2. Operációs rendszerek

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA

2. Operációs rendszerek A fejezet ismerteti: v az operációs rendszerek osztályozását, általános jellemzoit, v az operációs rendszerek alkotó elemeit és szerkezetét, v és a két legelterjedtebb PC-s rendszer, a DOS és a Windows tulajdonságait. A fejezet alapveto ismereteket nyújt a számítógép használatához. Ezek elsajátítása megteremti a felhasználói szoftverek alkalmazásához szükséges ismeretek alapjait is.

2.1. Az operációs rendszerekrol általában

t

Az operációs rendszerek (OS - Operating System) feladata a hardver elemek és a felhasználó közötti kapcsolattartás biztosítása, a felhasználói programok vezérlése, az eroforrások kezelése. Ismétlésként: Az operációs rendszer programok gyujteménye, amely ellenorzi a számítógép alapveto muveleteit, a perifériális egységeket, az adatszerkezeteket, programokat futtat és lehetové teszi a kommunikációt. A 70-es, 80-as évek legismertebb géptípus függo operációs rendszerei az RSX, VMS (DEC), DOS, OS (IBM) vagy a BS 2000 (Siemens) voltak. Az IBM PC-kkel létrejött az MS-DOS (vagy PC DOS) szabvány és számos hasonló személyi számítógépes operációs rendszer. A UNIX (AT & T fejlesztés) operációs rendszer a számítógépek teljes skáláján fut, a PC-tol a szuperszámítógépekig. 2.1.1. Az operációs rendszerek osztályozása A PC hatékonysága szempontjából az operációs rendszer teljesítménye ugyanolyan fontos, mint a hardveré. Az operációs rendszert jellemzi kezelhetosége és adatátereszto képessége. Tulajdonságai alapján az operációs-rendszereket a következo osztályokba lehet sorolni: s A felhasználók száma szerint (hányan dolgozhatnak egyszerre az operációs rendszerrel, illetve a PC-vel): van egyfelhasználós és többfelhasználós rendszer. s Az egyidejuleg felhasználható alkalmazói programok száma szerint. Ha csak egy programmal tölthetjük fel a tárolót, akkor egyfeladatos rendszerrol, ha az operációs rendszer több programot tud egy idoben futtatni, akkor több-

FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

19

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA

feladatos operációs rendszerrol beszélünk. Ez utóbbi természetesen nagy munkatárolót feltételez. Alapjában véve a két kritérium független egymástól és számos kombinációban elofordulhatnak. Operációs rendszer

Egyfelhasználós rendszer

Egyfeladatos rendszer

Többfeladatos rendszer

Többfelhasználós rendszer

Egyfeladatos rendszer

Többfeladatos rendszer

2.1. ábra: Az operációs rendszerek osztályozása

Az operációs rendszereknek több fajtája létezik. A személyi számítógépek körében legelterjedtebb az MS DOS és a felhasználóbarát Windows rendszer (Win 3.11, Win95, Win98, Windows NT). A közép- és nagyteljesítményu számítógépek operációs rendszere pl. a UNIX. A többfelhasználós operációs rendszer lehetové teszi, hogy több felhasználó használja egyszerre a számítógépet. Minden felhasználó rendelkezik egy terminállal (billentyuzet és kijelzo képernyo) és a számítógéphez kapcsolódik valamilyen formában, pl. hálózaton keresztül. A többfelhasználós módot általában idoosztással hozzák létre: a számítógép gyorsan váltogat a felhasználók között, így egy felhasználó az idoegység tört része alatt használja a gépet. Mindez olyan gyorsan történik, hogy a munkavégzés folyamatosnak látszik. Ilyen operációs rendszer pl. a UNIX, de a Windows NT Server is rendelkezik hasonló lehetoségekkel. kezelhetoség A számítógép ma már tömegcikk és a felhasználók többségét nem érdekli, hogy hogyan muködik, csak az, hogy gyorsan el tudják végezni a szükséges muveleteket. Az elso generációs számítógépeket elég körülményesen lehetett kezelni. A 80-as évek elején megjelent számítógépek a kezelhetoség szempontjából új korszakot nyitottak, mert már grafikus felhasználói felületük volt szemben a korábbi parancs- ill. kódorientált rendszerekkel. Nem kellett többé az utasításokat a billentyuzeten begépelni, hanem az egér, az ikonok és menük segítségével rá lehetett kattintani a kívánt utasításra. A különbség a kétféle rendszer között leginkább a kezelhetoségen mérheto le.

20



Parancsorientált operációs rendszer például az MS-DOS, amely egyben a gyártóktól független operációs rendszerek közé is sorolható. A grafikus felületu operációs rendszerek közül a legelterjedtebbek a Windows változatai. 2.1.2. Az operációs rendszerek alkotórészei Az operációs rendszer programok gyujteménye, amelyek kihasználják a hardver alapveto teljesítményét. Minden operációs rendszer két részre bontható: a vezérloprogramokra és a munkaprogramokra. vezérloprogram A vezérlo- vagy szervezoprogramok vezérlik a számítógépben az összes program- és adatcserét. A vezérloprogramok teljesítménye a lehetséges üzemmódokban mérheto le (egyvagy többfelhasználós üzemmód, hálózati teljesítoképesség stb.) munkaprogram A munkaprogramok közé a kiszolgálóprogramok (utilities) Operációs rendszer (pl. MS-DOS)

Vezérlõprogramok

Például: MSDOS.SYS IO.SYS ANSI.SYS

Munkaprogramok Például: COPY DIR TREE RENAME

Az MS-DOS vezérlo- és munkaprogramjai

és az alkalmazói szoftver eloállításához szükséges programok tartoznak. A kiszolgáló- vagy segédprogramok feladata, hogy megkönnyítsék a számítógép kezelését. Segítségükkel a következo muveletek végezhetok: s állománymuveletek (végrehajtás, másolás, törlés stb.), s külso tároló kezelése (hajlékonylemez formattálás, rendszerlemez készítés, könyvtárkészítés stb.) Az alkalmazói szoftver készítéséhez speciális programokra van szükség, mint például: s szövegszerkeszto programok (Editor), s fordítóprogramok (pl. C-fordító), s összeköto programok Az operációs rendszer nagyban függ a gépben lévo processzortól, részben a ROM-tárolóba fixen "be van égetve". Az operációs rendszer nagyobb része nincs fixen a ROM-ba beprogramozva, csak a PC bekapcsolása után egy külso adatFFFK SdiLA TEMPUS Projekt

21


boot

programozva, csak a PC bekapcsolása után egy külso adathordozóról kerül be a belso memóriába. Az operációs rendszernek azt a részét, amelyet a ROM tárolóban az alaplapra fixen beépítettek, boot (ejtsd: bút = betölto) programnak nevezzük. A boot az a folyamat, ami elindítja a számítógépet. Feladata az operációs rendszer betöltése. A számítógép boot programja (BIOS – Basic Input/Output System = a be/kimenet alapprogramja) automatikusan elindul a számítógép bekapcsolásakor, betölt egy kissé nagyobb programot, ami betölti az operációs rendszert. 2.1.3. Operációs rendszerek szerkezete

könyvtár

t

22

A ma kapható összes PC-s operációs rendszernek hierarchikus, fastruktúrába szervezett állományszerkezete van, amely fo- és alkönyvtárakat tartalmaz. A jól felépített könyvtárrendszerre azért van szükség, mert egy merevlemezen nagy menynyiségu adat gyulhet össze, és hatékony használatukhoz elengedhetetlen a rendszerezett tárolás. A könyvtár fájlnevek csoportja egy név – könyvtárnév – alatt, mindazon információkkal együtt, amelyek lehetové teszik, hogy a számítógép vissza tudja keresni a fájlokat a háttértárolóról. A fo- és alkönyvtárakra való osztásnak a merevlemezen tárolt adatok áttekinthetosége szempontjából különös jelentosége van, hiszen az operációs rendszerek és a felhasználói programok nemcsak egy állományból állnak. Az MS-DOS-nak például majdnem száz állománya van, de a Windows NT akár 2500 fájlból álló könyvtárral is rendelkezhet. Ugyanez a helyzet az alkalmazói programok esetében is. A PC-, illetve MS-DOS operációs rendszerek az ún. fastruktúrát használják. Ez azt jelenti, hogy a törzsbol indulunk ki, azután következnek a fo ágak, amelyeknek számos ágacskája van. A “fa” merevlemezen úgy néz ki, mint ahogy a következo ábra szemlélteti.


kódorientált operációs rend


Fokönyvtár (Root = gyökér)

Operációs rendszer

Szövegszerkeszto program

Felhasználó 1.

Beszámolók

Árajánlat X cégnek

Felhasználó 2.

Levelezés

Eloadások

Számla X cégnek

Levél X. Y. úrnak

Adatbázis-kezelo program

Vevo adatai

Raktárlista

2.2. ábra: Hierarchikus állományrendszer (pl. MS-DOS)

rafikus felületek ikon

A merevlemezen a legfelso szinten az operációs rendszer található a belso utasításokkal – ez a számítógép és az alkalmazói programok közötti kapcsolódási pont, vagy interfész. A következo szinten helyezkednek el az operációs rendszer külso állományai és az alkalmazói programok, ezért ezt a szintet programszintnek is nevezhetjük. A harmadik szinten vannak a munkaállományok, pl. számítások, levelek stb. Szükség esetén minden szinten kitörölheto az összes könyvtár, de másolni, elmenteni és aktualizálni is lehet oket. Így pl. az elavult szövegszerkeszto programot ki lehet cserélni vagy másikkal helyettesíteni. Amikor bekapcsoljuk a számítógépet DOS operációs rendszer esetén, ha merevlemezen dolgozunk, a monitor bal felso sarkában egy "c" betut látunk egy : jellel, amit promptnak nevezzük. A prompt a képernyon megjeleno olyan szimbólum, amely jelzi, hogy a számítógép kész a bemeno adatok fogadására. A szimbólum rendszerrol rendszerre és alkalmazásról alkalmazásra változik. A billentyuzeten keresztül a felhasználó a rendszernek utasításokat tud adni. Egy utasítás (kód) egy kulcsszóból (karaktersor) és ha szükséges, további paraméterekbol, kapcsolókból áll. Az utasítást akkor tudjuk elindítani és végrehajtani, ha megnyomjuk az Enter billentyut. A grafikus felületek, pl. Windows esetében egyszerubb a rendszer kezelése. A Windows nyitóképe megfeleloen jelzett programcsoportokra van osztva. A kép alján lévo ikonok a programcsoportokat jelzik. Ezek a csoportok tetszés szerint állíthatók össze különbözo programokból, és bármikor módosíthatók.


prompt

t

23


2.3. ábra: A Windows 3.1. kezelofelülete

t

menü

24

Az információkat és feladatokat szimbolizáló képeket ikonoknak nevezzük. Az ikonok megkönnyítik a számítógépek kezelését azzal, hogy lehetové teszik a felhasználónak, hogy a parancsok beírása helyett az egérrel az ikonra kattintva (klikkelve) aktivizálja az ikon által jelzett funkciót. A menü a felhasználó által választható lehetoségek listája, amelyeket egérrel vagy billentyuvel lehet kiválasztani. A menüsorban az operációs rendszerhez vagy a felhasználói programokhoz tartozó menük, utasítások nevei jelennek meg. A grafikus felületu rendszerekben az alkalmazói programok és a munkaállományok elrendezése egyszeru, mert az állományok jól tagoltak, és egy munkaállomány kinyitásakor nem kell eloször magát a programot, aztán a munkaállományt behívni, mint a DOS-nál. Egyszeruen rákattinthatunk az egérrel a kívánt munkaállományra, és az ehhez szükséges programot a rendszer automatikusan megnyitja. A DOS kiváltására és az új hardver lehetoségek kihasználására készült egy új operációs rendszer, az OS/2. Ez napjaink PC-inek másik ismert operációs rendszere. Már évek óta nevezik a szakemberek a UNIX-ot a jövo operációs rendszerének. Személyi számítógépeken még kevésbé terjedt el, de nagyszámítógépeken és munkaállomásokon tömegesen használják. A C programozási nyelv felhasználásával fejlesztették ki. Jellemzoi a hardverrel közvetlen kapcsolatot tartó kernel, a hierarchikus fájlrendszer, a parancs és programnyelv felület (shell) és a fontosabb segéd (utility) függvények. A UNIX hardverfüggetlen, jó operációs rendszer különösen a programozók számára. Többfelhasználós és többfeladatos rendszer,


UNIX


így hálózatokban is jól használható. Modulos felépítése és sok kiszolgáló programja miatt rugalmasan követi a felhasználói igényeket. Muködése nagyon megbízható. Ha valaki UNIXot vesz annak tudnia kell, hogy ezáltal elhagyja a könnyen kezelheto PC-k világát.

2.2. A DOS operációs rendszer 2.2.1. A DOS rendszer általános jellemzoi

upgrade

Az 1977-ben az Apple által bemutatott számítógép a ProDOS operációs rendszerrel muködött, és programjaihoz a BASIC nyelvet használta. Ez az operációs rendszer már nem volt egészében a számítógép ROM tárolójába beépítve, egy részét hajlékonylemezen helyezték el. Csak egy kis rész volt a ROMban, amelynek az volt a feladata, hogy a fennmaradó részt a hajlékonylemezrol beolvassa a memóriába. A ma használatos összes operációs rendszer ezen az elven muködik, csak hajlékonylemez helyett merevlemezrol tölt. Ezzel az eljárással a számítógép lassabban indul, de elonye, hogy az operációs rendszer mindig legújabb változatát használhatjuk, mert a cserélhetoség egyszeruen megoldható. Az IBM fejlesztései során személyi számítógépéhez a Microsoft (MS) cég DOS operációs rendszerét választotta. A késobbiekben a legtöbb hardvergyártó követte ezt a példát, így ez az operációs rendszer lett a PC-DOS-szal és a késobbi DR.DOS-szal együtt az ipari szabvány. Minden szoftvert, így az operációs rendszereket is verziószámmal jelölik fejlettségi fokozatuktól függoen. A DOS 2.0 változat az XT gépekkel együtt jelent meg. A megnövekedett kapacitású háttértárakat az MS-DOS 3.0 verziója kezelte. A 3.1 verzió már hálózatképes volt. A 3.3 változat sikeresnek bizonyult, ezzel szemben a 4.0 változat nem volt hosszú életu, mert számos hibát tartalmazott. Hamarosan felváltotta a jól muködo 5.0 verzió. 1993 közepén a 6.0 változat is megjelent. Ez már vírusvédo és adattömöríto programot is tartalmaz. Az egy évvel késobb kiadott 6.2 változat a memória optimalizálására is képes. Általában elmondható, hogy a verziószámban a pont elotti számok azokat a programváltozatokat jelölik, amelyek az utasítások végrehajtása és a teljesítmény szempontjából jelentosen eltérnek egymástól (pl. 2.0, 3.0). Ezeket az eltéréseket, illetve minden programfrissítést upgrade-nek nevezünk. Miután nincs ember hiba nélkül, az új programokba is becsúsznak kisebb hibák. A pontot követo számok arról tájékoztatnak, hogy hányadik javított változatról van szó (pl. 3.1, 3.2).


verziószám

25


A verziószámozás most elmondott rendszere érvényes a felhasználói programokra is. 2.2.2. A DOS részei és muködése

ROM-BIOS

A

t

26

A DOS funkciói közül a hardver funkciók összehangolását a felhasználó nemigen veszi észre, legfeljebb annyit tapasztal, hogy a gép muködik. Számára a DOS leginkább a géppel való alapveto kommunikáció eszköze. A DOS teszi lehetové, hogy a parancsok begépelésével bizonyos alapveto funkciókat kiválthassunk, és azok hibátlan vagy rendellenes végrehajtásáról az üzenetekbol tájékozódhassunk. A DOS három részre osztható: a ROM-BIOS, BDOS és a COMMAND.COM. A DOS rendszer magja a ROM-BIOS (BIOS: a be/kimenet alapprogramja), amely a csak olvasható tárterületen, a ROMban helyezkedik el. A ROM-BIOS szolgáltatja az operációs rendszer legalapvetobb és legegyszerubb funkcióit. A ROMBIOS-t a PC-be beépítve kapjuk, és csak a hardver módosítása árán cserélheto. A PC bekapcsolása után elsoként végrehajtott programrész a BIOS, ami lehetové teszi a betöltést (bootolást). A BIOSban megtalálhatók az operációs rendszer mindazon részei, amelyek a hardver vezérléséért felelosek. Ilyen pl. az adatátvitel külso tárolókra, vagy a billentyuzet kezeléséhez tartozó utasítások. A BIOS az operációs rendszer azon része, mely az adatok ki- és bevitelét kezeli. A ROM-BIOS több programból áll. Legfontosabb programjai a következok: - bekapcsolási önteszt, - betölto rekord beolvasó, - periféria kezelo. A bekapcsolási önteszt ellenorzi a memóriát és a perifériák rendelkezésre állását. Megállapítja a képernyo típusát, a winchester és a floppymeghajtó kapacitását stb. (Ha valami nem megfelelo, hibaüzenetet küld.) Ezután a BIOS megkeresi a lemezen és betölti a BOOT RECORD-ot; a betölto (boot) rekord indítja az operációs rendszert, betölti az operatív tárba valamilyen háttértárolóról. A BDOS (Basic Disk Operating System = lemez szervezésének alapprogramja) tartalmazza az operációs rendszer azon szervezési egységét, amely a memória és az állományok (adatok, programok) hajlékony- vagy merevlemezen történo kezeléséért felelos. A BDOS megtalálja a keresett állományokat, kinyitja és bezárja azokat, kezeli a könyvtárakat és meghajtókat. A COMMAND.COM a DOS parancsfeldolgozója, parancsértelmezoje. Feladata a DOS parancsok beolvasása, ér-


BDOS

COMMAND.COM


telmezése, felismerése, ezért parancsprocesszornak is nevezik. A COMMAND.COM állomány az operációs rendszer és a felhasználó közötti interfész, amely végrehajtja a felhasználó utasításait. Ebben találhatók az operációs rendszer mindig rendelkezésre álló részei (belso utasítások). A belso parancsokat gyakran használjuk, pl. DIR, COPY. 2.2.3. DOS parancsok A DOS nagyon sok parancsot tartalmaz. Ezek közül az "átlagos" felhasználónak csak néhányra van szüksége. A DOS két állománytípusból áll: belso (az operációs rendszer magja) és külso parancsokat tartalmazó részbol. A két parancstípus között az a különbség, hogy a belso parancsok az operációs rendszer betöltésénél mindjárt a memóriába kerülnek, a külsok csak akkor, ha a felhasználónak szüksége van rájuk. A belso utasításokat a COMMAND.COM tartalmazza, a külsoket külön állományok, ezeket kiszolgáló programoknak hívjuk. A teljesség igénye nélkül néhány gyakran használt parancs, zárójelben megjelölve a parancs jellegét. A DOS parancsok használata gyakorlással sajátítható el. Fájlkezelo parancsok: COPY állományok másolása (belso parancs) SYS rendszerfájl készítése (külso) DEL állományok törlése (belso) REN fájlok átnevezése (belso) PRINT állományok nyomtatása (külso) Könyvtárkezelo parancsok: MD könyvtár létrehozása (belso) CD aktuális könyvtár váltása (belso) RD könyvtár törlése (belso) TREE könyvtárszerkezet kiíratása (külso) DIR egy könyvtár állományainak tartalomjegyzéke (belso) Lemezkezelo parancsok: FORMAT lemez formattálása (külso) DISKCOPY lemez másolása (külso) CHKDSK lemez vizsgálata (külso) MEM memória kapacitás kijelzése (külso) BACKUP fájlok archiválása lemezen (külso) Egyéb parancsok: CLS képernyo törlése (belso) PROMPT bejelentkezési jel beállítása (belso) DATE dátum megadása (belso) VER DOS-verzió lekérdezése (belso) FIND keresés, válogatás (külso) A DOS parancsok általános alakja a következo:


&

: Feladat Gyakorolja számítógépén a legfontosabb DOS parancsok használatát! A parancsok használatának elsajátításához segítséget nyújt a program kezeloi kézikönyve.

27

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA PARANCSNÉV [<paraméter>,.....,<paraméter>][opció, |.....,opció]

kiterjesztés

A parancs tehát egy parancsnévbol, néhány paraméterbol és opcióból áll. A DOS parancsokat alapesetben a billentyuzetrol kell beturol beture, karakterrol karakterre begépelni. A parancs végét a Enter billentyu jelenti, ennek lenyomása után kezdi el a rendszer a parancs értelmezését. A DOS-nak teljesen mindegy, hogy kis- vagy nagybetuket használunk-e a parancsok megadásakor. A 4.0 változat óta a DOS kezelofelületén ikonok találhatók, van legördülo menüje és egérrel is vezérelheto. Ez a kezelofelületet a DOS SHELL. Ezzel sokkal könnyebb a parancsok megadása. A lemezeken az összetartozó adatok, programok állományokba, fájlokba szervezodnek. Az állományra az azonosítójával hivatkozunk, mely egy névbol és egy kiterjesztésbol áll. A név legfeljebb nyolc karakter; számot, betut, aláhúzásjelet, kötojelet tartalmazhat. A kiterjesztés 3 karakter hosszú lehet. A nevet és a kiterjesztést pont választja el. A teljes megnevezés együttesen (max. 12. karakter) azonosítja az állományt, tehát több azonos nevu állomány is létezhet (akár ugyanazon az alkönyvtáron belül is), ha a kiterjesztésük eltéro. A kiterjesztés általában utal a fájl jellegére. Pl. a fokönyvtári könyvelést végzo program neve lehet: fokönyv.exe, ↑ ↑ név kiterjesztés míg a könyvelési adatokat tartalmazó állományé fokönyv.dat. ↑ ↑ név kiterjesztés Bizonyos kiterjesztések "foglaltak". Ezeket általában egy adott állománytípus jelzésére használják. A teljesség igénye nélkül az ismertebb kiterjesztések a következok: .EXE - futtatható állomány .COM - futtatható állomány .BAT - futtatható kötegelt parancsállomány .TXT - ASCII (karakterekbol álló) állomány .ZIP - PKZIP programmal tömörített állomány .ARJ - ARJ programmal tömörített állomány .BAK - az állomány korábban elmentett verziója Az .EXE, .COM és .BAT kiterjesztésu fájlok közvetlenül behívhatók és futtathatók. Az .EXE az angol EXEcute = végrehajt szóból, a .COM a COMmand = parancs szóból, a .BAT pedig a BATch, vagyis köteg szóból ered. Az e három kiterjesztéssel ellátott állomány a név begépelésével aktivizálható. A kiterjesztés megadása nélkül is elindulnak.

28


.EXE .COM .BAT

Windows verziók


Szöveget tartalmaz az .ASC, .DOC, .TEX, .TXT vagy a .WS jelzésu állomány. Ezek a kiterjesztések jellemzok a különbözo programokra (pl. Word .doc). Képfájlra utal a .BMP, .GIF, .IMG kiterjesztés.

2.3. A Windows operációs rendszerek 2.3.1. Mi a Windows? A Windows szó több operációs rendszer összefoglaló neve. Az operációs rendszerek folyamatos fejlodésének számos oka van. A hardvereszközök gyorsan változnak, újabb processzorokat, háttértárolókat fejlesztenek ki. Teljesen új eszközök jelennek meg (pl. a CD olvasó vagy napjainkban a DVD, a digitális video lemez), amelyek az operációs rendszerek korábbi változatainak megírásakor még nem léteztek. A Microsoft cég készítette el az IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez a DOS operációs rendszerre épülo grafikus környezetet, egységes felhasználói felületet. A program neve, a Windows, ablakokat jelent, mivel programjai, valamint a programok által létrehozott dokumentumok jellegükben és kezelésükben hasonló felépítésu ablakokban jelennek meg. A Windows legnagyobb elonye, hogy egyszerubbé tette a felhasználói felületet. Az ablakok egységes kezelése, a menüpontok kiválasztása, valamint a programok egyszeru indítása szimbólumával, az ún. ikonnal népszeru megoldás lett. Megszunt a DOS rendszerben szükséges hosszú üzenetek fáradságos begépelése, helyette kényelmesen dolgozhatunk a könynyen kezelheto eszközzel, az egérrel. A Windows többfeladatos operációs rendszer, vagyis egyszerre több feladatot képes ellátni. Az ablaktechnika lehetové teszi, hogy több programot egyszerre futassunk, illetve könynyen tudjunk átkapcsolni egyikrol a másikra. Sok idot lehet megtakarítani, hogy nem kell minden alkalommal tárolni az addig elvégzett munka eredményét, majd kilépni a programból és elindítani egy másikat. Az ablakokat növelni és kicsinyíteni lehet és a monitoron tetszés szerint elrendezhetok. DOS alatt futó programokat is futtathatunk Windows alatt. A Windows alatt futó programok igyekeznek a Windows elonyös tulajdonságaira építeni, így ha valaki a Windows legfontosabb kezelési muveleteit elsajátítja, akkor az újonnan kezelendo programnál már lényegesen kevesebb energiát kell befektetni annak megtanulására. A Windows 3.0-ás verziójába már be lehetett építeni a különbözo felhasználói programokat és egységes nyomtatómeghajtókat. Ezt 1992-ben követte a 3.1-es verzió és a Windows


Windows elonyei

29


Felhasználói felület Windows 3.1

Win'95 Win'98

PC Windows 3.1 Windows for Workgroups (Win 3.11) Windows 95 Windows 98

Platform Munkaállomás Windows NT 3.1 Windows NT 3.5 Windows NT 3.51 Windows NT 4.0 Windows NT 5.0

for Workgroups 3.11. Mindkét program muködéséhez szükség van a DOS operációs rendszerre, ezért eloször ezt kell telepíteni, és csak aztán lehet a Windows-t. A Workgroups egyszeru megoldás helyi hálózatok kialakításához. DOS üzemmódban minden programot hozzá kellett igazítani a hardverhez (pl. nyomtató, monitor stb.), Windows-nál ez már nem szükséges, mert a Windows minden eszközt központilag vezérel. A monitoron a betuket, grafikákat és képeket stb. valósághuen lehet megjeleníteni. A nagy teljesítményu processzorokhoz új operációs rendszereket kellett kifejleszteni, ez a Windows 95 - Windows 98. A Win’95 olyan önálló, 32 bites processzorokhoz készült operációs rendszer, amely DOS nélkül is muködik. Természetesen minden régebbi Windows felhasználói program futtatására képes, viszont kezeloi felülete megújult. Nagyobb gépeken, munkaállomásokon futó, a többproceszszoros feldolgozást is támogató, többfelhasználós, kliensszerver felépítésu operációs rendszer a Windows NT (NT: New Technology = új technológia). Az NT a '90-es évek elején jelent meg (elso változata az NT 3.1.) és azóta a Microsoft párhuzamosan fejleszti az alapvetoen kisebb gépek Windows és a nagyobb rendszereken futó NT-k újabb változatait (3.5, 3.51, 4.0 és már létezik az 5.0 teszt verziója is). 2.3.2. A Windows felület

: Feladat Gyakorolja számítógépén az egér használatát Windows-ban! - klikkelés - húzás/vonszolás - dupla kattintás stb.

30

A Windows is vezérelheto billentyuzettel, azonban a kényelmes munkához az egér nélkülözhetetlen. Az egér rendelkezhet két vagy három gombbal. Ha az egeret az egérpadon mozgatjuk, egy ún. egérkurzor mozog a képernyon az egér mozgását követve. Az egérkurzor általában egy kis ferde nyíl, de az alakja célszeruen változhat, például homokórával jelzi a Windows, hogy éppen dolgozik az elozoleg kiadott parancson. A Windows rendszerben a képernyon megjelenített ikonok muveleteket, adatokat és információkat szimbolizálhatnak. Az ikonok fajtái a következok: s Másodlagos dokumentumablak (ld. késobb) ikonná zsugorítása a dokumentum ikon. A dokumentumikonokat címkéjük alapján tudjuk megkülönböztetni. s Futtatható programokat jelképeznek a programindító ikonok. Ezek rajzai általában a programra jellemzoek. Ha a programindító ikonra kettot kattintunk, akkor elindul a hozzárendelt program, ha a dokumentumikonon kattintunk kettot, akkor a dokumentum ablakot kapjuk vissza. Minden Windows alkalmazáshoz tartozik egy ablak vagy egy ablakban elhelyezkedo ikon. A Windows maga egy háttér vagy asztallap (desktop). Az ablakoknak háromféle típusa van:


ikon

A

Programindító ikon

ablakok


s A futó programhoz tartozik az alkalmazásablak. Az ablak címmezojében látható a program neve és megtaláljuk rajta a különbözo kezelési pontokat. Az alatta lévo sor legördülo menüket tartalmaz. Az ablakok áthelyezhetok a képernyo bármely részére és keretrészük általában hasonló. s Ha olyan alkalmazást futtatunk, amely a foablakon belül további ablakokat nyit meg – ez történik a szövegszerkesztok esetében, amikor a különféle szövegekhez külön ablakok tartoznak – ezeket az ablakokat nevezzük másodlagos (dokumentum) ablakoknak. s Olyan másodlagos ablakokat nevezünk csoportablakoknak, amelyek programindító ikonokat tartalmaznak. A programindító ikonokkal programokat futtathatunk. A Windows rendszer az opciók, vagyis a kínálat bemutatásához menüket használ. A menük nagymértékben megkönnyítik a választást. A Windows valamely menütétel kiválasztása után hozzákezd az adott feladat végrehajtásához, vagy pedig párbeszédablakot jelenít meg. A párbeszédpanelek a Windows rendszerrel való párbeszédet teszik lehetové minden olyan esetben, amikor a program által elvégzendo következo lépésrol azonnali döntést kell hoznia a felhasználónak. A párbeszédpanelek különféle szabványos elemeket tartalmaznak, ez segíti a felhasználót a helyes válaszadásban. A párbeszédablakok kiinduló tartalma mindig éppen az aktuális alapértelmezés szerinti beállítás. Ezek az opciók szükség esetén megváltoztathatók a párbeszédpanelek segítségével. A Windows (3.x változat) rendszer kiinduló menüválasztéka a Program Manager (Programkezelo) ablak legfelso sorában – a menüsorban – jelenik meg. Bármelyik menüpontot kiválasztva, a menüre kattintva legördül az adott menühöz tartozó menülista. A menükbol a billentyuzet vagy a kurzor segítségével lehet választani. A rendszer néhány menüopció közvetlen kiválasztását billentyukombinációk (több billentyu együttes lenyomása) segítségével is lehetové teszi. Legtöbbször, amikor a Windows rendszert használjuk, programokat futtatunk. A rendszer programkeresési képessége biztosítja, hogy a felhasználónak a programok futtatásakor azok elhelyezkedésével ne kelljen törodnie. A Windows legáltalánosabban használt alkal: Feladat mazói programjai a következok: Próbálgassa a számítógépén lévo s Programkezelo (Win 3.x) ill. Start menü Windows változat alkalmazói (Win9x, NT) programjainak muködését! s Fájlkezelo ill. Windows Intézo A gyakorláshoz segítséget nyújt a program kezeloi kézikönyve és a s Vezérlopult Súgó menü. s Beállítások stb. A Windows használatát a bárhonnan aktivizálható Súgó (Help) menü segíti. Az F1 funkcióbillentyuvel is hívható. FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

: Feladat Gyakorolja számítógépén a Windows ablakok muködését! - kinyitás, bezárás - kicsinyítés, nagyítás, áthelyezés - menük aktivizálása - párbeszédpanelek használata - gördítosáv használata stb.

menük, párbeszédpanelek

A Program Manager File menüjének legördülo menüi

31


2.3.3. Röviden a Windows NT-rol A Windows NT nem függ a DOS-tól, indítása a számítógép bekapcsolásával kezdodik. A bejelentkezo ablakba be kell írni a felhasználói nevet, jelszót és a bejelentkezési tartományt. Az NT háromszintu védelmet biztosít. Az elso a rendszerbe történo belépés védelme. Csak az a felhasználó léphet be, akit a rendszeradminisztrátor korábban nyilvántartásba vett. A második szint a rendszerszintu muveletek védelme. Minden felhasználónál beállítható, milyen muveleteket végezhet. Van, aki pl. csak programokat futtathat, van aki állományokat is létrehozhat. A sok egyedi beállítás áttekinthetové tételére lehetoség van a felhasználók csoportokba szervezésére. Az NT több, beépített felhasználói csoporttal rendelkezik. A harmadik védelmi szint az objektumok hozzáférésének védelmi szintje. Az adminisztrátor vagy az objektum létrehozója felhasználónként beállíthatja, hogy ki milyen jogosultsággal rendelkezik az objektummal kapcsolatban.

2.4. Ellenorzo kérdések 1. Mi az operációs rendszerek feladata 2. Az operációs rendszerek osztályozása 3. Milyen operációs rendszereket ismer? 4. Melyek az operációs rendszerek legfobb alkotórészei? 5. Milyen az operációs rendszerek szerkezete? 6. Mit jelen az upgrade? 7. Mi a bootolás és a BIOS? 8. A DOS jellemzoi. Soroljon fel néhány DOS parancsot! 9. Mi a kiterjesztés? Mondjon példákat! 10. A Windows elonyei 11. Melyek a Windows felület jellemzoi és elemei? 12. A Windows NT védelmi rendszere

32


2. Operációs rendszerek

Recommend Documents