2000. évi CXIII. törvény. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról ELSŐ RÉSZ. I

-1-

2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1. § 2. § 3. § (1) (2) 4. § 5. § (1) (2) 6. § 7. § 8. § 9. § 10. § (1) (2) (3) 11. § 12. § 13. § (1) (2) (3) 14. § 15. § 16. § 17. § 18. § 19. § 20. § 21. § (1) (2) (3) 22. § 23. § (1) (2) 24. § 25. § (1) (2) (3)

-2(4) (5) 26. § (1) (2) 27. § (1) (2) 28. § (1) (2) 29. § (1) (2) 30. §

II. Fejezet A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 31. § 32. § (1) (2) 33. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) 34. § (1) (2) 35. § 36. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) 37. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

-338. § (1) (2) (3) (4) 39. § 40. § 41. § (1) (2) 42. § 43. § (1) (2) 44. § (1) (2) (3) (4) 45. § 46. § (1) (2) 47. § (1) (2) 48. § 49. § 50. § 51. § (1) (2) (3) 52. § 53. § 54. § 55. § 56. § 57. §

III. Fejezet Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása 58. § 59. § 60. § 61. § 62. § (1) (2) 63. § 64. § 65. § (1) (2) 66. § 67. § 68. § 69. § (1) (2) 70. § 71. §

-472. § 73. § 74. § 75. § 76. § 77. § (1) (2) 78. §

IV. Fejezet A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása 79. § (1) (2) (3) 80. § (1) (2) (3) (4) 81. § 82. § 83. § (1) (2) 84. § 85. § 86. § 87. § 88. § (1) (2) (3) 89. § (1) (2) 90. § 91. § (1) (2) 92. § 93. § (1) (2) (3) 94. § 95. § (1) (2) (3) (4) 96. § 97. § (1) (2) (3) (4) 98. § (1) (2) (3)

-5(4) (5) 99. § 100. § 101. § 102. § 103. § 104. § 105. § (1) (2) 106. § (1) (2) 107. § (1) (2) (3) 108. § 109. § (1) (2) 110. § 111. § 112. § 113. § (1) (2) 114. § (1) (2) (3) 115. § (1) (2) (3) 116. § (1) (2) 117. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) 118. § 119. § (1) (2) 120. § 121. § (1) (2) 122. § 123. § 124. § 125. §

V. Fejezet Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 126. §

-6127. § 128. § 129. § 130. § 131. § 132. § 133. § 134. § 135. § (1) (2) (3) 136. § 137. § 138. § 139. § 140. § 141. § 142. § (1) (2)

VI. Fejezet A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 143. § 144. § 145. § 146. § (1) (2)

VII. Fejezet A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 147. § 148. § (1) (2)

VIII. Fejezet A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 149. § (1) (2) 150. § 151. § 152. § 153. § (1) (2)

-7154. § (1) (2) 155. § 156. § 157. § (1) (2) (3) 158. § (1) (2) (3) 159. § 160. § (1) (2) 161. § (1) (2) 162. § 163. § 164. § 165. § 166. § (1) (2) (3) (4) 167. §

IX. Fejezet A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 168. § 169. § 170. § 171. § 172. § 173. § 174. § 175. § 176. § (1) (2) 177. § 178. § 179. § 180. § (1) (2) (3) 181. § 182. § 183. § 184. § 185. § 186. § 187. § 188. §

-8189. § 190. § 191. § 192. § 193. §

X. Fejezet Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 194. § 195. § 196. § 197. § 198. § 199. § 200. § 201. § 202. § 203. § 204. § 205. § 206. § 207. § 208. § 209. § 210. § 211. § (1) (2) 212. § 213. § 214. § 215. §

XI. Fejezet A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása 216. § (1) (2)

XII. Fejezet A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény módosítása 217. §

-9-

XIII. Fejezet A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítása 218. § 219. §

XIV. Fejezet Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása 220. § (1) (2) 221. § 222. § 223. § 224. § (1) (2) (3)

XV. Fejezet A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 225. § (1) (2) 226. § 227. § 228. § (1) (2) 229. § (1) (2)

XVI. Fejezet A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása 230. § (1) (2) (3)

XVII. Fejezet

- 10 -

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 231. § 232. § 233. § 234. § (1) (2) 235. § 236. § 237. § 238. § 239. § 240. § 241. § 242. §

MÁSODIK RÉSZ Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása 243. § 244. § 245. § 246. § 247. § 248. § 249. § 250. § (1) (2) 251. § 252. § 253. § 254. § 255. § 256. § 257. § 258. § 259. § 260. § 261. § 262. § 263. § 264. § 265. § (1) (2)

HARMADIK RÉSZ Vegyes rendelkezések

- 11 266. § (1) E törvény rendelkezései - a (2) bekezdésben, valamint a 267-287. §-ok rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével - 2001. január 1-jén lépnek hatályba. (2) E törvény 44. §-ának (4) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba. 267. § (1) E törvénynek az 1-30. §-ban foglalt rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel a 2001. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1., 2., 3., 5., 6., 10., 11. és 13. számú melléklete e törvény 1-8. számú mellékletével módosul, valamint hatályát veszti az Szja tv. 42. § (2) bekezdése, a 44. § (2) bekezdése, a 48. § (3) bekezdése, a 49/B. § (5) bekezdésének b) pontja, a 49/C. § (1) bekezdésének 2. mondata, a 63. § (3) bekezdésében az "annak előzetes igazolása alapján" szövegrész, a 67. § (7) bekezdése, a 78/A. § (6) bekezdésében az "- akkor, ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag a munkáltatójától származik -" szövegrész, a 3. számú melléklet I. fejezetének 16. pontja, a 11. számú melléklet I. fejezetének 18. pontja, valamint az 5. számú melléklet I. pont 1. alpontjában az "A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófőkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el." szövegrész. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. 21. §-ának (1) bekezdésében a "havi 3000 forinttal" szövegrész helyébe a "havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével," szövegrész, az Szja tv. 33/A. §-ának felvezető szövegében a "jövedelemből" szövegrész helyébe a "jövedelem után" szövegrész, az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdésében az "az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni," szövegrész helyébe a "húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni," szövegrész lép, az Szja tv. 46. §-a (5) bekezdésében az "az 1 millió forintot" szövegrész helyébe az "a jogosultsági határt" szövegrész, az Szja tv. 49. §-a (7) bekezdésében az "az 1 millió forintot" szövegrész helyébe az "a jogosultsági határt" szövegrész, az Szja tv. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "15 millió" szövegrész helyébe a "18 millió" szövegrész, az Szja tv. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "35" szövegrész helyébe a "40" szövegrész, (2) bekezdésének a) pontjában a "17" szövegrész helyébe a "25" szövegrész lép, továbbá az (5) bekezdése az "Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg." szövegrésszel egészül ki, valamint az Szja tv. 57/C. §-ának (1) bekezdésében az "a negyedévet követő hó 15. napjáig, ideértve az utolsó negyedévet is" szövegrész helyébe az "az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg" szövegrész lép, az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja a "továbbá a kifizető rendelkezése alapján támogatói adományból, illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az alapok közötti átsorolásból az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár fedezeti alapjának szolgáltatási számláján jóváírt összeg;" szövegrésszel egészül ki, az Szja tv. 78/A. § (4) bekezdésében az "1 millió 500 ezer" szövegrész helyébe a "2 millió" szövegrész lép, az Szja tv. 5. számú melléklet I. pont 1. alpontjában a "A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével." szövegrész helyébe az "A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével." szövegrész lép. (4) Az Szja tv.-nek az e törvény 5. §-ával módosított 11. § (3) bekezdés c) pontja, továbbá az e törvény 6. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés f)-g) pontja, az e törvény 9. §-ával megállapított 19. § (6) bekezdése, az e törvény 15. §-ával módosított 32. § (1) bekezdés a) pontja, az e törvény 26. §-ával módosított 50. § (1) bekezdés c) pontja, valamint az e törvény 1. számú mellékletének 2. pontjával módosított 1. számú melléklet 4.6. pontja, az e törvény 1. számú mellékletének 5. pontjával módosított 1. számú melléklet 6.1. pontja, az e törvény 1. számú mellékletének 6. pontjával megállapított 8.23. pontja, az e törvény 2. számú mellékletével módosított 2. számú mellékletének I. pont 6. alpontja, az e törvény 5. számú mellékletének 2. és 3. pontjával módosított 6. számú melléklet II. B) pontjának 12. és 27. alpontja, az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjával módosított 10. számú melléklet 1. pont 6. alpontja rendelkezését, valamint az Szja tv. 33/A. §-ának az e § (3) bekezdésével módosított rendelkezését, továbbá az Szja tv. 53. §-a (5) bekezdésének az e § (3) bekezdésével kiegészített rendelkezését, az e törvény az Szja tv. 78/A. §-a (6) bekezdésének az e § (2) bekezdésével módosított rendelkezését a 2000. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell. (5)-(6) (7)

- 12 (8) A (7) bekezdés rendelkezését a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (9) (10) 268. § (1) E törvénynek a 31-57. §-ban és a 269. §-ban foglalt rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdés, valamint a 266. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel - első ízben a 2001. évi adóalap megállapítására és a 2001. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-ának 1., 5. és a 10/a. pontja, a Tao. 4. §-a 22. pontjának c) alpontja, a Tao. 4. §-ának 29. pontja, a Tao. 6. §-ának (3) bekezdése, a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének f) és s) pontja, a Tao. 7. §-ának (2) és (4) bekezdése, a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének c), k) és l) pontja, a Tao. 8. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 11. §-a, a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 14/A. §-a, a Tao. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a Tao. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének a), b) és g) pontja, a Tao. 16. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja, a Tao. 16. §-ának (4) bekezdése, a Tao. 18. §-ának (5) bekezdése, a Tao. 25. §-a, a Tao. 26. §-ának (4) és (9) bekezdése, a Tao. 27. §-ának (3)-(4), (8)-(9) bekezdése, a Tao. 29/A. §-ának (2)-(8) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 9. és 12. pontja. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a Tao. 4. §-ának 8. pontjában a "számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási" szövegrész helyébe a "bekerülési" szövegrész, b) a Tao. 4. §-ának 24/a. pontjában és a Tao. 20. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az "az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet" szövegrész helyébe "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete" szövegrész, c) a Tao. 4. §-a 33. pontjának e) alpontjában a "más külföldi vagy belföldi személy" szövegrész, a pont f) alpontjában a "belföldi vagy külföldi személy" szövegrész és a pont g/2. alpontjában a "belföldi személy" szövegrész helyébe egyaránt a "más személy" szövegrész, d) a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "17. és 29. §-ban" szövegrész helyébe a "17. §-ban és a VII. fejezetben" szövegrész, a Tao. 9. §-ának (4) bekezdésében az "a 18., a 28. és a 29. §-ok" szövegrész helyébe "a 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet" szövegrész, e) a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a "2 ezreléke" szövegrész helyébe az "1 százaléka" szövegrész, f) a Tao. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "termék" szövegrész helyébe az "eszköz" szövegrész, a Tao. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "terméknek" szövegrész helyébe az "eszköznek" szövegrész, g) a Tao. 28. §-ának (4) bekezdésében a "közvetlenül hozzá nem rendelhető költségeket," szövegrész helyébe a "közvetlenül hozzá nem rendelhető költségeket, ráfordításokat," szövegrész, h) a Tao. 30. §-ának (3) bekezdésében a "4. § 11. a) pontjában" szövegrész helyébe a "4. § 11. pontjában" szövegrész, i) a Tao. 1. számú melléklete 7. pontjában a "10" szövegrész helyébe az "5" szövegrész lép. (4) A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság a 2000. évről készített bevallásában nem alkalmazza a Tao. 16. §-ának (1) bekezdését. (5) 2003. január 1-jével a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének h) és k) pontja, valamint a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja hatályát veszti. 269. § A Tao. 1., 2., 3. és 5. számú melléklete e törvény 9-12. számú mellékletei szerint módosul. 270. § (1) Az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfat.)-nak e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog 2000. december 31. napját követően keletkezik. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfat. 12. §-ának az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya szolgálati járműveinek, légi járműveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenőanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékértékesítésre vonatkozó j) pontjának jelölése k) pontra változik, az Áfat. 13. § (1) bekezdés 4. pontjában "a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény" szövegrész helyébe "a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény" szövegrész, az Áfat. 15. § (5) bekezdésének i) pontjában az "a)-g) pontokban" szövegrész helyébe az "a)-h) pontokban" szövegrész, az Áfat. 36. § (4) bekezdésében a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés" szövegrész, az Áfat. 71. § (10) bekezdésében a "(8) bekezdés" szövegrész helyébe a "(9) bekezdés" szövegrész lép. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfat. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "vámkezelési díj" szövegrész, az 1. számú melléklet I. részének 42. pont alatti "pl. textilpelenka" szövegrész, az 1. számú melléklet I. részének 92. pontja, továbbá az 1. számú melléklet II. részének 43. pontja hatályát veszti.

- 13 (4) Az Áfat. 1., 2. és 4. számú melléklete e törvény 13., 14. és 15. számú melléklete szerint módosul. (5) Az Áfat.-nak e törvény 64. §-ával megállapított 16. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezését az e törvény kihirdetése után átengedett koncessziós jog esetén kell alkalmazni. Az Áfat.-nak e törvény 64. §-ával megállapított 16. § (10) bekezdése alkalmazandó az e törvény kihirdetése előtt átengedett koncessziós jog ellenértékének az e törvény kihirdetése után esedékes részleteire is - feltéve, hogy e törvény kihirdetéséig az e törvény kihirdetése után esedékes részleteket is magában foglaló ellenértékre eső adókötelezettséget pénzügyileg nem teljesítették -, valamint az ellenértéknek e törvény kihirdetése előtt esedékes részleteire is, ez utóbbi esetben akkor, ha az arra vonatkozó adókötelezettséget pénzügyileg nem teljesítették. (6) Az Áfat.-nak e törvény 65. §-ának (2) bekezdésével megállapított 33. § (4) bekezdésében, az e törvény 68. §ával megállapított 38. § (2) bekezdésének utolsó mondatában, az e törvény 69. §-ának (2) bekezdésével megállapított 43. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba azzal, hogy előírásaikat 1995. január 1-jétől kell alkalmazni. (7) Az Áfat.-nak e törvény 77. §-ával megállapított 72. §-ának (2) bekezdése e törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy az utólagos visszatérítés az 1999. december 31. után beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás esetén vehető igénybe. (8) Az Áfat. 12. §-ának l) pontjában az ISPA és a SAPARD program keretében történő termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó rendelkezést először az ISPA, illetve a SAPARD előcsatlakozási programról szóló megállapodásnak a Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napjától kell alkalmazni. 271. § (1)-(4) (5) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 16. számú mellékletében 12-17. sorszám alatt megjelölt terméket 2001. január 1-je, illetve 2002. január 1-je előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a belföldi előállító, illetve az importáló az e törvény 16. számú mellékletében 12-17. sorszám alatt megjelölt terméket nem adóraktárban készletezi, és azokat 2001. január 1-jétől, illetve 2002. január 1-jétől kezdődően értékesíti, köteles a 2000. év december hónap 31., illetve 2001. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (6) bekezdésben meghatározott összeggel növelni. (6) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek a) egyik tényezője a terméknek a 2001. január 1-jei, illetve 2002. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében; b) másik tényezője a termékre az e törvény 16. számú mellékletével előírt, a 2001. év január hónap 1. napján, illetve 2002. év január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, valamint a 2000. év december hónap 31. napján, illetve 2001. december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként az e törvény 16. számú mellékletének a), illetve b) pontjában meghatározott összeg. 272. § 273. § 274. § 275. § 276. § A 272-275. §-ok e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. 277. § (1) E törvény 80., 81., 82., 103., 104., 106., 107., 108., 114. §-a, a Jöt. 72. §-a (13) és (19) bekezdésének e törvény 117. §-a (3) és (7) bekezdésével megállapított rendelkezése, e törvény 120., 122. és 124. §-a e törvény kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A Jöt. 7. §-a 1. pontjának az 1999. évi XCIX. törvény 22. §-a (1) bekezdésében megállapított, a 2000. évi XXXII. törvény 98. §-ának (11) bekezdésével módosított j) alpontja jelzése k) jelzésre változik. (3) A Jöt. 47. §-a (2) bekezdésének d) pontja e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, és a Jöt. 54/B. § (2) bekezdésének b) pontjában "az egyéb borra literenként 20 forint" szövegrész helyébe "az egyéb borra literenként 80 forint" szövegrész, valamint a Jöt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontjában "(a továbbiakban az a)-d) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék)" szövegrész helyébe "(a továbbiakban az a)-e) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék)" szövegrész lép. (4) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) rendelkezéseit kell alkalmazni a 2000. augusztus 1-jét megelőzően fogyasztási adóval növelt áron beszerzett szőlőbor fogyasztási adójának a Fat. 11. § (1) bekezdése szerinti levonására, illetve visszaigénylésére abban az esetben is, ha a fogyasztási adó levonhatóságának vagy visszaigénylésének a Fat. 11. § (3) bekezdése szerinti esedékessége 2000. július 31-ét követő időpontra esik. (5) E § (4) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezését 2000. augusztus 1-jétől alkalmazni kell. (6)

- 14 (7) (8) Az 1997. évi CXXI. törvény 2000. december 31-ig hatályos rendelkezései szerinti állami ellenőrzőjeggyel ellátott, 2000. december 31-én készleten lévő borpárlatot az alkoholtermék adóraktár engedélyese zárjegy felhelyezése mellett bocsáthatja szabadforgalomba. (9) Az alkoholtermék adóraktári engedélyeket a Jöt. e törvény 97. §-ával módosított 49. §-a (1) bekezdése a) pontjának rendelkezésével összefüggésben 2001. január 1-jei dátummal a vámhatóság hivatalból módosítja. A szeszüzem adóraktárból a 2001. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott gyümölcspálinka és borpárlat készlet az adóraktári engedély módosítását követően is kitárolható. (10)-(11) 278. § E törvény 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) módosító rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 3. §-ának (4) bekezdéséből a "- az e törvény mellékletének (a továbbiakban: melléklet) XVIII. címében említett kivételekkel -" szövegrész, a 4. § (2) bekezdése, a 33. § (2) bekezdés 14. pontjából a "kivéve az erkölcsi bizonyítvány kiadását" szövegrész hatályát veszti. 279. § Az Itv. melléklete e törvény 17. számú mellékletének megfelelően módosul. 280. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében szereplő "évben" szövegrész, valamint a "naptári évben" szövegrész "adóévben" szövegrészre változik, a 37. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő "3 hónapot" szövegrészek "6 hónapot" szövegrészekre változnak, a 39. § (1) bekezdésében szereplő "az alvállalkozói teljesítések" szövegrész "a közvetített szolgáltatások" szövegrészre változik, az 52. §-ának 8. pontja "azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel" szövegrésszel egészül ki, továbbá az 52. § 39. pontja hatályát veszti. A Htv. mellékletének első mondatában "A 39. § (1) bekezdése szerinti adóalap" szövegrész helyébe "A helyi iparűzési adó alapjának" szövegrész lép. 281. § (1) E törvény 149-242. §-okban foglalt rendelkezései 2001. január 1. napján lépnek hatályba azzal, hogy a 199. §-t 2001. július 1-jétől kell alkalmazni. Éves pénzügyi terv hiányában 2001. április 1. és május 31. között a pénztáraknak a hosszú távú pénzügyi terv alapján kell működniük. A 173. és a 176. §-t 2002. január 1-jétől, a 175. §t pedig 2002. július 1-jétől kell alkalmazni, a 281. § (9) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) 1. az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a k) pontjának 1. alpontja az "adóalapként meghatározott értéke" után kiegészül "- ide nem értve az Szja tv. 69. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás -,", 2. alpontja kiegészül a "..., illetőleg szerződésben meghatározott díj" szövegrésszel, r) pontjának 1. alpontjában a 46. §-ra hivatkozás a § után kiegészül a "(1)-" szövegrésszel; 5. §-a (1) bekezdésének a) alpontja a zárójeles rész előtt kiegészül "a fegyveres erők szerződéses állományú tagja" szövegrésszel; 5. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő "h) az egyházi személy, a szerzetesrend tagja" szövegrésszel; 46. §-ának (2) bekezdése a "társadalombiztosítási azonosító jelét," szövegrész után kiegészül a "magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot," szövegrésszel; 47. §-a (1) bekezdésében a "tárgyévet követő hó február 20." szövegrész helyébe a "tárgyévet követő év március 31. - egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. -" szövegrész lép; 41. §-a (4)-(5) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében az "Állami Pénztárfelügyelet" helyébe a "PSZÁF" megjelölés lép; 2. az 1998. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának bb) alpontjában a gondolatjeles rész helyébe a "különösen az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás -," szövegrész lép, 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja kiegészül "a fegyveres erők szerződéses állományának jogviszonya," szövegrésszel; 8. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata a "köteles" után kiegészül "a naptári évet követő adóbevallásban feltüntetni és az adó megfizetésére előírt határnapig" szövegrésszel, 11. §-a (1) bekezdése a "követő hónap" után kiegészül "- az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hónap -" szövegrésszel; 3. az 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (3) bekezdésében "Az (1) bekezdés," helyébe a "A 6. §," szövegrész, 49. §-ában az "OEP" helyébe a "a Pénzügyminisztérium" jelölés lép; 4. az 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 2. §-a (3) bekezdésében a "vagyonkezelési" szövegrész után kiegészül az "és letétkezelési" szövegrésszel, 4. §-a (2) bekezdésének x) pontja kiegészül a "továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató" szövegrésszel, 28. §-ának c) pontjában a "180 havi" szövegrész "180 hónap időtartamra" szövegre változik, 37. §-a (1) bekezdésének második mondatában a beszámoló közgyűlés elé terjesztésének és elfogadásának 90 napos határideje 150 napra változik, 70. §-ának (8) bekezdésében a "150" jelölés "180"-ra változik, a 89. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a "történő" kifejezés után kiegészül a "garanciális" szövegrésszel;

- 15 5. az 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40. §-ának (2) bekezdésében a "90" jelölés "150"-re változik; 6. az 1991. évi IL. törvény 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az "egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék" szövegrész után kiegészül az "(ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is)" szövegrésszel, 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja a "társadalombiztosítási tartozások" szövegrész után kiegészül az "és a magánnyugdíjpénztári tagdíj tartozások,", 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja "az egészségügyi hozzájárulást" szövegrész után kiegészül az "..., illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat" szövegrésszel, 57. §-a (2) bekezdésének c) pontja az "adó- és járulékfizetési" szövegrész után kiegészül az "(ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is)" szövegrésszel; 7. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. §-ának (1) bekezdésében a "fővárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP)" szövegrész helyébe a "Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH), a fővárosban a Pest Megyei TÁH" szövegrész, "az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)" szövegrész helyébe "a pénzügyminiszter" szövegrész lép, a 23/B. §-a (1)-(2), 23/D. §-a (3), 23/E. §-a (1) és (7), 23/F. §-a (1)-(2) bekezdésében a "MEP" megjelölés helyébe a "TÁH" megjelölés lép; 8. az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja kiegészül a "továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét," szövegrésszel; 9. az 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja kiegészül az "és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket" szövegrésszel, 39. §-a (4) bekezdésében a "pénzbeli ellátást" szövegrész helyébe az "ellátást" szövegrész lép, 42/A. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a "felsőfokú" szövegrész helyébe a "közép- vagy felsőfokú" szövegrész lép, 48. §-a (1) bekezdésében a "járulékot fizetett" szövegrész helyébe a "járulékfizetésre kötelezett volt" szövegrész lép, (6) bekezdésének b) pontjában a hivatkozás (2) bekezdésről (2)(3) bekezdésre változik; b) hatályát veszti 1. a Tbj. 11. §-ának d) pontja; 16. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a "gyermekgondozási díj" szövegrész; 24. §ának (4) bekezdésében "a (3) bekezdés alkalmazása során" szövegrész; 34. §-a (9) bekezdéséből "a nyugdíjbiztosítás és", valamint a "nyugdíjbiztosítási és" szövegrész; 35. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata, 51. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata; 52. §-ának (5) bekezdése; 2. a Tbj. módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 6. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 22. §-a (6) bekezdésének utolsó előtti mondata; 3. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról rendelkező 1999. évi XCIX. törvény 97. §-a, 100. §-ának (1) bekezdése; 4. az Eb.tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "gyermekgondozási segély" szövegrész, 42/A. §-ának (3) bekezdése, 63. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata; 5. az Eho. 6. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontjában "..., a 3. §-ban meghatározott" szövegrész; 6. az Mpt. 53. §-a (3) bekezdésének b) pontjába "a vagy természetes személyek" szövegrész, az 53. §-a (3) bekezdésének h) pontja, az Mpt. 59. §-a (3) bekezdésének b) és e) pontja, 60. §-a (3) bekezdésének b) és e) pontjai, 61. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 62. §-a (6) bekezdésének második mondata, 84. §-ának (3) bekezdésében "az Alap útján vagy" szövegrész, 88. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a 93. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 123. § (4) bekezdésének a) és c) pontja; 7. az Öpt. 42. §-a előtti alcím, 70. §-a; 8. a Cst. 44. §-ának (3) bekezdése, 45. §-a (1) bekezdésében az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az", (3) bekezdésében az "OEP és az" szövegrész; 9. (3) A foglalkoztató a törvényes határidőn belül e törvény hatálybalépését követően is köteles az egészségbiztosítási járulékot a biztosítottnak 15 napon belül visszafizetni, ha a túlfizetés a 2000. december 31-ig hatályos rendelkezések megsértésével keletkezett. (4) Az e törvényben előírt csökkentett mértékű járulékokat a 2001. január 1-jétől, illetőleg 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek esetén első ízben 2001., illetve 2002. február hónapban kell megfizetni. (5) A 2000. december 31-ét megelőzően benyújtott és a törvény hatálybalépéséig el nem bírált családtámogatási és fogyatékossági támogatási ügyek átadás-átvételének feltételeit, valamint az igényt elbíráló szervek hatáskör átadásából adódó végrehajtási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (6) Ahol jogszabály Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatot (TÁKISZ) említ, azon Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH), ahol Állami Pénztárfelügyeletet (Pénztárfelügyelet) említ, azon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (Felügyelet) kell érteni.

- 16 (7) E törvény 233-234., 236-237. és 239. §-ának rendelkezéseit a 2000. december 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség, illetőleg ellátásra való jogosultság esetén kell alkalmazni. (8) E törvény 241. §-a szerinti kamatot a 2000. december 31-ét követően kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatban, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyásban megállapított összeg után kell felszámítani. (9) A 230. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kötelező legkisebb munkabér mértékének megállapításához szükséges egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidő 2000. évben november hó 25. napja. 282. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 13. § (2) bekezdésének első mondatából az "és vevő" szövegrész, 32. §-ának (10) bekezdése, az 54. § (3) bekezdésének második mondata, 70. §-ának (5) bekezdéséből "a magánszemélyek jövedelemadójára előírt" szövegrész, 80. §-ának (5) bekezdése, a 80/A. §-a (2) bekezdésének második mondatából, "ha az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, 250 ezer forint" szövegrész, a 2. számú mellékletének I. Határidők 2. Az általános forgalmi adó b) pontjából "..., az évente bevallásra kötelezett adózó a negyedévenkénti vagy a havonkénti elszámolás és bevallás" szövegrész hatályát veszti. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 4. §-ának (2) bekezdésében a "csak törvénnyel" szövegrész helyébe "a törvénnyel, kormányrendelettel" szövegrész, a 23. § (3) bekezdésének e) pontjában a "forintról devizára, illetve devizáról forintra" szövegrész helyébe a "forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra" szövegrész, a 23. §-ának (5) bekezdésében a "naptári év" szövegrészek helyébe "adóév" szövegrészek, a 28. §-ának (3) bekezdésében "a helyi adó" szövegrész helyébe "az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó" szövegrész, a 35. § (9) bekezdésének utolsó mondatában az "osztalékadót" szövegrész helyébe az "osztalék-, társasági adót" szövegrész, az 53. §-ának (1) bekezdésében a "fővárosi, megyei" szövegrész helyébe "területi" szövegrész, a 74/B. §-ának (1) bekezdésében a "20 napra" szövegrész helyébe "20 nyitvatartási napra" szövegrész, a "12 napra" szövegrész helyébe "12 nyitvatartási napra" szövegrész, a "60 nap" szövegrész helyébe "60 nyitvatartási nap" szövegrész, az 5. számú melléklet 6. pontjában a "naptári évenként" szövegrész helyébe "adóévenként" szövegrész, a "naptári évben" szövegrész helyébe "adóévben" szövegrész, a 7. számú melléklet 4. pontjában a "naptári éven" szövegrész helyébe "adóéven" szövegrész lép. (3) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a 2000. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes jogkövetkezményt határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható. (4) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, adólevonási, bizonylatkiállítási és - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - adatszolgáltatási kötelezettségét a 2000. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. (5) Az Art. 3. számú mellékletének e törvény 20. számú mellékletével módosított A) 4. és C) pontjait első ízben a 2000. évről teljesítendő adatszolgáltatás során kell alkalmazni. (6) Az Art. e törvény 21. számú mellékletével módosított 5. számú mellékletének 7. és 9. pontja a 2000. évben teljesített kifizetések tekintetében is alkalmazható. A naptári évtől eltérő üzleti évre 2001-ben áttérő adózó a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját 2000. december 31-ig jelentheti be az adóhatósághoz. E bekezdés második mondata e törvény kihirdetésének napján lép hatályba. 283. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 1., 2., 3. és 5. számú melléklete e törvény 18-21. számú mellékleteinek megfelelően módosul és az Art. kiegészül az e törvény 22. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel. 284. § 285-286. § 287. § (1) (2) Az (1) bekezdés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3. 4. 5. 6.

- 17 -

2. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3.

3. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3.

4. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3. 4.

5. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3.

6. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2.

7. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3-4. 5. 6. 7. 8.

8. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 9. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3. 4.

10. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez

- 18 -

11. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 12. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 13. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 14. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 15. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 16. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez "Az e törvény 271. §-a szerint a fizetendő általános forgalmi adót növelő összeg

Sorszá m 1-11. 12. 13.

14.

15. 16. 17.

A termék megnevezése

a Jöt. 42. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermékek - a 13. sorszám alatti alkoholtermékek kivételével a 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka a Jöt. 52. § szerinti sör

a Jöt. 55. § szerinti pezsgő a Jöt. 58. § (2) bekezdése szerinti habzó köztes alkoholtermék a Jöt. 58. § (3) bekezdése szerinti nem habzó köztes alkoholtermék

A fizetendő adó összege 2001-ben

A fizetendő adó összege 2002-ben

a)

b)

90 Ft/hlf

80 Ft/hlf

125 Ft/hlf

140 Ft/hlf

17 Ft/ Ballingfok/ hl 4,30 Ft/l 11,60 Ft/l

14 Ft/ Ballingfok/ hl 3,80 Ft/l 12,40 Ft/l

8,80 Ft/l

8,50 Ft/l"

17. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2. 3.

18. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez

c)

- 19 -

19. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 20. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2.

21. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez 1. 2.

22. számú melléklet a 2000. évi CXIII. törvényhez

- 20 -

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPELVEK 1. § (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. (3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket. (6) Az adót - egyes kivételekkel - naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. § (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. (2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi

- 21 önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni. (3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz. 1997/23. APEH iránymutatás A jövedéki tevékenység miatti kettős könyvvitel-vezetési kötelezettség független a vállalkozás formájától (4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). (5) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (6) A jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján külföldön is adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét - a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével - e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó előírásokat (kivéve a bevétel összegének meghatározását) nem lehet alkalmazni. (7) A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket a magánszemély a cégautó adóra, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja.

III. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 1. Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is. 2. Belföldi illetőségű magánszemély: a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), valamint a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és hontalan, továbbá az a természetes személy, aki a) kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; b) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik; c) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg. 3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy. 4. Jövedelemszerzés helye: a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam; b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;

- 22 c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az ingatlan fekvése szerinti állam; d) nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység végzésének szokásos helye (az állandó munkavégzési hely) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenységnél a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély a munkáltatóval (a munkaadóval) annak belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld; e) közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam; f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető); g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a tevékenység végzésének helye szerinti állam; h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam; m) az a)-l) alpontban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam. 5. Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. 6. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. 7. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. 8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége. 9. Szokásos piaci érték: az ügylet időpontjában vagy az időpontot magában foglaló időszakban a következő módszerek valamelyikével megállapított (az általános forgalmi adót is tartalmazó) ár: a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

- 23 b) viszonteladási árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci értéket az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni; d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci érték az a)-c) pontokban foglaltak szerint nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelő. 1998/153. APEH iránymutatás üzletrész vásárlása "áron alul" 1999/32. APEH iránymutatás helyesbítés 10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkábajárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. 2002/18. APEH iránymutatás a reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseiről. 11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. 12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. 1996/192. APEH iránymutatás Külföldi kiküldetés időtartama 1996/184. APEH iránymutatás A külföldi kiküldetésért kapott összeg adókötelezettsége 13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés. 1997/243. APEH iránymutatás A magánorvosi és egyéb magánegészségügyi és szociális magántevékenység adóügyi minősülése 14. Munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. 2000/134. APEH iránymutatás jogviszonyáról

egyes gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített

2000/28. APEH iránymutatás egyes gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített jogviszonyáról 1997/148. APEH iránymutatás A bt. beltag munkaviszonya 15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás. 16. Költségtérítés: az a bevétel, amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás

- 24 megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. 17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is 2002/87. APEH iránymutatás a gyógyszerész egyéni vállalkozók a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, egyéni vállalkozó orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat; b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély; c) az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő; d) a közjegyző; e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó. APEH közlemény a foglalkoztatók (kifizetők) körében bekövetkezett változásokról, különös figyelemmel a végrehajtói irodára, illetve azok tagjaira 18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, kizárólag e tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett. b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza ba) a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait, kamarai nyilvántartási számát; bb) a választott adózási módot; bc) bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. 1997/89. APEH iránymutatás Saját gazdaság fogalma c) vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. 1997/282. APEH iránymutatás Bérhízlalás esetén a kihelyezett állat értéke a bevételnek része 2000/135. APEH iránymutatás őstermelői igazolvány az értékesítési betétlappal együtt érvényes 19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg, továbbá - az őstermelői tevékenység tekintetében - az a magánszemély, aki az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, feltéve mindkét esetben, hogy az őstermelői tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg. 20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály

- 25 szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a műszaki szakértő által megállapított mérték. 1997/95. APEH iránymutatás Az üzemanyag fogyasztási norma megállapítására alkalmas szakértők köre 1997/54. APEH iránymutatás Különleges gépjárművek üzemanyag normája 21. Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélkülijáradék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, pályakezdők munkanélküli segélye; e) a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; f) a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot. 22. Munkaviszonyból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett és igazolt bevételből. 1999/126. APEH iránymutatás származó jövedelemnek minősül

munkáltató által a munkavállalónak adott juttatás munkaviszonyból

23. Nyugdíj: 2002/23. APEH iránymutatás a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély (előnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj; b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások; c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék; d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék); e) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj; f) a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

- 26 g) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; h) az egyházi nyugdíjalapok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyugdíjalap által az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja, vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás; i) a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék; j) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka; k) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel. 24. 25. Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot is. 26. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. E pont alkalmazásában jogszabály alatt törvényt, kormányrendeletet és a népjóléti miniszter rendeletét kell érteni. 2001/69. APEH iránymutatás életjáradéki szerződés alapján szerzett lakás 27. 28. 29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 31. Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. 32. Értéknövelő beruházás: az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli. 1998/155. APEH iránymutatás lakásszövetkezeti osztatlan közös tulajdon beruházási költségeinek igazolása 33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet. 34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. 35. Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy természetbeni formában, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás. 1996/13. APEH iránymutatás Alkalmazottak hozzátartozói részére fizetett pénzügyi támogatás 36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani. 37. A fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja. 38. Egyenruha: a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben előírt hivatalos öltözet. 39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény ilyenként meghatároz.

- 27 40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít. 41. APEH: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. 42. Adóhatóság: az APEH területileg illetékes szervezete. 43. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően a) legalább 6 hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni. 44. Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör. 45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. 2000/37. APEH iránymutatás a személygépkocsi fogalmának értelmezése 1997/24. APEH iránymutatás Cégautó - vagy nem? 46. Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is. 47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít. 48. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 49. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 50. Adóköteles biztosítási díj: a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját. 2000/8. APEH iránymutatás a svéd illetőségű alkalmazott javára kötött biztosítás díjának adókötelezettsége 51. Termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott földterület. 52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adóazonosító számát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

- 28 53. Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás. 54. Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. A 13. számú melléklet alkalmazásában a beruházás értékének az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig felmerült beruházási költséget képező kiadást kell tekinteni. 55. Falusi vendégfogadás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként, saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával folytatott, legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidő program szolgáltató tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is). Nem minősül falusi vendégfogadásnak az étkeztetés, az italmérés, a szabadidő program szolgáltatás, ha nem szállásadás (üdülés) keretében történik. 56. Falusi lakóház: a kiemelt gyógyhelynek, gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő községben, már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel. 57. Falusi vendégfogadás bevétele, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott magánszállásadás bevétele (beleértve a szállásadás keretében nyújtott étkeztetés, italmérés, szabadidő program szolgáltatás bevételét is): önálló tevékenységből származó olyan bevételek, amelyek a 4. § (4)-(5) bekezdése alkalmazásában részben sem minősülnek vagyontárgy hasznosításából származónak. 58. Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény. 59. Az értékpapír szokásos piaci értéke: a) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása; b) a tőzsdére bevezetett értékpapír esetében az a) pont rendelkezése alá nem tartozó ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam); c) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, tőzsdére be nem vezetett értékpapír esetében nem nyilvános ügyletben az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike; d) azon ügyletek esetében, amelyeknél az a)-c) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított olyan érték, amelyről az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek. 1998/153. APEH iránymutatás üzletrész vásárlása "áron alul" 1999/32. APEH iránymutatás helyesbítés 60. Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, ideértve azt is, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. 61. Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet rendelkezései szerint történő vásárlás. 62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott bevétel, feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében abban az intézményben történt, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban állt. 63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy b) különjárat formájában kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján. 2000/1. APEH iránymutatás a csoportos személyszállítás adómentessége

- 29 64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítót terhelő kötelezettség keretében juttatott vagyoni érték. 65. Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély. 66. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. 67. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. 68. Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. 69. 70. 71. Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás. 72. Adóterhet nem viselő járandóság: a) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; d) a szociális gondozói díj évi 48 ezer forintot meg nem haladó része; e) a tanulót, tanulószerződés alapján megillető, a szakképzéssel összefüggő, pénzbeli juttatásnak - a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény szerint - elszámolható része; f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás; 2002/88. APEH iránymutatás felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóinak szakmai gyakorlatára fizetett díjazás adókötelezettsége g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az e)-f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás; h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységével összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 ezer forintot meg nem haladó része; i) a hallgatói munkadíjnak a költségvetési törvényben az állami felsőoktatási intézményekben első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók egy főre megállapított hallgatói normatíva kétszeresét meg nem haladó része; j) a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély e tevékenységéből származó bevétele; k) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás; l) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem. 73. Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház. 74. Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.

- 30 -

IV. Fejezet A JÖVEDELEMRE ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jövedelem, bevétel, költség 4. § (1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. (2) Bevétel a magánszemély által az adóévben - akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizető által a magánszemély helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni értékű jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást. 1999/165. APEH iránymutatás tanulmányi költségek elszámolása tárgyában az AEÉ 1999. évi 3. szám 12/1999. APEH iránymutatás (1) bekezdésének kiegészítése 1999/12. APEH iránymutatás tanulmányi költségek elszámolása 1996/138. APEH iránymutatás Házastársi vagyontárgy használatából származó jövedelem (3) Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt. A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számla, egyszerűsített számla, illetőleg számlát helyettesítő okmány felel meg abban az esetben, ha a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója (a szolgáltatás teljesítője) bármely oknál fogva ezek adására kötelezett. 1998/154. APEH iránymutatás Internet használatával kapcsolatos költségek elszámolása (4) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is. (5) Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó és - a (4) bekezdésben említetteket kivéve - ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. 5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A nem pénzben kapott vagyoni érték esetén bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekinteni. Ha a nem pénzben kapott vagyoni értéket a magánszemély alacsony adókulcsú államban székhellyel vagy állandó lakóhellyel rendelkező személytől szerezte, köteles haladéktalanul megállapítani és bizonyítani annak szokásos piaci értékét. (2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. 2001/26. APEH iránymutatás külföldi értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereség

- 31 (3) Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, akkor azt a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. (5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, és ennek az adott külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor alkalmazhatja azt a forintra történő átszámításhoz. (6) 6. § (1) Ha e törvény valamely rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegének figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették. 2002/26. APEH iránymutatás az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó késedelmi kamat adókötelezettsége 1999/183. APEH iránymutatás a Munkaügyi Bíróságok által megítélt, késedelmesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem utáni kamat elbírálása a társadalombiztosítási joggyakorlatban

Bevételnek, illetőleg költségnek nem számító tételek 7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: 2002/79. APEH iránymutatás a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható bevétel pótlására kifizetett felelősségbiztosítási kártérítés adójogi megítélése a) a nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot, valamint azt a bevételt, amely e törvény 1. számú melléklete vagy más törvény előírása alapján adómentes; b) a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve ba) a vállalkozásban lévő vagyon kivonásával megszerzett bevételt is, ha ez a vagyon magánszemély adózott jövedelméből került befektetésre, bb) a magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a részére nyújtott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására, azzal, hogy nem tekinthető visszafizetésnek (visszajuttatásnak), ha a bevételt jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a kifizetés (juttatás) adóköteles jogcímen történt; c) a kapott hitelt, kölcsönt; d) a hitelt (kölcsönt) nyújtó magánszemélynél a nyújtott összeget meg nem haladóan visszafizetett összeget; 1997/150. APEH iránymutatás A részben visszatérített közműfejlesztési hozzájárulás adójogi minősítése e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy ezt korábban költségként nem érvényesítették; f) a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták; g) a kifizető által a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a kifizető részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a kifizető utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek; 2002/55. APEH iránymutatás külföldi magánszemélyek kiküldetésének, külszolgálatának lakhatási költsége

- 32 2002/18. APEH iránymutatás a reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseiről. 1998/111. APEH iránymutatás a munkába járással kapcsolatos költségtérítés adókötelezettsége 1997/244. APEH iránymutatás Pedagógusoknak szakirodalom vásárlásához nyújtott hozzájárulás adójogi minősítése 1997/90. APEH iránymutatás Munkáltató által átvállalt tandíj 1996/140. APEH iránymutatás PHARE segélyprogram keretében kifizetett jövedelemnek szja vonzata 1996/110. APEH iránymutatás Munkáltató által fizetett tandíj utáni szja h) a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást; i) azt az összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg; j) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg; k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet, valamint a magánnyugdíjpénztár tagja rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítésnek az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag egyéni számláján jóváírt összegét, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély tag munkáltatójának havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásából azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért; l) azt az összeget, amelyet a pedagógus a szakvizsgájához, továbbképzéséhez, átképzéséhez törvény alapján költségvetési támogatásból kap költségtérítésként, természetbeni juttatásként, ide nem értve azt az összeget, amelyet anyagi ösztönzés címén kap; m) azt a vagyoni értéket, amely után a személyi jövedelemadó fizetésére a kifizető kötelezett; n) a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból 2001/17. APEH iránymutatás energiamegtakarítást eredményező gazdaságos beruházásokhoz biztosított támogatások adójogi kezelése na) társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre, 2002/56. APEH iránymutatás támogatás

társasháznak jogszabály alapján nyújtott kamatmentes visszatérítendő

nb) magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére juttatott támogatást; o) az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásáért kapott ellenértéket; p) a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költségét, akkor is, ha azt nem a munkáltató viseli, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához

- 33 szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is; r) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is; s) a 69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott reprezentációt és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség; t) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a termőföld átruházásából származó bevételt, ha a termőföldet az adásvételi szerződés megkötésének a napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély a családi gazdasághoz tartozó földként vásárolja meg; e rendelkezést az adásvételi szerződés megkötésének a napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély nem veheti figyelembe a családi gazdasághoz tartozó termőföld átruházása esetében; u) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a hatálya alá tartozó személyt a művelődés, a kultúra, a tudomány területén ingyenesen megillető alapszolgáltatást és külön jogszabályban meghatározott további kedvezményt, az említett személyt külön jogszabály szerint megillető utazási kedvezményt és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a törvény rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni értéket. (2) Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában a) több munkáltató esetén munkáltatónak az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett munkáltató minősül, akkor is, ha egyébként a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie; b) a korlátot meghaladó, illetőleg az a munkáltatói hozzájárulás, amely nem az a) pontban említett kifizetőtől származik, a 69. § szerinti természetbeni juttatásnak minősül; c) ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. (3) Az (1) bekezdés t) pontjában meghatározottakat az eladó akkor alkalmazhatja, ha rendelkezik a vevő közjegyző által készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a családi gazdaság nyilvántartási számát. A vevő nyilatkozatát az eladó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg. 8. § (1) Nem számít költségnek - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - azon kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel. (2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel. (3) Bármely kiadás csak egyszeresen, egy alkalommal és - az e törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe költségként. 1999/77. APEH iránymutatás mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése

Az adókötelezettség keletkezése 9. § (1) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik. A tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megszűnése) nem érinti a tevékenység vagy a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett jövedelem adókötelezettségét.

- 34 (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg. (3) Az adókötelezettségnek nem feltétele, hogy a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák. (4) A magánszemély az adókötelezettségével összefüggő nyilvántartásait az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vezeti. Nyilvántartásait és az azokkal összefüggő bizonylatait - ha törvény ennél hosszabb időt nem állapít meg - az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

A jövedelem megszerzésének időpontja 10. § (1) A jövedelem megszerzésének időpontja - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájutott vagy az a rendelkezésére állt. A nem pénzbeli formában kapott bevételt a birtokbavétel napján, a jóváírt összeget a jóváírás napján kell a bevételhez hozzászámítani. Ha a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy postai úton küldi el, a jövedelmet az átutalás vagy a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély azt az adóbevallása benyújtásáig vagy az adóbevallást helyettesítő nyilatkozata megtételéig ténylegesen megkapta. A váltót a birtokbavétel napján szerzi meg a magánszemély. 2001/1. APEH iránymutatás a tőkeszámlán lévő értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereség adókötelezettsége (2) A kifizető által a magánszemély helyett vállalt azon kiadás, viselt költség, továbbá átvállalt vagy elengedett kötelezettség, amely e törvény alapján a magánszemélynél adóköteles, abban az adóévben számít bevételnek, amely év a vállalt (átvállalt) kiadás, a viselt költség bizonylatán a keltezésben szerepel, kötelezettség elengedése esetén az elengedés időpontja szerinti évben.

V. Fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Önadózás 11. § (1) A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján adóévenként megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti. (2) A magánszemély az adóévben megszerzett jövedelméből - kivéve, amely után a Harmadik részben meghatározottak szerint adózik - a VI. Fejezet rendelkezései szerint összevont adóalapot képez, és ez után jövedelemsávonként növekvő adómértékek szerint adózik. (3) A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles bevallani: a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; b) az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett; c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik; d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; e) a kamatból származó jövedelmet; f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta; g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;

- 35 h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet). (4) (5) A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt: a) olyan bevétel, amelyet a (3) bekezdés alapján nem köteles bevallani; b) adóterhet nem viselő járandóság; c) magánnyugdíjpénztár szolgáltatása, ha a kifizetőnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után e törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. (6) A magánszemély - az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha a) az adóévben egyéni vállalkozó volt; b) az adóévre fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; c) az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; d) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; e) az adóév utolsó napján befektetési adóhitel-állománya van vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles; f) az adóév első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik. (7) A magánszemély az adókötelezettségének a törvényben meghatározott esetekben a kifizető (munkáltató) közreműködésével tesz eleget.

Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás 12. § (1) A magánszemély a bevallást helyettesítő munkáltatói vagy ezzel egyenértékű elszámolás érdekében a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével nyilatkozatot tehet. A magánszemély e nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. (2) A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet: a) a munkáltatónak, vagy b) azon társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak, amellyel a nyilatkozattétel napján tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles. (3) A magánszemély által az adóévre tett, adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató, a kifizető - a magánszemély által az adóévben megszerzett összes olyan bevétel figyelembevételével, amelyet a magánszemély e nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani - a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti. (4) A magánszemély az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha a) az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani; b) az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak; c) a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani; d) a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagja az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani. (5) Nem zárja ki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételét, ha a) a magánszemély az adóévben - a (4) bekezdésben említett bevételek mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy b) az a) pontban említett bevételt az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető folyósította, ennek hiányában az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető rendelkezik a társadalombiztosítási szerv által a bevételről kiállított, részére megküldött igazolással vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás

- 36 rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek. (6) Nem zárja ki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételét, ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat kiegészítéseként - e törvény rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek. (7) A magánszemély - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot, ha a) az adóévben egyéni vállalkozó volt; b) az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (23. §) meghaladta, kivéve, ha az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat kiegészítéseként e törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett; c) az adóévben megszerzett bármely bevételéből a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg; d) az adóévre fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; e) az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles; f) az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; g) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; h) az adóév utolsó napján befektetési adóhitel-állománya van, vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles; i) az adóév első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik.

Adófizetés 13. § (1) A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évi jövedelem után levont vagy befizetett adóelőleg (adó) összege közötti különbséget az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni. Ha a naptári évi jövedelem után levont vagy befizetett adóelőleg (adó) összege a fizetendő adó összegét meghaladja, azt az adóhatóság visszatéríti, kivéve, ha a magánszemélynek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótartozása van, vagy az adóbevallásában úgy rendelkezik, hogy az összeg az adófolyószámláján maradjon. A 100 forintot el nem érő különbséget - a munkáltató által történő adómegállapítást kivéve - nem kell megfizetni és azt az adóhatóság nem téríti vissza. 1998/20. APEH iránymutatás a 100 forintot el nem érő adókülönbözet rendezése a magánszemélyek személyi jövedelemadójának munkáltatói elszámolása során (2) Az (1) bekezdésben meghatározott különbség megfizetésére az adóhatóság - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint - legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet. 14. § (1) Ha a kifizető az adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti. (2) Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és vonja le, akkor a jövedelem és az adó megállapításáért, levonásáért és befizetéséért az adólevonásra kötelezett kifizető a felelős, az adóhatóság - kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet - a magánszemélytől azt nem követelheti. (3) Amennyiben az adóhatóság a munkáltató adómegállapításával szemben adóhiányt állapít meg, az adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetnie. (4) Ha a magánszemély adótartozását a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerinti átvállalás/kezességvállalás alapján fizeti meg, a kifizető választhatja, hogy a magánszemély egyéb jövedelme helyett az átvállalt, megfizetett adó összege a 69. § szerinti természetbeni juttatásnak minősül. 15. § Ha az adóhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.

MÁSODIK RÉSZ AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA

- 37 -

VI. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP Az önálló tevékenységből származó jövedelem 16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a szabadfoglalkozású orvos, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el. 2001/58. APEH iránymutatás füstölt hús értékesítéséből származó bevétel nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek 1996/178. APEH iránymutatás Állatorvosi magángyakorlat adójogi minősítése (2) Az önálló tevékenységből származó bevételből - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem. 2001/58. APEH iránymutatás füstölt hús értékesítéséből származó bevétel nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek 1996/197. APEH iránymutatás A szolgálati találmány adókötelezettsége (3) Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is, a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja; b) amely - ha e törvény másként nem rendelkezik - ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. (4) Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek az egyéni vállalkozói tevékenysége során személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg (a továbbiakban: vállalkozói kivét) minősül, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. 2000/39. APEH iránymutatás a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem meghatározása 1999/51. APEH iránymutatás mezőgazdasági őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenység egymás mellett való egyidejű folytatása 1998/42. APEH iránymutatás használati jog átengedésének adókötelezettsége 1998/21. APEH iránymutatás az értékesítési láncban történő termékforgalmazás adókötelezettsége

- 38 1997/213. APEH iránymutatás Vadászati jog hasznosításából származó jövedelem 1997/91. APEH iránymutatás Szja-s egyéni vállalkozó 1996. évi adózott jövedelme 1996/55. APEH iránymutatás A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapítása 17. § (1) Az önálló tevékenységből származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni. (2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. (3) Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt, a) amelyből a jövedelem megállapítására és annak adózására a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az átalányadózást, a tételes átalányadózást alkalmazza; b) amelyet e törvény rendelkezései szerint a magánszemély választása alapján nem kíván az összevont adóalapjába beszámítani, tudomásul véve, hogy az adót helyette a kifizető vonja le és fizeti be, kivéve, ha a törvény előírja a jövedelem beszámítását az összevont adóalapba; c) amelyet törvény rendelkezése alapján nem kell az összevont adóalapba beszámítani; d) amelyet természetbeni juttatás, kamatkedvezmény címén kap a magánszemély. 18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert - költség (tételes költségelszámolás), vagy b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad). (2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. 2001/36. APEH iránymutatás saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája tenyészállat nevelés esetében (3) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a korábban és a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értékének erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását a 11. számú melléklet rendelkezései szerint elszámoltnak kell tekinteni. A 10 százalék költséghányad alkalmazását megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában minden évben 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. 19. § (1) Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély jogszabály vagy államközi megállapodás alapján az önálló tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében egy összegben elszámolhatja költségként. 2002/58. APEH iránymutatás mezőgazdasági őstermelőnek nyújtott kibontakozási támogatás 2002/57. APEH iránymutatás kibontakozási hitel visszafizetése (2) Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie. (3) Abban az esetben, ha a támogatást a magánszemélynek részben vagy egészben vissza kell fizetnie, azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéből, de a meghiúsulás miatt fizetendő büntetőkamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként.

- 39 (4) A kapott támogatás összegéről, a felhasználásával kapcsolatos költségekről a magánszemélynek külön nyilvántartást kell vezetnie. (5) Ha jogszabály vagy államközi megállapodás valamely vissza nem térítendő támogatást adómentesnek vagy bevételnek nem számító összegnek minősít, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggő, a támogatás összegéig felmerült kiadások költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) vehetők figyelembe. 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása 1998/60. APEH iránymutatás támogatások minősítése

a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak nyújtott

1997/57. APEH iránymutatás Holland gazdasági segélyprogram keretében nyújtott támogatás (6) Nem számít bevételnek az a támogatás, melyet a felhasználási célra történő kiadást igazoló számla ellenében, illetőleg a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag folyósítottak, feltéve, hogy a magánszemély a kiadást korábban [a megelőző adóév(ek)ben] költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) érvényesítette, illetőleg a folyósítást követően sem érvényesíti. (7) Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a cél szerinti felhasználás során igazolt kiadásra, e § rendelkezéseit a kiadásnak csak erre a részére kell/lehet alkalmazni. 20. § (1) Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeggel. (2) Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható. 1999/73. APEH iránymutatás erdővéghasználat 21. § (1) A mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az e tevékenységéből származó bevételét a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével, a szakképző iskolai tanulóval kötött jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forinttal csökkentheti minden megkezdett hónap után. (2) A sikeres szakmai vizsgát tett - az (1) bekezdésben említett - szakképző iskolai tanulót folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban munkanélküli személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (e § alkalmazásában: munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt. (3) A munkáltató a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban. 22. § (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó - a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett - bevétele összegéig számolhatja el, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteséget a bevallásában figyelemmel a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseire is - a következő öt adóév e tevékenységéből származó bevételével szemben döntése szerinti megosztásban számolhatja el.

- 40 (2) A mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége megkezdésének adóévében és az azt követő három adóévben e tevékenységéből keletkezett elhatárolt veszteségéből az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett részt az ötödik adóévet követően (utoljára e tevékenység megszüntetésének adóévében) is elszámolhatja. Az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja az őstermelői tevékenységéből származó, e tevékenysége megkezdésének adóévét követő negyedik adóévben és az azt követő bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteségéből azt a részt, amely nem haladja meg az adóévben több mint 50 ezer forint beruházási költségen üzembe helyezett tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben költségként elszámolt beruházási költségét - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - bármely későbbi adóévben (utoljára e tevékenység megszüntetésének adóévében) is elszámolhatja. (3) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. (4) Az (1) és az (5) bekezdés rendelkezése a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be. (5) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, e tevékenységéből származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)-(4) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. 1999/88. APEH iránymutatás a mezőgazdasági őstermelő visszamenőleges veszteségelhatárolása (6) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó - a 21. § rendelkezései szerint csökkentett - bevételéből ezen bevétel 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhat el, igazolt költségein felül. Ebben az esetben veszteséget mindaddig nem határolhat el, amíg választása szerint - ezt a kistermelői költséghányadot elszámolja. (7) Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül; b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is; c) a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz, azzal, hogy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztani. 2002/5. APEH iránymutatás az egyidejűleg folytatott őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenység egyikének megszüntetésével kapcsolatos adókötelezettség 23. § A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 400 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia. APEH tájékoztató A mezőgazdasági őstermelő adóbevallás teljesítésével kapcsolatosan

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 24. § (1) Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése

- 41 akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el, a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, a segítő családtag tevékenysége, továbbá nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony. 1999/61. APEH iránymutatás a társasházi közös képviselő, illetve az intézőbizottság tagjainak jogviszonya és díjazása (2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből a 25-27. § rendelkezései szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell kiszámítani. 1998/123. APEH iránymutatás tűzoltók juttatásai 1998/112. APEH iránymutatás igazgatósági tagsági díjról való lemondás 1997/194. APEH iránymutatás Alapítványi tisztségviselők tiszteletdíja 1997/152. APEH iránymutatás Tartós külszolgálaton lévő magánszemély hozzátartozója után járó igazolás nélkül elismert költség 1996/145. APEH iránymutatás Bedolgozó részére adott költségtérítés 25. § (1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem. 2002/24. APEH iránymutatás a végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség 2001/5. APEH iránymutatás megtérítése

ISDN telefonvonal beszerelésének és használati díjának munkáltatói

2000/8. APEH iránymutatás a svéd illetőségű alkalmazott javára kötött biztosítás díjának adókötelezettsége 1998/44. APEH iránymutatás kifizető által kötött biztosítás díja 1998/22. APEH iránymutatás a kifizető, a munkáltató által kötött felelősségbiztosítások adójogi helyzete (2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, a) amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként - az általa teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapulvételével - üzemanyag-megtakarítás címén kap, azzal, hogy üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint a gépjármű által futott, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma, és az

- 42 APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest; b) amelyet a munkáltatótól a saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva kap a magánszemély, legfeljebb a munkahelye és lakóhelye közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 3 Ft/km értékben; ez esetben a munkábajárás költségeinek további megtérítése a magánszemélynek az (1) bekezdés szerinti jövedelme, az elszámolt kilométer-távolságot egyébként magáncélú felhasználásnak kell tekinteni; 1996/64. APEH iránymutatás Munkába járáshoz használt személygépkocsira fizethető költségtérítés c) amelyet a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kap a magánszemély, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. (3) A (2) bekezdés c) pontjában említett kiküldetési rendelvény a munkáltató által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a munkáltató, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi. 26. § (1) Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 15-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. 1998/163. APEH iránymutatás adókedvezmények érvényesítése

egyes, az 1999. január 15-éig kifizetett jövedelemmel összefüggő

(2) A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették. 2002/24. APEH iránymutatás a végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség (3) A törvényben meghatározott mértékű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. (4) 27. § A nem önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is; 56/2001. Számviteli kérdés Köztestületként működő kamara vagyunk. Tagjainknak gondot jelent a kamarai tagdíj fizetése és szabályszerű elszámolása. Lehetőség van-e arra, hogy az a kamarai tag, aki betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság tagjaként folytatja tevékenységét, kamarai tagdíját vállalkozása költségei között elszámolja? b) legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség;

- 43 2000/77. APEH iránymutatás a nem saját tulajdonú személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén fizetett költségtérítés c) a külszolgálat címén kapott összeg - figyelemmel az erre vonatkozó átmeneti rendelkezésekre is - 30 százaléka, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. 2002/89. APEH iránymutatás külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel önkormányzati forrásból kifizetett összeg adókötelezettsége 1999/74. APEH iránymutatás autópálya használatára jogosító bérlet biztosítása a dolgozók részére 1999/65. APEH iránymutatás a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítás díja 1997/152. APEH iránymutatás Tartós külszolgálaton lévő magánszemély hozzátartozója után járó igazolás nélkül elismert költség 1996/141. APEH iránymutatás minősítése

Közvetítő cég által finanszírozott külszolgálatból származó jövedelem

Egyéb jövedelem 28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem különösen az adóterhet nem viselő járandóság, továbbá a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak és a szociális gondozói díjnak, valamint az amatőr és vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységével összefüggésben juttatott jövedelemnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része, valamint a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kifizető által átvállalt kötelezettség, elengedett tartozás. Szintén egyéb jövedelem különösen a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt tagdíjkifizetésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt visszafizetett összege, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt összeg (kivéve a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerinti saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását, valamint a fedezeti alapból történő befektetések hozamát, az értékelési különbözetet, továbbá a magánnyugdíjpénztár tagjának rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítést). (2) Ha a magánszemélynek a kifizetőtől külföldi kiküldetés címén származik bevétele - ide nem értve a külszolgálatra tekintettel kapott összeget -, akkor annak összegéből levonható - figyelemmel az erre vonatkozó átmeneti rendelkezésekre is - 30 százalék, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. 2002/89. APEH iránymutatás külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel önkormányzati forrásból kifizetett összeg adókötelezettsége 1999/65. APEH iránymutatás a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítás díja 1997/195. APEH iránymutatás A külföldi illetőségű társaság által magyar illetőségű magánszemélynek természetben nyújtott vagyoni érték adókötelezettsége

- 44 1997/147. APEH iránymutatás A külföldről, cserekapcsolat keretében érkezett művészek "költőpénzének", "zsebpénzének" az adójogi minősülése 1997/125. APEH iránymutatás Külföldi kiküldetés (3) A (2) bekezdésben és a 27. § c) pontjában meghatározott 30 százalékos korlátot figyelmen kívül kell hagyni annál a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél, aki a külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. (4) A külföldi kiküldetés (külszolgálat) szabályainak alkalmazásában nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az, aki a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez, illetőleg abban árukísérőként közreműködik, kizárólag az e tevékenysége tekintetében. 1998/10. APEH iránymutatás Az utaskísérő külszolgálatért kapott jövedelme (5) Egyéb jövedelemnek minősül a) a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része; b) az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része. (6) (7) Ha törvény másként nem rendelkezik, egyéb jövedelem a) a jog visszterhes alapítása, b) a jog átruházása, c) a jog megszüntetése, d) a jog gyakorlásának átengedése, e) a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része, továbbá a jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része, bármely esetben, kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, vagy e törvény szerinti adókötelezettsége egyébként megállapítható. (8)-(10) (11) Egyéb jövedelem a biztosító által a biztosítási szerződésnek biztosítási esemény bekövetkezése nélkül történő megszűnése vagy átalakulása (maradékjog) alapján kifizetett összeg, ha az a magánszemélyt kifizető által kötött olyan biztosítási szerződés alapján illeti meg, amelynek díja e törvény szerint adómentes jövedelem, akkor, ha a biztosítás szerződőjeként a magánszemély a kifizető helyébe lépett. 2000/81. APEH iránymutatás ügyvédi irodából kilépő taggal való elszámolás 2000/78. APEH iránymutatás Hollandiából folyósított asszony- és gyerektartás 2000/46. APEH iránymutatás ajándékkupon, a termék csomagolásában elhelyezett készpénz minősítése az Szja-ban, a Tao-ban és az Áfa-ban 2000/41. APEH iránymutatás kötelezettsége

portfóliókezelő által vállalt hozamgarancia személyi jövedelemadó

- 45 2000/15. APEH iránymutatás az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1999. évi 9. számában megjelent 89. számú szakmai iránymutatás kiegészítése (12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (13) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (14) Értékpapír kifizető részére történő átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. (15) Egyéb jövedelem a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó része. (16) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan vagy a vagyoni értékű jog átruházásának (59. §) ellenértékéből az a rész, amely meghaladja az ingatlan, illetve a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeget [62. § (2)-(3) bek.], egyéb jövedelemnek minősül.

Az összevont adóalap megállapítása 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi. (3)

VII. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az adótábla 30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-650 000 forint

20%,

- 46 650 001-1 350 000 forint 130 000 forint és a 650 000 forinton felüli rész 1 350 001 forinttól 340 000 forint és az 1 350 000 forinton felüli rész

30%-a, 40%-a.

A számított adó és az összevont adóalap adója 31. § (1) A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított adó. (2) Az összevont adóalap adóját a számított adóból a 32-34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

A külföldön megfizetett adó beszámítása 32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan - adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem is részét képezi, amelyre vonatkozóan a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor - ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik - a számított adót csökkenti a jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelemre az adótábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó. Az adótábla átlagos adókulcsa a számított adó, osztva az összevont adóalappal, e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni. (2) A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. E rendelkezések irányadók az összevont adóalapba nem tartozó jövedelem után külföldön megfizetett, a jövedelem utáni adóba beszámítható adó forintra történő átszámítására is.

Az adójóváírás 33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (a továbbiakban: jogosultsági határ) nem haladja meg. (2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével. (3) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap, amelyben többször és/vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. 1998/141. APEH iránymutatás adójóváírás határozott idejű munkaviszony idő előtti megszüntetése esetén 1998/81. APEH iránymutatás az adójóváírás alkalmazása (4) Az (1)-(2) bekezdésben említett értékhatár megállapítása szempontjából a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni.

A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye 33/A. § A számított adót csökkenti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján az adóbevallásban, a munkáltatói és az azzal egyenértékű elszámolásban figyelembe vett jövedelem után

- 47 2002/24. APEH iránymutatás a végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség a) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, b) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka. 1998/163. APEH iránymutatás adókedvezmények érvényesítése

egyes, az 1999. január 15-éig kifizetett jövedelemmel összefüggő

1998/156. APEH iránymutatás 1998. április 1-jét követően kifizetett következő évre áthúzódó végkielégítés esetén adókedvezmény szempontjából nincs korlát PM tájékoztató a nyugdíjjárulék, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményének és a kiegészítő tagdíj kedvezményének, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány kedvezményeinek igazolásáról és érvényesítésük egyes szabályairól 1999/164. APEH iránymutatás a nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj után érvényesíthető 1999. évi adókedvezmény

Az adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása 34. § (1) A számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója. (2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka. 1999/52. APEH iránymutatás biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás 1998/79. APEH iránymutatás a Svájcból folyósított nyugdíj adókötelezettsége

VIII. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK, RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL A társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményei 35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak az összegnek a 25 százaléka, amelyet a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg;

- 48 b) amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg. (2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a) az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, és/vagy b) a magánszemély tag egyéni számláján - az általa befizetett összegből jóváírt, a munkáltatójának hozzájárulásából jóváírt, valamint a fedezeti alapból történő befektetések hozamából jóváírt tételeket kivéve minden az adóévben jóváírt összeg együttes összegének a 30 százaléka, de legfeljebb évente összesen 100 ezer forint. (3) A (2) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeg további 30 ezer forinttal növelten érvényes - utoljára az öregségi nyugdíja megállapításának évében - azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. 1999/53. APEH iránymutatás az öregségi nyugdíjkorhatárnál a korkedvezmény figyelembe vehető (4) Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek - ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összeget - a 30 százaléka. 1999/164. APEH iránymutatás a nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj után érvényesíthető 1999. évi adókedvezmény (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, illetőleg a magánszemély egyéni számláján jóváírt, adóköteles, de kedvezményre jogosító további tételeket. A magánszemély ezen igazolás alapján veszi figyelembe adóbevallásában az adóköteles jóváírások összegét. PM tájékoztató a nyugdíjjárulék, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményének és a kiegészítő tagdíj kedvezményének, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány kedvezményeinek igazolásáról és érvényesítésük egyes szabályairól

A tandíj kedvezménye 36. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja és/vagy költségtérítése (a továbbiakban együtt: tandíj) címén megállapított összegnek a 30 százaléka, de legfeljebb hallgatónként az adóévben 60 ezer (tanulmányi hónaponként 6 ezer) forint, a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás alapján annál a magánszemélynél, akinek a neve az igazoláson befizetőként szerepel. Az igazolást a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak az átvétel igazolása ellenében. 2001/101. APEH iránymutatás az első alapképzés fogalmának értelmezése 2001/84. APEH iránymutatás az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1999. évi 10. számában megjelent 109. számú szakmai iránymutatás kiegészítése (2) E § rendelkezésének alkalmazásában felsőoktatási intézmény hallgatójának minősül a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő magánszemély. 2000/142. APEH iránymutatás az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1999. évi 10. számában megjelent 109. számú szakmai iránymutatás módosítása

- 49 2000/42. APEH iránymutatás a kiegészítő alapképzésre tekintettel fizetett tandíj adókedvezményre nem jogosít 1999/109. APEH iránymutatás az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1996. évi 4. számában megjelent 44. számú szakmai iránymutatás módosítása 1996/44. APEH iránymutatás A tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény (3) Az (1) bekezdésben említett levonási lehetőség a hallgató vagy a szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is) vagy a nagyszülője, vagy a házastársa, vagy a testvére közül azt illeti meg, akit a hallgató kérésére az (1) bekezdésben említett igazoláson befizetőként feltüntettek. (4) A hallgató választhatja a befizetett tandíj kedvezményének elhalasztott igénybevételét a következők szerint. a) Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya fennállásának bármely évében a (3) bekezdésben felsorolt magánszemélyek egyike sem veszi igénybe az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, akkor a hallgató - a c) pontban megjelölt igazolás alapján - nyilvántarthatja az adóévben (adóévekben) befizetett tandíj összegét abból a célból, hogy a hallgatói jogviszonyának első ízben történő megszűnése évét követően a tandíjfizetés évére vonatkozó rendelkezések szerint egyébként igénybe vehető adókedvezményt legfeljebb öt egymás utáni évben tetszőleges elosztásban érvényesítse. b) c) A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény összegét az (1) bekezdésben meghatározott igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézmény rájegyzi.

A felnőttképzés díjának, valamint az oktatásban résztvevők egyes kiadásainak kedvezménye 36/A. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka. Az adókedvezmény alapját és összegét a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény által kiállított igazolás bizonyítja. Az adókedvezményt a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, házastársa, szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője vagy testvére veheti igénybe akkor, ha a kiállító az igazoláson a felnőttképzésben részt vevő magánszemély kérésére befizetőként feltüntette. Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként. (2) A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény halasztott igénybevételét, ha a kiállító az igazoláson a magánszemély e választását - kérésére - jelzi, és őt tünteti fel befizetőként. Ilyenkor a magánszemély az adókedvezményt bármely későbbi adóévben, de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejáratának adóévét követő ötödik adóévben, választása szerinti megosztásban érvényesítheti. Az adókedvezményből már igénybe vett összeget és az igénybevétel adóévét a magánszemély az igazoláson feltünteti. (3) A pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, valamint az a magánszemély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt, az összevont adóalap adóját csökkentheti az adóévben általa számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított összeggel, ha a megszerzés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat keretében történik. Az adókedvezmény alapját és összegét a vételárat, a bérleti díjat, illetve a lízingdíjat tartalmazó, a magánszemély nevére kiállított számla bizonyítja. (4) A magánszemély által e § alapján igénybe vehető adókedvezmény(ek) összege adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer forintot.

A lakáscélú kedvezmények 37. §

- 50 38. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerződés alapján a (2) bekezdésben meghatározott lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplő magánszemély által az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 40 százaléka. A magánszemély által igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 240 ezer forintot. 2002/10. APEH iránymutatás a lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény 2001-re is alkalmazható rendelkezése (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lakáscélú felhasználás: a) a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; d) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti - az a)-c) pontban nem említett - lakáscélú felhasználás. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény az adóstársak között megosztható, de megosztás esetén az adóstársak által együttesen igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 240 ezer forintot. (4) A magánszemély az adóstársa által igénybe nem vett kedvezményt a munkáltatói adómegállapítás során vagy adóbevallásában, illetőleg önellenőrzéssel, az adóstársnak az általa igénybe nem vett kedvezmény összegéről tett nyilatkozata alapján, azzal a feltétellel veheti igénybe, hogy feltünteti az adóstárs adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre fizetett törlesztés alapján csak akkor vehető igénybe, ha az áthidaló kölcsönnek minősül. A magánszemély nem veheti igénybe az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, amennyiben a tőke, a kamat vagy a járulékos költség törlesztésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használ fel, amelynek alapján a munkáltatót e törvény külön rendelkezése alapján nem terheli adófizetési kötelezettség. 2002/1. APEH iránymutatás a pénzintézet, mint munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel adózási kérdése

Tevékenységi kedvezmények 39. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. (2) Az összevont adóalap adóját csökkenti a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységből származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint. E rendelkezés alkalmazásában szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya, valamint szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti. 2001/3. APEH iránymutatás szellemi alkotás-e a tolmács tevékenysége? 1999/2. APEH iránymutatás a szellemi tevékenységből származó jövedelem adókötelezettsége

- 51 1998/23. APEH iránymutatás a szellemi tevékenység megítélése a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás összefüggésében (3)-(4)

Személyi és családi kedvezmények 40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi 2000 forint. 2001/34. APEH iránymutatás (megfizetésénél)

a családi kedvezmény érvényesítése az adóelőleg levonásánál

(2) Az összevont adóalap adójából a (3)-(11) bekezdés rendelkezései szerint nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett eltartott után érvényesíthet a jogosult. (3) A családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 3000 forint, b) kettő eltartott esetén 4000 forint, c) három és minden további eltartott esetén 10 000 forint. (4) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a nevelési ellátást, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a nevelési ellátásra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást. (5) A (3) bekezdésben megállapított összeg meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a továbbiakban együtt: eltartottak). (6) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. (7) Ha a kedvezményezett eltartott saját maga volna jogosult a (6) bekezdés rendelkezése szerint a családi kedvezmény érvényesítésére, illetőleg, ha a kedvezményezett eltartott rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy minősül jogosultnak. (8) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban), azzal, hogy magzat (ikermagzat) esetében az előzőeket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. (9) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóév végén megoszthatja azt, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik. (10) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény - figyelemmel e § rendelkezéseire is önellenőrzéssel érvényesíthető. (11) A családi kedvezmény e § szerint történő érvényesítése a (7) bekezdésben nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Közcélú adományok kedvezménye

- 52 41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye. APEH tájékoztató az árvízkárosultak támogatásáról APEH tájékoztató a közcélú adomány kedvezményének igénybevételéhez kiadandó igazolások tartalmáról 1998/159. APEH iránymutatás nyugdíjpénztári támogatás adóvonzata (2) A közcélú adomány a) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, 2002/37. APEH iránymutatás az egyház jogi személyei is jogosultak a közcélú adomány kedvezményéhez szükséges igazolás kiállítására PM-NKÖM tájékoztató a (közcélú) adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult egyházak köréről c) a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek kivételével. (3) Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül. (4) A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban a) kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 ezer forint; b) a közhasznú szervezet(ek), az egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen 50 ezer forint. 65/2000. Számviteli kérdés Közhasznú alapítványnak juttatott adomány, pénzösszeg után milyen kedvezményt vehet igénybe az adományozó? (5) A tartós adományozás külön kedvezménye az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása mellett, és az ott megadott korlátokig terjedően az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka. (6) Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. (7) Ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette, akkor az e szerződés alapján korábban már érvényesített külön kedvezményt, illetőleg a kétszeresét - ha a magánszemély bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően -, az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén. 1999/146. APEH iránymutatás közhasznú társaság törzstőkéjének adójogi minősítése adomány tekintetében

- 53 1999/44. APEH iránymutatás be nem sorolt alapítvány igazolása az 1998. évi támogatásokról 1999/41. APEH iránymutatás alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület és közhasznú társaság 1998. évi igazolásra jogosultsága a kapott adományokról 1999/1. APEH iránymutatás közérdekű kötelezettségvállalás

A biztosítások kedvezménye 42. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 7. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás a) adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, valamint b) adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka (biztosítási adókedvezmény). (2) A magánszemély által igénybe vehető biztosítási adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. (3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget - függetlenül attól, hogy az adólevonást a magánszemély mely korábbi adóbevallásában érvényesítette - húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.

A befektetési adóhitel 43. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 8. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel a befektetési adóhitel, legfeljebb azonban a magánszemély befektetésállománya növekményének 20 százaléka, azonban a levont összeg nem lehet több, mint évi 200 ezer forint. (2) Ha a magánszemély befektetésállománya mérséklődik, legalább a csökkenés 20 százaléka, de legfeljebb a fennálló adóhitel mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetnie. (3) Az adóhitel visszafizetésének kötelezettsége a magánszemély halálával megszűnik. (4) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a visszafizetés mértéke a csökkenés 30 százaléka mindaddig, ameddig az 1995-1998. évekre vonatkozó adóbevallásban érvényesített adóhitelt a magánszemély vissza nem fizette. 2000/130. APEH iránymutatás befektetési adóhitel 1999/110. APEH iránymutatás tőkeszámlát vezető társaság működési engedélyének visszavonásakor a befektetési adóhitel kezelése

A kedvezmények korlátozása 44. § (1) A 35-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. (2)

Rendelkezés a befizetett adó meghatározott részének felhasználásáról 45. § A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az APEH külön törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint gondoskodik.

- 54 APEH közlemény a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkező magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történő technikai szám kiadásáról

IX. Fejezet AZ ADÓELŐLEG-FIZETÉS A kifizető adóelőleg-megállapítása 46. § (1) A kifizetőnek az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik - 40 százalék adóelőleget kell levonnia akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az előzőekben megállapított adóelőleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye. (2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelőleg kiszámításához a jövedelmet a következőképpen kell figyelembe venni: a) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel történik, jövedelemként a kifizetés teljes összegéből - figyelemmel a b) pontban foglaltakra is - a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát kell figyelembe venni. A költségekre vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizető a kifizetés teljes összegének 90 százalékát tekinti jövedelemnek. b) Ha a kifizető jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható e törvény által elismert költség fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a magánszemély annak felhasználásáról a kifizetőnek nyilatkozik, akkor a költségtérítésből a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal lehet tenni. (3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységekre tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. (4) Nem kell adóelőleget levonni az adóterhet nem viselő járandóságból, valamint - ha a magánszemély nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint az adóévben nem lesz adófizetési kötelezettsége - a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összegből. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelőlegének mértéke 10 százalék. (5) A kifizető - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a jövedelemre az adótábla szerint várható számított, a jövedelem alapján megállapított nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentett adót vonja le adóelőlegként, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem éri el az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét. A magánszemély e nyilatkozatát követően a kifizető az adóév elejétől kezdődően összesíti a magánszemély számára az adóévben általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket; ilyenkor a kifizetett (juttatott) jövedelem utáni adóelőleg az összesített jövedelemre az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve a kifizetett (juttatott) jövedelem alapján megállapított nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj engedményével, valamint az összesített jövedelmekből korábban levont adóelőlegekkel (göngyölítéses módszer). (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában, ha az ott említett nyilatkozat szerinti összevont adóalapnak adóterhet nem viselő járandóság is része, akkor annak (azok) éves összegéhez történő hozzáadással kell az adott kifizetésre vonatkozó adóelőleget megállapítani oly módon, hogy az adótábla szerinti adóból le kell vonni az adóterhet nem viselő járandóság adótábla szerinti adóját is. (7) Ha a magánszemély a (2) bekezdés a) pontjában említett nyilatkozat alapján és/vagy a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése alkalmazásával kéri bármely önálló tevékenységéből származó bevételéből az adóelőleg levonását, akkor év végén az önálló tevékenysége bevételéből a jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy utóbb az adóbevallásában egyetlen önálló tevékenységből származó jövedelme megállapítására sem választhatja a 10 százalék költséghányad levonásának módszerét. (8) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt

- 55 költséget, akkor az év során az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbségének 12 százalékát költségkülönbözet címén külön adóként kell megfizetnie, amely összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. (9) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a magánszemély részére a 6. számú mellékletben felsorolt termékek ellenértékeként kifizetett összegből a) élő állatok és állati termékek értékesítése esetén 4 százalék, b) az egyéb őstermelői termékek értékesítése esetén 12 százalék adóelőleget kell a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély nem igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó.

A munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg-megállapítás 47. § (1) A munkáltatónak az általa havonta kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemből az adott havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó egytizenketted részét kell adóelőlegként figyelembe vennie. (2) Ha a magánszemély a munkáltatótól szerez adóterhet nem viselő járandóságot, vagy az adóterhet nem viselő járandóság havi összegéről nyilatkozik a munkáltató részére, és emellett munkaviszonyból is származik rendszeres jövedelme, akkor a munkáltatónak a rendszeres jövedelem adóelőlege megállapításához a magánszemély havi adóterhet nem viselő járandóságainak és az adott hónapban megszerzett rendszeres jövedelme együttes összegének tizenkétszerese szerint várható számított adóból le kell vonnia a havi adóterhet nem viselő járandóságok együttes összege tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és az így kapott összeget el kell osztania tizenkettővel. (3) Ha a magánszemély munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmet szerez, akkor a munkáltatónak az adóelőleg-megállapításához az ilyen jövedelem felvételét megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem tizenkétszereséhez hozzá kell adnia a nem rendszeres jövedelmet, majd az így kapott összeg szerint várható számított adót csökkentenie kell a munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó összegével. (4) Ha a magánszemély a munkáltatótól szerez adóterhet nem viselő járandóságot, vagy az adóterhet nem viselő járandóság havi összegéről nyilatkozik a munkáltató részére, és emellett munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmet szerez, akkor a munkáltatónak a nem rendszeres jövedelem adóelőlege megállapításához a havi adóterhet nem viselő járandóságok és a megelőző egész havi rendszeres jövedelem együttes összegének tizenkétszereséhez hozzá kell adnia a nem rendszeres jövedelmet. Az így kapott összeg szerint várható számított adót csökkenteni kell a havi adóterhet nem viselő járandóságok és a megelőző egész havi rendszeres jövedelem együttes összegének tizenkétszerese alapján az adótábla szerint megállapított adó összegével. (5) A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi: a) a súlyosan fogyatékos magánszemélynek járó kedvezményt, azzal, hogy a fogyatékos állapot véglegessége esetén azt elegendő egyszer, annak megállapítását követően igazolni; b) a bérfizetést megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély igazolt tagdíjbefizetése után járó kedvezményt; c) a havi adójóváírást, amely - figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 18 százaléka, de legfeljebb havi 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését; d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján havonta da) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, db) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százalékát; e) a bérfizetést megelőzően a magánnyugdíjrendszer keretében a magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezményt; f) a 2-5. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a családi kedvezményt. 2001/35. APEH iránymutatás a bánatpénz minősítése a Szja tv.-ben

- 56 1. A b) és e) pont rendelkezésében a tagdíjbefizetés igazolása a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal, valamint a befizetésekről szóló bizonylat bemutatásával történik, kivéve, ha a munkáltató közreműködik a tagdíj levonásában és befizetésében. 2. A munkáltató az adóelőleg megállapításánál a családi kedvezményt annál a jogosultnál veszi figyelembe, aki írásban (együtt élő házastárs esetén vele közösen) az adóazonosító jel(ek) feltüntetésével tett nyilatkozatban kéri annak érvényesítését. A nyilatkozatban az eltartott(ak) természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét is fel kell tüntetni, illetőleg magzat (ikermagzat) esetében ezeket az adatokat a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. 3. A 2. pont rendelkezésében említett nyilatkozat alapján akkor lehet eljárni, ha abban a nyilatkozatot adó(k) kötelezettséget vállal(nak) a nyilatkozat tartalmával összefüggő változások bejelentésére, és a házastárs munkáltatója igazolja a nyilatkozatban foglalt kérelem tudomásulvételét, vagy a házastárs nyilatkozik arról, hogy nincs munkáltatója és a családi kedvezményt ő nem érvényesíti. 4. A 2. pont rendelkezéseitől eltérően nem kell nyilatkozatot adnia annak a jogosultnak, akinek a nevelési ellátást a munkáltatója (a bér kifizetője) folyósítja, és a családi kedvezményt nem a vele együtt élő házastársa kívánja érvényesíteni az adóelőlegnél. 5. A 40. § (7) bekezdésében említett jogosult esetében a 2. és 3. pont rendelkezései szerinti nyilatkozatnak a jogosulttal közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek nyilatkozatát is tartalmaznia kell arról, hogy a családi kedvezményt nem érvényesítik. (6) Ha a munkáltató a munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy hónapon belül több részletben fizeti ki, a havi tényleges munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem megállapítása után kell az adóelőleget kiszámítania és levonnia. A munkáltató a korábbi hóközi kifizetés során az ezen kifizetésre eső adóelőlegnek megfelelő összeget a hó végi elszámolásig visszatarthatja. (7) A több havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem egyszerre történő megszerzése esetén úgy kell eljárni, mintha a jövedelmet a magánszemély havonként szerezte volna meg. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a munkáltató az adóéven belül több hónapra ad visszamenőleg béremelést. (8) Munkaviszony hóközi megszüntetése esetén az adóelőleget az előző munkáltató a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerint vonja le. Ha a magánszemély ugyanabban a hónapban új munkaviszonyt létesít, az új munkáltató az adott hónapban együttesen kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres jövedelme után számítja ki az adóelőleget. Az így megállapított összeg azonban csökkentendő az előző munkáltató(k) által már levont adóelőleggel. (9) A bér kifizetőjének az adóelőleget az (1)-(7) bekezdések értelemszerű alkalmazásával kell kiszámítania és levonnia. (10) Ha a társadalombiztosítási igazgatóság fizet ki adóköteles társadalombiztosítási ellátást, vagy a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő részére fizetnek ki illetményt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóelőleget a következő módon kell kiszámítani és levonni: a juttatás teljes összegét el kell osztani annyival, ahány napra a juttatás vonatkozik, az így kiszámított összeget meg kell szorozni 365-tel (évesítés). Az így kapott összeg után az (5) bekezdés értelemszerű alkalmazásával kell kiszámítani a várható adót, és annak annyiszor 365-öd részét kell adóelőlegként levonni és befizetni, ahány napra a juttatás vonatkozott. 1999/149. APEH iránymutatás a társadalombiztosítási igazgatóság által kifizetett táppénzek adóelőleg levonása (11) A munkáltató, a bér kifizetője a tőle származó jövedelem adóelőlegének megállapításánál az adóterhet nem viselő járandóságok és ezek adótábla szerinti várható számított adójának levonását a (2) és a (4)-(7) bekezdések értelemszerű alkalmazásával figyelembe veszi. (12) E § értelemszerű alkalmazásával - ideértve az (5) bekezdésben foglaltakat is - lehet az adóelőleget kiszámítani és levonni a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagja esetében, annak nem önálló tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelemből. 1997/127. APEH iránymutatás A társas vállalkozás magánszemély tagjának a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett összeg adóelőlege (13) Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem különösen a jutalom, a prémium, a magánszemélynek fizetett albérleti (szállás) díj - kivéve, ha ezeket havonta számolják el -, a közlekedésben alkalmazott forgalmi juttatás, a bányász hűségjutalma, a melegüzemi pótlék, a szabadságmegváltás, az üdülési hozzájárulás. A munkáltató

- 57 egyéb munkaviszonyból származó jövedelmeket is nem rendszeres jövedelemnek tekinthet, ha ennek eredményeként az év végén rendezendő adókülönbözet összege nem növekszik. 1997/262. APEH iránymutatás A prémiumelőleg adókötelezettsége (14) A munkáltató, a bér, továbbá a nem önálló tevékenységből származó bevétel kifizetője az adóhatóság által előzetesen engedélyezett számítási rendszer alapján jogosult az adóelőleget az e fejezetben meghatározott szabályoktól eltérő módszerrel kiszámítani, ha az év végén elszámolandó adókülönbözet az alkalmazott módszer által mérsékelhető. E rendelkezést lehet alkalmazni az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizető esetében is. (15) A (3)-(4) és (14) bekezdés rendelkezéseitől eltérően - ha az év végén elszámolandó adókülönbözet ezáltal mérsékelhető - a munkáltató a magánszeméllyel egyetértésben, annak nyilatkozata alapján választhatja, hogy az adóelőleget a 46. § (1), (5)-(6) bekezdés rendelkezései szerint - figyelemmel a 49. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakra is - vonja le.

Egyéb adóelőleg-megállapítási szabályok 48. § (1) A nyugdíjba vonuló, a sorkatonai szolgálatra bevonuló, a polgári szolgálat teljesítését megkezdő magánszemélytől levont adóelőleget a munkáltató úgy módosíthatja, mintha az adóelőleget az év elejétől összesítve (göngyölítve) vonta volna le. (2) A munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés összegéből 20 százalék adóelőleget kell levonni. (3) (4) (5) A magánszemély kérésére az e fejezet rendelkezéseiben előírtnál több adóelőleg is levonható. Az így alkalmazott adóelőleg-mérték nem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot. (6) A tévesen levont adóelőleget a kifizető az adóéven belül helyesbítheti. Egyébként a különbözetet az év végi adóelszámoláskor (adóbevallás benyújtásakor) kell rendezni. 1997/60. APEH iránymutatás Tévesen levont adóelőleg

A magánszemély és a kifizető adóelőleg-megfizetése 49. § (1) A mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek, továbbá annak az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizetőtől származik, az e tevékenységéből származó jövedelméből negyedévenként adóelőleget kell fizetnie. Az adóelőleg összege legalább az adóév elejétől ilyen jogcímen keletkezett jövedelem adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözete. A mezőgazdasági őstermelő esetében az adóelőleg legalább az év elejétől keletkezett, mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem adótábla szerinti adójának azon összege, amely az őstermelői adókedvezmény és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg együttes összegét meghaladja. (2) A magánszemély az adóelőleget az a) pont szerint fizeti meg - figyelemmel a b)-c) pont rendelkezésére is akkor, ha az összevont adóalapba beszámító jövedelméből bármely ok miatt nem történt adóelőleg-levonás, illetőleg, ha ilyen jövedelmet nem pénzben kap. a) Az adóelőleget negyedévenként kell megfizetni a kifizető adóelőleg-megállapítására vonatkozó szabályok (46. §) értelemszerű alkalmazásával. b) Ha a munkáltató, vagy a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályokat alkalmazó kifizető nem pénzben juttat összevont adóalapba tartozó jövedelmet a magánszemélynek, akkor a kifizetőnek erre a jövedelemre is ezen szabályokat kell alkalmaznia oly módon, hogy a nem pénzbeli jövedelem adóelőlegét a magánszemélynek az adóévben a tőle származó esedékes pénzbevétele(i) adóelőlegéhez hozzáadva, de legfeljebb az esedékes bevétel 50 százalékáig terjedően kell levonnia mindaddig, ameddig az adóévben az lehetséges. c) Nem kell adóelőleget fizetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összegek után.

- 58 (3) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az (1) bekezdésben említett adóelőleg kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti időarányos részét figyelembe véve állapítja meg a jövedelmét és azt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó, az adóévre áthozott elhatárolt veszteségének az időarányos részével csökkentheti. (4) Nem kell az e § szerinti adóelőleget megfizetni a) ha annak összege nem haladja meg az 1000 forintot; b) a mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek mindaddig, ameddig az év elejétől számított mezőgazdasági őstermelésből származó bevétele összességében nem haladja meg a 3 millió forintot. (5) A magánszemély az adóelőleget, a kifizető az általa levont adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg. (6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelőlegét legalább az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követő hónapban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg. (7) Ha a magánszemély valamely jövedelme adóelőlegének megállapítására a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során az összevont adóalapja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét meghaladja, akkor az említett értékhatár túllépését követő 15 napon belül be kell fizetnie az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben ezen időpontig a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kifizetett összes jövedelmének 40 százaléka meghaladja a kifizető(k) által az adóév során ezen jövedelmekből levont adóelőleg(ek) együttes összegét. (8) Ha a magánszemély a (7) bekezdés szerinti adóelőleg-különbözetet az ott említett időpontig nem fizeti be, akkor a (7) bekezdés szerint számított különbözet után 12 százalék külön adót kell fizetnie, amely összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. (9) Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti: a) a súlyosan fogyatékos állapotára tekintettel őt megillető kedvezményt; b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba általa történt tagdíjbefizetés után járó kedvezményt a befizetést tanúsító bizonylat alapján; c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján a havonta fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményét, valamint a saját tagdíját kiegészítő befizetés után járó kedvezményt a befizetést tanúsító bizonylatok alapján; d) az őt megillető családi kedvezményt. 2001/34. APEH iránymutatás (megfizetésénél)

a családi kedvezmény érvényesítése az adóelőleg levonásánál

HARMADIK RÉSZ EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK X. Fejezet A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS Az egyéni vállalkozó adózása

- 59 49/A. § (1) Az egyéni vállalkozó - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként - a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemből e törvény szerint előírt adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat. (2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történő átlépés napján) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályokat nem kell alkalmaznia. Emellett meg kell állapítani a vállalkozói osztalékalapot az e fejezetben és a 10. számú melléklet II/1. pontjának a tevékenység megszüntetésére előírt szabályai alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása nélkül is. A vállalkozói osztalékalapnak a megszűnés szabályai alkalmazásával történő levezetésénél vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen megfizetett adó vehető figyelembe. Amennyiben a vállalkozói osztalékalapok különbözetét az egyéni cég, az egyéni ügyvéd (ügyvéd) az átalakulással létrejövő társaságba, ügyvédi irodába nem fekteti be, akkor ezt a különbözetet adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni. 2002/59. APEH iránymutatás egyéni ügyvéd ügyvédi irodába történő átlépése miatt nem kell visszafizetni a kisvállalkozói kedvezményt 2000/7. APEH iránymutatás egészségügyi hozzájárulás bevallása átalakulás esetén 1999/62. APEH iránymutatás ügyvédi irodába történő átlépést követően érkezett bevételeket és felmerült kiadásokat a megszűnés szabályai szerint kell figyelembe venni 1998/164. APEH iránymutatás ügyvédi tevékenység ügyvédi irodában történő folytatása (3) Az egyéni vállalkozó halálát követően a vállalkozói tevékenységnek az özvegye vagy az örököse által történő folytatása esetén az özvegy, az örökös minősül egyéni vállalkozónak, azzal, hogy a vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni, és a vállalkozói adóalap, valamint a vállalkozói osztalékalap adójának megállapításánál a vállalkozói tevékenység folytatását megelőzően elszámolt, az elhunyt magánszemély jövedelmének számító vállalkozói kivétet is figyelembe kell venni.

A vállalkozói személyi jövedelemadó 49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. 2002/25. APEH iránymutatás támogatás adókötelezettsége

a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése céljából adott

2000/39. APEH iránymutatás a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem meghatározása 1997/26. APEH iránymutatás Egyéni vállalkozó hitelre történő üzletrészvásárlása

- 60 (2) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. (3) Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolására és nyilvántartására az önálló tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 1998/60. APEH iránymutatás támogatások minősítése

a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak nyújtott

(4) Az átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozónál az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított. (5) (6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető: a) a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével, a szakképző iskolai tanulóval kötött, jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forinttal minden megkezdett hónap után; b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban; c) az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást - az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy - az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el - a kiadás alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt; d) az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény). (7) Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a következők szerint számolható el: a) Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó - figyelemmel a b)-g) pontok rendelkezéseire is - a következő öt adóév vállalkozói bevételével szemben döntése szerinti megosztásban számolhatja el. b) A tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó a tevékenysége megkezdése évének és az azt követő három évnek az elhatárolt veszteségéből az a) pontban megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett részt az ötödik adóévet követően is elszámolhatja. c) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. d) Az a) és e) pont rendelkezése az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be. e) A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem

- 61 él, vagy ha veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az a)-d) pont rendelkezései alkalmazhatók. f) Ha az egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül más tevékenységéből is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja az e) pont rendelkezéseit. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. g) E bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozói igazolványa alapján végzi a magánszemély. 1998/113. APEH iránymutatás veszteség továbbvitelének engedélyezése (8) (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó az (1)-(8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem (vállalkozói adóalap) 18 százaléka, amely - legfeljebb annak összegéig - csökkenthető a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezményekkel, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egy érvényesíthető. A kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető. (10) A (9) bekezdés rendelkezését az egyéni vállalkozó azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30 százalékát meg kell fizetnie, kivéve, ha 100 százalékos adókedvezményre vagy kisvállalkozói kedvezményre van jogosultsága. (11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik, az ott meghatározott összeg kétszeresének 18%a növeli a (9)-(10) bekezdés szerint megállapított adót. (12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan (kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant) és a tenyészállat, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor üzembe nem helyezett ültetvény 2001. december 31-ét követő vásárlása esetén az ültetvény beszerzési ára beruházási költségként nem vehető figyelembe. (13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett 2002/60. APEH iránymutatás az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése (átalakulás/átlépés) esetén a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése miatt a cégautó adót a továbbiakban nem kell megfizetni a) üzemkörön kívüli ingatlannak minősül az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény; b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is, 2002/17. APEH iránymutatás kisvállalkozói kedvezmény a személygépkocsi után 1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót kell fizetnie, 2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.

- 62 (14) A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint: a) ha az eszköz (ide nem értve az ültetvényt) üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó, b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó, c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt - kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye - az átsorolás évére vonatkozó, d) ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó, e) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszűnt (kivéve, ha annak oka az egyéni vállalkozó halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg - az a)-d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a megszűnés napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni. (15) A (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adót az egyéni vállalkozónak adóelőleg-fizetéssel (vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg) és az adóévet követően kell megfizetnie oly módon, hogy a fizetendő adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelőleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el. (16) A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg összege legalább az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap (9)-(11) bekezdés szerinti adója és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg különbözete. Az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti időarányos része és az adóévre áthozott veszteség időarányos része vehető figyelembe. (17) A kisvállalkozói kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni. (18) Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegének a (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adó levonása után fennmaradó részével (ha az utóbbi a több, nullával).

A vállalkozói osztalékalap 49/C. § (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)-(4) bekezdés rendelkezése szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani. (2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli: a) a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve, ha azt az egyéni vállalkozó természetbeni juttatásként nyújtja -, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek 2000/89. APEH iránymutatás egyéni vállalkozásban használt tárgyi eszköz átadása házassági vagyonközösség megszüntetése esetén aa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka, ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka, ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka, ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla;

- 63 b) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt, továbbá a nyilvántartott pénztartalék; 1997/263. APEH iránymutatás Társasági adó hatálya alól áttérő egyéni vállalkozó osztalékalapja 1999/111. APEH iránymutatás elhunyt egyéni vállalkozó végleges adójának megállapítása c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette; 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása (3) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a 12. számú mellékletben foglalt módon és feltételekkel tartalékolt pénz csökkenése. (4) Az átalányadózást, a tételes átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében vállalkozói osztalékalapnak minősül az átalányadózás, a tételes átalányadózás megkezdésekor nyilvántartásba vett pénztartalék csökkenése, valamint, ha a tevékenységét megszünteti, akkor a nyilvántartott pénztartalék. (5) Az átalányadózást, a tételes átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozó pénztartalékának azt az összeget kell tekinteni, amelyet az átalányadózásról, a tételes átalányadózásról a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra való áttérést megelőző évről szóló adóbevallásában nyilvántartott. (6) Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2)-(3) bekezdésben említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető a) a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el; 2002/3. APEH iránymutatás a telek beszerzési ára az adózás utáni jövedelmet nem csökkenti 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása 1997/264. APEH iránymutatás Az Szja tv. 49/C. § (6) bekezdés a) pontja nem alkalmazható az 1997. évben beszerzett személygépkocsira 1997/61. APEH iránymutatás Társasági adó hatálya alól áttérő egyéni vállalkozó osztalékalapja b) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni; c) a 12. számú mellékletben foglalt módon és feltételekkel tartalékolt pénz növekményével; 1997/278. APEH iránymutatás A személygépkocsi értékcsökkenési leírást meghaladó beszerzési ára a vállalkozói osztalékalapot nem csökkenti

- 64 d) az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg. (7) A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 20 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. (8) A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók.

Az egyéni vállalkozó átalányadózása 50. § (1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 4 millió forintot nem haladta meg, és b) nem áll munkaviszonyban, és c) az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentes - és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat -, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 4 millió forintot. (2) A mezőgazdasági kistermelő a Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat. (3) Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére választható. (4) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 22 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. (5) Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást. (6) A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az (1)-(5) bekezdések rendelkezései szerint. (7) Az az egyéni vállalkozó, aki 1999. december 31-ét követően (is) átalányadózást, tételes átalányadózást alkalmaz és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást, tételes átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. (8) A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. 51. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is - veszi figyelembe. A jogszabály vagy államközi megállapodás alapján egyéni vállalkozói tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás nem számít az átalányadó alapjának kiszámításához figyelembe veendő bevételbe. A támogatásról, továbbá az annak célja szerinti felhasználásával kapcsolatos költségekről külön nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján a támogatás célja szerinti kiadásra a folyósítást követő harmadik év végéig fel nem használt összeget hozzá kell adni a harmadik adóév egyéni vállalkozói bevételéhez. 1998/60. APEH iránymutatás támogatások minősítése

a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak nyújtott

(2) Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor

- 65 a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított; b) a megszüntetést követően ezen tevékenységére tekintettel érkező bevételre, felmerülő költségre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el. (3) Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól. (4) Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz, továbbá a fennálló pénztartalékát nyilvántartásba kell vennie és az adóbevallásban évenként fel kell tüntetnie. (5) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnek is, azzal, hogy a bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie. 52. § (1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben a) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 4 millió forintot, az 50. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó esetében a 22 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít. 2000/126. APEH iránymutatás az alanyi áfamentes adóalany mentességre jogosító értékhatára és bevallási kötelezettsége b) (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, és ekkor az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie. (3) Ha az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a Második rész rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges egyösszegben feltüntetnie. 53. § (1) Az átalányadó alapját a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a) az egyéni vállalkozó 40 százalék, b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék, c) az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék, d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó - feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki - 93 százalék, e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékos mérték a) az a) pontban meghatározott helyett 25, b) a b) pontban meghatározott helyett 75, c) a c) pontban meghatározott helyett 83, d) a d) pontban meghatározott helyett 91, akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők: a) ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés;

- 66 b) mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01.4, 01.5, 02.02), kivéve: - valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás; c) halászati szolgáltatás (SZJ 05.01.1), halgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 05.02.1), kivéve: - halászati bérmunka (SZJ 05.01.10.1); d) feldolgozóipari szolgáltatás (SZJ 15-37), kivéve: - valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, termékelőállítás, - kiadói szolgáltatás (SZJ 22.1), - hang- és képfelvételek és számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása (SZJ 22.3); e) építőipari szolgáltatás (SZJ 45); f) kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása (SZJ 50, 52) felsorolásból: - közúti járműjavítás, -karbantartás (SZJ 50.20), - személyi használatú tárgyak és háztartási eszközök javítása (SZJ 52.71.1, 52.72.1, 52.73.1, 52.74.1); g) szállítás, raktározás, postaszolgálat és távközlés (SZJ 60.2) felsorolásból: - taxiközlekedésből a helyi (SZJ 60.22.11), - közúti teherszállítás (SZJ 60.24); h) az iroda-, számítógép javítás és karbantartás (SZJ 72.50.1); i) a fényképészet, videofelvételkészítés (SZJ 74.81.21, 74.81.22); j) egyéb szolgáltatás (SZJ 93) felsorolásból: - mosás, vegytisztítás, textilfestés (SZJ 93.01.1), - fodrászat, szépségápolás (SZJ 93.02.2); k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység. (4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők: üzletköri jelzőszám a) élelmiszer jellegű áruház b) élelmiszer jellegű vegyes üzlet c) zöldség és gyümölcs üzlet d) hús, húskészítmény, baromfiüzlet e) hal és halkészítmény üzlet f) kenyér- és pékáruüzlet g) gyógyhatású készítmények szaküzlete h) vegyi áruk üzlete i) festékek és lakkok üzlete j) mezőgazdasági, méhészeti üzlet

111. 113. 121. 122. 123. 124. 129. 141. 1362. 1607.

(5) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg. 53/A. § 54. § Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. 55. § Az átalányadó összegét a következők szerint kell kiszámítani: az adó mértéke a jövedelem teljes összegére, ha az 53. § rendelkezései szerint számított évi jövedelem a) legfeljebb 200 000 Ft, akkor 12,5%, b) 200 000 Ft-nál több, de legfeljebb 600 000 Ft, akkor 25%, c) 600 000 Ft-nál több, de legfeljebb 800 000 Ft, akkor 30%,

- 67 d) 800 000 forintnál több, akkor 35%. 1997/154. APEH iránymutatás Mezőgazdasági őstermelésből és egyéni vállalkozásból származó jövedelem utáni adó átalányadózás esetén 56. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági kistermelőnek negyedévente adóelőleget kell fizetnie. A befizetendő adóelőleg összege az év elejétől számított jövedelem utáni átalányadó és az év során korábban már befizetett átalányadó-előleg különbözetével egyezik meg. Az adóelőlegnél alkalmazott adómérték az év során addig elért jövedelem összegéhez és a végzett tevékenységhez igazodik és annak teljes összegére vonatkozik. (2) Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő az 53. § szerint számított jövedelem és/vagy átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50-55. § rendelkezései szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetendő adót az említett §-ok rendelkezései szerint kell megállapítania. Az átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elvesztése miatt a vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, illetőleg a Második rész rendelkezései szerint kell az adót megállapítani. 57. § Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása 57/A. § (1) A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az említett kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és áttérési szabályokkal, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - tevékenységére tételes átalányadózást választhat, ha e tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakásban vagy üdülőben folytatja. (2) Ha a magánszemély több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet. (3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól. (4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül - kell megfizetni. (5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként. (6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni. (8) A tételes átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a korábban és a tételes átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési és előállítási értékének a tételes átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. A tételes átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a tételes átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. 57/B. § 57/C. §

- 68 -

XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni. (2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. (3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt): a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat. (4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ajándékozás esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke. (5) Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. (6) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. (7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 40 ezer forintot meg nem haladó részét. (8) Nem alkalmazhatók e § rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása a magánszemély kereskedelmi jelleggel folytatott tevékenysége keretében történik. Kereskedelmi jellegű a tevékenység akkor, ha az ügyletek tartalma és az összes körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy a tevékenység során az ingó vagyontárgy(ak) szerzése és átruházása rendszeres haszonszerzés céljából történik. Ekkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2000/79. APEH iránymutatás meghatározása

útépítés céljára kitermelt termőföld értékesítéséből származó jövedelem

1999/129. APEH iránymutatás vagyontárgy adókötelezettsége

ügyvédi iroda tagja által az ügyvédi irodába bevitt ingó és ingatlan

1999/125. APEH iránymutatás kifizetőt terhelő adatszolgáltatási kötelezettség 1996/198. APEH iránymutatás Társasági adó hatálya alá tartozó egyéni ügyvéd tevékenységének ügyvédi iroda keretében történő folytatásával összefüggő jövedelemadózás kérdéséről

- 69 2001/114. APEH iránymutatás az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt személygépkocsi 1997/155. APEH iránymutatás Terményben kiadott földbérleti díj

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt. 2002/26. APEH iránymutatás az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó késedelmi kamat adókötelezettsége 1999/129. APEH iránymutatás vagyontárgy adókötelezettsége

ügyvédi iroda tagja által az ügyvédi irodába bevitt ingó és ingatlan

60. § (1) (2) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja. 2000/9. APEH iránymutatás tartós földhasználattal szerzett földingatlanra emelt épület szerzési időpontja elidegenítés esetén (3) A földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni. A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően az oda felépített épület (épületrész) esetében a szerzést a földterület tulajdonjoga megszerzésének időpontjával kell azonosnak tekinteni. 1996/50. APEH iránymutatás A részaránytulajdon fejében kapott földterület szerzési időpontja (4) 61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. 2002/115. APEH iránymutatás az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adókötelezettségének új szabályai (2)-(3) (4) A termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere e törvény alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.

- 70 62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. (2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. 1997/279. APEH iránymutatás Saját jogon és vásárlással szerzett részarány földtulajdon értékesítéséből származó jövedelem megállapítása 1997/245. APEH iránymutatás Részarány földtulajdon elidegenítése 1997/156. APEH iránymutatás Önkormányzattól vásárolt lakás szerzéskori értéke (3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. (4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -, a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával, b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával, c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával, d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával, e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával, f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával, g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával, h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával, i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával, j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával. (5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték. (6) Ha a magánszemély a 7. § (3) bekezdésében említett (családi gazdálkodóként tett) nyilatkozata megtétele mellett megszerzett termőföldet a megszerzés alapjául szolgáló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásának adóévében, vagy az azt követő öt adóévben elidegeníti, akkor az e termőföld átruházásából származó jövedelemnek kell tekinteni az elidegenítésről szóló szerződés alapján a 61. § (1)-(3) bekezdései szerint megállapított összeget, de legalább a termőföld megszerzésének alapjául szolgáló szerződésben meghatározott ellenértéket. (7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a magánszemély a nyilatkozata mellett megszerzett termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek megfelelő teljes összeget a termőföld elidegenítését követő 12 hónapon belül más, a gazdasághoz tartozó termőföld tulajdonjogának megszerzésére használja fel. Ha ez az elidegenítés adóévéről szóló adóbevallásának benyújtását követően, de még az említett 12 hónapon belül történik

- 71 meg, akkor a (6) bekezdés alapján meghatározott jövedelemre megfizetett adót a magánszemély önellenőrzéssel igényelheti vissza. (8) Ha a magánszemély a (7) bekezdés szerint az eredeti termőföld helyett megszerzett termőföld tulajdonjogát az eredeti termőföld megszerzésének alapjául szolgáló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásának adóévében, vagy az azt követő öt adóévben elidegeníti, akkor az eredeti termőföld helyett megszerzett termőföld (ideértve az e termőföld helyett megszerzett más termőföldet is) elidegenítésével összefüggő adókötelezettségre a (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. 2002/115. APEH iránymutatás az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adókötelezettségének új szabályai 2001/18. APEH iránymutatás szempontjából

tartási, életjáradéki szerződés megítélése a lakáscélú felhasználás

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás: a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet; c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; d) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; e) a belföldön fekvő lakás legalább az (5) bekezdésben meghatározott időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése; f) az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is). (3) A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése előtt történt, akkor az adóbevallásában érvényesíti. APEH tájékoztató az ingatlan átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználásának igazolásával kapcsolatos változásról (4) A lakáscélú felhasználás igazolására a következő okiratok szolgálnak: a) lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat; b) lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat; c) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla; d) idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat; e) az a)-d) pont szerint megállapított okirat, valamint rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.

- 72 (5) Ha a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló lakást, jogot a megszerzéséről szóló szerződés megkötésének - építés, építtetés, bővítés esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének - évében vagy az azt követő öt évben átruházza, akkor az átruházás adóévében ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemként veszi figyelembe a magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget. E rendelkezés irányadó akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló jog bármely más ok (kivéve a magánszemélyen, közeli hozzátartozóján, volt házastársán kívülálló okot) miatt az említett időtartamon belül megszűnik. 64. § (1) A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során vásárolt termőföld, erdő művelési ágú föld átruházása esetén - a (2) bekezdésben említett esetet kivéve - a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell az adókötelezettséget megállapítani. (2) Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföldjének, erdő művelési ágú földjének - ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta - átruházásából származó, az (1) bekezdés vagy az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti. (3) A (2) bekezdés rendelkezése alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarány-földtulajdonosnak minősülő magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak. (4) A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására a földhivatalba benyújtott iktatott szerződés szolgál.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem 64/A. § (1) Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó jövedelem - ha az nem adómentes - után az adó mértéke 20 százalék, egyebekben pedig az 58-62. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának ingatlan és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom földhivatali bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. (3) A jövedelem megállapítása a következők szerint történik: a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában b) az illetékhivatal értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek vagy c) jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni. (4) Az (1) bekezdésben említett adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően. (5) Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében - a szerződéskötés időpontjában - választható, hogy a) az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem, b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok szerint kell figyelembe venni,

- 73 c) az adó mértéke 20 százalék, d) az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az adóhatóságnak azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania. (7) Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt a) tartási szerződés esetében a természetbeni juttatásokra, b) életjáradék folyósítása esetén az adó 35 százalék, amelynek megfizetésére (bevallására) az osztalékból származó jövedelem után e törvény szerint fizetendő adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a természetbeni juttatást havonta kell nyújtottnak tekinteni.

XII. Fejezet TŐKEJÖVEDELMEK A kamatból származó jövedelem 65. § (1) E törvény alkalmazásában kamat: 2002/80. APEH iránymutatás a külföldi befektetési jegyek hozamának adózása a) a takarékbetét, a takaréklevél, a devizabetét kamata; b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozadéka, ha azt jogszabály kamatnak nevezi, ideértve azt az árfolyamnyereséget is, amelyet az ilyen értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) áron történő kibocsátása esetén a jegyzési ár és a névérték között a kamat helyett kap az értékpapír lejáratakor a magánszemély, valamint ideértve az ilyen értékpapír nyilvános forgalmazása során a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is; 2001/42. APEH iránymutatás külföldi kibocsátású devizakötvény hozama c) a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról szóló törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereséget is; 2001/4. APEH iránymutatás külföldi befektetési jegy hozama 1998/47. APEH iránymutatás Németországban kibocsátott, de Magyarországon forgalmazott befektetési jegy adózási konzekvenciái 1996/49. APEH iránymutatás A nyílt kibocsátású zárt végű befektetési jegy jövedelmének minősítése d) a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is; e) az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén, vagy zárt forgalmazása során elért kamata - ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is -, illetőleg a helyette elért árfolyamnyereség akkor, ha a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e után vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is; 1997/65. APEH iránymutatás adókötelezettségéről

A zárt kibocsátású kötvény kamatának és árfolyamnyereségének

- 74 f) a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség - ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is - a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek, akkor is, ha egyébként a d)-e) pontokban meghatározott feltételek teljesülnek; 1996/232. APEH iránymutatás kamatjövedelem magánszemélyektől felvett kölcsön után 1997/159. APEH iránymutatás Kamatból származó jövedelem g) a tőkeértéknövelő (a hozamot vagy annak egy részét tőkésítő), nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőkeérték-növekménye is; h) a b) és a g) pontban nem említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) jegyzési ára és a névértéke között, illetőleg tőkeérték-növekmény címén kamat helyett elért bevétel is azzal, hogy ebben az esetben az e) és f) pont rendelkezését alkalmazni kell; i) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból származó jövedelem, kivéve, ha azt a törvény egyéb jövedelemnek minősíti, valamint a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, valamint a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásából származó jövedelem; j) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, valamint a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetőleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít. (3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátokat nem kell figyelembe venni azon tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata esetében, amelyet a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezetből csoportos kiválás útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-ig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet a tagjának fizet, feltéve, hogy az a d) és e) pontok szerinti jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, és feltéve, hogy a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad. (4) A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 százalék. (5) E § alkalmazásában: a) nyilvános forgalomba hozatalnak minősül az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján; b) zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az értékpapírnak az a) pontban foglaltaktól eltérő módon történő forgalomba hozatala, így különösen az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján; c) nyilvános forgalmazás az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása; d) zárt forgalmazás az értékpapírnak a c) pontban foglaltaktól eltérő adásvétele, illetőleg ettől függetlenül is, előre meghatározott személyek körében történő forgalmazása; e) takarékbetétnek minősül bármely hitelintézeti betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla-követelés egyenlege is. (6) Az (1) bekezdés g) pontjában említett tőkeérték-növekmény adójának mértéke az értékpapír kibocsátásakor a kamatra érvényes adómértékkel egyezik meg. Az adót az értékpapír lejáratát követően kifizetett megnövelt tőkeértékből a kifizető állapítja meg, vonja le, és fizeti be. (7) Az (1) bekezdés g) pontjában említett tőkeérték-növekmény helyett elért árfolyamnyereség nem számít bevételnek. 1999/131. APEH iránymutatás a külföldön kibocsátott és Magyarországon nyilvánosan forgalmazott kötvény utáni jövedelem adókötelezettsége

- 75 1998/24. APEH iránymutatás a társasház nevére pénzintézetnél lekötött tőke után jóváírt és kifizetett kamatbevétel után a társasház és a tulajdonostársak adókötelezettsége (8) Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása során a maradékjog címén kifizetett bevételből a biztosító által kifizetett összegnek a magánszemély által befizetett díjak együttes összegét (átadott vagyoni értéket) meghaladó része számít jövedelemnek. E rendelkezés szerint kell eljárni a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, valamint a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címén kifizetett összeg esetében is. (9) Nem lehet e § rendelkezéseit alkalmazni az egyéni vállalkozó által e minőségében megszerzett, az (1) bekezdésben meghatározott bevételre. Az árut átruházó magánszemély által a tőzsdei ügylet révén megszerzett bevétel adókötelezettségére - az (1) bekezdés j) pontjában foglaltaktól eltérően - az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a tőzsdei ügylet (részügylet) áruval történő teljesítéssel szűnik meg.

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem 65/A. § (1) A tőkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül. (2) Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. (3) A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja és megfizeti.

Az osztalékból származó jövedelem 66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; 2000/105. APEH iránymutatás korábban megállapított, de még ki nem fizetett osztalékból a kft. nem emelheti jegyzett tőkéjét 2000/90. APEH iránymutatás MRP-osztalék 1998/175. APEH iránymutatás ingyenesen juttatott szövetkezeti üzletrész adókötelezettsége BH2002. 511. A személyi jövedelemadó alkalmazása szempontjából természetbeni juttatásnak minősül a dolgozói részvény kedvezményes ára és a névértéke közötti különbözet [1995. évi CXVII. tv. 66. §, 69. §]. 1998/63. APEH iránymutatás MRP szervezet készpénzkészletének tagok közötti felosztásával keletkező jövedelem adókötelezettsége b) c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem. d) (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani: a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket; b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát; c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

- 76 2000/90. APEH iránymutatás MRP-osztalék E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. 1999/11. APEH iránymutatás saját tőke fogalma átalakulás esetén 1998/143. APEH iránymutatás erdőbirtokossági társulatba bevitt vagyoni érték megállapítása (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. (4) A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható, az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalékra tekintettel juttatott összeg (az osztalékelőleg) utáni adó az osztalékelőleg 20 százaléka. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) (6) Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy - a (2) bekezdés a) pontjában említett vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett - az osztalék megállapításának időpontjában fennálló taglétszám figyelembevételével az egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy az osztalékból a tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a választás évében és az azt követő két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót. 2000/81. APEH iránymutatás ügyvédi irodából kilépő taggal való elszámolás (7) (8) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, az (1) bekezdés c) pontjában említett osztalék utáni adó a jövedelem 20 százaléka. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. 1999/9. APEH iránymutatás a külföldről származó osztalék magyarországi adókötelezettsége (9) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében a (8) bekezdés szerinti adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. (10) A kockázati tőkealap-jegy hozamának adója 20 százalék. Az adót a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, és vonja le. (11)

Árfolyamnyereségből származó jövedelem 67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására (ide nem értve a kölcsönbe adást) tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni, valamint az e törvény szerint kamatnak minősülő bevétel alapján megállapított különbözet. (2) Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. (3)-(4)

- 77 (5) A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint bevallja és megfizeti. (6) (7) A magánszemély adóbevallásában, az adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. a) megállapításánál érvényesíti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető az árfolyamnyereség vagy az árfolyamveszteség megállapításánál nem vett figyelembe; b) megállapításánál érvényesíti az adóéven belül a (3) bekezdés szerinti kifizető által az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál nem érvényesített, a kifizető igazolásában feltüntetett továbbvihető árfolyamveszteséget; c) csökkentéseként számolja el a továbbvihető ügyleti veszteségnek [67/A. § (4) bek. b) pont] azt a részét, amelyet az adóévi tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem megállapításánál nem érvényesített. A magánszemély az a)-c) pontban meghatározott összegeket egymást követően, legfeljebb az érintett rendelkezés figyelembevétele nélkül meghatározott adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelem összegéig számolja el. (8) (9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: 2002/61. APEH iránymutatás a befektetési szolgáltató feladatai a)-b) c) az értékpapír megszerzésére fordított érték: ca) tőzsdei ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték, cb) tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész, cc) társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), cd) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra), ce) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték, cf) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel, cg) az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész, ch) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke, ci) az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke, cj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke, ck) a ca)-cj) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében nulla; d) az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség: az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő

- 78 befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékeként, valamint az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeg, továbbá - kölcsönbe vett értékpapír esetében - a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy - ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege. (10) Az adózó a jövedelmet az értékpapír átruházásának a napjára állapítja meg. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani. 2000/80. APEH iránymutatás árfolyamnyereség megállapításánál figyelembe vehető jutalék, az árfolyamveszteség érvényesítéséhez kiadandó igazolás 67/A. §

A vállalkozásból kivont jövedelem 68. § (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is. 2002/112. APEH iránymutatás ügyvédi irodából kilépő tagot megillető vagyonrész adójogi minősítése (2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor. (3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése - ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását - következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által - a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében - átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. (5) Az MRP szervezet megszűnése esetén a részt vevő magánszemély által a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a

- 79 szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírokat) együttes könyv szerinti értékét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét a szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet az adózás rendjéről szóló törvényben az adóbevallás benyújtására előírt határidőig résztvevőnként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a jövedelem megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes könyv szerinti értékéről. (6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. (7) Ha az (1)-(3) és (5) bekezdés rendelkezései szerint a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni. (8) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja: a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja; b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés időszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja; c) az a)-b) pontban nem említett esetben a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára. (9) A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya. (10) A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.

XIII. Fejezet TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK ÉS MÁS ENGEDMÉNYEK A természetbeni juttatások 69. § (1) Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér - a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni. 2002/18. APEH iránymutatás a reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseiről.

- 80 2001/5. APEH iránymutatás megtérítése

ISDN telefonvonal beszerelésének és használati díjának munkáltatói

2000/11. APEH iránymutatás társasági tulajdonú lakás bérleti díj nélküli tagi használatának adóvonzata 1999/143. APEH iránymutatás jutalomutazás költségeinek elszámolása 1999/112. APEH iránymutatás állami vállalat jogutódaként létrejött gazdasági társaság tulajdonában lévő lakás dolgozóknak történő folytatólagos bérbeadása BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetők részéről történő megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerződések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. PM-APEH tájékoztató a reprezentáció közterheiről, továbbá egyes más természetbeni juttatások adózási szabályairól (2) Nem minősül természetbeni juttatásnak: a) a természetben adott munkabér (a magánszemélynek a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás, amelynek értéke a munkaszerződésben meghatározott összeg, ennek hiányában a szokásos piaci érték); b) az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke; c) az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházása során az ellenértékbe természetben beszámított vagyoni érték; d) az adóköteles tárgynyeremény; e) az a vagyoni érték, amelyet e törvény szerint egyébként adómentesnek minősülő jogcímen természetben adnak; f) a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. 2000/10. APEH iránymutatás az 1996. év előtt juttatott dolgozói részvény 1996. január 1-jét követően történő elidegenítésekor keletkezett adófizetési kötelezettség (3) A (2) bekezdés a)-f) pontjaiban említett esetekben a megszerzett bevétel olyan jogcímen adóköteles, amelyre tekintettel a magánszemély hozzájutott. (4) A természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. (5) Természetbeni juttatásnak minősül többek között: a) a kifizető által harmadik személlyel kötött lízingszerződés alapján megszerzett és magánszemély használatába adott olyan vagyontárgy is, amelyet később magánszemély maradványértéken vásárol meg azzal, hogy a kifizető által viselt lízingdíj megállapításánál figyelembe vett beszerzési árnak a lízingelés időszakára jutó, a 11. számú mellékletben foglaltak szerint meghatározott értékcsökkenési leírás levonásával kiszámított összege és a magánszemély által megfizetett maradványérték különbsége számít bevételnek; b) a kifizető által adott ajándék (tárgyjutalom, szolgáltatás, illetőleg az ezekre szóló utalvány stb.), ideértve a vetélkedő és a verseny díjaként kapott ajándékot, azzal, hogy nem minősül ajándéknak a takarékbetét, valamint azzal, hogy az 1. számú mellékletben adómentesnek minősített esetekben az ajándékot nem kell bevételként figyelembe venni; 59/2001. Számviteli kérdés Szeszesitalgyártó vállalkozásunk üzleti partnereinknek néhány üveg italt adott át mintaként, ajándékként, illetve termékeink reklámozása céljából. Szintén reklámozási céllal vendéglátó-ipari

- 81 egységeknek adtunk át feliratozott reklámeszközöket. Hogyan kell elszámolni, illetve milyen adóvonzatai vannak ezen gazdasági eseményeknek ? PM-APEH tájékoztató a reprezentáció közterheiről, továbbá egyes más természetbeni juttatások adózási szabályairól APEH közlemény a járulékalapot képező jövedelem, és a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulásfizetési kötelezettség 2001. január 1-jét követő megállapításáról c) az adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szolgáltatás a szerződésben név szerint meg nem nevezett magánszemély(ek)re terjed ki, továbbá a kifizető rendelkezése alapján támogatói adományból, illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az alapok közötti átsorolásból az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár fedezeti alapjának szolgáltatási számláján jóváírt összeg; 1998/22. APEH iránymutatás a kifizető, a munkáltató által kötött felelősségbiztosítások adójogi helyzete d) a reprezentáció és az üzleti ajándék. (6) A (4) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg. 1999/165. APEH iránymutatás tanulmányi költségek elszámolása tárgyában az AEÉ 1999. évi 3. szám 12/1999. APEH iránymutatás (1) bekezdésének kiegészítése 1999/108. APEH iránymutatás elveszett utazási bérlet pótlása adóköteles 1999/74. APEH iránymutatás autópálya használatára jogosító bérlet biztosítása a dolgozók részére 1999/63. APEH iránymutatás kiegyenlítésének adókötelezettsége

a választott tisztségviselők tiszteletdíjának természetben történő

1999/12. APEH iránymutatás tanulmányi költségek elszámolása 1998/123. APEH iránymutatás tűzoltók juttatásai 1998/115. APEH iránymutatás munkavállaló részére bérelt lakás bérleti díja 1998/61. APEH iránymutatás tanulmányi szerződés alapján fizetett térítések adókötelezettsége 1998/28. APEH iránymutatás természetbeni juttatás miatt fizetendő adó alapja a juttató saját üdülőjében történő kedvezményes üdültetés esetén 1998/27. APEH iránymutatás lakásszövetkezeti ingatlan bérbeadásából származó bevétel adókötelezettsége

- 82 1998/13. APEH iránymutatás A természetbeni juttatás utáni adókötelezettség időpontja 1996/146. APEH iránymutatás Elsőbbségi részvények törzsrészvényekké alakításának adójogi vonzatai 2000/54. APEH iránymutatás tanulmányi út elszámolása (7) A (6) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizetőnek nem kell megfizetnie a) a b) pontban nem említett kifizető esetében aa) a reprezentáció értéke után számított adóból azon összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százalékának, de legfeljebb kétmillió ötszázezer forintnak a 44 százaléka, ab) az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a (9) bekezdésben meghatározott létszámmal számolva 1500 forint/fő érték 44 százalékát; b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát. (8) A (7) bekezdés alkalmazásában a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására egyebekben az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni, azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes természetbeni juttatások értékét. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót a) a b) pontban nem említett kifizetőnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig megfizetnie, továbbá az adót az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként a havi, a negyedéves, illetőleg az éves bevallásában kell bevallania; b) az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetőleg az éves adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetnie. (9) A (7) bekezdés ab) pontjában meghatározott létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni. 2002/62. APEH iránymutatás öröklés, ajándékozás útján szerzett értékpapír szerzési értéke (10) E § alkalmazásában a) adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban - ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót - kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel; c) juttató: a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet; d) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.); e) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt. 59/2001. Számviteli kérdés Szeszesitalgyártó vállalkozásunk üzleti partnereinknek néhány üveg italt adott át mintaként, ajándékként, illetve termékeink reklámozása céljából. Szintén reklámozási céllal vendéglátó-ipari egységeknek adtunk át feliratozott reklámeszközöket. Hogyan kell elszámolni, illetve milyen adóvonzatai vannak ezen gazdasági eseményeknek ? 2001/85. APEH iránymutatás az ügyfeleknek adott kisebb tárgyak is üzleti ajándéknak minősülnek

- 83 70. § (1) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal (ideértve az ideiglenes jellegű ilyen dokumentumokat is) ellátott személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. 42/2001. Számviteli kérdés Vállalkozásunk személygépkocsiját magáncélú használatra adja az ügyvezető igazgatónak, azzal, hogy a gépkocsi közterheit és üzemeltetési költségeit a vállalkozás viseli. Hogyan kell elszámolni az emiatt fizetendő cégautóadót az új számviteli törvény szerint? 1996/122. APEH iránymutatás Cégautó utáni adó (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az adó fizetésére - a (3)-(11) bekezdésekben foglaltakat is figyelembe véve - a személygépkocsi forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos kifizető, amennyiben pedig a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzembentartót (üzemeltetőt) is tartalmazza, az adó fizetésére kizárólag az utóbbi kifizető kötelezett. Ez utóbbi esetben a tulajdonos közli az üzembentartóval az adott személygépkocsi beszerzési árát. (3) Az (1) bekezdésben említett jövedelem miatt az adó (a továbbiakban: cégautó adó) havonta fizetendő mértéke a következő:

A személygépkocsi beszerzési ára

A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft)

A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és további években (Ft)

1- 500 000

3 000

1 500

500 001-1 000 000

4 000

2 000

1 000 001-2 000 000

6 000

3 000

2 000 001-3 000 000

10 000

5 000

3 000 001-4 000 000

13 000

6 500

4 000 001-5 000 000

16 000

8 000

5 000 000 felett

21 000

10 500

(4) (5) E § alkalmazásában beszerzési ár - ide nem értve az ingyenesen történő beszerzést - az a pénzösszeg, illetőleg annak megfelelő más vagyoni érték, amelyért a kifizető a személygépkocsi tulajdonjogát az üzleti dokumentumai alapján igazolhatóan megszerezte. Külföldről történő beszerzés esetén - ide nem értve külföldről lízing útján történő beszerzést - beszerzési ár a személygépkocsi importjához kapcsolódó általános forgalmi adó alapját képező összeg. Abban az esetben, ha a (2) bekezdés, illetőleg a (10) bekezdés alapján a lízingbe (bérbe, kölcsönbe) vevő az adó fizetésére kötelezett, akkor a lízingbe (bérbe, kölcsönbe) adó által közölt előzőek szerinti beszerzési árat kell az adó mértékénél alapul venni. Ugyanezt a beszerzési árat kell figyelembe venni, ha az adó fizetésére kötelezett a személygépkocsi tulajdonjogát lízing útján szerezte meg. Ingyenes szerzés esetén, továbbá akkor, ha a beszerzési ár az előzőek szerint nem állapítható meg, beszerzési árnak az adott személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás szakvéleménye szerinti - a beszerzés időpontját is figyelembe vevő - összeg tekintendő. Valamennyi esetben része a beszerzési árnak a beszerzéssel kapcsolatos általános forgalmi adó is. 2000/45. APEH iránymutatás a cégautó beszerzésének időpontja, beszerzési ára (6) E § alkalmazásában a beszerzés éve a tulajdonjog megszerzésének éve, illetőleg, ha az üzembentartó az adó fizetésére kötelezett, akkor a forgalmi engedélybe az erről szóló bejegyzés éve. A lízingelt, illetőleg a lízing útján szerzett személygépkocsi esetén a lízingszerződés megkötésének évét, kölcsönbe-, bérbeadás esetén a vonatkozó szerződés megkötésének évét kell a beszerzés évének tekinteni.

- 84 2000/45. APEH iránymutatás a cégautó beszerzésének időpontja, beszerzési ára (7) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott adótételeket havonta, a tárgyhónapot követően - az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint - kell megfizetni. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából egész hónapnak számít. Évközi tulajdonos(üzemeltető-) változás esetén az új tulajdonost (üzemeltetőt) a változást követő hónaptól terheli az adókötelezettség. A kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a havonta fizetendő adót a magánszemély fizeti meg. Ez csak egész hónapra történhet oly módon, hogy a magánszemély a vele megállapodást kötő kifizetőnek az adott hónap utolsó napjáig befizeti a vonatkozó adótételt, amelyet a kifizető továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az említett időpontig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie. (8) Nem kell az e § szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után, a) amelyet megkülönböztető fény- és figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel az erről szóló belügyminiszteri rendelet alapján, továbbá, amelyet az egyházak, egyházi karitatív szervezetek kizárólag alapfeladataik ellátásához használnak; b) amelyet postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1), közműhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, valamint, amelyet a társas vállalkozás taxi rendszerű személyszállítás, gyakorlati gépjárművezetőoktatás céljából üzemeltet; c) amelyet a betegségmegelőző és gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, az egyesület, a köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló egészségügyi miniszteri és pénzügyminiszteri együttes rendelet 27/B. §-ában megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltet, és a működési szabályzatából, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett jogcímen történik; d) amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek; e) amelyet a kifizető magánszemélynek adott lízingbe vagy bérbe, feltéve, hogy a havi lízing- (bérleti) díj nem kevesebb a (3) és a (4) bekezdésben foglalt adótételnél, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit egészében a személygépkocsit lízingbe, bérbe vevő magánszemély viseli; f) amelyet az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet; g) amelyet a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet, kivéve azon időszakot, amelyre vonatkozóan értékcsökkenési leírást, lízing (bérleti) díjat számol el. (9) A (8) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltak ellenére meg kell fizetni a (3) és a (4) bekezdés szerinti adót azon személygépkocsi után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott pontokban említett alapfeladatok ellátására használnak, hanem a körülményekből megállapítható más használat is. A személygépkocsinak az alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló dokumentumokat (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévülésének idejéig a kifizetőnek meg kell őriznie. (10) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából az adó megfizetésére kötelezett üzembentartónak minősül az a kifizető, amely (aki) a személygépkocsit üzletszerű kölcsönzést, bérbeadást, lízingbe adást folytató kifizetőtől (a továbbiakban: bérbeadó) olyan szerződés alapján üzemeltet, amely a forgalmi engedélybe történő bejegyzés mellőzésével jogosítja a személygépkocsi üzemben tartására. Ebben az esetben a bérbeadóra a (3) és a (4) bekezdés rendelkezései - kivéve a (9) bekezdésben említett esetet - nem vonatkoznak. A bérbevevőre a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit - ha az adókötelezettség fennáll - azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott adótétel helyébe annak egyharmincad részét, a hónap helyébe pedig a bérbevételi napot kell behelyettesíteni. A bérbeadónak közölnie kell a bérbevevővel a személygépkocsi beszerzési árát. (11) A (8) bekezdésben nem említett esetben az e § szerinti adót nem kell megfizetni azon személygépkocsi után, amelyet a kifizető egyértelműen kizár a használatból, és a körülmények alapján is megállapítható, hogy nem történik használat. Ilyen körülménynek kell tekinteni különösen a tartalékban tartott, az üzemképtelen, a nem üzemelő (a továbbiakban együtt: nem üzemelő) személygépkocsit mindaddig, ameddig nem kerül forgalomba. Nem minősül a használatból kizártnak az a személygépkocsi, amely egy hónapnál rövidebb ideig nem üzemel.

- 85 1996/54. APEH iránymutatás Üzemképtelen cégautó utáni adófizetési kötelezettség (12) Nem kell a cégautó adót megfizetni olyan magáncélú használat esetén, amikor a magánszemély a kifizetőnek térítést fizet, feltéve, hogy ez a térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométer alapulvételével, az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség, vagy a számlák alapján számított üzemanyagköltség és a 3 Ft/kilométer általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével számított összeg. Az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő abban az esetben is, ha a magánszemély a magáncélú használatra jutó üzemanyagot saját maga vásárolja meg. (13) E § alkalmazásában magáncélú használat különösen, ha a személygépkocsit a körülményekből (szabályzat, szerződés, útnyilvántartás stb.) megállapíthatóan magánszemély akár állandó, akár eseti jelleggel a személygépkocsi egyéb használatától függetlenül személyes céljaira használja. 2001/114. APEH iránymutatás az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt személygépkocsi 2000/120. APEH iránymutatás cégautó munkavállaló lakásán történő tárolása 2000/82. APEH iránymutatás a cégautó adója 1999/55. APEH iránymutatás a "tesztautó" cégautó adója 71. §

Kamatkedvezményből származó jövedelem 72. § (1) A kifizető által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is) mellett nyújtott - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból meg nem felelő - hitel (kölcsön, munkabérelőleg, pénzintézeti belső hitel) kamatának az előzőekben említett kamatmértékhez viszonyított különbözete (kamatkülönbözet) a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan, az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (illetőleg a hitelvisszafizetés vagy átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. 2002/72. APEH iránymutatás a dolgozónak adott kölcsön kamatkedvezménye 2000/13. APEH iránymutatás önkéntes nyugdíjpénztár által a tagjának kamatmentesen nyújtott tagi kölcsön 1999/132. APEH iránymutatás lakossági bankműveletek végzésére nem jogosult pénzintézet által dolgozóinak juttatott lakáscélú hitelhez kapcsolódó kamatkedvezmény adójogi minősítése (2) Amennyiben az osztalékelőleg címén felvett összeg a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során nem válik osztalékká, vagy több, mint a megállapított osztalék, akkor a különbözetre - ameddig azt követelésként tartják nyilván - az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy - az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve - a kamatkülönbözetet visszamenőleg is meg kell állapítani. Ha az osztalékká nem váló osztalékelőleget a magánszemélynek nem kell visszafizetnie, akkor az erről szóló közgyűlési határozat napján, mint elengedett követelés, egyéb jövedelemként válik adókötelessé. Az osztalékelőlegből levont adónak az elengedett összegre jutó részét a kifizető az általa levont és befizetendő személyi jövedelemadó (adóelőleg) összegébe beszámítja, illetőleg azt a magánszeméllyel és az adóhatósággal elszámolja. 1998/12. APEH iránymutatás 1997. évben kifizetett osztalékelőleg miatt levont személyi jövedelemadó rendezése 1998. évben

- 86 (3) Az (1)-(2) bekezdésben említett kamatkülönbözet után az adó mértéke 44 százalék, melyet az adóév utolsó napját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint a kifizetőnek kell megfizetnie. (4) Nem kell az előzőekben foglaltakat alkalmazni a munkáltató által adott a) lakáscélú hitel esetén, ha azt a munkáltató pénzintézet útján, annak igazolása alapján a munkavállalójának olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; 2000/83. APEH iránymutatás egyedülálló munkavállaló lakáscélú támogatása 1999/132. APEH iránymutatás lakossági bankműveletek végzésére nem jogosult pénzintézet által dolgozóinak juttatott lakáscélú hitelhez kapcsolódó kamatkedvezmény adójogi minősítése 1999/64. APEH iránymutatás lakáscélú hitel kamatkezdvezménye 1996/248. APEH iránymutatás A munkáltatói lakáscélú hitellel összefüggő kamatkülönbözet adómentessége 1996/150. APEH iránymutatás Pénzintézet alkalmazottja részére folyósított lakáscélú hitel b) olyan munkabérelőleg esetében, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik; 1999/133. APEH iránymutatás munkabérelőleggel összefüggő kamatkülönbözet adókötelezettsége c) a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás esetén. 1999/91. APEH iránymutatás a kifizető által az egyéni vállalkozónak nyújtott kedvezményes kamatozású hitel adókötelezettsége 1998/165. APEH iránymutatás a munkáltatói lakáscélú hitellel összefüggő kamatkülönbözet adómentessége 1999/92. APEH iránymutatás lakáscélú hitel EHO-kötelezettsége (5) Nem kell az (1) bekezdést alkalmazni a pénzintézet jogszabály alapján folytatott üzleti tevékenysége keretében nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt), az állami tulajdon megvásárlásához pénzintézet útján nyújtott hitel, valamint az üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön esetében, továbbá az önkormányzat által jogszabály alapján, a (4) bekezdés a) pontjában említett módon és feltételekkel a lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön esetében. Nem kell az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitel esetében. 1999/64. APEH iránymutatás lakáscélú hitel kamatkezdvezménye 1999/30. APEH iránymutatás a kamatkülönbözet megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazása az 1998. július 31. előtt kifizetett osztalékelőleg esetében

- 87 1999/13. APEH iránymutatás a kifizető által nyújtott kedvezményes hitel átvállalása 1997/163. APEH iránymutatás Kamatkedvezményből származó jövedelem értelmezése 2000/81. APEH iránymutatás ügyvédi irodából kilépő taggal való elszámolás 1999/29. APEH iránymutatás a kamatkedvezmény után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és befizetése

Adómentes kifizetések korlátozása 72/A. § (1) Az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület (e § alkalmazásában: érdekképviselet), ha érdek-képviseleti tagdíj, hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító igazolást, bizonylatot kapott, akkor az érdekképviseletnek 44 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más érdekképviselettől az adóévben kapott bevétel 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét. (2) A kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek adómentes jogcímen az adóévben kifizetett (juttatott) összeg (nem pénzbeli vagyoni érték) azon része után, amely meghaladja érdekképviselettől, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét. (3) Az e § szerinti adót az adóévet követő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie. (4) E § alkalmazásában nem kell figyelembe venni a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjat akkor, ha az nem haladja meg a bér kettő százalékát. Ha meghaladja, akkor teljes egészében figyelembe kell venni.

XIV. Fejezet VEGYES JÖVEDELMEK Kisösszegű kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások 73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 5000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke 40 százalék. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie. (4) A magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jövedelem, és az adó mértéke 25 százalék, azzal, hogy a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, és fizeti be. 1996/251. APEH iránymutatás A baleseti járadék egy összegű megváltásának adómentessége

- 88 (5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem 74. § (1) A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék. (2) Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. (3) A magánszemély köteles a (2) bekezdés szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta, valamint a falusi vendégfogadás esetében, ha az e tevékenységéből származó bevételre a törvény adómentességi szabálya érvényesíthető. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére alkalmazható az (1) bekezdés rendelkezése. (5) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. (6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt [ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket] az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. (7) Más ingatlan bérbeadása esetén az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett a magánszemély - legalább egymást követő négy adóévben - választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül. 2002/77. APEH iránymutatás ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség (8) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbeadásából származó jövedelem - a (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül.

A társasház, a társasüdülő jövedelme 75. § (1) A társasház, a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett jövedelem után - függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek - a társasházat a (2)-(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség. (2) A társasház e törvény XI-XIV. fejezetében - e § rendelkezésein kívül - említett bevételéből (kivéve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt) a jövedelmet és az adót - figyelemmel a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseire is - úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magánszemélynek a társasházat kell tekinteni. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli. (3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

- 89 2001/86. APEH iránymutatás társasház osztatlan közös tulajdonú hányadának átruházása önkormányzati résztulajdon esetén (4) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek. (5) A (2) bekezdésben nem említett, a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, amely után az adó mértéke 20 százalék. (6) A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. (7) A társasház a magánszemélyre vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti e §-ban előírt adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell bevallania, amelyre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett. A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is teljesíti adókötelezettségeit. (8) Ha a társasház a (6) bekezdés rendelkezése szerint levont, illetve megfizetett adó után fennmaradó jövedelmet, vagy annak egy részét a tulajdonostársak között a tulajdoni hányadok arányában osztja fel, akkor az a magánszemély tulajdonostárs olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem és az adó mértéke 35 százalék.

Nyereményből származó jövedelem 76. § (1) A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. (2) Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 20 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie. 1998/14. APEH iránymutatás A bukmékeri fogadásból származó nyeremény adókötelezettsége (3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 25 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie. 1997/97. APEH iránymutatás Nyereménybetét adója (4) Nem számít jövedelemnek a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a pénznyerő-automatából, a játékkaszinóból, továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadásból származó nyeremény. 1997/133. APEH iránymutatás Nyereményből származó jövedelem adója (5) E § alkalmazásában a bukmékeri rendszerű fogadás adóköteles nyereményének a kapott bevétel azon részét kell érteni, amely az adott nyeremény érdekében megfizetett tét összegét meghaladja.

A privatizációs lízingből származó jövedelem 77. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék. (2) Az e § szerinti adókötelezettség részletes szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza.

XV. Fejezet

- 90 -

AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ ÉRTÉKPAPÍRRA VONATKOZÓ JOG RÉVÉN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték 77/A. § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. (2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett; b) az értékpapírt (kivéve a bemutatóra szóló részvényt) társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrésztulajdonosaként vagy dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte; c) a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte; d) a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapírkölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adó alanya. (4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően határozza meg. E rendelkezések a bemutatóra szóló részvényre nem vonatkoznak. (5) Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén - akkor is, ha erre átalakulás, jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor - munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél egyéb jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt szerez; ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

- 91 (6) Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti szerzőnél és amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik. (7) Kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek a) az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül; a külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani; b) az a) pont alá nem tartozó része - a magánszemély választása alapján - nem minősül bevételnek, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. (8) A magánszemély a (7) bekezdés b) pontja szerinti választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkozik a kifizetőnek, valamint e választását adóbevallásában bejelenti az adóhatóságnak. Ha a (7) bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján nem minősül bevételnek, akkor a) a kifizető - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról; b) a magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket a kedvezményezett részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és a (7) bekezdés a) pont szerinti összeg alapulvételével, annak megfelelően határozza meg. (9) Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: a) kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban; b) társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely ba) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint bb) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték 77/B. § (1) A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből (5. §) az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított értéket. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. (2) A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja, vagy - ha ez a korábbi időpont - az a nap, amelyen az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).

- 92 (3) A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből (5. §) az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel (5. §) fennmaradó részére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Nem minősül bevételnek a magánszemély által a jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt. (5) A kifizető - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - a jog alapítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza). Nem terheli e kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította. (6) A jog megszerzésére fordított értéket az értékpapír megszerzésére fordított értékre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem 77/C. § (1) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a) a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel szerezte, valamint b) a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott elfogadott országban működő, a külföldi jog szerinti befektetési szolgáltatónál (a továbbiakban: külföldi befektetési szolgáltató) a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte. (2) Az értékpapírletét alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a program szervezője, a letétkezelő és a magánszemély közötti egyedi szerződés. A különböző napokon átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi szerződést kötnek, ha az értékpapírok letétbe helyezése nem egy napon történik. A keretszerződés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program szervezőjének és a letétkezelőnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi szerződés - az említett adatok mellett - a kedvezményezett magánszemély nevét, adóazonosító számát és levelezési címét, továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges adatokat, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napját is tartalmazza. Az érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely változásról a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerződőt. A letétbe helyezett értékpapírral a program szervezője csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély - a keretszerződés eltérő, minden részt vevő magánszemélyre azonos feltételek mellett megállapított rendelkezése hiányában - önállóan rendelkezhet. (3) A letétkezelő a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat a program szervezője illetékes adóhatóságának az átadott összes értékpapírról. A letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát is, ha az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adja át. (4) A letétkezelő az átvevőt az átadással egyidejűleg tájékoztatja az elismert program nyilvántartási számáról, a program szervezője és saját cégnevéről, adószámáról és levelezési címéről, továbbá a kedvezményezett magánszemély nevéről, adóazonosító számáról és levelezési címéről, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napjáról, ha az értékpapírt a kötelező tartási időszakban más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.

- 93 (5) Az új letétkezelő a letéti őrzés kezdetét követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat a program szervezője illetékes adóhatóságának az átvett összes értékpapírról, ha az értékpapírt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint vette át. Az új letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezelő cégnevét és adószámát is. Az új letétkezelőre egyebekben a letétkezelőre vonatkozó rendelkezések az irányadók. (6) A letétkezelő haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, ha a nála letétbe helyezett értékpapírnak a magánszemély javára történő egyedi letéti őrzése a kötelező tartási időszakban bármely okból (kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik. (7) Nem kell a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató. Ilyenkor a program szervezője a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat illetékes adóhatóságának az összes olyan értékpapírról, amelynek letéti őrzése megszűnt. A program szervezője az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha a külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adta át; az utóbbi esetben az átadástól kezdődően a (2)(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A program szervezője köteles úgy eljárni, hogy az e bekezdésben foglalt adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét teljesíteni tudja. (8) A magánszemély által megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül: a) a magánszemély és a program szervezője közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, b) a magánszemély és a program szervezője közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad, c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, d) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, e) az értékpapír c)-d) pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, f) az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt, g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, h) az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, i) az értékpapírnak a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)-h) pontban nem említett okból szűnt meg, kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a jogosult rendelkezése alapján más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet és a letétkezelő

- 94 külföldi befektetési szolgáltató - külföldi befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át, ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik. (9) A magánszemély tájékoztatja a program szervezőjét a (8) bekezdés szerinti jövedelem megállapításához szükséges valamennyi rendelkezésére álló adatról: a) a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáig, b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az értékpapír bevonásának, átalakításának, illetve kicserélésének a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napját követő 15 napon belül, c) a (8) bekezdés d)-f) pontja szerinti esetben az átadás napjáig (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15 napon belül), ha az értékpapírt a program szervezőjének adja át, egyébként az értékpapír felvételét követő 15 napon belül, d) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó megszűnéséig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a kibocsátó megszűnésének a napját követő 15 napon belül, e) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a jegyzett tőke leszállításának a napját követő 15 napon belül, f) a (8) bekezdés i) pontja szerinti esetben az egyedi letétként történő őrzés megszűnésének napját követő 15 napon belül, e tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság minden ebből eredő jogkövetkezményt a magánszemély terhére állapít meg. (10) A magánszemély által megszerzett, a (8)-(9) bekezdés szerint meghatározott jövedelem után a program szervezője az adóelőleget a nem pénzben juttatott jövedelemre irányadó rendelkezések [49. § (2) bekezdés b) pont] szerint megállapítja és levonja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti, akkor is, ha egyébként nem minősül munkáltatónak. (11) A (8) bekezdésben meghatározott jövedelem megszerzésének időpontja: a) a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének a napja; b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja; c) a (8) bekezdés d)-e) pontja szerinti esetben az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja; d) a (8) bekezdés f) és i) pontja szerinti esetben a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja; e) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja; f) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja. (12) A magánszemély - a (8) és (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, vagy kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél. A letétkezelő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt meg. (13) A (12) bekezdés c) pontja szerint letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír

- 95 megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni. Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók. (14) Az adóhatóság a (9) és a (12) bekezdésben meghatározott 15 napos határidőt bármely érdekelt fél által a határidőn belül benyújtott kérelemre meghosszabbítja, ha a magánszemély a határidőt rajta kívül álló ok miatt nem tudja teljesíteni. Ugyanazon határidő meghosszabbítására legfeljebb két alkalommal, és összesen legfeljebb 120 nap időtartamra van lehetőség. Az adóhatóság a kérelem ügyében soron kívül jár el, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelmet a benyújtásától számított 15 napon belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A kérelem benyújtásától a határozat jogerőre emelkedéséig (a határozat bírói felülvizsgálata esetén az ítélet jogerőre emelkedéséig) terjedő időszak, valamint a meghosszabbítás időtartama a határidőbe nem számít be. (15) A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír a) tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettségére - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül; c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (16) Az adóhatóság a program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségét megszegi. (17) A magánszemély és a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltató elkülönített nyilvántartást köteles vezetni az elismert program keretében megszerzett, illetve nála letétbe helyezett összes értékpapírról. A magánszemélyt e kötelezettség a kötelező tartási időszak letelte után is terheli. (18) Ha a magánszemély által elismert program keretében megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára - vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jog alapításának a napjára - megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 ezer forintot, az adózó az (1)-(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített együttes szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett összeget. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók. Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét. (19) A Pénzügyminisztérium - a gazdasági társaság kérelmére - a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot: a) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy a gazdasági társaságnál többségi irányítást gyakorló tag által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni; b) az írásban meghirdetett programban a program szervezője feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére; nem zárja ki a nyilvántartásba vételt, ha a kiíró a kötelezettségvállalás hatályát az elismert programként történő nyilvántartásba vételtől teszi függővé; c) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt; d) a program keretében legalább a gazdasági társaságnál a kérelem benyújtásának évét megelőző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 10 százalékának megfelelő magánszemély kíván részt venni, és a részt venni kívánó magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka vezető tisztségviselő; e) a program keretében a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek; f) a gazdasági társaság és a kibocsátó választott könyvvizsgálójának (a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének és a könyvvizsgálatért személyesen is felelős tagjának, munkavállalójának), felügyelő bizottsága tagjának közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt; g) a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője és közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt; h) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző legalább három üzleti évre vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a székhelye szerinti állam joga szerinti beszámolót hozott nyilvánosságra;

- 96 i) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül és a kérelem benyújtásának évében a kérelem benyújtásáig nem állt csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alatt. (20) A Pénzügyminisztérium a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a) a kérelemben bemutatott program nem felel meg az e törvényben meghatározott összes feltételnek; b) a kérelem nem felel meg az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott összes feltételnek, vagy a kérelemből nem állapítható meg minden, az elbírálás szempontjából jelentős tény, és az adózó a hiányt felhívás ellenére sem pótolta; c) a gazdasági társaság vagy a kibocsátó a kérelem jogerős elbírálását megelőzően csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság köteles haladéktalanul bejelenteni a Pénzügyminisztérium részére; d) a program alapján már történt értékpapír-juttatás; e) a közölt tényállás alapján megállapítható, hogy a program megvalósítása sérti vagy sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. (21) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adózó az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formában és tartalommal, ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtja be. A kérelemben az adózó nyilatkozik arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. A kérelemhez csatolni kell a miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi okiratot (idegen nyelven kiállított okirat esetében a hiteles magyar nyelvű fordítást). (22) A Pénzügyminisztérium a programot törli a nyilvántartásból: a) a program keretében elsőként letétbe helyezett értékpapír letétbe helyezését követő második év utolsó napjával; a program szervezője a letétbe helyezést 15 napon belül köteles bejelenteni a Pénzügyminisztérium részére; b) a végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolás kezdő napjával, ha a nyilvántartásba vételt követően az a) pontban meghatározott időpontig a gazdasági társaság vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, csődeljárás, illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság köteles haladéktalanul bejelenteni a Pénzügyminisztérium részére; c) a kérelemben megjelölt, a kérelem benyújtását követő nappal, ha a program szervezője az a) pontban meghatározott időpontig kéri a nyilvántartásból való törlést. (23) A Pénzügyminisztériumnak a program nyilvántartásba vételét elutasító, valamint a programnak a nyilvántartásból való törléséről rendelkező határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A Pénzügyminisztérium a jogerős határozat, valamint - a program nyilvántartásba vételéről rendelkező határozat esetén - a kérelem egy eredeti példányát az APEH elnöke útján megküldi a program szervezője illetékes adóhatóságának, valamint a jogerős határozat rendelkező részét hivatalos lapjában nyilvánosságra hozza. (24) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: a) elismert program: a Pénzügyminisztérium által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program; b) értékpapír: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott elfogadott országban az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír; c) kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak; d) a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult; e) a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság; f) többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik; g) számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély; h) vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.

NEGYEDIK RÉSZ

- 97 -

VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Statisztikai besorolási rend 78. §

Nyilatkozatok 78/A. § (1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához és érvényesítéséhez kormányrendeletben meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről: a) a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól; b) arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása; c) arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett; d) arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint; e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait. (2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység), azzal, hogy ilyen családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. 1997/265. APEH iránymutatás Közös őstermelői tevékenységből kiválás (3) A 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a kifizetőnek kérnie kell az őstermelői igazolvány felmutatását, azonban nem kell a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az őstermelői igazolványba a kormányrendelet előírása szerint. A kifizető ebben az esetben is az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának feltüntetésével szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak. (4) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 400 ezer forintot meghaladó, de 3 millió forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával - az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.

- 98 1998/15. APEH iránymutatás A mezőgazdasági kistermelő bevallást pótló nyilatkozata (5) A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti a (4) bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt mindannyian azonosan választják. (6) A (4) és (5) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetén az a mezőgazdasági kistermelő, aki az adókötelezettségének adóbevallással tesz eleget, az adóbevallásában, aki pedig a munkáltatójának ad adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot, ennek a nyilatkozatnak a kiegészítéseként tehet a (4) bekezdés rendelkezéseiben foglalt módon és feltételekkel nyilatkozatot. (7) A (4)-(6) bekezdés rendelkezései szerint adott nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra egyebekben is az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8)

Üzemanyagár 78/B. §

Felhatalmazások 79. § A Kormány - az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel - az adó következő évi mértékeire a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal együtt tesz javaslatot. 80. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a) a közműfejlesztés támogatásának rendjét; b) egyes költségtérítések formáit és a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségek mértékeit; c) a közlekedési és postai kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak minősül; d) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségeket; e) a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával összefüggő előírásokat; f) a tételes átalányadózás keretében folytatott fizetővendéglátói tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat. 81. § (1) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza: a) az e törvény végrehajtásához szükséges nyomtatvány kötelező alkalmazását; b) az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjét, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat. (2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben meghatározza a súlyos fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét. (3) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter és a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozzák meg a 3. számú melléklet 1.22. pontjában, továbbá a 11. számú melléklet 1.26. pontjában foglaltak alkalmazásának feltételeivel összefüggő részletes szabályokat. 81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a Megyei Földművelésügyi Hivatal látja el. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a Megyei Földművelésügyi Hivatal az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő rendelkezése hiányában az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el. 2/1999. (AEÉ 6.) APEH utasítás a mezőgazdasági őstermelők nyilvántartási rendszerének szabályozásáról 34/1997. (AEÉ 10.) APEH utasítás a mezőgazdasági őstermelők nyilvántartási rendszerének kialakításáról 82. § (1) Az MNB a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát.

- 99 (2) Az APEH a Magyar Közlönyben közzéteszi a) negyedévenként, a negyedévet megelőző hónap huszonötödik napjáig, az előző évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, a negyedévet megelőző hónap tizenötödik napján érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében megállapított, a negyedévben a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat forintra kerekítve, illetőleg, ha az üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, akkor az említett szabályok változását követő áremelés időpontjában az előzőek szerint megállapított, az adott negyedévben az említett időponttól alkalmazható, módosított üzemanyagárat; APEH üzemanyagárak 1991-2003. b) a 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségnyilatkozat formájára és tartalmára vonatkozó előírásokat. (3) A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az alacsony adókulcsú államok listáját.

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések 83. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel - az 1996. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. 1997/34. APEH iránymutatás adókötelezettsége

A munkáltató által 1990-1991. években fizetett biztosítási díj

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény, valamint az azt módosító 1992. évi IX. törvény 49. §-ának (6) bekezdése, az 1992. évi XX. törvény, az 1992. évi XLIV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LXXV. törvény, az 1993. évi XLI. törvény, az 1993. évi LXX. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, az 1993. évi CI. törvény - kivéve a 31. § (5)-(8) bekezdéseit -, az 1993. évi CX. törvény 263. §-a, az 1993. évi CXI. törvény 68. §-a, az 1994. évi LXV. törvény 20. §-a, továbbá a 39. §-a (2) és (3) bekezdésének e § alkalmazásával kapcsolatos rendelkezése, valamint a 43. §-a, az 1994. évi LXXXII. törvény, az 1995. évi XXXV. törvény és az 1995. évi XLVIII. törvény 1-5. §-a azzal, hogy az 1996. év előtti adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, beleértve azok későbbi jogkövetkezményeit is, különös tekintettel az 1991. évi XC. törvény 3. számú mellékletének rendelkezéseire, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. (3) (4) A 27. § c) pontjának és a 28. § (2) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően, külföldi kiküldetés esetén az e címen megszerzett bevételből - ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését levonható: a) költségvetési forrásból történő kifizetés esetén, ezen bevétel 1. 2. 3. 50 százaléka. b) (5)-(6) 1999/93. APEH iránymutatás 1996. évben vásárolt szövetkezeti üzletrész után igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetni (7) Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete II/6. pontja alapján keletkező halasztott adót nem kell megfizetni. (8) E törvény hatálybalépését követően kamat címén jóváírt, kifizetett jövedelmekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kamat mely időszakra vonatkozik. 1996/47. APEH iránymutatás Kamatjövedelmek utáni személyi jövedelemadó

- 100 (9) Az egyéni vállalkozó által igénybe vehető pénztartalék kezelése céljából az APEH kincstári számlát nyit és ezzel összefüggésben olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az egyéni vállalkozó által pénztartalék címén befizetett összegek és a számláról kivett pénzfelhasználások egyenlegezett éves átlagos állományának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és jóváírására. Az APEH által megnyitott kincstári számlánál a pénztartalékkal összefüggő nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvény hatálya alá. (10) Ahol jogszabály - jelöléssel vagy anélkül - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt említi, ott a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell érteni. (11) E törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve a végrehajtói iroda tagjára is alkalmazni kell. (12) A magánszemély a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását - választása szerint - az üzembe helyezése időpontjában irányadó statisztikai besorolási rend vagy vámtarifaszám alapján is megállapíthatja. A 2003. évi jövedelem meghatározásánál mezőgazdasági őstermelő esetében a termék meghatározásakor az 1999. július 1-jén érvényes vámtarifaszámot, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység besorolásakor a Központi Statisztikai Hivatal 1999. július 1-jén érvényes besorolási rendjét kell figyelembe venni. 84. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza: a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről; b) az Európai Közösségek Bizottsága 94/79/EGK ajánlása a magánszemély által nem az illetősége szerinti tagállamban szerzett egyes jövedelmek adóztatásáról. (2) Ez a törvény - az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően - a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításaihoz 1996. évi XI. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időpontot követő hónap első napjától kell alkalmazni azzal, hogy a kifizető az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 46. §-ának (4) bekezdését, valamint a munkáltató az Szja tv. 47. §-a (2) bekezdésének c) pontját és (5) bekezdésének a) pontját, az Szja tv. 48. §-ának (6) bekezdésében előírtak figyelembevételével 1996. január 1-jétől alkalmazhatja. 1996. évi LXXXIII. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 63. § (1) Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 37. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kedvezményt csak az 1997. január 1-je előtt kötött szerződések esetében és utoljára a 2001. adóévben lehet igénybe venni. (2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági kistermelőnek minősülő magánszemély által, kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg kistermelői tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel 1997. január 1-je előtt kötött hitelszerződés alapján 1993. december 31. és 1996. január 1. között üzleti célra, és az 1996. évben beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitel adóévben megfizetett kamatának 25 százaléka. (3) Annak az egyéni vállalkozónak - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként -, aki a tevékenységének megszüntetése nélkül, az 1996-ban hatályos társasági adóról szóló törvény (e § alkalmazásában: Ta tv.) rendelkezéseinek megfelelően 1997. január 1-jétől kezdődően áttér az Szja tv. hatálya alá, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén a következők szerint kell eljárnia: a)-b) c) Az áttérésig elhatárolt, nem rendezett veszteség elszámolásánál e törvény VI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. d) Ha a társasági adóról szóló törvény szerinti adókedvezményre a jogot megszerezte, akkor 1997. január 1-jét követően a kedvezményt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával érvényesítheti azzal, hogy az ezen rendelkezések szerinti számított adó alatt a vállalkozói személyi jövedelemadót kell érteni. (4)-(7)

- 101 (8) A Ta tv. 9. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján felemelt jegyzett tőkének az ott megjelölt módon történő leszállításával, vagy az ott megjelölt módon történő megszűnéssel összefüggésben a magánszemélynek juttatott jövedelem után az adó mértéke 10 százalék. 1997/160. APEH iránymutatás A jegyzett tőke 3 éven túli leszállítása 1997/50. APEH iránymutatás 1996. évben a társasági adó hatálya alá tartozott 1997. évtől az szja törvény szerint adózó egyéni vállalkozó jövedelmének adózásáról (9) 64. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel - az 1997. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1. és 5. számú melléklete e törvény 1. és 4. számú mellékletével módosul, az Szja tv. 2., 3. és 6. számú melléklete helyébe e törvény 2., 3. és 5. számú melléklete lép, továbbá az Szja tv. kiegészül az e törvény 6., 7., 8. és 9. számú melléklete szerinti 10., 11., 12. és 13. számú mellékletekkel. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 26. § (4) bekezdése, a 48. § (4) bekezdése, a 83. § (3), (5) és (6) bekezdése, az 1. számú melléklet 1.6., és a 4.11. pontja, valamint a 13. §-a elé a "Az adófizetés" cím kerül, továbbá az Szja tv. 7. számú melléklete 8. pontjának első mondata kiegészül a következő szövegrésszel: "továbbá az előre hozott öregségi nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat. 1999/93. APEH iránymutatás 1996. évben vásárolt szövetkezeti üzletrész után igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetni (3) Az Szja törvénynek az e törvény 32. §-ával megállapított új 49/B. §-ának (5) bekezdése szerinti rendelkezést az ott említett külön jogszabály hatálybalépése hónapjának utolsó napját követő hatodik hónap utolsó napjától teljesített kifizetésekre kell alkalmazni. (6) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja rendelkezésében olimpia kifejezés alatt 1996. január 1-jétől a paralimpiát is érteni kell. 1997. évi XVII. törvény a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról 7. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - 1997. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) Az Szja tv.-nek az e törvény 2. §-ával megállapított 78/A. §-a (1)-(3) és (8) bekezdésében, továbbá az e § (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket - figyelemmel a (14) bekezdés rendelkezéseire is - a hatálybalépés napjától, az e törvény 3. §-ával megállapított Szja tv. 78/B. §-ának rendelkezéseit április 1-jétől kell alkalmazni. (3) Az Szja tv. 3. §-a 18. pontjának bc) alpontja, az Szja tv. 53. §-ának (5) bekezdése és az Szja tv. 2. számú mellékletének III. része hatályát veszti. (4) Az Szja tv. 3. §-ának 19. pontjában a "3 millió" szövegrész helyébe a "4 millió" szövegrész lép. (5) Az Szja tv. 22. §-ának (6) bekezdésében az "átállási" szövegrész helyébe a "kistermelői" szövegrész lép. (6) (7)-(8) (9) Az Szja tv. 52. §-ának (5) bekezdésében a "3 millió" szövegrész helyett a "4 millió" szövegrész lép. (10) Az Szja tv. 53. §-ának (1) bekezdésében a "mezőgazdasági kistermelőnek" szövegrész elmarad. (11) (12) Az a mezőgazdasági őstermelő, aki az őstermelői igazolványát e törvény hatálybalépése előtt váltotta ki, azt továbbra is használhatja, azonban annak visszaadása mellett, kérheti új igazolvány kiállítását az Szja tv.-nek az e törvénnyel módosított vonatkozó rendelkezései szerint. (13) Az a mezőgazdasági őstermelő, aki e törvény hatálybalépése előtt az őstermelői igazolvány kiváltására nem volt jogosult, és emiatt a bevételéből adóelőleget vontak le, kérheti az Szja tv. azon rendelkezésének alkalmazását, amely a tévesen levont adóelőleg helyesbítésére vonatkozik. (14) Az Szja tv.-nek az e törvény 2. §-ával megállapított 78/A. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseit, valamint az e § (7) és (8) bekezdésében megállapított rendelkezéseket csak e törvény hatálybalépését követően megkötött munkavégzési szerződésekre kell alkalmazni, a korábban megkötött szerződésekre az akkor hatályos szabályok vonatkoznak.

- 102 (15) Azt az adóalanyt, aki (amely) e törvény hatálybalépésétől kezdődően az áfa-törvény rendelkezései szerint mezőgazdasági tevékenységet végez, az áfa-törvény XIII. fejezetében szabályozott különleges jogállás (a továbbiakban: különleges jogállás) 1997. január 1. napjától illeti meg, feltéve, hogy e törvény hatálybalépését megelőzően az adóhatóságnál nem tett olyan bejelentést, amelynek eredményeként 1997. január 1. napjától alanyi adómentességben részesül, vagy más adózási módot alkalmaz. (16) Az a (15) bekezdés szerinti tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) e törvény hatálybalépését megelőzően az adóhatóságnál tett olyan bejelentést, amelynek eredményeként 1997. január 1. napjától alanyi adómentességben részesül, vagy más adózási módot alkalmaz, az áfa-törvény 57. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően dönthet úgy, hogy e törvény hatálybalépését követő második hónap első napjától a különleges jogállást választja, feltéve, hogy azt az adóhatóságnak legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül bejelenti. (17) Az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglaltaktól eltérően, az 1997. évben a mezőgazdasági kistermelő az átalányadózás választását az őstermelői igazolvány kiállításakor a választott adózási módnak az őstermelői igazolványba történt bejegyzésével is bejelentheti. (18) 1997. évi LXXXVIII. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. §-a 18. pontjának az e törvény 1. §-ával megállapított a) alpontja rendelkezését 1997. január 1. napjától kell alkalmazni. (3) Az Szja. tv. 28. §-ának az e törvény 2. §-ával megállapított (3) bekezdése rendelkezését 1997. június 5. napjától kell alkalmazni azzal, hogy ezen időpontban folyamatban lévő külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén ezen időpontot követően kifizetett összeg jövedelemszámítására is alkalmazható. 1997. évi CV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 40. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2)-(16) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel az 1998. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1-7. számú melléklete e törvény 1-7. számú mellékletével módosul, továbbá az Szja tv. 10., 11. és 13. számú melléklete e törvény 8., 9. és 10. számú mellékletével módosul. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. § 5. pontja, az 50. § (1) bekezdés a) pontjának 4. alpontja, a 60. § (1) és (4) bekezdése, a 78/A. § (1) bekezdésének b) pontjából az "írásbeli" szövegrész, a 78/B. §, az 1. számú melléklet 6.5. pontjának d) alpontja, a 6.6. pontja, az 5. számú melléklet II. fejezetének 4., 10., 11., és 12., pontja, a 11. számú melléklet IV. fejezetének utolsó mondata. Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete II/5. pontjának rendelkezését 1997. január 1-jétől nem kell alkalmazni. (2) Az Szja tv.-nek az e törvény 11. §-ával megállapított 34. § h) pontját, valamint az e törvény 1. számú mellékletének 1. és 13. pontjával módosított Szja tv. 1. számú melléklet 1.3. és 8.27. pontjában említett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján juttatott vagyoni értékre vonatkozó rendelkezéseket 1997. november 1-jétől kell alkalmazni. (3) (4) Az Szja tv.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 7. § l) pontjában, 4. §-ával megállapított 11. § (5) bekezdésében, 5. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés a) pontjában, a 32. §-ával megállapított 71. §-ának (2) bekezdésében, a 33. §-ával megállapított 72/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések, továbbá az e § (5) bekezdésének rendelkezése az 1997. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésénél alkalmazhatók. (5) Annak a kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozónak - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként , aki a tevékenységének megszüntetése nélkül, az 1996-ban hatályos társasági adóról szóló törvény (e § alkalmazásában: Ta tv.) rendelkezéseinek megfelelően 1997. január 1-jétől kezdődően áttért az Szja tv. hatálya alá, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén a) b) az 1997. év előtt keletkezett követelését, ha az utóbb a Ta tv. 5. §-ának (13) bekezdése szerint behajthatatlan követelésnek minősül, akkor abban az évben kell vállalkozói költségnek tekintenie, amelyik évben behajthatatlan követelésnek minősül. (6)-(7) (8) Ahol az Szja tv. értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató (végző) társaságot említ, ott az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény szerinti értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő és értékpapír-befektetési társaság, azaz befektetési vállalkozás értendő. (9) Az Szja tv. 5. §-ának (4) és (6) bekezdésében az APEH megjelölés helyébe MNB megjelölés kerül.

- 103 (10) Az Szja tv. 40. §-ában az "1200 forint" szövegrész helyébe az "1500 forint" szövegrész lép. (11) Az Szja tv. 48. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Az így alkalmazott adóelőleg-mérték nem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot. (12) Az Szja tv. 50. §-a (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában és az 52. § (1) bekezdés b) pontjában 1998. évtől a "3 millió" szövegrész helyébe a "3 és fél millió" szövegrész lép. (13) Az Szja tv. 64/A. § (7) bekezdésének b) pontjában 1998. évtől a "27 százalék" szövegrész helyébe a "35 százalék" szövegrész kerül. (14)-(15) 1998. évi XXXIII. törvény az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról 9. § (1) E törvénynek az Szja tv. rendelkezéseit módosító szabályait - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - az 1998. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) (3) Az Szja tv.-nek az e törvény 7. §-ával megállapított 72. § (1)-(3) bekezdése rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követő 45. naptól kell alkalmazni azzal, hogy nem kell az említett rendelkezéseket alkalmazni az ezen időpontot megelőzően nyújtott hitelre akkor, ha a kifizető a kamatkülönbözet miatti adót már megfizette. Az olyan, az említett időpontban már fennálló hitel esetében, amelynél a kifizető bármely ok miatt nem fizette meg a kamatkülönbözet utáni adót, a kölcsönnyújtás időpontjától számított kamatkülönbözetet is figyelembe véve kell a kifizetőnek az Szja tv. 72. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti adót megállapítania (visszamenőleg is) és a törvény hatálybalépése évének utolsó napját követően a kifizető által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint megfizetnie. (4) Az Szja tv. 82. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szövegrésszel egészül ki: "forintra kerekítve, illetőleg, ha az üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, akkor az említett szabályok változását követő áremelés időpontjában az előzőek szerint megállapított, az adott negyedévben az említett időponttól alkalmazható, módosított üzemanyagárat. (5) Az Szja tv. 13. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép: "A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg (adó) összege közötti különbséget az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni. (6)-(7) (8) Az Szja tv. 5. számú mellékletében "A pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell." szövegrész hatályát veszti. 74. § (1) Ez a törvény - a 26-28. §, a 30. §, az 58-60. §, a 63. § (3) bekezdése, a 65. § (2)-(3) bekezdése, a 66. §, a 67. §, a 71-73. § és e § (6), (8) bekezdése kivételével - 1998. június 16-án lép hatályba, azonban az egyéni vállalkozó adószáma, társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-jéig a törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések az irányadók. 1998. évi LXV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 29. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel - az 1999. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1., 3., 5-8., 11., 13. számú melléklete e törvény 1-8. számú mellékletével módosul. (3) Az Szja tv.-nek az e törvény 1. §-a (3) bekezdésével megállapított 3. § 23. és 24. pontjában foglalt rendelkezése, az e törvény 4. §-a (2)-(3) bekezdésével megállapított 12. § (2) bekezdés e) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezései, az e törvény 11. §-ával megállapított 35. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezése, valamint az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvény 1. számú mellékletével megállapított 9.1.5. pontjában foglalt rendelkezése az 1998. évi adó megállapításakor is alkalmazható. (4) Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat. (5)-(7) 1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról 205. § (1) E törvénynek a 72-91. §-ban foglalt rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel - a 2000. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés b) pontjának az e törvény 74. §-ával, a 33. § (4) bekezdésének e törvény 78. §-ával, valamint a 34. § (1) bekezdés c) pontjának az e törvény 79. §-ával megállapított rendelkezéseit 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

- 104 (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 12. § (3) bekezdésnek d) pontja, a 36. § (4) bekezdésének b) pontja, a 39. § (3)-(4) bekezdése, az 53/A. §, a 71. §, a 78/A. § (8) bekezdése, a 3. számú melléklet II/5. pontja, valamint a 25. § (1) bekezdésében a "továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást," szövegrész, továbbá az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.1 pontjában a "házastársi pótlék" szövegrész, a 4.7 pontja, valamint a 8.11 pontjában az "akkor, ha az munkáltató által, kizárólag munkavégzés céljából történik" szövegrész. (4) Az Szja tv. 28. § (1) bekezdése kiegészül az "..., a hallgatói munkadíj." szövegrésszel, a 33/A. § felvezető szövege kiegészül a "az adóbevallásban, a munkáltatói és az azzal egyenértékű elszámolásban figyelembe vett jövedelemből" szövegrésszel, a 38. § b) pontja kiegészül a "..., kivéve, ha az áthidaló kölcsön" szövegrésszel, a 41. § (3) bekezdésének utolsó mondatában a "valótlan adat feltüntetésének" szövegrész helyébe "valótlan adatszolgáltatásnak" szövegrész lép, a 49/B. § (6) bekezdésének c) pontjában a "kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13)" szövegrész helyébe a "kutatás, fejlesztés (SZJ 73.10.1, 73.20.1)" szövegrész lép, az 57/A. § (1) bekezdésében a "fodrász (SZJ 202100), a kozmetikus (SZJ 202210), a személyszállító (SZJ 091250)" szövegrész helyébe a "fodrász (SZJ 93.02.2), a kozmetikus (SZJ 93.02.23.1), a személyszállító (SZJ 60.22.11)" szövegrész lép, az 58. § (7) bekezdésében "20 ezer" szövegrész helyébe a "40 ezer" szövegrész lép, a 70. § (8) bekezdésének b) pontjában a "postaszolgáltatás (SZJ 09511)" szövegrész helyébe a "postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1)" szövegrész lép, a 78. §-ában az "1998. június 30." szövegrész helyébe az "1999. július 1." szövegrész lép, valamint az 5. számú melléklet II/8. pontjában a "KSH besorolási számát" szövegrész helyébe a "vámtarifaszámát" szövegrész lép. (5)-(6) 206. § Az Szja tv. 1., 3., 5-7., 10-11. számú melléklete e törvény 7-13. számú melléklete szerint módosul. 2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról 266. § (1) E törvény rendelkezései - a (2) bekezdésben, valamint a 267-287. §-ok rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével - 2001. január 1-jén lépnek hatályba. (2) E törvény 44. §-ának (4) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. 267. § (1) E törvénynek az 1-30. §-ban foglalt rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel - a 2001. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. 1., 2., 3., 5., 6., 10., 11. és 13. számú melléklete e törvény 1-8. számú mellékletével módosul, valamint hatályát veszti az Szja tv. 42. § (2) bekezdése, a 44. § (2) bekezdése, a 48. § (3) bekezdése, a 49/B. § (5) bekezdésének b) pontja, a 49/C. § (1) bekezdésének 2. mondata, a 63. § (3) bekezdésében az "annak előzetes igazolása alapján" szövegrész, a 67. § (7) bekezdése, a 78/A. § (6) bekezdésében az "- akkor, ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag a munkáltatójától származik -" szövegrész, a 3. számú melléklet I. fejezetének 16. pontja, a 11. számú melléklet I. fejezetének 18. pontja, valamint az 5. számú melléklet I. pont 1. alpontjában az "A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófőkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el." szövegrész. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. 21. §-ának (1) bekezdésében a "havi 3000 forinttal" szövegrész helyébe a "havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével," szövegrész, az Szja tv. 33/A. §-ának felvezető szövegében a "jövedelemből" szövegrész helyébe a "jövedelem után" szövegrész, az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdésében az "az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni," szövegrész helyébe a "húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni," szövegrész lép, az Szja tv. 46. §-a (5) bekezdésében az "az 1 millió forintot" szövegrész helyébe az "a jogosultsági határt" szövegrész, az Szja tv. 49. §-a (7) bekezdésében az "az 1 millió forintot" szövegrész helyébe az "a jogosultsági határt" szövegrész, az Szja tv. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "15 millió" szövegrész helyébe a "18 millió" szövegrész, az Szja tv. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "35" szövegrész helyébe a "40" szövegrész, (2) bekezdésének a) pontjában a "17" szövegrész helyébe a "25" szövegrész lép, továbbá az (5) bekezdése az "Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg." szövegrésszel egészül ki, valamint az Szja tv. 57/C. §-ának (1) bekezdésében az "a negyedévet követő hó 15. napjáig, ideértve az utolsó negyedévet is" szövegrész helyébe az "az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg" szövegrész lép, az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja a "továbbá a kifizető rendelkezése alapján támogatói adományból, illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az alapok közötti átsorolásból az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár fedezeti alapjának szolgáltatási számláján jóváírt összeg;" szövegrésszel egészül ki, az Szja tv.

- 105 78/A. § (4) bekezdésében az "1 millió 500 ezer" szövegrész helyébe a "2 millió" szövegrész lép, az Szja tv. 5. számú melléklet I. pont 1. alpontjában a "A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével." szövegrész helyébe az "A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével." szövegrész lép. (4) Az Szja tv.-nek az e törvény 5. §-ával módosított 11. § (3) bekezdés c) pontja, továbbá az e törvény 6. §ával megállapított 12. § (2) bekezdés f)-g) pontja, az e törvény 9. §-ával megállapított 19. § (6) bekezdése, az e törvény 15. §-ával módosított 32. § (1) bekezdés a) pontja, az e törvény 26. §-ával módosított 50. § (1) bekezdés c) pontja, valamint az e törvény 1. számú mellékletének 2. pontjával módosított 1. számú melléklet 4.6. pontja, az e törvény 1. számú mellékletének 5. pontjával módosított 1. számú melléklet 6.1. pontja, az e törvény 1. számú mellékletének 6. pontjával megállapított 8.23. pontja, az e törvény 2. számú mellékletével módosított 2. számú mellékletének I. pont 6. alpontja, az e törvény 5. számú mellékletének 2. és 3. pontjával módosított 6. számú melléklet II. B) pontjának 12. és 27. alpontja, az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjával módosított 10. számú melléklet 1. pont 6. alpontja rendelkezését, valamint az Szja tv. 33/A. §-ának az e § (3) bekezdésével módosított rendelkezését, továbbá az Szja tv. 53. §-a (5) bekezdésének az e § (3) bekezdésével kiegészített rendelkezését, az e törvény az Szja tv. 78/A. §-a (6) bekezdésének az e § (2) bekezdésével módosított rendelkezését a 2000. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell. (5) Az Szja tv. 57/A-57/C. §-ának rendelkezéseiben szabályozott módon és feltételekkel tételes átalányadózást a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhat. A 2001. január 1-je előtt tételes átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a 2000. évről elkészített adóbevallásában kell nyilatkoznia, hogy a 2001. évben mely módszerrel állapítja meg az adókötelezettségét. (6) Az Szja tv. 40. §-a a 2000. évi adókötelezettség megállapításához a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Amennyiben a (3) bekezdés a)-b) pontjában említett családi kedvezményt a munkáltató a jogosult magánszemélynél a házastárssal közösen tett nyilatkozat alapján veszi figyelembe az adóelőleg-levonásnál, a (6) bekezdés rendelkezését erre a magánszemélyre kell alkalmazni. A családi kedvezmény megosztásának feltétele az is, hogy a házastársak az adóbevallásban (munkáltatói elszámolásban) egymás adóazonosító adatait feltüntessék, és a megosztás tényéről nyilatkozatot adjanak. (7) Az Szja tv. 30. §-a helyébe 2002. január 1-jével a következő rendelkezés lép: Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-600 000 Ft 600 001-1 200 000 Ft 120 000 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 1 200 001 Ft-tól 300 000 Ft és az 1 200 000 Ft-on felüli rész

20% 30%-a 40%-a

(8) A (7) bekezdés rendelkezését a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (9) Az Szja tv. 83. § (4) bekezdése a) pontjának 3. alpontja a költségvetési forrásból történő kifizetés esetén a 2001. és a 2002. adóévekben is alkalmazható. 2001. évi LXXIV. törvény a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról 161. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - az (5)-(10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. §-ának 24., 69. és 70. pontja, az Szja tv. 3. §-ának 62. pontjában a "- de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -" szövegrész, az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontjában "a lakás bérleti" szövegrész, az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "nyugdíj, más" szövegrész, az Szja tv. 20. §-ának (3) bekezdésében az ", és azok a mezőgazdasági őstermelői bevétel megállapításánál nem vehetők figyelembe" szövegrész, az Szja tv. 22. §-ának (6) bekezdésében a "legfeljebb azonban 1 200 000 forintot" szövegrész, az Szja tv. 47. §-ának (10) bekezdésében az "- ide nem értve a nyugdíjat -" szövegrész, az Szja tv. 48. §-a (1) bekezdésének második mondata, az Szja tv. 52. §-a (1)

- 106 bekezdésének b) pontja, az Szja tv. 52. §-ának (3) bekezdésében az "e tevékenységéből származó bevétele a 4 millió forintot meghaladja vagy bármely más feltétel hiányában" szövegrész, az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.1. alpontjában az "árvaellátás" és "árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj" szövegrész, az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3. alpontjában az "a nyugdíj előtti munkanélküli segély," szövegrész, valamint az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. alpontjában a ", továbbá a kifizető által működtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás, kivéve ez utóbbinál az utazást, elszállásolást és az étkezést" szövegrész, továbbá az Szja tv. 3. számú melléklete I. fejezetének 17. pontjában és 11. számú melléklete I. fejezetének 19. pontjában ", a lakás bérleti" szövegrész. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. a) 3. §-ának 21. pontjában a "- kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -" szövegrész helyébe a "(kivéve az adóterhet nem viselő járandóságot)" szövegrész, b) 11. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az "árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából" szövegrész helyébe az "árfolyamnyereségből, az értékpapír-kölcsönzésből, a tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből és az ingatlan bérbeadásából" szövegrész, c) 11. §-ának (5) bekezdésében a "nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme" szövegrész helyébe az "adóterhet nem viselő járandósága" szövegrész, d) 12. § (2) bekezdésének d) pontjában az "összevont bérszámfejtési körébe tartozó kifizető (például a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat) munkavállalója ugyanazon elszámolási körbe" szövegrész helyébe a "központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon illetményszámfejtő helyhez" szövegrész, e) 13. §-a (1) bekezdésének első mondatában az "a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg (adó) összege" szövegrész, második mondatában az "a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg összege" szövegrész helyébe egyaránt az "a naptári évi jövedelem után levont vagy befizetett adóelőleg (adó) összege" szövegrész, f) 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "lakása" szövegrész helyébe "lakóhelye" szövegrész, g) 46. §-ának (4) bekezdésben "a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekből" szövegrész helyébe "az adóterhet nem viselő járandóságból" szövegrész, h) 46. §-ának (6) bekezdésében a "nyugdíj vagy azzal azonosan adózó jövedelem" szövegrész helyébe az "adóterhet nem viselő járandóság" szövegrész, valamint "a nyugdíj és/vagy az azzal azonosan adózó jövedelem" szövegrész helyébe "az adóterhet nem viselő járandóság" szövegrész, i) 47. §-ának (11) bekezdésében az "a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek" szövegrész helyébe az "az adóterhet nem viselő járandóságok" szövegrész, j) 49/B. §-a (6) bekezdésének d) pontjában az "évi 10 millió forinttal" szövegrész helyébe az "évi 30 millió forinttal" szövegrész, k) 64. §-ának (2) bekezdésében a "mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld" szövegrész helyébe a "belföldön - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld" szövegrész, l) 72. §-a (1) bekezdésének első mondatában a "kamat" szövegrész helyébe a "kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is)" szövegrész, m) 72. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a "korszerűsítéséhez nyújtotta" szövegrész helyébe a "korszerűsítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta" szövegrész; n) 1. számú mellékletének 1.3. alpontjában "a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, fiatal felnőtt részére utógondozói ellátás keretében biztosított ellátmány, nevelési díj, nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány" szövegrész helyébe "a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány és az utógondozói ellátás" szövegrész, o) 1. számú mellékletének 6.6. alpontjában "a biztosító szolgáltatása" szövegrész helyébe "a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása" szövegrész lép. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése. (5) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 13. §-ának (1) bekezdését a 2001. évi jövedelem után levont vagy befizetett adóelőlegre is alkalmazni kell.

- 107 (6) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 37. §-a (2) bekezdésének és 42. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit a magánszemély a 2001. január 1-jétől keletkezett visszafizetési kötelezettségre is alkalmazhatja. (7) Az adózó a 2001. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre alkalmazhatja az Szja tv. e törvénnyel módosított a) 38. §-ának rendelkezéseit, feltéve, hogy az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel a következő célok valamelyikét szolgálja: aa) belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; új lakásnak minősül az a lakás, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, amennyiben azt a kedvezményt igénybe vevő magánszemélyt megelőzően más lakcímként nem jelentette be, ab) belföldön fekvő lakás építése, építtetése, ac) belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező bővítése; b) 1. számú melléklete 6.1. alpontjának rendelkezéseit. (8) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 67. §-a (8) bekezdésének és 67/A. §-a (7) bekezdésének alkalmazásában először a 2002. évről szóló bevallásban ilyen címen feltüntetett összeg minősül továbbvihető árfolyamveszteségnek, illetve továbbvihető ügyleti veszteségnek, amelynek összegével a 2001. évre vonatkozóan megállapított jövedelem nem csökkenthető. (9) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 1. számú mellékletének 8.31. alpontjában foglaltakat - kivéve az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírást - bármely korábbi adóévben megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre alkalmazni kell, azonban az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő értékrészt 2002. január 1. előtt sem lehet szerzési értéknek tekinteni. (10) A Szja tv. e törvénnyel megállapított 1. számú mellékletének 8.32. alpontja a villamos energiáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. (11) Ahol jogszabály nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmet említ, azon e törvény hatálybalépését követően jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - adóterhet nem viselő járandóságot kell érteni. 2002. évi XLII. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 302. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - az (5)-(17) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. §-ának 27., 28. pontja, 11. §-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (6), (8)-(10) bekezdése, 37. §-a, 41. §-ának (1) bekezdésében a " , valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány 30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál levonta" szövegrész, 49/B. §-ának (5) és (8) bekezdése, 57/B. és 57/C. §-a, 61. §-ának (2)-(3) bekezdése, 66. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja, 66. §-ának (5), (7) és (11) bekezdése, 67. §-ának (3)-(4), (6) és (8) bekezdése, 67. §-a (9) bekezdésének a) és b) pontja, 67/A. §-a és a § előtti cím, valamint 69. §-ának (1) bekezdésében a " , továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében" szövegrész, 70. §-ának (4) bekezdése, 70. §-a (8) bekezdésének f) pontjában " , a tételes átalányadózást" szövegrész, 78. §-a, 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának 1. és 2. alpontja, 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának 3. alpontjában az "az 1999. adóévben" szövegrész, 83. §-a (4) bekezdésének b) pontja és a pont utáni szövegrész, továbbá 1. számú mellékletének 9.3. alpontja, 11. számú melléklete II. fejezete 1. b) pontjának bb) alpontja, 12. számú mellékletének 1. pontjában a "vagy tételes átalányadózást" szövegrész, valamint 13. számú mellékletében - az első mondat kivételével - a "Kisvállalkozások adókedvezménye" cím előtti valamennyi rendelkezés. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. a) 3. §-ának 19. pontjában a "4 millió forintot" szövegrész helyébe a "6 millió forintot" szövegrész, b) 3. §-ának 33. pontjában az "az ügyvédi iroda" szövegrész helyébe az "az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda" szövegrész, c) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "nyugdíjat" szövegrész helyébe a "nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot" szövegrész, d) 7. §-a (1) bekezdésének k) pontjában a "magánnyugdíjpénztárba fizet" szövegrész helyébe a "magánnyugdíjpénztárba fizet, valamint a magánnyugdíjpénztár tagja rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítésnek az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag egyéni számláján jóváírt összegét" szövegrész, e) 7. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az "a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély" szövegrész helyébe az "a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését

- 108 szolgáló képzés költségét, akkor is, ha azt nem a munkáltató viseli, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély" szövegrész, f) 8. §-ának (2) bekezdésében az "ellenőrzött külföldi társaság" szövegrész helyébe az "alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy" szövegrész, g) 23. §-ában és 78/A. §-ának (4) bekezdésében a "250 ezer forintot" szövegrész helyébe a "400 ezer forintot" szövegrész, 49. §-ának (4) bekezdésének b) pontjában és 78/A. §-ának (4) bekezdésében "2 millió forintot" szövegrész helyébe a "3 millió forintot" szövegrész, h) 28. §-ának (7) bekezdésében az "- a (8)-(10) bekezdés rendelkezései szerint - megszerzett vagyoni érték" szövegrész helyébe a "megszerzett bevételnek a jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része, bármely esetben, kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, vagy e törvény szerinti adókötelezettsége egyébként megállapítható" szövegrész, i) 28. §-ának (12) és (13) bekezdésében az "ellenőrzött külföldi társaság" szövegrész helyébe mindenhol az "alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet" szövegrész, j) 40. §-ának (1) bekezdésében az "1500" szövegrész helyébe a "2000" szövegrész és a (9) bekezdésben a "házastársával," szövegrész helyébe a "házastársával, élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe" szövegrész, k) 41. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "közérdekű kötelezettségvállalás" szövegrész helyébe a "közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is)" szövegrész, l) 49. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "Ha a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőlegmegállapítási szabályokat alkalmazó kifizető" szövegrész helyébe a "Ha a munkáltató, vagy a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályokat alkalmazó kifizető" szövegrész, m) 49. §-ának (7) bekezdésében az "a jogosultsági határt" szövegrész helyébe "az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét" szövegrész, n) 49/A. §-ának (1) bekezdésében a "meghatározott esetekben átalányadózást, vagy - az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az általános forgalmi adót is magában foglaló tételes átalányadózást választhat" szövegrész helyébe a "vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat" szövegrész, o) 50. §-ának (4) bekezdésében és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "18 millió" szövegrész helyébe a "22 millió" szövegrész, p) 51. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "alkalmazni" szövegrész helyébe az "alkalmaznia, valamint az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított" szövegrész, q) 65/A. §-ának (3) bekezdésében az "a kifizetéskor megállapítja, levonja" szövegrész helyébe az "az a kifizetés időpontjában megállapítja" szövegrész, r) 69. §-a (8) bekezdésének b) pontjában az "egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtására nyitvaálló határnapig kell megállapítania és megfizetnie, és az éves adóbevallásában az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania" szövegrész helyébe az "egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetőleg az éves adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetnie" szövegrész, s) 74. §-ának (6) bekezdésében és 1. számú mellékletének 4.12. a) alpontjában a "400 ezer forintot" szövegrész helyébe a "600 ezer forintot" szövegrész, t) 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának felvezető rendelkezésében a "költségvetési és önkormányzati" szövegrész helyébe a "költségvetési" szövegrész, u) 1. számú mellékletének 5.5. pontjában a "legfeljebb évi kettőezer forint összeghatárig" szövegrész helyébe "legfeljebb évi 2 ezer forint összeghatárig, továbbá a köztisztviselőt törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés" szövegrész, v) 11. számú melléklete II. fejezete 3. pontjának b) Építmények alpontjában a "(kivéve a szemétégetőt)" szövegrész helyébe a "(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt)" szövegrész lép. (5) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 49/C. §-ának (8) bekezdése és 1. számú mellékletének 4.6. alpontja 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseiket az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; az 1. számú melléklet 4.6. alpontjában foglalt, a díj (az érme) tárgyi

- 109 formájának adómentességére vonatkozó rendelkezést bármely korábbi adóév adókötelezettségére alkalmazni lehet. (6) Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2005. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja tv. 28. §-a (7)-(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. (7) A magánszemély köteles az igénybe vett lakáscélú kedvezményt - függetlenül attól, hogy az igénybevétel mikor történt - húsz százalékkal növelt összegben a felvétel adóévére vonatkozó bevallásában bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, amennyiben a kedvezményt az Szja tv. 37. §-ának 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján vette igénybe, és a megtakarítás felvétele esetén annak felhasználása nem lakáscélra történt. A megtakarítás lakáscélú felhasználásának igazolására, valamint a lakáscélú felhasználás fogalmára az Szja tv. 2001. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a 2003. és 2004. évi vállalkozói jövedelem megállapításánál a vállalkozói bevételt növeli a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként a vállalkozói jövedelem megállapításánál figyelembe vett a) összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette; b) összeg kétszerese, ha az egyéni vállalkozó az a) pontban nem említett ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően. (9) A magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény tárgyában 2002. december 31-ig benyújtott kérelmet az adóhatóság az Szja tv. 63. §-a (2) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint bírálja el; egyébként a lakásszerzési kedvezményre az Szja tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét az e törvény hatálybalépését követően használja fel. (10) A társas vállalkozás által a 2002. évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében - az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján - a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére 2003. december 31-ig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése a) pontjának és 66. §-a (2)-(3) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. (11) Ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a) a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni érték azon részének adókötelezettségét, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése b) pontjának és 66. §-a (5) bekezdésének, b) a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részének adókötelezettségét, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése d) pontjának és 66. §-a (11) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani és teljesíteni. (12) A magánszemély a 2002. évi árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem megállapításánál nem érvényesített, a 2002. évi adóbevallásában az Szja tv. 67. §-a (8) bekezdésének b) pontja és az Szja tv. 67/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően - feltüntetett továbbvihető árfolyamveszteséget, továbbvihető ügyleti veszteséget a 2003. évben megszerzett árfolyamnyereségből származó jövedelem csökkentéseként adóbevallásában (ide nem értve az azzal egyenértékű elszámolást) figyelembe veheti. (13) Ha termőföld haszonbérbe adására vonatkozó szerződést 2002. december 31-ig megkötötték, akkor a a) határozatlan időre kötött szerződés jogosultja az e szerződés alapján 2003. évben, b) határozott időre kötött szerződés jogosultja az e szerződés alapján 2003. és 2004. évben megszerzett jövedelmének adózása tekintetében választhatja a 2002. december 31-én hatályos törvényi előírások alkalmazását. A magánszemély e választását az e törvény hatálybalépését követő első kifizetést megelőzően amennyiben jövedelme kifizetőtől származik - a kifizetőnek bejelenti, és azt később nem változtathatja meg. (14) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 1/A. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (15) 2002. január 1-jén az Szja tv.

- 110 a) 3. §-a 23. pontjának b) alpontjában a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben" szövegrész, b) 3. §-ának 46. pontjában a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény" szövegrész, c) 72. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az "a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási előleg" szövegrész helyébe a "a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás" szövegrész, d) 3. számú melléklete II. fejezetének 3. pontjában az "a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, valamint a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben, továbbá a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben" szövegrész lép; e rendelkezéseket a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (16) 2004. január 1-jén az Szja tv. a) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-800 000 forint 18%, 800 001-1 500 000 forint 144 000 forint és a 800 000 forinton felüli rész 26%-a, 1 500 001 forinttól 326 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38%-a. b) 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 8000 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 200 000 forintot (a továbbiakban: jogosultsági határ). (2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 16 százalékát meghaladó részével. c) 46. §-ának (1) bekezdésében és 73. §-ának (2) bekezdésében a "40 százalék" szövegrész helyébe a "38 százalék" szövegrész lép; d) 1. számú mellékletének 7.3. alpontja hatályát veszti. (17) A (16) bekezdésben foglaltakat a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekről 1. A szociális és más ellátások közül adómentes:

- 111 1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély (anyasági támogatás), jövedelempótlék (kivéve a gyermekgondozási segéllyel járó jövedelempótlékot, valamint az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbérhozzájárulás; 1997/219. APEH iránymutatás kötelezettsége

Elítélésből szabadult szociálisan rászorulók segélyezésének szja

1.2. a családok támogatásáról szóló törvény alapján kapott nevelési ellátás; 1.3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a nevelési díj és a nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány, valamint az utógondozói ellátás, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a fogyatékossági támogatás, a sorkatona és a polgári szolgálatot teljesítő hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása; 1.4. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint a gyógyintézet által ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért a gyógyintézettől kapott díj, illetve térítés; 1.5. az intézeti, állami nevelést követően kapott, jogszabályban meghatározott önálló életkezdési támogatás; 1.6. a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély részére - az e tevékenységéből származó jövedelmén túlmenően - a büntetés-végrehajtási intézet által, szakfeladatai körében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás, továbbá a szabadságvesztés-büntetését letöltött szociálisan rászoruló magánszemély részére a pártfogó felügyelő által nyújtott szociális segély. 2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: 2.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, valamint a lakáscélra nyújtott hiteltámogatás törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része; 2.2. a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés; 2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés; 2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem; 1999/76. APEH iránymutatás származó jövedelem minősítése

az élettársi vagyonközösség megszüntetésekor az ingatlanmegváltásból

2.5. a kormányrendeletben meghatározott közműfejlesztési támogatás; 2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra jóváírt kamat. 2.7. a lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt; a hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról a kifizetőre, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről a munkáltatóra

- 112 az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak; lakáscélú felhasználás: a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, d) a víz-, a csatorna- vagy gázhálózat közmű bevezetése, kiépítése, fürdőszoba létesítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület külső hőszigetelése és a külső nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi. 3. A közcélú juttatások körében adómentes: 3.1. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak; 3.2. az az összeg, amelyet 3.2.1. olyan alapítványból, közalapítványból kap a magánszemély, amelyet 1993. január 1-jét megelőzően kizárólag külföldi pénzeszközökből alapítottak, feltéve, hogy az utóbb csatlakozó, támogató jogi és magánszemély csatlakozása, támogatása a 3.2.2. pont feltételeinek megfelel, vagy 3.2.2. vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap a magánszemély, feltéve, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbeli juttatásról) adó- vagy adóalapcsökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki, 2001/27. APEH iránymutatás az egyesületek és az érdek-képviseleti, társadalmi szervezetek által nyújtott vendéglátás adókötelezettsége 3.2.3. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére kap a magánszemély, 3.2.4. a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély; 2000/121. APEH iránymutatás a PHARE segélykeretet terhelő kifizetések adókötelezettsége 3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel; 3.4. a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben megszerzett bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap. 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: 4.1. a nemzetközi szerződésben meghatározott diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvező nemzetközi szervezetek által kifizetett napidíj; 4.2. a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj azzal, hogy ilyen ösztöndíjon a külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kutatásra külföldi kifizető (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni; 1997/247. APEH iránymutatás A Phare-projekt keretében történt kifizetések szja vonzata 1996/140. APEH iránymutatás PHARE segélyprogram keretében kifizetett jövedelemnek szja vonzata

- 113 4.3. a nemzetközi szerződés alapján belföldi nevelési és oktatási tevékenységet végző, nem magyar állampolgár által, vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem; 4.4. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem; 4.5. a sorkatona, továbbá a katonai, a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatója, valamint az erről szóló törvényben meghatározott polgári szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása, az önkormányzat által folyósított bevonulási segély, a leszerelő sorkatona egyszeri pénzjuttatása; 4.6. a Nobel-, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketek Világjátéka, Speciális Olimpia, Transzplantáltak Világjátéka) szerzett arany-, ezüst- és bronzéremhez, 4-6. helyezéshez, valamint az életmentő emlékéremhez, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz kapcsolódó, a díj (érem) tulajdonosának a díjat (érmet) adományozó szervezet által, illetve állami elismerésként adott pénzjutalom, valamint az említett díj (érme) és a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg; 4.7. a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás, valamint a külföldiek magyarországi, és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgató, külföldi hallgató, vagy külföldi oktató, kutató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény. 4.8. egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve - így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén - adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül; 4.9. a jótékony célú rendezvény bevételéből a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja, azzal, hogy ez nem minősül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak; 4.10. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom; 4.11. a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által a sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíj és sportösztöndíj; 4.12. a magánszemély falusi vendégfogadásból származó bevétele, feltéve, hogy a) az 5. számú melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás és a vendégkönyv adatai szerint az évi 600 ezer forintot nem haladja meg - azonban, ha meghaladja, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni -, és b) a falusi lakóház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi vendégfogadás keretében történik, és c) a magánszemély a tevékenységét egyébként oly módon folytatja, hogy az megfelel a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek. 5. Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes: 5.1. a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás; 5.2. az egyenruha pénzbeli megtérítése; 5.3. a pedagógusnak szakkönyv vásárlására, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum vásárlására jogszabály alapján adott összeg;

- 114 5.4. a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez jogszabály alapján - nyújtott munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra, szállításra, költözködésre, lakáshelyreállításra); 5.5. a bérnek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése, legfeljebb évi 2 ezer forint összeghatárig, továbbá a köztisztviselőt törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés. 1998/87. APEH iránymutatás a bérek pénzintézeti folyószámlára történő átutalásával összefüggésben a munkáltató által adott térítés adókötelezettsége 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.1. elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa esetén a károsultnak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból nyújtott segély, támogatás (így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése), továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, valamint a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás és a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványtól származó, a bűncselekmény áldozata vagy hozzátartozója részére a bűncselekménnyel összefüggő kár enyhítése érdekében juttatott összeg; 6.2. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak egyösszegű megváltását is), kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték; 6.3. az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek, mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában; 2000/8. APEH iránymutatás a svéd illetőségű alkalmazott javára kötött biztosítás díjának adókötelezettsége 6.4. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagjának egyéni számláján a fedezeti alapból történő befektetések hozama címén jóváírt összeg, ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is; 6.5. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár törvényben előírt szolgáltatása, azzal, hogy a nyugdíjpénztár a) egyösszegű nyugdíjszolgáltatása csak akkor adómentes, ha a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély legalább hároméves tagsági viszonnyal rendelkezik, 1998/16. APEH iránymutatás Nyugdíjpénztár egyösszegű szolgáltatása b) járadékszolgáltatása - ha a szolgáltatást igénybe vevő tag legalább hároméves tagsági viszonnyal nem rendelkezik - csak akkor adómentes, ha a járadékfizetés időtartama legalább három év, és a járadék folyósításának első három évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenő összegű, c) szolgáltatása az a) és b) pont rendelkezésétől eltérően mentes, ha a magánszemély - külön törvény szerint történő - rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá, d) 2000/84. APEH iránymutatás önkéntes biztosító pénztár adómentes szolgáltatása 2000/38. APEH iránymutatás az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárral kapcsolatos adózási kérdések 6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás és a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címén kifizetett összegből a kamatnak minősülő részt, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét, valamint azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta; 2002/79. APEH iránymutatás a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható bevétel pótlására kifizetett felelősségbiztosítási kártérítés adójogi megítélése

- 115 6.7. a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetőleg jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek: a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg, b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel, c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész; 6.8. A 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító, továbbá az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. 7. Egyéb indokkal adómentes: 7.1. a magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelme, továbbá a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött, életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték 1/10-ed részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg; 7.2. az örökség - kivéve az öröklött jog és követelés alapján az örökhagyó halála után esedékessé vált, és az örökös által megszerzett jövedelmet (például: szerzői jogdíj, találmányi díj) -, a magánszemélytől kapott ajándék, azzal, hogy nem ajándék az a juttatás, amelyet valamely szolgáltatással összefüggésben, vagy bármilyen előny megszerzése vagy annak nyújtása érdekében adtak (borravaló, hálapénz stb.); 7.3. az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában, továbbá az e törvényben meghatározott módon az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyoni érték, azzal, hogy gépjármű és pótkocsi alatt az illetékekről szóló törvényben ilyenként meghatározottakat kell érteni; 7.4. a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik; 7.5. az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, osztaléka; 7.6. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség; 7.7. az egészségügyi intézmény által fizetett donordíj és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; ennek alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy enged át; 7.8. a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázat útján biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását); 7.9. a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény, a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján az állami költségvetés terhére elengedett, vagy átvállalt kötelezettség összege, amennyiben a magánszemély a kötelezettség alapján korábban nem számolt el bevételt; a magánszemély az ilyen kötelezettség alapján rendelkezésére álló forrásból teljesített kiadás alapján az elengedéstől, illetve átvállalástól kezdődően költséget nem számolhat el; 7.10. az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozott módon az adólevonásra jogosult adóalany által az adó fizetésére kötelezett adóalany helyett megfizetett, az adó fizetésére kötelezett adóalany adóbevallásában szerepeltetendő, az ügylet után fizetendő általános forgalmi adó; 7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése; 7.12. a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás. 7.13. az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény; a kedvezmény összegét a munkavállaló, vagy - ha a munkavállaló által megszerzett részesedés a hagyaték tárgyát képezte - örököse az értékpapír megszerzésére fordított érték részeként veszi figyelembe.

- 116 8. A természetbeni juttatások közül adómentes: 8.1. az állami, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, továbbá az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak; 8.2. az egészségügyi hatóság által gyógyüdülőnek minősített belföldi üdülőben orvosi beutalással a társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógyüdülés kedvezménye, továbbá a nem a társadalombiztosítás keretében igénybe vett kedvezményesen nyújtott gyógyüdülő-beutalójegy értékéből az orvosi ellátási költség értéke; 1999/94. APEH iránymutatás gyógyfürdőbe vásárolt bérlet adókötelezettsége 8.3. a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény, de - több kifizető esetén is - legfeljebb az évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének megfelelő rész; 8.4. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagjának gyógyüdülési kedvezménye; 8.5. az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély kap; 8.6. a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján nyújtott természetbeni juttatás, a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói részére biztosított, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy, valamint a bölcsődei, a művelődési intézményi szolgáltatás, továbbá a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, valamint a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn; 8.7. az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat [a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon vagy a speciális világjátékokon való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja]; 8.8. a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök; 2002/100. APEH iránymutatás a védőital és az egyéb juttatások adómentessége 8.9. a gátkaszálásból származó terményjuttatás, valamint a fürdőben (strandon) foglalkoztatott magánszemély által igénybe vett fürdőszolgáltatás; 2000/14. APEH iránymutatás adómentes fürdőszolgáltatás 8.10. a légiforgalmi irányító, valamint a repülőgépeken szolgálatot teljesítő hajózó személyzet kötelező rekreációja; 8.11. a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá a csoportos személyszállítás; 8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága; 8.13. a 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú illetményföld-juttatás, ide nem értve annak bármilyen módon történő megváltását; 8.14. a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, ha az

- 117 59/2001. Számviteli kérdés Szeszesitalgyártó vállalkozásunk üzleti partnereinknek néhány üveg italt adott át mintaként, ajándékként, illetve termékeink reklámozása céljából. Szintén reklámozási céllal vendéglátó-ipari egységeknek adtunk át feliratozott reklámeszközöket. Hogyan kell elszámolni, illetve milyen adóvonzatai vannak ezen gazdasági eseményeknek ? a) nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá, b) nem vetélkedő és nem verseny díja, valamint a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget; 8.15. az a kedvezmény, amely után a kifizető az erről szóló törvényben meghatározott fogyasztói árkiegészítésben részesül; 8.16. a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy harckészültségi gyakorlaton részt vevő - 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őr- és ügyeleti szolgálatot adó - tagjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeidőszaki, minősített időszaki katasztrófa elhárításában résztvevőnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a sor-, tartalékos és póttartalékos katona, a katonai és rendvédelmi középiskola, a felsőoktatási intézmény tanulmányi szerződéses és ösztöndíjas tanulója, hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a terrorelhárító, a repülőhajózó, a repülő műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állománya; 8.17. a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 4000 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 2000 forintig terjedő kedvezmény; az előzőek ugyancsak választható módon megilletik a szakmunkástanulót (szakképző iskola tanulóját) és a kötelező szakmai gyakorlatának idején a diákot is és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 4000 forintig vagy a 2000 forintig terjedő) kedvezményt veheti igénybe; e rendelkezés alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni; 8.18. a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír; 8.19. a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg, valamint a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja; 8.20. az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségből adódó természetbeni juttatás (ellátás), ideértve az egyház által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől - egyéni szükségleteinek fedezetére - kapott pénzbeli vagy természetbeni juttatás; 1997/151. APEH iránymutatás Egyházi személyek járandóságainak adójogi minősülése 8.21. a kormányrendeletben meghatározott közlekedési és postai kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül; 8.22. az, amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is), valamint az a természetbeni juttatás, amely az említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges (így különösen az utazás, szállás, étkezés értéke), továbbá a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része;

- 118 8.23. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény szerint katasztrófavédelemben részt vevő magánszemély természetbeni ellátása; 8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék; 8.25. a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha; 8.26. a büntetés-végrehajtási intézetekből szabaduló magánszemély részére kiadott, évszaknak megfelelő öltözet; 8.27. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; 8.28. a nyugdíjas magánszemélynek - a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonyával összefüggésben -, illetve özvegyének villamos energia formájában nyújtott juttatás az ilyen nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó ármegállapító jogszabály szerinti díj mértékéig, illetőleg ezen jogszabály hatálybalépése előtt - az adott időszakban hatályos adókötelezettségtől függetlenül - a tényleges mértékig; 8.29. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás céljából juttatott bérlet, menetjegy; 2000/1. APEH iránymutatás a csoportos személyszállítás adómentessége 8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 30 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 10 ezer forint értéket meg nem haladóan juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek, a tanuló számára juttatott, az említett feltételeknek nem megfelelő vagy pénzbeli támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül; 8.31. az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a résztvevő által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt; az adómentes természetbeni juttatás összegéről az MRP szervezet résztvevőnként a kifizetőre előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóság számára; 8.32. a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében - a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott körben - nyújtott kedvezmény vagy támogatás. 9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések. 9.1. Az üdülési csekk adómentességével kapcsolatos szabályok. 9.1.1. A 8.3. pont rendelkezése alapján adómentességet az a kifizető érvényesíthet, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélytől a 9.1.2. pontban meghatározott nyilatkozattal rendelkezik és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számára adómentes engedmény adható. 9.1.2. Annak a magánszemélynek - vagy törvényes képviselőjének -, aki üdülési csekket ellenérték nélkül kap vagy engedménnyel vásárol, a csekket átadó kifizető számára nyilatkozatot kell adnia a következő tartalommal: a nyilatkozó magánszemély a) neve, b) adóazonosító jele, c) által az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) ca) értéke, cb) megfizetett ellenértéke,

- 119 d) saját vagy törvényes képviselőjének aláírása. Ha a magánszemély az adóévben korábban 1. több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor a c) pontban részletezve kell feltüntetnie az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket; 2. nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk-juttatásban, akkor a c) pontban foglaltak helyett erről kell nyilatkozatot adnia. 9.1.3. A 9.1.2. pontban említett nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemély ezt a másolatot az elévülési idő lejártáig őrzi. 9.1.4. A kifizetőnek az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkek értékéről, az engedmény mértékéről és a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára, az adózás rendjéről szóló törvényben a kifizetőre vonatkozóan előírt határidő lejártáig. 9.1.5. Ha az adóhatóság a 8.3. pont rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki (amely) nem rendelkezik a 9.1.2. pontban említett nyilatkozattal, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását a másolattal nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie. 9.2. Munkaruházati termék: a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai; b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be; c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben, cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben, cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben; d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan. 1999/135. APEH iránymutatás a "munkaruha" juttatás adómentessége 9.3.

2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalapba tartozó bevételek elszámolásáról Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításához bevételként a VI. fejezet rendelkezésein túlmenően az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

I. Jellemzően előforduló bevételek

- 120 Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben 1. az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; 1997/166. APEH iránymutatás Mezőgazdasági őstermelő bevétele 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia; 3. a kapott kamat; 4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe; 5. a felvett támogatás (figyelemmel a VI. fejezet rendelkezéseire is); 6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el, azonban nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha a) a magánszemély az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja; 7. az 50 ezer - 2001. január 1-je előtti beszerzés esetén 30 ezer - forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor - kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja - a beszerzés időpontjától számított - egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, - egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, - két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, - három éven túl nulla; 8. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést a magánszemély költségként bármely évben elszámolta; 9. a mezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget; 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a mezőgazdasági őstermelő költségként elszámolta; 11. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többletkülönbözet.

II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése A tevékenység megszüntetésének évében bevétel 1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, az 50 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer - forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke; 2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta, azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3. az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeg december 31-i időponttal.

- 121 A megszüntetés évéről készített adóbevallás benyújtását követően érkező bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha kiadás is jelentkezik az említett időpontot követően, akkor az a bevételből levonható, illetőleg a le nem vonható rész ezen adóbevallás önellenőrzésével számolható el.

III. Egyéb rendelkezések 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről E törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni, ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, valamint minden olyan esetben, amikor a magánszemély kiadásainak elszámolása, megtérítése (ideértve a jogszabály alapján történő költségtérítést is) szempontjából minősíteni szükséges, hogy az beletartozik-e az elismert költségek körébe. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. A magánszemély költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, korlátozott mértékű átalányban értékcsökkenést, valamint a mezőgazdasági őstermelő: a) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását; b) e tevékenységének első ízben történő megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti. 1997/168. APEH iránymutatás Mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdő időpontja 1997. 1997/100. APEH iránymutatás Mezőgazdasági őstermelő költségelszámolása A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.

I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások - feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését - különösen a következők: 1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az az 50 ezer forintot nem haladja meg, továbbá ezen tárgyi eszközök - a mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési értékétől függetlenül is - folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;

- 122 3. az önálló tevékenységet végző magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés alapján az alkalmazottnak járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés; 1997/283. APEH iránymutatás Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása 4. a mezőgazdasági őstermelőnél a 16. életévét betöltött segítő családtag részére kifizetett - de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó - összeg és annak közterhei, feltéve, hogy a segítő családtag legalább heti 40 órában közreműködik (főállású segítő családtag) vagy, ha a közreműködés ideje ennél kevesebb, akkor ezzel arányos rész, azzal, hogy egyebekben a főállású segítő családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában alkalmazottnak minősül; 5. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék; 6. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg; 7. a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállási költség; 8. a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál feltéve, hogy a mezőgazdasági őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt; 9. a mezőgazdasági őstermelő által a tevékenységével kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat; 10. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék; 11. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével; 1998/154. APEH iránymutatás Internet használatával kapcsolatos költségek elszámolása 1997/284. APEH iránymutatás Garázsbérleti díj elszámolása 1997/69. APEH iránymutatás Telefonköltség elszámolása 12. a mezőgazdasági őstermelőnél a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára, és a beszerelés díja (ha a lakás és telephely műszakilag nem elkülönített, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka), továbbá - ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint; 13. a mezőgazdasági őstermelőnél a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közműfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól műszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként a megfizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben a magánszemélyként egyébként fizetendő összeg különbözete számolható el; 14. a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség); 15. a mezőgazdasági őstermelőnél az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; 16. 17. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség, azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;

- 123 2000/25. APEH iránymutatás üzleti utazás 1999/65. APEH iránymutatás a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítás díja 18. az alkalmazottat foglalkoztató, önálló tevékenységet folytató magánszemély - a mezőgazdasági őstermelő kivételével - az alkalmazott miatt a 17. pont rendelkezései szerint nem számolhat el költséget; 19. lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak a 2. pontban említett üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak - figyelemmel a IV. 4-5. pontban foglaltakra is - általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő egy hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg; 20. a mezőgazdasági őstermelő a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összegét az értékesítéskor költségként elszámolhatja; 21. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet a kiadásoknál költségként elszámolható; 22. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége - figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is - a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadásai, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás.

II. Igazolás nélkül elszámolható költségek Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen 1. a bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el; 2. az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény szerint megállapított költségtérítés, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint megállapított költségátalány összege; 3. az élelmezési költségtérítés, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben, továbbá a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben meghatározott kötelező mértékig; 4. a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyagfogyasztási norma; 5. 6. a munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; 7. a munkábajárással kapcsolatos költségtérítésekről szóló kormányrendelet szerint elszámolt kiadás; 2000/47. APEH iránymutatás a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 1998/111. APEH iránymutatás a munkába járással kapcsolatos költségtérítés adókötelezettsége

- 124 8. a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehető költségátalány.

III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása 1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza. 2. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében az önálló tevékenységet folytató magánszemély átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.

IV. A járművek költsége 1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el. 2. A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a III. 2. pont szerint átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Személygépkocsi esetén az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: az ott említett nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. 3. A saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül a 2. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 3 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható. 4. A nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható a) az igazolt bérleti vagy lízing díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja), b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, c) a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli. 5. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az önálló tevékenységből származó bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el. A nem saját tulajdonú jármű üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, b) számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.

- 125 2000/77. APEH iránymutatás a nem saját tulajdonú személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén fizetett költségtérítés 6. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve a magánszemély munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. 2000/40. APEH iránymutatás a kiküldetési rendelvény alkalmazása 7. A magánszemélynek az 1. vagy 3. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a magánszemély a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 3. pont szerinti elszámolási módszert. A 4-5. pont szerinti személygépkocsi használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 3. pont szerinti elszámolás. 8. A 6. pontban foglaltaktól eltérően a mezőgazdasági őstermelő az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén a költségek 3. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. 9. A magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. 2000/122. APEH iránymutatás az autópálya használatára jogosító matrica megvásárlására fordított összeg elszámolása 1997/285. APEH iránymutatás Autópálya használati díj elszámolása 10. Az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számolható el költségként.

V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 1. az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza; 2. a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítésből, egyéb jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenőrzési pótlékot, és az olyan adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna; 3. a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg; 4. a személyi jövedelemadó, továbbá azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel összefüggésben a magánszemély adócsökkentést vett igénybe; 5. ha törvény másként nem rendelkezik, a tagdíjak, a biztosítási díjak; 6. a közcélú adomány; 7. azok a kiadások, amelyek az I-IV. fejezetben és az általános, valamint az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések között említett költségek esetében az ott leírt rendelkezéseknek (mértékek, feltételek stb.) nem felelnek meg; 8. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;

- 126 9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett járulék, illetőleg tagdíj; 10. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén juttatott összeget.

4. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az általános forgalmi adó bevételkénti és költségkénti elszámolhatóságáról Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült előzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetendő áfát a következők szerint veszi figyelembe: 1. Ha az Áfa-törvény általános szabályai szerint az áfát tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a költségei között nem mutathatja ki. E rendelkezés alól kivétel az Áfa-törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó, amely a költségek közt kimutatva azokat növeli, feltéve, hogy ez az előzetesen felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. 2. Az Áfa-törvény különös rendelkezései alá tartozó magánszemély a bevételeiből a különös szabály alapján adódó áfa-fizetési kötelezettséget levonja, a levonható előzetesen felszámított adó összege nem számolható el költségként. A le nem vonható előzetesen felszámított adó a költségeket növeli, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. 3. Amennyiben a magánszemély az áfa-rendszerben személyes (alanyi) mentességben, illetve tárgyi alapon adómentességben részesül, bevételeit a fizetendő áfa nem csökkenti, a költségei között a beszerzéseit terhelő le nem vonható áfa költséget növelő tényezőként figyelembe vehető, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. 4. Ha az Áfa-törvény rendelkezései szerint az 1-3. pont alapján költségnövelő tényezőként elszámolt le nem vonható áfa utólag (részben) levonhatóvá válik, a korrekció a levonás évében a költségeket csökkenti. 5. Az utólag felmerült áfa-fizetési kötelezettség - annak elszámolásakor - a 2-3. pont szerinti adózóknál a bevételt csökkenti. A korábban a ténylegesen fennálló áfa-kötelezettségnél nagyobb mértékben figyelembe vett bevételcsökkentést az áfa-kötelezettség módosításakor bevételnövelésként kell figyelembe venni. 6. Az Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs felár. Az adólevonásra jogosult felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat előzetesen felszámított áfaként veheti számításba.

5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adónyilvántartásokról Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, az e mellékletben meghatározott esetekben egyébként a magánszemélynek az adóköteles jövedelem megállapításához év közben folyamatosan nyilvántartást kell vezetnie, és azt a vonatkozó éves adatok megállapításához a naptári év végén összesítenie kell. A nyilvántartások a következők:

I. Alapnyilvántartások 1. Pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetni azon tevékenység(ek)re vonatkozóan, - amely(ek)re a magánszemély áfa-levonási jogot érvényesít, illetőleg amely(ek) után áfa fizetésére kötelezett, - amelye(ke)t a magánszemély egyéni vállalkozóként végez, - amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv (naplófőkönyv) vezetését választja. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az előző évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes költségelszámolást alkalmazó, áfa-levonási jogot nem érvényesítő mezőgazdasági őstermelő a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 2.

- 127 pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni vállalkozói, illetőleg az őstermelői tevékenységéből származó egyes bevételeiből nem kell külön-külön megállapítania a jövedelmet. Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 3. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-levonási jogát nem érvényesíti. Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófőkönyv) tartalmi követelményei a következők: A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel vezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni. A nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell vezetni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységekből származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelőleget is. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani. Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megőrizni. A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az előzőek szerinti tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatokat nyomtatott formában negyedévenként összesítetten, évvégi zárást követően pedig tételes bontásban is kinyomtatva - kell megőrizni. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza: A bevételek oszlopának bontása: - az adó alapjába beszámító bevételek; - az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek); - a fizetendő általános forgalmi adó. A kiadások oszlopának bontása: - a költségnek minősülő kiadások, ezen belül: = anyag, áru, = az alkalmazottak bére és közterhei, = vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét, = egyéb kiadások; - általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított); - költségnek nem minősülő egyéb kiadások, különösen az alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adó, adóelőleg, a befizetett bírság. A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése). 2. Bevételi és költségnyilvántartást vezet az a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, de áfa-levonási jogot nem érvényesít, illetőleg nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, és alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat, illetőleg, ha áfalevonási jogot nem érvényesít a mezőgazdasági őstermelő, választása szerint. A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a kifizető megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell feltüntetni a(z egyes) tevékenység(ek) bevételének teljes, adóelőleggel nem csökkentett összegét és a(z egyes) tevékenység(ek)hez tartozó, költségként elszámolható kiadásokat, továbbá a levont adóelőleget. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni. 3. Bevételi nyilvántartást vezet a) a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában bevételi nyilvántartásnak minősül az őstermelői igazolvány is; b) az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét a bevételéből költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el. ad a) A mezőgazdasági őstermelőnek a negyedév utolsó napján a nem kifizetőtől származó bevételeket egy összegben kell bevezetnie az őstermelői igazolványba. Ezzel egyidejűleg kell az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmét az erre vonatkozó rendelkezések szerint megállapítania. Az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermelői igazolvány mellékleteként a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelnie. Az átalányadózás szerint adózó, bevételi nyilvántartást vezető mezőgazdasági kistermelőnek fel kell tüntetnie, hogy a bevétel élő állatok és állati termékek értékesítéséből vagy más mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származik.

- 128 ad b) A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizető megnevezésével kell feltüntetni a bevételek teljes, (adóelőleggel nem csökkentett) összegét és a levont (befizetett) adóelőleget. 4. Az alapnyilvántartás vezetési módja - az 5. pont kivételével - az adóéven belül nem változtatható meg. 5. Abban az esetben, ha a magánszemélynek az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére való jogosultsága bármilyen okból megszűnik, a megszűnés időpontjától kezdődően köteles a részletesebb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére áttérni. Ekkor az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartásban szereplő adatokat - az eredeti nyilvántartás megőrzése mellett - összesítve kell a továbbiakban vezetendő alapnyilvántartásba bejegyezni. 6. A természetbeni juttatásra fordított kiadást időrendi szempontból a juttatásról szóló bizonylat keltezése szerint kell figyelembe venni.

II. Részletező nyilvántartások A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek. 1. A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követeléseiről, e követelésekre befolyt összegekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint időrendben a vevő által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a számla száma és kelte, - a vevő neve, - a számla végösszege, az ebből felszámított általános forgalmi adó, - a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt. 2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásairól, e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről nyilvántartást kell vezetnie. Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó tartozást az elfogadott számlák szerint időrendben a számla szerint elismert összegben kell kimutatni. Ha a számlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a számla száma és kelte, - a szállító neve, - a számla végösszege, az ebből levonható általános forgalmi adó, - a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiadást. 15/1998. Számviteli kérdés Az értékcsökkenés összegét a naplófőkönyvbe be kell-e vezetni ? 3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, - gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám, - a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,

- 129 - az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja, - az értékcsökkenési leírás kulcsa, - az értékcsökkenés kiszámításának alapja, - az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja, - az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege, - az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege, - az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték, - a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege. Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni. 4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól - kivéve az 50 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadást - egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képező, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító tételek. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, - a beruházási költséget képező kiadás összege dátum szerint és halmozottan, - a vállalkozói osztalékalapból levont összeg dátum szerint és halmozottan, - az üzembe helyezés időpontja, - az üzembe helyezés időpontjában a beruházási költség (az értékcsökkenési leírás alapja), - az üzembe helyezés időpontjáig a vállalkozói osztalékalapból levont, beruházási költséget képező kiadások halmozott összege, - az üzembe helyezést követően a felújítási költség részét képező kiadás összege dátum szerint, - az értékcsökkenési leírás módosítási időpontja dátum szerint, - az értékcsökkenési leírás módosított alapja, - az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja, - a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege. 5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lévő összes értékpapírról, valamint az ilyen értékpapírra vonatkozó, őt megillető vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet. A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat megőrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adat megtalálható. b) Az értékpapírok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: - az értékpapírkód; - az értékpapír megnevezése (így különösen befektetési jegy, kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét); - az értékpapír típusa (bemutatóra vagy névre szóló); - az értékpapír fajtája (így különösen ideiglenes részvény, törzsrészvény, osztalékelsőbbséget biztosító részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, kamatozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény); - a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye; - a kibocsátás időpontja; - az értékpapír névértéke; - az értékpapír megszerzésének időpontja; - az értékpapírra vonatkozó jogra történő utalás, ha a megszerzés vagy az átruházás értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt; - az értékpapír megszerzésére fordított érték = bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója, = teljesítésének időpontja, = összege; - az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék) = megszerzésének időpontja, = összege; - az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakítást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is) időpontja; - az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel

- 130 = megszerzésének időpontja, = összege; - az átruházásból származó jövedelem összege. c) Ha e törvény előírása szerint az értékpapír átruházása, átalakítása révén megszerzett értékpapír megszerzésére fordított értéket az átruházott, átalakított értékpapír megszerzésére fordított érték alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni, akkor az átruházott, átalakított értékpapírra és a megszerzett értékpapírra vonatkozó nyilvántartás lezárásakor, illetve megnyitásakor e tényt fel kell tüntetni. d) Az értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: - a jog megnevezése; - az értékpapírkód, ha az ismert; - az értékpapír megnevezése; - az értékpapír típusa; - az értékpapír fajtája; - a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye; - a kibocsátás időpontja, ha az ismert; - a jog megszerzésének időpontja; - a jog alapítójának neve (cégneve, elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye); - a jog megszerzésére fordított érték; - bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója; - teljesítésének időpontja; - összege; - a jog átruházásának (ideértve az átengedést, a megszüntetést, a gyakorlás átengedését és a jogról való lemondást is) időpontja; - a jog átruházásra tekintettel megszerzett bevétel; - jog átruházása révén megszerzett jövedelem összege; - megszerzésének időpontja; - összege; - a jog gyakorlásának időpontja. 6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása A magánszemélynek az alkalmazott, a segítő családtag, más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt személyi jövedelemadó-köteles összegeket, a levont személyi jövedelemadó előleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó előleg, illetve - amennyiben erre a magánszemély köteles - év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói kivéttel kapcsolatos adatokat. 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell - az utazás időpontját, - az utazás célját (honnan-hova történt az utazás), - a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, - a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. 1998/129. APEH iránymutatás NAVSTAR helymeghatározó rendszer

- 131 8. Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása A hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvevő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: - az "Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról" megnevezést, - az átadó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, - az átvevő nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, - az átadott áru megnevezését, vámtarifaszámát (legalább az áfa megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét, - az átadás-átvétel keltét, - az elszámolás időpontját, - az átadó és átvevő aláírását. Az áru átvevője - tekintettel az áfa-fizetési kötelezettségre - minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki, és a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvevő a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és a bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az "Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról" című bizonylattal értelemszerűen azonos adattartalommal kell elkészíteni. 9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása A magánszemélynek az egyéb követeléseiről, a kötelezettségeiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia vevő követelések, illetőleg szállítói tartozások között nem szereplő összes követelést, illetőleg kötelezettséget. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illetőleg kedvezményezettje, - a követelés, kötelezettség kelte, - a követelés, kötelezettség értéke, - a kiegyenlítés időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást. 10. Selejtezési nyilvántartás A magánszemély az 50 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyv helyett nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: - a selejtezés időpontját, - a készlet megnevezését, - a selejtezés okát, - a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét. 11. 12. 13. Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint: - anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), - használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), - 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök, - áruk (kereskedelmi készletek), - betétdíjas göngyöleg, - alvállalkozói teljesítmények, - saját termelésű készletek:

- 132 = befejezetlen termelés, = félkész és késztermék. Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban - a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; - az 50 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; - a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében kell szerepeltetnie. Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban - a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; - az 50 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; - a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében kell szerepeltetnie. 14. Alvállalkozói nyilvántartás Annak a magánszemélynek, aki tevékenységét fővállalkozóként végzi, az alvállalkozókról, a részükre kifizetett összegekről alvállalkozói nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban minden készpénzzel vagy más módon kiegyenlített alvállalkozói számla adatát szerepeltetni kell. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a számla száma és kelte, - az alvállalkozó neve, címe, adószáma, - a számla végösszege, - a levont adóelőleg összege, - a kiegyenlítés kelte, módja, összege. 15. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmaznia: - a nyomtatvány neve és számjele, - a beszerzés kelte, - a tömb(ök) sorszáma (tól-ig), - a használatbavétel kelte, - a felhasználás kelte, - a kiselejtezés kelte. E törvény alkalmazásában szigorú számadású nyomtatvány az, amelyet a számvitelről szóló törvény annak minősít.

III. SELEJTEZÉS A tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben le kell írni a selejtezés okát. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.

- 133 -

IV. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI, ILLETŐLEG A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSE A tevékenység megszüntetését az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint kell bejelenteni. A tevékenység megszüntetését követően befolyt bevétel, illetve felmerült kiadás nyilvántartása: a) Ha a bevétel a megszüntetés évéről szóló adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig (illetve a benyújtás napjáig) befolyt, azt a lezárt adóév bevételei között december 31-i időponttal kell szerepeltetni. b) Ha a tevékenységgel összefüggésben felmerült költségek (szállítói tartozás) kiegyenlítése a megszüntetés évéről szóló adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig kifizetésre került, azt a lezárt adóév kiadásai között december 31-i időponttal kell szerepeltetni. c) Abban az esetben, ha a megszüntetés évéről szóló adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapot követően érkezik bevétel és kerül kifizetésre költség, akkor a megszerzése vagy kiadása évében önálló tevékenységből származó bevételként vagy költségként kell nyilvántartásba venni.

V. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK Az önálló tevékenységet végző magánszemély kérelmére az adóhatóság az e mellékletben előírt nyilvántartás(ok) vezetése alól indokolt esetben felmentést adhat, ha a) a kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló jogszabályok előírásainak megfelelően igazolja, hogy súlyos testi fogyatékosságának jellege miatt e kötelezettség teljesítése tőle nem várható el, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói sem képesek a nyilvántartás(ok) vezetésére, továbbá b) a nyugtaadási kötelezettség alól az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján egyébként felmenthető. 7001/2000. (AEÉ 3.) APEH irányelv a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához

6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik. a) A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyűjtést folytató magánszemélynek a gyűjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni. b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban - ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta - az ellenérték kifizetésére ekkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások. c) A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 4 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 4 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 4 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett, nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy

- 134 szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételek arányában kell megosztania. II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek: A) Állat, állati termék Vámtarifaszám SorMegnevezés szám 1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) 0101-0106-ból, kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi 0301-ből, 0306-ból, állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, 0307-ből a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok 2000/108. APEH iránymutatás éti csiga gyűjtése 2.

Tej és tejipari termék

0401-0406

3.

Madártojás héjában kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása

0407

4. 5.

Természetes méz 0409 (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is) Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, 0502-0503, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagya 0505-ből, durva állati szőr az 5101-ből, 5102

6.

Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék

152190 91 00-ből 152200 99 00-ből

7.

Propolisz továbbá méhpempő nyers virágpor méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék

(méhszurok), 130190 90 99-ből 0410-ből 121299 90 00-ből 300190 99 00-ből 210690 98 99-ből

B) Növény, növényi termék 8.

9.

10.

Élő kivéve: a hínár, az alga

növény a 0601-ből, a 0602-ből

Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, 0603, a 0604-ből bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, 0701-0714 hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya

- 135 11.

Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre 0801-0814 alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs

12. Fűszernövények és fűszerek: fűszerpaprika borókabogyó sáfrány kakukkfű ánizsmag köménymag kapormag egyéb hazai fűszernövények 13.

0904 20-ból 0909 50-ből 0910 20 0910 40-ből 0909 1010 0909 30 0910 99-ből 0709 90-ből 1211 90-ből

Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, 1001-1005, 100610, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más1007-1008 hibrid kivéve: a malomiparban megmunkáltakat

14.

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207 szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag

15.

Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra

1209

16.

Ipari növények: 1210 komlótoboz és lupulin,1211-ből - növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények - szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér 1212-ből 1213 gabonaszalma és -pelyva 1214 - takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny

17.

Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset 1401, 1403 készítésére: nád, sás, fűzfavessző

18.

Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve 2001-2009 közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió

19.

Szőlőbor

2

litert

meghaladó

kiszerelésben 220429-ből

- 136 kivéve a 22042999 20.

Szőlőmust

2204 30

21.

Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, 2308 10 00, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej,2308 90 90-ből zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.

22.

Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, 2401-ből dohányhulladék

23.

Szerves trágya

3101

24.

Szőlővenyige

4401-ből

25.

Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot 4404-ből stb.

26.

Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen 27. Karácsonyfa 28. Borseprő, borkő

5301-ből, 5302-ből 0604-ből 2307-ből C) Tevékenységek

1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből

TEÁOR 02.0 440110 4403-ból is

2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg. III. A közös őstermelői tevékenységre vonatkozó szabályok a következők: a) A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit az együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek. b) A közös igazolványban a többi együttes nyilatkozatot adó családtag azonosító adatait is - egybehangzó hozzájárulásuk alapján - fel kell tüntetni. c) A tevékenységét közös igazolvány alapján folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a családtagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Az előzőektől eltérően a gépjármű használatával összefüggő költségeket a közös őstermelői tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak azét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra. 2001/2. APEH iránymutatás mezőgazdasági őstermelést közös őstermelői igazolvánnyal folytató házaspár egyikének elhunytát követően alkalmazandó jövedelemmegállapítás d) A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok - a c) pont rendelkezését is figyelembe véve - különkülön tesznek eleget adókötelezettségüknek. 1998/31. APEH iránymutatás az őrölt búza eladási ára nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek

- 137 1997/222. APEH iránymutatás Gyűjtött állatokkal, növényekkel kapcsolatos álláspont e) Az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében a c)-d) pontban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el. 1999/95. APEH iránymutatás a halászat minősítése az szja-ban

7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A biztosítási kedvezményről Az élet- és nyugdíjbiztosítások utáni adókedvezmény a következő módon és feltételekkel vehető igénybe: Az adókedvezmény alanya 1. Az adókedvezmény akkor illeti meg a magánszemélyt, ha élet- vagy nyugdíjbiztosítás szerződője. A szerződő a biztosítási jogviszony azon szereplője, akit a biztosítási szerződés szerint a díjfizetési kötelezettség terhel. A szerződés tartama alatt elsődlegesen a szerződő jogosult jognyilatkozat-tételre, és ő a biztosító jognyilatkozatainak a címzettje is. A szerződő és a biztosított személye egybeeshet, de a szerződőt akkor is megilleti az adókedvezmény, ha más magánszemély a biztosított. 2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is, ha ő a biztosítottja a munkáltatója (mint szerződő) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak. A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, azonban a magánszemély a fizetendő adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt. A kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a kifizető által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizető a magánszemély munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehető. Az életbiztosítás fogalma 3. Az adókedvezmény igénybevételére csak azok az életbiztosítási szerződések jogosítanak, amelyek megfelelnek a következő követelmények mindegyikének: a) A szerződés határozott időtartamú, és az időtartam a szerződés létrejöttétől számítva legalább 10 éves, vagy teljes életre szóló. b) A szerződő a biztosítástartam végéig járó díjat egy összegben fizeti meg, vagy a díjat azonos időszakonként, azonos összegben rója le, vagy a díjat - a szerződésben rögzített - indexálási eljárással növelten fizeti. c) A biztosító szolgáltatása a szerződésben rögzített meghatározott időpont vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé. 4. Az előre meghatározott indexálási eljárás alatt azt kell érteni, amikor a felek a szerződés létrejöttekor meghatározzák a díjak növelésének ütemét, vagy annak módszerét vagy mértékét. A tartam alatti csökkenő összegű díjfizetés lehetőségének szerződési kikötése kizárja az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét. 5. Az egy meghatározott időpont vagy az életkor elérése összefüggésében az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza, hogy az legkorábban a szerződés megkötésétől számított tíz év múlva esedékes. Az olyan meghatározott időpont, amely nem dátumszerűen meghatározott, hanem valamely tény bekövetkeztéhez kötődik (pl. házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok elkezdése) nem teljesítik azt a követelményt, hogy kizárólag a tízéves időtartam eltelte után következnek be, ezért - az adókedvezmény igénybevétele esetén - csak olyan feltétellel szerepelhetnek a biztosítási szerződésben, hogy a tény bekövetkeztének időpontjától függetlenül, az ígért szolgáltatásra legkorábban a szerződéskötéstől számított tíz év elteltével kerül sor. 6. Ha az életbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, a) és ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére,

- 138 b) és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10 százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizető olyan balesetbiztosítás vagy teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerződője, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes. A nyugdíjbiztosítás fogalma 7. Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából nyugdíjbiztosításnak az a szerződés minősül, amelyben a szolgáltatást kiváltó biztosítási esemény a biztosított - nyugdíjba vonulása, - a szerződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerint a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése, - illetőleg halála. a) A nyugdíjbiztosításnál az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a 10 éves időtartam, de ha a biztosító nyugdíjbiztosítási szolgáltatása a szerződés létrejöttétől számított 10 éven belül válik esedékessé, akkor az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződést ellátják olyan záradékkal, amely tartalmazza, hogy a nyugdíjbiztosított kizárólag nyugdíj-kiegészítő járadék szolgáltatásban részesül. A 10 éven belül esedékes nyugdíjbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó előbbi szabályt a szerződéskötéskor rögzíteni kell, vagy a már érvényes szerződéskötéseket legkésőbb az adókedvezmény igénybevételének időpontjáig ilyen záradékkal kell ellátni. b) Abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás előre nem látható ok miatt korábban következik be, és a záradékkal el nem látott szerződés alapján a biztosító szolgáltatása a 10 éves időtartam előtt válik esedékessé, az esedékesség időpontjában is záradékolható a szerződés, ez esetben a szerződés korábbi megszűnése miatt az adókedvezményre való jogosultság nem vész el. 8. Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az előnyugdíjat, továbbá az előre hozott öregségi nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat kell érteni. Nyugdíjba vonulás alatt a nyugdíjas állapotot is érteni kell. Nyugdíjkorhatár: a szerződés létrejöttekor hatályban lévő jogszabályok szerinti öregségi vagy korkedvezményes nyugdíjkorhatár. 9. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer azonos vagy növekvő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak. 10. Ha a nyugdíjbiztosítás baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, a szerződés nyugdíjbiztosításnak minősül, ha a szerződés a 7-9. pontban leírtaknak megfelel, és egyébként a 6. pontban foglaltakat kell alkalmazni. A rendelkezési jog gyakorlása 11. A rendelkezési jog gyakorlásának minősül: a) a szerződés megszüntetése, b) a visszavásárlás (ideértve a rendszeres pénzkivonást is), c) az értékesítés, d) a 13. pontban felsorolt kivételekkel a szerződés módosítása, e) az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele, f) az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele, g) nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele, azzal, hogy az a)-d) pontokban említett esetet nem kell a rendelkezési jog gyakorlásának tekinteni, ha az a szerződő magánszemély halála következtében történt. 12. A 11. pont alkalmazásában: a) A szerződés megszüntetése olyan jogi tény, amely a szerződés alanyainak akaratából - a feltételként rögzített 10 éves tartamon belül - eredményezi a szerződés megszűnését. A megszűnést mind egyoldalú, mind kétoldalú jognyilatkozat kiválthatja (a szerződés felmondása vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése). b) A visszavásárlás a szerződő jognyilatkozatával kiváltott biztosítási szolgáltatás, amelynek alapján a szerződő a szerződésben rögzítettek szerinti visszavásárlási összegre tarthat igényt. A részleges visszavásárlás is a rendelkezési jog gyakorlásának minősül, kivéve, ha a részleges visszavásárlás olyan nevesített (rendkívüli, eseti) díjrészek terhére történt, amelyekre nem vettek igénybe adókedvezményt. c) Értékesítésnek minősül a biztosítási szerződésből eredő jogosultság(ok) ellenérték fejében történő átruházása (ilyen a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény eladása, a biztosított szerződőként való belépésének ellenértékhez való kötése).

- 139 d) A kötvénykölcsön a biztosítási szerződés alapján a biztosító által - a visszavásárlási összeg erejéig - kamatozó kölcsön formájában nyújtandó szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy a szerződés megszűnésekor számolnak el. e) Csökkenő összegű a - nyugdíjbiztosítási szerződésen alapuló - járadékszolgáltatás, ha az esedékessé váló összegek közül bármelyik alacsonyabb, mint az azt megelőző időszakban kapott biztosítási szolgáltatás. 13. A rendelkezési jog gyakorlásának nem minősülő szerződésmódosítás: a) a szerződés szerinti kedvezményezett személyének megváltoztatása, b) a biztosítási díj vagy biztosítási összeg módosítása, c) ha a szerződő munkáltató helyébe más munkáltató vagy maga a biztosított magánszemély lép, d) ha a szerződő magánszemély helyébe vagy a biztosított magánszemély helyébe annak házastársa, volt házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt is) lép, feltéve, hogy a módosított szerződésen záradékban rögzítik a korábbi szerződő, illetőleg biztosított magánszemély(ek) által érvényesített adókedvezményt. 14. A 13. pont d) pontjában említett módosított szerződés esetében a rendelkezési jogot utóbb gyakorló magánszemély köteles az összes érvényesített kedvezmény törvényben előírt visszafizetésére.

8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A befektetési adóhitelről A befektetési adóhitelre vonatkozó részletes szabályok a következők: 1. Az adóévben fennálló befektetésállomány a magánszemély tőkeszámláján vagy tőkeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összege és a befektetés időtartama szorzataként meghatározott összeg vagy összegek együttesen. 1996/157. APEH iránymutatás Külföldi pénznemben kifizetett értékpapír átszámítása 2. A befektetésállomány a) növekménye az az összeg, amellyel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya az adóévet megelőző évben fennálló, az adóbevallásában feltüntetett befektetési adóhitel alapját meghaladja, azzal, hogy az 1995. évi növekmény megállapítása szempontjából az előző évben fennálló befektetési adóhitel alapját nullának kell tekinteni, b) csökkenése az az összeg, amennyivel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya az adóévet megelőző évben fennálló, az adóbevallásában feltüntetett befektetési adóhitel alapjánál kevesebb. 3. Az adóhitel alapja együttesen a) az az összeg, amelynek 30 százaléka az 1999. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint igénybe vett, még fennálló összes levont befektetési adóhitel (az említett időpontot megelőző évek során levont és bármikor visszafizetett befektetési adóhitel nullánál nagyobb egyenlege) összegével egyezik meg, és b) az az összeg, amelynek 20 százaléka az 1998. december 31-ét követően hatályos szabályok szerint igénybe vett, fennálló befektetési adóhitel (az említett időpontot követően, az évek során levont és - ha az a) pontban említett adóhitel nem áll fenn - visszafizetett befektetési adóhitel nullánál nagyobb egyenlege) összegével egyezik meg. 4. A tőkeszámla az a nyilvántartás - figyelemmel a 7-9. pont rendelkezéseire is -, amelyet a magánszemély kérésére - az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett - az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvény szerint értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság vagy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésre, vagy befektetési alap letétkezelésre jogosult pénzintézet (e rendelkezés alkalmazásában együtt: a tőkeszámla vezetője) vezet a magánszemély befektetésé(ei)ről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések időtartamának és értékének feltüntetésével. 5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapírforgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye [ideértve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság által kibocsátott részvényt (a továbbiakban: kockázati tőkerészvényt) is], befektetési alap befektetési jegye, a jelzáloghitelintézet jelzáloglevele, a kockázati tőkealap-jegy (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak

- 140 megvásárlására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően pénzben fizetett ki, és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki olyan módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen. A kockázati tőkealap letétkezelője kizárólag az általa értékesített kockázati tőkealap-jegyre jogosult igazolás kiadására. 1998/47. APEH iránymutatás Németországban kibocsátott, de Magyarországon forgalmazott befektetési jegy adózási konzekvenciái 1997/158. APEH iránymutatás Tájékoztatási kötelezettség megszüntetése 1997/134. APEH iránymutatás Átváltoztatható kötvény 6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba történő befektetés - a 7-9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve - akkor kerülhet a tőkeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során olyan társaságtól vásárolta (olyan társaságnál jegyezte le), amely jogosult tőkeszámla vezetésére és értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhető az előbbi feltételnek megfelelő eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás alapján egy másik, tőkeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következők figyelembevételével: a) Az értékpapír-forgalmazó cégek tőkeszámlát vezethetnek. b) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzintézet által vezetett tőkeszámlára csak olyan befektetés kerülhet, amelyet a magánszemély eredetileg értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével vásárolt és erről igazolással rendelkezik, beleértve azokat az eseteket is, amikor más tőkeszámláról történik a befektetés áthelyezése. c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvégű befektetési alap letétkezelője kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre, valamint a jelzálog-hitelintézet kizárólag az általa forgalomba hozott jelzáloglevélre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek alapján a befektetés tőkeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa vezetett tőkeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végző társaság közreműködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehető. d) A befektető magánszemély a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyének vásárlását értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével is bonyolíthatja, vagy a letétkezelőtől történt vásárlás esetén is elhelyezhető más tőkeszámlavezető társaságnál a befektetés. 7. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, illetve törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha azt olyan vételi megbízás alapján vásárolta a magánszemély, amelynek teljesítése akár közvetlenül, akár közvetve betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenlegnövekményéhez kapcsolódik, vagy ha annak értékesítésére olyan eladási megbízást ad a magánszemély, amelynek teljesítése akár közvetlenül, akár közvetve betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenlegcsökkenéséhez kapcsolódik. 8. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, ha ahhoz a magánszemély akár közvetlenül, akár közvetve kárpótlási jegy beszámításával (az ügylettel bármilyen formában összefüggő előzetes értékesítésével), valamint ha a jegyzéssel, illetőleg a vétellel bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve összefüggő hitel (kölcsön, részletfizetés) igénybevételével jutott hozzá, mindaddig, ameddig a hitelt (kölcsönt) vissza nem fizette, a vételárat ki nem egyenlítette. 9. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, illetve a megbízás keltének napjától törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha annak későbbi időpontban történő értékesítéséről a magánszemély (elő)szerződést köt, vagy azzal egyenértékű jognyilatkozatot tesz, és ezzel összefüggésben az értékesítés időpontját megelőzően jövedelemhez jut, továbbá ameddig a befektetés tárgyát biztosítékul (óvadék stb.) leköti, vagy annak tőkeszámlára helyezését, ott tartását hitelhez jutás feltételeként vállalja, valamint, ha a befektetés tárgya befektetési jegy és a tőkeszámla vezetője nem a 14. pont rendelkezése szerint jár el. 10. A befektetés időtartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a nyilvántartásba vétel kezdő napjának beszámításával a nyilvántartás záró napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek.

- 141 11. A nyilvántartásba vétel kezdete az a nap, amikor a magánszemély a befektetés tárgyát a megszerzésre fordított összegnek az 5. pontban előírt módon történő igazolása mellett a tőkeszámla vezetőjénél letétbe helyezi, és a tőkeszámla-nyilvántartásba felveteti, vagy 1995. december 31-ét követően az előző adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév első napja. Az olyan esetekben, amikor az értékpapír megvásárlásában közreműködő és a tőkeszámla vezetője azonos feltéve, hogy a nyilvántartásba vételre a magánszemély megbízást adott -, akkor - jegyzés esetében az allokáció napjával szerzi meg a tulajdonjogot a magánszemély, vagyis ekkortól vehető nyilvántartásba a befektetés; - tőzsdei vásárlás esetén a kötés napja számít a nyilvántartásba vétel kezdő napjának. Ha a vásárlásban (jegyzésben) közreműködő és a tőkeszámla vezetője különböző, akkor az első nyilvántartásba vétel az a nap, amely napra a magánszemély - a vásárlásról az 5. pontban leírt tartalommal kiállított igazolással, valamint az értékpapírral vagy helyette a KELER-igazolással a tőkeszámla vezetőjétől - kéri a nyilvántartásba vételt. Az értékpapír tényleges megszerzése és a tőkeszámlára helyezése közötti idő nem vehető figyelembe. 12. A nyilvántartás vége az a nap, amikor a befektetés tárgya a tőkeszámla vezetőjének letéti őrzéséből, vagy a nyilvántartásból bármely ok miatt kikerül, vagy az adóévet követően is a nyilvántartásban hagyott befektetés esetén az adóévet követő év első napja. A befektetés tőkeszámlák közötti átirányítása esetén a nyilvántartás utolsó napja a befektetést átadó tőkeszámlavezetőnél az a nap, amelyre a magánszemély az átirányítást kéri, míg a befektetést átvevő tőkeszámla-vezetőnél a kezdő nap az ezt követő nap. Ilyen esetben a 10. pontban írt befektetési időtartamot folyamatosnak kell tekinteni. A tőkeszámla-vezetés átadásának esetében - az adóhitel meghatározása szempontjából - az ügyintézés időigényét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a magánszemély a befektetés tárgyát a tőkeszámla vezetőjétől kikéri, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a kiadás ténylegesen megtörténik. Ha a magánszemély megbízást ad a befektetés tárgyának eladására, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amikor az eladás ténylegesen megtörténik. Ha a befektetés tárgyának kibocsátója jogutód nélkül megszűnik, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a megszűnés ténye hivatalosan közzétételre kerül. 1999/110. APEH iránymutatás tőkeszámlát vezető társaság működési engedélyének visszavonásakor a befektetési adóhitel kezelése 13. A befektetés tárgyának vételáraként a nyilvántartásba vételkor és az onnan történő kivezetéskor egyaránt kizárólag annak jegyzési vagy tőzsdei árának megfelelő ellenérték vehető figyelembe, a vásárlással összefüggő járulékos költségek (pl. megbízási díj, kezelési költség) nélkül. 1998/67. APEH iránymutatás befektetési adóhitel 1997/223. APEH iránymutatás Befektetési adóhitel igénybevétele 1997/30. APEH iránymutatás Befektetés-állomány és az adóév összefüggése 14. Ha a befektetés tárgya befektetési alap által kibocsátott, 1998. december 31-ét követően vásárolt befektetési jegy, akkor az 1. pont alkalmazásában az igazolt befektetésnek az adóév egy napjára jutó összegét a tőkeszámla vezetőjének azzal az eltéréssel kell figyelembe vennie, hogy amennyiben a befektetési alap nettó eszközértékében az állampapírok részaránya valamely napon a befektetési alap kezelési szabályzatában előírt, a visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök részarányát - de legfeljebb 15 százalékos részarányt - több mint 20 százalékponttal meghaladja vagy - ilyen előírás hiányában - több mint 20 százalék, akkor a többlet százalékpontoknak megfelelő százalékos mértékkel az igazolt befektetés adott napi összegét csökkenteni kell.

9. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A privatizációs lízingről

- 142 1. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény 50-52. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződésből származó bevételnek (és teljes egészében jövedelemnek) számít a lízingbe vett társaság privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértéke (a lízingszerződés megkötésekor a cégbíróságon bejegyzett vagyon szerinti érték) vagy, ha az több, az említett tulajdonrész ellenértéke. 2. A névértéknek, vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a magánszemély a privatizált tulajdonrész megszerzése érdekében saját adózott jövedelméből lízingdíj címén megfizetett. A tulajdonrész részbeni értékesítése esetén a névérték, vagy az ellenérték és a saját adózott jövedelemből fizetett lízingdíj arányos részét kell figyelembe venni. 3. A magánszemély nyilvántartási kötelezettsége a lízingszerződés megkötésekor keletkezik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a lízingbe vett társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén, rendkívüli ráfordításként elszámolt és az eladónak átutalt összeget, b) a magánszemély saját adózott jövedelméből lízingdíj címén az eladónak átutalt összeget, c) a társaság által a magánszemély részére bármely címen kifizetett olyan összeget, amely nem tartozik az a) pont alá, és amely összeg a kifizetés évében adóköteles jövedelemnek minősül. 4. A magánszemély adófizetési kötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amikor az eladó által a tulajdonába adott vagyonrészt, vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, vagy az általa lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik. Ez utóbbi esetben bevételnek akkor is az ellenérték számít, ha az kevesebb, mint a névérték. 5. Az adó megfizetésére az árfolyamnyereség utáni adózás szabályait kell alkalmazni. 6. Az 1-5. pontban foglaltak alapján nem számít bevételnek (és jövedelemnek) a lízingbe vevő magánszemélynél a lízingbe vett társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt és lízingdíjként átutalt összeg, továbbá ez az összeg a magánszemélynél költségként nem érvényesíthető.

10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról A vállalkozói adóalap megállapításához bevételként a X. fejezet rendelkezésein túlmenően az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

I. Jellemzően előforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben 1. az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia; 1997/70. APEH iránymutatás Egyéni vállalkozáshoz használt személygépkocsi értékesítése 3. a kapott kamat (különösen az üzleti bankszámlán jóváírt kamat); 4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe; 5. a felvett támogatás (figyelemmel a X. fejezet rendelkezéseire is); 6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak

- 143 átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el, azonban nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha a) az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illetőleg, ha a terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként nyújtja, b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja; 7. az 50 ezer - 2001. január 1-je előtti beszerzés esetén 30 ezer - forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ha annak értékét az egyéni vállalkozó egy összegben elszámolta - ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor - kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja - a beszerzés időpontjától számított - egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, - egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, - két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, - három éven túl nulla; 8. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta; 9. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget; 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta; 11. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többletkülönbözet.

II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek A tevékenység megszüntetésének évében bevétel 1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, az 50 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke; 2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3. az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeg december 31-i időponttal. A megszüntetés évéről készített adóbevallás benyújtását követően érkező bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha kiadás is jelentkezik az említett időpontot követően, akkor az a bevételből levonható, illetőleg a le nem vonható rész ezen adóbevallás önellenőrzésével számolható el. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás. 2002/4. APEH iránymutatás egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, majd újra kezdése az adóéven belül 1999/111. APEH iránymutatás elhunyt egyéni vállalkozó végleges adójának megállapítása 1999/62. APEH iránymutatás ügyvédi irodába történő átlépést követően érkezett bevételeket és felmerült kiadásokat a megszűnés szabályai szerint kell figyelembe venni

III. Egyéb rendelkezések

- 144 Az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott előleg a díjjegyzék elkészítésének időpontjától számít bevételnek. Az e bevétel elérése érdekében felmerült költségek ezen időponttól vehetők figyelembe.

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a) a vállalkozói kivétet; b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget; 1999/78. APEH iránymutatás sportolás címén étkezési költségek nem számolhatók el c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását; d) e tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdő évében, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti. A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.

I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások - feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését - különösen a következők: 1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az az 50 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni; 3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján az alkalmazottnak járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés, más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj; az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése; 1997/283. APEH iránymutatás Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

- 145 4. a 16. életévét betöltött segítő családtag részére kifizetett - de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó - összeg és annak közterhei, feltéve, hogy a segítő családtag legalább heti 40 órában közreműködik (főállású segítő családtag) vagy, ha a közreműködés ideje ennél kevesebb, akkor ezzel arányos rész, azzal, hogy egyebekben a főállású segítő családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában alkalmazottnak minősül; 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; 6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás; 7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg; 8. a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállási költség; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt; 10. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; 11. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; 12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek például nap, m2, m3 - alapulvételével), továbbá - ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint; 13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített; 1998/59. APEH iránymutatás berendezés adójogi megítélése

rádiótelefon gépjárműben történő használatához beszerzett kihangosító

14. a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közműfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól műszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként az egyéni vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben magánszemélyként egyébként fizetendő összeg különbözete számolható el; 15. a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség); 16. az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; 17. a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó; 18. 19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség, azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; 2000/25. APEH iránymutatás üzleti utazás 20. ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor annak hivatali üzleti utazására is a 19. pont rendelkezései szerint kell eljárni; 21. lízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak - figyelemmel a III. 7-8. pontban foglaltakra is - általános forgalmi adó

- 146 nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő egy hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg; 22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor költségként elszámolható; 23. az egyéni vállalkozó a 3. számú mellékletben az igazolás nélkül elszámolható költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhat el igazolás nélkül költséget; 24. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet a kiadásoknál költségként elszámolható; 25. a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott szerződéses rendszerben üzemeltető egyéni vállalkozó által a jogszabály szerinti szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szervezet részére befizetett összeg; 19/1997. Számviteli kérdés Hogyan veheti figyelembe az átalakuló egyéni vállalkozás az új vállalkozási forma vagyonában azokat a meglévő eszközeit, amelyeket a személyi jövedelemadó törvény szerint a beszerzésükkor egy összegben elszámolhatott? 18/1997. Számviteli kérdés Hogyan kell könyvelni az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az egyszemélyes kft.-vé, rt.-vé történő átalakulása cégbírósági bejegyzéséig? 26. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége - figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is - a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadása, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás; 27. az egyéni vállalkozó által magánszemély képzése érdekében fizetett, igazolt kiadás, feltéve, hogy a képzés a vállalkozási tevékenységéhez hasznosítható ismeretek megszerzését célozza, és ha az egyéni vállalkozó a képzésben részt vevő magánszeméllyel a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt, illetve ha a tanulmányok elvégzése az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy saját - a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges - szakismeretének megszerzését célozza.

II. Az értékcsökkenési leírás szabályai A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása e fejezet rendelkezései szerint - figyelemmel a járművek költségeiről szóló fejezetben foglaltakra is - számolható el vállalkozói költségként. 1. Fogalmak: a) A tárgyi eszköz fogalma Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét. aa) Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok. Földterület: a szántóföld, az ültetvényterület, az erdő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület. Ilyen címen kell kimutatni annak a földterületnek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt. Telek: ebben az ingatlancsoportban kell kimutatni az olyan földterület szerzési értékét, amelyhez vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telek-igénybevételi díj fizetése révén jutott a magánszemély. A földterületen, telken helyet foglaló építmény és egyéb tárgyi eszköz a telek fogalmától elkülönül, annak értékében nem szerepelhet. Az ingatlanok ezen csoportjába tartozik a telkesítés is.

- 147 Telkesítés: olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítések értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, teleknek az értékét, amelyen a telkesítést létrehozták. Építmény: az épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja. Épületrészek, a tulajdoni hányadok: ingatlanok olyan sajátos megjelenési formája, amikor egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvben), a szerződésben meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben a beszerzési, előállítási költségek mögött nem az ingatlan egésze áll, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada. Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Ide tartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet. Az üzemkörön kívüli ingatlanok közé azok az ingatlanok tartoznak, amelyek törvényben meghatározott módon közvetve szolgálják a jövedelemszerző tevékenységet. Ilyen különösen a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény. ab) A műszaki berendezés, a gép, a jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép, erőművi berendezés, műszer, szerszám, szállítóeszköz, hírközlő berendezés, számítástechnikai eszköz, jármű. Az erőgép, az erőművi berendezés fogalmába tartozik különösen a vízi-, a szélerőgép, a légmotor, a rögzített, illetve félig rögzített gőzerőgép, a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő gépcsoport, az ipari kazán, a villamos forgógép, a transzformátor, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, az erősáramú egyenirányító. A műszer, a szerszám közé tartozik különösen a tartály, hűtőberendezés, szivattyú, ventilátorok, kompresszor, préslégszerszám, szerszámgép, a termelési profilnak megfelelő munkagép, műszer és eszköz. A szállítóeszközök és hírközlő berendezések körébe tartozik általában a vállalkozás keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, daru, rakodógép, szállítótargonca, szállítószalag, szállítópálya, a konténer, a híradástechnikai gép és készülék (pl. a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlő eszköz és berendezés). Számítástechnikai eszköznek minősül az irányítástechnikai automatikai folyamatszabályozási rendszer, a számítógép, a központi és perifériális számítógép egység stb. Járműnek minősül az általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott - közúti, vízi, vasúti és légi közlekedési jármű. ac) Egyéb berendezés, felszerelés, jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett - a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó - berendezési tárgy, gép, irodai, igazgatási felszerelés, üzemi és üzleti felszerelés stb. ad) Tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 2002/42. APEH iránymutatás tenyészállat bekerülési értékének elszámolása 2001/70. APEH iránymutatás tenyészállattal kapcsolatos fogalmak értelmezése ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja

- 148 szőlőültetvény esetén az 500 m2-t, gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. b) A nem anyagi javak fogalma A nem anyagi javak közé a tárgyi alakot nem öltő vagyoni értéket, vagyoni jogot hordozó forgalomképes dolgok tartoznak. Ilyen a vagyoni értékű jog, az üzleti vagy cégérték, a szellemi termék, amely közvetlenül és tartósan legalább egy éven túl - szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A forgalomképesség azt jelenti, hogy a dolog szabadon átruházható, vásárolható és értékesíthető, vagyis a mindennapi forgalom tárgya lehet. ba) A vagyoni értékű jogok általában ingatlanhoz kapcsolódnak, de nem tulajdonból származó jogokat testesítenek meg. bb) bc) A szellemi termékek közé tartoznak a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló szellemi alkotások, mint - a találmány, - az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, - a védjegy, - a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, - a szoftver termék, - az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), - a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás. 2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása a) Értékcsökkenési leírás a 3. pontban meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig. b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni (kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a cégautóadó megfizetésére tekintettel történik). Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. 2001/70. APEH iránymutatás tenyészállattal kapcsolatos fogalmak értelmezése c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása 1999/97. APEH iránymutatás elszámolása

többféle tevékenységhez használt tárgyi eszközök beszerzési árának

- 149 1999/96. APEH iránymutatás támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési árának elszámolása d) A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli. 2000/136. APEH iránymutatás bérelt ingatlanon végzett felújítási költség elszámolása 1999/77. APEH iránymutatás mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése e) Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartását, illetőleg nem anyagi javak nyilvántartását kell vezetni. f) A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára, az előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni. g) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében - figyelemmel a b) pont rendelkezéseire is - választható, hogy önmaga határozza meg az értékcsökkenési leírást és a leírás időtartamát, azzal, hogy a leírási évek száma legalább két adóév. h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja. i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt - esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet mindkét esetben, feltéve, hogy a magánszemély nem veszi igénybe a 13. számú melléklet 3. és/vagy 8. pontja szerinti adókedvezményt. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység. j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az egyéni vállalkozó az előzőek szerinti módon adja el tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törlesztő részlet összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. k) A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. l) A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. m) Az egyéni vállalkozó a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállított, a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközökre, valamint a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. 3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai

- 150 a) Épületek Az épület jellege

Évi leírási kulcs %

Hosszú élettartamú szerkezetből

2,0

Közepes élettartamú szerkezetből

3,0

Rövid élettartamú szerkezetből

6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Felmenő Kitöltő A csoport megnevezése (függőleges teherhordó) (nem teherhordó) szerkezet falazat

Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet)

Hosszú szerkezet

élettartamú Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet

Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg

Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém

Közepes szerkezet

élettartamú Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon

Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal

Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel

Rövid szerkezet

élettartamú Szerfás, és Deszkafal, lemezkeretbe deszkaszerkezet sajtolt lapfal vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat

Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

- 151 b) Építmények Építménycsoportok

Évi leírási kulcs %

Ipari építmények

2,0

Mezőgazdasági építmények

3,0

Melioráció Mezőgazdasági tevékenységet vállalkozónál a bekötő- és üzemi út

10,0 végző

egyéni 5,0

Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is,

4,0

Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)

7,0

Vízi építmények

2,0

Hidak

4,0

Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékest is

8,0

Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek

6,0

Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút

10,0

Közúti villamos vasúti és trolibusz munkavezetékek

25,0

Egyéb, minden más vezeték

3,0

Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével)

1,0

Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás

6,0

- 152 -

Hulladéktároló Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) A hulladékhasznosító létesítmény

20,0 2,0

15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény

Évi leírási kulcs % 6,0 10,0 15,0 4,0 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: 1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; 2. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; 3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok; 4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések; 5. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; 6. a HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz.-alszámok; 7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; 8. a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, hatástalanító és -hasznosító berendezések; 9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; 10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; 11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; 12. a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok. dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: Minden egyéb - a da)-db) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

- 153 e) Nem anyagi javak A nem anyagi javak közül: - a vagyoni értékű jog beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt, - az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő, legfeljebb 15 év alatt, lehet leírni. f) A szellemi termék, a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz, továbbá a tenyészállat beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközt előreláthatóan használják. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (az összeg meghatározásának módját) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni, a nyilvántartásokban feljegyezni. 4. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi) és nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása. a) A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből - a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), - a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni. c) Nem anyagi javak esetében, ha azok nem kizárólag üzemi célt szolgálnak értékcsökkenési leírás nem számolható el. 5. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, amelyeknek beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen formában elszámolta, valamint a lízing útján beszerzett eszköz után. 6. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a tárgyi eszközt (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javakat a jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (a bevételnek a jogszabályban meghatározott aránya) szerint tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, vagy adómentes árbevétele volt.

III. A járművek költsége 1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi jármű üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el. 1997/266. APEH iránymutatás 1997. január 1-jét megelőzően használatba vett személygépkocsi beszerzési árának elszámolása 2. Az olyan személygépkocsi esetében, a) amely az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi (pl. bérbeadás), és azt az egyéni vállalkozó sem a személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti,

- 154 b) amely után a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó választása szerint a cégautó adót megfizette, a költségek a - 3-4. pontban említettek kivételével - az 1. pont szerint érvényesíthetők, azzal, hogy a cégautó adó alóli mentesség és kivétel esete nem számít a cégautó adó megfizetésének. 3. A 2. b) pontban említett esetben a) az 1996. december 31-e után megkezdett értékcsökkenési leírás alapjaként legfeljebb hatmillió forint vehető figyelembe; ebben az esetben az 1. pont szerinti más költség - kivéve az üzemanyag-felhasználást és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját - olyan arányban számolható el, amilyen arányt a hatmillió forint a személygépkocsi beszerzési (szokásos piaci) értékében képvisel, feltéve, hogy az utóbbi a több; 2001/114. APEH iránymutatás az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt személygépkocsi b) 4. Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés (figyelemmel a 3. pont rendelkezésére is) olyan arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más költségek egész évben csak az üzemi használattal arányosan számolhatók el. 5. A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a II. fejezet szerint átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. A 2. pontban nem említett személygépkocsi esetén az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: a II. fejezetben említett nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. pont vonatkozó rendelkezése szerint. 6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 3 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható. 7. A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű (kivéve a személygépkocsit) esetében elszámolható az üzemi használatra eső a) igazolt bérleti vagy lízingdíj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja), b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, c) számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik. 8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek a 2. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerű alkalmazásával. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, b) számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli. 9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. Az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek, csökkentve azon futásteljesítménnyel, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkábajárás címén költségtérítést fizetett. 2000/40. APEH iránymutatás a kiküldetési rendelvény alkalmazása

- 155 10. Az egyéni vállalkozónak az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert. A 7-8. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 6. pont szerinti elszámolás. 11. A 9. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre illetőleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. 12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. 2000/122. APEH iránymutatás az autópálya használatára jogosító matrica megvásárlására fordított összeg elszámolása 1997/285. APEH iránymutatás Autópálya használati díj elszámolása 13. Az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számolható el költségként.

IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 1. az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza; 1999/78. APEH iránymutatás sportolás címén étkezési költségek nem számolhatók el 2. a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítésből, egyéb jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenőrzési pótlékot, és az olyan adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna; 3. a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg; 4. azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel összefüggésben a magánszemély adócsökkentést vett igénybe; 5. a tagdíjak, ha törvény másként nem rendelkezik; 6. a közcélú adományok; 7. azok a kiadások, amelyek az I-III. fejezetben és az általános, valamint a vállalkozói tevékenységre vonatkozó rendelkezések között említett költségek esetében az ott leírt rendelkezéseknek (mértékek, feltételek stb.) nem felelnek meg; 8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója; 9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj; 10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga javára fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése; 11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék. 12. az értékcsökkenési leírás alapjába beszámító, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezéséig felmerült kiadás, valamint a felújítási költséget képező kiadások, ha azokkal az egyéni vállalkozó az értékcsökkenési leírás alapját növeli.

- 156 13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén juttatott összeget. 2000/89. APEH iránymutatás egyéni vállalkozásban használt tárgyi eszköz átadása házassági vagyonközösség megszüntetése esetén

12. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az egyéni vállalkozó pénztartalékolásáról 1. Az egyéni vállalkozó, ha az adóévben nem alkalmaz átalányadózást, a) az APEH által megnyitott kincstári pénztartalék-számlán az adóhatóság által, vagy b) számlavezetésre jogosult pénzintézetnél megnyitott pénztartalék-számlán a pénzintézet által nyilvántartott követelése éves átlagos állományának (a továbbiakban: tartalékolt pénz) előző évben (években) a tartalékolt pénz növekménye címén már levont, az előző adóév végén az egyéni vállalkozó adóbevallásában feltüntetett összeget (a továbbiakban: pénztartalék) meghaladó növekményével csökkentheti az adózott eredményét. 2. Az egyéni vállalkozónak, ha az adózott eredményből bármely évben (években) tartalékolt pénz növekménye címén összege(ke)t vont le, a vállalkozói osztalékalapot az adóévben tartalékolt pénzének a pénztartalékához képest bekövetkezett csökkenésével, de legfeljebb a pénztartalék összegével kell növelnie. 3. Az 1. a) pontban foglalt rendelkezés alkalmazási feltétele, hogy az egyéni vállalkozó az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a) kérje a pénztartalék-számlával összefüggő nyilvántartásba-vételét; b) elfogadja, hogy a pénztartalék-számlára legfeljebb havonta tíz alkalommal fizet be vagy vesz fel onnan pénzt tízezer forintnál nem kisebb összegben. 4. A tartalékolt pénzt az adóhatóság, illetőleg a pénzintézet által kiállított igazolás alapján kell figyelembe venni, amelyet az adóévet követő január 31-éig kell kiadni az egyéni vállalkozónak. Az igazoláshoz az adóévi tartalékolt pénz összegét oly módon kell kiszámítani, hogy a számlára történő befizetés(ek) jóváírása és az onnan történő felvétel(ek) (megterhelés) közötti napok (a továbbiakban: tartalékolási napok) számát szorozni kell az adott napokon a számlán lévő összegnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összegével és e részösszegeket összesíteni kell. A tartalékolási napok számának megállapítása szempontjából fél-fél napnak kell tekinteni a pénztartalék-számla javára történő befizetés jóváírásának napját és a megterhelés napját. A jóváírás tényétől függetlenül jóváírási napnak kell tekinteni az év első napját, a megterhelés tényétől függetlenül megterhelés napjának kell tekinteni az év utolsó napját. 5. Pénzintézetnél nyitott pénztartalék-számlára az első jóváírás napja 1997. január 1. 6. Az egyéni vállalkozó a tartalékolt pénze felett - figyelemmel a 3. pontban foglaltakra is - szabadon rendelkezhet, amely jogát személyesen gyakorolhatja. Az adóhatóság az adóévet követő év első napján az előző évi tartalékolt pénz összegének az e napon érvényes jegybanki alapkamat 0,7-szeresével számított hányadát kamat címén a nála nyilvántartott pénztartalék-számlán jóváírja. 7. A kamat címén jóváírt összeget az adóhatóság, illetőleg a pénzintézet értesítése alapján egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni. 8. Az adóhatóság az egyéni vállalkozónak a pénztartalék-számla megterhelésére vonatkozó rendelkezését nyolc munkanapon belül teljesíti. 9. E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni az 1996. adóévre hatályos rendelkezések szerint megnyitott pénztartalék-számlára és pénztartalékra is, azzal, hogy a) az 1996. évre vonatkozó adóbevallást még az 1996-ban hatályos szabályok szerint kell elkészíteni; b) az 1996. évi egyéni vállalkozói bevételből pénztartalék címén levont összeget külön nyilván kell tartani, mindaddig, ameddig a tartalékolt pénz csökkenése (illetőleg emiatt a vállalkozói bevétel növelése) a következő évben (években) el nem éri ezt a nyilvántartott összeget; c) a 2. pont rendelkezésétől eltérően a b) pont szerint nyilvántartott összeg mértékéig nem a vállalkozói osztalékalapot kell növelni, hanem a vállalkozói bevételt. 1997/102. APEH iránymutatás Egyéni vállalkozók pénztartaléka

- 157 1997/32. APEH iránymutatás Pénzintézeti tartalékszámla

13. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói adókedvezményekről A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadóját az e mellékletben foglalt vállalkozói adókedvezményekkel csökkentheti. Kisvállalkozások adókedvezménye 9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. 10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. 11. 12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 5 millió forintot. 13. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. 14. Az egyéni vállalkozónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, b) a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy azt követő három évben elidegeníti.