek óta az történik, hogy szavaznak valamirıl és ha nincs forrás, akkor elvetik. Nincs tudomása egy olyan 4-5 évre szóló tervrıl, ahol rangsorolni lehetne a feladatokat, fontossági sorrendet lehetne kialakítani. Korábban javasolta, hogy valamilyen koncepció mentén dolgozzanak az ilyen ügyekben. Kérte a Városüzemeltetési Irodát, hogy dolgozza ki az érintett utcák névsorát, fontossági sorrendjét - nyilván van egy lefedési határidı az útalap készítésétıl kezdıdıen -. Ha most nem valósítható meg pl. a Magyar utca korszerősítése forráshiány miatt, akkor is elıre lehetne haladni, ha lenne koncepció. (Kazetta 8/1. 058-072) Pap János polgármester: A városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elkészítheti az infrastruktúra fejlesztési koncepciót a novemberi vagy decemberi közgyőlésre. (Kazetta 8/1. 072-078) Dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: Többek között azért támogatja a Magyar utca útépítését, mert ott képviselı. (Kazetta 8/1. 078-084) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: 1996-ban elkészítették az aszfaltozási programot. Kialakították a szabályokat (hány harmados támogatás, mennyi önrész, mihez csatlakoznak), de mindig elsıbbséget élvez az az utca, ahol lakossági kezdeményezés van. Ez a kérdés leszabályozott, szervezett, csupán költségvetésfüggı. 100 millió forintos programnak a költségvetés elıkészítésénél van a helye, akár iskola beruházásról, akár útépítésrıl legyen szó. A határozati javaslat II. pontja korrekt, 2001. évi költségvetési vitában vissza kell térni az ügyre. Egy 100 millió forintos programról nem egyedi forrás finanszírozásaként kell dönteni, össze kell mérni a többi beruházással. (Kazetta 8/1. 084-100)

80 Végh László alpolgármester: A városnak van infrastruktúra fejlesztési programja. A közgyőlés ad hoc módon mőködik, ezért nincsenek sokan tudatában annak, hogy van ilyen program. Az infrastruktúra fejlesztési, útfejlesztési program leállt. Ebben a programban az is szerepelt, hogy 4 évvel ezelıtt évi 150 millió forinttal induló programra folyamatosan nagyobb összeget kell fordítani a karbantartás, felújítás érdekében. A koncepció ott bukott meg, hogy ezt mindenki figyelmen kívül hagyta. A költségvetést az ilyen típusú összegek csökkentésével fogadták el. Ebbıl következik, hogy az utak folyamatosan mennek tönkre. Nemhogy nem tudták a 37 utcát leaszfaltozni, ahol az útalap szintén a használat során felsárosodik és kezdhetik elılrıl, hanem a már elkészült utakat sem tudták karbantartani, ezért azok is tönkre fognak menni. A Körte sornál is az a helyzet, hogy 1 év múlva a talajvíz szintjétıl kezdhetik újra építeni az utat. Elfogadja azt, hogy a Magyar utca esetében egy 100 millió forintos programot még nem látott bevételekre hivatkozva nem lehet elindítani, azonban tudomásul kell venni, hogy el kell kezdeni felújítani a Magyar utcát is. Ellenkezı esetben útalaptól, útszegéllyel kell elkezdeni az egész beruházást áteresszel, csapadékvíz elvezetıvel, ami dupla költséget jelent, így pedig meg tudnák oldani 10 éves távlatban kátyúzás és aszfaltréteggel. Ez fele annyi költségbe kerülne. El lehet kezdeni részlegesen is, de 2001-ben ezzel mindenképpen foglalkozni. Elı lehet venni az infrastruktúra fejlesztési programot és mint ezért a területért felelıs alpolgármester feltételként állítja, hogy a programból részlegesen, de arányosan új építés, felújítás, karbantartás valósuljon meg. (Kazetta 8/1. 100-143) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat II. pontját. (Kazetta 8/1. 143-147) -

A közgyőlés 16 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta:

531/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Magyar utca I. ütem korszerősítési munkáinak szükségességét elismeri. A kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésre, ezért a 2001. évi költségvetés tárgyalása során a témára visszatér. Felelıs: Határidı:

Végh László alpolgármester értelemszerően

Tárgy:

Városüzemeltetési feladatokkal kapcsolatos költségvetési elıirányzatok módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 147-154)

81 - A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 532/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2000. évi költségvetés csapadékvíz elvezetés és útfelújítások felhalmozási kiadásai között, valamint a folyékony hulladék telep üzemeltetése jóváhagyott elıirányzatok módosításával az elıterjesztésnek megfelelıen egyetért. A változásokat a költségvetési rendelet módosítása során figyelembe kell venni. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. december 31.

Tárgy:

Tájékoztató a repülıtér fejlesztéssel kapcsolatos ügyek állásáról

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Ha az önkormányzatnak nincs esélye arra, hogy a megyei önkormányzattól tulajdont vagy rendelkezési jogot kapjon a repülıtér vonatkozásában, akkor nincs értelme 5 millió forintot erre a célra fordítani. A sajtóhírek és eddigi információk alapján úgy tőnik, hogy a megyei önkormányzat nem fogja átadni a városi önkormányzatnak a repülıteret. Ha ez így van, akkor az elkészített tanulmányokat nem tudják felhasználni. Elıször meg kellene állapodni a megyei önkormányzattal az átadás tekintetében. (Kazetta 8/1. 154-175) Pap János polgármester: A cél az, hogy a repülıtéren, ahol a repülık leszállnak fejlesztést indukáljanak, egy bizonyos részét pedig tulajdonba kérje az önkormányzat. Azért kell tervet készíteni a repülıtér elhelyezkedésérıl, hogy azt a részt kérjék tulajdonba, ahol nem lesz repülıtér. Ha nem készítik el a repülıtér elhelyezkedésére vonatkozó tervet, akkor nem tudják, hogy melyik részt kérjék tulajdonba. (Kazetta 8/1. 175-187) Végh László alpolgármester: Tudomása szerint a megyei önkormányzat megkapja a teljes repülıtér területét, amibıl ipari parki hasznosításra az "A" pálya elsı, 50 ha-os részét átadja a városi önkormányzatnak. Azért 50 hektáros részt, mert a többi részen az elfordított "A" pályát az erdın keresztül meg kell csinálni. Ez azért áll, mert átkerült volna a kincstári vagyonkezelı szervezettıl a tulajdon az ÁPV Rt-hez, ha közben nem mérik fel terepszemle alapján - mivel ez földhivatali szempontból fehér terület volt -, hogy van benne egy kis erdı és egy 40 hektáros szántó. A lıtérnél van egy 3 hektáros erdı. Ez viszont kincstári vagyonból kerülne át a nemzeti föld alaphoz. Most arról folynak a tárgyalások, hogy az erdı és szántó kerüljön át az ÁPV Rt.-hez és akkor át fogják adni a városi önkormányzatnak. A miniszterelnökkel is megbeszélték, hogy mint országgyőlési képviselı törvénymódosítást készít elı a gyorsítás érdekében vagy külön eljárással fogják átadni. A korábbi megállapodást az indokolta, hogy azt a feladatot, ami a repülıtér fejlesztésével kapcsolatos forrás elıteremtését jelenti, a megyei önkormányzat

82 nagyobb eséllyel tudja összefogni a környezı településektıl és a területfejlesztési tanácstól is, mint a városi önkormányzat. Tudomása szerint az 50 hektáros területet a városi önkormányzat megkapja, ha különbözı dolgokban részt vesz. (Kazetta 8/1. 187-226) Tóth Károly képviselı, az ügyrendi bizottság elnöke: A szerzıdés-tervezetet az ügyrendi bizottság megtárgyalta. A bizottság jogi végzettségő tagjai többször elmondták, hogy indokolatlan olyan dologra pénzt biztosítani és megbízást adni (tervezés, stb.), amihez tulajdonjogilag nincs semmi köze az önkormányzatnak. Nincs arra sem garancia, hogy a késıbbiekben tulajdonjoga lesz az önkormányzatnak. Senki nem vitatta, hogy jó lenne, ha megépülne a repülıtér, de azt igen, hogy az önkormányzat pénzét olyan területbe fektessék, amihez nincs tulajdonjogilag közük. (Kazetta 8/1. 226-246) Pap János polgármester: A közös teherviseléssel kapcsolatosan voltak tárgyalások, arról, hogy a megyei önkormányzat, a városi önkormányzat és a régió közösen viseljenek terhet. Beígértek 10 millió forintot a megyei önkormányzatnak és a régiónak, és most visszavettek 5 millió forintot a Lencsési úti jelzılámpás csomópont kiépítésére. Tervet készíteni kell, mert nem tudnak elırelépni. (Kazetta 8/1. 246-277) Király János képviselı: Meggyızıdtek arról, hogy a kért területen ipari park létesíthetı? (Kazetta 8/1. 277-287) Pap János polgármester: Ezek miatt lenne jobb másik irányba elhelyezni a repülıteret, hogy a szóban forgó területen építkezni lehessen. (Kazetta 8/1. 287-294) Kiss László képviselı: Ha a repülıtér nem az önkormányzaté és nem is kapja meg annak tulajdonjogát, akkor miért ezt akarják? Miért nem próbálnak meg olyan helyet keresni, ahol az ipari park megfelelı helyen, megfelelı körülmények között megépíthetı? Nem tartja se célszerőnek, sem ésszerőnek az elıterjesztésben foglaltakat. (Kazetta 8/1. 294-309) Pap János polgármester: Amikor felmerült az ipari park létesítésének gondolata, akkor szakértı céggel kerestették a megfelelı helyet, akik a szóban forgó területet jelölték meg. Ezt követıen újra megbízták ıket, hogy keressék az északi és déli ipartelepen. Elmondták, hogy ott is van alkalmas terület, de megközelíthetıség és tulajdon, egybefüggıség, stb. szempontjából sokkal rosszabb a terület. Ekkor találták a kertészeti telepet is, de a legjobb választásnak a repülıtér szóban forgó része tőnt. A logisztikusoknak is tetszett, mert a közlekedés, repülıtér, csomagolóipar, közúti szállítás, a csomagolás elıkészítéséhez kapcsolódó összes iparterület egy helyen lenne.

83 Véleménye szerint a tervet el kell készíteni. Meg kellene fogalmazni, hogy akkor készítik el a tervet, ha a megyei önkormányzat is beszáll a költségekbe és ígéretet tesznek arra, hogy az 50 hektáros területet átadják a városi önkormányzatnak. (Kazetta 8/1. 309-348) Végh László alpolgármester: A közgyőlés megszavazta azt a megállapodást, amiben az szerepelt, hogy megbízzák a megyei önkormányzatot a vagyonátvétel koordinálására. A közgyőlés azt mondta, hogy tulajdonba az az 50 hektáros terület kell, ami az "A" pálya elfordításával szabaddá válik. A közgyőlés vállalta, hogy az "A" pálya elfordításához valamekkora hektárnyi földet biztosít. Azt is kimondták, hogy a földet akkor biztosítják, ha a vagyonátadás és beruházás elindul. Javasolta, hogy a repülıtérrel kapcsolatos 5 millió forintot fogadják el. Módosító javaslata, hogy határozati javaslatban fogalmazzák meg, hogy a közgyőlés megbízza a polgármestert vagy az alpolgármestert és az nyilatkoztassa a megyei önkormányzatot arról, hogy az 50 hektáros területet a megállapodásban rögzített feltételek teljesülése esetén átadja-e Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonába vagy sem. Amennyiben a megyei önkormányzat elnöke ezt megteheti, akkor tegye meg, ha nem, akkor a legközelebbi megyegyőlésen hozzanak döntést és nyilatkozzanak. Amennyiben ez teljesül, úgy az 5 millió forint biztosítására vonatkozó határozat végrehajtható. (Kazetta 8/1. 348-387) Takács Péter képviselı: Végh László alpolgármester által elmondottakkal egyetért. Felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy minden képviselı rendszeresen megkapja a "Békés Megye Képviselı-testülete határozatai" c. lapot. A legutóbbi megyegyőlésen foglalkoztak és el is fogadták a "Békéscsabai repülıtér tulajdonlásával és további hasznosításával kapcsolatos határozat végrehajtása" tárgyú határozatot. Azt kellene tudni, hogy ebben Békéscsaba érintılegesen szerepel-e vagy sem. (Kazetta 8/1. 387-397) Pap János polgármester: Nem szerepel. (Kazetta 8/1. 397-402) Bánfi Ádám irodavezetı: A megyegyőlés elmúlt ülésén ugyanazt a megállapodást hagyta jóvá, amit a városi közgyőlés. A tulajdon megszerzése, illetve annak feltételeire ugyanolyan határozatot hagyott jóvá. Eszerint a 35 méteres sávot az útszélesítésre, az ipari park vagy ipartelepítésre az önkormányzat céljára, a többit pedig a repülıtér céljaira hagyja jóvá. A repülıtér földterületének tulajdonjogi megszerzésére van egy olyan közös határozat, amiben a városi önkormányzat igényt tartana a terület tulajdonjogára és a megyei önkormányzat elırement annak érdekében, hogy a tulajdonjog megszerzését elısegítse úgy, hogy ennek területét átadja a városi önkormányzat részére. (Kazetta 8/1. 402-424)

84 Pap János polgármester: Módosító javaslat az, hogy a határozati javaslat egészüljön ki egy 3./ ponttal: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megbízza a polgármestert, hogy a megyei közgyőlés elnökétıl kérjen nyilatkozatot, hogy a városi önkormányzat számára iparfejlesztéshez szükséges 50 hektáros terület átadását a megállapodás teljesítése esetén átadják-e." Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot a módosító javaslattal együtt. (Kazetta 8/1. 424-441) -

A közgyőlés 20 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta:

533/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a békéscsabai repülıtér fejlesztésérıl szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a békéscsabai repülıtér fejlesztési tervek elkészítésére vonatkozó szerzıdés-tervezetet az alábbi pontosítással elfogadja: -

7. pont: a vételár szóhasználat helyett vállalkozói díj szóhasználat kerüljön be, 9. pont: az elsı sor végén a “munka” szó után folytatólag – határidıre történı átadását....- kiegészítés kerüljön be.

A közgyőlés megbízza Pap János polgármestert a szerzıdés aláírásával. 3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megbízza Pap János polgármestert: a megyei közgyőlés elnökétıl kérjen nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az iparfejlesztéshez - város számára - szükséges 50 hektáros terület átadását a megállapodás teljesítése esetén garantálják-e. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: azonnal

T E R V E Z É S I

V ÁL L AL K O Z ÁS I

S Z E R Z İ D É S

mely létrejött egyrészrıl a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (címe: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., adószáma: ………….………….., bankszámlaszáma:…………………………………), mint megrendelı - a továbbiakban: Megrendelı, másrészrıl az Airport Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft , (címe: 1118. Budapest, Dayka G. u. 32/a, adószáma: 10960046-2-43,

85 bankszámlaszáma:10100792-61427500-00000007), mint vállalkozó - a továbbiakban: Vállalkozó között a mai napon a jelen szerzıdésben rögzített feltételek szerint: A vállalkozás tárgya: 1.)

Megrendelı 2000. szeptember …..-én kelt – Vállalkozó 2000. szeptember 14én kelt ajánlatát elfogadó - ……………… .számú megrendelése alapján Vállalkozó elvállalja a Megrendelı által, helyileg Békéscsabán megvalósítandó repülıtéri beruházás egyesített tervdokumentációjának elkészítését a jelen szerzıdés elválaszthatatlan részét képezı 1. számú mellékletben meghatározott tartalommal. A dokumentáció példányszáma:

2.)

Vállalkozó a tervdokumentációt az 1.sz mellékletben rögzített példányban adja át Megrendelınek.

3.)

Amennyiben Megrendelı a fenti példányokon felül továbbiakat igényel, úgy azokat Vállalkozó külön térítés ellenében részére rendelkezésre bocsátja. A térítés díját a felek a jelen szerzıdés 8.) pontjában külön rögzítik. A teljesítés módja:

4.)

Vállalkozó a terveket közvetlenül a Megrendelı székhelyére történı kézbesítéssel, az átvétel igazolásával teljesíti. Felek a postai kézbesítést kizárják/elfogadják. A teljesítés helye:

5.)

A teljesítés a 4. pont szerinti közvetlen kézbesítéssel / postai kézbesítéssel a Megrendelı székhelyére/azaz Békéscsaba, Szent István tér 7. alatti helyre történik. A közvetlen kézbesítés esetén a tervdokumentációt a Megrendelı irodavezetı beosztású, Bánfi Ádám nevő képviselıjének kell személyesen átadni.

6.) Teljesítési határidı: Megrendelı részére az 1.) pontban megjelölt tervdokumentációt a 2001 június 30 -.i határidıre/véghatáridıre köteles a Vállalkozó átadni. Vállalkozó ezen határidıkön belül elıteljesítésre is jogosult, ez esetben a Megrendelı a korábban elkészített terveket is köteles átvenni. 7.)

A teljesítés díja:

86 Szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy a tervezési díj teljes öszege 4.000.000 Ft + 25% ÁFA, azaz összesen ötmillió forint. E vételár a tervek elkészítésének, valamint azok egyszeri felhasználásának ellenértékét tartalmazza. A vételár nem tartalmazza a hatósági eljáráshoz kapcsolódó díjakat és illetékeket, azok kifizetése az engedélyest terhelik. 8.)

Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Megrendelı a jelen szerzıdés 3.) pontja alapján további tervpéldányokat igényel, ebben az esetben a számlával igazolt sokszorosítási-nyomdai költségek 115%-ának megfelelı összeget fizet Vállalkozónak. Fizetési határidı:

9.)

Szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó az elkészült munka átadását követıen haladéktalanul jogosult a szerzıdés 7.) pontja szerinti teljes tervezési díj + ÁFA összeget számlázni. Megrendelı pedig a számla átvételétıl számított 15 napon belül köteles a számla összegét kifizetni. Egyéb feltételek:

10.)

Megrendelı kijelenti, hogy a szerzıdésben meghatározott vállalkozói díj teljes egészében rendelkezésre áll.

11.)

Megrendelı a tervek elkészítéséhez szükséges minden háttéradatot, iratot, szakvéleményt, elızmény-iratokat, dokumentációt a jelen szerzıdés aláírásával egyidejőleg, vagy az igény felmerülését követı 10 napon belül Vállalkozónak hiánytalanul átadja. Ha a kiegészítı adatszolgáltatáshoz ennél hosszabb idı szükséges, úgy a felek eltérı határidıben is megállapodhatnak, ideértve a vállalkozói teljesítési határidı ezzel összefüggésben felmerülı esetlegesen szükséges módosítását is.

12.)

Megrendelı a tervegyeztetéseken és a szükséges helyszíni bejárásokon való részvétellel, továbbá az esetleges megrendelıi utasítások, kiegészítések és állásfoglalások megtételével Bánfi Ádám irodavezetıt (név, beosztás) bízza meg, telefon: 66/441-651, illetve a Vállalkozó részérıl a Megrendelıvel a kapcsolatot Fördıs László, ügyvezetı igazgató (név, beosztás) tartja, telefon: 361-4640, 209/512-177.

13.)

Vállalkozó köteles az elvállalt tervezési munkát Megrendelı utasításai szerint, de a jelen szerzıdés aláírásakor érvényes jogszabályok és szakmai szabályok, szabványok, kötelezı mőszaki-, illetve hatósági elıírások, országos és helyi építési szabályzatok betartása mellett teljesíteni.

14.)

Vállalkozó jogosult alvállalkozó(ka)t igénybe venni, de az általa /általuk/ végzett szolgáltatásokért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna.

87 15.)

Vállalkozó az 1.) pontban meghatározott tervezési munkához a Megrendelı elızetes hozzájárulásával jogi oltalomban részesülı szellemi alkotást is jogosult felhasználni. Amennyiben a felhasználandó szellemi alkotás jogosultja kívülálló harmadik személy, a védett szellemi alkotás felhasználásáért fizetendı díj Vállalkozót terheli, a tervezési díj ennek ellenértékét tartalmazza.

16.)

Megrendelı a tervdokumentáció feletti rendelkezési jogát nem köti ki. A Megrendelı rendelkezési jogára vonatkozó kikötés hiányában a szellemi alkotással a tervezı-vállalkozó a továbbiakban szabadon rendelkezik. Vállalkozónak azonban a tervdokumentációt bizalmasan kell kezelnie, az abban közölt információkat nyilvánosságra csak a Megrendelı elızetes írásos engedélyével hozhatja.

17.)

Amennyiben Megrendelı a tervdokumentáció átvétele után bármely okból kifolyólag a tervdokumentáció korszerőségi felülvizsgálatát kéri, azt a Vállalkozó külön díj megfizetése ellenében köteles elvégezni.

18.)

A Vállalkozót az általa készített tervdokumentációért törvényes kellékszavatosság terheli, a Vállalkozó jogszavatosságot vállal és külön is kijelenti, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozná, vagy korlátozná.

19.)

Amennyiben a tervezés folyamán az irányadó jogszabályok, hatósági elıírások, hatósági díjak, vagy illetékek megváltoznak, felek a szerzıdést a szükséges mértékben - írásban - módosítani kötelesek. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti.

20.)

Amennyiben a tervezés folyamán a Megrendelı célszerőtlen, szakszerőtlen utasítást adna, a Vállalkozó köteles figyelmeztetéssel élni. Ha Megrendelı a célszerőtlen, szakszerőtlen utasítást fenntartja, az utasítás teljesítésének összes következményei Megrendelıt terhelik, a Vállalkozó a munkát a Megrendelı kockázatára végzi el. A Vállalkozó a Megrendelı utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha az jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megsértésére, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez vezetne.

21.)

Vállalkozó a Hungária Biztosító Rt-nél biztosítási szerzıdéssel rendelkezik.

22.)

Szerzıdı felek a bármelyik fél részérıl történı késedelmes teljesítésre vonatkozóan az alábbiakban állapodnak meg: Vállalkozó a tervek késedelmes szolgáltatása esetén minden késedelmi napra 5000, azaz ötezer forint késedelmi kötbért tartozik fizetni. Megrendelı a hozzá benyújtott számlák késedelmes kifizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelı összegő késedelmi kamatot köteles Vállalkozónak megfizetni.

88 23.)

A felek jelen szerzıdésükkel kapcsolatban felmerülı vitáikat, amely a szerzıdés megszegésével, megszőnésével, érvényességével, vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik békés tárgyaláson kívánják rendezni. Amennyiben ez eredményre nem vezetne, úgy alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság (Budapest) döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a magyar nyelven megtartandó tárgyaláson a Ptk. anyagi jogi szabályai, valamint saját eljárási szabályzata szerint jár el. Jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a szerzıi jogok vonatkozásában pedig az 1969. évi III. tv. és az annak végrehajtását tartalmazó 9/1969./XII.29./ MM számú rendelet, valamint a tervezésre és az építésre mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók. Szerzıdı felek jelen szerzıdést, mint akaratukkal mindenben megegyezıt jóváhagyólag és saját kezőleg, illetve cégszerően aláírták. ………………………….. Megrendelı

…………………………… Vállalkozó

Békéscsaba, 2000 év……………hó ……. 1. SZ. MELLÉKLET BÉKÉSCSABA REPÜLİTÉR FEJLESZTÉSE BURKOLT FUTÓPÁLYA, KÉNYSZERLESZÁLLÓ MEZİ ÉS FÜVES GURULÓÚT KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ A vonatkozó DARFT program II. blokk, 1. fázis, 1. és 2. pontjai szerint TARTALOM 1.) tervezést elıkészítı munkálatok: ◊ geodéziai felmérés, ◊ talajmechanikai vizsgálatok és szakvélemény 2.) kiviteli tervdokumentáció: ◊ mőszaki leírás, burkolatméretezés ◊ helyszínrajzok ◊ mintakeresztszelvények ◊ hossz-szelvények ◊ keresztszelvények ◊ felfestési terv ◊ méret- és mennyiségszámítás ◊ földtömegszámítás

89 ◊

költségvetési fıösszesítı SZÁLLÍTANDÓ PÉLDÁNYSZÁM 8 pld komplett tervdokumentáció

Tárgy:

Konzorciumi megállapodás informatikai fejlesztésre

Pap János polgármester: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. (Kazetta 8/1. 441-490) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az elıterjesztés nem a jövıt veszi figyelembe. A jövı üzlete az információ. Az önkormányzat egyik legjelentısebb jogát, Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes kommunális térképét építik ki. A szerzıdés erre nem gondol és ezt az információt teljes joggal áttelepíti a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, mint gesztor kezelésébe. İ nevezi ki a társaság vezetıjét, és rendelkezik az adatállománnyal is. Ez van a megállapodásban, de a szerzıdés erre nem gondol. Attól tart, hogy 10 millió forintért nyernek egy 27 millió forintos programot és elveszítenek - majd 5 év múlva, amikor ez nagy érték lesz - 200 milliót, mert az adatfelhasználás kizárólagossága elkerül az önkormányzattól. Az elıterjesztésben és a megállapodásban is szerepel, hogy szolgáltató funkcióként képzelik el, hogy az érdeklıdıknek Interneten adatot szolgáltatnak Békéscsaba város földalatti közmőtérképérıl, légi fényképeirıl. Ilyen ma nincs, ingyen senki nem kap semmit. Ezek az adatok egy ingatlanspekulációs ügyvédi irodának munkaeszközök, és jelentıs költséget is vállalnak érte, míg az önkormányzat ingyen szolgáltatja az információkat. Legnagyobb aggálya, hogy ez nem jövıbe mutató, nem piaci. Erre a szerzıdés nem is gondol. 17 millió forintos pályázati pénzért olyan jogot adnak fel, amirıl nem is tudják még, hogy mekkora értéket képvisel valójában. (Kazetta 8/1. 490-539) Pap János polgármester: Az elıterjesztés tartalmazza a konzorcium, illetve pályázat célját: "A pályázaton való részvétel közvetlen célja a részt vevı önkormányzatoknál bevezetendı integrált települési információs rendszeren alapuló Dél-alföldi Regionális Térinformációs Szolgálat kialakítása, amely a projekt kapcsán megvalósítandó egységes önkormányzati és külsı, szabványos közmővállalati adatbázisok összekapcsolásával nyílt struktúrájú, elosztott és komplex adatbázis háttérrel támogatott Internetes regionális térinformációs szolgáltató rendszer." (Kazetta 8/1. 539-553) Kotroczó Ferenc csoportvezetı: Az elıterjesztésben foglaltak mást jelentenek számára, mint amit Hideg András képviselı elmondott. Az adatvagyon az önkormányzatnál marad. Mindhárom önkormányzatnál ott van a saját adata és rendelkeznek arról, hogy a szolgáltató rendszerben milyen publikus, közcélú adatokat adnak át. A rendszer alapja egy integrált önkormányzati rendszer, amelynek a moduljait ettıl a konzorciumtól, pályázattól függetlenül is folyamatosan vizsgálták az elmúlt 3 évben. Külön-külön megvizsgálták, hogy mennyi a bevezetési költsége. Lényegesen magasabb összeget kalkuláltak, ezért nem indultak el bizonyos területeken fejlesztések. Semmilyen adatról nem mond le az önkormányzat, a saját

90 belsı rendszerét építi, ott hasznosítja az integrált rendszert és erre olyan szolgáltatást fejleszt ki, hogy ha a régióban más önkormányzatokkal együtt meg akar jelenni, bizonyos információt Békéscsabáról meg akar mutatni, akkor ezt az üzleti szférának akár pénzért is szolgáltathatja, míg publikus információt ingyen is rendelkezésre bocsáthat, ha úgy akarja. A fejlesztési szerzıdésben további pontosítások végrehajthatók. Nem volt olyan elgondolás, hogy az üzleti szférának ingyen szolgáltassanak ki adatokat. (Kazetta 8/1. 553- 8/2. 006) Pap János polgármester: A struktúra nyílt, és egységes, tehát amibe bekerül minden város adatállománya. Azt, hogy kinek szolgáltatnak az adatállományból azt az önkormányzatok saját meg. A közös rendszert teremtik meg, amiben Békéscsaba megfelelı százalékban. (Kazetta 8/2. 006-017)

maga a rendszer, mennyiért és mit maguk határozzák is tulajdonos lesz

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Nem állítja, hogy valaki arra spekulál, hogy elvigye Békéscsabáról az adatállományt. Nem állítja, hogy rosszhiszemő szerzıdés került a közgyőlés elé. A szerzıdés megfogalmazásakor azonban a korábban elmondottakra senki nem gondolt. Ezt a vitát a bizottság ülésén is lefolytatták. Nem helyettesítheti az írott vagyonvédelmi jogot az ügyintézık jóhiszemő értelmezése. A leírt szerzıdésben rögzített vagyonvédelmet nem helyettesítheti a polgármester jóhiszemő értelmezése, miszerint az önkormányzatot nem akarja 5 év múlva átverni senki. A szerzıdésben vannak olyan szövegrészek, amelyek rosszhiszemő értelmezés esetén megalapozzák azt, hogy a DARTS - aki 1 millió forintot szán a több mint 90 millió forintos projektre - rendelkezik mind a három város adatállományával és szolgáltathatja azokat. Nincs benne az sem, hogy ingyen vagy költségtérítéssel, lehetısége van ingyen is és költségtérítéssel is szolgáltatni. A dolog lényege, hogy ha valaki Békéscsabán információt akar venni 10 év múlva, akkor hol teheti meg. Véleménye szerint le kell zárni, hogy csak az önkormányzat szolgáltathasson információt a saját adatállományából. Nem attól fél, hogy a bajai önkormányzat megtekinti a békéscsabai adatokat, hanem attól, hogy nem védték le azokat a jogokat, amelyeket nem is tudnak levédeni. Budapest például milliárdos pert indít földalatti infrastruktúra használatáért, százmilliókba kerülnek ma olyan optikai térképek, amikkel a majdani telekommunikációban variálni lehet. Olyan információs védelmet kellene kialakítani, ami 5 év múlva lesz érték. Ebben a szerzıdésben erre nem gondoltak. Ha aláírják a szerzıdést aggályos lesz a helyzet. Ez nem ér 10 vagy 17 millió forintos támogatást. Elfogadja, hogy alakítsák ki a rendszert, de valami jogvédelmet tegyenek a szerzıdésbe, hogy ami Békéscsabáé az az is marad, és senki nem szolgáltathatja ki sem ingyen, sem pénzért. (Kazetta 8/2. 017-043) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az alábbi kiegészítéssel: "... amennyiben a konzorciumi megállapodás az önkormányzat

91 számára adatainak kizárólagos kezelési jogát garantálja." (Kazetta 8/2. 043-075) - A közgyőlés 19 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 534/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja az Oktatási Minisztérium IKTA-3-IKTA-2000 ”Információs és Kommunikációs Technológiák és Alkalmazások fejlesztésének támogatására” kiírt pályázaton való részvételt, és felkéri a polgármestert a konzorciumi megállapodás aláírására, amennyiben a megállapodás az önkormányzat adatainak kizárólagos kezelési és felhasználói jogát garantálja az önkormányzat számára. Sikeres pályázat esetén a 2000. évi saját forrás a vagyon kataszter program beszerzésére és bevezetésére rendelkezésre álló költségvetési keretbıl biztosítható. A projekt következı években szükséges forrás-igényét a költségvetés összeállításakor tervezni kell. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2000. szeptember 25. Tárgy:

„Polgármesteri, alpolgármesteri illetmények, tiszteletdíjak meghatározása” tárgyú elıterjesztés napirendre vétele

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bizottságnak szmsz-ben rögzített kötelezettsége, hogy a polgármester és más választott tisztségviselık bérének módosításakor javaslatát a közgyőlés elé terjessze. Nyáron megjelent egy új jogszabály a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl, ez törvényi erıvel megszüntette a Békéscsabán is alkalmazott költségtérítést. Ebbıl fakadóan a polgármesternek 60/160, Szilvásy Ferenc alpolgármesternek 40/140, Végh Lászlónak és Hanó Miklós alpolgármestereknek pedig 20/120 arányban csökkent a fizetése, mert törvény szerint nem fizethetı a költségátalány. A bizottság ezért javaslattal él a polgármester és a három alpolgármester bérének rendezésére vonatkozóan. A jegyzı bére a polgármester hatáskörébe tartozik. A pénzügyi, költségvetési bizottság javaslata valamennyi képviselıt is érinti, mert a képviselık juttatása a polgármester béréhez viszonyul. A törvény szerint nyilvános ülésen kell az elıterjesztést megtárgyalni, mivel a polgármester keresete közérdekő ügy. Nem lehet zárt ülésen tárgyalni az ügyet. Javasolta, hogy a bejelentések elıtt kerüljön kiosztásra ezen elıterjesztés.

92 Javasolta, hogy az ügyet a közgyőlés vegye fel napirendi pontjai közé. (Kazetta 8/2. 075-096) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a közgyőlés vegye fel napirendi pontjai közé a "Polgármesteri, alpolgármesteri, képviselıi fizetések meghatározása" tárgyú elıterjesztést. Megállapította, hogy a közgyőlés 27 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 8/2. 096-100) -

Napirend tárgya: Tárgy:

Bejelentések

A kutyamenhely fejlesztése

Pap János polgármester: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. (Kazetta 8/2. 100-146) Dr. Futaki Zoltán képviselı: Javasolta, hogy az üggyel kapcsolatos tervek felülvizsgálatára (állategészségügyi szempontból) a közgyőlés kérje fel dr. Vécsei László képviselıt, aki egyben állatorvos is. Véleménye szerint a tervben meghatározottak alkalmatlanok a kutyatartásra. (Kazetta 8/2. 146-154) Pap János polgármester: Hivatásos kutyatenyésztık vannak az egyesületben. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban szereplı "A" alternatívát. (Kazetta 8/2. 146-168) -

A közgyőlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta:

535/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése hozzájárul ahhoz, hogy a kutyamenhely fejlesztésére rendelkezésre álló 3 Millió Ft felhasználására az 1.sz. mellékletben szereplı megállapodás megkötésével a Békéscsaba Városi Állatvédık Közhasznú Egyesülete legyen megbízva. Felelıs: Határidı:

Dr.Simon Mihály jegyzı folyamatos EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS,

amely létrejött egyrészrıl a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) - képviseletében eljáró dr. Simon Mihály jegyzı - továbbiakban jegyzı, másrészrıl a Békéscsabai Állatvédık Közhasznú

93 Egyesülete (sz.: 5600 Békéscsaba, Katica u. 4.) - képviseletében eljáró Obetkó Miklós elnök (5600 Békéscsaba, Lajta u. 18.) - továbbiakban egyesület között a következı célból, az alulírott helyen és idıpontban. 1.

Az egyesület felajánlotta, hogy az önkormányzat tulajdonában álló - Békéscsaba, Kétegyházi út 30. sz. alatt található, a továbbfejlesztés alatt álló - kutyamenhelyen (az általuk három ütemben megtervezett) mintegy 48-60 db kutya jobb elhelyezését biztosító terv szerint elsı ütemnek nevezett beruházást, továbbfejlesztést megvalósítsanak 3.982.660,-Ft, azaz hárommilliókilencszáznyolcvan-kétezerhatszázhatvan forintos önkormányzati pénzbıl, amelybıl a 2000-es évben 3.000.000,-Ft, azaz hárommilliló forint áll rendelkezésre. Az egyesület vállalja, hogy hárommillió forintért a folyó év december hó 31. napjáig az elsı fejlesztési ütem 75%-át megvalósítja.

2.

A jegyzı vállalja, hogy a 3.000.000,-Ft-ot, azaz hárommillió forintot a szerzıdés aláírása napjától számítva 15 napon belül az egyesület számlájára átutal az 1. pontban vállalt elsı ütem 75%-os teljesíthetısége céljából.

3.

A jegyzı vállalja, hogy abban az esetben, ha a 2001. évi költségvetés ilyen célra fedezetet tartalmaz további 982.660,-Ft azaz kilencszáznyolcvankétezerhatszázhatvan forintot átutal az egyesületnek, hogy az egyesület legkésıbb 2001. június 31-ig az elsı ütem további 25%-át elvégezze, illetve befejezze.

4.

A felek kijelentik, hogy az egyesület 1. pontbani fejlesztési tevékenysége eredményeként létrejött beruházás a megvalósítása során és azt követıen sem jön létre közöttük közös tulajdon, mert az egyesület által befektetett bármely további összeg, érték az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.

5.

Az egyesület vállalja, hogy az 1. pontban megjelölt építkezések megkezdése elıtt a saját költségén és nevében, de az önkormányzat javára szólóan (bele értve az illetéket is) építési engedélyt kér, illetve 2001. júliusában az elsı ütem megvalósítása után használatbavételi engedélyt szereznek be.

6.

Az egyesület elismeri a jegyzı jogát arra, hogy az egyesület által elvégzendı fejlesztéseket a jegyzı menet közben ellenırizheti és szükség esetén a tevékenységét leállíthatja, ill. elszámoltathatja az átutalt pénzösszegre vonatkozóan.

7.

A fejlesztés végrehajthatósága érdekében az egyesület a saját költségén vállalja, hogy a fejlesztés alatt álló területet a beton placc szélétıl - kerítéssel berekeszti, s a kifutó nyugati, (baloldali) kerítésén zárható kaput nyit a fejlesztés anyagtárolásának a teljesíthetısége érdekében, amelynek ırzésérıl neki kell gondoskodni.

8.

Az egyesületnek az 1. pontban megjelölt az elsı fejlesztési ütem megvalósítása során a fejlesztést úgy kell, hogy megvalósítsa, hogy a fejlesztési tevékenysége ne zavarja a gyepmester tevékenységét.

94 9.

A felek megállapodnak abban is, hogy az egyesület a lebonyolított fejlesztést követıen a létrehozott épületekben, ill. a kutyamenhely területén semmilyen egyéb jogosítványhoz, elınyhöz nem jut.

10.

A felek az együttmőködési megállapodás alatt végig együttmőködnek a teljesítés sikere érdekében, azonban a fejlesztésbe történı polgároktól eredı segítség megszervezése, összefogása és a fejlesztés szakszerő elszámolása, nyilvántartása kizárólagosan az egyesület feladata,- és felelıssége.

11.

Az egyesület tudomásul veszi, hogy ezen együttmőködési megállapodás csak akkor jöhet létre, ha a megkötéshez a közgyőlés hozzájárul.

A felek a megállapodást gondos tanulmányozás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezıt írják alá. Tárgy:

Az ártalmatlanítási díjakhoz való hozzájárulás ügye

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 168-175) - A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 536/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése úgy dönt, hogy 1. Azok a békéscsabai magánszemélyek - akik a gyepmesteri telepre a nyitvatartási idı alatt - állati tetemet szállítanak be, 12%-os áfa-val együtt 10,-Ft/kg-os egységárat, a békéscsabai telephellyel rendelkezı vállalkozók és gazdasági társaságok a telepre hivatalos nyitvatartási idıben beszállított állati hullákért 12%-os áfa-val együtt egységesen 20,-Ft/kg-ot, amennyiben az állattetem (sertés, kutya) tulajdonosa megrendeli a tetem elszállítását a gyepmestertıl a saját ingatlana területérıl és itt csak magánszemély megrendelésérıl lehet szó - akkor ezért állattetemenként 12 %-os áfa-val együtt 500.- Ft-ot kell fizetni. Az 1-3. pont esetén fizetendı összegeket az ártalmatlanítási díjhoz történı hozzájárulás címén kell megfizetni. A város lakosságának az ilyen irányú gondjainak a megoldásának az elısegítése céljából kutyatemetések céljára 1 m-es temetési hely 10 éves idıtartamig történı fenntartását ( főnyírás, rendben tartás) 12 %-os áfa-val együtt 5.000.- Ft-ot kell fizetni az igénylınek elıre.

95 Az 1-4. alatti összegeket a gyepmester szedi be és az ártalmatlanítási díjakat az önkormányzatnak havonta utólag köteles megfizetni, a temetési helyek értékesítésébıl eredı bevételekkel viszont a gyepmester rendelkezik bevételként. 2.

A közgyőlés felkéri a jegyzıt, hogy az 1. pontban írt szempontok figyelembevételével dolgozza ki a tárgykört szabályozó önkormányzati rendelet tervezetét és azt terjessze az októberi közgyőlés elé.

Felelıs: Határidı:

Dr. Simon Mihály jegyzı 2000. október 19.

Tárgy:

Az Egyesített Szociális Intézmény Alapító Okiratának módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 175-184) -

A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

537/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az Egyesített Szociális Intézmény Alapító Okiratát az elıterjesztés értelmében módosítja. Felelıs. Határidı:

Pap János polgármester azonnal AL AP Í T Ó O K I R AT /módosítás-tervezet/

1.

Az intézmény neve: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYE

2. Székhelye (pontos címe): 5600. Békéscsaba, Bartók Béla út 12. Telephelyei: “A” Idısek Otthona, “B” Idısek Otthona, “C” Idısek Otthona,

5600. Békéscsaba Körgát sor 16-17. 5600. Békéscsaba, Csaba u. 3. 5600. Békéscsaba, Bankó András u.

44. “D” Idısek Otthona,

5600. Békéscsaba, Bartók Béla út 12.

96 I. számú Idıskorúak Gondozóháza, 5600. Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. II. számú Idıskorúak Gondozóháza, 5600. Békéscsaba, Orosházi út 9496. sz. VIII. számú Idıskorúak Gondozóháza, 5600. Békéscsaba, Urszinyi A. u. 2. 1. számú Idısek Klubja, 2. számú Idısek Klubja, 3. számú Idısek Klubja, 4. számú Idısek Klubja, 5. számú Idısek Klubja, 6. számú Idısek Klubja, 7. számú Idısek Klubja, 9. számú Idısek Klubja, 10. számú Idısek Klubja,

5600. Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. 5600. Békéscsaba, Orosházi út 94-96. 5600. Békéscsaba, Csaba u. 3. 5600. Békéscsaba, Deák u. 3. 5600. Békéscsaba, Békési út 40. 5671. Békéscsaba, Kossuth u. 2. 5600. Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. 5623. Békéscsaba, Jázmin u. 2. 5600. Békéscsaba, Lencsési út 18.

Mőködési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe 3. Törzsszáma: 345264 4. Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, illetve jogelıdje 5. Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. 6. Jogállása: Önálló jogi személy 7. Gazdálkodási jogköre: Önálló költségvetési szerv 8. Típusa: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása 9. Alaptevékenysége: a.) az alapellátás formái: étkeztetés házi segítségnyújtás b.) a szakosított ellátások formái: ápolást, gondozást nyújtó intézmények - idısek otthonai nappali ellátást nyújtó intézmények - idısek klubjai

97 -

átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - idıskorúak gondozóházai

10. Vállalkozási tevékenysége: Nincs 11.

Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségő költségvetési szerv

12. Az intézmény vezetıjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése határozatlan idıre bízza meg. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 13. A feladat-ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: 5600. Békéscsaba, Körgát sor 16-17. sz. épület 1347 hrsz 5600. Békéscsaba, Csaba u. 3. sz. épület 3813 hrsz 5600. Békéscsaba, Bankó András u. 44. sz. épület 976 hrsz 5600. Békéscsaba, Bartók B. út 12. sz. épület 2899 hrsz 5600. Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. sz. épület 2558 hrsz 5600. Békéscsaba, Orosházi út 94-96. sz. épület 10308 hrsz 5600. Békéscsaba, Deák u. 3. sz. épület 220 hrsz 5600. Békéscsaba, Békési út 40. sz. épület 6068 hrsz 5600. Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. sz. épület 3226 hrsz 5600. Békéscsaba, Urszinyi Andor u. 2. sz. épület 3950 hrsz 5623. Békéscsaba, Jázmin u. 2. 18002 hrsz 5600. Békéscsaba, Lencsési út 18.sz. épület 1772/B/A hrsz 5600. Békéscsaba, Dugonics u. 3. sz. 4759 hrsz 5600. Békéscsaba, Fiumei utcai telek 12531 hrsz 5600. Békéscsaba, Fiumei utcai telek 12532 hrsz 5600. Békéscsaba, Fiumei utcai telek 12533 hrsz 5600. Békéscsaba, Lajta utcai telek 12583 hrsz Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 3/1999. (II.25.) sz. önkormányzati rendelet rendelkezik. A közgyőlés 478/1992. (XII.18.) közgy. számú határozatával elfogadva, módosítva a 472/1993. (X.7.) közgy. számú, a 218/1995. (VI.1.) közgy. számú, a 300/2000. (V.11.) közgy. számú határozattal, valamint az 537/2000.(IX.21.) közgy.számú határozattal. Békéscsaba, 2000. szeptember Pap János sk. polgármester

Dr. Simon Mihály sk. jegyzı

98 Tárgy:

A Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola munkakörhöz kötött szolgálati lakásigényének lemondása

Pap János polgármester: Ismertette az elıterjesztést, felhívta a lakásügyi bizottság figyelmét, hogy Csontos József lakásproblémájára találjanak megoldást. (Kazetta 8/2. 184-192)

Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Kérdése a jegyzıhöz: milyen akadálya van annak, hogy a Bartók Béla útról kilakoltassák azokat, akik a Csontos József tanárnak kiutalt lakásban laknak? (Kazetta 8/2. 192-195) Dr. Simon Mihály jegyzı: A végrehajtási per folyamatban van. (Kazetta 8/2. 195-201) (A hozzászólás mikrofon nélkül hangzott el.) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 201-207) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 538/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 670/1999.(IX.30.) sz. közgyőlési határozatának III. pontját módosítja oly módon, hogy a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola részére a két tanítási nyelvő képzésben résztvevı anyanyelvi lektortanárának elhelyezésére az Irányi u. 4-6. szám alatti ingatlanban 1 db kétszobás lakás használatát biztosítja. Felelıs: Határidı:

Takács Péter, a Lakásügyi Bizottság elnöke értelem szerint

Tárgy:

„Csabai Életfa” nyugdíjas apartman ház I. ütem kertépítési munkák szerzıdés módosítása

Galisz Géza képviselı: Nem feltétlenül kellene megadni egy vállalkozónak azt a vélelmezett költségnövekményt, vagy inflációval felszorzott költségtöbbletet, ami a vállalkozó mulasztása miatt történt. (Kazetta 8/2. 207-218) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Nem a vállalkozó mulasztott. (Kazetta 8/2. 218-219) (A hozzászólás mikrofon nélkül hangzott el.)

99 Galisz Géza képviselı: A vállalkozó nincs akadályozva abban, hogy kihordja a földet. A kertépítésre szerzıdött a vállalkozó és mivel nem ı építi meg a II. ütemet, akadályoztatva van a kertépítésben. Errıl szól az ügy. (Kazetta 8/2. 219-225) Pap János polgármester: Az önkormányzat kérte meg a vállalkozót arra, hogy ne építse a kertet, mert építik a II. ütemet. (Kazetta 8/2. 225-234) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: A bizottság 4 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. A döntés elıkészítéshez hozzátartozik az is, hogy felkérték Végh László alpolgármestert arra, hogy tételesen tárgyalja végig az ügyet a vállalkozóval. Ez megtörtént, a végösszeg ezen tárgyalás eredménye. A meghatározott összeg csökkentésére javaslatot lehet tenni. (Kazetta 8/2. 234-248) Végh László alpolgármester: A kertépítés problémája ott kezdıdött, hogy a PolitermPlusz Kft-én kívül mindenki más 20 millió forint körüli ajánlatot nyújtott be a kertépítésre. A határozati javaslatban szereplı összeg korrekt, kérte annak elfogadását. (Kazetta 8/2. 248-272) Tóth Károly képviselı: Az I. ütem hivatalos átadása 1999. decemberében történt. Felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy 1999. decemberéhez viszonyítva kell inflációs szorzóval számolni, mivel a vállalkozónak a kertet nem lehetett elıre megépítenie, pl. 1998-ban, csak 1999. novemberében kezdhette volna el. Infláció is csak 1999. decemberétıl számolható fel. Ehhez képest 2000. szeptemberre a vállalkozó azt állítja, hogy a visszatartott összeg 65 %-ánál 30 %-os infláció volt, 35 %nál 20 %-os infláció. Eszerint az elmúlt 9 hónapban összesen 27,3 %-os infláció volt. A fel- és levonulás többletköltségeire - mivel nem teljes építési kapacitással kell felvonulni, és csak parkosítási munkák vannak hátra - ajánljanak fel 200.000,- Ft-ot. Nem lehet 1,2 millió forintos felvonulási költséget számolni. Javasolta, hogy a tényleges inflációnál nagyobb mértéket ne ismerjenek el. (Kazetta 8/2. 272-329) Végh László alpolgármester: Az építıiparban az infláció 30 %-os költségnövekedés volt, fıként a kertépítésnél. 20 %-os bérnövekménnyel számolt a vállalkozó. Az önkormányzat olyan munkát is elvégeztetett a vállalkozóval, ami nem szerepelt a szerzıdésben. Kérte a közgyőlést, fogadja el a határozati javaslatban foglaltakat. (Kazetta 8/2. 329-378) Tóth Károly képviselı: Nem arról van szó, amit Végh László alpolgármester mondott. Nincs tudomása arról, hogy az önkormányzat pert vesztett volna. Nem lehet minden vállalkozót kompenzálni, aki nem nyer pályázatot. Nem tudja elfogadni, hogy a

100 felvonulási többletköltség 1,2 millió forintba került. (Kazetta 8/2. 378-397) Galisz Géza képviselı: El kell dönteni, hogy egy olyan vállalkozót kompenzálni akarnak-e, aki beperelte az önkormányzatot, vagy az önkormányzat érdekeit tartják szem elıtt. Nem tartja indokoltnak a vállalkozó által kért összeg kifizetését. (Kazetta 8/2. 397-438) Takács Péter képviselı: Galisz Géza képviselı többször elmondta, hogy a vállalkozó felelıs az utólagos föld feltöltéséért az I. ütemnél. Ez nem igaz, a tervezı hibázott és utólag kellett korrigálni. (Kazetta 8/2. 438-462) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az elhangzott aggályok felvetıdtek a bizottság ülésén is. Az önkormányzati szakértık meggyızı választ adtak arra vonatkozóan, hogy a 11.055.501,- Ft-os árajánlatot el kell fogadni. A bizottság elfogadhatónak tartja az elıterjesztésben foglaltakat. (Kazetta 8/2. 462-466) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben foglalt határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 466-473) - A közgyőlés 21 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 539/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a „Csabai Életfa” nyugdíjas apartman ház I. ütemének szerzıdésében szereplı, megépítésre még nem került kertépítési munkák szerzıdés módosítására vonatkozó elıterjesztést. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a „Csabai Életfa” nyugdíjas apartman ház I. ütemének szerzıdés módosítását az elıterjesztésnek megfelelıen: A kivitelezési munkák kezdésének idıpontja: 2000. október 1. A kivitelezési munkák befejezésének idıpontja: 2001. május 30. A munkálatok vállalkozási díja: 11 055 501 Ft Felelıs: Pap János polgármester Határidı: azonnal Tárgy:

Tőzoltó-parancsnokság állománytáblázatának módosítása

Pap János polgármester: A tőzoltóság állományszámának emelkedéséhez közgyőlési döntésre van szükség. Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat.

101 Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 473-498) -

A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

540/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó-parancsnokság állománytáblázatának módosítását – amely szerint 2000. szeptember 16. és szeptember 30. között a hivatásos állományi létszám 77 fı, ezt követıen ismételten 76 fı – jóváhagyja.

2.

A közgyőlés megbízza Pap János polgármestert, hogy szervezeti módosítás esetén hagyja jóvá a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó-parancsnokság szervezési állománytáblázatát.

Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester Szendi Géza tőzoltó alezredes, tőzoltóparancsnok értelem szerint Polgármesteri, meghatározása

alpolgármesteri

illetmények,

tiszteletdíjak

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A szavazók közül négyen érintettek az ügyben. Kérte a négy érintettıl, hogy amikor a képviselıi tiszteletdíjakról lesz szó, akkor szavazzanak. Az elıterjesztés indoka: a törvényi változás miatt a polgármester havi bruttó bére 37,5 %-kal, az alpolgármesteré 30 %kal, a két társadalmi alpolgármesteré pedig 31,4 %-kal csökkent. Augusztus 1-jétıl nem utalványozzák a költségtérítésként fizetett bérkiegészítést. Az elıterjesztés legkritikusabb pontja az, hogy a képviselıi tiszteletdíjak a polgármester illetményéhez vannak igazítva. Ha a polgármester illetménye a jövedelem kiesés mértékének megfelelıen kerül kompenzálásra, akkor az a képviselıknek horribilis mértékő jövedelemnövekedést eredményezne. Ennek következménye, hogy ennek elkerülése érdekében - a polgármester bérének rendezését figyelembe véve - 15 igen szavazatra van szükség. Ha ez nem lesz meg, akkor a rendelet automatizmusa alapján - feltételezve, hogy megemelésre kerül a polgármester személyi illetménye - horribilis mértékben növekszik a képviselık jövedelme. Ha a javasolt összegre nı a polgármester fizetése, akkor annak költségvetési következménye plusz 33 millió forint/év növekedést indukál az éves költségvetésben. A pénzügyi, költségvetési bizottság elfogadta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. Bizottság elnökként módosítása van: lehetıség szerint a havi bér ne csökkenjen az alá, ami volt, így Szilvásy Ferenc alpolgármester bére 295.000,- Ft-ra módosuljon. A társadalmi alpolgármestereknél ezt a természetes kritériumot nem

102 lehetett alkalmazni, mert a törvény számukra bérkorlátot állít. A javaslat szerint az ı bérük a törvény által biztosított maximumra változna, azaz 122.000,- Ft-ra. A javaslat nem nullhozamú, nem semleges, bizonyos mértékő bérfejlıdést rögzít. Ennek van objektív és szubjektív magyarázata. Objektív magyarázata, hogy nettó bérben nem teljesen azonos a kilépı költségtérítés a belépı bérrel, mert a költségtérítésnél 10 %-os vélelmezett költséghányadot le lehetett vonni. Az elıterjesztésben szereplı javaslat a polgármester esetében 8,2 %-os béremelést jelent éves szinten mérve, havonta 1000,- Ft-os csökkentést, az alpolgármester és a két társadalmi alpolgármester esetében 9-9 %-os növekedést jelent. A pénzügyi, költségvetési bizottság javaslatát az elıterjesztés tartalmazza, ahhoz csatolásra került a szükséges rendelet módosítása. A képviselık, bizottsági elnökök, tagok esetében két változat került elıterjesztésre: az egyik a nullszázalékos javaslat, a másik pedig egy 6 %-os fejlıdés. Két természetes alternatívára készült fel: az egyik, hogy a tisztségviselıknél pótolják a kiesı bért függetlenül az elveszett adókedvezménytıl, ezért nullszázalékos, változatlan bérrendezés legyen. A másik természetes alternatíva, hogy az ı bérük is azonos %kal, tehát átlag 9 %-kal növekedjen és ne 6 %-tal vagy 0-ával. Az erre vonatkozó számoszlopok is rendelkezésre állnak. (Kazetta 8/2. 498- 9/1. 018) Pap János polgármester: Korábban úgy volt, hogy a polgármester fizetése a miniszteri alapfizetés 80 %-a, az alpolgármester fizetése pedig a miniszteri alapfizetés 75 %-a. Ha ezt veszik figyelembe, akkor a 350.000,- Ft-os polgármesteri fizetéshez képest az alpolgármesteri fizetés 320.000-325.000,- Ft lenne. (Kazetta 9/1. 018-027) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az eltérés oka, hogy a költségtérítésrıl külön határozatban döntöttek. A polgármester költségtérítése 60 %, az alpolgármesteré 40 % , a két társadalmi alpolgármesteré pedig 20 % volt. Ez okozta a különbséget. Egyetért a polgármester által elmondottakkal. Törvény szerint összegszerően kell megállapítani. (Kazetta 9/1. 027-036) Pap János polgármester: Szilvásy Ferenc alpolgármester 290.000,- Ft-ban meghatározott bérét 320.000,- Ft-ban javasolja megállapítani. (Kazetta 9/1. 036-042) Dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: Kérdése, hogy a tényleges számlával igazolt költségnek van-e felsı határa? A 351.280,- Ft az alapilletmény hányszorosát jelenti? (Kazetta 9/1. 042-049) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A tényleges számlával igazolt költségnek nincs felsı határa. A törvény egyértelmően rögzíti, hogy ténylegesen felmerült, megelılegezett számlák alapján lehet fizetni (pl. homlokzatfestésre kifizetett összeg számlával igazoltan elszámoltatható, de ha a

103 polgármester ruhát vesz magának, az már nem). Reprezentációs ebéd pl. elszámolható, de személyes célú költség elszámolását nem engedélyezi a törvény. Korábban átalány elszámolás volt. 30.500,- Ft a mai illetményalap, ennek következtében a 11-es szorzóval számolva jön ki a 335.000,- Ft, a maximum pedig 396.000,- Ft-os fizetést tesz lehetıvé, így a polgármester fizetését ezen két keret között állapíthatja meg a közgyőlés a törvényt betartva. (Kazetta 9/1. 049-068) Köles István képviselı: Módosító javaslata, hogy a képviselık díjazása a polgármester fizetésének 18 %-ában, a bizottsági elnököké 12 %-ában, a bizottsági tagok díjazása pedig a polgármester fizetésének 6 %-ában kerüljön megállapításra. (Kazetta 9/1. 068-088) Hanó Miklós alpolgármester: A polgármester fizetését megemelve alacsonyabb százalékon is magasabb díjazást kaphatnak a képviselık. (Kazetta 9/1. 088-135) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy a polgármester fizetését 360.000,- Ft-ban, az alpolgármester fizetését 337.500,- Ft-ban, a két társadalmi alpolgármester fizetését pedig 122.000,- Ft-ban állapítsa meg a közgyőlés. A képviselık díjazását úgy kellene meghatározni, hogy az a jelenlegi díjazáshoz képest 12 %-os növekedést tartalmazzon. (Kazetta 9/1. 135-160) (Pap János polgármester elhagyta a tanácstermet.) Végh László alpolgármester: Az elhangzott javaslat szerint a polgármester fizetése 360.000,- Ft-ban, a fıállású alpolgármester fizetése 337.500,- Ft-ban, a két társadalmi alpolgármester fizetése 122.000,- Ft-ban kerüljön megállapításra. Ez egy csomagban kezelendı a képviselık javasolt díjazásával. (Pap János polgármester visszaérkezett a terembe, a szavazásban nem vett részt). Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a polgármester fizetését 360.000,- Ft/hó-ban állapítsa meg a közgyőlés. -

Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a fıállású alpolgármester fizetése 337.500,- Ft/hó legyen. (Szilvásy Ferenc alpolgármester nem vett részt a szavazásban.) Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta. (Kazetta 9/1. 160-207)

104 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a két társadalmi alpolgármester fizetése 122.000,- Ft/hó legyen. (Végh László és Hanó Miklós alpolgármester nem vett részt a szavazásban.) -

Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta.

Ezzel egyidejőleg az 533/1998.(IX.19.) sz. határozat hatályát veszti. (Kazetta 9/1. 207-226) (Pap János polgármester elhagyta a tanácstermet.) Végh László alpolgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat 3./ pontjában foglaltakat. -

Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta.

(Pap János polgármester visszaérkezett a terembe). Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat 4.a./ pontjában foglaltakat a képviselık tiszteletdíjára vonatkozó rendelet-tervezet elfogadásaként. -

Megállapította, hogy a módosítással egyetértett. (Kazetta 9/1. 226-280)

közgyőlés

a

javaslatot

elfogadta,

a

rendelet

Ismertette a határozati javaslatban szereplı 5./ pontot. (Kazetta 9/1. 280-290) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Javasolta, hogy a társadalmi alpolgármesterek részére a meghatározott idıszakban, általában a naptári éves viszonylatban 3 havi tiszteletdíj helyett 4 havi tiszteletdíj mértékével egyezı jutalmat állapítson meg a közgyőlés az elvégzett munka értékelése alapján. Ez így méltányos a polgármester fizetéséhez viszonyítva. (Kazetta 9/1. 290-302) Végh László alpolgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban szereplı 5./ pontot azzal a módosítással, hogy a 3 havi tiszteletdíj mértéke helyett 4 havi tiszteletdíj mértékével egyezı jutalmat kapjanak a társadalmi alpolgármesterek. Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta. (Kazetta 9/1. 302-310) - A közgyőlés a határozat 1./ pontját 25 igen, egyhangú szavazattal, 2./ pontjában szereplı elsı összeget 25 igen, egyhangú szavazattal, a második összeget 24 igen, egyhangú szavazattal, 3./ pontját 25 igen, egyhangú szavazattal, 4./ pontját 21 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással fogadta el, és a következı határozatot hozta:

105 541/2000.(IX.21.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2000. augusztus 1-tıl visszamenıleg Pap János polgármester illetményét összegszerően havi 360.000,- Ft-ban, a 2000. évi költségvetésrıl szóló 1/2000.(II.17.) sz. rendelete 4. § /4/ bekezdésében megállapított illetményalap 11,803-szoros szorzószámával megállapítva határozza meg. Egyidejőleg a közgyőlés 488/1998.(X.28.) sz. határozata hatályát veszti.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2000. augusztus 1-tıl visszamenıleg Szilvásy Ferenc alpolgármester illetményét összegszerően havi 337.500,- Ft-ban, a társadalmi megbízatású Végh László és Hanó Miklós alpolgármesterek tiszteletdíját összegszerően havi 122.000,- Ft-ban határozza meg. Egyidejőleg a közgyőlés az 533/1998.(XI.19.) sz. határozata hatályát veszti.

3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése módosítja a 167/1997.(IV.24.) sz. határozatát. A határozatban rögzített 5 hónap 2,5 hónapra módosul, egyebekben a határozat változatlanul hatályban marad.

4./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a társadalmi alpolgármesterek részére a meghatározott idıszakban, általában naptári éves viszonylatban 4 havi tiszteletdíj mértékével egyezı jutalmat állapíthat meg, az elvégzett munka értékelése alapján.

Felelıs: Határidı:

Dr. Simon Mihály jegyzı azonnal

Tárgy:

A helyi önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 5/1995.(I.19.) sz. önkormányzati rendelet módosítása – rendeletalkotás

- A közgyőlés 15 igen, 2 nem szavazattal, 10 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 39/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 5/1995. (I. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról Az 5/1995. (I. 19.) ör. az alábbiak szerint módosul: 1. § A rendelet 1. §-a helyébe a következı rendelkezés lép:

106 “1. § (1) A helyi önkormányzati képviselı (a továbbiakban: képviselı) havi tiszteletdíja a polgármester mindenkori illetményének 16 %-a (továbbiakban: alapdíj). (2) Ha a képviselı bizottságnak tagja, tiszteletdíja az alapdíjon felül bizottsági tagságonként a polgármester mindenkori illetményének 4 %-ával növekszik, de a tiszteletdíj több bizottsági tagság esetén sem haladhatja meg a polgármester mindenkori illetményének 24 %-át. (3) A bizottság nem képviselı tagja a polgármester mindenkori illetménye 8 %-ának megfelelı összegő tiszteletdíjban részesül. (4) A bizottság elnökének tiszteletdíja az alapdíjon felül a polgármester mindenkori illetményének 8 %-a, de a tiszteletdíj több tisztség, bizottsági tagság esetén sem haladhatja meg összesen a polgármester mindenkori illetményének 32 %-át. (5) A tanácsnok tiszteletdíja a polgármester mindenkori illetményének 16 %-a, de a tiszteletdíj több tisztség, bizottsági tagság esetén sem haladhatja meg összesen a polgármester mindenkori illetményének 32 %-át. (6) Az albizottság tagjának illetve elnökének tiszteletdíja a (2) illetve (4) bekezdésben a bizottság tagja és elnöke részére megállapított tiszteletdíj 50 %-a, de a tiszteletdíj több tisztség, bizottsági, albizottsági tagság esetén sem haladhatja meg albizottsági tag esetében összesen a polgármester mindenkori illetményének 24 %-át, albizottsági elnök esetében az összesen a polgármester mindenkori illetményének 32 %-át.” 2. § Ez a rendelet a 2000. szeptember 21-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2000. augusztus 1-jétıl kell alkalmazni.

Békéscsaba, 2000. szeptember 21. Pap János

sk

polgármester

Dr. Simon Mihály sk jegyzı

SZÓBELI BEJELENTÉS Tárgy:

Tóth Károly képviselı kérése

Tóth Károly képviselı: A pártok elhelyezésével kapcsolatosan új törvény született, amely érdemben érinti az MSZP Városi Szervezetének elhelyezését. Az MSZP-nek is megszőnik az a korábbi lehetısége, hogy a kincstári vagyonkezelı szervezettıl ingyenesen használatba kapott épülete legyen Békéscsabán. Kérte a közgyőlést az MSZP Városi Szervezete nevében, hogy a többi párt elhelyezéséhez hasonlóan az MSZP számára is biztosítson egy ingatlant. Kérte, a közgyőlés kérje fel a jegyzıt, hogy - a törvény október 9-én lép hatályba megfelelı idıben az üggyel kapcsolatosan megoldási javaslatot terjesszen elı. Az MSZP azt tartaná a legkedvezıbb megoldásnak, ha abban az ingatlanban

107 maradhatnának, amit jelenleg is használnak, ha ennek megteremthetı úgy a feltétele, hogy valamilyen más önkormányzati ingatlannal, ingatlanrésszel csere jönne létre az önkormányzat és a kincstári vagyonkezelı szervezet között és ugyanezt az ingatlant adná bérbe az önkormányzat az MSZP számára. Ez lenne a legkedvezıbb megoldás, de minden más normális, jó megoldás elfogadható lenne. (Kazetta 9/1. 310-362) - Tóth Károly képviselı az MSZP Városi Szervezete nevében kérte a jegyzıt, hogy a pártok elhelyezésére vonatkozó, hatályba lépı jogszabály alapján megfelelı idıben megoldási javaslatot szíveskedjen kidolgozni az MSZP által használt ingatlan bérbeadására vonatkozóan. Pap János polgármester: A nyilvános ülést szeptember 22-én 0 óra 19 perckor befejezettnek nyilvánította, bejelentette, hogy a közgyőlés zárt ülésen folytatja munkáját. (Kazetta 9/1. 362-364)

K.m.f.

Pap János polgármester

Dr. Simon Mihály jegyzı