2. szám

Alsó tagozaton tanító pedagógusok szaklapja

Az Óperenciástengeren túl…

2011 / 2. szám

TARTalom rajzpályázat

A rajzpályázat nyertesei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 a differenciálás lehetősége matematikaórán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Matekfilm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 indítókulcs a komp-hoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Előírt írásfüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Környezetismeret 1–4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Az igék mélyen elhallgatott csoportja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Az erdei óvoda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Bepillantás az autizmus világába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Aktualitások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Konferenciafigyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 kalendárium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 PáLYázatfigyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 egy rajzpályázat margójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 OK! könyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 cirkuszi mutatványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

mesterséges fészekodúk és lakóik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20

Mesés matek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

A szavak varázsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Hedvig Olga Lapszerkesztő: Bosznai Gábor Lapmenedzser: Gergely Eszter Műszaki szerkesztő: Haász Anikó Tördelés: Interneon Kft. Fotók, ábrák: © Műszaki Kiadó, Füki Gyula ISSN 2062-0969 Azonosító szám: MK-4533-0-X Nyomta és kötötte: Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató

rajzpályázat

????????????????????????? A Rajzpályázat nyertesei Az előző számunkban meghirdetett rajzpályázatunk témája: illusztráció készítése Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verséhez. Megszülettek a közönségszavazás és a szakmai zsűrizés eredményei is. Szeretnénk megköszönni a pályázatra beérkezett rajzok kis alkotóinak a fantasztikus műveket és felkészítő tanáraik segítségét, lelkesedését. Nagyon nehéz volt a döntés most is. Az eredmények nagyon szorosak lettek, sokszor csak egészen pici választotta el a dobogós rajzokat a többi alkotástól.

I. helyezett

Péterfia Janka I. helyezett

1–2. osztály: II. helyezett

Kertész Gréta

3–4. osztály: II. helyezett

III. helyezett

Sárik Levente

III. helyezett

Zalay Dorotty a bás Hor váth Barna

Leigh Alexandra

A dobogós helyet elért pályázókat a Műszaki Kiadó kiadványaiból összeállított, sok-sok olvasnivalót és interaktív tananyagot tartalmazó taneszközcsomaggal ajándékozzuk meg a következő értékben: III. helyezett: 10 000 Ft értékű könyvcsomag + 35 000 Ft értékű interaktív tananyag III. helyezett: 7 000 Ft értékű könyvcsomag + 35 000 Ft értékű interaktív tananyag III. helyezett: 5 000 Ft értékű könyvcsomag + 35 000 Ft értékű interaktív tananyag Szeretnénk megköszönni a helyezettek rajzait beküldő, az őket felkészítő tanítók munkáját is, gratulálunk nekik eredményes munkájukhoz, őket egy-egy értékes, pedagógusoknak szóló könyvcsomaggal és interaktív tananyaggal ajándékoztuk meg.

Új PÁLYÁZATI kiírásunk a 15. oldalon található

1

Hatékony tanítás

A differenciálás lehetősége matematikaórán A matematikai tartalmak széles sávú megközelítése A matematikai tartalom széles sávú megközelítése a taneszközrendszer sokrétűségével és sokoldalúságával érhető el. Hogy alkalmazkodni tudjunk tanulóink kognitív struktúrájához, tantárgy iránti érdeklődéséhez és motivációjához, olyan eszközrendszert kell választanunk, amely helyi tantervünket figyelembe véve direkt fejlesztéssel szolgálja az eltérő igényeket. Ez alapján olyan tankönyvcsaládot dolgoztunk ki, ahol a pedagógusnak az osztályában tanuló gyerekekhez igazodva lehetősége van válogatni a kiadványok között.

A tankönyv és a hozzá kapcsolódó gyakorlókönyvek minden évfolyamon biztosítják, hogy a kritikus matematikai készségeket és a speciális matematikai kompetenciákat az átlagos vagy az átlagosnál gyengébben teljesítő tanulók is el tudják sajátítani, nagy hangsúlyt fektetve a tanulók részképességeinek a fejlesztésére. A Tudáshozó című kiadvány 1. osztályban járul hozzá az elemi számolási készségek differenciált fejlesztéséhez. A Mesélő fejtörő nagy segítségünkre szolgál az előkészítő szakaszban, hiszen sokoldalúan fejleszti a tanulók bázisfunkcióit, amelyek elengedhetetlenül fontosak a magasabb szintű matematikai gondolkodás fejlődéséhez. Az 1. osztályban két csoportra, majd a 2. osztálytól négy csoportra készült dolgozatfüzetek minden évfolyamon diagnosztizáló mérést és kritériumorientált mérésre alkalmas témazáró dolgozatokat tartalmaznak. A Furfangos fejtörő, Fejlesztő fejtörő, Feladatgyűjtemény 3–4. című kiadványok kötetenként tematikusan rendezett több száz feladattal járulnak hozzá a tehetséges tanulók gondozásához, fejlesztéséhez. A Kapcsolj!-füzetek a matematikai kompetenciát sokoldalúan fejlesztve kínálnak érdekes, izgalmas feladatokat a nyári szünidőre vagy akár tanórai, szakköri foglalkozásra.

Tanórán belüli differenciálás A tankönyveink sokkal több feladatot tartalmaznak, mint amennyit az adott évfolyamon föl lehet dolgozni. Nem

2

szabad arra törekednünk, hogy minden osztályban minden feladatot minden tanulóval megoldassunk, mert ez lehetetlen, frusztráló pedagógusra és gyerekre egyaránt. Ennek elkerülése végett tipográfiailag is megkülönböztetjük a különböző szintű, színvonalú feladatokat, így a pedagógus könnyedén az adott gyerekhez, tanulócsoporthoz tudja illeszteni a megfelelő mélységben feldolgozandó ismeretanyagot. (A minimumszintű feladatok sorszámát üres keretbe írtuk, az átlagosnál nehezebb feladatok sorszámát nyolcszög alakú keretbe foglaltuk, a többi feladat átlagos nehézségű.) Arra sem kell törekednünk, hogy minden témakört minden osztályban teljes részletességgel tárgyaljunk. A tankönyv csak oktatási segédlet, a pedagógus autonómiája eldönteni, hogy a helyi tantervet és az osztály képességstruktúráját figyelembe véve mit, hogyan, milyen mélységben kínál a gyermekeknek.

A tanulók a számok tulajdonságait vizsgálják, tapasztalatokat szereznek, következtetéseket vonnak le. Már a feladat sorszámának tipográfiai jelölése alapján is láthatjuk, hogy a három feladat három különböző szinten és mélységben dolgozza fel a tananyagot. Adódik a lehetőség, hogy három csoportba, képesség szerint differenciálva fejlesszük a tanulók számfogalmát. A 3. feladattal azok a gyerekek foglalkoznak, akiknek még szükséges, hogy játék pénzzel ellenőrizzék a számok páros, illetve páratlan voltát, majd a megfigyeléseik alapján megállapításokat tegyenek. A 4. feladat már megkívánja a tanulóktól a rendszerező képességet, a függvényszemléletet, a számok halmazokba sorolásának a képességét, a számok tulajdonságairól tanultak biztos ismeretét és felhasználását. Ez a tananyag optimumszintű feldolgozását jelenti. Az 5. feladat a számok tulajdonságainak az elemzését, elvonatkoztatott gondolkodást, fejlett következtetési és rendszerező képességet vár el a tanulóktól. Izgalmas játékot kínál ez a matematika iránt élénkebben érdeklődő tanulók számára. Czakó Anita pedagógiai szakértő, tankönyvszerző

Matekfilm Számtalan kérés érkezett már kiadónkhoz bemutató tanórák szervezésére, hiszen sok tanítót érdekel, hogy máshol, más körülmények között ugyanabból a matematika-tankönyvből egy másik pedagógus hogyan taníthat. Erre azonban nem nyílik, nem nyílhat a tanítóknak saját munkájuk mellett lehetőségük, sokszor még saját településükön, saját iskolájukban sem. Annak a hatékony és sokrétű fejlesztőmunkának bemutatására nem vállalkozhattunk, amelyet a különféle gyermekcso-

portokkal, gyerekek százezreivel folytatnak a Hajdu-tankönyveket használó tanítók. Elsősorban tehát azoknak szántuk ezt a filmet, akik szeretnének időnként bekukkantani egy ismeretlenül is ismerős iskola tantermébe, betekintést nyerni a másutt zajló tanításba. Ehhez az iskolák világának ábrázolásában jártas dokumentumfilm-készítőket kértük fel, akik kivá-

ló érzékkel és nagy empátiával közelítettek a témához és vonják be a nézőket az osztálytermi történésekbe. Minthogy nincs mód iskolák százainak végigjárására, így néhány szerző megszólaltatásával és csupán kiragadott „iskolapéldák” bemutatásával kívánjuk megerősíteni tanítóink meggyőződését a választott módszertan hatékonyságáról és támogatást nyújtani azoknak, akik a szerzőkkel, valamint a filmben szereplő tanítókkal és diákokkal együtt vallják, hogy gondolkodni jó! A filmet készítették: Békési Gábor, Pálos Gergely, Pálos György, Ponyiczky László, Szirmai Márton (Pyramus és Tsa.) További információk: http://muszakikiado.hu/matekfilm_sikerek_a_hajdutankonyvcsaladdal

3

Könyvajánló

Indítókulcs a KOMP-hoz A KOMP 1. Olvasás-írás tanítói kézikönyve immár nyomtatásban is kapható – a pedagógusok munkáját, órára való készülését megkönnyítendő. Az A/4-es formátumban megjelent, közel 300 oldalas kézikönyv mindenre kiterjedően segíti a tanítókat: részletes módszertani leírás található benne a KOMP tantárgy-pedagógiai oktatási program szövegértési-szövegalkotási, olvasás- és írástanítási módszeréről. Az alaposan kidolgozott mintaóravázlatok minden tantárgyra és minden óratípusra kiterjednek. A szerkesztő ismerteti a tanulói kiadványok szerkezetét, megjelenését és koncepcióját, a fejlesztés menetét és sarokpontjait. Megtalálja a kézikönyvben az érdeklődő tanító a készségfejlesztés típusait is – a kiadványokból kiemelt konkrét feladatok köré csoportosítva. A második fejezet a betűtanulást követő olvasókönyvi szövegek feldolgozását segíti szövegértési feladatsorokkal és a tanítóknak szánt tanácsokkal, javaslatokkal. A hallás utáni szövegértésre szánt szövegek – melyeket a tanító olvas fel

Előírt írásfüzet Megjelent a Hundidac Nagydíjat és Szép Magyar Könyv Díjat nyert KOMP tankönyvcsalád újabb terméke, az Előírt írásfüzet 1. osztályosoknak. A magabiztos írástechnikai készség eléréséhez a gyerekeknek szükségük van további írástechnikai gyakorlásra. Ennek megfelelő fejlesztésére való a KOMP Előírt írásfüzet 1. osztályosoknak című kiadvány, amely az 1. évfolyamos KOMP Írás munkafüzet és Írás gyakorlólapok feladattípusait mechanikus (másolós, gyakorló, rögzítő típusú) kódolással egészíti ki. A magabiztos íráskészség kialakulásának nemcsak pszichés, kognitív vagy mentális, hanem anatómiai gátja is lehet: a kéz csontozata nem minden gyermek esetében fejlődik ki 6-7 éves korra a megfelelő mértékben, ami elengedhetetlen a finommotorika fejlesztéséhez és a stabil íráskészség kialakulásához. A füzet a gyerekek életkori sajátosságainak és eltérő mértékű fejlődésének figyelembevételével készült, szem előtt tartva a differenciálás, a folyamatos készségfejlesztés lehetőségét. Felzárkóztató jellege miatt a későbbi évfolyamokon is nagy segítséget jelenthet a tanítóknak az eltérő fejlődésű gyerekek gyakoroltatásához.

4

– a harmadik fejezetbe kerültek (a kiadványok interaktív változatában ezek hangzóanyagként megtalálhatók). A kézikönyv mindezeken túl részletes tanmeneteket is tartalmaz. Az „A” típusú tanmenet az átlagos és a tehetséggondozást igénylő, a „B” típusú az átlagos és a felzárkóztatásra szoruló gyerekek számára készült. A tanmenetek tanórára és oldalszámra, feladatszámra lebontva ismertetik a tanév során elsajátítandó ismereteket és készségfejlesztési célokat.

Azonosító: MK-4361-9 A/5; 64 old. Az Előírt írásfüzet az alapozó szakasz feladataival kezdődik (betűelemek vázolása, gyakorlása), majd az írott kisbetűkkel folytatódik, és mondatmásolási feladatokkal fejeződik be a tanév végén. A mondatok szavai között elhelyezett függőleges vonalak segítik a gyerekeket abban, hogy betűméret- és betűkötésarányosan, illetve a vonalrendszer adta méreten belül maradva próbálják meg a mondattá formált szavakat leírni. A mondatmásoltatós részbe elválasztási feladatok is kerültek, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek nem vagy nem szívesen választanak el írás közben. A mondathizlalásos feladatok nemcsak a gyakorlás során is alapvető fokozatosságot, hanem a kommunikációs készségek fejlesztését is szolgálják.

Taneszközfigyelő

Környezetismeret 1– 4. Az 1–2. osztályos kötetek a természettudományos műveltség alapjait a cselekvés, a felfedezés, a játék és a fizikai megtapasztalás útján oktató tankönyvek. Metodikájukban következetesen a perceptuális ismeretszerzésen és feldolgozáson alapuló, tevékenykedtető megközelítést alkalmazzák, és a kognitív képességek mellett mindazokat a kompetenciákat fejlesztik, amelyek – a szűkebb, lakóhelyi környezet tanulmányozásával kezdve a tágabb környezet felfedezésén át – az empirikus tudományok világába vezetik be a tanulókat. Koncentrikusan, a közvetlen környezettől a távolabbi, épített és természeti környezet felé haladva a közvetlen tapasztalással megközelíthető ismeretet nyújtanak az anyagi világ változatos megjelenési formáiról. A jelenségeket oksági alapon, természettudományos módon magyarázzák, és tartanak a minket körülvevő világ természettudományos tényeinek egyre tudatosabb megismerése és felfedezése felé. A 3–4. osztályos könyvek szerzői tapasztalt, gyakorló környezeti nevelők, így a kötetek szakmai, természetismeretre nevelési és fenntarthatóságra nevelési szempontból is korszerűek. A bennük szereplő feladatok alkalmasak arra, hogy a tanulók közvetlen környezetükben gyűjtsenek tapasztalatokat, érzékennyé váljanak környezetük iránt, felismerjék értékeiket, ha szükséges, gondoskodjanak megőrzésükről.

Lehetővé teszik az elemi természettudományos műveltség megalapozását: megfigyelést; kísérletet igénylő; valaminek az elkészítésére irányuló; vitára, érvelésre buzdító, kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmaznak. A gyerekek lakóhelyükön túl a távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetet is megismerhetik, felfedezhetik. A könyvekben sok vizsgálat található az állatok, növények, élettelen természet megismerésére; harmadikban a tanulók tapasztalataikat elsősorban rajzban rögzítik, szóban fogalmazzák meg, negyedik osztályban a játék és a tapasztalatszerzés fokozatosan kibővül vizsgálatok tudatos megtervezésével, végrehajtásával. A könyvekhez a tanárok munkáját segítő tanmenet is készül. Elkészültek a 3–4. osztályos tankönyvekhez kapcsolódó, témazáró feladatsorokat tartalmazó füzetek. Céljuk, hogy segítséget adjanak a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzéséhez. A feladatsorok a tankönyvek megfelelő fejezeteihez kapcsolódnak, de szövegezésük, ábráik olyanok, hogy más tankönyv használata esetén is érthetőek. A pedagógusok dolgozathoz és dolgozat előtti összefoglaláshoz is kiválóan használhatják.

5

Taneszközfigyelő

Az igék mélyen elhallgatott csoportja Az alsós nyelvtankönyvek általában mostohán bánnak az igék egy jelentős csoportjával, az állapotigékkel. Kérdezhetnénk, hogy minek annak a gyereknek az igéknek erről a csoportjáról hallania, tudnia, hiszen éppen elegendő számára az igék klasszikus hármas felosztásával megismerkednie: a cselekvéssel, a történéssel és a létezéssel… Az anyanyelvi és az idegen nyelvi jártasság megalapozásához, a használat közben tetten ért, élő nyelv megértéséhez és elsajátításához, az alkalmazásképes tudás megszerzéséhez azonban ez a kategória elengedhetetlen a gyerekek kommunikációs kompetenciáinak fejlesztése során. Erről olvashatnak kedves Olvasóink az alábbiakban.

A KOMP 3. nyelvtankönyvében az igék csoportosításán belül a szerző és az alkotószerkesztő külön differenciálós órát szán az állapotigéknek. Nem azért, mintha ezt „kötelező” lenne a gyerekeknek ebben az életkorban megtanulniuk. Azért, hogy az anyanyelv iránt érdeklődő gyerekek majdnem az összes igét, amellyel olvasmányaikban és élőszóban találkoznak, be tudják sorolni az igék valamelyik csoportjába jelentéskör, használat, funkció szerint. Miért is fontos ez? Nem is gondolnánk, hogy hány olyan igénk van, amelyik nem cselekvést, nem történést és nem is létezést fejez ki – de egy kicsit mégis mindegyiket. Ezek az igék az úgynevezett állapotigék változatos csoportját alkotják. Az állapotigék mindig a létezés valamelyik állapotáról tudósítanak, arról, hogy a cselekvő éppen hogyan, milyen állapotban van. Ez az igefajta azt fejezi ki, hogy az élőlényeket milyen érzelmi, értelmi vagy egyéb állapot jellemzi (örül, nevet, izgul, fél, elkeseredik; ért, tud, felfog, gondol; fázik, fáj, hasonlít). Az állapot tartozhat élettelen dolgokhoz is (foszlik, bűzlik, illatozik). Az élőlények és az élettelen dolgok ilyenkor nem cselekednek ugyan, mégis átélik az ige által megjelölt állapotot, és kisebbnagyobb mértékben részt is vesznek benne (féltékenykedik, szeret, bízik, nyugtalankodik, megijed). A történéshez hasonlóan az élőlények és az élettelen dolgok állapota is mindig független a szándéktól, az akarattól. Kérdezzünk csak rá ezekre az igékre! Sem a Mit csinál?,

6

sem a Mi történik? kérdésre nem felelnek igazán. És egy kicsit mégis… A fáj (nekem, neked stb.) ige például első hallásra történést fejez ki. A fájdalom azonban mindig valamilyen cselekvés, történés eredménye, következménye. Velünk történik, mi szenvedjük el, mégis valamennyire részt veszünk benne. A nevet, a mosolyog, a sír és a csalódik (én, te stb.) inkább tűnnek cselekvő igéknek elsőre. Holott nem azok. A nevetés, a mosoly, a sírás és a csalódás éppen annyira történik is velünk valaminek a következményeképpen, mint amennyire azt mi tevékeny, cselekvő módon irányítani szeretnénk. Miért titkolnánk el mindezt az érdeklődő gyerekek elől? Az állapotigékkel való megismerkedés további haszna, hogy még jobban elmélyíti és tudatosítja a harmadikos gyerekek számára a cselekvést és a történést kifejező igék megkülönböztetését, valamint fejleszti a gondolkodásukat és a figyelmüket. A Mondaton innen, mondaton túl olvasókönyvben lévő olvasmányok, mesék számtalan állapotigét tartalmaznak a nyelv természete szerint (Az egyik szemem sír, a másik nevet.; Így szomorkodott az öreg király.; stb.). Javasoljuk a kedves tanítóknak, hogy bátran kerestessenek a gyerekekkel a KOMP 3. olvasmányaiban is igéket, és soroltassák is be azokat. Higgyék el, az ügyesebb gyerekeknek a csoportosítás az állapotigék esetében is menni fog!

Az erdei iskola

Iskolaprogramok mint a közoktatás-fejlesztés és a környezeti nevelés eszközei

Az erdei óvoda Magyarországon a fenntartható fejlődést(1) szolgáló nevelésre és oktatásra számos, az egész országra kiterjedő program, kezdeményezés van. Ilyenek a „Zöld óvoda program” (2006), az „Ökoiskola program” (2004), a különféle erdei óvoda és erdei iskola programok (2003), amelyek a közoktatás rendszerében lévő nevelési-oktatási intézményekben jelenleg is működnek, azonban az intézmények teljes számát tekintve azoknak csak kis hányadában(2). Az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, míg az iskolák a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és bevezetéséről szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet (továbbiakban: Nat) és az arra épülő kerettantervek alapján készítik el a helyi programjukat, amelyekben hangsúlyosan megjelenik az egészségfejlesztés, az egészség- és környezeti nevelés. Az iskolák számára a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 48. § (3) bekezdése alapján további feladatként kötelezően meg kell fogalmazniuk a helyi programjukban az egészségfejlesztési, egészségnevelési és környezeti nevelési feladataikat. A Nat 2007. évi módosítása során több új elemmel egészült ki, többek között bekerült az Európai Unió által javasolt nyolc elemből álló kulcskompetencia keretrendszer is. A módosítások által lehetővé vált az iskolákban, hogy a korábbi iskolai helyi tantervekben rögzített ismeretek átadásán túl korszerűbb, a környezeti neveléssel, környezettudatossággal kapcsolatos tartalmakat és fejlesztési feladatokat beépítsék a kötelező tanórai foglalkozások keretei közé. Arra is mód nyílt, hogy a szabadidős tevékenységeken belül olyan foglalkozásokat szervezzenek, amelyek a környezeti neveléssel kapcsolatosak. A Nat módosítása révén kiemelt fejlesztési terület lett a környezeti nevelés. Ezen adatok ismeretében a változtatások számos területen szükségesek, így az egyik kiemelt fejlesztési terület lehet a 2003-ban indult erdei iskola program – 2006-ban az erdei óvoda program –, amelyek a fenntarthatóságot segítő tudás és magatartásminták elsajátítását tűzték ki célul. A nevelés-oktatás tárgya az ember és környezete/környezet 1 A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat, „amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentése megfogalmazta. (a szerk.) 2 A KSH adatai alapján az óvodák száma meghaladja a 2300-at, ebből a Zöld Óvoda címet elnyertek száma alig éri el a 300-at. Az alap- és középfokú oktatási intézmények száma eléri az 5900-at, az Ökiskola címmel rendelkezők száma pedig valamivel kevesebb, mint 500. Az érdekegyeztető tanács adatbázisában 218 regisztrált erdei óvoda-iskola szolgálat van, ebből 124 az elmúlt években minősítettek száma.

kapcsolata, s e kapcsolat összefüggéseinek megismerése és megértése, megértetése. Az erdei óvoda-iskola mozgalom egyik hosszú távú célja, hogy a kialakított bázisra építve létrejöjjön a fenntartható fejlődésre nevelés gyakorlatának bemutatását szolgáló „ökopontok”, oktatóközpontok hálózata. A hálózat alapját a legjobb gyakorlatot bemutató, minősített erdei óvoda-iskola szolgáltatóhelyek képezhetik. Ezek a kistérségi ökotanulóhelyek a nevelés, az oktatás, az idegenforgalom, a természetvédelem és a térségfejlesztés céljait ötvözve segítik a közoktatás rendszerén túl a fiatalok és a felnőttek ismeretszerzését a fenntartható fejlődés szolgálatában.

Az erdei óvoda program Ma már bebizonyosodott, hogy hatékony fenntartható környezeti nevelés, az „élethosszig tartó tanulás” az óvodábaniskolában kezdődik. Az erdei óvodai program olyan tudatosan tervezett és szervezett tevékenység, amelyre jellemző, hogy:  beépül az óvoda nevelési folyamatába, nevelési programjába;  tiszteletben tartja a nevelés folyamat jellegét, a nevelési területek kölcsönhatását, egymásra épülését;  a különböző környezeti adottságokra építve segíti, erősíti a gyermekek környezet, természet iránti érzékenységét, környezettudatos magatartásuk kialakulását;  cselekvésre, cselekedtetésre és élménypedagógiára támaszkodva komplex módon érvényesíti a tapasztalatszerzést, messzemenően figyelembe véve az életkori sajátosságokból adódó elvárásokat. Az erdei óvoda program több (egymást követő minimum 3) napon keresztül folytatott tevékenység, amely bentlakásos vagy egész napos formában valósulhat meg. Helyszíne a nevelési intézmény székhelyétől eltérő, de nem távol eső természeti környezet. Az óvodáskor sajátosságából következően – lehetőség szerint – egy nevelési évben több alkalommal (évszakonként) jussanak el a gyermekcsoportok ugyanabba a természeti környezetbe.

Az erdei iskola program Az erdei iskola program olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy:

7

 az iskola tantervének integ ráns részét képezi;  a megismerés tárgyát az erdei iskola program helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete alkotja;  a program megvalósítását a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapozva biztosítja;  az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi;  kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket. Az erdei iskola program egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje alsó tagozaton minimum 3 éjszaka és 4 nap, felső tagozaton minimum 4 éjszaka és 5 nap. Helyszíne eltérhet a lakóhely helyszínétől (például hegyvidék helyett vízpart), és szorgalmi időre esik.

Az erdei iskola programok helyzete, múltja, jelene Az erdei iskola mint sajátos tanulásszervezési forma hazánkban az 1920-as években alakult ki, a ’90-es évek második felétől reneszánszát éli, a mai kor igényeinek megfelelő pedagógiai célkitűzéseket és jogszabályi környezetett kapott. Az erdei iskola programban rejlő lehetőségeket a kormányzat már a 2003–2008-ra vonatkozó, erdei iskolával kapcsolatos programjában körvonalazta(3). Itt fogalmazódott meg, hogy minden általános iskolás korú gyermek egyszer díjmentesen részt vehessen erdei iskola programban. A témában érintett civil képviselet elérte, hogy az Erdei Óvoda-Iskola Program Érdekegyeztető Tanács működtetésével megvalósuljon az erdei iskolát vagy óvodát szolgáltatók minősítése, amely hat-, illetve négyéves múltra tekint vissza. A szolgáltatók minősítési rendszere, a benne foglaltatott kritériumok egyértelművé teszik, a szolgáltatónak mi mindennek kell megfelelnie ahhoz, hogy minősíttethesse erdei óvoda-iskola programját. A megfogalmazott elvárásoknak való megfelelés folyamatosan ellenőrizhető és számon kérhető (monitoring). Hazánkban a minősített erdei óvoda-iskola programokat szolgáltatók száma egyenletesen növekszik az elmúlt 3 A környezetvédelmi tárca kezdeményezésére már 2000-ben együttműködési megállapodás jött létre az OM-mel e témában, ezt követte az Erdei Iskola Programot Koordináló Tárcaközi Bizottság létrejötte.

években. Részükről a követelmények egy jelentős részének teljesítése a jelenlegi helyzetben „önkéntes”, és csupán erkölcsi elismerésben részesülnek: a környezetvédelemért és az oktatásért felelős tárcák vezető tisztségviselői és az Erdei Óvoda-Iskola Program Érdekegyeztető Tanács elnöke által közösen aláírt tanúsítványt kapnak. Szükség lenne arra, hogy az illetékes kormányzati szervek pályázati lehetőségekkel ösztönözzék a minőség, a folyamatos fejlődés, a környezeti nevelés mint módszertani lehetőség iránti igény megjelenését. Az utóbbi években az erdei iskola programokban részt vevők száma jelentősen visszaesett a támogatás drasztikus csökkenése miatt. Ez veszélyezteti az oktatási intézmények pedagógiai programjainak megvalósulását, a környezeti nevelés folyamatosságát, illetve a Nat célkitűzéseinek elérését, valamint gyermekek tömegeit fosztja meg az élményekre épülő, gyakorlatorientált ismeretek elsajátításától. A hazai és EU-forrású tervekben szerepel az erdei óvoda és iskola programok (pl. infrastrukturális) fejlesztésének támogatása, de a pályázati célkitűzések és azok bírálata nincsenek összhangban. Ezért a programok megvalósítása által elérhető nemzeti előnyök körére tekintettel szükségszerű a pályázatok kiírásának és bírálatának újragondolása.

Az erdei óvoda-iskola programok hatékony alkalmazása a közoktatás és környezeti nevelés-fejlesztés érdekében A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Szövetség az Erdei Iskolákért Egyesület (SZEI) az Erdei Óvoda-Iskola Program Érdekegyeztető Tanács támogatásával – mint civil partner – felajánlotta szakmai segítségét az illetékes kormányzati szerveknek az erdei óvoda-iskola programokat érintő fejlesztési tervek hatékony és hatásos megvalósítása érdekében. Célunk: a környezeti nevelés, azon belül az erdei óvodaés iskola szolgáltatások, programok hatékonyságának növelése. Mindezzel pedig a közoktatás fejlesztési célkitűzéseinek szolgálata a környezetismeret és tágabb értelemben az önismeret, a honismeret fejlesztése. Pájer Sándor, a SZEI elnöke Mécs Csaba, a KOKOSZ elnöke

Aktuális: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. május 6-án a Svájci–Magyar Együttműködési Program keretén belül pályázatott hirdetett többek között erdei óvoda-iskola programok igénybevételének finanszírozására. A fő pályázó KOKOSZ és együttműködő civil partnerei sikeresen pályáztak, melynek kapcsán 11-12 ezer gyermek jelentős támogatására kerülhet sor a 2012-es tanévtől. A közoktatási intézmények e szolgáltatások igénybevételére pályázhatnak 2011 szeptemberétől várhatóan 2012 júniusáig. Ebben az esetben is az óvodások és az iskolások kapják meg közvetlenül a támogatást, de a programok szolgáltatói kerülnek versenyhelyzetbe. E pályázat keretében a szolgáltató feladata, hogy a közoktatási intézmények részére szerződéses viszonyban programokat biztosítson.

8

Az autizmusról

BEPILLANTÁS AZ AUTIZMUS VILÁGÁBA Ki ne látta volna az 1989-ben négy Oscar-díjat elnyerő Esőember című filmet, amelyben Dustin Hoffman autista férfit alakított? De biztosan tudjuk, valójában mi az autizmus, hogyan ismerhető fel, hogyan viszonyuljunk egy autista emberhez? Ezekre és hasonló kérdésekre szeretnénk választ adni az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ)(1) segítségével induló cikksorozatunkban. Miért tartjuk fontosnak e témát? Mintegy 100000 autista ember él Magyarországon, a szakemberek szerint ez a leggyorsabban növekvő létszámú fogyatékossági csoport a világon. Évről évre több gyerekről állapítják meg, hogy autista, mint együttvéve azt, hogy cukorbeteg, rákos vagy AIDS-es…

Mi az autizmus? Olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, amely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az autizmus viselkedési tünetekben nyilvánul meg, a tünetek leggyakrabban 2-3 éves kor körül válnak nyilvánvalóvá.

Mik a tünetek? A három fő terület, ahol az autizmussal elő emberek egész életük során nehézségekkel küzdenek: ŠŠ kommunikáció – ez alatt nem elsősorban a beszédet értjük, bár előfordulhat, hogy az autista gyermek nem tanul meg beszélni, ŠŠ társas kapcsolatok – az íratlan társadalmi szabályok megértése, betartása, ŠŠ szociális képzelet – mások szándékainak, érzelmeinek megértése. Kommunikációs problémák: ŠŠ nehezen értik és/vagy használjak az arckifejezéseket, ŠŠ nem értik a szójátékokat, a szarkazmust, ŠŠ nehezen értik meg az átvitt értelmű kifejezéseket, ŠŠ oda nem illő mondatokat kevernek a beszélgetésbe. Éppen ezért segítséget jelenthet nekik, ha világosan, egyszerűen és rövid mondatokat használva beszélünk, valamint elég időt hagyunk az elmondottak megértésére. Társas kapcsolati problémák: ŠŠ nehezen ismerik fel vagy értik meg más emberek érzéseit, problémait, ezért érzéketlennek tűnhetnek, ŠŠ nem vagy nehezen követik az íratlan társadalmi szabályokat; például túl közel állhatnak egy másik emberhez,

ŠŠ jobban élvezik az egyedüllétet, mint a társaságban töltött időt, ŠŠ nem várnak vigasztalást, támogatást másoktól, ŠŠ furcsának vagy oda nem illőnek tűnhet a viselkedésük, mivel nehézséget jelenhet számukra, hogy pontosan kifejezzék érzelmeiket vagy szükségleteiket. A társas kapcsolati nehézségek azt jelentik, hogy az autista emberek nehezen kötnek barátságokat, de nem jelenti azt, hogy nem is szeretnének kapcsolatba kerülni más emberekkel. Szociális képzeleti nehézségek: Nekünk sem mindig könnyű kitalálnunk, hogy más emberek mit éreznek, azt pedig talán még nehezebb, hogy mit gondolnak. Az autizmussal élő embereknek ez különösen nehéz, mert ŠŠ nehezen tudják az emberek viselkedéséből megjósolni, hogy mi fog történni, ŠŠ nem biztos, hogy észreveszik a veszélyt jelentő helyzeteket, ŠŠ az autista gyermekek nem szívesen játszanak szerepjátékokat, ŠŠ nem kedvelik a változásokat, ŠŠ nehezen boldogulnak ismeretlen helyen vagy helyzetben. A szociális képzeleti nehézségeket nem szabad összekeverni a képzelet hiányával. Sok kreatív autista emberről tudunk, akik nagyszerű teljesítményt nyújtanak zenészként, íróként vagy festőkent.

Mi okozza az autizmust? Még nincs pontos válasz, de a világon sok kutató foglalkozik a témával. A szakemberek szerint az autizmust genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza.

1 Az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ) szülők alapították 1988-ban Autisták Érdekvédelmi Egyesülete néven. Az azóta eltelt több mint húszéves működés során az AOSZ meghatározó szereplője lett az autista emberek érdekvédelmének, és több mint 1600 egyéni tagot és több mint 67 szervezetet tömörítő országos ernyőszervezetté nőtte ki magát. Az AOSZ célja az autista emberek és családjaik életminőségének javítása, érdekeinek védelme, képviselete, informálása, a társadalom figyelmének felkeltése.

9

Gyógyítható-e az autizmus? A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amellyel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetők. Forrás: Iránytű szülőknek diagnózis után, www.aosz.hu

Mit tehetünk mi? Hogyan teremtsünk kapcsolatot autista emberekkel? Mielőtt elítélünk egy autista embert vagy gyermeket a viselkedéséért, próbáljuk meg megérteni őt. Az autista embernek a világ sokszor átláthatatlan, kaotikus és ijesztő. Rose Blackburn, egy autizmussal élő felnőtt így ír erről: „Számomra a külvilág ismeretlen zajok és szimbólumok káosza, teljesen nyers és érthetetlen. Próbálj meg egyszer úgy megnézni egy tévésorozatot, hogy leveszed a tévé hangját. Abban a pillanatban a szereplők viselkedése váratlan és kiszámíthatatlan lesz, elveszti az értelmét. Minden egyes pillanatban, amikor szembesülök a külvilággal, én ezzel a zűrzavarral szembesülök. Képzeld csak el, hogy sétálsz az utcán, és egyszer csak egy csapat tökrészeg fickó özönlik ki egy kocsmából a közeledben. Mivel részegek, a viselkedésük többé nem logikus, vagyis számodra kiszámíthatatlan. Ideges leszel, fogalmad sincs róla, mit fognak tenni a következő pillanatban, mire hogyan fognak reagálni. Fenyegetőnek érzed a helyzetet, mivel nem tudod többé kontrollálni. Én nagyjából minden pillanatban így érzem magam. Nem tudom kiszámítani az emberek viselkedését, nem látom előre a szándékaikat. Az időm jelentős részében tehát szorongok.” Fontos megértenünk, hogy az autizmus nem automatikusan jár együtt az agresszív viselkedéssel. Az autista ember akkor lehet agresszív, ha nem érti, hogy mit akar tőle a világ, nem tudja, hogy mi és miért történik vele. Azt hiszem, ezzel mi magunk is így vagyunk, tehát nem is különbözünk annyira. Nem teszi könnyebbé a helyzetet, hogy az autizmus egy „láthatatlan” fogyatékosság. Szakavatott szem kell ahhoz, hogy valakiről néhány perc alatt pusztán a viselkedése miatt el tudja dönteni, hogy autista-e. Ha azonban tudjuk, hogy autista emberrel beszélünk, van néhány olyan egyszerű szabály, amely könnyebbé teheti a beszélgetést. ŠŠ Rövid, világos, egyszerű mondatokat használjunk! ŠŠ Szólítsuk a nevén az autista embert! Gyűjtőfogalmakat (pl. emberek, barátaim, figyelem) hiába használunk. ŠŠ Egyszerre egy állítás, egy kérdés, egy kérés! ŠŠ Kerüljük az elvont fogalmakat (pl. mindjárt, majd, dehogynem, nemigen) ! ŠŠ Kerüljük a metaforákat, átvitt értelmű kifejezéseket, pl.: Ne húzd már az időt! Hát nem látod, hogy ott van az orrod előtt?

10

ŠŠ Kerüljük a szóvicceket! Az autista ember mindent szó szerint értelmez. ŠŠ „Számolj tízig” szabály! ŠŠ Türelem! ŠŠ Tolerancia! Kapcsolatteremtés esetén szintén fontos tudnunk, hogy az autisták számára az „íratlan” társadalmi szabályok nehezen értelmezhetők, ráadásul az érzékszerveik is másként működhetnek. Éppen ezért valószínűleg nem szeretik, ha kicsit is belegyalogolunk a személyes terükbe, vagy beszélgetés közben barátilag megérintjük őket. Ugyanakkor ők esetleg túl közel jöhetnek hozzánk, hiszen nem érzik a szociális távolságot. Egészen nyugodtan megkérhetjük őket, hogy menjenek picit távolabb. Ha lehet, ne használjunk mindig más vicceskedő köszönést. Maradjunk a klasszikus üdvözlési formáknál! Ha vesszük a fáradságot, és megismerjük az autista embereket, akkor egy nagyon izgalmas világba nyerhetünk betekintést. Egy olyan őszinte világba, ahol nem léteznek hazugságok, csúsztatások vagy kertelés. Végül egy gondolat Jim Sinclair tollából, aki maga is érintett: „Az autizmussal élő embernek az autizmusa csak az egyik tulajdonsága, ha mégoly meghatározó is. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az autizmussal élőnek saját személyisége, vágyai, álmai vannak, csakúgy, mint bárki másnak.” Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének elnöke

Milyen oktatási forma megfelelő az autizmussal élő gyermekek számára?

Különböző oktatási környezetek lehetséges előnyei és kockázatai A mai magyar közoktatási rendszerben az autizmussal élő gyermekek többféle intézménytípusban részesülhetnek nevelésben-oktatásban. Járhatnak többségi intézménybe vagy speciális óvodába, iskolába is. Az, hogy végül melyik oktatási forma mellett dönt a család, nagyon sok szempont mérlegelését és folyamatos értékelését kívánja meg. A döntések természetesen sohasem véglegesek, a gyermek fejlődésével újra és újra át kell gondolnunk a helyzetet. Ebben a folyamatban sokat segíthetnek a gyermeket és az intézményrendszert jól ismerő szakemberek, de a döntés végül is a családé. Nagyon nehéz a választás, többek között azért, mert a szakszerű autizmusspecifikus szolgáltatások hazai kínálata ma még meglehetősen szűkös. Mindazonáltal remélem, hogy ezzel a cikkel is hozzájárulhatok a mérlegelendő szempontok összegyűjtéséhez, végiggondolásához. A fejlődési zavar spektrum jellege miatt, az érintett gyermekek nagyon sokféle, egyenetlen és egyedi képességstruktúrája miatt az intézményválasztás kapcsán is elmondható, hogy nincs egyetlen jó recept. Vannak azonban olyan közös

Integráció vagy speciális oktatás?

Theo Peeters, a neves belga szakember magyarul is megjelent könyvében beszámol egy olaszországi élményéről, ahol az „integráltan nevelt” autizmussal élő fiú az iskolai nap nagy részében a segítőjével sétált, annak érdekében, hogy ne zavarja az oktatást, és jó legyen a közérzete (Peeters, 2005). Nyilvánvaló, hogy a példában bemutatott diák semmilyen értelemben nem vett részt az oktatásban vagy a közösség életében. Világos tehát, hogy nem elégedhetünk meg azzal, ha a gyermek fizikailag jelen van a többségi intézményben, a sikeres integrációnak számos nélkülözhetetlen feltétele van (ezekről a feltételekről bővebben is olvashatunk a 2/2005 OM rendeletben(2)). Ugyanakkor a valódi, tervezett integrációnak sok fontos előnye van: a kortársak jelenléte pozitív hatással lehet a szociális-kommunikációs fejlődésre akkor, ha az autizmussal élő gyermek ehhez megfelelő támogatást kap. A tanulási lehetőségek és követelmények azonosak a többi gyermekéivel. Az előnyök mellett szeretném felhívni a figyelmet néhány lehetséges veszélyre, hátrányra is. A leggyakoribb probléma, hogy a többségi intézményben nincs egyéni fejlesztési terv és képzett szakember. Ilyenkor a gyermek nem kap semmiféle segítséget az autizmusból fakadó nehézségek leküzdéséhez. Ez sokszor ahhoz vezet, hogy elsajátítja ugyan a tananyagot vagy annak egy részét, de nem tudja önállóan alkalmazni a tanultakat, a társas kapcsolatok és a kommunikáció terén pedig nem vagy csak nagyon lassan lép előre. Szakszerű segítség nélkül a gyermek magányos lehet, vagy akár zaklatás, bántalmazás áldozatává válhat az iskolában. Előfordulhat, hogy a tananyag egy részével nem tud megbirkózni, ezért túlterhelt és elkeseredett. A speciális oktatás szintén járhat előnyökkel és hátrányokkal. A legfontosabb előnyök: a szakemberek tapasztalata, képzettsége, a kisebb csoportlétszámok, az egyéni fejlesztés lehetősége, a tananyag, a környezet és az eszközrendszer megfelelő volta. A hátrányok közé sorolhatjuk a kortársakkal való kapcsolatok hiányát és azt, hogy a speciális csoportok összetétele életkor és képességek szempontjából gyakran túl heterogén. Előfordulhat, hogy túlságosan alacsonyak az elvárások és a követelmények. Úgy tűnik, hogy sok gyermek számára jó megoldás lenne, ha ötvöznénk a speciális és az integrált oktatás előnyeit. Ennek egyik lehetősége a többségi iskolán belül működő speciális csoport, ahonnan a gyermekek teherbírásuknak és érdeklődésüknek megfelelően fokozatosan bekapcsolódhatnak a tanórákba vagy más programokba. Néhány ilyen csoport már működik Magyarországon, de kialakításuk és fenntartásuk feltételeit egyelőre nagyon nehéz megteremteni. Őszi Tamásné gyógypedagógus, Autizmus Alapítvány Megjelent: Esőember folyóirat, 2010/1. szám

Ezt a fontos kérdést minden esetben egyénileg kell mérlegelnünk a lehetőségek, az előnyök és a hátrányok elemzésével. Néhány gondolat a mérlegeléshez:

2 2/2005 OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

alapok, amelyekre bármely oktatási forma esetén érdemes odafigyelniük a szülőknek. Az alábbi szempontok a nyelvi és értelmi képességektől függetlenül, az autizmus teljes spektrumán érvényesek.

Közös szempontok az autizmus teljes spektrumán Az autizmussal élő gyermekeknek olyan óvodára, iskolára van szükségük, amely felkészült arra, hogy mindazt a tudást, tartalmat átadja, amelyet általában nyújt más, ott tanuló gyermeknek is. Emellett a szakembereknek képesnek kell lenniük az autizmusban sérült területek célzott, egyénre szabott fejlesztésére is. Ennek megfelelően a fejlesztés, oktatás során kiemelten fontos területnek kell lennie a következőknek: ŠŠ a kommunikáció egészének fejlesztése, ezen belül a beszéd (-értés és -használat) és a beszédet kiegészítő, támogató, pótló alternatív és augmentatív kommunikáció tanítása; ŠŠ a szociális készségek és szociális megértés fejlesztése; ŠŠ szabadidős készségek tanítása; ŠŠ a mindennapi életben megfelelően alkalmazható tudás átadása; ŠŠ az önállóság és rugalmasság fejlesztése. Szintén alapvető követelmény az egyéni megközelítés, amely egyéni felmérést, tervezést és legalább az idő egy részében egyéni fejlesztést jelent. Elengedhetetlen a családdal való folyamatos, szoros együttműködés. Fontos, hogy a környezet biztonságos, átlátható, jól szervezett legyen. A jól szervezett környezetben az autizmussal élő gyermekek számára világos, előre látható, hogy mikor mi fog történni velük, milyen tevékenységeket végezhetnek, hol, kivel, mikor, hogyan. Előre jelzik számukra azt is, ha változások lesznek környezetükben. Lényeges, hogy ezeket az információkat ne csak elmondják, hanem meg is mutassák úgy, hogy a gyermekek biztosan értsék. Ennek legjobb eszköze a különböző vizuális segítségek alkalmazása, például tárgyas, képes, írott napirendeké, folyamatleírásoké vagy más látható információforrásoké. Arra is szükség van, hogy a szakemberek felismerjék, értsék és kezeljék az autizmussal élő gyermek szenzoros (érzékszervi) érzékenységét vagy ingerkereső viselkedését. A felkészült intézményekben a viselkedésproblémákat nem elnyomni vagy büntetni próbálják, hanem megérteni és kezelni a háttérben rejlő okokat. Mindezek az alapfeltételek akkor teljesíthetők, ha rendelkezésre állnak az autizmus területén képzett szakemberek. Azok az intézmények, amelyek a fenti szempontok szerint működnek, megfelelőek lehetnek, függetlenül attól, hogy speciális csoportban vagy integráltan látják el a gyermekeket.

11

Aktualitások

Ősztől újból friss zöldséget és gyümölcsöt kapnak az általános iskolás gyerekek A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a 2011/2012-es tanévre is meghirdeti az iskolagyümölcs programot, melynek célja, hogy az általános iskolás (1–4. évfolyamos) gyermekek friss zöldséget, gyümölcsöt kapjanak, és megkedveljék ezeket az egészséges termékeket. A kezdeményezés elősegíti a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, hozzájárul a gyermekek étkezési szokásainak megváltoztatásához és az elhízás elleni küzdelemhez, valamint az ezekkel összefüggésben kialakuló betegségek megelőzéséhez.

Jelentős változás a korábbi két ciklushoz képest, hogy – a gyermekek érdekeit és a pedagógusok kérését is figyelembe véve – a 2011/2012-es tanévtől az alsó tagozatos gyermekek az alma mellett más friss gyümölcsöt, zöldséget, illetve 100%-os gyümölcslevet is kaphatnak. A program nem egyenlő a termékkiosztással. A hosszú távú eredmények eléréséhez a tanulók olyan ismeretekhez juthatnak ezzel a kezdeményezéssel, amelyek a későbbiekben kedvezően befolyásolhatják étkezési szokásaikat. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Aktualitások

Új, pedagógusoknak szóló menüponttal bővült az MME honlapja A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) zöld szervezetként különösen fontosnak tartja, hogy a gyerekekben már iskolás, sőt óvodás korban kialakuljon a természet iránti szeretet és tisztelet. Ezen területen a pedagógusok által végzett munka döntő fontosságú a jövő nemzedék életében, környezetéhez való hozzáállásában. Az MME ezért szeretné segíteni az óvodapedagógusok, a tanítók és a tanárok munkáját ezen a téren. Az órákhoz, foglalkozásokhoz olyan háttéranyagot hoznak létre folyamatosan az oldalukon, amely konkrét segítséget nyújt a

12

környezeti nevelésben. Mivel madárvédelmi és természetvédelmi területen tevékenykedik az egyesület, így elsődlegesen ilyen témákat ölel fel a honlap környezeti nevelési anyaga is. Az óvodai, iskolai foglalkozások kapcsán a gyerekekben ezernyi kérdés merül fel. Ezek megválaszolása a minden hétfőn frissülő pedagógus oldal témákra bontott almenüi segítségével könnyebb feladat lesz. (forrás: www.mme.hu)

Konferenciafigyelő

VI. Országos Interaktív Tábla Konferencia és Módszertani Börze Idén igazán tartalmas programra számíthatnak a látogatók, hiszen a VI. Országos Interaktív Tábla Konferencia és Módszertani Börze a HunDidac 2011 Taneszköz-kiállítással együtt kerül megrendezésre új helyszínen, a Millenáris Parkban.

„2006-ban az első konferencián az újdonság, a technikai eszköz iránti érdeklődés hozott össze minket, a kiadót, és Önöket, pedagógusokat. Öt év elteltével, 2011-ben konferenciánk célkitűzése sokat változott: fejlődtünk mi is, Önök is, együtt változtunk a diák, az iskola, a világ igényeivel. Megismertük az új eszközt, felszereltünk vele számos intézményt, és most arra keressük a választ, hogyan lehet és érdemes használni a tanítás során.” – mondja Antal Csilla kommunikációs menedzser. Évente közel 400 gyakorló pedagógus részvételével zajlik a konferencia, ahol számos előadáson, workshopon, minitanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők, és megtekinthetik az oktatási piac számára újabb és újabb fejlesztéseket tartogató kiállítók standjait is. A konferencia plenáris megnyitója és a kiállítás mindkét napja ingyenesen látogatható, a szekciókban zajló bemutatók, workshopok előzetes regisztrációhoz kötöttek. A részvételi díj pedagógusok számára 3000 Ft, nem pedagógus érdeklődők számára 20 000 Ft. A regisztráció végső határideje: 2011. szeptember 21.

A konferencia helyszíne: Millenáris Nagycsarnok (B épület); Budapest II., Kis Rókus u. 16–20. A konferencia időpontja: 2011. október 1. (szombat) 9:30 – 16:00 óráig További információk: www.muszakikiado.hu/interaktivtabla_konferencia Ízelítő a programból: ~~ az interaktív tábla használatáról gyakorló pedagógusoktól ~~ eszközök gyakorlati bemutatója kiscsoportos workshopok keretében ~~ népszerű Flash tanfolyam kezdő és haladó szinten ~~ a Műszaki Kiadó újdonságainak alkalmazása gyakorlati szemmel ~~ interneten fellelhető ingyenes tartalmak és szoftverek bemutatása A kávészünetekben és a svédasztalos ebédszünetben kötetlen beszélgetésre, eszmecserére várják a látogatókat a kiadó munkatársai.

13

Kalendárium

Szeptember 10. Az elsősegélynyújtás világnapja

Szeptember 8. Az írástudás világnapja

Az UNESCO minden évben szeptember 8-án rendezi meg az „Írástudás Nemzetközi Világnapját”, amelynek keretében a szervezet különféle rendezvényekkel igyekszik felhívni a figyelmet az analfabetizmus felszámolásának fontosságára. Adataik szerint a világon ma is 776 millió felnőtt analfabéta, vagyis öt emberből egy nem tud írni-olvasni.

Október 1. A zene világnapja

Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére és javaslatára az UNESCO október 1-jét A Zene Világnapjának nyilvánította 1975-ben. Azóta a világ minden pontján ezen a napon különösen nagy figyelmet szentelnek annak a csodának, amelyet zenének hívnak. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira is emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.

Október 18. A magyar festészet napja

Október 23. Nemzeti ünnep

Sokan vallják: a festészet ünnep. „Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…” – írta Babits „Örökkék ég a felhők mögött” című versében. Örökkék… Ismerjük ezt a színt? Ismerjük a színskála valamennyi színének hasonló mélységű tartalmát? Tudjuk-e, hogy a színritmusoknak és gesztusoknak milyen hangulatteremtő ereje van? Egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, miáltal világuk nem képes kinyílni – a szó babitsi értelmében. 2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztek ki. Azért erre a napra, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe!

Nemzeti ünnepünk az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetére, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napjára emlékezik. 1991 óta ez a nap állami ünnep.

November 3. A Magyar Tudomány napja

14

Tíz éve emlékeznek meg Magyarországon az elsősegélynyújtás világnapjáról. Minden év szeptemberének második szombatján ünneplik országszerte az elsősegélynyújtókat és a megmentett életeket. A világnappal arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy kívánatos lenne az elsősegélynyújtás szélesebb körű ismerete a laikusok körében is, mert sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség.

1997 óta november 3. a Magyar Tudomány Napja. Ez volt ugyanis az a nap 1825-ben, amelyen az országgyűlés elhatározta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását, s amelyen gróf Széchenyi István felajánlotta minden birtokának egy éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, mai nevén a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának céljára.

Pályázatfigyelő

PáLYázati kiírás Szeretnéd, ha gyerekek tízezrei oldhatnák meg az általad kitalált példát? Van egy jó matekfeladatod? Talán furfangos vagy cseles? Lássuk! Vagy lehet, hogy nem nehéz, de vicces a szövege…? Neked tetszett, de a tanárodnak nem? Nem baj! A lényeg, hogy Te találtad ki, neked tetszik, és másnak is szívesen megmutatnád. Itt a lehetőség, hogy akár már ebben a tanévben bekerüljön a Te feladatod is a matekkönyvbe! Lehetséges, hogy akár egy kis faluban vagy a fővárosban, távol élő unokatestvéred vagy barátaid a Te neveddel és feladatoddal fognak találkozni néhány hét múlva a házi feladatukban! Hogy lehetséges ez? Matematikakönyveink interneten elérhető online (ejtsd: onlájn) változatához egyre többen kérnek hozzáférést. Az ilyen, számítógéppel elérhető könyveket „OK!” könyveknek nevezik. Ezekbe a könyvekbe, kis lenyíló ablakokba helyezzük be a legjobb beküldött feladatokat. Mindenkinek, akinek valamelyik könyvbe egy feladata bekerül, ingyenes hozzáférést biztosítunk ahhoz az „OK!” könyvhöz, hogy bármikor belenézhessen.

A legsikeresebbek közül az általunk legjobbnak választott feladatok beküldői külön díjazásban is részesülnek. Az eredményhirdetés után, a tanév végéig még a közönségszavazatokat is várjuk a feladatokra. A közönségdíjasokat a tanév végén újra megjutalmazzuk! Hányadikos feladatot várunk? Melyik témakörhöz? Ezt mind Rád bízzuk!... A pályázatokat a [email protected] e-mail címen vagy a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. postacímen fogadjuk. A borítékra írják rá: Hívószó pályázat, Gondolkodni jó!. A pályázatok beérkezésének végső határideje 2011. december 15. A pályázaton kérjük pontosan feltüntetni a nevet, az évfolyamot és az iskola címét, telefonszámát. Az eredményről honlapunkon, illetve következő számunkban számolunk be. A nyerteseket postai úton is értesítjük.

Galileo Rajzpályázat Háttér-információk a Galileo Műholdprogramról: Európa saját műholdas navigációs rendszert épít ki, melynek neve Galileo program. Ez lesz az Európai Unió első globális lefedettséget biztosító, polgári felügyelet alatt álló helymeghatározó rendszere.

A rajzversenyről: A rajzverseny során mind a 27 EU-tagállamból kiválasztanak egy rajzot, amelynek alkotójáról a program keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el.

A verseny 2011. szeptember elején indul, és 2011 novemberében zárul. A nyerteseket a zsűri 2011 decemberében választja ki, és 2012 januárjában hirdeti ki.

A versenyen minden 9 és 11 év közötti EU-tagállamban élő gyermek részt vehet. Azért éppen ők a verseny kulcsszereplői, mert pont annyi évesek, mint maga a GNSS rendszer (Global Navigation Satellite Systems), ők azok, akik Európa jövőjét jelentik.

A programról a következő linken olvashat bővebben: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/satnav/galileo/ index_en.htm Rajzokat a verseny hivatalos honlapjára lehet feltölteni: http://www.galileocontest.eu

15

A tantermen kívül

Egy rajzpályázat margójára Jauck Viktória

(67-es rajz)

A Műszaki Kiadó által az előző lapszámban meghirdetett rajzpályázatra ez alkalommal is sok-sok vidám hangulatú gyermekrajz érkezett. A Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verséhez készített rajzokon, festményeken megjelenő kedves, mókás figurák arról árulkodnak, hogy a gyerekek szívesen foglalkoztak ezzel a témával. Vajon miért szorul vissza ez a játékos kísérletező kedv a felsőbb évfolyamokon? Nekem is vannak felső tagozatos és gimnazista diákjaim is. Mindegyik korosztály tanításának megvan a maga szépsége, jellegzetessége, de nehézsége is, más és más feladatok elé állítanak bennünket. Sarkadi Szabó Mariann

és újabb ötletekkel kell felfrissítenünk a már jól bevált témáinkat, feladatainkat is. Tudnunk kell alkalmazkodni a képi világ változásaihoz, a technika legújabb vívmányaihoz. A szekrény mélyén pihennek már a régi diavetítők, a megsárgult diák. Ma már számítógépes bemutatókat gyártunk, és arról álmodunk sokan, milyen jó lenne egy interaktív tábla vagy egy „digitális rajztábla”. A sikeresség egyik kulcsát mégis a jó feladatokban és a korosztályhoz vagy a csoporthoz szabott téma választásában látom. Az érdekes problémafelvetések, az egyéni ötletek, megoldások támogatása, az esztétikus Gömöri Panna

(24-es rajz)

szemléltetés mind hozzájárulhatnak egy-egy óra sikeréhez, még akkor is, ha kevés az idő, és nem lehetséges a csoportbontás. A rajz tantárgy egyik izgalmas és hasznos jellegzetessége, hogy sok műveltségi területet tud felölelni, egy-egy feladatban integrálni. Hatékonyan tudjuk támogatni az írás-olvasás tanítását, a szövegértést, szövegalkotást, matematikát, a művészeti ismeretekben kiegészítjük a történelem tantárgyat. Kapcsolódunk a földrajz, testnevelés és ének-zene tantárgyakhoz is. A Műszaki Kiadó által megjelentetett alsós tankönyvcsaládnál Mészáros Mátyás

(18-as rajz)

Az alsós korosztályra jellemző, hogy nagyon szívesen rajzolnak, festenek, alkotnak. Szinte alig akad téma, amellyel ne foglalkoznának szívesen. Felső tagozaton alábbhagy a játékosság, a bátorság az egyéni megoldásokra, viszont jól eltalált feladatokkal áthidalható ez a probléma. A gimnazistákkal még inkább meg kell dolgoznia a tanárnak, nehezebb az érdeklődésüket felkelteni. Rajztanár kollégáim biztosan egyetértenek velem abban, hogy a mi tantárgyunknál folyamatos megújulásra van szükség. Újabb

16

(81-es rajz)

Horváth Bence

irányította a főszereplőre a figyelmet nagyítással a 18., 98., 99. kép készítője. Kiemelkedőnek tartom azokat a munkákat is (1–2. o.: 24., 106., 107.), amelyeknél a gyerekek bátran saját színárnyalatokkal is kísérleteztek. Az a tapasztalatom az alsós korosztálytól a gimnazistákig, hogy ha azt látják, hogy a tanár szereti és komoRakó Evelin

(82-es rajz)

(KOMP tankönyvcsalád – a szerk.) ezeket messzemenőkig figyelembe vettük, ezt az alapelvet követi a rajz és vizuális kultúra könyv is. A kiadó által kiírt rajzpályázat témája szintén követte ezt az elvet. Egy illusztrációs feladaton keresztül nagyon sok dolog megtanítható a gyerekeknek. Lehet a történet Kovács Balázs

(99-es rajz)

lyan veszi, amit csinál, akkor ők is szívesen részt vesznek a munkában. Ha van lehetőségünk igényes taneszközöket, tankönyveket használni, jó minőségű (nem feltétlenül drága) anyagokkal dolgozni (pl. a szürke rajzlap helyett a fehér műszaki lap), növelni tudjuk a munka hatékonyságát, és maradandó, jó élményeket tudunk nyújtani diákjainknak. Kiss Ilona Teplánszky Zsófia

(89-es rajz)

cselekményére, tanulságára, de magára a kép kompozíciójára is irányítani a figyelmet. Koncentrálhatunk az ember vagy állat ábrázolására, vagy a figyelem irányításának lehetőségeire. Színtani, színkeverési ismeretekhez is kiváló apropót nyújt egy ilyen jellegű feladat. Kiemelnék Gáncs Fanni (106-os rajz) Janzsó Lili

(98-as rajz)

néhány alkotást a teljesség igénye nélkül az 1–2.-os korosztályból. Érdekes kompozíciós megoldásokat alkalmazott a 67., 81., 82. vagy a 89. kép kis alkotója, ügyesen

(107-es rajz)

17

18

Interaktív tananyagok

CIRKUSZI MUTATVÁNYOK Az Interaktív Matematika CD-sorozat első részei a Ligetbe repítik a gyerekeket. Az elsősöknek készült Gyerekjáték történetei vidámparkban játszódnak, a másodikosoknak szóló pedig cirkuszban. A Cirkuszi mutatványok interaktív tananyaggyűjtemény segítségével szemléletesen, érdekesen, mindenki számára jól érthetően tanulható és tanítható az általános iskola 2. osztályos tananyaga. Az évfolyam fontosabb ismereteinek feldolgozását és elsajátítását biztosító CD bármelyik forgalomban lévő matematika-tankönyv hasznos kiegészítője lehet. A tanulóknak készült interaktív feladatok a problémák szemléletes megjelenítésével, a többszöri próbálkozás és az azonnali visszacsatolás biztosításával hatékonyan segítik az új ismeretek elsajátítását, a matematikai készségek, a gondolkodási és problémamegoldó képességek kialakítását. A diákok számára érdekes, pozitív tanulási attitűdöt teremtő játékos feladatok megoldása lehetőséget ad a kooperatív technikák gyakorlására is páros, illetve csoportmunka keretében. Tanulói feladatlapok segítik a tananyag feldolgozását, az ismeretek rendszerbe foglalását, a differenciálást. Az interaktív animációgyűjtemény interaktív táblás felhasználás mellett projektoros kivetítésre vagy számítógépes egyéni munkára is alkalmas. A CD telepíthető változata biztosítja a tanulói laptop program keretében

történő alkalmazást is. Ehhez nyújt segítséget az animációk egyszerű, tetszés szerinti leválogatási lehetősége. Az animációk melletti csillagra kattintva tartalom szerinti tematikus vagy a diákok képességei szerinti differenciált egységek képezhetők a Kedvencek mappában. A szoftver az interaktív táblák minden típusán működik. Az összeállítás többek között a következő témaköröket tartalmazza: ŠŠ tájékozódás síkban és térben, ŠŠ vizuális figyelem fejlesztése, ŠŠ számolási készség fejlesztése, ŠŠ alak-háttér differenciáló képesség fejlesztése, ŠŠ a méréssel kapcsolatos ismeretek fejlesztése, ŠŠ matematikai szövegértés, problémamegoldó gondolkodás, következtető képesség fejlesztése.

A KIADVÁNY ADATAI: Cím: Cirkuszi mutatványok CD 2. osztály Azonosító: MK-6349-5 Szerző: Czakó Anita

19

Mesterséges fészekodúk és lakóik ????????????????????????? Készítette: Karlné Menráth Réka A zöld jeles napok mindig jó lehetőséget nyújtanak a projektpedagógia gyakorlati alkalmazására. A 4. osztályos környezetismeret-tankönyv Madarak és fák napja témakörét projektmódszerrel is feldolgozhatjuk. Projektünk a mesterséges fészekodú és lakói téma köré épül.

A környezeti nevelés egyik legeredményesebb módszere a gyakorlati természetvédelem, melynek alapvető része a mesterséges fészekodúk kihelyezése és fenntartása. Főleg az ember hibájából csökken egyre inkább az odúlakó madarak élettere, amit valamennyire ellensúlyozni tudunk, ha mesterséges fészekodúkat helyezünk ki. A gyerekek nagyon szeretik, ha ilyen fontos feladatot bízunk rájuk, jelentős pozitív hatása van az érzelmi fejlődésükre, ha tudják, hogy segíthetnek az állatokon. A fiúk szívesen barkácsolnak az odút, a pedagógusnak pedig lehetőséget ad arra, hogy a környezetismeret tantárgy során megismertetendő madarakat a való életben is meg tudja mutatni, a gyerekekkel végigkövethetik a madarak fejlődését. A projekt előkészítését környezetismeret-órán végezzük. A tankönyv felhasználásával megbeszéljük a gyerekekkel, mióta ünneplik a madarak és fák napját. Miért van szükség ennek a napnak a megünneplésére? A gyerekek alkossanak csoportokat, és már erre az órára készüljenek fel egy választott fa és madár jellemzésével. Gyűjtsenek róluk képeket, amelyeket helyezzünk ki a „zöld táblára”. A csoportok egy-egy képviselője számoljon be a gyűjtőmunka eredményéről. Ha az bemutatott fajok között nem szerepel, külön térjünk ki az év madarára és az év fájára, amelyeket rögzíthetünk a tankönyv ide vonatkozó feladataiban.

Ezután rátérhetünk a mesterséges fészekodúk szerepére. A hazánkban élő madárfajok egy része odúban költ. Az odúk idős fák törzsében, vastagabb ágaiban természetes úton képződnek, vagy harkályfajok vájják ki, hogy ezekben neveljék fel fiókáikat. Az általuk már elhagyott odúk tökéletesen megfelelnek az odúkészítésre képtelen odúköltő madárfajok számára. Sajnos mind erdeinkben, mind kertjeinkben, parkjainkban nagyon megfogyatkozott az idős fák száma. A településeken, települések közelében lévő erdőfoltok, fasorok, amelyekben idős fák, is voltak, felaprózódtak és elszigetelődtek, ez pedig a harkályok számának csökkenésével jár. Szerencsére sok odúlakó madárfaj elfogadja költőhelyül a kihelyezett mesterséges fészekodúkat is, így valamennyire tudjuk ellensúlyozni az elvesztett fészkelőhelyek mennyiségét. Válasszuk ki a gyerekek által gyűjtött madárfajok közül az odúlakókat. Beszéljük meg velük, melyek azok a fajok, amelyek szívesen elfogadják a kihelyezett mesterséges fészekodúkat is. Attól függően, hogy mely madárfajokat kívánjuk megtelepíteni, a különböző igényeiknek, testméretüknek megfelelően különböző méretű és kialakítású odúkat kell kihelyeznünk. (Az 1. táblázat tartalmazza az információkat a különböző odútípusokról.)

1. táblázat: Odútípusok és a bennük költő madárfajok Odú típusa

A

B

C

D

kék cinege barátcinege

széncinege házi veréb mezei veréb csuszka örvös légykapó nyaktekercs

házi rozsdafarkú kerti rozsdafarkú barázdabillegető szürke légykapó vörösbegy ökörszem

seregély búbos banka szalakóta macskabagoly

Fakuszodú

Rajz a méretekkel

Megtelepíthető madárfaj

20

fakuszfajok

Gyakorlás céljából készíthetünk kis kártyákat az odútípusok nevével, illetve az egyes madárfajokat ábrázoló képekkel, majd osszuk csoportokra a gyerekeket, minden csoport válasszon egy odútípust, a képek közül keressék ki, hogy melyik madár számára készült az adott odú. Válaszukat indokolják is! Magyar nyelv és irodalom órán dolgozzunk fel a fákról és madarakról szóló verseket, meséket. Technikaórán vagy egy szülők részvételével közösen szervezett barkácsolós délutánon készítsünk a tankönyv leírása alapján néhány odút. Ezalatt a gyerekek a matematikai méréseket, átváltásokat is gyakorolhatják az odúk különböző alkotórészeinek méretre szabása során. A szülőkkel való együttműködés pedig növeli a gyerekek és szüleik, a családok és az iskola összetartozásának élményét.

A projekt következő része az általunk készített mesterséges fészekodúk kihelyezése az iskola kertjébe, egy közeli parkba vagy erdőbe. A kihelyezés szabályait a tankönyv tartalmazza. A séta a kiszemelt odútartó fákhoz, az odúkihelyezés fizikai nehézségei felérnek egy testnevelésórával. A mesterséges fészekodúk ellenőrzését a gyerekek végezzék csoportokban. Ezt a legnagyobb körültekintéssel tegyék, hogy minél kevésbé zavarják a fészkelést. Egy költés alatt maximum három alkalommal nézzék meg az odút, először a fészekalj teljessé válásakor, másodszor a fiókák kikelése után, harmadszor pedig közvetlenül a fiatalok kirepülése előtt. A megfigyelések eredményéről készítsenek naplót, amelyben a tankönyvben szereplő táblázatban található szempontok szerint jegyzeteljék le tapasztalataikat. Megfigyeléseikről mindig számoljanak be egy-egy környezetismeret-óra elején. (A leggyakoribb odúlakó madárfajokról a 2. táblázat ad leírást.)

2. táblázat: A „B” típusú mesterséges fészekodúkban leggyakrabban költő madárfajok Széncinege A fészket a tojó építi, gyökér- és fűszálalapra sok mohát hord, a fészekcsészét pedig szőrszálakkal és egyéb puha anyaggal béleli. A fehér alapon rozsdabarna foltos tojások száma 6–13 között mozog. Az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. Jelentős részük június elején másodszor is költ. A tojó 13–15 napig kotlik a tojásokon. A fiókanevelés 20-22 napig tart. Kék cinege Fészke nagyon hasonlít a széncinegééhez. A tojó építi, gyökér- és fűszálalapra sok mohát hord, a fészekcsészét pedig szőrszálakkal béleli. A széncinegéhez hasonló tojása annál kisebb méretű. A tojások száma 6–14 között lehet. A tojó 14 napig ül a tojásokon, de hideg, esős tavaszon akár 20-21 napig is kotlik. A fiókák 18–22 napig maradnak a fészekben, ezalatt mindkét szülő eteti őket. Házi veréb Áprilistól augusztusig évente kétszer költ. A fészek építéséhez általában száraz fűszálakat, szalmaszálat és tollat használ. Fészekalja 5–7 tojásból áll. Kotlási ideje 13-14 nap. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiókák a kikeléstől számítva a 13. és 14. napon hagyják el az odút.

Csuszka A csuszka által elfoglalt fészekodút már messziről fel lehet ismerni, mert a bejáratát sárral belülről körbetapasztva leszűkíti, sőt előfordul, hogy a tetőt is szinte hozzátapasztja a bejárati oldallaphoz, beragasztva a hézagokat. Az odúba fészekanyagként fakérget, háncsot és leveleket hord be. Fészekalja 6–9 tojásból áll. Tojásai fehér alapon vöröses foltosak. A fiókák 14–18 nap múlva kelnek ki. Háromhetes koruk után hagyják csak el a fészket.

21

Örvös légykapó Az erdőben kihelyezett mesterséges fészekodúkat nagy számban foglalják el az örvös légykapók. A tojó építi fűszálakból, kevés levélből, növényi rostokból álló fészkét. Teljes fészekalja 5–7 kék színű tojásból áll. A tojó egyedül kotlik 12–14 napig. A fiókák 14 napig tartózkodnak a fészekben, ezalatt általában mindkét szülő eteti őket.

A projekt zárásaként a tanév vége felé egy környezetismeret-órán készítsünk közös táblázatot az odúellenőrzések eredményeiről. Beszéljük meg közösen tapasztala-

22

tainkat. Ezután használhatjuk a következő munkalapot, amelyben önállóan rögzíthetik a gyerekek megszerzett ismereteiket.

Táblatanító

?????????????????????????

23

24

25

A szavak varázsa Miről, mikről is üzenhetnek szavaink? Alábbi cikkében szerkesztőnk erről a kimeríthetetlen témáról ír kedves Olvasóinknak. A cikk szerzője nem a klasszikus felosztás, a stílusrétegek vagy a nyelvi megformálás módozatai szerint sorolja be a szavakat, hanem arra vállalkozik, hogy a szavakat használati értékük, üzenetük és belső viselkedésük alapján, a nyelvi kommunikációban betöltött komplex szerepük szerint vizsgálja.

Az általunk használt szavak közül számosnak van régen feledésbe merült vagy elhomályosulóban lévő értelme. Az ilyen szavak üzenete kettős: egyrészt létezik a mai értelmük, melyet mi is ismerünk, de rendelkeznek egy korábbi jelentéssel is, amely látens módon ugyan, de valamiféle varázserővel mégiscsak hat ránk. Akkor is, ha éppenséggel nem is tudunk róla, ha nem is hozzuk fel a tudatosság szintjére. Nyelvi ösztönünk, mélyebb rétegeink mégis érzékelik a hajdani korok üzenetét. Ilyenek például az ősi egy szavunkkal összefüggő, eredeti értelmüket tekintve feledésbe merült szóalakulatok. Az egyház szavunkban az egy szó még a régi értelmében (’szent’) szerepel. Azaz az egyház eredetileg ’szent ház, megszentelt épület’ értelemmel bírt. Vagy ilyen szó az ünnep, mely ugyancsak az egy szóval alakult szóösszeté-

26

tel volt valaha. Igen, összetétel, mert az id gyök és a nap szavak összekapcsolásával jött létre. (Hangtani értelemben így fejlődött tovább az egy felé a gyök: id > idj > igy, majd egy, ugyancsak megtartva a szónak az egyház szóban fellelhető régi, ’szent’ értelmét.) A hangrendi illeszkedéssel, hasonulással és labializációval létrejött ünnep (idnap > idnep > innep > ünnep) tehát valaha id-nap, ’szent nap’ értelmű volt. Az egy szó népes családjának számos egyéb tagja is erősíti ezt az eredeti értelmet. Hogy csak egyet említsünk: az együgyű szó valaha nem negatív értelmű volt, az ilyen jelzővel illetett személyt ’szent ügyű, szent’ embernek tisztelték (akinek a sok-sok lehetséges, bonyolult e világi ügye helyett csak „egy” ügye van). Vagy ha úgy tetszik: a falu bolondját régen „isten tenyerén ülő” személynek tekintették.

Az egyház-hoz és az ünnep-hez hasonlóan meglepő és érdekes szóösszetétel az ország szavunk is. A mai -ság / -ség képzőnk valaha önálló szó volt (szág vagy ság: ’domb, halom, berek’, illetve később így absztrahálódva: ’rész, terület, térség’). A ság ilyen értelmére a bánság, fejedelemség, hercegség, a szág alak használatára a jószág (’javai’) szavunk is utal. De mit üzen az or- előtag? Abban az uru > úr szavunk rejtőzik. Azaz az ország valaha uru-szág (úrság) összetétel volt, ’uralt, uralható (illetve az uralkodó alá vont) terület’ értelemben. Ezt őrzi az országlása idején ,’uralkodása, regnálása idején’ szószerkezetünk is. Vajon léteznek-e egyáltalán teljesen gyökértelen és értelemmel nem rendelkező szavak? Talán nem… Az első hallásra értelmetlen népi kiszámolók, a gyermekmondókák például a régi korok varázslásait, a gyógyító, a rontó vagy a szerelmi ráolvasásokat és a varázsigéket idézik (a népi hitvilág szerint a szöveg elveszti hatását, ha az értelmét elárulják), bennük gyakran értelmetlennek tűnő vagy fiktív szavakkal (pl. Ekete, pekete, cikáta, pé…; Antanténusz…; Apacuka, fundaluka…; stb.). Csak a mesében létezik? Ez sem biztos… A mesékben is számos olyan szó vagy mesefordulat akad, amelynek az értelme nem világos. Ilyen a latinos csengésű Bergengócia és Óperencia szavunk is, melyeknek mára már elhomályosult az eredeti értelmük.

A Bergengócia szóban két egykori vármegyénk, a néhai északkeleti határnál fekvő Bereg és a vele szomszédos Ung neve lapul, valahogy így: Bereg-Ung-cia, ezzel a ’távoli hely’-re utalva, később pedig a ’térképen nem létező, nem valós helyet jelölő, tréfás földrajzi név’ értelmet és használatot elnyerve. Az ungon-berken túl [pl. járt már akkorra] fordulat (azaz ’Ungon, Beregen túl’, ’nagyon távol’) is ezzel rokon kifejezés. Az Óperencia szavunkban egy Ausztriában lévő és a Dunába is ott ömlő folyó, az Enns neve rej­tőzik. Ebből lett Óperencia szavunknak az „-ensz(c)ia, -encia” része. Az Óperencia szó „Óper-” ré­sze is értelmes német szó. (És nem francia, mint az ugyanilyen ejtésű „au pair”, a családdal élő, kosztért-kvártélyért s némi fizetségért a gyermekre is vigyázó mindenes.) Az „óper” németül „ober” (esetleg „ob der”), amely magyarul így hang­zik: ’fent, fenti, felső, felett’. A meseszó tehát (melyet joggal gondol­hat­nánk fantázia szülte szónak is) eredetileg valóságos, értelmes szó: az Enns folyó fenti ré­sze, fel­ső folyása, Felső-Enns. Valaha (még István uralkodása előtt) ott, az Enns folyó felső sza­ ka­szán volt Magyarhon ha­tára. Ez volt az akkori nyugati gyepű, az ország nyugati határvidéke. Ké­sőbb, a monarchia idején a magyar katonák itt, az osztrák Ober Enns tartományban, a lakóhelyüktől nagyon távol is szolgáltak (sőt, még azon a bizonyos „Óperencián” túl is).

27

Az Óperencián túl tehát nem más, mint a határainkon túl, valahol nagyon messze, ide­gen országban, illetve a mesékbe épülve: ’a hétköznapi világ határain túl’ – eredetileg értelmes szóként, hiteles helyként metaforává válva, akként üzenve. Sok más mesekezdő formula is az Óperencián (vagy Óperenciás-tengeren, becsületes nevén a Földközi-tengeren) túl üzenetét, a meseszerű messzeséget hordozza, és ugyancsak értelemmel bíró szavakból áll: az üveghegyeken túl (vagyis eredetileg az ausztriai hósipkás hegy­csú­cso­kon, az Alpokon túl) vagy még másképp üzenve ugyanazt: hetedhét országon (azaz hétszer hét országhatáron) is túl – azaz elképzelhetetlenül távol, a messzeségbe veszve. Hogy miért került az Óperencia a mesék szárnyára? Mert a mesékben a sokszor fantázia szül­te, illetve mitikus-varázslatos történet a lényeges. Mindegy, hogy a mesebeli események hol (illetve mikor) játszódnak. Történhetnek azok akár a világ végén is. A többi mesekezdő formula is ezt sugallja, lebegteti. A Hol volt, hol nem volt (vagy Székelyföldön: Mikor volt, mikor nem…) értelme és üzenete is ez. Az, hogy hol és mikor volt (vö. még az Egyszer volt, hol nem volt…, időt is és teret is csodássá, meseszerűvé tévő változattal, illetve az angol Once upon a time… mesekezdő formulával, azaz ’egyszer, valamikor nagyon régen, nem is tudjuk, mikor’ vagy az orosz Zsülá, bülá ’élt, volt’ [egyszer] fordulattal), az egyáltalán nem fontos, nem érdekes.

A mesekezdő formulák így, ilyen „szent”-ül „egy”-szerűen csalogatnak és vezetnek át bennünket a mesék álomszerűen és varázslatosan létező, átszellemített birodalmába. Fizikai tértől és fizikai időtől független világba invitálnak: a mesei térbe és a mesei időbe. Arra biztatnak, hogy ne a reális felől közelítsünk a reálison túlihoz, a természetfelettihez. Hogy ne a realitás, ne a tér-idő tengely szorítása felől kiindulva fogadjunk be olyat, ami nem oda, hanem a valóság áttetszőbb rétegeibe tartozik. Igen, valóság ez is. Valahogy úgy, ahogy az álom működik, az ébrenlét benyomásaihoz nagyon hasonló elemekből építkezve. A tárgyi külvilág megszűnésével hatni kezdő álom tehát (akárcsak a mesealakok és mesei események, a mesei tér és idő) nem a valósággal áll szemben, hanem a reális tárgyi külvilággal kapcsolatot tartó ébrenléttel alkot ellentétpárt. De mindegyik egyformán, egytől egyig valóságos a tiszta átélés és a művészi befogadás, a szent jelenlét pillanatában. Így válik a szavak varázsa a mesék transzcendens, álomszerű valóságának ébren is átélhető, művészi varázsává. Meserajongó gyermekeink még ismerik ezt, és természetesnek is tartják. S akár az álomban: beleélik magukat, benne élnek teljes figyelemmel és jelenléttel. A pontosan és tudatosan használt, értett és ér­telmes szavaink hétköznapi varázsa pedig így lesz üzenetünk pompájává és mondanivalónk varázslatává. Kóródi Bence szerkesztő

28

Átvették a Szép Magyar Könyv Verseny díját a KOMP könyvek megálmodói 2011. június 2-án, a 82. Ünnepi Könyvhét nyitónapján vették át a Szép Magyar Könyv Verseny oklevelét a KOMP másodikos tankönyvcsaládjának megálmodói, a szerzők (Jegesi Krisztina, N. Császi Ildikó, Nagy Júlia, Cs. Nagy Lajos), a grafikus (Bódi Katalin), a könyvtervezők, tördelők (Havas Éva, Molnár Eszter, Nagy Milán) és a szerkesztő (Kóródi Bence). A megmérettetésre 63 kiadó összesen 129 könyvvel pályázott, végül az előzsűrizést követően 57 mű került a főzsűri elé. A díjátadón Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója felidézte, hogy a Szép Magyar Könyv Verseny egyidős a Könyvhéttel, 1929-ben alapította meg a Magyar Bibliophil Társaság azzal a céllal, hogy a magyar tipográfia legjobbjait díjazzák. Egy szép magyar tankönyv nem kisebb dologra vállalkozik, mint

megnyerni egy kisdiák figyelmét. És míg valamennyien csak sejthetjük, hogy ez nem kis vállalkozás, addig a pedagógus biztosan tudja. Éppen ezért olyan fontos ez a díj kiadónk számára, hiszen 2009-ben a HunDidac díjak már igazolták, hogy a tankönyvcsalád tartalmilag, módszertanilag megfelel a legmagasabb hazai követelményeknek, most pedig a könyves szakma legrangosabb tipográfiai elismerését is megkapta. Szórakoztatni, lekötni a figyelmét, és egyben tanítani is egy színes, nyüzsgő világban élő gyermeket nem kön�nyű feladat, de a KOMP tankönyvcsalád kiváló eszköz a tanító kezében, mellyel élmény a tanulás, és siker-

élmény a tanítás.

A sikeres iskola – Az intelligensen működő szervezet „Az iskolák a jelen és a jövő szükségleteit szolgálják. Fontos szerepet játszanak diákjaik életében és tanulásában most és akkor, amikor majd megöröklik azokat a félelmetes és izgalmas feladatokat, amelyekkel 21. századi polgárokként kell szembenézniük. Az iskolák ugyanúgy felelősek jövőbeni diákjaikért is. Roland Barth (1988) fogalmazta ezt meg, amikor az iskolákat a »jövőt körülvevő négy falnak« nevezte.” A 19. században kialakult közoktatási rendszer arra a föltételezésre épült, hogy a társadalmi struktúra viszonylag állandó, a világ csak lassan változik, így a társadalmi eligazodáshoz szükséges általános műveltséganyag is csak lassan és kiszámíthatóan módosul. Ebből a felfogásból egy roppant merev, a közvetlen társadalmi viszonyoktól nagyobbrészt független iskolaszervezési gyakorlat alakult ki. A társadalmi struktúra – és az ennek megfelelő iskolarendszer – statikus

felfogása egy sajátos tanítási-tanulási felfogást és praxist eredményezett. E szerint az iskolai oktatás keretében – életünk első harmadában – lényegében megszerezzük általános műveltségünket és szakképzettségeink nagyobb részét is, amely kisebb bővítésekkel kitart életünk végéig. Jól tudjuk azonban, hogy ez a sajátos „konzervtudás” – napjaink állandóan (és egyre gyorsulóbb ütemben) változó világában – egyre „romlékonyabb”. Az általános műveltségre vonatkozó ismeretek talán kevésbé, de a szaktudományos ismeretek többnyire már az iskola elvégzése után elavultnak tekinthetők. A könyv szerzői mindezt a következő egészségügyi párhuzammal érzékeltetik: Legtöbbünk nem örülne annak, ha pontosan úgy kezelné őt egy orvos, ahogy azt 30 évvel ezelőtt tanulta. Az orvosok tisztában vannak azzal, hogy a munkájuk kezdetétől egészen a nyugdíjba vonulásukig lépést kell tartaniuk az új orvosi felfedezésekkel és gyakorlatokkal. Jakab György Szerzők: Barbara MacGilchrist–Kate Myers–Jane Reed Azonosító: MK-4458-6