2000 ÉVES ÜZENET MODERN FORMÁBAN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK nappali tagozat PR szakirány

2000 ÉVES ÜZENET MODERN FORMÁBAN A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ KOMMUNIKÁCIÓS ÉS EPR-TEVÉKENYSÉGE

Készítette: Ruskó Eszter

Budapest, 2005

Tartalomjegyzék

1.

Bevezető............................................................................................................................. 5

2.

A Katolikus Egyház és az Internet.................................................................................. 6 2.1. Az egyházi kommunikáció folyamatos megújulása................................................... 6 2.1.1. Az egyház és a kommunikációs eszközök fejlődése – történeti áttekintés ............ 6 2.1.2. A katolikus egyház modern kommunikációs eszközökre vonatkozó álláspontjának bemutatása az egyházi dokumentumokon keresztül .................................. 7 2.1.2.1. Inter Mirifica .................................................................................................. 7 2.1.2.2. Communio et Progressio ................................................................................ 9 2.1.2.3. További dokumentumok ................................................................................ 9 2.1.2.4. Etika az Interneten........................................................................................ 10 2.1.2.5. Egyház és Internet ........................................................................................ 12 2.2. Az Internet szerepe a kelet-európai egyházak életében ........................................... 12 2.3. Magyar webegyháztörténet ...................................................................................... 14 2.4. Külföldi kitekintés magyar vonatkozásokkal........................................................... 16

3.

Az ePR bemutatása ........................................................................................................ 19 3.1. A pr-torta szeletei – hol helyezkedik el az ePR a pr tudományban?........................ 19 3.2. Mi az az ePR?........................................................................................................... 20 3.3. SWOT elemzés az ePR eszközének felhasználásáról egyházi szempontból ........... 22 3.3.1. Erősségek ............................................................................................................. 22 3.3.2. Gyengeségek ........................................................................................................ 24 3.3.3. Lehetőségek.......................................................................................................... 27 3.3.4. Veszélyek ............................................................................................................. 29

4.

EPR-terv a Magyar Katolikus Egyház részére............................................................ 33 4.1. Helyzetértékelés ....................................................................................................... 33 4.1.1. Kommunikációs irányelvek.................................................................................. 34 4.1.2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodája....................................... 34 4.1.3. Magyar Kurír........................................................................................................ 35 4.1.4. Katolikus.hu ......................................................................................................... 36 4.1.5. Megjelenés a világhálón....................................................................................... 37 4.2. Célcsoportok, célok és üzenetek meghatározás ....................................................... 40 4.2.1. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai ................................................ 40 4.2.1.1. Elvárások...................................................................................................... 40 4.2.1.2. Célok ............................................................................................................ 40 4.2.1.3. Üzenetek....................................................................................................... 40 4.2.2. A MKE felszentelt, aktív papjai........................................................................... 41 4.2.2.1. Elvárások...................................................................................................... 41 4.2.2.2. Célok ............................................................................................................ 41 4.2.2.3. Üzenetek....................................................................................................... 41 4.2.3. Katolikus szervezetek világi vezetői .................................................................... 41 4.2.3.1. Elvárások...................................................................................................... 41 4.2.3.2. Célok ............................................................................................................ 41 4.2.3.3. Üzenetek....................................................................................................... 42 4.2.4. Katolikus fiatalok (15-29 éves korig)................................................................... 42

3

4.2.4.1. Elvárások...................................................................................................... 42 4.2.4.2. Célok ............................................................................................................ 42 4.2.4.3. Üzenetek....................................................................................................... 42 4.2.5. Katolikus hívek (30-60 éves korig)...................................................................... 43 4.2.5.1. Elvárások...................................................................................................... 43 4.2.5.2. Célok ............................................................................................................ 43 4.2.5.3. Üzenetek....................................................................................................... 43 4.2.6. Nem hívő fiatalság (15-29) .................................................................................. 43 4.2.6.1. Elvárások...................................................................................................... 43 4.2.6.2. Célok ............................................................................................................ 43 4.2.6.3. Üzenetek....................................................................................................... 44 4.2.7. Világi sajtó képviselői.......................................................................................... 44 4.2.7.1. Elvárások...................................................................................................... 44 4.2.7.2. Célok ............................................................................................................ 44 4.2.7.3. Üzenetek....................................................................................................... 44 4.3. Megvalósítás során felhasznált eszközök................................................................. 44 4.3.1. Országos szintű ePR tevékenység ........................................................................ 45 4.3.1.1. Javaslatok a központi katolikus honlap-struktúrájára .................................. 45 4.3.1.2. Országos szintű kiegészítő ePR és pr-eszközök........................................... 53 4.3.2. Egyházmegyei szintű ePR tevékenység ............................................................... 55 4.3.2.1. Javaslatok az egyházmegyék honlap-struktúrájára ...................................... 58 4.3.2.2. Egyházmegyei szintű kiegészítő ePR eszközök........................................... 61 4.3.3. Plébániai szintű ePR tevékenység ........................................................................ 61 4.3.3.1. Javaslatok a plébániai honlap-struktúrára .................................................... 63 4.3.3.2. Plébániai szintű kiegészítő ePR eszközök.................................................... 68 4.4. Elvárt eredmény mérése ........................................................................................... 69 4.4.1. Kvantitatív módszerek.......................................................................................... 70 4.4.2. Kvalitatív módszerek............................................................................................ 71 4.4.2.1. Tartalomelemzés .......................................................................................... 71 4.4.2.2. Közvélemény-kutatás ................................................................................... 71 4.4.2.3. Mélyinterjú ................................................................................................... 72 4.4.2.4. Fókuszcsoportos beszélgetés........................................................................ 73 5.

Utószó .............................................................................................................................. 75

Melléklet.................................................................................................................................. 76 Ábrák és táblázatok jegyzéke................................................................................................ 87 Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 88

4

1. Bevezető A XX. században viharsebességgel fejlődő kommunikációs technika nemcsak a befogadókat állította újabb és újabb kihívások elé, hanem a közlőknek is folyamatosan képezniük kellett magukat ahhoz, hogy üzeneteiket mindig a megfelelő módon legyenek képesek eljuttatni a társadalomhoz. Ez utóbbi megállapítás igaz a Római Katolikus Egyházra is, melynek, ha lehet, még nehezebb ezen új technikák elsajátítása és alkalmazása, lévén alapvetően vallási és nem tömegtájékoztatási intézmény. A Római Katolikus Egyház a legmagasabb szinttől a legalsóbb szintig elhivatott az új eszközök, és köztük az Internet értékelvű használata iránt. Mind a pápai levelek, mind az egyes apró magyar települések plébániáinak kezdeményezései bizonyítják a Katolikus Egyház nyitottságát az új technikai eszközök alkalmazásával kapcsolatban. Nem csak az egyház kommunikációját szervezi újjá az Internet, hanem a PR szakma területén is új távlatokat nyit meg az interaktivitás ezen formája. Új alapokra helyezheti a public relations egyik kulcsfontosságú területét, a sajtó képviselőivel tartott kapcsolatokat, de nagy segítséget jelenthet a rendezvényszervezés, vagy a kiadványkészítés területén is. A for-profit szférában tevékenykedő vállalatokhoz hasonlóan a Magyar Katolikus Egyház is kezdi felfedezni és használni az ePR eszközeit. Bár az egyház közigazgatási felosztása miatt nehéz egy országos szintű stratégiát kialakítani és megvalósítani, de véleményem szerint mégis fontos, hogy erre is hangsúlyt helyezzen a Magyar Katolikus Egyház, melynek lévén, hogy az igehirdetés a fő feladata, lételeme a kommunikáció. Dolgozatomban többek közözött ezen hiányosság pótlására próbálok javaslatokat adni.

5

2. A Katolikus Egyház és az Internet 2.1. Az egyházi kommunikáció folyamatos megújulása 2.1.1. Az egyház és a kommunikációs eszközök fejlődése – történeti áttekintés A XX. században viharsebességgel fejlődő kommunikációs technika nem csak a befogadókat állította újabb és újabb kihívások elé, hanem a közlőknek is folyamatosan képezniük kellett magukat ahhoz, hogy üzeneteiket mindig a megfelelő módon legyenek képesek eljuttatni a társadalomhoz. Ez utóbbi megállapítás igaz a Római Katolikus Egyházra is, melynek, ha lehet, még nehezebb ezen új technikák elsajátítása és alkalmazása, lévén alapvetően vallási és nem tömegtájékoztatási intézmény. Az utóbbi századunkban rohamosan terjedő új elektronikus médiumok, a rádió, a televízió, majd a kilencvenes évektől az Internet minden eddiginél nehezebb kérdések elé állítja a Vatikánt. A XV. század közepéig a Római Katolikus Egyház a nyugati kultúrkörben információs monopóliummal rendelkezett. Ezt az egyeduralmat alapvetően két eszköz által tartotta fent; egyfelől az írásbeliség szinte egyedüli hatalmával, a kolostorokban zajló kódex- és könyvmásolás kizárólagosságával, másfelől a templomok szószékeiről folytatott prédikációk segítségével. Ezt a feltevés támasztja alá James Curran is, aki hangsúlyozza, hogy a nemzetközi, latinul beszélő papi hierarchiát maga mögött tudó katolikus egyház azért uralhatta a középkor vallási életét, mert monopóliumot élvezett a vallási szövegek létrehozásában és a Biblia értelmezésében. A könyvnyomtatás 1450-es években való megjelenésével megtört ezen monopólium, hiszen a nyomdák megalakulásával a világi emberek és szervezetek is formálóivá váltak az információknak. Ezt nevezhetjük McLuhan szavaival élve első forradalomnak. A megváltozott helyzet következményeként a reneszánsz ember már nem volt „kiszolgáltatva” az egyház kommunikációs egyeduralmának, és az információs szolgáltatók számának bővülésével az antik világból ismert emberközpontú gondolkodást hívta újra életre. Nem csak a világi gondolkodásmódban, hanem a vallás terén is új nézetek kerültek felszínre a reformáció XVI. századi megjelenésével. E kettő természetesen összefonódik, és lehetőséget nyújtott a kor emberének arra, hogy revideálja az Istenről, az emberről, a természetről alkotott nézeteit. A Katolikus Egyház azonban, ha lassan is, de reagált a környezetében végbement változásokra, és felismerte, hogy egyetlen esélye a további fennmaradásra, hogy ha – nem megalkuvóan, de mégis - idomul a megváltozott körülményekhez. A külső impulzusokra 6

válaszul a pápaság szakít a feudális gondolkodásmóddal. A tridenti zsinat a válságban lévő egyházat kiemeli a reformációval szembeni defenzívából, a XVI. század közepére helyreállítja a „pápai monarchiát”, és egy eszméiben konzekvens, eszközeiben modern pápai abszolutizmust hoz létre párhuzamosan a létrejövő világi abszolutizmusokkal. A vallásháború korszakát lezáró 1648-as westfáliai békével világossá vált, hogy a Katolikus Egyház befolyása a világi hatalom kérdéseit illetően erősen lecsökkent. A második forradalom az ipari eszközök fejlődésének hatására a XIX. században zajlott le, amikor is megjelentek azok a technikai vívmányok, melyek lehetővé tették a könyvnyomtatás terén is a „tömegtermelést”.1 Az ipari forradalom tehát ismételten alkalmazkodásra kényszerítette az egyházat. XIII. Leó pápaságával a katolicizmus képes volt idomulni a történelmi jelenhez, és kihasználva az e században megnövekedő társadalmi különbségeket ismét szellemi hatalommá és politikai tényezővé tudott válni. Ennek eszköze az egyház részéről megnyilvánuló emberközeli és gyakorlati kommunikáció, mely a szubszidiaritás elvén alapult. A megalakuló egyházi betegápoló, önsegélyező, oktatási szervezetek, a létrejövő egyházi újságok képesek voltak a modernizálódó vallási gondolatokat tömegekhez eljuttatni. A XX. század azonban új „forradalmat” robbantott ki. Ez a harmadik forradalom a digitális médiumok folyamatos megjelenésének következménye. Mind a rádió, mind a televízió, mind pedig korunk legmodernebb kommunikációs vívmánya, az Internet újabb kihívások elé állítják a Katolikus Egyház kommunikációját. 2 2.1.2. A katolikus egyház modern kommunikációs eszközökre vonatkozó álláspontjának bemutatása az egyházi dokumentumokon keresztül 2.1.2.1. Inter Mirifica Már

a

harmincas

években

megfigyelhető

volt

az

egyház

készsége

a

modern

tömegkommunikációban való megjelenésre. XI. Pius 1931-es rádióbeszéde mérföldkő volt e téren olyannyira, hogy ez a beszéd a Vatikán saját rádióállomásáról lett sugározva. Ez ellenpontozta azt az 1930-as kezdeményezést, amelyben az amerikai püspököket Hollywood

1

A fejlődésre az acél és a gőz nagyipari alkalmazása nyújtott lehetőséget. Így 1814-ben a londoni The Times lehetett az első lap, amely a gőzsajtó segítségével óránként 500 példányra növelte a termelést, és a fejlődés végpontjaként 1886-ban Mergentaller feltalálta a sorszedőgépet, melynek segítségével napi több százezer példányt lehetett nyomtatni. 2 Svennik Hoyer: Média a harmadik évezred küszöbén, Médiakutató 2001. tél V. szám, http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezred_kuszoben/01.html, letöltés: 2005.10.15. 15:24

7

bojkottálására buzdította az egyház. Az 1957-es „Enciklika a tömegtájékoztatásról” című dokumentum utalást tesz mindkét eseményre. Az, hogy ez a médiára vonatkozó első átfogó irat mindkét esetet tartalmazza, jól jellemzi az egyház még bizonytalan hozzáállását a témához. Ennek további bizonyítéka az, hogy a modern szellemiségű enciklikának a kiadója a konzervatívnak tartott XII. Pius pápa volt. A kommunikáció újszerű megítélésében az első jelentősebb lépést az 1965-tõl ülésező II. vatikáni zsinat tette meg. A zsinat tizenkét előkészítő bizottsága közül az egyik kizárólag a tömegkommunikáció témájára koncentrált. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy a zsinat összehívója, XXIII. János pápa az egyház történetének egyik leghaladóbb szellemiségű egyházfője volt. Annak ellenére, hogy modern gondolkodása sok egyházi személyből felháborodást váltott ki, a témánk szempontjából is a zsinat sikeresnek mondható, mivel ennek eredményeként a pápa kiadta az Inter Mirifica3 című dokumentumot. Ebben két alapszempont volt megfigyelhető, melyek az azóta e témában megjelenő összes dokumentumban megtalálhatók. Az ’ad extra ad intra’ alapszempont elkülöníti az egyházi közösséggel és a világgal folytatott kommunikáció módszerét. Ennek értelmében ad intra (befelé) sokkal inkább teret kell adni az új kommunikációs eszközök használatára való buzdításnak, míg ad extra (kifelé) az eszközök használatával kapcsolatos etikai szabályokat fogalmaz meg. Ez utóbbi semmiképp nem szabad, hogy elriassza a világiakat az új technikák használatától, sőt bátorítania kell, de fel kell hívnia a figyelmet annak veszélyeire és negatív hatásaira is. Ezt két dolog teszi szükségessé; egyrészt a zsinat álláspontja szerint az ember etikai érzéke nem fejlődik párhuzamosan a technikával, és ez komoly értékrendbeli torzulásokat okozhat, másrészt társadalmunk hajlamos feltétel nélküli csodálattal tekinteni a technikai vívmányokra, és ez szintén befolyásolhatja morális ítélőképességét. A másik szempont a kommunikációs eszközök használatára való nevelés szükségességére hívja fel a figyelmet, és ehhez kapcsolódóan elengedhetetlennek tartja olyan szakemberek képzését, akik tevékenysége biztosítékot jelent a fenti két szempont megvalósulására. Ezzel felismerte az egyház, hogy szüksége van katolikus értékrenddel rendelkező, az eszközök gyakorlati alkalmazásában jártas egyháziak és világiak képzésére.

3

Inter Mirifica (1963), In.: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, 1997, Budapest

8

2.1.2.2. Communio et Progressio Az Inter Mirifica gyakorlati alkalmazásáról az 1971-ben a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa4 által kiadott Communio et Progressio című dokumentum ad iránymutatást. Az irat lefekteti a kommunikáció antropológiai és teológiai sarokköveit, és ezzel az eddigi legteljesebb összefoglalását nyújtja az egyház kommunikációhoz való viszonyulásáról. A Katolikus Egyházat olyan communio-nak (közösségnek) tekinti, mely otthont kell, hogy adjon a kommunikációnak. Közösségi párbeszéd nélkül ugyanis nem valósulhat meg összefogás. A kommunikáció teológiai megalapozása maga a Szentháromság is, melyben a vallásos ember számára tulajdonképpen folyamatosan a szeretet párbeszéde zajlik. Ezen hagyományokat figyelembe véve az egyháznak alkalmaznia kell a technikai eszközöket ahhoz, hogy a kinyilatkoztatást minél több társadalmi réteghez eljuttathassa. Mindazonáltal a kommunikáció metódusában is változásokat kell eszközölni, fel kell számolni az évszázadok óta alkalmazott egyirányú információáramlást, és ezzel egyidőben az egyház kommunikációját hívei és a világ felé mind horizontálisan, mind vertikálisan kétirányúvá kell alakítani. 5 A Communio et Progressio-ból tisztán kiolvasható az Inter Mirifica „ad extra ad intra” szempontja, míg a képzésre vonatkozó szempont az 1985-ös dokumentumban kap részletesebb kifejtést.

2.1.2.3. További dokumentumok Az 1985-ben a Katolikus Nevelés Kongregációja által kiadott iratra azért volt szükség, mert ugyan 1970-ben született instrukció a tömegkommunikáció egyházi tanítására, azonban a gyakorlatban másfél évtizeden keresztül e téren nem történt változás. A Kongregáció kötelezővé tette a tömegkommunikáció oktatását az egyháziak számára. A tananyag kitért a kommunikációs eszközök helyes használatára, illetve arra, hogy a hallgatók későbbi munkájuk során hogyan hasznosíthatják szakmai tanulmányaikat. Ezen túlmenően felszólította a képző intézményeket, hogy biztosítsanak speciális képzést azok számára, akik egyes szakterületekkel részletesebben akarnak foglalkozni. 4

A Tanács előtörténetéhez hozzátartozik, hogy már az 1920-as években létrejöttek az első katolikus alapítású NGO-k (non-profit szervezetek), melyek az egyes tömegkommunikációs eszközökre specializálódtak, mint amilyen a rádió, az írott sajtó és a mozgókép. 1948-ban XII. Pius pápa önálló bizottságot állított fel a vallási és erkölcsi filmek tanulmányozására és értékelésére. A testület 1952-tõl mint a Film Pápai Bizottsága funkcionál. Munkája 1954-tõl kiegészül a rádió és a televízió bevonásával, és ezzel integrálja a már létező non-profit szervezeteket. Az így megalakuló Film, Rádió, Televízió Pápai Bizottsága lesz a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának közvetlen elődje. Említésre érdemes még a XXIII. János által 1959-ben megalapított Pápai Filmarchívum, melyet a Vatikáni Államtitkárság alá rendelt.

5

Communio et Progressio (1971), In.: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, 1997, Budapest)

9

Ahogy fent említettem, a Katolikus Egyház kommunikációs politikáját alapvetően ezen dokumentumok határozzák meg, ám az eszközök fejlődésével az elmúl két és fél évtizedben további kiegészítő dokumentumok is születtek. Arra reflektálva, hogy az emberiség erkölcsi érzéke lassabban fejlődik, mint a technika, 1989-ben kiadták a Pornográfia és erőszak a tömegkommunikációban című írást. Ez azonban nem jelent eltávolodást a kommunikációs eszközöktől, amit bizonyít az ugyanebben az évben megjelenő Keresztény egyházakkal való együttműködés a médiában címet viselő irat. A kommunikációs eszközökhöz való alkalmazkodás politikáját erősíti az 1991-ben megjelenő lelkipásztori terv, mely reagál a Communio et Progressio-ra. Ebben konkrét mintával szolgál a lelkipásztoroknak a kommunikációs eszközök mindennapi életben való alkalmazására.

6

Az 1994-ben kiadott

pápai körlevél ugyanilyen céllal íródott. A kilencvenes évek második felében a hangsúly a gyakorlati alkalmazásról inkább az etikai kérdésekre helyeződik. Ezt alapvetően az teszi lehetővé, hogy a világi szervezetek az egyházra már nem csak, mint vallási intézményre, hanem mint a kommunikációs partnerre is tekintenek. 1997-ben közzétett a reklámetikáról szóló dokumentum következményeként a Reklámszövetségek nemzetközi gyűlésére a Pápai Tömegkommunikációs Tanács elnöke is meghívást kapott. A 2000-es Etika a Kommunikációban illetve a 2002-es Etika az Interneten, valamin az Egyház és az Internet című iratok tovább korszerűsítették a Vatikán tömegkommunikációs politikáját.

2.1.2.4. Etika az Interneten Az etikai kérdésekre helyeződött hangsúly az ezredfordulóval sem változik meg, hiszen a Katolikus Egyház még mindig rendkívül fontosnak tartja a tömegkommunikációs eszközök használatának morális hátterének bemutatását. Kiemeli azonban, hogy nem kíván az „erkölcscsősz szerepében tetszelegni”, csupán a mindenki érdekét jelentő helyes használathoz akar hozzájárulni egy ajánlás jellegű szabályrendszer felállításával. Feladatának tartja azt, hogy

felhívja

mindenki

figyelmét

az

utóbbi

évtizedekben

világméreteket

öltött

kommunikációs eszköz, az Internet pozitív és negatív tulajdonságaira, használatának hatásaira. A dokumentumot végig ez az objektivitásra törekvés jellemzi. Többek között elismeri, hogy megkönnyítheti a képzést, és a kulturális gazdagodást is nagyban elősegítheti, de ugyanúgy eszköze lehet a kihasználásnak és a manipulációnak. Pozitív azonban, hogy az 6

Egyházi megnyilatkozások a médiáról, A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, 1997, Budapest

10

Internet hatással lehet két fontos alapérték megőrzésére. Egyrészt hozzájárulhat az emberi közösségek kialakulásához, másrészt a szolidaritás erényét gyakorolva a közjó megteremtését is előmozdíthatja. Ez utóbbi főleg a világháló azon tulajdonságán alapszik, hogy a globalizációnak megfelelően ez az eszköz sem ismer országhatárokat. Van ennek azonban negatív vetülete is, mégpedig az, hogy az Internet nemzetek feletti mivolta az egyes területek eltérő gazdasági fejlettsége miatt nem jelenti azt, hogy a jövőben egyre nagyobb értékkel bíró információhoz minden ország egyenlő eséllyel férhet hozzá. Sőt, ezáltal az Internet tovább mélyítheti a szakadékot a lemaradó és a fejlett ipari államok között. Erre a jelenségre a dokumentum a ’digital divide’ fogalmát használja, amely az információban gazdag és szegény országok közötti szakadékot jelöli. A világháló szupranacionalitásán kívül további fontos sajátságára hívja még fel a figyelmet a pápa, mégpedig a decentralizáltságára. A számítógépes hálózat a hatvanas évek Amerikájában alakult ki egy esetleges atomcsapás elleni védekezésként. A rendszert úgy építették ki, hogy egy-egy információs központ pusztulása ne vezessen a hálózat teljes összeomlásához. Ez a decentralizáltság a nyolcvanas évekre teljesedett ki és ezzel létrejött a cyberspace, az a virtuális tér és idősík, amelyben működik az Internet. Ennek a tagoltságnak talán legnagyobb veszélye lehet a szélsőséges individualizmus kialakulása. A tagoltságnak azonban előnyei is vannak; gyorsabb tájékozódást tesz lehetővé (, ha a számítógépes hálózat nincs annyira leterhelve), elősegíti az állampolgárok közéletben való részvételét, és teret biztosít a kultúrák közötti párbeszéd számára. A párbeszéd azonban magában hordozza a kulturimperializmus veszélyét, miszerint egy-egy domináns kultúra képes elnyomni a többit. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint a demokrácia alapköve és az Internet egyik fő jellemvonása, lehetőséget biztosítson minden kultúrának a megszólalásra. A szólásszabadság használatának helyes alkalmazásával elkerülhető valamely csoport háttérbe szorulása, illetve a közvélemény manipulációja. A dokumentumot javaslatokkal zárják le, melyek többek között a szülők felelősségét emeli ki a helyes Internet használatra való nevelés terén, nemzetközi szabványokat és szabályozásokat sürget a felmerülő problémák orvoslására (szerzői jogok kérdése, magánélet és a személyiségi jogok védelme, stb.), illetve felhívja a világháló alakítóinak figyelmét, hogy munkájukat a közjó előmozdítására használják fel. 7

7

A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa: Etika az Interneten (2002), http://www.katolikus.hu/roma/etikainternet.html, 2005.10.21. 10:41

11

2.1.2.5. Egyház és Internet A dokumentum megerősíti, hogy az egyház célja a társadalommal való kommunikáció, és ennek egyik eszköze az Internet. Az egyház a világhálón alapvetően két fő funkciót kell, hogy betöltsön; egyrészt akárcsak a világban, úgy a virtuális világban is az Evangéliumot kell hirdetnie, másrészt a belső párbeszédet kell előmozdítania. Az első funkcióval kapcsolatban azonban mindenképp meg kell említeni, hogy az internetes pasztoráció soha nem pótolhatja a szentségeket, nem helyettesítheti a liturgiát, illetve a valódi keresztény közösségeket. Már csak azért sem, mert a virtuális világ olyan fogyasztói mentalitást sugall, amely a keresztény oldalak látogatóiban azt érzetet keltheti, hogy a vallási tanítások között válogatva személyre szabott vallási csomagot alakíthat ki magának, míg egy valódi közösségben ez a fajta hozzáállás fel sem merül. Végezetül ezen dokumentum is ajánlásokat tesz a keresztény társadalom különböző csoportjainak, közülük is talán legfontosabb a gyerekekre vonatkozó ajánlás, melyben az Internet használatára buzdítja a fiatalságot. Ennek elsődleges mozgatórugója, hogy az egyháztól eltávolodott fiatalabb generációkat megszólítsa. 8 Magyarországon szintén jelentkezik a katolikus társadalom elöregedésének problémája. Ennek feloldására az Egyháznak is újabb és újabb eszközöket kell igénybe vennie. Ez annál is fontosabb, mivel a statisztikai felmérések azt mutatják, hogy a legfiatalabb generációk az igazán fogékonyak a modern kommunikációs eszközök, elsősorban az Internet használatára. Míg a 30 év feletti korosztálynak kb. csak az ötöde használja rendszeresen a világhálót, addig ez az arány a 30 év alattiak táborában 50 % körül mozog.9 A két dokumentum fényében leszögezhetjük, hogy a Római Katolikus Egyház sem akar lemaradni a technikai fejlődésben, nem akar elszigetelődni a nemzetközi kommunikációs csatornáktól.

2.2. Az Internet szerepe a kelet-európai egyházak életében Ahhoz, hogy megértsük a katolikus egyház viselkedését, motivációit, céljait az Internethez való csatlakozást illetően, először szót kell ejtenünk az utóbbi ötven évben kialakult

8

A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa: Egyház és Internet (2002), http://www.katolikus.hu/roma/egyhazinternet.html, 2005.10.21. 11:41 9 lásd: 1.sz. ábra

12

társadalmi és politikai helyzetről, illetve annak megváltozásáról, amely nagyban befolyásolta az egyház működését. A kommunizmus összeomlásával új távlatok nyíltak meg az egyház és a társadalom előtt. A diktatúra egyik rossz hatása, hogy az olyan közösségek, mint az egyház, a család, vagy a civil szervezetek teljesen le lettek rombolva. 1945 és 1990 között a kommunista ideológia teljesen ellehetetlenítette az egyházat és a kereszténység bármilyen jellegű megnyilvánulását. A keresztény egyháznak és az egész társadalomnak újra kellet teremtenie magát és meg kellett találnia saját személyiségét. Ebben a kommunikáció nagyon nagy szerepet játszott. További negatív hatás volt tapasztalható a társadalom moralitásában is. A hagyományos értékeket a szocializmus teljesen kiirtotta, viszont nem helyettesítette azokat semmivel. Így a rendszerváltás körüli időszakra egyfajta morális vákuum, vagy inkább krízis alakult ki. Ezt az űrt az ellenőrzés nélkül beáramló fogyasztói szemléletmód pillanatok alatt kitöltötte. Ezekben a változásoktól nem mentes időszakban az embereknek értékekre, közösségre és stabilitásra volt szükségük. Az egyház lett volna ezen igények kielégítésére a legmegfelelőbb intézmény, a múlt rendszer azonban azt is lerombolta. A szocializmus összeomlása után az egyháznak a lehetőségek széles spektruma nyílt meg, de azok kihasználására azonban még sem volt képes a papok és a vallásilag aktív világiak hiányában. Az Internet jelentősége ebben a társadalmi közegben abban állt, hogy a segítségével az egyház egy egészen újszerű kommunikációs módszerre tehetett szert, túllépve ezzel a múlton. Először azonban meg kellett küzdeni az anyagi nehézségekkel és a szakemberhiánnyal. Egyre többen ismerték azonban fel a vezető klérus tagjai között is, hogy ez a befektetés hosszútávon mindenképpen megtérül, hiszen az akkori lassú információáramlásra az egyházon belül ez volt a legolcsóbb és leghatékonyabb kommunikációs megoldás. Nem csak puszta információcsere céljából döntöttek a keresztény felekezetek a hálóhoz való csatlakozás mellett, hanem a közösségek kialakulásában is hatékony segítséget láttak az Internet eszközében. A kommunizmus időszaka alatt a kelet-európai egyházak teljes szekularizáción mentek keresztül és teljesen elvesztette a befolyását. A legtöbb embernek a kilencvenes évek fordulóján alig, vagy teljesen téves elképzelése volt az egyházat illetően. A kelet-európai egyházaknak azonban semmilyen tapasztalata nem volt arra vonatkozólag, hogyan szólítsa meg a szekularizált világ nem hívőit. Természetesen fontos, hogy az egyház információkat biztosítson mindenki számára magáról, hogy megismerhessék az emberek, de olyan formában, hogy az valóban közérthető legyen. Az új nyelv és kommunikációs stratégia kifejlesztéséhez az Internet egy kiváló, és aránylag olcsó terepnek bizonyult. Segítségével 13

folyamatos visszajelzéseket kapott az egyház, amely nagyban megkönnyítette a munkáját e téren. Ez az interaktivitás azonban más lehetőségeket is kínált az egyháznak; az Internet ezen tulajdonsága révén ugyanis beindulhatott a virtuális lelki gondozás. Ez többek között megoldást jelenthetett az egyháztól elszakadt 30-50 éves korosztály megszólításának problémájára; lehetőséget teremtett a puszta információszerzésen kívül a személyes kapcsolatok kialakítására, amire a konfliktus helyzetet nehezen viselő társadalmunknak a rendszerváltáskor rendkívül nagy szüksége volt. Ezen kívül a külhonba szakadt magyar kisebbségnek az Internet jelenthette az összekötőkapcsot az anyaország egyházával, valamint az új technológia használata segítségével az egyháznak lehetősége nyílt, hogy megcáfolja a vele kapcsolatos ultrakonzervativizmusáról és az újtól való teljes elzárkózásáról kialakult sztereotípiát. Az elmúlt évtizedekben az ökomenikus együttműködés nagyrészt központosított módon volt megszervezve, de az Internet lehetőséget nyújtott arra is, hogy ezen túl decentralizált kommunikáció és kooperáció jöjjön létre a felekezetek között. Az egyházi kapcsolatok kialakítása azonban nem korlátozódhatott csupán országokra, hanem megadatott a különböző országok egyházai és felekezetei közötti kommunikáció lehetősége is. Összefoglalva, a kilencvenes években megváltozott társadalmi helyzetet tekintve azt mondhatjuk, hogy az Internetnek a híd funkcióját kellett, és sok esetben kell még ma is betöltenie; híd a földrajzilag elszigetelődött papok között, a felekezetek között, az egyház és a társadalom között és az egyház tagjai között. 10

2.3. Magyar webegyháztörténet A Magyar Római Katolikus Egyház internetes „megkeresztelkedése” az 1994 és 1998 közötti időszakra tehető. Ekkor három nagyobb honlap jelent meg, melyek még ugyan csak formálisan és kezdetleges formában, de képviselték a katolikusokat a virtuális térben. A bencés szerzetesrend mai napig működő lapját (www.osb.hu) a Pannonhalmán működő kolostor tagjai hozták létre, és az akkori igényeknek kiválóan megfelelt. Szolgáltatásai közé

10

Bogdányi Gábor: The Role of Internet in the East European Churches Today (Az Internet mai szerepe a keleteurópai egyházak életében), elhangzott a 2. Európai Keresztény Internet Konferencián, 1997. július 9-10.

14

tartozott az igenaptár e-mailes verziója, de a főbb funkciója inkább az volt, hogy az a néhány katolikus, akinek akkor már volt Internet-hozzáférése, egymásra találjon. A másik jelentősebb szerver a piarista tanító rendé volt (www.piar.hu). Ez a felépítésében hasonló portál további lehetőségeket a felkínált internetes tárhellyel biztosított, ami @piar.hu végű email cím nyújtását jelentette főleg papok számára. Érdekes egyébként megfigyelni, hogy az első jelentősebb lépéseket az egyház internetes társadalom tagjává válásának történetében pont két szerzetesrend tette meg, rácáfolva ezzel arra a közhiedelemre, hogy a szerzetesrendek eszközhasználatukat, technikai felszereltségüket és világlátásuk még mindig középkorinak mondható. A harmadik jelentősebb honlap igazából nem illik az eddigiek sorába, mert a communio.hcbc.hu (Hungarian Catholic Bishop Conference), vagyis az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsának szervere inkább nemzetközi porondon szerepelt. Így a magyar egyházi internetes életnek inkább volt formális tagja, mint aktív alakítója, annál inkább részt vett azonban az európaiban - sőt, ott az elsők között volt -, ami Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyitottságát és haladó szellemiségét bizonyítja. Ezt a honlapot 1995-ben hozta létre Diós István és Lukács László piarista atya, és a kezdeti cél, hasonlóan a másik két úttörő honlaphoz, a katolikusok egymásra találása volt a világhálón. Ezen kívül az egyházi munkatársak számára hálózati hozzáférést biztosított, és az európaiként is működő katolikus lapon már a magyar nyelvű anyagokon kívül külföldi egyházmegyék adatai és nemzetközi linkgyűjtemények is elérhetők voltak. Az első katolikus on-line újság is ehhez a honlaphoz köthető, sőt, a communiko.hu legnépszerűbb rovata volt a Magyar Kurír, ami megújult formában ma is működik. Emellett egy klasszikus irodalmi folyóirat, a Vigília web szerű változata is elérhető volt a honlapon. A Hírek témáján belül ezen kívül Lapszemle szolgáltatást is nyújt a portál, ami nem más, mint „napi válogatás a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű politikai napi- és hetilapok interneten is olvasható, elsősorban történelmi egyházakkal kapcsolatos cikkeiből.”.11 A kezdetben bonyolult portálnevet azóta www.katolikus.hu-ra, majd uj.katolikus.hu-ra változtatták, megkönnyítve ezzel a kereső felhasználók helyzetét.12

11

http://www.kereszteny.hu/lapszemle/ Nobilis Márió: A magyar „virtuális Egyház” dilemmái, In.: Kereszténység az interneten, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, 2002, Budapest, p67-68.

12

15

2.4. Külföldi kitekintés magyar vonatkozásokkal Mivel az Internet határokat nem ismerő kommunikációs eszköz, érdemes megvizsgálni, milyen kezdeményezések indultak Európa többi országában, hiszen ezek akarva akaratlan mindenképpen hatással voltak a magyar internetes katolikus élet alakulására is. Nyugat-Európában az a tendencia volt tapasztalható, hogy a legtöbb helyen - ellentétben a magyar gyakorlattal – már a kezdő lépéseket is magánszorgalomból, nem pedig valamilyen egyházi vezető szervezet felkérésére tették meg. Mindez a történelmi és gazdasági helyzetből adódóan jóval előbb történt, mint hazánkban. Amikor Magyarországon a rendszerváltás évében még csak ébredezni kezdtek az egyházak, és az Internetet még alig ismerte valaki, akkor például Hollandiában már egy internetes ökomenikus adatbázis (Kernet) kiépítésén kezdtek dolgozni. Volt tehát mit pótolnia a magyar egyháznak e téren, de ahogy ez majd a következőkben kiderül, a térség többi katolikus egyházához képest a hazai katolikus egyház elég hamar magára talált a nemzetközi színtéren is. Furcsa helyzet alakult ki például a Fülöp-szigeteken, ahol a Katolikus Egyház, mint külön Internet szolgáltató lépett fel. Azzal, hogy a legszegényebb területeken is elérhetővé tette az Internetet, és non-profit szervezetként működve a virtuális szörfözés árát a „versenytársak” töredékére szorítva változást kívánt hozni a leginkább rászorulók életében, és természetesen üzenetét is könnyebben tudta ily módon terjeszteni. Nem kívánt azonban hozzájárulni ezzel olyan tartalmak terjesztéséhez is, melyek a keresztény értékrenddel ellentmondanak, ezért szűrőszoftverek segítségével tette elérhetetlenné a szerencsejátékok, az erőszakos illetve a pornográf tartalmú honlapokat. Az egyház szociális érzékenységének megfelelően kb.6 millió tengerentúlon dolgozó fülöp-szigeteki és családja közötti on-line telefonbeszélgetések biztosításával kívánt a jobb családi élethez is hozzájárulni. 13 Az európai katolikus internetes történelem mérföldkövének volt mondható a tíz európai ország által14 Frankfurtban megrendezett első Európai Keresztény Internet Konferencia (ECIC - European Christian Internet Conference) 1996-ban. A mozgalom célja, hogy az európai kereszténység összefogva ezen a területen megtalálja saját szerepét a világhálón, és évenkénti találkozások során a különböző országok és felekezetek képviselői folyamatosan megosszák

13

Rab Árpád Szörény: Szent és profán: Egyház és információs társadalom napjainkban, In.: ITTK Infinit Hírlevél 2002. máj. 23.. 14 többek között Németország, Nagy Britannia, Finnország, Svájc, Magyarország, Skócia, Hollandia

16

egymással tapasztalataikat, ötleteiket, terveiket, bemutassák egymásnak a legkorszerűbb vívmányokat, segítsenek egymásnak választ találni a felmerülő problémákra, tehát hogy együttműködés jöjjön létre ennek az új médiumnak a területén. Fontos jellemzője a konferenciáknak, hogy nem előadássorozatként működik, hanem inkább workshop-okból, tehát kis munkacsoportokból áll, ami ugyan a résztvevők számát korlátozza, viszont sokkal interaktívabbá és gyümölcsözőbbé teszi a találkozást. Már az első alkalommal a 32 résztvevő között magyar evangélikusok is jelen voltak15, de a magyar katolikus egyház ekkor még nem képviseltette magát. A konferencián szó esett többek között arról, hogy kiket akar a kereszténység megszólítani az Interneten; a más weboldalakról származó anyagok publikálásának etikai kérdéséről; a keresztény oldalak szabotálásának problémájáról illetve az internetes lelkigondozás fejlesztési lehetőségeiről. A konferencia sikerességét és létjogosultságát bizonyította, hogy 1997-ben ezúttal Lancesterben ismét megrendezésre került, kiegészülve azonban már más kontinensek képviselőivel16 is megalakítva ezzel az ICEC-t (International Christian Internet Conference), azaz a Nemzetközi Keresztény Internetes Konferenciát. Az esemény egyik vezér témája volt az internet helyzete kelet-európai egyházakban. Magyarország aktív részvételét bizonyítja a nemzetközi keresztény internetes életben, hogy a negyedik konferenciát 1999-ben már Magyarországon rendezték. Ekkorra már a katolikus egyház is szervesen bekapcsolódott a konferenciába, ahol már 14 ország és 33 szervezet képviseltette magát. Ez a sorozat azóta sem szakadt meg, idén (2005. június 8-12.) a katolikus egyház központja, Róma adott otthont a konferenciának, melynek központi témája „Az egyház jelenléte a digitális társadalomban” volt. Mint ahogy nemzetközi szinten, úgy országos szinten is megszületett az igény egy olyan keresztény szervezetre, amelynek keretén belül a különböző felekezetek Internet területén dolgozó képviselői tapasztalatot cseréljenek és együttműködjenek. Nálunk azonban nem egy „konferenciás", hanem egy ennél sokkal szorosabb forma jött létre. Bogdányi Gábor Magyarországi Evangélikus Egyház részéről, Csanády Miklós a Magyar Római Katolikus Egyház részéről, Petõ Gábor és Szundy László a Magyar Református Egyházat képviselve 2000-ben megalapította a Magyar Keresztény Internet Egyesületet. Alapvető céljaikat a következők:

15

Bogdányi Gábor és Mihályi Szabolcs személyében Afrika, Ázsia, Közel-Kelet, Dél-Amerika, Óceánia is részt vett az eseményen, hogy később az európai mintára a többi kontinensen is elinduljon ez a konferenciasorozat

16

17

•

„a keresztény szellemiségű informatikai szolgáltatások fejlesztése, működtetése és terjesztése,

•

az informatikai eszközök és megoldások keresztény célokra történő használatának ösztönzése,

•

az ismeretterjesztő, oktató-nevelő és tudományos munka támogatása.”17

A szervezet fő tevékenysége azonban az ECIC mintájára belföldi és nemzetközi konferenciák szervezése. Bár hivatalosan csak 2000-ben jött létre a szervezet, de a tagok már korábban is aktívan együttműködtek. 1998-ban rendezték meg az I. Magyar Keresztény Internet Konferenciát, amelyen az akkor már működő keresztény honlapok és on-line szolgáltatásokon kívül a határon túli magyar keresztény portálok is bemutatkozhattak. Az ECIC negyedik konferenciáját 1999-ben is ez a csapat készítette elő. AZ 1998-ban megkezdett hagyományhoz hűen 1999-ben is volt Keresztény Internet Konferencia, ahol egyébként megszületett az elhatározás a szervezet megalapítására. 18 A konferenciaszervezésen kívül azonban más eszközökkel is hatékonyan elősegítették a magyar keresztény internetes kultúra fejlődését. Egy pályázat eredményeképpen 2001-ben kiadták, és a történelmi egyházak minden lelkészének és papjának ingyenesen eljuttatták A templom egere című ismeretterjesztő kötetet, amely kifejezetten gyakorlati tudnivalókat tartalmaz a világháló használatára, és a keresztény egyházak Interneten történő építésére. Összefogva az Ökumenikus Ifjúsági Irodával és a Katolikus Ifjúsági Mozgalommal létrehozták a Magyar Keresztény Portált, amely szándékai szerint katolikus, református és evangélikus internetes információk gyűjtőhelye kíván lenni.19 Valahogy így vált a Katolikus Egyház és az egész kereszténység Magyarországon az internetes társadalom tagjává. A párhuzamosan történő nagyszámú kezdeményezés teljes bemutatására nem törekedtem, természetesen csak néhány példát kívántam kiemelni ebből az időszakból, de azt hiszem a nagyobb tendenciákat, a kezdetei lelkesedést és kreativitást az egyház részéről ezek is jól szemléltették.

17

Bemutatkozás, http://www.kereszteny.hu/mkie/, 2005.11.01. 17:42 About ECIC (Az ECIC-ről), http://www.ecic.info/aboutECIC_54.asp, 2005.10.30. 14:12 19 Projektek, http://www.kereszteny.hu/mkie/projektek.php, 2005.10.30.13:40 18

18

3. Az ePR bemutatása

3.1. A pr-torta szeletei – hol helyezkedik el az ePR a pr tudományban? Ahhoz, hogy elhelyezzük az ePR-t a pr részterületei között, előbb magáról a public relationsről kell szólni néhány szót. Az Európai PR Konföderáció meghatározása szerint "A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations a menedzsment egyik funkciója. A public relations feladata: Elérni a közös megértést, létrehozni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szervezet és a közvéleménye, környezete között, a kétirányú kommunikáció útján.".20 Egy másik megfogalmazás szerint a pr egyfajta gondolkodásmódot takar, aminek lényege, hogy „Beszélj a környezeteddel (a közvéleménnyel, a közönséggel) arról, amit megtettél, megteszel, vagy tenni akarsz, mondd el nekik céljaidat, a tájékoztatás útján vondd be őket a döntéshozatalba, tevékenységed alakításába!"21 Az ePR szakmai jelentőségének növekedését bizonyítja, hogy a CERP (Confédération Européenne des Relation Publiques) 2002 januárjában egy egész Európára érvényes ajánlást dolgozott ki a public relations és az Internet kapcsolatáról, illetve az ePR alkalmazásának ajánlott módjairól. Ezen ajánlásban a CERP a következő területekre osztotta a pr eszközeit: személyek közötti kommunikáció, rendezvény- és csoportkommunikáció (különböző események, prezentációk, kiállítások, szemináriumok, konferenciák, kongresszusok, stb.), kiadványok (nyomtatott és elektromos formában közzé tett kiadvány anyagok), audio-vizuális pr-eszközök, nyomtatott- és elektronikus média, egyéb.22 A legismertebb eszköz a nyomtatottés elektronikus média, hiszen talán ez a leggyakrabban használt, de mindenképpen a legtöbb emberhez üzenetet eljuttató eszköz, ez azonban nem fedi le teljesen a pr tevékenységet. Az Internet is ehhez a kategóriához tartozik, bár nem egészen illik bele az elektronikus média régi típusú

felosztásába,

ahol

kereskedelmi

és

közszolgálati

elektronikus

médiumokat

különböztettek meg. Az Internet megjelenésével egy egészen új típusú eszköztár került

20

CERP: Public Relations Definition (A public relations definíciója), http://www.cerp.org/definition/index.htm, 2005.10.16. 17:48 21 Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bemutatkozás, http://www.muosz.hu/main.php?page=szakosztalyok&fo=6&id=47, 2005.10.16. 16:32 22 CERP: EPR Paper, Reccomendation Draft – 29 January 2002 (EPR oldal, ajánlás vázlata – 2002. január 29.), http://www.cerp.org/news/index.htm, 2005.10.16. 16:51

19

elérhető közelségbe a pr szakemberek számára, amely eszközöknél a kulcsszó az interaktivitás. 23

3.2. Mi az az ePR? A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció közelmúltban közölt ajánlása szerint az ePR „a kommunikáció mindazon formáit magában foglalja, ahol a kommunikációban résztvevők elektronikus úton, interaktívan kommunikálnak egymással, akár a szervezeten kívüli, akár a szervezeten belüli környezetükkel teszik ezt, az Internet, vagy az Intranet segítségével.”.24 Ez azt jelenti, hogy csak akkor tekinthető a pr eszközének az Internet, illetve az intranet, ha az alábbi mindhárom kritériumnak megfelel: - tájékoztatást nyújt a közvéleménynek - meggyőzés helyett megérteti az üzenet tartalmát és célját - koordinálja a szervezet és a környezete, illetve a környezet és a szervezet közötti magatartást Ez utóbbi kritérium teljesülése azért nagyon fontos, hogy a kommunikáció kétirányúvá váljon, hiszen az első két feltételt egy reklám is képes teljesíteni, ám a pr-nek nem az eladás a főcélja. Az elektronikus pr-nek három területét különböztetjük meg: a WEB pr-t, a Net pr-t és az online pr-t. A WEB pr legfontosabb eszközei közé tartoznak a honlapok, a webkonferenciák és a webprezentációk. Nagyon fontos azonban a harmadik kritérium teljesítése végett, hogy ezen eszközöket interaktív módon használják fel, különben kívül esnek az e-pr tartományán. Csak úgy valósulhat meg kétirányú kommunikáció egy honlapon, ha a portál készítője megadja erre azt a minimális lehetőséget, hogy e-mail címet tüntet fel, vagy elhelyez egy FAQ (GYIK: gyakran ismételt kérdések) listát a lapon. A Net pr jellegzetessége, hogy nem csak két-, hanem több irányú kommunikációt valósít meg. Ennek megfelelően eszközei a következők: Chat roomok, fórumok, levelezőlisták, enewsletters, Net Press Release (video-, audio-, audiovizuális prezentációk), virtuális szervezetek, illetve az intranet. Az on-line pr az e-pr azon területe, ahol találkozik a média hagyományos formája a modern formával. Az on-line / on-line eszközök többek között a virtuális világban próbálják megvalósítani mindazt, amit a nyomtatott és az elektronikus sajtó egyéb formái a valóságban.

23

Barát Tamás: A PR múltja, jelene és jövője, http://www.ceo.hu/pr/index.html, 2005.11.05. 10:14 CERP: EPR Paper, Reccomendation Draft – 29 January 2002 (EPR oldal, ajánlás vázlata – 2002. január 29.), http://www.cerp.org/news/index.htm, 2005.10.16. 16:51 24

20

Ilyen eszközök például az on-line magazinok, hírportálok, az on-line közvélemény-kutatások, a fórumok, a banki szolgáltatások, illetve az on-line – videó sajtókonferenciák. Az off-line / on-line média az Interneten kívüli médiumok termékeit konvertálja a világhálón továbbítható formára, tehát ide tartoznak a megjelent újságok scannelt változatai, a rádió- és televízióműsorok digitalizált formája. Az on-line pr harmadik nagy kategóriája az on-line adatbázisok, amibe olyan eszközök tartoznak, mint a szervezeti adatbázis, az on-line könyvtárak, on-line távoktató programok, illetve a web-sajtó-radar (on-line-sajtófigyelés).25 Hazánkban egyre többen ismerik fel az ePR jelentőségét, és így a tudatos felhasználása is elterjedőben van. A pr ügynökségek is folyamatosan bővítik vele portfóliójukat, hiszen a kereslet is növekszik rá. Jól megfigyelhető ez a fejlődés a bankoknál. Néhány éve a szolgáltatásaik ismertetésén kívül - amire egy szórólap is képes – másra nem is használták weboldalukat a pénzügyi intézetek, ma pedig már alig van olyan bank, amelyik ne kínálná fel az on-line bank összes elképzelhető szolgáltatását. Az ePR nagy előnye többek között, hogy költség-hatékony, az interaktív eszközök nyújtotta lehetőségek által kétirányú kommunikáció megvalósítására képes. Ezen kívül aránylag könnyen mérhető az általa elért eredmény website látogatói szoftverekkel, és az olyan eszközei, mint a napi on-line sajtófigyelés, az e-mail hírlevél, a rendezvényeket beharangozó automatikus e-mail küldés nagymértékben megkönnyítheti a pr szakemberek munkáját. Az ePR új lehetőségeket teremt az egyik legfontosabb véleményvezér csoporttal, a sajtóval tartott kapcsolatban is. Minden, ami megkönnyíti a sajtó képviselőinek munkáját, jó hatással lehet az általunk képviselt szervezetről kialakított véleményére, ami rendkívül fontos. Az Interneten küldött sajtóközleménytől kezdve, a háttéranyagokon, a web-press room-okon át a websajtótájékoztatóig minden eszköz a jobb kapcsolat építésére szolgál. Van azonban még egy terület a pr-en belül, ahol nagy hasznát vehetjük az e-pr eszközeinek, ez pedig nem más, mint a krízis-kommunikáció. Az egyik legjobb orvosság a válsághelyzet elkerülésére, a kialakulás megelőzése. Ez történhet hírsite-ok, chat-ek, fórumok folyamatos figyelésével, ami gyakran felér egy villámgyors piac- és közvélemény-kutatással. Így az időben észlelt problémákat sokkal kisebb hírnévromlással meg lehet oldani. A válságkezelésének egy sokak által vitatott, mégis a gyakorlatban létező formája a fórumokon, chateken keresztüli véleményformálás.

25

Barát Tamás: Új fogalom a public relations http://www.matisz.hu/MAKHIR/csatolmany/euprnapoke_pr.ppt, 2005.11. 05. 11:48

21

világában:

ePR,

Egy esetleges belső válság kialakulásakor is segítségünkre lehet az intranet, amin keresztül egy felkészült válságkezelő team azonnali és teljes körű reakcióra képes. 26

3.3. SWOT elemzés az ePR eszközének felhasználásáról egyházi szempontból „Nem tűnt még soha annyira időszerűnek, mint most, negyven évvel a dokumentum megjelenését követően elgondolkodni a kihívásokról, amelyek elé a tömegtájékoztatási eszközök állítják az Egyházat, ami – miként azt VI. Pál pápa is megjegyezte –: „bűnösnek érezné magát Urával szemben, ha nem alkalmazná ezeket az eszközöket.”27. Az Egyház ugyanis nem csupán arra hivatott, hogy használja a médiát az Evangélium terjesztésére, hanem arra is, hogy a korábbinál jobban beépítse a megváltás üzenetét abba az ’új kultúrába’, amelyet a kommunikáció hatékony eszközei hoznak létre, és hirdetnek. … A technika ámulatba ejtő találmányai” – „inter mirifica” –, melyeket Isten rendelkezésünkre bocsátott, azért vannak, hogy felfedezzük, használjuk, és ismertté tegyük az igazságot, az igazságot saját méltóságunkról az Ő örök országának gyermekeiként és örököseiként.”.28 Azt hiszem ez a két idézet II. János Pál leveléből egyértelművé teszi, hogy a Katolikus Egyház nyitottan áll a modern kommunikációs eszközök használatához. Úgy tűnik, felismerte annak előnyeit, lehetőségeit, de számol a veszélyeivel is. A továbbiakban azt szeretném én is röviden bemutatni, milyen előnyök és hátrányok származnának abból, ha a Magyar Katolikus Egyház (továbbiakban: MKE) tudatos megfontolás után élne az e-pr eszközével. 3.3.1. Erősségek

Decentralizált kommunikáció A 2002-ben kiadott Egyház és Internet című vatikáni írás egyértelműen kinyilvánítja, hogy az egyház egyik feladata a virtuális térben az Evangélium hirdetése.29 Az Internet kiváló eszközül szolgálhat tömegek megszólítására, hiszen a technikai adottságoknak köszönhetően minden időbeli és térbeli

26

Damjanovich Nebojsa előadása a FigyelőNet által szervezett Az ePR-ról előítéletek nélkül című marketingszeminárium sorozaton (2003 január 21.), http://konferenciak.fn.hu/konferenciak.php?cid=53091, 2005.11.05. 17:45 27 VI. Pál pápa „Evangelii Nuntiandi” kezdetű apostoli buzdítása (1975. december 8.) AAS 68 (1976) 35. 28 II. János Pál pápa levele a tömegtájékoztatás felelőseinek (2005. január 24.), http://www.katolikus.hu/roma/2005_gyors_fejlodes.html#sdendnote2anc, 2005.10.17. 14:34 29 A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa: Egyház és Internet (2002), http://www.katolikus.hu/roma/egyhazinternet.html, 2005.10.21. 11:41

22

határ leküzdhető vele. Ma még ugyan nem olyan elterjedt az Internet használata Magyarországon, mint bármely más médiumé, de vannak bizonyos társadalmi csoportok, ahol ez tekinthető az elsődleges információ- és hírforrásnak, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szupranacionalitás Mint fent említettem, az Internet nem ismer országhatárokat, mint ahogy a katolicizmus sem, hiszen a katolikus szó is azt jelenti: egyetemes, általános. Így a világháló nem csak a különböző kontinensen élő katolikusok egymásra találását, egymás megismerését és szorosabb együttműködését segíti elő, hanem, ahogy az Egyház és Internet című irat is felhívja rá a figyelmet, a kulturális gazdagodást is. II. János Pál pápa ezt úgy fogalmazta meg, hogy „A végső és döntő kommunikáció előterében a

média esélyt ad a Gondviselésnek, hogy az idő, a tér és a nyelv akadályait legyőzve a világon minden embert elérjen, a hitet különböző formákban fogalmazza meg,” 30 Költséghatékonyság A MKE-nak nagy nehézséget jelentenek a paphiányon kívül az anyagi problémák. A pr-nek viszont az az egyik nagy előnye a reklámmal szemben, hogy lényegesen olcsóbbnak mondható, de még a pr eszközei közül is az Internet mondható az egyik legköltséghatékonyabb megoldásnak. Eredmény mérhetősége A világháló másik nagy pozitívuma, hogy mivel minden virtuális „esemény” elektronikusan történik, így azt elektronikus úton könnyű mérni is. Ahogy a hagyományos pr-ben, úgy az ePR tevékenység során is megkülönböztetünk értékelési formákat attól függően, hogy az ellenőrzés mire irányul. Ezek a következők: ráfordítás értékelése (INPUT); a hatás értékelése (OUTPUT); az eredmény értékelése (OUTCOME). A legelterjedtebb értékelési technikák közé tartoznak a webauditor statisztikák, a piackutató cégek médiavizsgálata, a website érdeklődők és panaszok számának és milyenségének elemzése, közönségvizsgálat, visszajelzések, kommentárok értékelése chat-eken, fórumokon, hírcsoportokon keresztül.31 Interaktivitás

Az Internet legnagyobb újdonsága a többi médiumhoz képest abban áll, hogy képes két-, vagy akár többirányú kommunikáció megvalósítására, ami elengedhetetlen az egészséges párbeszéd kialakulásához. Az Egyház azon kívül, hogy közvetíti az üzenetét, meg is kívánja hallgatni a

30

II. János Pál pápa levele a tömegtájékoztatás felelőseinek (2005. http://www.katolikus.hu/roma/2005_gyors_fejlodes.html#sdendnote2anc, 2005.10.17. 14:34

31

január

Damjanovich Nebojsa, online kommunikációs tanácsadó és tréner: Az on-line pr programok értékeléséről (2003), http://www.damjanovich.hu/cikk/az_on-line_pr_programok_ertekeleserol1.html, 2005.11.16. 10:30

23

24.),

tagjait. Gondoljunk csak a gyónás szentségére, vagy arra, hogy az egyházat magát is kisebbnagyobb közösségek alkotják, melyeknek lételeme, hogy tagjai kommunikáljanak egymással (,nem véletlen, hogy a latin communicatio = párbeszéd és communio = közösség szó is hasonló tőről származik). A világháló ezen erősségére hívja fel a figyelmet II. János Pál pápa a tömegtájékoztatás felelőseinek írt apostoli levelében: „Mindenekelőtt az új technológiák biztosítanak új lehetőségeket arra, hogy a kommunikáció a lelkipásztori munkát és a keresztény közösség sokszínű feladatainak alakítását szolgálja. Gondoljunk például arra, hogy az Internet nem csupán többletinformációs forrásként szolgál, hanem hozzászoktatja az embereket az interaktív kapcsolattartáshoz. Sok keresztény már kreatív módon használja ezt az új eszközt, felfedezve hatékonyságát az evangélium hirdetésében, a nevelésben, a belső kommunikációban, az adminisztrációban és a kormányzás területén.”32. 3.3.2. Gyengeségek

Anonimitás

A névtelenség adta lehetőségeket sokféleképpen fel lehet használni. Eszköz lehet ez arra, hogy más szerepekbe bújva, minden nap más emberként megjelenve, bármit elhitessen a felhasználó magáról. Ahogy a gyakran idézett mondás is tartja: „Az Interneten senki sem tudja, hogy valójában kutya vagy.” A technikai lehetőségek valóban adottak hozzá. Ez lehet az oka annak, hogy bizonyos chat-oldalak, fórumok, párkereső rovatok olyan nagy sikerrel működnek az Interneten. Mindenki szereti magát jobb fényben feltüntetni, mint amilyen, és erre a cybertérben lehetőség is nyílik, hiszen ott mindenki maga alakítja ki internetes személyiségét, vagy más néven avatar-át33. Ez a névtelenség, amely sokszor a személyiség fel nem vállalásával, hazugsággal jár, nem egyeztethető össze a katolikus értékrenddel, amely a teljes őszinteséget, és önmagunk elfogadását hirdeti. Digital divide

A virtuális közösség és a digitális szakadék fogalma egyidős az információs társadalom kialakulásával. Magát a digital divide kifejezést a kilencvenes évek közepétől ismeri a szociológia. Az „info-rich” és „info-poor” fogalmairól szóló vita a technológiai fejlődés felgyorsulásával egyre időszerűbbé válik. A legfőbb kérdés, hogy ez a társadalmi különbség 32

II. János Pál pápa levele a tömegtájékoztatás felelőseinek (2005. http://www.katolikus.hu/roma/2005_gyors_fejlodes.html#sdendnote2anc, 2005.10.17. 14:34

33

január

Maróy Ákos: Cyberculture, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2., E N A M I K É, 2003, Budapest

24

24.),

az eddigi társadalmi egyenlőtlenséget erősíti-e tovább, vagy az információs társadalom megszünteti az eddigi egyenlőtlenséget, és egy újfajta megosztottságot hoz létre. Ahogy az Internet használatával kapcsolatos statisztikai adatok is mutatják, ez a kommunikációs eszköz olyan elterjedési tendenciát mutat, hogy az Egyház nem mehet el a vele kapcsolatos problémák megválaszolása mellett. Nem mindegy azonban, hogy milyen elterjedtségi fokról beszélünk hazánkat illetően, mert az Internet térhódításának különböző fázisaiban a digital divide fogalma más-más tartalmat takar.

Korai digitális szakadékról beszélünk, ha a

szakadék az Internethez hozzáférő és nem hozzáférő közötti különbséget mutatja. Egy bizonyos elterjedtségi fok után azonban ezt felváltja az úgynevezett elsődleges digitális szakadék. Ebben a fázisban a különbség a világhálót rendszeresen és az egyáltalán nem használók közötti különbséget írja le. (A legtöbb kutatás a heti egyszeri használót már rendszeres használónak tekinti.). A telítődés szakaszában merül fel a másodlagos digitális szakadék, mely minőségi szempontból vizsgálja a netezők használati szokásait. Így tehát a különbségek nem fognak eltűnni, csak a jellegük változik. 34 Jelenleg Magyarország a korai digitális szakadék korszakában van. Ezt támasztják alá, hogy a hazai információs társadalom igen szűk körre terjed ki. Ennek egyik alapvető oka a háztartások Internet-hozzáférésének alacsony aránya.35 A digitális szakadék mérésére az úgy nevezett Digital Divide Indexet (DIDIX), azaz a digitális megosztottság mutatóját használják. „A DIDIX az információs eszközökhöz való hozzáférést illetve azok használatát összevontan vizsgálja négy társadalmi-demográfiai változó (nem, életkor, iskolai végzettség, jövedelem) mentén. Az index értéke azt mutatja meg, hogy az adott hátrányos helyzetű, vagy lemaradott csoportban milyen arányú az információs eszközök elterjedtsége a teljes populációban tapasztalt arányhoz képest. Az index értéke 0 és 100 között mozog, és a 100-as érték azt jelenti, hogy az alcsoportban és a teljes mintában mért arány megegyezik. Minél alacsonyabb tehát az index értéke, annál nagyobb szakadékról beszélhetünk.”36. A Tárki kutatásai szerint ugyan ez a digitális szakadék 2001 és 2003 között szűkült37, azonban még mindig rendkívül mély az iskolai végzettség dimenziójában az EU átlaghoz viszonyítva, de még önmagában is 2002-ben Magyarországon az összesen nyolc osztályt végzettek mindössze 7 %-a, míg az EU-ban a 27 %-a rendelkezett

34

Pintér Róbert: A digitális szakadék fogalmáról In.: Híradástechnika 2003 április, p49-50 Médiatények 2002-2003, Internethez való hozzáférés, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2. E N A M I K É, 2003, Budapest 36 Fábián Zoltán előadása (2003.11.25) A World Internet Project legfrissebb eredményeiről, www.ittk.hu/itszn2004/ppts/wip_itsz_04_11_23.ppt, 25. slide, 2005.11.02. 11:05 37 lásd: 2. sz.ábra 35

25

információs eszközökhöz való hozzáféréssel.38 2004-re a magyarországi mutató 12%-ra növekedett, de a digitális megosztottság mutatója nem nőtt ilyen jelentős mértékben: a 2002es 42%-hoz képest 2004-ben csupán 47 %-ot mutatott.39 Ezt a problémát természetesen az egyház sem kerülheti meg. Hozzájárulhat-e az emberek egyenértékűségét hirdető, a krisztusi eszme szerint az elesetteket felkaroló vallás egy olyan eszköz használatához, amely tovább mélyíti az emberek közötti szakadékot? Valóban az emberek közötti anyagi különbség egy újabb megnyilvánulási formájáról van szó? Képes-e a Katolikus Egyház lépéseket tenni az felmerülő probléma megoldására? Tisztázatlan jogi háttér Bár az Internet technológiáját már több mint negyven éve fejlesztették ki, a vele megjelenő számtalan lehetőséggel való visszaélések szabályozása még a mai napig sem zárultak le. A leggyakrabban emlegetett problémakörök a szerzői jog kérdése, „az elektronikus kereskedelem jogi kérdései, az Internet és az emberi, illetve az alkotmányos jogok, különösen az adatvédelem kérdése, illetve az Internet és a büntetőjog kapcsolata”.40 Ilyen jogi háttér mellett felmerül többek között egy olyan

probléma is, hogy a mai törvények szerint a MKE vezetésének semmiféle beleszólása nincs abba, hogy ki hozzon létre katolikus internetes felületeket. Így gyakran az egyházi tanítástól teljesen eltérő tartalmú, magát mégis katolikusnak nevező portálok, egész honlapok is megjelenhetnek, melyek összezavarhatják a látogatókat. Jó példa erre az Öt Kenyér Katolikus Közösség honlapja 41, amelyet egy homoszexuális közösség működtet. Maga a Biblia, és így az Egyház is elítéli a homoszexualitást, aminek az említett oldal a szöges ellentétéről tanúskodik. Jogosan felmerülhet így a témában járatlan olvasóban a kérdés, hogy akkor most végül is mi a katolikus álláspont. Ez a megosztottság semmiképpen nem tesz jót az Egyház hírnevének, azonban a szólásszabadság jegyében ez, és az ehhez hasonló honlapok nem tilthatók be.

38

lásd: 3. sz. ábra lásd: 4.sz. ábra 40 Bemutatkozik a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének Infokommunikációs Jogi Centruma – a jogi válasz az információs társadalom kihívásaira, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2., E N A M I K É, 2003, Budapest, p725 41 http://www.otkenyer.hu/ 39

26

3.3.3. Lehetőségek

Fiatalok megszólítása A Sonda Ipsos felmérése szerinte a 15-17 évesek 59 százaléka legalább havonta használja az Internetet, míg a 18-29 éves korosztály 32 százaléka csatlakozik legalább egyszer egy hónapban az világhálóhoz. A napi felhasználók között ugyan a 18-29 éves korosztály van túlsúlyban, de az többi gyakorisági lehetőséget tekintve, egyértelműen a fiatalabbik korcsoport az aktívabb.42 Ez egy óriási lehetőséget jelent a MKE-nak, hogy megszólítsa az ifjúságot. Ráadásul, ha a 10 év alattiakat nem vesszük figyelembe, akkor pont ez az a korosztály, amelyikben a legkevésbé elterjedt a katolikus vallás: a 15-30 éves közöttieknek kevesebb, mint a fele vallja magát katolikusnak, míg a többi korosztálynak legalább 50 százaléka, de az 55 év felettieknek pedig legalább a 60 százaléka ilyen vallású.43 Ha az egyház meg akarja állítani ezt a fogyást, mindenképpen figyelembe kell vennie a felnövekvő korosztály igényeit, és meg kell találni azt a kommunikációs csatornát, amin keresztül hozzájuk is eljuttathatja az üzenetét. Közösségteremtés, közösségápolás Bár ma még tudományosan nem bizonyított, hogy az Internet helyszíne lehet valódi kapcsolatok, közösségek létrejöttének, azonban akik voltak már állandó tagjai on-line fórumoknak, chat-eknek, azok szinte biztosan átélték, milyen érzés egy virtuális közösséghez tartozni. Erre az egyik legjobb, már működő katolikus példa a Virtuális Plébánia (VP) honlapja, amelyet a látogatók nagy része a többi látogatóval való kommunikáció miatt keres meg. A VP fórumait használók között gyakran

alakulnak ki kisebb közösségek, akik teljesen saját kezdeményezésre sokszor szerveznek maguknak programokat, melyek során közös élményket szereznek, és a valós életben is megismerhetik egymást, kapcsolatot alakíthatnak ki egymással. Nem működik itt sem az összes kezdeményezés, de - talán a közös értékrendnek köszönhetően - gyakori az olyan eset, hogy virtuális kapcsolatok gyümölcsöző, valódi kapcsolatokká fejlődnek. Természetesen soha nem pótolhat egy közösségi élményét az Interneten történő csevegés, de nagyon jó kiegészítője is lehet a valós kapcsolatoknak. Tehát az egyház, melynek az üzenet közvetítésén kívül a közösségteremtés a fő célja, igen jól hasznosíthatja e téren is a világhálót: egyrészt új közösségeket hozhat létre, indíthat el az útjukon; másrészt a már létező csoportok együttműködését, kommunikációját segítheti vele. II. János Pál a tömegtájékoztatás felelőseinek írt apostoli leveléből kitűnik, hogy ezt már az egyház is felismerte: „A médiumok meg tudják mutatni Isten népének egyetemes jellegét, előmozdítják az élőbb és közvetlenebb 42

Médiatények 2002-2003, Internethasználat gyakorisága korcsoportonként, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2., E N A M I K É, 2003, Budapest 43 lásd: 5. sz. ábra

27

kapcsolatot a helyi egyházak között, és táplálják a kölcsönös megismerést és együttműködést.”.44 Szolidaritás „Ha a béke megvalósításában való közreműködés egyik módja, hogy a médiumok segítik a

népek közeledését, befolyásuk egy másik módja, hogy gyorsan mozgósítják azokat a segítségeket, amelyekre természeti katasztrófák esetén szükség van, Vigasztaló volt látni, hogy a nemzetközi közösség milyen gyorsan válaszolt a nemrég történt cunamira, amely megszámlálhatatlan áldozatot hagyott maga után. A gyorsaság, ahogyan ma terjednek a hírek, egyértelműen megnövelik a lehetőségét annak, hogy időben találjunk gyakorlati módokat a lehető legnagyobb támogatás felajánlására. Ilyen módon a médiumok igen nagymértékben szolgálhatják a jót.”.45 Mint már említettem, a World Wide Web egyik nagy előnye a többi médiumhoz képest, hogy rendkívül gyorsan és költség-hatékonyan frissíthető. Ezen tulajdonságát azonban nem csak az értékesebb hírek generálásához lehet felhasználni, hanem a gyors segítségnyújtáshoz is, ami szükség esetén nem csak az egyházhoz tartozók, de minden ember alapvető kötelessége. Erre irányította rá a figyelmet az egykori pápa is. Párbeszéd elősegítése a népek között

Az idei tömegtájékoztatási világnap címe a következő volt: „A tömegtájékoztatás eszközei: a népek közötti megértés szolgálatában” ez már önmagában is egyértelműsíti, hogy a katolikus egyház már felismerte a modern kommunikációs eszközök ezen felhasználási lehetőségét. Ahogy a világháló erősségei között már említettem, ez egy szupranacionális eszköz, amely nem ismer semmiféle földrajzi határt. Így páratlan lehetőséget nyújt más népek kultúrájának, életének, jelenének és múltjának a megismerésére, de a személyes, nemzetközi kapcsolatok kialakítására is. Mindez pedig az első lépés lehet ahhoz, hogy a nemzetek elfogadják egymást, és békében éljenek egymás mellett. Ezt II. János Pál a már említett tömegtájékoztatási világnapon így fogalmazta meg: „A képeknek különös erejük van, hogy tartós benyomásokat közvetítsenek, és bizonyos magatartást alakítsanak ki. Megtanítják az embereknek, miként viszonyuljanak más csoportok és népek tagjaihoz, finom módszerekkel befolyásolva, hogy barátnak, vagy ellenségnek, szövetségesnek vagy lehetséges ellenfélnek tekintsék őket. … …Sőt, a média roppant lehetőséggel bír, hogy előmozdítsa a békét és felépítse a párbeszéd 44

II. János Pál pápa levele a tömegtájékoztatás felelőseinek (2005. január http://www.katolikus.hu/roma/2005_gyors_fejlodes.html#sdendnote2anc, 2005.10.17. 14:34 45 II. János Pál pápa üzenete a 39. tömegtájékoztatási világnapra (2005. jaunár http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=323, 2005.10.17. 14:34

28

24.), 24.),

hídjait a népek között, széttörve gyűlölet, megtorlás és újfajta erőszak ördögi körét, amely ma annyira elterjedt.” 46

3.3.4. Veszélyek

Fragmentálás, izoláció

A Katolikus Egyház fennmaradása szempontjából mindig is nagyon fontos volt a közösségi lét, hogy a hívek kollektíven éljék meg hitüket. Pontosan ezt a közösségi szemléletet állítják komoly kihívás elé az elektronikus médiumok, mivel ezek olyan információs csatornák, melyek fragmentálják a közösséget. Míg a szószékről elmondott prédikációt több százan hallgatták végig, és a kis példányszámban megjelenő újságokat hangosan felolvasták kávéházakban, a rádió és a televízió készülékek előtt már csak néhány ember ül, a PC pedig, ahogy a nevében is benne van, egy emberre van szabva. A fő kérdés így az, hogy az egyház közösségközpontú szemléletétől ennyire idegen eszközt fel lehet-e mégis használni közösségteremtő célokra. Ez a atomizáltság a fogyasztói szemléletmód elterjedésének jó táptalaja, sőt, az individuum előtérbe helyezésével tovább erősítette az új kommunikációs eszközök által gerjesztett, már amúgy is erős társadalmi fragmentációt. Régóta kérdés, hogy az internet összeköt, vagy szétválaszt; hogy új kapcsolatok születésének színtere, vagy pedig az elmagányosítás alattomos eszköze. Ahogy az egyre szélesebb körű szociológiai felmérések bizonyítják, az egyre aktívabb Internet-használat kedvezőtlenül befolyásolja a társadalmi és családi kapcsolatainkat. Egy 2689 amerikai háztartás megkérdezésével készült felmérés kimutatta, hogy a vizsgált több mint 4000 felnőtt korú egy harmada minimum öt órát tölt naponta a hálózaton. Ennek következményeképpen 13 százalékuk a családi, 8 százalékuk pedig a társadalmi életét szorítja háttérbe saját bevallása szerint. Ami azonban öröm az ürömben, hogy a mindössze passzív befogadást igénylő televíziózást a megkérdezettek majdnem két harmada hanyagolja a weben való aktív szörfölés kedvéért.47 Ahogy a fenti felmérésből is kiderül nem egyértelműen az elmagányosítás alattomos eszköze az Internet. Csak az a fontos, hogy megtaláljuk a helyes arányt a virtuális és az igazi 46

jaunár

47

Csajági Bernadett: Internetfüggőség – szakdolgozat, Debreceni Egyetem, Szociálpedagógus szak, 1990

II. János Pál pápa üzenete a 39. tömegtájékoztatási világnapra (2005. http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=323, 2005.10.17. 14:34

29

24.),

valóságban való részvétel között. Mindenesetre az tény, hogy a már említett interaktív lehetőségeket nagyrészt magányos emberek használják, tehát éppen azok, akiknek leginkább szükségük van egy közösségre, amely funkciót adott esetben éppen az Egyház töltheti be. Ezúton segíthet a magányosoknak, ami megfelel az egyház célrendszerének, tehát semmiképpen nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a nagyszerű eszközt. Értékrendszerek összemosódása

Az elektronikus médiumokat az említett fogyasztói szemléletmód rendkívül hatékonyan használja ki, és emiatt ezen eszközök használata magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a Katolikus Egyház üzenetét, az általa közvetített értékrendszert is csupán árucikként értelmezi a befogadó. A társadalom egyénekre szakadásával más nehézségekkel is kénytelen szembenézni a katolicizmus. „Amikor az írásbeliség révén rendkívül gyorsan elterjedt az evangélium, …szükségszerűen megjelent a megosztottság is. Ugyanazt az írást az egyes hívő közösségek más-más preferenciákkal kezdték magyarázni. Amikor ezek az értelmezésbeli különbségek aktivizálódni kezdtek, megtörténtek a szakadások…Ma az Újszövetség írott formája sokkal több emberhez juthat el, mégis ugyanazok a jelek tűnnek fel napjainkban, mint Krisztus idején…Az internet tulajdonképpen nem más, mint az írott, képekkel és hangokkal illusztrált információ megjelenítésének és áramoltatásának egyik legújabb eszköze. Az emberek közötti kapcsolatban, az ismeretek kommunikációjában valószínűleg nagyobb szerepet játszik és fog játszani, mint annak idején Gutenberg találmánya. Míg a rádiónak 35 évre, a televíziónak 17 évre, addig az Internetnek mindössze 5 évre volt szüksége ahhoz, hogy világszerte 50 millió felhasználója legyen. A tartalom változtathatósága, felülírhatósága és folyamatos változása miatt alkalmas arra, hogy ugyanarról az információról értelmezések tömege lásson napvilágot nap, mint nap.”48 Az internet ilyen dinamikus fejlődésével a felhasználók számára új tér- és időbeli dimenziók nyíltak meg. Ez az információforrások decentralizálásával járt, hiszen a számítógép előtt ülve a

kommunikációs

csatornák

tucatjai

közül

válogathatunk.

A

többszörösére

nőtt

információmennyiség a gondolatok új szintézisét teszi lehetővé, ezzel megkérdőjelezve a tudás és hit korábbi rendszereit. Az információk és azok értelmezésének sokasága könnyen előidézhet egy modern kori „bábeli zűrzavart”.

48

Tornay Gábor: Közösségteremtés és emberhalászat a világhálón, In.: Kereszténység az interneten, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, 2002, Budapest, p32-34

30

Oda nem illő tartalom kezelése

A katolikus honlapokon, ahol a Fórumok, a Levelezőlisták és a Chat lehetőségek folyamatosan terjedőben vannak, kiemelten fontos lehet ez a kérdés. Hasonlóan működik ez, mint amikor egy magyar csoport külföldre utazik. Az egész országot képviselik viselkedésükkel, ezért azok a külföldiek, akik csak őket ismerik, minden magyarra vonatkoztatják a kis turistacsoport tulajdonságait is. Valahogy így működik ez az Interneten is, azzal a különbséggel persze, hogy a legtöbb emberben már van egy kialakult kép az egyházról, amin azonban egy internetes megjelenés alakíthat. Emiatt nagyon fontos, milyen tartalmak jelennek meg a világhálón a katolikusok védjegye alatt. Valahogy tehát ki kell szűrni az oda nem illő tartalmakat. Ez azonban újabb kérdések sorát veti fel. Egyrészt technikai, illetve gyakorlati kérdésekét, másrészt etikai kérdésekét. Technikai kérdés, hogy a nem megfelelő hozzászólást milyen módon távolítsák el; megoldható-e ez a chatnél is, vagy nem; rábízható-e ez egy programra bizonyos nem kívánatos szavak kiküszöbölésén keresztül, vagy pedig hús-vér embereknek kell folyamatosan, a nap 24 órájában figyelni a többiek hozzászólását; és ha ez utóbbi, akkor kik végezzék el ezt a feladatot és hogyan? És akkor még arról nem is esett szó, hogy ki és mi alapján döntheti el, mikor számít odaillőnek, és oda nem illőnek egy tartalom; hogyan kezeljük a provokáló felhasználókat; érdemes-e megpróbálni hatni rájuk, vagy sem? Erre a veszélyre a pápa is felhívta az idei tömegtájékoztatási világnapon a figyelmet:„Mégis, gonosz használatuk kiszámíthatatlan rosszat tud tenni, alapot adva a meg nem értésnek, az előítéletnek és kifejezetten a konfliktusnak.”49 Az egyházi nyelvezet összeegyeztethetősége

Az egyháznak nem csak értékeit kell konzekvensen képviselnie, hanem a hatékony kommunikáció érdekében meg kell találnia azt a „nyelvet”, melyet az általa megcélzott közönség beszél. Olyan gondolatokat kell kommunikálnia, és olyan terminológiát kell használnia, melyeket a befogadók egyértelműen azonosítani tudnak, alkalmazkodnia kell az új médiumok szerkesztési módszereihez, illetve alkalmaznia kell azok szabványosított formátumait. Ez azért is fontos, hogy a közlő és az üzenet értelmezője közös értelmezési keretekben, fogalomrendszerekben kommunikáljon. Így válhat az információ értékké, érdekessé és hasznossá az egyén számára. 49

II. János Pál pápa levele a tömegtájékoztatás felelőseinek (2005. http://www.katolikus.hu/roma/2005_gyors_fejlodes.html#sdendnote2anc, 2005.10.17. 14:34

31

január

24.),

Befelé fordulás, kirekesztés Az Internet közegében (is) alkalmilag, vagy hosszútávon működő közösséget, legyen az hívő, vagy nem, komolyan fenyegeti a kirekesztés veszélye. Mint ahogy az életben is gyakran tapasztaljuk, hogy egy kialakult baráti társaság, csoport, ami rendelkezik közös múlttal, élményekkel, egy bizonyos idő után már nagyon nehezen képes új tagok befogadására. Ez nem feltétlenül baj, hiszen ez a csoport természetes önvédelmi funkciója. Ha azonban az egyház üzenetet hirdet, ha megszólítani és közösségeket kialakítani kíván, akkor erre nagyon oda kell figyelnie. Nobilis Márió, katolikus pap 2002-ben az IGEN Katolikus Kulturális Egyesület által e témában szervezett előadássorozatán a következőképpen fogalmazta meg ezt a problémát; „… annál a veszélynél, hogy a gyanútlan keresőt riaszthatja egy keresztény fórumon olvasott vita hangneme, nagyobb baj az, hogy ha a keresztények az interneten (is) „magukba beszélve” egy belterjes álvalóságot alakítanak ki, egymás lelkét ápolgatják, és nem veszik észre, hogy elszakadnak a valóságtól…”50. Sokkal inkább megfelel ez a nyitott forma a valódi keresőknek, akik így nyíltsággal találkozva, az általuk ismert egyház új arcát felfedezve azt tapasztalják, valaki kész velük kommunikálni, meghallgatni az ő véleményüket, kétségeiket, kérdéseiket is. Elszemélytelenedés

Bár dolgozatomban az Internet adta nagyszerű lehetőségekre hívom fel a figyelmet, az egyháznak nem szabad azonban abba a hibába esnie, hogy esetleg túlértékelje ezt az eszközt. Sosem szabad elfelejteni, hogy bár a világháló rendkívül hasznos kommunikációs forma, de a valódi kapcsolatokat, együttléteket, beszélgetéseket sohasem helyettesítheti. Így az egyház képviselői által kiszolgáltatott szentségek sem lesznek sohasem on-line elérhetőek, mert azok valójához tartozik a személyes jelenlét. A szentségvétel olyan közösségben zajló liturgikus ünnepek formájában történik (pl. esküvő, keresztelő, első áldozás, mise stb.), melyben Istent érzékelhető, mégis szimbolikus formában teszik jelenvalóvá. Ezeknek az ünnepeknek meg van a jelentőségük és a funkciójuk - nem véletlenül alakultak ki ezek a hagyományok -, melyet az Internet nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem képes helyettesíteni. Ezen kívül van még a szentségvételnek egy másik aspektusa, amely szintén megvalósíthatatlan a hálón. Ez pedig a közösség, a szeretteink, barátaink valódi jelenléte.

50

Nobilis Márió: A magyar „virtuális Egyház” dilemmái, In.: Kereszténység az interneten, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, 2002, Budapest

32

4. EPR-terv a Magyar Katolikus Egyház részére

A következőkben azt fogom bemutatni, hogyan nézne ki egy a Magyar Katolikus Egyház részére írt ePR-terv. Egy valódi pr-terv esetén a megbízó a brief keretében konkrétan megfogalmazza elvárásait és céljait, ami alapján a pr szakember kidolgozza a tervet. Jelen esetben azonban pontos feladatleírás hiányában saját magam fogalmaztam meg, hogy eddigi tapasztalataim alapján, mire törekszik a MKE, és elvárásait figyelembe véve határoztam meg a felhasználandó eszközrendszert. Mivel dolgozatomban a pr-nek egyetlen területével, az ePR-rel foglalkozom, ezért a pr-terv is eszközrendszerét tekintve az ePR adta lehetőségekre korlátozódik. Szeretném bemutatni, hogyan szolgálhatná az egyház céljait a pr-nek csupán ez a területe. Az egyházon belül, ha nem is olyan elterjedt, de azért nem teljesen új az ekommunikációs eszközök használata, viszont egy egységes, tudatos stratégia, vagy terv nem áll a modern kommunikációs eszközök használata mögött. ePR tervemmel ezen hiány pótlására kívánok javaslatokat adni.

4.1. Helyzetértékelés A Magyar Katolikus Egyház (továbbiakban: MKE) Magyarország legnagyobb történelmi egyháza. A 2001-es népszámlálás alapján a 10.198.315 magyarországi lakosból összesen 7.610.613 vallotta magát valamilyen egyházhoz vagy felekezethez tartozónak, és ebből 5.558.961 katolikusnak (római katolikus: 5.289.521, görög katolikus: 268.935), ami azt jelenti, hogy a vallásosak több mint 73%-a, Magyarország lakosságának pedig több mint a fele katolikus.51 A

következőkben

bemutatom,

milyen

kommunikációs

irányelvek

mentén

kíván

tevékenykedni az egyház, illetve azokat a szervezeteket, honlapokat, melyek a jelenlegi hivatalos katolikus on-line megjelenés legmeghatározóbb elemei. A helyzetértékelést egy általam végzett felmérés elemzésével zárom, melynek keretén belül a katolikus internetes megjelenésről általános képet kívánok nyújtani.

51

Népszámlálás 2001, A népesség, vallás, felekezet, nemek és korcsoport http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tables/load1.html, 2005.11.13. 14:15

33

szerint,

KSH,

4.1.1. Kommunikációs irányelvek

Az egyháznak a lételeme a kommunikáció, hiszen legfőbb feladata az igehirdetés. Ebből fakadóan a MKE kommunikációs programjának célja a nem hívők megszólítása és azok együttgondolkodásra hívása. Az eddig használt hagyományos eszközök mellett, mint a prédikáció, a lelkigyakorlat, a katekézis vagy a körlevél lényeges, hogy a modern eszközöket is szolgálatába állítsa a MKE. A MKE eddig a belső kommunikációra fektette a hangsúlyt, aminek eredményeképpen létrejött a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) sajtóirodája, felállítottak egyházmegyei kommunikációs referenseket, megszületett a Magyar Katolikus Rádió, illetve az első magyar katolikus hírügynökség, a Magyar Kurír. A külső kommunikációt illetően az elmúlt években az egyház plakátkampányokon keresztül szólt a nagy nyilvánossághoz, melynek témái a következők voltak: 1000 éve velünk és értünk a Magyar Katolikus Egyház; Jót tenni jó; Holtomiglan, holtodiglan; Hit, tudás, emberség; Szólj hozzám!. Az eddig eredmények megtartása mellett az egyház a jövőben a külső kommunikációra kíván nagyobb figyelmet szentelni a sajtóiroda működésén, illetve konferenciák szervezésén keresztül. Azonban egy integrált, az egész MKE-ra kiterjedő kommunikációs stratégia gátja, hogy az egyházmegyék vezetése, a megyés püspökök egyházjogilag közvetlenül a Vatikántól függnek, önálló költségvetéssel rendelkeznek, és a MKPK mindössze ajánlásokat tehet az egyházmegyék felé. Ennek eredményeként egy átfogó stratégia kidolgozása nem garanciája a MKE sikeres külső kommunikációjának. Mindezek ellenére, ahogy Veres András, a MKPK médiaügyekért felelős püspökének a 2005.10.01-én megrendezett „Média az Egyházban, Egyház a médiában” című konferencián tartott előadása alapján leszűrhető, a MKE törekszik egy átfogó kommunikációs kampány kidolgozására.52 4.1.2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodája

A MKE kommunikációjáért többek között a már említett Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája a felelős. A sajtóiroda vezetőjével, Szerdahelyi Csongorral folytatott interjúimból kiderült, hogy az iroda kiemelt feladatnak tartja mind az egyházi, mind a világi médiumokkal való kapcsolattartást, de a valódi kihívást mégis annak elérése jelenti, hogy nagyobb teret nyerjen az egyház a világi médiumokban. A sajtóiroda 1989-ben alakult, amikor a MKE 52

Veres András: Kommunikációs stratégiák a Magyar Katolikus Egyházban a XXI. században, elhangzott a „Média az Egyházban, Egyház a médiában” című konferencián (Budapest, 2005.10.01), Keresztény Közéleti Akadémia

34

kommunikációs

feladatai

a

rendszerváltás

következményeként

robbanásszerűen

megsokszorozódtak. A sajtóiroda igyekszik proaktív magatartást folytatni, amelynek gyümölcse, hogy a világi médiumok képviselői nevében az MTI 2005 márciusában „Az év sajtós csapata” címet adományozta nekik. Gyakorlati feladataik közé tartozik a napi sajtószemle elkészítése, heti sajtójelentések írása, Veres András nyilatkozatainak előkészítése. A sajtóiroda készíti el évente a MKE kommunikációs programját, és természetesen ő organizálja is azt. Folyamatos, belső kommunikációs kapcsolatot tart az egyházmegyei kommunikációs felelősökkel, és az ő feladata bizonyos egyházi rendezvények (pl. a Szent Erzsébet rózsa-díj átadása, a Katolikus Aeropág (médiahajó)) megszervezése.53 4.1.3. Magyar Kurír

A több mint 95 éves Magyar Kurír ma is az egyik legfontosabb hírforrásnak számít a katolikus sajtó palettáján. Az 1909-ben még Katolikus Tudósítóként, majd 1911-től már Magyar Kurírként működő újság ma már az Interneten közvetíti az egyetemes egyházat érintő legfontosabb eseményeket, beteljesítve ezzel az alapító, Beniczky Ödön által megfogalmazott célt, hogy „nélkülözhetetlen hírforrássá” legyen. A lap elektronikus változatát 1997-ben kezdték szerkeszteni, de akkor még a www.kereszteny.hu honlap aloldalaként működött, és a nyomtatott változatnak csak egy töredékét tartalmazta. Idén pünkösdkor azonban teljes megújuláson ment keresztül, és már önálló, rendkívül színvonalas és részletes hírportálként van jelen a hálón a www.magyarkurir.hu domain név alatt. A lapot a Magyar Katolikus Püspöki Kar működteti, a hírek összeállításában és megjelenítésében pedig sokat segít a szerkesztőségnek a püspöki kar sajtóirodája, az informatikai osztálya, illetve az egyházmegyék sajtómunkatársai. A honlap naponta többször frissített híreivel, melyek gyakran olasz, angol, német nyelvű katolikus lapokról táplálkoznak, felveszi a versenyt bármelyik világi híroldallal. A Háttér, Vélemények, Bemutatjuk rovatok a tájékozódást segítő és a híreket kiegészítő ismeretekkel, információkkal látja el az olvasót. A Magyar Kurír nagyon hasznos szolgáltatása még a napi sajtószemle, amit szintén közzétesz a honlapon. A napi sajtószemlézés során ugyan túlnyomórészt csak a magyar nyomtatott sajtóban megjelent

53

Szerdahelyi Csongorral, a MKPK sajtóirodájának vezetőjével készített személyes interjú, 2005.11.10.

35

a Katolikus Egyházat érintő híradásokat figyelik, időnként elkészül a Kárpát-medencei sajtószemle is, ami az elektronikus hírmegjelenést is vizsgálja.54 4.1.4. Katolikus.hu

A Magyar Katolikus Egyház hivatalos honlapja, a www.katolikus.hu, 1995 óta működik Lukács Lászlónak, a sajtóiroda egykori elnökének köszönhetően, aki nyitott volt minden technikai újdonságra. Ő engedélyeztette a püspöki konferenciával a honlap megnyitását. 2001 óta a honlap hivatalos tulajdonosa a MKPK, nem pedig a sajtóiroda. A mai formájában 2004 óta létezik és az oldalt a sajtóiroda, illetve a MKPK informatikai osztálya közösen szerkesztik. A MKPK hivatalos nyilatkozatai, és néhány fontosabb hír erre az oldalra is felkerül, de az oldalnak nem célja olyan mélyreható hírportállá válni, mint amilyen a Magyar Kurír. A honlap tartalmát, kivitelezését illetően nincsen előre meghatározott stratégia, a lap folyamatosan alakul a felmerülő igényeknek, ötleteknek megfelelően. Egy ilyen honlapnak nagyon sokféle igényt kell egyszerre kielégítenie, hiszen célcsoportját nem csak a hívők, hanem a nem hívők és a világi média is alkotja. Jelenlegi formája azonban ennek nem igazán felel meg. A középen megjelenő hírek mellett két oldalt található menüpontok kicsit zsúfoltan, strukturálatlanul helyezkednek el, és elnevezésük nem mindig egyértelmű, szakszerű (lásd Nagyvilágnevű menüpontot, ami az Olasz Katolikus Egyház webside-jára navigál). Sok hasznos információt tartalmaz az egyházhoz tartozóknak, úgy mint az országos szintű miserend, vagy az intézmények elérhetőségei, nem ad azonban átfogó képet az egyházról egy az oldalra térő nem hívőnek, és magas hírértékű információkkal sem szolgál a sajtó képviselőinek. A kivitelezés sem a legmegfelelőbb: az oldalak színvilága, a betűtípusok, a tördelés egyáltalán nem felhasználóbarát, a struktúra nem átlátható, és nehezen lehet benne eligazodni. A honlap készítői is tisztában vannak a hiányosságokkal, és már dolgoznak egy megújult lapon.55

54

Neumayer Katalin: Köszöntjük látogatóinkat!, http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=4227&sessid=Kjg5ODc2NDIzMTEzMjgyNj3Mzk5MDAyMTQ0, 2005.11.12 55 Fehér Jánossal, a MKPK informatikai osztályának vezetőjével készített személyes interjú, 2005.11.17.

36

4.1.5. Megjelenés a világhálón

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a MKE külön az internetes média eszközének nem szentel nagy figyelmet. Eddig is az volt általánosságban a benyomásom, hogy néhány ritka kivételtől eltekintve az egyházi honlapok sokszor elavultak, nehezen kezelhetőek és megjelenésük sem kedvez a felhasználónak. A tapasztalataim alátámasztására végzett primer kutatásomban56 160 katolikus szervezet honlapját vizsgáltam meg az általam felállított szempontrendszer alapján. Nem volt célom az összes katolikus on-line felület feltárása, csupán egy általános képet kívántam alkotni az egyház virtuális jelenlétéről. szervezetek

honlapjait

vizsgáltam,

de

Főleg plébániák és világi katolikus

nem hagytam ki

a

szerzetesrendeket,

az

egyházmegyéket és a nagyobb egyházi hírportálokat sem. Megpróbáltam mérhetővé tenni azt az érzést, benyomást, amit egy honlapon való barangolás kelt bennünk, mégpedig úgy, hogy a jó honlap ismérveit figyeltem a website-okon, és egytől ötig osztályoztam azokat. Véleményem szerint a jó honlap legfontosabb tulajdonsága, hogy friss, hiszen nincs még egy médium, ahol ilyen jó lehetőség nyílik a folyamatos, és mégis költséghatékony frissítésre, és ahol a hír értékének egyik meghatározó komponense a hír frissessége. Kiválónak értékeltem, ha a honlap tartalmát rendszerességgel frissítették; jónak, ha egy hónapon belül; közepesnek, ha 2 hónapon belül; elégségesnek, ha féléven belül; és elégtelennek, ha több mint fél éve nem került fel új információ az oldalra. Az általam vizsgált honlapok 30 %-át egy héten belül frissítették utoljára, és több mint felét egy hónapon belül. Bár várakozásaimmal ellentétben a katolikus honlapok nagy részét aránylag rendszeresen frissítik, mégis, ha figyelembe vesszük, hogy az oldalak 23 %-át több mint egy fél éve frissítették utoljára, akkor megállapítható, hogy egy jelentős részük még mindig nem használja ki az eszközben rejlő lehetőségeket. Az Internet másik egészen egyedülálló tulajdonsága, hogy lehetőséget kínál az interaktivitásra, ami azért is fontos, mert valódi kommunikáció csak akkor jöhet létre, ha nem csak „frontális” kommunikáció zajlik, hanem ha az üzenet küldője visszajelzést is kap. Ehhez az interaktivitás elengedhetetlen. Ennek több formája is létezik az interneten, úgy, mint az email, vagy a fórum, a vendégkönyv, a FAQ lista (gyakran ismételt kérdések), a szavazás, illetve a real-time kommunikációt megvalósító chat, vagy az internetes konferencia. A legrosszabb minősítést az az oldal kapta, amelyik semmiféle interaktív eszköz használatát nem kínálta fel, de még a szervezet elérhetőségét sem tette közzé. A 2-es besorolást azon lapok kapták, melyek legalább a szervezet, vagy a honlap készítő, esetleg a lapért felelős 56

lásd: 1. sz. táblázat

37

személy címét, telefonszámát feltüntették a honlapon. Bár ez nem számít klasszikus interaktív eszköznek, azonban minimális lehetőség nyújt arra, hogy a látogató, ha más csatornán is, de visszajelezzen. Közepesnek értékeltem azon lapokat, melyek már email címet is adtak, vagy rendelkeztek FAQ listával. A levelezőrendszert kihasználva sokan a hír küldését is felajánlották oldalukon, de olyan is akadt, ahol imaszándékot lehetett e-mailben beküldeni. A következő kategóriába, azaz a 4-esbe soroltam azon weboldalakat, ahol lehetőség nyílt már az e-mailen kívül még legalább egy interaktív eszköz használatára, és a legjobb jegyet azok az oldalak kapták, amelyek további eszközét kínálták a kétoldalú kommunikációnak. Ezen a területen szintén lesújtó képet mutatnak az egyházi tartalmú weboldalak: a vizsgált lapok 12 %-ánál a szervezet címén és telefonszámán kívül semmiféle visszajelzésre nem adtak lehetőséget, de 7 % még ezt a minimumot sem teljesítette. Valódi interaktív eszközök felhasználásában még mindig az e-mail a legelterjedtebb (60%), de a honlapok majdnem negyedénél már más lehetőségeket is kezdenek felfedezni, ami a jövőt tekintve jó előjel. Fontos ismertetőjele még a jó honlapnak, hogy szerves része a világhálónak, tehát rámutat más honlapokra, és más portálokról is linkelhető. Ezt a linktár jelenlétével mértem, illetve azzal, hogy a legelterjedtebb keresőprogramok hogyan találják meg az adott honlapot. Mivel a linktár jelenléte egy kétváltozós esemény, ezért itt csak 1-es, illetve 5-öst adtam a honlapoknak. A honlapok többsége (57%) rendelkezik jobb-rosszabb minőségű linktárral, de ezt még korántsem nevezhetjük döntő többségnek. A honlapok keresését a két legelterjedtebb keresőprogramokkal, a Google-lal és a Yahoo!-val végeztem, a metaszót pedig az adott szervezet neve alkotta. Amennyiben a keresett szóra legalább az egyik program első helyen közölte a honlap linkjét, 5-ösre értékeltem azt. Ha legalább az egyik program első oldalán feltűnt a link, akkor 4-est, ha a második oldalán, akkor 3-ast adtam a weboldalnak. Kettesre értékeltem a website kereshetőségét, ha legalább az egyik keresőprogram megtalálta a honlapot, de nem az első két oldalon, és egyesre, ha még meg sem találta. Ebben a kategóriában teljesítettek a legjobban a katolikus honlapok: 80 %-ukat első helyen megtalálta valamely keresőprogram, 10 %-ukat az első oldalon és csupán 8%-ot nem talált meg egyáltalán. Fontos szempontnak találom az egyházi oldalaknál azt is, hogy mennyire önállóak, hiszen egyik nagy veszélye az egyház intereneten való megjelenésének a világhálón jelen lévő más tartalmakkal való összemosás. Példa erre a gyakorlatban, ha egy katolikus szervezet ingyenes tárhelyet felkínáló portálon helyezkedik el virtuálisan, és így kéretlen reklámokat zúdít a látogatóra (pl.: http://mhplebania.fw.hu/). Az ilyen honlapokat 1-sel értékeltem. Egy szervezet jó hírét, komolyságát növeli, ha önálló honlappal jelennek meg (pl.: http://www. 38

szentimre.hu), ezért az ilyen lapokat 5-sel értékeltem. 3-sal értékeltem az olyan oldalakat, melyek ugyan nem rendelkeznek saját tárhellyel, de akitől az adott helyet bérlik, katolikus kötődésű szervezet, ilyen a Communio (pl.: http://verbita.communio.hu/), a Virtuális Plébánia (pl.:

http://www.nyiregyhaza.plebania.net/)

és

a

Katolikus.hu.

(pl.:

http://www.szfvar.katolikus.hu/). A vizsgálat szerint az önállóság fontosságát felismerték a katolikus honlapok készítői is: a weboldalak 58%-a teljes mértékben önálló, 24%-a tartozik valamelyik katolikus portál alá, és csak 18% használ ingyen tárhelyeket, reklámlehetőségek biztosításával fizetve értük. Ezen objektív elemzési szempontokon túl két szubjektív változót is figyelembe vettem. Nagyon fontos egy honlap nyitólapjának első benyomása, arculata. Sokszor ezen múlik, hogy a látogató hajlandó-e maradni az adott honlapon, vagy esetleg tovább szörföl. Ezt nagymértékben befolyásolja a lap design-ja, a vizuális megjelenése. Azt hiszem ez az a szempont, amit szinte egyáltalán nem vesznek figyelembe az egyházi honlapok készítői, megrendelői: az általam meglátogatott honlapok közül majdnem a felét 1-es, illetve 2-es kategóriába soroltam, ami azt jelenti, hogy ha nem célirányosan nyitottam volna meg őket, akkor a nyitólap betöltődése után már azonnal továbbbarangoltam volna. Üdítő kivétel kevés volt: csupán a honlapok négy százalékának vizuális megjelenésével voltam teljesen elégedett, és 21% volt a még általam elfogadhatónak mondható. Ha a látogató úgy dönt, marad a site-on, akkor a következő buktató lehet a menürendszer kezelhetősége, illetve a honlap struktúrája. Ezeket is 1-5-ig értékeltem, az eddigi logika alapján egyessel a legrosszabb és 5-sel a legjobb rendszerrel rendelkező honlapokat. A katolikus honlapok struktúrája, kezelhetősége átlagosnak mondható: a legtöbb honlapot (31%) a 3. kategóriába soroltam, 10 % volt a kezelhetetlen, bonyolult, értelmetlen, zsákutcákkal teli, tartalmatlan honlap, és 12 % a kiváló, letisztult és követhető site struktúrával rendelkező oldal. Minden honlap kapott egy végső osztályzatnak tekinthető összindexet, melyet az ismérvek által elért eredmények átlagolásával számoltam ki. Az összindexek átlaga 3,21 lett, ami azt jelenti, amennyiben ezt a 160 honlapot reprezentatívnak tekintjük, hogy a katolikus honlapok a közepesnél egy valamivel jobb teljesítményt mutatnak, ami azonban távolról sem kielégítő. Ha kategóriákra bontjuk ezt az összindex átlagot, akkor azt tapasztaljuk, hogy a hírportálok (4,16) és az ifjúsági szervezetek (3,55) teljesítenek a legjobban, míg a vidéki plébániák a legrosszabbul. Ez a különbség a szakember és a technikai felszereltség hiányosságából adódik, amin a jövőben mindenképpen változtatni kell.

39

4.2. Célcsoportok, célok és üzenetek meghatározás Ezen fejezetben azonosítom az e-pr tevékenység által érintett csoportokat, célcsoportként megfogalmazva az adott csoport feltételezett elvárásait, a feléjük irányuló kommunikációs hangsúlyait. Az elvárásokat az eddigi tapasztalataimra, az egyház sajtón, konferenciákon keresztüli kommunikációjára és az egyház képviselőivel történt személyes beszélgetéseimre alapozom. A célokban kívántam egyesíteni az adott célcsoport elvárásait a MKE azon főcéljával, hogy serkentse az egyházon belüli, illetve az egyház és a nem hívők közötti kommunikációt. Az egyház 2005-ös Szólj hozzám! óriásplakát-kampányával is éppen ez volt a célja. 4.2.1. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai

4.2.1.1.Elvárások Az egyház kommercializálódásának elkerülése. Költségkímélő, -hatékony kommunikációs eszközök használata. Az egyház céljainak megvalósítása (közösségépítés, pasztoráció).

4.2.1.2. Célok Az internet nyújtotta stratégiai előnyök tudatosítása az egyházi vezetőkben Alapvető informatikai ismeretek elsajátítása. A 2000 éves üzenet modern formába való átültetése Az elzárkózó papok hozzáállásának megváltoztatása

4.2.1.3. Üzenetek A modern eszközök használata segíti a közösségépítést. Az internet az anyagi ráfordítások tükrében széles társadalmi réteget elérő kommunikációs csatorna. A katolikus hívek igénylik az aktív, modern eszközökön keresztüli kommunikációt vezetőikkel.

40

4.2.2. A MKE felszentelt, aktív papjai

4.2.2.1.Elvárások Az egyház céljainak megvalósítása (közösségépítés, pasztoráció). Jól informáltság az egyházat érintő kérdésekben. Helyi, gyakorló katolikusok közösségének bővülése. Helyi közösségek aktivizálása, egyházközségi élet fellendítése.

4.2.2.2. Célok Az elzárkózó papok hozzáállásának megváltoztatása. Az internet nyújtotta stratégiai előnyök tudatosítása a papságban. Alapvető informatikai ismeretek elsajátítása. Aktív, naprakész kapcsolat kialakítása az egyházi vezetők és a papság között, illetve a papság és a helyi közösségek között.

4.2.2.3. Üzenetek A helyi közösségek az egyház egyik legfontosabb építőelemei. Az e-kommunikációs eszközökkel relatív olcsón és gyorsan el lehet érni a híveket. A katolikus hívek igénylik helyi papok kezdeményezését és támogatását a közösségépítésben. 4.2.3. Katolikus szervezetek világi vezetői 4.2.3.1. Elvárások Jól informáltság az egyház és helyi katolikus közösségeket érintő kérdéseiben. A közösségi kezdeményezések papok általi támogatása. A helyi, gyakorló katolikusok közösségének bővülése.

4.2.3.2. Célok Az internet nyújtotta stratégiai előnyök tudatosítása a papságban. A katolikus szervezetek világi vezetői aktív e-kommunikációs eszközhasználata. 41

Alapvető informatikai ismeretek elsajátítása. Aktív, naprakész kapcsolat kialakítása a papság és a helyi közösségek között, illetve vezetőik között.

4.2.3.3. Üzenetek A helyi közösségek az egyház egyik legfontosabb építőelemei. Az e-kommunikációs eszközökkel relatív olcsón és gyorsan el lehet érni a híveket A papok és a katolikus hívek egyaránt igénylik a jól informáltságot a közösségi események kapcsán.

4.2.4. Katolikus fiatalok (15-29 éves korig)

4.2.4.1. Elvárások Az e-kommunikációs csatornák használata. A modern eszközökön keresztül történő információáramlás. Kényelem és funkcionalitás a kommunikáció terén.

4.2.4.2. Célok A fiatalok bevonása a közösségi aktivitásokba Egy modernebb egyházkép kialakítása a katolikus fiatalokban. A fiatalok kommunikációs szokásaikhoz való alkalmazkodás. Játékos, szórakoztató közösségépítés.

4.2.4.3. Üzenetek Az egyház alkalmazkodó, modern szervezet. Az egyház papjai, szervezeteinek vezetői nyitottak rád. Te is alakíthatod közösséged életét.

42

4.2.5. Katolikus hívek (30-60 éves korig)

4.2.5.1. Elvárások Gyermekeik megbízható közösségbe kerüljenek Jól informáltság a helyi katolikus közösség életével kapcsolatban

4.2.5.2. Célok Aktivizálni őket a közösség életében. Modern egyházkép kialakítása. Gyermekeik katolikus nevelésére való ösztönzés

4.2.5.3. Üzenetek A közösségi életben való részvétel nem kor kérdése. A közösség papjainak és fiatal tagjainak egyaránt szüksége van segítségre Ön is alakíthatja közössége életét. 4.2.6. Nem hívő fiatalság (15-29)

4.2.6.1. Elvárások Az e-kommunikációs csatornák használata. Modern eszközökön keresztül történő információáramlás. Kényelem és funkcionalitás a kommunikáció terén.

4.2.6.2. Célok Nyitott, fiatalos, modern egyházkép kialakítása. Az egyház személyes jellegének bemutatásával a médiumok egyházról alkotott képének ellenpontozása. A fiatalok kommunikációs szokásaikhoz való alkalmazkodás. Pasztoráció, igehirdetés, az egyház bővítése.

43

4.2.6.3. Üzenetek Az egyház egy alkalmazkodó, modern szervezet. Az egyház papjai, szervezeteinek vezetői nyitottak a fiatalokra. Az egyház egy aktív, élettel teli, sok fiatalt aktivizáló intézmény. 4.2.7. Világi sajtó képviselői

4.2.7.1. Elvárások Hírértékkel rendelkező információk. Nyitott, őszinte, folyamatos tájékoztatás az egyház részéről. Exkluzivitásra való lehetőség.

4.2.7.2. Célok Jó kapcsolat kialakítása a sajtóorgánumokkal. Jelentősebb megjelenés a világi sajtóban. A média képviselőit információval ellátó rendszer kiépítése és működtetése. Proaktivitás: az egyház keresi a sajtóval való kapcsolatot. Válságkommunikációs helyzetek megelőzése, illetve esetlege bekövetkezése esetén felkészülés a válsághelyzet kezelésére.

4.2.7.3. Üzenetek Az egyház nem zárkózik el a nyilvánosság elől. Az egyház elismeri a média társadalomformáló erejét, és ennek megfelelően használja azt üzenetei közvetítésére. A kiemelt újságírók több információhoz, lehetőséghez juthatnak.

4.3. Megvalósítás során felhasznált eszközök A MKE ePR tevékenysége az egyházi közigazgatási szinteknek megfelelően három szinten fog zajlani. Az országos, egyházmegyei és plébániai szintű on-line kommunikáció legfőbb

44

elemei a honlapok. A teljes honlap-rendszer kiépítése, tehát az, hogy minden egyes plébánia saját honlappal rendelkezzen, nem cél. Sokkal fontosabb lenne, hogy a létező és a leendő honlapok az Internet hipertextualitását kihasználva egymással kapcsolatban legyenek, és egységesen magas színvonalon működjenek. Ezért mindhárom szintnek megfelelően honlapterveket készítettem, melyeken keresztül olyan, eddig nem használt, vagy kevésbé elterjed eszközöket fogok bemutatni, melyeknek bevezetését tanácsolom a kitűzött kommunikációs célok elérése érdekében. Tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy az ePR eszköztára leszűkül a honlapokon keresztül elérhető lehetőségekre, illetve hogy az ePR-t ilyen pontos határvonal választja el a pr többi területének eszközeitől. Ezekre a kiegészítő eszközökre, ( melyek egyfelől ePR eszközök, másfelől a hagyományos pr-eszközök köréből tevődnek össze), illetve tevékenységekre is kitérek az egyes szinteknek megfelelően. Az adott eszközök bemutatásakor kitérek arra is, hogyan szolgálhatják az előző fejezetben leírt kommunikációs célokat, illetve a mellékletben megtalálható táblázat57 összefoglalja, hogy az egyes célcsoportok eléréséhez mely eszközök használata ajánlatos. 4.3.1. Országos szintű ePR tevékenység Ahogy a helyzetértékelésben bemutattam, a MKE, pontosabban a MKPK hivatalos honlapja a www.katolikus.hu. Ennek a honlapnak stratégiai jelentősége van a külső kommunikációban, hiszen a nem vallásosak számára valószínűleg ez az oldal jelenti az elsődleges hírforrást az egyházról, és ez a weblap testesíti meg az egész katolikus egyházat, mint szervezetet a hazai virtuális világban. Ennek jelenlegi állapotáról korábban már szót ejtettem, a következőkben a megújulás előtt álló portál struktúrájára tennék javaslatokat. Az új eszközök bemutatásán túl olyan országos szintű célcsoportot megcélzó, kiegészítő pr-eszközökről fogok írni, melyek még inkább elősegíthetik a MKE ePR-tevékenységét.

4.3.1.1.Javaslatok a központi katolikus honlap-struktúrájára Az új honlap tartalmában sok mindent megtartana a jelenlegiből, csak kicsit más szempontok szerint kategorizálva, viszont ki is egészülne olyan eszközökkel, melyek sokkal interaktívabbak a meglévőknél. Mivel a cél a kommunikáció elősegítése, olyan eszközöket kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a minimum kétirányú párbeszéd folytatására. A honlap azon menüpontjaival, melyek jelenleg is kielégítően működnek, nem foglalkozom,

57

Lásd: 2. sz. táblázat

45

csak az új eszközökkel kiegészült menüpontokra térek ki. Bemutatom ezek működését, a struktúrába való beilleszkedését, illetve hogyan állíthatók a kommunikációs célok szolgálatába. A központi katolikus honlap terve ∗

∗

∗ ∗ ∗ ∗

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

Bemutatkozás ◊ Szervezeti felépítés, intézmények, püspökök bemutatása ◊ Katolikus egyszeregy: multimédiás bemutató az egyházról ◊ FAQ ◊ E-hittan Hírek ◊ Aktuális hírek, események ◊ Legolvasottabb cikkek ◊ Egyéb katolikus hírforrások Események ◊ Eseménynaptár ◊ Programajánló Megbeszéljük ◊ Fórum („Mi a kérédésed?” fórum) ◊ Chat („Ismert katolikusok” chat) Regisztráció ◊ Napi e-vangélium ◊ E-hittan Lelkiség ◊ Imádságok ◊ Igenaptár ◊ On-line Biblia ◊ Szentek élete ◊ Legendárium On-line közvetítések: ◊ Miseközvetítések ◊ Magyar Katolikus Rádió élő adása Sajtószoba ◊ Net pr room ◊ Sajtó hírlevél Miserend Könyvtár Segédanyagok Linktár Keresés Oldaltérkép

46

Bemutatkozás Multimédiás bemutató: Katolikus egyszeregy A katolikusokról kialakult negatív kép nagyon gyakran nem csak negatív tapasztalatokon, hanem tévhiteken, félreértéseken alapszik. Ezeket a tévhiteket ráadásul tovább mélyülhetnek az emberekben, ha megerősítést nyernek, egy-egy tájékozatlan újságíró cikke nyomán. Ezen kívül gyakran tapasztalom, hogy még a katolikusok sincsenek tisztában alapvető hitigazságokkal, teológiai kérdésekkel, történelmi tényekkel. Mindezen problémákat orvosolhatná egy részletes audio-vizuális bemutató anyag, ami úgy mutatná be a Magyar Katolikus Egyházat, a katolikus vallást és a hitéletet, hogy az mindenki számára érthető és könnyen emészthető legyen. Erre már született egy kiváló kezdeményezés az Evangélikus Egyházban, mégpedig az Online Hittan (www.onlinehittan.hu), amely az egyház bemutatásán túl olyan fogalmakat ismertet szövegesen, illetve álló-, mozgókép- és hanganyaggal kiegészítve, mint a templom, az istentisztelet, a lelkész, a konfirmáció, a házasság, vagy az úrvacsora. Az oldal azért is megnyerő, mert áttekinthető, színes, rövid szövegekre tagolt és nagyon frappáns. Hasonló bemutatóanyag elkészítése a MKE-nak is ajánlatos lenne. Ez az eszköz formájából adódóan nem csak egy nyitott, fiatalos, modern egyházkép kialakításához járulna hozzá, hanem ellenpontozná a médiumok egyházról kialakított képét is. FAQ (Gyakran Ismételt Kérdések) Az imént bemutatott multimédiás anyaghoz hasonló funkciót töltene be a MKE központi honlapján elhelyezett FAQ, ami az egyházzal, hittel, Istennel, vallással kapcsolatos kérdéseket és válaszokat tartalmazná. Ezek a kérdések nem mély, teológiai problémákat boncolgatnának, hanem például olyan gyakorlati kérdésekre adna választ, hogy hogyan kell szólítani a papokat, a püspököket, hogy néz ki az egyházi hierarchia, milyen egyházi ünnepek, szokások vannak, esetleg még arra is, hogy mennyibe kerül egy-egy szertartás. Ezzel a listával szintén eloszlathatna az egyház néhány súlyos félreértést, tévhitet, de rendkívül nagy segítséget jelentene az újságíróknak is, akiknek így az egyház képviselőivel való együttműködésüket serkenthetnénk. A sajtó oldaláról egyébként már felmerült egy ilyen kézikönyvszerű, alap tudnivalókat tartalmazó írásra az igény, mégpedig a „Média az Egyházban, Egyház a médiában” című konferencia kerekasztal-beszélgetésen, ahol Dobszay János, a HVG újságírója vetette fel az ötletet, válaszolva arra a kérdésre, hogy hogyan érhetne el az egyház hatékonyabb sajtómegjelenést. Természetesen az egyház oldaláról gesztus értékű lehet, ha ezt a listát nem csak a honlapon tenné közzé, hanem esetleg kivonatolt, nyomtatott formában eljuttatna egy-egy darabot személyesen az újságírók számára. 47

E-hittan Az Interneten történő oktatás ma már nem számít újdonságnak, mégis úgy tűnik, a MKE eddig nem élt ezzel a lehetőséggel. A szöuli egyházmegye idén indított egy internetes pasztorációs programot katekumeneknek, azaz felnőtt korban keresztségre készülőknek, ami egy fél éves tanfolyamnak felel meg. Ennek elvégzése, illetve 20 szentmisén való részvétel után igazolást kapnak arról, hogy készen állnak a keresztségre.58 Bár a módszer a hatékonysága vitatható, hiszen a hit sokkal többet jelent, mint puszta ismeretanyag, amit egy tanfolyamon el lehet sajátítani, ezért a felkészülés folyamatához elengedhetetlen a személyes kapcsolat, a közösségi lét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az Internetet nem lehet hitoktatói célokra felhasználni, csak éppen arra kell vigyázni, hogy ne váljon a személyes hitoktatás helyettesítése a céljává. Segíthet viszont pasztorációs törekvéseket az e-hittan, hogy ha úgy tekintünk rá, mint a nem vallásosak első lépését az egyház irányába. Feliratkozhatnak azonban erre a szolgáltatásra hitoktatók is, és így az ő munkájukat is segítené, de hívő katolikusok is felfrissíthetik az e-hitoktatáson keresztül ismereteiket. Az e-hittan is egy kiváló eszköz az egyház által képviselt 2000 éves üzenet modern formába való átültetésére. Események Eseménynaptár A MKPK Ifjúsági Bizottságának Tanácsadó Testületének ülésén idén (2005.) már több ízben elhangzott az a cél, hogy létrehozzanak egy fiataloknak szóló programajánló weboldalt, ahol szervező, vagy típus szerint könnyen és gyorsan kereshetnének az őket érintő lehetőségek között.59 Már eddig is léteztek katolikus programgyűjtemények többek között a www.katolikus.hu-n, a Magyar Kurír, a Virtuális Plébánia, illetve a Katolikus Ifjúsági Mozgalom honlapján, de működik kimondottan „bálok és bulik” honlapja is, azonban egyik sem fedte le az összes lehetséges katolikus programot. Ez az új eseménynaptár felölelné a lehető legtöbb programot, mégpedig úgy, hogy a honlapszerkesztők nem csak a szervezőkkel, hanem a többi, szűkebb területet lefedő program-naptárt Interneten közzétevő honlappal is kapcsolatban lenne. A naptárban kereshetők lennének a programok a már említett szempontok szerint (szervező, típus), illetve hely, idő, korcsoport szerint is. Az eseménynaptárhoz 58

Magyar Kurír: Katekézis az Interneten (2005.10.24. 16:29), http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=7012&sessid=KjkyMDAyNDY2MTEzMzM0MDU5NDk2ODY4 NDIx, 2005.11.20. 16:42 59 Magyar Kurír: Ülésezett az MKPK Ifjúsági Bizottságának Tanácsadó Testülete (2005.06.08. 20:10), http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=4788&sessid=KjkyMDAyNDY2MTEzMzM0MDU5NDk2ODY4 NDIx , 2005.11.20 14:34

48

linkelhetők az adott programokhoz tartozó segédanyagok, írásos-, illetve videó-beszámolók, fotóalbum, esetleg saját weblap, vagy az adott programról szóló fórum is. Ha az eseménynaptár hosszútávon színvonalasan, folyamatosan frissítve és megbízhatóan működik, akkor az eseményekről is egyre könnyebben tudnak majd tudomást szerezni az oldal készítői, hiszen ha a szervezők felismerik, hogy a honlap látogatottsága nő, már ők maguk fogják különböző programajánlatukkal megkeresni az esemény-honlap üzemeltetőit. Ez az eszköz azt az üzenetet közvetíti a katolikus fiatalság felé, hogy az egyház nyitott a fiatalokra, illetve hogy képes és hajlandó is alkalmazkodni a kommunikációs szokásaikhoz. Ezen kívül segíti a fiatalos, modern egyházkép kialakítását. Programajánló A központi eseménynaptárral együttműködésben létezne egy meghívó küldő szolgáltatás is, amit bárki igénybe vehetne. Az eseménynaptár aloldalán fel lehetne iratkozni erre a szolgáltatásra. Mivel a regisztráció folyamán nyilatkozni kellene az érdeklődési körökről, a korról, lakhelyről (csak egyházmegyei szinten), így egy olyan személyre szabott meghívó érkezne a regisztrált személyhez, amiben csak az őt érdeklő, és elérhető közelségben lévő programokról lenne szó. Ez sokkal kényelmesebb, mint az eseménynaptárból kikeresni az adott eseményt, viszont így a lehetőségek is szűkebbek. Ezzel az eszközzel úgy lehetne megszólítani a nem hívő fiatalokat, hogy a szabadidőhöz, hobbihoz kapcsolódó honlapokon népszerűsítené az egyház ezt a szolgáltatását, hiszen a katolikus programok között nagyon sok nem közvetlenül a valláshoz kötődő esemény is helyet kap, pl.: koncertek, táncházak, színházi előadások, sportesemények, bálok, irodalmi estek, stb., ami egy nem katolikus érdeklődési körébe is tartozhat. A Programajánló eszközének üzenete megegyezik az eseménynaptáréval: az egyház egy aktív, élettel teli, sok fiatalt megmozgató intézmény. Megbeszéljük Fórum, chat Egymás munkájának segítésére az egyik legjobb mód a kommunikáció, akár személyesen, akár on-line formában. Ezt a célt szolgálhatja az Internet egyik legkedveltebb eszköze, a fórum, illetve a csevegés. A papok, egyházi szervezetek vezetői és alkalmazottai a központi honlapon felkínált fórum, illetve chat lehetőségen keresztül személyesen is megvitathatják közös gondjaikat, segíthetik egymás munkáját. Ez sokkal személyesebb forma, mint egy konferencia, és folyamatosan rendelkezésre áll. Természetesen nem csak az egyházi alkalmazottak, hanem a többi hívőnek is segíti az egymással történő kommunikációját a 49

katolius.hu-n elhelyezett fórumok és chat szobák. Bár jelenleg is működik egy katolikus honlap (www.plebania.net), ahol a hívők már használják ezt az eszközt, de mivel az egyház hivatalos honlapját nagyobb eséllyel látogatja egy egyházon kívüli, a külső kommunikációs célt az szolgálná, ha ezen a lapon is lehetne virtuálisan társalogni. Az ilyen interaktív kommunikációs lehetőségek esetén, ahogy a többi honlapon is, meg kell oldani az oda nem illő tartalmak szűrését. A Virtuális Plébánia, és a többi hasonló „beszélgetős” oldal mintájára a központi honlapon is érdemes lenne egy regisztrációs rendszert létrehozni, mert a tapasztalatok szerint már ez is egy visszatartó erőként működik, hiszen annak, aki csak ad hoc jelleggel kíván valami trágár megjegyzést fűzni az olvasottakhoz, valószínűleg nem éri meg végig csinálnia a regisztrálás procedúráját. Létre kell hozni, viszont egy moderátor csapatot is, amely folyamatosan figyeli és szelektálja a hozzászólásokat a fórumokon és a chat-szobákban is. Ez az eszköz nem csak abban segíthet, hogy egy modernebb egyházképet alakítson ki a fiatalokban, hanem megvalósítja a kommunikáció költségkímélő változatának használatát is. „Mi a kérdésed?” fórum és „Ismert katolikusok” chat Az egyház, a vallás, a hit, az Isten jelenleg is olyan témák, melyek szinte minden nagyobb fórum-gyűjtőportálján megtalálhatóak, és léteznek olyan katolikus lapok is, ahol folyamatos fórumozás, chatelés folyik. Az előbbieket nagyrészt nem hívők látogatják, ahol az egyház álláspontját csak néhány odatévedt elkötelezett hívő próbálja védeni több-kevesebb sikerrel, az utóbbin pedig alig található olyan hozzászóló, aki ne lenne gyakorló katolikus. Így a kiegyensúlyozott, békés párbeszéd ezen az eszközön keresztül, hívők és nem hívők között egyelőre még nem valósult meg. Nem elég, ha az egyház passzívan várja a keresők kérdéseit a katolikus honlapokon, és közben hagyja, hogy az eddig kialakult téves kép az egyházról tovább erősödjön a világi fórumokon. A virtuális világban is oda kell lépni a nem hívőkhöz, és megmutatni nekik ezt az alternatívát, illetve eloszlatni az egyházzal, hittel kapcsolatos tévhiteket. Ezért javaslatom az lenne, hogy az egyház a nem hívők által is leginkább látogatott honlapján, tehát a katolikus.hu-n, létrehozna egy kifejezetten nekik szóló párbeszédes lehetőséget, amit viszont világi gyűjtőportálokon (forum.lap.hu, chat.lap.hu, chat.linkcnter.hu, forum.linkcenter.hu) népszerűsítene. Lehetne „Ismert katolikusok” néven chat esteket szervezni hitüket felvállaló, ismert emberekkel (pl. Ákos, Eperjes Károly, Filip, Gáspár László, Settenkedő, stb.), vagy ismertebb papokkal (Erdő Péter, Veres András, Böjte Csaba, stb.). Ezen kívül az egyház indíthatna olyan fórumokat „Mi a kérdésed?” címmel, ahol papok, szerzetesek válaszolnának a nem hívők kérdéseire, kételyeire, kritikáira, melyeket egyébként fontos figyelembe venni, mert ezek építő jellegűek is lehetnek. Így talán hitelesebbé, 50

vonzóbbá tehető az egyház azok számára is, akik eddig ellenségesen viselkedtek az egyházzal, vagy legalábbis fenntartásaik voltak ezen vallási intézménnyel szemben. Regisztráció Napi e-vangélium A szolgáltatás már több mint másfél éve működik a szombathelyi egyházmegye kezdeményezéseként, és a lényege, hogy a levelezőlistára feliratkozott személyeknek naponta e-mailben elküldik az aznapi evangéliumot és egy hozzá kapcsolódó imát, illetve elmélkedést. Ez az eszköz az on-line Bibliához hasonlóan az igehirdetés célját a lehető legközvetlenebbül szolgálja. A szolgáltatást igénybe vevők száma folyamatosan nő (2005. júliusában több mint 2400)60, ezért lehet, hogy hasznos lenne, ha a napi e-vangéliumra a katolikus.hu-n is lehetne regisztráltatni. Ezen eszköz nem csak a 2000 éves üzenet modern formába való átültetését segíti elő, hanem azt is megerősíti, hogy az egyház valóban igyekszik alkalmazkodni a modern kommunikációs szokásokhoz, mint az e-mailezés, ami jelenleg a legnépszerűbb elfoglaltság a világhálón.61 On-line közvetítések Miseközvetítés Ahogy eleinte szokatlannak, személytelennek érezték a rádión, majd a televízión keresztüli miseközvetítést a hívek, úgy ma még a webkamerás közvetítés is furcsának tűnhet, azonban létezik már olyan budapesti templom, amelynek vasárnapi miséit a virtuális hálón keresztül is figyelemmel kísérhetjük.62 Ezt a hagyományt azonban ki kellene terjeszteni minél több templomra. Bár a mostani technikai felszereltség a legtöbb internetezőnek nem lenne elegendő élvezhető közvetítés letöltésére, ez azonban folyamatosan változni fog. A webközvetítés előnye a tv-s közvetítéssel szemben, hogy akár külföldről is nézhető, és sokkal kevésbé zavaró a liturgián személyesen részvevő hívők számára. A szentmise ezen újszerű megközelítése talán a nem hívőket is a számítógép képernyője elé vonzhatja, ami szintén nem utolsó szempont az egyház szempontjából. Persze egy ilyen közvetítéshez szükséges eszközök beszerzése nem feltétlenül a plébániák pénztárcájához van mérve, de az egyháznak hosszútávon érdemes lenne erre is áldoznia. 60

Magyar Kurír: Egy éves az „evangélium e-mailben” (2005.07.13. 8:17), http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=5345&sessid=KjkyMDAyNDY2MTEzMzM0MDU5NDk2ODY4 NDIx, 2005.11.20. 09:18 61 NRC information in business: Magyar internet helyzetkép – 2005 (2005.04.14.), http://www.nrc.hu/Hirek?page=details&oldal=1&news_id=357, 2005.11.19. 17:24 62 Szent Angyalok Temploma, Gazdagrét, http://195.228.232.211/

51

Sajtószoba Sajtó hírlevél Újabb kapcsolatépítő eszköz lehet az egyháznak, a sajtónak írt hírlevél, ami nem egyezik meg a sajtóközleménnyel, ám szintén megkönnyítheti az újságírók, és más média képviselők munkáját. A heti rendszerességgel küldött hírlevél az elmúlt hét legfontosabb egyházi eseményeiről, programjairól, azok sajtóvisszhangjáról számolna be, és tartalmazná következő hét várható eseményeit. A hírlevelek az országosan elérhető médiákat céloznák meg. A hírlevélre a katolikus.hu-n lehetne feliratkozni, de a sajtóközlemények kiküldése alkalmával, vagy ha van rá lehetőség, akkor telefonon, vagy személyesen is figyelmeztetni lehetne az újságírókat erre a lehetőségre. Net pr-room Ma még ugyan nem elterjedt, de a sajtó körében kedvelt eszköz a net pr-room, azaz az internetes pr szoba. Ennek lényege, hogy a kiemelt újságírók a sajtóirodától egy jelszót kapnak, aminek segítségével a katolikus.hu-nak egy kizárólag számukra fenntartott oldalra nyernek bebocsátást. Ezen az oldalon elérhető lenne az addig számukra is elküldött összes sajtóközlemény, ám ezekhez exkluzív, kiegészítő anyagot is tartalmazna a lap. Ez lehet akár kép-anyag – természetesen csakis kiváló minőségben-, vagy hanganyag, esetleg további írásos beszámoló, interjú. A net pr-room-ban elhelyezhetők a sajtóközlemények egy-két nappal hamarabb, mint ahogy azokat a sajtóiroda kiküldi az összes újságírónak, ami szintén gesztus értékű az újságírók felé, hiszen a hír egyik legfontosabb értéke a frissessége. A Sajtószoba eszközei nem csak azt az üzenetet közvetíti, hogy az egyház nem zárkózik el a nyilvánosság elől, hanem azt is, hogy az egyház elismeri a média társadalomformáló erejét, és ennek megfelelően bánik vele. Oldaltérkép Újdonságot jelentene a katolius.hu-n az Oldaltérkép is, ami megkönnyítené az oldalon való eligazodást, és meggyorsítaná a célirányos keresést is. Feladata, hogy vázlatosan bemutassa a honlapot felépítő aloldalak elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát. Funkcióját leginkább akkor tölti be, ha az egyszerű kategorizált megjelenítést választjuk, amikor a honlap felépítésének megfelelően csoportosítva mutatja be a site struktúráját. Az Oldaltérkép kattintható mutatókkal van ellátva, hogy ezzel is elősegítse a felhasználók navigációját. Bár terjedőben van a Sitemap elnevezés is, mégis ajánlatos az Oldaltérkép, vagy a Honlaptérkép 52

szó használata, mert ez sokkal elterjedtebb, és a felhasználók könnyebben felismerik. Fontos szempont még az is, hogy a menüpont elhelyezése lehetőleg észrevehető helyre történjen. Keresés További navigációt segítő eszköz a Keresés funkció, amely segítségével a honlap tartalmában végezhet a felhasználó kulcsszavas keresést. A központi honlap tartalmazott már ilyen nevű szolgáltatást, de ennek keretén belül nem csak a honlapon, hanem a Google segítségével az egész világhálón lehetett bizonyos szavakra rákeresni. Ez nem túl praktikus, hiszen a Keresés lényege éppen az, hogy az adott oldalon segítse az eligazodást, nem pedig az, hogy egy másik lapra navigálja át a felhasználót. Az Oldaltérkép és a Keresés funkció közvetlenül nem szolgálja egyik célcsoport irányába megfogalmazott kommunikációs célt sem, viszont „a gyakorlott felhasználókban eddigi webes élményeik olyan pszichikai normákat és működési algoritmusokat rögzítenek, amelyeknek alkalmazása egy site-on komfortérzetet kelt a látogatóban, ugyanakkor az ettől eltérő működési sémák jelentősen bizonytalanná teszik a felhasználói élményt”.63

4.3.1.2. Országos szintű kiegészítő ePR és pr-eszközök Intranet püspököknek Az Intranet „a vállalatok vagy szervezetek belső számítógépes hálózatainak leírására használt gyűjtőfogalom, amelyeket általában ugyanazok a protokollok működtetnek, mint az Internetet. Előbbit azonban utóbbival szemben csak a szervezet tagjai használhatják. Az intranetet általában egy tűzfal választja el az Internettől, aminek célja, hogy megakadályozza külső személyek hozzáférést a belső hálózathoz.”64. Egy belső hálózat kiépítése a püspökök között rendkívül megkönnyítené, és hatékonyabbá tenné munkájukat. Ahogy egy szervezet üzleti folyamataiban, úgy az egyház tevékenységében is sokan vesznek részt. Az egyház szervezetének, illetve az egyházi szervezeteknek a hatékony működéséhez elengedhetetlen,

hogy

azok

dolgozói

hozzáférjenek

a

munkájukhoz

szükséges

információkhoz, szolgáltatásokhoz és folyamatokhoz, illetve képesek legyenek a szervezet számára fontos információt közölni. A püspöki intranet tehát nagyban elősegíteni az egyház belső kommunikációját püspöki szinten, természetes csak abban az esetben, ha a felhasználók 63

Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Navigáció, célcsoport orientáció és információstruktúra az önkormányzati websiteokon (Budapest, 2002.10.30.), készítette: Interface Számítástechnikai Kft. és a Carnation Internet Tanácsadó Rt., www.ihm.gov.hu/data/39867/onkormanyzati_websiteok.pdf, 2005.11.21. 17:14 64 PC Fórum: Szótár: Intranet, http://pcforum.hu/szotar/?term=intranet&tm=miaz, 2005.11.17. 14:51

53

erre nyitottak, és tisztában vannak az alapvető gyakorlati ismereteken túl az intranet nyújtotta információáramlást segítő lehetőséggel is. Informatikai képzés papneveldékben Mivel az Internet penetráció az eddigi tapasztalatok alapján a jövőben várhatóan meredeken emelkedni fog, egyre fontosabb lesz, hogy az egyházat hivatalos képviselő klérus ismerje, tudja használni és használja is ezt a kommunikációs eszközt. Jelenleg a legnagyobb gátlóerőnek a kor számít, ezért érdemes már a papképzésbe bevezetni ennek a tudásnak az elsajátítását. Tudomásom szerint több papneveldében folyik már képzés a médiumok használatát illetően, viszont kifejezetten az Internetre eddig nem fektettek nagy hangsúlyt. Ha az egyház valóban alkalmazkodó, modern és nyitott szeretne maradni, akkor ugyanúgy folyamatosan képeznie kell papjait, mint a nagyvállalatok a munkatársaikat. Bár az egyetemes egyház ezt már jóval korábban felismerte, hiszen az 1985-ben megjelent Katolikus Nevelés Kongregációjában kötelezővé tették a tömegkommunikáció oktatását az egyháziak számára, a gyakorlatban ez csak részben valósult meg. On-line adatbázis A legtöbb szentség kiszolgáltatása az egyházban adminisztrációs háttérrel is jár, hiszen fontos, hogy mindennek legyen írásos nyoma a későbbi statisztikák elkészítését, illetve egyedi kereséseket segítendő. Ma mindez még papír alapon zajlik. A keresztelést, az első áldozást, a bérmálást, az esküvőt, a temetést, mind-mind papírmunka előzi meg, melynek során rögzítik az adott személy, vagy személyek fontosabb adatait. A híveknek gyakran gondot okoz például a keresztlevél bemutatása, illetve a statisztikáknak sem mindig jelentenek ezek az adminisztrációk hiteles alapot, mert nem mindenhol vezetik pontosan, vagy azért, mert előfordul, hogy a dokumentumok elvesznek. Az esetleges kényelmetlenségeket ki lehetne küszöbölni egy on-line dokumentációs rendszerrel. Ahogy a civil ügyintézés is egyre inkább a teljes elektromos bonyolítás irányába halad (pl.: on-line adóbevallás), úgy azt gondolom, az egyháznak is fel kellene ismernie, és használnia ezt a lehetőséget. Bár II. János Pál is rámutatott65 arra, hogy az Internet fontos eszköze lehet a dokumentáció megkönnyítésének, jelenleg Magyarországon ilyen jellegű kezdeményezést nem ismerek. A dokumentációs rendszert úgy képzelem el, hogy a fokozatos áttérés után az adminisztráció Interneten keresztül zajlana. Az adott pap egy on-line űrlapot kitöltve küldené el adatokat egy központi 65

II. János Pál pápa üzenete a Kommunikáció 36. világnapjára (2002. 05.12.), http://www.katolikus.hu/roma/komm2002.html, 2005.10.17. 14:34

54

adatbázisba. Ezt később a papok visszakereshetik, és ha például a keresztlevélre van szükség, elég egy kattintás az elektronikus dokumentum megkeresésére. Az adatbázis létrehozásakor természetesen nagy figyelmet kell fordítani a jogi szabályozásra, és technikailag meg kell oldani, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiket erre a tulajdonos felhatalmazott, illetve akiknek ehhez joguk van. Ez az on-line adatbázis egyrészt megkönnyítené a papok munkáját, megszabadítaná a hívőket is a felesleges kellemetlenségektől, másrészt megbízható alapot jelentene a statisztikákhoz, melyeket a digitalizált adatok miatt könnyebben tudnának elkészíteni. Q&A lista a „Mi a kérdésed?” fórumhoz és az „Ismert katolikus” chat-hez Bár a Kérdések és Válaszok listája nem számít kifejezetten ePR eszköznek, mégis fontosnak tartom megemlíteni, hogy mindenképp szükség lenne egy ilyen lista felállítása a „Mi a kérdésed?” fórum és az „Ismert katolikus” chat beindítása előtt. Mivel ezek a kommunikációs lehetőségek első sorban nem vallásos emberek megszólítására szolgálnának, fel kell készülni olyan helyzetekre, szituációkra, esetlege provokatív kérdésekre, amik várhatóak egy ilyen jellegű beszélgetés alkalmával. Ajánlatos lenne, hogy MKPK és pr szakemberek közösen dolgozzák ki ezt a listát, mert egy külső szemlélőként a szakemberek olyan megközelítést képviselhetnek, olyan reálisan várható kérdéseket vethetnek fel, melyekre a klérus előre nem is gondol. Az egyház képviselőinek pedig közös megegyezésre kell jutni a válaszokat illetően, hogy egy egységes és hiteles szervezetet képviselhessenek a virtuális hálón keresztül is. A lista akár érinthetne olyan kérdéseket, mint a pedofil papok botránya, a papi nőtlenség, vagy a MKE pénzügyi helyzete, melyek folyamatos konfliktusgócokat jelentenek a magyar és a világ médiájában. Azzal, ha az egyház elzárkózna, vagy elhamarkodottan reagálna a fenti témákhoz hasonló kérdésekre, csak tovább rontaná a helyzetét, ezért érdemes megelőzni a válsághelyzetet, vagy ha mégis kialakulna, akkor felkészülni rá. 4.3.2. Egyházmegyei szintű ePR tevékenység

A Magyar Katolikus Egyház közigazgatási területéhez ma összesen 15 egyházmegye tartozik, melyek 4 érsekségben működnek. Az egyházmegyék határát II. János Pál pápa határozta meg 1993-ban a „Hungarorum Gens” nevű Apostolis Konstitúcióban. Az egyházmegyék vezetői a püspökök, az érsekségeké pedig az érsekek, akik egyben püspökök is szoktak lenni. A megyés püspökök egyházjogilag közvetlenül a pápának vannak alárendelve, csak nagyon kevés

55

dologban kötelesek a hercegprímás utasításait követni. Az említett 15 egyházmegyéből kettő különleges helyzetben van, mert a Pannonhalmi Egyházmegye nem az érseki joghatóságba, hanem közvetlenül a Szentszék alá tartozik, míg a Tábori Püspökség nem területi alapon van behatárolva, hanem a Magyar Honvédségben teljesít szolgálatot. A többi 13 egyházmegye és püspökeik abc-sorrendben a következő66: •

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Bosák Nándor megyéspüspök)

•

Egri Főegyházmegye (Dr. Seregély István érsek, megyéspüspök)

•

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek)

•

Győri Egyházmegye (Dr. Pápai Lajos megyéspüspök)

•

Hajdúdorogi Egyházmegye (Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök)

•

Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye (Bábel Balázs érsek, megyéspüspök)

•

Kaposvári Egyházmegye (Balás Béla megyéspüspök)

•

Pécsi Egyházmegye (Mayer Mihály megyéspüspök)

•

Szeged-Csanádi Egyházmegye (Gyulay Endre megyéspüspök)

•

Székesfehérvári Egyházmegye (Spányi Antal megyéspüspök)

•

Szombathelyi Egyházmegye (Dr. Konkoly István megyéspüspök)

•

Váci Egyházmegye (Dr. Beer Miklós megyéspüspök)

•

Veszprémi Főegyházmegye (Dr. Márfi Gyula érsek, megyéspüspök)

A MKE célja, hogy a tömegkommunikáció egyházmegyék szintjén is működjön, ezért állították fel a püspökök mellett működő sajtóreferenseket. Ennek megfelelően az e-pr tevékenység is sokkal egyszerűbben és átláthatóbban működne, ha az egyházmegyék önálló honlapokkal rendelkeznének, és az adott területhez tartozó plébániák is az egyházmegyéken keresztül működtetnék honlapjaikat. Ezt segítendő a MKE megvette a www.egyházmegye.hu domain nevet, amit öt egyházmegye már igénybe is vett, melyek így a következő címek alatt működnek67: www.gyor.egyhazmegye.hu www.kaposvar.egyhazmegye.hu www.pecs.egyhazmegye.hu 66 67

www.katolikus.hu: Egyházmegyék, http://www.katolikus.hu/dioc_mag.html, 2005.11.20.21:04 Fehér Jánossal, a MKPK informatikai osztályának vezetőjével készített személyes interjú, 2005.11.17.

56

www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu www.szombately.egyhazmegye.hu Ez a tagolás segíti a felhasználókat az eligazodásban, és az egyházról is sokkal egységesebb képet alkot a virtuális világban. Az egyházmegyei honlapok struktúráját illetően azonban még korán sincs egység, ezért kidolgoztam egy egyházmegyei honlap-tervet is. Ez struktúráját illetően sok mindenben megegyezik a központi honlappal, viszont tartalma megfelel a célközönség, tehát az adott egyházmegye híveinek információigényének. Ez konkrétan az Eseménynaptár, a Net pr room, a Miserend, és a Linktár eszközét érinti, hiszen ezek tartalmát értelemszerűen az egyházmegyei szintű információkra kell változtatni. A továbbiakban csak azokról az eszközökről ejtek szót, melyeket a központi honlappal kapcsolatban még nem érintettem.

57

4.3.2.1.Javaslatok az egyházmegyék honlap-struktúrájára

Az egyházmegyei honlapok terve ∗

∗ ∗ ∗

∗ ∗

∗ ∗ ∗ ∗

Bemutatkozás ◊ Szervezeti felépítés, intézmények, püspök bemutatása ◊ Egyházmegye története ◊ Katolikus egyszeregy: multimédiás bemutató az egyházról ◊ FAQ ◊ Területi beosztás Aktuális ◊ Hírek, beszámolók ◊ Egyházmegyei eseménynaptár Megbeszéljük ◊ Fórum ◊ Chat Lelkiség ◊ Imádságok ◊ Igenaptár ◊ Napi e-vangélium ◊ On-line Biblia Sajtószoba ◊ Net pr rom ◊ Sajtó hírlevél Regisztráció ◊ Püspöki e-hírlevél ◊ Programajánló ◊ E-vangélium Miserend Linktár Keresés ◊ Keresés az oldalon ◊ Keresés papok, plébániák között Oldaltérkép

58

Bemutatkozás Szervezeti felépítés, intézmények, püspök bemutatása Ez a visszatérő elem természetesen sok mindenben megegyezne a katolikus.hu-n található bemutatkozással, viszont ezen a honlapon sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az adott egyházmegye szervezeti és személyi megismertetésére. Ugyanúgy szükség van jelen esetben is az egész egyházat áttekintő bemutató anyagra is, de ezt a célt a multimédiás bemutató tökéletesen teljesíti. Bár a site struktúrában külön nem jelöltem, de az egyes intézmények bemutatásán túl biztosítani kell a nyomtatványok letöltését is – természetes csak addig a pontig, amíg az on-line adatbázis nem vált ki minden papír alapú adminisztrációt-, ami megkönnyíti, és gyorsabbá teheti a hivatalos ügyintézést. Egyházmegye története Ahogy már az előbb is írtam, nagyon fontos, hogy olyan tartalmakkal töltsük meg a honlapot, ami az adott egyházmegye tagját érdekelheti. Ilyen lehet az egyházmegye története is. Nagyon kell azonban ügyelni arra, hogy a képernyőn keresztül sokkal kevesebb írott információ befogadására vagyunk alkalmasak, és egy több oldalas írott szöveget, ami még kis betűmérettel is íródott, senki sem fog végigolvasni. Ezért ajánlatos a történetet zanzásított formában közzétenni, és lehetőleg fotókkal illusztrálni, mert sokkal emészthetőbbé, érdekesebbé, vonzóbbá teheti az aloldalt. Természetesen nem szabad túlzásba sem esni, meg kell találni az egészsége arányokat a szöveg és a kép között. Nagyon fontos még, hogy a megjelenített szöveg színe és a háttérszín harmóniában legyen, mert gyakori hiba, hogy a figyelemfelkeltés céljából használt harsány színek teljesen élvezhetetlenné tesznek egy oldalt, és elriasztja a látogatókat. Ez persze nem csak az egyházmegye történetére vonatkozik, hanem az összes szövegre, amit az egyházi honlapokon kívánnak megjeleníteni.68 Területi beosztás Praktikus lehet az egyházmegyei honlapon területi beosztást is elhelyezni. Ennek több formája is létezik az egyszerű felsorolástól kezdve a térképen keresztül a kereső programig. Ez utóbbira már találhatunk is példát az Esztergom-Budapest Főegyházmegye honlapján (www.esztergomi-ersekseg.hu), ahol a pontos cím begépelésével azonnal megtudhatjuk, melyik plébániához tartozunk, sőt, egy rövid leírást, a plébános nevét és elérhetőséget is

68

Bogdányi Gábor: A templom egere, Magyar Keresztény Internet Egyesület, HARMAT, 2002, Budapest

59

kapunk. Ezen eszköz használatával az egyház szintén az új kommunikációs szokásokhoz való igazodását bizonyíthatja. Regisztráció Püspöki e-hírlevél A püspökök rendszeresen körleveleken keresztül szól a templomba járó hívő emberekhez, ami az egyházmegyei szintű kommunikáció egy jellemző eleme. Üzenetük mindig valamilyen aktuális, közérdekű eseményhez kapcsolódik, mint például az EU csatlakozás, vagy az abortusztörvény. A hírlevél célja, hogy a hívek így tudomást szerezzenek a hivatalos egyházi véleményről az adott ügyben, illetve ezek a hírlevelek gyakran buzdítást, felszólítást is tartalmaznak. Ennek tolmácsolása eddig úgy történt, hogy a papokhoz eljuttatott hírlevelet felolvasták a vasárnapi misén a prédikáció helyett. Ennek ugyan előnye, hogy a célcsoportot illetően aránylag kicsi a meddő szórás, hiszen valóban azon hívekhez jut el az üzenet, akik gyakorolják vallásukat. A levelek stílusukat tekintve azonban inkább olvasva, mint hallgatva élvezhetőbbek, hiszen gyakran hosszú, és bonyolult mondatokból állnak, amit sokkal könnyebben felfogni, értelmezni és memorizálni, ha olvassuk. Ezért az eddigi módszer mellett kitűnő kiegészítőül szolgálna az e-püspöki hírlevél, aminek a lényege, hogy azok a hívek, akik erre igényt tartanak, írásban is megkapják a levelet egy e-mail formájában, hogy így lehetőségük nyíljon annak akár többszöri áttanulmányozására olvasás, és nem pedig hallás útján. A hírlevélre való feliratkozásra az egyházmegyék központi honlapja felel meg. Ez az eszköz elősegítheti a közvetlenebb kommunikációt az egyház magasabb rangú képviselői és a hívek között, ráadásul olyan formán, hogy az egyház figyelembe veszi és alkalmazkodik a modern kommunikációs szokásokhoz. Keresés Keresés papok, plébániák között A Területi beosztáshoz hasonlóan szintén praktikus lehet egy olyan kereső programot elhelyezni a portálon, amelynek segítségével az egyházmegyébe tartozó plébániák és a hozzájuk tartozó papokról tudhat meg többet a látogató. Ez a szolgáltatás szintén megtalálható az Esztergom-Budapest Egyházmegye honlapján. A program segítségével nem csak név, vagy plébánia szerint, hanem akár a szentelés helye, a szentelés ideje, illetve a papok beosztásuk szerint is felkutatható egy-egy személy, akiről a keresés után egy rövid bemutatást is olvashatunk. Ez az eszköz nem csak a híveknek nyújt tájékoztatást, hanem adott esetben a sajtó képviselőjének is fontos információforrásként szolgálhat. 60

4.3.2.2. Egyházmegyei szintű kiegészítő ePR eszközök Papi tréningek Nem csak a plébániai honlapok kialakulásában játszik nagy szerepet a plébánosok hozzáállása, hanem az egész katolikus Internet kultúrát meghatározza a klérusi attitűd. Mivel a helyi internetes kezdeményezések gyakran ütköztek és ütköznek papi ellenállásba, főleg az idősebb korosztály esetén, a Magyar Keresztény Internet Egyesület 2002-ben kiadta „A templom egere – Internetről lelkipásztoroknak” című könyvet, és ezen keresztül a papokat kívánták motiválni az információs társadalom lehetőségeinek kihasználására. Az egyesület ezen kívül CD melléklettel és tanfolyami segédanyagokkal próbálja segíteni a plébánosok munkáját. Ezt a kezdeményezést kellene tovább folytatni a MKE védőszárnya alatt, még pedig úgy, hogy tájékoztató programokat, tanfolyamokat szervez, és kötelezővé teszi őket, hogy végre minden pap megértse, az Internet is csak egy eszköz, amit ugyanúgy lehet jóra is, mint rosszra használni. Mivel egy ilyen képzést megszervezni rendkívül idő- és költségigényes feladat, talán járhatóbb út lenne, ha az egyház számítógépes tanfolyamokat szervező cégekkel kötne szerződést, amelynek keretében az egyház bizonyos számú „tanulót” biztosítana, amiért cserébe jutányos áron vehetnének részt papjai a képzésben. Minél több plébános venne részt a képzésben, annál nagyobb kedvezmény várható, ezért az lenne az ideális, ha egy országosan működő informatikai képzést nyújtó vállalattal keresné az egyház a kapcsolatot. A legoptimálisabb az lenne, ha minden egyházmegyében sikerülne ilyen tanfolyamot indítani. A felkészülés lelki részét, tehát az Internet használat morális oldalára való felkészítés természetesen nem a tanfolyamszervezők feladata lenne, ezt az egyház szervezeten belül szervezné meg. 4.3.3.

Plébániai szintű ePR tevékenység

Ahogy a helyzetértékelésből is kiderült, sok katolikus plébániának van már sikeres, vagy kevésbé sikeres kezdeményezése a virtuális világban való megjelenésre. A plébániai honlapok olyan egyedülálló kommunikációs lehetőséget kínálnak, ami valóban a közösség építésére szolgál, ezért fontos lenne, hogy minél több plébánia kövesse az eddigi példákat. A pénz- és a szakemberhiány gyakran jelentenek gátló okot az ilyen portálok kialakulásában, de a papi szakemberképzéssel, illetve a nagyobb egyházi támogatással, vagy esetleg helyi hívők támogatásával ezek megoldhatók. Nehezebb a dolgunk azonban, ha a pap, a közösség lelki 61

vezetője zárkózik el a virtuális világba való belépés elől, ami szintén nem ritka eset. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha az egyházi vezetők is példát mutatnak, illetve ha központilag szervezett tájékoztató programok, tanfolyamok során minden kétséget eloszlatnak az elzárkózó papokban, és világossá teszik számukra, milyen lehetőségeket, sőt feladatot ad a virtuális világ. A plébániai honlap kiegyensúlyozott működéséhez folyamatos ápolásra, frissítésre van szükség. A legideálisabb természetesen az lenne, ha minden plébánia alkalmazna

egy-egy

szakembert,

ez

azonban

anyagi

okokból

jelenleg

teljesen

elképzelhetetlen. Alternatív megoldás lehet, hogy több plébánia összefogva alkalmaz egy szakembert, vagy ha a hívek egy kisebb, hozzáértőt tartalmazó csoportja gondozza a lapot önkéntesen. Fontos, hogy olyan ember(ek) készítsék a lapot, akik az egyházi életben részt vesznek, kapcsolatban vannak a közösség többi tagjaival. Így folyamatosan be tudnak számolni az aktuális eseményekről, programokról. Lényeges

része

lehet

a

plébániai

honlapoknak

a

közösségeket,

imacsoportokat,

cserkészcsapatokat bemutató aloldal, de ugyanígy érdekelheti az olvasókat a templom története, vagy a helyi plébánossal, kántorral, vagy más agyházi alkalmazottal készített riport. A hívek akár on-line fórumokon gondolkozhatnak közösen tovább a vasárnapi evangéliumról, vagy a prédikációról. Ez csupán néhány ötlet volt, de ezeken kívül még számtalan lehetőség áll a honlap készítői előtt, hogy egy ilyen portállal tovább erősítsék a közösségi kapcsolatot, és a későbbiekben ezeket a lehetőségeket fogom bemutatni részletesen. Ide tartozik még viszont, hogy ezeket a honlapokat nem feltétlenül csak az egyházközösséghez tartozók fogják látogatni, hanem hatékony on-line és off-line népszerűsítés esetén nem hívők is eljuthatnak az adott weblapra. Egy tartalmában és kivitelezésében színvonalas, élő, kreatív, friss honlap nem csak az adott közösséget, de az egész egyházat vonzóvá teheti egy valláson kívüli számára, ami éppen az egyik legfontosabb külső kommunikációs cél. A következőkben szintén csak azokat az eszközöket mutatom be az új struktúrából, melyek egészen eltérőek az eddigiektől.

62

4.3.3.1. Javaslatok a plébániai honlap-struktúrára

A plébániai honlapok terve

∗

∗

∗

∗

∗ ∗ ∗

∗ ∗ ∗ ∗ ∗

Bemutatkozás ◊ Templom története ◊ Munkatársak bemutatása ◊ Galéria ◊ Térkép Plébániai élet ◊ Hírek, események ◊ Beszámolók ◊ Galéria Hitoktatás ◊ A csoport bemutatkozása ◊ B csoport bemutatkozása ◊ C csoport bemutatkozása Lelkiség ◊ Prédikáció ◊ Imák ◊ Elmélkedések Helyi lap on-line változata Megbeszéljük ◊ Egyházközségi fórum ◊ Hirdetések Fiataloknak ◊ On-line játékok ◊ Fiktív „szent” blog ◊ Pap webnaplója Regisztráció ◊ Püspöki e-hírlevél ◊ Egyházközségi hírlevél Kérdezz-felelek Vendégkönyv Linktár Oldaltérkép

63

Megbeszéljük Egyházközségi fórum Azt hiszem nem véletlen, hogy a Virtuális Plébániát (www.plebaia.net), az egyik leglátogatottabb katolikus honlapot éppen a fórumozási lehetősége tette a legnépszerűbbé.69 A fiatalok egyik legkedveltebb időtöltése a hálón a chat-elés, illetve a fórumozás, az NRC NetMonitor kutatása szerint a 18-29 évesek 22 százaléka rendszeresen folytat csevegést a neten. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a chatelők elsősorban nem párkeresés, tehát idegenekkel való beszélgetés, hanem kapcsolattartás céljából használja ezt a szolgáltatást.70 A plébánia honlapján, vagy ha van, akkor az ifjúsági csoport saját honlapján is létrehozhatóak fórum-, illetve chatszobák. Természetesen a honlap készítőinek meg kell oldania az oda nem illő tartalmak szűrését is, és fontos a fórumok témájának jó megválasztása is. A fórum és a chat jó lehetőség lehet az egyházközségi programok véleményezésére, illetve a soron következő programok megszervezésében is segítséget nyújthat. És ami még nagyon fontos, hogy lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a templomban és a közösségi alkalmakon építsék egymással a kapcsolatot a hívek. A plébánia honlapján elhelyezett fórum nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy azokat is megszólítsuk, akik ugyan eljárnak a misére, de nem nagyon ismernek senkit, és nem tartoznak semmilyen közösséghez. Sokaknak könnyebb megnyílniuk egy ilyen kommunikációs helyzetben, és talán bátrabban elmondják a véleményüket, például egy prédikációval kapcsolatban, mint hogy vállalják azt a konfrontációt, hogy elmennek egy közösségi alkalomra. Így azonban ők is megismerhetőek, és könnyebben bevonhatóak a közösségi életbe azok, akiknek lenne rá igénye, csak bátorsága nem. Nem cél azonban mindannyiukat bevonni a közösségi életbe, hiszen vannak olyan típusú emberek, akiknek tényleg nincs erre szükségük, vagy esetleg munkájából kifolyólag nincs rá idejük. Az viszont mindenkinek jó érzés, ha ismerik egy közösségben, érzi, hogy odatartozik, ehhez viszont meg kell ismerni őt. Erre azonban a misék nem nyújtanak alkalmas terepet, a közösségi alkalmakat viszont, ami erre jó lehetőséget nyújtana, pont az ilyen ’kint rekedt” hívők nem látogatják. Tehát ha az adott hívőben van nyitottság a társai megismerésére, csak lehetőséget nem talál rá, akkor éppen megfelelő megoldást jelenthetnek az ilyen fórumok. Ehhez persze nagyon fontos, hogy a plébánián hirdessék a honlapot, a faliújságon kint legyen a honlap címe, sőt, ha lehet, akkor az Interneten is népszerűsítve legyen a weblap. 69

Dózsa Istvánnal, a Virtuális Plébánia alapítójával készített személyes interjú, 2004.04.18. NRC information in business: Magyar internet helyzetkép – 2005 http://www.nrc.hu/Hirek?page=details&oldal=1&news_id=357, 2005.11.19. 17:24

70

64

(2005.04.14.),

Fiataloknak On-line játékok Gyakran előfordult már, hogy egy honlapon elhelyezett kiegészítő játék akkora sikert aratott a látogatót körében, hogy szinte már csak amiatt keresték meg az adott lapot. Ez is jól bizonyítja, hogy főleg egy fiatal célcsoport esetében fontos lehet a honlapokon on-line játékok elhelyezése. Jelenleg két ilyen kifejezetten katolikus virtuális játék létezik: az egyik a Virtuális Plébániáról elérhető Emberhalász játék71, illetve az Új Ember kiadó gondozásában működő Talentum játék72. Formáját tekintve mindkettő kvízjáték; az Emberhalász kifejezetten csak bibliai témájú kérdéseket tesz fel, míg a Talentum a vallási ismeretek mellett általános műveltséget is próbára teszi. Ezt az eddig nagy sikerrel működő kezdeményezéseket mindenképpen megtartanám a jövőben is, de más jellegű internetes játékokkal egészíteném ki. Persze nem könnyű olyan, a fiatalok körében kedvelt, mégis az egyházi értékrenddel is megegyező játékot találni, de azt hiszem, ahogy azt a fenti példa is mutatja, nem lehetetlen. On-line játékok, illetve azok linkjei elhelyezhetőek a plébánia honlapjain. Nem hívő fiatalok is eljuthatnak katolikus honlapokra, ha az on-line játékokat világi oldalakon is népszerűsítik, nem csak bannerek, pop-up-ok segítségével, hanem akár a költséghatékonyabb és hitelesebb pr-cikkekkel is. Ehhez viszont fontos, hogy ne olyan jellegű játékok legyenek, amelyekhez mélyrehatóan ismerni kell a vallást, vagy a bibliát (pl. Emberhalász), mert az elriasztja a nem hívőket. Fiktív „szent” blogok „A blog, vagy webnapló egy olyan interaktív honlap, amely többé-kevésbé napi rendszerességgel frissül, létrehozója pedig egy személy, vagy egy közösség.”.73 Ez az újfajta önkitárulkozás egyre nagyobb teret hódít a virtuális világban, így nem csoda, hogy a pszichológusok, szociológusok, de még a pr szakemberek is elkezdték vizsgálni. Ami tény, hogy folyamatosan nő a népszerűsége hazánkban. A blog leggyakoribb formája az úgy nevezett én-blog, ahol a személy elmeséli mindennapi élményeit, vagy meglátását a világról, de állhat csupán képes beszámolókból is. Legtöbbször arra is lehetőség van, hogy a látogató reagáljon a naplóíró megnyilatkozásaira, így válik ez az internetes eszköz is interaktívvá. A blog szó a weblog kifejezésből ered, ami a web és a log (=hajónapló) szavak összetételéből 71

http://www.emberhalasz.net/ http://www.talentumjatek.hu/ 73 hvg.hu: Az online napló története – Mi is http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog.aspx, 2005.11.23. 14:52 72

65

az

a

blog?

(2005.05.18.

19:59).

jött létre 1997-ben. A ma ismert blog (internetes napló), illetve a blogger (internetes naplóíró) szót 1999 óta használják. Ekkorra már annyi blog keringett a virtuális térben, hogy a könnyebb tájékozódás érdekében megszülettek az első gyűjtőportálok (Eatonweb.com), ahol kategorizálva megtalálhatók az on-line naplók. Megjelentek az ingyenes blogkészítő programok is (Pitas, Blogger), melyeket a felhasználó már sokkal könnyebben tudott kezelni, hiszen semmiféle programozási képességet nem igényelt használatuk. Jól mutatja az új divat terjedését, hogy 2004-re a blogok száma világszerte meghaladta a 10 milliót. Egy amerikai kutatás szerint a leggyakoribb blog-olvasók éppen a 18-29 éves korosztály. Bár a felmérésben csak amerikaiak vettek részt, de a felállás nálunk is hasonló lehet.74 Azt hiszem egyértelmű, hogy ez az eszköz egy újabb lehetőséget jelenthet az egyház számára. És hogy hogyan lehetne ezt felhasználni? Személyes tapasztalatom alapján még a katolikusok között is, főleg a fiatalabb korosztályban, a leghíresebbeken kívül nem igen ismerik a szentek életét. Pedig pontosan a kamaszkorban a legnagyobb az igény a példaképekre, eszményekre. Nem véletlenül alakult ki a liturgiában, hogy a bérmálóknak védőszentet kell maguknak választaniuk. Eleve nehéz gyakran századokkal korábban élt emberek életét megérteni, pláne azonosulni is velük. Ezt a problémát orvosolhatná, ha a szentek életét ma is, és főleg a fiatalok számára érthető nyelven, stílusban, formában jelennének meg. Erre jelentene megoldást a szentek életének blogosítása, ami azt jelenti, hogy az adott szenttől napról napra jelenne meg egy fiktív napló részletei, ami életrajzán, vagy esetleg önéletrajzán alapulna. Blogok elérhetőek lennének a plébániák honlapján, vagy akár saját honlapot is létrehozhatnak az adott szentnek. A webnaplókat katolikus fiatalok írnák egy pályázat keretén belül, amiről a későbbiekben még szót fogok ejteni. Papok webnaplói Ahogy fentebb már utaltam rá, a blog írás eszközének másik felhasználási módja, a papi blog. Erre már találtam példát az Interneten (http://laszloatya.freeblog.hu/), és azt hiszem ez egy nagyszerű módja, hogy a plébános még közelebb kerüljön a fiatal hívekhez. A blog napló jellegéből adódóan sokkal személyesebb hangvételű tud lenni, mint egy hittanóra, vagy egy prédikáció. És azt hiszem, pont a személyesség varázsa vonzza a legtöbb blogolvasót a képernyő elé. Így ez egy újabb eszköz lehet, hogy az egyház kommunikációt folytasson fiatal tagjaival, de ahhoz is nagyban hozzájárulhat, hogy jobb képet alakítson ki a nem hívőkben a papokról. Megfelelő hely lehetne a blogoknak a plébániai honlap, hiszen az is éppen úgy az 74

hvg.hu: Adatok a blogok világából – Bloggerek olvassák a blogokat (2005.03.29. 16:05), http://hvg.hu/Tudomany/20050329blog.aspx, 2005.11.23. 14:34

66

adott egyházközösséghez szól, mint a papi blog. Ahhoz, hogy erről a nem hívők is tudomást szerezzenek, olyan világi oldalakon is fel kell rá hívni a figyelmet, mint például blog.lap.hu, vagy a blog.linkcenter.hu. Mivel a blog növekvő népszerűsége miatt egyre felkapottabb téma a sajtóban, ráadásul a papi blog még teljesen újdonságnak számít ezen a területen, azt hiszem nem lenne nehéz meggyőzni az on-line és off-line média képviselőit egy-egy pr-cikk, vagy interjú megjelenéséről, ami a nem hívők figyelmét is felkeltheti. Regisztráció Egyházközségi hírlevél Sok plébánián a pap bizonyos időközönként levelet ír a fiataloknak, vagy a családoknak, vagy minden hívőnek. Ennek a levélnek általában valamilyen lelki tanítás a tartalma, aminek apropóján a plébános felhívja a figyelmet egy-egy programra is, de nem ez a jellemző. Ezeket a leveleket, főleg a fiataloknak szánt levelet a plébános akár elektronikus úton is eljuttathatná az ifjúsági csoportokhoz, amivel nem kevés pénzt és időt spórolhatna meg a plébános. Ráadásul a fiatalok talán szívesebben is olvassák a levelet ilyen formában, hiszen az e-mailek kezelésére szinte minden Internet-használó szívesen szánja az idejét. Kérdezz-felelek Lelkigondozás A katolikus, on-line lelkigondozás nem új keletű. Az első próbálkozás az Interneten keresztül történő lelki segítségnyújtásra 1995-ben, Svájcban történt. Egy lelkigondozókból álló önkéntes csoport e-mailen keresztül nyújtott tanácsokat és vigaszt az arra rászorulóknak. A helvét példát gyorsan dán, holland és magyar nyelvű közösségek is követték. Mára a www.seelsorge.net címen elérhető portál egy nemzetközi lelkigondozó honlapcentrumként funkcionál, ahonnan egy kattintással eljuthatunk hét különböző európai ország seelsorge linkjére. (A magyar link a http://lelkigondozas.kereszteny.hu/ címen található.) Létezik azonban helyi kezdeményezés is a virtuális térben történő tanácsadásra, többek között a Kelenföldi Szent Gellért Plébánia honlapján (http://szentgellert.plebania.hu/), ahol a plébánosnak, illetve a káplánnak lehet feltenni Istennel, hittel, hitigazságokkal, vallással, egyházzal kapcsolatos kérdéseket. Felhívják azonban az olvasó figyelmét, hogy az e-mailen történő lelkigondozás nem felel meg egy gyónás szentségének, amihez fizikai jelenlét is szükséges. Azt hiszem a kamaszkor problémáival küszködő fiataloknak nagy segítséget jelenthet, ha megbeszélhetik problémáikat lelki vezetőjükkel. Sokszor azonban a túl közeli ismeretség miatt gyónni is máshoz járnak, félve attól, hogy később máshogy fog rájuk 67

tekinteni papjuk bűneik ismeretében. Ezt a problémát előzheti meg az anonim segítségkérés, ahol azonban óriási felelősség hárul a válaszolóra. Ezért a gyakorlatban úgy képzelem el, hogy nem csak az egyes papok nyújtanának ilyen jellegű segítséget, hanem kifejezetten gyerekekhez értő, és őket megértő csapat is üzemeltethetne egy központi oldalt, ahol a legnagyobb névtelenségben tehetnék fel kérdéseiket az egyház legfiatalabb tagjai. Ahogy a katolikus fiataloknak, úgy a nem hívő fiataloknak is megvannak a felnőtté válással járó problémák. A fent leírt központi, kifejezetten ennek a korosztálynak készített lelkigondozó honlapon természetesen ők is segítséget kérhetnek, ami közvetve szintén vonzóbbá teheti az egyházat a nem hívő ifjúság körében. Ahhoz, hogy ezt a lapot megtalálják, természetesen szintén népszerűsítésre van szükség nem csak egyházi, hanem világi, témába vágó, illetve ifjúsági honlapokon is.

4.3.3.2. Plébániai szintű kiegészítő ePR eszközök Honlapverseny Az ifjúság további motivációja lehetne az évente megrendezett honlap verseny, ahol a katolikus ifjúsági csoportok weboldalait egy szakemberekből és egyházi személyekből álló zsűri értékelné. Így egyrészt kapnának egyfajta szakmai visszajelzést az általuk létrehozott portált illetően, másrészt pedig ez alkalom lehet a többi hasonló csoporttal való találkozásra, személyes kommunikációra, véleménycserére. A nyertes csapat munkáját az oklevél mellett természetesen értékes ajándékkal is elismerné az egyház. Blog-pályázat A korábban kifejtett fiktív „szent” blogok megírásához ki értene a legjobban, ha nem azok, akik a legtöbb webnaplót írják, illetve olvassák. A plébániákon pályázatok kiírásával buzdítanám a gyerekeket ilyen kitalált beszámolók megírására, hogy utána azokból a legjobbak, egyházi személyek által engedélyezve, felkerüljenek akár a plébánia honlapjára, vagy külön, saját honlapra. Ennek a pályázatnak több nagy előnye is lenne: egyrészt aktivizálná a fiatalokat, feladatot, célt adna nekik. Ezen kívül mindenki, aki részt vesz a pályázaton, legalább egy szentet megismerhet közelebbről. Harmadrészt pedig a szentek életének ezen formája segíthetne, hogy sokkal több internetező fiatalhoz jusson el, lehetőséget teremtve ezzel egy olyan példakép találására, ami harmonizál a keresztény értékrenddel. Ha a pályázatok sikerrel zárulnának, akár országos szinten is írhatna ki az egyház pályázatot,

68

aminek eredményeként a legjobb művek már nem csak plébániai, hanem központi katolikus oldalakra is felkerülnének. Meghívók az egyházközségi programokra A plébániai programokon való részvételt tovább növelheti, ha nem csak a honlapon található meg az állandó program, hanem mindig az adott programnak megfelelően, azon hívőket, akik erre igényt tartanak, e-mail formájában is értesítenék. Természetesen csak azoknál jöhet ez szóba, akik használják a hálót, és van e-mail címük is, illetve akiknek a program szól. Így egy családi napról meghívót kapnának a szülők, egy ifjúsági koncertről a fiatalok, és így tovább. A meghívók kiküldésének feladata az aktuális program szervezőjének a feladata, de az e-mail címek összegyűjtését végezheti a pap, a hittan tanárok, illetve a honlap készítői is.

4.4. Elvárt eredmény mérése A kommunikációs tevékenységek egyik alapvető követelménye a visszacsatolás, aminek a funkciója nem csak az eddigi munka értékelése, hanem iránymutatást is jelent a jövőre nézve, segít eligazodni, megmutatja, mely eszközök használata volt hatékony a cél elérése szempontjából, és melyeké nem. Jelen esetben a kommunikációs célok elvontsága miatt egyáltalán nem könnyű számszerűen mérni, mennyire volt hatásos a megvalósítás. A vizsgálathoz ezért túlnyomórészt kvalitatív mérési módszereket használunk, ami ugyan pontatlanabb lehet, mint a kvantitatív vizsgálat, de sokkal hitelesebb, árnyaltabb képet ad. Azt azonban, hogy a sajátos kommunikációs célokat valóban elérte-e az egyház a fenti terv alkalmazásával, talán csak évek eltelte után lehet megválaszolni. Mivel a célok megvalósításán a MKE jelenleg is fáradozik nem csak az ePR, hanem nagyon sok másféle eszközzel is, ezért szinte lehetetlen lenne kiszűrni, hogy az elért eredmény megvalósulásában milyen százalékban volt szerepe az ePR-nek, és mekkora részben a többi eszköznek. Így méréseinkkel inkább azt ellenőrizhetjük, hogy a kiválasztott eszközök bármekkora mértékben is, de szolgálják-e a terv elején kitűzött kommunikációs célokat.

69

4.4.1. Kvantitatív módszerek

Letöltések mérése A létöltések számának mérése nagyon jó képet tud adni arról, mennyire sikeres egy-egy honlap, ami meghatározza az oldal értékét is. Nem elég gondoskodni egy honlap folyamatosan megújuló tartalmáról és design-járól, hanem azt is figyelni kell, milyen mértékben jut ez el a felhasználókhoz. Sok egyházi honlap (pl.: http://www.esztergomiersekseg.hu/, http://obudaiszaleziak.hu/, http://www.barossgabortelep.hu/plebania/) már most is használ ingyenes honlap-látogatottságot figyelő szoftvert, de a kép még tovább árnyalható. Léteznek ugyanis olyan programok is, aminek segítségével a honlap strukturális szerkezetének értéke is mérhető, mert a szoftver nem csak a látogatók számát méri, hanem azt is figyeli, hogy milyen útvonalat járnak be. Így ellenőrizhető, hogy a honlapokról elérhető online játékok, linktár, eseménynaptár, FAQ, on-line biblia, és a többi szolgáltatás mennyire népszerű

a

felhasználók

körében.

Ennek

megfelelően

a

kedvelt

aloldalak

továbbfejleszthetőek, míg az egyáltalán nem látogatott funkciók esetében, ha nem technikai problémáról van szó, el kell gondolkodni annak szükségességén.75 Sajtófigyelés A megjelenés generálás céljának teljesülését a legkönnyebb mérni a kommunikációs célok közül, mégpedig az egyik leggyakoribb pr-tevékenység, a sajtófigyelés segítségével. Ezzel meg lehet bízni erre specializálódott céget, pl. az OBSERVER-t, de az egyház saját maga is végezheti. Jelenleg a MKPK sajtóirodája készíti napi és heti sajtófigyelést a nyomtatott sajtóra vonatkozóan, de a Magyar Kurír is megjelentet napszemléket az oldalán. Ez megkönnyíti az eredmény értékelését, hiszen az eddigi sajtófigyelések összehasonlítási alapot jelenthetnek az elvárt eredmény mérése során végzett vizsgálat számára. A jelenlegi tevékenyság azonban kiegészítésre szorul az elektronikus média, és elsősorban az internet sajtó monitoringjával, és erre a kiegészítésre még a terv megvalósítása előtt szükség van, hogy ezen a területen is meg lehessen vizsgálni a változásokat. Egy sajtófigyelésnek vannak kvantitatív és kvalitatív vonatkozásai, ezért mindkét kategóriában ejtek róla szót. Mennyiségi oldalról sokat mondó adat lehet a megjelenések darabszáma, terjedelme, gyakorisága, illetve a különböző médiumokra és médiumtípusokra lebontott megjelenési mennyiség.

75

Pál Attila: Mennyit ér egy vállalati weboldal? (IT http://it.news.hu/rios3_content.php?mod=20&id=561, 2005.11.18. 15:42

70

news,

2005.02.21.

16:30),

4.4.2. Kvalitatív módszerek

4.4.2.1. Tartalomelemzés Sajtófigyelés Ahogy fent utaltam rá, a sajtó-monitoringnak nem csak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásai vannak, melyek szintén sokat segíthetnek annak megítélésében, hogy elérti-e az egyház nem csak azon célját, hogy növelje a világi sajtóban elfoglalt felületét, hanem azt is, hogy az emberekben jobb képet alakítson ki az egyház szervezetéről, és papjairól. Ennek ellenőrzéséhez azonban nem elég a megjelenések számszerű változásával foglalkozni, hanem figyelni kell a cikkek tartalmát, hangvételét, kicsengését, témáját; meg kell vizsgálni, kiknek a körében, és mennyire népszerű médiumokban, milyen környezetben jelent meg az adott cikk, vagy műsor. A sajtófigyelés tehát sokkal összetettebb tevékenységet jelent, mint a megjelenések számszerű összegzése. A tartalomelemzésből olyan következtetések vonhatóak le, melyek tovább árnyalják az ePR tevékenységgel elért eredmény vizsgálatát.

4.4.2.2. Közvélemény-kutatás Közvélemény-kutatás katolikus fiatalok körében Az egyik leggyakrabban használt kommunikációs eredményt mérő módszer a közvéleménykutatás, más néven Survay módszer. A célcsoportnak megfelelő korcsoportba tartozó, magukat katolikusoknak valló fiatalok alapsokaság reprezentatív mintájánál történne az adavelvétel, amely létszámából, valamint a mintavétel módszeréből adódóan alkalmas az eredmények pontos mérésére, hiszen a felmérés eredménye – megfelelő eljárás mellett - az alapsokaság egészére általánosíthatók. Igazán akkor hatékony ez az eljárás, ha a terv megvalósítása előtt is elvégzik, mert így nyilvánvalóvá tehető, milyen változás ment végbe a megvalósítás következtében. A felmérés elvégzésének nagyon jó színhelyei lehetnek a katolikus ifjúsági találkozók, ahol a keresett célcsoport nagy koncentrációban van jelen, de postai úton is történhet a kikérdezések egy része a plébániákon keresztül. A kérdőívek elsősorban arra keresnék a választ, hogy mennyire lojálisak a fiatalok az egyház irányába, mennyire motiváltak, hogy milyennek látják az egyházat, és hogy mennyire vannak tisztában az egyházi eseményekkel. A megvalósítás után végzett felmérés természetesen a felhasznált eszközök ismertségére, népszerűségére, hatékonyságára is rákérdezne, pontosabb képet

71

alkotva ezzel az elvárt kommunikációs eredmény megvalósulásáról. A kérdések nagyrészt nyitottak, ami ugyan megnehezíti a kérdőívek feldolgozását, viszont így az eredmény sokkal megbízhatóbb. Közvélemény-kutatás nem katolikus fiatalok körében A katolikus fiatalok körében végzett közvélemény-kutatáshoz hasonlóan ezt is úgy érdemes elvégezni, ha a megvalósítás előtt is sor kerül egy felmérésre. A kérdőívek főleg a MKE-ról és a papokról kialakult képet, a fiatalok egyházra vonatkozó attitűdjét vizsgálná. A megvalósítás után természetesen nem csak az esetleges változást mérné a közvélemény-kutatás, hanem azt is, mekkora szerepe volt ebben az ePR tevékenység során felhasznált eszközöknek. Ennek a célcsoportnak nincs olyan fóruma, ahol nagy koncentrációban jelennek meg (, hiszen kifejezetten nem vallásosak számára szervezett találkozók nem gyakoriak, de ha mégis léteznek, akkor nagy valószínűséggel nem azok látogatják, akiknek a véleményét az egész alapsokaságra általánosíthatjuk). A fenti okból kifolyólag az utcán, telefonon, esetleg on-line úton történő megkérdezés lenne célszerű. Azért, hogy kiszűrjük az ehhez a korcsoporthoz tartozó, de nem katolikus fiatalokat, a kérdőívnek tartalmaznia kell vallásra vonatkozó kérdést is. Közvélemény-kutatás az egyház és az egyházi szervezetek képviselői körében Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire ismerik az egyház ePR eszközeit, és mennyire segítette elő az egyház alkalmazottainak munkáját az olyan új on-line eszközök, mint például az on-line adatbázis, vagy a püspöki intranet, szintén a közvélemény-kutatáshoz kell fordulnunk. Alapsokaságnak tekinthetjük a MKE felszentelt papjait (ezen belül kiemelten a MKPK tagjai), az egyházi tulajdonban lévő oktatási, egészségügyi és szociális intézmények alkalmazottai, és a felmérést postai úton, illetve nagyobb tömegeket megmozgató katolikus szakkonferenciákon személyesen kellene végezni. Érdekes lenne megvizsgálni az alanyok attitűdjeit az elektronikus eszközökre vonatkozóan, hiszen a papok egy részénél tapasztalható erős ellenálláson is kíván változtatni az akciósorozat.

4.4.2.3. Mélyinterjú Mélyinterjú a papokkal Ki ismerné legjobban az egyház híveit, mint az egyes plébániák papjai, az egyházközség lelki vezetői. Azt, hogy milyen hatással voltak a fiatalokra, az egyházközség többi tagjára, illetve

72

úgy általában a katoliksu egyházközösségekre az ePR akciók, hogy történt-e fellendülés a helyi on-line vallási életben, a papok tudják a leginkább. Ezért javaslom a mélyinterjú eszközét, ami sokkal kevésbé kötött forma, mint a közvélemény-kutatás, viszont meg van a veszélye, hogy a kiválasztott minta szubjektív véleménye torz képet fest a valóságról. A Survay módszer mellett, kiegészítőként használva viszont teljesen helyénvaló, sőt ajánlott, mert egy-egy ilyen beszélgetés alkalmával olyan információkhoz juthatunk, amik egy kérdőív tematizált kérdéseire adott válaszaiból nem megismerhetőek. Nagyon fontos, hogy a mintában mindenféle rangú, korú pap szerepeljen, akik az ország legkülönbözőbb pontjain, a legkülönbözőbb településtípusban végzik munkájukat.

4.4.2.4. Fókuszcsoportos beszélgetés Kerekasztal-beszélgetés a sajtó képviselőivel A megjelenés generálás céljának elérését ugyan a sajtófigyelés tökéletesen méri, de arról nem, vagy csak áttételesen ad felvilágosítást, hogyan vélekednek a társadalom egyik legnagyobb hatalommal rendelkező véleményformálói, a sajtó képviselői a MKE-ról, ami szintén rendkívül fontos kérdés. Azért lényeges a sajtó véleménye az egyházról, mert az ő írásaik nagymértékben formálhatják a közvéleményt, és emiatt is kell jó kapcsolatra törekedni velük. Ezt a kapcsolatot erősítheti, a közös munkát hatékonyabbá teheti egy olyan fórum, ahol a világi sajtó képviselői kifejthetnék véleményüket, minden pozitív és negatív kritikával együtt az egyházról az egyháznak. Nem csak a kapcsolatépítésben és az összmunka hatékonyabbá tételében játszhat azonban egy ilyen beszélgetés szerepet, hanem nagyszerű alkalom arra, hogy visszajelzést kapjon az egyház nem csak az Interneten, hanem minden más eszközön keresztül folytatott kommunikációjára vonatkozóan. Ráadásul a kerekasztal-beszélgetés megfelelő előkészületek esetén olyan médiaesemény is lehet, ami újabb megjelenést generálhat, ami szintén nem utolsó szempont. Az eddigi stratégiát követve, ezt a beszélgetést is meg kell rendezni az ePR akciósorozat beindulása előtt, és az akció lezárulása után, de a legoptimálisabb esetben akár évente megrendezhető. Szükség van egy olyan moderátorra, aki úgy vezeti a beszélgetést az előre elkészített kérdések alapján, hogy közben oldja a hangulatot is, hiszen éppen az a lényege a kerekasztal-beszélgetésnek, hogy egy informális keretek közötti véleménycsere fóruma legyen, amihez elengedhetetlen egyfajta fesztelen, bizalmas légkör. A meghívott vendégek lehetőleg minél többféle médiumot képviseljenek, mind a médium típusát, mind pedig a politikai hovatartozását tekintve. Létszámukat tekintve maximum hat-nyolc ember lenne az ideális, több gondolatmenetet már nehéz lenne követni,

73

és ritkán kapna szót egy-egy vendég. A kérdések nagyrészt arra irányulnának, hogy milyennek látják a média képviselői az egyházat, mint vallási szervezetet, és mint partnert a munkájukban. A megvalósítás utáni beszélgetésen szó esne arról is, mennyire ismertek, mennyire hatékonyak a sajtó képviselőinek munkájának megkönnyítésére bevezetett új online eszközök, és hogy mekkora rájuk az igény a továbbiakban. Nem lenne újdonság az egyház számára a visszajelzés ezen formája, hiszen volt már erre példa, többek között a „Média az egyházban, egyház a médiában” című konferencián, ahol a beszélgetést Szerdahelyi Csongor, a MKPK sajtóirodájának elnöke vezette, a vendégek között pedig olyan médiumok képviselő voltak jelen, mint a Magyar Nemzet, Heti Válasz, Népszabadság, HVG, illetve a Magyar Rádió. Ezen mérési módszerek alkalmazásával a Magyar Katolikus Egyház meggyőződhetne arról, valóban megfelelő eszközt jelen-e az Internet az egyházhoz tartozók és a nem hívők megszólításában. A mérések eredményei iránymutatást jelenthetne a jövőre nézve, és tanulságul szolgálhatnak, aminek tapasztalatát felhasználva tovább finomíthatja, és még hatékonyabbá teheti a kommunikációját, ami az egyház lételeme.

74

5. Utószó Dolgozatom megírása során nem csak a public relations egyik legújabb részterületét, az ePR-t tanulmányozhattam mélyrehatóbban, hanem olyan oldaláról ismerhettem meg a Magyar Katolikus Egyházat is, ahonnan azt hiszem, még nem sokan látták. Úgy érzem a MKE ePR tevékenysége egy olyan terület, amiben még rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik, és csak az egyház tagjain múlik, mennyi valósul meg azokból a kreatív ötletekből, ami egyre több hívőben felmerül. A Virtuális Plébánia, a Magyar Kurír, a Keresztény Közéleti Akadémia által rendezett „Média az egyházban, egyház a médiában” című konferencia, vagy a Magyar Keresztény Internet Egyesület „A templom egere – Internetről lelkipásztoroknak”, csak néhány abból a kiváló kezdeményezések közül, melyek reményre adhat okot. Bízom benne, hogy dolgozatommal, ha kis mértékben is, de én is hozzájárulhattam az egyház folyamatosan zajló kommunikációs megújulásához.

75

Melléklet 1. sz. ábra

Az Internet-használók aránya korcsoportok szerint 2001-2002 (százalékok) Forrás: Az IKT eszközökhöz való lakossági hozzáférés és az eszközök használatának társadalmi-demográfiai vizsgálata: Lakossági monitoring vizsgálat 2002 [2003] TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt, 9-70. old.

2. sz. ábra 88 86 89

nem 34 32 32

életkor iskolázottság

7 5

jövedelem

12

45

8

DIDIX

34

0

20

40

2003

50

2002

46 42

2001 60

80

100

A digitális szakadék változása Magyarországon 2001-2003: SIBIS DDIX Forrás: Fábián Zoltán előadása (2003.11.25) A World Internet Project legfrissebb eredményeiről, www.ittk.hu/itszn2004/ppts/wip_itsz_04_11_23.ppt (26. slide), 2005.11.02. 11:05

76

3. sz. ábra

86 87

nem 32

életkor 7

iskolázottság

53

27 45 44

jövedelem

42

DIDIX 0

20

40

Magyaro.

53 60

EU-15 80

100

Digitális szakadék Magyarországon és az EU-ban (2002) Forrás: Fábián Zoltán előadása (2003.11.25) A World Internet Project legfrissebb eredményeiről, www.ittk.hu/itszn2004/ppts/wip_itsz_04_11_23.ppt (28. slide), 2005.11.02. 11:05

4. sz. ábra

Digitálisszakadék-Indexek Magyarországon (2004) Forrás: Bedő Iván: A digitális szakadék Magyarországon – Lyukak a hálón, HVG XXVIII. Évfolyam, 43. szám (2005. október 29.): p71

77

5. sz. ábra 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

A katolikusok korcsoportonkénti megoszlása a teljes népesség arányában (2001) Adaptált adatsor, forrás: Népszámlálás 2001, A népesség vallás, felekezet, nemek és korcsoport szerint, KSH, http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tables/load1.html, 2005.11.13. 14:15

78

85-x

80-84

75-79

70-74

65-69

60-64

55-59

50-54

45-49

40-44

35-39

30-34

25-29

20-24

15-19

10-14

5-9

0-4

0%

1/1. sz. táblázat

79

1/2 sz. táblázat

80

1/3. sz. táblázat

81

1/4 sz. táblázat

82

1/5 sz. táblázat

83

1/6 sz. táblázat

84

1/7 sz. táblázat

85

Célcsoport / eszközök mátrix

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X X X X

sajtó

X

X

nem hívő fiatalság (15-29)

X

X X X X X X X X

katolikus hívek (30-60)

X X

katolikus fiatalok (15-29)

PLÉBÁNIAI SZINT Honlap eszközei On-line játékok Fiktív "szent"blogok Papok webnaplói Egyházközségi hírlevél Lelkigondozás Kiegsézítő eszközök Honlapverseny Blog-pályázat Meghívók

katolikus szervezetek világi vezetői

EGYHÁZMEGYEI SZINT Honlap eszközei Szervezeti felépítés Egyházmegye története Területi beosztás Püspöki e-hírlevél Keresés papok és plébániák között Kiegsézítő eszközök Papi tréningek

papok

ORSZÁGOS SZINT Honlap eszközei multimédiás bemutató anyag FAQ E-hittan Eseménynaptár Programajánló Fórum "Mi a kérdésed?" fórum Chat "Ismert katolikusok" chat Napi e-vangélium Miseközvetítés Sajtó hírlevél Net pr room Oldaltérkép Keresés Kiegsézítő eszközök Püspöki intranet Informatikai képzés papneveldékben On-line adatbázis Q&A lista

MKPK tagjai

CÉLCSOPORT / ESZKÖZÖK

2. sz. táblázat

X X X

X X

X

X

X

X X X

X X

X X

X X X

X X X X X

X

X X

X X X X

X

X

X

X X X

X X X

X

X

X X X X X X

86

X X X

X X

X X

X X X

Ábrák jegyzéke

1. számú ábra................................................Az Internet-használók aránya korcsoportok szerint 2001-2002 2. számú ábra................................ A digitális szakadék változása Magyarországon 2001-2003: SIBIS DDIX 3. számú ábra......................................................Digitális szakadék Magyarországon és az EU-ban (2002) 4. számú ábra.............................................................Digitálisszakadék-Indexek Magyarországon (2004) 5. számú ábra........................ A katolikusok korcsoportonkénti megoszlása a teljes népesség arányában (2001)

Táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat ...................................................................Primer kutatás a katolikus honlapok között 2. számú táblázat ....................................................................................Célcsoport / eszközök mátrix

87

Irodalomjegyzék Nyomtatott irodalom 1. Aetis novae, In.: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, 1997, Budapest 2. Bemutatkozik a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének Infokommunikációs Jogi Centruma – a jogi válasz az információs társadalom kihívásaira, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2., E N A M I K É, 2003, Budapest, p725 3. Bogdányi Gábor: A templom egere, Magyar Keresztény Internet Egyesület, HARMAT, 2002, Budapest 4. Communio et Progressio (1971), In.: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, 1997, Budapest) 5. Csajági Bernadett: Internetfüggőség Szociálpedagógus szak, 1990

–

szakdolgozat,

Debreceni

Egyetem,

6. Farkas Zsófia: „Hirdessétek a háztetőkről” (Mt 10,27), A Katolikus Egyház kommunikációjának három szinten való vizsgálata – szakdolgozat, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, kommunikáció szak, 2003 7. Fluck Éva Nóra: A Magyar Katolikus Egyház PR-tevékenysége különös tekintettel a kommunikációs programokra – szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, nemzetközi kommunikáció szak, 2004 8. Inter Mirifica (1963), In.: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, 1997, Budapest 9. Maróy Ákos: Cyberculture, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2., E N A M I K É, 2003, Budapest 10. Médiatények 2002-2003, Internethasználat gyakorisága korcsoportonként, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2., E N A M I K É, 2003, Budapest 11. Médiatények 2002-2003, Internethez való hozzáférés, In.: MÉDIAKÖNYV Tények és tanok 2. E N A M I K É, 2003, Budapest 12. Nobilis Márió: A magyar „virtuális Egyház” dilemmái, In.: Kereszténység az interneten, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, 2002, Budapest 13. Nyárádi Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I., Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest, évszám megjelölés nélkül

88

14. Nyárádi Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II., Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest, évszám megjelölés nélkül 15. Pintér Róbert: A digitális szakadék fogalmáról In.: Híradástechnika 2003 április, p4950 16. Rab Árpád Szörény: Szent és profán: Egyház és információs társadalom napjainkban, In.: ITTK Infinit Hírlevél 2002. máj. 23. 17. Tornay Gábor: Közösségteremtés és emberhalászat a világhálón, In.: Kereszténység az interneten, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, 2002, Budapest, p32-34 Elektronikus irodalom 18. A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa: Egyház és Internet (2002), http://www.katolikus.hu/roma/egyhazinternet.html, 2005.10.21. 11:41 19. A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa: Etika az Interneten (2002), http://www.katolikus.hu/roma/etikainternet.html, 2005.10.21. 10:41 20. About ECIC (Az ECIC-ről), http://www.ecic.info/aboutECIC_54.asp, 2005.10.30. 14:12 21. Barát Tamás: A PR múltja, jelene és jövője, http://www.ceo.hu/pr/index.html, 2005.11.05. 10:14 22. Barát Tamás: Új fogalom a public relations világában: ePR, http://www.matisz.hu/MAKHIR/csatolmany/euprnapoke_pr.ppt, 2005.11. 05. 11:48 23. Bemutatkozás, http://www.kereszteny.hu/mkie/, 2005.11.01. 17:42 24. CERP: EPR Paper, Reccomendation Draft – 29 January 2002 (EPR oldal, ajánlás vázlata – 2002. január 29.), http://www.cerp.org/news/index.htm, 2005.10.16. 16:51 25. CERP: Public Relations Definition (A public relations definíciója), http://www.cerp.org/definition/index.htm, 2005.10.16. 17:48 26. Damjanovich Nebojsa előadása a FigyelőNet által szervezett Az ePR-ról előítéletek nélkül című marketing-szeminárium sorozaton (2003 január 21.), http://konferenciak.fn.hu/konferenciak.php?cid=53091, 2005.11.05. 17:45 27. Damjanovich Nebojsa, online kommunikációs tanácsadó és tréner: Az on-line pr programok értékeléséről (2003), http://www.damjanovich.hu/cikk/az_online_pr_programok_ertekeleserol1.html, 2005.11.16. 10:30 28. Fábián Zoltán előadása (2003.11.25) A World Internet Project legfrissebb eredményeiről, www.ittk.hu/itszn2004/ppts/wip_itsz_04_11_23.ppt, 25. slide, 2005.11.02. 11:05

89

29. hvg.hu: Adatok a blogok világából – Bloggerek olvassák a blogokat (2005.03.29. 16:05), http://hvg.hu/Tudomany/20050329blog.aspx, 2005.11.23. 14:34 30. hvg.hu: Az online napló története – Mi is az a blog? (2005.05.18. 19:59). http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog.aspx, 2005.11.23. 14:52 31. II. János Pál pápa levele a tömegtájékoztatás felelőseinek (2005. január 24.), http://www.katolikus.hu/roma/2005_gyors_fejlodes.html#sdendnote2anc, 2005.10.17. 14:34 32. II. János Pál pápa üzenete a 39. tömegtájékoztatási világnapra (2005. jaunár 24.), http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=323, 2005.10.17. 14:34 33. II. János Pál pápa üzenete a Kommunikáció 36. világnapjára (2002. 05.12.), http://www.katolikus.hu/roma/komm2002.html, 2005.10.17. 14:34 34. Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Navigáció, célcsoport orientáció és információstruktúra az önkormányzati websiteokon (Budapest, 2002.10.30.), készítette: Interface Számítástechnikai Kft. és a Carnation Internet Tanácsadó Rt., www.ihm.gov.hu/data/39867/onkormanyzati_websiteok.pdf, 2005.11.21. 17:14 35. Magyar Kurír: Bemutatkozunk, http://www.magyarkurir.hu/?m_id=17&fm=1&sessid=KjQyNzk3MDkxMTEzMjgyN TgxNjM2NzUxNTU2, 2005.11.12. 14:32 36. Magyar Kurír: Egy éves az „evangélium e-mailben” (2005.07.13. 8:17), http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=5345&sessid=KjkyMDAyNDY2MTEz MzM0MDU5NDk2ODY4NDIx, 2005.11.20. 09:18 37. Magyar Kurír: Katekézis az Interneten (2005.10.24. 16:29), http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=7012&sessid=KjkyMDAyNDY2MTEz MzM0MDU5NDk2ODY4NDIx, 2005.11.20. 16:42 38. Magyar Kurír: Ülésezett az MKPK Ifjúsági Bizottságának Tanácsadó Testülete (2005.06.08. 20:10), http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=4788&sessid=KjkyMDAyNDY2MTEz MzM0MDU5NDk2ODY4NDIx , 2005.11.20 14:34 39. Magyar Újságírók Országos Szövetsége: Bemutatkozás, http://www.muosz.hu/main.php?page=szakosztalyok&fo=6&id=47, 2005.10.16. 16:32 40. Népszámlálás 2001, A népesség, vallás, felekezet, nemek és korcsoport szerint, KSH, http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tables/load1.html, 2005.11.13. 14:15 41. Neumayer Katalin: Köszöntjük látogatóinkat!, http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=4227&sessid=Kjg5ODc2NDIzMTEzMj gyNj3Mzk5MDAyMTQ0, 2005.11.12.

90

42. NRC information in business: Magyar internet helyzetkép – 2005 (2005.04.14.), http://www.nrc.hu/Hirek?page=details&oldal=1&news_id=357, 2005.11.19. 17:24 43. Pál Attila: Mennyit ér egy vállalati weboldal? (IT news, 2005.02.21. 16:30), http://it.news.hu/rios3_content.php?mod=20&id=561, 2005.11.18. 15:42 44. PC Fórum: Szótár: Intranet, http://pcforum.hu/szotar/?term=intranet&tm=miaz, 2005.11.17. 14:51 45. Projektek, http://www.kereszteny.hu/mkie/projektek.php, 2005.10.30.13:40 46. Svennik Hoyer: Média a harmadik évezred küszöbén, Médiakutató 2001. tél V. szám, http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezred_kuszob en/01.html, letöltés: 2005.10.15. 15:24 47. www.katolikus.hu: Egyházmegyék, http://www.katolikus.hu/dioc_mag.html, 2005.11.20.21:04 Személyes interjúk 48. Dózsa Istvánnal, a Virtuális Plébánia alapítójával készített személyes interjú, 2004.04.18. 49. Fehér Jánossal, a MKPK informatikai osztályának vezetőjével készített személyes interjú, 2005.11.17. 50. Szerdahelyi Csongorral, a MKPK sajtóirodájának vezetőjével készített személyes interjú, 2005.11.10. Konferenciákon elhangzott előadások 51. Bogdányi Gábor: The Role of Internet in the East European Churches Today (Az Internet mai szerepe a kelet-európai egyházak életében), elhangzott a 2. Európai Keresztény Internet Konferencián, 1997. július 9-10. 52. Veres András: Kommunikációs stratégiák a Magyar Katolikus Egyházban a XXI. században, elhangzott a „Média az Egyházban, Egyház a médiában” című konferencián (Budapest, 2005.10.01), Keresztény Közéleti Akadémia

91