2. számú E M L É K E Z T E T Ő a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) 2016. november 08. napján megtartott üléséről Helyszín: EMMI, Budapest V., Szalay u. 10 − 14., 412-es tárgyaló Az ülés napja: 2016. november 08. Az ülés kezdete: 13.00 óra Jelen vannak: az Emlékeztető 1. számú mellékletét képező Jelenléti ív szerint Napirendi javaslat: 1. A 2017. költségvetési évre vonatkozó, az előadó-művészeti bizottságok által elkészített felosztási szabályzatok és javaslatok véleményezése; 2. Egyebek. Napirend elfogadása, hitelesítők megválasztása Dr. Gyimesi László: Az ülést megnyitja, köszönti a megjelenteket, külön köszönti államtitkár urat és helyettes államtitkár asszonyt, valamint a Tanács tagjait és a részt vevő munkatársakat, akik segítik a Tanács munkáját. Szomorú esemény kapcsán, a napokban elhunyt Kocsis Zoltán művész úr elvesztése okán, aki a zenei élet kiválósága volt, felhívja a résztvevőket, hogy néma felállással adózzanak emlékének. (A jelenlévők néma felállással adóznak Kocsis Zoltán művész úr emlékének.) Dr. Gyimesi László: Megállapítja, hogy a NEÉT tagjainak száma 24, jelen van 15 fő, a NEÉT határozatképes. Ismerteti a napirendi pontokat. Az Emlékeztető hitelesítőjének jelöli Mihályi Győzőt és Marosi Antalt. 14/2016. (11.08.) sz. NEÉT határozat A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács úgy dönt, hogy az Emlékeztető hitelesítőjének megválasztja Mihályi Győzőt és Marosi Antal. Igen: 15; Nem: 0; Tartózkodott: 0.
1
15/2016. (11.08.) sz. NEÉT határozat A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács úgy dönt, hogy a napirendi pontokat elfogadja. Igen: 15; Nem: 0; Tartózkodott: 0. Napirendi pontok tárgyalása 1.
napirendi pont
1. A 2017. költségvetési évre vonatkozó, az előadó-művészeti bizottságok által elkészített felosztási szabályzatok és javaslatok véleményezése Dr. Gyimesi László: A napirendi pontok tárgyalása előtt megadja a szót dr. Hoppál Péter államtitkárnak. Dr. Hoppál Péter: Rövid tájékoztatást kíván adni az előző NEÉT ülés óta eltelt időszak fejleményeiről. Köszönti Krucsainé Herter Anikót, a Kulturális Államtitkárság új helyettes államtitkárát, aki a tárcánál a jövőben a kulturális kapcsolatok széles hálózatát tartja kézben, valamint az óriási infrastruktúra fejlesztési programok nagyberuházásait is felügyeli. Tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy előadó-művészeti területet érintő törvényi változások tekintetében két fontos ügy van napirenden. A napokban zajlik az egyeztetés arról, hogy minden, ami kikerült az Emtv-ből, az egy kormányrendeleti szintű szabályozásba belekerüljön, tehát 2017. január 1-től gyakorlatilag minden szabályozás a helyén lesz. Attól, hogy más szintű szabályozásba kerülnek át bizonyos kérdések, ezáltal semmi nem fog elsikkadni. Nagyon figyeltek arra, hogy a kormányrendelet szövege úgy álljon össze, hogy a törvényből kikerülő rendelkezések érvényesülésére garanciákat nyújtson az alacsonyabb szintű szabályozás. Felkéri Szakonyi Zsófiát, hogy a Főosztály részéről egészítse ki az elhangzottakat. Szakonyi Zsófia: A kormányrendelet közigazgatási egyeztetése a tervek szerint a jövő héten lesz esedékes. Akkor minden, így a NEÉT-tagokat delegáló szervezet is hozzájuthat a tervezetekhez. A változtatások célja a szabályozás könnyebb értelmezhetősége, átláthatósága. Főként a minősített szervezeteket érintő, így a minősítéssel és az évadbeszámolókkal kapcsolatos adatszolgáltatások egyszerűsödnek. Ezekről a változtatásokról a bizottságokkal előzetes egyeztetés történt. Jelentős változás tehát nem várható. A törvényből kikerülő részek kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra. . Dr. Hoppál Péter: Egy másik törvényi átrendeződés éppen most, e héten kerül az Országgyűlés asztalára. Öt évvel ezelőtt, a korengedményes nyugdíjak 2
megszűnésekor a módosító indítványok egyikének benyújtójaként kedvezmény nyújtását javasolta a balettművészek számára. Ekkor négy szervezetet nevesített a szabályozás. Ezeknél a szervezeteknél bizonyos időt eltöltő néhány táncművészt úgynevezett átmeneti balettművészi életjáradék illet meg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ugyanakkor a táncművészeti szakma folyamatosan jelzést adott arra vonatkozóan, hogy nagyon fontos lenne e kedvezmény kiterjesztése a professzionális néptáncművészek számára is. Jelenleg erre vonatkozóan Balog Zoltán és Lázár János közös indítványa nyomán kerül általános vitára az a tervezet, amely szerint a Duna Táncegyüttes, az Állami Népi Együttes, a Honvéd Együttes és az Operettszínház Tánckara arra jogosult néptáncművészei is bekerülhetnének az átmeneti életjáradékban részesülő művészek közé. Így nyolc professzionális közösség tagjaira lesz érvényes ez a kedvezmény. Ez egy újabb előrelépést jelent az előadó-művészeti terület számára. Tájékoztatja a Tanácsot, hogy miniszter úr döntést hozott a NEÉT 2016. június 22-i ülésén megnevezett, négy szervezetet érintő minősítési javaslatával kapcsolatban is. Miniszter úr a jelenlegi helyzetben, a támogatás változatlan összege miatt fontosnak tartja, hogy a bizottságok és a NEÉT javaslata lehetőség szerint egységes legyen. Mivel a támogatási keretek nem változtak, így miniszter úr döntése értelmében a kecskeméti Katona József Színház és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. továbbra is kiemelt minősítésű marad. A Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, valamint a Dadu-Art Művészeti Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. pedig nem kerül be a minősített előadóművészeti szervezetek közé. Dr. Gyimesi László: Megköszöni államtitkár úrnak a tájékoztatást. Az Egyebek napirendi pont tárgyalásakor helyettes államtitkár asszony nyújt tájékoztatást a kulturális területen tevékenykedő közalkalmazotti bérfejlesztéssel kapcsolatos kérdéskörben. Az 1. napirendi pont a 2017. évi költségvetési évre vonatkozó, az előadó-művészeti bizottságok által elkészített felosztási szabályzatok és javaslatok megvitatása, véleményezése. Megállapítja, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódó előadó-művészeti bizottsági javaslatokat minden NEÉT tag megkapta. Arról kell dönteni, hogy a NEÉT támogatja-e a bizottságok arra vonatkozó javaslatait, hogy 2017. évben az előadó-művészeti szervezetek mely főbb szempontok alapján kapjanak támogatást. A NEÉT megtárgyalja, véleményezi, és eldönti, támogatja-e a három előadóművészeti bizottság által javasolt felosztási szabályzatot és javaslatokat. A 2017. évre vonatozó felosztási szabályzatokról és javalatokról a döntést a miniszter úr hozza meg. Elsőként a ZMB elnöke, Devich János, ezt követően az SZMB, majd a TMB elnöke ismerteti majd a bizottság javaslatát. Megadja a szót Devich Jánosnak, a ZMB elnökének. Devich János: A felosztási szabályzat elkészítése eléggé problematikamentes volt a ZMB számára ebben az évben, tekintettel arra, hogy a támogatási összeg nem emelkedett, az adatok pedig csak minimálisan változtak a tavalyihoz képest. 3
Jelzi, hogy mivel az adatok vizsgálata során csak apróbb eltéréseket állapítottak meg, ezért a ZMB egyhangúlag javasolja miniszter úrnak a tavalyi szempontok és összegek elfogadását. Ennek az a veszélye, amit általános tapasztalatként állapítottak meg, hogy mivel a támogatás összege nem emelkedik, úgy tűnik a zenekarok „elkényelmesednek”, nem törekednek teljesítényük növelésére. Adott esetben szívesen áttekintené államtitkár úrral is a kialakult helyzetet. Erre fel kell hívni a figyelmet, mivel ez nem gerjeszt jó folyamatot a zenekarok körében. Várja az esetleges kérdéseket, észrevételeket. Gyimesi László: Megköszöni Devich Jánosnak a tájékoztatót. Kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja a ZMB javaslatát. 16/2016. (11.08.) sz. NEÉT határozat A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács támogatja a Zeneművészeti Bizottság által elkészített 2017. évi felosztási szabályzatot és javaslatot. Igen: 15; Nem: 0; Tartózkodott: 0. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Vasvári Csabának, az SZMB elnökének. Vasvári Csaba: Az SZMB számára nem volt olyan problematikamentes a felosztási szabályzat kialakítása, mint a ZMB esetében. A felosztási szabályzat külön kitér a kecskeméti Katona József Színház támogatására, ahol ugyan 40 millió forint körüli összeg átkerült a nemzeti keretbe, azonban ez csupán a szervezet nemzeti minősítése esetén lenne felhasználható. Januárban ez az összeg technikai változtatással átkerül a kiemelt szervezetek támogatási keretébe. A keretösszeg a színházművészet területén sem emelkedett a kívánatos mértékben. A csoportokon nem változtattak. A számadatok birtokában a keretösszegek terén javasolt változtatásokat az SZMB a tavalyihoz képest. Csoporton belüli átcsoportosítással 7,5 millió forinttal növelték a vidéki bábszínházak támogatását, mivel drámapedagógia, színházi nevelési területen végzett munkájuk igen fontos. Ugyancsak csoporton belüli átcsoportosítással a vidéki megyeszékhelyen működő, illetve 50 ezres fizetőnézőszámot meghaladó, önkormányzati fenntartású kőszínházak keretét is emelték 10 millió forinttal. A tavalyi támogatás 80 százaléka képezi továbbra is a bázist. A fennmaradó 20 százalékot alapként tekintve 10 százalékot a nézőszámok, 30 százalékot az évadbeszámolók számszerűsíthető adatai, míg 60 százalékot a bizottsági pontozás alapján javasolnak megállapítani. A szöveges indokolás több dologra kitér. A felosztási szabályzat szerint a Trafó Kortárs Művészetek Háza jelentős többlettámogatást kapott, amellyel az ott működő független társulatok munkáját kívánják támogatni, mivel ezek a szervezetek saját jogon nem tudnak pályázni. A Trafóban folyó szakmai munka indokolja a többlettámogatást. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színháznak is többlettámogatást javasoltak. Megköszöni Szakonyi Zsófiának a 4
felosztási szabályzat összeállítása során végzett munkáját. Ugyancsak megköszöni Oros Péter pénzügyi szakértő, valamint a bizottság tagjainak munkáját. A változások tendenciákat is mutatnak. A magánszínházak esetében kérdésként merülhet fel, miért történt ez a jelentősnek mondható keretváltozás. Elgondolkodtató, hogy a minősített kört nem kellene-e változtatni. Államtitkár úr figyelmébe ajánlja, hogy szerencsés lenne, ha a döntési mechanizmus sorrendisége változna. Célszerűnek látszik, hogy elsőként a minősített szervezetek körének megállapítása történjen meg, majd ezután kerülhetne sor a minősítéshez rendelt keretösszegeket szétosztására. Várja a kérdéseket, észrevételeket. Dr. Gyimesi László: Vitára bocsátja az SZMB felosztási szabályzatát és javaslatát. Megadja a szót dr. Kovács Zitának. Dr. Kovács Zita: Zubek Adrienn, a független színházak képviselőjének meghatalmazottjaként vesz részt az ülésen. A független színházakat érintő 10 millió forintos csökkentéssel kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni. Amióta megszűntek a kategóriák, a színházaknak csak a minősítés jelenthet előrelépést. Az utóbbi években több független szervezet is kérte minősítését, ám azt tapasztalják, hogy ezzel a támogatásuk csökkent. Ez olyan jelzés, ami visszatartó, tehát nem érdemes kiemelt státuszra beadni minősítési kérelmet, hogyha azzal rosszabb támogatási helyzetbe kerülhetnek a szervezetek. Ezek a magánszínházak ugyanúgy közfeladatot látnak el, közhasznú szervezetek, mint az önkormányzati fenntartású színházak. Azért kapják a kiemelt minősítést és elvileg hozzá a kiemelt támogatást, hogy közfeladataikat elláthassák. Ezek a magánszínháznak nevezett szervezetek nem rendelkeznek fenntartóval, nem kapnak jelentős támogatást az önkormányzattól. A Bethlen Téri Színház egy nagyon fontos kicsi színház, amely nem tudja jegybevételét és Tao bevételét sem emelni. Ezeknek a kis színházaknak 2-3 millió forintos támogatás csökkentés is jelentős kiesést jelent. Kéri, hogy ezt fontolják meg a javaslat elfogadásánál. Nem tartják szerencsésnek, hogy a dunaújvárosi önkormányzat rossz döntése miatt a Bartók Kamaraszínház támogatásának csökkentése a színházat sújtja, mivel ez nem erősíti a szakmai munkát. Vasvári Csaba: A dunaújvárosi színház ügyéről, a felosztási szabályzatban történő nevesítéséről hosszasan vitáztak a bizottsági ülésen. A vezetőválasztás rendszere neuralgikus pontja az Emvt-nek. Ez a döntés természetesen nem a színháznak szól. A színház fenntartója maga dönti el, hogy kit választ vezetőnek, azonban a minisztériumnak nem dolga, hogy olyan önkormányzat által fenntartott színházat támogasson, amelyik önkormányzat semmibe veszi a szakmai grénium javaslatát. A bizottság tagjai természetesen személyesen is megkeresik az önkormányzatot annak érdekében, hogy az önkormányzat döntése helyességét igazolva támogassa az általa szakmailag legalkalmasabbnak tartott vezetőjét. 5
Dr. Gyimesi László: Ismerteti Máté Gábornak a Bethlen Téri Színház támogatásával kapcsolatos levelét. Vasvári Csaba: A független szervezetekre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatosan átadja a szót Lőrinczy Györgynek, mivel a független szféra érdekeit ő képviseli a bizottságon belül. Lőrinczy György: A Turay Ida Színház, a Karinthy Színház és a Bethlen Téri Színház természetesen valóban nem keverendők össze. Ez két külön szakmai kérdés. A Turay Ida Színháznak és a Karinthy Színháznak lehetősége van arra, hogy a Tao támogatásból jelentős bevételekhez jusson, míg a Bethlen Téri Színháznál természetesen más a helyzet. A szakmát azonban általánosságban kell nézni, a szakmai egyeztetést más dimenzióba kell helyezni. A szakma egészét kell vizsgálni. Ha az adatokat vizsgálják, a Bethlen Téri Színház minden pályázatban kiemelt mutatóival sikeresen szerepelt a független színházak között. A kiemelt körben, a minősített színházakhoz képest azonban összehasonlíthatatlan mutatókkal rendelkezik. A többi független színház között más volt a helyzete, mint a kiemelt minősítésű szervezetek között. A néhány milliós változtatással a problémára kívánták felhívni a figyelmet. Azt kell megvizsgálni, hogy van-e Budapesten 5-6 olyan befogadó színház, akik más független, kortárs szervezeteket fogadnának be. Vizsgálni kell, hogy vannak-e olyan befogadó helyek, akiket érdemes lenne úgymond külön kategóriába sorolni és támogatni. Javasolja, hogy dolgozza ki a szakma, közöttük a FESZ, azt a rendszert, amelyben a befogadó helyek akár külön keretből támogathatók lennének. A független színházaknak nem az a fontos, hogy a kiemelt körbe kerüljenek, hanem az, hogy legyen egy garantált támogatásuk, hogy előre tudjanak tervezni, és ne csak áprilisban tudják meg, mekkora támogatást kapnak. A bizottsági döntés oka az volt tehát, hogy egy tendenciára felhívják a figyelmet. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót dr. Kovács Zitának. Dr. Kovács Zita: Szabályozási szükségleteket fogalmaz meg burkoltan ez a felosztási szabályzat. Jó lenne, ha ezt a bizottság le is írná. A FESZ-nek nem az a dolga, hogy megmondja, ki az az 5 befogadó szervezet, hanem az a dolga, hogy megfogalmazza, nagyon fontos a befogadóhelyek életben tartása és támogatása. A FESZ azon dolgozik, hogy kialakítsák azt a lépcsőzetet, ahonnan el lehet indulni a Bethlenből és el lehet jutni a Trafóba. A feladatot kellene kiemeltebben támogatni. Évről-évre javaslatuk volt a működési pályázatban, hogy a működési támogatás legalább 3 évi működést lehetővé tegyen, ezekkel a szervezetekkel legalább 3 évre lehessen szerződést kötni, ahogy azt az Emtv. is lehetővé teszi. Minden évben elutasítja ezt a javaslatot a minisztérium. Ebbe a körbe szakmailag rangos szervezetek tartoznak, nekik jelenleg minden évben ismét pályázniuk kell, 6
ugyanazokat az adatokat ugyanolyan részletességgel kell szolgáltatniuk, mintha akkor lépnének be ebbe a rendszerbe. Cél, hogy a működés biztonsága meglegyen. Várják a változást. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Radnai Annamáriának. Radnai Annamária: Valóban szükséges a támogatási rendszer újragondolása, ebben a munkában szívesen részt venne. Nem ért egyet ugyanakkor azzal, hogy mintegy pedagógiai eszközként valamelyik szervezet azért kap kisebb támogatást, hogy feltűnjön a rendszerhiba. Nem lehet emiatt a Betlen Téri Színházat sújtani. Évek óta dilemma, hogyan legyen részint ösztönző a rendszer, másrészt hogyan legyenek mégis átlátható kategóriák. Mindenképpen külön kellene választani a Bethlen Téri Színház kérdését. Javasolja, hogy erről külön szavazzanak. Ha a Radnóti, az Örkény és a Katona József Színházat, mint a főváros által fenntartott művészszínházakat együtt vizsgálják, szembeötlő, hogy a Katona József Színház támogatása stagnál, miközben nagyobb társulatot három játszási helyen működtet, drámapedagógiai programja kitűnő. Vasvári Csaba: Sokszínű a szakma, van egyfajta heterogenitás minden egyes csoportban, időnként valóban nem szerencsés ezeket összehasonlítani. Természetesen a NEÉT-nek joga van a bizottságétól eltérő javaslatot terjeszeni miniszter úr elé, de kéri, lehetőleg ezt a csoportokon belül maradva tegye. A Katona József Színház állami támogatása az utóbbi öt évben közel 30 millió forinttal nőtt a bizottság javaslata alapján. Idén nem emelkedett az összeg. Mivel azonban nem emelkedett a színházak támogatási kerete sem, ezért más szervezet többlettámogatása csak úgy lehetséges, ha a csoporton belül történik változtatás. Idén például a Radnóti Színházat többlettámogatásra érdemesnek tartotta a bizottság a színháznál a vezető változás kapcsán megújuló új törekvések, kezdeményezések, a fiatal rendezők generációja, az új játszóhelyre való próbálkozások, a közönségbázis fiatalítása miatt. Lőrinczy György: 4-5 milliókról van szó. Csak azért kapott a Bethlen Téri Színház kevesebbet, mert ez így volt arányos a csoportján belüli más szervezetekkel összehasonlított számai alapján. Felmerülhet kérdésként az is, ha a Bethlen Téri Színháznak a kiemelt szervezetek között van a helye, akkor a Jurányi vagy a Szkéné miért nem került be ebbe a körbe. Ha nem ebbe a csoportba kerül a Bethlen Téri Színház, akkor elvileg a Katona József Színházzal és a Radnóti Színházzal kellene összehasonlítani a számadatait. Radnai Annamária: Méltányolja a változtatásra irányuló tendenciákat, de nem gondolja, hogy a Bethlen Téri Színházat más mércével kellene mérni, mint a Jurányit. Azért volt értelme szót emelni a Bethlen Téri Színház kiemelt minősítése mellett, mert a pályázati rendszer ugyanakkor bizonytalan. Időként egy 7
biztos kevés jobb a bizonytalannál. A kiszámíthatóság az intézmények számára az egyik legfőbb erény és érték. Így mégis a kiemeltek között kellene maradnia a Bethlen Téri Színháznak. A cél az, hogy ne pályázati ciklusról pályázati ciklusra kelljen működnie. Lőrinczy György: Ezért fontos, hogy előbb történjen meg minősítés, és ahhoz rendeljenek keretet, majd a pénzösszegek elosztása ezután következzen. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Hegedüs D. Gézának. Hegedüs D. Géza: Helyettes államtitkár asszony nagy ismerője ennek a területnek, évekig foglalkozott a függetleneket érintő pályázati kérdésekkel. Javasolja, hogy a NEÉT tegyen javaslatot arra, hogy Lőrinczy György javaslata alapján valamilyen keretösszeg álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy a függetleneket befogadó színházak valamilyen plusz támogatást kaphassanak. Ezt kellene szakmai berkekben újragondolni. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Csizmadia Tibornak. Csizmadia Tibor: Nagyon fontosnak látja, hogy az SZMB mert differenciálni, örül neki, hogy a bizottság nagyon karakteresen nyilvánul meg. Ugyanakkor a vita tárgya csak 1-2 millió forint. Ez gyakorlatilag a teljes összeg körülbelül fél százalékát jelenti. Ha minden évben növekményként megjelenne, akkor lehetne azt a fajta pedagógiai gesztust megtenni, amit most „patikamérlegen” kimért helyzetben lehet csak megoldani. Minden észrevétellel egyetértve is meg fogja szavazni ezt a felosztási szabályzatot, azért mert először tapasztalja, hogy itt van differenciálás, még akkor is, ha néhány ponton nem ért egyet a bizottság javaslatával. Örülne, ha külön lehetne választani a Bethlen Téri Színházat ettől a körtől. Ez egy januártól december 31-ig szóló költségvetés. Az összes pályázati pénz színházi évadokra vonatkozik. Az NKA-ban ülve valamelyest figyelemmel tudnak lenni a differenciálódásra, de ez is felhívja a figyelmet arra, hogy a támogató szervezeteknek nagyon szorosan együtt kell működniük. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Ertl Péternek. Ertl Péter: A Bethlen Téri Színháznál és a Trafóban is jelentős kortárs táncélet van. Nagyon örül a Trafó támogatási keret emelésének, mivel ott nagyon komoly szakmai munka folyik. Javasolja, hogy a Trafó 7,5 millió forint helyett kapjon 6,5 millió forint emelést, ami mutatja a szakmai elismerést, ugyanakkor a Bethlen Téri Színház tevékenységét 6,5 millió forint támogatással ismerjék el. Ezzel a változtatással a dilemmát fel lehetne oldani.
8
Vasvári Csaba: Megköszöni Csizmadia Tibor támogatását. Jónak tartja Ertl Péter javaslatát. Felhívja a figyelmet, hogy az elkülönített kereteken belül kellene a NEÉT-nek javaslatokat tennie. Dr. Gyimesi László: Ismerteti Nagyné Varga Melinda a Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában lévő előadó-művészeti szervezekkel kapcsolatos levelét. Megadja a szót Nagy Zoltánnak. Nagy Zoltán: Ahhoz, hogy a Bethlen Téri Színház támogatása kicsit emelkedjék, nem lehet-e hogy hasonlóan a Turay Ida Színház keretét csökkenteni? Így emelkedhetne a Bethlen Téri Színház támogatása. Vasvári Csaba: A NEÉT bármilyen új javaslatot jogosult megfogalmazni. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Radnai Annamáriának. Radnai Annamária: Bár szimbolikus jelentőségű, amit Nagy Zoltán javasolt, ám éppen a Bethlen Téri Színháznál gyakorlatban is nagy jelentősége lenne. Ez a csekély összeg is sokat számítana a Bethlen Téri Színháznak. Csatlakozik ehhez a javaslathoz. Dr. Gyimesi László: Felhívja a figyelmet arra, hogy a NEÉT korábbi ülésén többségi szavazással hozott egy döntés, amely szerint a Bethlen Téri Színház kerüljön a kiemelt körbe. Ez a döntés nem esett egybe az SZMB javaslatával. Jelenleg inkább elvi jelentőségű az ügy. A Bethlen Téri Színház saját kérése volt, hogy minősített színházzá váljék. Számolhatott a csökkentéssel, azzal hogy nem garantálható, hogy támogatása több lesz, mint amennyivel a pályázati keretből részesült. Szakmai ok nincs a csökkentére, hanem rendszerbeli problémáról van szó. Támogatja a javaslatot, hogy valamennyire, vagy teljes mértékben állítsák helyre azt a támogatási mértéket, amely mentén a NEÉT a Bethlen Téri Színházat a kiemelt körbe sorolta. Külön kell szavazni a Bethlen Téri Színház támogatásáról és külön az SZMB többi színházat érintő javaslatáról. Nagy Zoltántól kéri, tegyen konkrét javaslatot úgy, hogy csak a 110 millió forintos kereten belül mozogjanak. Pontosan meg kell határozni, mekkora legyen a Bethlen Téri Színház támogatása és melyik szervezet keretének terhére emelkedjen. Akkor lehet szavazni, ha a javaslat egyértelmű. Lőrinczy György: A támogatások megállapításánál a mutatókat és számokat kell nézni, ezek reálisak. Ha valamelyik szervezetnél változtatnak, akkor az arányok is változnának. Ertl Péter: Javasolja, hogy a Turay Ida Színház keretéből elvett 1 millió forinttal, ami 10 százalékos csökkentés lenne, 1 millió forint plusz támogatást kapjon a 9
Bethlen Téri Színház, azaz 19 millió forintról 20 millió forintra emelkedjen a támogatása. Így a Turay Ida Színház támogatása 42 millió forintról 41 millió forintra csökken. Ez tükrözi a bizottság javaslatát. Dr. Gyimesi László: Szavazásra bocsátja a kérdést, ki ért egyet azzal, hogy a Bethlen Téri Színház 19 millió forint helyett 20 millió forint támogatásban részesüljön, míg a Turay Ida Színház támogatása 42 millió forintról 41 millióra csökkenjen. 17/2016. (11.08.) sz. NEÉT határozat A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács a Színházművészeti Bizottság által javasolt 2017. évi felosztási szabályzatot és javaslatot azzal a módosítással támogatja, hogy a budapesti, állami vagy önkormányzati fenntartóval nem rendelkező, önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött magánszínházak csoportban a keretösszeg változatlanul hagyásával a Bethlen Téri Színház Közhasznú Nonprofit Kft. támogatására 19 millió forint helyett 20 millió forintot, a Turay Ida Színház Közhasznú Nonprofit Kft. támogatására pedig 42 millió forint helyett 41 millió forintot javasol elfogadásra a miniszternek. Igen: 15; Nem: 0; Tartózkodott: 0. 18/2016. (11.08.) sz. NEÉT határozat A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács a budapesti, állami vagy önkormányzati fenntartóval nem rendelkező, önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött magánszínházak csoportban szereplő Bethlen Téri Színház Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Turay Ida Színház Közhasznú Nonprofit Kft. támogatására vonatkozó javaslat kivételével támogatja a Színházművészeti Bizottság által javasolt 2017. évi felosztási szabályzatot és javaslatot. Igen: 15; Nem: 0; Tartózkodott: 0. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Kiss Jánosnak, a TMB elnökének. Kiss János: Kéri a Tanácsot, hogy támogassa a Táncművészeti Bizottság javaslatát. Emlékezteti a NEÉT-tet, hogy az előző ülésen kérte, támogassák a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a támogatási keret hiányában a Dadu Art ne kerüljön a kiemelt körbe. Akkor nem tudta meggyőzni a Tanácsot. Minden elismerése Duda Éváé, aki időközben visszavonta minősítési kérelmét, mert megértette azt a helyzetet, hogy mivel a rendelkezésre álló összeg évek óta nem változott, így a kiemelt kör bővítése csak úgy oldható meg, ha a rendelkezésre álló összeget másként osztják el, azaz más minősített táncegyüttestől vesznek el támogatást. Fontos, hogy a kiemeltek közé csak szakmai okból lehessen belépni, 10
de a bővítéshez a keretet emelni kell. Nem kívánja kiegészíteni az írásos anyagot. Köszöni Villányiné Sasvári Csillának, az Előadó-művészeti Irodának és a Táncművészeti Bizottság tagjainak a felosztási szabályzat elkészítésében végzett munkáját. Várja az észrevételeket, kérdéseket. Ertl Péter: Visszautalva a Duda Éva Társulattal történtekre, ez az esemény rávilágított a problémára. Fontos, hogy a minősítés és a támogatás elosztás sorrendje változzon. Jónak tartja a javaslatot, támogatja azt. Laklóth Aladár: Fontos az objektivitás, nevezetesen a Rivalda Stúdió támogatásának nagymértékű elvonása esetében. Érti a Tao problémát, a minősítéssel kapcsolatos fenntartásokat, de a 9 millió forintról 1 millió forintra történő csökkentés ezeket a fenntartásokat bőven jelezték. A mostani 100+100 ezer forint támogatás elképzelhetetlen, inkább gondot okoz. Arra kéri a TMB tagjait, hogy fontolják meg javaslatukat. Kiss János: A szakmai bizottság a Rivalda Stúdióval kapcsolatos véleményét fenntartja. A javasolt támogatási összegnek jelzés értéke van. A bizottság figyelembe vette a Rivalda Stúdió Kft. foglalkoztatottsági adatait, valamint, hogy a saját műfajában, a szórakoztató táncművészet területén az első helyen áll. Mindezek miatt támogatták a szervezet kiemelt körben maradását. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Rivalda Stúdió Kft. 3 milliárd forintot meghaladó jegybevétellel, valamint ehhez kapcsolódó Tao támogatással rendelkezik. Ez sokkal több, mint az Operaház és az összes többi színház bevétele. A nemzeti minősítésű Győri Balettnél, ahol 52 közalkalmazottat foglalkoztatnak, 8 év alatt a támogatás egyáltalán nem emelkedett. Összehasonlítva a támogatást a kiemelt helyen szereplő társulatokkal, mint a Bozsik Yvette Társulat és más tánctársulatok, akik megérdemlik a számukra javasolt támogatást, az ő támogatásuk nincs arányban a bevételükkel. Amennyiben több támogatás áll rendelkezésre, az a bizottság álláspontját is meg fogja változtatni. Gyimesi László: Megköszöni Kiss Jánosnak a tájékoztatót. További kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja a TMB javaslatát. 19/2016. (11.08.) sz. NEÉT határozat A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács támogatja a Táncművészeti Bizottság által javasolt 2017. évi felosztási szabályzatot és javaslatot. Igen: 15; Nem: 0; Tartózkodott: 0. (Hegedüs D. Géza, Csizmadia Tibor és Radnai Annamária NEÉT tagok 14:45 órakor távoznak. Jelenlevő NEÉT tagok száma: 12.) 11
2.
napirendi pont Egyebek
Dr. Gyimesi László: Lezárja az 1. napirendi pontot, a NEÉT áttér a 2. napirendi pont tárgyalására. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót helyettes államtitkár asszonynak. Krucsainé Herter Anikó: Kijelenti, hálás szerepet kapott, mivel ő tájékoztathatja a NEÉT tagjait arról, hogy 9 év után lesz egy kis illetményemelés a kulturális szférában is. Elkészült egy előterjesztés, amely két nagy témakört foglal magában. Az egyik témakör az, hogy azok a közalkalmazottak, akik művészeti területen a 150-es kormányrendelet hatálya alá tartoznak, 2017. január 1-től 2017. december 31-ig mintegy 15 százalékos illetményemelésben részesülnek. Ez garantált illetményemelést, az illetményalap emelését jelenti. Ez egy átlagos 15 százalékos emelés. A cél az, hogy ezt a 15 százalékot bázisba épülve kaphassák meg az érintettek, illetve, hogy a következő évben újabb 15, majd a rákövetkező évben újabb 10 százalékos emelést lehessen elérni. Az előterjesztés másik része előírja az EMMI-nek, hogy a tárca 2016. december 31-ig mérje fel azon szervezetek körét, akik kulturális területen, nem közalkalmazotti, hanem más jogviszonyban foglalkoztatnak olyan munkatársakat, akik ugyanazt a feladatot látják el, mint például egy kőszínházban közalkalmazottként foglalkoztatott. A felmérés elindult. Több irányban kell gondolkodni. Az egyik irány, hogy fel kell mérni például az egyházaknál, az önkormányzatoknál foglalkoztatottak körét, azt, hogy hány személyt érint ez az illetménypótlék. A felmérés első lépéseit megtette a tárca, az önkormányzati és az egyházi területet közvetlenül megkeresték. Számítanak az egyéb közreműködők támogatására is, hogy teljes körű képet kaphassanak arról, hogy az érintett szervezeteknél hány olyan foglalkoztatott van, aki az illetménypótlékra jogosult lenne. Várja a kérdéseket. Dr. Kovács Zita: Ahol nincs illetmény, ott behelyettesíthető munkabérrel? Krucsainé Herter Anikó: Mivel ez az összeg egy pótlék, behelyettesíthető munkabérrel. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóknak beépül a bérébe. Vasvári Csaba: Van-e elképzelés arra, hogy a kiemelt minősítésű, önkormányzati fenntartású nonprofit kft-knél foglalkoztatottak, valamint a minősítéssel nem rendelkező, de szakmai súlyok alapján arra érdemes intézmények hogyan jutnak hozzá az illetménypótlékhoz?
12
Krucsainé Herter Anikó: Ezért is keresték meg az önkormányzatokat felügyelő minisztériumot, a Belügyminisztériumot, mert ott rendelkezésre állnak azoknak az önkormányzat által fenntartott nonprofit kft-knek az adatai, amelyeket érint az illetményemelés. Nem tesznek különbséget e tekintetben a kiemelt és nem kiemelt szervezetek között. A minisztériumtól még nem kaptak választ, így konkrét számadatokkal nem rendelkeznek arról, hogy mekkora számú munkavállalót érint ez az illetményemelés. Törekszenek arra, hogy egységes elvek alapján történhessen meg az illetményemelés, és valamennyi ilyen munkakörben foglalkoztatott részesülhessen az illetménypótlékból. Vasári Csaba: Van-e mód arra, hogy szakmai szervezetek segítsék az államtitkárság munkáját, mivel nekik van rálátásuk az ott foglalkoztatottak adataira? Krucsainé Herter Anikó: Nagy örömmel venné, ha a szakmai szövetségek segítenék a munkát pontos létszám- és béradatokkal. Dr. Kovács Zita: Csak az állami, az önkormányzati és az egyházi fenntartású, vagy más szervezeteket is érint a pótlék? A pályázatokban szerepel, hogy kik a rendszeresen foglalkoztatottak. Krucsainé Herter Anikó: Az illetménypótlék a fenntartótól függetlenül a kulturális munkakörben foglalkoztatottakat érinti. A pontos bértömeg- és létszámadatra lenne szükség lehetőség szerint 2016. november 20-ig. Dr. Gyimesi László: Nem egyidejű folyamatokról van szó. A kulturális területen foglalkoztatott közalkalmazottak körében előrébb tart a folyamat, és ott egyszerűbb. A művészeti terület sajátossága, hogy az alkalmazottak döntő része nem közalkalmazott, hanem munkaviszonyban vagy más jogviszonyban foglalkoztatott. A megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal a rendszer nem tud mit kezdeni. A munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében legalább olyan alacsonyak a bérek, mint a közalkalmazottaknál. 2013-as adatok állnak rendelkezésre. Lényeges különbség nincs a bérviszonyok között, az egyes intézmények között viszont nagyobb különbségek vannak. Zenei területen naprakész adatokkal rendelkeznek. Krucsainé Herter Anikó: A minél pontosabb információ érdekében, kéri, hogy hogy középfokú végzettséggel rendelkezők létszámát és az adott létszámhoz tartozó havi illetményét adják, ugyanígy kéri megadni a felsőfokú végzettségűek adatait is. Átlagot kell számolni, gazdasági számításokkal kell alátámasztani, hogy a gazdasági társaságoknál miért indokolt az illetményemelés. Ehhez kellenek a béradatok. 13
Dr. Gyimesi László: A kulturális munkakör meghatározását a 150/1992-es, valamint a 122/2011-es kormányrendelet tartalmazza. Mihályi Győző: A vidéki színházak gazdasági vezetőinek találkozóján felmerült, hogy lesz-e végrehajtási utasítás a közalkalmazottak béremelésével kapcsolatban, tehát, hogy hogyan kell ezt végrehajtani? Krucsainé Herter Anikó: Minden rendelkezést a 150-es kormányrendelet és annak melléklete tartalmaz majd. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Dr. Kovács Zitának. Dr. Kovács Zita: Az előadó-művészeti törvény módosításának januárban történő hatályba lépésével kapcsolatban kifejti, hogy a módosítás formális, a dereguláció keretében egyes rendelkezések a törvényből kormányrendeletbe kerültek át. Ezzel kapcsolatosan magával az elvvel van probléma. Garanciális szabályok is átkerültek a kormányrendeletbe, például a NEÉT-tel kapcsolatosan annyi maradt a törvényben, hogy a NEÉT 24 tagú. Ugyanakkor kikerült a törvényből, hogy kikből tevődik össze a NEÉT. A törvényi szintű szabályozás azért fontos, mert a lényeges kérdések ott kapnak helyet. Nem látja értelmét, miért nem maradhattak ezek a fontos szabályok a törvényben. Másik garanciális szabály, hogy ha legalább nyolcan kérik, hogy NEÉT ülésre kerüljön sor, akkor a miniszternek össze kell hívnia az ülést, ez is a kormányrendelet került. A kormányrendelet könnyen módosítható. A törvénymódosítás 2017. január 1-én hatályba fog lépni, és ez a NEÉT-tet is érinti. Problematikus továbbá a független színházakat is érintő értelmező rendelkezéssel kapcsolatos változás. A FESZ javaslataival a jogalkotók nem foglalkoztak, így az ernyőszervezet továbbra sem jegyezhető be a hatósági nyilvántartásba. Így továbbra is csak olyan szervezet tartható nyilván, amely egyegy szervezetet működtet. Javasolja, hogy nyíljon meg a törvény ebbe az irányba is. Szakonyi Zsófia: Az, hogy a NEÉT-tet ki hívja össze és hogyan, ez eljárási kérdés. A törvénymódosító javaslatot nem a tárca nyújtotta be, az egész kormányzatot érintő javaslat, amelynek több eleme volt. Nem lehet garantálni, hogy minden egyes jogszabály teljes körben egyeztetésre kerüljön. Amit a tárca kezdeményez, ott a javaslatot közigazgatási egyeztetésre bocsátják. Mindig mindent elkövetnek, hogy a független színházak véleményét megismerjék, hogy a szakmai döntések előtt az egyeztetés megtörténjék. Dr. Kovács Zita: Van-e remény arra, hogy érdemben hozzá lehessen nyúlni az Emtv.-hez?
14
Szakonyi Zsófia: A mostani egy formális módosítás volt, az egyeztető eljárás is ennek megfelelőlen zajlott. Ha a tárca átfogó módosítást szeretne, arra is van lehetőség. Dr. Kovács Zita: A tárcának mennyire fontos, hogy a törvény az életnek megfeleljen? Fontosabb-e a törvényben az értelmező rendelkezések között pl. a fúvószenekar fogalmának szerepeltetése, mint az ernyőszervezeté? Szakonyi Zsófia: A két fogalom ugyanannyira fontos. Most csak az egyikre volt lehetőség, de amint megoldható, a többi módosító javaslatot is megfelelően kezelni fogják. Dr. Gyimesi László: A mostani módosítás szerint a NEÉT-tel kapcsolatos szabályozás csak egy szinttel lejjebb került, gyakorlati értelemben nincs változás. Jogi, morális értelemben azonban ezzel e terület leértékelődik. Az a fontos, hogy a NEÉT ezen a szinten megmarad, és garantálva van a kötelező együttműködés a kormányzattal. Az Emtv. átfogó módosítása szükséges, de mindenki másként gondolkodik róla. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Staub Ernőnek. Staub Ernő: Először vesz részt NEÉT ülésen. Oktatási és kulturális területen, továbbá önkormányzati képviselőként tevékenykedett, továbbá szakmapolitikai területen működött, majd a pécsi önkormányzat oktatási és kulturális részlegét vezette. Jelenleg a Pécsi Gyakorló Iskolák vezetője és az az oktatási igazgatóságon köznevelési referens. A NEÉT-hez a Megyei Jogú Városok Szövetsége delegálta. Dr. Gyimesi László: Megadja a szót Nagy Zoltánnak. Nagy Zoltán: A táncművészeti életjáradékról szóló törvény eddig is diszkriminatív volt, mivel a diplomával rendelkező táncosok többségére nem, csupán néhány kiemelt előadó-művészeti szervezetnél dolgozó művészre vonatkozik. Fontos lenne, hogy az életjáradék ne csak együttesekre korlátozódjon. Laklóth Aladár: Első körben csak a nemzeti minősítésükre vonatkozik a törvény. Tudnak róla, hogy többek között, például a Madách Színház művészei is érintettek. Hosszú távú terv, hogy ne legyen megkülönböztetés. Mihályi Győző: A közalkalmazottak 15 százalékos béremelésével kapcsolatosan tudomása van róla, hogy a munkáltatók a munkáltatói döntésen alapuló illetményt szándékoznak 15 százalékkal csökkenteni, és így végül a művész nem kapja meg a 15 százalékot. 15
(Kollár Éva és Császár Angela NEÉT tagok 15.17 órakor távoznak. Jelenlevő NEÉT tagok száma: 10.) Krucsainé Herter Anikó: Ez egy neuralgikus pont. Erre jogszabályban nem lehet kitérni. Ezért próbálnak illetménypótlékban gondolkodni, és azt úgy felépíteni a rendszert, hogy az bér alapilletményből, illetménypótlékokból és a munkáltatói döntésen alapuló részből álljon. Az a cél az, hogy az illetménypótlék eljusson a dolgozókhoz, a munkáltatókat nem azonban nem lehet felülről utasítani. (Erth Péter NEÉT tag 15.17 órakor távozik. Jelenlévő NEÉT tagok száma: 9.) Mihályi Győző: Régóta dolgoznak együtt ezen a területen működő szakszervezetekkel. Feltételhez lehetne-e kötni, hogy a szakszervezet képviseltethesse magát az illetményelosztáson? Krucsainé Herter Anikó: Jogszabályi szinten ez nem lehetséges, azonban a munkáltató dönthet úgy, hogy szakszervezet nélkül nem hajt végre béremelést. Laklóth Aladár: Hozzá kell tenni, hogy van olyan szervezet, ahol szakszervezet nem működik. Dr. Gyimesi László: Ha a dolog olyan stádiumban jut, hogy tudják, miről van szó, akkor vannak olyan jogi technikák. Például NEÉT is ilyen lehet, ahol a munkáltatók, a szakszervezek képviselői is részt vesznek. Egy ilyen testület állást foglalhat dekleratív jelleggel. Semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy ágazati kollektív szerződés szülessen. Ehhez az szükséges, hogy a munkáltatók és a szakszervezet partnerek legyenek. A színházi terület nagy leckéje, hogy akar-e és tud-e szakszervezet bevonásával működni. A munkáltató élhet azzal a jogával, hogy a szakszervezetet bevonja. További észrevétel nem lévén, megköszöni helyettes államtitkár asszonynak, a NEÉT tagjainak és a résztvevőknek a türelmüket és az értékes munkát. Az ülést berekeszti. Ülés vége: 15.20 óra. Budapest, 2016. december 05. napján …………………..……. dr. Gyimesi László sk. a NEÉT elnöke Melléklet: Jelenléti ív
16
Az Emlékeztető a NEÉT ülésén 2016. november 08. napján elhangzottakat tartalmazza. Budapest, 2016. november 25. napján
Budapest, 2016. november 28. napján ………………….. Marosi Antal s.k. a NEÉT tagja
……………………………..
Mihályi Győző s.k. a NEÉT tagja Az Emlékeztető készült: 2016. november 22. napján. Az Emlékeztetőt készítette: ………………………. dr. Papp Erzsébet sk. NKAI, Előadó-művészeti Iroda
17
