• XXVI. évf., 2. (74.) szám • 2015. Illés-nap •
200 éves a temerini iparosság 190 éves a kálvária 162 éves az Illés-napi fogadalom
Élő egyház
Megújították felajánlásukat a Miasszonyunkról Nevezett Nővérek bácskai rendtartományához tartozó világi rend temerini tagjai
A Boldog Gizella kézimunkaszakkör tagjai húsvéti oltárterítő készletet ajándékoztak templomunknak
2/2015
TEMERINI HARANGSZÓ
Nincs időnk (Szent II. János Pál pápa)
Azt gondolom, hogy a mai világ fejtetőre van állítva, és sok a szenvedés azért, mert oly kevés a szeretet az otthonokban és a családi életben. Nincs időnk a gyermekeinkre, nincs időnk egymásra, nincs időnk élvezni egymás jelenlétét.
Címlapunkon
Illés-napi ünnepi szentmise a kálvárián 2014-ben Az idén a Szent Rozália-plébániatemplomban 52 elsőáldozó volt, 26 fiú, közülük ketten horvát anyanyelvűek, és 26 lány. A Telepen 18-an voltak, 9 fiú és 9 lány. Összesen tehát 70 az idei elsőáldozók száma. Névsor és csoportképek a 15. oldalon. TEMERINI HARANGSZÓ • Kizárólag a temerini hívek belső használatára kiadja a SZENT ROZÁLIA RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA, Temerin, Újvidéki u. 350. • Tel/fax: 021/844-001 • E-mail:
[email protected] • Weboldal: www.plebania.temerin.info • Kereskedelmi forgalomba nem kerül • Felelős szerkesztő: Szungyi László főesperes-plébános • Tervezőszerkesztő: Góbor Béla • Főmunkatárs: Ökrös Edit • Grafikai szerkesztő: Borda Ákos • Webszerkesztő: Sütő Sándor • Munkatársak: a cikk alatt jelölt szerzők • A lapban való közreműködés díjtalan, a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk • Készült a TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben, 2000 példányban
3
Csíksomlyó – Temerin Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával különösen megérintettek és szíven találtak dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek rendkívül hatásos szavai, gondolatai, melyek által rádöbbenhettünk, hogy közös ünneplésünkben mennyire együtt dobban a szíve a székely- és összmagyarságnak, beleértve a temerini magyarságot is. Ugyanaz a lelkület él bennünk is. Felemelő érzés ilyenkor a helyszínen, de legalább a televízió képernyője előtt megilletődve átélni a Kárpát-medence legkülönbözőbb helységeiből egybesereglett többszázezres tömeggel, és a hírközlő eszközök által világszerte élő több millió nemzet- és hittársunkkal együtt a lelki közösséget. Ez alkalommal is felemelő az országhatárokat átívelő megtapasztalt összetartozás tudata a közös vallási és nemzeti értékek megvallásában. A magas egyházi méltóság ünnepi szentbeszédében kihangsúlyozott gondolatok nemcsak mihozzánk is szólnak, ránk is vonatkoznak, hanem lényegében azonosak a mi Illés-napunk tartalmával, üzenetével. „Legyünk hűek őseink katolikus keresztény szent hitéhez!” Erről szól fogadalmi napunk lényege, és ez volt az első csíksomlyói búcsú jelszava, a gyergyóalfalviak kőbe vésett fohásza: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” A temeriniek nem kőbe vésték, hanem saját maguk, gyermekeik és utódaik szívébe ültették az Illés-napi fogadalomhoz való rendíthetetlen hűséget. A temerini ősök mai utódai az idén is július 20-án, szent Illés próféta napján, ünneplésre gyűlnek össze, hogy immár 162 éve töretlen odaadással, kiváló tisztelettel, az értékes szellemi örökség megbecsülésével teljesítik eleik fogadalmát, kifejezésre juttatják szándékukat, hogy hűek maradnak az ősök hitéhez. Ilyenkor folyamatosan, állhatatos kitartással kifejezésre jut népünk ősei szent hitéhez való ragaszkodása, és az abban való megmaradás vágya. A történelem mai viharaiban különösen megszívlelendő, de ugyanakkor nem betartható a főpapi üzenet: „Legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz is!”, mely egyben a „menni vagy maradni?” drámai, gyötrő kérdés megválaszolására késztet bennünket. Erre az Illés-napi összetartozás megtartó erejében vetett hitünk és erős bizalmunk szellemében adhatunk helyes választ. Jakubinyi érsek harmadik felszólítása: „Legyünk hűek anyanyelvünkhöz és anyanyelvi kultúránkhoz!” szívügyünk, és az is marad. Itthon vagy bárhol a világon ez az érték olyan lelki kincs, amelyhez oly erősen kötődünk, mint keresztény katolikus hitünkhöz. Ehhez ragaszkodni elvitathatatlan jogunk van. Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm Illés napját, a helybelieket, környékbeli, vidéki, anyaországi barátainkat, hazalátogató falubelieket, földieket, nemzet- és hittársakat, minden kedves vendéget, a jószándékú, velünk együtt élő, bennünket tisztelő és jó viszonyt ápoló más nemzetiségű polgártársainkat. Legyen áldott és szép ünnepünk!
SZUNGYI László, főeseres-plébános Ferenc pápa dél-amerikai útján a három legszegényebb országot kereste fel. Ecuadori, bolíviai és paraguayi látogatásával azt hangsúlyozta, hogy az elesettek szóvivője, és hogy az egyház nyitva áll mindenki előtt.
4
TEMERINI HARANGSZÓ
A Szűzanya segít megmaradni a hármas hűségben Jakubinyi György szentbeszéde Csíksomlyón Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatta be az ünnepi szentmisét az idei pünkösdi csíksomlyói búcsún. Szentbeszédében hangsúlyozta: a Szűzanya azóta sem mond többet, mint amit a kánai menyegzőn mondott: „Tegyétek, amit Fiam mond!” Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az érsek 2015. május 23án elmondott homíliáját. A Szűzanyának ezt az üzenetét ma, a 21. században, és most, a csíksomlyói Szűzanya kegyszobrának 500. évfordulóján, a jubileumi Mária-évben, így foglalhatjuk ös�sze: legyünk hűek katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz, szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz. Ez a három mind alapvető keresztény erény. Legyünk hűek őseink szent hitéhez! Ez volt az első csíksomlyói búcsú jelszava is, ahogy a gyergyóalfalviak kőbe vésték a fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Az 1566-os esemény pünkösd szombatján a hagyomány szerint a Tolvajos-
tetőn volt. A székely nép megfogadta, hogy ha a Szűzanya megsegíti, és őseik hitében megmaradhatnak katolikusnak, ezen a napon minden évben hálából ide elzarándokolnak, és megköszöni azt a csíksomlyói Segítő Máriának. Tudom, hogy vannak komoly történészeink, akik tagadják ezt a búcsú eredetmagyarázatot, azt mondják, hogy az egész csak legenda, írásban csak kétszáz év múlva fordul elő, és így tovább. Viszont én kérdem azoktól, akik ezt tagadják, mivel magyarázzák azt, hogy idén már 488-adszor jönnek el az ősök mai utódai, hogy eleik fogadását teljesítsék, hogy hálát adjanak azért, hogy akkor pünkösd szombatján hűek maradhattak az ősök hitéhez? Mi történt azon a pünkösdszombaton, hogy arra a napra tették a fogadalmi búcsút, ami gyakorlati szempontból az egyik leglehetetlenebb nap? Pünkösd szombatján minden katolikus keresztény család igyekszik haza, vagy otthon marad, készül a másnapi főünnepre, hiszen karácsony, húsvét és pünkösd a mi három főünnepünk. És akkor ilyen napra tenni nemzeti fogadalmi zarándoklatot, amikor min-
2/2015 denki otthon szokott lenni, és otthon ünnepel… Ezt másképpen nem lehet megmagyarázni, minthogy azon a bizonyos pünkösdszombaton valami történt, aminek hatására székely népünk, amiért ősei szent hitéhez ragaszkodott és abban megmaradhatott, hálazarándoklatot szervezett, és fogadást tett. Legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz is! Figyeljük mag a Szent Családot! Igaz, a Szent Család is külföldre menekült. Két éven át Szent József vendégmunkás volt Egyiptomban, és nemcsak vendégmunkás, hanem politikai menedékjogot is élvezett, mert Heródes király elől menekültek, a gyermeket mentették. De amikor elmúlt a veszély, hazatértek, s utána soha többet nem hagyták el a szülőföldet. Az Úr Jézus életében is ott van mindig a hazaszeretet. Látjuk azt is, hogy még Jeruzsálem fölött is sír, nemcsak azért, mert nem fogadják be a Messiást, nem ismerik föl a Megváltót, de nemzete zsidó büszkeségével nézett arra az épületre, amely a nép büszkesége volt, a jeruzsálemi templomra. Tudja és megjövendöli, hogy nemsokára romokban hever, és kő kövön nem marad. Nem tisztem megítélni azt, hogy honfitársaim miért és mi címen, mi okból mennek külföldre, maradnak ott, és egyesek miért olvadnak be a
Az alsósoknak szervezett játékos hittantábor résztvevői
2/2015
TEMERINI HARANGSZÓ
vendéglátónak nevezett országba, a többségi nemzetbe. Egy azonban mindig ott marad a lelkünkön, külföldön is mindig elszavalják a Szózatot: A nagyvilágon e kívül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell. Ezt külföldön is elmondják. De ennek az üzenete az, hogy itthon kell maradni, akármilyen körülmény között. És mi nem úgy mondjuk, ahogy a költő, hogy „áldjon vagy verjen sors keze”, mert hívő keresztény embert nem „a sors” áld vagy ver, hanem a szerető Atyaisten gondviselése kíséri életutunkat jóban és rosszban egyaránt, és akkor is, amikor úgy érezzük, hogy fedd minket, mint a jó szülő, aki figyelmezteti gyermekét, de azt is elfogadjuk az ő Atyai kezéből. Legyünk hűek anyanyelvünkhöz! Ez minden embernek a joga. Az Úr Jézus életében nagyon tetszik nekem az, hogy nagyon ragaszkodott ahhoz az anyanyelvhez, amelyet ő is az édesanyjától tanult. Mint minden gyermeknek, az Istenembernek is az első gyermeki mosolya az édesanyjának szólott, a Boldogságos Szűzanyának. Az ő ajkairól leste és tanulta meg azt az anyanyelvet, amelyet még a kereszten haldokolva is használt. Amikor az Úr Jézus elmondja a 22. zsoltárt, halála pillanatában a kereszten, nem a zsinagóga liturgikus hivatalos holt nyelvén, héberül mondja, hanem édesanyjától tanult anyanyelvén, arámul: „Éli, Éli, lámmá szábáktáni?” – „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46). Ennek a zsoltárnak a végső kicsengése a megszabadulás, annak a tudata, hogy Isten mindig megsegít. A Szűzanya felhívása szerint maradjon a lelkünkben a mai búcsú hármas üzenete: maradjunk hűek szent katolikus keresztény hitünkhöz, maradjunk hűek szülőföldünkhöz, és maradjunk hűek anyanyelvünkhöz!
Forrás: Magyar Kurír
5
Ferenc pápa:
Soha többé háborút
Mintegy hetvenezer hívő előtt szó- govina lakosságának körülbelül 15 lított békére és a háborúk elítélésére százaléka katolikus. Ferenc pápa egyFerenc pápa Szarajevóban, ahol ki- napos szarajevói látogatására azonemelte: egyesek szándékosan akar- ban nemcsak Boszniából, hanem Eunak összeütközéseket kelteni a külön- rópa számos országából érkeztek böző kultúrák és civilizációk között. A zarándokok. Szerbiából szervezetten Koševo futballstadionban bemutatott 1046-an utaztak. szentmise a szentatya látogatásának A szentatya találkozott a Boszlegfontosabb állomása volt. nia-Hercegovinában jelen lévő egyFerenc pápa a szentmise homíliáját házak, a római katolikus, az ortodox, egyetlen hatalmas témának szentelte, a muszlim és a zsidó vallás képvisea békének. A katolikus egyházfő ki- lőivel is. A találkozón a vallások köemelte, hogy a béke Isten ajándéka és zötti párbeszéd fontosságát hangterve az emberiség számára, de min- súlyozta. Az egyházi vezetők közös dig ellenkezésbe ütközik. Emlékezte- imájában Ferenc pápa a különböző tett arra, hogy jelenleg is több hábo- vallások, nemzetek és kultúrák bérú és fegyveres összeütközés folyik kés egymás mellett élését kérte. Ema világban, és szavai szerint egyfajta, lékeztetett, hogy ennek a térségnek a darabokban vívott harmadik világhá- gazdagságát sokáig a változatosság borúban élünk. A háborúval azonban adta, később azonban ugyanez a válegyütt járnak a menekülttáborok- tozatosság sok szomorú esemény kiba kényszeríttet gyerekek, öregek és váltójává vált. asszonyok, a háborúval együtt járnak Két évvel ezelőtti megválasztása a lerombolt épületek, és a háborúval óta Ferenc pápa nem sokat utazott, együtt járnak a tönkretett életek is, a szarajevói a nyolcadik külföldi útja amit a Bosznia-Hercegovinában élők volt, korábban Brazíliában, a Közelpontosan tudnak. Ezért fontos, hogy Keleten, Dél-Koreában, Albániában, Szarajevóból hangozzon fel a kiáltás: Franciaországban, Törökországban, „soha többé háborút” – nyomatékosí- illetve Ázsiában, Srí Lankán és a Fütotta Ferenc pápa. löp-szigeteken járt. A pápai szentmise oltárát 25 méteres magasságban állították fel. Itt kapott helyet egy 250 kilogrammos kereszt a megfeszített Jézussal, amely erre az alkalomra készült. A misére szólító harang és az a domborműves szék is külön erre az alkalomra A Szabadkai Egyházmegye szervezésében a temeriniek készült, amelyen egy kis csoportja Ádám Mária hitoktató vezetésével a pápa a mise részt vett Ferenc pápa június 6-án, szombaton délelőtt 11 órakor bemutatott szentmiséjén Szarajevóban, alatt ült. A 3,8 milliós a zsúfolásig telt Koševo stadionban. A képen Ferenc Bosznia-Herce- pápa a pápamobilon körbejárta a stadiont.
6
TEMERINI HARANGSZÓ
Megélte a keresztény hagyományt Sztantity Tamás Gellért atyára emlékezünk
Régiónkban mindenki ismeri a zombori kéttornyú Szent István templomot, és a mellette épült kármelita rendházat. A szerzetesek a templombúcsú napja mellett, minden évben megtartják Kármelhegyi Boldogasszony ünnepét is, amelyen szép számban vesznek részt a környező településekről és távolabbról is. A szentmisék már korán reggel kezdődnek, és rendre szlovákul, németül, magyarul és horvátul szólalnak meg, tükrözve az itt élő lakosság sokszínűségét. A magyar nyelvű szentmise szónoka ft. Zsúnyi Tibor, temerini születésű bácskertesi plébános volt. Szentbeszédéből részleteket közlünk. A szentek olyan emberek, akik példát mutatnak abban, miként és miért érdemes az Istennel való közelséget megélni. Gellért atya írásaiból könnyen következtethetünk, hogy a szerzetes törekedett a szentségre, de nem arra, hogy az emberek szentként tiszteljék, hanem, hogy megélje és átadja Isten jóságát. A szent azt jelenti, hogy Istennel él, és minden, ami világi, távol áll tőle. A világban él, de nem világias, hanem közel van Istenhez, a Szenthez. Gellért atya írásaiban egy aszketikus szentet ismerhetünk meg, akinek az élete nagyon távol van a 21. századi embertől, mert korunkban az ember kis erőbefektetéssel szeretne nagy és látványos dolgokat alkotni. Ez azonban nem lehetséges. Olyan nincs, hogy szent szeretnék lenni, de imaéletem nincs, a szentmisén nem veszek részt, a Bibliát nem olvasom. Az erények gyakorlásával, a szentségek vételével formálódik idővel az ember, válik szenté. Gellért atya írásaiban komolyan veszi a bűn elleni harcot, minden bűnre vezető alkalmat, rossz utat a legelején elhagy, mert: „a bűnnel megsebesítem az én Jézusomat.” Naplójában lejegyzi, hogy nem akar részt venni semmilyen üres fecsegésben, mert szerinte ez az emberben káoszt okoz, és a lélek a szórakozottságban könnyen elveszíti ártalmatlanságát. Visszatérő gondolat írásaiban a kis Jézus, mert Megváltója és
az önmaga közötti kapcsolatot olyannak látja, mint a gyermek-felnőtt közötti viszonyt. Az ember nem akarja megbántani a gyermeket, mert az fáj mindkét félnek. Máriához hason-
Sztantity Tamás Gellért lóan Jézusra akar gondolni. Ebben a tudatban éli meg az Istenkapcsolatát. Elfogadja a szenvedést, mert Isten szándékát látja benne. Olvasva Gellért atya írásait, nem valami új utat mutat a szentségre, hanem összegzi és megéli a keresztény hagyományt, rámutatva arra, hogy ez mennyire „életszagú”, minden ember számára elérhető állapot. A mindennapokban megélt köteles áldozathozatal, feladatai lelkiismeretes
2/2015 A zombori Szent István Kármelita templom egyik legismertebb szerzetese Gerard Tomo Stantić (Sztantity Tamás Gellért) volt, aki 1876-ben született Györgyénben, tanulmányait Szabadkán, Kalocsán és Győrben végezte, Grazban lépett be a rendbe. 1902-ben szentelték pappá, két évvel később Zomborba küldték, ahol 1956-ban bekövetkezett haláláig szolgált. Földi maradványait a templom Szent Kereszt oltáránál őrzik. Gellért atya annyira mély benyomást hagyott az itt élők szívében, hogy több évtizeddel halála után is csak a legmélyebb tisztelettel említik nevét. Többen állítják, hogy Gellért atya közbenjárására meghallgatásra leltek imáikban. Boldoggá avatási eljárása a legmagasabb fórum előtt van.
végzése az embert és környezetét is átformálják. Most, adott helyzetében kell a hívőnek vágyódnia Krisztus után, a túlvilágon már késő. Gyakorolni Isten jelenlétét az életben, mert ez visszatartja az embert a bűntől. Gellért atya írásában megtalálhatjuk azt a középutat, amely nem kétszínűség vagy álszentség, hanem az életszentségre irányítja figyelmünket. Naplójában egy érdekes gondolat ragadta meg figyelmemet, mégpedig: „Mindennél hasznosabb és legbiztosabb a buzgóság erénye, az önmegtagadás könnyen árthat, a buzgóság soha.” Egy olyan utat mutat Istenhez, amely számára járható volt, hiszen a környezete és a nép emlékezetében szentség hírében áll. Életében a legkisebb rendetlenség útjáról is letért, hiszen egy jó példával élve: az utas is letér a helytelen útról, amikor észreveszi, hogy téves úton jár.
Az egyház egy nyitott szívű anya, aki kész segíteni mindenkinek, különösen azoknak, akik nagy nehézségekkel küzdenek. (Ferenc pápa Twitter-üzenete)
2/2015
TEMERINI HARANGSZÓ
Aranymise Bezdánban
Pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelte szülőfalujában, Bezdánban ft. Sztrikovits János az újvidéki nagytemplom nyugalmazott plébánosa, bácsi főesperes, dersi prépost. Elmondása szerint szeretetteljes családban kapta meg azt az útravalót, ami a papi pályára irányította. Ötven évvel ezelőtt szentelték pappá, nemrég nyugdíjasként Újvidékről hazaköltözött szülőfalujába, ahol több tíz paptársa és a hívő nép köszöntötte a fél évszázados jubileum alkalmából a Szent Simon és Júdás Tádé apostolok templomban. – Már kicsi korom óta pap akartam lenni. Amikor elérkezett, hogy befejeztem a teológiát és fölszenteltek, a meghívómra a következőt írtam a 26. Zsoltárból: „Egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam, hogy az Úr házában lakjam életem minden napján”. Hát, ez bekövetkezett. Ötven éven keresztül hűségesen Sztrikovits János az újvidéki szolgáltam a hívenagytemplomban is bemutatta ket – nyilatkozta az ünnepelt, aki egyearanymiséjét bek közt elmondta, a költőket érzi legközelebb a valláshoz, a hithez, hiszen a költő a lelke rezdülését írja le. – Nekem nagyon kedves volt és maradt Vörösmarty Mihály A merengőhöz című költeménye, különösképp a következő sorok: „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? / Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, / A telhetetlen elmerülhet benne, / S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.” Ha végignézek a családomon, érzem, milyen nagyszerű, hogy mindig összetartóak voltunk, és ilyen nagyszerű az is, ha emberek mindnyájan összetartunk, és nem magányos farkasként élünk. Ezt érzem a papi társaságomat és a híveimet illetően is, eljöttek az itthoniak, a magyarországiak, hívnak ide is, oda is. Ez a szeretetteljes összetartozás jelenti a szívörömet – hallottuk ft. Sztrikovits Jánostól. – Milyen érzés a bezdáni templomban misézni? – Itt lettem keresztelve, itt voltam elsőáldozó, bérmálkozó, ebben a templomban mondtam az első misémet, tehát végigkíséri az életem, ahogyan a község is, amelyet úgy élek meg, hogy Bezdánba haza jöttem.
Vajma, FCZS
7
Ravatalozó kápolna épül a Nyugati temetőben A helyi önkormányzat múlt év decemberének második felében megtartott ülésén hozott határozatot a 2015. évi költségvetésről, ebben bizonyos összeget (5 millió dinárt) előirányoztak ravatalozó kápolna építésére a Nyugati temetőben. Az önkormányzat a GAF inženjering céget bízta meg a temető főbejáratától délre eső hosszú szabad parcella (jelenleg lucernával van bevetve) rendezési tervének kidolgozásával, amely részét fogja majd képezni egy későbbi átfogóbb temetőrendezési tervnek. Nagy kö-
Ezen a parcellán épül az új ravatalozó kápolna rültekintéssel fogtak a munkához, mivel a rendezési terv érinti a tömegsír körüli területet is. Annak érdekében, hogy megmaradjon a tömegsír jellegzetessége, az új ravatalozó kápolna jóval beljebb fog felépülni, valahol a főbejárati úttal párhuzamos út magasságában, aminek a folytatása akár hátsó bejárat is lehet. A terep felmérését már elvégezték, hogy a tervezők be tudják illeszteni az épületet a kijelölt térbe. Folynak a megbeszélések az egyházzal is, mivel az önkormányzat minden tekintetben a legnagyobb megértéssel figyelembe kívánja venni a katolikus egyház javaslatait, észrevételeit. A megbeszélések eredményeként harangláb is kerül a kápolna mellé. Ha kell, még változtathatnak a javasolt megoldásokon. Az elképzelés szerint a ravatalozó előtti fedett terasz lehetőséget nyújt a külső búcsúztatás elvégzéséhez. Magától értődik, hogy nem csak a ravatalozót kell megépíteni, villanyt, vizet odavezetni, hanem környékét is rendezni kell. Ezért ha az épület még az idén el is készülne, a környék rendezése nyilván későbbre marad. G. B.
8
TEMERINI HARANGSZÓ
Százhúsz éves a nyugati temető kápolnája
Amint megépül az új ravatalozó, szükség lesz a kápolna alapos tatarozására
Zittl Róbert, Temerin plébánosa, itteni szolgálatának utolsó évében 1894-ben, május 26-án értesítette a kalocsai főegyházmegyei hivatalt, hogy két temerini jámbor hívő, Popovits Károly és neje, Kanay Johanna, a temerini római katolikus nyugati temetőben Isten dicsősségére egy díszes kápolnát szándékoznak építeni, gótikus stílusban, az általuk kijelölt helyen. A kápolna elsőrendű téglából épülne, mészvakolattal bevonva, a tető és a toronysisak ónoslemez borítású lenne. A kápolna belsejét teljesen felszerelik, oltárt állítanak, az oltárképet egy bécsi festő fogja megfesteni, a 80 kg-os harangot Pesten öntik. Kérték, hogy a padozat alatt kettőjük részére kripta épülhessen. Kifejezték óhajukat, hogy a kápolnát Szűz Mária szent neve tiszteletére szenteljék A kápolnaépítő család Férj: Popovits Károly magánzó, szül. Pozsegán 1829. május 30-án, elh. Temerinben 1906. június 28-án. Felesége Hudecz Kanay Johanna, önálló tőkepénzes, szül. Újvidéken 1832.április 14-én, édesanyja Hudecz Josefa, apja ismeretlen, elh. 1906. április 1-jén, bejelentette halálát Péter Ferenc önálló nagykereskedő, akinek főnöknője volt az elhunyt. A házaspár örökbe fogadott lánya Lemity Julianna háztartásbeli, szül. Pozsegán 1884. április 14én, elh. Temerinben 1961. szeptember 4-én, édesanyja Szarin Terézia, apja Lemity Ferdinánd reszelőcsináló Pozsegán. Férje Puskás Gyula kisbirtokos, szül. Újvidéken 1871. május 27-én, elh. 1941. május 19-én, házasságot kötöttek 1900. augusztus 21-én.
fel, és míg élnek, Mária neve napjának ünnepén tartassék ott szentmise. A kápolna fenntartására alapítványt létesítenek, és az 500 korona alapítványi összeg kamatából fedezhetők a jövőbeni karbantartási kiadások. Az érsekség elfogadta a felkínált ajánlatot. A tervek kidolgozása során azonban problémák merültek fel, több megoldás nem felelt meg Zittl plébános „műízlésének”, végül mégis sikerült megállapodni. Az építőmesterek munkája is sok kívánnivalót hagyott hátra. Az első tervektől való eltérés, például a toronysüveg borítása bádoglemez helyett a híres pécsi Zsolnai gyár színes fagyálló kerámia cserepeivel esztétikailag is pozitív változást jelentett. A kápolna építése egybeesett az újvidéki beltéri plébániatemplom felépítésének befejezésével 1895-ben, a tetőzetét és tornyát ugyancsak zsolnai cseréppel fedték be. Valószínűleg ez együttes beszer-
2/2015 zés volt, és meglehettek az előnyei. A feleség, Kanay Hudecz Johanna Újvidéken született, és tőkepénzes volt (pénzt adott kamatra), ő pénzelte a kápolna építését. Figyelemre méltó, hogy az újvidéki plébániatemplom is Szűz Mária nevét viseli. 1895 októberében befejeződött a kápolna építése. Még előtte, májusban az építtetők aláírták az alapítványi levelet – az alapítványt az egyházközség vette kezelésbe, az érsekség pedig ellenőrizte – sor kerülhetett a felszentelésre. Az alapító házaspár kérte az érsekségtől, hogy a kápolna felszentelésével bízzák meg Zittel Róbertet, aki már az év tavaszától Kalocsán szolgált, mint plébános. A felszentelés előtt véget kellett vetni egy vitának. Az alapítók ui. ragaszkodtak ahhoz, hogy a szentmise Mária tiszteletére, neve ünnepén legyen, ezt pedig akkor még Kisboldogasszony (szeptember 8.) nyolcadába eső vasárnap tartották. Ezen a napon három mise volt a plébániatemplomban, így mind a három pap foglalt volt. Az érsekség, amikor megadta a felhatalmazást Zittl plébánosnak a felszentelésre, meghagyta: a szentmise hétköznap tartható, és haláluk után az örökös gyászmisét sem lehet vasárnaphoz kötni.
Nagymise keretében áldásban részesültek a házasságuk 10., 25. és 50. évfordulóját ünneplő házastársak
2/2015
TEMERINI HARANGSZÓ
aztán az alapítók örököseinek kellett gondoskodni. Ezt igazolja Vondra Gyula Temerin plébánosának feljegyzése 1960-ból, amikor a kápolnaépítettők örököse felkínálta a helyi egyházközségnek a „jó állapotban levő, rendbetett” kápolnát. A plébános elfogadta az ajánlatot és 1960. július 9-én ajándékozási szerződést kötöttek. Ebben Puskás Gyuláné Lemity Julianna a kápolnaépítő Popovits Károly örökbefogadott lánya, és a házaspár egyedüli örököse, visszavonhatatlanul, teljesen ingyenesen, minden ellenszolgáltatás nélkül a római katolikus egyházközségnek ajándékozza a nyugati temetőben levő, mostohaapja és felesége sírkápolnáját. Az ajándékozott köteles a kápolnát rendben tartani saját költségén, a kápolna alatt levő sírt és a falakon levő emléktáblákat megőrizni. Az ajándékoA Popovits kápolna oltárképe. zási szerződést aláírták: Pus(Ismeretlen bécsi festő munkája 1895) kás Gyuláné és Vondra Gyula Zittl a felhatalmazás értelmében szerződő felek, Varga Somo1895. október 13-án misézésre előírt gyi Antal és Varga Lajos taszertartás szerint ünnepélyesen meg- núk, jóváhagyta Zvekanovity áldotta a kápolnát, és ez alkalommal Mátyás püspök, apostoli adkifejezte az ájtatos építtetőknek, ala- minisztrátor. A püspök ez pítványozóknak az érseki hatóság alkalommal szívből jövő örömét és elismerését. A következő köszönetét fejezte ki az adoévben, 1896-ban a kápolnaépítő há- mányozónak magyarul írt lezaspár elhunyt. velében: A kápolnában sok jó A kápolna felszentelésekor au- lélek fog majd imádkozni, s gusztus 31-étől Mihálovits Endre imájában meg fog emlékezvolt a plébános. Beigazolódott, hogy ni az adományozóról is. A kaaz építők hanyag munkát végeztek, tolikus egyház pedig jótevői mert már 1902-ben repedések mutat- közé fogja sorolni, s nem fog koztak a falakon, kijavításukra a ká- megfeledkezni az ön szép tetpolna pénztárából 186 koronát kel- téről. lett kifizetni. A következő években Vondra plébános előis a karbantartási költségeket az ala- dei példáját követve halottak pítvány fedezte, azonban az I. világ- napján szentmisét mutatott be háború elvesztése és a bekövetkezett szentbeszéddel. A kápolnaimpériumváltás, az alapítványi tőke építők örökösének megígérte, elértéktelenedéséhez, végül megszű- a jövőben minden év első hétnéséhez vezetett. A kápolnáról így főjén gyászmisét fog bemu-
9 tatni a kápolnában az alapítók lelki üdvéért. Az előbbiekből látható, nem egyszerű sírkápolna e szent hely, hanem temetői kápolnaként szolgál. Megváltozott a helyzet 1962-től, amikor a hatalom elvette az egyházközségtől a temetőt, és átadta a községnek, az pedig a helyi közműszolgáltatást végző vállalat, illetve egy időben a helyi közösség rendelkezésére bocsátotta. Ez még nem változtatta meg a kápolna helyzetét, de amikor az 1970-es évek végén megszűnt a háztól való temetés, a kápolna ravatalozó hely lett. Az egyházi temetés rendje annyiban változott, hogy a ravatalozás és a szertartás első állomása a halottas háztól áttevődött a kápolnához, a második állomása pedig ugyanúgy, mint azelőtt a sírnál ért véget. Amint megoldódik a ravatalozás problémája, szükség lesz a kápolna alapos tatarozására, hogy az méltó helye legyen a liturgikus eseményeknek, és ezzel is lerójuk kegyeletünket az építtetők, és mindazok emléke előtt, akik megőrizték számunkra e szent építményt.
ÖKRÉSZ Károly
A Nyugati temető kápolnája
10
TEMERINI HARANGSZÓ
Világi rend
A Lourdes-i Boldogasszonynak szentelt millenniumi emléktemplom alapkő letételének évfordulóján bemutatott szentmisén megújították felajánlásukat a Miasszonyunkról Nevezett Nővérek bácskai rendtartományához tartozó világi rend temerini tagjai. A közösség a szerzetesrend egykori főelöljárójának Fiala Mária Ivánka nővérnek, és az azóta szintén elhunyt a temerini Veréb Mária Gizella nővérnek a kezdeményezésére alakult 1997-ben. Bár vidékünkön több más hívőközösségben is megalakult, ma már csak Temerinben működik a világi rend. A fölajánlás megújításán jelen volt Vicsek Mária Lívia nővér, a Miasszonyunkról Nevezett Bácskai Nővérek főelöljárója, aki elmondta, hogy a világi rend tagjai mindennapi elfoglaltságuk mellett igyekeznek a Miasszonyunkról Nevezett Bácskai Nővérek rendjének alapszabályait követni, a plébánián való besegítéssel, takarítással, különböző szolgálatokkal kívánják kifejezni elkötelezettségüket. A világi rend célja Isten nagyobb dicsőssége, az Ő népének szolgálata, valamint saját lelki üdvösségünk buzgóbb munkálása. Az esti szentmisén résztvevők a templom kertjében levő lourdes-i barlangnál végezték el a májusi ájtatosságot. G. B.
2/2015
Régi Illés-napok
Őseink 162 évvel ezelőtt tett fogadalmát mindmáig megtartották a temeriniek. Az ünneplés módja azonban sokszor és sokat változott az elmúlt több mint másfél évszázad során. Az idősebb túlabaraiak elmondása szerint a múlt század negyvenes éveinek a legvégén és az ötvenes éveinek a legelején sokkal szerényebben ünnepeltek. Az ünnep azzal kezdődött, hogy misére mentek. A fiatalok utána sétáltak egy ideig, majd hazamentek és családi körben elfogyasztották az ünnepi ebédet. A feljegyzések a múlt század harmincas éveire teszik a nagy Illésnapi rendezvényeket. Még vannak, akik emlékeznek rá, amikor a fut-
ballpályán bemutatták a János vitézt, amelyben Tényi Teca néni, a híres temerini varrónő játszotta a főszerepet. A kommunista időkben a megemlékezés a templom falai közé szorult. Csak a kilencvenes évek szemléletváltása hozta vissza az utcára, tette népünnepéllyé Szent Illés napját. Már néhány éve a megcsappant támogatások ellenére, a civil szervezetek összefogásának köszönhetően a rendezvények nem maradnak el. Az idei ünnepi program négy napos, pénteken délután kiállítások megnyitójával kezdődik, és hétfőn este vacsorával, hajnalig tartó mulatsággal zárul.
200 éves a temerini iparosság
A levéltári kutatások során napvilágot látott dokumentumok, két csonkán fennmaradt céhkönyv és Matuska Márton: A temerini iparosok c. krónikája híven szolgálják a temerini kézművesség, a későbbi iparosság történetének megismerését a kezdetektől napjainkig. Miért beszélünk ma kétszáz éves múltról, hiszen Temerin magyarokkal és részben németekkel való újratelepítésének kezdetétől fogva, az 1780-as évektől, az új honfoglalók között volt már a
szükségleteknek megfelelő számú kézműves is, akik egyrészt a mezőgazdasági termeléssel és szállítással kapcsolatos szolgáltatások kielégítésére szükséges munkát végezték, ezek között a kovács, bognár, a bognár-kerékgyártó szakma volt a legelterjedtebb, így érthető, hogy ők alakítottak elsőnek céhet 1815-ben. Ez volt a a kézművesek első szervezete, amelyet az Ipartestület elődjének tekintünk, és amit 200 éve hoztak létre. Néhány évre rá jegyezték be a ruházati igényeknek eleget tevők: szűcsök, takácsok, kelmefestők, csizmadiák céhét. A kézműves mesterek így a céhekbe tömörülve védték helyi érdekeiket a máshonnan betolakodókkal szemben, a kontárok ellen, nagy figyelmet szenteltek a szakmai utánpótlásnak. A céhek 1872-ben szűntek meg, szerepüket átvették az ipartársulatok, majd 1884-től az ipartestületek. Temerinben 1888-ban alakult meg az Ipartestület. AlapA temerini iparosok és vállakozók Szent József ünnepén a templomba szabályát 1883-ban írta alá a miniszteri megbízott.
való bevonulás előtt
2/2015
TEMERINI HARANGSZÓ
190 éves a kálvária
tára mindenkinek melyiket illet, hogy minekutánn a Nagy Tiszteletű Göbel Ferentz Plébános urunk Városunkbéli Lakoss Társunkkal Kakutska Jóseffel egyetemben a Méltóságos uraságnak helyben-hagyásával, ezen Városunknak Újvidékre forduló részén lévő Halmon az Istennek ditsősségére és köz lelki Épülésünkre, Cálváriát, tulajdon költségeken felállítani szándékoznak; Mi ezen szent igyekezetet hálaadatosságal megtisztelvén, annak előbbi végre hajtására nézve részünkről nem tsak az ehhez kivántató kotsi és gyalogmunkákat ajánlyuk; hanem ugyanezen fel állítandó Cálváriának örök időkre jó karban való fentartását is örömest magunkra válallyuk és mind magunkat, mind A kálvária felállításáról szóló dokumentum pedig gyermekeinket, ga idejében, 1825-ben állították fel és utánnunk leendő Maradékinkat, a temerini hívek a kálváriát, amely a annak fentartására ezzel lekötelezkeresztútjárás, a keresztúti ájtatosság zük. Mellynek nagyobb erejére, és színhelye volt a húsvét előtti nagyhé- bizonságára adjuk ezen neveink aláírásával és Városunknak szokott ten. A kálvária alapítólevele, ame- Petséttyével megerősítetett kötelező lyet Kosiczky Antal bíró, Varga Jó- Levelünket. zsef, Nemes Ferenc, Gottegeber JóKölt Temerinben Böjt elő Havának zsef, Majoros Pál, Bercsényi Pál és 1-ő Napján 1825-ik Esztendőben.” Kovács János esküdtek, valamint Még ebben az évben a kálváriáPethő Mátyás, Jakubec Imre, Gaál nak kijelölt hosszúkás gyepes terüleJános, Nagy Mátyás, Ökrész János, tet feltöltötték, két hosszanti oldalán Pethő István, Kurczinák András, hét-hét stációt emeltek, amelyeken Ökrész György, Hegedűs György és Krisztus szenvedéseinek egy-egy jePovázsán György temerini gazdák lenetét ábrázolták, míg a bejárattal láttak el kézjegyükkel, a következő- szemben kialakított dombon Kriszképpen szól: tus és a két lator fából ácsolt kereszt„Mi előbb megírtt Temerin Mező- jeit állították fel. Várossának Bírája, Tanátsbéli ElöljáA kereszténység 2000. jubileumi rói és a többi Köz Lakósok adjuk tud- évének megünneplése előkészítéséCsupor Mihály plébános helyébe 1821-ben Császártöltésről Göbel Ferenc került Temerinbe. Plébánossá-
11
Az új enciklika sajtóbemutatója A pápa személyesen írt a püspököknek Júniusban sajtótájékoztatón mutatták be a Vatikánban Ferenc pápa új enciklikáját, amely során ismertették az újságírókkal a Laudato si – Áldott légy – kezdetű enciklikát a közös otthon védelméről. P. Federico Lombardi SJ szóvivő bevezetőjében elmondta: Az enciklika teljes szövegét elküldték a világ összes püspökeinek, a pápa kézzel írt kis megjegyzésével együtt, az egyházi szeretetközösség jeleként: „Kedves testvérem! A szeretet és a béke kötelékében, amely püspökként összeköt bennünket, küldöm levelem áldásommal együtt, egyesülve az Úrban. És kérlek, ne felejts el imádkozni értem. Franciscus”. Lombardi atya szerint ritkán, vagy talán még soha nem előzte meg ilyen nagy és hosszú várakozás pápai dokumentum megjelenését. Az emberiség vágyott erre a dokumentumra, amelynek bemutatása különösen nagy egyházi jelentőséggel bír. MK
nek során a lelki megújulása keretében a hívek akaratereje meghatványozódott, hogy a telepi templom építését befejezzék, és hozzáfogjanak a romossá vált kálvária helyreállításához. A nagy munka 1996 őszén kezdődött, megtisztították a terepet a szeméttől, a kivágott fák vadhajtásaitól, építési törmeléktől, mindezt önerőből és önkéntes munkával. A helyreállítás a következő évben kezdődött, aminek eredményeként 1988. július 19-én, Szent Illés napjának előestéjén igeliturgia keretében ft. Szungyi László plébános atya felszentelte. A kálvária felújítása óta évente legalább kétszer keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek, Szent Illés ünnepét megelőző nap esti óráiban és nagypénteken délután.
12
TEMERINI HARANGSZÓ
2/2015
A templomi viselkedés etikettje 15 pontban (Nem csak gyerekeknek és fiataloknak)
A templomi „illemszabályok” az Isten és a hívő közösség iránti tiszteletből következnek. Az alábbi szempontok segítségével átgondolhatjuk, van-e olyasmi, amire jobban kellene figyelni. 1. Öltözz rendesen és illendően! A szentmisében maga az Isten jön el közénk. Ezért hacsak teheted, méltó, vasárnapi öltözékben jelenj meg a misén. Nőként ne nehezítsd a férfiak számára a tisztaság megélését azzal, hogy rövid szoknyában, testhez tapadó nadrágban, fedetlen vállal/keblekkel mutatkozol. Különösen ügyelj erre a templomi környezetben. 2. Férfiként templomba lépve vedd le a sapkát, kalapot! Ez társadalmi szokás, de a templomban is ügyelnünk kell rá, a tiszteletadás jeleként. 3. A templomba belépve és onnan kilépve hajts térdet a tabernákulum felé! A térdhajtással az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztust, a mindenség Királyát köszöntjük. Ne pukedli legyen, hanem a hódolat és imádás gesztusa, amelyben az egyik térd a földet érinti. Aki fizikailag nem tud féltérdre ereszkedni, tiszteletteljes főhajtással köszöntheti Jézust. 4. Érkezéskor és távozáskor szenteltvízzel vess keresztet! E mozdulat keresztségünkre emlékeztet, mely által Krisztus Egyházának tagjai lettünk. Hálaadással gondolhatsz erre, amikor keresztet vetsz. 5. Ne egyél és ne igyál a templomban! Kivételt jelenthet, ha a pap vagy egy kórustag diszkréten vizet iszik. Beteg vagy csecsemő is kaphat inni. (Szoptatni viszont kultúránkban másoktól elvonulva illendő.) Rágógumit se rágj! 6. Legalább néhány perccel a mise kezdete előtt érkezz. Imádsággal ráhangolódva jobban elő tudsz készülni a szentmisére. Ha nem tudsz időben odaérni, hátul keress helyet, hogy ne zavard a többieket. 7. Ha a pad szélén ülsz le, udvariatlanság elvárni az utánad érkezőktől, hogy átmásszanak rajtad az ülőhelyért. Ilyenkor készségesen húzódj a sor közepe felé, hogy leülhessenek. Még jobb, ha már érkezéskor nem a pad szélén, hanem középen ülsz le, hogy mások is elférjenek. Ha tele a templom, alapvető udvariasság a nők, idősebbek számára átadni az ülőhelyet. 8. Szentmise közben ne használj mobiltelefont! Ha rendkívüli szükséghelyzetben mégis használnod kell, diszkréten menj ki a templomból. 9. A templomban őrizd a csendet, ne beszélgess! A mise előtti és utáni percek nem társalkodásra, hanem imádságra szolgálnak. Ha valamit feltétlenül mondanod kell, halkan és röviden tedd. A félhangos beszélgetés zavarhatja az imádkozókat.
Az elsőgyónók a hitoktatók felügyelete mellett égő gyertyával a kezükben vonultak be a szentmisére 10. Kisgyerekkel a pad szélén vagy hátul ülj le. Ha zajong, mihamarabb menj hátra vele. Nem szégyen, ha csitítod vagy kiviszed a templomból; rosszabb, ha zavarja a misét. 11. Mise alatt ne olvass templomi újságot, imakönyvet! Hogy esne neked, ha valaki vendégségbe jönne hozzád, és ahelyett, hogy veled beszélgetne, nekiállna olvasni? Isten házában te vagy a vendég és téged vár a Házigazda! 12. Ha tiszta énekhangot kaptál Istentől, énekelj a szentmisén! Aki énekel, kétszeresen imádkozik, és aktívan hozzájárul, hogy a szertartás még szebb legyen. A túl hangos vagy nem tiszta éneklés viszont zavaró a többiek számára, ezért kerülendő. 13. A békeköszöntésnél nézz a másik ember szemébe, miközben kezet fogsz vele! Udvariatlan, sőt bántó, ha kézfogás közben már azt nézed, ki lesz a következő. Inkább ajándékozd meg őt tekinteted által lelked gazdagságával! Szívből mondd: „Béke veled!” A kézfogás lehetőleg csak a közvetlenül melletted, előtted és mögötted ülőkre terjedjen ki. A szentáldozás előtti percekben zavaró, ha valaki az egész sorral kezet akar fogni vagy vándorútra indul a padok között. 14. Amikor áldozni mész, ne üdvözöld sorra az ismerőseidet! Nem a társaslét, hanem a belső összeszedettség pillanatai ezek. Krisztus Testét a pap előtt vedd magadhoz, majd zárt, mozdulatlan szájjal térj vissza a helyedre. A szentostyát nem illik szétrágni. 15. Csak a záró ének elhangzása után indulj kifelé a templomból! Előfordulhat, hogy sietned kell, azonban a pap és az asszisztencia kivonulását ilyenkor is illik megvárni. Lehetőleg mégis a záró ének végén indulj a kijárat felé, mégpedig csöndben, hogy ne zavard a tovább imádkozókat. Az ismerősökkel a templomon kívül üdvözölhetitek egymást.
2/2015
TEMERINI HARANGSZÓ
Tíz év Isten szolgálatában
A temerini születésű papok közül az idén ketten ünneplik szentelésük 10 éves jubileumát. Szent Péter és Pál ünnepén Nagyidai Zsoltot Kalocsán szentelte áldozópappá Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érsek, Verebélyi Árpádot pedig Szabadkán Pénzes János szabadkai megyéspüspök. A Jóisten éltesse és tartsa meg őket még sokáig!
13
Császártöltési ministránsok temerini tábora Nem sokkal Illés-nap előtt ft. Nagyidai Zsolt temerini származású császártöltési plébános ottani ministránsoknak egyhetes tábort szervezett Temerinben főutcai házának udvarában. Milyen ihletéssel született a táborozás gondolata és hogyan töltötték az időt, kérdeztük Zsolt atyától.
Egyenessé váljék az ösvény ti előttetek, segítsen a szél is mindig titeket. Melegítse arcotokat az Isten igaz napja, szemerkéljen eső földjeitekre... És tartson meg titeket Isten az ő védő kezével! (ároni, ír áldás nyomán – szabadon)
Szigeti Sándor Mézlovagrend alakul
A Szigeti Sándor Méhész Egyesület Illés napját megelőzően, vasárnap a Szent Rozália-plébániatemplomban szentmise keretében zászlószentelést tart, amely során Szungyi László főesperes felszenteli az egyesület újonnan készített zászlaját. A mise végén a méhészeket mézlovaggá ütik. A szertartáson Szigeti Sándor Mézlovagrend 11 alapító tagja tesz esküt. Az ünnepségen jelen lesz Budapestről dr. Mészáros László az Országos Magyar Méhészet elnöke, számos vendég, valamint Fenes Noémi budapesti mézkirálynő is tiszteletét teszi, de Magyarország más településéről is érkeznek mézlovagok. A rend lovagjainak és udvarhölgyeinek öltözete zöld színű ujjatlan pelerin szerű palást, a rajta levő sárga díszítés az aranylóan sárga mézet jelképezi. A rend zászlós méze a napraforgó. Babkovity Zoltán a méhész egyesület elnöke elmondta, hogy a Szigeti Sándor Mézlovagrend a méhész egyesület keretében működő, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység. A mézlovagrend Szigeti Sándor (1859–1941) temerini születésű méhészről kapta nevét. Ő fektette le Temerinben a korszerű méhészkedés alapjait. A húszas évek elején előadásokat is tartott a méhészeknek, és tőle tanulták meg használni a műlépet. Ekkor terjedt el Temerinben és környékén a fekvőkaptár, amit sokan Szigeti-kaptárnak ismernek. A rend célja és feladata közé tartozik többek között, a jó minőségű délvidéki méz hírének terjesztése, gasztronómiai rendezvényeken való aktív részvétel, az idegenforgalom fejlesztésének segítése, a rendezvények színesebbé tétele, valamint az egyesület hírnevének öregbítése. Ö. E.
A császártöltési ministránsok a lelkipásztorokkal. A képen balról jobbra: Nagyidai Zsolt atya, Koch Máté, Nagy Bence, Ledniczky Zalán, Lovasi Attila, Sebestyén Balázs, Barabás Dániel, Flórián Zsolt, Suba Roland, Dobosi Zoltán és Szungyi László atya. – Amikor tavaly Császártöltésre kerültem, úgy döntöttem, hogy a tanév végén ministráns tábort szervezek, mivel megtudtam, hogy eddig még sohasem volt ministráns tábor. Összegyűjtöttem a fiatalokat, felkészítettem őket a bérmálkozásra, kikből egy állandó csoport alakult, akik buzgók, segítőkészek, ministrálnak. Feltettem nekik a kérdést, hova szeretnének utazni: Egerbe és környékére, vagy Temerinbe sátortáborba. A sátortábor mellett döntöttek, amit a szülők is támogattak. Örömmel jöttek a Délvidékre, ahol még sohasem jártak. – Úgy látom, hogy sok pozitív élménnyel gazdagodtak, és sok meglepetés érte őket. Temerin nevezetességeinek megtekintésén kívül, meglátogattuk az Aracs Pusztatemplomot, az óbecsei Đunđerski kastélyt. Jártunk a Gyöngyszigeten, Újvidéken, a péterváradi várban, ahonnan gyalog elzarándokoltunk Tekijára. Napi programok is voltak, voltunk fürödni, és nem utolsó sorban lelkileg is töltődtünk. A reggeli szentmiséken, a császártöltési fiatalok ministráltak. Kilenc fiatal fiú és három felnőtt alkotta a csoportot – mondta búcsúzáskor Zsolt atya.
14
TEMERINI HARANGSZÓ
2/2015
Az Illés-napi rendezvények programja
2015. július 17., péntek 18.00 órakor a Kókai Imre Általános Iskola központi épületében Balogh István természetfotó kiállítása, Majoros Pál – régi Illés-napok fénykép kiállítása, az amatőr képzőművészek tárlata 17.00 órakor a tájházban zenés, játékos foglalkozás gyerekekkel a Juventus Ifjúsági Énekkar szervezésében 18.00 órakor a tájházban Egyszer egy királyfi – a Vándor Bábszínház előadása 19.00 – 21.00 órakor a Vindulo borházban alkalmi borkóstolás 2015. július 18., szombat 9.00 órakor a temerini Fácán Vadászegyesület szőregi úti lövöldéjében agyaggalamblövő verseny 9.30 órakor a Rozika étteremben Németh Mátyás festménykiállítása 14.00 órakor a TSK pályán Sörös Szilveszter emléktorna - öregfiúk labdarúgó mérkőzése. Résztvevő csapatok: Győrasszonyfa, Solt, Palaća, Temerin 17.00 órakor az Iparosok és Vállalkozók Egyesületének székházában: Régi mesterségek és céhkönyvek kiállítása az Iparosok és Vállalkozók Egyesületének gondozásában, valamint Nagyanyáink hagyatéka, a Boldog Gizella Hagyományápoló Kézimunka Szakkör kézimunka kiállítása
2015. július 19., vasárnap 11.00 órakor a Szent Rozália plébániatemplomban (a nagymise után) A Szigeti Sándor Méhészegyesület lovagrendavatása és zászlószentelés 14.00 órakor a Kókai Imre Általános Iskola telepi iskolaudvarában a Hunor Hagyományőrző Egyesület jurta állítása 15.00 órakor a tájházban a Temerinből elszármazottak 10. találkozója 18.00 órakor a Kókai Imre Általános Iskola telepi épületében: Az Első Helyi Közösség Kézimunkacsoportjának és a Temerini Kertbarátkör kézimunkázóinak közös kézimunka kiállítása, a Kertbarátkör terménybemutatója, valamint A legszebb konyhakertek programrésztvevők kertjeinek videó bemutatása, a Kertészkedők Egyesületének terménybemutatója. 19.00 órakor a kálvárián keresztúti ájtatosság 20.00 órakor a színházterem népzenei est a Szirmai Károly MME szervezésében 2015. július 20., hétfő – Illés próféta napja 8.30 órakor gyülekezés a TSK labdarúgó egyesület segédpályáján 9.00 órakor az ünnepi menet indulása az új kenyérrel. Menetirány: Pető-
fi Sándor utca, Újvidéki utca, plébániatemplom. 10.00 órakor a Szent Rozália plébániatemplomban ünnepi szentmise, kenyérszentelés 11.00 és 17.00 órakor Őseink lakhelye, Hunor Hagyományőrző és Sportíjász Egyesület előadása a jurtáról 16.00 órakor a Szent Rozália plébániatemplomban az Őszirózsa nyugdíjas énekkar koncertje – fellép a temerini gyermekkórus, közreműködik a Dávid Csillagai zenekar. 18.00 órakor a Kókai Imre Általános Iskola telepi iskolaudvarában: művelődési műsor a Szirmai Károly MME szervezésében 20.00 órakor ünnepi műsor az Őszirózsa, a Juventus, valamint a Dalárda fellépésével 20.30 órakor ünnepi köszöntők, kenyérszegés 21.00 órakor vacsora, hajnalig tartó mulatság. Sztárvendég: Aradszky László. Muzsikál a The End Együttes. A Helytörténeti Múzeum, az Iparos Egyesület és a tájház nyitva tartása: 2015. július 19., vasárnap 18.00-tól 20.00 óráig 2015. július 20., hétfőn 15.00-től 18.00 óráig
Fontos tudnivalók A plébánia
telefon- és faxszáma:
021/844-001 (üzenetrögzítő is) ***
Iroda: Az egyházközségi iroda hétfő és az ünnepnapok kivételével munkanapokon 9–11 óráig, valamint az esti szentmisék után áll a hívek szolgálatára.
Miserend és egyházközségi hírek minden csütörtökön a Temerini Újságban ***
Magyar Katolikus Rádió az interneten: www.katolikusradio.hu ***
Temerini Rádió, 93,5 Mhz, minden szombaton reggel 8.00–8.30
Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel 8.05–9.00 ***
Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor *** BonumTV, hiánypótló magyar katolikus csatorna az interneten: www.bonumtv.hu
A plébánia honlapja: http://www.plebania.temerin.info
Ezúton mondunk köszönetet lapunk támogatóinak, akik lehetővé tették a Temerini Harangszó Illés-napi számának megjelenéssét
Elsőáldozóink Telepi elsőáldozók. A felső sorban, balról jobbra: Pálinkás Anikó családi hittancsoport vezető, Fodor Aranka és Morvai Melinda tanítónők, Ádám Mária hitoktató és Pászti Erzsébet családi hittancsoport vezető. Középső sor: Pásztor Anna, Jankovics Zsófi, Tiszta Karola, Kalmár Krisztina, Tóth Dániel, Puszti Leon, Bollók László, Barna Edvárd, Kurcinák Tibor, Horváth Szebasztián. Első sor: Samu Kornélia, Turai Edina, Major Bettina, Pálinkás Bettina, Szungyi László atya, Csernicsek István, Ruzsányi Dávid, Takács Hunor, Faragó Szabolcs. Plébánia templomi elsőáldozó fiúk. Fent: Illés Etelka, Pethő Ilona családi hittancsoport vezetők, Ádám Mária hitoktató, Úri Margit, Milan Satmari és Kovács Franciska családi hittancsoport vezetők. Felső sor: Babinszki Csaba, Németh Péter, Szabolcski Szabolcs, Erős Hunor, Vukadin Filip, Oláh Dávid, Faragó György. Második sor: Majoros Martin, Pásztor Viktor, Mészáros Viktor, Erős Oszkár, Nagy Michel, Németh Dániel, Magyar Ákos, Hangya Róbert, Liptai Dominik. Első sor: Kovács Krisztián, Varga Áron, Péter Szabolcs, Kenderesi Kornél, Szungyi László atya, Vígi Viktor, Orosz András, Bozóki Alen, Majoros Roland, Pásztor Dávid, Vukadin Luka. Plébánia templomi elsőáldozó lányok. Fent, balról jobbra: Illés Etelka, Pethő Ilona családi hittancsoport vezetők, Ádám Mária hitoktató, Milan Satmari, Úri Margit, Kovács Franciska családi hittancsoport vezetők. Felső sor: Vrcelj Leontina, Albijanić Teodóra, Horváth Dominika, Lukács Amanda, Deli Edina, Papp Tímea, Biacsi Viktória. Második sor: Zavarkó Teodóra, Kežić Henrietta, Hlipec Valentina, Mondovics Viktória, Tóth Brigitta, Tóth Katarina, Németh Brigitta, Tóth Emőke, Dányi Klaudia, Cseszkó Melinda. Első sor: Oláh Dóra, Faragó Elizabett, Utasi Dóra, Csernyák Ildikó, Szungyi László atya, Samu Korina, Góbor Klaudia, Pásztor Viktória, Kurcinák Szilvia, Szabó Viola.
Bérmálkozáskor 24 fiúnak és 37 lány részesült a keresztény nagykorúság szentségében
