1
Fogalomtár-2006
2. Fogalomtár OSAP 1832 számú adatgyűjtés Fenntartó: A szociális és gyermekellátást nyújtó intézmény működési engedélyében megjelölt szervezet, amely az adott intézményt működteti. Székhely: Szakmai és/vagy gazdálkodási szempontból önálló intézmény, ahol a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, és ellátások központi ügyintézése folyik. Ezen a címen nem feltétlenül történik szolgáltatás, ekkor adminisztrációs központról beszélünk. Telephely: Az intézmény székhelyétől, illetve a központi ügyintézés helyétől eltérő postai címen levő és önálló működési engedéllyel rendelkező ellátási hely. A telephely nem azonos a bevont településsel! Gesztortelepülés: Önkormányzatok különböző jellegű társulásai szolgáltatást szervezőközpont – székhely vagy telephely – települése.
esetén
a
Bevont település: az a település, amelyen a gesztor által szervezett szolgáltatás, ellátás megjelenik. Azonosító: törzsszám + KSH-szám. Törzsszám: Az adószám első nyolc számjegye. Önállóan gazdálkodó intézményeknél a saját törzsszám, nem, vagy részben önálló intézményeknél 2005-ig a fenntartó törzsszáma, 2006-tól új azonosító. KSH-szám: A szolgáltatást, ellátást nyújtó szervezetek székhelyeinek és telephelyeinek egyedi azonosítására szolgáló számrendszer. Képzését ld. a Módszertani útmutatóban. Működési forma: Központ/székhely vagy telephely. Működési kód: Az intézmény, szervezet állapotát jelzi; lehet: működő, megszűnt, szünetelő, új. Ellátási típus: A szolgáltatás vagy ellátás, amelyre az intézmény, szervezet működési engedélye szól. Háromjegyűkód. A szociális szolgáltatások „1”-gyel, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások „2”-vel kezdődnek. Részletes felsorolását külön lista tartalmazza. 2a és 2b tábla: Az ellátás biztosításának formája: azt jelzi, hogy az adott ellátást milyen típusú fenntartó működteti. Felsorolását ld. az űrlapmintán.
Fogalomtár-2006
2
OSAP 1775 számú adatgyűjtés Gyermekjóléti alapellátás: a gyermekjóléti alapellátásnak elő kell segítenie a gyermek, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét, a családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését. Az alapellátás keretében juttatott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb esőellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Az ilyen ellátások esetében a szülőfelügyeleti joga minden esetben megmarad. Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyettes szülői ellátás, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában történőelhelyezés. Gyermekjóléti szolgáltatás: olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítani kell a családgondozó tevékenységet, szolgáltatás közvetítésével segíteni a kliens hozzájutását a nem a szolgálat által nyújtott szolgáltatásokhoz, megszervezni a szakmai fórumokat, a helyettes szülői hálózatot, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára a szabadidős programokat. A gyermekjóléti szolgáltatás ezen alapfeladatokon túl olyan speciális szolgáltatásokat is magában foglalhat, mint a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyerekek gondozása és a lelkisegély-telefon működtetése. Gyermekjóléti szolgálat: a települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, intézményegységként, vagy egyéb módon (pl. családsegítőszolgálat útján) nyújtja. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők: a gyermekjóléti szolgáltatótevékenységet valamely probléma (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevőszemély. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon, térítésmentesen vehetőigénybe. Jelzőrendszer: törvényben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettség megelőzése és megszűntetése érdekében kötelesek a gyermekjóléti szolgálathoz jelzéssel fordulni. Gyermekek napközbeni ellátása: A családban élőgyermek életkorának megfelelő nappali felügyelete, gondozása, nevelése, foglalkoztatása és étkeztetése. Családi napközi: a bölcsődei, óvodai ellátásban nem részesülő, illetve az iskolai oktatásban részesülő gyereknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, családi napköziben történőellátása. Házi gyermekfelügyelet: A gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában történőgondozása, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem oldható meg és a szülőnem vagy csak részben képes a gyermek ellátását megoldani.
Fogalomtár-2006
3
Gyermekek átmeneti gondozása: a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel, teljes körűellátást biztosító gondozásban (átmeneti otthonban, helyettes szülőnél, illetve szülővel együtt családok átmeneti otthonában) részesülő gyermek. A gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap. Helyettes szülő: a családban élőgyermek átmeneti gondozását saját háztartásában oldja meg. Tevékenységét helyettes szülői jogviszonyban végzi. Gyermekek átmeneti otthona: intézményben az a családban élőgyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, valamint akinek az ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Segítséget nyújt a gyermek családjába történő visszahelyezéséhez. Az átmeneti otthon legalább tizenkettő, legfeljebb negyven gyermek teljes körűellátásáról gondoskodik. Önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatot is működtethet. Családok átmeneti otthona: Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés nélkül a gyermeket el kellene választani a szülőjétől. Az otthon a szülőknek jogi, pszichológiai, mentálhigiénés segítséget is nyújt, és közreműködik az átmeneti elhelyezést kiváltó okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében. Utógondozás: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését személyre szóló tanácsadással, segítségnyújtással Védelembe vétel: Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. A védelembe vétel nem érinti a szülőfelügyeleti jogát. OSAP 1207 számú adatgyűjtés Szociális alapszolgáltatás: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Az alapszolgáltatások körében a települési önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Az alapszolgáltatások körébe tartozik: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés,
Fogalomtár-2006
4
közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka és a nappali ellátás. Szociális étkeztetés: olyan szociális alapszolgáltatás, melynek keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás: olyan szociális alapszolgáltatás, melynek keretében gondoskodni kell azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, ill. azokról a fogyatékos személyekről, pszichiátriai betegekről, szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de amúgy képesek önmaguk ellátására. Ennek keretében biztosítani kell az alapvetőgondozási, ápolási feladatokat, az önálló életvitel fenntartásában, a higiéniás körülmények megtartásában, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, elhárításában való közreműködést. Falugondnoki szolgáltatás: célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyek intézményhiányából származó települési hátrányainak enyhítése, alapvetőszükségletek kielégítését segítőszolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Tanyagondnoki szolgáltatás: célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából származó hátrányainak enyhítése, alapvetőszükségletek kielégítését segítőszolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére: célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történőgondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Ennek keretében biztosítani kell –többek között–: a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglévő képességek megtartását, fejlesztését, a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén az igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kisérését, orvosi, vagy egyéb terápiás kezelésen, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését. Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: célja a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történőgondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Ennek keretében biztosítani kell –többek között–: a lakókörnyezetben történő
Fogalomtár-2006
5
segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglévő képességek megtartását, fejlesztését, a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén az igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kisérését, orvosi, vagy egyéb terápiás kezelésen, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését. Támogató szolgálat: célja a fogyatékos személy lakókörnyezetben történőellátása, önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével. Feladata – többek között –: speciális személyi szállítás, szállítószolgálat működtetése, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, jelnyelvi tolmácsszolgálat biztosítása, munkavégzést segítőszolgáltatások igénybevételének elősegítése. Utcai szociális munka: keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, az ehhez szükséges intézkedések megtételét. Nappali ellátást nyújtó intézmények: hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élőtizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylőpszichiátriai- és szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, felügyeletre szoruló fogyatékos, ill. autista személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Formái: idősek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye valamint a nappali melegedő. Idősek klubja: a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére Fogyatékosok nappali intézménye: elsősorban a saját otthonukban élő, a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, ill. autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Szenvedélybetegek nappali intézménye: elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvetőhigiéniai szükségletek kielégítésére. Pszichiátriai betegek nappali intézménye: elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvetőhigiéniai szükségletek kielégítésére. OSAP 1202 számú adatgyűjtés
Fogalomtár-2006
6
Bentlakásos szociális intézmény: a szociálisan rászorulóknak folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt tartós illetve ideiglenes jelleggel nyújtó intézmények. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körűellátást biztosítanak. Ezekben az intézményekben azok az időskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, ill. szenvedélybetegek helyezhetők el, akiknek ellátása átmeneti jelleggel családjukban, lakókörnyezetükben vagy más intézményben nem oldható meg. Időskorúak gondozóháza: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahova azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Fogyatékos személyek gondozóháza: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, melyben azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: azoknak a pszichiátriai betegeknek az elhelyezését biztosítja, akiknek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjukban átmenetileg nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Szenvedélybetegek átmeneti otthona: azoknak az elhelyezését biztosítja, akiknél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátásuk átmeneti jelleggel családjukban vagy lakókörnyezetükben nem oldható meg. Hajléktalan személyek átmeneti szállása: azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerűszálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevőszolgáltatás. Hajléktalanok időszakos éjjeli menedékhelye: a hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban (november 1-je és április 30-a között) időszakos férőhelyeket biztosíthat. Tartós bentlakásos szociális intézmény: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények.
Fogalomtár-2006
7
Ápoló, gondozó intézmény: olyan tartós bentlakásos szociális intézmény, ahol az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körűellátás) gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona. Időskorúak otthona: ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény. Elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolására, gondozására szolgál, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Fogyatékos személyek otthona: olyan ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a fogyatékos személy vehetőfel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőtt korú személyek ellátásáról. Pszichiátriai betegek otthona: olyan ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmény, amelybe az a krónikus pszichiátriai beteg vehetőfel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztetőállapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Szenvedélybetegek otthona: olyan ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmény, amelybe az a személy vehetőfel, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, ill. javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelezőintézeti gyógykezelésre nem szorul. Hajléktalan személyek otthona: olyan ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmény, amelyben azoknak a hajléktalan személyeknek a gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem megoldható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. Rehabilitációs intézmény: olyan tartós bentlakásos szociális intézmény, amely a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja, előkészíti a családi és munkahelyi környezetbe való visszatérést. Fogyatékosok rehabilitációs intézménye: azoknak a fogyatékos, ill. mozgás-, látássérült személyeknek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Előkészíti az ott élők családi és lakókörnyezetbe történővisszatérését. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye: a rehabilitációs intézményben azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.
8
Fogalomtár-2006
Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye: annak a 16. életévét betöltött szenvedélybetegnek az ellátására szolgál, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. Hajléktalanok rehabilitációs intézménye: annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt. Fogyatékos személyek rehabilitációs lakóotthona: tartós bentlakásos szociális intézmény, ahol olyan nyolc-tizenkettőfogyatékos személy helyezhetőel, aki 16. életévét betöltötte, önellátásra legalább részben képes, akinek képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó lakóotthona: olyan nyolc-tizenkettő fogyatékos személyt befogadó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának (min. 16 év), egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelőellátást biztosít. Pszichiátriai betegek rehabilitációs lakóotthona: tartós bentlakásos szociális intézmény, ahol olyan nyolc-tizenkettőpszichiátriai beteg helyezhetőel, aki 16. életévét betöltötte, önellátásra legalább részben képes, akinek képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. Szenvedélybetegek rehabilitációs lakóotthona: tartós bentlakásos szociális intézmény, ahol olyan nyolc-tizenkettő szenvedélybeteg helyezhető el, aki 16. életévét betöltötte, önellátásra legalább részben képes, akinek képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg.
Bentlakásos szociális intézmények telephelye: egy vezetés alatt álló, de az intézmény székhelyétől különböző helyen lévő, önálló postai címmel rendelkező intézményi részleg. Engedélyezett férőhelyek.
férőhelyek:
az
intézmény
működési
engedélyében
szereplő
Működőférőhelyek: az engedélyezett férőhelyek és a tartósan (6 hónapnál hosszabb ideig) szünetelőférőhelyek különbsége. OSAP 1206 számú adatgyűjtés Szociális rászorultságtól függőpénzbeli ellátások: A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmezőállandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt stb. állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint
Fogalomtár-2006
9
az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. A pénzben és a természetben nyújtott ellátások adatai nem adhatók össze. Természetben nyújtott szociális ellátások: A képviselő-testület döntése alapján pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély. A természetbeni ellátás olyan támogatás, amellyel a rászorulót alapvető szükségleteinek kielégítésében az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti. A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás elsősorban az élelmiszer-, a tankönyv-, a tüzelősegély, a közüzemi díjak kifizetése, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. Támogatási eset: Egy esetnek minősül, ha a tárgyévben egy személy számára folyósítják a támogatást - egészen annak lezárásáig. Ha ugyanezen személy kap egy másik támogatást is az adott tárgyévben, személyétől függetlenül az egy másik eset (halmozott adat). Munkanélküliek jövedelempótló támogatása: A munkanélküliek jövedelempótló támogatása olyan segély, melyben a települési önkormányzat részesíti - a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására - azt a munkanélkülit, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján munkanélküli-járadékban részesült, és a munkanélküli-járadék folyósítása időtartamának lejártát követően e törvény alapján más munkanélküliellátásra nem jogosult, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. 2000. május 1-jével új támogatás megállapítása nem lehetséges. Átmeneti segély: A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkezőtöbbletkiadások különösen betegség, elemi kár - miatt anyagi segítségre szorulnak. Lakásfenntartási támogatás: A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, azaz - a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás), - az adósságkezelési szolgáltatásban részesülőszemélyeknek, - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (helyi lakásfenntartási támogatás), az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja.
Fogalomtár-2006
10
Rendszeres szociális segély: Rendszeres szociális segélyt állapít meg a települési önkormányzat annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, aktív korú (1996. december 31-ig időskorúak is kapták) és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül, valamint aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Időskorúak járadéka: Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezőidőskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2005. december 31ig a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesítette azt a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek havi jövedelme, valamint saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. 2006. január 1-től a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történőellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történőnevelkedés nem áll a gyermek érdekével szemben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jével megszűnik, illetve bizonyos feltételek mellett legkésőbb 2006. augusztus 31-ig tovább lehet folyósítani. Kiegészítő családi pótlék (2000-ig és 2003-tól rendszeres gyermekvédelmi támogatás): A kiegészítőcsaládi pótlék célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történőellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekeivel szemben. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelemi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
Fogalomtár-2006
11
Temetési segély: Temetési segélyt nyújthat a települési önkormányzat képviselőtestülete annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. Köztemetés: A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. Ápolási díj: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A 2004. évi CXXXVI. törvény módosította Szociális törvény ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseit, 2005. szeptember 1-től hatályba lépő rendelkezése bevezette a fokozott ápolást igénylőfogyatékosokat gondozók magasabb összegűápolási díját. A díj összege 30%-kal magasabb az alanyi jogon járó ápolási díjnál. Közgyógyellátás: Közgyógyellátási igazolvány adható ki a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei a következők: személygépkocsi-szerzési támogatás, személygépkocsi-átalakítási támogatás, közlekedési támogatás, parkolási engedély. A támogatások feltételeit a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. Kormányrendelet szabályozza. Lakáscélú támogatás: A települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatást a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza. OSAP 1696 számú adatgyűjtés Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetőokok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Családsegítőtevékenységek: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, - a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, - családgondozás, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevőkörnyezetére, különösen családjának tagjaira.
Fogalomtár-2006
12
Családsegítő szolgálat: A családsegítést nyújtó szolgáltató/intézmény, amely feltérképezi az ellátási területen élőszociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítőszolgáltatást igénybe vevők: A családsegítőszolgálat tevékenysége személyes kapcsolat keretében vehetőigénybe. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. Eset: A családsegítőszolgáltatás során esetként értelmezendőaz adott problémával, probléma-együttessel történő foglalkozás annak lezárásáig. A terminus magában foglalja mindazon ügyfelek számát, akiket ellátott gondozottként vagy a szolgáltatást igénybe vevőként tartanak számon. Például, ha valaki felkeresi a szolgálatot, és kér egyszeri és utána lezártnak tekinthetőszolgáltatást, az egy esetnek számít. Egy esetnek számít egy lezárt gondozás is (figyelmen kívül hagyva a találkozások számát). A tárgyév során megkezdett, de XII. 31-ig nem lezárt gondozás is 1 esetnek számít. Ugyanazon személynek, családnak tehát az év során több lezárt esete is lehet. Esetkezelés: Az esetkezelés során azokat a személyeket kell figyelembe venni, akik igénybe vették valamely esetkezelési típust (pl. pszichológiai, jogi, egészségügyi stb.), és részt vettek azon. Minden személy külön-külön kerül az adatfelvételbe. Esetkezelésben érintettek: Azok a személyek, akik effektíve nem vettek részt az egyes segítőtevékenységekben (esetkezelésekben), de közvetlenül érintettek annak hatásában (pl. családtagok). Probléma típusa: Azt a hozott problémát jelenti, amivel az igénybe vevő(kliens) segítségért felkereste a szolgálatot. Ha egynél több hozott probléma fogalmazódott meg, akkor a fő problémát jelölték meg. Amennyiben a kapcsolatfelvétel olyan módon történt, hogy a családsegítőkereste fel a klienst (más kérésére), azt a fő problémát adták meg, amelyet felé jeleztek. Éves forgalom: A családsegítő szolgálatban a tárgyév folyamán megjelenő személyek számát jelenti, magában foglalja a belsőés külsőcsoporttevékenységben résztvevőket is, amennyiben a családsegítőa szolgáltató. (Halmozódást tartalmazó adat.) Együttműködési megállapodás alapján végzett tevékenység: folyamatos, többszöri kapcsolattartás keretében végzett komplex szakmai tevékenység. A folyamatos kapcsolattartás gyakoriságára és időtartamára a klienssel egy probléma rendezésére kötött szerződésben foglaltak az irányadók. (A gondozási esetszámot az I/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben szereplőesetnapló adatai alapján töltötték ki.) OSAP 2023 számú adatgyűjtés
Fogalomtár-2006
13
Az ellátás típusa: mindazon szolgáltatásfajtákat jelenti, amiket az intézmény/szervezet székhelyén és minden telephelyén (ide értve a bevont településeket is) nyújt. A kód a következők szerint épül fel: az elsőszámjegy: „1”: szociális ellátás „2”: gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás második számjegy: ellátási csoport harmadik számjegy: az ellátás típusa A gazdálkodás módja: Amennyiben az adott intézmény költségvetésével önállóan számol el, abban az esetben önállóan gazdálkodónak minősül. Azokat az intézményeket, amelyeknek saját adószámuk van, mindenképpen önálló intézményként kell kezelni. A szolgáltató szervezeti formája: Általában a működési engedélyben szerepel, hogy az intézmény integrált-e vagy nem. Ha a működési engedély ezt nem tartalmazza, akkor a kérdőíven a 10. és 11. kérdésben felsorolt lehetőségek közül választva az intézmény állapítja meg státusát. Általában integrált az intézmény, ha önálló szakmai egységekből áll. Integrált intézményben az integráció típusa (01) Szociális alapszolgáltatások különbözőtípusai: szociális központ, gondozási központ. Csak 111–118 és 171–174 kódú ellátási típusok közül, ha egyszerre több fordul elő, akkor kell kitölteni; (02) Szociális alapellátás és szociális szakellátás együtt (vertikálisan): egy ellátotti csoport esetén nyújtott több intézménytípus szolgáltatásának egymásra épülése, amelyet azonos csoport számára létesítettek (alap- és szakellátás, a 11 és 17 ellátási csoport valamelyik kódjához társul a 12–16 csoportba tartozó ellátási kódok valamelyike). Ebben az esetben a szolgáltatások külön telephelyen is működhetnek. Ilyen az intézmény, ha pl. csak fogyatékosok vagy csak idősek számára nyújt egyidejűleg alap-, nappali, átmeneti és tartós bentlakásos intézményi ellátást, vagy az utóbbi három (a szakellátások) valamelyikének az alapszolgáltatással kombinált formáját; (03) Szociális szakellátások különbözőtípusai (horizontálisan): több ellátotti csoport egy intézmény keretein belül részesül szolgáltatásban. Ellátotti csoportok: fogyatékos személyek, idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok; Intézménytípusok: ápoló-gondozó, rehabilitációs férőhely, lakóotthon, átmeneti férőhely, nappali intézmény, a 12–16 csoportok közül azonos csoportba tartozó különböző ellátási kódok együttes előfordulása esetén kell ezt a megoldást választani. Ilyen pl. az intézmény, ha szenvedélybetegeknek és pszichiátriai betegnek nyújt csak nappali, csak átmeneti vagy csak tartós ellátást; (04) Szociális átmeneti és nappali ellátást nyújtó intézmény: több ellátotti csoport számára több intézménytípus szolgáltatásait nyújtja. A horizontális felépítés azon speciális esete, amikor több ellátotti csoport számára a nappali és
Fogalomtár-2006
14
az átmeneti ellátás együttesen van az intézményben, azaz a 12-es és a 13-as csoportok mindegyikéből együttesen fordul előegy-egy vagy több ellátás; (05) Gyermekjóléti és szociális szolgáltatások: szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások egy intézményen belüli előfordulása. Ilyen például a családsegítőés gyermekjóléti szolgálat együttes működése; (06) Csak gyermekjóléti alapellátások: a 21–23 csoportú ellátások egy intézményben;
4 202306 (07) Csak gyermekvédelmi szakellátások: a 24-es csoportba tartozó ellátások egy intézményben; (08) Gyermekjóléti alapellátások és szakellátások a 21–23 csoport valamelyikébe és a 24-es csoportba tartozó kódok közül egy-egy vagy több együttes előfordulása esetén; (09) Bármely ellátási forma (vagy formák) és egészségügyi ellátás: egészségügyi intézménnyel integrált szociális vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi részleg vagy ellátások; (10) Bármely ellátási forma (vagy formák) és oktatás: oktatási intézmény keretében működőszociális vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi részleg vagy ellátások; (11) Bármely ellátási forma (vagy formák) és egyéb terület: a fentieken kívüli egyéb ágazatba tartozó intézmény keretében működőszociális vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi részleg vagy ellátás. Ha nem integrált az intézmény: Önálló intézmény: önálló munkáltatói és gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény. (01) Tiszta profilú: egy ellátotti csoport részére azonos gondozási forma biztosítása, ilyen például a csak fogyatékos személyeknek ellátást nyújtó ápológondozó otthon. (02) Részlegekkel rendelkező: több intézménytípus szolgáltatásai azonos ellátotti csoport számára, ebben az esetben az ellátotti csoport egységes, pl. fogyatékos személyek ellátása, de több szolgáltatást nyújt, mint pl. ápoló-gondozó központ és rehabilitációs férőhely. Ebben az esetben a részlegeket külön kell nevesíteni a működési szabályzatban. (Ellátotti csoportok: fogyatékos személyek, idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok; intézménytípusok: ápoló-gondozó, rehabilitációs férőhely, lakóotthon, átmeneti férőhely, nappali intézmény). Figyelem! Ha integrált az intézmény, akkor a 10. kérdésnél szerepel!
Fogalomtár-2006
15
(03) Vegyes: több intézménytípus szolgáltatásai több ellátotti csoport számára, pl. fogyatékos személyeknek, és pszichiátriai betegeknek nyújt ápoló-gondozó és rehabilitációs férőhelyet. (Ellátotti csoportok: fogyatékos személyek, idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok; Intézménytípusok: ápoló-gondozó, rehabilitációs férőhely, lakóotthon, átmeneti férőhely, nappali intézmény) Figyelem! Ha integrált az intézmény, akkor a 10. kérdésnél szerepel! (04) Speciális: intenzív gondoskodást nyújtó részleg kialakítása esetén töltendő ki. Ilyen a demens és a speciális részleg. (07) részben önálló intézmény: az intézmény szakmai szempontból önálló, de elszámolása nem önállóan történik (a 6. kérdésnél a (2) kódot választotta). (21) Más szakmai tevékenység és más tevékenység mellett: pl. tevékenységként szervezett családsegítés vagy gyermekjóléti szolgáltatás a főfoglalkozás mellett, a szolgáltatásra nem teljes munkaidőben megbízott személy tevékenysége. A működési kód a szolgáltató telephelyein nyújtott, egyes szolgáltatásokra vonatkozó, a tárgyév december 31-i állapotnak megfelelőinformáció a következők szerint: 1)
Működő, amely szolgáltatáshoz kapcsolódóan a tárgyévben nem született határozat.
2)
Visszavont (megszűnt): a működést engedélyezőszerv a működési engedélyt visszavonja, ha: I) a fenntartó felhagy a szolgáltató működtetésével; II) a fenntartó jogutód nélkül megszű nik; III) a fenntartó természetes személynek a szociális vállalkozói tevékenység folytatásához való joga megszűnik; IV) tevékenysége az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti, illetve ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a városi jegyzőa szolgáltató működési engedélyét visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására; V) a fenntartó természetes személy meghal vagy cselekvő képességét kizáró, illetőleg korlátozó gondnokság alá helyezik, kivéve, ha örököse vagy törvényes képviselője vállalkozói engedélyt kap és a fenntartó helyébe lép; VI) a természetes személy fenntartó gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonták.
3)
Foglalt kód, azaz az előző években használt „szünetelő” lehetőség megszűnik.
4)
Új kiadása: A működést engedélyezőszerv a fenntartó kérésére új működési engedélyt ad ki, ha: I) új telephelyet kíván létrehozni; II) a szolgáltató (intézmény, hálózat) a mű ködési engedélyben nem szereplő típusú vagy formájú szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, illetőleg
Fogalomtár-2006 III)
16
a bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, illetőleg utógondozó otthon esetében, ha
III.1) a szolgáltató (intézmény) székhelyét meg kívánja változtatni, feltéve, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak, III.2)
az ellátásba a szolgáltató tevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kíván bevonni, az (1) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével.
5)
Ismételt (újra működő): Az intézmény működésének engedélyezését ismételten kérelmezni kell, ha: I) Szociális szolgáltatás esetén: a) a fenntartó megváltozik; b) az intézmény személyes gondoskodást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik; c) a férő helyek, illetve az időszakos férőhelyek száma egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik; d) az emelt szintűférő helyek száma emelkedik; e) az intézmény más szolgáltatást kíván nyújtani, mint amit a mű ködési engedélyben szereplőellátási forma és típus lehetővé tenne; f) az integráció formája megváltozik; g) az ellátásba a fenntartó és az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet vagy épületrészt kíván bevonni; h) a külsőférő helyeket a fenntartó korábban erre a célra nem használt lakásban vagy lakrészben kívánja kialakítani; II) Gyermekjóléti szolgáltatás esetén nincs mód ismételt engedély kiadására.
6)
Módosítás: A működést engedélyezőszerv az intézmény működési engedélyét módosítja, ha: I) Szociális szolgáltatás esetén: a) a fenntartó neve, székhelye adószáma változik; b) az intézmény neve, személyes gondoskodást nem nyújtó székhelye, vagy ellátási területe változik; c) a férő helyek, illetve az időszakos férőhelyek száma csökken, illetve egy éven belül öt százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik; d) az emelt szintűférő helyek száma csökken; e) a külsőférő helyek száma megváltozik; f) a mű ködési engedély adatai megváltoznak (az egyházi és nem állami fenntartó esetén – ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött – az ellátási szerződést megkötőhelyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv nevében, székhelyében, valamint azon szolgáltatásokban és férőhelyszámokban, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed) II) Gyermekjóléti szolgáltatás esetén: a) a helyettes szülő i ellátás, nevelőszülői hálózat esetében az ellátás helyében, utógondozói ellátás esetében a külső férőhely címében változás áll be; b) a szolgáltatótevékenység típusa és fajtája változik;
17
Fogalomtár-2006
az ellátási terület megváltozik; az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a területi irodáját meg kívánja szűntetni, illetőleg új irodát kíván nyitni; e) a mű ködési engedélyben a feltűntetett gondozó, családgondozó, helyettes szülő, illetve nevelőszülőszemélyében változás áll be; f) a mű ködési engedélyben meghatározott ellátotti létszámon változtatni kíván; g) a gyermekotthonban a továbbiakban speciális vagy különleges ellátást kíván nyújtani, illetőleg ha a működési engedélyben kikötött, speciális és/vagy különleges ellátási forma kizárólagosságán változtatni kíván. c) d)
9) Egyéb: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Kormány rendelet 20/A.-C. §-aiban meghatározott „engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások” köre, valamint a nyilvántartási lapból egyértelműen ki nem derülő működési jellegek átmeneti besorolása. Amennyiben az egy telephelyhez tartozó ellátások az előnyomtatott helyekre nem férnek be, akkor az alatta levősorban kell folytatni a felsorolást olyan módon, hogy a telephely teljes neve helyére jól látható módon, nyomtatott nagybetűkkel UGYANAZ felirat kerüljön, és a többi rubrikát (cím, településazonosító, törzsszám) szabadon kell hagyni. Csak a vele egy sorban levőellátás típusa és a hozzá tartozó működési kód rubrikákat kell kitölteni. Az ellátásba bevont települések: Azok a települések, ahol nem működik intézmény székhelye vagy telephelye, hanem az ellátást másik településről, a „gesztor-” településről szervezik. A bevont településeken nincs az adott ellátásra működési engedéllyel rendelkezőszékhely vagy telephely. Főfoglalkozásúak és időszaki főfoglalkozásúak és a betöltött állásainak száma: Főfoglalkozású az, akinek a kötelezőhavi munkaideje azonos a munkakörre előírt munkarend szerint kötelezőmunkaidővel, ami heti 40 vagy 36 óra (csak egész szám) lehet. Részfoglalkozásúak által betöltött állások száma A részfoglalkozású, nem teljes munkaidejűórákat teljes munkaidős állássá kell átszámítani: betöltött részfoglalkozású állások száma (az adott munkakörnek megfelelően): állás =
ténylegesen teljesítet t heti órák száma 40
vagy állás =
ténylegesen teljesítet t heti órák száma 36
A részfoglalkozású állást egész szám plusz egy tizedes értékben kell megadni.
Fogalomtár-2006
18
A betöltött állás: a kinevezett dolgozók december 31-i állapot szerinti állásainak száma, kivéve a külsőhelyetteseket. A külsőhelyettesek a huzamosan távollevőket helyettesítik főfoglalkozásban. Betöltöttnek minősül a mellékfoglalkozásban és másodállásban alkalmazottak által ellátott állások száma is. Az összes betöltött szakszemélyzeti állást be kell sorolni a feltüntetett munkakörök valamelyikébe. A munkakörökre előírt szakképesítésre vonatkozóan lásd a hatályos 1/2000. (I. 7.) ESZCSM, illetve a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeleteket. Az állást betöltőnek a munkakörre előírt szakképesítése felsőfokú, ha megszerzése főiskolai vagy egyetemi diplomát adott, illetve felsőfokú szakmai tanfolyam befejezését igazolja. A munkavállaló szakképesítése középfokú, ha az érettségin kívül az előírt szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik. A gimnáziumi érettségi vagy más, nem a rendeletben meghatározott szakmára szóló szakképesítéssel rendelkező dolgozó nem számít szakképzettnek!
