KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 38845-15/2011.
Tárgy: A berceli 0107/2 és 0118 hrsz.-ú ingatlanokon lévő andezitbánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata
Előadó: Katkó Lajos dr. Szilágyi Dávid
HATÁROZAT
A ˝Colas-Északkő˝ Bányászati Kft. (3915 Tarcal, Malom utca 10., Cg. 05-09-001279; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, az EHS komplex Kft. (3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, a berceli 0107/2 és 0118 hrsz.-ú ingatlanokon folytatott bányászati tevékenységre környezetvédelmi működési engedélyt adok, az alábbi feltételekkel. I. A létesítmény és a tevékenység jellemző adatai A bánya megnevezése:
„Bercel-andezit” védnevű bányatelek
A bányászat jogosultja:
„Colas-Északkő” Bányászati Kft.
Cégjegyzékszáma:
05-09-001279
Székhelye:
3915 Tarcal, Malom utca 10.
Környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ): 100198225. A végzett tevékenység:
TEÁOR’08: 0811 Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata.
A bánya területe:
A bányatelek a berceli 0107/2 és 0118 hrsz.-ú ingatlanokon helyezkedik el.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A bányatelek nagysága:
52,9912 ha.
Súlyponti koordináta:
EOV X: 283 270 EOV Y: 676 645
A bányászat módja:
külszíni kitermelés.
Főbb műveletei:
fúrás, robbantás, törés, aprítás, osztályozás, depózás, kiszállítás.
Szállítási útvonal:
A kiszállítás a 0118 hrsz.-ú ingatlanról a 0110 hrsz.-ú úton, majd a 21157. számú közúton, Nógrádkövesden keresztül, ezt követően a 2108. számú Balassagyarmat Aszód közötti közúton történik. II. A környezethasználatra vonatkozó előírások
Víz- és talajvédelem: 1. A szennyvízkezelő műtárgyak üzemeltetését a mindenkori üzemeltetésre jogosító üzemeltetési engedély előírásainak megfelelően kell üzemeltetni. 2. A zárt szennyvíztározóban gyűjtött szennyvizeket csak arra jogosultsággal rendelkező személy, gazdasági társaság szállíthatja el, és kizárólag hatóságilag engedélyezett szennyvíz leürítő helyre helyezhető el. 3. A szennyvíz kezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos esetleges technológiai változásokat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: Felügyelőség) be kell jelenteni. 4. A területen keletkező szennyvizek szikkasztása semmilyen formában nem megengedett. 5. Engedély nélküli tevékenység a bányatelek területén nem végezhető. 6. A területen csak tiszta csapadékvíz szikkasztható el, továbbá a csapadékvíz szikkasztása során biztosítani kell, hogy a talaj és a felszín alatti víz szennyező anyag tartalma ne érje el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) az egyes szennyező komponensekre vonatkozó „B” szennyezettségi határértéket. 7. A kitermelésre használt gépek rendszeres, szakszerű karbantartásáról gondoskodni kell. 8. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezésért és annak ártalommentes megszüntetéséért a Környezethasználó felelős. 9. A bányászati tevékenység során a rekultivációhoz felhasználandó anyagok (humusz és meddő) szennyezésmentes elkülönítéséről és deponálásáról gondoskodni kell. 10. A telephelyen folytatott tevékenység során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásait.
2
Levegőtisztaság-védelem: 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegőterhelést megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 2. A törésnél, osztályozásnál, futószalagoknál a vízpermetező rendszert folyamatosan működtetni kell. 3. A kidepózóknál intenzív locsolással kell a levegőterhelést megelőzni. 4. A közlekedő utak pormentes állapotban tartásáról takarítással, szükség esetén locsolással gondoskodni kell. 5. A munkagépek karbantartásával, optimalizált üzemeltetésével csökkenteni kell azok légszennyező anyag kibocsátását. Táj- és természetvédelem: -
A bányatelek tovább nem bővíthető.
Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A területen hulladékot elhelyezni tilos, és a Környezethasználónak ezt meg kell akadályozni. Amennyiben ilyen eset mégis előfordulna, a hulladék elszállítását a Környezethasználó azonnal köteles megkezdeni és erről a Felügyelőséget is értesíteni. 3. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltése során keletkező hulladékok elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. 4. A bányászati tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a terület. 5. A keletkező kis mennyiségű veszélyes hulladékokat (olajos rongy és olajos törlőkendő) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásai alapján kell gyűjteni és további kezelésre átadni. 6. A telephelyen veszélyes hulladék 1 évnél tovább nem tárolható. 7. A tevékenység során keletkezett hulladékok környezetszennyezést megelőző, károsítást kizáró szelektív gyűjtését köteles biztosítani. 8. A Környezethasználó a tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható, az épített vagy természetes környezetben kimutatható károkozásért teljes körű felelősséggel tartozik. 9. A tevékenysége során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget értesíteni kell. 10. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő. 11. A bányaterület feltöltése és rendezése (rekultivációja) kizárólag szennyeződésmentes inert, hulladéknak nem minősülő anyaggal történhet. Zajvédelem: 1. Amennyiben a telephelyen belül új technológia bevezetésére, korszerűsítésére, vagy berendezések és részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, a tevékenységet akusztikai tervezés mellett, a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni. 3
2. A létesítmény zajkibocsátását befolyásoló felújítás vagy korszerűsítés, üzemi technológiai telepítés befejezését követően a környezeti zajkibocsátást műszeres mérésekkel kell ellenőrizni, a mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt a Felügyelőségnek meg kell küldeni. III. Egyéb előírások Éves környezeti beszámolót kell készíteni, és a Felügyelőségre benyújtani a tárgyévet követő év január 31. napjáig, amely a következőket tartalmazza: -
Általános adatok (bányatelek neve, bányászati tevékenységet végző neve, MÜT érvényessége). Az adott évben kitermelt andezit mennyiségét és minőségét be kell mutatni, és anyagmérleget kell készíteni. A termeléssel érintett területeket térképen fel kell tüntetni. Az esetlegesen bekövetkezett havária események és a megtett intézkedések bemutatása.
A környezetvédelmi működési 2020. december 31-ig érvényes.
engedély
a
jogerőre
emelkedést
követően
Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást – 15 napon belül írásban – be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A környezetvédelmi működési engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. Felhívom a figyelmet, hogy a jelen határozatban előírtak teljesítésének elmaradása esetén, amennyiben az a kötelezettnek felróható, a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 140. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki. A Ket. 61. § (2) bekezdése alapján az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege – a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – jogi személy esetén egymillió forint. A Ket. 61. § (3) bekezdése alapján az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Megállapítom, hogy tárgyi eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000 Ft, azaz háromszázhetvenötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
4
INDOKOLÁS Környezethasználó benyújtotta a berceli 0107/2 és 0118 hrsz.-ú ingatlanokon lévő andezitbánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját (a továbbiakban: felülvizsgálati dokumentáció) környezetvédelmi működési engedély megszerzése céljából a Felügyelőségre. A kérelem alapján az eljárás 2011. július 8. napján megindult. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Ket. 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A Felügyelőség a hivatalában, a honlapján és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Bercel és Nógrádkövesd Községek Jegyzőinek. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Bercel-Becske-Galgaguta Községek Körjegyzője 2062-2/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az eljárás hirdetményét 2011. augusztus 5. és augusztus 22. között kifüggesztette. Nógrádkövesd Község Jegyzője a záradékolt hirdetmény megküldésével adott tájékoztatást a hirdetmény 2011. augusztus 9. és 2011. augusztus 25. között történt kifüggesztéséről. A tárgyi eljárással kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A Felügyelőség megállapította, hogy a felülvizsgálati dokumentáció zajvédelmi szempontból hiányos, ezért KTVF: 38845-6/2011. számú végzésében tényállás tisztázása céljából felszólította Környezethasználót, hogy a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt egészítse ki a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletének „3.5. Zaj és rezgés” pontjában meghatározott tartalmi követelmények szerint. Környezethasználó a felszólítást 2011. október 17-én érkeztetett beadványával teljesítette. A felülvizsgálati dokumentáció alapján a bányászati tevékenység környezeti hatásait a Felügyelőség az alábbiak szerint értékelte: Víz- és talajvédelmi szempontból: A tevékenység során keletkező kommunális szennyvizeket, valamint az autómosó előkezelt technológiai szennyvizeit előkezelést követően zárt szennyvízgyűjtőben gyűjtik és tárolják. A bánya vízellátó rendszere és szennyvíz kezelő létesítményei a Felügyelőség által kiadott KTVF: 9759-7/2010. számú (Vizikönyvi számai: 8.4/1/209. valamint 8.4/D/35.) vízjogi 5
üzemeltetési engedély alapján üzemelnek. A bánya vízellátásában és szennyvízelvezetésében változás nem történt a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített állapotokhoz képest. A bányában a hegygerincről lefolyó csapadékvizek elvezetése övárkokkal történik. A külfejtés belső területére hulló csapadékvíz a bánya legalsó szintjén résvíz formájában gyűlik össze, mely összegyűlt víz a KTVF: 9759-7/2010. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedélynek megfelelően szivattyúzással kerül elvezetésre egy 10 m3-es tartályba. A rendelkező rész előírásai a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet figyelembevétel lettek kialakítva. A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, valamint úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Levegővédelmi szempontból: Részletesen bemutatásra került a tevékenység, valamint annak hatása a levegőterheltségi szintre. A tevékenység végzése kapcsán porképződéssel, valamint a munkagépek és a szállító járművek kipufogógázainak hatásával kell számolni. A bánya területén diffúz légszennyező forrásnak tekinthetőek a D1 jelű előtörés, meddőleválasztás, a D2 jelű utántörés, osztályozás, valamint a D3 jelű közlekedési utak. A diffúz források poremissziójának terjedésvizsgálati modellezését az Imagináció Mérnöki Iroda Kft. (8052 Fehérvárcsurgó, Táncsics M. u. 13.) AirCalc 3.3 levegős hatásterület számító szoftverén végezték el. A helyhez kötött diffúz légszennyező források hatásterületei: a D1 jelű „előtörés, meddőleválasztás” diffúz forrás esetében 35 méter, a D2 jelű „utántörés, osztályozás” diffúz forrás esetében 35 méter, a D3 jelű „közlekedési utak” diffúz forrás esetében 6 méterben állapítható meg. A hatásterületek nem érik el a telephely határát. A szálló por koncentráció a telekhatáron a légszennyezettségi határérték alatt marad. A porképződés megakadályozására a törésnél és osztályozásnál a futószalagoknál korszerű, automatizált, kombinált (víz és sűrített levegő) porlekötő rendszer van kiépítve. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási járműforgalom maximum 86 forduló naponta. A szállítás a vevők tehergépkocsijaival történik. A szállítási járműforgalom hatása a levegőterheltségi szintre elhanyagolható mértékű, az a határérték alatt marad. A telephelyen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A felülvizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) előírásainak megfelel, ezért a környezetvédelmi működési engedély kiadásának levegőtisztaság-védelmi szempontból jogszabályi akadálya nincsen. A tevékenység végzése során szükséges levegőtisztaság-védelmi követelményeket a benyújtott dokumentáció és a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján írtam elő.
6
Természetvédelmi szempontból: Tárgyi terület országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A jelenlegi bányatelken a további bányaművelés táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, azonban egy esetleges bányabővítés nem engedhető, tekintettel arra, hogy a bányatelek környezetében jó természetességi állapotú területek helyezkednek el. A táj- és természetvédelmi előírás a Tvt. 5. § (2), 6. § (2) és 8. § (1) bekezdései alapján lett kialakítva. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység végzése során veszélyes hulladék keletkezése csak kis mennyiségben várható (munkagépek meghibásodása, üzemanyagfolyás, osztályozás stb.), amelyet a fenti előírásoknak megfelelően kell kezelni. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján lettek kialakítva. A veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozzák meg. Zajvédelmi szempontból: A dokumentációban a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § és 6. § alapján meghatározásra került a bánya zajvédelmi szempontú hatásterülete. A bánya zajvédelmi szempontú hatásterületén nincs védendő létesítmény. A bányában csak nappal van munkavégzés. A legközelebbi védendő létesítmény a zajvédelmi hatásterület határától több, mint 100 m-re van. A szállítást csak nappal végeznek, a szállításból eredő forgalomnövekedés 0,7 dB többletterhelést okoz. A rendelkező részben tett előírások teljesülése esetén tárgyi bánya működése zajvédelmi szempontból megfelelő. * A Felügyelőség a fentiek alapján a Kvtv. 79. § (1) bekezdésének b) pontja és a Ket. 71. § (1) bekezdése, valamint 72. § (1) bekezdése figyelembevételével – a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezéssel egyidejűleg – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. 7
A határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, valamint megküldi Bercel és Nógrádkövesd községek jegyzőinek, akik kötelesek haladéktalanul gondoskodni annak közzétételéről, majd tájékoztatni a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintés módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklet I. fejezetének 53. pontja alapján, a jogorvoslati eljárás díjáról a 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. Előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldöm. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. december 21. Dolla Eszter igazgató
8
