2. Kiegészítő információk a Budapesti Értéktőzsde Rt. Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata alapján
Általános cégadatok (TSZ1 táblázat) A hatályos alapszabály kelte Utolsó cégbírósági bejegyzés helye Utolsó cégbírósági bejegyzés ideje Utolsó cégbírósági bejegyzés száma A Kibocsátó alaptőkéje a tárgyév zárásakor A Kibocsátó működésének időtartama A Kibocsátó üzleti éves A Kibocsátó auditorának neve A Kibocsátó auditorának címe A Kibocsátó közleményeinek közzétételi helye A Kibocsátó tevékenységi köre (TEÁOR számok alapján)
2002. október 24. Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság 2002. október 24. Cg.: 01-10-041712/363 87.570.000.000,- Ft határozatlan 2002. január 1- 2002. december 31. (a naptári évvel egyezik meg) KPMG Kft., Eperjes Ferenc 1039 Budapest, Királyok útja 130. Világgazdaság, Cégközlöny 6512’03; 6521’03; 6523’03
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság jelenlegi értékpapír struktúrája RS1. Tulajdonosi struktúra, a részesedés és szavazati arány mértéke Tulajdonosi kör megnevezése
Teljes alaptőke Tárgyév elején Időszak végén (január 01-jén) %2
Belföldi intézményi/társaság Külföldi intézményi/társaság Belföldi magánszemély Külföldi magánszemély Munkavállalók, vezető tisztségviselők Saját tulajdon Államháztartás részét képező 100 Tulajdonos 4 Gazdasági és
%3
Db
72270
%2 % 3
100
Db
Bevezetett sorozat1 Tárgyév Időszak végén elején (január 01jén) % %3 Db %2 %3 Db 2
87570
Közlekedési Minisztérium
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5 Egyéb ÖSSZESEN 1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a Tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni meg a tulajdonosi struktúrát. 2 Tulajdoni hányad 3 Szavazati arány Ha a tulajdoni hányad és a szavazati arány megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/megjelentetni a tény feltüntetése mellett! 4 Pl.: ÁPV Rt., TB, Önkormányzat, stb. 5 Pl.: EBRD, EIB, stb. A Szabályzatnak a jelen adatlapra hivatkozó pontja(i): - 21.2.1.6 f); 1. számú melléklet b.) RS2. A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben Január 1.
Március 31.
Június 30.
Szeptember 30. December 31. 0 0 0 0 0 Fel kell tüntetni ebben a részben - a tény feltüntetése mellett -, ha a 100%-os tulajdonban lévő leányvállalatnak vannak részvényei a Kibocsátótól. A Szabályzatnak a jelen adatlapra hivatkozó pontja(i): - 21.2.1.6 f); 1. számú melléklet b.)
RS3. Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) Név
Nem Tevékenység 2 Mennyiség Részesedés Szavazati Megjegyzés 4 (db) (%) 3 zearány (%) 3 tiség 1
Gazdasági és Közlekdési Minisztérium
Á
87570
100
A tulajdoni hányad megállapítása során a ”Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szóló 1996. évi CXII. törvény 4. sz. mellékletében a közvetett tulajdoni hányad kiszámítására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Amennyiben információval rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a letétkezelőknél lévő mennyiségből valamely személy 5%-ot meghaladó részesedéssel bír, úgy azt – akár összevontan, %-os formában - is meg kell adni. Ha a részesedés és a szavazati arány megegyezik, csak a részesedés oszlopot kell kitölteni és benyújtani/megjelentetni a tény feltüntetése mellett! 1 Belföldi (B), Külföldi (K) 2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézet (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D) 3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni 4 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb. A Szabályzatnak a jelen adatlapra hivatkozó pontja(i): - 21.2.1.6 f); 1. számú melléklet b.) RS 4 táblázat: A kibocsátó értékpapír struktúrája A Kibocsátó jegyzett tőkéje Az értékpapír előállítás módja Az értékpapír típusa Részvényfajta Névértéke Tőzsdei értékpapír (igen/nem) A bevezetés éve Sorozat és sorszáma 1.
Az értékpapírhoz kapcsolódó jogok felsorolása Ellenőrző sor (az értékpapír-sorozatok össznévértékének összege)
87.570.000.000,- Ft törzsrészvény névre szóló fizikai 1.000.000,Ft (összevonás lehetséges) nem Egy sorozatban a sorszámok: 187570 (forgalomképtelen) 87.570.000.000,- Ft
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonosa a Magyar Állam.
Vállalatvezetés, foglalkoztatás TSZ3. Vezető állású személyek, stratégiai alkalmazottak: Jelenleg
2003.
2003.
Név
Dr. Zdeborsky György Gaál Gyula
Beosztás
Megbízás Megbízás Saját részvény kezdete vége/megszűnése tulajdon (db) az Igazgatóság elnöke Igazgatóság 2002. 08. 05. 2007. 08. 05. elnöke a Felügyelő Bizottság elnöke Felügyelő 2002. 11. 21. 2007. 11. 21. Bizottság elnöke
Stratégiai pozícióban lévő alkalmazottak
2003.
Erős János
vezérigazgató
2002. 08. 05.
2007. 08. 05.
Czirják Sándor
vezérigazgató
2002. 08. 05.
2007. 08. 05.
Lex Zoltán
vezérigazgatóhelyettes vezérigazgatóhelyettes ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató igazgató
2002. 07. 04.
határozatlan
2002. 07. 16.
határozatlan
2002. 07. 08.
határozatlan
2002. 10. 01.
határozatlan
2002. 07. 01.
határozatlan
2002. 07. 01.
határozatlan
2002. 06. 25.
határozatlan
2002. 07. 20.
határozatlan
2002. 06. 24.
határozatlan
2002. 01. 01.
határozatlan
2002. 07. 01.
határozatlan
2002. 07. 01.
határozatlan
Bak Tibor
igazgató
2002. 07. 08.
határozatlan
Boncz Attila
igazgató
2002. 07. 01.
határozatlan
Fejér Judit
igazgató
1999. 10. 15.
határozatlan
Kun György
igazgató
2002. 10. 21.
határozatlan
László Boglárka
igazgató
2002. 06. 12.
határozatlan
Marton Józsefné
igazgató
2002. 07. 01.
határozatlan
Péteryné Szőgyi Zita Psotta Tibor
igazgató
2002. 07. 22.
határozatlan
igazgató
2002. 07. 01.
határozatlan
Regenye Etelka
igazgató
2002. 04. 15.
határozatlan
Merfelsz Gábor Aladics Sándor Dr. Csizmás József Galanits Rita Mosnier Zsuzsanna Orosz Sándor Palicskó Csaba Somogyiné Lesták Ágnes Szelényi György Tomka József Almási Ákos
Dr. Rusznák Tamás Dr. Szegedi Gyula
igazgató
2002. 10. 01.
határozatlan
igazgató
2002. 07. 03.
határozatlan
Dr. Tényi Attila
igazgató
2000. 04. 21.
határozatlan
az Igazgatóság tagjai 2003.
Dr. Palánkai Tibor Erős János Czirják Sándor Dr. Varga Sándor Mészáros János Nagy Tamás Dr. Inotai András
igazgatósági tag (alelnök) igazgatósági tag igazgatósági tag igazgatósági tag igazgatósági tag igazgatósági tag igazgatósági tag
2002. 06. 05.
2007. 06. 05.
2002. 05. 30.
2007. 05. 30.
2002. 08. 05.
2007. 08. 05.
2002. 05. 30.
2007. 05. 30.
2002. 05. 30.
2007. 05. 30.
2002. 09. 25.
2007. 09. 25.
2002. 06. 05.
2007. 06. 05.
A Felügyelő Bizottság tagjai 2003.
Mészáros László Simóka Kálmánné dr. Dr. Nyíri Viktor Dr. Deák Gábor
felügyelő bizottsági tag felügyelő bizottsági tag felügyelő bizottsági tag felügyelő bizottsági tag
2002. 05. 30.
2007. 05. 30.
2002. 05. 30.
2007. 05. 30.
2002. 05. 30.
2007. 05. 30.
2002. 08. 05.
2007. 08. 05.
Az alkalmazottak számának és átlagbérének alakulása: A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságnál 2002. évben az alkalmazottak átlagos létszáma 208 fő, az átlagbér pedig 445.300.-Ft volt.
A kockázati tényezők évközi megváltozása Külső tényezők Politikai kockázat: A 2002. évi parlamenti választások eredményeképp június hónapban új Kormány alakult. Az MFB Rt., mint 100 %-ban állami tulajdonban lévő hitelintézet és mint a mindenkori Kormány gazdaságpolitikai eszköze – új stratégiai pályára került, a Kormány új stratégiai irányelveket fogadott el a Bank számára. Változtak a gazdaságpolitika céljai, a fejlesztéspolitikai prioritások. A Bank üzletpolitikai célkitűzéseinek tükrözni kell a változó, követelményeket. A Kormányváltást követően az MFB tulajdonosi jogainak gyakorlója a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium lett. Gazdasági, pénzügyi kockázat: A világgazdasági bizonytalanságok egész évben jelentősek voltak. A hazai gazdaságpolitika a belső kereslet bővítésével próbálta ellensúlyozni a kedvezőtlen külső hatásokat, nagy szerepet szánva ebben az MFB-nek. A Bank ezirányú tevékenysége (agrárhitelezés, útépítés) a kormányváltást követően is megmaradt, a Bank a finanszírozási kötelezettségeket a legkörültekintőbb módon teljesítette. Szabályozási kockázat: A Bank működésének jogi hátterét a 2002. évben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény és a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény biztosította. A kormányváltást követően a Bank új vezetése felmérte a hitel- és befektetési portfolióban rejlő kockázatokat és a veszteségek, tartalékolási igények miatt részben veszteségrendezési, részben portfoliótisztítási igénnyel lépett fel a tulajdonosi jogok gyakorlója és a Pénzügyminisztérium felé. A rendezés konkrét elemeit a 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény tartalmazza, még a 2002. évre fogalmazva meg feladatokat. A 2002. év végén megvalósult rendezési lépések a következők voltak: 1. A Bank a 2002. évben jelentős összegű finanszírozást nyújtott az NA Rt. részére. A Bank a KVI részére saját tőke értéken eladta a Nemzeti Autópálya Rt.-ben és az Állami Autópálya Kezelő Rt.-ben meglévő részesedését állampapír ellenében. A Bank által az NA Rt. részére útépítésre nyújtott hiteleket az útszakaszok átadásának időpontjában az Állam átvállalta, illetve átvállalja. A hitelek mögött állami kezesség áll, emiatt kockázat nem merül fel. A 2003. évtől a Bank az ESA 95 rendszer szerinti állami tevékenység finanszírozását már nem végzi, így az úthálózat fejlesztés finanszírozás közvetlen állami feladat lesz. 2. A Bank a Postabanktól megvásárolta a Diákhitel Központ Rt. 33 %-os részvénycsomagját és a KVI részére eladta a teljes tulajdonában levő részvényportfoliót. A Bank a diákhitelek refinanszírozását már csak a 2002. évben megkötött keret erejéig végzi. 3. A Kormány és az Alapító határozata szerint a szövetkezeti üzletrész felvásárló társaságokat (MFB Üzletrészhasznosító Kft., Casa Kft.) az ÁPV Rt. kivásárolta a Banktól. A társaságok részére nyújtott hitelek egy része mögött állami kezesség áll, további hitel csak állami kezességvállalás mellett nyújtható. 4. A Bank a befektetési portfolió döntő részét a 2003. évben az ÁPV Rt.-nek piaci értéken adja el, amely piaci értéket közbeszerzéssel kiválasztott tanácsadó cégek fogják meghatározni. 5. A költségvetési törvény a Bank könyveiben elszámolandó 2002. évi veszteségek ellensúlyozására 60 milliárd Ft összegű veszteségrendezést biztosított, amely a felmerült veszteségek részbeni kompenzálására volt elegendő. A veszteségrendezés összegéből 15 milliárd Ft-ot készpénzben, 45 milliárd Ft-ot állampapírban kapott meg a Bank. A
költségvetési törvény a Bank 2003. évi mozgásterét forrás oldalon korlátozza. A Bank teljes éven túli forrásállománya nem haladhatja meg a 800 milliárd Ft-ot, míg az éven belüli forrásállomány a 60 milliárd Ft-ot. A Bank által harmadik fél javára – kormánydöntés alapján – nyújtott garanciák összege nem haladhatja meg a 200 milliárd Ft-ot, nyitott pozíciója az 500 milliárd Ft-ot. A megvalósult rendezés – a jelentős 2002. évi veszteség, és így tőkevesztés ellenére – kedvező feltételeket nyújt az eredményes fejlesztési banki tevékenység ellátásához. A nem kamatozó eszközállomány jelentős hányada kamatozó eszközökké vált, másrészt a saját tőke összege megfelelő hátteret biztosít a stratégiában vázolt tevékenységek folytatásához. A várhatóan 2003. I. felében elfogadásra kerülő módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény határozza meg és véglegesíti a Bank működési feltételeit. Belső tényezők Hitelkockázat: A hitelállomány minősége jelentősen romlott a 2002. évben, amelynek döntő oka a folyósított agrárhitelek (pl. családi gazdaságok) nagyobb kockázata. Likviditási kockázat: A Bank egész évben elegendő likvid eszközzel rendelkezett. Kamatkockázat: A Bank kamatkockázati kitettsége az év folyamán jelentős volt, mivel fix kamatozású forrásokkal (kibocsátott devizakötvény) finanszírozott döntően változó kamatozású eszközöket. A második negyedév végétől kezdődően – a családi gazdaságok, a 12 állami gazdaság, és a DHK részére folyósított hitelek miatt - nőtt a fix kamatozású hitelek állománya, elérve a kibocsátott kötvényforrás nagyságát. Árfolyamkockázat: Az MFB-nek jelentős összegű nyitott pozíciója volt a 2002. évben. Július hónaptól kezdődően a deviza eszközök és források különbözete növekvő trendet mutatott, amelynek oka, hogy a Bank forintban jelentkező aktivitásbővülését döntően deviza források felvételével (400 millió EUR hitel) fedezte. A 1210/2002. (XII.21.) Korm. határozaton alapuló megállapodás szerint a 2001. évben kibocsátott devizakötvény és a 2002. évben felvett szindikált hitel átváltásából származó árfolyamkockázatot az ügylet lezárásáig a Magyar Állam átvállalja. Az esetleges árfolyamnyereség vagy veszteség elszámolása a futamidő végén történik. Működési kockázat: A 2002. évi banküzemi költségek és adók összege jelentősen meghaladta a kamatkülönbözet értékét, így a Bank üzemi szinten veszteséget termelt. A portfolió-tisztítás és a részbeni veszteségrendezés ezt a problémát megszüntette.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2003. évre vonatkozó pénzügyi tervei A költségvetési törvény a Bank 2003. évi mozgásterét forrás oldalon meghatározza. A Bank teljes éven túli forrásállománya nem haladhatja meg a 800 milliárd Ft-ot, míg az éven belüli forrásállomány a 60 milliárd Ft-ot. A Bank által harmadik fél javára – Kormánydöntés alapján – nyújtott garanciák összege nem haladhatja meg a 200 milliárd Ft-ot. A Parlamenthez benyújtott, MFB-ről szóló törvénymódosítás – a KKV szektor finanszírozására felvett deviza források kivételével - az újabb kibocsátásokra megszünteti az árfolyamgaranciát, amely a forrásköltséget és a hitelkihelyezések kamatszintjét megemeli. A Banknak a korábbiaknál több ügyféllel kell kapcsolatot tartania és csökkeni fog az átlagos ügyletnagyság is. Ez növekvő létszámot igényel, amely tükröződik a költségalakulásban is. A megvalósult rendezés kedvező feltételeket nyújt az eredményes fejlesztési banki tevékenység ellátásához. A nem kamatozó eszközállomány jelentős hányada kamatozó eszközökké vált, másrészt a 92 milliárd Ft-os saját tőke megfelelő hátteret biztosít a stratégiában vázolt tevékenységek folytatásához. A 2003. évi kormányzati gazdaságpolitikai döntések legfőbb iránya Magyarország felkészítése a 2004. évi Európai Uniós csatlakozásra. A 2002. évinél szigorúbb fiskális politika és az azonos irányba ható monetáris politika célja, hogy az ország minél kedvezőbb makrogazdasági feltételekkel várja a csatlakozást. A Kormány gazdaságpolitikát, illetve fejlesztéspolitikát alakító eszközrendszerében, a gazdaság Európai Uniós csatlakozásra való felkészítésében kiemelkedő szerepet kap az MFB Rt. A Kormány 2003. januárjában határozatot hozott az MFB Rt. középtávú stratégiájának irányelveiről és előírta a részletes stratégia és középtávú üzleti terv elkészítését. Az elfogadott stratégiai irányelvekben a Kormány az átlátható, prudens fejlesztési banki működés elveit fogalmazta meg. Kiemelt feladatot jelent, hogy fejlesztési források biztosításával a Bank hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, a gazdasági felzárkózás feltételeinek javításához. Prioritássá vált az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetve a későbbiekben a tagsághoz kapcsolódó fejlesztések pénzügyi lebonyolításában való szerepvállalás, a gazdasági felzárkózás feltételeinek javítása. A Kormány az MFB Rt. kiemelt feladatának tekinti, hogy hídszerepet töltsön be a kormányzati vállalkozásfejlesztés állami eszközrendszere és a bankrendszer együttműködésének erősítésében. Az MFB feladata, hogy fejlesztési banki eszközökkel szervezze, részben finanszírozza és lebonyolítsa azokat az állami döntésű, megtérülő projekteket, amelyek finanszírozásában a költségvetési források mellett nemzetközi és hazai források is szerepet kapnak. A Bank a jövőben kizárólag éven túli – a vállalkozások és az egyéb intézmények széles köre számára meghirdetett és elérhető - konstrukciós és fejlesztési hitelfinanszírozási és - 49 %-os tulajdoni részesedést meg nem haladó - fejlesztési tőke-kihelyezési tevékenységet folytat. A Kormány által elfogadott stratégiai irányelvekből adódóan a 2003. üzleti év feladatai: 1. A befektetési portfolió átláthatóvá tétele, stratégiához igazítása 2. A mezőgazdasági vállalkozások hitelezésének folytatása 3. Új, fejlesztési célú hitelkonstrukciók kidolgozása, bevezetése, alkalmazása 4. A megtisztult befektetési portfolió bázisán a fejlesztési tőkefinanszírozás megkezdése 5. A támogatásközvetítési tevékenység újraindítása
6. Vegyes finanszírozású állami projektek szervezése és lebonyolítása A Bank a 2003. évben a hitelezés területén elsősorban •Υ az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram, •Υ az EU források fogadásához szükséges társfinanszírozás, •Υ a Regionális Infrastruktúra és Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, •Υ bérlakás építési program kidolgozását és elindítását tűzi ki céljául. A támogatásközvetítési tevékenységben a Bank legfontosabb partnere a tervek szerint továbbra is a GKM lesz. A GKM Beruházásösztönzési Célirányzatához, valamint a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat kamattámogatási rendszeréhez való csatlakozás a tervezés alapja. Előrehaladott tárgyalások folynak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium által indított, illetve indítani tervezett programokban való MFB részvételről. Itt kell említést tenni a működési költségek között megjelenített, bázis nélküli 50 millió Ft-os összegről, amely a Bank regionális képviseleteinek tervezett költségeit fedi le. Tekintettel az EU előírásra, miszerint saját hálózattal kell rendelkezni a támogatásközvetítési rendszerben, s a szerződéses kapcsolat nem ismerhető el, ezért 2003-ban lépéseket kell tenni az EU konformitás felé. A minősítéshez szükséges belső önértékelési vizsgálatot a Bank januárban elvégezte. A fejlesztési tőkebefektetések elveinek és módszereinek kidolgozása után fel kell építeni az ehhez szükséges szervezetet, ki kell alakítani a szabályozási, eljárásrendi környezetet. Ezen környezet kialakításához külső szakértőket is igénybe veszünk, a rendszernek transzparensnek, mások számára érthetőnek és elfogadottnak kell lennie. Ennek megfelelően a fejlesztési tőkebefektetési tevékenység az év második felében indulhat meg. A Bank alapelvként fogalmazta meg, hogy tőkebefektetéseket kizárólag saját tőkéjének mértékéig eszközöl. A Bank továbbra is törekszik, illetve rendelkezésre áll állami döntésű hitelezés és tőkejuttatás finanszírozására, de kockázatos esetben állami garancia igénybevétele mellett. A Bank forrásszükséglete alapvetően piaci forrásokból fedezhető. Az MFB a 2003. évben nem részesül további tőkejuttatásban, a saját tőke csak a képződő eredmény összegével emelkedhet. Finanszírozási forrás lehet a 2002-ben megkezdett saját kötvény kibocsátási program, a nemzetközi hitelfelvétel, illetve a 2002. évi rendezés kapcsán a Bank számára átadott állampapír portfolió részbeni értékesítése. Mindhárom elem szerepet fog játszani, hiszen a likviditáskezelés és a piaci jelenlét miatt a kötvény programot célszerű folytatni és a nemzetközi piacon is jelen kell lenni. A Bank létszáma az új feladatok ellátása érdekében mintegy 230-240 főre bővül, ezt 6 fő részmunkaidős munkatárs egészíti ki. Ezen felül a regionális képviselők alkalmazása igényelhet létszám növekedést. A humánpolitikai terv kiemelten fontos részét képezi a képzés, oktatás, amely egyfelől a támogatásközvetítési tevékenység várható felfutásával függ össze (felkészítés az EU akkreditálásra), másfelől az uniós csatlakozás miatt elengedhetetlen a teljes munkaerő állomány folyamatos képzése. A Bank tovább folytatja az informatikai integrált rendszer fejlesztését. Halaszthatatlanná vált a székház felújítása, bővítése, ami szintén jelentős beruházási tétel.
A Bank az év során teljes körűen felülvizsgálja belső szabályzatait és aktualizálja azokat. A feladatok változásával, a stratégiai irányelvekben szereplő tevékenység módosulással összhangban a szervezeti struktúra átvilágítása és az új tevékenységi irányokhoz igazítása, valamint ezzel összefüggésben a Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozása kiemelt fontosságú. Mindezen alapelvek alkalmazásával a Bank tevékenységének tervezett főbb számai a következőkben foglalhatók össze: millió Ft Mérlegfőösszeg: 638.000 Saját tőke: 95.852* Adózás előtti eredmény: 4.331 Működési költségek: 6.496 * A 2002. évi 92 milliárd Ft összegű saját tőkével szemben a növekedés forrása a 2003. évi adózott eredmény, mivel feltételeztük, hogy az Alapító azt az eredménytartalékba helyezi.