1
Tokodaltáró Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2000 (XI.30.) számú rendelete A KÖRNYEZET VÉDELMÉRŐL Tokodaltáró Község Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46. § (1) bekezdés c.) pontja, valamint az 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1.§ (1) A rendelet célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme. (2) A rendelet megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a) a környezet terhelésének és szennyezésének csökkentését; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; c) az önkormányzat feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját; d) a szomszédos településekkel való környezetvédelmi együttműködést; e) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az önkormányzatnak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában. A rendelet hatálya 2.§
1
(1)
A rendelet hatálya kiterjed Tokodaltáró Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyakre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
(2)
E rendelet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és szolgáltató tevékenységet ellátó létesítmények, valamint az avar, tartló, és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza. 1
21/1986. (VI.2.) MT rendelet a levegő tisztaságának védelméről
2
(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen: • térzene, mutatványos tevékenység, • művelődési intézmény, cirkusz, • játékterem, • üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, • sportpálya, • autóbusz állomás • hirdetésre, reklámozásra figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre: • mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik, • amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása ) származik. I. fejezet A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME A FÖLD VÉDELME 3. § (1) Beruházás (építés, bányászat) folytatása során; annak megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajonkénti felhasználásáról. (2) A kommunális hulladékok elhelyezésének, szállításának és kezelésének feltételeit az önkormányzatnak a köztisztaságról, a házi szemét elszállításáról szóló rendelete szabályozza. (3) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell. (4) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre. (5) Az önkormányzati utak és egyéb közterületek síkosság mentesítése csak homokkal vagy fűrészporral történhet. Tilos a sóval szórás. 1
12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről
3
A VÍZ VÉDELME 4. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (2) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornába, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos (3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni. (4) Az Önkormányzat a közigazgatási területén nem támogatja semmiféle hulladék lerakó létesítését a karsztvíz bázis védelme érdekében. A LEVEGŐ VÉDELME Ipari tevékenység 5.§. (1) Az ipari tevékenységi körben a légszennyező források nyilvántartása, a határértékek megállapítása és az esetleges bírságolás az Észak-dunántúli Környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik. (2) A kibocsátási határértéket a Helyi Építési Szabályzat tartalmazza. Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok kezelésének, égetésének szabályai 6.§. (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet előírásait kell betartani. (2) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés csak október 1. és április 30. között lehet. Május 1. és szeptember 30. közötti időszakban külterületen égetni tilos.
4 (3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 7-16 óra között lehet. Szeles időben, és az erdőszéltől számított 20 m-en belül égetni tilos. (4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot ( műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait ) nem tartalmazhat. 7.§. (1) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető. Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok 8.§. (1) Avar és kerti hulladék kezelése elsősorban komposztálással történhet. (2) Fertőzés esetén külön jegyzői engedéllyel lehet hulladékot égetni október 1. és április 30. között megfelelő légköri viszonyok esetén 7,00 – 16,00 óra közötti időszakban. (3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. (4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait). Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 9.§. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapíotban szabad szállítani. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Allergén növények elleni védekezési szabályok 10.§. (1) Tokodaltáró Község közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban lévő területeket kötelesek az allergiát okozó gyomnövényektől mentesen tartani. Ez a kötelezettség a tulajdonost és a használót ( a továbbiakban: kötelezettek ) egy sorban terheli.
5
(2) Az allergiát okozó gyomnövény – különösképpen virágzás előtt – irtásáról vegetációjának alakulásától függően, a szükséges gyakorisággal kell gondoskodni. (3) Az allergiát okozó gyomnövények irtásánál a lehetséges eszközök közül előnyben kell részesíteni a mechanikus megoldásokat a vegyszeres felhasználókkal szemben. (4) Az allergiát okozó gyomnövények vegyszeres gyomirtása tekintetében a KomáromEsztergom megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. (5) Az Önkormányzat a növény előfordulási helyével, irtásával kapcsolatos tudnivalók ismertetése, az allergiát okozó gyomnövények okozta allergiás megbetegedések egészségfelvilágosítási ismereteinek tudatosítása érdekében szakemberek által összeállított ismertetők közzétételével, szükség szerint szórólapok terjesztésével gondoskodik. (6) Az allergiát okozó gyomnövények elterjedtségének visszaszorításával, az általa okozott allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz a legszélesebb körben igénybe kell venni a helyi tömegkommunikációs eszközöket. AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME 11.§. (1) A települési Rendezési tervben vegyes használatú jelzéssel szereplő területek hasznosítása egyedi elbírálás szerint történik. (2) Az Önkormányzat társult vadászati joggal rendelkezik. Ennek hasznosítására szerződést kötött a Dorogi Vadásztársasággal. (3) A fák védelmét az önkormányzat külön rendelete szabályozza. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 12.§. (1) A környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét a helyi Építési Szabályzatot megállapító önkormányzati rendelet írja elő. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Utcai zenészek működése 13.§. (1) Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.
6
II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA A Környezetvédelmi Alap létrehozása 14.§. (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Alap), melynek kiinduló összege 200 eFt. Ezen összeg a 2001. évi költségvetés elfogadásakor kerül betételre az alszámlára. (2) Az Alap megnevezése: Tokodaltáró Község Önkormányzata Környezetvédelmi Alapja. (3) Az Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását: a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása, b) a környezeti károk mérséklése, c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése, d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése, e) a zöldfelület-gazdálkodás, f) a természeti értékek megóvása, g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén. Bevételi források 15.§. (1) Az Alap bevételei: a) A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege; b) Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által az Önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a; c) A környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része (váromány, a vonatkozó jogszabály megjelenése után); d) Az Alap lekötéséből származó kamatbevételek; e) Az 1995. évi LIII. törvény 58.§. (6) bekezdése alapján az Önkormányzatot arányosan megillető osztott bevétel; f) Az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történő befizetések, illetve bármely, az Alapot illető bevétel; g) Az Önkormányzat saját költségvetéséből elkülönített rész.
7 Az Alap felhasználása 16.§. (1) Az Alap bevételeit csak környezet- és természetvédelmi célokra lehet felhasználni, más célra még átmenetileg sem vonhatók el. (2) Az Alap felhasználásáról az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján évente a Képviselő-testület a költségvetési rendelete és zárszámadása elfogadásával egyidejűleg rendelkezik. (3) Az Alapot az Önkormányzat közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni: a) környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására, b) környezet-egészségügyi megelőzési célokra (védőfásítás9, c) a helyi természeti értékek megőrzésére, növelésére, fenntartására, d) a környezetvédelemmel kapcsolatos találmányok, ötletek megvételére, e) a környezet- és természetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére, f) környezet- és természetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére, g) új szelektív hulladékgyűjtő udvarok létesítésére, hulladékgyűjtési rendszer bevezetésére, fenntartására, (4) Az Alap egy része a képviselő-testület döntése alapján az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság által kiírt pályázat útján is felhasználható. (5) Az Alapba befolyt összeget, melyet a (2) bekezdésben foglaltak szerint a tárgyévben nem terveztek felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni. Az alap kezelése 17. §. (1) Az Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtását az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság ellenőrzi, évente egy alkalommal tájékoztatást ad a képviselő-testületnek. (2) Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős. (3) A jegyző köteles tájékoztatást adni az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottságnak a befolyt, illetve felhasznált összegekről. (4) Az Alapba befolyó összegeket és az onnan történő kifizetéseket a Polgármesteri Hivatal egyszámlájától elkülönített számlán kell kezelni.
8 III. fejezet SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 18.§. Aki jelen rendelet ……………………. Bekezdésében foglalt szabályokat megszegi – amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik -, különös tekintettel, aki a rendelet hatálya alá tartozó hangosító, zajkeltő berendezést a rendeletben előírt engedély nélkül üzemelteti, szabálysértést követ el, és az elkövető 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal, illetve a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézője vagy a rendőrség által 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható. IV. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19.§. (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2001. január hó 1. napján lép hatályba. (2) A Környezetvédelmi Alap 19.§. (1) bekezdés szerint megállapítása a 2001. évi költségvetés elfogadásakor történik. (3) Az önkormányzat évente értékeli e rendelet végrehajtásának tapasztalatait, s arról falugyűlésen számol be a lakosságnak.
Varga János Polgármester
Ruzsa Anna jegyző
