2. AZ ÜZEM KÖRNYEZETE 6

BIZTONSÁGI JELENTÉS

2004. OKTÓBER

TARTALOMJEGYZÉK 1.

MEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK

4

2.

AZ ÜZEM KÖRNYEZETE

6

2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.3.1. 2.2.3.2. 2.2.3.3. 2.2.4. 2.2.4.1. 2.2.4.2. 2.2.4.3. 2.2.4.4. 2.3.

AZ ELEMZÉS LEHATÁROLÁSA AZ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI A lakott területek jellemzése Közintézmények és létesítmények Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek Különleges természeti értékek Műemlékek Turisztikai nevezetességek A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek Vízellátás Szennyvízkezelés Villamos energia hálózat Földgázellátás AZ ÜZEMEN KÍVÜL MÁS ÜZEMELTETŐK ÁLTAL FOLYTATOTT VESZÉLYES

6 6 6 6 10 10 12 13 13 13 14 14 14

TEVÉKENYSÉGEK

2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.5.

TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK A terület meteorológiai jellemzői A terület geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzői A TERMÉSZETI KÖRNYEZET SÚLYOS BALESETBŐL ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

15 15 15 15 15

3.

AZ ÜZEM LEÍRÁSA

17

3.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.6. 3.2. 3.3. 3.3.1. 3.3.1.1. 3.3.1.1.1. 3.3.1.1.2. 3.3.1.1.3. 3.3.1.1.4. 3.3.1.1.5. 3.3.1.1.6. 3.3.1.1.7. 3.3.1.1.8. 3.3.1.2. 3.3.1.3. 3.3.2. 3.3.3.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az üzem rendeltetése A fő tevékenység és a gyártott termékek A technológia fejlődése, előzmények, a jövőben létesítendő technológiák A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám Az üzemre vonatkozó általános megállapítások AZ ÜZEM ELRENDEZÉSE, A LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE A GYÁRTÁSI FOLYAMATOK LEÍRÁSA Az alaptevékenység technológiai folyamatai Üveggyártás Keverő, olvasztó üzem A ballongyártó üzem Búrahomályosító üzem Tükröző üzem Vegyi üzem (Teljes nevén: Vegyipari termékgyártó üzem) Galvanizáló Formabevonó Savvisszanyerő Lámpagyártás Szolgáltatás és karbantartás Veszélyes anyagok tárolása, kapcsolódó műveletek A végtermékek csomagolása, a hulladékok hasznosítása, kezelése

17 17 17 18 18 18 19 20 20 20 20 21 21 22 22 22 22 22 23 24 24 26

ERM HUNGÁRIA KFT.

GE HUNGARY RT. NAGYKANIZSAI FÉNYFORRÁSGYÁR

1


3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4 3.7.4.1 3.7.4.1.1 3.7.4.1.2. 3.7.4.1.3. 3.7.4.2. 3.7.5 3.7.6 3.7.7 3.7.8 3.7.8.1 3.7.8.2 3.7.8.3. 3.7.8.4. 3.7.9. 3.7.9.1. 3.7.9.2. 3.7.10. 3.7.11. 3.7.11.1. 3.7.11.2. 3.7.12. 3.7.13. 3.7.14. 3.7.15. 3.7.16. 3.7.17. 3.7.18. 3.7.19. 3.7.19.1. 3.7.20. 3.7.20.1. 3.7.20.2. 3.7.21. 3.7.22. 3.7.22.1. 3.7.22.2. 3.7.23. 3.7.23.1. 3.7.23.2. 3.7.24. 3.7.24.1. 3.7.24.2. 3.8.

2004. OKTÓBER

A BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES LÉTESÍTMÉNYEK TECHNOLÓGIÁK BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSE A VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSI FILOZÓFIÁJA A GYÁRTÁSI INFRASTRUKTÚRA Külső elektromos- és más energiaforrások Külső vízellátás Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása Energiatermelés Gőztermelés Üveggyári kemence Fűtés és melegvíz előállítás Üzemanyag-ellátás Belső elektromos hálózat Tartalék elektromos áramellátás Tűzoltóvíz hálózat Melegvíz és más folyadék hálózatok Melegvíz hálózat Gőzhálózat kondenzvíz rendszere Hűtővíz rendszer Lágyvíz és sótalanított víz hálózat Híradó rendszerek Belső kommunikáció Külső kommunikáció Sűrített levegő ellátó rendszer Munkavédelem Szervezet és feladatok Ellenőrzések Foglalkozás-egészségügy Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek Biztonsági szolgálat Környezetvédelmi szolgálat Üzemi műszaki biztonsági szolgálat Katasztrófaelhárítási szervezet Javító és karbantartó tevékenység Üveggyár Laboratóriumi hálózat Üveggyár laboratóriuma Központi MEO laboratóriuma Szennyvízhálózat Üzemi monitoring hálózatok Környezetvédelmi monitoring Üzemviteli monitoring Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek Tűzjelző rendszerek Robbanási töménységet érzékelő rendszerek Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek Beléptető rendszer Idegen behatolást érzékelő rendszerek VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA ERM HUNGÁRIA KFT.

27 27 28 29 29 29 30 31 31 31 31 31 32 32 32 32 33 33 33 33 33 34 34 34 35 35 35 36 36 37 37 37 37 38 38 39 39 39 40 40 41 43 43 44 44 44 45 45 45 46 47


2


2004. OKTÓBER

4.

SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.

4.6.2.1. 4.6.2.2. 4.6.3. 4.6.3.1. 4.6.3.2. 4.6.3.3.

VÉSZHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK 50 VEZETŐÁLLOMÁNY VÉSZHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE 50 AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VÉSZHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE 50 VÉSZHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI 50 TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZEREK 50 VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK EGYÉNI VÉDŐ- ÉS SZAKTECHNIKAI ESZKÖZEI, VALAMINT A BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK 51 Végrehajtó szervezetek rendszeresített egyéni védőeszközei 51 Üveggyár 51 Létesítményi tűzoltóság 51 Végrehajtó szervezetek rendszeresített szaktechnikai eszközei és a védekezésbe bevonható belső eszközök 51 Üveggyár 51 Létesítményi tűzoltóság 52 A védekezésbe bevonható külső erők és eszközök 52 Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 52 Rendőrség 52 Országos Mentőszolgálat 52

5.

SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE

53

6.

A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA

54

6.1. 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.2. 6.2.1. 6.2.1.1. 6.2.1.2. 6.2.2. 6.2.3. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.4. 6.4.1. 6.4.2. 6.4.3.

A BIR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Struktúra, feladat- és hatáskörök (Al)vállalkozók Szakmai felkészültség, oktatás A BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA Veszélyelemzés és kockázatértékelés Katasztrófavédelmi kockázatértékelés Munkavédelmi kockázatértékelés A technológiai műveletek szabályozása Vegyszerkezelés VÁLTOZÁSKEZELÉS Műszaki, technológiai változások Szervezeti változások és a minőségügyi eljárások változása A RENDSZER FOLYAMATOS VIZSGÁLATA Biztonsági ellenőrzések A BIR felülvizsgálata, értékelése Jelentési rendszer

56 56 58 59 60 60 60 60 61 62 63 63 65 65 65 68 69

4.6.1. 4.6.1.1. 4.6.1.2. 4.6.2.

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

50

72

ERM HUNGÁRIA KFT.


3


1.

2004. OKTÓBER

MEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK

A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrásgyára KEM Politikája a General Electric Magatartási kódexének 20.3 pontjában meghatározott irányelvekre épül, melyek alapján az üzem elkötelezett a Környezet- Egészség- és Munkavédelmi kiválóság elérésére: KEM jogszabályok és előírások betartása A gyár elkötelezett valamennyi a tevékenységére vonatkozó KEM jogszabály és egyéb vállalt elvárás betartására, teljesítésére Oktatásokkal biztosítjuk dolgozóink felkészültségét, tudatosságuk fejlesztését, továbbá hangsúlyozzuk a közös felelősséget a KEM célok teljesítésében Jogszabály hiányában is törekszünk környezetünk, dolgozóink védelmére Rendszeres auditokkal biztosítjuk Környezetközpontú Irányítási Rendszerünk fenntartását, valamint munka- és egészségvédelmi, biztonságtechnikai teljesítményünk fokozását A GE és a 14001-es szabvány elvárásainak megfelelően alvállalkozóinktól is megköveteljük a KEM előírásoknak való megfelelést, KEM irányelveink, Munkabiztonsági előírásaink elfogadását és ezek betartását Biztonságos munkakörnyezet kialakítása, megelőzése. A balesetek megelőzése érdekében:

balesetek,

megbetegedések

Magatartás megfigyelési programot vezetünk be, hogy tudatosítsuk dolgozóinkban a helyes munkavégzés szabályait Folyamatosan indított programjainkkal törekszünk a lámpagyártási és ezekhez tartozó kiszolgáló területeken a egészséges munkakörnyezet kialakítására Munkabiztonsági analíziseket készítünk és alkalmazunk a munkafolyamatok veszélyeinek feltárására és ezek ismertetésére. Rendszeres gyakorlatokkal biztosítjuk védekezési kézségünk folyamatos fejlesztését Hulladék-és szennyező-anyag kibocsátás és mérgező anyagok használatának csökkentése Tevékenységeink során törekszünk a felhasznált energiahordozók mennyiségének ésszerűsítésére Elkötelezettek vagyunk a technológiáinkból újrafelhasználására, hasznosítására

alapanyagok eredő

és

hulladékok

KEM kockázatok felmérése Új tevékenységek esetén illetve technológiáink, munkakörnyezetek változtatása esetén már a tervezési fázisban biztosítjuk a KEM hatások előzetes felmérését. A berendezéseinket üzembe helyezés felülvizsgáljuk, veszélyeit felmérjük.

előtt

Működés során rendszeresen felülvizsgáljuk környezet-, mind munkavédelmi szempontból ERM HUNGÁRIA KFT.

KEM

szempontból

berendezéseinket

mind


4


2004. OKTÓBER

Ésszerűtlen kockázatok megszüntetése A veszélyfelméréseket követően, azok értékelése után meghatározzuk azon tényezőket, amelyek jelentősebb problémát okozhatnak a környezetre, dolgozóinkra, környezetünkre, és gondoskodunk ezen kockázatok csökkentéséről, illetve folyamatos kezeléséről. Dolgozóinkat bevonjuk az intézkedések kialakítási folyamatába, Gyári szennyező anyagok kezelése, költséggazdálkodás Céljaink kitűzésével biztosítjuk a környezetszennyezés megelőzését, megszüntetését, a szennyezők minél hatékonyabb kezelését és törekszünk arra, hogy tevékenységünk során kiválasztott megoldások megfelelő megtakarításokat biztosítsanak a vállalatnak. Környezetünk védelme, jogai, érdekei A gyár minden tőle telhetőt megtesz, hogy ne károsítsa a környezetében élőket, jó kapcsolatot tart fenn a lakossággal és a tevékenységét szabályozó hatóságokkal is.

Dátum: 2003-06-26

Gyárigazgató sk.

ERM HUNGÁRIA KFT.


5


2.

AZ ÜZEM KÖRNYEZETE

2.1.

AZ ELEMZÉS LEHATÁROLÁSA

2004. OKTÓBER

A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrásgyára Nagykanizsa városban, a Kinizsi út 97. szám alatt található. Az üzem környezetének elemzése kiterjed a környezet területrendezési, valamint természeti elemeire. Az üzem területén folyó tevékenységek ipari biztonsági kockázatértékelése alapján elmondható, hogy a Biztonsági jelentés 5. fejezetében (ld. külön kötetben) részletezett feltételekkel bekövetkező legsúlyosabb ipari baleset – az üzemi folysav tartályok feltöltő csővezetékének törésekor kiszabaduló nagy mennyiségű folysav párolgása – az üzem környezetét a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények között a bekövetkezés helyétől legfeljebb 2157 m-es távolságban (egyéni sérülés lehetséges, 30 ppm légköri koncentráció) „nagyon valószínűtlen” gyakorisággal érinthetik (toxikus hatás). A részletezett baleset emberi halált (300 ppm légköri koncentráció) a kárhely legfeljebb 593 m-es körzetében okozhat (F légköri stabilitás, 1,5 m/s szélsebesség), „nagyon valószínűtlen” gyakorisággal. Az 1E-6/év és 1E-7/év egyéni halálozási kockázati görbék nem érintenek üzemhatárokon kívüli területeket. A környezet elemzése során az említett legsúlyosabb következményeket és hatásterületeket tartottuk szem előtt.

2.2.

AZ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI

2.2.1.

A lakott területek jellemzése A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrás Gyára Nagykanizsa város településszerkezeti terve alapján gazdasági területen, ezen belül ipari területen helyezkedik el az Északi városrészben. A településszerkezeti térkép az 1. számú, a városrészek áttekintő térképe a 2. számú mellékletben található. Lakóépületek a lehetséges kárhelyhez legközelebb 150 m-re DNy-i irányban találhatók. A lakóépületek kertvárosias lakó és falusias lakó besorolásúak, azonban 3-4 emeletes lakóházak is találhatók itt. A lehetséges kárhely körülbelül 1500 m sugarú környezetében megközelítőleg 6000 fő él.

2.2.2.

Közintézmények és létesítmények A telephelytől D-re található a város közintézményeinek, illetve létesítményeinek a többsége, melyeket az alábbiakban sorolunk fel: •Rotary Fúrási Rt.: a cég D-i irányban található a lehetséges kárhelytől körülbelül 1800 m-re. A területen egyidejűleg jelenlévők létszáma 8 és 16 óra között 70-80 fő. •Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola: az iskola a lehetséges kárhelytől megközelítőleg 1700 m-re helyezkedik el D-i irányban. ERM HUNGÁRIA KFT.


6


2004. OKTÓBER

A kora reggeli időszakban 6 és 7.30 óra között 30 fő, 7.30-15 óra között 1200 fő, 15.00-19.30-ig 50 fő és 19.30-6.00-ig 3 fő található meg az intézményben. •Autóbusz-állomás: a lehetséges kárhelytől körülbelül 1800 m-re helyezkedik el D-DNy-i irányban. Az Üzemigazgatóság információi szerint a 14 és 15 óra között tartózkodnak legtöbben a területen, kb. 2000 fő, 6-14-ig és 15-18-ig körülbelül 500-1000 fő tartózkodik a pályaudvar területén. •Piac és Vásárcsarnok: ez a terület körülbelül 1800 m távolságban DNy-i irányban található a lehetséges kárhelytől. Becsült adatok szerint a piacot a legtöbben minden hónap első keddjén látogatják, ekkor megközelítőleg 5000 fő tartózkodik egyidejűleg a területen. A hétvégék minden egyes napján ez a szám 3500-4500 fő is lehet. A piac hétfőtől szombatig 5-17 óra között, vasárnap 5-12 óra között tart nyitva. •Hétszínvirág Óvoda: a Corvin utcai óvoda a lehetséges kárhelytől kb. 1100 mre helyezkedik el D-i irányban. Az épületben tartózkodók létszáma 8 és 16 óra között körülbelül 150 fő. •Rozgonyi utcai Óvoda: az Intézmény a lehetséges kárhelytől DDK-i irányban kb. 1000 m távolságra található. Hétköznapokon 8-18 óra között legfeljebb 170 fő tartózkodik egyidejűleg az épületben. •Rozgonyi utcai Iskola: az Intézmény a lehetséges kárhelytől DDK-i irányban mintegy 1000 m távolságra helyezkedik el. Hétköznapokon 8-15 óra között legfeljebb 600 fő tartózkodik az Iskolában. •Péterfi Sándor Iskola: az Iskola a telephelytől megközelítőleg 1700 m-re található D-DK-i irányban. Az intézmény területén 6-7.30 óra között 20, 7.30-14 óra között körülbelül 500, 14-16 óra között 250, 16-20 óra között 15 fő tartózkodik. •Farkas Ferenc Zeneiskola: körülbelül 1500 m-re, D-i irányban helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. Az iskolában a létszám 8-13 óra között 10-15fő, 13-16 óra között 100 fő, 16-20 óra között a létszám 20 és 100 fő között változik. •Domus Lánc Kereskedelmi Kft.: az üzlet megközelítőleg 800 m távolságban helyezkedik el Ény-i irányban a lehetséges kárhelytől. 8-15 óráig 15 fő, 15 és 17 óra között mintegy 30-35 fő tartózkodik az üzletben. •Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Középiskolai Lánykollégium: kb. 1700 m-re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől D-DK-i irányban. Reggel 6 órától délután 4-ig 30 fő tartózkodik az épületben, 12-15 óra között megközelítőleg 400 fő étkezik a kollégium ebédlőjében. 15-16 óra között szintén 30 fő, 16 és reggel 6 óra között körülbelül 130 fő található meg a kollégium épületében. •Rendőrség: megközelítőleg 2000 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. A kapitányságon 7-tól 12 óráig 130-150 fő, 12 és 16 óra között 100-110 személy tartózkodik az épületben. •Kanizsa Áruház: az áruház körülbelül 2100 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. Hétköznapokon a nyitva tartás alatt – 9-től 18 óráig – mintegy 30 fő tartózkodik az épületben. A nagyobb ügyfélforgalom szombatonként, valamint Karácsonykor és Húsvétkor jelentkezik. Ekkor a nyitva tartás ideje alatt az épületben lévők létszáma megközelíti az 500 főt. •Kiskakas Vendéglő: D-i irányban, mintegy 2000 m-re található a lehetséges kárhelytől. 10 és 12 óra között körülbelül 20 fő, 12 és 15 óra között megközelítőleg 90 fő, 15-19 óráig mintegy 30 fő és 19-22 óráig körülbelül 40 fő tartózkodik a vendéglőben. •Piarista Általános Iskola és Gimnázium: a lehetséges kárhelytől megközelítőleg 1700 m-re D-i irányban helyezkedik el az iskola, illetve a hozzá tartozó ERM HUNGÁRIA KFT.


7


2004. OKTÓBER

kollégium. Az iskolában 8 és 16 óra között körülbelül 410 fő tartózkodik, ebből 350 diák és körülbelül 60 fő alkalmazott. A kollégiumban 20 fő lakik, ők 16 óra után tartózkodnak bent a kollégiumban. •Nelson Étterem: az étterem kb. 1500 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. Nyári időszakban 8 fő, téli időszakban 15 fő tartózkodik az épületben 10 és 12 óra között. 12-től 15 óráig 40 fő, 15-től 18 óráig 50 fő, 18 és 23 óra között körülbelül 71 fő található az épületben. •Bonbonetti Nagykanizsai Sütő- és Édesipari Rt.: a vállalat a lehetséges kárhelytől megközelítőleg 700 m-re található D-i irányban. 7.30-tól 16 óráig 300 fő tartózkodik a területen, melyből 30 fő állandó munkaerő. A legtöbben a délelőtti műszakban dolgoznak 6-tól 14 óráig, ez körülbelül 200 fő, a délutáni műszakban 14 és 22 óra között 50 fő, az éjszakaiban 22 és reggel 6 óra között 50 fő. •Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola: körülbelül 1600 m-re, D-re helyezkedik el az iskola a lehetséges kárhelytől. Az épületben 6 és 8 óra között mintegy 40 fő, 8 és 16 óra között 1800 fő, 16-tól 19 óráig 50 tartózkodik, melyből 1600 diák és 200 fő alkalmazott. •Halis István Városi Könyvtár: D-i irányban, 1800 m-re található a lehetséges kárhelytől. Az épületben reggel 6 és 8 óra között 5-7 fő; májustól szeptemberig 8 és 16 óra között körülbelül 180 fő, szeptembertől májusig 8 és 16 óra között mintegy 200-250 fő; 16 és 19 óra között 10 fő tartózkodik az épületben. •Református templom: megközelítőleg 1700 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. A vasárnapi 10 órakor kezdődő Istentiszteleten megközelítőleg 100 fő, a csütörtöki 17.30 órakor kezdődő Bibliaórán körülbelül 20 fő vesz részt. •Polgármesteri Hivatal (Erzsébet tér 7, Eötvös tér 16): megközelítőleg 1800 mre helyezkedik el mindkét épület D-i irányban a lehetséges kárhelytől. Az Erzsébet téri hivatalban a nyitva tartás – 8 és 18 óra között – ideje alatt mintegy 90 fő, az Eötvös téri hivatalban 380 fő tartózkodik. Szombaton, esküvő alkalmával a házasságkötő teremben megközelítőleg 400 fő tartózkodhat. •Centrál Hotel: a lehetséges kárhelytől körülbelül 1800 m-re helyezkedik el D-i irányban. A szállodában egyidejűleg 70 fő elszállásolása lehetséges. A szálloda folyamatos, éves működésű, kihasználtsága közepesnek mondható. Nagyobb létszámú rendezvények (konferencia, kulturálisés sportrendezvények) esetén a szálloda kihasználtsága maximális. Egyéb esetben, munkanapokon 20-22, hétvégén 10-12 szállásfoglalás a jellemző (ősz, tavasz). A szállodában egy 80 főt befogadó étterem működik, amely általában hétvégeken, lakossági rendezvények (bankett, esküvő) keretében telített. Egyéb esetekben egyidejűleg 10-15 fő egyidejű tartózkodása a jellemző. •Arany Szarvas Gyógyszertár: D-i irányban, 1700 m-re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. Az épületben állandó alkalmazotti létszám 15 fő, egyidejűleg legfeljebb 5 fő ügyfél tartózkodik az épületben 10-15.30 óra közötti nyitvatartási idő alatt. •Belvárosi Patika: D-i irányban, megközelítőleg 1800 m-re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. Egyidejűleg 8 fő alkalmazotti személyzet és körülbelül 5 fő ügyfél tartózkodik az épületben a 8-16 óráig történő nyitva tartás során.

ERM HUNGÁRIA KFT.


8


2004. OKTÓBER

•SPAR: kb. 1900 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. Az üzlet nyitva tartása alatt – 6.30-tól 20 óráig – körülbelül 130 fő tartózkodik az üzletben. •SPAR: kb. 1900 m-re található DK-i irányban a lehetséges kárhelytől. Az üzlet nyitva tartása alatt – 6.30-tól 20 óráig – körülbelül 130 fő tartózkodik az üzletben. •Favorit Áruház: D-i irányban, megközelítőleg 1800 m-re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. 8 és 14 óra között mintegy 40 fő, 14 és 17.30 óra között körülbelül 60 fő tartózkodik az épületben. •Turistaszálló: a szálloda 1800 m-re D-i irányban helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. Márciustól augusztusig körülbelül 40 fő tartózkodik az épületben. •Munkaügyi Központ: 1800 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. A 8-tól 16 óráig terjedő időszakban egyidejűleg mintegy 70 fő tartózkodik az épületben. •Pálma Étterem: körülbelül 1400 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. 9 és 10.30 óra között 8 fő, 10.30 és 15 óra között, félóránként megközelítőleg 90-100 fő tartózkodik az étteremben. •Hegyi Panzió: D-DNy-i irányban, körülbelül 800 m-re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. Hétköznapokon a Panzióban 10-től 16 óráig körülbelül 10fő, 16-tól 20 óráig mintegy 20-25 fő, hétvégenként 7-8 fő tartózkodik a helyszínen. •Bolyai János Általános Iskola: megközelítőleg 1700 m-re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől D-i irányban. Az intézményben 6-tól 8 óráig körülbelül 10 fő, 8-tól 16 óráig mintegy 700 fő, melyből 630 gyermek és 80 fő felnőtt. A nyári időszakban 14 fő tartózkodik az épületben. •Marika City Panzió: kb. 1500 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. A panzió gyakorlatilag hétvégén működik, ekkor 10-15 fő tartózkodik az épületben. •Orvosi Rendelő (Kinizsi u. 3): a rendelő megközelítőleg 1300 m-re található D-i irányban a lehetséges kárhelytől. Három orvos rendel az épületben. Télen a betegek létszáma elérheti a 80 főt, nyáron ez a létszám 50 főre tehető. A rendelési idő 8-12 között tart. •Piarista templom: a templom körülbelül 1700 m-re helyezkedik el D-i irányban a lehetséges kárhelytől. Hétköznapi misék alkalmával, reggel 7 órakor 50-60 fő egyidejű jelenléte a jellemző. A vasárnapi miséken általában egyidejűleg mintegy 300-400 fő vesz részt. A misék kezdete: 7, 9, 11, 19 óra. •Thury György Sportpálya: a lehetséges kárhelytől 900 m-re DK-i irányban található. A baseball csapat edzései minden hétköznap 16.30 és 20 óra közé esnek március és október közötti időszakban. Ekkor 25-30 fő egyidejű jelenléte a jellemző. Hétvégi mérkőzések alkalmával 150-200 fő is jelen van a sporttelepen. A másik sportolási lehetőség a tenisz. A délelőtti órákban 20-30 fő, a délutánikban 40-50 fő tartózkodik a helyszínen. •MOL töltőállomás: D-i irányban, megközelítőleg 400 m-re található a lehetséges kárhelytől. Napközben – 8-18 óra között – mintegy 15 fő, az estiéjszakai időszakban körülbelül 5-8 fő egyidejű jelenléte a jellemző. •OMV töltőállomás: D-i irányban, megközelítőleg 500 m-re található a lehetséges kárhelytől. Napközben – 8-18 óra között – mintegy 10-15 fő, az esti-éjszakai időszakban körülbelül 5-8 fő egyidejű jelenléte a jellemző. •Gyermekgondozó Intézet: a lehetséges kárhelytől kb. 500 m-re helyezkedik el Ny-i irányban. Az intézetben egyidejűleg tartózkodók állandó létszáma megközelítőleg 50 fő, 2005-től. ERM HUNGÁRIA KFT.


9


2004. OKTÓBER

•TESCO: a lehetséges kárhelytől hozzávetőlegesen 1700 m-re helyezkedik el DK-i irányban. Az épületben tartózkodók létszáma 0 és 6 óra között 80-100, 6-tól 8 óráig 500-700, 8-tól 20 óráig 1000-1300, 20 és 22 óra között 500-700, 10 óra után pedig 250-300 fő. •Penny Market: megközelítőleg 1700 m-re található DK-i irányban. Az üzletben egyidejűleg tartózkodók létszámáról nem közöltek adatokat, az elemzés során 50 fővel közelítjük. •Kanizsa Plaza: körülbelül 1800 m –re helyezkedik el a lehetséges kárhelytől. Az üzletben egyidejűleg tartózkodók létszámáról nem közöltek adatokat, az elemzés során 70 fővel közelítjük. Az előbb felsoroltakon kívül a lehetséges kárhely közvetlen közelében található még néhány kisebb létesítmény. A telephely közvetlen szomszédságában Ny-i irányban (Űrhajós utca) kisebb üzletek találhatók, ahol összesen körülbelül 200 ember tartózkodik egyidejűleg. A lehetséges hatásterületen található és itt fel nem sorolt egyéb kisebb létesítmények egyidejű létszámát körülbelül 150 fővel közelítjük. Megjegyezzük, hogy a tervek szerint 2005-ben Gyermekgondozó Intézet létesül a lehetséges kárhelytől kb. 500 m-re Ny-i irányban. Az intézetben egyidejűleg tartózkodók állandó létszáma megközelítőleg 50 fő lesz. 2.2.3.

Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek

2.2.3.1.

Különleges természeti értékek1 A térség növényföldrajzi besorolása szerint a Pannoniai flóratartomány (Pannonicum) Dél-Dunántúli flóravidékébe (Praeillyricum) és a zalai flórajárásba tartozik. A zalai vagy a kár a dél-zalai flórajárás részterület közvetlenül határos a nyugat-dunántúli flóravidékkel (Praenoricum), ahonnan a Vendvidéken, az Őrségen és a Göcsejen keresztül atlanti és kelet-alpesi (Noricum) flóraelemek, míg délről, a Zákány-Őrtilosi Dombsor felől szubmediterrán és illír flóraelemek nyomulnak be, amelyek átszínezik a zalai flórajárás növényvilágát. A zalai flórajárás északi és középső területét foglalja el a bükköv, amely fái már alacsonyabb (150 m) térszínen is megtalálhatók. A zalai flórajárás déli részén – ahol a vizsgált térség is van – az elegyes gyertyános-tölgyesek alkotják a zonális erdőtársulást. Aljnövényzetükben a bükköshöz hasonlóan fontos az illír, az atlantimediterrán és az alpin-balkáni flóraelemek szerepe. A dombok déli lejtőin cserestölgyesek, míg az északi kitettségű lejtőkön, a szélesebb, mélyebb völgyekben, valamint ezek szegélyén bükkösök találhatók. A természetes növénytakaró fennmaradása szempontjából fontos történeti és településföldrajzi tény, hogy ez a vidék a mindenkori magyarországi modernizációs folyamatoktól elzárt, elszeparált terület volt, ahol a települések szétszórtak, kis méretűek voltak. Így nagy, egybefüggő mezőgazdasági területek kialakítása helyett inkább több, kisebb foltban bontotta meg a lakosság a környék évezredek alatt kialakult természetes növényzetét. Jórészt ennek és a domborzati viszonyoknak tudható be, hogy jelenleg Zala megye az ország erdővel leginkább borított területe.

(1)

A 2.2.3.1. fejezet a következő források felhasználásával készült: OPÁL Mérnöki Iroda: Nem védett területek természeti értékéinek feltárása Nagykanizsán, 1997-1998 B&H Régió BT: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve (Alátámasztó szakági munkarészek), 2002 ERM HUNGÁRIA KFT.


10


2004. OKTÓBER

Nagyobb erdők, lápok egészen a közelmúltig megkíméltettek, bár az elmúlt évtizedekben történtek e természeti értékeket kedvezőtlenül érintő beavatkozások. 2.2.3.a táblázat:

Országos jelentőségű természetvédelmi területek Nagykanizsán Termés zeti területek neve

Távolság a lehetséges kárhelytől (irány-km)

Jellegzetesség

1. Szaplányosi-Mórichelyi erdő

DNy-10

Tölgyerdő

2. Miklósfai halastavak

DNy-7,2

Halgazdaság

3. Hidegkúti erdő

DNy-5,2

2.2.3.b táblázat:

A külterület helyi védelemre javasolt értékei Természeti területek neve

1. Principális-csatorna melletti lápterület (Homokkomárom)

Elhelyezkedés a lehetséges kárhelytől (irány-km) ÉNy-1,8

Jellegzetesség Homokdomb, partifecskék, tavaszi tőzike, tavaszi csillagvirág

2. Császár-rét

DNy-4

Gyertyános-tölgyes, enyves égeres, bozótosok, nedves rét

3. Gördövény

DNy-4,6

Mocsári nőszirom, magas kőris, enyves égeres

4. Hidegkúti legelő

DNy-5,5

Mocsaras, lápos területek (égerláp), agárkosbor, mocsári nőszirom, homokpuszta foltok

5. Leányvári-terület

DNy-6,4

Tájképi jelentőségű

6. Kisbagolai erdő és Csónakázótó

DK-4,6

Tájképi jelentőségű, erdő természetközeli állapota (enyves éger, magas kőris; mocsári csillaghúr, páfrányok, lápi káka)

7. Alsóvárosi erdő

DK-5

Gyertyános tölgyes, lónyelvű csodabogyó, fagyal, szelídgesztenye, közönséges bükk Májvirág, erdei szellőrózsa, szártalan kankalin

8. Tiszttartó kert

É-4,2

Réti vegetáció homokdombok

9. Szaplányosi határárok

D-9

ERM HUNGÁRIA KFT.

Erdő természetközeli állapota, „zöldfolyosó”, az erdők gombavilág gazdagsága


11


2.2.3.c

2004. OKTÓBER

Helyi védelem alá helyezett belterületi természeti értékek Elhelyezkedés a lehetséges kárhelytől (irány-km)

Természeti területek neve 1. Bajza utca park

D-2,5

2. Batthyány utcai fasor

D-2,5

3. Deák tér

D-1,9

4. Erzsébet tér

D-1,8

5. Eötvös tér

D-1,9

6. Izraelita temető

D-3,1

7. Károlyi kert

D-1,8

8. Kossuth tér

D-2,2

9. Milleniumi sétakert

D-2,5

10. MAORT lakótelep

D-2,8

11. Palini szoc. otthon kert

É-1,7

12. Palini Ált. Isk. kert

É-2,8

13. Platán sor

D-2

14. Vécsey úti platán sor

D-2,8

15. Tripamer utcai temető

D-2,5

16. Rozgonyi u. ezüstfenyő fasor

D-1,8

17. Hevesi u-i Ált. Isk. kert

DK-1,4

Nagykanizsa város fontosabb természeti értékeinek elhelyezkedését mutatja be a 3. számú melléklet. 2.2.3.2.

Műemlékek2 19 db helyi védelem alá helyezett épület található a városban, melyek nagy része lakásként, irodaként, üzletként funkcionál, azonban vannak olyan épületek, ahol zeneiskola, mozi működik.

2.2.3.d

Műemlékek felsorolása Elhelyezkedés a lehetséges kárhelytől (irány-km)

Épületek neve 1. Istálló és magtár

D-1,8

2. Lakóház

DNy-2,1

3. Török-kút

D-1,9

4. Lakóházak

D-1,8

5. Művészetek háza

D-1,8

A táblázat a következő oldalon folytatódik! 2 A 2.2.3.2. fejezet a következő forrás felhasználásával készült: Kanizsaterv Kft: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi Hatástanulmány

ERM HUNGÁRIA KFT.


12


2004. OKTÓBER

Elhelyezkedés a lehetséges kárhelytől (irány-km)

Épületek neve

2.2.3.3.

6. Magtár

D-1,8

7. Piarista Gimnázium

D-1,9

8. Zsinagóga

D-1,9

9. Thury György Múzeum

D-1,9

10. Református templom

D-1,7

Turisztikai nevezetességek Elhelyezkedés a lehetséges kárhelytől (km)

Épületek neve 1. Alsóvárosi templom (Szent József)

D-2,2

2. Inkey-sírkápolna

Ny-0,4

3. Zsinagóga

D-1,9

4. Török-kút

D-1,9

5. Biztosító-palota

D-2

6. Felsővárosi templom (Jézus Szíve)

D-2

7. Guttmann-ház

D-1,8

8. Kaán Károly szülőháza

D-1,8

9. Kvártélyház

D-1,8

10. MAORT-lakótelep

D-2,8

11. Piarista gimnázium

D-1,9

12. Római katolikus templom (Nagyboldogasszony

D-2

13. Vasember-ház

D-1,8

14. Várkapu emlékmű

DNy-2,6

15. Bankpalota

D-2

2.2.4.

A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek

2.2.4.1.

Vízellátás Nagykanizsa város vízellátását a Délzalai Vízmű Rt. biztosítja. A lehetséges súlyos ipari balesetek hatásterületén belül víztermelő objektum nem található. A városi vízelosztó hálózat lényegesebb objektumai a következők: • víztorony: 2.500 m3 kapacitás, nincs állandó személyzet

• átemelő gépház és víztározó medence, 1 fő folytonos műszakban, hétköznap nappali műszakban +1 fő karbantartó személyzet

ERM HUNGÁRIA KFT.

a lehetséges kárhelytől D-DK irányban kb. 1.200 m távolságban (Nk., Petőfi S. u. és Dózsa György út sarok) a lehetséges kárhelytől D-DNY irányban kb. 1.100 m távolságban (Nk., Magyar u.)


13


2.2.4.2.

2004. OKTÓBER

Szennyvízkezelés A városi eleveniszapos szennyvíztisztító a lehetséges hatásterületen kívül üzemel. Az üzem szennyvize az Űrhajós utca alatt húzódó szennyvízvezetéken (∅80 cm, vasbeton) keresztül csatlakozik a városi hálózatra. A városi hálózat egyesített rendszerű szennyvíz-csapadékvíz csatorna (∅120 cm, vasbeton).

2.2.4.3.

Villamos energia hálózat Nagykanizsa város villamosenergia-ellátása az országos villamosenergia rendszerből a 120 kV-os főelosztó hálózaton keresztül történik. A Söjtör-Nk-Csurgó-NagyatádKaposvár 120 kV-os főelosztó hálózat, amelynek táppontja a Kaposvári 400/120 kVos OVIT állomás, táplálja a nagykanizsai alállomásokat. A városban két alállomás üzemel, amelyek a villamosenergia-ellátás táppontjai. Az 1. számú Nagykanizsa 120/20/10 kV-os alállomás, a település és a környék fogyasztóinak villamosenergia-ellátását biztosítja. Az alállomásról induló középfeszültségű hálózat fűzi fel a fogyasztói (oszlop- és épített) transzformátor állomásokat, amelyről táplált kisfeszültségű elosztóhálózatról elégítik ki közvetlenül a fogyasztói igényeket. A veszélyes üzem ellátása is a Nagykanizsa 120/20/10 kV-os alállomásról történik. A transzformátor állomáson állandó személyzet nem tartózkodik. A 2. számú Kanizsavár 120/2×25 kV-os táppont jelenleg még kizárólag MÁV vontatási célokat szolgál.

2.2.4.4.

Földgázellátás Nagykanizsa város ellátása egyrészt önálló, saját forrásból, a bajcsai gázmezőről történik, nagy-középnyomású vezetéken keresztül, másrészt az országos nagynyomású földgázhálózatról történő földgáz-vételezéssel. A város az országos nagynyomású hálózat egyik gócpontja. A város körül megépített körvezetékek összesen 5 db fogadóállomáson keresztül szolgáltatják a földgázt a fogyasztók felé. Kiemelt jelentőséggel az I. fogadóállomás bír: ez táplálja a városi körvezetéket. A fogadóállomásokon nincs állandó személyzet. Az alábbi táblázat tartalmazza a körvezeték fogadóállomásainak a lehetséges kárhelyhez viszonyított helyét. Fogadóállomás

Elhelyezkedés a lehetséges kárhelyhez képest

I. fogadóállomás

DNy

2050 m

II. fogadóállomás

D-DK

>3000 m

III. fogadóállomás

DK

600 m

IV. fogadóállomás

K-DK

2400 m

V. fogadóállomás

DK

2700 m

Az veszélyes üzem földgáz ellátása a III. fogadóállomásról történik.

ERM HUNGÁRIA KFT.


14


2.3.

2004. OKTÓBER

AZ ÜZEMEN KÍVÜL MÁS ÜZEMELTETŐK ÁLTAL FOLYTATOTT VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK

Az üzem környezetében nem működik veszélyes üzem. Az üzem környezetében nem található olyan telephely, melyen végzett tevékenység veszélyeztetné az üzem területét.

2.4.

TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK

2.4.1.

A terület meteorológiai jellemzői A terület meteorológiai jellemzőire vonatkozó adatokat a 4. számú mellékletben közöljük.

2.4.2.

A terület geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzői A terület geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzőire vonatkozó adatokat az 5. számú mellékletben csatolt Vízminőségi kárelhárítási terv tartalmazza (a Vízminőségi kárelhárítási tervet a Biztonsági jelentés 2003. októberben benyújtott változatához mellékeltük).

2.5.

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET SÚLYOS BALESETBŐL ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A lehetséges legsúlyosabb baleset következtében a hatásterületen a hidrogén-fluorid légköri koncentrációjának emelkedése várható. A különböző légköri viszonyok függvényében várható terjedési távolságokat az 5. fejezet tartalmazza (ld. külön kötetben). A koncentráció emelkedés várhatóan rövid ideig tart, ugyanis az üzem felkészült a hosszú ideig tartó párolgás megakadályozására. A légáramlatok és a diffúziós hatások miatt a légkörbe jutott hidrogén-fluorid gyorsan keveredik és felhígul. A rövid ideig tartó toxikus hatás a természeti környezeti elemek közül elsősorban az emlős állatokat veszélyezteti. Néhány toxicitási adatot mutat be a 2.5.a táblázat.

2.5.a táblázat:

Hidrogén-fluorid toxicitási adatai * Állatfaj

Expozíciós idő (perc)

LC50 (ppm)

Patkány

5

4970

Patkány

15

2689

Tengerimalac

15

4327

Patkány

30

2042

Patkány

60

1307

* Forrás: INCHEM

Az a természeti terület, ahol az állatvilág érzékenyebb populációi az üzemi területhez legközelebb élnek, a kb. 1800 m távolságban ÉNy-i irányban elhelyezkedő lápterület a Principális csatorna mellett (2.2.3.b táblázat). Az 5. fejezetben közölt (ld. külön kötetben) terjedési adatok szerint 1800 m távolságban a legkedvezőtlenebb légköri viszonyok között kialakuló hidrogén-fluorid koncentráció 30-50 ppm közötti. A várható expozíciós idő – az üzem védelmi beavatkozásai miatt – kevesebb lesz, mint 60 perc. ERM HUNGÁRIA KFT.


15


2004. OKTÓBER

Az üzem tevékenységéből származó, levegőben vagy levegő által terjedő veszélyeztető hatások a természeti környezeti elemek számára várhatóan – a lokális és rövid ideig tartó méretű légszennyezéstől eltekintve – nem jelentenek veszélyforrást. A talaj ill. a felszín alatti vizek minőségére ható potenciális veszélyforrásokat a 5. számú mellékletben csatolt Vízminőségi kárelhárítási terv tartalmazza (a Vízminőségi kárelhárítási tervet a 2003. októberben benyújtott Biztonsági jelentéshez mellékeltük). A folyékony halmazállapotú anyagok súlyos balesetet előidéző kiszabadulása esetén a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése, károsodása a tartályok alatt kiképzett kármentőknek és a földfelszín betonburkolatának köszönhetően kizárható.

ERM HUNGÁRIA KFT.


16


3.

2004. OKTÓBER

AZ ÜZEM LEÍRÁSA

A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrás- és Kompakt-fénycső Gyára Magyarország, de egyben Európa legnagyobb fényforrásgyára. Az üzem a 60-as években az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. beruházásában épült. Nagykanizsa minden tekintetben megfelelt a kívánalmaknak – így pl. a kedvező földrajzi elhelyezkedés, könnyen építhető vasúti iparvágány csatlakozási lehetőség, nagy mennyiségben rendelkezésre álló földgáz, ipari és technológiai víz, munkaerő. A telephelyen jelenleg három nagyobb önálló szervezeti egység működik: • Nagykanizsai Fényforrásgyár (a továbbiakban Fényforrásgyár), • Kompakt-fénycső Gyár, • MMDC Raktárbázis. A telephelyen súlyos ipari baleseti szempontból jelentőséggel bíró veszélyes anyagokat a Fényforrásgyár tárolja, kezeli és használja fel, ezért a Biztonsági jelentésben csak akkor térünk ki a másik két nagyobb szervezeti egységre, ha az a közös infrastruktúra pontosabb bemutatása végett, vagy a balesetek elleni védekezés érdekében szükséges.

3.1.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

3.1.2.

Az üzem rendeltetése A Fényforrásgyárban – részben a GE Hungary Rt. más telephelyein előállított alkatrészekből, elemekből – izzólámpákat készítenek.

3.1.3.

A fő tevékenység és a gyártott termékek A gyárban folyó termelési folyamat az alábbi nagyobb technológiákra, illetve tevékenységekre bontható: • üveggyártás, • lámpagyártás, • szolgáltatás, • karbantartás, üzemvitel. A termelés szervezeti egységei a gyáregységek, amelyek egy-egy termékkört vagy tevékenységi kört fognak egybe. A jelenleg termelési kapacitás mintegy 770 millió lámpa/év, a legjelentősebb termékcsaládok: • normállámpák, • dekor lámpák, • speciál lámpák, • autólámpák, • lámpabúra, • miniatűr autólámpák.

ERM HUNGÁRIA KFT.


17


3.1.4.

2004. OKTÓBER

A technológia fejlődése, előzmények, a jövőben létesítendő technológiák Az 1906-ban alapított Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-nél, a GE Hungary Rt. jogelődjénél, a kedvező piaci perspektívák eredményeképpen a hatvanas években jelentős fejlesztések történtek. Ezek között került sor a Fényforrásgyár építésére Nagykanizsán. A termelést 1965-ben indították meg négy gyártósoron. További bővítéseket követően 1972-ben megkezdődött a lámpabúrák gyártása is. 1987-ben korszerű fényforrás, kompakt fénycső gyártása indult el a gyárban. Az 1990. évi tulajdonváltást követően további energiatakarékos fényforrások gyártása került Nagykanizsára. 1998 elejétől jogilag szétvált a Fényforrásgyár és a Kompakt Fénycső gyár. A Társaság konkrét határidőhöz kötődően nem tervez a közeljövőben olyan változtatást, amely a technológiákban alapvető módosulást eredményezne. Sokkal inkább a folyamatos korszerűsítés a jellemző, amely kiterjed az energiafelhasználás, a biztonságtechnika és a környezetvédelem területére.

3.1.5.

A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám Együttesen a telephelyen (tehát mindhárom nagy szervezeti egységben összesen) foglalkoztatottak jelenlegi létszáma mintegy 3200 fő. A létszám azonban nagymértékben ingadozik az ún. kooperációs dolgozók fluktuációja miatt. A kooperációs dolgozók nem kapnak állandó státust, időszakosan a termelési volumentől függően alkalmazzák őket. A munkaidő heti 40 óra. A technológiákból és tevékenységekből következően 1, 2, 3 műszak és a folyamatos munkarend egyaránt megtalálható. A termelés és a szolgáltatás területén a 3 műszak illetve a folyamatos munkarend a leginkább jellemző.

3.1.6.

Az üzemre vonatkozó általános megállapítások A szakterületen hivatalosan elfogadott nomenklatúra szerint a Fényforrásgyárat tekintjük „üzem”-nek. (Megjegyezzük, hogy történeti okokból a vállalati dokumentumokban szereplő elnevezések nem követik a hivatalos nomenklatúrát.) A különböző termékek gyártását a Fényforrásgyárban az alábbi elnevezésű létesítményekben végzik: • Normál Lámpagyár, • Speciál Lámpagyár, • Decor Lámpagyár, • Üveggyár, • Autólámpagyár. Az ún. gyári támogató szervezetek közül az Üzemvitelt emeljük ki, mely az előbb felsorolt szervezetekkel egyenrangúnak tekinthető. Az egyes létesítmények mindegyikében több létesítményelem üzemel, azonban itt csak a súlyos ipari balesetek szempontjából fontos létesítményekre koncentrálunk: 1) Üveggyár: a) Keverő, olvasztó üzem, b) Ballongyártó üzem: • Galvanizáló, • Formabevonó. ERM HUNGÁRIA KFT.


18


2004. OKTÓBER

c) Búrahomályosító üzem (beleértve a Savvisszanyerőt), d) Tükröző üzem, e) Vegyi üzem. 2) Üzemvitel: Gázüzem. A Társaságnál folyó működő technológiák alapvetően nem tekinthetők biztonságtechnikai szempontból veszélyesnek (ld. 5. fejezetben, külön kötetben), az üveggyártás illetve a lámpagyártás folyamatában csak néhány toxikus vagy tűzveszélyes anyag (kivéve a kisebb mennyiségű kollódiumot, mely robbanásveszélyes) felhasználására kerül sor, maguk a technológiai lépések, műveletek általában nem veszélyesek. A gyártás többnyire folyamatos üzemű berendezésekben történik, nem jellemzők a nagy térfogatok, a műveletek atmoszférikus nyomáson zajlanak. A szigorú készletgazdálkodás következtében minimálisra lettek szorítva az üzemépületekben tárolt anyagmennyiségek. Biztonsági szempontból elsősorban a tűzveszélyes anyagok (hidrogén, propán-bután, propán), a nyomás alatt tárolt anyagok (oxigén) illetve a nagyobb mennyiségben felhasznált 75 %-os hidrogén-fluorid tárolása bír nagyobb jelentőséggel. A technológiákban felhasznált éghető gázok (földgáz, hidrogén, propán) illetve oxigén a tároló és gázkeverő állomásról fix csővezetéken és redukált nyomással érkeznek az üzemépületekbe (létesítményekbe és létesítményelemekbe), és azokon belül a felhasználási helyekre. Csak közvetlenül az égők előtt és csak szükséges esetben kerül sor flexibilis vezetékek alkalmazására. Az éghető gázokat hőtermelésre, redukálásra (hidrogén) és különböző lánggal történő üvegtechnikai művelethez használják. A propán a földgáz fűtőértékének stabilizálását, a propán-bután a gázüzemű targoncák üzemanyag ellátását biztosítja. A földgáz fűtőértékének utóbbi években tapasztalható stabilizálódása miatt az üzem a propán tartály megszüntetését tervezi. Mind a technológiai folyamatokra mind a kockázatos anyagok tárolására vonatkozóan részletes technológiai és műveleti utasítások állnak rendelkezésre. Az üzem rendelkezik ISO 9001 és ISO 14001 szabványok szerint tanúsított irányítási rendszerekkel, ezek okiratai a 6. számú mellékletben szerepelnek. Az 5. fejezetben ismertetett kockázatértékelés megállapítja, hogy a feltételezhető legsúlyosabb baleset a folysav vasúti tartálykocsiból a tárolótartályba történő átfejtése során alakulhat ki, amennyiben a töltő cső megsérül. Az üzem területén található veszélyes anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak, egészségkárosító hatásainak leírását ld. a 3.8 fejezetben. 3.2.

AZ ÜZEM ELRENDEZÉSE, A LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE Az átnézeti térképek a 7.a és 7.b számú mellékletekben találhatók. A részletes helyszínrajzokat ld. a 8.a-8.e számú mellékletekben (a nyilvános változat nem tartalmazza ezeket). A 8.a számú melléklet tartalmazza a veszélyes anyagok üzemen belüli elhelyezkedését (ld. még 40. számú melléklet megjegyzéseit), illetve mennyiségét, az ERM HUNGÁRIA KFT.


19


2004. OKTÓBER

egyes tárolótartályokat, veszélyes létesítményeket, a vészhelyzeti vezetési rendszer elemeinek elhelyezkedését (a vészhelyzeti vezetési rendszer felépítését ld. 3.7.18. fejezetben), az üzem adminisztratív épületeit, valamint az üzem területén egyidejűleg előforduló alkalmazottak létszámát, elhelyezkedését. A 8.b számú melléklet tartalmazza a víziközművek elhelyezkedését . A 8.c számú mellékletben az oxigén és a hidrogén, a 8.d számú mellékletben a földgáz és a propán gázvezeték rendszere található. A 8.e számú melléklet tartalmazza az üzem tűzivíz rendszerének elhelyezkedését. Az üzemből és a létesítményekből kivezető kimenekítésre alkalmas útvonalakat a 36. számú melléklet tartalmazza. A 40. számú melléklet táblázata összesíti a veszélyes anyagok elhelyezkedésével és mennyiségeivel kapcsolatos adatokat.

3.3.

A GYÁRTÁSI FOLYAMATOK LEÍRÁSA

3.3.1.

Az alaptevékenység technológiai folyamatai

3.3.1.1.

Üveggyártás Az üveggyártás mint folyamat, illetve tevékenység nemcsak az üvegnek az alkotóiból történő előállítását jelenti, hanem magában foglalja az előállított üveg megformálását (a lámpabúrák előállítását) és a búrák felületének kémiai kezelését. Az üveggyártás szervezeti egysége az Üveggyár gyáregység (létesítmény). Kiemelt kezelését – azon túl, hogy bizonyos értelemben a lámpagyártás első lépése – az is indokolja, hogy ehhez a gyáregységhez tartoznak a folysavat felhasználó létesítményelemek. Az Üveggyár létesítmény termelő egységei a keverék összemérő, üvegolvasztó létesítményelem, a ballongyártó létesítményelem, a belülhomályosító létesítményelem, a szatinírozó, a tükröző és a vegyi létesítményelem. Kisegítő egységek a galvanizáló, formabevonó, a savvisszanyerő és a vízkezelő létesítményelemek. Az Üveggyárhoz tartozó nem termelő egységek a minőség ellenőrzés, a laboratórium és a karbantartás (TMK).

3.3.1.1.1.

Keverő, olvasztó üzem A keverőház a telephely észak-keleti sarkában található, feladata az üvegbúra gyártáshoz szükséges alapanyagok fogadása, tárolása, a receptura szerinti porkeverék pontos mérés alapján való összeállítása, összekeverése, pneumatikus szállítórendszerrel a porkeverék tároló silóba szállítása és az olvasztókemencébe való adagolás. Az üveggyártáshoz használt porkeverék összetétele: • homok 60,0%, • szóda 23,0%, • dolomit 14,0%, • timföld 1,1%, • bárium-szulfát 1,4 %, • gabonakeményítő 0,1%. ERM HUNGÁRIA KFT.


20


2004. OKTÓBER

Technológiai és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve, a keverékhez 70%ban ballongyártási technológiai hulladékot, tiszta üvegcserepet adagolnak. Az előkészített alapanyagok mérés és keverés után az olvasztókemencénél lévő 2 db adagoló silókba kerülnek, ahonnan 6 db csigás adagoló az olvasztókemencébe juttatja az anyagot. Az adagolás az üvegkivételnek megfelelően automatikusan változik, hogy a kemencében az üvegszint ne változzon. Az üvegolvasztó kádkemence egy földgáztüzelésű, regeneratív hővisszanyerésű, kemence. Az első részben az olvasztási, derítési és homogenizálási folyamatok játszódnak le. A második részben a karbonátok, szulfátok bomlása következtében fejlődő kisebb-nagyobb gázbuborékok az olvadékból eltávoznak, az üveg letisztul. Az olvasztókádból egy szűk nyíláson, az átfolyón keresztül jut el az üveg a munkakádba, ahonnan az olvadék az un. fűtött csatornákba, majd a búragyártó gépekre kerül. Az égéshez szükséges földgáz vezetéken érkezik az üzembe, a szükséges égéslevegő ventilátor befúvatással jut a kemencébe. 3.3.1.1.2.

A ballongyártó üzem A 42-es épület emeletén, az olvasztó üzemrész egyenes folytatásaként következik, az épület hossztengelyével párhuzamosan 2 sorban. A két egymástól független gépsor első gépegysége a Ribbon gép, amely nagysebességű, folyamatos működésű, automatikus ballongyártó gép. A Ribbon gépről lekerülő ballonokat a hirtelen hűlés következtében előálló belső feszültségek megszüntetése érdekében a temperáló kályhán vezetik keresztül. A 42-es épület emeletének elrendezési vázlata a 11. számú mellékletben található (a nyilvános változat nem tartalmazza). A következő munkafázis az ammónium-sztearáttal való bevonás. Ezáltal a ballon külső felülete sikamlóssá válik, könnyebb azokat dobozolni, és nem karcolódnak. Ezzel a művelettel a búragyártás befejeződött, amennyiben a gyártandó izzólámpa típusa egyéb kikészítést nem igényel, a ballonok csomagoló sorra kerülnek, ahol ömlesztve dobozolják, feliratozzák, és raktárra küldik. A 2-es Ribbon gép előtt található 2 db P-31 típusú gép, amely nagylámpa ballonok gyártására alkalmas.

3.3.1.1.3.

Búrahomályosító üzem A ballongyártó üzem folytatásaként következik, két egymástól független gyártó sor. A belülhomályosító gép lámpaburák belső felületének meghatározott mértékű homályosítására alkalmas. A belülhomályosításra kerülő ballonok először ún. tálcázó egységbe kerülnek. A tálcák ballonokkal megtöltve jutnak a belülhomályosító egységbe. A marató és a fixáló pozíciókban a ballonokba alulról maróanyagot fecskendeznek, majd lágyvízzel kimossák, és szárítják. A marató és fixáló massza meghatározott összetételű, melyet laboratóriumban folyamatosan ellenőriznek. A ballonok ezután az üzemi ellenőrzésen, majd a törött ballonkiszedő egységen túljutva, a számláló és csomagoló egységbe kerülnek, végül MEO ellenőrzés után a raktárába. A szatinirozás technológiája megegyezik a belülhomályosítás technológiájával. Alapvető eltérés a maratás erősségében, illetve a gép konstrukciójában van. ERM HUNGÁRIA KFT.


21


2004. OKTÓBER

A belülhomályosítás technológia részletes műveleti utasítása a 12. számú, a szatinírozás technológia részletes műveleti utasítása a 13. számú mellékletben található (a nyilvános változat nem tartalmazza). 3.3.1.1.4.

Tükröző üzem Az üveggyári épület földszintjén helyezkedik el, feladata a lámpaburák bizonyos részének vagy egészének belső felületére arany, ill. ezüstszínű tükörbevonat készítése. Az eljárás lépései: • Búramosás - szárítás: a ballonok belső felületének a kitisztítása forró lágyvízzel. • Spirál mosás: a izzító wolfram spirál zsírtalanítása, tisztítása lúggal, ill. alkohollal. • Huzaldarabolás: a nagytisztaságú fémhuzalok méretre darabolása és hajlítása, amelyeket a vákuumkamrában elpárologtatnak. • Előszerelés: az izzító wolfram szál, az elpárologtatandó fémszál, az árnyékoló gomba, ill. az árnyékoló cső, továbbá a ballon felrakása a tükrözőgép speciális kocsijára. • Tükrözés: vákuumkamrában az izzítóspirál elpárologtatja a ráhelyezett bronz, ill. alumíniumszálat, amelynek gőzei a bura belső falára rácsapódnak.

3.3.1.1.5.

Vegyi üzem (Teljes nevén: Vegyipari termékgyártó üzem) A telephely észak-keleti sarkában a 43-as épületben helyezkedik el. Feladata kittmassza, getterfolyadék és elektrosztatikus por előállítása, a felhasználó lámpagyáraknak a napi, ill. a műszakonként szükséges mennyiségekben. A kittmassza a lámpafejek és a búrák összeragasztására szolgál, előállítása por alakú nyersanyagok szerves oldószeres gyúrásával (gépben) történik. A getter folyadék a lámpák spiráljára felvitt anyag, amely első felvillantáskor aktiválódik és a gáztér szennyező anyagait köti meg. Oldószeres szuszpenzió, mely vörös foszfort, kriolitot és kollódium gyapotot tartalmaz. Az elektrosztatikus por titán-dioxid, szilícium-dioxid és különböző pigmentek száraz keveréke. A lámpabúrák belső felületének elektrosztatikus bevonására, a káprázás csökkentésére szolgál.

3.3.1.1.6.

Galvanizáló A galvanizálóban az elhasznált gyártó szerszámok, formák újrakrómozása történik. A folyamatban először a régi bevonatot bontják le lúgos fürdőben, majd ezt követi a zsírtalanító fürdő és a vizes öblítő medencék. Innen nikkel-kloridos pácoló fürdőbe, majd lágyvizes öblítés után krómozó fürdőbe kerül a munkadarab. Az eljárás végén a kész darabok vizes öblítések után hagyják el a kádakat.

3.3.1.1.7.

Formabevonó A formabevonóban az elhasználódott formákat megtisztítás után újra bevonják különböző szemcseméretű parafával kence segítségével, majd elektromos kemencében beégetik.

3.3.1.1.8.

Savvisszanyerő A savvisszanyerő a lemerült marató massza visszanyerésére szolgál. A búrahomályosításból és szatinírozásból visszavezetett híg, elhasznált masszát ülepítik, majd a felülúszó rész szabad hidrogén-fluorid tartalmát ammónium-hidroxiddal ammónium-bifluoriddá alakítják. Az így kapott anyagot bepárolják, hidrogénfluoriddal kiegészítik, kolloid malomban megőrlik, homogenizálják, majd a felhasználási helyekre szivattyúzzák.

ERM HUNGÁRIA KFT.


22


2004. OKTÓBER

A hidrogén-fluoridos műveletektől elszívott levegőből vizes mosókban vonják ki a hidrogén-fluoridot. A mosófolyadékot anioncserélő és kationcserélő oszlopokon tisztítják, az oszlopok regenerátumát visszavezetik a savvisszanyerés folyamatába. A tisztított mosófolyadék visszakerül a mosótornyokba. A savvisszanyerés részletes műveleti utasítását a 14. számú melléklet tartalmazza (a nyilvános változat nem tartalmazza). 3.3.1.2.

Lámpagyártás A lámpagyártás során a termékek többféle típusát állítják elő, a vevői igényeknek megfelelő széles választékban. A különböző típusú és felhasználási célú lámpák rendkívül nagyszámú alkatrészből, rész egységből épülnek fel, melyek nagy hányada a GE Hungary Rt. más üzemeiben készül. A beszállított alkatrészekből történik a végtermékek összeállítása, melynek általános folyamata három fázisra bontható. Az első fázisba az állványgyártás és szerelés műveletei, a másodikba a beforrasztás, szivattyúzás, fejelés és előégetés, míg a harmadik fázisba a hevertetés, végellenőrzés és csomagolás műveletei tartoznak. A lámpagyártás a Normál, a Speciál, a Decor és az Autólámpagyárban történik. Az egyes technológiák anyagforgalmi diagramját a 15. számú melléklet tartalmazza. A gyártás általában körforgó gépeken történik, melyeknél egy vízszintesen forgó tárcsa peremén helyezkednek el azok a befogó géprészek, melyek a munkadarabokat tartják, és a gép álló részén helyezkednek el azok, amelyek a munkadarabok formálását végzik. A gép egy-egy részművelet után továbblép, s így a munkadarabok a következő részművelethez kerülnek. Mire a munkadarab a gépen körbejár, fokozatosan elkészül. Ma már létezik folyamatos működésű gép is. Az állványgyártásnál azt az üvegalkatrészekből és elektródákból álló állványt építik össze, amely majd a spirált tartja. A szerelés során a spirált szerelik fel az állványra és rögzítik azon. A beforrasztás során a szerelt állványt (tárcsa) összeolvasztják a búrával. A szivattyúzási műveletnél a lámpából kiszívják a levegőt, majd gáztöltésű lámpáknál a megfelelő gázzal töltik. A szivattyúzási művelet végén a lámpákat légmentesen lezárják. A szivattyúról lekerülő lámpákra felfűzik a fejeket, melyeket előzőleg a felragasztást biztosító kittmasszával megkentek. A fejelőgép több műveletet végez. Egyszer elvégzi a fejelőkitt hőkezelését, majd a lámpa előégetését, és a kivezetők fejhez forrasztását. Ezzel a lámpa összeépítése befejeződött. A lámpák gyártásánál több-kevesebb lámpában különböző okok miatt olyan üvegfeszültségek maradnak vissza, melyek bizonyos idő után repedést okoznak. Hogy ez a hiba ne a vevőnél jelentkezzen, a lámpákat gyártásuk után bizonyos ideig tárolni, hevertetni kell. A hevertetési idő letelte után a lámpákat kipróbálják, a jónak talált lámpákat csomagolják. A lámpagyártáshoz a különböző hőtechnikai műveletekhez általában földgáz + levegő + oxigén üzemű égőket használnak, illetve a tárcsagyártásnál hidrogén + levegő keverék üzeműket. A különböző műveletekhez igen nagy számú égő szükséges (több ezer). A hidrogén ezen kívül az un. formálógáz (30 % hidrogén + 70 % nitrogén) komponense is, amely a miniatűr autólámpák gyártásakor, bizonyos alkatrészek (pl. ERM HUNGÁRIA KFT.


23


2004. OKTÓBER

spirál) redukálásához kerül felhasználásra. Speciális esetben kén-dioxidot is kevernek az égésgázba. A földgáz fűtőértékének stabilizálásához egy külön keverőállomáson propánt kevernek a földgázba, amely így kevert állapotban jut a lámpagyártáshoz. Az egyes komponensek (földgáz, levegő, oxigén, hidrogén) külön vezetéken keresztül érkeznek az üzembe, ahol közvetlenül az égők előtt történik meg az összekeverésük. 3.3.1.3.

Szolgáltatás és karbantartás Célja a folyamatos termeléshez szükséges feltételek megteremtése és fenntartása. Feladatai a termelő berendezések megfelelő, üzemképes állapotban tartásán túl az üzemen belüli ellátó hálózat (gázok, gőz, elektromos ellátás, víz- és csatornahálózat, stb.) működtetése és fenntartása, valamint a szükséges segédanyagok (ipari víz, hűtővíz, gázok, stb.) és energiák (préslevegő, vákuum) előállítása. A karbantartás feladatai közé tartozik a termelő berendezések beállítása, ellenőrzése és kisebb javítások elvégzése, alkatrészek cseréje. A karbantartási tevékenységek között a hagyományos forgácsoló műveletek (fúrás, marás, esztergálás, stb), a lakatosipari műveletek (darabolás, hajlítás, köszörülés, hegesztés, stb.), a felületkezelési műveletek (csiszolás, zsírtalanítás, festés), valamint a mechanikus-, elektromos és csőszerelő munkák jelennek meg. A felsorolt szolgáltatások több létesítmény feladatát képezik. Az üzemi gázellátás az Üzemvitel feladata. E szervezeti egységben működő Gázüzem létesítményelem biztosítja a kriogén gázokkal (oxigén, propán, propán-bután), valamint a hidrogén és a földgázzal történő ellátást. A karbantartási tevékenységek ellátását a létesítmények maguk szervezik (ld. 3.7.19. alfejezetben). A mérőeszközök ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartás vezetése a Központi MEO feladata (ld. a 3.7.20.2. alfejezetben).

3.3.2.

Veszélyes anyagok tárolása, kapcsolódó műveletek Az üzembe a nyers és segédanyagok beszállítása közúton és vasúton történik. A beérkező vegyi anyagok mozgatását a tárolási helyig a szállítók, a raktáraktól a felhasználás helyéig az egyes létesítmények végzik. A hidrogén-fluorid lefejtése a vasúti tulajdonban lévő egyállásos, négy lefejtős, szabvány lefejtőhelyen történik. A lefejtőhelyről a tárolókba csővezetéken keresztül jut el az anyag. A vasúti lefejtő átnézeti és részletes helyszínrajza a 16. és a 17. számú mellékletben (a nyilvános változat nem tartalmazza), a használatbavételi engedélye a 18. számú mellékletben, a részletes műveleti utasítása a 19. számú mellékletben (a nyilvános változat nem tartalmazza), a vonatkozó haváriaterv pedig a 20. számú mellékletben található. Az üzem területén belül a vegyi anyagok és tűzveszélyes folyadékok tárolásának rendjéről a vállalati munkavédelmi, a környezetvédelmi és a tűzvédelmi szabályzatokon túl a GE0164-2466 sz. „Vegyianyag-kezelés gyári rendje” című igazgatói utasítás rendelkezik. Az anyag és alkatrészraktárak működési előírásait a 23. számú melléklet tartalmazza, melyet csak a teljes változathoz csatoltunk. Az üzemen belüli készletgazdálkodás folyamatos beszállítással minimalizálja a raktározott anyagok mennyiségét. A felhasználási helyeken csak a napi feladatokhoz szükséges mennyiségek tárolhatók, olyan csomagolásban, zárással, felirattal, szükség szerint ERM HUNGÁRIA KFT.


24


2004. OKTÓBER

egyéb jelzéssel ellátva, hogy ne okozhassanak egészség-, ill. környezetkárosodást. A veszélyes vegyianyag kiömlési vészhelyzeti terv a 22. számú mellékletben található.

A veszélyes anyagok raktározására szolgáló létesítmények a következők: •

Savkert (70%-os hidrogén-fluorid (folysav) és 25%-os ammónium-hidroxid tároló rendszer) Négy darab fekvőhengeres 20 m3-es acél tárolótartály található az emeleti szinten, melyek alatt 20 cm-es peremmel készült acél kármentő van. A kármentők padlóösszefolyója közvetlenül az alattuk lévő havária tartályokba (2 db 20 m3-es folysavra és 1 db 20 m3-es ammóniára) van bekötve. A folysavas, ill. ammóniás kármentők egymástól 20 cm-es peremmel vannak elválasztva, így egy-egy kármentő területéről keveredés nélkül lehet a kiömlő vegyszert összegyűjteni. A havária tartályok tartalma szivattyúval visszajuttatható a tároló tartályokba, túlfolyójuk a fluoridos csatornába van bekötve. A havária tartályok alatti területen padlócsatorna található, amely a szennyvíztisztítóba van bekötve. A folysav tartályok használatbavételi engedélyét a 24. számú melléklet tartalmazza, melyet csak a teljes változathoz csatoltunk.

•

Hidrogén tároló A hidrogén tárolása 6 db 20 palackot illetve 5 db 12 palackot tartalmazó kötegben (bündel) történik. A tároló kapacitása 9 m3, ahol 150 bar nyomáson mintegy 12001300 m3 hidrogén van tárolva. A töltés nyomáskiegyenlítéssel tartálykocsiból történik, amelyeken 250 bar nyomású palackkötegek vannak. A hidrogén hálózat vázlatát a 8.c számú melléklet mutatja be, a lefejtő állomások kezelési és biztonságtechnikai előírásait a 25. számú melléklet tartalmazza. Mindkét mellékletet csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk.

•

Oxigén tároló Az oxigén tárolására 3 db 25 m3-es duplafalú tartály szolgál, ahol 40.000 Nm3 oxigént cseppfolyós formában 10 bar nyomáson tárolnak. A tartályok feltöltése tartálykocsiból történik, 18 bar nyomáson. Az oxigén hálózat vázlatát a 8.c számú melléklet mutatja be, a cseppfolyós gáztartályok kezelési előírásait a 26. számú melléklet tartalmazza. Mindkét mellékletet csak a Biztonsági jelentés teljes változata tartalmazza.

•

Propán tároló 3 db 5 m3-es tartályban mintegy 6 t mennyiségű propánt tárolnak cseppfolyós formában . A tároló nyomása 4-9 bar között ingadozik a külső hőmérséklettől függően. A beszállítás tartálykocsiban történik. A propán hálózat vázlatát a 8.d számú melléklet mutatja be, a propán tartályok töltésére, kezelésére, valamint karbantartására vonatkozó előírásokat a 27. számú melléklet tartalmazza. Mindkét mellékletet csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk. Megjegyezzük, hogy a földgáz fűtőértékének utóbbi években tapasztalható stabilizálódása miatt a Nagykanizsai Fényforrásgyár a közeljövőben a propán tartály megszűntetését tervezi.

•

Propán-bután tároló A propán-bután cseppfolyós formában történő tárolása 1 db 15 m3-es földalatti tartályban történik, amelyhez egy gázkút csatlakozik, amellyel a gázüzemű targoncák üzemanyag ellátását biztosítják. A töltést a beszállító tartálykocsi végzi, egyszerre kb. 8 t PB van a rendszerben. A propán-bután tartály töltésére, kezelésére, valamint karbantartására vonatkozó előírásokat a 27. számú melléklet tartalmazza, melyet csak a teljes változathoz csatoltunk.

ERM HUNGÁRIA KFT.


25


•

2004. OKTÓBER

Kén-dioxid tároló A kén-dioxid 50 kg-os palackokban érkezik a telephelyre, amelyek tárolására külön palacktároló épület szolgál. Az éves szinten felhasznált mennyiség kb. 1 t.

A tárolótartályok elhelyezkedése, tulajdonságai a részletes helyszínrajzokon, ill. a kapcsolódó kezelési előírásokban található. A kén-dioxid kezelése a telephelyen az MSZ 6292:1997 szabvány előírásai szerint történik. 3.3.3.

A végtermékek csomagolása, a hulladékok hasznosítása, kezelése A kész fényforrásokat papír kartondobozokba csomagolják, a kiszállításuk vasúti konténerben, vagy kamionnal történik. A félkész és kész fényforrások számos értékes anyagot tartalmaznak, amelyek visszanyerhetők és a gyártási folyamatba visszavezethetők, vagy értékesíthetők. A selejtes izzólámpák feldolgozása a 36 jelű területen történik. A fedett területen működő gép a lámpákat aprítás után üvegre, fémre választja szét. A fém alkatrészek értékesítésre kerülnek. A hulladékgazdálkodási feladatok teljesítése a hulladékkezelés gyári rendjét a 31. számú mellékletben található KIR eljárás szabályozza. Az üzem területén jellemzően keletkező veszélyes hulladékok típusait a 32. számú mellékletben található lista tartalmazza. A veszélyes hulladékok gyűjtése a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint történik, üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyek a 49-es és 59-es épületekben kerültek kialakításra. Az 59-es épületben a következő típusú veszélyes hulladékok találhatók: • higanyos cserép (EWC 060404), • kittmasszás műanyag (EWC 080409), • szennyezett fém (EWC 160802), • elektronikai hulladék (EWC 160213). A 32. számú mellékletben található, de itt fel nem sorolt hulladékok a 49-es számú épület üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyén kerülnek elszállításukig ideiglenes tárolásra, kivéve a kalcium-fluorid tartalmú szennyvíziszapot, melyet a keletkezés helyén gyűjtenek. A hulladékok gyűjtése során külön gondot fordítanak az inkompatibilis hulladékok keveredésének megakadályozására (ezt az előírást a Hulladékkezelés gyári rendje is tartalmazza). A jogszabályi és belső vállalati előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás felső vezetői ellenőrzése (úgy, mint más környezetvédelmi feladatok ellenőrzése, ld. 3.7.16. alfejezetben) évente történik. A 32. számú mellékletben felsorolt hulladékok közül a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó hulladékokat tartalmazza a 3.3.3.a táblázat. A táblázat nem tartalmazza a veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegeket, törlőkendőket, hiszen ezekben az esetekben a kis mennyiségű veszélyes anyag a göngyölegek felületén kötött formában van jelen, így azok súlyos ipari balesetet nem okozhatnak.

ERM HUNGÁRIA KFT.


26


3.3.3.a táblázat:

2004. OKTÓBER

Súlyos baleseti szempontból kiemelt veszélyes hulladékok

EWC

Veszélyességi osztály *

Egyidejűleg tárolt max. menny. (t)

Foszfor getter hulladék

11 01 98

9.i)

0,4

Zárt doboz (20 kg), pasztaszerű anyag

Higany mosófolyadék

06 04 04

2.

0,0015

Zárt fémhordó, 1-2% Hg tartalmú oldat

Krómos hulladék

11 01 98

2.

0,6

• Zárt fémhordó (200 l), folyadék (oldat), • Műanyag zsák, por.

Lakkmaradék

08 01 11

6.

1,4

Zárt fémkanna (50 kg)

Ólom hulladék

06 04 05

2.

0,1

Zárt edényzet, forrasztó munkahelyek elhasznált szűrői

Száraz ólom hulladék

06 04 05

2.

0,075

Műanyag zsák (50 kg), darabos forrasztóón hulladék

Szennyezett aceton

07 01 04

7.b)

0,1 **

Zárható üvegedény (5 l)

Vegyszer hulladék

16 05 06

2.

0,08

Megnevezés

Tárolási körülmények

Zárható flakon (1-5 kg), labor vegyszer maradék

* Megjegyzés: a feltűntetett számok az anyag veszélyességi csoportját jelölik a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2. táblázata alapján. ** Megjegyzés: a szennyezett aceton egyidejűleg tárolt mennyisége becsült érték.

A 3.3.3.a táblázat adataiból kiderül, hogy egyetlen típusú veszélyes hulladék egyidejűleg tárolt mennyisége sem lépi túl a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendeletben előírt alsó vagy felső küszöbértékek 2%-át, továbbá megállapítható, hogy tárolási körülményeik miatt súlyos balesetet nem okozhatnak. A telephelyen belüli kezelésük a többi típusú veszélyes hulladékkal együtt a már hivatkozott előírások szerint történik. A fentiek alapján az üzem területén található veszélyes hulladékok kizárhatók a további elemzés köréből. 3.4.

A BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES LÉTESÍTMÉNYEK Az üzem súlyos baleset okozta veszélyeztetés értékelése alapján a biztonság szempontjából lényeges létesítményelemek a következők: • folysav tároló tartályok és feltöltő-lefejtő rendszerük, valamint • a folysavat felhasználó technológiák. A létesítményelemek részletes üzemi dokumentációi a 8.c, 8.d, 9-21. és 24-30. számú mellékletben találhatók, mely mellékletek egy részét csak a teljes változathoz csatoltuk. A folysavat felhasználó technológiák P&I diagramját az 5. fejezet 9. számú melléklete tartalmazza (ld. külön kötetben).

3.5.

TECHNOLÓGIÁK BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSE Az egyes technológiák biztonságos üzemeltetésének előírásai a vonatkozó technológiai utasításokban találhatók a 3.4. fejezetben hivatkozott mellékletekben. ERM HUNGÁRIA KFT.


27


3.6.

2004. OKTÓBER

A VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSI FILOZÓFIÁJA A Társaságnál a biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés alapvető elvárás, amely veszélyes létesítmények tervezésében illetve a későbbi fejlesztésekben nyomon követhető. Maguk a gyártási technológiák adottak voltak, a fejlesztések ezért inkább a kiszolgáló létesítményeket, a tárolókat, a mérés és szabályozástechnikai eszközöket a légtechnikai és illetve szennyvízkezelési berendezéseket, eljárásokat érintették. A biztonság fokozását és a szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelést szolgáló intézkedések közül a legfontosabbak: •

Az üvegolvasztó kemence folyamatos üzemű, ami kisebb térfogatot tesz lehetővé, az olvadt üveg szintje mindig állandó, amelyet lézeroptika figyel. Az összes fontos paramétert monitoron a külön helyiségben lévő kezelőszemélyzet ellenőriz. A kemencét négyévenként mindig újraépítik, függetlenül annak állapotától, ami igen lecsökkenti a kemence kilyukadásának esélyét. Ennek megfelelően a kemencét csak négyévenként állítják le, ami az indítás és leállításból eredő kockázatot csökkenti.

•

A belülhomályosítónál képződő savgőzök elnyeletését fokozatosan korszerűsítették a 80-as évektől, először habkolonna, majd 1992-től ellenáramú töltött oszlop végzi a hidrogén-fluorid elnyeletését.

•

A hidrogén-fluorid lefejtésénél korábban nem volt a vagonok alatt kármentő burkolat, 1990-ben került kialakításra.

•

A korábbi gumibélésű hidrogén-fluoridos tároló tartályok 16 mm-es acél tartályokra lettek kicserélve.

•

A tároló tartályoknál és a vasúti lefejtőnél a csurgalékot illetve a szennyvizet a szivattyú automatikusan nyomja a fluoridos szennyvízcsatornába.

•

A tartályokat soha nem töltik tele, max. félig. A két tartály össze van kötve, egyikből a másikba át lehet az anyagot fejteni. Tartály meghibásodás esetén egy tartály be tudja fogadni a teljes mennyiséget.

•

A tartályok két független eltérő működésű szintmérővel vannak ellátva.

•

A tartályokat a napfény elől tetővel védik, a tartályok légzői be vannak kötve a hidrogén-fluorid elnyelető toronyba. A tartályok felett esőztető rendszer lett kiépítve, hogy szivárgás esetén a kifolyt anyagot felhígítsa. Az így hígított folysav a havária tartályba kerül.

•

A folysav lefejtő rendszer elmeinél (a lefejtőhelyen, a tartályok feltöltő vezetékének nyomvonalán egy helyen és a 20 m3-es tároló tartályoknál két helyen) hidrogén-fluorid gáz érzékelők kerültek beépítésre a 2003. évben. 4 ppm koncentráció határ észlelésekor hangjelzést ad a rendszer, melyet 1 percen belül nyugtázni kell. 6ppm koncentráció határ észlelésekor a levegőnyomás megszűntetésével a rendszer automatikusan leállítja a lefejtést, valamint üzembe helyezi a 20 m3-es tároló tartályok sprinkler rendszerét.

•

A hidrogén-fluorid adagolás távműködtetésű szelepekkel legfontosabb paraméterek rögzítése számítógépen történik.

•

Az egyes berendezések kialakításánál fontos szempont volt, hogy az összekötő csővezetékek minél rövidebbek legyenek, lejtéssel kialakítva, hogy a dugulásokat

ERM HUNGÁRIA KFT.

végezhető.

A


28


2004. OKTÓBER

minimalizálni lehessen. A berendezések a savas szennyvízcsatorna fölé lettek telepítve. A legkritikusabb helyeken (mosóvizek, regenerálandó anyagok) korrózióálló széntégla borítású tálcákat alkalmaznak. •

A korábbi savas betoncsatornákat az azokba fektetett polipropilén csövekkel váltották ki, oly módon kialakítva, hogy a meghibásodás miatt kikerülő szennyvizet a betoncsatornából a csővezetékbe lehessen nyomatni.

•

A szennyvíztisztító 1981 óta külön üzemegység lett, és intenzív fejlesztésen ment keresztül. 1996-ban a korábbi szűrőegységet keretes szűrőprésre cserélték, ami a szűrési teljesítményt nagymértékben növelte. A felhasznált mésztej mennyiségi csökkenését jelenti az ioncserélő alkalmazása, amellyel a szennyvíz ammónium és fémion tartalmát csökkentik a mésztejes kicsapás előtt.

•

A közmű és a belső ellátó vezetékek közül csak a víz-, csatorna-, és elektromos hálózat illetve részben a telefonhálózat vezetékei vannak terepszint alatt. A többi hálózat csövei és vezetékei légkábelen illetve légvezetéken futnak.

•

A gázkeverő állomáson, ahol a földgázt és a propánt a földgáz fűtőértékének beállításához összekeverik, gázérzékelők lettek kiépítve. Az érzékelők jeleznek, és automatikusan beindítják a helyiség ventillátoros szellőzését. Ez az üzemi tűzjelző szolgálatba is be van kötve.

•

Diszpécserszolgálat kiépítése megfelelő számítógépes adatrögzítéssel.

•

A földgázfogadó állomás felújítása és számítógépes irányítás bevezetése.

•

Az oxigén ellátó vezetékeknél a korábbi horganyzott csövek acélcsövekre való kicserélése és automatikus nyomásszabályzók beépítése.

•

Propántartályoknál és a kollódiumtárolónál betonbevédő fal a 62-es épület irányában

•

A kollódiumtárolónál betonbevédő fal az épület körül északi, nyugati és déli irányban.

•

A gáztartályok EPH-ra vannak kötve.

3.7.

A GYÁRTÁSI INFRASTRUKTÚRA

3.7.1.

Külső elektromos- és más energiaforrások Az üzem az elektromos áramot egy 120/20/10 kV-os, 25 MVA-es DÉDÁSZ transzformátorról kapja 4 db párhuzamos kábelen keresztül („n-1 biztonság”). A transzformátor kétoldali betáppal rendelkezik, s a városi kisfogyasztóktól izoláltan üzemel. A telephelyen belül a 4 db párhuzamos 10 kV-os kábel az elektromos fogadóba van kötve, ahol állandó személyzetet tart fenn az üzem. A földgáz az üzemi területre a 6 bar nyomású városi vezetékről érkezik a gázfogadó állomásra. A fogadóállomáson elhelyezett reduktor 1,5 bar nyomásra csökkenti az üzemi hálózati gáznyomást. Az üzemi gázfogyasztás télen kb. 3.300 m3/h, míg nyáron mintegy 2.300 m3/h.

3.7.2.

Külső vízellátás Az üzem a vízellátás és szennyvíztisztítás létesítményeire egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezik. ERM HUNGÁRIA KFT.


29


2004. OKTÓBER

Az üzem vízigényét két forrásból elégíti ki: • Ivóvizét az Délzalai Vízmű Rt. szolgáltatja. A lekötött maximális kontingens 4.333 m3/nap, a napi fogyasztás 630 m3. A kiépített vízellátó hálózat lehetővé teszi, hogy az ipari víz termelés megszűnte esetén is biztosítható legyen a kompresszorház hűtővíz igénye. • Ipari vizet az üzem saját kútjaiból termel, melyek K-89, K-90, K-91 és K-95 kataszteri számon vannak nyilvántartva. A kutak maximális kapacitása 3.226 m3/nap, az engedélyezett és kitermelt vízmennyiség 3.000 m3/nap. A K-89 jelű kút nem üzemel, tartalék-, illetve megfigyelő kútként használatos. A kiépített ipari-víz hálózat a városi vízhálózattal nem köthető össze, a beépített műszaki megoldások biztosítják a két hálózat szétválasztását. 3.7.3.

Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás Mennyiségi vagy veszélyességi szempontból fontosabb beszállított anyagokat és azok beszállított mennyiségeit tartalmazza a 3.7.3a táblázat.

3.7.3a táblázat: Mennyiségi vagy veszélyességi szempontból fontosabb beszállított anyagok és mennyiségeik Anyag megnevezése

Egyszeri szállítás/mennyiség

Szállítási forma

Acetilén

közút/palack (40 l)

Ammónia oldat

vasút/tartálykocsi

Ammóniumbifluorid

közút/zsák

BaSO4

Időegység alatti szállítás mennyisége

45-60 kg

1 szállítás/hó

25-27 t

2 szállítás/hó

2t

2 szállítás/év

közút/zsákos

23 t

1 szállítás/hó

Dolomitliszt (ömlesztett)

vasút/tartály

54-57 t

5 szállítás/hó

Fénypor

közút

zöld, Yue Long zöld, vörös: 1,5 t

9 szállítás/év

kék:

200-900 kg

6 szállítás/év

Folysav

vasút/tartálykocsi

16 t

4 szállítás/hó

Forrasztóón

Közút

21 t

2 szállítás/hó

Hidrogén

közút/tartályautó

45-90 kg

2 szállítás/hó

Kenőolaj

közút/hordó

1,2-1,6 t

1-2 szállítás/hó

Kénsav


Kriolit

közút/zsák

300 kg

0,5 szállítás/év

Márványliszt

vasút/tartály

24-25 t


Mészhidrát

közút/tartály

21 t


Szóda (ömlesztett)

vasút/tartály

40-50 t

9 szállítás/hó


21-23 t

24 szállítás/hó

Oxigén

20 t

közút/palack (40 l)

4 szállítás/hó

85-130 kg

1 szállítás/hó

Peracit (gyanta)

közút/zsákos

9t

1 szállítás/hó

Propán *


0t

0 szállítás/év

Propán-bután


7t

2 szállítás/hó

SO2

közút/palack

800 kg

1 szállítás/hó

Kollódium

közút/fiberdob (45 és 90 kg)

90-180 kg

2 szállítás/év

ERM HUNGÁRIA KFT.


30


2004. OKTÓBER

Megjegyzések: a kiemelten szedett anyagok a katasztrófavédelmi szempontból veszélyes anyagok körébe tartoznak. * A propán-felhasználás az elmúlt években tapasztalható egyenletes földgáz fűtőértéknek köszönhetően nem történik a telephelyen, így beszállítás sincs. Tervben van a tartály – és így a propán – eltávolítása a telephelyről.

A közúton tartályautóval beszállított és a vasúti tartálykocsin érkező veszélyes anyagok lefejtésére vonatkozó előírásokat a vonatkozó technológiai utasítások tartalmazzák. Az egyéb beszállított veszélyes anyagok átvétele a GE 2004-5315 jelű gyári utasítás szerint történik (23. számú melléklet, csak a Biztonsági jelentés teljes változatában). A beszállított anyagok többsége minőségi tanúsítvánnyal érkezik. A tanúsítványt a Vegyianyagraktár csoport veszi át és továbbítja vagy a Központi MEO vagy az anyagot felhasználó létesítmény felé. A tárolás, lefejtés, átfejtés további kérdésekeit ld. a 3.3.2 fejezetben. 3.7.4

Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása

3.7.4.1

Energiatermelés Energiatermelés az ipari gőz előállításának, az üveggyári kemence fűtésének, az épületek fűtésének és szociális melegvíz előállításának céljából történik a telephelyen.

3.7.4.1.1

Gőztermelés A termelt gőz az Üveggyárban folyadékok melegítésére illetve elpárologtatására, berendezések, eszközök öblítésére, tisztítására kerül felhasználásra a bepárlóban, a tükrözőben, a szatinírozóban, a belülhomályosítóban, a galvanizálóban, valamint a formabevonóban. Az egyhuzamú hőhasznosító kazán (Láng) az üveggyári kemence távozó füstgázának hőtartalmát hasznosítja. Teljesítménye max. 1,5 t/óra. A kazánházban 2 db 3 t/óra teljesítményű AHK 3/12 (Vasfa) típusú gőzkazán termeli a 1,5 t/óra feletti gőzigény fedezetét. A maximális üzemi gőzigény 4 t/óra körül alakul. A kazánok karbantartása kiszervezett feladat, szerződés alapján havi rendszerességgel történik.

3.7.4.1.2.

Üveggyári kemence Az üvegolvasztó kádkemence egy földgáztüzelésű, kétoldali regeneratív hővisszanyerésű kemence. Az oldalanként 12 db Combustion Tech égővel felszerelt kemence 160-230 t/nap üveg előállítására alkalmas. Óránkénti földgáz-fogyasztása 1000-1500 m3. Az oldalankénti égősorok üzemeltetését 20 percenként váltják, ekkor változik a füstgázelszívás és a levegőbefúvás iránya.

3.7.4.1.3.

Fűtés és melegvíz előállítás A telephely fűtése és a melegvíz előállítása decentralizált módon történik. A nagylégterű, csarnokszerű, nagy légcseréjű épületekben világos hősugárzók, az alacsonyabb és tagoltabb, kis légterű épületekben több, egyedi kialakítású központi fűtőrendszer látja el a fűtési feladatokat. Összesen 420 db infravörös hősugárzó, 54 db hőlégfúvó, 89 db sötétsugárzó üzemel a telephelyen. A központi fűtőrendszerek ERM HUNGÁRIA KFT.


31


2004. OKTÓBER

gázkazánjai általában 120-240 kW teljesítményűek, de a 10-es és a 22-es épületben 11 db 600 kW teljesítményű gázkazán található. A telephelyen egyedi gázfűtéses helyiségek is találhatók, melyekbe összesen 132 db konvektor került telepítésre. A szociális melegvíz előállítása általában a fűtési feladatokat ellátó gázkazánokban történik. 3.7.4.2.

Üzemanyag-ellátás Az üzem által használt szállító-mozgató eszközök közül kizárólag a targoncák üzemanyagát kell telephelyen belül tárolni. A targoncák hajtóanyaga PB gáz, amelyet egy 6 t kapacitású tartályban tárolnak. A tartály nincs üzemi tulajdonban, annak karbantartását a tulajdonos látja el.

3.7.5

Belső elektromos hálózat Az üzemi belső elektromos hálózat táplálása a 3.7.1 fejezetben ismertetett elosztóközponton keresztül történik. Az elosztóközpontból 10 kV-os vezetékeken jut az elektromos áram a fogyasztás súlyponti helyeire: a sugarasan elhelyezkedő delegált alállomásokra. Az alállomásokon 2-3 db 10/0,4 kV-os transzformátor helyezkedik el. A transzformátorok szekunder oldala párhuzamos 2 db gyűjtősínre van kötve, ezért kábelhiba, trafóhiba esetén – csökkentett teljesítménnyel – minden létesítmény/létesítményelem üzemelhet. Az alállomások a főelosztókon és alelosztókon keresztül táplálják a fogyasztókat.

3.7.6

Tartalék elektromos áramellátás Az egyes üzemcsarnokok több transzformátorról vannak táplálva. Az üzemi vészvilágító rendszereket egyedi akkumulátoros áramforrások táplálják. Az üzemben egy 528 kW teljesítményű dízel aggregát került telepítésre, mely 400V feszültségű elektromos áramot képes előállítani. A telephelyen egyidejűleg rendelkezésre álló üzemanyag kb. 8 óra üzemidőre elegendő. Az aggregát által termelt elektromos áramot az üveggyárban a következő fogyasztók használhatják fel: • üveggyári kemence (hőntartás), • üveggyári világítás, • egyéb létfontosságú berendezések, pl. elszívóventillátorok a folysavas helyiségekben. Az üveggyár emeletén egy központi szünetmentes áramforrás került elhelyezésre, mely 45 perc áthidalási idővel biztosítja a vészvilágítást, a PCA, PCL vezérlések és a gázrendszerek gyorszárainak elektromos áramellátását. A telephelyen üzemelő transzformátorok akkumulátoros motoros kapcsolókkal rendelkeznek, de kézzel is kapcsolhatók.

3.7.7

Tűzoltóvíz hálózat A tűzivíz rendszer egyesített az üzemi ivóvíz hálózattal. A telephelyen 110 db fali (épületen belüli), 9 db föld feletti (épületen kívüli) és 36 db föld alatti (épületen kívüli) tűzcsap került elhelyezésre.

ERM HUNGÁRIA KFT.


32


2004. OKTÓBER

A rendszer nyomása alaphelyzetben 3 bar, azonban vészhelyzet esetén 30 s időtartam alatt 4,8 bar nyomásra fokozható. A hálózati nyomás folyamatos figyelemmel kísérése a kalorikus üzemben történik. A tűzivíz rendszert bemutató helyszínrajzot ld. a 8.e számú mellékletben. A Tűzvédelmi szabályzat a 33. számú mellékletben található (a Tűzvédelmi szabályzatot a 2004. októberben benyújtott Biztonsági jelentéshez mellékeltük). 3.7.8

Melegvíz és más folyadék hálózatok

3.7.8.1

Melegvíz hálózat A szociális melegvíz előállítása általában a fűtési feladatokat ellátó gázkazánokban történik. A vezetékhálózat szigetelt horganyzott acélcsőből készült. Az üzem azon részeiben, ahol központi fűtés működik, a fűtési célú melegvíz hálózat vezetéke szénacélból, hegesztett csőkötéssel készült.

3.7.8.2

Gőzhálózat kondenzvíz rendszere A kondenzvíz visszagyűjtő rendszer vezetéke 6/4” átmérőjű hegesztett szénacélcsőből készült. A gyűjtött kondenzvíz a 63-as épület vízelőkészítőjébe jut, ahol kazántápvízként kerül újrafelhasználásra, melyet az LF 48000 BW típusú RO berendezés (reverz ozmózis rendszer, ld. a 3.7.8.5 alfejezetben) pótol ki kazántápvíz minőségű vízzel.

3.7.8.3.

Hűtővíz rendszer A saját kutakból kitermelt vízmennyiség (ipari víz) teljes egészében hűtővízként, illetve technológiai vízként kerül felhasználásra. A kutak működését a kompresszorok felügyeleti rendszere vezérli, szabályozza a kútszivattyúk indítását és leállítását. A termelt ipari-víz magas vastartalma miatt csak korlátozott mértékben alkalmas közvetlen felhasználásra, nagyobb részét vastalanítani kell. (A vastalanítás technológiáját a 5. számú mellékletben található Vízminőségi kárelhárítási terv tartalmazza, melyet a 2003. októberben benyújtott Biztonsági jelentéshez mellékeltünk.) A vastalanított víz a kompresszorház hűtővíz medencéjébe kerül elvezetésre, a víz teljes egészében a kompresszorok hűtésére szolgál. A felmelegedett vizet ezután további felhasználásra az üveggyárba és a vízelőkészítő üzembe szivattyúzzák.

3.7.8.4.

Lágyvíz és sótalanított víz hálózat A vastalanított kútvíz a kompresszoroktól DN200 csővezetéken érkezik a vízelőkészítő üzembe, ahol a további felhasználáshoz szükséges lágyvizet és sótalanított vizet reverz ozmózis berendezésekben állítják elő. Az LF 48000 BW RO berendezés 48 m3/h lágyvíz, az LF 25000 SWHR RO berendezés 25 m3/h sótalan víz előállítására alkalmas. A lágyvíz és a sótalanvíz minőségileg a keménységben különböznek: a lágyvíz oldott anyag tartalma magasabb. A lágyítottvíz és a sótalanítottvíz előállításának blokksémáit és folyamatábráit a 34. számú melléklet tartalmazza. (A reverz ozmózis berendezések működésének leírását ERM HUNGÁRIA KFT.


33


2004. OKTÓBER

a 5. számú mellékletben található Vízminőségi kárelhárítási terv tartalmazza, melyet a 2003. októberben benyújtott Biztonsági jelentéshez mellékeltünk.) A kezelt víz a lágyvíz és sótalan víz tároló medencébe jut, ahonnan a lágyvizet a 200 m3 térfogatú hidroglóbuszba nyomják. A sótalanított víz tárolására az üveggyárban 3 db 20 m3-es acél tároló szolgál. A berendezések koncentrátumai (amelyek a nyersvíz oldott anyagait tartalmazzák négyszeres koncentrációban) a csapadékcsatornán keresztül távoznak. A sótalan vizet a Ribbon gépek hűtésére használják fel, a lágyvíz mosóvízként (szatinírozó, belülhomályosító, laboratórium), hűtővízként (pl. kemence tolattyú) és kazántápvízként kerül felhasználásra. A lágyvíz kazántápvízként történő felhasználása előtt egy 10 m3/h kapacitású Na-ciklusú ioncserélőn további előkezelést kap. Az ioncserélő oszlop a kazánházban került elhelyezésre. 3.7.9.

Híradó rendszerek

3.7.9.1.

Belső kommunikáció Az elsődleges belső kommunikációs csatorna az üzemi telefonhálózat. Telefonhálózatba kapcsolt az összes iroda-, raktárhelyiség, valamint az üzemcsarnokok, továbbá a portahelyiség. A telefonhálózat minden mellékéről közvetlenül tárcsázhatók a főbb segélyhívó számok (tűzoltók, mentők, rendőrség). Ezeken a területeken kívüli, huzamosabb időn át történő tartózkodásra van rendszeresítve az üveggyárban 4 db és a biztonsági szolgálatnál 4 db kézi adó-vevő készülék. Az üveggyári készülékek közül 2-2 és a biztonsági szolgálat készülékei külön-külön azonos frekvencián üzemelnek. A telephelyen a termelésben kulcspozícióban levő alkalmazottak és a hibaelhárító szakemberek részére belső mobilhálózat működik, az egyes készülékek rövid hívószámokkal hívhatók. A belső kommunikációban használatosak még a vállalati mobiltelefonok (kb. 50 db), melyek az egyes gyáregységeken belül a vezető beosztású alkalmazottnak áll rendelkezésére. Az üzemi kommunikáció fontos további eszköze a belső informatikai hálózat, mely elsősorban szervezési-vezetési szinteken támogatja a működést. Vészhelyzet jelzése az épültenként/létesítményelemenként elhelyezett kézi működtetésű kolompokkal vagy a tűzjelzőrendszerrel lehetséges. A tűzjelző rendszer leírását ld. a 3.7.23. alfejezetben.

3.7.9.2.

Külső kommunikáció A külső kommunikáció elsődleges eszköze szintén a telefonhálózat. Az üzemi telefonhálózat párhuzamosan mobil (T-mobil) és vezetékes interfészeken keresztül kapcsolódik az országos hálózatokhoz. A vonalas interfészen keresztül kb. 10-20 db ISDN fővonal a mobil interfészen keresztül 10 vonal üzemel egymással párhuzamosan. Ezen kívül a saját telefonközponton keresztül egy Voice-Over-IT csatornán keresztül lehet a többi GE üzemmel kapcsolatot teremteni (adat- és hangátviteli lehetőség), valamint a telefonközponttól függetlenül üzemel néhány fővonal, valamint egy back-up vonal. A tűzoltóság felé külön telefonvonal van biztosítva.

ERM HUNGÁRIA KFT.


34


2004. OKTÓBER

Az üzemi informatikai hálózat az országos Internet hálózathoz csatlakozik, így alkalmas külső kommunikációra is. 3.7.10.

Sűrített levegő ellátó rendszer A sűrített levegő ellátó rendszer alapvető feladata megfelelő minőségű táplevegő biztosítása az üzem területén működő valamennyi pneumatikus alkalmazásokhoz. Sűrített levegő szükséges egyes üvegtechnikai művelet égéslevegőjének biztosításához, a megmunkált üvegalkatrészek hűtésére, a folysav és egyes szilárd anyagok lefejtéséhez (homok, szóda), valamint néhány helyen anyagmozgatáshoz. Az Üveggyár létesítményelemben a vasúti és az üzemi folysav tartályokon összesen 2 db, a folysavas technológiában 1 db pneumatikus működtetésű golyóscsap üzemel. A golyóscsapok a lefejtendő/továbbítandó folysav áramlást nyitják, ill. zárják. Levegőkimaradás esetén a golyóscsapok zárt állásba kerülnek. Sűrített levegő előállításának központi telepe a 30-as épületben került elhelyezésre, ahol 13 db Atlas Copco csavarkompresszor és 3 db Schultzer dugattyús kompresszor üzemel. A telep kapacitása kb. 40.000 m3/óra, az üzem sűrített levegő igénye legfeljebb mintegy 30.000 m3/óra sűrített levegő. A hálózati nyomás 4,5 bar, melynek folyamatos biztosítására további két Atlas Copco csavarkompresszor áll rendelkezésre az üzem egyéb területein elhelyezve. 4 db olajkenésű kompresszor üzemel a telephelyen, melyekhez olajleválasztó utószűrő (hűtve szárítás) csatlakozik, a többi kompresszor szárazfutású. A központi telepen a sűrített levegő harmatpontját adszorpciós szárítókkal csökkentik –20 ºC-ra. A rendszerhez 1 db 2 m3 kapacitású, hálózati nyomáson üzemelő puffertartály csatlakozik. A hálózati csővezeték anyaga szénacél, térfogata kb. 500 m3. A puffertartály – és így a hálózat – nyomását egy ES-30 típusú elektromos szabályozórendszer szabályozza. A puffertartályon biztonsági szelep (lefúvatószelep) került elhelyezésre. Alacsony hálózati nyomás esetén a szabályozórendszer hang- és fényjelzést ad a 30-as épületben található diszpécserszolgálat felé, mely személyzet folytonos szolgálatot ad. A sűrített levegő harmatpontja mobil mérőberendezéssel műszakonként és gépenként kerül ellenőrzésre. Ezen kívül műszakonként hálózati harmatpont-ellenőrzést is végeznek. Az üzemben sem hálózati túlnyomás, sem alacsony hálózati nyomás nem fordult elő.

3.7.11.

Munkavédelem

3.7.11.1.

Szervezet és feladatok A munkavédelmi (és egészségvédelmi) feladatokat az üzemi KEM (környezetvédelem, egészségvédelem, munkavédelem) csoporton belül a munkavédelmi vezető irányítja. Alapvető feladata a munkavégzési feltételek megteremtése a hazai jogszabályi előírások és a nagyvállalat belső előírásai teljesítésével, valamint munka- és egészségvédelmi irányítási rendszer kialakítása és működtetése a nagyvállalat által kidolgozott ún. H&S Framework szerint. Az üzemi felső vezetés a heti rendszerességű ún. KEM review keretében teremt fórumot a problémafelvetésre és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére.

ERM HUNGÁRIA KFT.


35


2004. OKTÓBER

A KEM szervezet felépítését a 35. számú mellékletben közölt diagram tartalmazza. A munkavédelem (és egészségvédelem) operatív feladatait a KEM megbízottak látják el. A KEM megbízottak gyáregységenként lettek kijelölve, munkaidejük egy meghatározott hányadát fordítják KEM feladatok teljesítésére, valamint az üzemi KEM csoporttal történő kapcsolattartásra. A KEM csoport és a megbízottak közötti hivatalos (dokumentált) kommunikáció a heti értekezleteken, valamint a felmerült problémákhoz kötődően történik.

3.7.11.2.

Az üzemi KEM specialisták a gyáregységhez tartoznak, a gyári KEM csoport a gyárigazgatóhoz, a szakmai irányítást a vállalati központi KEM csoport (Budapest) végzi. Ellenőrzések Belső auditok (ellenőrzések) az üzemi szervezet több szintjének irányításával valósulnak meg: • dolgozói ellenőrzések: ellenőrzőlista alapján műszakonként saját munkahelyen, • vezetői (pl. művezető) ellenőrzés: hetente az illetékességi körben minden részletre kiterjedően, • gyáregység vezetői audit: hetente, szúrópróbaszerűen, dokumentált, • igazgatói audit: havonta az üzemi KEM csoport részvételével, szúrópróbaszerű, dokumentált. A felsoroltakon kívül rendszeres ellenőrzés történik hetente egyszer az éjszakai műszakok mindegyikében, melyet a feladattal megbízott középvezetők végeznek el, továbbá megemlítendők azok a napi, adott problémához köthető vagy ad hoc jellegű ellenőrzések, melyeket a munkavédelmi vezető végez el az üzem egész területén. Kétévente a központi KEM csoport (Budapest) corporate audit keretében győződik meg az üzem működésének jogszabályi megfelelőségéről. A munkavédelmi (és egészségvédelmi) irányítás szintjei szerinti bontásban az alábbi ellenőrzések történnek: • a Framework szerint kiépített irányítási rendszer évente elvégzett ún. self assessment-je (önértékelése), • az évente végzett, a munkavédelem egyes alfejezeteinek konkrét előírásainak (jogszabályi és vállalati) teljesítését vizsgáló önálló self assessment-ek, melyek munkavédelmi és ipari higiéniai kérdésekre is kiterjednek.

3.7.12.

Foglalkozás-egészségügy Az üzemi működés egészségvédelmi feladatait az üzemi KEM csoport irányítja. A szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos leírást ld. a 3.7.11. alfejezetben. A foglalkozás-egészségügyi orvosi feladatokat szerződés szerint külső vállakozás látja el. Az üzem területén 2 fő foglalkozás-egészségügyi szakorvos, 2 fő ápoló és 1 fő asszisztens 2db szakrendelőben napi 8 órában látja el a feladatait. Vészhelyzetben a foglalkozás-egészségügyi orvosok (szerződés szerint) az üzemi területre rendelhetők, részt vesznek a mentési feladatok teljesítésében. A vállalati foglalkozás-egészségügyi feladatok kezelése a BIR részét képezik

ERM HUNGÁRIA KFT.


36


3.7.13.

2004. OKTÓBER

Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Havária esetén a 36. számú mellékletben található kiürítési terv szerint a kapcsolódó helyszínrajzon feltűntetett helyeken kell gyülekezni.

3.7.14.

Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek Súlyos ipari baleset kialakulásakor a kárelhárítást végrehajtó szervezetek közül az egészségügyi szervezet látja el az elsősegély-nyújtási és mentési feladatokat. E szervezet tagjai a foglalkozás-egészségügyi orvosok, valamint az elsősegély-nyújtó tanfolyamot végzett alkalmazottak. Az egészségügyi szervezet tagjai közül legalább egy fő minden műszakban jelen van egy-egy létesítményelemben. A kárelhárítás során végzendő feladataikat, eszközeiket, ill. felkészítésükkel kapcsolatos információkat ld. a Belső védelmi tervben.

3.7.15.

Biztonsági szolgálat A telephely általános rendészeti szolgálatát a Future Rt. látja el. A rendészeti szolgálat alapfeladatai a következők: • üzemi terület őrzése-védelme, • az üzemi területre történő belépés jogosságának vagy jogtalanságának elbírálása, • regisztráció, • be- és kilépő személyek szúrópróbaszerű csomag-, ill. minden esetben kötelező gépjármű-ellenőrzése, • a 3-as portára befutó vészhelyzeti jelek (üzemterület tűzjelzői, ld. 3.7.23. alfejezetben) jelzéseinek vétele, illetékesek értesítése. A vészhelyzeti rendfenntartási feladatok közé a riasztás, a káresemény lehetséges hatásterületének lezárása és az ehhez kapcsolódó forgalomirányítási feladatok (forgalom elterelés és zárás) tartoznak. A jogosulatlan idegen behatolás megakadályozására a rendészeti szolgálat a következő alfeladatokat látja el: • bejáratok felügyelete, • folyamatos járőrözés a gyárat körülhatároló kerítés mentén az üzemviteli szempontból stratégiai fontosságú területeken. A szolgálat teljes létszáma munkanapokon 06.00 és 18.00 óra között 7 fő, 18.00 és 06.00 óra között, valamint hétvégén 4 fő.

3.7.16.

Környezetvédelmi szolgálat A telephelyen MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer (a továbbiakban KIR) működik. A tanúsítási okirat másolatát ld. a 6. számú mellékletben. A környezetvédelmi feladatokat az üzemi KEM vezető koordinálja. A végrehajtó szervezet az üzem KEM szervezete, mely felépítését és a szervezetben az egyes pozíciókhoz tartozó felelősségeket ld. a GE0158-9161 FGN EHS 4.4.1.-001 jelű KIR dokumentumban a 37. számú mellékletben. A normálüzemi környezetvédelmi tevékenységek köre a hatósággal való kapcsolattartásra és az üzemen belüli szakági, azaz hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, vízvédelmi (szennyvíz, csapadékvíz), veszélyes áruk ERM HUNGÁRIA KFT.


37


2004. OKTÓBER

szállításával és vegyianyag-kezeléssel, az éves környezetvédelmi fejlesztések előkészítésével és azok megvalósításával kapcsolatos, valamint egyéb általános környezetvédelmi feladatok ellátására terjed ki. A munkavédelem (és egészségvédelem) operatív feladatait a KEM megbízottak látják el. A KEM megbízottak gyáregységenként lettek kijelölve, munkaidejük egy meghatározott hányadát fordítják KEM feladatok teljesítésére, valamint az üzemi KEM csoporttal történő kapcsolattartásra. A KEM csoport és a megbízottak közötti hivatalos (dokumentált) kommunikáció a heti értekezleteken, valamint a felmerült problémákhoz kötődően történik. A technológiai szennyvízből napi gyakorisággal, havonta az élővízbe bocsátott szennyvízből egy ezzel a feladattal megbízott üveggyári üzemi dolgozó vesz mintát. Az üveggyári laboratóriumban a mosótoronyból kiszabaduló HF gáz mérése havonta történik. A külső szervezetek által történő mintavételezést (légszennyező anyagok emissziója, szennyvíz) a KEM vezető irányítja. A hulladékgazdálkodási feladatok teljesítése a Hulladékkezelés gyári rendje című, GE0164-2261 jelű KIR eljárás szerint történik (ld. 31. számú mellékletben). Az üzemi KEM csoport szakmai irányítását a vállalati központi KEM csoport (Budapest) végzi, funkcionálisan a gyárigazgatóhoz tartoznak közvetlenül. A szakági feladatok teljesítésének értékeléséhez a vállalati ún. E-Framework (Környezeti Keretprogram) ad szempontokat, mely megszabja a hazai jogszabályi előírások teljesítését, de ezeken túlmenően vállalati belső követelményeket is támaszt az üzem működtetésével kapcsolatosan. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (Self Assessment) és az E-Framework-nek való megfelelés ellenőrzése évente történik. A nagyvállalaton belüli egységes értékelési szempontok lehetőséget teremtenek az üzemi létesítmények és a nagyvállalat üzemei közötti összehasonlításra. A gyárigazgató évente számol be a KEM teljesítésről az üzletági vezetőknek az ún. Session „E” értekezleten. 3.7.17.

Üzemi műszaki biztonsági szolgálat A műszaki biztonsági szolgálati feladatokat a TMK csoport látja el (a csoport leírását ld. a 3.7.19. fejezetben). Munkanapokon nappali műszakban a műszaki biztonsági feladatok ellátása a normál üzemi szervezeti struktúra szerint történik. Ezen az időszakon kívül a Keverő-olvasztó üzem vezetője a megbízott műszakvezető. A TMK csoportból az elektromos műszerészi feladatokat folyamatos műszakban látják el, a csoportból 3 fő mechanikus szakember felváltva ad ügyeleti szolgálatot. Vészhelyzeti esetben az üveggyári szervezet bármely tagja az üzemi területre rendelhető.

3.7.18.

Katasztrófaelhárítási szervezet Ld. Belső védelmi tervben.

ERM HUNGÁRIA KFT.


38


3.7.19.

Javító és karbantartó tevékenység

3.7.19.1.

Üveggyár

2004. OKTÓBER

A javító és karbantartási feladatokat a TMK csoportok látják el, melyeket a következők szerint ismertetünk: 1) Ribbon lakatos csoport: 10 fő, 1 műszakban (munkanapokon 06.00-14.00 óra között). Tagjaik közül 1 fő a hétköznapi nappali műszakon túli időszakban ügyeletet tart. Feladataik: • ballongyár gépeinek, • tükröző gép karbantartása. 2) Forgácsoló csoport: 7 fő tartalék alkatrészgyártással foglalkozik, 2 fő kéziraktáros, 5 fő forgácsoló, 1 műszakban (munkanapokon 06.00-14.00 óra között). 3) Belülhomályosító lakatos csoport: 9 fő, 1 műszakban (munkanapokon 06.00-14.00 óra között). Általános karbantartási feladatokat látnak el a következő létesítményelemekben, ill. berendezésekkel kapcsolatosan: • savvisszanyerő, • szatinírozó, • belülhomályosító sorok, • épületkarbantartás, • vízkémia berendezések, • keverőház, • gettergyár, • emelőgépek, • kemence, • adagológépek, szállítószalagok, elevátor stb. 4) Hegesztő csoport: 3 fő, 1 műszakban (munkanapokon 06.00-14.00 óra között). Hegesztési és csőszerelési munkákat végeznek. 5) Elektromos csoport: 12 fő, melyek közül 4 fő folyamatos műszakot teljesít (1 pozíció), 8 fő 1 műszakban dolgozik (munkanapokon 06.00-14.00 óra között). A folyamatos műszak feladata az Üveggyár erősáramú elektromos hibáinak elhárítása. Az egyműszakos állományból 2 fő erősáramú elektromos szakember, 6 fő elektroműszerész. A Ribbon és Forgácsoló csoportokat, valamint a Belülhomályosító és Hegesztő csoportokat összevontan 1-1 fő specialista („művezető”) irányítja, az elektromos csoportot 1 fő specialista vezeti. A specialisták munkáját a karbantartásvezető koordinálja, aki a szervezeti struktúrában a műszaki vezető alatt helyezkedik el. A műszaki vezető közvetlenül a gyáregységvezető beosztottja. 3.7.20.

Laboratóriumi hálózat Az üzem területén az Üveggyár, a Központi MEO és a Kompakt Fénycső Gyár működéséhez kötődően végeznek laboratóriumi tevékenységet. A Kompakt Fénycső Gyár laboratóriumainak működése alapvetően a technológia alapanyagainak, gyártásközi és termékmintáinak minőségi ellenőrzéséhez kötődik (vizes bázisú oldatok fajsúly, viszkozitás, pH és hőmérséklet mérése stb.), ezért a súlyos ipari balesetek megelőzésében, ill. az azok elleni védekezésben nem játszhat szerepet. A ERM HUNGÁRIA KFT.


39


2004. OKTÓBER

továbbiakban az Üveggyár és a Központi MEO laboratóriumainak tevékenységét mutatjuk be. 3.7.20.1.

Üveggyár laboratóriuma A laboratórium feladata az üveggyári alapanyagok (szóda, homok, dolomit, báriumszulfát), gyártásközi termékek (kemencéből érkező üveg, maratómassza előállításának különböző fázisaiból vételezett minták) és technológiai szennyvizek (önkontroll célzattal az előtisztított és az élővízbe bocsátandó szennyvíz) mintáinak elemzése. Az üveggyári szervezetben a laboratóriumi személyzet a műszaki vezető irányításával dolgozik. A személyzetet a laboratóriumvezető (aki egyben a gyáregységi KEM megbízott is) és 3 fő laboráns alkotja, melyek közül 2 fő 06.00 és 14.00 óra, 2 fő pedig 07.30 és 15.30 óra között dolgozik egyműszakos munkarendben. Vészhelyzet esetén a laborvezető értesítendő. Az előtisztított technológiai szennyvíz (a városi csatornahálózatba jut) kiömlési pontnál vett mintájának fluoridion-koncentrációját és kémhatását naponta, ammóniaammóniumion-koncentrációját (nitrogénben kifejezve) és összes sótartalmát 10 naponta vizsgálja a laboratórium. A szennyvíz fluoridion-koncentrációjának vizsgálata kb. 60 percet vesz igénybe. A vizsgálati eredményekről negyedévente jelentés készül a Délzalai Vízmű Rt. részére. A Ribbon gépek energetikai hűtővize a Lazsnak patakba jut. Az élővízbe jutó szennyvíz mintavételezése az utolsó üzemi csatornaszemből történik. A minta vízkeménységét, kémhatását, kémiai oxigénigényét, összes sótartalmát, lebegőanyagtartalmát, nátrium- és káliumion-koncentrációját havonta vizsgálja a laboratórium. A vizsgálati eredményekről negyedévente jelentés készül a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség részére. A vizsgálatokkal kapcsolatosan félévente hatósági összemérés történik. Összefoglalóan az üveggyári laboratóriumban a következő mérési módszerek és mérőkészülékek használatosak: • dilatométer, • sűrűségmérő, • atomabszorpciós vizsgálatok (nehézfémek), • spektrofotometriás módszerek (pl. fluoridion), • titrimetriás módszerek (pl. KOI), • elektronikus pH- és fluoridion-koncentráció-mérés (elektróda segítségével). A fentieken túlmenően rendelkezésre áll 2 db gázmintavevő készülék, mely alkalmas gázok (pl. levegő) hidrogén-fluorid tartalmának mennyiségi vizsgálatára. A gázmintát el kell nyeletni nátrium-hidroxid oldatban (a művelet időigénye 1-4 óra a HF koncentráció függvényében), az oldat F- koncentrációja vizsgálható elektróda segítségével vagy desztilláció után spektrofotometriásan.

3.7.20.2.

Központi MEO laboratóriuma A laboratórium alapvető feladata a kompakt és a hagyományos izzók, valamint autólámpák élettartam vizsgálata, mely kiegészül a hagyományos izzók és az autólámpák speciális vizsgálataival (pl. fénytechnikai vizsgálatok, fejtorziós és ERM HUNGÁRIA KFT.


40


2004. OKTÓBER

kötőmassza tulajdonságainak vizsgálata, stb.), továbbá a kazántápvíz és kazánvíz minőségi vizsgálata. E szervezethez kötődik minden üzemi mérőeszköz nyilvántartásának feladata is. A laboratóriumi személyzet a Központi MEO szervezetén belül látja el feladatát. A Központi MEO vezetője a minőségirányítási manager (Harangozó Zoltán), aki a szervezeti felépítésben a Fényforrásgyár gyárigazgatója alatt helyezkedik el. A kazántápvíz és kazánvíz minőségi vizsgálata kiterjed a vízkeménység, kémhatás, fajlagos elektromos vezetőképesség, lúgossági szám, oldott oxigén és foszfor-pentoxid tartalom ellenőrzésére. A mérőeszköz nyilvántartás vezetésének felelőse Hanke József specialista. A nyilvántartás tartalmazza a mérőeszközök beszerzésének időpontját, kalibrációjának, validálásának, hitelesítésének selejtezésének időpontját és esedékességét. A nyilvántartásba vett mérőeszközök köre kiterjed a technológiába beépített mérőeszközökre is. A specialista feladata továbbá, hogy havonta értesítést küldjön a gyáregységek részére a nyilvántartott műszerekről és az esedékes ellenőrzésekről. 3.7.21.

Szennyvízhálózat A gyáron belül két szennyvízcsatorna rendszer épült ki. Egyik a kommunális szennyvizeket gyűjti és szállítja, a másik az ipari (technológiai) szennyvizek elvezetését biztosítja. A csatornák nyomvonalát és csatlakozási pontjait a 8.b számú melléklet mutatja (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk). A gyárban keletkező – szociális vízhasználatból származó – szennyvizek ∅20-∅40 cm-es beton, ac. vagy KG PVC anyagú zárt, gravitációs csatornákkal kerülnek összegyűjtésre, majd három csatlakozási ponton kerülnek a városi elválasztott rendszerű csatornahálózatba. A gyáron belüli hálózat nyomvonalvezetése közbenső átemelést nem tesz szükségessé. A kommunális csatornába kerülő vizek előkezelésére ülepítő - zsír- és olajfogó műtárgyak kerültek beépítésre a következő helyeken: • a 18. jelű (melegítő konyha, étkező és büfé) mellett 2 db zsírfogó, • a 60. sz. kompakt-fénycső gyártó csarnok ÉNY-i és DNY-i sarkánál 1-1 db olajfogó. A keletkező kommunális szennyvizek mintegy 80-90%-át az S-1-0-0 jelű csatorna vezeti el, amely a városi hálózathoz a teherportai bejáraton kívül, ∅40 cm átmérővel csatlakozik az Űrhajós utcai főgyűjtőbe. A másik két elvezetési rendszer és kibocsátási pont a telephely déli részén található: •

Az S-2-0-0 jelű főgyűjtő az irodaház és a csomagoló üzem szennyvizeit vezeti el a gépkocsi parkolón keresztül a Kinizsi és Űrhajós utcák kereszteződésében található tisztítóaknába. Az S-2-0-0 jelű szennyvízcsatorna és ágvezetékei a kommunális szennyvíz elvezetésén túlmenően az érintett terület burkolt felületeinek csapadékvíz elvezetését is biztosítják.

•

Az S-3-0-0 jelű főgyűjtő és ágvezetékei az 1, 10, és 12. jelű gyártócsarnokok szociális szennyvizeit gyűjti össze, majd az 1. jelű épülettől déli irányban hagyja el a gyár területét és az ottani parkolón keresztül csatlakozik a városi gyűjtő hálózathoz.

ERM HUNGÁRIA KFT.


41


2004. OKTÓBER

A városi csatornahálózatba bocsátott kommunális szennyvíz minőségét a csatornát üzemeltető Délzalai Vízmű Rt. ellenőrzi. Az 1999-évi ellenőrzés eredményközlő lapját, valamint a gyár által elvégeztetett szennyvízvizsgálatok eredményeit a 14. Mellékletben mutatjuk be. Azokon a területeken, ahol nem épült ki a szennyvízcsatorna, a szociális szennyvizek gyűjtését műanyag lemezzel bélelt, teljesen vízzáró kivitelű, vasbeton medencék biztosítják: • a 11. jelű csomagoló üzemnél 16 m3-es, • a 40, 41 jelű gázfogadó és volt gázbontó mellett 16 m3-es, • a 45. jelű méregraktár mellett 33 m3-es. A szennyvízgyűjtő medencék, valamint az ülepítő- zsír- és olajfogó műtárgyak szippantását, tisztítását a Talajerőgazdálkodási Vállalat Pápa végzi. A gyártási technológiához kapcsolódó ipari szennyvizek az Üveggyár területén és az ahhoz szorosan kapcsolódó technológiákban keletkeznek. Kezelésük az ipari szennyvíztisztítóban történik, a tisztított víz befogadója a városi szennyvízcsatorna. Az ipari szennyvizek összegyűjtése és elvezetése a kommunális csatornától elválasztott rendszeren történik, a csatornák anyaga a szállított közeg jellemzőitől függően műanyag (KPE, PP), beton vagy acél. Alapvetően kétféle ipari szennyvíz kezeléséről kell gondoskodni: • Fluoridos szennyvizek (átlagosan 500 m3/nap) A belülhomályosító gépeken és a szatinírozóban keletkező ballonöblítő vizekből, a savvisszanyerőben keletkező szennyvizekből és a mosótartályokból származó szennyvízből tevődnek össze. Ezeknek a vizeknek a jellemzője az alacsony pH és a magas fluorid-, illetve ammónia tartalom. • Savas-lúgos szennyvíz (átlagosan 40 m3/nap) A galvanizáló öblítő vizeiből, a formabevonó zsírtalanító mosóvizéből és a tükröző üzem ballonmosó vizéből, valamint a laboratóriumban keletkező és az RO berendezések tisztításakor keletkező vizekből tevődik össze. Változó összetételű szennyvíz, jellegét az éppen működő kibocsátások határozzák meg. A kétféle szennyvíz kezelése együtt valósul meg. A technológia folyamatábráit a 38. számú melléklet tartalmazza. A tisztítás lépései: − a beérkező szennyvíz mikroszűrése, − a szűrt szennyvíz kationcseréje (NH4- leválasztása), − a fluorid tartalom eltávolítása mésztejjel 9 ± 0,5 pH-n, − a képződő csapadék ülepítése, majd víztelenítése, − a kezelt víz bevezetése a városi csatornába folyamatos pH és mennyiségméréssel, − az ioncserélő oszlop regenerálása kénsavval, a regenerátum közömbösítése ammónium-hidroxid oldattal történik. A kezelendő szennyvizek gravitációsan érkeznek a 100 m3 kapacitású gyűjtőtartályba, ahonnan mikroszűrést követően a kationcserélő oszlopon történik meg az ammóniumionok leválasztása. Az ioncserélő oszlop regenerálása kénsavval történik, a regenerátumot a közömbösítő medencében a savkertből érkező ammónium-hidroxid oldat semlegesítik és bepárló berendezésen sűritik. A keletkező oldat 40% (NH4)2SO4 tartalmú, amelyet ipari melléktermékként hasznosításra elszállítanak. Az ioncserélt szennyvíz az 1. sz. reaktorba (3×8 m3) érkezik, ahonnan az automata pH beállítás (pH=4) után a túlfolyón keresztül a 2. sz. reaktorba jut a szennyvíz. Itt a pH ERM HUNGÁRIA KFT.


42


2004. OKTÓBER

9,5 értékre történő beállítása után a 3. sz. reaktorba érkezik a szennyvíz, ahol kevertetés történik. Szintszabályozás alapján a szivattyú a keletkező zagyot a Dorr ülepítőbe nyomja. A flokkulálószer a szivattyú nyomóágába kerül beadagolásra. A CaF2 tartalmú iszap elválasztása a víztől 14 m átmérőjű Dorr rendszerű ülepítőben játszódik le. A betáplálást szivattyúk végzik. A derített víz a fűrészfogas bukóélen keresztül további kezelésre a tároló medence tartályegységébe jut. Az iszap, amelyet az ülepítőben kotró mozgat, csigaszivattyúk segítségével az iszapvíztelenítőbe jut, de visszavezethető a reakciómedencébe is. Az ülepítő zsompjából elvett iszapot az ülepítő melletti aknába telepített szivattyúk a víztelenítő gépházban található 9,5 m3 hasznos térfogatú iszaptároló tartályba nyomják. Az iszap víztelenítése kamrás membránszűrő présen történik. A prés szűrlet és csurgalékvize, valamint a túlnyomás leengedő iszap a szűrletvíz aknán keresztül, gravitációsan kerül vissza az ioncserélő oszlop elé. A szűrőpréstől a 35-40% szárazanyag tartalomig víztelenített iszapot szállítócsiga hordja ki az udvartéren elhelyezett 10 m3 hasznos térfogatú szállítókonténerekbe. A víztelenített iszap a GE Hungary Rt. beleznai tárolójába kerül lerakásra. A tisztított szennyvíz mintavevő és mennyiségmérő aknán és átemelő műtárgyon keresztül távozik az üzem területéről NA150-es méretű zárt nyomóvezetéken keresztül. Becsatlakozási pontja az Űrhajós utcai bölcsőde előtt található gravitációs csatorna tisztító aknája, amelyet a városi csatornahálózatot üzemeltető Délzalai Vízmű Rt. jelölt ki. A szennyvízkezeléshez szükséges segédanyagok (mésztej, flokkulálószer) előkészítése, oldása a vegyszer előkészítő épületben történik az automata bekeverőben (2×6 m3 tartály). A mészhidrát oldásához ipari vizet lehet használni. A mésztej adagolása egy recirkulációs körvezetéken lehetséges, a reaktorokba beömlő aknájánál kialakított, elektromágneses szelepekkel nyitható megcsapoláson keresztül. A napi polielektrolit szükséglet kb. 1,3 kg, amit 1,2 m3-nyi oldat formájában szivattyúk szállítanak a reakciómedencébe az ülepítőbe való feladás ideje alatt. A városi szennyvízcsatornába bocsátott tisztított ipari szennyvíz mintavétele a mérőaknából történik. Az ülepítőre történő feladás időtartama alatt egyenlő időközönként vett 4-5 pontmintából képezett átlagminta vizsgálatát az Üveggyár laboratóriuma végzi el. Minden mintában meghatározzák a pH-t, a fluorid- és ammónia koncentrációt, illetve a 10 perc alatt ülepedő- és összes só tartalmat. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, mint ellenőrző szerv részére negyedévenként kell adatszolgáltatást adni. A negyedéves méréseket akkreditált laboratóriumban végeztetik. 3.7.22.

Üzemi monitoring hálózatok

3.7.22.1.

Környezetvédelmi monitoring A telephelyen 1 db talajvízfigyelő monitoringkút üzemel, mely a keverőház és a szennyvíztisztító között helyezkedik el. A talajvízből félévente történik mintavétel, melynek fluorid-, ammónia-ammónium- és fémtartalmát vizsgálják. A mérési eredmények üzemen belül történnek feldolgozásra. ERM HUNGÁRIA KFT.


43


2004. OKTÓBER

A rendszeres szennyvíz mintavétel és vizsgálatok ismertetését ld. a 3.7.20.1. alfejezetben. 3.7.22.2.

Üzemviteli monitoring A telephelyen különböző üzemeltetési paraméterek gyűjtésére és szolgáltatására SIVA SQL rendszer üzemel. A biztonságtechnikai monitoring rendszer a telephely főbb energetikai jellemzőinek mérésén (teljes villamos hálózat, technológiai és fűtési földgáz hálózat, szociális vízhálózat, sűrített levegő rendszerek) alapul. A monitoring rendszer fontos forrás alrendszere a gázüzemi monitoring, mely a földgáz, a kriogén gázok (kivéve a propán-bután tartályt), és a hidrogén hálózat üzemeltetési paramétereinek mérésén alapul. Lehetővé teszi a gyűjtött információ on-line feldolgozását digitálisan és grafikusan. Az információ feldolgozása és rögzítése percenként és óránként történik. Off-line üzemmódban az adatok 1 évre visszakérdezhetőek. A gáznyomások figyelemmel kísérése több ponton történik: • oxigén: nyomástartó edények nyomása és a nyomásszabályozó rendszer kilépő nyomása, (továbbá a tartályszintek mérése), • propán: nyomásszabályozó rendszer kilépő nyomása (továbbá a tartályszintek mérése), • hidrogén: fogadószekrénynél történik nyomásmérés. A nyomásmérések 3 felületen történnek: elektronikus, hagyományos manométeres és kontakt manométeres mérés a tarolóeszközökön, melyek közül az elektronikus és a kontakt manométeres mérőeszköz csatlakozik a monitoring rendszerhez. Egy érzékelő meghibásodása esetén a rendszer megszűnteti az anyagelvételt. A biztonsági retesz csak felhasználói beavatkozásra oldható fel. Nyomásesés vagy nyomásemelkedés esetén alsó és felső határértékek (2-2 határérték) átlépésekor figyelmeztető jelzést ad a rendszer. A határátlépések naplózásra kerülnek.

3.7.23.

Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek

3.7.23.1.

Tűzjelző rendszerek A telephelyen BMZ Maxima típusú tűzjelző központ üzemel. Az üzem területén található épületek 90%-ában automata érzékelők kerültek elhelyezésre a kézi indítóhelyekkel párhuzamosan, ahol azonban a technológia zavarná a rendszer üzemelését (pl. nyílt láng használata az üvegtechnikai műveletek során), ott a jelzőrendszer kizárólag manuálisan indítható. A rendszer központja a 3-as portán került elhelyezésre. A jelzőrendszer a megfelelő épületben szirénahanggal jelzi a vészhelyzetet. Tűzjelzés esetén a rendszer központja kijelzi, hogy mely érzékelőről/indítóhelyről származik a vészjelzés (épületszám, hurokszám, sorszám szerint, a kódok a portán elhelyezett listáról kereshetők ki). A 3-as portáról a rendszer központján keresztül az üzem egész területét riasztó vészjelzés adható le a tűzjelző szirénarendszer segítségével. Telepített automatikus oltórendszerek: • 3-as épületben festőgép és Spimag (lakkozó) gépek: gázzal oltó rendszer, • 22-es épületben számítógép és szerverszoba: gázzal oltó rendszer, • 25-ös épületben szerverszoba: gázzal oltó rendszer, • 42-es épületben 1-es és 2-es Ribbon gépek: sprinkler rendszer. ERM HUNGÁRIA KFT.


44


2004. OKTÓBER

A rendszerek karbantartása kiszervezett feladat, szerződés szerint végzik el külső cégek. 3.7.23.2.

Robbanási töménységet érzékelő rendszerek Az üzem területén működő robbanási töménységet érzékelő rendszereket a 3.7.23a táblázatban foglaltuk össze.

3.7.23.a táblázat: Robbanási töménységet érzékelő rendszerek, melyek csökkentik a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát Telepítési hely

Jelzési határ 20% ARH

Gázkeverő épület 40% ARH

Az üzem különböző területein elhelyezve (a >110 kW teljesítményű kazánoknál)

20% ARH

40% ARH

Jelzés/beavatkozás

Jelzés helye

Kiépítés

Hang- és fényjelzés, valamint kényszerszellőztetés beindítása (GOMBSZ szerint)

Központi diszpécserszoba (33-as épület)

3 db 1 csatornás érzékelő: 1 db H2 gázra kalibrált érzékelő felül, 1 db CH4 gázra kalibrált érzékelő középen és 1 db propán gázra kalibrált érzékelő (mindhárom MMA típusú)

Hang- és fényjelzés, kényszerszellőztetés beindítása, valamint gázadagolás lezárása (GOMBSZ szerint)

Központi diszpécserszoba (33-as épület) és 3-as porta

4 db 1 csatornás, 3 db 2 csatornás, 1 db 4 csatornás CH4 gázra kalibrált érzékelő

A rendszerek karbantartása kiszervezett feladat, szerződés szerint végzik el külső cégek. Az érzékelők hitelesítése kéthavonta történik. Itt jegyezzük meg, hogy a folysav lefejtő rendszer elmeinél (a lefejtőhelyen, a tartályok feltöltő vezetékének nyomvonalán egy helyen és a 20 m3-es tároló tartályoknál két helyen) hidrogén-fluorid gáz érzékelők kerültek beépítésre a 2003. évben. 4 ppm koncentráció határ észlelésekor hangjelzést ad a rendszer, melyet 1 percen belül nyugtázni kell. 6ppm koncentráció határ észlelésekor a levegőnyomás megszűntetésével a rendszer automatikusan leállítja a lefejtést, valamint üzembe helyezi a 20 m3-es tároló tartályok sprinkler rendszerét. 3.7.24.

Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek A telephely általános rendészeti szolgálatát a Future Rt. látja el. A rendészeti szolgálat alapfeladatai a következők: • üzemi terület őrzése-védelme, • az üzemi területre történő belépés jogosságának vagy jogtalanságának elbírálása, • regisztráció, • be- és kilépő személyek szúrópróbaszerű csomag-, ill. minden esetben kötelező gépjármű-ellenőrzése, • a 3-as portára befutó vészhelyzeti jelek (üzemterület tűzjelzői, ld. 3.7.23. alfejezetben) jelzéseinek vétele, illetékesek értesítése.

3.7.24.1.

Beléptető rendszer Az üzem területére történő beléptetés számítógépes regisztrációs rendszer segítségével történik. A 3-as portán a belépő kapuknál kártyaleolvasó egységek vannak elhelyezve. ERM HUNGÁRIA KFT.


45


2004. OKTÓBER

A kapukon keresztül a bejutás csak akkor lehetséges, ha a belépő személy érvényes kártyával regisztrálta magát. A belépést 2-3 fő biztonsági személyzet folyamatosan felügyeli, a belépési terület kamerázott. A telephelyen két személy (2-es és 3-as porta) és egy teherporta (3-as porta) működik, valamint telephelyhez kapcsolt új MDC raktár területén egy személy és teher porta. A belépés csak a fogadó létesítmény előzetes írásos kérelme alapján lehetséges. Ekkor a belépő személy neve, a képviselt cég neve és a fogadó személy neve, gépjármű belépése esetén a gépjármű forgalmi adatai és a sofőr személyes adatai kerülnek rögzítésre. Vendég belépése csak üzemi kísérőszeméllyel lehetséges. A teherportán minden belépés esetén rakomány és kabinellenőrzés, szúrópróbaszerűen tételes rakomány ellenőrzés történik. Három típusú belépőkártyával lehetséges a belépés: • dolgozói: arcképes, a személyi adatok felvétele után a Humán Erőforrás Osztály adja ki az üzem állandó dolgozóinak, • kooperációs: arcképes, vállalkozók és egyéb rendszeresen, de ideiglenesen az üzemi területen munkát végző dolgozók részére, a személyi adatok felvétele után a Humán Erőforrás Osztály hozzájárulásával a rendszeradminisztrátor adja ki a dolgozóknak, • vendég: nem arcképes, a portaszolgálat adja ki a név, a munkahely és a fogadó személy nevének rögzítését követően, s a munkanap végén le kell adni a portaszolgálatnál. A beléptető rendszeren túlmenően az állandó fizikai dolgozókat számítógépes nyilvántartási rendszerben regisztrálja minden műszakvezető. 3.7.24.2.

Idegen behatolást érzékelő rendszerek A jogosulatlan idegen behatolás megakadályozására a rendészeti szolgálat a következő alfeladatokat látja el: • bejáratok felügyelete, • folyamatos járőrözés a gyárat körülhatároló kerítés mentén az üzemviteli szempontból stratégiai fontosságú területeken. Az üzem területe teljes egészében emelt szögesdrótkerítéssel védett. A frekventáltabb épületek helyi kezelésű behatolásvédelmi rendszerekkel (elektronikus riasztók és kamerák az épületeken belül) védettek. A szolgálat teljes létszáma munkanapokon 06.00 és 22.00 óra között 9 fő, 22.00 és 06.00 óra között 4 fő, hétvégén 06.00 és 22.00 óra között 5 fő, éjszaka 4 fő.

ERM HUNGÁRIA KFT.


46


3.8.

2004. OKTÓBER

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA Az üzem területén a veszélyes anyagok egyidejűleg maximálisan jelen levő mennyiségeit tartalmazza a 3.8a táblázat.

3.8a táblázat

Az üzem területén jelen levő veszélyes anyagok mennyiségei Megnevezés

CAS-szám

Jelen lévő max. menny. (t)

Veszélyességi besorolás*

Acetilén

74-86-2

0,06

1. táblázat

Aceton

67-64-1

0,05

7. b)

Alkonek II

64-17-5 etanol (98%) 78-93-3 metil-etil-keton (2%)

4

7. b)

Amalgám (Zn-Hg)

7439-97-6 Hg 7440-66-6 Zn

0,025

2.

Ammóniumbifluorid

1341-49-7

2

2.

Ammóniumhidroxid oldat (25%)

1336-21-6

51,5

2.

Etil-acetát (és etilglikol-acetát)

141-78-6

0,03

7. b)

Foszfor (vörös)

7723-14-0

0,1

9. i)

Földgáz

74-82-8

0,96

1. táblázat

Hidrogén

1333-74-0

0,125

1. táblázat

Hidrogén-fluorid oldat

7664-39-3

94

1.

Higany

7439-97-6

0,191

2.

Hígító 5199 IMAJE (metil-etilketon)

78-93-3

0,065

7. b)

Kén-dioxid

7446-09-5

1

2.

Kollódium

9004-70-0 nitrocellulóz (6575%) 64-17-5 etanol 67-63-0 i-propanol

0,2

5.

Kriolit

15096-52-3

0,35

2.

Krómsav

1333-82-0

1,21

2.

Melakon

1330-20-7 xilol izomerek (2022%) 93-93-2 1,2,4,5-tetrametilbenzol (2-3%) 108-65-5 propilénglikolmonometil-éter-acetát (5-10%) 78-83-1 i-butil-alkohol (1416%) 50-0-0 formaldehid (0,2-0,7%) 34590-94-8 dipropilénglikolmonometil-éter (3-5%)

0,4

6.

A táblázat a következő oldalon folytatódik! ERM HUNGÁRIA KFT.


47


Megnevezés

2004. OKTÓBER

CAS-szám

Jelen lévő max. menny. (t)

Veszélyességi besorolás*

n-butil-acetát

123-86-4

3,5

7. b)

n-butil-alkohol

71-36-3

0,2

6.

Oxigén

7782-44-7

54

1. táblázat

Propán

74-98-6

6,05

1. táblázat

Propán-bután

74-98-6 106-97-8

8

1. táblázat

1,33

6.

0,05

6.

1330-20-7 xilol (50-100%) Senoterm

100-41-4 etil-benzol (10-25%) 108-65-6 2-metoxi-1-metiletilacetát (10-25%)

Tetraetil-szilikát

78-10-4

* Megjegyzés: a feltűntetett számok az anyag veszélyességi csoportját jelölik a 2/2001. (I.17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2. táblázata alapján. Megjegyzés: a kiemelten szedett veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendeletben előírt alsó küszöbérték 2%-át.

A veszélyes anyagok fizikai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait ld. a biztonságtechnikai adatlapokon a 39. számú mellékletben. A 40. számú melléklet táblázata összesíti a veszélyes anyagok elhelyezkedésével és mennyiségeivel kapcsolatos adatokat. A 3.8.a táblázat adataiból látható, hogy az üzem a telephelyen tárolt hidrogén-fluorid mennyisége miatt felső küszöbértékű. A 39. számú mellékletben található táblázat adataiból kiderül, hogy az alsó küszöbértékek 2%-át el nem érő anyagok tárolási formája (kisebb mennyiségek zárt edényekben, zsákokban) kizárja az ezen anyagokból eredő súlyos baleseti helyzeteket. A veszélyes anyagok tárolása olyan helyiségekben történik, melyek megakadályozzák az anyagok környezetbe jutását. Ezen általános megállapításokon túlmenően kiemelendő, hogy • az amalgám (Zn-Hg) pellet formátumú szilárd anyag, így nem belélegezhető állapotban van jelen, • az ammónium-bifluorid szemcseméretű szilárd anyag, így nem belélegezhető állapotban van jelen, • a higany tárolására a 62-es épületben kialakított higanytároló helyiség szolgál, mely szigetelt padlózattal, elszívással (aktívszenes szűrés) került kialakításra, melyen belül a higany zárt edényzetben helyezkedik el, • a kollódium tárolása az 56-os épületben történik, mely köré betonbevédőfalakat építettek az esetlegesen bekövetkező robbanás romboló hatásának csökkentésére. Ezen kívül a kollódium nedvességtartalmát rendszeresen ellenőrzik, 30% nedvességtartalom alatt alkohollal nedvesítik (a jegyzőkönyvek másolatai a 42. számú mellékletben találhatók, melyet a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltunk), • a telephelyen egyidejűleg elhelyezkedő krómsav több, mint 70%-a pikkelyes szilárd anyag, így nem belélegezhető állapotban van jelen, a fennmaradó 30%-a oldatban van.

ERM HUNGÁRIA KFT.


48


2004. OKTÓBER

A továbbiakban az 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összegzési szabályt alkalmazzuk a 3.8.a táblázatban található, kiemelten szedett anyagokra és mennyiségeikre. „STA” jelzi az 1. számú melléklet szerint a 2. táblázat 1., 2. és 9. csoportjába tartozó anyagokra képzett hányadosok összegét az alsó küszöbértékek figyelembevételével (hányados értékek a 3.8.a táblázat sorrendjében): STA=0,04+1,03+18,8+0,0242+0,02=

19,91

„STF” jelzi az 1. számú melléklet szerint a 2. táblázat 1., 2. és 9. csoportjába tartozó anyagokra képzett hányadosok összegét a felső küszöbértékek figyelembevételével (hányados értékek a 3.8.a táblázat sorrendjében): STF=0,01+0,258+4,7+0,0061+0,005=

4,98

STA és STF összegekre kapott érték alapján látható, hogy az üzem alsó küszöbértékű veszélyes üzem lenne, ha a jelen levő folysavat nem vennénk figyelembe az összegzési szabály alkalmazásakor. Az alsó küszöbértékű besorolás „oka” a telephelyen jelen levő 25%-os ammónium-hidroxid mennyisége. Megjegyezzük, hogy az ammónium-hidroxid ebben a koncentrációban és az egyes létesítményelemekben tárolt mennyiségben súlyos balesetet nem okozhat, hiszen a folyadékból történő kipárolgás mértéke csekély, belélegzéssel történő sérüléssel járó expozícióra csak az anyagkiszabadulás közvetlen közelében van lehetőség. „SFA” jelzi az 1. számú melléklet szerint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7., 8. csoportjába tartozó anyagokra és az 1. táblázat anyagai közül a földgázra, a hidrogénre, az oxigénre, a propánra és a propán-butánra képzett hányadosok összegét az alsó küszöbértékek figyelembevételével (hányados értékek a 3.8.a táblázat sorrendjében): SFA=0,0192+0,025+0,02+0,27+0,121+0,16= 0,62 SFA összegre kapott eredmény alapján látható, hogy a figyelembe vett anyagcsoportok szerinti összegzés alapján az üzem nem minősülne alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes üzemnek.

ERM HUNGÁRIA KFT.


49


2004. OKTÓBER

4.

SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

4.1.

VÉSZHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK Vészhelyzetben az operatív csoport tagjai a 14-es épület nagy tanácstermében, ezen helyiség alkalmatlansága esetén a 18-as épületben a Tungsram Klub helyiségében (pinceszint) gyülekeznek és tanácskoznak. A vészhelyzet kialakulásának észlelésekor a technológiák, berendezések leállításának vezetési, irányítási feladatait a folysav esetén a 42-es épületben, ill. a vasúti lefejtőhelyen, a propán, oxigén és hidrogén esetén a 33-as épület diszpécser-helyiségében lehet ellátni. A vészhelyzeti vezetési létesítményeket részletes helyszínrajzon a 8.a számú melléklet mutatja be (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk).

4.2.

VEZETŐÁLLOMÁNY VÉSZHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE A vezetőállomány értesítése mobiltelefonon vagy városi vezetékes telefonhálózaton keresztül történhet. A részletes telefonszám- és címlista a Belső védelmi tervben található.

4.3.

AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VÉSZHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A vészhelyzeti riasztás eszközrendszerét az épületekben elhelyezett kézi működtetésű kolompok, a tűzjelző rendszer, valamint az üzemi telefonhálózat képezik. Ezek leírása a 3.7.9. és a 3.7.23. alfejezetek írják le

4.4.

VÉSZHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI A vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei megegyeznek a Híradó rendszerek c. fejezetben tárgyalt eszközökkel (3.7.9. alfejezet).

4.5.

TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZEREK A tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek leírását ld. a 3.7.23. fejezetben.

ERM HUNGÁRIA KFT.


50


4.6.

2004. OKTÓBER

VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK EGYÉNI VÉDŐ- ÉS SZAKTECHNIKAI ESZKÖZEI, VALAMINT A BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK

4.6.1.

Végrehajtó szervezetek rendszeresített egyéni védőeszközei

4.6.1.1.

Üveggyár Megnevezés

Mennyiség

Saválló terylén munkaruha (teljes öltözet)

3 garnitúra/fő

Gumicsizma

1 pár/fő

Saválló védőkesztyű

1 pár/fő

Védőszemüveg

1 db/fő

Plexi álarc

Σ 4 db Σ 7db (1-1 db tartalékpalack)

Frisslevegős készülék Gázálarc

25 db (25 db szűrőbetét)

Légzésvédő félálarc

4.6.1.2.

100 db

Létesítményi tűzoltóság Megnevezés

Mennyiség

Lángálló munkaruha

1 garnitúra/fő

Guminadrág (egyben a csizmával)

1 pár/fő

Védőszemüveg

1 db/fő

Védősisak

1 db/fő Σ 7db (1-1 db tartalékpalack)

Frisslevegős készülék

4.6.2.

Végrehajtó szervezetek rendszeresített szaktechnikai eszközei és a védekezésbe bevonható belső eszközök

4.6.2.1.

Üveggyár Megnevezés

Mennyiség

Lefejtő szivattyú (vasúti lefejtőnél)

1 db

Szennyvíz szivattyú (vasúti lefejtőnél)

1 db

Átfejtő szivattyú (üzemi folysav tartályoknál)

1 db 700 t ömlesztett dolomit 50 t ömlesztett mészhidrát 2 t zsákos mészhidrát

Semlegesítőanyagok Kanalas targonca

2 db

Lapát

5 db 3 db (25 m tömlővel) + üzemi tűzivíz hálózat

Vízcsapok, tömlők Útlezáró szalag, bóják

250 fm szalag, 50 db bója

A táblázat a következő oldalon folytatódik!

ERM HUNGÁRIA KFT.


51


2004. OKTÓBER

• előírásoknak megfelelő mentőláda létesítményelemenként, • 2 db sürgősségi orvosi táska (orvosi rendelőben), • 30 db Calcimusc (Ca-glukonát) ampulla (orvosi rendelőben), • 10 l 7%-os Ca(OH)2 oldat (vízkémia üzemviteli ép. szekrénye), • 5 db hordágy, • orvosi rendelő felszerelése, • szemmosók, közömbösítő oldatok a savas területen munkahelyenként kihelyezve.

Egészségügyi felszerelések

4.6.2.2.

Létesítményi tűzoltóság Megnevezés

Mennyiség

Tűzcsapok, tömlők

Üzemi tűzivíz rendszer • előírásoknak megfelelő mentőláda létesítményelemenként, • 2 db sürgősségi orvosi táska (orvosi rendelőben), • 1-2 db hordágy létesítményelemenként/épületenként, • Water Yel gél az égési sérülések kezelésére a lámpagyártó csarnokok mentőládáiban, • orvosi rendelő felszerelése.

Egészségügyi felszerelések

4.6.3.

A védekezésbe bevonható külső erők és eszközök

4.6.3.1.

Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szerződés szerint riasztható a telephelyen bekövetkező vészhelyzetekben.

4.6.3.2.

Rendőrség Rendőrségi erőkre a káresemény bekövetkezte után a telephely idegen behatolást megakadályozó biztosítására van szükség.

4.6.3.3.

Országos Mentőszolgálat Az Országos Mentőszolgálat erőit az üzem foglalkozás-egészségügyi orvosának döntése alapján az egészségügyi mentési feladatok ellátásába vonjuk be.

ERM HUNGÁRIA KFT.


52


5.

2004. OKTÓBER

SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE

Az 5. fejezetet külön kötetbe rendeztük, a mellékleteit önálló számozással láttuk el.

ERM HUNGÁRIA KFT.


53


6.

2004. OKTÓBER

A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA

A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrásgyára Biztonsági Irányítási Rendszere (a továbbiakban: BIR) tanúsítással nem rendelkezik, azonban jól szervezetten működik a vállalat minden szintjén. A BIR a Környezetvédelmi, Egészségvédelmi és Munkavédelmi (a továbbiakban: KEM) szervezeten belül működik, összefonódva mind szervezetileg, mind tevékenységileg a környezetvédelmi, egészség-, és munkavédelmi rendszerekkel. Ennek háttere a vállalat által kidolgozott, 21 programelemből álló Egészség- és Munkavédelmi Keretprogram (H&S Framework), amely a vállalat ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszerhez (KIR) illeszkedik. A Keretprogram elemei a következők: 1. Telephelyi Egészség- és Munkavédelmi Terv: írott dokumentum formájában körvonalazza, hogyan tesz az üzem megfelelő intézkedéseket a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésére és a biztonságos és egészséges munkahelyi környezet biztosítására. 2. Egészség- és Munkavédelmi Elvárások és Teljesítményértékelés: az egyéni egészség- és munkavédelmi feladatok meghatározása, és a teljesítmény mérése a feladatok alapján. 3. Veszélyelemzés és Törvényteljesítés: eljárás bevezetése annak biztosítására, hogy az üzem megfelelően foglalkozzon minden működési veszélyforrással és teljesítsen minden törvényi előírást. 4. A Dolgozók Bevonása: olyan kultúra megteremtése, amelyben a dolgozók magukénak érzik, és aktívan részt vesznek a telephely egészség- és munkavédelmi programjaiban. Az egészség- és munkavédelem minden termelési összejövetelen és a dolgozókkal folytatott kommunikációban kiemelt fontosságú. 5. Egészség- és Munkavédelmi Szakértő: az üzletág egészség- és munkavédelmi programjának bevezetésében a gyárigazgatót támogató személyek kijelölése. 6. Balesetek Jelentése, Kivizsgálása és Utóellenőrzése: a rendkívüli események, balesetek, sérülések és foglalkozási megbetegedések alapvető okainak meghatározása, a javító intézkedések végrehajtásának biztosítása a berendezéseken, munkavégzési eljárásokon és képzési programokon végrehajtott változtatások révén. 7. Egészség- és Munkavédelmi Képzés: a biztonságos és jogszabályi követelményeknek megfelelő munkavégzéshez szükséges tudás és ismeretek biztosítása a dolgozók számára. Az egészség- és munkavédelmi képzést be kell építeni munkakörhöz szükséges ismeretek oktatásába. 8. Egészség- és Munkavédelmi Szemlék és a Munkahelyi Rend Ellenőrzése: a munkahelyi környezet rendszeres értékelése a nem biztonságos vagy egészségre veszélyes körülmények feltárására és kijavítására. 9. Egyéni védőeszközök: megfelelő öltözet és eszközök, valamint használatuk biztosítása a munkahelyi környezet veszélyei elleni védelemre. Ezek közé tartoznak a ERM HUNGÁRIA KFT.


54


2004. OKTÓBER

légzőkészülékek, a bőr védelmét szolgáló öltözékek, hallás- és látásvédő eszközök, a kéz- és lábvédelem eszközei, valamint a speciális veszélyek ellen védő speciális eszközök. 10. Vállalkozók Egészség- és Munkavédelme: munkavédelmi eljárások és – gyakorlat létrehozása a külső vállalkozók számára, hogy védelemben részesítsük mind a GE, mind a vállalkozók dolgozóit. 11. Vészhelyzetkészültség és Tűzvédelem: válaszintézkedési tervek létrehozása lehetséges vészhelyzetek esetére, összhangban a helyi vészhelyzetkészültségi szervezetekkel a sérülések megelőzése, az orvosi beavatkozás koordinálása és a vagyoni károk minimalizálása érdekében. 12. Munkabiztonsági Elemzés: minden egyes munkakörben a munkafolyamat lépéseinek elemzése a veszélyek és kockázatok, valamint a megelőző intézkedések meghatározására a dolgozók sérüléseinek vagy megbetegedéseinek elkerülése érdekében. 13. Nagy Kockázattal Járó Műveletek: mind a telephelyre, mind a környező közösségre nézve nagy potenciális kockázattal, komoly veszéllyel járó munkafolyamatok meghatározása, amelyek halálos vagy súlyos sérüléseket okozhatnak, és eljárások kidolgozása a veszélyek ellenőrzés alatt tartására. 14. Új és Módosított Gépek és Berendezések Egészség- és Munkavédelmi Ellenőrzése: létesítmények és berendezések terveinek és rajzainak ellenőrzése gyártás, beszerzés vagy működésbe helyezés előtt. 15. Foglalkozásegészségügy: a dolgozók egészségét veszélyeztető, a vegyszerek, biológiai vagy fizikai tényezők által okozott kockázatok felismerése, felmérése és ellenőrzése. 16. Vegyszerkezelés: a vegyszerek megrendelésének, beszerzésének, tárolásának, elosztásának és felhasználásának ellenőrzése, a dolgozói expozíció és kockázatok minimalizálása érdekében. 17. Ergonómia: a munkafolyamatok és munkahelyek oly módon történő kialakítása, hogy minimalizáljuk az ismétlődő mozgásokból, nehéz tárgyak emeléséből eredő fizikai károsodás lehetőségét és elősegítsük a nagyobb termelékenységet. 18. Gépjárműbiztonság: eljárások létrehozása a balesetek vagy sérülések csökkentésére, a megfelelő gépjármű kiválasztásával, a karbantartás és képzett vezetők biztosításával. 19. Egészségügyi Szolgáltatások: a Foglalkozásegészségügyi Szolgálat biztosítása a telephely számára és szerepkörük integrálása a telephely általános programjába. 20. A Program Értékelése: minden egyes Egészség- és Munkavédelmi programelem és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek hatékonyságának mérése, és a folyamatos javuláshoz szükséges következő lépés meghatározása.

ERM HUNGÁRIA KFT.


55


6.1.

2004. OKTÓBER

A BIR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az alábbiakban szeretnénk ismertetni a BIR vállalaton belüli szervezeti felépítését, az egyes szinteken lévő alkalmazottak feladat- és hatásköreit, valamint a működési egységek BIR-en belüli szerepét és kapcsolatait, a BIR tagjainak szakmai felkészültségére, felkészítésére vonatkozó szabályokat, valamint az (al)vállalkozóinkra vonatkozó előírásokat.

6.1.1.

Struktúra, feladat- és hatáskörök A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrásgyára öt gyáregységből épül fel, úgymint a Normál GLS, a Speciál, a Dekor, az Üveggyár és az Autó Gyáregységekből. Ezen felül további két szervezeti egység támogatja az üzem hatékony működését: a Gyári támogató és a Központi támogató szervezetek. A gyáregységek súlyos ipari balesetek megelőzésébe bevont személyzet munkáját az üzemi KEM csoport segíti. A KEM szempontú kérdésekben az üveggyár az üzemi KEM csoport irányítása alatt áll. A továbbiakban ismertetjük az üzemi KEM csoport munkáját. A tűzvédelmi specialista (Szalai Román) feladata az üzem tűzvédelmi és polgárvédelmi feladatainak elvégzése. Közreműködik a biztonságos, egészséges munkakörülmények megteremtésében, a veszélyforrások feltárásában és azok megszüntetésében. Felelős, hogy a KEM előírások, gyakorlatok és programok a törvényi előírásoknak megfelelően kerüljenek megvalósításra. Feladatkörébe tartozik továbbá a KEM dokumentációk felügyelete, valamint az, hogy a gyáregységben dolgozó üzemvezetők és specialisták elsajátítsák és alkalmazzák a KEM előírásokat, követelményeket. Közvetlen munkahelyi felettese a KEM vezető (Felde Istvánné). A munkavédelmi vezető (Belloni Csaba) felelős a telephely munkavédelmi feladatainak elvégzéséért, irányításáért, a problémák feltárásáért és a megoldások kezdeményezéséért. Feladatai közé tartozik a munkavédelmi oktatások megtartása, kapcsolattartás az egészségügyi szolgálatokkal (ÁNTSZ), a vállalati KEM szervezettel. Az irányítása alatt dolgozók elsajátítják és alkalmazzák a KEM követelményeket, valamint a Munkavédelmi Szabályzatot. A Környezetirányítási Rendszer vezetője. Közvetlen munkahelyi felettese a KEM vezető. A KEM vezető (Felde Istvánné) feladata minden, a telephely környezetvédelmi és biztonságtechnikai feladatainak tervezése, irányítása, végrehajtása, hatályos jogi információk megszerzése, KEM oktatások megtartása, a BIR irányítása, a BIR dokumentációk végrehajtásának szúrópróbaszerű ellenőrzése, a környezetvédelmi beruházások kezdeményezése, veszélyforrások feltárása és azokhoz kockázatértékelés készítése, a KIR betartása. További fontos feladatai, hogy részt vegyen az üzemi fejlesztési tevékenységekben, érvényesítse a KEM szempontokat, koordinálja a KEM megbízottakat, valamint a munka- és tűzvédelmi vezetőket és betartsa a KEM követelményeket. Közvetlen munkahelyi felettese a gyárigazgató (Herman Miklós). Az üveggyári üzemegység az üzem egészére jellemző mátrix struktúra szerint szerveződött.

ERM HUNGÁRIA KFT.


56


2004. OKTÓBER

Az alábbiakban ismertetjük azokat a személyeket, akik részt vesznek a súlyos ipari balesetek megelőzésének (biztonságtechnikai szempontú) kidolgozásában, irányításában és végrehajtásában. Dolgozóink feladat- és hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkatársaink kötelessége, hogy megismerjék cégünk alapelveit, ennek szellemében éljenek és dolgozzanak. Munkájukat a legjobb szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások betartásával végezzék, az utasítási jogkörrel megbízott személy útmutatásai alapján. Ismerjenek és készségszinten alkalmazzanak speciális biztonsági eljárásokat. Ellenőrizzék a hatáskörükben dolgozó munkatársak biztonságos munkavégzését, eltérés esetén figyelmeztessék a megfelelő gyakorlatra (BOP – Behaviour Observing Program). A BIR következő szintjén a gyáregységi KEM megbízott áll (Kandár Tiborné). Munkaköri leírásában szerepelnek a folyamatos, hibafeltáró, javító és optimalizáló tevékenységek, valamint a gyáregység vezető tájékoztatása (közvetlen jelentési kötelezettség a gyáregység vezető felé), együttműködés más szakmai és funkcionális csoportokkal, aktív részvétel KEM tevékenységekben. Speciális feladatai közé a laboratórium tevékenységének irányítása, új mérési módszerek és eljárások bevezetése. Közvetlen jelentési kötelezettséggel bír a műszaki vezető (Pécsi József) felé. A gyáregységi műszaki specialista (Radnai István) felelős a szervezetszerű vagy funkcionális beosztottjai előírásszerű munkavégzéséért, szakmai fejlődésükért, a műszaki-biztonsági előírások betartásáért. Feladatköre kiterjed továbbá a speciális műszaki feladatok végrehajtására alakult teamek projektvezetői koordinálására és irányítására, valamint a gyáregységi munka- és tűzvédelmi feladatok ellátása. A gyáregységi műszaki vezető felelős a műszaki specialista irányításáért. A Tervszerű Megelőző Karbantartás (TMK) vezető (Csőgör János) felelős a karbantartó-felújító munkálatok vezetéséért, melyek épület-, gépjellegű karbantartások elvégzését jelentik, évente kétszer. Továbbá feladatkörébe tartozik az Üveggyár területén a külső vállalkozók felügyelete a GE képviselőjeként, projekt koordinátor. Jelentési kötelezettséggel tartozik a műszaki vezetőnek. Az üzemvezető (Prépost Tibor, belülhomályosító, szatinírozó létesítményelem) hatásés feladatköre kiterjed a területét érintő összes kérdésre. Folyamatos javító tevékenységek, aktív részvétel a KEM tevékenységekben, területe gyártóképességének felügyelete, karbantartása és fejlesztése, környezetterhelés csökkentési projektekben való részvétel, vegyipari termékgyártás korszerűsítése, kiürítési gyakorlatok szervezése. Felelős az üveggyári operatív technológia (HF, NH4OH lefejtés, tárolás) koordinálásáért, irányításáért, műszaki problémák kezeléséért, a karbantartási feladatok tervezéséért, előkészítéséért és feltételeinek a megteremtéséért. Az Üveggyár gyáregységének vészhelyzet koordinátora. Munkáját a termelésvezető koordinálja (Kotnyek Zoltán). Az üzem és az üveggyár szervezeti felépítését a 43. számú melléklet tartalmazza. Az üveggyári szervezet felelős tagjainak munkaköri leírását a 44. számú mellékletben csatoltuk (csak a Biztonsági jelentés teljes változatában található). ERM HUNGÁRIA KFT.


57


6.1.2.

2004. OKTÓBER

(Al)vállalkozók A rendszeres karbantartások túlnyomó részét külső vállalkozókkal végeztetjük. A kiválasztásuk szempontjai többek között az (al)vállalkozók alkalmazottainak jártassága, a KEM irányításuk és a teljesítményük megfelelőssége. Rendelkezniük kell a megfelelő engedéllyel, engedélyezéssel és biztosítással. Az elfogadott (al)vállalkozók listáját folyamatosan fejlesztjük, és napra készen tartjuk. Minden szerződésben szerepelnie kell a vállalkozókra vonatkozó egészség- és munkavédelmi specifikációnak, beleértve a rövid idejű vállalkozói szerződéseket és a karbantartási szerződéseket is. A vállalkozókkal szembeni követelmények a Vállalkozói Egészség- és Munkavédelmi Specifikáció c. kérdőív nyomtatvány kitöltése és egyéb kért munkavédelmi anyagokban (pl. írott programok képzési nyilvántartás, stb.) található. Minimumkövetelmény az alvállalkozó baleseti mutatóinak, a képzési dokumentációnak és az írott eljárások benyújtása. Minden vállalkozó felelős azért, hogy a vállalkozás tevékenységével járó veszélyekről és a vonatkozó szabályozási követelményekről képzést nyújtson saját dolgozóinak. Mi további információkat adunk a vállalkozónak és/vagy a vállalkozó dolgozóinak a telephely környezet-, egészség- és munkavédelmi veszélyeiről és a tevékenységükre vonatkozó munkavédelmi/vészhelyzeti válaszintézkedések eljárásairól. A telephelyen kijelölünk minden egyes vállalkozó részére egy képviselőt az adott területen felelős GE munkatársak közül. Ez a képviselő felelős az általános egészségés munkavédelmi koordinációért és a vállalkozó felügyeletéért, valamint a vállalkozó és a GE dolgozói közötti közvetítésért. Minden vállalkozónál ismétlődő egészség- és munkavédelmi szemlét tartunk, hogy biztosítani lehessen a GE egészség- és munkavédelmi követelményeinek teljesítését. Az egészség- és munkavédelmi problémák nyilvánvaló semmibevétele vagy megismétlődése miatt a problémát egyedileg kezeljük, amely jelentheti a vállalkozó eltávolítását, vagy a munka leállítását. Minden vállalkozói sérülést, megbetegedést vagy balesetet ki kell vizsgálnia a vállalkozónak a Balesetkivizsgálási Programban előírtak szerint, szükség esetén a GE részvételével. A kivizsgálás eredményét a vállalkozónak közölnie kell a vállalkozó kijelölt képviselőjével. A vállalkozók munkavégzéséről pontos információkat szerzünk. A vállalkozóktól munkavédelmi tervet kérünk, amely tartalmazza a munkavégzés veszély feltételeit, a munkaberendezéseket és a szükséges anyagok listáját. A vállalkozókkal részletes, közös kockázat felmérést készítünk, majd meghatározzuk a munkavédelmi intézkedéseket. A dokumentációt az üzemi munkavédelmi vezető hagy jóvá. A vállalkozók munkavégzésének felmérésével kapcsolatos formanyomtatvány a 45. számú mellékletben található (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk). Gázüzem esetében a karbantartási tevékenységeket a Zalai Vákuumtechnikai Gépgyár Rt. végzi évente, melyet a gázüzemvezető felügyel. A karbantartásról Karbantartási napló készül. A gázüzemi berendezések karbantartásával kapcsolatos a Gázberendezések és gázszerkezetek üzembe helyezése és karbantartása c. üzemi dokumentum (FGN-G-019). A vállalkozóinkat évente értékeljük. ERM HUNGÁRIA KFT.


58


6.1.3.

2004. OKTÓBER

Szakmai felkészültség, oktatás A szervezet magasabb szintű tagjainak felkészültségével, szakmai alkalmasságával kapcsolatos követelményeket az adott területeken a munkaköri leírások tartalmazzák végzettség, számítógépes ismeretek, Six Sigma ismeretek, szakmai- és vezetői tapasztalat és nyelvismeret szerint. Továbbá feltüntetjük a pozíció betöltéséhez szükséges – elvárt – képességeket is, úgymint a személyes tulajdonságokat, az emberi kapcsolatrendszert, a teljesítő képességet és a motivációt is. Azon munkatársak, akik kiemelkedően fontos feladatot látnak el a BIR működtetésében, ezen feladataikról és felelősségükről Megbízólevelet kapnak. A GE Hungary Rt. Egészség- és Munkavédelmi Keretprogramja előírja minden telephely számára a képzést a dolgozókra és a vezetőkre nézve is. Átfogó telephelyi értékelést évente végzünk annak érdekében, hogy megállapítsuk, milyen képzés szükséges a dolgozók egészségének és biztonságának hatékony védelméhez és a törvényi követelmények teljesítéséhez. Az értékelés eredményét a Képzési leltárban határozzuk meg. Az üzem Képzési tervét évente felülvizsgáljuk. Az alkalmazottak felkészültségének folyamatos szintentartását évenként megtartott oktatásokkal és gyakorlatokkal biztosítjuk. Az oktatást a humánpolitikai vezető (HR) szervezi, az oktatók a vállalati szakemberek, azonban szükség vagy igény szerint külső szakértőt is meghívunk. Az üzemi Egészség- és Munkavédelmi Oktatási Terv tartalmazza minden alkalmazott számára, hogy milyen oktatáson kell részt vennie. Az üzem Képzési tervét a 46. számú melléklet tartalmazza (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk). Képzési anyagokat dolgozunk ki vagy átdolgozunk új termék(ek) bevezetése (NPI) és a telephelyi követelmények vagy a jogi szabályozás változása esetén. A képzéseket dokumentáljuk minden esetben. A képzési jegyzőkönyv tartalmazza a témát, az oktatás vezetőjét, a dátumot és a képzésben részt vevők névsorát (Egészség- és Munkavédelmi Képzési Jegyzőkönyv). Oktatási adatbázist hoztunk létre, amely biztosítja a számítógépes nyilvántartást is. Létrehoztuk az oktatás-munkakörök mátrixát, amely tartalmazza, hogy ki, mikor, milyen képzésben vett részt, így ezen a rendszeren keresztül nyomon követhető a munkatársak vállalaton belüli szakmai felkészültsége. A vezetői képzés esetén Egészség- és Munkavédelmi vezetői képzést tartunk a termelési vezetőknek (gyárigazgató, termelésivezetők). A képzésnek a következőket kell tartalmaznia: a telephely munkavédelmi irányelve és a GE Keretprogram követelményei, a munkavédelem irányítási alapjai, a telephelyre jellemző törvényteljesítési követelmények, a dolgozói képzés követelményei. A vészhelyzeti védekezés gyakoroltatására az üzemi gyakorlatok és a komplex üzemi gyakorlatok szolgálnak, melyekkel kapcsolatos üzemi szabályozás a Belső Védelmi Tervben található. ERM HUNGÁRIA KFT.


59


2004. OKTÓBER

6.2.

A BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA

6.2.1.

Veszélyelemzés és kockázatértékelés

6.2.1.1.

Katasztrófavédelmi kockázatértékelés Jelen Biztonsági jelentés összeállítása kapcsán végeztettük el a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyagokkal kapcsolatos ipari gyakorlatunkra vonatkozó kockázatértékelést, mely eredményeinek és módszertanának ismertetése az 5. fejezetben található. A Biztonsági jelentés és – és szükséges esetben a kockázatértékelés – felülvizsgálatát elvégezzük: • ha az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, • ha a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak rendelkezésünkre, • ha a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak, • legalább ötévente.

6.2.1.2.

Munkavédelmi kockázatértékelés Az korábbiakban meghatároztuk és minimalizáltuk a dolgozók kockázatát minden veszélyes vegyszer vonatkozásában, valamint készítettünk kockázatelemzést minden érintett, új vegyi anyagra. Az elsődleges cél, a jogszabályi megfelelés teljesítése, ennek érdekében tettünk lépéseket a biztonság fokozására (pl. hatósági felülvizsgálatok elvégeztetése, Egészség- és Munkavédelmi Program). Az üzemben jelentős mértékű (hatósági jelentésre kötelezett) munkabaleset nem történt. A munkahelyi (munkavédelmi) balesetek jelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendjét Az Egészség- és Munkavédelmi Program 6. fejezete tartalmazza. Bevezettük a Veszélyelemzési és törvényteljesítési rendszert, amely biztosítja, hogy a telephely folyamatosan felismerje és kezelje a munkahelyi veszélyeket és ellenőrizze a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és a GE irányelvek követelményeinek teljesítését. A rendszer tartalmaz egy elemzést a veszélyek és a törvényi követelmények meghatározására. Az elemzés a telephely legfontosabb kérdéseivel (pl. irányelvek, programok, képzés), ezek kezelésével és ellenőrzés alatt tartásával foglalkozik. A rendszer gondoskodik az új vagy módosított berendezések/létesítmények elemzéséről a használatba vétel előtt, valamint a meglévő berendezések, folyamatok és vegyszerek szisztematikus felülvizsgálatáról. A rendszer magában foglalja a Keretprogram alábbi elemeit: • balesetek kivizsgálása, • egészség- és munkavédelmi szemlék és a munkahelyi rend ellenőrzése, • munkabiztonsági elemzés, • ipari higiénia, • egyéb vonatkozó elemek. A rendszer biztosítja a telephelyen felismert „magasabb szintű” veszélyek azonnali rangsorolását és kezelését. A rendszer emellett hivatkozásul szolgál az Egészség- és Munkavédelmi Keretprogram azon elemeihez, amelyek a konkrét munkahelyi veszélyek felismerésére szolgálnak. ERM HUNGÁRIA KFT.


60


2004. OKTÓBER

A rendszer gondoskodik arról, hogy a veszélyeket és ellenőrző mechanizmusaikat megfelelő módon közölje a vezetéssel, a dolgozókkal és a kapcsolattartó személyekkel. A rendszer emellett olyan mechanizmust (írásos vagy szóbeli) is biztosít a dolgozók számára, amellyel a vezetést értesíthetik a felismert munkahelyi veszélyekről. A felismert veszélyeket és problémákat beépítjük a Keretprogram megfelelő elemébe, biztosítva, hogy a veszéllyel foglalkozunk és ellenőrzés alatt tartjuk. Egy berendezés üzembehelyezésére a KEM ad engedélyt, melyet az üzemeltető (gyáregységvezető) fog üzembe helyezni. A berendezéssel kapcsolatos kockázati értékelést és veszélyelemzést még a tervezés folyamán elvégezzük. 6.2.2.

A technológiai műveletek szabályozása Írásos technológiai utasításokat, eljárás utasításokat és munkautasításokat dolgoztunk ki és vezettünk be azon berendezésekre és tevékenységekre, ahol fontos, hogy a feladat vagy tevékenység elvégzése üzembiztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi és törvényi szempontból szabályozott módon történjen. A technológiai jellegű dokumentumok (technológiai-, kezelési utasítás) kidolgozásában az üzemvezető, a KEM megbízott, az üzem specialista, a gyáregységi TMK vezető és a fejlesztők vesznek részt. A gyáregységi vészhelyzet tervek kidolgozásában az üzemvezető, a KEM megbízott és az üzemi KEM vesznek részt. A technológiai utasítások tartalmi felépítése a következők: a gyártási eljárás célja, az eljárás alkalmazása, anyagszükséglet, szerszámok, mérőeszközök és szükséges egyéb eszközök, gépek és berendezések, elrendezési rajzok, gyártástechnológiai folyamatábrák, szolgáltatások, a műveletek leírása, gyártásközi és egyéb technológiai minőség-ellenőrzés, tárolás, gépek, berendezések és munkaeszközök karbantartása, munkavédelmi előírás, környezetvédelmi előírás, anyagnorma, mellékletek, függelékek. Az utasításokból minden érintett naprakész információt, képzést és szükség szerint továbbképzést kap, valahányszor a folyamatokat újítjuk. Az utasításokat folyamatosan karbantartjuk, rendszeresen átnézzük, és szükség esetén kiegészítjük a tapasztalatok fényében, hogy azok mindig naprakészek legyenek. Az üzem minden egyes létesítményében, minden egyes tevékenységre az Üzembiztonsági Adatlapok (Job Safety Analysis, JSA) által meghatározzuk a berendezések rendeltetését, a használatának célját, a működés közben várható kockázatokat, az elhárítás lehetőségeit, az egészség- és munkavédelem megóvásához szükséges védőfelszereléseket és a feladat elvégzéséhez szükséges szerszámot. ERM HUNGÁRIA KFT.


61


2004. OKTÓBER

A létesítményelemek KEM információi minden műszakváltáskor átadásra kerülnek a műszaknaplóba történő bejegyzés által abból a célból, hogy a KEM vonatkozású kérdéseket hatékonyan felügyeljük. Az ilyen információk magukban foglalják az üzem és a berendezések állapotára és a folyamatban levő munkákra vonatkozó részleteket. Az alkalmazottak az egészségvédelemmel, környezetvédelemmel és üzembiztonsággal kapcsolatos észrevételeiket, információikat az Információs űrlap kitöltésével odaadhatják személyesen a felettesüknek (KEM megbízott, üzemvezető), vagy a portán elhelyezett ún. „ötletládában” adhatják le. Ez egy tényleges postaládát jelent, melyben található hozzászólásokat a vezetőség megvizsgálja, és az építő jellegű ötleteket adoptálja a gyakorlatba. Azután ezeket oktatja, szükség esetén gyakoroltatja a dolgozókkal. A munkabiztonsági elemzéssel kapcsolatos üzemi dokumentumok a 47. számú mellékletben találhatók (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk). 6.2.3.

Vegyszerkezelés A létesítményben található minden vegyszert ellenőrzünk, és optimális esetben jóváhagyunk a felhasználáshoz. A dolgozói biztonság, a felhasználás és tárolás, a jogszabályi követelmények, a vegyszerhatékonyság, a környezetszennyezés, a hulladékgazdálkodás és a költségek szempontjából a legmegfelelőbb vegyszereket használjuk fel a termelésben. Vegyszerleltárt készítünk azokról a vegyszerekről, amelyek felhasználását a létesítményben jóváhagyták. A vegyszerleltár nyomtatvány az 16. fejezet 1. Mellékletében található. Minden, a leltárban szereplő vegyszerre vonatkozóan be kell szerezni, és meg kell őrizni az olyan egészség- és munkavédelmi információkat tartalmazó dokumentumokat, mint a Biztonsági Adatlapok (MSDS). A Biztonsági Adatlap tartalmazza a vegyi anyag nevét, összetételét, veszélyesség szerinti besorolását, elsősegélynyújtást, tűzveszélyességét, balesetkor történő óvintézkedéseket, kezelését, tárolását, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit, fizikai-kémiai tulajdonsága, stabilitását, toxikológiai adatokat, ökotoxicitást, hulladék kezelésére és ártalmatlanítására, szállításra vonatkozó információkat, valamint a szabályozási információkat. A vegyszerek mindenkori felhasználásának értékelésére a vegyszereket, valamint a leltár használatát évente rendszeresen auditáljuk. Folyamatosan törekszünk a termelésben felhasznált veszélyes vegyszerek mennyiségének és mérgező voltának csökkentésére/kiküszöbölésére. A vegyszerek szállítása a Biztonsági Adatlapokra, címkézésre, tárolóeszközökre és terjesztésre vonatkozó országos és helyi szabályok szerint történik, melynek írásos dokumentációja a Vegyianyagkezelés gyári rendjében található. Minden vegyszert megfelelően felcímkézett, megfelelő táróedényben tárolunk. A tárolóedényekért és a címkézésért a dolgozók a felelősek. A speciális és/vagy veszélyes vegyszerek felhasználását megjelöljük a vegyszerraktárban. A vegyszerkezelési program kijelölt részeiért felelős felek (beszerzés, fogadás, terjesztés és szállítás, targoncavezetők) számára képzést tartunk a rájuk vonatkozó követelményekről, hogy megfelelően végezzék a vegyszerek beszerzését, szétosztását, címkézését, kezelését, felhasználását, tárolását és ártalmatlanítását. Emellett képzést kapnak a vegyszerek kezelésének veszélyeiről és az egyéni védőeszközökről. ERM HUNGÁRIA KFT.


62


2004. OKTÓBER

A vegyszerkezelési program értékelését évente, az értékelést az Önfelmérés Ellenőrző Listája alapján végezzük. A program későbbi, új változatainak összhangban kell lenniük az önfelmérés megállapításaival. A vegyszerkezeléssel kapcsolatos üzemi dokumentációk a 48. számú mellékletben találhatók (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk). A vállalaton belül a nem megfelelő működéssel kapcsolatosan minden esetben kivizsgáljuk azok okának bekövetkezését. Bármely dolgozó, aki hibát észlel egy Eltérési lap kitöltésével jelentheti azt a munkahelyi felettesének (KEM megbízott, üzemvezető). A nem megfelelősség kivizsgálása az Eltérési lap tanulmányozása után az érintett fél meghallgatásával, illetve annak jegyzőkönyvezésével történik. Ezután történik a javító intézkedések meghozatala és végrehajtása, valamint azok ellenőrzése. Intézkedési terveket dolgoztunk ki az Üveggyár területén a nagy mennyiségben található veszélyes anyagokról (HF, NH3): Haváriaterv a folysav és ammóniatároló lefejtő rendserben, valamint a Vörösfenyő fakádban tárolt regenerálódó HF tartalmú anyag kiömlési vészhelyzetterve. Ezek a dokumentumok megtalálhatók írott formában és számítógépen is.

6.3.

VÁLTOZÁSKEZELÉS Minden évben összesítő táblázat készül az üzem teljes területére nézve, melyben felmérjük a lehetséges szervezeti és műszaki-technológiai változásokat, és ezeket beépítve a következő évi tervezésbe, nyomon tudjuk követni a változás menetét.

6.3.1.

Műszaki, technológiai változások Új, vagy módosított technológiai eljárás előtt a változást kezdeményező projektvezető minden esetben kitölti a KEM adatlapot, és az illetékes üzemi KEM vezetőnek átadja, és egy másolatot is megőriz ebből magának. A KEM vezető átnézi a válaszokat és eldönti, hogy melyek azok a kérdések, melyeknél további intézkedés meghozatala szükséges. A KEM adatlap átvizsgálása után a projektvezető, a KEM vezető és a projektben érintett személyek (projekt csapat) tervprogramot dolgoznak ki. Az egész folyamatról számítógépes dokumentáció – checklist – készül. A KEM adatlapot a 49. számú melléklet mutatja be (csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk). Az egész területet érintő intézkedéseket, eljárásokat a gyárigazgató hagyja jóvá. Amennyiben a változtatásnak van munka-, környezetvédelmi- és üzembiztonsági érintettsége, azokra minden esetben felhívjuk a figyelmet a képzéseken és a meglévő technológiai, kezelési utasításokat ezzel kiegészítjük. Az ipari balesetek megelőzése érdekében részletes egészség-és munkavédelmi rendszert dolgoztunk ki minden új létesítményre és minden új, módosított vagy áthelyezett berendezésre. Ez a rendszer biztosítja az egészség-és munkavédelmi problémák felismerését és ellenőrzését a probléma megjelenésétől, a tevékenység kezdetétől a befejezésig.

ERM HUNGÁRIA KFT.


63


2004. OKTÓBER

Minden új létesítmény és minden új, módosított vagy áthelyezett berendezés részt vesz az egészség- és munkavédelmi ellenőrzési rendszerben. Minden eredményt dokumentálunk a Létesítmények és Berendezések Ellenőrzése nyomtatványon. A meghatározott ellenőrzéseket a tevékenység legfontosabb mérföldköveinél végezzük el, biztosítva, hogy meghatározzák és megoldják az egészség- és munkavédelmi problémákat. Ezek a mérföldkövek a fogalmi, vagy tervezési fázisban, a részletes tervek befejezése, de a szerelés vagy beszerzés előtti fázisban, és a szerelés befejezése után, de a beindítás/átadás előtti fázisban jelentkeznek. Felelős személyt vagy csoportot jelölünk ki minden egyes tevékenységhez az egészség- és munkavédelmi ellenőrzés végrehajtására. Ez a személy vagy csoport írásbeli egészség- és munkavédelmi jóváhagyást ad a tevékenység minden fázisához. Minden, az egészség- és munkavédelmi szempontból kritikus fontosságú, vagy időszakos felülvizsgálatot igénylő berendezésre megelőző karbantartási eljárásokat dolgoztunk ki. Ezek közé a berendezések közé tartoznak a következők: gépvédelem/burkolatok, tűzérzékelő- és jelzőrendszerek, szellőző/elszívó rendszerek, tűzoltó berendezések, szemmosók és vészzuhanyok, daruk, folyamatellenőrző és szennyezés csökkentő berendezések, ergonómiai ellenőrző eszközök. Minden berendezéstípushoz megelőző karbantartási eljárásokat és felelőst határoztunk meg. Ezt az információt a Megelőző Karbantartási Ütemterv-ben rögzítjük. Az azonosított egészség- és munkavédelmi veszélyek korrigálására (pl. törött védőkorlát) megfelelő karbantartási erőforrást biztosítunk, melyeket egy dolgozói munkavédelmi csoport/szakértő tár fel. A létesítmények és berendezések munkavédelmi ellenőrzésében vagy a megelőző karbantartásban részt vevő dolgozóknak biztosítjuk a feladatuk hatékony ellátásához szükséges szintű képzést. Üzembe helyezési eljárásra az azt megelőző biztonságszempontú vizsgálatok megfelelő eredményei birtokában az üzemi KEM vezető ad engedélyt, majd a gyáregység vezető helyezi üzembe. Az üzembiztonságot érintő, jelentősebb változtatás tervezése esetén, de legalább ötévente a Biztonsági jelentést és a Belső védelmi tervet felülvizsgáljuk, szükség esetén módosítjuk. Az üzemben minden egyes technológiai változtatást dokumentáljuk (kiegészítjük) a technológiai és kezelési utasításokban.

ERM HUNGÁRIA KFT.


64


6.3.2.

2004. OKTÓBER

Szervezeti változások és a minőségügyi eljárások változása A szervezeti változások minden esetben a vonatkozó minőségügyi eljárás módosításával járnak, így vizsgáljuk azok kihatásait a vállalati dokumentációs rendszer egyéb dokumentumaira, pl. a Biztonsági jelentésre, Belső védelmi tervre is. Szervezeti változásnál a megszűnt poszt feladatait más veszi át. Erről az illetékesek a gyáregységen belül értesítést kapnak.

6.4.

A RENDSZER FOLYAMATOS VIZSGÁLATA Időszakos vállalati BIR auditokat végzünk azért, hogy értékeljük a KEM Politikának és Céloknak való megfelelést vagy a KEM vezetési rendszerek hatékony működését és fejlesztési programjait. Az audit célja továbbá, hogy segítse a folyamatos fejlesztési programokat, információkat adjon, hogy a megfelelőségre és a megfelelési programokra vonatkozó további intézkedéseket megalapozzuk. A GE Hungary Rt. Nagykanizsai Fényforrásgyára évente tart vállalati BIR auditokat. Az Ipari higiénia, Vészhelyzet kezelés, Vegyianyag kezelés, Levegő, Hulladék, Víz önértékelés gyakorlatunk segít az üzemi törvényteljesítés állásának meghatározásában. A dokumentumok összefoglalják az üzemi tevékenységünkre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A felmerülő problémák kiküszöbölésére intézkedési tervet dolgozunk ki, melyben meghatározzuk az intézkedések végrehajtásáért felelős személy(eke)t, a tervezett végrehajtás időpontját. Az önértékelés elkészítésének célja: • az üzemi törvényteljesítés állásának értékelése és rögzítése; • a törvény-nem-teljesítések területeinek azonosítása és korrigálása; • növelni az üzem elkötelezettségét a KEM törvényteljesítési program legkritikusabb elemeit illetően; • azonosítani és priorizálni azokat a területeket, ahol az erőforrások (idő, tapasztalat, anyagi) a leghatékonyabban használhatók.

6.4.1.

Biztonsági ellenőrzések A munkahelyi biztonsági ellenőrzések felmérésére létrehoztuk a munkabiztonsági elemzés csoportját (JSA csoport). A képzésben részesített csoport a telephelyen munkát végző egészség- és munkavédelmi dolgozókból és a vezetés képviselőiből áll. Munkavédelmi elemzést végzünk minden egyes munkakörre a telephely termelési/szolgáltatási területein, változás esetén azokat felülvizsgáljuk (új gép, technológia üzembe helyezése esetén). A Munkabiztonsági Elemzés nyomtatvány felhasználásával végezzük. (47. számú melléklet, melyet csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltunk). A munkabiztonsági elemzések elvégzésének sorrendjét az adott feladathoz társuló kockázat(ok) és a korábbi évek baleseti statisztikája határozza meg. A gyáregységeken belül egészség- és munkavédelmi csoportok működnek, akik saját illetékességi területükön belül tartanak ellenőrzéseket.

ERM HUNGÁRIA KFT.


65


2004. OKTÓBER

A munkabiztonsági elemzést az egyes munkafeladatok lépéseinek, veszélyeinek és a biztonságos munkavégzés eljárásainak meghatározására végezzük. Ehhez az alábbi információkat kell értékelni: • az elvégzett feladat természete, • a vegyszerekkel kapcsolatos lehetséges kockázatok (pl. belélegzés), • a lehetséges fizikai kockázatok (pl. zaj, hő és vibráció), • lehetséges ergonómiai stressz (pl. ismétlődő mozdulatok, emelés), • a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges ellenőrző intézkedések (pl. védőburkolatok, szellőzés, izolálás), • munkavégzési hivatkozások és eljárások (pl. berendezés-lezárási és kizárási/kitáblázási eljárások), • egyéni védőeszköz-szükséglet és –elérhetőség, • korábbi vegyszermonitoring-adatok vagy korábbi felmérések, • az előző évek baleseti, megbetegedési adatai, • további munkabiztonsági veszélyek, mint pl. leesés, elektromos, elütés veszélye, tűz- és robbanásveszély gépvédelem és szem-, kéz- vagy lábsérülés veszélye. A munkabiztonsági elemzési eljárás részei: • a munkafeladat megfigyelése, • interjúk az érintett dolgozókkal, a munkafeladat/művelet áttekintő elemzése. Az elkészült munkabiztonsági elemzést kihelyezzük a termelési területeken, és ezeket beépítjük a berendezések műveleti eljárásaiba. Az elemzés elkészítése során az egyéb, azonnali beavatkozást (pl. hiányzó védőburkolat) vagy ellenőrző intézkedéseket (pl. szellőzés) egészség- és munkavédelmi kérdéseket/problémákat is dokumentáljuk a munkavédelmi elemzés közvetlen hatókörén kívül. Ezeket a megállapításokat a Munkabiztonsági elemzés megállapításai c. nyomtatványon dokumentáljuk. Dolgozói képzést félévente tartunk, vagy ennél gyakrabban, ha baleset, vagy jelentős hiányosság tapasztalható. Az új vagy új munkakörbe helyezett dolgozók munkába lépés előtt képzést kapnak a munkabiztonsági elemzésről. A képzést az üzemi munkavédelmi vezető tartja. A Munkabiztonsági elemzéseket módosítjuk és időszerűsítjük a következő esetekben: • a berendezések vagy gyártási folyamat változásai, • új berendezések vagy gyártási folyamatok új termékek bevezetésével kapcsolatban, • felismert baleseti vagy megbetegedési tendenciák, balesetek vagy majdnembalesetek esetén. A Munkabiztonsági Elemzés Programot éves rendszerességgel értékeljük. Az értékeléshez az Önfelmérés Ellenőrző listáját használjuk. A program későbbi, új változatainak összhangban kell lenniük az önfelmérés megállapításával.

ERM HUNGÁRIA KFT.


66


2004. OKTÓBER

Havonta tartunk biztonságtechnikai felülvizsgálatot az üzem területén. A felülvizsgálaton a gyárigazgató, a gyáregységvezető, a termelésvezető, a munkavédelmi megbízott vesznek részt. A felülvizsgálaton jegyzőkönyv készül, és számítógépes adatbázisba kerül, melyben ismertetjük a nem-megfelelősségeket, a szükséges intézkedéseket, a felelősöket és a határidőket. A telephelyen leltárt készítünk a biztonságos munkavégzési gyakorlat, a GE irányelvei vagy jogszabályok által meghatározott olyan berendezésről, munkafolyamatokról vagy tevékenységekről, amelyeket ellenőrizni kell. Cégünk ellenőrzési rendszerében minden egyes dolgozónak feladata, hogy naponta alapvető ellenőrzést végezzen a saját közvetlen munkaterületén, valamint, hogy tisztán és rendben tartsa a munkaterületet. BOP (Behaviour Observing Program – Viselkedés megfigyelési program) munkavédelmi és biztonsági csoportot alakítottunk abból a célból, hogy figyeljék a munkatársak viselkedését, és szükség esetén figyelmeztessék őket a rendellenes munkavégzésre. Ez semmilyen szankcióval nem jár, pusztán szóbeli figyelmeztetést jelent. A dolgozók közvetlen munkahelyi felettese szintén napi ellenőrzést végez a munkahely területén, amely dokumentációba, műszaknaplóba kerül. A gyáregység vezető, a KEM megbízott és az üzemvezető heti bejárással ellenőrzik az alkalmazottak munkáját. Ha rendellenes tevékenységet tapasztalnak, arról dokumentációt készítenek. A legfelsőbb szintű vezetői ellenőrzés a KEM szemle (a KEM vezető, az üzemi munkavédelmi vezető, üzemi egészségügyi orvos és a Munkavédelmi bizottság részvételével), melyet havi rendszerességgel végzünk, és amelyről feljegyzés készül. Évente tartunk vezetői átvizsgálást, melyben felmérjük, hogy a kitűzött célok mennyire valósultak meg a telephelyre vonatkozóan. Cégünk a termelés hatékonysága érdekében vezetői és dolgozói teljesítményértékelést végez. A vállalat a telephely minden dolgozóját megismerteti a munkahelyi elvárásokkal, és ezeket évente értékeli. (A dolgozói teljesítményértékelés kritériumainak felsorolása a 50. számú mellékletben olvasható. A gyáregységi, illetve az üzemi teljesítményértékelést havi gyakorisággal a KEM végzi A közvetlen termelésirányító vezetők értékelése című formanyomtatványon, mely szintén a 50. számú mellékletben található. A hivatkozott mellékleteket csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk.) Az Általános munkahelyi szemle című nyomtatványt (51. számú melléklet, melyet csak a Biztonsági jelentés nyilvános változatához nem csatoltunk) rendszeresen frissítjük, hogy tükrözze a telephelyi tevékenységekben és a vonatkozó szabályozásban bekövetkezett változásokat. A telephelyen berendezés-specifikus munkahelyi szemléket/ellenőrzéseket tartunk, biztosítandó a veszélyek felismerését és ellenőrzését, valamint a törvényi követelmények betartását. Külön ellenőrzéseket tartunk a következő területeken: daruk, emelőgépek, ipari targoncák, szellőző rendszerek, tűzvédelmi rendszerek, egyebek. A berendezés-specifikus munkahelyi ellenőrzéseket az ellenőrzési leltár szerint tervezzük meg és végezzük el. A javító intézkedéseket lehetőleg azonnal megtesszük minden, az általános egészségés munkavédelmi és a munkahelyi rend ellenőrzését szolgáló szemlén, vagy a munkafolyamatok megfigyelése során megállapított hiányosság esetében. A megfelelő javító intézkedéseket a szemlejegyzőkönyvben, vagy a megfigyelési nyomtatványon határozzuk meg. Mindenegyes javító intézkedést utólag megfelelően ellenőrizzük, hogy meggyőződjön az ellenőrzés során meghatározott probléma kijavításáról. Az ERM HUNGÁRIA KFT.


67


2004. OKTÓBER

utóellenőrzés eljárásait a szemlejegyzőkönyv vagy a megfigyelési nyomtatvány határozza meg. Minden, a programban feladattal megbízott személy a feladatának megfelelő képzésben részesül. Minden dolgozó képzést kap arról, hogyan kell saját közvetlen munkaterületét ellenőrizni. Az Egészség- és Munkavédelem és Munkahelyi Rend Ellenőrzése programot évente értékeljük. (Az értékeléshez használandó Önfelmérés Ellenőrző Listája az 51. számú mellékletben található.) A program későbbi új változatainak összhangban kell lenniük a felmérés megállapításaival. A gázüzem esetében időszakosan (3-5 év) és véletlenszerűen tart műszaki-biztonsági szemlét a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet. 6.4.2.

A BIR felülvizsgálata, értékelése A BIR felülvizsgálatát évente egy külső auditor cég végzi. Az éves üzemi gyakorlat és a háromévente végzett komplex üzemi gyakorlat értékelésekor szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a BIR folyamatos fejlesztésére. A BIR felügyelete és felülvizsgálata az üzemi KEM feladata. A KEM évente végzi el a BIR teljes körű felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeiről beszámolási kötelezettsége van a gyárigazgató felé, aki biztosítja a hiányosságok megszüntetéséhez, illetve a kitűzött célok eléréséhez szükséges erő- és anyagi forrásokat. A célok, célkitűzések a meghatározására a havonta esedékes vezetői értekezleteken kerül sor, melyeken a szervezeti egységek teljesítményét értékeljük. A vállalat létrehozott egy rendszert a rendszeres programértékelésre, hogy meghatározza a keretprogram egyes elemeinek a végrehajtási szintjét. Az alább felsorolt szempontokat is beépítettük a rendszerbe, és az önfelmérések ellenőrző listái mellett ezek felhasználhatók a teljes egészség- és munkavédelmi program értékeléséhez: • a baleseti és megbetegedési tendenciák áttekintése és a telephely teljesítménye, • interjúk a dolgozókkal és a vezetéssel, • a létesítmény auditjai, • a munkafolyamatok megfigyelése és a munkaterületek ellenőrzése, • az írásos jelentések és feljegyzések/nyilvántartások ellenőrzése, • az auditok megállapításának dokumentálása, • javító intézkedések és utóellenőrzés. A Keretprogram minden egyes programelemére vonatkozó ellenőrző listák kitöltése után a BIR értékelő csoport táblázatos kimutatást készít a megállapításokról (legfontosabb követelmények/megállapítások és a legfontosabb erősségek) minden egyes felmérés esetében. (A programértékelési nyomtatvány az 52. számú mellékletben található, melyet csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltuk.) Az egyes programelemekre vonatkozó megállapítások alapján összeállítjuk a teljes program értékelését. Az értékelés meghatározza a szükséges módosítások vagy javító intézkedések területeit az egészség- és munkavédelmi programban (pl. képzés, ERM HUNGÁRIA KFT.


68


2004. OKTÓBER

kommunikáció, írott eljárások). A teljes program értékelését a Programértékelés nyomtatvány felhasználásával készítjük, és beépítjük a következő évi egészség- és munkavédelmi tervbe. A programelemek értékelésénél vagy a teljes programértékelésben meghatározott minden egyes kulcsfontosságú követelmény és megállapítás esetében a csoport tervet készít javító intézkedésekre, a megállapított hiányosság megszüntetésére. A javító intézkedések terve a kulcsfontosságú követelményeket, az alapvető okokat, az ajánlott megoldásokat a vezetés részéről, a felelős személyeket és a befejezés időpontját. Minden egyes javító intézkedés tervét beépítjük az utóellenőrzés rendszerébe, biztosítva az intézkedések hatékony végrehajtását és közlését az érdekeltekkel (kommunikáció). A Programértékelés megállapításait ezután közöljük a dolgozókkal és a vezetéssel egyaránt. A megállapítások közlése hangsúlyozza a megállapításhoz vezető hiányosság alapvető okát és a javító intézkedések kidolgozott tervét. A következő évi prioritások és az egészség- és munkavédelmi keretprogram egyes elemeire vonatkozó tervek módosításához az éves programértékelést felhasználjuk az egészség- és munkavédelmi teljesítmény folyamatos javításának biztosítására. A Programértékelés megállapításait és a javító intézkedések terveit az alábbi területeken használjuk fel: • az egészség- és munkavédelmi program hatékonyságának módosítása, • további teljesítménykövetelmények megállapítása, • a célok teljesítésének fontossági sorrendjének megállapítása, • képzési szükségletek meghatározása, • további tevékenységek vagy erőforrások szükségességének megállapítása, • a bevezetett egészség- és munkavédelmi programelemek hatékonyságának növelése. A Programértékelés eljárás hatékonyságát éves rendszerességgel értékeljük. (Az értékeléshez az Önfelmérés Ellenőrző Listáját használjuk.) A program későbbi, új változatainak összhangban kell lenniük az önfelmérés megállapításaival. Az egyes önfelmérések megállapításait és a teljes program értékelését megőrizzük a folyamatos ellenőrzés és az egészség- és munkavédelmi program módosításainak dokumentálására. A következő évi egészség- és munkavédelmi program prioritásainál ezekre a megállapításokra kell hivatkozni. 6.4.3.

Jelentési rendszer A váratlan eseményt/balesetet azonnal jelenteni kell a közvetlen munkahelyi vezetőnek, összhangban, az üzem érvényben levő szabályzataival, terveivel. A gyáregységekben számítógépes, on-line baleseti nyilvántartási rendszert tartunk fenn, melyben vissza lehet keresni a baleset körülményeivel kapcsolatos információkat.

ERM HUNGÁRIA KFT.


69


2004. OKTÓBER

A vállalat külső kommunikációjáért a hatóságok, illetve a média felé a gyárigazgató, a műszaki főmérnök és a HR vezető a felelős. Amennyiben az incidens a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel, a kivizsgálást követő 15 napon belül tájékoztató jelentést küldünk az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) részére. Az incidensről kiegészítő jelentést küldünk az OKF részére abban az esetben, ha a balesetről új tény, vagy körülmény jutott tudomásunkra. Abban az esetben is tájékoztatást küldünk az OKF részére, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor, vagy a védekezés területén szerzett tapasztalataink, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomásunkra jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. A kivizsgálás során a munkavédelmi vezető azonosítja a kulcs paramétereket, a megőrzendő és/vagy összegyűjtendő bizonyítékokat. Felveszi a jegyzőkönyvet, melyben leírást ad az eseményekről, és fényképeket készít a helyszínről, valamint meghallgatja a tanúkat. Bekéri azoknak az eljárásoknak a másolatát, melyeket az esemény/baleset során alkalmazni kellett volna. Beazonosítja azokat az oksági tényezőket, melyek kiküszöbölésük esetén elkerülhetővé tették volna az esemény/baleset bekövetkeztét, vagy jelentősen csökkenthették volna következményeit. Beazonosítja a tárgyi és személyi teljesítményben jelentkező alapvető okokat olyan mértékben, amely szükséges az esemény/baleset újbóli előfordulását megelőző intézkedések megtételéhez. Minden oksági és alapvető ok tényezőt értékel. Az esemény/baleset kivizsgálásának megállapításait és a javaslatokat dokumentálja. Meghatározza mind az üzemen belüli, mind az üzemen kívüli korrekciós és megelőző intézkedéseket. A balesetkivizsgálásában az üzemvezető, a szakszervezet, a dolgozók, akik látták a balesetet és az üzemi munkavédelmi vezető vesznek részt. A balesetkivizsgálás lépései, 1. rész (a műszak végéig el kell készíteni, és tovább kell küldeni): • értesítés a balesetről, • segítségnyújtás, • a helyszín biztosítása, • a közvetlen veszély elhárítása, • a Baleseti Jelentés 1. részének elkészítése, • a jelentés elküldése. A Baleseti Jelentés 1. részét ellenőrizzük, majd el kell készíteni a balesetkivizsgálási jelentés 2. részét, hogy meghatározzuk a kivizsgálás módját, valamint ehhez biztosítsuk a személyeket vagy csoportot.

A Baleseti Jelentés, 2. rész: • •

a Baleseti Jelentés 1. részének ellenőrzése, a jelentési követelmények teljesítése,

ERM HUNGÁRIA KFT.


70


• • • •

2004. OKTÓBER

a Baleseti Jelentés 2. részének elkészítése (tények összegyűjtése, alap ok meghatározása, javító intézkedések kidolgozása és végrehajtása), dolgozók értesítése, lejárások felülvizsgálata, utóellenőrzés.

A balesetkivizsgálási jelentés formanyomtatványait az 53. számú mellékletben közöljük, melyet csak a Biztonsági jelentés teljes változatához csatoltunk. A javító intézkedéseket a végrehajtásért és utóellenőrzésért felelős feleknek a meghatározott határidőre, időben kell végrehajtaniuk. Az utóellenőrzést szolgáló szemlét tartunk a javító intézkedések felmérése érdekében. A javító intézkedéseken szükség szerint változtatni kell. A kivizsgálást követően korrekciós intézkedéseket dolgozunk ki: • a jövőbeli váratlan események/balesetek lehetőségének csökkentésére, • a beazonosított veszélyeknek kitett személyzet minimalizálására, • a váratlan esemény/baleset lehetséges következményeinek csökkentésére. A Balesetek Kivizsgálása Programot éves rendszerességgel értékeljük. A program későbbi, új változatainak összhangban kell lenniük a felmérés megállapításaival. A balesetek kivizsgálásakor nyert információkat a Keretprogram többi eleme hatékonyságának javítására kell felhasználni, ahol az irányítási rendszerben hiányosságokat észleltünk.

ERM HUNGÁRIA KFT.


71


2004. OKTÓBER

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Sorszám

Cím

Adathordozó

1. számú mell.

Településszerkezeti térkép

CD

2. számú mell.

Városrészek áttekintő térképe

CD/Nyomtatott

3. számú mell.

Természetvédelmi térkép

CD/Nyomtatott

4. számú mell.

Meteorológiai adatok

CD/Nyomtatott

5. számú mell.

Vízminőségi kárelhárítási terv (LD. KÜLÖN KÖTETBEN!)*

CD/Nyomtatott

6. számú mell.

Vállalatirányítási rendszerek tanúsítási okiratainak másolata

CD/Nyomtatott

7.a számú mell. 7.b számú mell.

Átnézeti térképek:

• •

M 1 : 10.000 (megközelítési útvonalakkal) •

Részletes helyszínrajzok:

Nyomtatott

•

víziközmű rendszer (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

•

oxigén és hidrogén gázvezeték rendszerek (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

földgáz és propán gázvezeték rendszerek (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

tűzivíz rendszer

CD/ Nyomtatott

8.c számú mell. • 8.d számú mell. 8.e számú mell.

CD/Nyomtatott

veszélyes anyagok elhelyezkedése, veszélyes létesítmények, vezetési rendszer elemei, létszámok, stb. (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

8.a számú mell.

8.b számú mell.

CD/Nyomtatott

M 1 : 50.000

•

9. számú mell.

A savas terület anyagáramainak folyamatábrája

CD/ Nyomtatott

10. számú mell.

A hidrogén-fluorid felhasználás folyamatábrája

CD/ Nyomtatott

11. számú mell.

A 42-es épület emeletének elrendezési vázlata

CD/ Nyomtatott

12. számú mell.

Búrahomályosító technológia műveleti utasítása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

13. számú mell.

Szatinírozó technológia műveleti utasítása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

14. számú mell.

Savvisszanyerés műveleti utasítása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

15. számú mell.

Veszélyes anyagot felhasználó technológiák anyagforgalmi diagramjai

CD/Nyomtatott

16. számú mell.

Vasúti lefejtőhely átnézeti helyszínrajza(Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

17. számú mell.

Vasúti lefejtőhely részletes helyszínrajza (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

18. számú mell.

Vasúti lefejtő használatbavételi engedélye

CD/Nyomtatott



72


Sorszám

2004. OKTÓBER

Cím

Adathordozó

19. számú mell.

Folyékony vegyianyag lefejtő rendszer műveleti utasítása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

20. számú mell.

Haváriaterv a folysav és ammónia tároló és lefejtő rendszerhez

CD/Nyomtatott

21. számú mell.

Vörösfenyő fakádakban tárolt regenerálandó HF tartalmú anyag kiömlési vészhelyzet terve

CD/Nyomtatott

22. számú mell.

Veszélyes vegyianyag kiömlési vészhelyzet terv

CD/Nyomtatott

23. számú mell.

Anyag és alkatrészraktárak működési előírásai (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

24. számú mell.

Üzemi folysav tartályok használatbavételi engedélye (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

25. számú mell.

Hidrogén lefejtő állomások kezelési és biztonságtechnikai előírása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

26. számú mell.

Cseppfolyós gáztartályok kezelése, karbantartása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

27. számú mell.

Cseppfolyós propán és PB tartályok töltése, kezelése és karbantartása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

28. számú mell.

Gázkeverő rendszer kezelési utasítása és technológiai tervrajza (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

29. számú mell.

Propán párologtató kezelési utasítása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

30. számú mell.

Targonca töltése (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

CD/Nyomtatott

31. számú mell.

Hulladékkezelés gyári rendje

CD/Nyomtatott

32. számú mell.

Veszélyes hulladékok típusai

CD/Nyomtatott

33. számú mell.

Tűzvédelmi szabályzat * (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

34. számú mell.

A lágyított és a sótalanított víz előállítása

CD/Nyomtatott

35. számú mell.

KEM szervezeti felépítése

CD/Nyomtatott

36. számú mell.

Kiürítési terv

CD/Nyomtatott

37. számú mell.

KIR szervezeti felépítés és felelősségek

CD/Nyomtatott

38. számú mell.

Szennyvízkezelési technológia folyamatábrája

CD/Nyomtatott

39. számú mell.

Biztonságtechnikai adatlapok

CD

40. számú mell.

Veszélyes anyagok előfordulásának összesített jegyzéke

CD/Nyomtatott

41. számú mell.

Hidrogén-fluorid ellátás szállítólevelei (2003. 04. 24-2003. 09. 09.) (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

42. számú mell.

Kollódium nedvesség vizsgálati jegyzőkönyve és a nedvesítés jegyzőkönyve (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

43. számú mell.

Az üzem és az üveggyár szervezeti felépítése

CD/Nyomtatott

44. számú mell.

A biztonságos üzemeltetésért felelős személyek munkaköri leírása (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

45. számú mell.

Vállalkozói környezet-, egészség-, és munkavédelmi kézikönyv és a minősítési formanyomtatvány (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott



73


Sorszám

2004. OKTÓBER

Cím

Adathordozó

46. számú mell.

Üzemi képzési terv (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

47. számú mell.

A Munkabiztonsági elemzés dokumentumai (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

48. számú mell.

A Vegyszerkezelés dokumentumai (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

49. számú mell.

A Változáskezelés dokumentumai (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

50. számú mell.

A Teljesítményértékelés kritériumai (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

51. számú mell.

Általános munkahelyi szemlék/ellenőrzések (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

52. számú mell.

A Framework programértékelése (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

53. számú mell.

Balesetkivizsgálási jelentés (Csak a BJ teljes változata tartalmazza!)

Nyomtatott

* Megjegyzés: A Vízminőségi kárelhárítási tervet, valamint a Tűzvédelmi szabályzatot a 2003. októberben benyújtott Biztonsági jelentéshez mellékeltük, a 2004. októberi változat nem tartalmazza ezeket.

ERM HUNGÁRIA KFT.


74

2. AZ ÜZEM KÖRNYEZETE 6

Recommend Documents