Mellékletek 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról IV. Fejezet A TELEPÜLÉSI SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK Az ingatlantulajdonos kötelezettségei 20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. (2) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékot - a települési önkormányzat, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételek mellett -, az abban megjelölt hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. (3) Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetőleg a 12. § (2)-(3) bekezdés szerint eljárni. (4) 17 Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által engedélyezett - települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas - hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak. A települési önkormányzatok kötelezettségei 21. § (1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn. (2) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a) a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik, vagy b) 29 azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés - a felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik. (3) A közszolgáltatás kiterjed a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására; c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére. (4) A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások,
gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is. (5) A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. 22. § (1) A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, e törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. (2) A települési önkormányzat a közszolgáltatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének önálló közszolgáltatás szervezésével tehet eleget, illetve a szomszédos vagy egymáshoz közeli települési önkormányzatok közösen tarthatnak üzemben hulladékkezelésre szolgáló létesítményt vagy a közszolgáltatás ellátására közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre. (3) A települési önkormányzat szerződést köthet a 11. § szerinti szervezettel a gyártó 8. §-ban meghatározott visszavételi felelősségébe tartozó hulladékok települési hulladékból történő szelektív begyűjtésére vagy válogatására. (4) A települési önkormányzat képviselő-testülete az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében - a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével és a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően - kijelöli az érintett települések igényeit kielégítő települési hulladékkezelési létesítmények helyét. 23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit - beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat -, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének - jogszabályban nem rendezett - módját és feltételeit; e) a közszolgáltatással összefüggő - jogszabályban nem rendezett - települési önkormányzati feladat- és hatáskört; f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét. g) 4 a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket; h) a gazdálkodó szervezet számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. 24. § (1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott önkormányzati rendeleteiben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási előírásokat is meghatározhat. (2) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, valamint a felügyelőségnek véleményezésre megküldi. A felügyelőség szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj 25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan,
a) a közszolgáltatás jellegét, b) a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit -, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni. (2) Az üdülőingatlan tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, tekintettel a település jellegére, az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani. (3) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőző, a Kt. 43. §-a szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést - a közszolgáltató (1) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján - a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) terjeszti elő. 26. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. (2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. (3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi. (4) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzatjegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. (5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges. (6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak. A hulladékkezelési közszolgáltatás 27. § (1) A települési hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett - az önkormányzati rendeletben előírt módon - a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg a települési hulladék kezelése, kezelő létesítmény üzemeltetése, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása. (2) A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható. (3) Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelő végezhet, aki a) biztosítani tudja a közszolgáltatás azon - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; b) a végzendő hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel
rendelkezik; c) megfelelő - külön jogszabályban meghatározottak szerinti - mértékű biztosíték, garancia meglétét igazolja; d) az a)-c) pontokban meghatározott feltételek, illetőleg közbeszerzési eljárás alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött. (4) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben a 21. § (3)-(5) bekezdésének figyelembevételével meghatározott közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló (a továbbiakban: Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (vagy azért, mert nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe a szerződés megkötése, vagy azért mert a Kbt. szerinti kivételi körbe esik). A közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg. (5) A közbeszerzési eljárás eredménytelensége esetén az eljárást 6 hónapon belül ismételten meg kell kezdeni. A közszolgáltatási szerződés megkötéséig a települési önkormányzat köteles gondoskodni a közszolgáltatás ellátásáról. 28. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete - ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a közbeszerzési eljárás nyertesével - a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. (2) A szerződést a települési hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni. (3) A kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre szólóan lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót, a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző hulladékkezelőt. (4) A szerződés részletes feltételeit és tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel, ha a közszolgáltató a) a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapította; b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette. (6) A felmondási idő legalább hat hónap. (7) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról. 29. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani. (2) A közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységeket is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg. (3) A kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni. (4) A települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésére szolgáló technológiák, létesítmények kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59 §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet célja a hulladékgazdálkodás országos és helyi feladatainak hatékony ellátását elősegítő települési hulladékkezelési közszolgáltatás díjának (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) megállapítására vonatkozó részletes szakmai követelmények meghatározása. 2. § (1) A rendelet előírásait a települési hulladék kezelésére, a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által, a jogszabályoknak megfelelően szervezett közszolgáltatás díjának meghatározásakor kell alkalmazni. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg az általa szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját. (3) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. (4) A közszolgáltatásnak az önkormányzat rendeletében meghatározott díja a közszolgáltató által az adott közszolgáltatásra alkalmazható díj legmagasabb mértéke. (5) A közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között. 3. § (1) A települési hulladék kezelésének díját az önkormányzat a következő díjfizetési időszakra állapítja meg. A díjfizetési időszakot - amely legalább egy év - és annak kezdetét az önkormányzat rendeletében határozza meg. (2) Az önkormányzat és a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben úgy is megállapodhatnak egymással, hogy az önkormányzat a közszolgáltatás díját egy díjfizetési időszaknál hosszabb, de meghatározott időpontig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig állapítja meg. 4. § (1) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját az önkormányzat képviselőtestülete a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg. (2) A közszolgáltatás díjának meghatározásakor annak részeként átalány jellegű díjelem, illetve a díj meghatározására kiható vélelem csak a közszolgáltatás jellegével összefüggésben, - a közszolgáltatást igénybe vevők jogainak és érdekeinek figyelembevételével - kivételesen alkalmazható. 5. § A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a jogszabályok rendelkezései szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett. 6. § (1) A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy a) a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének biztosítására alkalmas legyen és b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. (2) Indokolt költségnek és ráfordításnak minősül különösen a hulladékbegyűjtés, -szállítás és -ártalmatlanítás gyakorlásához szükséges, a hulladékártalmatlanító létesítmények, illetve a leeresztő helynek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége. (3) A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során - az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel az adott önkormányzattal
egyeztetett mértéket meg nem haladó - képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését. (4) Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. (5) A (2) bekezdésben említett utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el vagy, ha az utógondozás, illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az időközönként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot képez. Jogszabály az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatok ellátását az ártalmatlanítást végző szolgáltató számára kötelezővé teheti. (6) Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az (1)-(5) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat - rendeletében szabályozott módon - díjkedvezményt vagy mentességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat - más forrásából - köteles megtéríteni. (7) A szelektív gyűjtésben résztvevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtőpont) történő átadásáért - díj nem számítható fel. 7. § (1) A közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt a 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott indokolt költségek, ráfordítások és a 6. § (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. Települési szilárd hulladék eseté-ben a várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. (2) Az egységnyi díjtétel: a) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja; b) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén: ba) a bb) pontban foglalt kivétellel, az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja, bb) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál, az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni. (3) A folyékony hulladék kezelésének díja abban az esetben határozható meg a (2) bekezdés bb) pontjában foglaltak alapján, ha a szippantott és speciális gépjárművel elszállított települési folyékony hulladék szennyvíztisztítóban történő elhelyezésének a feltételei adottak. (4) A (2) bekezdés bb) pontja szerinti folyékony hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe: a) az a hulladékmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést; b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta; c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;
d) az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó víz-használat 10%-a; e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetőleg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. (5) Az egységnyi díjtételek - elkülönítve - tartalmazzák: a) a települési szilárd hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának, b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szennyvíztisztítóban történő elhelyezése esetében az utógondozásra és a monitorozásra is kiterjedő költségeit. (6) A fizetendő közszolgáltatási díj: a) a települési szilárd hulladék esetében az egységnyi díjtétel és az ürítések mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata; b) a települési folyékony hulladék esetében ba) az egységnyi díjtétel és a szolgáltatási mennyiségnek, illetve gyakoriságának a szorzata, bb) az egységnyi díjtétel és az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének a szorzata. (7) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. 8. § (1) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egységnyi díjtétel megállapításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató tulajdona-e. Ha a gyűjtőedényt külön bérlettel a közszolgáltató biztosítja, annak költsége a díjtétel megállapításánál nem vehető figyelembe. (2) A 7. § (2) bekezdésben meghatározott egységnyi díjtételek a számlázás költségeit is tartalmazzák. (3) A közszolgáltató által teljesítendő, jogszabályokban meghatározott közszolgáltatás mértékét és minőségét meghaladó többletszolgáltatás esetére az egységnyi díjaktól arányosan eltérő és a teljesített közszolgáltatás jellegét figyelembe vevő díjszabást lehet megállapítani. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett csak akkor kötelezhető a többletszolgáltatás miatti díjkülönbözet megfizetésére, ha a többletszolgáltatásra az ő felróható magatartása miatt volt szükség. (4) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltatás igénybevevője számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni. A vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása, egyidejűleg jelenti a térfogattal azonos hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is. (5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. 9. § (1) Az önkormányzat rendeletében meghatározza a közszolgáltatási díjat és a díjalkalmazás feltételeit. (2) A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén az önkormányzat árrendeletének részletesen kell tartalmaznia a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet. 10. § Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k. miniszterelnök
213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59 § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya a) a települési hulladékra [Hgt. 3. §-ának c) pontja és e rendelet 3. §-ának a) és b) pontja együtt], b) a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a) a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása (a továbbiakban együtt: hulladékkezelés); b) a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. Fogalmak 3. § E rendelet alkalmazásában: a) Települési szilárd hulladék: aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. b) Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely ba) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, bb) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint bc) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. c) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. d) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. e) Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely. f) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. g) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben,
közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. h) Átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. i) Települési szilárdhulladék lerakó telep (a továbbiakban: hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége. j) 3 Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel. k) Települési folyékonyhulladék leürítő hely (a továbbiakban: leürítő hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya. l) Fajlagos hulladékmennyiség: a háztartásokban lakosonként évente átlagosan keletkező települési szilárd hulladék mennyisége (mértékegysége: kg/fő/év). m) Térségi hulladéklerakó: több településen keletkező, lerakható települési szilárd hulladékból legalább 100 000 lakos fajlagos hulladékmennyiségének megfelelő mennyiség befogadására szolgáló létesítmény. n) Térségi célú hulladékkezelő telep: több településen keletkező települési szilárd hulladékból legalább 100 000 lakos fajlagos hulladékmennyiségének megfelelő mennyiség kezelésére szolgáló létesítmény. o) Fizikai előkezelés [Hgt. 3. § p) pont]: az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék olyan további szétválasztása, osztályozása (aprítás, tömörítés, bálázás), amelynek segítségével a hasznosítás vagy ártalmatlanítás könnyebben megvalósítható. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének általános előírásai 4. § (1) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. (2) A hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai szerint. (3) A hulladékkezelő tevékenység eszközeit - kivéve a szilárd hulladék gyűjtő, tároló edényzetet kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni. (4) Települési szilárdhulladéknak hulladéklerakón történő lerakására - a hulladéklerakás szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott kivételekkel -, illetve a települési folyékonyhulladéknak ártalmatlanító telepen történő elhelyezésére akkor kerülhet sor, ha a hulladékot olyan fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárásokkal kezelték, amelyek a hulladék mennyiségének vagy környezetre gyakorolt hatásának csökkenését eredményezik. (5) A biogáz keletkezéssel járó hulladékkezelési eljárások során gondoskodni kell a keletkező gázok összegyűjtéséről és a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről. (6) A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg. (7) A települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése 5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. (2) A települési szilárd hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez vagy szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén a maradék hulladék ingatlanon belüli gyűjtéséhez biztosítani kell az ingatlantulajdonos számára, hogy az ürítési gyakoriság egyidejű meghatározása mellett, különböző űrméretű gyűjtőedények közül választhasson. A válaszható edényméreteket és ürítési gyakoriságot úgy kell meghatározni, hogy az háztartásonként közelítse a fajlagos hulladékmennyiségnek és a közszolgáltatást igénybe vevőknek a szorzatát a külön rendeletben meghatározott szállítási gyakoriság figyelembevételével. 6. § (1) Az elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését az erre feljogosított szervezetnek úgy kell megszerveznie, hogy az elősegítse a hulladékösszetevők a) újrafeldolgozását vagy visszanyerését, illetőleg energetikai hasznosítását, vagy b) ártalmatlanítását. (2) Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében a) házhoz menő begyűjtőjáratot, b) hulladékgyűjtő udvart, c) gyűjtőszigetet vagy ezek kombinációját úgy kell kialakítani, hogy a létesítmények olyan rendszert alkossanak, amely a hulladék birtokosai számára kedvező feltételeket teremt azok igénybevételére. 7. § (1) A hulladékgyűjtő udvarban - a létesítésére kiadott engedélyben foglaltak szerint begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. (2) A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni. (3) A hulladékgyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet. (4) A begyűjtőjárat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladékösszetevők begyűjtésére. A begyűjtőjárat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. (5) Az elkülönített hulladékgyűjtés bevezetése esetén, a hulladékgyűjtéshez rendszeresített gyűjtőedényeket színekkel kell jelölni: a műanyaghulladékot sárga, a fehér üveghulladékot fehér, a színes üveghulladékot zöld, a fém-hulladékot szürke, a papírhulladékot kék és a biohulladékot barna színnel. A jelzés megvalósítható az edény színezésével, az edény fedelének színezésével vagy színes felirat alkalmazásával. Zsákos gyűjtés esetében az elkülönített hulladékgyűjtésre sárga színű, biohulladék esetében színtelen zsákot kell alkalmazni és a zsákot felirattal kell ellátni. (6) Az elkülönített hulladékgyűjtéshez rendszeresített, a házhoz menő begyűjtőjárathoz alkalmazott gyűjtőedények színezésének meg kell egyeznie a közterületi szelektív gyűjtésnél alkalmazott színekkel. (7) További összetevők elkülönítésének bevezetése esetén alkalmazhatók egyéb színjelzések is. (8) A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos számára - amennyiben a Hgt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint veszi igénybe a közszolgáltatást - a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. 8. § (1) A forgalmazó - az általa forgalmazott termékből származó települési szilárd hulladék átvételére - a forgalmazás helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül helyezhet el. (2) A forgalmazó az elkülönített gyűjtés céljából általa kihelyezett gyűjtőedény igénybevételéért a hulladék birtokosának díjat nem számíthat fel. (3) A hulladékkereskedő telephelyére és tevékenységére vonatkozóan a begyűjtőhelyre, illetőleg a
begyűjtést végzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A hulladék elkülönített - a forgalmazó által telephelyén vagy közterületen szervezett - gyűjtése esetén teljesíteni kell a gyűjtősziget kialakítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott előírásokat. A települési szilárd hulladék szállítása 9. § A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A települési szilárd hulladék előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása 10. § A begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának elősegítése érdekében - a hulladék környezeti kockázatát csökkentő - kezelést csak engedéllyel rendelkező telephelyen szabad végezni. 11. § (1) A hasznosítási engedély megadásához különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) a kérelmező hasznosítási technológiájának értékelését a hasznosításra javasolt települési szilárd hulladék összetétele függvényében, különös tekintettel a kezelendő összetevők anyagi minőségére, mennyiségére és koncentrációjára; b) a hasznosítás során keletkező új hulladékot, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladék mennyiségét és kezelését; c) a hasznosítással előállítani kívánt termék, illetve alapanyag minőségét és környezeti jellemzőit; d) a bemutatott technológia anyag- és energiahatékonyságát, valamint a hasznosítás során a környezeti elemeket érő terheléseket. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékelés során a hasznosítási technológia kisebb környezetterhelése, hatékonyabb anyag- és energiafelhasználása egyértelműen nem igazolható a rendelkezésre álló hulladékártalmatlanítási megoldásokhoz viszonyítva, a hasznosítási engedély nem adható meg. (3) A hasznosítás során keletkező hulladék mennyisége - kivéve, ha az adott, alkalmazott technológia jellege indokolja - nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége. (4) Bármely, külföldről behozni tervezett települési szilárd hulladék hasznosítása akkor engedélyezhető, ha a) a hasznosító létesítmény a hulladék teljes mennyiségének hasznosításához szükséges időtartamot meghaladó érvényességű működési engedéllyel rendelkezik, b) a hasznosítás környezetvédelmi és közegészségügyi érdeket nem sért, c) a hasznosítás az ország területén keletkező, illetőleg tárolt azonos, az adott létesítményben kezelhető hulladék hasznosítását nem veszélyezteti, és d) a hulladékimportra alapozott hasznosítás - az importált hulladék összetételének figyelembevételével - környezeti és hulladékgazdálkodási szempontból az ország számára bizonyíthatóan legalább egyenértékű az elsődleges nyersanyag azonos célú felhasználásával. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti hasznosítás során olyan hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása az országban nem megoldott, akkor a települési szilárd hulladéknak az országba történő beszállítása és hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha a keletkező hulladéknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló rendelkezik a küldő állam illetékes hatóságától megfelelő engedéllyel. (6) Külföldről nem hozható be települési szilárd hulladék kísérlet, illetve próbaüzem céljára. (7) A települési szilárd hulladék energetikai hasznosítása - a levegőtisztaság-védelmi előírások betartása mellett - hulladékégetőben vagy más létesítményben egyéb anyaggal együtt adagolva, az égetési maradékok megfelelő kezelésével, ártalmatlanításával engedélyezhető. 12. § (1) Az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése,
hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. (2) 13. § A szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakó létesítése a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén engedélyezhető. 14. § Települési hulladék termikus eljárással történő kezelésére szolgáló létesítményben a) veszélyes hulladék, b) egészségügyi ellátásból származó fertőző (kórházi, állategészségügyi) hulladék nem kezelhető. Települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályok 15. § Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, illetve az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni. 16. § (1) Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítására külön jogszabályban foglaltak irányadók. (2) A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt egyeztetés alapján határozza meg. (3) Az illetékes vízügyi hatóság - a szakhatóságok véleményének figyelembevételével a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását követően határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe. Települési hulladékkezelési tevékenység végzésének feltételei 17. § (1) Települési hulladékkezelést a hulladékkezelő akkor végezhet, ha a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozó igazolvánnyal rendelkezik; b) tevékenységi körében szerepel a hulladékkezelés (TEÁOR számmal); c) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. (2) A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot annak termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti előkezelést végezheti. 18. § (1) A közszolgáltatást ellátó, regionális célokat szolgáló hulladékkezelő létesítmény felelős vezetőjének felsőfokú műszaki vagy természettudományi végzettséggel kell rendelkeznie. (2) Elkülönített hulladékgyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végzők közül legalább az egyik jelenlévőnek alapfokú hulladékgyűjtő szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie. (3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott minden más hulladékkezelői tevékenységet végző vállalkozás felelős és a kezelési műveleteket közvetlenül irányító vezetőjének külön jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi szakirányú középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. (4) A települési folyékony hulladék kezelésére jogosult gazdálkodó szervezet gépjárművezetőjének a külön jogszabály előírásai szerinti feltételeket teljesítenie kell. A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozó sajátos követelmények
19. § (1) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltatónak az ingatlantulajdonostól, a gyűjtés helyéről a) a települési szilárd hulladékot a környezetvédelmi és a közegészségügyi követelményeknek megfelelően, rendszeresen, az önkormányzat rendeletében meghatározott gyakorisággal, b) a települési folyékony hulladékot az ingatlantulajdonos előzetes bejelentése alapján, az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmény kapacitásától függően kell elszállítani. (2) A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján szabad elhelyezni. (3) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról a közszolgáltatás keretében évente legalább egy alkalommal a közszolgáltatónak kell gondoskodni. (4) Elkülönített gyűjtés esetén az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begyűjtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza. Engedélyezés és ellenőrzés 20. § (1) A környezetvédelmi hatóság - az e rendelet mellékletében meghatározott szakhatóságok bevonásával - engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos: a) begyűjtést; b) üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást; c) előkezelést, kivéve a 17. § (2) bekezdésében szereplő hulladék fizikai előkezelését; d) tárolást; e) hasznosítást; f) ártalmatlanítást. (2) A háztartásban keletkező települési szilárd hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) külön engedély nélkül a 9. §-ban meghatározott feltételekkel maga is elszállíthatja. (3) Az ártalmatlanításra (égetés, lerakás) vonatkozó engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóságnak a külön jogszabály előírásait is alkalmazni kell. 21. § A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket: a) az engedélyt kérő nevét, KSH azonosító kódját; b) a tervezett kezelési tevékenység megnevezését; c) a kezelni kívánt települési hulladék ca) megnevezését, tervezett összetételét, cb) tervezett mennyiségét, cc) kezelési technológiáját, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; d) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat; e) a tervezett tevékenységgel érintett település megnevezését; f) a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó terveket; g) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit. 22. § (1) A hulladékkezelési engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 72 §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel tartalmaznia kell a következőket: a) az engedélyes nevét, KSH azonosító kódját; b) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését; c) a kezelhető települési hulladék - más jogszabályban közzétett hulladéklista szerinti megnevezését, tervezett összetételét, mennyiségét; d) az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; e) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat;
f) a hulladékkezelő telephely bezárásának feltételeit; g) az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét település(ek) szerint; h) az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit; i) az engedély érvényességi idejét és területi behatárolását. (2) A környezetvédelmi hatóság hulladékkezelési engedélyben meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit. (3) A települési hulladék kezelésével kapcsolatos, a 20. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 3 évre adható (érvényességi időtartam), a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. Az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de legalább 10 évre adható. (4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység esetében a hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamát, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló rendelet szerint kell megállapítani. (5) Ha az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az engedélyesnek a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. (6) A hulladékkezelési tevékenység megszüntetését a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. (7) Hulladékkezelő telep bezárásának feltételeit a környezetvédelmi hatóság határozatban közli az üzemeltetővel. A hulladékkezelő telep bezárására irányuló eljárásra a létesítési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 23. § A rendelet 20. § (1) bekezdés a), valamint c)-e) pontjai szerinti tevékenységet végző hulladékkezelő telep bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a telep működése következtében a környezetet ért hatások becslését, amely alapján a 26. §-ban meghatározott környezetvédelmi hatóság a kockázatok mérlegelésével megállapítja az üzemeltető által elvégzendő további vizsgálatokat, illetőleg az utógondozás, tájrendezés feltételeit. 23/A. § (1) A hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamát a környezetvédelmi hatóság az engedélyes kérelmére a 22. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. A környezetvédelmi hatóság a hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását feltételekhez kötheti. (2) A környezetvédelmi hatóság, amennyiben az engedély megadásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, az engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását megtagadja. (3) Az engedély érvényességi ideje meghosszabbításának megtagadása esetén - a hatósági határozatba foglalt módon -, a korábbi engedélyes a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységet a környezet szennyezését, illetőleg veszélyeztetését kizáró módon köteles beszüntetni, köteles továbbá a birtokában levő települési hulladék hasznosításáról, a hasznosítási lehetőségek hiányában ártalmatlanításáról gondoskodni, illetőleg a határozatban leírtak szerint eljárni. 24. § (1) A környezetvédelmi hatóságnak a hulladékkezelési engedélyt vissza kell vonnia, ha a) megállapítja, hogy az engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett, b) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, c) az engedélyes az engedélyezett tevékenységet megszünteti, d) az engedélyes a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja. (2) A környezetvédelmi hatóság a hulladékkezelési engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes nem tesz eleget a más jogszabályok szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá abban az esetben is, ha az engedélyes akadályozza a hatóságnak a hulladékkezelési ellenőrzésével kapcsolatos eljárását. 25. § (1) A hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba bárki szabadon betekinthet és a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
Eljáró hatóságok 26. § A hulladékkezelési tevékenységek engedélyezése során az elsőfokú hatósági jogkört a felügyelőség, illetve a Hgt. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Főfelügyelőség gyakorolja. 27. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésére jogosult környezetvédelmi hatóság képviselője jogosult: a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik; b) hulladékszállítmányt feltartóztatni a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével; c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni; d) a hulladékból az ellenőrzés érdekében anyagmintákat venni. (2) A környezetvédelmi hatóság által lezárt és lebélyegzett, azonosítható kontrollmintát a hulladékkezelőnek változatlanul meg kell őriznie. (3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról a környezetvédelmi hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet az érintett - vagy annak az ellenőrzés során a helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja - aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzöttnek a helyszínen átadja. Meglévő hulladékártalmatlanítók további üzemeltetésének felülvizsgálata 28. § (1) Az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a rendelet hatálybalépésekor meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet köteles a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül az illetékes felügyelőségnek bejelenteni. (2) Leürítő hely esetében felülvizsgálatot a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében le kell folytatnia. (3) A felülvizsgálati dokumentációt, beleértve a környezetvédelmi és közegészségügyi körülményeket elemző intézkedési tervet, 2002. december 31-ig az üzemeltető köteles a környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. 29. § A környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációjának a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) a meghatározott követelményeken túl az alábbiakat kell tartalmaznia: a) annak bemutatása, rendelkezik-e a telephely a Kvt. 71. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti környezetvédelmi engedéllyel, illetve a Kvt. 72/A. §-a szerinti egységes környezethasználati engedéllyel, valamint a Kvt. 79. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti működési engedéllyel; b) a létesítmény műszaki kialakításának, szigetelési rendszerének részletes ismertetése; c) a névleges kapacitás és hulladéklerakó esetében a beteltség ismertetése; d) a lerakott, elhelyezett hulladék mennyisége és minősége; e) a keletkező biogáz mennyisége, kinyerésének módja, hasznosításának megoldása; f) a telephely üzemeltetésére rendelkezésre álló erőforrások bemutatása (humán, anyagi és pénzügyi stb.); g) a telephely létesítményeinek (válogató, bálázó, komposztáló, mérleg, kerítés stb.) bemutatása; h) a hulladék nyilvántartási rendszerének bemutatása; i) a létesítmény monitoring rendszere és a vizsgálati eredmények értékelése; j) a környezetvédelmi és közegészségügyi körülményeket elemző intézkedési tervet, a létesítmény hatályos jogszabályoknak megfelelő működéséhez szükséges feladatokat, a fokozatosság elvének megfelelően a feladatok megvalósításának lépéseit, illetve azok időbeli ütemezését. 29/A. §12 Meglévő földmedrű települési folyékonyhulladék fogadóhely esetén, a felszín alatti vizek védelméről szóló 04. (VII. 21.) Korm. rendelet 41 §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Hatályba léptető és záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba, előírásait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 18. § (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit 2004. július 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésekor hulladékkezelési tevékenységet végzőknek a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a tevékenység folytatására engedélyt kell kérni. 31. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló 16/1996. (VII. 15.) BM-KTM együttes rendelet; b) a települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályairól szóló 2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM együttes rendelet 2-3. §-ai, a 4. § (3) bekezdése; c) a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló . (II. 1.) ÉVM rendelet 2 §-a, 3 § (1) bekezdése, valamint a 4-9 §-ok; d) a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 2. § (2) bekezdése, 3. § b), d), e), f), i), j) és k) pontjai; a 9. § (4)-(5) bekezdései. (2) Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelethez A települési hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok 1. Az eljárásba mindig bevonandó a) a közegészségügyi szakkérdésekre kiterjedően első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi, kerületi) intézete másodfokon: ÁNTSZ megyei, fővárosi intézet; b) a begyűjtési és a szállítási tevékenység engedélyezési eljárásába első fokon: az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet. 2. Az eljárásba a hatáskörét érintő esetben bevonandó a) b) polgári védelmi szakkérdésekre kiterjedően első fokon: a területi katasztrófavédelmi igazgatóság másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; c) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekre kiterjedően első fokon: érintett települési önkormányzat jegyzője másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal; d) termőföld minőségvédelmi szakkérdésekre kiterjedően első fokon: az illetékes megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás másodfokon: a Budapest Fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a főváros területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; e) f) bányászati szakkérdésekre kiterjedően első fokon: a területi bányakapitányságok másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal; g) területhasználati szakkérdésekre kiterjedően első fokon: a körzeti földhivatalok másodfokon: a megyei földhivatalok.
224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59 §-a (1) bekezdésének k) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A települési önkormányzatnak (a továbbiakban: önkormányzat) a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátására a közszolgáltató kiválasztása céljából a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) és e rendeletet alkalmazva kell eljárnia, kivéve, ha a Kbt. szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. (2) Ha több önkormányzat a közszolgáltatást önkormányzati társulás vagy együttműködési megállapodás keretében közösen kívánja megszervezni, a közbeszerzési eljárást megindító felhívásukat (a továbbiakban: felhívás) közösen készítik el, illetve teszik közzé. (3) A felhívás irányulhat az önkormányzat rendeletében meghatározott közszolgáltatás egyes elemeire is, így a) a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására; b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljára történő elszállítására; c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény megvalósítására, illetve működtetésére; d) begyűjtőhelyek (így például: hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (így például: válogató, komposztáló) telepek létesítésére, illetve működtetésére. (4) A közszolgáltatás (3) bekezdésben megnevezett egyes tartalmi elemeinek további összetevőire külön felhívást közzétenni nem lehet. (5) A (3) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerinti felhívás közzétételére csak akkor van lehetőség, ha az önkormányzat a közszolgáltatás egyes elemeire vonatkozó felhívását megelőzően vagy azzal egyidejűleg a Hgt. és e rendelet előírásainak megfelelően a közszolgáltatás keretébe tartozó ártalmatlanítás ellátásáról gondoskodott. A felhívás, illetve a dokumentáció tartalma 2. § (1) A közszolgáltatás tartalmi meghatározásának összhangban kell állnia az önkormányzatnak a közszolgáltató megnevezésének kivételével - a Hgt. 23. §-a a) és b) pontjának végrehajtására alkotott rendeletével. (2) A felhívásban, illetve a dokumentációban érvényesíteni kell az önkormányzat helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célokat és követelményeket. (3) A felhívásnak vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető ártalmatlanító helyek - a közbeszerzési eljárás megkezdése időpontjának megfelelő - állapotát és megnevezését. (4) A felhívásban vagy a dokumentációban meg kell követelni az ajánlattevőtől, hogy gondoskodjon a közszolgáltatás ellátásához szükséges ügyfélszolgálat létrehozásáról és ügyeleti rendszer működtetéséről az általa - teljeskörűen vagy részben - ellátott település területén. (5) A felhívásban vagy a dokumentációban - a közszolgáltatás tartalmára és területi kiterjedésére figyelemmel - a járművek, gépek, berendezések és eszközök szükséges mennyisége és a
közszolgáltatás teljesítése szempontjából lényeges műszaki és technológiai tulajdonságai is meghatározhatóak. 3. § (1) A közszolgáltatási jellemzők részletezése érdekében a felhívásnak vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás vagy annak valamely eleme szempontjából jellemző adatokat, így különösen a) a közszolgáltatásba bevont terület települési, földrajzi és közlekedési jellemzőit; b) az érintett terület lakosságának számát; c) a közszolgáltatást várhatóan igénybe vevő gazdálkodó szervezetek számát; d) a várható hulladék mennyiségét, fajtáját és összetételét; e) a kijelölt ártalmatlanító hely és a rendelkezésre álló egyéb hulladékkezelési technológiák kapacitását, valamint az alkalmazott kezelési módszereket; f) a közszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját és a közszolgáltatás ellátásának tervezett időtartamát. (2) A közszolgáltatási jellemzők teljesülése érdekében a felhívásnak vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás korábban szerzett tapasztalatainak általános ismertetését és a közszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó elképzelések bemutatását. (3) Az ajánlattevő alaposabb felkészülése érdekében az önkormányzat - a helyszín és az időpont felhívásban történő megjelölésével - biztosíthatja a helyszíni szemle lehetőségét. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a helyszíni szemle napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a helyszíni szemlén résztvevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni. 4. § (1) Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nyertessége esetén a közszolgáltatáson kívüli tevékenységei nem veszélyeztetik a közszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését. (2) A felhívásban vagy a dokumentációban hivatkozni kell az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére. 5. § A felhívásban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a közös ajánlatot benyújtó ajánlattevők jelöljék meg maguk közül azt a vállalkozást, amelyet - nyertességük esetén - az önkormányzat közszolgáltatónak minősít. Az ajánlattevő 6. § (1) Az ajánlattevőnek legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjában rendelkeznie kell a) a felhívásban megjelölt tevékenység végzéséhez szükséges - külön jogszabályokban megállapított - érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel; b) a közszolgáltatás ellátásához szükséges - hatósági engedéllyel rendelkező és megfelelő műszaki állapotban levő - járművekkel, gépekkel, berendezésekkel és eszközökkel, valamint olyan tulajdonában, kezelésében vagy bérleményében levő - hatóságilag engedélyezett telephellyel, amely alkalmas a közszolgáltatás végzéséhez szükséges járművek, gépek, berendezések és eszközök tárolására, tisztítására, fertőtlenítésére és karbantartására; c) olyan felszerelésekkel és eszközökkel, amelyek a közszolgáltatás keretében ellátni szándékozott tevékenység gyakorlása során esetlegesen keletkező környezeti károk azonnali beavatkozást igénylő elhárításához szükségesek; d) a közszolgáltatás ellátásához szükséges létszámú - és a jogszabályok előírásainak megfelelően képzett - szakemberrel; e) nyilvántartási, információs, valamint adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozásához és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételekkel. (2) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjáig valamennyi ajánlattevőnek rendelkeznie kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel. 7. § A 6. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti követelményekre is tekintettel az alkalmasság Kbt. 67 §-a (3) bekezdésének a), b), d) és e) pontja alapján való feltételeinek és igazolási módjának előírása kötelező a felhívásban.
8. § (1) Több ajánlattevő közös ajánlattétele esetén a közös ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek ügyvéd, illetve közjegyző által ellenjegyzett (hitelesített) szerződésben kell rögzíteniük a) az együttműködésük részletes szabályait, feltételeit és biztosítékait, b) a képviseletükben eljáró vállalkozás megnevezését és képviseleti meghatalmazását, c) az ajánlat tárgyát képező közszolgáltatási tevékenységek egymás közötti megosztását, d) az ajánlat tárgyát képező közszolgáltatási tevékenységéért való egyetemleges felelősségvállalást. (2) A közös ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek az (1) bekezdés szerinti szerződést az ajánlathoz csatolniuk kell. Az ajánlat 9. § A felhívásban meghatározottak szerint az ajánlattevő ajánlatának - adatokkal és leírásokkal alátámasztott módon - tartalmaznia kell a) a közszolgáltatás ellátásának módjára és szervezésére, b) a szelektív hulladékgyűjtésre, c) a közszolgáltatás és a településen folyó más hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási tevékenységek kapcsolatának, összhangjának alakítására, d) a közszolgáltatás teljesítéséhez tervezett gépek, felszerelések, eszközök, berendezések alkalmazására, e) a közszolgáltatás teljesítéséhez tervezett módszerek, technológiák és eljárások alkalmazására, f) a közszolgáltatással összefüggő fejlesztések elvégzésére, g) a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenységek belső ellenőrzésének rendjére, h) a fogyasztói érdekek érvényesülésének és védelmének biztosítékaira és módszereire, i) a közszolgáltatás finanszírozásának feltételeire, módjára és a közszolgáltatás díjának meghatározására, valamint beszedésének módjára, j) az ügyfélszolgálati és tájékoztatási, valamint a nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer működtetésére vonatkozó javaslatot. A közszolgáltatási szerződés 10. § (1) A közszolgáltatási szerződést a közbeszerzési eljárás nyertesével az önkormányzat képviselő-testülete köti meg. (2) Ha az önkormányzat képviselő-testülete több ajánlattevő közös ajánlatát nyilvánította nyertesnek, a közszolgáltatási szerződést a képviselő-testület a közös ajánlatot benyújtó több ajánlattevő képviseletében az 5. § szerint eljáró vállalkozással köti meg a közös ajánlatot benyújtó felekre is kiterjedő hatállyal. 11. § (1) A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében - a felhívásban és a dokumentációban szereplő feltételeknek és kötelezéseknek, valamint a közszolgáltató ajánlatának megfelelően - az önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatok szabályozásáról gondoskodjon. (2) A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell a közszolgáltatás megnevezését, minőségi ismérveit, a teljesítésének területi kiterjedését, a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint annak rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését. (3) A közszolgáltatási szerződés nyilvános. 12. § (1) A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni a) a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását; b) a közszolgáltatás meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítését; c) a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítását, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazását; d) a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzését;
e) a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék ártalmatlanítására az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt helyek és létesítmények igénybevételét; f) a közszolgáltató által alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól az önkormányzat képviselő-testületének történő legalább évenkénti egyszeri tájékoztatást; g) a közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítését és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetését; h) a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetését; i) a fogyasztói kifogások és észrevételek elintézési rendjének megállapítását. (2) A közszolgáltatási szerződésben az önkormányzat kötelességeként kell meghatározni a) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatását, a Hgt. 23. §-ának g) pontjára tekintettel; b) a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolásának elősegítését; c) a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítését; d) a települési igények kielégítésére alkalmas hulladék gyűjtésére, kezelésére, ártalmatlanítására szolgáló helyek és létesítmények kijelölését; e) a közszolgáltató kizárólagos közszolgáltatási jogának biztosítását a 3. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjaiban foglaltakra figyelemmel. 13. § (1) A közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a közszolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit. (2) Az önkormányzatnak a közszolgáltatás finanszírozásában vállalt kötelezettsége esetén a közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a kötelezettség teljesítésének feltételeit és biztosítékait. (3) A közszolgáltatási szerződés tartalmazza a közszolgáltatás díjának megállapítására és beszedésére vonatkozó módszer leírását, a díjnak a szerződés megkötésekor érvényesíthető legmagasabb mértékét és a díj megváltoztatása érdekében alkalmazandó eljárást. (4) A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell az igazolt díjhátralék kiegyenlítésére vonatkozó eljárást. 14. § A közszolgáltatási szerződés tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére közreműködőt vagy teljesítési segédet vehet igénybe, figyelemmel a ">Kbt. 304 § (2) bekezdésében foglaltakra is. A közszolgáltató közreműködőért vagy teljesítési segédért való felelőssége a közszolgáltatási szerződésben nem korlátozható. 15. § (1) A felek csak akkor módosíthatják a közszolgáltatási szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges vagy jogos érdekét sérti. (2) Ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az valamelyik szerződő fél lényeges és jogos érdekeit sérti, a szerződő felek egybehangzó akarattal a szerződést módosíthatják. 16. § (1) A közszolgáltatási szerződés megszűnik a) a benne meghatározott időtartam lejártával; b) a közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével; c) elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg; d) felmondással. (2) A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződéstől a teljesítés megkezdéséig elállhat, azt követően a szerződést felmondhatja, ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti. (3) Az önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a) a közszolgáltató - közszolgáltatás ellátása során - a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat
vagy hatósági előírásokat súlyosan megsértette, és a jogsértés tényét bíróság vagy hatóság jogerősen megállapította; b) a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette. (4) Ha az önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatási szerződést az 5. § szerint kijelölt közszolgáltatóval szemben mondja fel, a felmondás hatálya kiterjed a közszolgáltatóval közös ajánlatot benyújtó valamennyi vállalkozásra. (5) A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését. (6) A közszolgáltatási szerződés felmondási ideje legalább 6 hónap. Záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet szabályait a rendelet hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 00. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
