12
VIII. évfolyam 1. szám Szociális foglalkoztatás a faluban
A Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira eseti lapja VIII. évfolyam 1. szám 2010. március 31. ingyenes kiadvány
2010. február 01. óta a szociális foglalkoztatás telephelyei bővültek a Fő utca 66. szám alatt található 200 m2 –es könnyűszerkezetes csarnok bérlésével. A kosárfonó és a színes, gyűrt- csomagolópapírt készítő műhelyek ott kaptak új helyet. Az ott dolgozó lakók munkaideje 830 órától 1230 óráig tart. A telephelyre munkavezetőjük kíséretében mennek ki és jönnek vissza. Az eddig tapasztaltak szerint, a műhelyekben jó a hangulat, munkájukat az új körülmények között is szívesen végzik lakóink. A jövőben várható az épület jobb kihasználása, a szociális foglalkoztatásban dolgozók teljes kitelepítésével. dr. Tóthné Papp Piroska foglalkoztatás koordinátor
Egy nagy kihívás kezdete… Otthonunk egyik lakója Rózsa Irén nagy célt tűzött ki maga elé: abbahagyja a dohányzást. Erre az elhatározásra egy orvosi vizsgálat, ill. annak eredménye indította. E szerint hangszalagjain a cigarettától elváltozások láthatóak. Ő azonban többre értékeli az egészségét és az életét. Ennek már 3 hete. Irént céljának elérésében dohányzás elleni tapasz segíti, melyet naponta cserél. Helyzete több szempontból sem könnyű: lakótársai közül nem kevesen élnek e káros szenvedéllyel, párja rendszeres dohányos, Irén 14 éves kora óta cigarettázik, napi 15-20 szálat Mindezek ellenére próbál ellent mondani a kísértéseknek, zsebpénzén rágógumit, cukorkát, gyümölcsöt vásárol. Kívánunk neki e nehéz folyamatban sok erőt és kitartást – a végeredményről a következő számban írunk. Solnár Renáta fejlesztő pedagógus
A Szivárványhíd Alapítvány 2010. 03. 26-án tartott ülésén az alábbi támogatásokról döntött: - lakók üdültetésére: 125 eFt - portugáliai váltófutásra: 400 eFt - peresznyei fiókintézmény 30 éves jubileumi rendezvényére: 150 eFt - színjátszók támogatására: 200 eFt - sportruházatra: 90 eFt - aerobic szőnyegre: 15 eFt - buszos kirándulásra: 60 eFt - diavetítőre: 25 eFt
Köszönjük az intézménynek és a lakóknak nyújtott támogatást!
Az újság szerkesztésében közreműködtek: Gosztom Józsefné, Ecker Zita, Őri László Számítógépes szerkesztés, tördelés: Hanis Krisztián Felelős kiadó: Hollósi Péter (99/543-201)
2
VIII. évfolyam 1. szám Hírmorzsák a Peresznyei telephelyről
Január hónapban megérkezett a régóta várt betegemelő készülék. Mozgásukban akadályozott lakók ellátása során óriási segítséget jelent ez az elektromos készülék. Az elektromos vezérlésű, összecsukható emelőt mind a nagy kórházak, mind a kisebb ápolási otthonok részére ajánlják. Könnyen kezelhető, a nővérek napi munkáját megkönnyíti, a lakók ágyból, székből történő felemelésénél illetve szállításánál. Kézi irányítással működik, ezen kívül lábpedállal felszerelt, melynek segítségével lehet a görgőkkel ellátott készüléket a szék, az ágy vagy a WC közelébe a lakó szempontjából optimális módon elhelyezni. A lakó a beteg emelőben biztonságban érzi magát, mivel az emelő 4 ponton felfüggesztett, a testsúlyát egyenletesebben osztja el szemben a kétpontos felfüggesztésű termékekkel. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki a betegemelő beszerzésében segített!
Január 21-én ünnepelte lakótársai és a segítők körében Ványi Eszter a peresznyei telephely legidősebb lakója születésnapját. Immár 82 éves. A mindig vidám, fiatalos néni nagy örömmel fújta el a gyertyákat tortáján és megosztotta boldogságát társaival.
Használatba vettük az új tornatermet! Ennek kapcsán lakóink részére egyéni mozgástervet és közös reggeli tornát indítottunk. A helyiség lehetőséget teremt 7-8 fő lakó mozgásigényének irányított kielégítésére, illetve egyéni testedző gyakorlatok végzésére. Március 16.-a óta szakképzett gyógytornász nyújt segítséget a speciális program kivitelezésében. Az itt található eszközök hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához, a betegségek megelőzéséhez. Ebben a teremben készülnek lakóink a mozgásélmény sport versenyekre. In Memoriam Nick Mihály Az élethez hozzátartozik az elmúlás, sajnálattal vettünk búcsút N.M. nevű lakónktól, aki január 13-án elhunyt. Rövid élete során a mosolyt soha nem váltotta fel a keserűség, bár ágyhoz kötötten élt, mégis eljutott hozzá a napfény. Temetésére február 1-én került sor, ahol mind a lakótársai, mind a segítők fájó szívvel vettek Tőle búcsút, bár hideg volt a reá való emlékezés felmelegítette a szíveket.
VIII. évfolyam 1. szám
11
„Glamoč” ruhák készültek intézményünkben A horvátzsidányi Čakavci tánccsoport 2009. szeptemberében egy horvátországi koreográfus Nenad Breka vezetésével új „Glamoč” táncot tanult. A tánchoz az eddigiektől eltérő, különleges viselet dukál. Nagy kérdés volt: hol lehetne elkészíttetni a kézműves technikákat igénylő, több darabból álló nyolc férfi és nyolc női népviseleti ruhát? Ekkor került látótérbe otthonunk, azon belül is a szociális foglalkoztatás keretein belül működő varró és szövő műhely. Ilyen nagy volumenű, összetett munkánk eddig még nem volt, azzal a nehezítéssel, hogy a népviseleti ruháknak határidőre, legkésőbb 2010. január 22-ére el kellett készülni, hogy másnap azt viselni tudják a tánccsoport tagjai egy nagyszabású rendezvényen. A munkát elvállaltuk, mely komoly kihívást jelentett mind munkavezetőink, mind lakóink számára. Elkezdődött a népviseleti ruhák készítése. A mintát eredeti, nagyon régi, rossz állapotú Horvátországból származó ruhák adták. A munkafolyamatok fokozatosan követték egymást: megvásároltuk a szükséges alapanyagokat, elkészítettük a mintadarabokat, melyek alapján kiszabhatóvá váltak a végleges ruhák. Megrajzolásra kerültek a ruhákat díszítő különböző hímzésminták, ezek szerint készültek el a hímzések. A szövött kiegészítők megszövésre kerültek. Darabról darabra kerültek összeállításra a ruhák, felkerültek rájuk a különböző horgolt díszítések, gyöngyök, flitterek. Egy-egy elkészült ruhadarab adta a lelkierőt ahhoz, hogy a munkát folytassuk, ne adjuk fel a nehézségek, időről időre jelentkező problémák ellenére sem. És az idő egyre fogyott. A ruhák elkészültek, határidejük: 2010. január 22. volt. A horvátzsidányi tánccsoport fergeteges műsort adott az új „Glamoč” ruhákban 2010. január 23-án Szombathelyen a Horvát Bálon. Elmondhatom, hogy a horvát népviseleti ruhák mindenki megelégedésére készültek: ugyanúgy a tánccsoport, otthonunk, és a horvátországi koreográfus részéről is, aki ezt mondta a fellépés után: „A tánc jó volt, de a ruhák fantasztikusak!”. Ezúton is köszönetet mondok a tánccsoport tagjai nevében mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban és hozzájárult bármily módon ahhoz, hogy elkészüljenek a megrendelt ruhák. Köszönetképpen várhatóan ez év áprilisában eljönnek hozzánk és láthatjuk műsorukat. Lakotárné Kocsis Viktória szociális ügyintéző
10
VIII. évfolyam 1. szám Nőnap 2010.
A nemzetközi nőnap immár majd egy évszázada ösztönzi megemlékezésre a fiúkat és férfiakat március 8. napján. Intézményünk férfi képviselői is színvonalas műsorral készültek a hölgyeknek e napon. Az igazgató köszöntő szavai után Kéri János: Nőnapi köszöntő című versét adta elő Maráz Norbert lakó. Élvezetes perceket nyújtott a KOMISZ színi társulata, akik Csehov: Három nővér paródiáját prezentálták elő bravúros sikerrel, kiérdemelve a közönség szűnni nem akaró tapsát. Ezt követően Kosztolányi Dezső: Nők című versét hallhattuk Czetthoffer Csaba intézményünk alkalmazottja előadásában. Végül a Váradi duó kedveskedett a Hölgyeknek egy csokor szívmelengető dallal, amelyet az ünnepeltek megajándékozása követett egy-egy gyönyörű cserepes virág átadásával. Köszönettel tartozunk a fenti műsor létrehozásában szerepet vállaló összes kollegának és lakónak, akik nagy igyekezettel és odaadással tették emlékezetessé a 2010. évi nőnapot. Érdemes egy kicsit megállni és visszatekinteni az elmúlt évszázadra, és az ünnep mindig formálódó mondanivalóira. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt. Annak ellenére, hogy az elmúlt 100 évben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nők egyenjogúsága a munkában, a fizetésben, a politikai és gazdasági életben, érzelmileg még ezer szállal kötődünk az ősi modellhez. Feladataink megsokszorozódnak, mert szeretnénk megfelelni egyszerre a múlt, és a jelen követelményeinek is. Egy nemrégiben olvasott cikk írójával kell egyetértenem, aki szerint az érzelmek és az intuíció hagyományosan női felségterület, és mint oly sok minden más is, az idők folyamán társadalmilag ez is leértékelődött. Az értelmi képességek mellett eltörpülnek az érzelmi készségek, pedig az érzelmeknek hatalmuk van, az emberek éppen ezért félnek tőlük. S mint általában, ha valami fölött nincs biztos uralmunk, azt megpróbáljuk tagadni, kisebbíteni, elfojtani. Bátor katonák, okos politikusok, intellektuálisan magasan képzett, tudományokban jártas sikeres emberek néha gyáván megfutamodnak a saját érzéseik elől, s inkább elfojtják azokat, mert úgy kényelmesebb, egyszerűbb az élet. Nekünk, nőknek megadatott az intuíciók gazdag eszköztára, ne fosszuk hát meg magunkat a belső felismerések, a belső irányítás forrásaitól. Ne fogadjuk el azt a nézetet, hogy a fejünk uralkodik a szívünkön, inkább segítsük, hogy a fej és a szív harmonikusan együttműködjön. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy felismerjük, felvállaljuk és tanuljuk meg célravezetően kifejezni érzéseinket. Tanuljuk meg úgy élni az életünket, hogy elfogadjuk a saját érzéseinket, kicsinységünket és nagyságunkat, hogy felvállaljuk a női mivoltunkat, erőnket és esendőségünket! dr. Jakab Erika pályázatfigyelő és közbeszerzési felelős
VIII. évfolyam 1. szám
3
Március 2-án a heti rendszerességgel Kőszegre látogató lakók mellett 9 fő is Kőszegre utazott. Rövid kis sétát tettek a város főterén, megcsodálva egy-egy kirakatot. Ezt követően a belváros néhány nevezetességével ismerkedtek meg. Áthaladtak a Hősök kapuja alatt, körbejárták a Jurisich várat, majd megcsodálhatták a neogótikus templomot. Ezt követően egy cukrászdába pihenték ki fáradalmaikat, s élményekkel gazdagodva tértek vissza az otthonukban.
Nyitni kék, nyitni kék harsogták a cinegék a peresznyei telephely melletti erdőségből. Meg is jelentek – ha csak rövid időre is - a tavasz első napsugarai. Kicsalogatva a természetbe néhány lakót és kísérőiket. A 14 fős csapat rövid kis sétára indult a telephelyet övező erdőbe. A séta során láttak nyíló hóvirágot, az avarból előbújó rovarokat, valamint ezer meg ezer bolyhosodó barkát. Reméljük, a jó idő hamarosan megérkezik, és még többet tudunk majd kirándulni figyelve az ébredő természetet.
Hazánkban közel száz éve ünnep március 8-a. Ilyenkor a férfiak apró ajándékokkal kedveskednek az asszonyoknak, lányoknak. Nem történt ez másként a peresznyei fiókintézményben sem. A hölgyek köszöntése már március 4-én kezdetét vette, amikor egy bál keretében emlékeztek meg a férfi lakók női társaikról. A bálon került elfogyasztásra a délelőtt folyamán készített sonkás-sajtos kifli, valamint finom frissítő tea is várta a bálozókat. Március 8-án pedig a szokásokhoz híven a telephely férfi lakói és dolgozói rövid kis köszöntőt követően ajándékozták meg a hölgyeket.
Őri László szociális- és mentálhigiénés munkatárs
4
VIII. évfolyam 1. szám
VIII. évfolyam 1. szám
9
Farsang –farka 2010. kőszegen
Őseink nyomában
Véget ért a farsang, elkezdődött a húsvétot megelőző időszak, a nagyböjt. A farsangot lezáró napon, február 16-án, húshagyó kedden, országszerte fergeteges mulatságokat, utcabálokat rendeznek. Lakóink a hagyományos kőszegi Farsangfarka rendezvényen vettek részt. Délelőtt az óvodások és az iskolások, délután pedig a felnőttek jelmezes felvonulását néztük meg. A résztvevők ötletesnél-ötletesebb maskarákat öltöttek magukra, így többek között láttunk méhecskerajt, dominókészletet, libákat libapásztorral, kalózokat, Milka-tehéncsordát, földönkívülieket. A felvonulást követően hangulatos bál vette kezdetét a város főterén. Kocsis-Horváth Krisztina szociális- és mentálhigiénés munkatárs
Tavaly az Őszi napok sportnapján az egyik állomáson őseink hatásos fegyverével az íjjal hajtottunk végre egy feladatot. Az íjászat akkor nagy sikert aratott a csapatok körében. Talán ekkor fogalmazódott meg Ecker Zitában a gondolat, hogy az intézményben élők számára elérhetővé tegye e régi harcmodor megismertetését. Október folyamán, lehetőséget kaptunk arra, hogy külső szakember segítségével, és az intézmény támogatásával (helyszín, anyagiak) megismerkedhettünk az őseink által használt reflexíj használatával. Azóta is heti rendszerességgel folyik az ismerkedés az íjászat szépségeivel. Csapatunk a mindig barátságos, - ahogy társaim mondják - jó fej oktatónknak, Marton Ágostonnak köszönhetően, már önállóan képes felhúzni az íjat, szabályosan felhelyezni a vesszőt, valamint messziről célra találni. Az íj használta mellett sokat megtanultunk őseink szokásairól és kultúrájáról is. Reméljük továbbra is űzhetjük az intézmény keretein belül ezt a sportot, mint ahogy őseink üldözték egykoron a csodaszarvast. Szalai István lakó
Megérkezett a vándorcirkusz A peresznyei telephelyen február 5-én került megrendezésre a farsangi mulatság, melyen együtt mulattunk a zsirai intézmény lakóival. A kora délutáni csendet a Gladiátorinduló ismert dallama törte meg. A zenére a képzeletbeli porondra bevonult a porondmester és kihirdette: „Megérkezett az Erdősori vándorcirkusz” Majd mielőtt mondandóját folytathatta volna csinnadrattázva egy bohóc tűnt fel a színen. A porondmester rendre utasította a tévelygő bohócot és folytatta mondandóját, ám újból beléfojtotta a szót egy hangszer és a közismert „Van másik!” kiáltás. Rövid küzdelem után a bohóc feladta, így végre a porondmester megnyithatta a cirkusz előadását. Volt itt bűvész, artista és állatidomár, oroszlánszelídítő s kígyóbűvölő. Erőművész ki a súlyokkal könnyedén játszott, a kutyaidomár, aki kutyáival járta a táncot. Felvonult a bohócok hada, a közönségnek a nevetéstől már fájt a hasa. Miután a cirkuszi forgatag elvonult, kezdetét vette a farsangi vigasság. Őri László szociális és mentálhigiénés munkatárs
Szombati szabadidős programok A mentálhigiénés csoport szombati napokon is rendszeresen szervez különböző programokat a szabadidő hasznos eltöltése céljából. A nap uszodai foglalkozással indul, mely a bérlettel rendelkezők számára nyújt sportolási lehetőséget heti rendszerességgel, Kőszegen. E sportot 10 fő végzi rendszeresen. A délutáni órákban 2 munkatárs kínál programokat, melyet általában előzőleg meghirdetünk az osztályokon ill. a hirdetőtáblákon. A tevékenységek bő tárházát próbáljuk nyújtani: kézműves tevékenységek: zsugorfólia, farsangi állarcok, tavaszi díszek, ékszerek, agyagozás, filmvetítés – közkedvelt a régi programok levetítése, - séta, asztalitenisz, bocsa, integrált programok: társintézmények, ill. környező falvak programjain való részvétel. A programok látogatottságát az időjárás is befolyásolja. Azon lakók, akik ellátogatnak szombat délután a foglalkoztatóba, kihasználják azt a lehetőséget is, hogy egyéni problémáikat, észrevételeiket megoszthatják a segítő személyzettel e lehetőséggel többen is élnek. Az itt élők észrevételeit, javaslatait szívesen fogadjuk a programok tartalmát tekintve. Solnár Renáta fejlesztő pedagógus
8
VIII. évfolyam 1. szám Sportesemények – 2010. január - március
Nagy népszerűségnek örvend minden olyan rendezvény, amelyen dolgozók és lakók együttesen vehetnek részt. Ha e rendezvényen, a versenyzők az asztalitenisz sportágban mérhetik össze erejüket, a siker, és a jó hangulat garantált. Ebben reménykedve hirdettük meg március 3-ára, a már említett körökben az 1. Házi Asztalitenisz Bajnokságot. Helyszínnek a varroda épületét választottuk, mely reményeink szerint a jövőben több versenynek adhat otthont. Örömünkre a helyszín, és a hangulat is megfelelt az előzetes várakozásnak. 4 kategóriában 12 érmet osztottunk ki, az alábbi megosztásban: Haladó lakó 1. Szabó Gy. 2. Szabó A. 3. Gyöngyösi E.
Női dolgozó 1. Dr. Bartos A. 2. Borhy É. 3. Nagy J.
5 Nyugdíjastalálkozó 2010.
2010. január 27-én Szlovákiában, Ekecsen jártunk, és részt vettünk a második alkalommal kiírt Nemzetközi Asztalitenisz Versenyen. Az idei év első versenye nagyon sok versenyzőt vonzott, ez által a színvonal is magas volt. Nagy csatákat éltek meg versenyzőink, akik közül Szuhanyik Renátának sikerült egy bronzérmet szereznie, de a többi lakónk teljesítménye is elismerésre méltó.
Kezdő lakó 1. Kabelács L. 2. Hordós E. 3. Bogdán D.
VIII. évfolyam 1. szám
Férfi dolgozó 1. Marton G. 2. Farkas J. 3. Farkas F.
Gratulálunk minden résztvevőnek!
Marton Gergő szabadidő szervező
Elmúlt egy év, ismét érkezett egy levél, melyben szeretettel meghívnak minket nyugdíjasokat egy találkozóra volt munkahelyünkre. Nagy örömmel vettem én is részt a többi nyugdíjas társammal ezen a délutánon, melyet a foglalkoztató épületének nagytermében tartottak. Minden évben várakozva tekintünk e nap elé és mindig feltöltődve érkezünk haza. Igazgató Úr köszöntött minket, tájékoztatott bennünket az előző év történéseiről. Ezt követően filmkockák segítségével mi is részesei lehettünk a 2009. év eseményeinek és sikereinek. Jó volt látni a kollégákat és a lakókat, akikért mindennap dolgoztunk. A lakók előadásában táncot láthattunk, az angyali produkciót bemutató lányokat tapssal díjaztuk. A nagyon ízletes vacsora elfogyasztása közben szórakoztató zenét hallgattunk. Később táncra is lehetőségünk nyílt, mellyel éltünk is. Beszélgetés közben felelevenítettük régi szép emlékeinket. Kellemes érzéssel töltött el bennünket, hogy találkozhattunk egymással és a még aktív dolgozókkal. Köszönjük, hogy ránk nyugdíjasokra is gondolnak, egy ilyen szép színvonalas délután megszervezésével. Pozvai István nyugdíjas
Nőnap A nőnapi megemlékezés is veszít régi fényéből. Vannak, akik nagyon várják, készülnek rá és vannak olyanok, akik nem is ünneplik. Görög, római írásokban is utalások vannak, hogy a virágoknak sajátos üzenetük, fontos szerepük volt. „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” – akár kapjuk, akár adjuk. Március 8-án ezen alkalommal lakóinkat is köszöntöttük. Czethoffer Csaba segítő verssel, valamint Kövér Márk zenés műsorral kedveskedett lakóinknak. Az intézményvezető köszöntő szavai után kiosztásra kerültek a desszertek és virágok. Köszönjük a lakók nevében. Németh Jánosné 4/B.oszt.vezető
VIII. évfolyam 1. szám 6
VIII. évfolyam 1. szám A fánk sütés hagyománya
Intézményünkben is hagyománynak számít a farsangi édesség elkészítése. Az elmúlt hetekben a lakók nagy örömére folyamatosan készültek az osztályok nővéreinek, és a mentálos kollégáknak közreműködésével az ízletes fánkok. Először január 26.-án a „D” osztály, majd január 30.-án az Opál ház, őket követve február 5.-én a Rubin Ház és a „4/C” osztály sütötte nem kis fáradozással a szebbnél szebb szalagos fánkokat. A sort a Foglalkoztató Centrum dolgozói zárták, melyre az otthon valamennyi lakóját várták február 10.-én Egyes források szerint Kr. e. 13. században, II. Ramszesz egyiptomi fáraó sírjának domborművén található ábrák már említést tesznek a fánk létezéséről, illetve elkészítésének módjáról. A fánk európai elterjedésének történetéről két híres legenda él a köztudatban. Az egyik, a francia beignets nevű sütemény körül alakult ki, amelyet Marie Antoinette királyné egy kalandos karneváli éjszakán ismert meg, egy farsangi álarcosbálról való szökése alkalmával. A tömegben elvegyülve sétálgatott, amikor megéhezett, és egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. Az édesség rendkívül elnyerte a tetszését, ezért később a palotájába hívatta a mestert, aki elmesélte a királyi cukrásznak a fánk receptjét és elkészítési módját. A cukrász finomította és módosította a receptet, melynek köszönhetően az emberek hamar megkedvelték a finom tésztafélét, mely hamar divatos süteménnyé, és a farsang kísérőételévé vált. Egy másik forrás szerint a fánk bécsi eredetű édesség. Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, özvegyére hagyta a műhelyét. Mivel ebből a pékségből került ki a legfehérebb és legfinomabb kenyér, nagyon népszerű volt az egész városban. Egy napon az asszony megkésett a munkával, és a vásárlók türelmetlenségükben cifrákat mondtak rá. Az özvegy kijött a sodrából és egy darab tésztát a vásárlói közé hajított. Szerencsére a tészta a kályhán lévő, zsírral teli lábasba pottyant, és néhány perc alatt aranysárgára sült. Így született meg a véletlen jóvoltából az első fánk, melyet a bécsiek, azóta is Krapfen- nek neveznek. Hazánkban a fánksütés a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen a finom nyalánkság. Farkas Nikolett szabadidő szervező
Mozgásélmény sport Keszthelyen A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség az idei év első mozgásélmény sportnapját március 27-én rendezte Keszthely városában. A verseny célja: lehetőséget biztosítani a versenyzésre súlyos, halmozottan sérült, mozgásukban akadályozott gyermekek és felnőttek számára. Ezen a versenyen indultak el a peresznyei fiókintézmény lakói is. A részvevők: Bezzegh É., Seszták Zs., Tornyos J., Kovács B., Óvári Cs., és 3 fő kísérő. A résztvevő csapatok kisebb-nagyobb létszámmal jelentek meg, mi a megszokott 5 fős csapatunkkal néztünk a megmérettetések elé. Különböző pályák közül lehetett választani, hogy ki melyikben vesz részt. Mi a következő számokban mutattuk, meg mit tudunk: gurulás a talajon, padon járás, alagút átmászása, kapura rúgás, tekebábú gurítás, szlalom, karikán átdobás. A kitűzött feladatokat mindenki jól teljesítette. Értékeléskor mindenki megkapta a névre szóló oklevelét és szalagját. Ezt követően megtekintettük a Keszthelyi Múzeum állatkiállítását. Majd élményekkel teli tértünk vissza Peresznyére. Molnár Tamás ápoló
7
Szakmai tanfolyam Egerben A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület idén is megrendezte Speciális Szakmai Tanfolyamát, melynek 1994 óta hagyományosan, ismét Eger adott otthont. A továbbképzés március 1-5.-ig tartott, mely időtartam alatt a kézművesség, a társastánc, a néptánc és a színjátszás szakágak rejtelmeibe vezették be a résztvevőket a képzések vezetői. A tanfolyamra 17 oktatási és szociális intézményből 33 személy jelentkezett. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a kézműves és a színjátszás szakágakon képviseltük intézményünket. Wéber Csilla kolléganőmnek Veréb Emese művésztanár mutatta meg a kézművesség különböző technikáinak fortélyait. Az öt nap alatt megismerkedhetett az agyagozás művészetével, a korong nélküli hurkatechnikával alkotott agyagtárgyak készítésének lépéseivel. Majd összecsomósodott, már megtisztított kártolt állatszőrből készíthetett szőrlabdát, illetve „malomtáblát” nemezeléssel. A textilszálak karmantyúbabán történő szövését is elsajátították, emellett ékszereket is készítettek gyöngy-, madzag-, valamint tűszövéses módszerekkel. Nem utolsó sorban megismerkedhettek a növényi eredetű földfesték puhafa bútorokra, faládákra történő felvitelével, ezáltal a bútorfestésben alkalmazott népi motívumok alkalmazásának művészetével. Én a színjátszó szekciót választottam. A tavalyi évhez hasonlóan idén is Fehér István színművész vezette a szakmai képzést e szakágban, mellette pedig két további kiválóság, Szél Anikó színművész, bábszínész, koreográfus, és Göböly Bettina táncművész osztotta meg velünk tudását. A rövid bemutatkozások után- melyben mindenki elmondta, honnan jött, mivel foglalkozik, milyen céllal érkezett- kezdetét is vette a munka. István elmondta, hogy ez alkalommal három témára- születés, szerelem, halál- fog épülni a munkánk, tehát az öt nap alatt csak ezeket a témaköröket érintjük oktatóinkkal, de különböző módon. István megismertette velünk a Kérész naplója című művet, melyet rögtön fel is osztott közöttünk. A bejegyzéseket meg kellett tanulnunk, majd a szöveghez illő állóképekből, mozgássorozatokból, egyéni és csoportos részprodukciókból álló teljes darabot készítettünk úgy, hogy a mondanivalót ne csak a szöveg, hanem annak hangneme, érzelmi háttere, a hozzá fűződő mozdulatok, táncos lépések is visszaadják, kifejezzék a zenével összehangolva. A munka ezúttal több, egymáshoz szorosan kapcsolódó részből tevődött össze, így szerintem idén nehezebb dolgunk volt. Persze a folyamatos, fantáziánkat, ötleteinket olykor kimerítő feladatok mellett mindig jutott idő egy kis játékra, ami segített lazítani, vagy éppen koncentrálni, és összekovácsolta a csoportot. A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület jóvoltából hétfőn megtekinthettük a Szemfényvesztés elnevezésű különleges kiállítást, ahol a vakok világát mutatták be teljes sötétségben. A kiállításon vak, illetve gyengén látó tárlatvezetők segítségével valós élethelyzetek szimulálásával megismerkedhettünk az Ő életükkel. Szerdán eljutottunk a Gárdonyi Géza Színházba is, ahol egy fergeteges előadást láthattunk, Horváth Péter: Kerti mulatság, avagy írok a fogason című prózamusicaljét Jónás Péter átdolgozásában. A mű fantasztikus volt, rendkívül szórakoztató, és egyedi. A tanfolyam zárását a „vizsgák eredményes letétele” adta meg pénteken. Itt mindegyik csoport számot adhatott az öt nap alatt elsajátított tudásáról. Szerintem mindegyik szekció kitett magáért, így minden résztvevő „átment a vizsgán”, és megkapta oklevelét. Wéber Csilla mentálhig. munkatárs
Farkas Nikolett szabadidő szervező
