2. óra A kvalitatív kutatási dizájn és az adatok közlése; Etika online és offline kutatásokban
Kaló Zsuzsa Elhangzott: ELTE PPK, 2014. 03. 06.
Kutatási dizájn
Mi a kvalita)v kutatás? olyan megismerési folyamat, amelyben a kutató: • egy centrális jelenséggel foglalkozik (egy kulcskérdéssel) • a résztvevőknek tág, általános kérdéseket tesz fel • a résztvevők részletes beszámolóit gyűjA össze, szavak (szövegek) vagy mulAmédiás kifejezőeszközök útján • a kutató az adatokat analizálja és kódolja a leírás és a témakijelölés érdekében • a személyes reflexiókból és korábbi kutatásokból származó információk értelmét interpretálja • olyan zárótanulmányt készít, amely tartalmazza az egyéni torzításokat és flexibilis struktúrával bír
Mit kell szem elő3 tartanunk, ha kvalita)v kutatást tervezünk? • a folyamatok és a kimenetek álljanak a fókuszban • hagyjuk, hogy a dizájn „felbukkanjon” a kutatás során • használjunk indukKv gondolkodást • a jelenség komplex képét alakítsuk ki (kevés résztvevővel és kevés helyszínnel sokféle ideát vizsgáljunk meg) • foglalkozzunk a jelenség kontextusával • kövessük a tudományos megismerés szabályait (probléma, kutatási kérdés, módszer, eredmények, megbeszélés)
(Forrás: Rácz, 2013)
Kezdet: a kutatás fő témájának (topic) és a kutatási problémának a meghatározása • a kutatás fő területének és tartalmának (topic) azonosítása • a kutatási probléma specifikus megfogalmazása: milyen gyakorlaA problémák vezeNek oda, hogy kvalitaKv módszerű kutatatást kezdjünk • fejezzük be ezeket a mondatokat: • A kutatás fő témája:……………….. • Azért van szükség erre a kutatásra, mert…………………………….. Írjuk le a topic-‐ot és a kutatási kérdést, ami a kutatásunkhoz vezeteN!
Ezek után fogalmazzuk meg a kvalita)v kutatás általános céljait: ezek magukban foglalják, pl. • A kutatás célja….. • A kutatás középponA jelensége:…….. • használjunk „kvalitaKv kifejezéseket”: explorálni, megérteni, feltárni • résztvevők • a kutatás színtere A középponJ jelenség megértése KvanAtaKv kutatás X Y Független változó Hatás Függő változó
KvalitaKv kutatás
Y Középpon6 jelenség
(Forrás: Rácz, 2013)
Kvalitatív tradíciók Dimenzió
Narratív
Fenomenológia
GT
Etnográfia
Fókusz
egy egyén életének elemzése
egy jelenséggel kapcsolatos tapasztalatok megértése
egy GT „kifejlesztése” az adatokból a kutatási terepen
egy kulturális egy vagy több eset vagy társas részletes leírása és csoport leírása és analízise interpretálása
Adatgyűjtés
interjúk és dokumentumok
hosszú interjúk 20-30 személlyel max. 10 személlyel végzett interjú; szaturáció és az „elmélet” kialakítása
Adatanalízis
történetek retorikai eszközök történelmi kontextus
megállapítások jelentések témák a tapasztalatok általános leírása
Narratív forma
egy egyén a tapasztalatok életének részletes „lényegének” leírása leírása
megfigyelések és interjúk hosszabb ideig a terepen tartózkodva (6-12 hónap)
nyílt kódolás leírás axiális kódolás analízis szelektív kódolás interpretáció értelmezési mátrix
„elmélet” vagy elméleti modell
Esettanulmány
több forrás: dokumentumok, archivált források, interjú, megfigyelés, fizikai tárgyak leírás témák feltevések
a csoport vagy az egy vagy több eset egyén kulturális részletes viselkedésének megvizsgálása leírása
(Forrás: Rácz, 2013)
Mi alapján válasszunk kvalita)v tradíciót? • mi a kutatásunk fókusza, mit akarunk vizsgálni • kik alkotják az olvasókat (a közönséget) • személyes képzeNség/képességek • az adoN tradícióval kapcsolatos személyes „komfortunk” Válasszuk ki a megfelelő tradíciót a kutatásunkhoz! • illeszkedjen a kutatási problémához • mondjuk meg, miért azt választoNuk és az hogyan viszonyul a kutatás céljához Milyen információkat gyűjtünk a kvalita)v kutatás során? • megfigyelés • interjú • dokumentumok • audiovizuális anyagok Az analízis folyamának lépései • adatbázisok tanulmányozása • adatok kódolása A tapasztalatok kibontakoztatása: leírás és a témák kialakulása, „kifejlődése” • a leírások és a témák (újra) megjelenítése • a tapasztalatok interpretációja • a tapasztalatok validálása
(Forrás: Rácz, 2013)
Hogyan osszuk fel a szöveget szegmentumokra (kódolás)? • az interjú áKrása • először olvassuk át, azért, hogy „általánosságban” megértsük a szövegeket • határozzuk meg a kódolási keretet (mondat, bekezdés vagy kifejezés) és határozzuk meg, hogy az adoN személy mit mond ebben a kódolási keretben • tegyük ki a kódcímkéket a baloldali margóra • használjunk „in vivo” kódolást, amennyire csak lehet • ne zárjuk le korán a kódolást, használjunk összefüggő kódokat • ne értelmezzünk! alkalmazzuk a „10 másodperces” szabályt! • tekintsük át a kódok közö[ á\edéseket • vonjuk össze a kódokat 5-‐7 témába
Mik a témák? • a témák az információk tág kategóriái (csoportosítoN kódok) • a témák leírják a sze[nget • a témák leírják, hogy mi történt • 5-‐7 téma segítségével közelebb jutunk ahhoz, amit: a, amit vártunk; b, amit nem vártunk (ami nem felel meg az előzetes várakozásainknak – szokatlan témák) • a témákat egymással össze tudjuk kötni (kronológia, GT modell)
(Forrás: Rácz, 2013)
A kutatás végén milyen interpretációkat tehetünk? Diszkusszió • az interpretáció egy lépés hátra: mindaz, amit eddig összeállítoNunk, mit jelent? • adhatunk személyes reflexiót (a saját tapasztalataink alapján) • összehasonlíthatjuk a tapasztalatainkat az irodalommal • összegezhetjük általános formában, amit találtunk • amire még szükség van: • limitációk • további vizsgálatok iránya • gyakorlaA következmények diszkussziója Honnan tudjuk, hogy az interpretációnk (vagy a témáink, a kérdéseink vagy az egész kutatási beszámoló) rendben van? • a résztvevők ellenőrizheAk a leírtakat • trianguláció (különböző adadpusok, különböző kutatók, különböző résztvevők közöN kereshetünk közös témákat) • egyéb: peer-‐review, külső audit, „sűrű leírás”, a kutató „távolságának” vizsgálata, össze nem illő tapasztalatok áNekintése, hosszabb idő a kutatási terepen
John W. Creswell & Vicki L. Plano Clark: Principles of Qualitative Research: Designing a Qualitative Study.
(Rácz József)
Kvalitatív dizájn dióhéjban adatgyűjtés adatelemzés adatbemutatás adatvalidálás
Adatgyűjtés - - - - - - -
a résztvevő irányítja bottom-up résztvevő által generált jelenségek megértése nyílt végű rugalmas lehetővé teszi az új tartalmak megnyilvánulását reliablilitás? reprezentativitás?
Adat - természetes - a gyűjtés időpontjában nem kódolható, kategorizálható
Validitás - a résztvevőknek közvetlen beleszólása van az adatgyűjtésbe és néha az eredményekbe is – résztvevői validitás - A résztvevők természetes közegében történik az adatgyűjtés – ökológiai validitás - reflexió (személyes, episztemológiai, CLA)
Kvalitatív és kvantitatív distinkció – adat és elemzés distinkció (Bernard & Ryan 1996) ADAT
ELEMZÉS
Kvalitatív
Kvantitatív
Kvalitatív
A B szövegek interpretatív A kvantitatív folyamat elemzése eredményeinek jelentése és prezentációja Pl. hermeneutika, GT, fenomenológia
Kvantitatív
C szavak számok Pl. klasszikus tartalomelemzés, szószámlálás, listázás
D A numerikus adatok statisztikai és matematikai elemzése
A kvalitatív kutatás céljai (Bernard & Ryan 1996) Általános cél Típus
Kérdések
1. Feltárás
Milyen fajta dolgok vannak jelen? Hogyan kapcsolódhatnak ezek egymáshoz?
Tematikus Eset Csoport
Hogyan jellemezhető egy téma? Hogyan jellemezhető egy eset? Hogyan jellemezhető esetek sokasága? Egy bizony dologgal (A) jellemezhető-e? Mennyire van jelen az a bizonyos dolog (A)?
Kultúra
Mivel jellemezhető egy kultúra?
3. Összehasonlítás
Eset Csoport
Miben különbözik X eset Y-tól? Miben különbözik X csoport Y-tól?
4. Modelltesztelés
Eset Csoport
Egy adott eset milyen mértékben van összhangban a modellel? Adott esetek csoportja milyen mértékben van összhangban a modellel?
2. Leírás
A kvalitatív adatgyűjtési technikák taxonómiája (Bernard & Ryan 1996) Technikák
Kevert módszerek
Közvetett megfigyelés
Pl. esettanulmányok és résztvevői megfigyelés
Közvetlen megfigyelés Folyamatos monitorozás
Információgyűjtési technikák Helyszíni megfigyelés
Strukturálatlan
Strukturált Félig-strukturált
Kevert
Az információgyűjtési technikák taxonómiája (Bernard & Ryan 1996) Információgyűjtési technikák Félig-strukturált
Kevert
Strukturálatlan Etnografikus Informális vagy mindennapi
Strukturált Félig-standardizált
Nyitott
Standardizált
Zárt Vizsgálatok, kérdőívek
Folytonos listázó, fókusz csoport
Etnografikus döntési modellek
Faktoriális dizájn, Mintázatos Nyitott vizsgálatok
Zárt
Információs tartományok Listák, triádikus tesztek, páros összehasonlítások stb.
Az adatelemzés első lépései (Bernard & Ryan 1996)
1) 2) 3) 4) 5)
A témák és altémák azonosítása Kódkönyvek létrehozása vagy alkalmazása A jelenség leírása Összehasonlítások A modell megépítése, tesztelése, kiterjesztése és validálása
Tesch (1990) - Nyelvi hagyomány: szöveg=maga az elemzés tárgya (módszerei: narratív elemzés, DA, formális nyelvészeti elemzés) - Szociológiai hagyomány: szöveg=ablak a humán tapasztalatra szisztematikusan „létrehozott”
„szabadon áramló”
A kvalitatív adatgyűjtési technikák taxonómiája (Bernard & Ryan 1996)
Kvalitatív adat Audio
Tárgyak
mint a tapasztalat reprezentációja szabadon áramló szöveg
strukturált interjúk elemzés Adatok listája: szabad listák Vonatkozó adatok: szortírozás, páros összehasonlítás, triádikus tesztek Kombináció: szabad listák összetevős elemzés, taxonómiák, mentális térképek
elemzés
mint az elemzés tárgya elemzés társalgás narratívák performancia grammatikai struktúrák kódok
szavak KWIC szószámlálás szemantikus hálózatok
Videó
Szöveg
feltáró
megerősítő
GT sémaelemzés tartalomelemzés indukciós elemzés tartalomszótár
kevert etnografikus döntési modell
A kvalitatív társadalomtudományi kutatások „keménysége” (Bernard & Ryan 1996) 1)
Ne tévesszük össze a kvalitatív kutatásunk „keménységét” a mérési késztetéssel, kvantifikálással, általánosítási vággyal! A kutatás célja fontosabb, mint a kivitelezés módja.
2)
Legyünk óvatosak annak értékelésével, hogy mely adatgyűjtési és –elemzési technikák jobbak, pontosabbak stb.
3)
Legyünk óvatosak a technikák személyre szabásával. Vannak központi tulajdonságok és apróbb variációs lehetőségek.
4)
Legyünk óvatosak a specifikus technikák specifikus célokra való alkalmazásában.
5)
Felejtsük el, hogy csak a hipotézis-vezérelt kutatások lehetnek „kemények”.
Etika
Az etikus kutatás 6 pontja (Economic and Social Research Control ESRC, UK)
1. 2.
3. 4. 5. 6.
A kutatás legyen megtervezett, ellenőrzött (etikai bizottság!) az integritás és a minőség érdekében. A kutatásban résztvevők (kutatók és alanyok) teljes tájékoztatást kapjanak a kutatás céljairól, módszereiről, eredményeinek hasznosulásáról, a részvételük módjairól és kockázatairól. A résztvevők információinak bizalmas kezelése és az anonimitás megőrzése. Önkéntesség és a visszavonáshoz való jog. A részvevőket érő ártalmas hatásokat kizárása. A kutatás függetlensége és összeférhetetlensége legyen tisztázott.
A bizalomhoz és az anonimitáshoz való jog • Hogyan tároljuk és publikáljuk az adatokat? – Azonosítható-e a résztvevő az átirat, az idézetek vagy a munkahelye által? – Hogyan tároljuk az elérhetőségeket? – Hogyan kódoljuk az átiratokat?
• Csoportos helyzet/fókusz csoport – hogyan biztosíthatja a kutatásvezető a bizalmat, az információ megőrzését? • Hogyan biztosítják ezeket a jogokat a másodelemzésre alkalmas archívumok?
A magánélet tisztelete • Belépjen/het-e a társadalomtudós a nappalidba, konyhádba, gyerekszobádba? – Milyen kutatásokban fordulnak ezek elő? – Hogyan lehet jól megfogalmazni érzékeny kérdéseket? – Mindenkinek ugyanolyan joga van a magánélethez?
Az ártalmak minimalizálása a kutatásban • Milyen ártalmakkal járhat a kutatás? • Milyen következményei lehetnek a résztvevőkre nézve? • Rejtett – védett – kutatások… • Mely társadalmi haszon az, amelyek lehetővé teszi a rejtett kutatást? Ki dönti el? • Az élettörténetről való beszélgetés segíthet megérteni a vulnerabilitást, de az interjúalanynak fájdalmat okozhat. – Hogyan lehet minimalizálni a negatív érzelmeket és kockázatokat? • Beszéljünk egy „tipikus” esetről”! • Legyen idő az interjú lezárására
Empátia és semlegesség • Empátia – Önismeret
• Semlegesség – Mit teszel, ha valaki bajban van, kockázati magatartásról tanúskodik, bűncselekményben vesz részt vagy bevallja azt? – Beilleszkedés – határok tartása
• A kutató mint a katalizátor • Bemutatkozás – Hogyan mutatod be magad? – Hogyan találod meg a megfelelő alanyt? – Rejtőzködés vagy nyílt szerep?
• Fizetség a résztvevőknek?
Biztonság a terepen • Mobiltelefon • Valaki tudja, hol vagy! • Dolgozz csapatban! • Bízz a megérzéseidben! • Támogatói csoport
Online kutatások etikája • Online nyilvános- és magánterek megkülönböztetése • Az online adatok megbízhatósága és biztonsága • A valós tartalom megszerzésének folyamata • A kutató kontrollja • A tudományos érték és a lehetséges ártalmak értékelése http://www.bps.org.uk/system/files/Public%20files/inf206-guidelines-for-internet-mediated-research.pdf
A személyek autonómiájának és méltóságának tisztelete online kutatásokban • Nyilvános/magán megkülönböztetés: – milyen forrásból származnak az adatok?
• Titoktartás/bizalom: – a résztvevők bizalmas adatai sérülnek-‐e? – hogyan minimalizálhatók az ártalmak és informálhatók a résztvevők az ártalmakról?
• Copyright: – kié az adat (magánszemély, közösség, fenntartó stb.)? – Kitől és milyen engedélyt szükséges kérni?
• Érvényes beleegyezés: – hogyan végezhető el az érvényes beleegyezés megszerzése? – Megkereshetők-‐e az adatközlők?
• Visszavonás: – hogyan érvényesítheAk a visszavonáshoz való jogukat a résztvevők?
• Hogyan kaphatják meg az információt az elemzés mentéről?
Tudományos érték •
Ellenőrzés: – hogyan befolyásolja a tudományos értékét a kutatásnak az ellenőrizhetőség csökkent mértéke? – És hogyan lehet növelni az ellenőrzést?
Társadalmi felelősség •
A társas/társadalmi struktúrák bomlasztása: – milyen – káros – hatással lehet egy kutatás és disszemináció a csoportra?
Előnyök maximalizálása, hátrányok/ártalmak csökkentése
Kvalitatív vizsgálatok internetes közösségekben (Eysenbach & Till 2011) • • • • • •
•
Intruzivitás – milyen mértékben intruzív a vizsgálat (az internetes posztok/ közlemények „passzív elemzése vs. aktív kommunikációs részvétel egy közösségben) „Magánterület” értéke – egyeztessük (lehetőleg a a közösség tagjaival), hogy mennyire tekintik „magánterületnek” a közösségi internetes felületet (Zárt, regisztrációhoz kötött csoport? Mekkora a taglétszám? Mik a csoportnormák?) Sebezhetőség – mérlegeljük, hogy mennyire sebezhető a csoport jellege pl. abúzusáldozatok önsegítő csoportja vagy AIDS betegek csoportja meglehetősen sebezhető Potenciális ártalom - a fentiek figyelembevételével, mérlegeljük, hogy egy (külsős) kutató vagy a vizsgálat és annak megjelentetett eredményei nem árthatnak-e a közösség tagjainak vagy a közösség egészének! Beleegyező nyilatkozat – szükséges-e és lehetséges-e beleegyező nyilatkozatot kérni? Ha nem, miért nem? Ha igen, hogyan lehet beszerezni? Megbízhatóság – hogyan őrizhető meg a résztvevők anonimitása? Ha szó szerinti idézetekkel dolgozunk: 1) feltétlenül szükséges az informált beleegyezés, 2) meg kell győzödnünk róla, hogy a keresőprogramokkal nem található meg a forrás(oldal, személy stb.) Szellemi tulajdonjogok – bizonyos esetekben (pl. blogok) a személyek nem anonimitást, hanem publicitást keresnek, ekkor más tulajdonjogok vonatkoznak a produktumokra/szövegekre
. A kutatási protokollban a kutató a fenti témákat tisztázza kvalitatív internetes vizsgálat esetén
Hivatkozások •
Ryan & Bernard, 2000. Data Management and Analysis Methods. In: Handbook of Qualitative Research, 2nd ed., N. Denzin and Y. Lincoln eds., Thousand Oaks, CA: Sage Publications, 769-802. • The British Psychological Society: Ethics Guidelines for Internet Mediated Research http://www.bps.org.uk/system/files/Public%20files/inf206-guidelines-for-internetmediated-research.pdf • Feischmidt Margit: KVALITATÍV MÓDSZEREK AZ EMPIRIKUS TÁRSADALOM ÉS KULTÚRAKUTATÁSBAN http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php? option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=53 • Eysenbach, Gunther, Till, James, E. (2011). Ethical issues in qualitative research in internet communities. BMJ, 323: 1103-5.
Fotók, képek: Google Pictures,
