A 1. Ablak: Az ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe. Az ablakok fő részei: • tok • szárny(ak) • a szellőztetést, működtetést lehetővé tevő vasalatok • a megvilágítást biztosító üvegszerkezetek Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet. Az ablak lehet lezárható és kinyitható. Nagysága függ a megvilágítandó és szellőztetendő helyiség kiterjedésétől és funkciójától. Valamint alakja az épület stílusától. Az átlagos ablak, amely lakóhelyiségekben található, általában álló téglalap alakú, és magasság: szélesség arányuk 1:1,5 és 1:2 közötti. Kialakítástól függően lehet kerettel díszített, mely állhat quaderozásból vagy lehet sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbbé gazdag párkánnyal koronázva. Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla ablakról beszélünk), esetleg hármasával. Az ablak szárnyinak száma szerint megkülönböztetünk: • egyszárnyú ablakokat • kétszárnyú ablakokat • három-, vagy többszárnyú ablakokat A lakóépületek ablaki nyithatóak, nyitásmódtól függően beszélhetünk: • Nyíló ablak • Bukó ablak • Bukó-nyíló ablak (a fenti két nyitásmód kombinációját valósítja meg) • Középen felnyíló ablak • Billenő ablak • Emelkedő ablak • Forgó ablak • Harmónika ablak • Toló ablak (vízszintesen) • Angol stílusú feltolható ablak Az ablakok nyitás irány jobbos vagy balos lehet. (hu.wikipedia.com) 2. Ablakerkély: Ablak funkciójú, azonban a padlóig tartó, korláttal ellátott nyílászáró. 3. Ablakfülke Ablakmélyedés, vagy ablakfülke. Az ablak belső (azaz a helyiség felőli oldalán) a vastag falban kialakított mélyedés, vagy beugrás. (http://valyog.uw.hu) 4. Ablakköz 1, Azonos falon elhelyezkedő ablakok 2, Egy ablakon belül a két üvegfelület között fennmaradó hely.
közötti
falfelület.
5. Ablakmellvéd Az ablakmellvéd: a padlózat és az ablakkönyöklő közötti falfelület. Más néven parapetnek is hívják. magassága határozza meg az ablak padló feletti magasságát. A helyiség használatától függően más-más magasságú (pl. a szobában alacsonyabb, a fürdőszobában egészen magasan (akár 1,8 - 2,0 méter) lehet. (http://valyog.uw.hu)
6.
Ablakpárkány A külső keret része a párkány. Ez az ablak alsó, vízszintes határolója, melyet szintén készíthetnek kőből, fából, vagy ritkább esetben lehet vakolt is. A párkány kialakításakor fontos, hogy a vizet ne vezesse az ablak faszerkezetéhez. (http://valyog.uw.hu)
7.
Ablakszárny Az ablak nyitható-csukható - általában üvegezett része - az ablakszárny. Lehet egy-, vagy kétszárnyú. Modern változata összefüggő teljes felületű üveg. (A 30-as évektől kezdve a modern építészeti elvek elzárkóztak az osztástól, arra hivatkozva, hogy az osztás elvesz a világítófelülettől). (http://valyog.uw.hu)
8.
Ablakszemöldök ablakszemöldök, amely az ablaktok felső vízszintes eleme. (http://valyog.uw.hu)
9.
Acélszerkezet jellegzetessége általában a teherhordó acélváz, ettől elkülönülnek a kis súlyú és szilárdságú jó hőszigetelő képességű térelhatároló elemek. Európában a két világháború között kezdtek 15-25 emeletes acélvázakat építeni. Az acélszerkezetek már 4-6 szintnél is gazdaságosak. Hazánkban 1958-óta terjednek az acélvázak. (Modern Építészeti Lexikon)
10.
Ajtó: Az ajtó építmény, jármű, bútor stb. falán a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás. Ajtó ugyanakkor az ennek elzárására való, nyitható-csukható fa- vagy fémszerkezet, szárny (nyílászáró szerkezet). Más megfogalmazás szerint az ajtó a térelhatárolás különleges szerkezete; nyitott állapotában vizuális és funkcionális térkapcsolatot hoz létre, zárt állapotban a terek lezárását szolgálja. Kulcsszavak: beltéri kültéri ajtó gyártás biztonsági műanyag ajtók.
11.
Ajtónyílás: Az ajtókeret által határolt, közlekedés céljára szolgáló nyílás
12.
Ajtószárny Az ajtószárny az ajtó nyitható, csukható része. (http://valyog.uw.hu)
13.
Ajtószemöldök: Az ajtókeret felső része, fa fém, vagy műanyag alapú lehet.
14.
Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Akadálymentes az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet; (1998. évi XXVI. Törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)
15.
Akna (légakna, vízakna): A csatornahálózat általában a közterület felszíne alatt fenékeséssel kialakított nyílt vízfelszínű zárt keresztmetszetű csatornák és műtárgyaik összefüggő rendszere. A csatornahálózat egyik ilyen műtárgya az akna is. A közműhálózat bármely szakaszán létesített, a közlekedést, a javítást és az ahhoz szükséges anyagok lejuttatására szolgáló műtárgy. Formái változatosak lehetnek. (hu.wikipedia.org)
Akna: Általában térszín alatti létesítmény, amely vezetékek szerelvényei és szivattyúk elhelyezésére, illetve a csatorna vizsgálatára, tisztítására, vagy vizet átvezető műtárgy elzárószerkezetének elhelyezésére szolgál. (24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról) Légakna: (1) Légakna középmagas és magasépületben nem létesíthető. (2) A légakna alapterülete legalább 0,96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető. (3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni. (4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell. (5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell. (6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál. (8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el. (9) Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Légakna: Közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 16.
Akkreditálás: az a tevékenység, amelynek alapján az e törvény 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, (2005. évi LXXVIII. Törvény, a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról)
17.
Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra / módokra utal. Őlyen zónába eső telkeken az adott tömbben kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. Amennyiben a kialakult karakterű építési zónában nem határozható meg a jellemző beépítési mód, akkor az adott karakter zóna általános előírásai (1/a, 1/b táblázatok) szerint valósítható meg beépítési mód. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. (Pécs
Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 18.
Alapellátás, alapellátást szolgáló létesítmény: a lakosság mindennapi kereskedelmiszolgáltatási- vendéglátási, intézményi és egyéb ellátását biztosító tevékenység ill. létesítmény. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról)
19.
Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további földmérési feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendők az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat I-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat 0-III. rendű pontjai, az Országos GPS Hálózat pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0-II. rendű pontjai. (1996. évi LXXVI. Törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről)
20.
Alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás; (1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatásról)
21.
Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 mrel kerül a terepcsatlakozás alá. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
22.
Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Nettó: az építmény egy padlószintjéhez tartozó alapterülete az épületszerkezetek által elfoglalt terület nélkül, bruttó: az építmény egy padlószintjéhez tartozó – az épületszerkezetek által elfoglalt területeket is tartalmazó - alapterülete, összes: valamennyi építményszint, mely egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület). (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) A gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
23.
Alapintézmény: (alapfokú ellátás) A lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról)
24.
Alapintézményi övezet: Speciális építési övezet a lakóterületeken belül, melyekre az általánosan meghatározható építési övezetekhez képest az elhelyezendő funkció érdekében eltérő szabályok vonatkoznak (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról)
25.
Alaprajz: Az épületről, vagy annak egy részletéről készült méretarányos műszaki rajz, a nyílászárók és gyakran a berendezési tárgyak egy részének feltüntetésével. Alaprajz Az építőelemek határoló lapjainak körberajzolása. (17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról) Az alaprajz tartalma: Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, a beépített berendezési tárgyakat, a nyílásokat, az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, a szerkezeti dilatációk helyét, a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, az égéstermék-elvezetőt. Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)
26.
27.
Alapvető követelmények: Az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjaiban szereplő, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) IV. fejezetében részletezett, építményekre előírt követelmények (mechanikai ellenállás és stabilitás; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; használati biztonság; zaj- és rezgés elleni védelem; energiatakarékosság és hővédelem); (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) Alagút: Alagútnak nevezik a közlekedésre szánt földalatti utat. (hu.wikipedia.org)
28.
Alépítmény: Az alépítmény feladata a vasúti pálya nyomvonalán a terep kiegyenlítése, a közlekedési pálya térbeni elhelyezése oly módon, hogy az a vasúti közlekedéshez szükséges geometriai követelményeket (lejtviszonyok, ívsugarak) kielégítse. (hu.wikipedia.org) Alépítmény: a pályatestnek az ágyazat alatti, teherviselő szerkezete. (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) Alépítmény: Vasúti alépítményként használandó földművek tervezését méretek, teherbírás és vízelvezetés szempontjából talajmechanikai vizsgálat alapján kell elvégezni. A tervezésnél a fejlesztési igényeket is figyelembe kell venni. Teherbírás szempontjából az alépítmény teherviselő szerkezeti részein legalább az 1.1.3. pontban meghatározott statikus tengelyterhelést, a fejlesztési sebességnek megfelelő dinamikus többletet és a vasúti hidaknál figyelembe vett legkedvezőtlenebb tengelyeloszlást kell a számításoknál használni. Vízelvezetés szempontjából olyan megoldást kell tervezni, amelynél tartósan megoldott, hogy vízártalom miatt a vasúti alépítmény teherbírása nem csökken. A földmű anyagától és a talajvíz helyzetétől függően gondoskodni kell az esetleg szükséges védőrétegről, külön víztelenítésről és a rézsű állékonyságáról. Szemcsés anyagú védőréteg vastagsága legalább 0,15 m legyen. A földművek egyes rétegeiben a felépítményi szerkezet jellegétől és a talajmechanikai jellemzőktől függően, a vonatkozó előírásokban rögzített tömörséget kell biztosítani. Védőművekkel kell megvédeni a vasúti pályát görgetegveszélyes pályarészeken, hófúvásnak kitett pályarészeken, vízmosás veszélye esetén, suvadásos helyeken. A görgetegvédelemnél megfelelő tárolóteret, és innen az összegyűlő anyag gépi elszállításának lehetőségét is meg kell tervezni. A hófúvásos pályarészeken lehetőség szerint állandó hóvédművek kialakítása szükséges. Vízfolyások közelében a külön árvédelmi gáttal nem védett pálya földmű-koronájának magassága az 1% valószínűséggel előforduló 100 éves gyakoriságú árvíz szintje felett legalább 1,0 m-rel magasabban legyen. A földmű koronája magasságának meghatározásánál figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglaltakat is. Az országos közforgalmú vasúti alagút szelvénye a villamos üzemnek, továbbá a szellőzési és mentési követelményeknek megfelelően alakítandó ki. Az alagút falazatát - esetleges fenékburkolatát - a szivárgó vizektől meg kell védeni. Az alagútban dolgozók védelmére v = 120 km/h sebességig 30 m-enként, ennél nagyobb sebességnél 25 m-enként félreálló helyet kell biztosítani, és azt fehér mázolással kell ellátni. A vasúti jármű által vezérelt, veszélyt jelző hangot és fényt adó berendezést is ki kell építeni. A 100 m-nél hosszabb alagút építésénél legalább 1,20 m szélességű menekülő járdát kell létesíteni. Vasúti pálya földművét (alépítményét) kábelek, vezetékek, építmények utólagos elhelyezéséhez az állékonyság igazolása és a vasút üzemeltetőjének engedélye szükséges. A munka végeztével, teherbírás szempontjából, az eredeti állapotot kell helyreállítani. (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) Alépítmény-korona: az alépítménynek az ágyazat alatt kialakított felülete. (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról)
Alépítmény: Az alépítményt a várt közlekedési igénybevétel és a megkívánt tartósság alapján kell kialakítani. 300 ezreléknél nagyobb emelkedő esetén az alépítmény elégítse ki a különleges felépítmény megtámasztási, rögzítési követelményeit. A felépítményt 300 ezrelékig legalább 50 m-ként kell rögzíteni, nagyobb lejtés esetén a rögzítési távolság méretezéssel állapítandó meg. Ennek során a felépítmény minden terhelését, így a fékezési erőket is figyelembe kell venni. Az alépítmény lefolyó vizek eróziójával szembeni védelméről, egyben a pályatest megfelelő megtámasztásáról gondoskodni kell. (26/2003. (IV. 28.) GKM rendelet, a kötélvontatású személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról) Alépítmény: Vasúti alépítményként használandó földművek tervezését méretek, teherbírás és vízelvezetés szempontjából talajmechanikai vizsgálat alapján kell elvégezni. A földmű méreteinek megállapításánál biztosítandó - a műszaki előírásokban foglaltakon túl a fejlesztési igények kielégítését szolgáló értékek érvényesítése is. Teherbírás szempontjából az alépítmény teherviselő szerkezeti részein legalább a 2.3. pontban meghatározott statikus tengelyterhelést, a fejlesztési sebességnek megfelelő dinamikus többletet és a vasúti hidaknál figyelembe vett legkedvezőtlenebb tengelyterhelést kell a számításoknál használni. A vízelvezetésre olyan megoldást kell választani, amelynél tartósan biztosítható, hogy vízártalom miatt a vasúti alépítmény teherbíráscsökkenése nem következik be. Törekedni kell a víztelenítő művek meglévő csatornahálózatba történő bekötésére. A földmű anyagától és a talajvíz helyzetétől függően gondoskodni kell a szükséges védőrétegről, külön víztelenítésről és a rézsű állékonyságáról. Szemcsés anyagú védőréteg vastagsága legalább 0,15 m legyen. A földművek egyes rétegeiben a felépítményi szerkezet jellegétől és a talajmechanikai jellemzőtől függő, a műszaki előírásokban rögzített tömörséget kell biztosítani. A hófúvásos pályarészeken hóvédművek kialakítása szükséges. A helyi közforgalmú vasút alagút szelvénye az alkalmazott villamos üzemnek megfelelően alakítandó ki. Amennyiben az alagutat rendkívüli események során egyéb célra is hasznosítani kell, az ezzel kapcsolatos előírásokat is figyelembe kell venni. Az alagút falazatát - esetleges fenékboltozatát - a szivárgó vizektől meg kell védeni. A közúttól elkülönített vasútnál, a peronok hosszában - az oldalirányú menekülést biztosító pályaszakaszokat kivéve - életmentő árok kialakítását kell biztosítani. Az alagútban, vagy vasúti aluljáróban dolgozók védelmére - a mélyvezetésű alagutat kivéve félreálló helyeket kell biztosítani. A falazaton jelölni kell a legközelebbi félreállási lehetőség irányát. A mélyvezetésű alagútban a biztonságot, ezen belül személyek menekítésének módját, szakterületi előírásokkal szabályozni kell. A vasúti pálya földművét (alépítményét) kábelek, vezetékek, építmények utólagos elhelyezéséhez csak elkerülhetetlen esetben és a földmű állékonyságának veszélyeztetése nélkül szabad megbontani. A munka végeztével teherbírás szempontjából az eredeti állapotot kell helyreállítani. (18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet, az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról) Alépítmény Rendeltetésük és belső sajátságaik szerint, a fenntartás költségeinek eloszthatása és megszabása érdekében, a vasút alkotó részeit különböző csoportokba sorolták. A főbb csoportok ekként osztályoztatnak: alépítmény, magasépítmény, fölépítmény. Alépítmény alá foglalják: az összes földmunkálatokat (töltések, bevágások); továbbá a műtárgyakat (alagutak, hidak, vízáteresztők, utak, viaduktok). A felépítményhez tartoznak: a kavicságy, az aljzatok a sínek. A magas építményekhez sorolják: az összes épületeket és a felszerelési létesítményeket.
Az A. szelvényének nagyságát és előállítását, l. a bevágásra, hidakra, töltésekre, vízáteresztőkre és völgyáthidalásokra vonatkozó ismertetésekben, itt csak megjegyezzük, hogy az A. munkálatainak nagysága, terjedelme különböző, a szerint amint egy- vagy kétvágányú pálya számára állítják elő, továbbá elsőrendű vagy helyiérdekű vasutakat avagy éppen csak ipar és munkavágányokat létesítenek. Az alépítményhez soroltatnak a vasútépítés legnehezebb és legszebb munkálatai. Különösen szépek e tekintetben. a hegyi vasutak, hol a magas töltések és mély bevágások, a hidak merész ívei vagy vas-szerkezete, továbbá a boltozott völgyáthidalások és az egymást követő alagutak, amelyeknek létesítése a mérnöknek munkásságát, a turistának utazását teszik kellemessé. Kiválóan szépek azok a vonalak, hol minden nehézséget műtárgyak építésével igyekeztek legyőzni. Ezért olyan festői hazánkban a Munkács és Lawoczne között épített vonal, Ausztriában az ismert «Semmering» és «Arlberg» vasút. A fentartás költségeinek apasztása érdekében azonban a földmunkák növelésévei csökkentik a műtárgyak számát. Hazánkban ez utóbbi módszer szerint épült a legtöbb vonal. Az elsőrendű vasutaknál az A. az összes kiadások 50-70 százalékát, ellenben a helyi érdekű vasutaknál alig 30-40%-át emészti föl. http://www.kislexikon.hu/ 29.
Alövezet: Az építési övezeten belül meghatározott, a KSZT által területileg rögzíthető speciális övezet, melynek határértékeire vonatkozóan a BVKSZ keretövezetei valamint jelen rendelet engedményeket tesz. (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselőtestületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról)
30.
Atomenergia felhasználására szolgáló építmény: Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek alatt az alábbiakat kell érteni: a) biztonsági funkciót ellátó olyan építmények vagy épületszerkezetek,amelyek a radioaktív anyagok környezeti kijutásának megakadályozására, a sugárterhelés csökkentésére szolgálnak (pl. konténment, hermetikus tér, sugárzás árnyékolások), továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül szükségesek (pl. kémény, légcsatornák, melegvíz, hidegvíz csatorna, fővízköri főberendezések tartószerkezetei) b) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó gépészeti, villamos és irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket befoglaló épületek c) a b) pont szerinti épületekben levő épületszerkezetek d) az erőmű fizikai védelmében szerepet játszó építmények és épületszerkezetek (pl. falak, födém, kerítés, nyílászárók, portaépületek) e) a telephelyen belüli baleset-elhárítás irányítására szolgáló épületek (pl. a védett vezetés pont) f) a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti ellenőrzött területet magába foglaló építmények. (www.haea.gov.hu)
31.
Atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel. (1996. évi CXVI. Törvény, az atomenergiáról)
32.
Alap, alapozás: Alatt értendők mindazok az építő munkák, amelyekkel valamely építménynek (épület, hídpillér, partfal, zsilip stb.) az alapon való megállását bármely irányú elmozdulás ellen biztosítják. Az építmény nagyságához (súlyához) és céljához képest, valamint a különböző talaj- és vízviszonyok szerint és végül a különféle építő-anyagok szerint a legkülönbözőbb alapozási módokat ismerjük. (www.kislexikon.hu)
33.
Alapfal: Az építészetben az a falazat, mely az egész épület terhét hordja s azt a teherbíró talajra átviszi. Pincétlen épületeknél a talaj színétől az alapárok fenekéig menő falat
hívják A.-nak, míg pincesoros épületeknél azt a falat, mely a pincetalaj alatt van. Az A.-nak oly szélesnek kell lennie, hogy az eleven földnek (vagyis a kellő mélységre kiásott alapárok fenekének) négysz.-méterére 25-30000 kg. tehernél több ne jusson. Sokszor ezt egyszerű, egyenes alapfallal el lehet érni. Néha azonban e célnak elérésére az A.-at fölülről lefelé folytonosan szélesbíteni kell, mikor is lépcsőzetes v. ponkolt A.-at készítenek. Az A.-at oly mélyre kell leereszteni, míg csak teljesen biztos, teherbíró talajra nem jutunk. Azonban még a legkedvezőbb esetben is jó, ha azt a talaj felső színétől legalább is 0,80-1 m.-nyire leássák, hogy esetleges kifagyásoknak elejét vegyék. Az alapfalazáshoz rendszerint téglát v. terméskövet használnak s nem ritkán cementbe falazzák. Ha pincefal alatt készítenek A.-t, akkor annak ponkolását a pincetalaj alatt 0.16 m.-nyire kezdik meg. (http://www.kislexikon.hu) 34.
Alapsík: Az Alaplapot tartalmazó sík. (www.kislexikon.hu)
35.
Alkóv Hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyíláson át egy nagyobb utcai szobából kapja. Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos alaprajzmegoldást, lakásainkban az A. alkalmazása mégsem higienikus, mert csak közvétett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, egészségtelen a levegője. Építőművészetileg azonban az A. igen gazdag és hatásos dekoratív-megoldásokra adhat alkalmat, azért különösen a pompakedvelő XlV. és XV. Lajos korabeli stílusokban gyakran alkalmazzák. http://www.kislexikon.hu/alapfal.html
36.
Alvóváros Az alvóváros olyan település, amely túlnyomórészt lakófunkciókat koncentrál, és lakói más településekre ingáznak munkavállalás céljából. A munkahelyek, ipari és kereskedelmi funkciók hiánya mellett a fejletlen infrastruktúra és a helyi szolgáltatások hiánya is jellemző. Az alvóvárosok többnyire nagyvárosok elővárosai vagy külvárosai, de nem minden előváros nevezhető alvóvárosnak, mivel sok esetben hiányzik ez a monofunkciós jelleg. (hu.wikipedia.org)
37.
Apszis Az apszis eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését jelenti. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ókeresztény bazilikában, sokszögű, sőt lehetnek oldalhajói és sugárkápolnái is, például a román és gótikus stílusú templomokban.(hu.wikipedia.org) Apszis: (gör.). Szorosan véve a klasszikus római építészet bazilikájának az a - legtöbbször félkörös fülkealakú - része, melyben a szószék állott. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését értik alatta. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ó-keresztény bazilikában, sokszögű, sőt oldalhajókkal és sugárkápolnákkal is ellátott, mint a román és csúcsíves stílű templomokban. Az ó-keresztény bazilikának félkörű A.-ában a fülke legvégén állt a katedra, a püspök széke, mellette körben az előkelő papságé. Az A.-ról lépcsők vezettek le a felső szentély niveaujára (l. Szentély). A román stílusban gyakran a három hajónak megfelelő három A. található, mint ezt p. az 1207 körül épített lébényi templom mutatja. A csúcsíves építészet templomainak A.a az azt övező sugárkápolnákkal nehezen megoldható, de annál festőibb hatású alaprajzelrendezésben kulminált. Példa rá az amiens-i székesegyház A.-a. http://www.kislexikon.hu
38.
Arány két egynevű mennyiségnek mérés útján történt összehasonlításából keletkezik; az összehasonlítás hányados alakjában fejeztetik ki, s az eredményének a neve aránymutató; például: 10 m:6 m. = 5/3. Az A. az a tagja, mely a hányadosnál az osztandó helyét foglalná el, az előtag, az, mely az osztó helyén áll, az utótag. Aszerint, amint az A.-mutató az egységnél nagyobb, illetőleg kisebb, az A. fogyó, illetőleg növekedő: ha az A.-mutató éppen egyenlő az egységgel, akkor az összehasonlított mennyiségek egymással egyenlők. Összemérhetetlen (incommensurabilis) mennyiségek összehasonlitásából oly A. keletkezik, melynek A.mutatója irracionális szám, p. ha a négyzet átlóját az oldallal állítjuk A.-ba. Bármilyen nevűek legyenek is az A. tagjai, az A.-mutató mindig megnevezetlen (elvont) szám. Némely író az A.-t viszonynak nevezi, s a proporciót A.-nak. A. a rajzoló művészetben az egyes részek méretének viszonya az egészhez és minden rész méretének viszonya valamennyi rész méretéhez.. (hu.wikipedia.org)
39.
Arányosság Valamely egész részeinek egymáshoz, az egészhez, ill. a nagyobb összefüggésekhez való viszonya, mértéke. A mindennapi életben, a művészetekben és a tud.okban is használt fogalom, amely minden esetben a dolgok és jelenségek elvont formai sajátosságát jelöli. A legismertebb ~ a szimmetria, nevezetes (a művészetekben vitatott fontosságú), az aranymetszés is. Esztétikai fogalomként az arányosság a műalkotásnak azt a szükséges sajátosságát jelöli, hogy a mű lényeges elemeinek (szerkezet, tartalmi elemek, költői képek stb.) valódi súlyuknak megfelelő arányokat kell elérniük. A mű célkitűzéseinek megfelelően azonban az aránytalanság is fontos elem lehet. Ez esetben az alkotó az arányostól való eltérésre hívja fel a figyelmet, s közvetve így az arányosság elvét képviseli. http://www.kislexikon.hu
40.
Architektúra Építészeti szerkezetek rendje. Egy épület, egyes esetekben városrész v. építmény szerkezete, amely függ az építőanyagoktól, az építés technológiájától, az épület rendeltetésétől, valamint az építészeti tervezéstől. Architektúra: „Mielőtt még bármilyen gyakorlati részletben elmerülnénk, fontos leszögezni, hogy a hosszútávú, fenntartható és finanszírozható rendszer elsődleges kritériuma az áttekinthető világos architektúra. Nagyon röviden ez azt jelenti, hogy az alaptevékenységeket egységes platformra kell helyezni, a speciális rendszereket nagyon világosan definiált interfészeken keresztül illeszteni. Tanulmányi rendszerről le kell választani a gazdálkodási elemeket, klinikai rendszerről a tanulmányi rendszerbe illőket, és igy tovább. Az architektúra alapú megközelítés egyben az együttműködés kereteit is kijelöli.” (162/2004. VJ, SAP Hungary Rendszerek, Alkalmazások és Termékek az Adatfeldolgozásban Informatikai Kft., International Business Machines Corporation Magyarországi Kft., Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Rt., ORACLE Hungary Kft. és az International System House Kereskedelmi és Szoftverfejlesztő Kft. - versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás)
41.
Attika = főpárkány (attika) (31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről) Attika: gör.), pártafal. Az a homlokzat-díszítmény, melyet a római, de különösen a renaissance és modern építészet a főpárkány fölé helyez. A rómaiak diadalíveiket koronázták vele s ekkor az A. föliratos táblául szolgált. Az olasz renaissance eredetileg a lapos tetőt palástolta vele és szobrokkal, vázákkal, balusztráddal díszítette. A modern építészet az A.-val rendesen a homlokzatnak közép vagy szárnyrizalitjait ékesíti. (www.kislexikon.hu) Az attika az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű,
díszítőelemszerű. Többnyire a tető elfedésére, a homlokzat magasítására, emeletsor kialakítására (attikaemelet) alkalmazták. Sokszor domborművekkel, feliratokkal díszítik. Gyakori volt a római építészetben, a reneszánszban, klasszicizmusban és az eklektikában. Díszítheti balusztrád is, ezt a megoldást a barokk alkalamzta. (Hu.wikipedia.org) 42.
Aula: (lat.). Az építészetben többféle jelentősége van az A.-nak. 1. A jobbmódú görögök és rómaiak lakóházában az A. szabad udvar volt a későbbi időkben oszlopcsarnokokkal is körülvéve (peristylium) a háziak együttes tartózkodására. szánva. 2. Az ó-keresztény bazilikákban A.-nak nevezték a laikusok számára föntartott templomhajót. 3. A. alatt később a fejedelmek udvartartását értették (innen a «fejedelmi udvar», «udvartartás»). 4. Végre az egyetemeknek és iskoláknak űnnepélyes összejövetelek alkalmával használt nagy termeit is értik az A. elnevezés alatt, mely értelemben jelenleg leginkább van használva. Forrás: Pallas Nagylexikon aula (előtér, közösségi tér) aula (előtér, várakozó) (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről)
43.
Alvállalkozó kivitelező: Az alvállalkozó a vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés alapján meghatározott részszolgáltatás elvégzésére vállal kötelezettséget (pl. a lakóház felépítésére irányuló vállalkozási szerződés vállalkozója a gáz- és fűtésszerelési munkákra alvállalkozót vesz igénybe). Minthogy azonban a személyes munkavégzés nem fogalmi eleme a szerződésnek, a vállalkozó akár a szolgáltatás elvégzését teljes egészében egy vagy több alvállalkozónak adhatja ki. Mivel a megrendelő és az alvállalkozó között nem jön létre szerződéses viszony, a megrendelő felé a vállalkozó tartozik felelősséggel az alvállalkozó szerződésszegő magatartásáért. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. . Ha például az építési vállalkozó szakképzetlen "fekete munkásokat" vesz igénybe alvállalkozóként, akkor a megrendelővel szembeni mentesüléshez nem csupán az alvállalkozó vétlenségét kell bizonyítania, hanem azt is, hogy a kár az alvállalkozó igénybe vétele nélkül is bekövetkezett volna (pl. a vihar miatt akkor is beázott volna az épület, ha maga a fővállalkozó végezte volna a munkákat). (magyarorszag.hu) Alvállalkozó kivitelező: Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni. A vállalkozó kivitelező a szerződést megelőzően jelzi az építtetőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet elvárható szakmai gondossága mellett észlel. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg, vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. A vállalkozó kivitelező az építésiszerelési munka folytatására alvállalkozó kivitelezőt vehet igénybe. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról)
Az építtető, a beruházás lebonyolító, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építésiszerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 4. §-ának 2. pontja is irányadó. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 44.
Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és/vagy sugárzására szolgál. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Antenna: az elektronikus hírközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)
45.
Antennatartó szerkezet: Olyan egyéb rendeltetésű építmény, melynek födémére, homlokzatára vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál (adótorony). Antennatartó szerkezet: Olyan elektronikus hírközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére szolgál. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)
46.
Antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy Különösen földelési, villámvédelmi eszközök, valamint a tápáram ellátás biztosításához szükséges eszközök és az elektronikus hírközlési berendezések elhelyezéséhez, védelméhez szükséges építmény, szekrény vagy konténer. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)
47.
Autópálya: az autópálya jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út. Forgalmi irányonként legalább két forgalmi sávja van. Mindkét úttest mellett a menetirány szerinti jobb oldalon leállósávot építenek, azonos szintben út, vasút, villamospálya nem keresztezi. A betorkolló és az elágazó utaknál fel- és lehajtásra gyorsító- és lassítósávot képeznek ki. Kizárólag olyan gépjárművek, illetve gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvények közlekedhetnek rajta, amelyek sík úton legalább 60 km/h sebességgel képesek haladni. Magyarországon és az Európai Unió legtöbb országában a megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h. Egyes országokban ez 150 km/h is lehet, de Németországban bizonyos szakaszokon nincs korlátozás. (hu.wikipedia.com)
Autópálya: Jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági - országok, országrészek, illetve régiók közötti -, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 48.
Autótárolás: személygépjárművek rendszeres tárolására, parkolására, értékesítésére szánt épület, építmény, telek igénybevétele. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete)
49.
Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
50.
Autóút Jelzőtáblával autóútként megjelölt út. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként legalább két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított, valamint leállásra alkalmas padka van mindkét oldalon. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
51.
A területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek: A zóna területén élők alapfokú ellátását biztosító szolgáltató épületek (kiskereskedelmi üzlet, felvevőhely, kölcsönző, fodrász, kozmetikus, műkörmös, szolárium, javító kisipari üzlet, a legfeljebb 50 fő egyidejű befogadására alkalmas fogyasztótérrel rendelkező kisvendéglő, étterem, ételbár, grillbár, cukrászda, eszpresszó, söröző, borozó, gépjármű kereskedelmi tevékenység) helyezhető el. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról)
Á 52.
Álmennyezet: födém vagy más vízszintes teherhordó szerkezetre függesztett vázszerkezet fa, lyuggatott vagy sliccelt gipszkarton építőlemez borítással. Álmennyezet: Nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
53.
Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Állagmegóvás: Az építmény állagromlását megelőző rendszeres karbantartási munkálatok összessége. Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. A biomassza kazán élettartamának megőrzése és az előállított energia szétosztását, tárolását szolgáló eszközök hatékony működése céljából elvégzett tevékenység, a támogatással megvalósított fejlesztésnek jó állapotban történő tartása. (78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről)
54.
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.
55.
Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötő vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról)
56.
Áthajtó: Építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
57.
Árkád: Az épület(rész) alatt kialakított, az építmény határoló síkján oldalt nyitott, de fedett sajátos közterület, vagy közhasználat céljára átadott terület (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Árkád: Az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
58.
Árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül, (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról)
59.
Árvízi tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló árvízvédelmi vízi létesítmény, amely elsődlegesen az élet- és vagyonbiztonság megteremtését (vész-, szükség- és árapasztó tározó), továbbá egyéb hasznosítási célok elérését is szolgálja. Árvízvédelmi célú elárasztására csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor. (1995. évi LVII. Törvény, a vízgazdálkodásról)
60.
Állag Az állag megóvása és fenntartása a jókarban tartás fogalmának felel meg, s olyan munkálatok tartoznak e körbe, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a dolog állagát azonos állapotban megőrizzék. Az állagot gyarapító vagy fejlesztését célzó munkálatok nem tartoznak e körbe. (1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről) (KOMMENTÁR, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez)
61.
Állomáshoz vezető utak A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
62.
Állvány: Tárgyak alá- vagy megtámasztására, tartószerkezet. Forrás: Lapoda Multimédia
63.
Átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textil anyagú transzparens, szimbólum. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete)
rögzítésére
való,
lábakon
álló
Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 64.
Átjárási szolgalom: azt illeti meg, akinek a telkére közútról a bejutás más módon nem biztosítható, csak a szomszéd telkén keresztül. Ha azonban a telek nincs összekötve közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy szolgalmi jog alapján telkükön átjárjanak. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a törvényes átjárási szolgalom elsősorban gyalogos közlekedést biztosít, gépkocsival történő közlekedést pedig csak akkor, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges. Tehát a gépkocsival történő átjáráshoz bizonyítani kell, hogy az ahhoz fűződő érdek súlyosabb és méltányolhatóbb, mint a szomszéd ahhoz fűződő érdeke, hogy gépkocsival való átjárástól mentesen használhassa az ingatlanát.
65.
Átlagos építménymagasság: Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek építménymagasságának átlagos értéke. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete)
66.
Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2) (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
67.
Átlagos szintterületi mutató: A telektömbre vonatkozó átlagos szintterületi mutatószám, mely a telektömbben építhető összes bruttó szintterület és a telektömb területének hányadosa. (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról)
68.
Átjáró: Építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
69.
Áthidaló: Utólagos nyílásalakítás esetén a terhelést elosztó, hordozó acélgerenda, szögelt acél, monolit vasbeton vagy fagerendák. Áthidaló: Az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) Áthidaló: A parthoz kikötött vízi jármű vagy a víziállvány és a part között lévő áthidaló rész, amely közlekedésre szolgál. (24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról) Áthidaló szerkezet: teherhordó szerkezet a vágányok űrszelvénye felett (födém, lemezhíd, csarnoktető). (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) Járómező (munkahíd)
70.
71.
Átképzés: a feladatköre (munkaköre) ellátására képesített köztisztviselőnek olyan képzése, amely alkalmassá teszi őt más köztisztviselői feladatkör (munkakör) ellátására; (199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet, a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről) Átrium: belső udvar-kert, e köré szerveződnek a helyiségek. Átrium: Az épületek belső egybefüggő függőleges térrésze, mely az épület legfelső, vagy valamely közbenső szintjén részben, vagy egészben lehatárolásra kerül (udvarlefedések alatti tér stb.). (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
72.
Átrium alapterülete: Az egybefüggő légtér azon része, melynek függőleges vetülete eredményezi a legnagyobb alapterületet. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
73.
Átriumház: Már az ókori mediterránumban is kedvelt volt ez a háztípus, amelyben a nyugalmas belső udvar-kert köré szerveződnek a helyiségek. Ez a nyári melegben kellemes hűvöset, a téli zord időben a hideg elleni védelmet biztosít.
74.
Áttört kerítés: amelynek legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készül és a lábazata legfeljebb 50 cm magas. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Áttört kerítésmező: A kerítés olyan része, mely felületének legalább 50 %-án át lehet látni. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről)
75.
Állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv; (1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatásról)
76.
Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt. (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
77.
Állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám) (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról)
78.
Állattartó építmény: Állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
79.
Átépítés: a meglévő épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata
80.
Átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga; (2007. évi CXXIX. Törvény, a termőföld védelméről)
81.
Átmenő telek: olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról)
82.
Átnézeti térkép: állami földmérési alaptérképekről az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetőségét szolgálja. (1996. évi LXXVI. Törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről)
83.
Autómentes övezet: Olyan új beépítéssel, vagy városrehabilitációval létrehozott terület, ahol a kedvezőbb környezeti állapot érdekében az egyéni járműközlekedést különleges intézkedések korlátozzák, illetve a tömegközlekedést, gyalogos- és kerékpár közlekedést különleges intézkedések támogatják. Az autómentes övezet lehatárolását a szabályozási tervnek tartalmazni kell. Az autómentes övezet működésének részletes szabályait a GYÉSZ mellékleteként kell kezelni. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről)
84.
Állami főépítész: A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el. Az állami főépítész a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását, b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját, c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével, d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat e) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, - programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről. (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről 19. §) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége körében szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az állami főépítészek településrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett. )168/2006. (VII.28. Korm. rendelet 11.§ (c) ) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítése, a döntés meghozatala, végrehajtása, az állami főépítészi, valamint az önkormányzati főépítészi
feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséghez, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételekhez kötött tevékenység. (1997. évi LXXVIII. tv. 53. §) A területi szinten működő állami főépítész a közigazgatási hivatal szervezeti keretében működik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. A Dél-dunántúli Régió állami főépítésze különös illetékességgel rendelkezik, amely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti településekre terjed ki. A területi főépítészi irodák jogutódlásáról a 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklete rendelkezik. Az állami főépítész feladat- és hatásköre Az állami főépítész a területfejlesztési és területrendezési feladatkörében egyebek mellett: 1. vezeti a területi - területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (amely a település, a települési környezet, illetve az építészeti örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű településrendezési, építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítését, továbbá a településrendezési, építészeti-műszaki, környezetalakítási és egyéb fontos építésügyi célok, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre juttatásának ellenőrzését szolgálja); 2. előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását; 3. véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját; 4. állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról; 5. ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat. Az állami főépítész egyéb feladatai: 1. közreműködik a regionális fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő területi feladatok ellátásában, illetőleg az ezekkel kapcsolatos térségi koordinációban; 2. felkérésre az önkormányzatok és a tervezők részére szakmai segítséget nyújt a területrendezési tervek elkészítéséhez; 3. közreműködik az építésfelügyeleti ellenőrzés alapjául szolgáló éves munkaterv összeállításában. Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik. Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, (2003. évi XXVI. Törvény, az Országos Területrendezési Tervről 9/B. )
A területi szinten működő állami főépítész a hivatal szervezeti keretében működik, önálló feladat és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (KOMMENTÁR, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényhez)
B 85. Backlight: az óriásplakát méretét elérő, vagy meghaladó egységes reklámfelületű belülről megvilágított reklámtábla. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 86. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. (1993. évi XCIII. Törvény, a munkavédelemről) 87. Bánya, Bányatelek: Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad. A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet határozatban állapítja meg. (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) Bánya: A hasznosítható ásványok nyerésére szolgáló és egymással összefüggő földalatti vagy fölszíni műveletek összessége. A hasznosítható ásványok termelésével és értékesíthető állapotba való átalakításával a bányászat foglalkozik. A bányászat fogalma alatt tehát nemcsak a bányák művelését, hanem az ércek előkészítését és kohászati úton vagy anélkül eladhatóvá tételét értjük; a bányászat körébe tartoznak mindazon intézetek, melyeket a bányászszemélyzet művelődési, élelmezési és egészségügyi érdekeinek megóvása és védelme végett állítanak fel, és mindazok a hatóságok és hivatalok, melyek a bányászati üzlet vezetésével és ügyeinek elintézésével foglalkoznak. A bányászat feladata lévén a hasznos ásványok termelése és értékesítése: igen természetes, hogy a bányászat koronként és helyenként fölvirágzik és ismét hanyatlik, vagy azért, mert a hasznos ásványok telepe kimerült, vagy pedig, mert a termelés elé torlódó akadályokat legyőzni nem lehet. A hanyatlásnak oka az is lehet, hogy valamely ásványt olyan új telepen fedeznek föl, amelyből kevés költséggel nagy mennyiségben termelhető, s ennek következtében az ásvány értéke lejjebb száll, s így a régibb költségesebb bánya üzlete hanyatlik. A bányászat némely ága, mint p. a kőszén és a vasércek bányászata mely régebben igen kevés figyelemben részesült, újabb időkben az ipar nagymértékű fejlődése következtében rendkívül módon megélénkült, s értékére és jelentőségére nézve máris meghaladja a nemes fémek bányászatát. A bányabeli munkálatokat a bányász végzi. Tágabb értelemben bányásznak nevezik mindazokat, kik valamely bánya vagy kohó érdekében működnek, szűkebb értelemben azonban csak a bányaműveléssel foglalkozókat nevezik bányászoknak, kik között tiszteket, altiszteket és legénységet különböztetnek meg. Tiszt csak az lehet, aki bányászati akadémiát végzett és államvizsgálatot tett, altiszt pedig, aki az e célra fennálló bányaiskolát végezte. A legénység 16 éves korától kezdve foglalkozik a bányában, tehetségéhez és erejéhez mért munkával. Mielőtt a bányászok a bányába mennének, a bányaházban gyülnek össze; itt intézkednek az ügyelők, hogy mindenki hol s mit dolgozzék; itt végzik a munkások imádságukat, s innen szállnak le a
bányába, kijövet pedig itten jelentik magukat az ügyelőknél, s átöltözködés után innen indulnak haza. A bányászok életük nagy részét a föld felszine alatt töltvén, a természet erővel való szakadatlan, és minden testi és szellemi képességük folytonos alkalmazását kívánó, élénk küzdelem mellett egészen sajátságos életet élnek. Leggyakrabban zordon hegyek és terméketlen völgyek között egészen saját erejükre utalva, a világ nagy eseményeitől rendesen érintetlenül maradnak. Minthogy tapasztalásuk bizonyítja, hogy szükség és veszedelem esetében csak egymás között találhatnak segítségre, és hogy törekvéseiket a nembányászok sem megérteni, sem méltányolni nem tudják: másrészt pedig a jó rendnek és fegyelemnek hasznosságát minden percben érzik: már a legrégibb időkben szervezkedtek, és oly intézményeket léptettek életbe, melyek szükségleteiknek és nézeteiknek megfeleltek, és sok tekintetben érdekesek. Intézményeikhez ragaszkodnak; a nemes hivatásuk öntudatából fejlődött komolyság, a szakjuk iránt való lelkesedés és szoros testvéries összetartás a bányászérzelemnek nyilvánulásai, melyek szük korlátok közt is sok hasznos és üdvös eredményre vezettek. (Wenzel G., Magyarország bányászatának kritikai története.) A bányában munkával töltött idő a bányaműszak. Vannak bányák, melyekben a munkások naponként 12 óráig dolgoznak, beleszámítva a déli pihenő órát is. Hazánkban rendesen 8 óráig tart egy bányaműszak. A munkások reggel 4 órakor bemennek és délben 12 órakor kijönnek; ekkor a második csapat megy be, és kijön este 8 órakor, midőn a harmadik csapat megy be és dolgozik reggel 4 óráig. - Jól rendezett bányaműveknél fölveszik a 16 éves fiut, ha irni és olvasni tud, takarítónak, kinek főfoglalatossága a törmelék eltakarítása, s a bánya tisztántartása: néhány év mulva, ha megerősödik, lesz belőle csillér, és tolja a törmelékkel megrakott szekeret: csillét; továbbá lesz csatlós, az aknaszállításnál a kötélhez akasztja, vagy a kötélről lecsatolja a szállitó zsákot vagy edényt; azután bánya-ács lesz, vagy bánya-kőműves; megtanulja a biztonosításra szolgáló munkát; továbbá lesz vágósegéd és vágólegény, ki gyakorolja a furást és repesztést, az ércek megismerését és kiválasztását; továbbá lesz kővágó, kinek foglalatossága marad a furás és repesztés, és végre lesz belőle ércvágó, vagy ércfejtő, kinek minden bányamunkában bő tapasztalattal kell bírni, de különösen alaposan kell ismernie az érceket. A bányász-élet sajátságos volta érthetővé teszi, hogy a bányászok különféle alakokkal népesítik meg a bányát. Ilyen képzeletmúlta alak a bányarém. (l. o.) Forrás: Pallas Nagylexikon 88. Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül: a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása, b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése, c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása, d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés, e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, f) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá g) az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése is. (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról)
89. Bányászati módszerekkel való kialakítás: Az eredeti felszín megbontása nélkül vagy az eredeti felszín minimális megbontásával, a terepszint alatt végzett építési munka. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 90. Bányatelek: az a tér, amelyet az azon belül található ásványok kiaknázása végett a bányahatóság a bányavállalkozó részére adományozás alkalmával kijelöl (l. Bányaadományozás). Maga a B., vagyis az azon belül fekvő földtömeg nem képezi az adományozás tulajdonképeni tárgyát, hanem csak tér szerinti meghatározása az adományozott jognak, mely a bányaművelési szabadság alá eső ásványoknak kiaknázására és forgalomba hozatalára irányul, és igy jóllehet az adomány útján szerzett bányatulajdon (l. o.) a kijelölt B. alakjában jegyeztetik be a bányatelekkönyvbe: a bányatulajdonos a B.-t mint testi dolgot feltétlenül meg nem szerzi és nem kell az adományozott jog gyakorlása közben csakis a B.-re szorítkoznia. A tért, melyre vonatkozóan a bányaművelési jog adományozható, az egyes államok törvényhozásai különbözőképen határozzák meg. A nálunk érvényes ausztriai bányatörvény az adományozható tér egységét bányamértéknek nevezi. (L. o.) Egy feltárásra rendszerint csak egy bányamérték adományozható, kőszénnél pedig két egymást leghosszabb oldalával érintő bányamértékre, azaz egy kettős mértékre szólhat az adományozás. Ha azonban a felnyitó pontnak oly fekvése van, hogy abból több, még nem adományozott bányamérték mérhető ki: az adományozható tér kőszénnel és barnaszénnel négy kettős mértékre, minden más ásványnál pedig négy egyszerű mértékre emelkedhetik (Bányatörvény 475. §). B.-nek az ausztriai bányatörvény különben csak azt a tért nevezi, mely több bányamértéket foglal magában (bányatörvény 34. §) (Pallas Nagylexikon) 91. Barkácsműhely: A nem üzemi méretű, saját szükséglet fedezését, illetve a szabadidő eltöltését szolgáló termelő jellegű, illetve szolgáltató tevékenység céljára alkalmas kiegészítő épület. .(47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete 92. Beépítés: városok fejlődésében meg kell különböztetnünk a szabályozási tervet (l. város szabályozás, rendezés) a beépítési tervtől; amaz t. i. a szabályozási és rendezési terv a tágabb fogalmat és a főelvet képviseli, míg a beépítési terv a szabályozás végrehajtásának helyes egymásutáni sorozatban való kivitelét jelenti. Hogy ez világosabb legyen, vegyük szemügyre először is a város szabályozását. Midőn egy város lakossága szaporodik, ami az üzleti élet és a forgalmi igények nagyobbodásával jár, természetszerűleg áll elő annak szüksége, hogy mindaz, ami a megnövekedett mindennapi forgalomnak útjában áll, eltávolíttassék és hogy mindazon közlekedési könnyítések, amelyeket a már ugy is megnövekedett forgalomnak természetszerű továbbfejlődése a jövőben meg fog kivánni, megteremtessenek, egyszóval, hogy tágas, egymással helyes pontokon összefutó utak nyittassanak, amelyek a kereskedelem és napi forgalom igényein túl még a közegészség és szépérzék követelményeit is kielégítik. De a város szabályozási terve kiterjed még a puszta területek beépítési és rendezési módjára is és figyelemmel kell lennie ezenfelül még arra is, hogy a kiszélesítendő régi utakon, valamint a nyitandó új utakon és szabályozandó nagy területeken, a tömegesen együtt élő lakosság mindennapi szükségleteihez tartozó
vízszolgáltatási, víz- és ürülékelvezetési, kövezési, befásítási és világítási műszaki munkálatok, melyek mind igen költségesek, mily mértékben és sorrendben hajtassanak végre. Ez utóbbi pontnál kezdődik a beépítés elvének érvényesülése és ezen elvnek helyes érvényesítésétől nagyban függ a város jó irányú fejlődése: Ezek szerint tehát a beépítési terv nem egyéb, mint a város-szabályozási és rendezési tervnek gyakorlati megtestesülése. A beépítési terv végrehajtásánál a városokban általában szem előtt tartják, hogy a város fejlődésének lehetőleg oly irány adassék, mely mellett a már lakott részek építtessenek ki teljesen; most ezen részeken már többnyire megvannak mindazon feltételek (vízvezeték, csatornázás, világítás), amelyek nagyobb számú lakosságnak összpontosítását is lehetővé teszik és elősegítik. További feladata a beépítési terv helyes végrehajtásának, hogy azok a területek építtessenek be előbb, melyek a már beépített és véglegesen rendezett városrészekkel közvetlen kapcsolódnak, s lehetőleg elkerültessék az, hogy a város teljesen kész területe és a keletkező uj építési telepek között pusztaságok támadjanak melyeknek az őket határoló beépített területekkel való helyes szabályozási összekötése gyakran nagy nehézségekkel jár s ezenkívül még sokfelesleges kiadást okoz az által, hogy a közbeeső puszta területeken is okvetetlenül létesíteni kell mindazon berendezéseket (mint p. műutak építését, vízvezetéket csatornát, stb.) amelyek nélkül a két beépített terület egymással szervi összefüggésbe nem is juthat. A beépítésre kitüzött területek tekintetében igen helyes intézkedés az, amit Amerikában kezdtek nagyobb mérvben alkalmazni, s ami abból áll, hogy a beépítés alá szánt területen előbb elkészítik a vízvezetéki, csatornázási, légszeszvezetéki csöveket, a kocsiutat, a járdákat, egyszóval mindazt, ami a napi igények kielégítésére középítkezési szempontból szükséges. Ilyen intézkedés történt Budapesten is az Andrássy útnál és teljesen bevált, mert az lett az eredménye, hogy a teljesen elkészült úttest melletti telkek csodás gyorsasággal épültek be. Törvényhozási intézkedések is vannak úgy nálunk, mint a külföldön, amelyek adómentesség és más előnyök biztosításával igyekeznek arra hatni, hogy bizonyos városi területek első sorban építtessenek be. Ilyen nálunk a budapesti nagy köruton épülő házak, teljes állami és fél községi adómentességére vonatkozó törvény; továbbá a szegedi uj építkezésekre vonatkozó kedvezéseket tartalmazó törvény is. (Forrás: Pallas Nagylexikon) 93. Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének (építési hely) lehatárolási típusa, a szomszédos ingatlanra gyakorolt hatások szabályozása érdekében. Típusai: szabadonálló, oldalhatáron álló (és hézagos zártsorú), ikresen csatlakozó, zártsorú, csoportos, egyedi (telepszerű). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Az építési telkek beépítési módjának meghatározása: Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen, ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen, zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat. Zártsorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja hogy az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum
10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Beépítési mód: Az építési hely építési telken való elhelyezésének módja. Az épületeket az építési helyen belül kell elhelyezni. Beépítési módok: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikerházas, zártsorú. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra) (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) Beépítési mód: Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani, úgy hogy szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előrt elő- oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építésihatárvonala a telek egyik oldalhatára legyen, ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felöli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen, zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen, kialakult beépítési mód esetén az építési helyet meghatározó határvonalakat az adott utcasorban, övezetben, tömbben jellemző (a beépítés rendjét meghatározó) módon kell megállapítani. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Beépítési mód: Az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadonálló, az oldalhatáron álló, az ikres, a zártsorú beépítési mód. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra) (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 94. Beépítési paraméterek: A beépítés jogszabályban meghatározott jellemzői (beépítés rendeltetése, beépítés módja, építési hely, építési vonal, építmény méretei, beépítettség mértéke, építménymagasság mértéke, szintterületi mutató mértéke, legkisebb zöldfelületi mérték, építmény kialakítása stb.). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 95. Beépítési terv: A HÉSZ-ben előírt beépítési terv tartalma: -Helyszínrajz -Kertészeti és közlekedési vázlatterv -Egyszerűsített látványterv -Műszaki leírás (Berhida Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 27/2007.(XII.30.)rendelete a Helyi Építési Szabályzatáról) Beépítési terv: A terv készítésére kijelölt terület beépítési módját, megközelítési, belső közlekedési, parkolási lehetőségeit, zöldfelületeit, javasolt tereprendezését ábrázoló terv. Adattartalma az M=1:500 léptéknek feleljen meg. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról)
96. Beépítésre nem szánt terület: A település igazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő előírások legfeljebb 5%-os beépítettséget engednek meg. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelet Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Beépítésre nem szánt terület: A település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) A különleges beépítésre nem szánt területek: egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.), nagykiterjedésű sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.), a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, állat- és növénykertek területei, temetők területei, nyersanyaglelőhelyek, honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek, egyéb, a 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek. Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el. A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 97. Beépítésre szánt terület: A település igazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő előírások értéke legalább 10%. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő építési övezeti előírás értéke legalább 10%, kivéve a különleges (különleges intézményi, bányászati, közlekedési stb.) építési övezeteket, ahol ennél kevesebb is lehet. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 98. Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt terület határa: a város tervezett belterületi határán kívüli beépítésre szán területeinek, valamint a tervezett belterületi határán belüli összefüggő nagy beépítésre nem szánt területeinek határvonala. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) 99. Beépített alapterület: A telek illetve földterület építményt hordozó része százalékban, illetve négyzetméterben kifejezve.
Beépített alapterület: Az épületnek a földszintjén mért alapterülete, melyet a határoló falak külső vonalában kell kiszámítani. (147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 100. Beépített tetőtér: lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszon belül a fedélszerkezet alatt kialakított bármely huzamos vagy időszakos emberi tartózkodásra, használatra vagy raktározásra alkalmas tér. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 101. Beépítettség: (OTÉK 1. sz. melléklet) A telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított értéke. A telek beépített területe a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 102. Beépítettség számítása: A telek legnagyobb beépítettsége a telek beépített területének a teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított mértéke. A területen a beépítettség mértékét az alábbiak szerint kell értelmezni: a beépítési %-ot a bruttó beépített terület értékének és a telek területének hányadosát 100-zal megszorozva kell meghatározni. A bruttó beépített terület értéke a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 mnél magasabbra emelkedő építmények vízszintesen mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 3,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmények és a melléképítmények, a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,5 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét. A területen a beépítettség értékének számítása során - más rendelkezés hiányában, a KVSZ egyéb előírásainak megtartásával - a közcélra átengedett és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett közhasználatra szánt vagy korlátozott közhasználatra szánt passzázs, átjáró területének felét figyelmen kívül kell hagyni, de a beépítettség csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a 25%-ot. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 103. Befogadóképesség: Az építmény adottságaiból adódóan, a követelményekkel összhangban biztosítható feltételek szerint megállapított, a létesítményben elhelyezhető személyek száma, illetve egyéb felhasználás esetén a rendeltetési egység mutatószáma (t, m2 stb.). (37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről)
104. Befolyási sáv: egy vonalas létesítmény melletti azon terület, mely használatát jogszabály – a létesítmény működése érdekében – feltételekhez köti. A befolyási sáv engedélyköteles használata esetén az engedélyezési eljárásba jogszabályi feltételek érvényesítése érdekében be kell vonni1 a létesítmény kezelőjét és az illetékes hatóságot. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 105. Bejelentés: Előzetes bejelentés: az Étv. 39. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére, adataira és az adatok változására irányuló bejelentését az építtető az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 30 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, a Kbt. hatálya alá tartozó, valamint a továbbépítésre vonatkozóan az a)-b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő építési tevékenység esetén nyújtja be a 4. melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes APEH-nek bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát. Utólagos bejelentés: Az építtetőnek a 23. § hatálya alá nem tartozó esetben a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül 6. melléklet szerinti tartalommal be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) (6) A (2) bekezdés szerinti bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely e rendeletben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul és tudomásul vétele - a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén - egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) … a bejelentés csak akkor minősül kérelemnek, ha az ügyféltől származik. Az ügyben nem érintettől eredő bejelentés - a korábbi szóhasználattal élve közérdekű bejelentés alapján csak akkor kerülhet sor az eljárás megindítására, ha az adott ügykategóriában helye van az eljárás hivatalbóli megindításának. (A közérdekű bejelentés esetenként valóban közérdekű, de - főként névtelen formájában - az is előfordul, hogy nyilvánvalóan magánbosszút akar valaki hatósági útra terelni.) Az eljárás megindításáról - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - a hatáskörrel rendelkező szerv dönt, s a bejelentőnek nincsenek ügyféli jogai. Ám ha bejelentése valóban közérdekűnek bizonyult, illő egy udvarias levélben megköszönni, hogy bejelentésével segítette a hatóság munkáját. (2004. évi CXL. Törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól)
(2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: elvi építési engedély, telekalakítási engedély, építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, összevont építésügyi hatósági engedély, bontási engedély, bontás tudomásul vétele, használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, fennmaradási engedély (végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel). (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 106. Bejelentés tudomásul vétele: Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását (bejelentés tudomásulvételét) az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - az egész építményre vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja. A használatbavételi engedély megadása (tudomásulvétele) vagy megtagadása (tudomásulvétel megtagadása) esetében - a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen: a) tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlannyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania, illetve az ingatlan rendeltetésében történt változást be kell jelentenie, b) az építési engedély számát, keltét, c) a használatbavételi engedély jellegét, d) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén - határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint e) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedélykérelem benyújtásával egy időben (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energia-tanúsítványt kell kiállítani. A használatbavételi engedély (bejelentés tudomásulvétele) birtokában a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény ténylegesen használatba vehető. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez az erre irányuló kérelmet, valamint az ahhoz mellékelt jogerős és végrehajtható
használatbavételi engedély, bejelentés tudomásulvétele másolatát és az épületfeltüntetési vázrajzot a területileg illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani (magyarorszag.hu) 107. Bekötőutak: Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 108. Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 109.
Belmagasság: a padló és mennyezet közötti függőleges távolság.
Belmagasság: A padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függőleges távolság. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 110. Belső fekvésű helyiség: Homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 111. Belső kerítés: a telek területén álló, a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 112.
Belső udvar: Az épület által részben vagy egészben közrezárt szabad terület.
113. Belsőépítészet: Az építészeti tervezésben a belső terek esztétikus, korszerű, rendeltetésüknek megfelelő kialakítása, majd az adott belső terek berendezésének tetszetős beillesztése a környezetbe a célszerűség és az egészségügyi követelmények figyelembevételével. A belsőtér-tervezés elsősorban az egyedi középületek impozáns berendezéseit tervezi, de jelentős a lakásberendezés szolgálatában álló iparágak, elsősorban a bútoripar művészi igényű fejlesztése, a korszerű típusbútorok kialakítása. (lapoda.hu) 114. Belterület: A település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része.(1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 115. Belterületen kívüli lakott hely a belterületen kívülálló olyan épület vagy területrész, ahol postai igénybevevő bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye található. (79/2004. (IV. 19.) Korm. Rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 39. § (1) ) 116. Belterületi elsőrendű főutak Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek
(körforgalmúak vagy jelzőlámpával szabályozottak, több egymás utáni jelzőlámpás csomópont esetén lehetőleg a jelzőlámpás csomópontok összehangolásával). A megállás és várakozás általában csak külön várakozósávban engedélyezett. Új út építése, illetve korszerűsítése esetén kapubejáró létesítése (kivéve a településszerkezet és a beépítettség kötöttségeit, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett. A tömegközlekedési járatok megállóhelyei a forgalmi sávoktól elkülönítettek. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 117. Belterületi gyorsforgalmi utak Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Város- (település-) részek, illetve települési centrumok közötti jelentős forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként két vagy több forgalmi sávval rendelkező osztott pályás utak. A gépjárművek és az utasok tájékoztatása és ellátása magas színvonalú. A belterületi gyorsforgalmi úton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. A forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv szolgál. Az út menti épületekhez, ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. Irányonként burkolt leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassítósávos szakaszokat. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 118. Belterületi közutak A települések településrendezési (településszerkezeti és szabályozási) tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen belül (belterületen) vagy annak határán elhelyezkedő (határát alkotó) közutak. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 119. Belterületi másodrendű főutak Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A várakozás általában külön várakozósávban megengedett. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 120. Belváros széli fekvésű: az az ingatlan, melynek telekhatárától a Belváros rendezési terv szerinti városrészhatára gyalogosan legfeljebb 500 méteres úton elérhető. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 121. Belvárosi zóna: A zónában az épületek tömegarányait a zóna teljes egészére jellemző kialakult léptéke határozza meg, amely következik a szokásos telekméretekből és magassági viszonyokból. Ezen léptéken belüli épülettömeg tagolás, a belső párkányok megtörése, az utcakép karakterét és átláthatóságát megváltoztató tetőfelépítmények, homlokzati építményelemek megléte nem jellemző. Az épületek tömegükben az utca térfalába illeszkednek úgy, hogy azok egymás mellé sorolva mind függőleges, mind pedig vízszintes értelemben egységes, átlátható utcaképet alkotnak. A sarokjelleg általában túlhangsúlyozás nélkül, de határozottan jelezve van. (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről)
122. Belvízi, illetőleg tengeri hajó: rendeltetésének megfelelő, nyilvántartásba vett, és építése, berendezése és felszerelése alapján belvízi, illetőleg tengeri közlekedésre alkalmas vízi jármű; (2000. évi XLII. Törvény, a vízi közlekedésről) 123. Benapozás, benapozottság: Benapozás: A lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. A helyhez kötött munkahelyet, továbbá a csecsemők és a gyermekek nevelő-oktató helyiségeit, amelyeket DNY-NY-i irányból látást zavaró napfénybesugárzás érhet, árnyékolóval kell ellátni. Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.(253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Benapozás, benapozottság: A közvetlen napsütés időtartama február 15-én. Minimálisan 1 óra. (É.L) 124. Berendezés Felújított berendezés: az a berendezés - a fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével -, amelynek legalább a meghajtógépét és vezérlését, továbbá (felvonók esetében) fülke- és aknaajtóit két éven belül új egységekre cserélték. (113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről) 125. Bérlő: A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre. A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. Mind a bérbeadó, mind a bérlő lehet természetes vagy jogi személy. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő. A társbérleti jogviszonyt meg kell különböztetnünk a bérlőtársi jogviszonytól. A bérlőtársak a lakást közösen használják, a lakásnak együttes bérlői, a társbérlő ezzel szemben önálló bérlő. Például lakáscsere-szerződést a bérlőtársak csak együttesen köthetnek, a társbérlő viszont önállóan. A társbérlő a lakásnak egy vagy több helyiségét kizárólagosan, a többi helyiséget pedig a többi társbérlővel közösen használhatja. A bérlőtársak kötelezettsége a bérbeadóval szemben egyetemleges, a társbérlő - mivel önálló bérlő - kötelezettségei tekintetében önállóan köteles helytállni. (1993. évi LXXVIII. Törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. (1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről)
A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A bérbeadó szavatossági kötelezettségei: A bérbeadó a bérlet tárgyáért a lakásbérlet fennállása alatt jog- és kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. Szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor és a bérlet teljes fennállása alatt is alkalmas a rendeltetésszerű használatra (kellékszavatosság), valamint azért, hogy a bérlő a jogait a szerződés tartama alatt háborítatlanul gyakorolhassa (jogszavatosság). A szavatossági kötelezettség megsértése hibás teljesítésnek minősül, a bérlő tehát követelheti a rendeltetésszerű használatot korlátozó hiba kijavítását. A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére maga is elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. A szavatossági kötelezettség nem teljesítése esetén a bérlő nem követelhet kicserélést, az elállás helyett pedig az azonnali hatályú felmondás jogával élhet. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. A bérbeadó karbantartási kötelezettségei: A bérbeadót a lakás állagának és a rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében karbantartási kötelezettség terheli. A bérbeadó ennek körében köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő munkákat haladéktanul, míg az azonnali beavatkozást nem igénylőket az épület karbantartásakor vagy felújításakor köteles teljesíteni . A bérlő a bérbeadótól átvállalhatja egyes karbantartási kötelezettségek teljesítését. Ez esetben a szerződésben rendelkezni kell a karbantartási kötelezettség átvállalásának ellentételezéséről, tehát a lakbérmérséklés mértékéről . A bérbeadó lakbér-követelési jogosultsága: A bérbeadó követelheti a lakás használatáért megállapított lakbért. A lakbér mértékét meghatározhatja jogszabály (állami vagy önkormányzati bérlakások) vagy a felek szabad megállapodása. Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg, a szerződést akkor is létrejöttnek kell tekinteni, ha a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg. A bérbeadó ez esetben köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt nagyságú bért köteles fizetni. Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. Nem vonatkoznak a fenti szabályok a szabad megállapodáson alapuló lakbérekre. Ez utóbbinál ugyanis a lakbérben való megállapodás a szerződés szükségképpeni eleme, ennek hiányában a lakásbérleti szerződés nem jön létre . A bérlő lakbérfizetési kötelezettsége: A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért egy összegben, havonta előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig
köteles megfizetni .A lakbért a lakás átadásától a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kell fizetni. Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után jogcím nélküli használóként bennmarad a lakásban, erre az időre nem lakbért, hanem használati díjat köteles fizetni . A bérlő karbantartási és tűrési kötelezettsége A bérlő és a vele együttlakó személyek kötelesek a lakást, valamint a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használni . A bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje tekintetében. Ilyen megállapodás hiányában bérlőt a karbantartási és felújítási munkák költségei, a bérbeadót a csere és pótlás költségei terhelik . A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, továbbá a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését . Ha az épület karbantartásával, felújításával kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén pedig a bíróság állapítja meg. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen másik lakást köteles biztosítani. A bérbeadót terhelik a bérlő átmeneti kiköltöztetésének költségei. A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni . A bérlő lakáshasználati jogosultsága: A bérlő jogosult a lakás használatára. A használat nem terjed ki - kivéve, ha a felek ebben megállapodnak - a lakás átalakítására és korszerűsítésére. Ha azonban a felek megállapodnak az átalakításban, rendelkezni kell a költségviselésről, illetőleg a korszerűsítés fejében beszámítható bérleti díj összegéről. 126. Beruházás: Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről) Beruházás: (impensae), valamely dologra fordított (a dologba fektetett) költekezés. A B. szükséges ha a dolog fenntartására szolgál, hasznos, ha a dolog jövedelmezőségét emeli kényelmi, ha csupán a dolog kellemesebb használhatósága vagy a beruházó szépészeti érzékének kielégítése végett történt. A B. megtérítése iránti kérdés fontos szerepet játszik azokban az esetekben, amelyekben a dolog eddigi birtokosa a dolgot kiadni, azaz a birtokot a tulajdonosnak átengedni tartozik. A kérdés megoldásánál valóban az tartandó szem előtt, hogy senki másnak kárával nem gazdagodhatik s ebből kifolyólag megtérítés tárgyát csak az a költség képezheti, melyet a dolog természete szerint az élvezett hasznokból kellett volna fedezni. Ilyenek p. a rendes javítás költségei. Ami különösen a tulajdoni kereset esetét illeti, a szükséges és a hasznos B. megtérítését úgy a jóhiszemű mint a rosszhiszemű birtokos követelheti a pernyertes tulajdonostól, mert a szükséges befektetés nélkül nem volt volna a dolog állaga
épségben tartható, s az e végből eszközölt költekezés feltétlenül a tulajdonos terhére esik. A jóhiszemű birtokos igényt tarthat a hasznos B. megtérítésére is, mert csakis a jóhiszemű birtokos jogosult a dolgot tetszése szerint használni és így azokért a cselekményekért, melyek nélkül a dolog állaga fennmaradhatott volna s melyek a dolognak csupán javítására irányultak: a tulajdonos egyedül a jóhiszemű birtokossal szemben felelős. A kényelmi B. megtérítését csak annyiban követelheti az előbbi birtokos, amennyiben a dolog értéke tényleg emelkedett; e helyett azonban szabadságában áll a kényelmi B. tekintete alá eső berendezéseket a dologtól elválasztani és elvenni, ha és amennyiben ez a dolog állagának sérelme nélkül eszközölhető. Hasonló felfogás jut érvényre azon B. megtérítése tekintetében, melyet a tulajdonjog tartalmához tartozó jogosítványoknak jogügylet v. a törvény rendelkezése alapján történt megosztása, avagy a használatnak, illetve haszonvételnek időleges átengedése esetében a tényleges birtokban volt fél teljesített. Megjegyzendő azonban, hogy p. a haszonélvező aki a dolog gazdasági rendeltetését fenntartani köteles, nem követelheti az oly költségnek hasznos B. címén való megtérítését, mely a dolognak meg nem engedett átalakításával volt egybekötve s hogy azt a költséget sem igényelheti, mely jóllehet hozzájárult a dolog állagának megóvásához a rendes karbantartás, jelesül a közönséges javítás és helyreállítás körét meg nem haladja. A rendkívüli helyreállítás költségét azonban felszámíthatja: ha az e végből szükséges beruházást a tulajdonos teljesíteni elmulasztja. A haszonvételek szaporítása végett tett költekezés pótlását csak annyiban követelheti a haszonélvező, amennyiben a tulajdonos megbízása nélkül teljesített erre vonatkozó cselekménye a tulajdonos nyilvánvaló vagyoni előnyére szolgál. A bérlő v. haszonbérlő részére megtérítendő B. tekintetében első sorban a szerződés tartalma irányadó; ily megállapodás hiányában az a szabály, hogy a kisebb és évenkint szükséges javítások a bérlőt a nagyobb javítások a bérbeadót terhelik s ha a bérbeadó ez iránt való kötelezettségét teljesíteni el mulasztja, a bérlő a nagyobb kijavítást maga eszközölheti s a bértárgyra ekként fordított költséget a bérösszegből is levonhatja. A B. megtérítésének kérdése igen fontos tárgya a volt hitbizományi birtokos és a hitbizományi utód közti leszámolásnak s e tekintetben csak az jegyzendő meg e helyütt, hogy a kérdés, a hitbizományi birtokos önállóbb jogállásának megfelelő módosításokkal, a haszonélvezet esetében követendő szabályok szerint oldandó meg (l. Családi hitbizomány). Különös szabályok szerint történik a zálogbirtokos által eszközölt B. felszámítása és megtérítése. A magyar magánjog szerint az, aki kölcsön fejében vagy birói árverésen való vétel, avagy inskripció utján, az adós, illetve érdemdijazó (inskribáló) ingatlan birtokát kapta ideiglenes haszonélvezetül a zálog vagy inskripció tárgyát képező birtokkal, a visszavonhatási jog épségben tartása mellett, sok tekintetben mint tulajdonos rendelkezhetett s innen ered, hogy nagyobb körre terjed a B. is, melyet mint javítmányt (meliorácio) a visszaváltó tulajdonos a zálogbirtokosnak megtéríteni köteles. Ilyen egyebek közt a közbirtok rendezése határ vagy a birtok védelmét tárgyazó más perekre, úrbéri szabályozása v. népesítésre fordított költség; továbbá az épületekbe és ültetvényekbe eszközölt befektetés, melynél azonban nem az azokra fordított költség, hanem a kiváltáskori érték és haszon veendő tekintetbe. Az azonban, amit a zálogbirtokos a birtokból vett, p. épületre való stb., fel nem számítható (l. Zálogbirtok). A szorosabb értelemben vett B.-tól meg lehet különböztetni a dolog érdekében teljesített másnemű kiadást (expensae), mely nem szolgál közvetetlenül a dolog állagának fenntartására vagy értékének gyarapítására de mint láttuk a megtérítés kérdésében gyakran a beruházással egy tekintet alá esik. (Forrás: Pallas Nagylexikon)
127. Beruházáslebonyolító: 7. § A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező beruházáslebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a 6. § (2) bekezdésében foglaltak keretében, az építtető általános megbízottjaként szerződések megkötése az építtető nevében, a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése, szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.), a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése, a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása, a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése, a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja, az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása, árviták rendezése, az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 6. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásba beruházás-lebonyolítót bevonhat. (3) A beruházáslebonyolító feladata az ajánlatkérő általános megbízottjaként az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló jogszabályban a beruházáslebonyolító feladataként meghatározottak az alábbiakkal kiegészítve; a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlati felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, az építtető ajánlatkérő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása (4) A beruházás-lebonyolító feladatköre hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, működése során a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval szükség szerint együttműködhet. (162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet, az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól) 128. Beültetési kötelezettség: Jelen rendelet által elrendelhető növényzettelepítési kötelezés az Étv. felhatalmazása alapján (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról)
129. Beültetési kötelezettségű zöldfelület: a szabályozási terv építési övezeten belüli zöldfelülete, mely valamilyen környezetvédelmi ártalom kivédését, vagy csökkentését szolgálja, melynek területén épület elhelyezése nem engedélyezhető. A szabályozási terven a területét zöld kitöltés jelöli, belső oldalán beültetési kötelezettségű vonal van. (30/2006. (IX. 7.) számú rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 130. Bevásárlóközpont: több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységet és egyéb szolgáltató helyeket magába foglaló bevásárló hely. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 131. Biológiai aktivitásérték: Egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 132. Bíráló bizottság - a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete - a kiíróval kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentés aláírásáig tart. Külön megállapodás alapján a bíráló bizottság a kiírást elkészítheti, illetve tagjai a kiírás elkészítésében részt vehetnek. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 10. §) 133. Birtokba adás: Birtokba adás, használatbavételi engedély megkérése: Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően - a szerződés teljesítéseként - a vállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot és az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. melléklet szerinti kitöltött hulladéknyilvántartó lapot. A birtokbaadás során a vállalkozó kivitelező - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az építtetőnek átadja az őt megillető építési naplópéldányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen: a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást, üzemeltetés, használati és karbantartási utasítást, a nyomáspróba jegyzőkönyveit, mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot, a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét, a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit, az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervet. Az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér (használatbavételi bejelentést tesz). (290/2007. (X.
31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Birtokba adás: Az eladó másik főkötelezettsége a dolog birtokba adása, amely a vevő számára a dolog feletti rendelkezés tényleges lehetőségét biztosítja. A birtokba adás megvalósulhat a dolog tényleges (fizikai) átadásával vagy történhet a dolog feletti hatalom átadásával is (pl. az adásvétel tárgyát képező ingatlan kulcsainak jelképes átadásával). A birtokba adás után a vevőt illetik meg a dolog hasznai és ő viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket és a vevőre száll a kárveszélyviselés kötelezettsége. Ezek a joghatások egyformán érvényesülnek mind ingóknál, mind ingatlanoknál, ezért ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt birtokba lép, ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. (magyarorszag.hu) 134. Biztonsági felvonó: Az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó (MSZ EN 81-72 szabvány szerint). (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 135. Biztonságos használhatóság: Biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett - ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását - nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. (1997. évi CLV. Törvény, a fogyasztóvédelemről) 136. Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzőőr nem szabályozza. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 137. Biztosított vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés; hangjelző berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 138. Boltív: nyílások áthidalására szolgáló, téglából, kőből épített természeti szerkezet. Az un. vállvonalon kezdőkővel elindított falazó elemeket boltív tetőpontján az ék alakú zárókő feszíti egységes teherhordó szerkezetté. A boltív alakjára a római, ókeresztény, román és reneszánsz épületek esetében a félkörív a jellemző, a gótikus épületek esetében a csúcsív, a lándzsaív, szamárhátív, barokk épületek esetében a kosárív és szegmensív. (Pallas Nagylexikon) 139. Boltozat: A boltozat az építészetben íves felületű, a teret függőleges irányban határoló, kőből, téglából stb. falazott tartószerkezeti alegység. Alakja lehet egyszerű vagy összetett, kialakítása sima vagy bordás; lehet zárt, félig nyílt vagy nyitott rendszerű. Olyan, egy vagy két irányban görbült szerkezet, amelyben csak nyomóerők
ébrednek – a támaszoknál azonban a függőleges mellett vízszintes erőkkel is számolni kell. A boltozatokat az egyre nagyobb fesztávok áthidalására fejlesztették, és közben folyamatosan finomították a támaszok vízszintes erőfelvételét. (wikipedia.hu) 140. Bontási engedély: Bontási engedély: Épület, építmény bontása előtt kötelező. A bontási engedélyt, épp úgy ahogy az építési engedélyt egy tervező készíti el, és adja be az illetékes építési hatósághoz (Önkormányzat). A bontási tervdokumentáció tartalmazza a felépítmény terveit, adatait, a bontás módját, baleseti és egyéb előírások betartásának leírásait. A bontási engedély jogerőre emelkedéséhez, még szükség van a területtel határos ingatlanok tulajdonosainak jóváhagyására is. (www.ingatlanszotar.hu) 141. Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtérbeépítés, emeletráépítés) (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete Meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 142. Bútor Nagyobb használati, ill. használati jellegű berendezési tárgy. Csoportosítható anyag, használat, gyártásmód, kialakítás, stb. szerint. (Építészeti Lexikon) 143. Bútorozottság Az óvóhely bútorait elsősorban a védendő személyek huzamosabb tartózkodás feltételeit biztosító ülő- és fekvőhelyek, másodsorban asztalok, tároló-állványok, polcok képezik. (37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 144. Bütü: 1. a gerendának vége, agya; 2. a boltozat homloka vagy pajzsa. B.illesztés, a gerendák végeinek összetoldása; van egyszerü B., kapcsos és vaspántos B. (Pallasz Nagylexikon)
C 145. Cégér: a rendeltetési egység falára, a bejárat közelében kifüggesztett, valamely mesterség, tevékenység jelképeként használt, vagy ráutaló - jellemzően háromdimenziós - szimbólum, tárgy, vagy címerszerű ábrázolás. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet). (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Pontosan ugyanígy meghatározva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete, Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről Cégér: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjeleníti, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék, a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logó, piktogram stb.) tartalmazó berendezés (szerkezet). (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ)) 146. Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Pontosan ugyanígy meghatározva: Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről, Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete, Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ)) Cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe
eső jellemző ismertetőjegyét – az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 147. Célkitermelőhely a külön törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag (ideértve ezek változatait és keverékeit is) felszín alatti vizet nem érintő kitermelésére létesített kitermelő hely. (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 148. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, a föld alatti gáztárolóhoz, vagy a szállító-, illetve elosztóvezetékhez csatlakozó gázvezeték, amely a nem közüzemi szerződés alapján vételező feljogosított fogyasztó egy fogyasztási helyének ellátására szolgál. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 149. Célzott terület-felhasználási mód: a terület távlatilag javasolt - a városrész érdekeit szolgáló felhasználása. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önk. Képv.test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Célzott területfelhasználási mód: A területfelhasználási egység, illetőleg a keretövezet területén konkrét funkció, funkciókör, létesítmény vagy létesítménykör, vagy konkrét rendeltetés biztosítása érdekében külön meghatározott területi egység, melynek előírásait a keretövezeti előírásokon túlmenően figyelembe kell venni, az építési övezet vagy az övezet meghatározásakor, illetőleg KSZT készítésekor. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 150. Centrális tér: Két tengely derékszögű keresztezésére szerkesztett szimmetrikus térforma. Alaprajzi formája apszisokkal bővített kör v. négyzet, egyenlő szárú kereszt. Középpontját kiemelt épülettömeg (pl. kupola) hangsúlyozhatja.(kislexikon.hu) 151. Címfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 152. Címtábla: természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető tájékoztató tábla. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 153. City-light: az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 2,00m2-es egységes reklámfelületű belülről megvilágított reklámtábla. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet)
154. Cölöpalapozás: az épület terheit a mélyebben fekvő nagyobb teherbírású rétegekre közvetítjük. E terhek közvetítését tehát cölöpökkel oldjuk meg, de hogy a támaszerő egyenletes eloszlású legyen, a cölöpök tetejét gerendaráccsal fogjuk össze, melynek feladata a teher átvétele a tartálytól és annak szétosztása a cölöpök között. Mivel ez a megoldás meglehetősen költséges megoldás, ezért ezt sem alkalmazzuk gyakran, csak indokolt esetekben. Alternatív, olcsóbb megoldásként azt is el lehet képzelni, hogy az egyenletes támaszerő eloszlást nem gerendaráccsal, hanem hasonlóan működő kőszórással és felette kavicsos homokréteg-terítéssel oldjuk meg. Ennél a megoldásnál a homokréteg-terítés könnyed "talajpárnaként" működik a tartály és a merevebb kőszórás között. Így a támaszerők egyenletesen oszolnak meg az egész felületen, és a durvább kőszórás-réteg pedig átadja a terhet mind a cölöpöknek, mind a cölöpök közötti talajnak (ez a gerendarács esetében így nem igaz). Az, hogy a terhelést a cölöpök közötti puha talajrétegek is felveszik, igen kedvezően hat a teherbírásra, mivel egyrészt a puha talajréteg is részt vesz a terhek felvételében, másrészt a cölöpök közötti nyomott puha talajrétegek növelik a cölöpök köpenyellenállását. Ennek következtében ennél a megoldásnál viszonylag kisebb hosszúságú cölöpöket is alkalmazhatunk. Látszik, hogy ez az alternatív megoldás sokkal szerencsésebb mint a gerendarácsos megoldás, mind teherelosztási szempontok, mind anyagi szempontok miatt.
CS 155. Családi ház: olyan lakóépület, amelynek a telepszint feletti bruttó szintterületének több mint 50 %-án legfeljebb kettő, műszakilag önálló lakás helyezkedik el, és a szintterület többi részét kiszolgáló, vagy mellérendelt funkció foglalja el. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önk. Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 156. Csarnok: (görög: stoa, lat.: porticus, németül: Halle). Az ó-korban és a jelenkorban más és más helyiségeket jelölünk meg e néven. A görögöknél és a rómaiaknál a C. mindig oszlopos C. és nem más, mint szabadon álló, v. valamely épületnek támaszkodó födött folyosó, melynek tetejét oszlopok tartják. A lakosság ezen többé-kevésbbé hosszú födött folyosókat, melyek sokszor egy egész nagy nyilvános teret szegélyeztek, vagy valamely középülethez, mint p. színházhoz, gimnáziumhoz, templomhoz hozzáépíttettek, sétahelyül, vagy előadásoknak, gyűléseknek megtartására használta. Ezen oszlopos C.-ok v. egészen nyitottak v. részben csukottak voltak, mely utóbbi esetben az oszlopok közeit fallal nem az egész magasságban töltötték ki és azt festményekkel v. szobrászati művekkel díszítették. Belül ülések (ephedre) voltak. A nyitott C.-oknak vagy az egyik oldaluk volt elfalazva, vagy a közepükön emelkedett végig egy mindkét oldalán befestett fal, mely a folyosót így két, mindkét oldalon nyitott részre osztotta. Görögországnak festményekkel díszített C.-ai közül a leghíresebb volt a stoa Poikile Athénben; mellette még a spártai persa C., Attalos és Eumenes C.-ai Ahténben említtetnek sokszor. Ha az oszlopos C. épületet (p. templomot) köröskörül szegélyezett, akkor azt «Peripteros»-nak hivták; ha szabad teret vett körül, akkor «Peristylos» volt. A folyosók hosszusága szerint voltak Porticus stadiate-k, semistadiatae-k, az oszlopsorok száma szerint Porticus duplicesek, triplices-ek stb. E C.-okat gyakran víztartó-medencék, szökőkutak is díszítették. A rómaiak oszlopos C.-ai amellett, hogy a görögökéhez hasonló célokat szolgáltak, még
más egyebekre is használtattak. Törvényt szolgáltak, szenátusgyűléseket tartottak bennük; a filozófusok (stoikusok) elődásaiknak megtartására, a kalmárok adásvevésre, képeknek és egyéb áruknak kiállítására használták. Elnevezésüket v. a mellettük levő nyilvános épületektől kapták, v. építőiktől, v. a bennük levő hiresebb festménytől. - Korunkban C.-nak hivjuk a nagyobb méretü fedett, szellős, sokszor egészen vasszerkezetü épületet, mely vásárok tartására, áruk kirakására stb. szolgál, mint p. az áru-, gabona-, vásár-C.-ok, ugyszintén testgyakorlatok számára, mint p. a torna-C., vagy templomok, muzeumok és más nyilvános épületek főhomlokzata elé emelt oszlopos, a bejáratot födő előteret; vagy nagyobb épületek belsejében a vesztibült vagyis az elő-C.-ot, melyen keresztül a többi helyiségekhez juthatni, vagy végezetül a fürdőkön és gyógyhelyeken emelt hosszu, födött oszlopos folyosókat (ivó C.-ok stb.), melyek azt a célt szolgálják, hogy a kurát használók alattuk nagy melegben vagy esős időben is sétálhassanak (Pallasz Nagylexikon) 157. Csarnoktér: Azonos magasságú hajókból összetevődő belső tér. Főleg a gótikára jellemző. 158. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 159. Csatlakozó párkánymagasság: Az épület telekhatáránál csatlakozó homlokzatmagasság mért értéke. Az illeszkedő épület csatlakozó homlokzatmagasságának szélességi mérete legalább a homlokzatszélesség 1/5-e, de nem lehet kevesebb mint 3 m. (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról
160. CSATLAKOZÓ VASÚTI PÁLYA: AZ ORSZÁGOS VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATOT ÉS A SAJÁTCÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATOT ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI PÁLYA, AMELYHEZ EGYNÉL TÖBB SAJÁT CÉLÚ PÁLYA KAPCSOLÓDIK, ILLETVE EGYNÉL TÖBB VÉGFELHASZNÁLÓ KISZOLGÁLÁSÁRA ALKALMAS; (2005. ÉVI CLXXXIII. TÖRVÉNY A VASÚTI KÖZLEKEDÉSRŐL 2. § (4) ) 161. Csatlakozó víziközmű hálózat: több ingatlan ivóvíz bekötővezetékének végpontja és az egyes ingatlanok házi ivóvízhálózatai közötti vezetékhálózat, szerelvényekkel, illetőleg több ingatlan szennyvizét a házi szennyvízhálózattól a szennyvíz bekötővezetékbe vezető szennyvíz vezetékhálózat, amely az érintett ingatlanok közös tartozékát képezi; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 162. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A
fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 163. Csatlakozóvezeték: a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 164. Csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény; (1995. évi LVII. Törvény, a vízgazdálkodásról) 165. Cserép: A cserép nem más mint égetett agyag A hagyományos fazekasság legfontosabb alapanyaga az agyag, melyet kiégetve a cserepet kapjuk eredményül. Ez sokkal keményebb, és időállóbb valamint bizonyos vízállósággal is rendelkezik. A vízállóságot lakkréteggel lehet fokozni, az így kiégetett anyag az úgynevezett mázas cserép. Régebben mindennapi használati tárgyak (kancsók, kupák) készültek belőle, ma leginkább virágcserepek, és kisebb virágládák, tetőcserepek, dísztárgyak készülnek belőle, valamint tetőfedésre használják. (Wikipedia.hu) 166. Csigalépcső: Körben vagy ellipszisben csavarodó lépcső, melynek alaprajza azonban négyszögletes vagy többszögletes is lehet. A C.-nél a lépcsőfokok egy középpont vagy gócpont felé lévén irányozva, külső oldalukon szélesebbek, a belső oldalukon pedig keskenyebbek. (Pallasz Nagylexikon) 167. Csomagolóipar: A már kész termékek, gyártmányok kereskedelmi forgalmazásához szükséges kiszereléssel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó iparág. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 168. Csomópont: Az egymást keresztező vagy az egymáshoz csatlakozó utak valamennyi ágában a járműosztályozó, a keresztezési sokszög és az ürítési szakasz együttes hosszának megfelelő terület. (11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet, az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól) 169. Csónak: az emberi erővel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - felépítménnyel nem rendelkező vizijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő vízijármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas - külön jogszabályban meghatározott - úszóeszköz; (2000. évi XLII. Törvény, a vízi közlekedésről) 170. Csónakkikötő: csak csónakok fogadására alkalmas kikötő, amelyben 50 csónaknál több nem helyezhető el, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről)
171. Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gyűjtő meghatározása): építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást, vagy üdülőegységet) magában foglaló egymástól független épületszerkezettel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel, csoportosan elhelyezett együttese. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 172. Csukló: a mechanikai kényszerek egyike, elmozdulást nem, de tengely körüli elfordulást lehetővé tesz. (wikipedia.hu)
D 173. Díszítmény: Tört vonalú díszítmény: A román építészet díszítése, derékszögben megtörött hengeralakú pálcákból áll (Pallas Nagylexikon) Díszítmény: A kis díszítmény: 5. § (1) Olyan esetben, amikor a katonai szolgálati szabályzat rendelkezései nem írják elő a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek eredeti alakjukban való viselését, a nagykereszt eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a nagykereszt csillagjának 25 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon, a középkereszt a csillaggal eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt csillagjának 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon, a középkereszt eredeti szalagja és keresztje helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon, a tisztikereszt, valamint a kiskereszt eredeti alakjában viselendő. (2) Az előbbi szabályok irányadók a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek olyan alkalmakkor való viselésére is, amikor a polgári ruházat nem teszi lehetővé a jelvényeknek eredeti alakjukban való viselését. (3) A jelvények eredeti alakját helyettesítő fentebb leírt jelvények elnevezése: „Kis díszítmény”. 6. § (1) Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett a katonai szabályzatokban előírt esetekben 40 mm széles és 10 mm magas szalagsávok viselendők; a nagykereszt szalagsávján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt szalagsávján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt szalagsávján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el. (2) Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett polgári ruhán magánalkalmakkor 12 mm átmérőjű rozetta viselhető; a nagykereszt rozettáján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt rozettáján a középkereszt csillagjának, a középkereszt rozettáján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt rozettáján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el. (3) A fentebbi szabályoknak meg nem felelő jelvények viselése tilos. (1991. évi XXXI. Törvény, a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről) 174. Díszlet: A színházi előadás képszerű eleme, amely segít kifejezni a darab hangulatát, korát, környezetét. Általában léckeretre feszített vászonra v. falemezre festik, és hatását különböző megvilágítással fokozzák. Az ókorban a gazdagon tagolt háttér volt a díszlet . A középkorban a színjáték helye kezdetben a templom volt. Később a díszletet a színjátszó út mentén helyezték el, és a közönség a színészekkel együtt ment egyiktől a másikig. Sokszor a díszletet szerkezetekre szerelték, és ezeket vontatták el a közönség előtt. A Shakespeare-korabeli színházban nem használtak díszletet, a nézők a dráma szövegéből értesültek a cselekmény helyéről, környezetéről. A mai értelemben vett díszlet a reneszánsz idején alakult ki Itáliában. A díszlet lehet naturalista hatású, stilizált, jelzett, ill. vetített. A filmben is használnak olyan díszletet, amelyet a filmstúdióban építenek fel. díszlettervezőket ma a művészeti főiskolákon képeznek. (kislexikon.hu)
175. Dobogó: deszkákból készült, alul üres, lépcsőzetes, alacsony emelvény, melyet különösen tantermekben a tanári szék alá és a falitábla elé helyeznek. D. a hidnak könnyebb padozata. (kislexikon.hu) 176. Dokumentáció: valamire vonatkozó adatok összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása, ilyen tevékenységet végző szerv vagy intézmény (Lapoda Multimédia) Dokumentáció: (4) Az ügy jellegétől függően szemletárgynak minősül különösen az ügy tárgyával összefüggő irat (például az üzleti könyv, nyilvántartás, szerződés, bizonylat, műszaki dokumentáció, elektronikus dokumentum, továbbá bármely eljárással rögzített adatot tartalmazó adathordozó), valamint a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog (gép, berendezés, felszerelés, használati tárgy, jármű, gépjármű stb.). (2004. évi CXL. Törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) Dokumentáció: Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről) 177. Dombgarázs: A teljes garázsépület földdel fedett és zöldfelületként kialakított, a bejáratok kivételével. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 178. Dombház: a dombház egy dongaboltozatos épület, mely 60-100 cm vastag földréteggel van borítva (Hegedűs Zsolt) 179. Dombormű: A dombormű (relief) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, mely alacsony plasztikával emelkedik ki egy alap síkról a térbe. Anyaga lehet, kő, fém, fa, elefántcsont, agyag, műanyag. Ha az adott lapba belevésik az üzenetet, vagy ábrát, akkor mélydomborműről beszélünk. 180. Dűlőút: mező- és erdőgazdálkodási területeket feltáró, jellemzően nem szilárd burkolatú út. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről)
E 181. Egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény. (1999. évi XLIII. Törvény, a temetőkről és a temetkezésről) 182. Egybefüggő telephely: a gázfogyasztó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése(i), továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), gázmérőhely(ek) vagy fogyasztói főcsap van. Egy telephely több fogyasztási helyet is tartalmazhat. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 183. Egyéb funkcióval kombinált parkolóház: Más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsősorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítő többszintes parkolóház. Abban az esetben, ha az egyéb funkció bruttó szintterülete eléri a KSZT-ben megengedett szintterületi mutató 10%-át, akkor az egyéb funkcióval kombinált parkolóház szintterülete nem haladhatja meg a vonatkozó keretövezetre (FSZKT) előírt szintterületi mutató értékét. (BVKSZ). (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Egyéb funkcióval kombinált parkolóház: Más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsősorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítő többszintes parkolóház. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 184. Egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak) Nem gyorsforgalmi utak - minimum 30 méter hosszú - csomóponti ágai, továbbá delta átkötések, parkolóhelyi utak és kerékpárutak. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 185. Egyéb úszólétesítmény: vízi járműnek, úszómunkagépnek vagy úszóműnek nem minősülő úszólétesítmény; (2000. évi XLII. törvény, a vízi közlekedésről) 186. Egyedi szennyvíztisztítás: a keletkező szennyvizekkel történő önálló -a közcsatorna-rendszertől független -elbánás, tisztítás (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) 187. Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet)
Budapest
XVIII.
kerület
188. Egyterű: 1. egy légtérben kap helyet több különböző funkciójú helység. 2. az épület egésze, vagy egy szintje, egysége tagolatlan. 189. Együttműködő földgázrendszer: az összekapcsolt szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 190. Elektronikus hírközlési építmény: Elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antennatartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) Az Eht. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 188. §-ának 12. pontja szerint az elektronikus hírközlési építmény kifejezés többek között olyan létesítményeket jelent, amelyek magukba foglalják a vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő műtárgyakat, az antennatartó-szerkezeteket (tornyokat), oszlopokat is. (42/2006. (X. 5.) AB határozat) 191. Elektronikus hírközlő berendezés: az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a készüléket. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) 192. Elektronikus hírközlő eszköz: az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) 193. Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) 194. Elektronikus hírközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése az elektronikus hírközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hozzáférési ponton keresztül az elektronikus hírközlő hálózattal való együttműködés céljából. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) 195. Elektronikus ügyintézés: Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkamozzanatok összessége (2004. évi CXL. törvény 172. §).
Az elektronikus út, az eljárási cselekmények: elektronikus adatfeldolgozást, tárolást, illetőleg továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történő végzése. 196. Elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 197. Elévülési idő: A büntetés célja az egyéni, illetve a társadalmi megelőzés. Ez azonban annál hatékonyabb, minél közelebb esik időben a cselekmény elkövetéséhez. Az idő előrehaladásával a büntetés egyre kevésbé tudja betölteni e célját, s egyre inkább a megtorló jelleg kerül előtérbe. Ugyanakkor hosszú ideig sem az elkövetőt, sem a társadalmat nem lehet bizonytalanságban tartani a felelősségre vonás kérdésében. Az idő múlását gyakorlati szempontból is figyelembe kell venni, hisz egyre nehezebbé válik például a bizonyítékok beszerzése, és a bizonyítás is, hiszen a tanuk emlékezetét is jelentősen befolyásolja e tény. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy maga az elkövető is sokat változhat, s így utólagos megbüntetése több negatív, mint pozitív eredménnyel jár. (Ez különösen fiatalkorú, vagy fiatal felnőtt elkövetők esetén igaz, hiszen az évek során megkomolyodhatnak, szakmát szerezhetnek, családot alapíthatnak. Az elkövető egy ilyen kialakult közösségből, rendezett élettérből történő kiemelése az egyéni megelőzést már nem szolgálja, ugyanakkor aránytalanul nagy hátránnyal jár.) A fenti okokra tekintettel a törvény szabályozza az elévülés kérdését - méghozzá két vonatkozásban is: egyrészt az elkövető büntethetőségének, másrészt a jogerősen kiszabott büntetés végrehajthatóságának szempontjából. Elévülési idő: A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre. A közigazgatási eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év, különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat. Az elévülést bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. A megszakítás joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból kezdődik, vagyis az
általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig meghosszabbodik. A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető. Már a Ket. hatálybalépését megelőző képzés jogértelmezési problémát vetett fel a Ket. 150. § (2) bekezdésében foglalt, az elévülés nyugvásával kapcsolatos rendelkezés. Az intézmény lényege, hogy a nyugvást kiváltó eljárási cselekménnyel az elévülési idő folyása megszakad és a nyugvás megszűnésével az elévülés a megszakadást követő naptól folytatódik tovább. Vagyis: a megszakadás és a nyugvás megszűnése közötti időintervallum az elévülési időbe nem számítható be. (2004. évi CXL. Törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. (1999. évi LXIX. Törvény, a szabálysértésekről) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. (1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről) (9) Az építésügyi hatóság az (1)-(8) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani. (10) A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik: a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja, az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 198. Elismerési eljárás során a 4. § szerinti eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (elismerési eljárás). A honosítási eljárás során a 4. § szerinti eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát a 4. § szerinti eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (honosítás). A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási céllal történő elismerése azonban kizárólag a továbbtanulási célnak megfelelő oktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra történő
jelentkezésre jogosít. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 3. §) 199. Elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál; (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről) 200. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 201. Elosztóvezeték: az a csővezeték a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezésekkel, amelyen keresztül a földgázt a propán- és butángázt, valamint ezek elegyét a fogyasztókhoz továbbítják, amelynek kezdőpontja a gázátadó állomások vagy a propán-butángáz tárolótelep kilépő pontja, végpontja a fogyasztási hely telekhatára, ideértve az ország határán kívül eső fogyasztási hely esetén a csővezeték Magyar Köztársaság területén lévő szakaszát is. Az elosztó vezeték alkotórészének minősülnek az elosztóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem), a távadat-átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. Az engedélyes tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök az elosztó vezeték tartozékai. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 202. Előcsarnok: (lat. vestibulum), az előkelő rómaiak házában a ház külső színétől bemélyített az a díszes térség, mely az utca és a kijáró ajtó között terül el; később magát az átriumot is értették alatta. Ebből a vestibulumból fejlődött ki a mi palotáink és házaink E.-a, mely tágasabb, többé-kevésbé díszes térség és v. közvetlenül az utcára nyilik, vagy a bejáróra, vagy a lépcsőházra. Az E.-ból nyílik aztán a fogadó szoba, vagy a fogadótermeknek egész sorozata. Emlékszerű épületeknek, mint p. színházaknak, országházaknak, vigadóknak stb. E.-a építészetileg rendesen igen gazdagon van alakítva és festményekkel, szobrokkal pazarul díszítve. (Pallasz Nagylexikon) 203. Előírt telekméret: a telek rendeletben meghatározott legkisebb szélessége, mélysége és területe (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Előírt telekméret: új telek kialakításánál meghatározott legkisebb vagy legnagyobb terület. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Rákospalota – Pestújhely Újpalota Önkormányzata Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Előírt telekméret: Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 204. Előkert: Az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonal (előkerti határvonal),
illetőleg az oldalkerje(i) között fekvő része. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelet Előkert: Az építési teleknek a közút vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 205. Előkészítés a kitermelést közvetlenül követő tevékenység - ideértve az ehhez tartozó zagytározó létesítését, használatát és megszüntetését -, amely magában foglalja az ásványi nyersanyagok üzemi gyűjtését, szállítását, fizikai elválasztását, felaprózását, osztályozását, kioldását és mechanikai fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai módszerekkel történő dúsítását, a kőolaj, földgáz tisztítását, szétválasztását, de nem ideértve az olvasztást, a termikus gyártási folyamatokat és a kohászati eljárásokat. . (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 206. Előkutatás az ásványi nyersanyag lelőhely meglétének kimutatására, valamint az ásványi nyersanyag megközelítő elterjedésének, mennyiségének meghatározására irányuló kutatás. . (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 207. Előlépcső: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcső. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Előlépcső: Az építmény megközelítését szolgáló az épület körüli járda, illetve rendezett csatlakozó terepszint és az építmény első bejárati szintje közötti szabad lépcső. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 208.
Elölnézet: Az épület bejárat irányába eső vetülete.
209. Előregyártott, előregyártás: Az előregyártás során a vasbeton elemeket üzemileg, vagy a helyszínen (helyszíni előregyártás) az építkezéstől függetlenül készítik, elemekre bontottan, vagy monolit rendszerben, beszerelésükre később kerül sor. (Építészeti Lexikon) 210. Előtér: A bejárathoz közvetlenül kapcsolódó, az épület funkciójához nem, vagy csak lazán kötődő, tágas helység. Előtér: Szárazföldi repülőtéren a légi járművek kiszolgálására, utasok ki- és beszállítására, posta vagy áru ki- és berakására, üzemanyag felvételre, parkolásra, vagy karbantartásra kijelölt terület.(16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet, a légi forgalom irányításának szabályairól) 211. ELŐVÁROSI VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT: ELŐVÁROSI
KÖZFORGALMÚ
VASÚTI
SZOLGÁLTATÁS
CÉLJÁRA
KIJELÖLT VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT; (2005. ÉVI CLXVIII. TÖRVÉNY A VASÚTI KÖZLEKEDÉSRŐL 2. § (4) ) 212. Első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít; (1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatásról) 213. Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 214. Elsődleges épületszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonyságát, tűzbiztonságát biztosítják (függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek, tűzgátló szerkezetek, menekülési útvonalakat határoló szerkezetek és azok a szigetelése, burkolata is) (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 215. Elsődleges feldolgozás az előkészítést közvetlenül követően a bányavállalkozó által végzett az a tevékenység, amellyel az előkészített ásványi nyersanyagot továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra alkalmassá teszi (propán-bután kinyerés, gazolin feldolgozás; brikettgyártás stb.). (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 216. Elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni; (1994. évi LV. Törvény, a termőföldről) 217. Elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő - a miniszter által - fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés; (1995. évi LVII. Törvény, a vízgazdálkodásról) 218. Elsőrendű főutak Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópont létesítése - ha megengedett a balra kanyarodás - az csak a járművek részére külön felálló sáv kialakításával történhet. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az út menti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 219. Elszennyezett talajú terület: Olyan területek, ahol felmérésekkel igazolt, talajszennyezést kiváltó, tevékenységet folytatnak/folytattak, valamint azok a területek, ahol a környezetvédelmi előírások betartása mellett, elkerülhetetlen
szennyezést okozó tevékenységet vagy/és az előírásoknak nem megfelelően folytatott tevékenységet folytatnak/folytattak. (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) 220. Elvi építési engedély: az 1997. évi LXXVIII. törvény 35.§ (1)-(2) bekezdés szerinti, az építésügyi hatósági engedély (az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3. § szerinti elvi építési engedély, építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély, a fennmaradási engedély, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély) megkérése előtt, a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából kérhető hatósági engedély. Az elvi építési engedély kérelemhez mellékelni kell a főépítész állásfoglalását (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Elvi építési engedély: Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével (különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra), a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól külön jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) (2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: elvi építési engedély, telekalakítási engedély, építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, összevont építésügyi hatósági engedély, bontási engedély, bontás tudomásul vétele, használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, fennmaradási engedély (végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel).(37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 221. Emeleti szint beépítési mértéke: A telek földszint vagy meghatározott szint feletti szinten számított beépítettsége (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 222. Emeletráépítés: Meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
Emeletráépítés: Meglévő épület - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, a lakáscélú állami támogatásokról) Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Ugyanígy meghatározva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önk. Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete 223. Emeletráépítés szintmagassága a szabályzat alkalmazása szempontjából – amennyiben a városképi illeszkedés másképpen nem indokolja, 3,0 méterrel veendő figyelembe. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 224. Emeletszint: földszint feletti építményszint. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 225. Emeletszinti helyiség, helyiségcsoport: Amelynek padlófelülete a földszinti helyiség, helyiségcsoport fölött van. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Emeletszint: földszint feletti építményszint. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 226. Emlékmű: Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla; (1999. évi XLIII. Törvény, a temetőkről és a temetkezésről) Emlékmű: Valakinek, valaminek az emlékét megörökítő építészeti vagy szobrászati alkotás. (Lapoda multimédia) 227. Energetika: Az energetika a gépészeti tudományoknak azon ága, amely az energiaigények ellátásának globális és lokális kérdéseivel foglalkozik, figyelembe véve azok társadalmi, stratégiai, ellátás-biztonsági, környezetvédelmi, fenntarthatósági, gazdasági hatását, gazdaságosságát, illetve a rendelkezésre álló műszaki megoldásokat. 228. Energetikai jellemző: Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak. Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerint a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni. (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról)
229. Energetikai követelmény: Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerűség határain belül korlátozni kell Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni, értékének meghatározásakor minden működő rendszert figyelembe kell venni (fűtés, hűtés, szellőzés, világítás, HMV termelés) Meglévő 1000m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű épületek lényeges felújítása esetén az új épületre vonatkozó követelmények érvényesek Valamennyi új épület használatbavételekor, valamennyi meglévő épület tulajdonságainak változásakor energetikai minőség-tanúsítvánnyal (ET) kell ellátni, mely 10 évig érvényes, utána ismét meg kell újítani 1000 m2-nél nagyobb közintézmények esetén ET-t közzé kell tenni A 12kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló berendezéseket rendszeres, időszakos felülvizsgálat alá kell venni A 20kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokat rendszeres, időszakos felülvizsgálat alá kell venni A 15 évnél régebbi kazánokkal üzemelő fűtési rendszereket egyszeri felülvizsgálatnak kell alávetni 230. Energetikai tanusítás: Melyik épületet kell tanúsítani? Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. Tanúsítani szükséges, ha * az épület tulajdonjogát ellenérték fejében átruházzák, vagy * egy évet meghaladó időtartamra bérbe adják. * az 1000 m2-nél nagyobb hasznos (hűtött-fűtött) alapterületű, * hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú, közhasználatú épületeket. Mire NEM kell tanúsítás? * az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre * az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre * a hitéleti rendeltetésű épületre * a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre * a mezőgazdasági rendeltetésű épületre * ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m2. * huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. Mi alapján készül? * a felelős műszaki vezető igazolása alapján, melyben igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe adatoknak megfelelően valósult meg * a kivitelezési dokumentáció * meglévő épület esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján Az épületek minősítési osztályozása A rendelet az épületek energetikai minőségi osztályozására 10 fokozatot ír elő. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése az alábbi táblázat szerinti. * A+ <55 Fokozottan energiatakarékos * A 56-75 Energiatakarékos * B 76-95 Követelménynél jobb * C 96-100 Követelménynek megfelelő
* D 101-120 Követelményt megközelítő * E 121-150 Átlagosnál jobb * F 151-190 Átlagos * G 191-250 Átlagost megközelítő * H 251-340 Gyenge * I 341< Rossz Mit kell tartalmaznia a tanúsításnak? A tanúsítvány formai követelményeit a rendelet mellékletei tartalmazzák. Ha az épület energetikai minőségi osztálya a tanúsítás szerint „D” vagy annál gyengébb, akkor a megrendelő kérésére a tanúsítvány javaslatot is kell, hogy tartalmazzon az energiamegtakarításra irányuló rövidtávú, üzemviteli intézkedésekről és a hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő korszerűsítési, felújítási lehetőségről. A javaslatban foglaltak megvalósítása azonban nem kötelező és nem is része a tanúsítványban foglalt tények igazolásának. Mit nem kell tartalmaznia a tanúsításnak? A tanúsítvány nem terjed ki gazdaságossági számítások és költségvetés elkészítésére. Érvényessége : A tanúsítvány 10 évig érvényes. Ha azonban a tanúsítvány érvényességi ideje alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni. Ki készíthet tanúsítványt? * építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. r. és a 244/2006. (XII. 5.) Korm. r. ) előírásinak megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló végezheti, aki teljesítette az előírt jogosultsági vizsgakövetelményeket. * a települési önkormányzat * az energiaszolgáltató szervezet (Magyar Közlöny) 231. Energiaközművek: a közüzemi energia-ellátás (villamos-, gáz-, távhő-, stb.) létesítményei. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) Kgy. sz . módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 232. Eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 233. Eresz: Háztető igen fontos és kényes része, az esővíz és a hó olvadék biztonságos elvezetése a feladata. az épület födelének legalsó vízszintes része, melyről az esővíz lecsepeg és v. a kövezetre esik, v. külön csatornákban folyik le. (Pallasz Nagylexikon) 234. Ereszcsatorna: fémből (horganyzott acélból, cinkből, natúr és festett alumíniumból, rézből), napfényálló műanyagból készült csatorna a tetőről lefolyó esővíz elvezetésére. Kétféle E. van: 1. lógó E., mely az eresz alatt lóg és 2. az u. n. eresz-ülő csatorna, mely az eresz fölött van. Lógó ereszcsatorna. A lógó E.-t méterről méterre az eresz deszkázatához erősített, többé-kevésbé díszes vaskampók tartják az ereszülő csatornát pedig szintén a deszkázatra erősített kampók v. azon esetben, ha
magja fából van, sarokvasak Eresz-ülő csatorna. Esésük (a csatorna belsejében, mert kívülről vízszintesek) folyóméterenként l,2-1,5 cm. és minden 12-15 méternyire egy levezető csővel láttatnak el. Lógó csatornák esetén az E. és a levezető cső közé egy vízgyűjtő-szekrény van beiktatva. Az eresztékcsatorna szélessége 15-35 cm. között váltakozik, aszerint, amint a tető lapos vagy meredek és nagyobb vagy kisebb tetősíkokról gyűjti össze az esővizet. 235. Ereszvonal: Az eresz és a tető találkozási vonala. Kialakítása különleges szaktudást igényel, a tető és az eresz típusától függ. 236. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 237. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 238. Esztétika (építészeti): A művészet kérdéseivel foglalkozó tudomány. Alapvető tétele, hogy az esztétikum tevékeny elsajátítása az ember személyiségét alakítja, mert általa sajátos módon hatol a valóság lényegébe. Az esztétika révén nemcsak jobban megismeri és megérti az ember önmagát és az őt körülvevő világot, hanem indításokat kap arra, hogy szebbé tegye életét. Az esztétika szépirodalmi művekkel, filmművészeti alkotásokkal, színpadi művekkel, zeneművekkel, képzőművészeti alkotásokkal és egyéb művészeti alkotásokkal (fotó-, tánc-. bábművészet stb.) foglalkozik. (Lapoda multimédia) Az esztétikai szempontok alkalmazása az építészetben nagyon összetett kérdés, attól függően, hogy a külsőség szempontjai hogyan érvényesülnek a kialakított térbeli formatervezésben (mint szerkezeti egység, költség, építőanyagok természete, az építmény funkciója), erős hatást kifejtve ezzel a tervezési folyamatra. Az építészek használják az ornamentáció, a szegélyformálás, az anyagszerűség, az áramlás, a tekintélyelvűség, a szimmetria, a színek, a finomság, a fény és árnyék kölcsönhatása, a transzcendentalizmus és a harmónia esztétikai alapelveit. (wikipedia.hu) 239. Etikai-fegyelmi eljárás: Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az építészeti, illetve mérnöki tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, illetve kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi. A mérnöki, illetve építész kamarák feladata az általános szakmai szabályok és a saját döntéseikkel kialakított etikai normákkal megállapított minőségi szint biztosítása, amelynek egyik eszköze a tagok tevékenységével összefüggő szakmai, illetve etikai szabályok szándékos, vagy gondatlan megszegésének szankcionálása. (1996. évi LVIII. Törvény, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról) Etikai-fegyelmi eljárás: 1.1 Az eljárás kezdeményezése l. l. l A panasz
a) A fegyelmi eljárás írásban benyújtott etikai panasszal kezdeményezhető annál a területi kamaránál, ahol a panaszolt kamarai tagságát nyilvántartják (illetékesség). b) Etikai panasznak akkor van helye, ha a panaszos véleménye szerint a panaszolt (szándékosan, vagy gondatlanul) megsértette a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Etikai fegyelmi Szabályzatának Etikai-fegyelmi Kódexét (EK). c) A panaszban a panaszos lehetőleg jelölje meg, a panaszolt magatartás időpontját és hogy az az akkor érvényes EK melyik pontját, milyen értelemben sérti, továbbá azt is, hogy a sérelmet miként tudja bizonyítani (dokumentumok, szóbeli meghallgatás, megkeresés). l. l .2 A panaszos: A panasz előterjesztője a panaszos. 1.1.3 A panaszolt: A panaszolt(ak) az(ok) a személy(ek), aki(k) ellen a panasz irányul. 1.1.4 A fegyelmi eljárás megindításának előzetes vizsgálata 1.2 A fegyelmi eljárás l .2. l Az eljárás megindítása 1.2.2 A fegyelmi tárgyalás 1.2.3 Határozat l .2.4 A határozat fajtái a) Elmarasztaló határozat, az 1996. évi LVIII. törvény 35.§ (1) bekezdése szerinti büntetés kiszabásával. b) Elutasító határozat, ha - a befogadás indokolatlannak bizonyult, - a bejelentés alaptalannak bizonyult, - a panasz tárgyát képező cselekményt nem sikerült bizonyítani és további eljárás esetén sem várható eredmény, - a panasz tárgyát képező cselekmény elbírálhatósága elévült, kivéve ha a panaszolt maga kéri az érdemi határozat meghozását, - az eljárás során nem etikai vétség, hanem jogszabályba ütköző magatartás alapos gyanúja merült fel és az EB ezért az ügyet az illetékes hatósághoz továbbítja, vagy javasolja a panaszosnak ügyének más fórum elé terjesztését. c) Megszüntető határozat, ha — a panaszos visszavonja panaszát. 1.2.5 Nyilvántartás l .2.6 Nyilvánosságra hozatal. (www.mernok.hu) 240. Európai műszaki engedély (ETA: European Technical Approval): olyan műszaki specifikáció, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában egy termékre vonatkozóan dolgoztak ki, és hagytak jóvá a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezetének (EOTA: European Organisation for Technical Approvals) tagjai, és amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre, valamint az alkalmazható műszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatait is; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) Európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e
célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről) 241. Európai szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről)
É 242. Égéstermék-elvezető: a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 243. Építésfelügyelet: Az építés nem lehet csak a közvetlenül érdekelt felek megállapodásának függvénye. Közérdek, hogy az építési tevékenység végzése a rendezési terveknek és az építésügyi szabályoknak megfelelően, jó minőségben történjen. A közérdek érvényre juttatását elsősorban a hatósági ellenőrzési feladatok ellátásával kell biztosítani. Az építési fegyelmet, kultúrát leginkább az építési tevékenységek ellenőrzésével szükség szerint szankcionálással - lehet befolyásolni. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 1998. január 1-től e feladat ellátására hozta létre az építésfelügyeleti intézményrendszert. Az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátását az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2007. január 1-től a regionális közigazgatási hivatal építésfelügyelőjére telepítette 244. Építésfelügyeleti bírság: Az építésfelügyeleti hatóság a 46. § (5) bekezdésében felsorolt követelmények megsértése esetén - külön jogszabályban meghatározott építésfelügyeleti bírságot szab ki a mulasztóval, illetőleg a veszélyhelyzet okozójával szemben. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Építésfelügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) alapja az 1. melléklet I. rész 1-7. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 3. § (1) bekezdés szerint számított építmény érték az 1. melléklet I. rész 8-16. pontja valamelyikének fennállása esetén: az Épbír. 3. § (1) bekezdés a) pont szerint számított építmény érték és az Épbír. 2. melléklet szerint a készültségi állapothoz rendelt szorzószám szorzata, az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták esetén: a kivitelezésre vonatkozó szerződésben megállapított általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték (a továbbiakban: szerződéses érték). (238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, az építésfelügyeleti bírságról) Építésfelügyeleti bírság: az építésfelügyeleti szerv az építési tevékenység végzésének, folytatásának megtiltása mellett építésfelügyeleti bírságot is kiszabhat, ha helyszíni ellenőrzés során a külön jogszabályban előírtakon túlmenően azt állapítja meg, hogy az építési tevékenység az építési helyszínen: a) építési napló nélkül, illetve b) az építési naplóban az előző pontban felsorolt adatok feltüntetése nélkül, vagy c) az építtető építésügyi hatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése nélkül, vagy d) az építésügyi hatóság tiltása ellenére kezdődött meg, illetve folyik. Akkor is kiszabható a bírság, ha az építési tevékenység megtiltása iránt az építésügyi hatóság intézkedett és erről egyidejűleg értesítette az építésfelügyeleti szervet.
A kormányrendelet alapján a kivitelezési érték bejelentésének elmulasztása nem jár az építési tevékenység megtiltásával. 245. Építésfelügyeleti ellenőrzés célja különösen annak a megállapítása, hogy az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e, a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait, a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal, illetve a 39. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítették-e, az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e, az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e, az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg.” (340/F/2005. AB határozat, hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítvány elutasításáról) Építésfelügyeleti ellenőrzés: 3. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésfelügyeleti ellenőrzést hivatalból vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, kezdeményezésére folytat. 2) Az építésügyért felelős miniszter - a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építményfajták esetében az illetékes miniszter - (a továbbiakban együtt: miniszter) március 15-éig ellenőrzési irányelvet ad ki, amelyben meghatározza aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti ellenőrzést kell tartani; és az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során a szabálytalanságok száma növekedett. (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit - az építésügyi hatóság és az illetékes területi építész, illetve mérnöki kamara javaslatát is figyelembe véve - a (2) bekezdés szerinti ellenőrzési irányelv figyelembevételével március 31-éig készített éves munkaterv szerint végzi. (4) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést január 31-éig meg kell küldeni a miniszternek. 4. § (1) Az ellenőrzést végző építésfelügyelő ellenőrzési jogosultságát tanúsító szolgálati igazolvány tartalmazza az építésfelügyelő nevét, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, valamint az igazolvány sorszámát. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését két építésfelügyelő egyidejűleg végzi. 5. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén az építésügyi hatósággal (ideértve
a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal és más - ellenőrzésre jogosult - hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. (2) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. §-ának (3) bekezdése szerint építésügyi műszaki szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti. (3) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz. 6. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl ellenőrzi az építési szerződés, a kivitelezési dokumentáció tervezőjével kötött tervezési szerződés meglétét, a tervellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartását, a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezések, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelmények betartását. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól, továbbá az ellenőrzött észrevételeiről a helyszínen jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát az építési naplóhoz csatolja, a másik példány a hatósági ügyirat része. A jegyzőkönyv a Ket. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül, illetve annak keretében tartalmazza: az eljáró építésfelügyelő hivatali elérhetőségét, az építtető nevét, lakcímét, székhelyét, az ellenőrzésben közreműködők megnevezését, az engedélyes tervek tervezőjének nevét, lakcímét, tervezői engedély számát, a kiviteli tervek tervezőjének nevét, lakcímét, tervezői engedély számát, a kivitelező nevét, lakcímét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, az építmény rendeltetését, jellegét, az építési engedély számát, és a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését. (291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építésfelügyeleti tevékenységről) Építésfelügyeleti ellenőrzés: Az építőipari kivitelézési tevékenységet szabályozó jogszabályok értelmében a kivitelezés megkezdését az építtető köteles előzetesen bejelenteni az építésfelügyeleti hatóságnak. A bejelentést elektronikusan kell megtenni. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján úgy látja, hogy az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek, akkor még a kivitelezés megkezdése előtt megtilthatja az építkezést. A hatóság a kivitelezés ellenőrzésekor, az építkezés helyszínén is hozhat határozatot, amely azonnal végrehajtható. Ezzel egyidejűleg megtilthatja az építkezés folytatását, ha az közvetlenül veszélyezteti az állékonyságot, emberi életet vagy egészséget, a közbiztonságot. Helyszíni ellenőrzés a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig lehetséges. Az ellenőrzés során akár tízmilliós bírság is kiszabható. 246. Építési engedély: Építményt, építményrészt, építmény-együttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet végezni csak a jogerős és végrehajtható építési
engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített - jogszabályban előírt esetekben és módon - tervellenőrrel ellenőriztetett -, olyan műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelően szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel az országos építési , valamint egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek. 1997. évi LXXVIII. tv. 38. § (mo.hu) 247. Építési határvonal: az adott tömb területén épületek elhelyezésének közterület felöli illetve a hátsókert (házikert) felöli beépítési határvonala, amely az adott terület telkeire vonatkozó övezeti előírásokon túlmenően érvényesítendő. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Építési határvonal: A telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 248. Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal-, és hátsókerti határvonala által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti beépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). Beépítésre szánt területen az építési hely utcavonal felőli határa egyben építési vonalnak számít. A homlokzat 2/3-ának az építési vonalon kell állnia. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) Építési hely (telek beépíthető része): Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Az építési telkek beépítési módjának meghatározása: 34. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen, ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen, zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen (1. ábra). (2) A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat.
(3) Zártsorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja hogy az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie. BH2006. 1470. Az általános rendezési terv által megszabott építési vonal kötelezően kijelöli az épület helyét. Az általános rendezési terv megengedő szabálya esetén az épület más módon nem, csak oromfallal építhető (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Építési hely: az elő, -oldal- és hátsókert méreteinek elhagyásával fennmaradó terület. Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal. A már beépített telektömbben az építési vonalat a kialakult állapot alapján az építési hatóság állapítja meg. (Berhida Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 27/2007.(XII.30.)rendelete a Helyi Építési Szabályzatáról) Építési hely: Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, ha a szabályozási tervlap másként nem rögzíti amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Építési hely: Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti beépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Építési hely: értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén: a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelít ő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. (Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő testületének 10/2004.(VII.1.) KTR. Számú rendelete a helyi építési szabályzatról) 249. Építési hely határvonala: a szabályozási terven jelölt, az építési helyet az OTÉK és a GYÉSZ elő-, oldal- hátsókertre vonatkozó általános előírásaitól eltérően lehatároló vonal. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 250. Építési hely javasolt határvonala: irányadó építési hely határvonal, melynek betartása nem kötelező, csak ajánlás. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZről) és Győr Szabályozási Tervéről) 251. Építési jogosultság: Az építési jogosultság megállapítása: Az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához (bejelentés tudomásul vételéhez) az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint.
Az építési (továbbépítési), bontási és fennmaradási (a továbbiakban: építési) jogosultság a következő okiratokkal igazolható: saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően valamennyi, az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, társasház esetén az a) pontban meghatározottakon túl da) a társasházi közös tulajdonban tervezett építési tevékenységhez, a közös tulajdon beépítésével, a közös tulajdonra történő ráépítéssel járó építési tevékenységhez a társasház közgyűlésének a külön jogszabályban meghatározottak szerint meghozott határozatával, db) a társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozatával, dc) a társasházi külön tulajdonban tervezett, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával, dd) ha az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a (2) bekezdés b) pontja az irányadó, lakás-, üdülő-, garázsszövetkezet-tulajdon esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával ea) a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt vagy garázst érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti, eb) a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezetet, az épület közös használatra szolgáló területét és helyiségét, a központi berendezéseket, a lakást (ideértve a házfelügyelői, gondnoki lakást is), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményt (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyat érintő építési tevékenység esetén, jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával. (3) A (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatokat az építési jogosultság igazolásához közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 252. Építési jogosultság igazolása: Az építtető az építési jogosultságát igazolhatja: a létesítménnyel érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát (kezelői, használati) feltüntető, 90 napnál nem régibb keletű tulajdoni lappal vagy jogerős bírósági vagy államigazgatási határozattal; idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon elhelyezendő létesítmény esetében a tulajdonos (kezelő, használó, haszonélvező
tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel, megszerzett ingatlan azonnali birtokba adását elrendelő határozattal. A kérelem elbírálása Az engedélyező hatóság a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során meggyőződik arról, hogy az építtető a kérelemhez csatolta-e az előírt mellékleteket, s azok megfelelnek-e az előírt követelményeknek. Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az engedélyező hatóság a kérelmezőt - határidő kitűzésével - 8 napon belül a kérelem kiegészítésére, illetőleg hiánypótlásra hívja fel. Az engedélyező hatóságnak, figyelemmel arra, hogy az előírásszerű tervekért a tervező felelős, a 4. pontban foglaltakat kell ellenőriznie. Az engedélyező hatóság létesítési engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz. A hatósági előírásokat meghaladó, vagy az előzetes eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb kikötések csak akkor képezhetik az engedély megadásának feltételeit, ha az általános érvényű hatósági előírások vagy a város(község)rendezési tervek időközben megváltoztak. Az engedélyező hatóság az engedély megadását megtagadja, ha fa) az építtető a hiánypótlási kötelezettségét, illetőleg a kérelem kiegészítését határidőben nem teljesítette, és azok nélkül a kérelem nem bírálható el; fb) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulást megtagadta. A határozat közlése (11/1994. (III. 25.) IKM rendelet, az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól) Építési jogosultság igazolása: (2) A termelői engedélyesnek az építési jogosultságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható: saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, illetőleg ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal; közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint. (382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról) Építési jogosultság igazolása: Az építési jogosultság igazolható saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre
vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, - jogerős hagyatékátadó végzéssel, - jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg - ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően valamennyi ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, társasházi külön tulajdonban tervezett építkezés esetén az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti, illetve szükség szerint a jognyilatkozatok bírói határozattal történő pótlásával, lakásszövetkezeti tulajdon esetében a lakásszövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával - a lakásszövetkezeti tag tulajdonában álló lakást érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti, - a lakásszövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezeteket, az épület közös használatra szolgáló területeit és helyiségeit, a központi berendezéseket, a házfelügyelői (gondnoki) lakást, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítményeket (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyakat érintő építési tevékenység esetén, jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával. (37/2007. (XII. 13. ÖTM rendelet) (mo.hu) 253. Építési munka: Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásulvétele) szükséges. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről 254. Építési munkaterület: Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 255. Építési műszaki ellenőr (2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. (3) Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata: az Étv. 43. §-a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban meghatározottak,
az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészetiműszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése, a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására), pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, teljesítésigazolás. (4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Építési műszaki ellenőr szakmagyakorlási jogosultságának megállapításához az építményfajtának megfelelő a) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben meghatározott kreditértékű oklevéllel igazolt - szakirányú felsőfokú végzettség, vagy b) szakirányú középfokú végzettség szükséges, illetőleg c) az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzettségeken túlmenően annak az építési műszaki ellenőrnek, aki az épület, illetve antenna, antennatartó-szerkezet és azokhoz tartozó műtárgyak, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggésben végzi tevékenységét, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő építési műszaki ellenőr I. vagy építési műszaki ellenőr II. szakképesítéssel kell rendelkeznie. (244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 3. §)
Építési műszaki ellenőr, aki a (4) bekezdés szerinti szakirányú középfokú képesítéssel rendelkezik, csak a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatárt el nem érő beruházások esetében láthat el műszaki ellenőri tevékenységet. (6) A névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során az oklevél szakirányáról a) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, vagy b) ha a végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozó szintje nem állapítható meg, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott összetételű és a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: országos kamara) által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani. A bizottság véleményét a szakmagyakorlási jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezően figyelembe veszi. (244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 3. § (5) (6)) Építési műszaki ellenőr: Mit nyújt Önnek az Építési Műszaki Ellenőr? * Szabadságot és biztonságérzetet az építkezés/beruházás teljes időszakában, hogy Önnek a lehető legkevesebb időt kelljen a munkájától és családjától távol töltenie. * Az Ön igényeinek, akaratának képviseletét és érvényesítését a szakipari mérnököknél, vállalkozóknál. * Az elvárt minőségi kritériumoknak megfelelő teljesítést, hiszen mindig egy lépéssel a tervezők, kivitelezők előtt jár, mivel külső szemlélőként hamarabb veszi észre a hibákat, eltéréseket vagy a hibamegelőzés lehetőségeit. * Szervezett, átlátható, nyomon követhető munkavégzést az építkezés/projekt teljes időszakában az eredményes kooperációnak köszönhetően. * Pontos adminisztrációt, mely elengedhetetlen eleme az esetleges későbbi bizonyítási eljárásoknak. Mikor kell megbíznia Építési Műszaki Ellenőrt és az építkezés mely szakaszában kezdje meg tevékenységét? Jogi értelemben jelenleg akkor kötelező megbíznia építési műszaki ellenőrt, ha beruházása közbeszerzés útján kerül megvalósításra vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi. Piaci értelemben akkor javasoljuk Építési Műszaki Ellenőr megbízását, ha Ön úgy ítéli meg, hogy építőipari szakismeretének részleges vagy teljes hiánya, illetve más irányú elfoglaltsága miatt nem áll módjában az építkezés, beruházás legfőbb kockázatait maradéktalanul elhárítani, veszélyeztetve ezzel a beruházásra fordítandó anyagi forrását, a biztos megélhetési és családi hátteret, vagy akár egészségi állapotát is. Építési Műszaki Ellenőr bevonása legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt javasolt, az engedélyezési tervek átvételének időpontjában. Ideális esetben Ön már a gondolat megfogalmazásának időpontjában konzultál Építési Műszaki Ellenőrével, hiszen elképzeléseit, igényeit kezdettől fogva a megvalósíthatóság tükrében vizsgálhatja felül. Az Építési Műszaki Ellenőrök rendelkeznek alapvető jogi, pénzügyi és minőségügyi ismeretekkel, ennek köszönhetően kiváló segítséget nyújtanak egy vállalkozói szerződés átvilágításához, a pontos hatósági ügyintézésekhez, vagy akár a legmegfelelőbb hitelkonstrukció, Uniós támogatás kiválasztásának döntéselőkészítéséhez. Milyen feladatai vannak az Építési Műszaki Ellenőrnek? Az Építési Műszaki Ellenőr
az Ön helyszíni megbízottja, aki az építtető, beruházó képviseletében az építésiszerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével segíti az építési beruházást, az Ön igényeinek megfelelő, szakszerű és gazdaságos megvalósítást. Elsődleges feladata a hibák és hiányosságok megelőzése, ami a megfelelő szakmai tudással, gyakorlattal, az előírások betartatásával és a folyamatos ellenőrzési tevékenységgel biztosítható. Hiba és hiányosság észlelésekor az építtető értesítése mellett – a vállalt szerződéses kötelezettségei szerint – a szükséges intézkedéseket is meg kell tennie. Az építési műszaki ellenőr tevékenységét szabályozó 290/2007. Kormányrendelet áttanulmányozása feltétlenül javasolt mielőtt megbízást adnánk egy műszaki ellenőrnek, és további segítséget kaphat. 256. Építési műszaki ellenőri tevékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselete a külön jogszabályokban meghatározottak szerint, az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése; (244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól) 257. Építési napló: Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Építési napló: rendelet szerint építési naplót kell vezetni minden létesítési engedélyhez kötött, valamint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kivitelezési munkákról. A rendelet előírásait minden építmény építőipari kivitelezés során alkalmazni kell. (www.energiamedia.hu) 258. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Építési övezet: A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkód jelét. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról)
Építési övezet: Az OTÉK 1. számú mellékletének 21. pontja szerint: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben a rendeltetési és építési övezet összevonásával keletkező olyan terület, ahol az építési és a rendeltetési előírások minden telekre azonosak. A szabályozási tervlapon használt jelepl. Lk 312452, ahol a betűjel a rendeltetési, a számok a szabályzatban megfogalmazott építési előírásokra vonatkoznak. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Építési övezet: Az OTÉK-ban meghatározott fogalom. A MÉSZ-ben a rendeltetési zóna és az építési zóna összekapcsolásával előálló csak beépítésre szánt területen kijelölhető előírástípust hordozó terület. Építési övezet: Az OTÉK fogalom meghatározása szerint a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymás mellé írva. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és mód-ját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 259. Építési övezet építési jogot adó részének határa: az a vonal, mely a teleknek az építési övezeten belüli területén belül leválasztja azt a területrészt, melyhez az övezeti jelben lévő mutatókat viszonyítani kell a mutatatók értékének meghatározásakor. Az építési hely, a hátsókert meghatározása szempontjából ezt a vonalat kell hátsó telekhatárnak tekinteni. Az építési övezet építési jogot adó részének lehatárolására akkor kerül sor,ha az övezetben a telkek mélysége nagy mértékben eltér egymástól, vagy tervtávlaton túl , új tömbfeltárással, új építési telkek kialakítására lehet számítani. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 260. Építési övezet övezeti határa: a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal (közterületekkel) illetve területfelhasználási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. Ennek megfelelően az övezeti határvonal a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Építési övezet: - a rendeltetési és építési zóna összekapcsolásával előálló területi egységek - a beépítésre szánt területen az építési övezet - a beépítésre nem szánt területen az övezet OTÉK szerinti fogalmának felelnek meg. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete
Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 261. Építési reklámháló: Az építési állványzaton létesített, alapvetően élet-, baleset, munka- és környezetvédelmi célt szolgáló olyan építési védőháló, milyen kizárólag az épületek, épületegyüttesek homlokzat felújítása esetén ideiglenesen hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást megjelenítő reklámcélú felület is szerepel. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 262. Építési sáv: az övezetnek az a területi sávja, amelyen belül – az építési övezet beépítési módra vonatkozó előírásai figyelembe vételével – az építési hely kijelölhető ill. az épület elhelyezhető. Építési sávon kívül nem jelölhető ki az építési hely még akkor sem, ha azt az országos - elő- és hátsókert méretekre vonatkozó előírások lehetővé tennék. (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 13/2008.(IV.25.) számú önkormányzati rendelete Zalaegerszeg MJV építési szabályzatának megállapításáról) 263. Építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építési-szerelési munka, (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 264. Építési telek: az Étv. fogalom meghatározásán túl a telek jelen rendeletben meghatározott legkisebb szélességgel és mélységgel rendelkezik. A kialakult telekszerkezet esetén a szélesség utcára merőlegesen is, illetve a mélység utcával párhuzamosan is értelmezhető. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Pontosan ugyanígy meghatározva: Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról, 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
(Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 265. Építési termék (a továbbiakban: termék): minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék; (3/2003. (I. 25.) BM-GKMKvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 266. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Ugyanígy megfogalmazva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról, 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelet Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról 267. Építési tevékenység: Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített - jogszabályban előírt esetekben és módon - tervellenőrrel ellenőriztetett -, olyan műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelően szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a 31. § (2) bekezdésében, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Építési tevékenység: Az építés, átalakítás, bővítés, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, bontás, elmozdítás, rendeltetés megváltoztatása. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 268. Építési tilalom: A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében szükséges. Azt ilyen érdekből el lehet rendelni, a feltétlenül szükséges időtartamra és mértékre kell korlátozni, de meg kell szüntetni, ha az elrendelés alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn, helyi építési szabályzattal és az ahhoz tartozó szabályozási tervvel együtt időszakonként felül kell vizsgálni. Az építési tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki az elrendelés előtt engedélyezett építési, a javítási, karbantartási munkákra, továbbá a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot megszüntető, kárelhárító tevékenységre. A tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási
tervéről Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 269. Építési vállalkozó: Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni. A vállalkozó kivitelező a szerződést megelőzően jelzi az építtetőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet elvárható szakmai gondossága mellett észlel. Kivitelezőnek minősül az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező. A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy az építtető nevében a beruházáslebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 270. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 2/3 hosszúságú külső síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. Építési vonalon levőnek minősül az a homlokzat is, mely a vonal telek belseje felé legfeljebb 0,5 m távolságra kerül. Védett épület építési vonalán történő bővítése esetén elvi építési engedély nagyobb eltérést is engedélyezhet. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Építési vonal (kötelező): az érintett homlokzathossz legalább 75 %-a a kötelező építési vonalon kell álljon. A további homlokzatszakasz (legfeljebb 25%-a) legfeljebb 3 méterrel maradhat el a kötelező építési vonaltól az építési hely belseje felé. Építési vonal (irányadó): az épület külső – közterület felőli építési vonala – melyet egyéb előírás hiányában az építési hely épületek elhelyezésére szolgáló részének határvonalaként kell értelmezni. (Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított és kiegészített 43/2000. (XI.24.) sz. rendelete a Kispest Kerületi Városrendezési És Építési Szabályzatáról) Építési vonal, irányadó: Irányadó építési vonal esetében az épület közterület felé néző homlokzati síkjának az építési vonalra történő illesztése településrendezési szempontból nem kötelező, de javasolt. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal, amelyre az épületet - homlokzattal és homlokzati térelhatároló fallal - illeszteni kell. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.(253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(korábbi verzióban) Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet kötelezően kell elhelyezni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal legalább2/3 hosszúságú külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 271. Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: belvárosi, polgárvárosi, kertes, kistelepülési, présházas, vegyes karaktertípusok. A fő karaktertípusokon belül az egyes zónákat az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság különbözteti meg. Az építési övezet annyiban eltér az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: városközponti polgárvárosi mezővárosi kertvárosi külső-kertségi falusias / tanyabokros egyéb zónacsoportok. A fő zónacsoportokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: - belvárosi, - cívis, - villanegyed, - belső kertségi, - külső kertségi és – egyéb karaktertípusok. A fő karaktertípusokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján. Az építési övezet annyiban eltér az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltét-eleit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építési előírások paraméterei alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: belvárosi városi zárt társasházas hegyoldali kertes szabályos kertes átalakuló falusias egyéb zónacsoportok. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 272. Építési, fennmaradási és bontási jogosultság igazolása: Építési, fennmaradási és bontási (a továbbiakban: építési) jogosultságát igazolhatja (az építtető) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén aa) az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági határozattal vagy közigazgatási hatósági eljárás során hozott döntéssel, vagy ad) a tulajdonjog megszerzéséről szóló, a földhivatalnak történő benyújtás igazolásával ellátott szerződéssel; saját tulajdonban lévő, haszonélvezettel terhelt ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel; idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) és b) pontban meghatározottakon túlmenően ca) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló jogerős hatósági határozattal vagy jogerős bírósági ítélettel, vagy cb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási
határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal; közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén - az a) és b) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős hatósági határozattal, illetve jogerős bírósági ítélettel; vagy társasházi tulajdon esetén az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint. (29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről) 273. Építési-szerelési munka: az építmények, építményrészek megépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, helyreállítására, karbantartására, javítására vagy lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka, (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 274. Építésrendészeti eljárás Az építésügyi hatóság az Étv. 51. § (1)-(3) bekezdése szerint, az ott meghatározott személy terhére, amennyiben az építésügyi jogszabályban, illetve jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági döntésben (bejelentés tudomásulvételében) előírt kötelezettségét az előírt határidőben önként nem teljesítette, vagy egyébként az Étv. 47. §-a szerint szükséges, a kötelezettség teljesítését, illetve végrehajtását elrendeli. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról) 275. Építéstörténet: Az emberi faj épületeinek, az építési technológiák fejlődésének története. 276. Építésügyi bírság: kiszabásának esetei: Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében az Étv. 45. §-a (2) bekezdésében meghatározott szabálytalan építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt. A bírság alapja az építmény számított értéke. (245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól) Ugyanígy megtalálható: www.nhh.hu Építésügyi bírság: Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól. Az örökségvédelmi bírság jogintézménye a Kötv. megalkotása óta eltelt idő alatt hatékony, sokszor visszatartó hatású eszköznek bizonyult. A Kötv. 82. §-ának kiegészítésre mégis szükség mutatkozik: a kulturális örökség elemei rendkívül sérülékenyek, ugyanakkor pótolhatatlanok lévén nyilvánvalóan kárt okoz bennük az is, aki passzív magatartásával - akár kötelezettségei elhanyagolásával - őket veszélyezteti. Szükségesnek látszott ugyanakkor -a jogalkalmazási zavar kiküszöbölése végett-
elhatárolni az intézményt az Étv. alapján kiszabható építésügyi bírságok körétől. (2001. évi LXIV. Törvény, a kulturális örökség védelméről) Építésügyi bírság: Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 277. Építésügyi hatóság: A Kormány az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságként (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet 1/A. mellékletében megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel, illetve 1/B. mellékletében felsorolt települési önkormányzatok jegyzőjét (körjegyzőjét) a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel jelöli ki. (3) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságként (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel a közigazgatási hivatalt jelöli ki. (4) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében elsőfokú építésügyi hatóságként az (1) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki. (5) A (4) bekezdésben nem említett sajátos építményfajták és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az (1) és a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. (6) Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági feladatot a (3) bekezdés szerinti építésügyi hatóság gyakorolja, akkor másodfokon az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el. (343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről) Építésügyi hatóság: az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján az egyéb építmények létesítése kapcsán jogosult építési, bontási engedély kiadására jogosult hatóság. (www.apeh.hu) 278. Építésügyi hatósági ellenőrzés: § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden - a (2) bekezdésben nem említett - építmény, építményrész, épületegyüttes építési munkáira, valamint az arra vonatkozó jogszabályok, engedélyek és hatósági előírások megtartására, az a) pontban meghatározott építmények állapotára és rendeltetésszerű használatára, valamint az építési telkek állapotára. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közlekedési nyomvonal jellegű építményekre, a távközlési nyomvonal jellegű építményekre, a villamos- és a távhőellátási vezetékekre, a kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és egyéb termékvezetékekre és tartályokra, a föld alatti
gáztárolókra, a propán-bután töltőtelepekre, a bányaműveléshez szükséges föld alatti építményekre, s ezeknek a külszínen lévő műtárgyaira és egyéb építményeire, a földtani kutatás, fúrás építményeire, a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekre, a robbantóanyagok tárolására szolgáló műtárgyakra és egyéb építményekre, a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nem nyilvánított településeken (településrészeken) lévő föld alatti építményekre (föld alatti tárolóterekre), a vízimunkákra és a vízilétesítményekre, a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre, a honvédelmet, a belbiztonságot, a határátkelést és készlettartalékolást szolgáló építési engedélyhez nem kötött építményekre, a barlangokban elhelyezett építményekre, az a)-d) és i) pontban említett nyomvonal jellegű építmények közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyaira. (3) E rendelet nem érinti a külön jogszabályban meghatározott és az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó munkavédelmi, valamint az építésfelügyeleti ellenőrzést. (47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól) Építésügyi hatósági ellenőrzés: 22. § A Hatóság ellenőrzi, hogy az építtető a jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély és a hozzá tartozó, záradékkal ellátott engedélyezési tervdokumentáció birtokában, valamint az azokban foglaltak betartásával építkezik, illetve bont, a töltőállomás az engedélyezett tervdokumentációnak megfelelően, a műszakibiztonsági előírások megtartásával valósul meg, a felelős műszaki vezető, illetőleg a kivitelező rendelkezik az előírt képesítési és más szakmai feltételekkel. 23. § (1) Az építtető köteles az építménnyel kapcsolatos okmányokat a Hatóság rendelkezésére bocsátani a feladatai ellátásához. (2) Az építtető kérésére végzett ellenőrzésért a Hatóságot külön jogszabályban meghatározott díj illeti meg. 24. § (1) Az ellenőrzés megállapításairól, az ellenőrzött nyilatkozatáról a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak példányát az építési naplóhoz kell csatolni. (2) A Hatóság a megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére a jegyzőkönyvben határidőt szabhat, vagy az építtetőt határozatban kötelezheti. (3) A Hatóság az építési, illetve bontási munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtiltja, ha az az engedélytől eltérően vagy az állékonyságot, az élet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt a Hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. (27/2006. (V. 5.) GKM rendelet, az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól) Építésügyi hatósági ellenőrzés: 45. § (1) Az építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni. Ennek keretében vizsgálnia kell: a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását, az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és
biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását, az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét, az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását. (2) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel végzett építési tevékenység ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza az építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett, az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, illetőleg a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot. (3) Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni. (4) Az építésügyi hatósági ellenőrzést végző az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. (5) Az építésügyi hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a rendőrség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más szervek is közreműködnek. (6) A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 279. Építésügyi hatósági engedély Az 1. mellékletben meghatározott esetekben az építési tevékenység végzéséhez a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság döntése szükséges. Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: elvi építési engedély, telekalakítási engedély, építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, összevont építésügyi hatósági engedély, bontási engedély, bontás tudomásul vétele, használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, fennmaradási engedély (végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel). (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 280. Építésügyi igazgatási szakértő: Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő (7) bekezdés szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelőzően kelt nyilatkozatát, akkor az ügyintézési
határidő soron kívüli, de legfeljebb 30 nap. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 281. Építésügyi igazságügyi szakértő: Ha törvényességi felügyeleti ügyben szakvélemény beszerzése válik szükségessé, általában a megfelelő államigazgatási szakhatóságtól (építésügyi hatóság, vízügyi hatóság stb.) kell szakvéleményt kérni. Amennyiben éppen a szakhatóság döntéseit kell felülvizsgálni vagy más okból ez látszik célszerűnek, az ügyész arra illetékes állami szervtől (tudományos- vagy kutatóintézettől) is kérhet szakvéleményt vagy igazságügyi, illetőleg más szakértőt is igénybe vehet. A szakértő igénybevételéről írásban, de a határozati forma mellőzésével kell intézkedni. (13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás, az ügyészi törvényességi felügyeletről) 282. Építésügyi műszaki szakértő: Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység: 10. § (1) Önálló építésügyi műszaki szakértői tevékenység a 4. § (3) és (10) bekezdésében meghatározott gyakorlati időtől függően szakértői jogosultsággal folytatható. (2) A korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő a 4. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati idő és a 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti végzettség megszerzéséig csak a külön jogszabály szerinti energetikai tanúsítvány kiállítására jogosult. (3) A szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. (4) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését. (5) Az építésügyi műszaki szakértői szakterületeket és a névjegyzékben alkalmazható jelöléseket a 3. melléklet tartalmazza. (6) Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét 30 napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelő szervnek. (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól) „építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése.” (496/B/2005. AB határozat, az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés c) pontjának az Alkotmány 66. § (1) bekezdésére és 70/A. § (1) bekezdésére alapított alkotmányellenessége vizsgálatáról) 283. Építésügyi műszaki szakértői tevékenység: az Étv. 32. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, valamint az Étv. 16. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatos tevékenység; (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól)
Építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenységek: az építészeti-műszaki, valamint a településrendezéssel kapcsolatos tanácsadás, illetve javaslattétel; (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól) Építésügyi műszaki szakértői tevékenység (az építészeti-műszaki, valamint a településrendezéssel kapcsolatos tevékenység, valamint tanácsadás, illetve javaslattétel); (201/2005. VJ, Magyar Építész Kamara - gazdasági versenyt korlátozó magatartás) 284. Építésügyi-műszaki dokumentációk körébe tartoznak: a) a megszűnt „A Településekért, régiókért” Közalapítványtól a VÁTI Kht. által átvett Központi Területrendezési Tervtár állománya és a területi és településtudományi kutatási anyagok; b) a meglévő műszaki dokumentációk közül: ba) a megszűnt állami építéstervező vállalatok felszámolása során már átadott tervállomány, bb) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) által megnevezett felszámoló, illetve végelszámoló által a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével a Dokumentációs Központ részére átadandó dokumentációk, így: - a jogutód nélkül megszűnő (megszűnt) állami építéstervező vállalatok és állami tulajdonban lévő, építéstervezési tevékenységet végző gazdasági társaságok terv- és műszaki dokumentációs tára, - a megszűnt házgyárak és poligonüzemek terv- és műszaki dokumentációs tára, - a gazdasági társasággá alakult állami építéstervező vállalatoktól az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) által elvont terv- és műszaki dokumentációs tárak, bc) a költségvetésből származó pénzeszközökből megvalósult területi és településtudományi kutatások iratanyaga; c) a rendelet hatálybalépését követően a készülő építésügyi-műszaki dokumentációk köréből: ca) a település egészére vonatkozó új, illetve módosított településrendezési tervek és helyi építési előírások, cb) a költségvetésből származó pénzeszközökből megvalósuló településtudományi kutatások iratanyaga, cc) a külön jogszabályban meghatározott új, illetőleg felújított építmények megvalósítási tervdokumentációja. (3) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeire vonatkozó műszaki dokumentációk. Ezen dokumentációk őrzéséről a létesítmény tulajdonosa (vagyonkezelője) gondoskodik. (181/1999. (XII. 13.) Korm. Rendelet az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról 2. §) 285. Építésügyi-műszaki szakértői, valamint az építészeti-műszaki tervezői névjegyzékekbe történő felvétel esetén a) a névjegyzékbe vételre és a névjegyzékben történő megújításra irányuló eljárás (együtt: I. fokú eljárás) díja a - külön jogszabályban meghatározott szakágak szerint az illetékes építész, valamint mérnöki kamarát, b) a másodfokú eljárás díja attól függően, hogy az első fokú eljárást melyik kamara folytatta le a Magyar Építész vagy a Magyar Mérnöki Kamarát illeti meg. (46/2000.
(VII. 21.) FVM rendelet a mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 3. § (1) ) 286. Építész: Az építész tevékenységét a legáltalánosabban úgy lehet megfogalmazni, hogy ő az a szereplő, aki az építtető programját a természeti környezettől elhatárolt három dimenziós terek együtteseként megfogalmazza, egyben meghatározva azoknak a szerkezeteknek a jellemzőit is, amelyek a terek határolására funkcionálisan alkalmasak, de valamilyen típusú esztétikai élményt is nyújtanak. 287. Építészet: A képzőművészet egyik ágazata. A köztudatban, de szakmai körökben is az építészet szó valójában kétféle értelmezésben fordul elő: részben az építészeti tevékenység eredményeinek összességeként, vagy szűkebben pl. valamilyen kor, kultúrtáj stb. építészeteként szokták jellemezni, részben az emberi alkotótevékenység egyik változatának tekintik. (É.L.) 288. Építészeti díjak - A kiemelkedő építészeti alkotó tevékenység, továbbá az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, az építésügyi igazgatásban végzett tevékenység kimagasló színvonalának elismeréseként a miniszter a következő szakmai díjakat adományozhatja: a) Ybl Miklós Díj a kimagasló egyéni építészeti alkotó tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából, évente 5 db; b) Pro Architectura Díj a kiemelkedő építészeti alkotás (épület, épületegyüttes) létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységért, az építészeti világnap alkalmából - október első hétfőjén - évente 5 db, több építész esetén megosztva is; c) Kós Károly Díj a településvédelem és településszépítés területén kimagasló eredményt elért személyek és közösségek elismeréséül, Kós Károly születésnapja alkalmából, december 16-án, évente 3-3 db; d) Lechner Lajos Díj az építésügyi igazgatásban - ideértve a településrendezést is legalább tíz éve dolgozó köztisztviselő részére kimagasló szakmai tevékenység elismeréséül, Köztisztviselők Napja alkalmából, évente 6 db; e) Palóczy Antal Díj a településrendezés területén legalább 10 éven át végzett kimagasló - tervezői, oktatói, kutatói, főépítészi - tevékenység elismeréséül személynek, illetőleg tervezőcsoportnak, az építészeti világnap alkalmából - október első hétfőjén -, évente 2 db. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról 1. § (2) ) 289. Építészeti érték: Az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 290. Építészeti karakter: a területre tipikusan jellemző telekszerkezet, beépítés, telekhasználat, építészeti kompozíció – pl. kifelé, vagy befelé hajlított épület - és építészeti megjelenés – tömeg, tetőidom, homlokzati nyílásritmus, építészeti részletek, s a részletképzés módja, alkalmazása összefüggő együttese, mely térben és időben formálódott a mai összkép kialakulásáig. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete
Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 291. Építészeti-műszaki dokumentáció: Az építésügyi hatósági döntés alapjául szolgáló, a tényállás tisztázásához szükséges, tervi, szöveges vagy számításokat tartalmazó dokumentumok, iratok, kép- és hangfelvételek, makettek - e rendeletben meghatározott tartalmú - összessége. A telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentáció A tervezett építési tevékenység telekalakítási, illetve építészeti-műszaki tervdokumentációját (a továbbiakban: tervdokumentáció) a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő - az 5. mellékletben meghatározott - tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani. A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása feltételeinek vizsgálatát, igazolását. Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv a jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy ha azt külön jogszabály előírja. A dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni. A tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését, az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, a tervezők nevét és eredeti aláírását, a tervezés időpontját, az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét és eredeti aláírását. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma: Általános előírások. Építészeti műszaki dokumentáció tartalmi elemei a tervezés tárgyától függően: írásos munkarészek különösen: aa) tartalomjegyzék, ab) tervezési program, ac) műszaki leírás, ad) szakvélemény, rajzi munkarészek különösen: ba) ingatlan-nyilvántartási térképmásolat,
bb) a tervező által készített helyszínrajz, bc) szükség szerint alapozási terv, bd) vízszintes alaprajz (szükség szerint belsőépítészeti funkcionális alaprajzi kiegészítéssel), be) függőleges metszetrajz a javasolt rétegrend feltüntetésével, bf) az építmény különböző irányokból látható külső nézeteit ábrázoló nézetrajz (homlokzat), bg) szakági terv szükség szerint, bh) üzemeléstechnológiai terv szükség szerint, egyéb munkarészek lehetnek: ca) fotó, cb) utcakép, cc) makett, cd) látványterv, ce) álcázási terv, cf) kilátási-rálátási terv, a tartószerkezeti dokumentáció a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz írásos és/vagy rajzi munkarészeket: da) alapozás, db) teherhordó falak és pillérek, dc) monolit és előre gyártott födémek és azok elemei (lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók stb.) dd) szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.).(37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 292. Építészeti-műszaki terv: Az építészeti-műszaki terv - külön törvény alapján szerzői jogvédelem alatt áll. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeletetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki terv szükséges.” (34/2008. (IV. 3.) AB határozat) 293. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység Az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység: 32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése, valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek. (2) Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek. (3) Építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenység a (6) bekezdésben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai
névjegyzékbe vétellel elnyert tervezői, illetve szakértői jogosultság (a továbbiakban: tervezői, illetve szakértői jogosultság) birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez szakirányú felsőfokú végzettség, meghatározott idejű szakirányú gyakorlat, valamint jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése szükséges. (4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építészetiműszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenységet. (5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik. Igazságügyi szakértői jogosultsággal rendelkező személy építésügyi műszaki szakértői tevékenységet csak akkor folytathat, ha teljesíti a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket is. (6) A szakmai névjegyzék vezetése keretében a területi építész, valamint a területi mérnöki kamarák első fokon, az országos kamarák másodfokon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint határozattal döntenek a tervezői, illetve a szakértői jogosultság megállapításáról. (7) Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészetiműszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja. (8) A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építésiműszaki tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészetiműszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni. (9)-(10) (11) Az építészeti-műszaki terv - külön törvény alapján - szerzői jogvédelem alatt áll. 33. § (1) A tervező felelős: az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. (2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége - jogszabályban előírt esetekben és módon - a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése. (3) A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja. (4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet.
Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Építészeti-műszaki tervezési tevékenység, és ahhoz esetenként kapcsolódó tevékenységek (építészeti-műszaki tervdokumentációk készítése, műszaki tervezés, szakértői tevékenység, szakvélemények készítése, tervellenőri tevékenység, tervezői művezetés); (201/2005. VJ, Magyar Építész Kamara - gazdasági versenyt korlátozó magatartás) Építészeti-műszaki tervezési tevékenység: az Étv. 34. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eljárásokhoz szükséges, az Étv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése; (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól) 294. Építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenységek: az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző vagy azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés, különösen az állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, tervezési program, az építmény rendeltetésszerű használatához, illetve megvalósításához, üzemeltetéséhez szükséges technológiai tervezés; a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó szakértői tevékenység, a tervdokumentáció részét képező szakvélemények készítése (pl. hőtechnikai, akusztikai, geotechnikai vizsgálat és szakvélemény, számítás, műszaki állapot leírása és értékelése stb.), építési geodézia készítése; a tervellenőri tevékenység: külön jogszabályban meghatározott műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció(rész) - különösen az Étv. 31. §-ának (1)-(4), valamint 33. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti - megfelelőségének ellenőrzése; tervezői művezetés: az Étv. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a tervezéssel kapcsolatosan a kivitelezés során felmerülő szakkérdések megoldása, tervegyeztetések lefolytatása, továbbá az építészeti-műszaki terveknek megfelelő megvalósításban való közreműködés az építtetővel kötött megbízás alapján; (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól) 295. Építészeti örökség: Az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 296.
Építészettörténet: az építőművészet története.
297. Építészmérnök: Az építészmérnökök képesek arra, hogy ellássák - elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) munkáit. Természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az
ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására. Az okleveles építészmérnök feladata és lehetőségei Építési műszaki tervdokumentáció hagyományos módon, illetve számítógéppel segített tervezőrendszerekkel való elkészítése, kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel egyaránt. Építési műszaki tervdokumentáció értelmezése, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe. Az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges műszaki-, gazdasági-, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazása. Új technológiák, szerkezetek, termékek megismerése, megértése. A hallgatók elmélyült ismerteket szerezhetnek az ősi kultúrák, a hagyományos népi építészet gyökereitől egészen napjaink építészetéig, Nyomon követhetik az építészet válaszait a folyton változó, fejlődő világ támasztotta feladatok megoldására. (bme.hu) Építészmérnök: Okleveles mérnöktanár (építészmérnök): elméleti alapozó, valamint mintázás-modellezés, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, tartószerkezetek, épülettervezés, kivitelezés-szervezés ismeretkörök; (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) 298. Építésszervezés az épület létrehozásához szükséges feltételeket (munkaerő, munkaeszköz, anyag, energia, stb.) megfelelő rendszerben biztosítja, az ehhez szükséges szervezeteket kialakítja, és működteti. (É.L.) 299. Épített környezet: A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés), az építmények kivitelezésére, az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására, az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,
az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy). (2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.(1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 300. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtő fogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz, vagy az azok feletti légtér természetes állapotának, tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre, (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom; (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről) Építmény: Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Építmény: Műemléki védelem alatt álló épületek, építmények, illetőleg azok szerkezetei, így különösen a föld alatti alapozások és épületrészek, a tartó-, burkoló- és díszítőelemek, a vakolatrétegek; (10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról) 301. Építménymagasság - Építmény ”H” magassága: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény – kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi – felület összegének (F) valamennyi e vetületi felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. A magasság megállapítása során: az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala, vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani, az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a
0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb6 m magasságig emelkedő 45o alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével, a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Építmény magassága (építménymagasság): Az építmény valamennyi homlokzata függőleges vetületi felülete összegének (F) valamennyi - vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő - homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. A magasság megállapítása során: az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala, vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani, az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45o alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével, a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Építménymagasság („H”): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületifelület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont
szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi homlokzatának függőleges vetületi-felülete összegének (F) valamennyi - vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő - homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. A magasság megállapítása során: a) az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6,0 m magasságig emelkedő 45 fok alatt sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. - Az építménymagasság értékét a szabályzat alkalmazása szempontjából, ha a KVSZ vagy KSZT másképpen nem rendelkezik, az adott közterület felőli építési vonalon álló homlokzat tényleges (átlagos) építménymagasságaként kell értelmezni. - Saroktelek esetében – általában - az építménymagasságot a legkisebb magasságot megengedő mértékként kell értelmezni, a városképi illeszkedés szabályaival együttesen alkalmazva. (lásd még: homlokzatmagasság, mértékadó homlokzatmagasság, szintszám) (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Rákospalota – Pestújhely Újpalota Önk. Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 302.
Építményrész: az építmény önálló rendeltetési egysége (www.mo.hu)
303. Építményszint: Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Építményszint: Az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 304. Építmény-szintterület: nettó: Egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe, összes: valamennyi építmény alapterületének összege. Az összes építmény-szintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Építmény-szintterület: nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 305. Építőanyag: általános értelemben mindazon anyagok, melyeket építményeink létesítésénél felhasználunk. Szorosabb értelemben É. alatt azon anyagokat értjük, melyeknek szilárdsága főképen nyomás-ellentállásban nyilvánul; megkülönböztetésül a szerkezeti anyagoktól, melyeknek szilárdsága húzás és összetettebb ellentállásra van igénybe véve. Felhasználásuk szerint az É. fő-, mellék-, kötő-, burkoló- stb. anyagok. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges E.-at; előbbiek a természetben készen fordulnak elő és csekély kikészítés után felhasználhatók; utóbbiakat különleges gyártással száraz (égetés) vagy nedves úton állítják elő. Természetes É. a kövek, melyek alapanyaguk szerint: mészkő (durva mész), homokkő, márvány (kristályos mészkő), trachit, gránit, bazalt, turfa stb. neveztetnek; ezeket bányákban fejtik és vagy durva darabokban mint terméskő, vagy elaprózva mint kőtörmelék (tört kavics), vagy többé vagy kevésbé kifaragva mint műköveket használják fel. Ide tartoznak a palák, u. m. az agyagos mészpalák (kehlheimi lapok), valamint a tetők befödésére szolgáló agyagpalák. Agyag, agyagos és vulkánikus föld (santorin), quarc és dolomit, homok, folyamkavics és víz szerepelnek a kötőanyagoknál. A fa, leginkább a puhafa (fenyő, nyár), gerendák, deszkák, lécek, zsindelyek alakjában, tető-, födém- és padló, ajtó- és ablak-szerkezeteknél használtatik; de favázas falazatnál és gerendákból összerótt építményeknél ez a fő-É. Mesterséges É. az égetett agyagnak különböző nemei, mint a közönséges és a műtéglák, a tetőcserép, a terrakotta stb., valamint az égetett fehér mész, a gipsz és a cement különböző fajai. A vas és más fémek, de az üveg is éppúgy, mint a gipsz- és cementdeszkák, a kátrányos papiros-lemezek, az aszfalt stb. modern építkezéseinknél mindinkább térfoglaló É. Ilyenek az ujabb keletü mesterséges kövek is, melyek nedves vagy száraz úton készülnek; az utóbbiakhoz tartoznak a homok és
mész keverékének égetése által előállított mesterséges homokkövek, melyek É.-ban szegény vidékeken, mint p. alföldünk, fontos szerepre hivatottak. Az É. céltudatos megválasztását, azoknak az illető építmény építési modorához mért külső megjelenésükön kívül, még szilárdságuk és tartósságuk, azaz az idő viszontagságai befolyása elleni viselkedésük alapján eszközöljük. Fontosabb építményeknél a felhasználni szándékolt E. szilárdsági viszonyai előleges kisérletek által megállapítandók. Ily kísérletek megejtésére kísérleti állomások vannak szervezve. Hazánkban a kir. József-műegyetem műszaki mechínikai laboratóriumával kapcsolatos ily kisérleti állomás létezik, mely hivatalos bizonyítványok kiállítására van jogosítva. (Pallasz Nagylexikon) 306. Építőipari kivitelezési tevékenység Célja a megtervezett építményt a tervdokumentációban rögzített módon, szakszerűen, kifogástalan minőségben és pontosan megvalósítani. Az építés-kivitelezés elsősorban két tudományágra épült: az építéstechnológiára, amely az építmény elkészítésének módjával foglalkozik, és az építésszervezésre, amely az épület létrehozásához szükséges feltételeket (munkaerő, munkaeszköz, anyag, energia, stb.) megfelelő rendszerben biztosítja, az ehhez szükséges szervezeteket kialakítja, és működteti. (É.L.) Építőipari kivitelezési tevékenység Minden olyan építési-szerelési munka vagy munkák összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenység, amely jellemzően irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeképpen valósul meg, (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 307. Építőipari műszaki engedély (ÉME): Magyarországon kijelölt jóváhagyó szervezet által - más jóváhagyott műszaki specifikáció hiányában - kiadott műszaki specifikáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre és az alkalmazható műszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatait is; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 308. Építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett összes költsége és nyeresége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőségellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. A minimális építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. A minimális építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket. (290/2007. (X. 31.)
Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 309. Építőmérnök: Az építőmérnök egy foglalkozás, mely az angol Építőmérnöki Társaság 1828-as alkotmánya szerint „a természet erőforrásait az emberiség kedvére és hasznára fordítja”. Munkája sokrétű, találkozhatunk különböző szakágakon végzett építőmérnökökkel. Az építőmérnök fogalom a mérnöki tudományok szakosodása folyamán alakult ki. A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. század végére az építész fogalom megjelölése is építészmérnökké változott. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely az út-, a vasút-, a víz- és a hídépítésben való jártasságra utal, ne maradjon rcsakr1; mérnök. Végül a 20. század második felében a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) átszervezése és az új tanrend oldotta meg a kérdést, a német Bauingenieur szónak magyarra fordításával. (wikipedia.hu) 310. Építőmérnök: Okleveles mérnöktanár (építőmérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudomány, szerkezettan, geotechnika, geoinformatika, létesítményi, települési és környezetmérnöki ismeretkörök; (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, az alapés mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) 311. Építőművészet: valamely (http://www.kislexikon.hu)
építmény
művészi
megoldása,
formája
312. Építtető: Az az építési engedélyt kérő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés, aki (amely) az út építéséhez forgalomba helyezéséhez - vagy megszüntetéséhez szükséges munkák elvégzésének feltételeit biztosítja: a hatósági engedélyt beszerzi, a terveket, a munkákat megrendeli, azok költségét viseli. (2) Az építés engedélyezése és a forgalomba helyezés engedélyezése e rendeletben meghatározott eljárása során érintett ingatlantulajdonos az, akinek az ingatlanát az építés terület-igénybevétellel érinti, vagy az ingatlana az 1. §-ban meghatározott építés területével közvetlenül határos, vagy a kapubejárója az úthoz csatlakozik. (3) Érintett ingatlantulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, a haszonélvezőt és a használati jog jogosultját is. (15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről) Építtető: Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével (különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra), a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól külön jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti. Az építtető felel: az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó,
jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. Régi szabályozási hiányt pótol a kivitelezés résztvevőinek, köztük az építtető teljeskörű felelősségének szabályozása az építési beruházásban. Annak ellenére, hogy az építtető az „ügy” gazdája, az építési beruházás elindítója, finanszírozója és lebonyolítója, mindeddig a beruházással kapcsolatos feladatai, jogai és kötelességei, illetve felelőssége nem került megfelelő szabályozásra. Ezen felelőssége nem csökken azáltal, hogy az építési tevékenységgel kapcsolatos egyes feladatait másra ruházza át (például építési engedély megkérése), vagy ellenőrzési feladatait megbízottja útján (műszaki ellenőr) gyakorolja. Felelőssége kiterjed az építési cél meghatározására, a beruházás jogszerűségére, annak műszaki ésszerűségére is. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az Étv. 43. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata: az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az építési szakmunkás kiválasztása, az építési napló ellenőrzése, a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 313. Épület alaprajzi területe Az épületnek, a föld szintjén mért alapterülete, melyet a határoló falak külső vonalában kell számítani. (37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről)
314. Épület bruttó szintterülete: Valamennyi építményszint bruttó szintterülete. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 315. Épület homlokzatának megváltoztatása, módosítása: a homlokzat felületének megváltoztatása (pl.: sima vakolat helyett fröcskölt), színének megváltoztatása, nyílászáróinak az eredetitől eltérő anyagúra, osztásúra, csomóponti kialakításúra, üvegezésűre (pl.: színes üveg, leragasztott üveg) való cseréje, külső árnyékoló szerkezetek, reklámtartó -, hirdető szerkezetek felszerelése. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 316. Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 317. Épület legmagasabb pontja: magasépítménynek nem minősülő épület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelső pontja, melynek meghatározásánál a tetőszerkezet azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak (pl. kupola, saroktorony) valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, villámhárító, kémény és szellőző figyelmen kívül hagyandók. Magasépület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelső pontja, melynek meghatározásánál kizárólag az antenna (a hordozó szerkezete nélkül) és a villámhárító figyelmen kívül hagyandó. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 318. Épület térfogat: az épület határoló szerkezetekkel körülzárt terepszint feletti része. Az épület térfogata = az építmény homlokzatmagassága x a beépített területtel. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 319. Épület: Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Épület: Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés, jellemzően tartózkodás céljából. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota –
Pestújhely - Újpalota Önk. Képvi. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Épület: Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 320. Épületgépészet: Az épületgépészet feladata, hogy biztosítsa az épület használói számára a komfortérzetet, ivóvizet, a keletkező szennyvíz elvezetését, a megfelelő hőmérsékletet, a megfelelő minőségű és paraméterű levegőt. Az épületgépészet nagy általánosságban az épületeken belüli csőhálózatokkal azok szerelvényeivel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozik (wikipedia.hu) 321. Épület-hézag: zártsorú beépítési mód esetén az előkert nélkül lehatárolt építési helyen belül, a zárt homlokzattal kialakított épület és az oldalsó telekhatár közötti legfeljebb 3 m széles be nem épített terület. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 322. Épületköz: Az a zártsorú beépítési mód, mely esetében a beépítés egy átjárható közzel megszakad oly módon, hogy az így létrejövő köz a telken, vagy két szomszédos telken álló két épület közé esik, a telek hosszanti irányában. Az épületköz szélessége legalább 10 m, és ha a köz két telekre esik, akkor abból az egyik telekhez legalább 3 m széles résznek kell tartoznia. Az épületköz területét közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani, és az épületeket az épületközzel határos falain homlokzattal kell megépíteni (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 323.
Épületrész: az épület önálló rendeltetési egysége (www.mo.hu)
Épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.); (2005. évi XVIII. Törvény, a távhőszolgáltatásról) 324. Épületszárny: ha egy épület bizonyos szög alatt - rendesen derékszög alatt megtörik, az így támadt épületrészt v. épületrészeket a főépület szárnyainak, röviden É.-aknak hívjuk. Az É.-ak rendesen csekélyebb mélységűek a főépületnél és legtöbbször ennek az egyik vagy mind a két végén vannak. (Pallasz Nagylexikon)
325. Épületszélesség: Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése: a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete. (Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő testületének 10/2004.(VII.1.) KTR. Számú rendelete a helyi építési szabályzatról) 326. Épületszobrászat: ipari-képzőművészeti tevékenység szobrászati díszítmények (domborművek, szobrok, stukkók, szökőkutak stb.) készítésére. 2
327. Épülettömeg: A beépítési % szerinti m és az építménymagasság szorzatával kapott érték. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 328. Érintett utcaszakasz: az a közterület, utak közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Érintett utcaszakasz: az a közterületek közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 329. Értékes zöldfelület: Az alkalmazott növényösszetétel, életkor, komponáltság vagy más szempontok alapján kertépítészeti szakvélemény alapján értékesnek minősített növény-együttes. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 330. Értékességi tényező: a megszüntetendő zöldfelület értékességét kifejező többtényezős szorzószám. (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) 331. Értékvédelem alatt álló épület, terület: Jogszabály (műemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 332. Értékvédelmi terület: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy: a települési értékvédelemre, vagy a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról)
333. Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy: a települési értékvédelemre, vagy a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 334. Érzékeny természeti zóna: A természet helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, olyan terület ahol a természeti értékek fennmaradása csak a jelenlegi területhasználat mellett biztosítható, azaz az élővilág érzékeny minden használati változásra. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
F 335. Fagyhatár (mértékadó): A rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol még a talaj nem fagy át. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 336. Fakadó vizes területek: az árvízvédelmi töltés (fal) mentett oldalán lévő, olyan mélyfekvésű területek, amelyeken az árvízi víznyomás hatására szivárgó víz jut a felszínre és különböző nagyságú és időtartamú vízborítást okoz; (21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet, a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról) 337. Fal: bizonyos vastagságban és magasságban megépített szerkezet, mely terhet hord vagy valamit körülzár. Vannak 1. rendeltetésük és helyzetük szerint a) körítő falak, melyek egy födött avagy födetlen tért zárnak körül; az első esetben homlokfalak v. főfalak, ha az épületet az utca vagy udvar felől határolják, (utcai és udvari homlokfalak) oldalfalak v. szomszédos falak, ha az épületet a szomszéd felől zárják el, végre oromfalak (l. Tűzfalak). A 2. esetben, ha t. i. födetlen tért zárnak körül, kerítésfalak. b) közép- v anyafalak, melyek két épülettraktus között vannak; nálunk ezekben húzzák a kéményeket és szellőző csöveket. c) választó- v. közfalak, melyek terhet nem hordanak, hanem csak az egyes szobákat választják el egymástól; d) közös falak, ha két szomszédháznak egy közös oldalfala van, mely egyenlő birtoka mindkét tulajdonosnak; ilyen fal különösen Franciaországban szokásos (mur mitoyen); e) alapfalak (l. o.), melyek az egész épületterhét hordják; f) szék- v. térdfal, a homlokfalak magasítása a padlás gerendasorán fölül; g) tűz- vagy oromfal, az épület szomszédos fala a padlás magasságában (a nyeregtető oromfala), vagy hosszabb padlásokban bizonyos távolságokban emelt választófal, hogy a tüz elharapódzásának könnyebben gátat lehessen vetni. 2. Szerkezeti módjuk szerint: a) teli fal (rakfal), melyben semmi nyilás sincs; b) áttört fal, ajtó-, ablaknyílásokkal; c) lebegőfal, mely alul íveken v. oszlopokon nyugszik; d) üreges fal, ha a fal testében üres szigetelő közöket hagyunk v. a falat lyukasztott téglákból szerkesztjük; e) burkoló fal, kevésbé jó minőségű anyagból készült falnak jobb minőségűvel (rendesen kővel) való burkolása; f) száraz fal, kötőszer nélkül készült fal. 3. Anyagok szerint: a) terméskőfal, b) faragott kőfal, c) téglafal, d) vegyes fal terméskőből, mely bizonyos magasságokban 2-4 téglaréteggel szintezve lesz, e) vályogfal, f) favázasfal, g) vert- v. Pisée-fal. 4. Külső alakjuk szerint függőleges, rézsútos (partfalak), hengeralakú, kupalakú, csorbázott stb. falak. (Pallasz Nagylexikon) 338.
Falkutatás régészeti feltárás egy falon belül.
339.
Falnyílás: nyílászárók elhelyezését szolgáló nyílás a falban.
340. Falszerkezet: falszerkezet az építészeti téralkotás egyik alapvető eleme, amely terek elhatárolására a külső tértől, valamint belső terek elválasztására szolgál. Az építés fejlődésének kezdeti időszakában a külső határoló falak vastag tömör szerkezetként épültek. Az anyagismeret és az építéstechnika fejlődésével egyre vékonyabb könnyebb szerkezetek készültek, majd a vázas szerkezetek megjelenésével eljutottunk a rétegesen kialakított könnyű szendvics jellegű külső homlokzati
falszerkezetekig. A két fejlődési szakasz között számos falszerkezeti változat alakult ki, amelyek többsége ma is jelen van az építési tevékenységben, tehát az építész tervező széles anyag és szerkezetválasztékból alakíthatja ki az adott épület falszerkezeteit. Az épület falai elhelyezkedésük szerint lehetnek külső (homlokzati) és belső falszerkezetek. Tartószerkezeti szerepük szerint lehetnek teherhordó, valamint nem teherhordó, azaz térelhatároló falak. A tömör teherhordó falszerkezetek természetesen egyúttal térelhatároló feladatot is ellátnak, viszont a csupán térelhatároló funkciójú falak esetén a teherhordás feladatát más szerkezet - például épületváz - veszi át. (www.epuletszerkea.hu) 341. Fásított köztér: Legalább fasorral szegélyezett vagy fás növényzet kihelyezésével kialakított közterület, tér. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete 342. Fásított parkoló: Olyan parkoló, melynek: a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy szegélyre merőleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén, vagy szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló. A kihelyezendő fák faját, illetve tőtávolságát úgy kell meghatározni, hogy azok tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható koronaátmérőjének a kétszeresénél. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: 61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata 343. Fasor: Rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható koronaátmérőjének a kétszeresénél. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 344. Fedélhéjazat: a tetőszerkezet csapadékzáró része. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 345. Fedélszék: a fedélhéjat (l. o.) alátámasztó szerkezet, melynek alkotása a fedélhéj mineműségétől, a tető külső alakjától, az alapidom méreteiről, az alátámasztás v. felfüggesztés módjától stb. függ. A F. anyaga állhat: I. egészen fából, melyben a vas csak másodrendű összekötő, összefoglaló (mint szög, kapocs, csavar stb.) szerepet játszik; II. Fából és vasból, melyben a fa és a vas is mint szerkezeti alkatrész lép föl;
III. egészen vasból, még pedig kovácsolt vagy öntött vasból (mostanság túlnyomóan kovácsolt vasból). A Fa- és a vas-F.-ek úgy alakra, mint szerkezetre nézve lényegesen különböznek egymástól, míg a fából és vasból készült F.-ek inkább azon szerkezeti módhoz simulnak, mely a bennük túlnyomóan jelenlévő anyagnak megfelel. Valamennyi F.-et általában beoszthatjuk: 1. gerendasoron ülő F.-ekre, amelyeknek szaruzata a padlás-gerenda sorára támaszkodik (l. 1. ábra); 2. süllyesztett gerendasoros vagy az u. n. térdfalas F.-ekre (l. 2. ábra) és 3. üres aljú F.-ekre, melyeknek egyáltalában nincs gerendasoruk (l. 3. ábra). 346. Fedélszerkezet:a tetőszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 347. Felelős műszaki vezetői tevékenység: az építés műszaki munkálatainak az Étv. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti irányítása; (244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól) 348. Felépítmény: A felépítmény a pályatest alépítmény-korona feletti része. Feladata a közlekedő járművekről a sínre átadódó erők rugalmas felvétele, és azok egyenletes elosztása úgy, hogy az alépítményben az maradandó alakváltozást ne okozzon 349. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 350. Felhasználó: aki a terméket betervezi, beszerzi, beépíti, illetve felhasználja; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 351. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók; (2005. évi XVIII. Törvény, a távhőszolgáltatásról) 352. Felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; (2005. évi XVIII. Törvény, a távhőszolgáltatásról) 353. Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja; (2005. évi XVIII. Törvény, a távhőszolgáltatásról)
354. Felhőkarcoló: felhőkarcolók nagyon magas, lakható épületek. Nincs általános meghatározás arra, hogy milyen magasság felett nevezünk felhőkarcolónak egy épületet, leginkább azokra mondjuk, amik kimagaslanak a többi épületek közül. Az Amerikai Egyesült Államokban és Európában most az alsó határ úgy 150 m körül van, a 300 méternél magasabb épületekre a supertall („szupermagas”) jelzőt használják. De ennél alacsonyabbakra is rámondják, ha jelentősen kimagaslik a környezetből. A felhőkarcoló (skyscraper) kifejezést a 19. századtól használják, amikor az Egyesült Államokban, New Yorkban és Chicagóban megjelentek az első magas épületek. (www.wikipedia.hu) 355. Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Félig zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az építési zónára előírt építmény magasságával egyenlő és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 356. Félikerház: önálló (telekkönyvezett) telek oldalhatárára épített épület, amelyhez a szomszédos telken az oromfalas, nyílás nélküli határfalához hozzáépíthető egy másik épület. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 357. Félnyeregtető: Itt csak egy ferde tetősík van, aminek a felső fele általában egy falban végződik.(www.epites.hu) 358. Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 359. Felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad, (2005. évi CXXXIX. Törvény, a felsőoktatásról) 360. Felszínmozgás-veszélyes térségek: Idetartoznak a csuszamlásveszélyes lejtők, az ideiglenesen nyugalomban lévő csuszamlásos területek és a beépítésre alkalmatlan
csuszamlásos felszínek. 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 361. Feltárás: A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni. Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt tartalmazó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. Régészeti feltárás végzésére a külön jogszabályban megjelölt intézmények és szakemberek jogosultak. (2001. évi LXIV. Törvény, a kulturális örökség védelméről) „Feltárás” az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység. E törvény alkalmazásában feltárás a mélyműveléses bányászatban a bányanyitás (főfeltárás), a mezőfeltárás és a fejtéselőkészítés, a külfejtéses bányászatban a meddőréteg eltávolítása (letakarás) és a nyitóárok kialakítása, a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése és próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti termelés. (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) Feltárás: bányászatban a fölfedezett, fölkutatott hasznosítható ásványok telepeinek megvizsgálására szolgáló munkálatok. Csak e munkálatok végrehajtása után itélheti meg biztosan a vállalkozó, hogy művelheti-e a telepet jövedelmesen, v. nem. - F. mezőgazdasági értelemben azon folyamat, mely által a termőföldben foglalt oldhatatlan s a növények által fel nem vehető növényi tápanyagok, részint mechanikai, részint kémiai erők közreműködésével felvehetőkké válnak. A feltárást leghathatósabban az elmállás s a korhadás, illetve az azoknál közreműködő erők mozdítják elő, mesterségesen a talaj okszerű művelése s trágyázása, nevezetesen a közvetve ható trágyák mész, márga, gipsz alkalmazása által fokozható. Jelentősége abban rejlik, hogy a F. a föld termőképességét növeli. (Pallasz Nagylexikon) 362. Felújítás: Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 363. Felújított berendezés: az a berendezés - a fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével -, amelynek legalább a meghajtógépét és vezérlését, továbbá (felvonók esetében) fülke- és aknaajtóit két éven belül új egységekre cserélték. (113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről) 364. Felület: A térbeli tárgyak, testek kétdimenziós ponthalmazként felfogott határa. (lapoda multimédia)
365. Felülvilágító: 1. valamely ajtó fölé alkalmazott kisebb-nagyobb ablak, hogy a mögötte levő homályos folyosót vagy másodrendű helyiséget megvilágítsa; 2. nyílás a mennyezetben, melyen felülről jön be a világosság a megvilágítandó helyiségbe. A F. ezen utóbbi nemét, mely gyakran az egész mennyezetet beüvegezi, nagy kiállítási termek, gyüjtemények, képtárak stb. megvilágítására használják. (P.N.L.) 366. Felvonó: A vízszinteshez képest 15°-nál meredekebb pályán, merev vezetősíneken mozgó, meghatározott állomásokat kiszolgáló, fülkével és aknaajtókkal rendelkező, személy- vagy teherszállításra szolgáló szakaszos üzemű gépészeti berendezés, továbbá a személyszállításra szolgáló körforgó, (113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről) 367. Felvonulási épület: Az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható építmény. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 368. Felvonulási terület: Az építési tevékenység folytatásához szükséges, az építési területhez kapcsolódó munkaterület. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 369. Fennmaradási engedély: A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) A fennmaradási engedély (végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel). (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) Fennmaradási engedély: amennyiben az építtető nem a jogszabályoknak megfelelő módon építkezett, az építmény fennmaradása, illetve továbbépítése érdekében fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania az építésügyi hatósághoz. A fennmaradási engedély megszerzése a bírság megfizetése alól a legtöbb esetben nem mentesít, de ezzel elkerülhető, hogy az építésügyi hatóság elrendelje az építmény lebontását. 370. Fenntartás: a vizeken és a közcélú vízi létesítményeken végzett munka, amelyet a biztonságos üzemelés és a rendeltetésszerű használat érdekében rendszeresen vagy eseti jelleggel el kell végezni, beleértve az építmény, illetőleg egyéb tárgyi eszköz alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjét, valamint a vis maior következtében közvetlenül szükséges hibaelhárítást, továbbá ezzel közvetlenül összefüggésben más tárgyi eszközökön végzett bontást és helyreállítást; (120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet, a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. (2003. évi CXXXIII. Törvény, a társasházakról)
371. Fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését; (1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól) 372. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. (2001. évi LXIV. Törvény, a kulturális örökség védelméről) 373. Fényreklám Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Vonalszerű fényreklám: A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 374. Fésűs beépítés: A rendelkezésre álló terület olyan beépítése, amelynél az egyes épületek között kisebb-nagyobb közök vannak. A nagyjából hasonló tömegű épületek egyik rövid homlokzatukkal az utcavonalra, hossztengelyükkel pedig arra merőlegesen épülnek. 375. Feszített szerkezet: A vasbeton szerkezetek III. feszültségi állapotban végzett vizsgálatánál azt a megfigyelést tehettük, hogy a keresztmetszetre hárítható legnagyobb nyomaték értéke - legalább is egy ideig - növekszik, ha a keresztmetszetre a nyomatékkal egyidejűleg nyomóerőt is működtetünk. A feszítés alapgondolata az, hogy amennyiben lehet elérni, hogy a hajlító nyomatékkal egyidejűleg ilyen kedvező hatású normálerő hatását is figyelembe vehessük, nagyobb teherbírású és minden bizonnyal gazdaságosabb szerkezetet tudunk kialakítani. (Hacsak "nem kerül többe a leves, mint a hús".) Ugyancsak a nyomóerő kedvező hatására következtethetünk, ha meggondoljuk, hogy minél nagyobb nyomófeszültség működik egy terheletlen gerendának azokban a szálaiban, amelyekben a teherből származó nyomaték húzófeszültséget kelt, annál nagyobb nyomaték szükséges ahhoz, hogy ezekben a szálakban a beton húzószilárdságát meghaladó feszültség lépjen fel. Vagyis minél nagyobb a nyomatékkal egyidejűleg működtetett nyomóerő, annál nagyobb nyomatékot képes a keresztmetszet repedés nélkül elviselni. A mérnöki szerkezetek egy nagy csoportja olyan kialakítású, hogy terheletlen állapotban is feszültségek működhetnek benne. A tartók statikájában az ilyen állapotokat sajátfeszültségi állapotnak szoktuk nevezni. Ahhoz, hogy egy szerkezetben sajátfeszültségi állapot alakulhasson ki, az szükséges, hogy a szerkezet statikailag határozatlan erőjátékú legyen. A későbbiek szempontjából célszerű megkülönböztetni a statikai határozatlanság két formáját: a külső és a belső statikai határozatlanságot. Egy szerkezet külsőleg statikailag határozatlan, ha több kapcsolati kényszer (megtámasztás, befogás) kapcsolja a merev alzathoz, mint amennyi a térbeli helyzetének rögzítéséhez minimálisan szükséges. A külsőstatikai határozatlansághoz tartozó sajátfeszültségi állapotokat a támaszok mozgatásával tudjuk a legegyszerűbben létrehozni.
376. Foghíjtelek: a HÉSZ szempontjából foghíjnak minősül a be nem épített telek, ha a csatlakozó szomszédos tel(k)ek épülettel beépített(ek). (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Foghíjtelek: a rendeltetésüknek megfelelően beépített telkek között elhelyezkedő üres telek. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 377. Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 378. Fogyatékos személy: az a személy aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 379. Folyómeder: Az a természetes vagy mesterséges bemélyedés, amelyben az év nagy részében folyó folyik, vagy folyt. 380. Folyosó. hosszabb keskeny helyiség, amely arra szolgál, hogy egyes szobákba külön-külön is be lehessen jutni. (Pallas Nagylexikon) Folyosó: Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó jogszabályok előírása szerint - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél. (2) Az akadálymentes közlekedésre tervezett folyosó szabad szélessége legalább 1,20 m legyen. Az 1,20 m-es szabad szélesség esetén belátható távolságokban kitérő helyeket kell biztosítani. Rendszeres kétirányú kerekesszékes forgalom esetében 1,80 m-es szabad szélességet kell biztosítani. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 381. Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
382. Forgóprizma: az óriásplakát méretét elérő, vagy meghaladó egységes, rendezetten mozgó reklámfelületet tartalmazó reklámtábla. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 383. Fő kereskedelmi repülőtér: kereskedelmi repülőtér, amelyen az aktuális dátumot megelőző három év átlagában jet repülőgépek egy naptári évben 50 000-nél több műveletet (felszállás vagy leszállás) hajtottak végre, (18/1997. (X. 11.) KHVMKTM együttes rendelet, a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól) 384. Fő rendeltetés szerinti épület: A területfelhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelő épület 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról Ugyanígy megfogalmazva: Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete Fő rendeltetés szerinti épület: azok az épületek, amelyek elhelyezését az egyes övezeti előírások 1. és 2. pontja megengedi. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselőtestületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) 385. Fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület: A keretövezet vagy építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 386. Fő rendeltetésű épület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) 387. Födém: Az épület valamely belső helyiségének - szobájának - betetőzése, mely azt a felső emeletsortól vagy a padlástérségtől elválasztja. A F. állhat fából (gerendasoros F.), kőből v. téglából (boltozott F.) és vasgerendák közé iktatott fagerendasorból, - téglaboltozatból - hullámos bádoglemezből v. valamely dróthálózatból, mely utóbbinak közei gipsszel avagy betonnal lesznek kitöltve. (Pallas Nagylexikon) 388.
Főépítész:
Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy. A helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével - jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkező önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész (a továbbiakban: főépítész) készíti elő. A települési önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a főépítész vezetésével - tervtanácsot működtethet. A tervtanács működésének rendjét - a vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretei között - az önkormányzat rendeletben állapítja meg. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Az épített környezet elemeinek alakításával és védelmével, továbbá a terület- és településrendezéssel, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos egyes feladatait a helyi önkormányzat a települési, illetve a megyei főépítész ((a továbbiakban együttesen: önkormányzati főépítész (Étv. 2. § 15.) közreműködésével látja el. Egyes helyi önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását - törvény vagy törvény alapján kormányrendelet - önkormányzati főépítész közreműködéséhez kötheti. (9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet, az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogszabályban meghatározott területrendezési, illetőleg az építészeti értékek védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a területi főépítészek (a továbbiakban: főépítészek) útján látja el. (21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet, a területi főépítészekről) Főépítész: 1. § (1) Az épített környezet elemeinek alakításával és védelmével, továbbá a területés településrendezéssel, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos egyes feladatait a helyi önkormányzat a települési, illetve a megyei főépítész [(a továbbiakban együttesen: önkormányzati főépítész (Étv. 2. § 15.)] közreműködésével látja el. (2) Egyes helyi önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását - törvény vagy törvény alapján kormányrendelet - önkormányzati főépítész közreműködéséhez kötheti. A főépítészi munkakör betöltésének feltételei 2. § (1) A megyei, megyei jogú városi, fővárosi, valamint fővárosi kerületi önkormányzati főépítészi feladatkör kizárólag köztisztviselőként látható el. (2) Az (1) bekezdésben nem említett települési önkormányzati főépítészi feladatkör ellátható akár köztisztviselőként, akár a munkakör ellátására vonatkozó megbízás alapján. Ez utóbbi esetben a munkakör betöltéséhez építész kamarai tagság, valamint a területileg illetékes építész kamara 90 napnál nem régebbi szakmai véleménye is szükséges. (3) Az 1. § szerinti feladatokat önkormányzati társulásban ellátó önkormányzatok - az (1) bekezdésre is figyelemmel - közösen is foglalkoztathatnak önkormányzati főépítészt. 3. § (1) Megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi főépítészi munkakört - a településrendezés, építészeti tervezés, építésügyi igazgatás körében eltöltött - összesen legalább nyolcéves gyakorlattal rendelkező okleveles építészmérnök tölthet be. (2) Az (1) bekezdésen kívüli települési önkormányzati főépítészi munkakört
a) legalább ötéves - a településrendezésben, az építészeti tervezésben, illetőleg az építésügyi igazgatásban összesen eltöltött - gyakorlattal rendelkező okleveles építészmérnök, illetve b) legalább nyolcéves - a településrendezésben, az építészeti tervezésben, illetőleg az építésügyi igazgatásban összesen eltöltött - gyakorlattal, valamint szakirányú felsőfokú kiegészítő szakképzettséggel rendelkező építészmérnök, településmérnök tölthet be. 4. § Az önkormányzati főépítész tervezési jogosultsága gyakorlásának részletes feltételeit - feladatkörét és illetékességi területét érintően - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a közszolgálati jogviszony keletkezésére, illetőleg az egyéb jogviszonyra vonatkozó szerződésben kell rögzíteni. feladatai 5. § (1) Az önkormányzati főépítész a) a területi főépítésszel, valamint az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegítik az illetékességi területet érintő terület- és településrendezési tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési tervek hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, illetve négy évente összefoglaló jelentést készít a képviselőtestület (közgyűlés) részére, c) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően - helyi önkormányzati tervtanácsot működtethet, - kezdeményezheti a feladatkörével összefüggő tervek központi, területi vagy önkormányzati tervtanácson történő megtárgyalását, - tanácskozási joggal részt vesz a terület-, illetve a településrendezési tervek, valamint az egyedi építési - ideértve a műemléki - ügyekkel foglalkozó tervtanácsokon, d) ellátja a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 6. §-ában foglalt feladatokat, illetve közreműködik az Mvt. 30. §-ában foglalt feladatok ellátásában, e) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről, f) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a terület, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását, g) részt vesz - bírálóbizottsági tagként - az önkormányzat illetékességi területét érintő településrendezési, építészeti, valamint köztéri műalkotás létesítésével és elhelyezésével kapcsolatos képzőművészeti és építészeti (terv) pályázatok elbírálásában, h) közreműködik a terület- és településrendezési tervek nyilvántartására, a tervi szabályozáson alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok kialakításában, i) részt vesz - szükség szerint együttműködve - az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működésében. (netjogtar.hu) 389. Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (építmény). (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a
mellék-épületeket (lásd a fogalom meghatározást). (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Ugyanígy megfogalmazva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) 390. Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyisége. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 391. Föld alatti gáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott természetes földtani szerkezet, amely földgáz tárolására alkalmas (a továbbiakban: gáztároló). (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 392. Földmunka: A vasutak alépítményét (l. o.) képező töltések és bevágások helyreállításakor szükségelt anyagtermelést és elhordást nevezzük földmunkának. A vasúti munkálatoknál ez képezi a legnagyobb, illetve legterjedelmesebb munkát, annál inkább, mert nálunk kevés völgyáthidalások készülnek, hanem erre is töltéseket készítünk. A töltésekhez szükséges anyagot vagy oldalról az u. n. anyagárkokból hordjuk talicskázással avagy két kerekű szekerekkel (kariollal) vagy ideiglenes munkvágányokon szállítjuk földhordó kocsikkal a nagyobb anyagtermelő helyekről avagy a bevágásokból (l. o.) Földmunka: Földmunka (alépítményi és helyreállítási munka) 2.1. A közterületen végzett alépítményi munka során biztosítani kell a munkaterület megfelelő elkerítését és kivilágítását. Az alépítményi munkák, biztonsági előírásait (dúcolás, homokágy készítése stb.) az elosztói engedélyes vonatkozó technológiai utasításában kell szabályozni. 2.2. Az útpályaszerkezetek alatt megfelelő tömörséget kell biztosítani a helyreállítás során. Főútvonalaknál és jelentős terhelésű útpályaszakaszoknál a tömörítés legalább 95%-os, egyéb helyeken az elosztói engedélyes vonatkozó technológiai utasításában meghatározott, de legalább 80%-os legyen. 2.3. A tömörség megfelelőségét méréssel kell igazolni, a mérési eredményeket dokumentálni kell. (80/2005. (X. 11.) GKM rendelet, a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről) 393. Földmű: A vasúti pálya vagy az út és a kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terepkiegyenlítés, melyet általában a talaj saját anyagából hoznak létre. A terepből a talaj eltávolításával kialakított földmű a bevágás, a terepszintből kiemelkedő földmű a töltés. A vasúti létesítmények igényeinek megfelelő új, mesterséges felszín a földműkorona, oldalsó határoló felülete a rézsű. (www.wikipedia.hu) 394. Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett
terepszint alá. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 395. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 396. Földtakarás tetőkert: Az építmény felső födémén tetőkert céljából létesített talajréteg. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 397. Földtani kutatás: a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység, kivéve a védett és védelemre érdemes természeti értékek kutatása. . (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról 398. Földút: jármű közlekedésére szabadon tartott, a közlekedésre az időjárástól függően alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzett, eredeti termett talajú, vagy földmunkával, szabályos keresztszelvénnyel, vízelvezetéssel kialakított, pályaszerkezet nélküli út, amelynek járhatósága a talajtól függő anyaggal (pl. zúzottkő, kavics, pernye, kohósalak) javítható, és amely szilárd burkolatú úthoz csatlakozás vagy vasúti átjáró előtt legfeljebb ötven méter hosszban rendelkezik szilárd burkolattal. A földutak esetében a burkolattal ellátott utakra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni; (15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről) Földút: jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 399. Földvédelmi eljárás: a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás; (2007. évi CXXIX. Törvény, a termőföld védelméről) 400. Főlépcső: egy épületben az a lépcső, mely a nagy lakásokhoz v. termekhez vezet és amelyen terhet, csomagokat stb. fölhordani tilos (ellenkezője a szolgálati lépcső, l. ott). A F. kényelmes, lépcsőháza tágas, díszes és világos. (Pallas Nagylexikon) 401.
Főpárkány A főemelet főhomlokzati részén található igen díszes ablakpárkány
Főpárkány: = főpárkány (attika) (31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről) 402. Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
403. Fővárosi keretszabályzat: A főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörűen szabályozó - általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fővárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) „A Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg”. (41/2000. (XI. 8.) AB határozat) 404. Funkció, rendeltetés: Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 405. Funkcióváltás Létesítmény eredeti rendeltetésének vagy használati módjának megváltoztatása. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 406. Függőfolyosó: jellemzően a XIX. Században és a XX. század elején építettek kőből. Szerkezetileg az erkélyek két részből állnak: konzoltartókból és a rájuk támaszkodó vízszintes szerkezetből (kivételt képeznek a konzolos vasbeton lemezek, de ezek nem képezik jelen dolgozat tárgyát.) A függőfolyosók ebből a szempontból folytonosított (hosszú) erkélyeknek tekinthetők. A konzolok tengelytávolsága rendszerint 1,00-2,50 m közt változik, a lemez maximális kiülése 1,50 m alatt van. (www.bme.hu) 407. Függönyfal A teherhordás és a térelhatárolás funkcióját a függönyfalak két külön alkotóeleme biztosítja. Karcsú támaszok és azoktól önállósult mozgatható térelhatároló elemek lehetővé teszik az alapterület legteljesebb kihasználását, a funkciók változásának rugalmasa követését. A nagy üvegfelületű függönyfalak speciális problémákat vetnek fel a hő és hangszigetelés, a páralecsapódás a hézagok tömítése stb. sajátos kezelést igényelnek. (É.L.) Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan térelhatároló, felfüggesztett szerkezetű önhordó fal, amely az épület vízszintes térelzáró szerkezeteinek (födémeknek) külső homlokzati síkja előtt helyezkedik el. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) Függönyfal: Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan térelhatároló, felfüggesztett szerkezetű önhordó fal, amely az épület vízszintes térelzáró szerkezeteinek (födémeknek) külső homlokzati síkja előtt helyezkedik el. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 408. Fülkesír: A sírgödör egyik, rövidebb végéből rézsútosan lefele haladó fülkét készítettek. E fülkébe helyezték a halottat koporsóban vagy halotti lepelben. A fülkét
falappal zárták le, ennek tetejére vagy a vízszintes gödör aljára helyeztek a halottnak szánt állati testrészeket. A fülkesírokban temetkezők mellékletei teljesen beleilleszkednek a kárpát- medencei avarság VI-VIII. századi emlékanyagába, mégis e különös temetkezési szokás önálló, talán alan etnikumot takar. 409. Fűrészfogas beépítés: A rendelkezésre álló terület olyan beépítése, melynél a nagyjából azonos tömegű épületek az utca vonalához viszonyítva ferdén helyezkednek el. (Lapoda multimédia) 410. Füstgátló ajtó (kapu): ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldalától a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 411. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
G 412. Galéria: Helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Ugyanígy meghatározva: A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről) Galéria: - karzat, belső erkély - föld alatti, boltozott folyosó v. csatorna - fedett, díszes emeleti folyosó; díszes fedett átjáró utcák között - kiállítóterem, kiállító helyiség (Lapoda Multimédia) 413. Gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékről a gázt átadja, méri és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 414. Gázbiztos helyiségek alapterülete Az óvóhely területének az a része, amelyik a gázvédelmi vonalon belül esik. Gázvédelmi vonal azoknak a szerkezeteknek belső felülete, amelyek az előírt túlnyomás hatására - anyagaik és méreteik révén, továbbá egyes védelmi berendezések szerkezeti és működési rendszerük folytán megakadályozzák a külső szennyezett vagy fertőzött levegőnek az óvóhelyre való bejutását. (37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 415. Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő; (1999. évi CXXI. Törvény, a gazdasági kamarákról) 416. Gazdasági építmény: A gazdasági tevékenység (gyártás, termékfeldolgozás, raktározás tárolás) célját szolgáló építmény. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 417. Gazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgépterménytároló épület. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról
418. Gazdasági kamara : a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara; (1999. évi CXXI. Törvény, a gazdasági kamarákról) 419. Gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték; (1999. évi CXXI. Törvény, a gazdasági kamarákról) 420. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal, illetőleg ezek elegyeivel üzemeltetett készülék. (2003. évi XLII. Törvény, a földgázellátásról) 421. Gázzáróság Rendeltetése a külső szennyező anyagok behatolásának megakadályozása, vagy lehetőségének jelentős csökkentése a szakszerűen kivitelezett gázvédelmi vonalakat képező vasbeton szerkezetek, gázzáró nyílászárók és gáztömör közműátvezetések kiépítésével. (37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 422. Geodézia: =földmérés, határ- és telekkimérés =vízrajzi felmérés =földfelszín alatti felmérés =térképészeti és térinformációs tevékenység (19/2008. (II. 19.) FVM rendelet, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról) 2.1. A szállítóvezeték nyomvonalának bemérését és ábrázolását a bányatérképek tartalmára vonatkozó előírások szerint kell elvégezni. 2.2. A szállítóvezeték alkotórészeiként, tartozékaiként épülő létesítményekről (szakaszoló tolózár, tolózár állomás, csőgörény indító-, fogadóállomás, gázátadó állomások, csomópont kompresszorállomás, üzemviteli központok stb.) a kivitelezőnek megvalósulási térkép dokumentációt kell készíteni. 2.3. A terepszint alá kerülő létesítmények bemérését nyitott munkaárokban kell elvégezni. (79/2005. (X. 11.) GKM rendelet, a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről) Geodézia: A geodézia vagy földméréstan, a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A geodézia görög eredetű szóösszetétel, szó szerinti fordítása: földosztás. Ez a fordítás azonban nem fedi az említett tevékenység fogalmát, így a földosztásnál tágabb értelemben használják világszerte. Ugyanez mondható el a gyakran használt földméréstan szavunkra is. A geodézia az élet sok területén nélkülözhetetlen; a földbirtok- és országhatárok, valamint az épületek alapjainak kitűzése, a térképek készítéséhez szükséges terepfelmérések elvégzése, de a földrajzi helymeghatározás és a navigáció is a földméréstan feladata. A geodézia és a térképészet rendkívül szorosan kapcsolódik egymáshoz, mivel a térkép nem más, mint a földmérők által meghatározott pontok
helyzetének grafikus ábrázolása, esetenként kiegészítve a rendeltetésének megfelelő tematikus információkkal (turista-, autós-, topográfiai- stb. térképek). (wikipedia.hu) 423. Geotechnika: a földnek mint építőanyagnak a tulajdonságait vizsgáló műszaki tudományág (Lapoda multimédia) 424. Gépesített garázs: a gépjárművek parkolóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül, teljesen automatikusan gépi úton történik, (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 425. Gépjármű árnyékoló tető: Legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű, fedett, legalább két oldalról nyitott, gépjárműtárolásra szolgáló építmény. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 426. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 427. Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 428. Gerenda: Az ácsmunkában minden négyszögletesre megácsolt vagy fűrészelt fa, amely vízszintes helyzetben fekve, a két végén - vagy néha hosszában is egyszer vagy többször - alátámasztva, valamely ürt hidal át és födémet vagy egyéb terhet hord. Miután a G.-k teherbírósága magasságuk négyzetével növekszik, a G.-k rendesen valamivel magasabbak, mint szélesek; legjobb ez arány, ha a szélesség úgy viszonylik a magassághoz, mint öt a héthez. Több gerenda egymástól bizonyos távolságnyira a gerendázatot vagy gerendasort alkotja. Ugy az egyes emeletek, mint a padlás gerendasorában az egyes G.-kat helyzetük és funkciójuk szerint különbözőképp nevezik (l. Gerendasor). Magát a gerendasort sokszor egy erősebb G. gyámolítja, ez a mestergerenda (l. o.). Vannak kő- és vasgerendák is. A kő-G.-kat különösen az ó-kor építészetében látjuk alkalmazva; a klasszikus görög építészet arkitrávja nem egyéb, mint egy kő-G. és hasonlót látunk az egyiptomi és más építészetekben is. Manapság azonban kő-G.-kat nem igen használunk. Ellenkezőleg, a vas-G.-k hovatovább szélesebb alkalmazást találnak és máris nagyon kiszorítják a fa-G.-kat; ezeket azonban inkább vastartóknak hívjuk. 429. Gerendaalap: Gerenda (más néven szalag) alap az a sávalap, amely pillérvagy oszlopsort folytonosan, összefüggő teherátadó elemként támaszt alá. A gerendarács alapozás egymásra merőleges gerenda alapok szerkezetileg összefüggő elemként igénybevehető rácsszerű hálózata. Ha a terhelés és az altalajviszonyok eredményeképpen a pont- vagy sávalapok nagyon közel kerülnek egymáshoz, gazdaságosabb lehet a gerenda- vagy gerendarács alapozás (szélső esetben a következő fejezetrészben bemutatásra kerülő lemezalapozás). A gerenda alap az épületnek bizonyos mértékű hosszirányú merevséget ad. Ha az altalaj kevésbé teherbíró vagy mindkét irányban nagy merevség szükséges, gerendarács tervezése célszerű.
A gerenda és gerendarács alapok egyes keresztmetszeteiben jelentős hajlító és nyíró igénybevételek léphetnek fel, ezért kizárólag vasbetonból építhetők. A gerenda és gerendarács alapozás alkalmazása agresszív talaj, talajvíz jelenléte, illetve víznyomás esetén kedvezőtlen, mert az épület alapozásának védelme csak az alaptesteket körülburkoló szigeteléssel, nehezen kivitelezhető és költséges módon érhető el. A talajvíznyomás felvételére a gerendák között leterhelő szerkezetre van szükség. Az említett nehezítő körülmények esetén lemezalapozás készítése előnyösebb. (alapozasok.hu) 430. Gerendafödém: Szorosan egymás mellé rakott csapos gerendasorokból áll, melyek alul be lesznek nádazva és vakolva, fölül pedig egy 8-10 cm. vastag feltöltést és erre tégla vagy fapadozat burkolatot kapnak. Hogy az egyes gerendák ne mozoghassanak és az egész födém egy szilárd és merev szerkezetet képezzen, a csapos gerendákba, 2-2 méternyi közökben, keményfacsapokat, ékeket verünk, még pedig v. oldalvást (a szoros értelemben vett csapos kötés), v. fölül (sváb kötés). (Pallas Nagylexikon) 431. Gerinc: A fedél síkjainak találkozásánál kialakuló egyenes vagy görbe. Speciális fedést igényel. 432. Gerincmagasság: a) A magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb – általában – vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont – ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja – között függőlegesen mért távolság. b) Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Gerincmagasság: a magastető tetősíkjainak legmagasabb metszésvonala és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) Gerincmagasság: - A magastetős épületet tetősíkjainak legmagasabb - általában - vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont - ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja - között függőlegesen mért távolság. - Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat. - Saroktelek esetében - általában - a gerincmagasságot a legalacsonyabb magasságot megengedő mértékként kell értelmezni, a városképi illeszkedés szabályaival együttesen alkalmazva. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi
Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Gerincmagasság: az épülethez csatlakozó rendezett terepszint és a tetőgerinc vonala közötti függőlegesen mért távolság. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 433. Gerincvonal: A fedél síkjainak találkozásánál kialakuló egyenes vagy görbe. Speciális fedést igényel. Gerincvonal: Az a gerinccel párhuzamos hajóközépi vonal, amely a gerinc felső felületén vagy a héjazat belső felületének a hajógerinccel való metszésvonalában halad (fémszerkezetű hajó esetén a gerinc az utóbbi metszésvonal fölé nyúlik), vagy a fából épült, vagy összetett anyagszerkezetű hajótest esetében a hajógerinc alsó hornya mentén halad, vagy a nem fából vagy fémből készített testű hajó esetében a hajófenék héjazatnak és a hajó középvonalának a metszésvonalán halad. (22/2002. (IV. 27.) KöViM rendelet, a 24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről) 434. Gombafödém: a neve annak a vasbetonfödémnek, amelynél a födém a reá nehezedő terhelést nem bordáknak adja át, hanem vele merev monolitszerű kapcsolatban lévő oszlopoknak. A borda, a vasbetonfödémnek eme jellegzetes szerkezeti megoldása tehát a G.-nél hiányzik s szerepét az oszlopok töltik be, amelyeknek gombaszerűen kiszélesedő fejéről nyerte e födémmegoldás az elnevezést. Előnye, hogy a bordák hiánya folytán a szerkezeti magasság kisebb, a betonozás egyszerűbb és gyorsabb. Hátránya viszont, hogy a bordáslemez lemezvastagságánál nagyobb (18-30 cm.) vastagsága folytán több anyag beépítését kívánja. Nálunk éppen ezért csak elvétve alkalmazzák, nagy mértékben elterjedt viszont Amerikában, ahol az anyaggal nem kell takarékoskodni, viszont a munkabérek magasak. (Tolnai Nagylexikon) 435. GPS (Global Positioning System): mesterséges holdak észlelésén alapuló háromdimenziós helymeghatározási rendszer. (1996. évi LXXVI. Törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről) GY 436. Gyalogos utca: Jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 437. Gyalogút: gyalogutak és járdák: A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, kerítés, sövény) vagy 2 méternél nagyobb távolság választja el. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) Ugyanígy megfogalmazva: (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 438. Gyám: fal síkjából kiugró épületrészek, erkélyek, főpárkányok, függő folyosók stb. alátámasztására szolgáló szerkezet. Készülhet fából, vasból, vasbetonból v. kőből (gyámkő). Néha csak dísz s így védett helyen gipszből is önthető. Szerkezetileg: csak egyoldalt befalazott tartó (gerenda), melynek másik vége szabadon áll s a terhelés következtében hajlításra van igénybe véve. (Révai Nagylexikon) 439. Gyorsforgalmi utak csomóponti elemei Az autópályák és csomópontjainak összekötő pályái, összekötő ágai, gyűjtő-elosztó pályái, kiválási és becsatlakozási elemei, amelyek csak a gépjárműforgalom szolgálnak. (Az átmenő főpálya - igazgatási szempontból - a gyorsforgalmi képezi.) (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
autóutak valamint számára út részét
440. Gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai: Az autópályák és autóutak pihenő- és parkolóhelyeihez vezető utak és azok belső útjai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 441. Gyűjtőút: általában a településszerkezeti egység területén (lakóutak, létesítmények)keletkező közúti forgalmak összegyűjtésére szolgáló út. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Gyűjtőutak: A település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
H 442. Habarcs: valamely kötőanyagnak (fehérmész, románcement, portlandcement stb.) és homoknak (v. mesterséges zúzaléknak) vízzel készült keveréke, mely a készítéskor lágy, plasztikus, úgy hogy könnyen lehet vele falazatok építésénél a kő(tégla)-rétegek felszín-egyenletlenségeit kitölteni és a kiterített H. -rétegbe a rákövetkező réteg köveit elhelyezni. Bizonyos idő múlva a hézagokat kitöltő H. megszilárdul s a falazatot alkotó köveket összetartja. A betonnak is (l. o. ), amely lényegileg cement-H. és kavics (zúzott kő) keveréke, a megkeményedett H. adja meg a szilárdságát. Ezenkívül fontos még a H. -nak alkalmazása vakolásra, ami alatt a falak és mennyezetek felületének H. -réteggel való bevonását és síkra kiegyengetését értjük. A H. -fajták következőképen osztályozhatók: I. A nem vízálló H. -ok, vagyis olyanok, melyek vízben nem szilárdulnak meg, illetőleg feláznak, tehát csakis szárazon (levegőn) álló falak építéséhez és vakolásához használhatók. Ide tartoznak: a) a fehérmész-H., amely rendszerint oltottmész-pépből készül úgy, hogy ezt vízzel feleresztik s az így nyert mésztejhez a szükséges homokot hozzákeverik; újabban porított oltott mészből (mészhidrát-porból) is készítik, amelyet szárazon kevernek össze homokkal s azután adják hozzá a vizet; b) a gipsz-H., melyhez gyorsan kötő (stukó) gipszet használnak (l. Gipsz) és pedig vagy tisztán, vagy pedig fehérmész-H. csal keverve; főkép mennyezetek s belsőfalak burkolására és díszvakolásokra használják; c) az anyag-H., mely nem egyéb, mint megnedvesített és szecskával vagy szőrrel kevert sovány agyag; vályogtégla-falakhoz, továbbá tűzhelyek (sütőkemencék) falazásához használják. II. A vízálló (hidraulikus) H. -ok, melyek valamely hidraulikus, vagyis vízben is megkeményedő kötőanyaggal készülnek. Elnevezésüket a kötőanyagtól nyerik: románcement-H., portlandcement-H., trasz-H., stb. Ezeket azonban nemcsak vizi építkezésekhez használják, hanem levegő-építkezésekhez is, mert velük így is - különösen a portlandcement-H. -csal - nagy szilárdságú falazatok (ill. betonok) készíthetők. Újabban nálunk is elterjedt az ú. n. portlandcementtel javított fehérmész-H. használata, amely nem egyéb, mint közönséges fehérmész-H., melyhez portlandcementet kevertek, s amellyel a nem eléggé megbízható románcement-H. helyettesíthető célszerűen. Fehérmésszel egyébként még az ú. n. hidraulikus pótlékok (l. Cement) hozzáadásával is készíthetők vízálló H. -ok. Ezek közül nálunk, tekintettel bőségesen előforduló jó minőségű trasz anyagainkra, legfontosabb a trasz-H, melyet vagy csupán fehérmésszel (és homokkal) keverve használnak (tiszta trasz-H. ), vagy pedig portlandcement-H. -csal keverve, mint portlandcement-trasz-H. -ot. A trasz-H. -ok és trasz-beton alkalmazása különösen a vízi építkezéseknél előnyös. III. A tűzálló H. -ok, amelyek ott szükségesek ahol a falazat magas hőmérsékletnek van kitéve; mint pl. az olvasztó vagy égetőkemencék falai. Ekkor használjuk a chamotte-H. -ot, amely chamotte-lisztnek és agyagpornak megnedvesített keveréke. Kevésbé magas hőmérséklet esetén a föntebb említett közönséges agyag-H. tűzállósága is megfelel. (Révai lexikon) 443. Hagyományos tetőidom: történetileg kialakult összetett (magas)tetőidom, manzárd-tető (saroktorony, kupola, kiemelt oromfal stb.), jellemző tetőhajlásszög: 35° feletti. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról)
444. Hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 445. Hajóállás: egy mértékadó hosszúságú úszó létesítmény kikötésére alkalmas kikötőrész (ezen belül egymás mellé köthető úszólétesítmények száma/szélessége a kikötő hatósági engedélyében kerül meghatározásra), (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 446. Hajóhíd: úszó létesítmények - hídként összeállított és szolgáló - együttese, közúti vagy vasúti forgalom víziúton keresztirányban történő átvezetésre, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 447. Hajóút: a vízi útnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 448. Hajózási körzet: tengeren a parttól, illetőleg a menedékkikötők között mért távolsággal meghatározott, valamint az időjárás és a hullámzás függvényében kijelölt vízterület; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 449. Hajózási létesítmény: A Vkt. 87. §-ának 12. pontja szerint a hajózási létesítmény: a vízi közlekedés biztonságát és zavartalanságát elősegítő vagy az úszólétesítmények kikötésére, veszteglésére szolgáló, a vízen, illetőleg a parton lévő hajózási célokat szolgáló létesítmény. (2000. évi XLII. Törvény, a vízi közlekedésről) E rendelet hatálya a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére, valamint építésfelügyeleti ellenőrzésére terjed ki. (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 450. Hajózási zóna: belvízen az időjárás és a hullámzás függvényében meghatározott vízterület; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 451. Halastó: az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik), ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is). (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 49. §)
452. Halászhajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszólétesítmény; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 453. Halasztást nem tűrő eset: Olyan esemény (meghibásodás, rongálódás, katasztrófahelyzet) amelynél a sürgős beavatkozás nélkül emberek egészsége, élete veszélyben van, illetve jelentős vagyoni kár keletkezhet. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 454. Hall: eredetileg nagy terem, amilyen a középkor váraiban, megerősített palotáiban gyűlések, összejövetelek, ünnepélyek számára volt fenntartva. Majd később az egyes céhek által az adás-vevés könnyítésére épített nagy csarnokokat hívják e néven (l. Guildhall). Most e néven nyilvános és magánépületek csarnokát értjük, mely mint egy második vestibule az épület egyes szobáiba való bejutást közvetíti s tartózkodási és fesztelen fogadási helyiségül szolgál. 455. Hálózat egysége: az elektronikus hírközlő hálózat létesítésére, működtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó műszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttműködő hálózatok használatának és az ezekhez történő hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 456. Hálózati hozzáférési pont: a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 457. Hálózati szerződés: hálózati szolgáltatások igénybevételére, azokhoz való hozzáférésre irányuló, szolgáltatók közötti szerződés, ideértve a hozzáférésre és összekapcsolásra irányuló szerződést. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 458. Hálózati szolgáltatás: hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más szolgáltató számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő szolgáltatások. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 459. Hálózati végpont: az a fizikai és logikai csatlakozási pont vagy rádiós csatlakozási felület, amelyen keresztül a szolgáltató hozzáférést nyújt egy elektronikus hírközlő hálózathoz. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 460. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval; (1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. §) 461. Háromszintes növényállomány: A gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazásával területlehatárolás céljára, vagy környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete)
Ugyanígy megfogalmazva: 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról Háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 462. Használatban lévő kémény: olyan égéstermék elvezető rendszer, amelyre tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) van rákötve; (27/1996. (X. 30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2. § (1) ) 463. Használatbavételi engedély: Az építési engedéllyel felépített építmény akkor vehető használatba, ha az az építkezés következtében rendeltetésszerű és biztonságos használatra már alkalmassá vált. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. (1997. évi LXXVIII. törvény) Mikor kell használatbavételi engedélyt kérni? Az 1. melléklet a) VIII. fejezetében meghatározott építmények használatbavétele használatbavételi engedély, b) IX. fejezetében meghatározott építmények használatbavétele bejelentés alapján végezhető. A használatbavételi engedélyt, bejelentést az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérni, illetve kell bejelenteni. Ha az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bontási munkák befejezése után az építtetőnek - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - kérelmet, továbbá külön jogszabályban előírt záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni, az erre vonatkozó bejelentést meg lehet tenni. Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes
építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ilyen esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély-kérelemhez az e rendelet szerint mellékelt dokumentumoknak értelemszerűen a használatba nem vett építményrészekre vonatkozó tartalommal kell bírniuk. A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékletei A kérelemhez mellékelni kell: ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt. a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, z érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, az 5. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló rendelet 5. melléklete szerinti építési-bontási hulladék-nyilvántartó lapot, kitöltött statisztikai lapot.. (mo.hu) Használatbavételi engedély: Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett infrastruktúrahálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. A
használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők. (1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: elvi építési engedély, telekalakítási engedély, építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, összevont építésügyi hatósági engedély, bontási engedély, bontás tudomásul vétele, használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, fennmaradási engedély (végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel). Ha az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bontási munkák befejezése után az építtetőnek - ingatlannyilvántartási átvezetés céljából - kérelmet, továbbá külön jogszabályban előírt záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) 464. Használati mód: A létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzője (a fentiek használatának jellemző módja). 61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata, 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról), Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról, Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete. 465. Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Nem tartozik a hasznos alapterületbe a lakóépületrész hasznos alapterülete; (2005. évi CXXI. Törvény, a luxusadóról)
A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik; (1990. évi C. törvény, a helyi adókról) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege; (176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról) Az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) A végleges (vakolt, burkolt) falsíkok által határolt alapterület mindazon része, ahol a szabad belmagasság legalább 1,90 m. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) 466. Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) 467. Haszonanyag: az az ásványi nyersanyag, amelyre a bányatelek megállapítása elsődlegesen irányul, amely olyan értéket képvisel, ami az adott földtani-teleptani, műszaki és gazdasági viszonyok között indokolttá teszi kitermelését. Egy bányatelken belül több haszonanyag is lehet. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 468. Haszonélvező: A haszonélvezeti jog személyhez kötött abszolút szerkezetű dologi jog, amelynek alapján a haszonélvező a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Ez azt jelenti, hogy mindenki mást negatív kötelezettség terhel a haszonélvezővel szemben, nevezetesen tartózkodniuk kell minden olyan magatartástól, amellyel akadályozzák vagy veszélyeztetik a haszonélvezeti jog gyakorlását. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonost részjogosítványai közül a rendelkezési jog, továbbá a dolognak a haszonélvezeti jog sérelme nélküli megterhelésének joga illeti meg. Nincs akadálya annak, hogy haszonélvezeti jog - törvényi tiltó rendelkezés hiányában - jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illessen szerződés, vagy akár végintézkedés alapján. A haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvező azt sem élők között, sem halál esetére nem ruházhatja át. A haszonélvezeti jog forgalomképtelen. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó, vagy ingatlan dolog de haszonélvezet állhat fenn hasznot hajtó jogon és kamatozó követelésen is. A haszonélvezet kiterjedhet a dolog egészére, vagy annak egy részére (lásd még: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
10. § (1) bekezdés). A haszonélvezeti jog a dolognak csak azokra az alkotórészeire terjed ki, amelyek a haszonélvezet keletkezésekor megvoltak. Amennyiben azonban az új épület a régi helyébe lépett, a haszonélvezeti jog fennmarad, legfeljebb korlátozására van lehetőség (Ptk. 163. § (2) bekezdés). Ha a haszonélvezettel terhelt dolog a haszonélvezet alapítása után lényegesen gyarapodik vagy használati értéke jelentősen megváltozik, a tulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy melyek a dolognak azok a részei, amelyekre a haszonélvezeti jog nem terjed ki. Ingó dolgok akkor lehetnek haszonélvezet tárgyai, ha tartós használatra alkalmasak. Rendhagyó haszonélvezet az, ha a haszonélvezeti jog nem tartós használatra szolgáló dolgon keletkezik (lásd Ptk. 160. §-ához fűzött magyarázatot). A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. E személyek a haszonélvezetet vagy egymás mellett egy időben, vagy sorrendben egymás után gyakorolják. A haszonélvező jogosultsága a birtoklásra magában foglalja jogát a birtokvédelemre is. E joga azonos a tulajdonoséval. (2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezet a tulajdonjogból kivált és önállósult részjogosítványokat tartalmaz. A haszonélvezőt megillető bármelyik részjogosítvány hiánya kizárja haszonélvezet létrejöttét. A haszonélvező e jogok gyakorolására jogosult, arra viszont nem köteles. A tulajdonost a haszonélvezet tartalmát kitevő részjogosítványok csak annyiban illetik meg, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. E jogok azonban a tulajdonost csak időlegesen illetik meg, amennyiben ugyanis a haszonélvező úgy dönt, hogy a haszonélvezeti jogát újból gyakorolja, a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a dolgot birtokába, használatába vegye. Ha őt ebben a tulajdonos megakadályozza, a tulajdonos a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint felel. A haszonélvezet a jogosult oldaláról ingyenes, a tulajdonos annak gyakorlása fejében ellenértéket a haszonélvezőtől nem kérhet. Az más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése ellenérték fejében is történhet. A haszonélvezeti joggal terhelt dolog tulajdonosai a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a haszonélvezőt - akarata ellenére - a haszonélvezet megszüntetésére vagy korlátozására nem kényszeríthetik. (PTK) 469. Határérték: a jogszabályban megállapított, megengedett környezetterhelés mértéke (emisszió, imisszió) (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 470.
Határfal: Az épületet a külvilágtól elválasztó fal.
471. Határkeresztező vezeték: a közcélú hálózat részét képező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §)
472. Határkikötő: vámúttá nyilvánított kikötő, ahol az úszólétesítmények és az azokon lévő személyek, áruk be-, illetőleg kiléptetése történik; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 473. Határon keresztüli földgázszállító-vezeték: azon földgázszállító-vezeték, amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság határán kívül, végpontja azon belül, vagy kezdőpontja a Magyar Köztársaság határán belül, végpontja azon kívül van. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 474. Határvonal: a kijelölt vízterületet határoló egyenes, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 475. Hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 476. Hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja. (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 477. Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az építési hely, továbbá az oldalkert hátsó telekhatárra néző határvonala közötti telekrész. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 478. Havaria: az úszólétesítményt ért vagy az úszólétesítmény által okozott baleset; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 479. Házi ivóvízhálózat: az ingatlan ivóvízfogyasztását biztosító, az ingatlan tartozékát képező, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és annak tartozékai (így például vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 480. Házi szennyvízhálózat: az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához továbbító - az ingatlanon lévő építmény (épület) tartozékát képező szennyvízvezeték-hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő
mű) együtt; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 481. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 482. Háztartási szennyvíz: emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, amely az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik és nem minősül veszélyes hulladéknak; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 483. Háztartással kapcsolatos tároló épület: A háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), valamint a járműtároló. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Háztartással kapcsolatos tároló épület: A háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), valamint a jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló.(47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 484. Héjazat: a tető burkolata az ún. héjazat, különféle anyagú lemezekből, zsindelyekből, nád-, v. szalmakötegekből készült. (Lapoda multimédia) 485. Héjszerkezetek: A felületszerkezetek csoportjába tartoznak. A héjszerkezetek a hagyományos teherordó vázakkal szemben felülettel idealizálhatók, síkbeli feszültségi állapotú, a teherviselés és térelhatárolás szerepét egyben ellátó görbült lemeze a terheket közvetlenül juttatja le a támaszokra. Vastagsági méretük a másik két mérthez képest csekély, a héjszerkezetek vékonyfalú szerkezetek. A vastagsági méret felező pontjaiból álló középfelület görbültsége alapvető ismérvük. Az egy irányban görbült felületek síkba fejthetők. A két irányban görbült, felületek közül az elliptikus felületek két görbülete megegyezik, a hiperbolikusaké ellentéte értelmű. A héjszerkezetek kis hajlítómerevségű, vékony lemezeinek egyes pontjaiban általában csak az érintősíkba eső, a héj vastagsága mentén egyenletesen eloszló igénybevételek lépnek fel. Teherbíró képességük, merevségük elsősorban jellegzetes alakjukból következik. A kedvező erőtani működés, az építőanyag jó kihasználása miatt nagy fesztávok gazdaságos áthidalására alkalmasak. 486. Helyben lakó : 1. az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik; 2. az a magánszemély, akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton legfeljebb 15 km távolságra van; 3. az i) pont 3. alpontja szerinti szakirányú képzettséggel rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemély; 4. az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban a k) és l) pontok szerinti mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az 1-2. alpontban meghatározott településen van; és 5. természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy a 4. alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy részvényese; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 487. Helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 488. Helyhez kötött telefonhálózat: helyhez kötött telefonszolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő nyilvános telefonhálózat. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. §) 489. Helyhez kötött telefonszolgáltatás: helyhez kötött előfizetői végponton keresztül igénybe vehető nyilvános telefonszolgáltatás mobil rádiótelefon szolgáltatásnak nem minősülő nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. §) 490. Helyi alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy előfizetői végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. §) 491. Helyi egyedi védelem: a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.), b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére, c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére, d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 2. § (4) ) 492. Helyi építési szabályzat: Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.(1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) 493. Helyi hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az előfizetői hozzáférési pontot a rendezővel vagy az annak megfelelő eszközzel összekötő fizikai áramkör. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. §) 494. Helyi jelentőségű természetvédelmi övezet: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. .(Szeged Megyei Jogú
Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 495. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról. 496. Helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 497. Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység : minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek, stb.) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m2 -t nem haladhatja meg. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 498. Helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetési egység: olyan lakókörzetben (általában gyűjtőútnál magasabb rendű utakkal körülhatárolt lakóterületi egységben)elhelyezkedő, alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, ellátó rendeltetési egység, amely jellemzően csak a lakókörzetben lakókat szolgálja ki, a város más területeiről vagy más településekről jelentős gépjármű forgalmat nem vonz. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 499. Helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű , ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, espresso, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, lángossütő, pecsenyesütő, cukrászda, stb.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység alapterülete a 150 m 2 -t, illetve befogadóképessége az 50 fér helyet (a szabadtéri terasz, kerthelyiség területtel együtt) nem haladhatja meg. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 500. Helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §)
501. Helyi területi védelem: a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető. (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 2. § (3) ) Helyi területi védelem: a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép), c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki. (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 2. §) 502. Helyi vasúti pálya: a helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 503. Helyi vasúti pályahálózat: a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 504. Helyi védelem: - az Étv. 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével - a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki. (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 2. §) 505. Helyiség: A rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Helyiség: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér. 506. Helymeghatározási adat: az elektronikus hírközlő hálózatban feldolgozott bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. §) 507. Helymegosztás: erre kötelezett szolgáltató által fizikai tér és műszaki feltételek biztosítása a jogosult szolgáltató részére, annak berendezései megfelelő elhelyezése és bekapcsolása céljából fizikai, távoli, illetve virtuális helymegosztás útján. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. §) 508. Helyrajzi szám: rövidítve: hrsz. ), a telekkönyvi részlet (l. o. ) száma, ha azt a telekkönyv -szerkesztéskor egy már megvolt munkálatból (adó-birtokrendezési munkálat stb. ) vették át. Ha a részletet a telekkönyvszerkesztő a helyszíneléskor maga számozta, az általa adott részletszámok helyszínelési számoknak (hszsz) neveztettek.
A részlet eldarabolása esetében keletkező darabok (új részletek, alrészletek) a részletszám betűkkel vagy számokkal való törésével (aláosztásával) alkotott. (Révai Nagylexikon) 509. Helyreállítás (újjáépítés): Helyreállítás (újjáépítés): Sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka.(253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 510. Helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 511. Helyrehozatali kötelezettség: A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények homlokzatának meghatározott időn belüli helyreállítása. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 512. Helyszínrajz, ingatlan-nyilvántartási térkép: Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál. Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e térkép a településről elkészült és azt az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették. Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza: a település neve és térképszelvény száma, a település közigazgatási határvonala, valamint a belterület, külterület határvonala, földrészlet határvonala és helyrajzi száma, épület, építmény, alrészlet határvonala, jele és megnevezése, a földminősítési mintatér, valamint a földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai, dűlőnév, utcanév és házszám, közterületről, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata. Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. (1997. évi CXLI. Törvény, az ingatlan-nyilvántartásról)
Helyszínrajz: v. helyzetrajz (stituatio). Az építési tervek egyik legfontosabb része az a terv, amely az illető építménynek a föld felületén való fekvését és a környezethez viszonyított elhelyezését is pontosan kitünteti. Az e célra készült és az építmény elhelyezését feltüntető rajzot nevezzük H. -nak. A vasutaknál a H. készítése kiválóan fontos és igen sok felmérést s munkát igényel. A vasutaknál az átalános H. -hoz rendszerint katonai térképeket használnak, melyeknek mértéke 1: 75000. A vasút általános nyomjelzéséhez használják még az ú. n. topográfiai H. -ot is 1: 25000 mértékben, melyen a magassági rétegvonalak, utak, mesgyék, patakok részletesebben láthatók. Az építéshez használt H. mértéke 1: 2880. Végül az egyes részleteknek, pl. állomási terveknek elkészítésénél a H. 1: 1000 mérték-ben dolgozandó ki. vagy helyszini szemle (l. o. ) alkalmával a megszemlélt helyről készített vázlat, amelyet a szemle-jegyzőkönyv-höz kell csatolni. (Révai Nagylexikon) 513. Hétvégiházas üdülőegység: minden üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával, 2 fürdőszobával és 1 főző helyiséggel. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 514. Hézagosan zártsorú beépítés: Az építési helyet az utcavonal, az egyik oldalhatár, a 10 m-es hátsókert határ és egy 4 m-es oldalkert határ határolja. Ezen belül az épület elhelyezhető oldalhatáron, oldalkerti homlokzati nyílásokkal, ha 6 m-es oldalkert biztosítható, de max. 4m-re megközelítheti (épületrésszel) a másik oldalhatárt is, ebben az esetben azonban ezt a falrészt tűzfalként kell kialakítani. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 515. Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező - általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló - sajátos beépítési mód. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 516. Hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése, (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §) Híd szabad nyílása: az út tengelyében mért nyílás mérete, többnyílású híd 517. esetében a nyílások összege; (15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 2. § (1) ) 518. Hirdetés: hirdetőtábla, valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető felirat, berendezés, szerkezet vagy reklám. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete,
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről 519. Hirdetmény: falragasz, felirat, fel- illetve falfestés, plakát, grafikai módszerekkel, vagy manuálisan, egyedileg készített ábrázolás. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Hirdetmény: falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag, akár nyomdai úton vagy házilag, ill. felfestéssel készül (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 520. Hirdető berendezés: hirdetőoszlop, hirdetőtábla, megállító tábla, reklámtábla, hirdetmény (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 521. Hirdető- illetve hengeroszlop: közműlétesítményeket eltakaró vagy burkoló, vagy önállóan telepített jellemzően hengeres, vagy hasáb alakú reklámeszköz. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 522. Hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 523. Hirdetőtábla: hirdetések, közlemények kifüggesztésére használt tábla (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Hirdetőtábla: hirdetmények elhelyezésére szolgáló tábla, vagy vitrines kialakítású reklámeszköz. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 524. Hiteles fordításnak minősül a 7. § (4) bekezdésében foglaltak mellett az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §)
525. Holtág (holtmeder): a folyók szabályozása vagy a természetes medervándorlás következtében keletkezett olyan meder (mederszakasz), amely a természetes vízszállításban nem vesz részt; (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 526. Homlokfal: A dongaboltozat végén az a fal, mely már nem hordja a boltozat terhét, hanem csak a tér elzárása miatt emelték (Révai Nagylexikon) 527. Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy meghatározva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Ugyanígy megfogalmazva: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 528. Homlokzat: Az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Az épületnek utcára, udvarra v. kertre szolgáló, építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, v. ezen falnak (a tetőzettel egyetemben készült) geometrikus rajza. Egy épületen megkülönböztethetünk fő-H. -ot, mely a fő utcára v. térre nyílik; oldal-H. -ot, hátsó H. -ot, udvar- és esetleg kert-H. -ot. A H. -ok építészeti kiképzésénél a főelv az, hogy azok lehetőleg híven tükrözzék vissza az épület rendeltetését. (Révai Nagylexikon) 529. Homlokzat egyedileg számolt átlagos magassága: a homlokzati vetületi felület területének és a homlokzati hossznak a hányadosa. Számítása során a nyeregtető oromfalát is figyelembe kell venni, ha a homlokzati hossz a 12,0 m-t meghaladja. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 530. Homlokzat megtartása: az utcai (közterület felőli) homlokzati fal eredeti formájában vagy engedélyezett módosítással történő megtartása. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 531. Homlokzati látványképzés: az épület tűzfalán végzendő általában olyan építészeti beavatkozás, amely az épület más homlokzataihoz igazodó, architektonikus elemeket tartalmaz. Homlokzati látványképzésnek tekintendő a takarandó tűzfalak növényzettel történő megfelelő (tervezett) takarása is. (Budapest Főváros VII. kerület
Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 532. Homlokzati vonal: Építési vonal. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 533. Homlokzatmagasság: (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát, b) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,0 m magasságú - tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb. - a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, - a zártsorú beépítésben lévő lapostetős épület legfeljebb egy szintes tetőemeletének (emeletráépítésének) a magasságát, ha az nem lépi túl az elvi magastető tömegét, vagyis a lapostetőre a homlokzatsíkon fektetett 45 fokos lejtésű síkot (síkokat), továbbá c) a magastető és oromfalainak 6,0 m-t meg nem haladó magasságú részét d) a gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmény”) homlokzatmagasságát, ha az a - 12,0 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, - 12,0 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,0 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. - A homlokzatmagasság értékét - a szabályzat alkalmazása szempontjából, ha a KVSZ, vagy KSZT másképpen nem rendelkezik - az adott közterület felőli építési vonalon álló homlokzat tényleges (átlagos) magasságaként kell értelmezni. - Saroktelek esetében - általában - a homlokzatmagasságot a legkisebb magasságot megengedő mértékként kell értelmezni, a városképi illeszkedés szabályaival együttesen alkalmazva. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Homlokzatmagasság: a kérdéses homlokzaton számított átlagos, illetve a homlokzat a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározott élén mérhető tényleges építménymagasság, ahol az építménymagasságot az OTÉK 1. sz melléklet 23./ a., b. és c. pontjai szerint kell megállapítani. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) Homlokzatmagasság: az adott homlokzat - az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága. (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) Ugyanígy meghatározva: Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról Homlokzatmagasság: az építmény homlokzatának átlagos magassága a tetőidom metszésvonaláig (F/L OTÉK 1. sz. mell. 23.d. pontja). (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról)
Homlokzatmagasság: az építmény terepcsatlakozása feletti átlagos magassága, melynek kiszámítását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Homlokzatmagasság: az épület egy adott homlokzatára kiszámított építménymagasság érték, melynek számítása során nincsenek levonható homlokzatfelületek. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Homlokzatmagasság: az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala között függőlegesen mért távolság. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Homlokzatmagasság: Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése: a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a1) a kémények, szellőző kürtők, tető szerelvények magasságát, a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tető felépítmény - építményrész, attika, álló tetőablak stb., - a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a -12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, - 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. (Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő testületének 10/2004.(VII.1.) KTR. Számú rendelete a helyi építési szabályzatról) Homlokzatmagasság: Valamely homlokzat függőleges vetületének egységnyi homlokzathosszra számított (magassági) értéke. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 534. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 535. Homlokzatsík: Az épület külső határoló felülete. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 536. Homlokzatszélesség: Az épületnek a kérdéses homlokzatra vetített szélessége, amibe a kérdéses homlokzattól merőlegesen mérve 6 métert nem meghaladó mértékben beugró vagy kiugró épületrész homlokzatának vetületét is bele kell beleszámítani. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének
25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”)
Helyi
Építési
537. Honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 2. §) 538. Honvédelmi célú hajózási létesítmény: A katonai célú vízi közlekedés biztonságát és zavartalanságát elősegítő, vagy az úszólétesítmények kikötésére, veszteglésére szolgáló, katonai hajózási célokat szolgáló, mederben és parton lévő létesítmény, amelynek a sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel beleértve a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket is - szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott. (41/2005. (XI. 24.) HM-GKM együttes rendelet, a katonai célú vízi közlekedésről) 539. Honvédelmi építmény: Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport-, üdülés-, lakás-, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek. (40/2002. (III. 21). Korm. rendelet, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól) 540. Hosszmetszet. Műszaki rajz, amely az épületet, tárgyat hosszanti tengelye mentén elmetszve ábrázolja. (Lapoda Multimédia) 541. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez; (1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. §) 542. Hozzátartozó: (e törvény alkalmazásában): a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő, c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, d) a testvér, a házastárs, az élettárs, e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa. (1992. évi XXIII. Törvény a köztisztviselők jogállásáról 72. § (5) ) Hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. §-ának g) pontjában felsorolt személyek; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az
építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 543. Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 544. Hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 545. Hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont: la) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés; lb) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása; lc) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 546. Hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely; (1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3. § ) 547. Hőszigetelés: A fűtési-hűtési költségek csökkentése érdekében az épület belső tere és a külső környezet közötti hőcsere minimalizálása. 548. Hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) 549. Hulladékátrakó állomás: Olyan begyűjtő hely, amelynek alkalmazása esetén elkülönül a települési szilárd hulladék gyűjtése és szállítása, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, vagy a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Az átrakó állomás zárt, körülkerített, őrzött létesítmény. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről)
550. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 551. Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) 552. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): A háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. (213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) A háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 553. Hulladékkezelő telep: A települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely. (213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) 554. Hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) 555. Hulladékkomposztáló telep: Komposztálás az az irányított biológiai folyamat, amely során a biohulladékban lévő szerves anyagok aerob mikroorganizmusok (elsősorban gombák és baktériumok) segítségével, oxigén jelenlétében, megfelelő nedvességtartalom és hőmérséklet biztosítása mellett lebomlanak, átalakulnak, belőlük az érés során nagymolekulájú humuszanyagok épülnek fel. Komposztáló telep: ahol a komposztálást végzik. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 556. Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Ugyanígy megfogalmazva: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Hulladékudvar: A szelektíven gyűjtött hulladék, illetőleg veszélyes hulladék meghatározott időtartamú átmeneti - ártalmatlanításig történő - tárolását szolgáló telek, illetve terület. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. (213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): A települési szilárd és veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt gyűjtőhely. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) Hulladékudvar: Olyan kijelölt terület, ahol a rendszeres hulladékgyűjtés keretében el nem szállítható hulladékok előírások szerinti tárolása, rendszeres elszállítása biztosított. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Hulladékudvar: Olyan terület, ahol a rendszeres hulladékgyűjtés keretében el nem szállítható hulladékok előírások szerinti tárolása, rendszeres elszállítása biztosított. Helye igény szerint kijelölhető, mérete nem haladhatja meg a 0,2ha-t. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 557. Hulladékválogató/válogatómű: Olyan gépi berendezések sora, amelyen a szilárd hulladék egymástól történő elkülönítése történik, részben kézi erővel, az egyes összetevők kedvezőbb feldolgozásának elősegítése érdekében. A válogatás történhet a lakosság által előzetesen már szelektíven gyűjtött hulladék további osztályozása érdekében is. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 558. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi töltés (fal) közötti terület; (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.)
sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Hullámtér: A folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület; (2003. évi LVIII. Törvény, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról) Hullámtér: Az ártérnek az a része, mely valamely töltések közé fogott folyónál a meder széle és a töltéseknek vízfelőli éle vagy a töltéseket helyettesítő magas part széle között elterül. Néha E. -nek nevezik a két átellenes töltés között egész területet, mely esetben a meder fölötti rész is benne értetődik eme kifejezésben. (Révai Nagylexikon) Hullámtér: A folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület; (21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet, a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról) 559. Humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege; (2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 2. §) 560. Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem. (1. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez) 561. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: Amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevelőoktató helyiség, étterem). (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: Amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
I 562. Idegenforgalmi épület: Olyan épület, melyben a pihenési, turisztikai funkció a meghatározó. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 563. Ideiglenes építmény, konténer: a talajjal legfeljebb szerelt, oldható kötéssel összeépített, könnyűszerkezetes építésű, időjárás elleni védelemre szolgáló szerkezet. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 564. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 565. Ideiglenes vagy változó építési munkahely: Az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület, különösen az 1. számú mellékletben felsorolt építési munkák területe. (4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet, az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről) 566. Időszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, állandó használata. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 567. Igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni a következő eljárásokért: a) az építészeti-műszaki tervezői névjegyzékbe, b) a műszaki szakértői névjegyzékbe, továbbá - a sajátos építményfajták kivételével - azoknak, akik c) az építési-műszaki ellenőri névjegyzékbe, d) a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe (a továbbiakban együtt: névjegyzék) való felvételüket vagy a nyilvántartás megújítását kérik, valamint azoknak, akik e) eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyt kérnek, továbbá akik az elkülönített építészetiműszaki tervezői vagy építésügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételüket kérik. 2. § (1) Az 1. § szerinti elsőfokú eljárásért 10 000 forint eljárási díjat kell fizetni. (2) A névjegyzékben történő megújításra irányuló eljárásért 3000 forint eljárási díjat kell fizetni. (3) Az 1. §-ban felsorolt eljárások esetében a másodfokú eljárás díja 10 000 forint. (46/2000. (VII. 21.) FVM rendelet a mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 1., 2. §)
568. Igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő; (1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 569. Igénybevevő: termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet; (2007. évi CXXIX. Törvény, a termőföld védelméről) 570. Ikerház: Két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Ugyanígy: www.haztervek.hu 571. Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol a két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két önálló épület külsőleg egy épület képét mutatja. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy azt vagy előés hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telek építési helyei a közös oldalhatáron érintkeznek egymással. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak ikres építési helyen belül helyezhetők el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalkerttel, vagy hátsókerttel és egy oldalkerttel határos és szomszédos telek építési helyei a közös oldalhatáron érintkeznek egymással. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 572. Illetékes miniszter (a továbbiakban: miniszter): a vízügyi és a közlekedési építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek kivételével - a belügyminiszter, vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, közlekedési építményfajtáknál
kizárólagosan használt építési termékek tekintetében a gazdasági és közlekedési miniszter; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 573. Importáló: a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerződéseiről szóló jogszabály szerinti külkereskedelmi társasági szerződés esetén a belföldi vállalat, bizományi szerződés esetén a megbízó, szállítási szerződés esetén a megrendelő, saját számlára történő import esetén a külkereskedelmi vállalat, önálló külkereskedelmi joggal felruházott gazdálkodó szervezet által behozott jármű esetén a gazdálkodó szervezet. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 574. Infrastruktúra: 1. Azoknak a gazd. feltételeknek (úthálózat, közművek, közoktatás stb.) az összessége, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelésben, de amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez, és amelyeknek fejlettségi színvonala befolyásolja a termelés fejlesztésének lehetőségét. 2. A társadalmi, gazdasági tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények, szervezetek pl. lakások, közművek, a kereskedelem, a távközlés, az oktatás, az egészségügy stb. rendszere. (Lapoda multimédia) 575. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; (1990. évi XCIII. Törvény, az illetékekről) Ingatlan: Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Tudományos megfogalmazásban: ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész (wikipedia.hu) Az ingatlan fogalmát a Ptk. nem határozza meg, e körben a földről és épületről tesz említést. Ingónak tekintendő minden olyan tárgy, amely nem minősül ingatlannak.(PTK indoklás) A külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek); (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 576. Ingatlannal rendelkezni jogosult: Az a személy, akinek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) Ingatlannal rendelkezni jogosult: Mindaz, aki az ingatlant érintő kérdésekben döntést hozhat (tulajdonos, haszonélvező, stb.). 577. Ingatlan-nyilvántartás jogi célja: az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok és törvényes érdekek védelme, az ingatlanforgalom biztonságának szavatolása. Gazdasági célja, hogy megbízható alapot szolgáltasson a földeket érintő közgazdasági és üzemi tervezéshez, a rendeltetésszerű földhasználat és az ingatlanforgalom állami ellenőrzéséhez,
a területrendezési feladatokhoz, a statisztikai adatgyűjtéshez, egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításához (adózás). Így az ingatlan-nyilvántartás az állam által meghatározott gazdasági és jogi célok megvalósítása érdekében létrehozott állami nyilvántartás. Ingatlan-nyilvántartás: Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. (1997. évi CXLI. Törvény, az ingatlan-nyilvántartásról) 578. Ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog; (1990. évi XCIII. Törvény, az illetékekről) 579. Innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül; (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről) 580. Intézet: Több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, (2005. évi CXXXIX. Törvény, a felsőoktatásról) 581. Intézmény: A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, mintája. Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést előírják, továbbá megszegését büntetik. (kereso.hu) Intézmény: alapításának joga magában foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát; (1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról 103. § (1) ) (4) A megszűnő tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat. Intézmény: Az összes magán vagy közintézmény, mely a felek illetékes biztonsági hatóságainak felügyelete alá tartozik, és minősített információkat kezel, őriz vagy tárol. (2000. évi VII. törvény, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a minősített katonai információk védelméről, Oslóban, 1999. október 12-én aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről) A felek honvédelmi minisztériumai illetékes szerveinek felügyelete alá tartozó minden olyan magán- vagy közintézmény, ahol minősített információkat és eszközöket kezelnek, őriznek vagy tárolnak. (1999. Évi xxv. Törvény, a magyar köztársaság kormánya és a szlovén köztársaság kormánya között a minősített katonai információk és eszközök védelméről szóló, Misefán, 1998. október 5-én aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről) 582. Ipari létesítmény: a TEÁOR alapján ipari termelő tevékenység céljára szolgáló létesítmény (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete
egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról
IPARI SZENNYVÍZ: MINDEN OLYAN SZENNYVÍZ, AMELYET VALAMELY IPARI VAGY KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGBŐL BOCSÁTANAK KI, ÉS AMI NEM HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ VAGY CSAPADÉKVÍZ ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉK; (38/1995. (IV. 5.) KORM. RENDELET A KÖZMŰVES IVÓVÍZELLÁTÁSRÓL ÉS A KÖZMŰVES SZENNYVÍZELVEZETÉSRŐL 2. §)
583.
584. Irányadó jellegű szabályozás: Az irányadó jellegű szabályozás ajánlás-jellegű és megtartása nem kötelező. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 585. Irányadó szabályozási vonal: a köz- és magánterületeket elválasztó, illetve a magánút határát jelölő határ-vonal, melytől az ingatlanrendezés során a szabályozási szélesség megtartásával szabad eltérni. Az irányadó szabályozási vonal végrehajtásától akkor szabad eltekinteni, ha az irányadó szabályozással érintett terület egy építési telek részeként kerül kialakításra. A magánút határát is irányadó szabályozási vonal jelöli. (Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított és kiegészített 43/2000. (XI.24.) sz. rendelete a Kispest Kerületi Városrendezési És Építési Szabályzatáról) Irányadó szabályozási vonal: Az irányadó szabályozási vonalak a tervezett közterületalakítás részletes út- és közműtervei alapján pontosítandók. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) 586. Iroda: Jellemzően információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 587. Irodaépület, irodaház: Jellemzően irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata,
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 588. Iskolarendszeren kívüli továbbképzés: a Ktv. 33. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában: a) a közigazgatási gyakornoki felkészítés, b) a közigazgatási alapvizsgára felkészítés (felkészülés), c) a közigazgatási szakvizsgára felkészítés (felkészülés), d) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés, e) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés, f) közigazgatási, illetve a köztisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, ismereteket bővítő továbbképzés, g) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés (a továbbiakban együtt: vezetőképzés), h) a hazai vagy külföldi ösztöndíj, tanulmányút, hazai vagy nemzetközi konferencia, tapasztalatcsere, képesség- és készségfejlesztő tréning, 589. Iskolarendszerű továbbképzés: a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve második vagy további szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, a felsőoktatásban második vagy további alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés; (199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet, a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről) 590. Ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely a) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig, b) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig, c) vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 591. Ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését és működtetését; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 592. Ivóvízmű: közműves ivóvízellátást szolgáló víztermelő, vízkezelő, -tároló és elosztó létesítmények, berendezések összessége; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 593. Ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz fogyasztása
lehetséges; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 594. Ivóvízszolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízszolgáltatásra lehetőséget ad; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről)
J 595. Járda: Az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Járda: vagy gyalogjáró, a gyalogközlekedésre szolgáló hely. Ezeket a vonatkozó szabályrendeletek mindenütt védik a közlekedésnek bárminemű akadályozása ellen. Kávéházak, vendéglők előtti időszakos J. -foglalások csak hatósági engedéllyel, az elfoglalt térnek megfelelő nagyságú bérfizetés ellenében vehetők foganatba. A J. foglalásokat s a közlekedés akadálytalan lebonyolítását a rendőrség ellenőrzi. (Révai Nagylexikon) 596. Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 597. Járdaszint: Az építmény mentén (körül) kialakított kizárólag a gyalogosok számára kialakított burkolatmagassági szintje. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 598. Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 599. Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 600. Járműtároló: Jármű tárolására szolgáló építmény. 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Járműtároló: jármű tárolására szolgáló építmény vagy terület (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.) sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 601. Játszótér: Köztér 0-12 éves gyermekek játékcélú használatára szánt eszközökkel felszerelve.
Játszótér: Főként a gyermekek részére fenntartott - játszószerekkel vagy sportolásra alkalmas területekkel és eszközökkel ellátott - közhasználatú terület. Idetartoznak a lakótelepek, közparkok játszóterei és a szabadidő eltöltését biztosító nem egyesületi kezelésben lévő sportterületek. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) Az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem;(78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet, a játszótéri eszközök biztonságosságáról) 602. Javítás: eseti jellegű munka a létesített tűzjelző rendszer hatékony működésének visszaállítására. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 603. Jelentős átépítésre kerülő terület: a) az OTÉK fogalom meghatározása szerinti rehabilitációs és rekonstrukciós átépítéssel érintett terület, valamint b) azok a beépítésre szánt területek, melyeknek a beépítésük időszakában érvényes területfelhasználási egységbe sorolása a jelenleg hatályos településszerkezeti terv alapján módosul (például lakóterületből vegyes területbe kerül). (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Jelentős átépítésre kerülő területek: az olyan övezetek területe és a hozzájuk kapcsolódó közmű és útterületek, amelyeket a SZT így jelöl. Az ilyen területeken az övezeti szabályok szerint megengedett használat lényegesen meghaladja a használat korábbi intenzitását. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 604. Jelentős mértékű felújítás: Ahol a felújítás összköltsége meghaladja az épület külön jogszabály szerinti értékének 25%-át. (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) 605. Jelentősebb átépítés: Több foghíjjal, vagy több bonthatónak ítélt vagy kötelezően bontásra kijelölt épülettel rendelkező terület átépítése (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 606. Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese. 607. Jogosultsági vizsga: a szakmagyakorlási tevékenység szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai - szakirányú középfokú végzettség esetén a szakterületre vonatkozó műszaki - ismeretek elsajátításáról való számadás; (244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól) 608. Jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására,
javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) 609. Jóváhagyó szervezet: ÉME kidolgozására és kiadására feljogosított szervezet; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 610. Jóváhagyott műszaki specifikáció: valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség igazolásának módozatait is; (3/2003. (I. 25.) BMGKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól)
K 611. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, vagy ahhoz igénybe vehető eszközök, ideértve többek között a feltételes hozzáférési rendszereket és az elektronikus műsortájékoztatókat. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) 612. Kapu: törökül a. m. ajtó, átvitt értelemben hivatal. A magyarban nagyobb méretű ajtót (eredetileg kocsibejárót) jelent, amelyen csupán kocsi jár. Fő-, mellék-, gazdasági kapu az alfajai. Később a lakóház bejáróajtaja is kapu elnevezést nyert, amely egy-, két-, háromszárnyú és ha beleillesztett kisebb K. is van, ez a fiókkapu. Két oldalpillér a kapubálványok közé van beékelve. Ha gazdag díszítésű, úgy neve kapuzat; mint önálló építmény diadalkapu v. diadalív. E kapuktól erősen különböznek a várkapuk rendeltetésüknél fogva. A görögök és rómaiak erődítményeinek lényegesebben dísznélküli, széles K.-nyílása a középkorban szellemesen szerkesztett felvonóhíd-kapuvá fejlődik, amelyet flankírozótornyok, bástyák, erkélyek védenek és magába a várba csupán az előudvarok két-három vasrostéllyal elzárható nyílásán lehetett bejutni. Különösen Spanyolországnak és Egyiptomnak egymással bolthajtással összekötött tornyok által védett K.-i érdekesek. Később a kapu elveszti védelmi karakterét és mindinkább dekoratív elemek felhasználására alkalmas építészeti részt képez. Oszloprend, architektúra vízszintes lezáró tagozatai különösen az olasz építészetben kedveltekké váltak. A renaissance megkezdte a K. védelmi jelentőségének mellőzését, a barokk és a rokokó végül is teljesen csak dekorációssá változtatta. (Tolnai Nagylexikon) 613. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás lehet: Hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése, Időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése, Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: Korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. (2003. évi CXXXIII. Törvény, a társasházakról)
Karbantartás: szemrevételezésből, szervizből (ellenőrzésből) és javításból álló munka a telepített rendszer hatékony működésének biztosítására. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 614. Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. (1999. évi LXXIV. Törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről) 615. Katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja. (1999. évi LXXIV. Törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről) 616. Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. (1999. évi LXXIV. Törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről) 617. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. (1999. évi LXXIV. Törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről) 618. Katasztrófavédelmi terv: a katasztrófa veszélye, illetve a katasztrófa esetére a mentésre, valamint a károk enyhítésére vonatkozó rendszabályok bevezetésére és a katasztrófavédelemben részt vevők feladataira vonatkozó terv. (1999. évi LXXIV. Törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről) 619. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a
katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével. (1999. évi LXXIV. Törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről) 620. Katonai építmény: Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport-, üdülés-, lakás-, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek. (40/2002. (III. 21). Korm. rendelet, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól) 621. Káva: Az ajtókat és ablakokat a fal színénél valamivel hátrább helyezik és a falazott v. kőkerettel ellátott ajtó- és ablaknyílásoknak a függőleges oldalát, mely a nyílásban kisebb-nagyobb kiugrást ad, K.-nak nevezik. A falazott K. szélessége 1/2-1 téglahosszúságú (15-30 cm ), kiugrása 1/4-1/2 téglahossz (8-15 cm.). K.-nak nevezik a gémes kút szegélyét is. Hajókon a lejárást szegélyező fa szintén K. A halászatban K. az a fa (hálóvessző), melyre a hálót kifeszítik. A közönséges nyeles halászhálón a nyél hegyén át keresztbefoglalt, meghajlított félabroncs, amelyre a hálót kifeszítik, köznyelven K. (Tolnai Nagylexikon) 622. Kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók; (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről) 623. Kedvtelési célú kikötő: áru- és utasforgalmat nem bonyolító, ipari tevékenységet nem végző, sportolási, kedvtelési célú tevékenységre, kishajók és csónakok kiemelésére vagy vízre tételére, kiszolgálására, tárolására szolgáló kikötő, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 624. Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla; (1999. évi XLIII. Törvény, a temetőkről és a temetkezésről) 625. Kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére; (27/1996. (X. 30.) BM rendelet, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról)
626. Kéménytartozék: a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, a füstcsatorna, a bekötőnyílás, a füstsíp, a kéménytoldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet; (27/1996. (X. 30.) BM rendelet, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról) 627. Kemping: az üdülés, szabadidő eltöltés - általában ideiglenes-jellegű építményei, szerkezetei (sátor, lakókocsi, faház, stb.) elhelyezésére szolgáló telep (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata 628. Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak minősül az az okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki olyan képzés sikeres elvégzéséről, amely túlnyomórészt valamely tagállam területén folyt. A harmadik ország által kibocsátott okirat akkor minősül képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak, ha birtokosa annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó okiratot elismerte, hároméves, az említett tagállam által igazolt szakmai tapasztalatot szerzett. (6) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok - az alább meghatározott sorrend szerint - a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít): a) 1. szint Képzettségi tanúsítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki, és aa) olyan képzést tanúsít, amely nem minősül a 2., 3., 4. és 5. szint szerinti képzésnek, ab) előzetes képzés nélkül letett vizsgát tanúsít, ac) a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlását vagy ezzel azonos időtartamban a kérelem benyújtását megelőző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlását tanúsítja, vagy ad) általános, illetve középiskolai végzettséget tanúsít. b) 2. szint Bizonyítványnak minősül az a középfokú képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely ba) általános jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt, vagy bb) műszaki, illetve egyéb szakmai jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. c) 3. szint Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely ca) a 4. és az 5. szint alá nem tartozó olyan legalább egyéves vagy azzal egyenértékű
időtartamú részidős képzést tanúsít, amely megkezdésének előfeltétele a felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosító középfokú végzettség megléte volt, vagy cb) ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés elvégzését tanúsítja, vagy cc) külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít. d) 4. szint Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. e) 5. szint Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa négy évnél hosszabb vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. (7) Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá: a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve b) az az okirat, amely önmagában már nem felelne meg a származási tagállamban a szabályozott szakma gyakorlására előírt követelményeknek, de az okirat birtokosa korábban szerzett jogai révén a szabályozott szakma gyakorlására jogosult. A képzés sikeres elvégzését tanúsító és a magasabb szintű okirattal egyenértékűnek minősül különösen az a korábban szerzett és alacsonyabb szintű okirat, amely a származási tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlását még abban az esetben is lehetővé teszi az okirat birtokosa számára, ha a származási tagállam utóbb magasabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat birtokolásához kötötte a szabályozott szakma gyakorlását. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 629. Képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek, (2005. évi CXXXIX. Törvény, a felsőoktatásról) 630. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
631. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 632. Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Kerékpárutak: Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is). (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 633. Kereskedelmi célú bruttó szintterület: Kereskedelmi célú bruttó szintterület: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege. Lásd: épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 634. Kereskedelmi egység árusítótere (a GYÉSZ használata során): A kereskedelmi egység azon helyiségeinek területe, melyekben a vásárló a kereskedelmi létesítmény szokásos használata során tartózkodhat. Ha egy épületben több kereskedelmi egység helyezkedik el, akkor ide tartoznak az egységek megközelítésére szolgáló helyiségek is. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 635. Kereskedelmi építmény: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló építmény(61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 636. Kereskedelmi intézmények: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét)szolgáló létesítmény (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 637. Kereskedelmi kikötő: áruk hajó-part vagy hajó-hajó vagy hajó-vasúti, illetve hajó-közúti jármű közti ki-, illetve behajózására, be-, ki-, illetve átrakására, be-, illetve kitárolására, raktározására, a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások területére, és a kikötőn belül megvalósult közlekedési kapcsolatok létesítményeire, továbbá utasok ki, illetve beszállítására, valamint úszó létesítmények veszteglésére szolgáló kikötő,
(50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 638. Kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata, Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 639. Kereskedelmi szálláshely: minden üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely hat, vagy több lakó + vendégszoba egységet tartalmaz. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 640. Keresztmetszet: Építészeti és mérnöki tervekben azt a rajzot nevezik így, amely aze ábrázolandó szerkezetet vagy műtárgyat merőlegesen képzelt metszősík által elvágva ábrázolja. Célja az illető műtárgy K. -i elrendezését, s ezzel oly jellemző részeket feltüntetni, amelyek a műtárgy egyéb ábrázolásaiba (nézet, alaprajz stb.) bele nem foglalhatók. A K. -t máskép metszetnek, átmetszetnek vagy harántmetszetnek is mondják. (Révai Nagylexikon) Keresztmetszet: Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 641. Keretes beépítés: Amikor a beépítendő területet épületekkel határoljuk, és a telek középpontjában nyitott, udvar jellegű teret képzünk (elephant.hu) Keretes beépítés: Zártsorú beépítési módú, belső kertre, zöldfelületre vagy udvarra szervezett beépítés, ahol az épületek a szabályozási vonalon vagy egységesen meghatározott építési vonalon állnak. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 642. Kerítés: A telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Kerítés: valamely telek határának megjelölésére szolgáló ültetvény v. építmény. (Tolnai Nagylexikon) 643. Kert: Haszon- v. dísznövények tenyésztésére szolgáló, rendesen bekerített terület. Vannak haszon-kertek: gyümölcsösök, konyha-kertek, faiskolák és kereskedelmi kertek; dísz-K-ek: házi, virágos, rózsa-kerek, nyilvános v. köz-kertek, kórházi-kertek és parkok; tudományos és tanítási célokat szolgáló kertek: füvészeti,
fatenyésztési gyümölcsészeti, szőlészeti és iskola-K. -ek. Haszon-K. -ek alatt rendszerint tisztán gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt K. -eket értünk. Révai lexikon 644. Kertépítészet: természetadta tájnak célszerűségi vagy művészi elveknek megfelelő átalakítása. Eszközei a terep, az álló és mozgó vizek, a növényzet, a fák, cserjék, a pázsit és a virágok, de körébe vonja az építőművészet és szobrászat alkotásait is. A kert megalkotásánál tehát a természet és a művészet együttesen szerepel. (Művészeti Lexikon) 645. Kertépítészeti engedélyezési terv tartalma: A kertrendezési tervnek legalább 1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell: a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a műszaki leírást, tetőkert kialakítása esetén azok szükséges szerkezeti kialakítását, az öntözés és a víelvezetés műszaki igazolásaként a szükséges metszetekkel alátámasztva. 646. Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv, mely tartalmi követelményeinek részletes leírását e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Kerti építmény: Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút) pihenés, játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Kerti építmény: Az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy (pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő). (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 647. Készülék: a rádióberendezés és az elektronikus hírközlő végberendezés. (2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről) 648. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Kézműipari építmény: Olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre
megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 649. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 650. Kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is; (1999. évi CXXI. Törvény, a gazdasági kamarákról) 651. Kialakult állapot: A keretövezeti vagy építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 652. Kialakult beépítés: a szabályozási tervben lehatárolt terület, ahol a célzott hasznosítás jellege, a telkek méretei, a beépítettség mértéke, az építménymagasság, a beépítési mód, az épület elhelyezésének módja, rendeltetése (terület-felhasználása) a tömb beépítése következtében már jellemzően meghatározott. (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ)) 653. Kialakult beépítésű telektömb (kialakult állapot): az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetők figyelembe, melyeken az építés – építésügyi hatósági engedély alapján – megkezdődött. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 654. Kialakult magasság: (építménymagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő, illetve a szabályzatban emeletráépítéssel konkrétan meghatározott megfelelő magassági érték (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 655. Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás,
elfogadható. Ilyen helyen a szabályozás kevesebb normatív elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról), Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről), Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 656. Kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 657. Kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, amelyek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Kialakult terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zónák, amelyek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 658. Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást idézhet elő; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 659. Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül a terület, illetve a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete)
660. Kiegészítő épület: A telken, vagy az építési telken elhelyezett, az övezeti előírásoknak megfelelő épület működését kiegészítő önálló épület; járműtároló, kerti szerszám-, kerti kisgép-, tüzelő- és terménytároló, lomtároló, nyári konyha, 30 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZről) és Győr Szabályozási Tervéről) Kiegészítő épület: az építési övezet, illetve övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, földszintes épület: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb) tároló, a háztartással kapcsolatos nyári-konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, ahol az állattartásról szóló helyi rendelet megengedi, kisipari vagy barkácsmőhely, árusítópavilon, kazánház. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Kiegészítő épület: az építési övezet, illetve övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő épület (kiegészítő épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb) tároló, a háztartással kapcsolatos nyári-konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Kiegészítő épület: az övezet elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő épület (kiegészítő épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.)tároló,a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló),állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 661. Kiegészítő rendeltetés (funkció): az övezet fő rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő rendeltetés. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 662. Kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek); (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről)
663. Kiépített partfalú kikötő, ahol közvetlenül a partfalhoz lehet kikötni, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 664. Kifeszített hirdetőszalag: kettő, vagy több épület, építmény között a levegőben kifeszített reklámeszköz. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 665. Kiíró az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntési jogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 9. §) 666. Kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet: a termékek megfelelőségének vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására a miniszter által külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kijelölt szervezet; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) 667. Kikötőeszköz: úszó létesítmények kikötését, rögzítését (parthoz, más úszó létesítményhez, vízi létesítményhez) biztosító berendezés, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 668. Kikötőlétesítmény: A vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítmény.(47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Kikötőlétesítmény: Az úszólétesítmények kikötésére kijelölt, vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a vízi közlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére. Zárt öbölben vagy medencében - ha az öböl, illetve medence teljes területén, a befogadóba torkollásig a kikötőhöz tartozik - a hajóutat a kikötőhöz tartozó vízterületnek kell tekinteni; (2000. évi XLII. Törvény, a vízi közlekedésről) 669. Kilátópont: Az a közterületi pont, melyről vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 670. Kilátóút: Az a közterület, mely mentén vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 671. Kisajátítás: (1) Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes,
azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. § Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges: honvédelem; nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; terület- és településrendezés; kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; energiatermelés; energiaellátás; bányászat; elektronikus hírközlési szolgáltatás; kulturális örökségvédelem; természetvédelem; vízgazdálkodás; fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; építésügyi korlátozások felszámolása; az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése. § (1) Kisajátításnak akkor van helye, ha a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges; a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ennek mérlegelése során a közigazgatási hivatal a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, kulturális örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia. Az AB 22/2006. (VI. 15.) AB határozatában a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés (mint a kisajátítás sajátos formája) tekintetében - e körben azonban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Épt.) vonatkozó egyes rendelkezéseinek megsemmisítése mellett szintén mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, az Országgyűlés szintén 2007. június 30-ig köteles jogalkotási kötelezettségének eleget tenni. (2007. évi CXXIII. Törvény, a kisajátításról) Kisajátítás: Erre a tulajdonszerzési módra csak kivételesen kerülhet sor, vagyis előbb rendes úton kell megpróbálni a tulajdonjogot megszerezni (tipikusan adásvétellel). Azokat a közérdekű célokat, amelyekre ingatlant ki lehet sajátítani, törvényi szinten, minél szűkebb körben kell meghatározni. Ilyen kisajátítási célnak minősül például a
város-és községrendezés, bányászat, honvédelem, véderdő telepítés, vízgazdálkodás stb. A közérdekű célok köre a központi és helyi közhatalmi funkciókhoz, az állami és önkormányzati kizárólagos tulajdonhoz, illetve az ún. kizárólagos állami tevékenységekhez kapcsolódik. A kisajátított ingatlan csak az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerülhet. A kisajátított ingatlanért a volt tulajdonosnak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani. A kártalanítás a tulajdonost illeti meg, de meg kell téríteni a kisajátított ingatlanon más személyeket (pl. haszonélvező) megillető jogok megszűnése miatt keletkező károkat is. A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes (mo.hu) 672. Kisajátítási terv: A kisajátítási terv elemei: § (1) A kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érinti, kisajátítási változási vázrajzból (a továbbiakban: kisajátítási vázrajz) és a hozzájuk tartozó területkimutatásokból áll. (2) A kisajátítási átnézeti térkép a kisajátítással érintett földrészleteket és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készített rajzi munkarész, amely nyomvonalas építmény esetén annak nyomvonalát is tartalmazza. (3) Egész földrészlet kisajátítása esetén a kisajátítási vázrajzot a földrészletre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata helyettesíti. (4) A kisajátítási vázrajzot földrészletenként kell elkészíteni. (5) A kisajátítási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján, digitális formában úgy kell elkészíteni, hogy a változás az ingatlan-nyilvántartásban átvezethető legyen. (6) Az átnézeti térképhez tartozó területkimutatást a 2. számú melléklet, a kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni. Egész földrészlet kisajátítása esetén a területkimutatást a tulajdoni lap - harminc napnál nem régebbi - hiteles másolata helyettesíti. (178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet, a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről) Kisajátítási terv: ami kisajátítási térképből és területkimutatásból áll (kemkh.hu) 673. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 674. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély; (2007. évi LXXXVI. Törvény, a villamos energiáról) 675. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Kisgarázs: gépkocsibejáratonként 1 (de legfeljebb 2) férőhelyet tartalmazó gépkocsitároló épület, épületrész. A meghatározás vonatkozik a sorgarázsra is, amelyben az egységekhez tartozó férőhely szintén 1 (legfeljebb 2) lehet. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról)
676. Kisplakát: az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 0,70 m2-es egységes reklámfelületű reklámtábla. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 677. Kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik; (1996. évi XXI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről) kistérség: földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A kistérségek meghatározó funkciói: az önkormányzati-közszolgáltatási szerepkör; a területfejlesztési funkció; valamint a magasabb szaktudást igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása. (2004. évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról) Kistérség: földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, nem tekinthető a járás utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg. A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoznak. 2008-ban Magyarországon 174 statisztikai kistérség van. (www.wikipedia.hu) Kistérség: 1.§ (1) A kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség (a továbbiakban: kistérség) földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. (3) A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. (4) A kistérségek területe, határa vagy más sajátossága nem érinti az önkormányzatok társulási szabadságát. 2. § (1) A kistérség területe a kistérség határainak átmetszése nélkül egy vagy több területi államigazgatási szerv vagy a kistérség székhely települése, illetve más település jegyzőjének illetékességi területe lehet. (2) Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak
kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggő sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétől. (244/2003. (XII. 18.) Korm. Rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről) Kistérség: A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § h)) Kistérség: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerinti kistérség, Budapest esetében a kerület. (2007. évi CI. Törvény a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról 8. § (1) b)) 678. Kiszolgáló és lakóutak: A kiszolgáló utak a települések belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közutak. Idetartoznak: - a szervízutak [általában a főutak mellett elhelyezkedő - rendszerint - egyirányú utak, amelyek a mellettük lévő területek: üzletek, szolgáltató intézmények (pl. benzinkutak, szervizek stb.) kiszolgálását biztosítják], - az iparterületi és a mezőgazdasági belterületi közutak (általában nehéz és lassú forgalmat bonyolítanak le), - egyéb kiszolgáló utak (intézmények, szabadidő-, sport-, kulturális és egyéb zöldterületek kiszolgálását biztosító közutak). (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 679. Kitermelés: az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. E törvény alkalmazásában kitermelésnek minősül az elhagyott meddőhányókból történő ásványi nyersanyag kitermelése is. . (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 680. Kitűzés: Kardinális kitűzési rendszer: az égtájakhoz viszonyítottan elhelyezett kitűző jelek rendszere, (27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet, a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről) Kitűzés: geodéziában pontok vagy vonalak megjelölése. A vonalakat rendesen csak egyes pontjaival jelölhetjük. A jelek különbözők aszerint, hogy milyen távolságra és milyen pontossággal kell látszaniok. Egyszerű cövekek melléjük tűzött zsindelyen számozva akkor kellenek, ha mérés közben a pont fölé lejtmérő vagy tachimeteres léccel fel kell állni. Ideiglenes jelölésre szolgálnak fehér és vörös színűre festett karók, alul vasalva, felső végükön lobogóval vagy anélkül. Állandóbb, messziről látható jelek a nagyobb póznák, melyekre fent két deszkadarab van egymásra merőleges irányban felszegezve és fehérre meszelve. Nagyobb mérnöki munkáknál, mikor a jelnek 10-20 km-re kell látszani (távcsövön keresztül) vagy gerendákból piramist ácsolnak, fent bedeszkázzák és fehérre festik. Hogyha a pontot nagyon messzire akarják láthatóvá tenni, akkor a heliotropot (l. o.) vagy éjjeli méréseknél az elektromos lámpát használják. Olyan esetben, mikor nem lehet a földbe karót ütni, vagy póznát leásni, mint p. városok felvételénél a kövezetbe v. egyéb burkolatba, akkor kitűző
állványokat, egyszerű három lábban megtámasztott karókat használnak. (Pallasz Nagylexikon) 681. Kiváltás: Az ácsmunkában gerendáknak, szaruknak megszakítása és a megszakított végeknek egy másik gerendába (a váltóba) való becsapolása ott, hol ezek a gerendák vagy szaruk kéménybe, szelelőlyukba, lépcsőházba stb. nyúlnának bele. Gerendáknál a kiváltás szüksége legtöbb esetben a gerenda-végeken fordul elő; szaruknál sokszor a középen is. (Révai lexikon¨+ internet) 13.4. Meglévő falak kiváltása esetén a kiváltó szerkezet elkészültéig a kiváltott falrész feletti szerkezetből átadódó terheket ideiglenes szerkezettel (pl. dúcolással) kell az építmény teherbíró részeire vagy a talajra átadni. 13.25. A kiváltott szerkezet alátámasztó állványát úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye az új nyílást kiváltó áthidaló szerkezet egyszerű és biztonságos beépítését. (4. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez II. 13. Kőműves munkák) 682. Kiváltó gerenda 13.26. A nyílást kiváltó gerendák vagy egyéb szerkezetek felfekvése alatti falszakasz állékonyságát és terhelhetőségét meg kell vizsgálni. A kiváltó gerenda vagy egyéb szerkezet felfekvésének függőlegesébe eső falszakaszain lévő üregeket, hornyokat vagy egyéb mélyedéseket meg kell szüntetni, azokat a teher viselésére alkalmassá kell tenni. (4. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez II. 13. Kőműves munkák) Amennyiben a szerkezeti kialakítás szükségessé teszi, hogy egy oszloplábat kihagyjunk, kiváltó gerenda beépítésére van szükség. (internet) 683. Kivételesen elhelyezhető építmények: a rendeltetési zónákban használt fogalom. Az OTÉK 31. § (2) bekezdése határozza meg a kivételes elhelyezés kritériumait. E szerint kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítését, használatát. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 684. Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. . (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 685. Kivitelezés: Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel, a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, a kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással, az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - az építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta meg. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (1)) 686. Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja. (1992. évi LXXXIX. Törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 23. § a)) A kivitelezés menetét részleteiben az építési napló hivatott tükrözni, az abba történt bejegyzések az ellenkező bizonyításáig azt tanúsítják, hogy a kivitelezés a bejegyzéseknek megfelelően folyt le. (1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről 478. § (4) BDT2000. 248.) 3. Az építés (kivitelezés) időtartama: ......... év ......... hónaptól ......... év ......... hónapig (8. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez) A teljes építkezésért a kijelölt műszaki vezető a felelős, aki folyamatos ellenőrzés alatt tartja az építkezést egészen a kivitelezési munkálatok végéig- akár kulcsrakész állapotig, valamint személyesen tájékoztatja az ügyfeleket a munka folyamatáról. (internet) A kivitelezés három fő szakaszra bontható, készenléti állapottól függően. Szerkezetkész készenléti állapotról a tartófalak, a tetőszerkezet és fedés befejezésekor beszélünk. Az emelt szintű szerkezetkész kivitelezéshez a külső nyílászárók, a víz-, gáz- és villamos alapszerelés tartozik. Ha kulcsrakészen kérjük ingatlanunk kivitelezését, akkor a megbízás tartalmazza a belső nyílászárókat, a burkolatokat, és a falfestést is. Ezenfelül egyedi megbízás esetén kérhetjük a beépített bútorokat, villamos szerelvényeket és a szanitereket is. Ez az állapot, amikor már csak bútorainkat és mobíliáinkat kell magunkkal vinnünk, az ingatlan beköltözésre kész. (internet) Kivitelezés, amelynek részei: építési napló vezetése: min. 15 naponként mindkét fél köteles bejegyezni. Ha a megrendelő az építési naplót az előírt időn belül nem ellenőrzi, úgy neki kell bizonyítania azt, hogy a naplóbejegyzések nem felelnek meg a valóságnak. kooperációk: műszaki-, pénzügyi-, és időbeni (a szakágak tevékenységét összehangoló kivitelezési "vonalas" ütemterv!) egyeztetések a Megrendelővel és a társszakágak kivitelezői között. A kooperáción elhangzottakról jegyzőkönyv (emlékeztető) készül, amelyet minden érintettnek el kell juttatni, és megállapodásnak minősül. (Bár természetes, de azért megemlítem, hogy a szabályos jegyzőkönyv mindig tartalmazza az időpontot, a tárgyat, és a hitelesített jelenléti ívet) részátadások (rész-teljesítési igazolások és rész-számlák)
Megjegyzések: - Fővállalkozó/generálkivitelező esetében naplót vezetni/kooperálni/átadás-átvételeket végezni szükséges külön az alvállalkozókkal és külön a Beruházóval/Bonyolítóval is: ők ugyanis nincsenek jogviszonyban egymással. - A kivitelezés nem kezdhető meg az illetékes építési hatóság által kiadott Építési Engedély hiányában. - A kivitelezés alapja mindenkor az érvényben lévő, Tervező által jóváhagyott, és kölcsönösen elfogadott kiviteli terv, amely alapján az átadás-átvétel is történik. (internet) 687. Kivitelezési szerződés: Ki, Kinek, Mit, Mikorra és Mennyiért végez el. Ezek a lényeges pontok, ha bármelyik hiányzik, használhatatlan a szerződés. Ezen túlmenően alapvető dolog, hogy egy építési szerződés „Vállalkozási szerződés”, ami a „Megbízási” típusú szerződésektől abban a lényeges dologban tér el, hogy „eredményfelelősséggel” jár, tehát a megbízó jogosan várja el, hogy műszaki szempontból a rendeltetési célnak megfelelő eredmény szülessen legalább olyan időpontig, amíg a jogszabályok szerint egy bizonyos épületrésznek hiba nélkül kell rendelkezésre állnia. Ez a garancia, ill. szavatosság. (Internet - Csaladihaz.hu) Kivitelezési szerződés: Mi a különbség a fővállalkozás és a generál kivitelezés között? A fővállalkozásba beletartozik a kiviteli tervek elkészítése is, a generál kivitelezés pedig a kivitelezési szerződésnek egy olyan esete, amelyben a vállalkozó a teljes kivitelezés megszervezésére vállal kötelezettséget, azonban a kiviteli terveket a megrendelőnek kell biztosítania. Jogszabály nem írja elő, de célszerű a kivitelezési szerződést írásba foglalni, annak feltételeit részletesen későbbi vitákat elkerülendő módon szabályozni, így ebbe a körbe tartozik a vállalási díj, továbbá a kivitelezési határidő, mint két nagyon lényeges és fontos elem. Nagyobb volumenű kivitelezéseknél célszerű a vállalkozótól az általa végzett tevékenységgel kapcsolatosan kivitelezői felelősségbiztosítást is kérni. (internet) 688. Kivitelezési terv: A kivitelezési dokumentáció: Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. Műemlék esetén az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi érdekből egyedileg meghatározott tartalmú részlettervek készítését írhatja elő. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) A kivitelezési dokumentáció tartalma A kivitelezési dokumentáció: az Étv. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére
a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak). Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelműen jelölni kell. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) Kivitelezési terv: Ez a terv 1:50-es léptékű, és már minden apró méret szerepel rajta, emellett készülnek részletrajzok 1:5, 1:10 léptékben a csomópontokról, a nyílászárókról külön konszignáció készül, helyiségkönyv (méretek, felületek, burkolatok), stb. szóval minden, ami az építéshez kell. Most csak az alaprajzokat mutatom be, de hasonló részletezettséggel készülnek metszetek, és homlokzatok is az általános és az alapozási, fedélszék stb. tervekről. 689. Kizárt funkció: A keretövezetben, az építési övezetben, övezetben el nem helyezhető rendeltetés (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 690. Klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely közreműködik az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában, (2005. évi CXXXIX. Törvény, a felsőoktatásról) 691.
Kockaház:
Jellegzetesen
négyzet
alaprajzú
tradicionális
családi
ház.
A hazai falu és kertváros képét az 1960-as, 70-es években alapvetően átformálta a tömegesen megjelenő sátortetős kockaház. (internet) 692. Kocsibehajtó: infrastrukturális létesítmények (kocsibehajtó, üzemi utak, villamos, hírközlő, vízellátó, csapadék- és szennyvízelvezető rendszer kiépítése) (internet) 693. Kompátkelőhely: közúti/vasúti jármű átkelését biztosító vízijármű kikötésére, és a közúti, illetve vasúti pályával való összekötésre szolgáló kikötőhely, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 694. Konstrukció szerkezet; a szerkezeti elemek elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya, kompozíciója; rész és egész összefüggései. A műalkotásban mind a tartalmi, mind a formai komponensek strukturáltak. Ily módon a műalkotás több struktúrából tevődik össze. Egymással strukturálisan összefüggő elemeit a szakirodalom rétegeknek nevezi (rétegeltség). A struktúra nem azonos a totalitással, s nem azonos a forma fogalmával sem. (Lapoda Multimédia) Támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt
projekt; (255/2006. (XII. 8.) Korm. Rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 2. § (1) q)) Konstrukció: Szerkezet, felépítés; elképzelés (internet) 695. Kontyolt tető: a nyeregtető hosszanti végeit egy-egy ferde felülettel lecsapó kontytető (Lapoda Multimédia) A kontyolt vagy kontyostető négy ferde tetősíkkal lezárt tetőforma, mely a 19. század végéig Dél- és Délnyugat-Dunántúl, Északkelet-Magyarország és az Alföld keleti peremén, illetve Erdélyben a domináns forma volt és ma is gyakori. (internet) Négy azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető. (internet) 696. Konzol: tartószerkezetnek szabadon vagyis végének megtámasztása nélkül kinyúló része, amely oly összefüggésben van a tartónak többi részével, hogy terhek hordására éppúgy fölhasználható, mint a tartónak többi -szilárd oszlopokra támaszkodó -része, föltéve, hogy az egész szerkezet (esetleg megfelelő ellensúly alkalmazásával, vagy pedig lehorgonyzással, l. Horgonyzás) fölbillenés ellen biztosítva van. (Révai lexikon) Konzol: Díszítés céljából alkalmazott építészeti részlet. - Konzol a hídépítészetben a szerkezetnek szabadon - vagyis végének megtámasztása nélkül - kinyúló része, amely oly összefüggésben van a tartónak többi részével, hogy terhek hordására épp úgy fölhasználható, mint a tartónak többi - szilárd oszlopokra támaszkodó - része; föltéve, hogy az egész szerkezet megfelelő ellensúly alkalmazásával, vagy pedig lehorgonyzással fölbillenés ellen biztosítva van. (internet) A függőleges tűzterjedés elleni gát legkisebb mértéke 1,3 GH2 + GH1 ≥ 1,30 m, ahol GH2 konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylemez) kiülése a felette lévő parapet elé, (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról Melléklet M2.1.) Konzolos kőszerkezetek gyűjtőnév alá sorolhatók a különféle kőszerkezetű erkélyek, zárterkélyek, függőfolyosók, kőgyámok, továbbá a nagy kiülésű tömbkő párkányok. (internet) 697. Korlátozás: (telekalakítási, építési):az egyébként az övezeti és egyéb előírások szerint megengedett telekalakítás, illetve beépítés korlátozása, illetve tilalma. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 698. Korlátozási zóna: Olyan zóna, ahol a telek szabályozási tervlapon jelölt része nem építhető be, de a telek többi része az építési zóna előírásai szerint beépíthető. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
699. Korlátozott forgalommal járó szállás-funkció: Olyan panziójellegű szállás, amelynek igénybevétele a lakásfunkcióval azonos közlekedési terhelést nem haladja meg. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 700. Korlátozott földszinti funkció: A rendelet vagy KSZT a BVKSZ-ben kapott felhatalmazás alapján meghatározhatja a földszinteken elhelyezhető funkciók, rendeltetési egységek körét. (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 701. Korszerű: felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; (2000. évi C. Törvény a számvitelről 3. § (4) 8.) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika: az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. § 28.) Korszerű: (eszt. ), ami egy kor - ízlésben és felfogásban megnyilvánuló - jellemének megfelelő, ami egy kor törekvéseinek irányában fekszik, tehát idején való. K. -ség
művészi követelmény, mely kivált régibb korokból vett tárgyaknál az illető kor jellemének hű visszaadását parancsolja a belső vonásokat (érzés, gondolkozásmód stb.) illetőleg épp úgy, mint a külsőségekben (bútorzat, ruha stb. ) Az ilyen korhűség a realizmus elve. (Révai Nagylexikon) 702. Korszerűsítés: Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről ) 703. Kós Károly Díj: Építészeti díj Az érem bronzból készül, kör alakú, 135 mm átmérőjű. Egyik oldalán Kós Károly dombormű arcképe található, „Kós Károly 1883-1977” körfelirattal. A másik oldal közepén „KÓS KÁROLY” felirat, négyzet alakban „Településeink védelméért, szépítéséért érem” felirat található. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról - Melléklet) 704. Koszorúgerenda: A koszorúgerenda köti össze a külső falakat, és ezáltal növeli az épület ellenállását, úgy hogy átveszi a húzóerőket (például: szél) és elosztja a függőleges súlyokat. Általában vasbetonból készül. Fizikai szempontból több hátránya van. A beton hővezetése rosszabb, mint a falé. Ezért a falnak ezen a részén páralecsapódás keletkezik, ami csúnya penészedő vakolatot eredményez. Ezen kívül a vasbeton egy hőhidat képez. A megoldást az jelenti, ha vasalást teszünk a falba. (internet) 705. Kölcsönhatás: A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra. A kétirányúság nagyon fontos eleme a kölcsönhatásnak, ellentétben az egyirányú kauzális hatással. Sok egyszerű kölcsönhatás meglepő új jelenséghez vezethet. A különböző tudományokban a kölcsönhatás testreszabott jelentéssel bír. (www.wikipedia.hu) 706. Könyöklő, könyöklőpárkány: A könyöklőpárkány az ajtók, illetve ablakok keretének alsó, a fal síkjából kiemelkedő, vízszintes eleme. Anyaga többnyire jól megkülönböztethető a falétól. Gyakran díszítik. (www.wikipedia.hu) 707. Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet. (1997. évi CXL. Törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) 708. Környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 709. Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól)
710. Környezeti hatásvizsgálati eljárás: A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 68. § (1)) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6-16. §-ok rendelkezései szerint. (2) A tevékenységnek az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai - telepítés, megvalósítás, felhagyás - szerint megkülönböztetve kell elvégezni. (314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 6. §) 711. Környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 712. Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 713. Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; 1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól 714. Környezetterhelési határérték: Jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő- (por, fűst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Környezetterhelési határérték: Jogszabályban a területfelhasználási egységre a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő- (por, fűst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)
715. Környezettűrő fa: A káros környezeti hatásoknak (levegőtisztaság, talaj-, talajvíz-szennyezettség stb.) ellenálló fafajta (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 716. Környezetvédelem: egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem éppen ezért nem azonos a természetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van. (wikipedia.hu) Környezetvédelem: Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. (1995. évi LIII. Törvény, a környezet védelmének általános szabályairól) 717. Környezetvédelmi hatásterület: a létesítésük idején védőterület kialakítása nélkül telepített káros környezeti hatást előidéző létesítmények olyan -szabályozási tervben külön övezetként kialakított - környezete,amelyben lakás csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthető. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 718. Környező terepszint: A telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) 719. Körülépített, vagy keretes beépítési mód: mind a négy telekhatár mentén, közvetlenül a telekhatáron épületszárny áll keretszerűen kontúrozva a belső udvart. A körülépített teleknek nincs elő-, oldal és hátsókertje. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 720. Köteles komp: nem szabadon közlekedő (kötélpályás) komp, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről) 721. Kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken: A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik. (Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő testületének 10/2004.(VII.1.) KTR. Számú rendelete a helyi építési szabályzatról) 722. Kötelező építési vonal: az építési hely kötelező határa. Az épület (építmény) érintett homlokzatszakaszának legalább 80%-a a kötelező építési vonalon kell álljon. A homlokzatsík ettől eltérő része (20%-a) legfeljebb 3,0 méterrel térhet el az építési vonaltól, az építési hely felé. (Lásd még: építési vonal) (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely -
Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 723. Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A kötelező erejű szabályozás megtartása kötelező. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozási tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 724. Kötényfal: a tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését (1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez I/8. fejezet egylégterű csarnok épületek hő- és füstelvezetése, 1. fogalommeghatározások, 1.9.) 725. Kötés: az építészetben az egyes szerkezeti alkotórészeknek egymással való összekötése, összekapcsolása, hogy az egész szerkezet a reá ható erőknek, az idő viszontagságainak stb. ellenállhasson. Különösen a kőkötést (l. o.), téglakötést (l. o.) és a gerendakötést különböztetjük meg. A gerendakötés négyféle, nevezetesen összetoldó, szélesbítő, keresztező és vastagító kötés. Az összetoldásokhoz tartoznak az illesztések különböző nemei, a rálapolások, az iszkábás kötések; a szélesbítésekhez az eresztékes kötések; a keresztezésekhez a csapos, átlapolásos, rovásos, horgolásos kötések; a vastagításokhoz a gerendafogazások, csapos és kalodakötések stb. (Pallasz Nagylexikon) Kötés: az építészetben az egyes szerkezeti alkotórészeknek egymással való összekötése, összekapcsolása, hogy az egész szerkezet a reá ható erőknek, az idő viszontagságainak stb. ellenállhasson. Különösen a kőkötést, téglakötést és a gerendakötést különböztetjük meg. (internet) 726. Kötőanyag: Kötőanyagnak a különféle építési célú keverékek aktív összetevőit nevezzük, amelyek fizikai vagy kémiai folyamat révén tartós kohéziót adnak az inert adalékanyag, a kötőanyag és egyéb anyagok (leggyakrabban víz) keverékéből előállított építőanyagnak. A kötőanyagokat többféle szempontból lehet csoportba sorolni, a kötőanyag lehet: Természetes (pl. agyag, bitumen, gyanta), mesterséges (pl. égetett mész, gipsz, magnézia, cement, kátrány, műanyag) Szervetlen (pl. agyag, mész, gipsz, magnézia, cement), szerves (pl. bitumen, kártány, enyv, gyanta, műanyag) Folyékony (pl. bitumen, kátrány, nátron-vízüveg), szilárd (pl. égetett mész, gipsz,
magnézia, cement) Fizikai folyamattal kötő (pl. agyag, bitumen, enyv, nátron-vízüveg, műanyag), kémiai folyamattal kötő (pl. mész, gipsz, magnézia, cement) Levegőn szilárduló (pl. agyag, mész, gipsz, magnézia, nátron-vízüveg, műanyag), hidraulikus, azaz víz alatt is szilárduló (pl. cement), gyengén hidraulikus (pl. hidraulikus mész, románcement vagy románmész, mészpuccolán), hidraulit vagy hidraulikus kiegészítő anyag (pl. trasz, kohósalak, pernye) (internet) Kötőanyag: Folyékony v. pépszerű anyag, mely az összetartozó testek érintkezési lapjai közé téve, a megkeményedés után a két testet összetartja és a hézagokat kitölti. Az építészetnél szokásos K. -ek a vakolat, a gipsz és a cement; famunkálatoknál az enyv stb. A festészetben K. -nek azt az anyagot nevezik, melyet azért kevernek a festékhez, hogy folyékony legyen és tapadjon; ilyen K. -ek az olaj, a gyanta, a kence, az enyv stb. A K. szerint sokféle a festészeti technika (Révai Nagylexikon) 727. Kötőgerenda: v. hidaló gerenda, feszítő szerkezetnek és függő műszereknek erős, vízszintes gerendája, mely az egész szerkezet alapjául szolgál; úgyszintén a fedélszerkezetekben az egyes főszaruknak vízszintes gerendája, mely az álló széket v. a függő szerkezetet tartja. A kötő gerendák keresztmetszete rendesen 21/24-24/27-27/31 cm., melyben a nagyobbik méret a magasságot, a kisebbik a szélességet adja meg. (internet) Kötőgerenda: Olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek. (internet) Kötőgerenda v. hidaló gerenda (főgerenda), feszítő szerkezeteknek és függesztő műveknek erős, vízszintes gerendája, mely az egész szerkezet alapjául szolgál; úgyszintén a fedélszerkezetekben az egyes főszaruknak vízszintes gerendája, mely az álló széket v. a függő szerkezetet tartja és a főfalakat is összeköti. Innét van elnevezése. A kötőgerendák keresztmetszete rendesen 21/24-24/27-27/31 cm., melyben a nagyobbik méret a magasságot, a kisebbik a szélességet adja meg. Ha elég vastag kötőgerendánk nincs, akkor fogazással v. csaposkötéssel kötünk kettőt vagy többet egymáshoz. (Révai Lexikon) 728. Kötöttpályás tömegközlekedés: Minden olyan közlekedési eszköz, melynek működéséhez légvezeték és/vagy különleges pálya szükséges 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 729. Közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása. A magyarországi közbeszerzéseket a Közbeszerzések Tanácsa felügyeli. A közbeszerzések pályázatainak hivatalos megjelentetése a Közbeszerzési Értesítőben történik. A közbeszerzésnek többféle formája lehet értékhatártól (pl. nemzeti, EU-s) eljárási formától (pl. nyílt, meghívásos), a közbeszerzés tárgyától (pl. tervpályázat) stb. függően, a közbeszerzési törvény alapján. A közbeszerzés célja, hogy az állami igényeket nagy tételben jelentős árengedményekkel tudják beszerezni, azonban a központosított kiírás esetleg
lehetőséget ad a "testre szabott feladatkiírásra", illetve egyéb visszaélésekre. (wikipedia.hu) Közbeszerzés: 2. § (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. 23. § A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [242. § (4) bekezdése]. 35. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. (2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) és a 147. § (5) bekezdése szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében. (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről) 5. § (1) Építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek, akinek (amelynek) az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szakirányú felsőfokú végzettsége van. 14. § (1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében - kivéve az építési koncessziót - az ajánlatkérő köteles az ajánlati (részvételi) felhívásban előírni, hogy az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) meg kell jelölni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. 16. § (1) E rendelet előírásait az építési koncesszió esetében is megfelelően alkalmazni kell. (2) Építési koncesszió esetében a közbeszerzés tárgyának megadása során az ajánlatkérő köteles meghatározni azokat a kötelezettségeket is, amelyek a koncessziós jogosultat az építmény hasznosítási jogának átengedése időtartama alatt terhelik (így például üzemeltetés, fenntartás, fejlesztés). (162/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól) Közbeszerzés: közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyarországon 2004-ig hatályos (1995. évi XL.) törvényt az EU-belépés előtt egy alaposan átdolgozott, az EU-s jogharmonizáció követelményeinek megfelelő másik törvény váltotta fel (2003. évi CXXIX. tv.). 730. Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott
közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése; (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről) 731. Közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőség-igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket; (2003. évi CXXIX. Törvény, a közbeszerzésekről) 732. Közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; (1995. évi LVII. Törvény, a vízgazdálkodásról) 733. Közellátást szolgáló épület: az az épület, amely fő rendeltetése, hasznos szintterületének több, mint fele valamely közszolgáltatás működtetését teszi lehetővé. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 734. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. (1. számú melléklet az országos településrendezési és építési követelményekről a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) Középfolyosó: Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségcsoportok, illetve helyiségek határolják. (Tűzvédelmi szempontból nem minősül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közlekedő területei, amelynek a homlokzatra szintenként szellőztethető lépcsőházzal közvetlen kapcsolatban vannak.) (tüzinfo.hu)
735. Középmagas építmény: Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,0 m között van. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 736. Középület: A képviselőtestület és szervei elhelyezésére szolgáló épület. (1991. évi XXXIII. Törvény, egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról) 737. Közforgalmú intézmény: Minden olyan intézmény, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki – ellenszolgáltatásért, vagy a nélkül – igénybe vehet. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 738. Közforgalom elől elzárt magánút: Közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve. (1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről 47. § i)) 739. Közforgalom előtt megnyitott magánút: f) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése; n) közlekedési vonalas létesítmény: közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya; (284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 2. §) út: a szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút és közterületen lévő járda, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút; (262/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról 2. § 4.) Közfunkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi 740. funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 741. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. (1997. évi CXL. Törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) 742. Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozás nélkül: Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehető része. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 743. Közhasználat céljára átadott területek időbeli korlátozással: Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában
gyalogosforgalom által igénybevehető része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - időben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási időben). (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 744. Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatot nem korlátozó területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociálisturisztikai erdő, vagy a belterületi védőerdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 27. § (2) bekezdése a korlátozás mértékét az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyiszociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 12. § (2) bekezdés b) pontja a korlátozás mértékét az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyiszociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról 745. Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a külön-leges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.) (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Közhasználatú építmény: Az olyan építmény (építményrész), amely a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
Közhasználatú építmény: Az Étv. 2. §-ban meghatározott építmény. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 746. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonállótelepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 747. Közintézmény: Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb rendeltetésű (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 748. Közkert (Zk): a lakótelepi, pihenést szolgáló zöldterületek (úszótelkes lakótömbök) jellemzően növényzettel fedett közhasználatú zöldterületi részei. (30/2006. (IX. 7.) számú rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) Közkert: A jelen rendelet szempontjából közkertnek minősül a szabályozási tervlapon lehatárolt lakótelepi telektömbökön belüli - a lakótömbbe tartozó népesség zöldfelületi igényét kielégítő zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. a lakótömb tulajdonosainak tulajdonában. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Közkert: A jelen rendelet szempontjából közkertnek minősül a szabályozási tervlapon lehatárolt lakótelepi telektömbökön belüli - a lakótömbbe tartozó népesség zöldfelületi igényét kielégítő zöldfelület. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Közkert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadon álló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Közkert: A település „zöldterület” területfelhasználási egységébe sorolt, döntően növényzettel fedett, egyetlen funkció betöltésére (pihenés, játék, sport stb. tevékenység) alkalmas közterület. Területe 200-10 000 m2 között van, és legkisebb oldalmérete legalább 15 méter. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről)
Közkert: Zöldterület, melynek méretei nem haladják meg az 1 ha-t. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Közkert: Egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Közkert: A területbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. b) A közkert területén: ba) játszókert, bb) sportkert, bc) pihenőkert, bd) speciális rendeltetésű kert (pl. szoborkert, bemutató kert) létesíthető. A területen ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál, cb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 50%-nál, cc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m, cd) a közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. A területen a keretövezetben megengedett építmények közül mélygarázs nem létesíthető. A területen meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. A keretövezetben KSZT szerint elhelyezhető az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően új templom, kegyeleti hely, amely számára telek kialakítható.” (38/2001. (X. 19.) AB határozat) 749. Közlekedés: vízi közlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A vízi közlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. § 43.) vasúti közlekedés: vasúti pályához kötött közlekedési rendszer; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (1)1.) légi közlekedés: légi járművel a légtérben való közlekedés (helyváltoztatás), ideértve a légi járműnek a repülési feladata végrehajtásához szükséges földi vagy vízi mozgást is; (1995. évi XCVII. Törvény a légi közlekedésről 71. § 8.) helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető menetrendszerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés, ideértve a bel- és külföldi légi közlekedést is. (1990. évi C. Törvény a helyi adókról 52. § 44.) tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás. (1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről 47. § d)) Közlekedés: személyek vagy tárgyak mozgását jelenti. A közlekedés egyik célja a szállítás, amikor egy közlekedési eszköz segítségével embereket, vagy árut, vagy szállító vezetékek segítségével információt, energiahordozókat meghatározott helyre továbbítanak. (www.wikipedia.hu)
750. Közlekedési célú közterület: A közlekedési terület bárki által használható része. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja, de ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelet Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 751. Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 26. § (1)) 752. Közlekedési és szállítási építmények: A közlekedés és az áruszállítás céljára szolgáló, illetve azokhoz kapcsolódó építmények. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 753. Közlekedési hatásvizsgálat: A környezetterhelés megállapítása érdekében végzett, a gyalogos-, személy- és teherforgalom mennyiségét és annak időbeli lefolyását rögzítő vizsgálat, illetve prognosztizáló elemzés. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 754. Közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és amelyet az ingatlannyilvántartás is közterületként tart nyilván. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSZ és SZT módosításáról 755. Közmű: víz-, gáz-, villany-, gáz-, hőenergia-termelő- és ellátó rendszer, melyet kiegészít a távközlés, az adat-és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-kábel üzemelteti rendszer, illetve az energia termelés rendszere (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ))
756. Közmű alagút: a különféle rendeltetésű közművezetékek együttes elhelyezésére és üzemeltetésére szolgáló, járható alagútszerű építmény, melyben a vezetékek építése, ellenőrzése, karbantartása és cseréje a többi vezeték, valamint a környező épületek, műtárgyak és a térszín zavarása nélkül végezhető. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 757. Közműpótló: a vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy (pl. kút, szennyvíztároló, aggregátor). (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Közműpótló létesítmény: közcsatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az ingatlanon elhelyezett (vízzáróan vagy anélkül kialakított) műtárgy vagy akna. (16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről) 758. Közműszolgalom: jogosultság arra, hogy másnak a dolgát használják (aktív szolgalom). Azt is jelenti, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni bizonyos őt megillető jogok gyakorlásától (passzív szolgalom). Telki szolgalom, amelynek jogosultja mindig egy telek, a "szolgáló telek" mindenkori birtokosa (ufshome.hu) 759. Közművek csatlakozási pontja Az a pont, ahol az óvóhely közművei (víz, csatorna, elektromos, távközlés stb.) közvetlenül a közüzemi vagy egyéb hálózatra rákötésre kerül. (37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 760. Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. (1997. évi CXL. Törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) 761. Közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelye legfeljebb 150 m-es körzetén belül a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 762. Közművesítés, részleges ha legalább: a közüzemi villamosenergia-ellátás, a közüzemi ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá a csapadékvíz elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Közművesítés, részleges: ha legalább - a közműves villamosenergia-szolgáltatás,
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás, - a közműpótlóval (az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással) történő szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés, továbbá - a nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) 763. Közművesítés, teljes ha: a közüzemi villamosenergia-ellátás, a közüzemi ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel történik. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Közművesítés, teljes: ha -a közműves villamosenergia-szolgáltatás, -a közműves ivóvíz-szolgáltatás, -a közműves szennyvízelvezetés továbbá -a közműves, vagy fedett árokrendszeres csapadékvíz-elvezetés az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. (Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) 764. Közös tulajdon: (lat. condominium) az, amikor a dolog eszmei hányadok szerint többek tulajdona. A magyar magánjog szerint ilyenkor a tulajdonostársak mindegyike a maga illetőségéről (tulajdoni hányadáról) szabadon rendelkezhetik, azt átruházhatja, megterhelheti. Illetősége arányában mindegyikük használhatja a dolgot és ugyanezen arányban őt illetik a dolog hasznai. De minden rendelkezéshez, amely a többi tulajdonostárs jogait is érinti (pl. az állag megváltoztatásához, az ingatlannak telki szolgalommal terheléséhez stb. ) az összes tulajdonos társak hozzájárulása szükséges és szótöbbségi határozatnak nincs helye. Mindegyik tulajdonostárs bármikor kívánhatja a közösség megszüntetését. A megszüntetésnek - ha a felek annak keresztülvitele iránt másként meg nem egyeznek - a dolog felosztása és ha ez nem lehetséges, árverésen eladása és a vételár felosztása által kell történnie. Egyes tulajdonközösségeknek, amelyeknél jogunk a közösség megszüntetését kizárja, ezért és a tulajdonostársak rendszerint igen nagy számánál fogva, messzebbmenő, a többségi elvet érvényre juttató szervezetet ad. Ezek az úrbéri és közbirtokossági erdők és legelők tekintetében fennálló és némely velük rokon természetű közösségek. Ezekben a tulajdonos társak a használat, sőt az állag felől is szótöbbséggel rendelkezhetnek (Révai Nagylexikon) Közös tulajdon: Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi. A beépítésnél nincs jelentősége, hogy a beépítő jó, vagy rosszhiszemű volt-e, mint ahogy annak sem, hogy a beépített anyag értéke hogyan viszonyul a föld értékéhez. A
jogszabályalkotó nem kívánta általánossá tenni, hogy a beépítéssel is közös tulajdon keletkezzék a beépített anyag tulajdonosa és a föld tulajdonosa között, természetesen azonban gondoskodni kell az idegen anyag tulajdonosa érdekeinek védelméről. Mindezekre tekintettel e § fő szabályként azt fogalmazza meg, hogy a földtulajdonos szerzi meg az anyag tulajdonjogát, azonban az anyag értékét köteles az anyag tulajdonosának megtéríteni. (PTK) 765. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 766. Közösségi épület: minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek, (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) 767. Közösségi intézmény: A közösségi intézmény körébe csak a non-profit érdekeltségű intézmények (polgármesteri hivatal, bíróság, templom, közkönyvtár stb.) tartoznak. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 768. Közpark (Zp): városi-, városrész szintű parkok, sétányok, ligetek, egyéb fásított parkosított területek. (30/2006. (IX. 7.) számú rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) Közpark: Az 1 ha-nál nagyobb területű közcélú zöldterület (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) A település „zöldterület” területfelhasználási egységébe sorolt, döntően növényzettel fedett, többfunkciós közterülete, amely a napi és hétvégi szabadidő szabadban történő eltöltését biztosító (pihenés, játék, sport stb. tevékenységek végzésére alkalmas), egymáshoz kapcsolódó közkertek együttese. Területe legalább egy ha, és legkisebb oldalmérete legalább 80 méter. (4. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelethez) Közpark: Több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.
(253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 769. Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. A nem központi települési terület az ezen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 770. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről)(régebbi verzió) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy (pl. művészeti, kegyeleti alkotás, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor). (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) Közterületen álló, illetőleg egyébként közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti stb. műtárgyak, illetőleg utcabútorok. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) 771. Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti; (1999. évi XLIII. Törvény, a temetőkről és a temetkezésről) 772. Közterület jogi (elsősorban közigazgatási jogi) fogalom. Minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterületet jelent, amelyet – rendeltetésének megfelelően – bárki használhat (tehát közhasználatú) és amely ekként van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. (www.wikipedia.hu) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet – út, közút, járda, tér, közpark – továbbá az egyéb ingatlanoknak közhasználatra átadott része, valamint a közforgalom előtt megnyitott magánút, melyet rendeltetése szerint bárki használhat. (Budakalász Nagyközség Önkormányzat Képviselőtesületének
2/2005. (II.23.)Kpvt. sz. rendelete a reklámhordozók elhelyezésének szabályozásáról 3.§ 1.) Közterület: Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 13.) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Közterület: Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelethez, Fogalomjegyzék az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez) 773. Közterület szabályozási terv: Olyan – részletesebb tartalmú – min. M= 1:500 méretarányú térképen ábrázolt szabályozási terv, mely a településrendezési eszközöknek megfelelően készül, legalább egy utcára, vagy térre egységesen vonatkozik. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 774. Közterületi telekhatár: A szabályozási vonallal azonos telekhatár (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 775. Közterületi vízvételi hely: a közterületen lévő közkifolyók és a tűzcsapok; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről) 776. Közterület-rendezési terv (KÖRT): a városszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületekre kidolgozott, a közterületek egységes kialakításának feltételeit rögzíti terv, mely kitér az alábbiak meghatározására: 1. a közterület helyszínrajzi-és magassági kialakítása, elrendezése, keresztmetszetek kialakítása, 2. városképi megjelenés, 3. berendezések, utcabútorzat, 4. burkolatok, 5. kertészeti kialakítás,
6. a parkolás megoldása, 7. a közműhálózat kialakítása, a köz-és díszvilágítás megoldása, a műtárgynak nem minősülő építmények elhelyezése, 8. pavilonok, pavilon-jellegű építmények létesítési feltételei. A KÖRT területe legalább az érintett közterületszakaszra és az azzal határos telkekre kell, hogy kiterjedjen. A KÖRT méretaránya M=1:1.000 illetve indokolt esetben részletesebb lépték. A KÖRT-et – mely nem településrendezési terv – az Önkormányzat Képviselitestülete 777. Közút: A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) Közút: h) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is. l) Közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere. r) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt közút. s) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el. (1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről 47. § ) Közlekedési vonalas létesítmény: közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya; (284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 2. § n)) nagyforgalmú közút: országos közút - az utolsó három év átlagából figyelembe vett mérési adatai alapján - évi hárommilliónál több gépjármű áthaladását meghaladó forgalmi szakasza; (280/2004. (X. 20.) Korm. Rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 3. § k)) helyi közút: a települési önkormányzat tulajdonában levő közút; (Melléklet az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelethez D) a)) Közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, közforgalom előtt megnyitott magánút). (Siófok város önkormányzata 14/2008. (v.30.) Sz. Rendelete a közterületek rendeltetésüktől eltérő célra történő használatáról továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekben okozott értékcsökkenés megtérítéséről 14.§ e./, (internet) 778. Közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről)
Közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefüggő rendszere. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata, Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 779. Közúti árufuvarozás: a közúti járművel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 780. Közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 781. Közúti közlekedés: a vízi, illetőleg légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti, vagy föld feletti helyi és helyközi menetrendszerinti járattal történő helyváltoztatás. (1993. évi XCIII. Törvény, a munkavédelemről) 782. Közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól) 783. Közúti személyszállítás: a közúti járművel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 784. Közúti űrszelvény: A közlekedési területnek a közúti forgalom céljára szolgáló részének szabad keresztmetszete. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 785. Közületi szerv: az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, a gazdálkodó szervezet, a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás és az egyesület. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 786. Közvetett természetes megvilágítás: Közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről 1. számú melléklet)
787. Közvetlen természetes megvilágítás: A helyiség közvetlen megvilágítása akkor megfelelő, ha az előírt bevilágító felület(ek) alsó vonalától vont 45˚ hajlású emelkedő sík 6,0 m-en belül nem ütközik árnyékvető felületbe. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Közvetlen természetes megvilágítású más helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás. (2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet, az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről) Közvetlen természetes megvilágítás: Közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről 1. számú melléklet) Nappali fénnyel közvetlenül a szabadba néző bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás. (Közvetlen természetes megvilágítású az a helyiség, helyiségrész, amely az árnyékvető élhez illeszkedő és a vízszintessel 22°-os szöget bezáró sík, valamint a padlósík metszésvonala előtt van, ha a bevilágításra szolgáló felület alsó éléhez illesztett, a vízszintessel 45°-os szöget bezáró sík 8 m-en belül árnyékvető építménybe nem ütközik.) (2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet, az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről) 788. Közvetlen természetes szellőzés: Közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről 1. számú melléklet) 789. Közszolgáltatás: a) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység, b) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, c) a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység, d) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá e) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható; (1998. évi XXVI. Törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)
790. Kripta: A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta. (145/1999. (X. 1.) Korm. Rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról 11. §(5)) Kripta: boltozott üreg, amelybe a halottat temetik. Eredetileg görögből származik és a rómaiaknál is földalatti sötét üreget, folyosót neveztek e néven. Mikor az őskeresztények a föld alá kényszerültek menni és istentiszteletek tartása céljából az úgynevezett katakombákba mentek, a kiszélesített teremszerű részt, ahol a misét hallgatták, szintén K.-nak nevezték. Később a templomok és kolostorok papjait a templom padozata alatti K.-ba temették. Eleinte csak kisebb-nagyobb üreg volt, de azután sok esetben összefüggő folyosókkal valóságos altemplomot képezett. Ha a kriptában szent v. vértanú volt eltemetve, az külön jelentőséggel ruházta fel és megokolttá tette, hogy a templom szentélye alatti részt kiemelve, a szentély padlómagasságát a templomhajó padozatához képest 1-2 m.-rel magasabban képezték ki. Ez a K.-építési mód, amely különösen az ókeresztény kor bazilikájánál szokásos, a K.-t szellősebbé és világosabbá tette. Majd jobban járható lépcsőket építettek hozzá és a körmeneteknek is lehetővé tették az odavonulást. Magyarország legszebb és legérdekesebb ilyen K.-ja a pécsi székesegyházban van, amely nagy kiterjedésénél és építészeti kiképzésénél fogva a középkor legnagyszerűbben kiképzett K.-i közé tartozik. Mikor a szentek és vértanuk tetemét, csontmaradványait a templomok oltáraiba helyezték, a K.-k is veszíteni kezdtek jelentőségükből. (Tolnai Nagylexikon) 791. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. (2001. évi LXIV. törvény, a kulturális örökség védelméről) Ugyanígy megfogalmazva: 1997. évi CXL. törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 792. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. (2001. évi LXIV. Törvény, a kulturális örökség védelméről) 793. Kupola: (ol. cupola), félkörnél magasabb bolthajtás valamely centrális tér fölött. Magát a boltozatot K-boltnak hívjuk, míg a K. név magában foglalja a betetőző szerkezet esetleges egyéb alkotórészeit is (a pendentivokat, a dobot, a lámpást, stb. ). A K. épülhet kerek, poligonális, quadratikus avagy ellipszis-alakú tér fölött; boltozatának legősibb és manapság is legmegszokottabb formája a gömbboltozat. A gömbboltozatot állékonyságának csorbítása nélkül függélyes síkokkal metszhetjük. Ha ez a sík a tengelyen megy át: fél K. származik. Három vagy több excentrikus függélyes sik metszése folytán származik a poligonális kupola-alaprajz, s ez esetben a K. -t a megmaradó pillérek hordják. Ha a K. süvegét vízszintes síkkal lemetsszük, a megmaradó gömbháromszögeket pendentivoknak, csegelyeknek nevezzük. A K. boltozásánál az összes fekvő hézagok a gömb középpontja, vagy inkább tengelye felé
vannak irányítva. A bolthajtás tehát egymáson fekvő gyűrűkből áll. Éppen ezért és mivel a K. -nak csak igen kevés oldalnyomása van, a K. boltozásához külön alakzó állvány nem szükséges, és a boltozást bármelyik gyűrűnél félbe lehet hagyni anélkül, hogy az így támadt kerek nyílás szélét alá kellene támasztani. A kupola-bolthajtás tömegének nagy súlyát kisebbítendő, már a rómaiak kaszettákat (l. o. ) mélyítettek abba (Révai Lexikon) A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat. Látványos építészeti elem, ugyanakkor statikai szempontból is kedvező tulajdonsága, hogy a felületi nyomóerő és a hatalmas önsúlyból adódó gyűrűsfeszültség révén szerkezetileg rendkívül stabil. (internet) Kupola: építészeti díszítőelem, pl. legömbölyítés, kupola, dúc; (1. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez, 39. Árucsoport, (11) h)) 794. Kút: A kút ivóvízellátás céljából készített mesterséges vízgyűjtő neve. A kutakból kinyerhető vizekre, ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint az ivóvízre. A vizet felületi talajvízből, vagy mélyebb rétegű, úgynevezett mélységi mesterséges kutakból nyerik. (www.wikipedia.hu) 795. Kútalapozás lényege abban áll, hogy néhány, rendszerint körkeresztmetszetű, belül üres hengert (kutat) falaznak fel talpgyűrűn, amely utóbbi lefelé élben végződik (ékalakú) s fából vagy vasból lehet; az ilyen kút a falazat megszilárdulása után a talajba süllyeszthető, ha belsejéből a földet kiássák vagy kikotorják; szükség szerint a kút a süllyedéshez mérten újabb ráfalazással meg is toldható. A kotrást és süllyesztést addig folytatják, míg a kút talpa a szilárd talajba nem ért. A belsejét ezután alul rendesen betonnal, e fölött pedig terméskőfalazattal töltik ki. Ily módon falazatból és betonból álló, henger alakú faltesteket nyerünk az építmény hordására. A kutak száma és az egyes kutak átmérője az építmény méreteitől és alakjától függ. Igy a 6. ábra hídpillérnek 3 kútból álló alapzatát mutatja. A szomszédos kutak között maradó űrt a kisvíz magasságában a pillérfalazat áthidalja, s így a pillér följebb már egységes faltestet alkot. A pneumatikus A. -i mód szerint, melyet nagyobb hídalapozásokra Magyarországon is gyakran alkalmaznak, a falazott alaptest úgy készül, hogy egy alul nyitott, oldalt és fölül zárt vasszekrénynek, a munkakamrának (caisson, 7. ábra) erős vasfedelére - a vízszínt fölött - falazatot raknak s a falazást tovább folytatva, a munkakamrát lesüllyesztik a mederfenékre, illetőleg be a mederfenékbe azáltal, hogy a belsejéből a talajt eltávolítják. Ily módon egész 30 méterre a víz színe alá érő falazott alaptestet nyerhetünk, amely egészen a víz fölött készült. A munkakamrával egy kisebb fajta vasszekrény, a légzsilip van az aknacső által összeköttetésben és pedig úgy, hogy e 3 alkatrész: munkakamra, légzsilip és aknacső ugyanegy, légmentesen zárt tért képezhet. A munkások tartózkodása a munkakamrában (vagyis a vízszín alatt) már most azáltal válik lehetségessé, hogy a légvezetéken át sűrített levegőt nyomnak az említett zárt térbe s abban a vízszint a légnyomás kellő fokozásával egészen a kamra alsó éléig leszorítják, vagyis a munkakamrából a vizet kiszorítják. A légzsilip a közlekedést közvetíti a belső sűrített levegő és a külső levegő között, amely utóbbival az (A) befelé nyíló vasajtó által van összeköttetésben; az aknacsőtől a (B) ajtó által zárható el. Az (a) ajtók által a légzsilippel 2 kisebb melléktér áll összeköttetésben, az ú. n. anyagzsilipek, melyek a kamrában kiásott anyagnak kiszállítására szolgálnak, ami a (b) ajtókon át történik. A munkafolyamat már most abból áll, hogy a kamrából a megoldott anyagot vedrekkel felszállítják és az egyik anyagzsilipbe töltik. Amint az
megtelt, az (a) tolóajtót becsukják s a sűrített levegőt egy kívülről nyitható szelepen át az anyagzsilipből kibocsátván, a (b) ajtót kinyitják s az anyagot eltávolítják. Az (a) ajtót azért kell a (b) ajtó kinyitása előtt becsukni, mert ha ez elmulasztatnék, a sűrített levegő az anyagzsilip tartalmát nagy erővel kilökné s rohamosan kitódulna, ami a munkakamrában levőkre életveszéllyel járna a nagymérvű hirtelen légnyomás-változás és a kamrába betóduló víz következtében. Ezért úgy az anyagnak kiszállítása, mint a munkásoknak ki- és beszállása (ki- és bezsilipelés) mindig 2 ajtó közvetítésével és a légnyomáskülönbségeknek kis nyílású szelepeken át lassan végbementő kiegyenlítésével történik. Minden ki- és bezsilipelésnél előbb a hátulsó ajtót csukják be, azután a két ajtó által elzárt zsiliptér légnyomását (szelepen át) kiegyenlítik az elülső tér légnyomásával, s csak ha ez megtörtént, nyitják ki az elülső ajtót. Így pl. a munkások kiszállása a légzsilipből úgy történik, hogy a (B) ajtót maguk után becsukják, azután a zsilip sűrített levegőjét szelepen át kibocsátják a szabadba, s csak azután nyitják ki az (A) ajtót. Amint a munkakamra s vele együtt az egész alapzat leért az alapfenékül alkalmas talajrétegbe, a kamrát a zsilipen át beszállított betonnal kitöltik, mire a sűrített levegőt teljesen kibocsátják, a zsilipet eltávolítják, az aknacsövet kihúzzák és az aknacső helyén a falazatban maradt aknaűrt szintén betonnal kitöltik. Újabban a munkakamrát mind-gyakrabban vas helyett az e célra is sok tekintetben előnyösebb vasbetonból készítik, Magyarországon is (Révai Lexikon) Az utólagos mélyalapozás alkalmazásának célja az épület terheinek mélyebben fekvő, jobb teherviselő képességű talajrétegekre hárítása. Ezzel a síkalap alatti teherviselés szempontjából gyengébb minőségű talaj mentesül a teherviselés alól. Két alapvető fajtája a cölöp és a kútalapozás. (internet) Kútalapozás: süllyesztéssel készül, kútalap az építményt pontonként támasztja alá. Mélyalapozás: a terhelést felvevő és elosztó szerkezeti elemek közé egy közvetítői szerk-i elem kerül beiktatásra, általában 2,5 – 3,0 m mélység felett alkalmazzák. Változatai Készítés módja szerint: önsúllyal, pótteherrel süllyesztett, légnyomásos módszerrel süllyesztett, vékonyfalú sajtolással, úsztatott módszerrel. Alkalmazásuk: könnyen kotorható altalajban, kemény teherbíró réteg felett, erősen vízáteresztő, durva szemcsés talajban, ahol a vízzárás csak nehezen biztosítható, vízdús, finomszemcséjű talajban, ahol nem lehet szivattyúzni, nagymélységű alapok esetén, ha a talaj könnyen kotorható, munkagödör –felhatárolásra. Kútalapozás készítésének fázisai: kút előregyártása, - süllyesztés földkiemeléssel, - fenéklemez beépítése, - kút kitöltése, - teherátadó – szerkezet elkészítése. Kút süllyesztése: - víztelenítés mellett kézi eszközökkel, - víz alól történő kotorással, v. szivattyúzással. (internet)
Kútalapozás: A kútalapozásnál fából v. vasból készült talpkoszorú, melynek keresztmetszete az élével lefelé irányított éket képez, belül üres hengert falaznak fel, s ezt a talajba süllyesztik az által, hogy a belsejéből a földet kiássák v. kikotorják s a burokfalazatot a süllyedéshez mérten tovább falazzák; miután a talpkoszorúval a szilárd talajba értek, a kút belsejét alul rendesen betonnal, e fölött pedig falazattal kitöltik. Ily módon falazatból és betonból álló hengeralakú faltesteket, ú. n. kutakat nyerünk; rendesen több ily kút, melyeket az építmény alaprajzi alakjának megfelelő számban és elrendezésben közel egymáshoz lesüllyesztenek, képezi az alapzatot….A kútalapozás főképp homogén szerkezetű talajban előnyös, mely lehetőleg mentes legyen nagyobb beágyazásoktól, ú. m. fatörzsek, nagyobb kövek, régi építmények maradványai stb., minthogy ezek csak nagy nehézséggel távolíthatók el a talpkoszorú alól. (internet) 796. Kutatás: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja: - az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, - a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá - a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén föld alatti tárolására való alkalmasság szempontjából. A barlangok feltárására, kutatására irányuló tevékenységekről a természetvédelmi jogszabályok rendelkeznek. (1993. évi XLVIII. Törvény, a bányászatról) 797. Kutatási dokumentáció: egy objektum roncsolásos vizsgálatát lezáró dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell az épületkutatás leírását; a kutatási eredmények összefoglalását; a kutatás rajzi és fényképes dokumentálását; helyreállítási, illetve restaurálási javaslatot, a felhasznált szakirodalmat, a történeti forrásokat és ezek feldolgozását; (10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról) 798. Kutatási terv: védett építményen tervezett roncsolásos vizsgálat engedélyezésének elbírálásához készülő dokumentum, amelynek tartalmaznia kell a tervezett beavatkozás által érintett építmény, építményrészek vagy képző- és iparművészeti tartozékok leírását, építmény és építményrészek esetében legalább M=1:100-as felmérési rajzot, a kutatás előtti állapot fényképes dokumentálását; a munka célját, a tervezett beavatkozás mértékét, időtartamát; az ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezéseket; egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírását az elbíráláshoz szükséges dokumentációval; (10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról) 799. Különleges használatú építményi zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzítheti a kizárólagos használat jellegét. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 800. Különleges létesítmények: Különleges rendeltetésű, használati módú épületek, építmények, illetve a városias területek nagylétesítményei, melyek egyedi
szabályozást igényelnek, elhelyezési igényüket és lehetőségüket elsősorban a belső funkció határozza meg (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) Különleges létesítmények (például katonai támaszpontok, börtönök, és egyéb kormányzati létesítmények) (8005/2007. (PK. 14.) PM tájékoztató, a költségvetési szervek új ágazati osztályozási és besorolási rendjéről) 801. Különleges magasépület: Az a magasépület, mely rendelkezik olyan épületfunkcióval, amelynek max. két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30 métert. Önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 m magasságig helyezhető el, legnagyobb vízszintes vetülete 25 m lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 métert. (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról) 802. Különleges rendeltetésű ingatlan: a védelmi, a műemlék- és természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanok. (1996. évi LXXVI. Törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről) 803. Különleges terület: Az OTÉK által használt területfelhasználási kategóriacsoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.: a nagykiterjedésű sportlétesítmények, a hulladéklerakók, stb. területei. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 804. Különleges vasút: a magasvasút, a felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), a fogaskerekű vasút, a sikló, a függővasút és a sífelvonó; (2005. évi CLXXXIII. Törvény, a vasúti közlekedésről) 805. Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V. 23.) Kr. Rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 806. Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. (1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről) Ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 807. Külterületi közutak: A települések területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
L 808. Lábazat: Valamely építmény (bútor, kályha stb.) legalsó része a föld színe fölött, ha mint ilyen ki van képezve. (Révai Nagylexikon) Lábazat: Homlokzatok, oszlopok és pillérek terepcsatlakozáshoz, felfekvéshez kialakított része (internet) Talapzat vagy lábazat: (franc. socle; ném. Sockel, innen néha szoklonak is nevezve), épületeknek v. önálló funkciót viselő részeinek (falak, oszlopok, pillérek stb.) legalsó, a talajjal közvetlenül érintkező része, melyen az épület, oszlop, pillér stb. nyugszik vagy nyugodni látszik. funkciójának megfelelőleg a T. többé-kevésbé erősen kiugrik, hogy a fölötte levő terhet nagyobb felületre ossza szét és az épületnek, oszlopnak stb. állósságát növelje. Jó, ha a T. kőből van v. kőlemezekkel boríttatik; tagozásának egyszerűnek, erőteljesnek kell lenni, minden fölösleges dísz nélkül. Ugyancsak T.okra helyezünk szobrokat, vázákat s egyéb különálló, dekoratív rendeltetésű tárgyakat. (internet) Lábazat: ismerje a hagyományos zsaluzatok főbb szerkezeti elemeit, azok rendeltetését, és alkalmazza azokat a készítés során (alap, lábazat, áthidaló, koszorú, sík vasbeton lemez stb.) (31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről, 3. KŐMŰVES mestervizsga szint és szakmai követelmények, III. Szakmai követelmények, 2.1. Általános szakmai elvárások) 809. Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház. (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. § 73.) Lakás: Az olyan emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló, általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő önálló bejárattal rendelkező helyiségcsoport, amely valamelyik komfortfokozatba sorolható. (4. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelethez) Lakás: az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előírja azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható, ún. szükség- és egyéb lakások (lásd a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba.(www.nepszamlalas.hu) 810. Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál minden lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, minden további fürdőszoba és szoba együtt, vendégszoba egységnek
tekintendő. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 811. Lakáselem: 1. előregyártott építő elem. 2. nagyobb berendezési tárgy. 3. feng shui szerinti elem. 812. Lakásterület: A lakás hasznos területéhez számítható minden, kizárólag a lakáshoz tartozó helyiség alapterületének összege. Nem tartozik a lakás hasznos alapterületéhez: 1. kiegészít_ helyiségek: pince, mosókonyha, raktár (lakáson kívüli), tetőzug, szárítóhelyiség, sufni (tűzifatároló), garázs, és hasonló helyiségek, 2. gazdasági helyiségek: takarmány előkészítő helyiség, kemence, füstölő, istállók, tárolók és hasonló helyiségek, 3. olyan helyiségek, amelyek nem felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, 4. kereskedelmi-, üzlethelyiségek. Lakásterület: Az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség összegzett hasznos alapterülete a válaszfalak, szerkezetek (kémény, pillértest stb.), valamint a nyílászáró szerkezetek kialakítása folytán keletkezett beugrások kivételével. A lakásterület meghatározásánál a végleges falsíkok között a padlószint felett 1,00 m magasságban mért alapterületet kell figyelembe venni, a beépített szekrények és konyhaberendezés alapterületével együtt. A lakásterületbe a lakáshoz tartozó fedett és két oldalról az átlátást gátló módon zárt külső tartózkodók (loggia, fedett és oldalt zárt erkélyek), továbbá a fedett terasz, tornác alapterületének a felét, valamint többszintes lakások belső lépcső egy szintjének kivételével számított vízszintes vetületét is be kell számítani. A szobához csatlakozó alapterületét annak a szobának alapterületéhez kell számítani, amelyeken keresztül a másodlagos megvilágítást kapja. A nyitott erkélyek, fedetlen teraszok, lakáson kívüli lomkamrák, a lakáson kívüli tüzelőtároló helyiségek, valamint a garázsok területét az alapterületek összegzésekor nem kell figyelembe venni. (4. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelethez) 813. Lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) 814. Lakásszövetkezet: A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. (2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről 2. § (1))
815. Lakóegység: az állandó vagy időleges emberi tartózkodás, szállás céljára épített vagy átalakított helyiség, illetve helyiségek csoportja lakottságtól függetlenül, továbbá a más célra épített, de az adatfelvétel eszmei időpontjában lakóhelyül használt egyéb helyiség vagy helyiségcsoport. A lakóegység fogalmi körébe tartozik: a lakás, az üdülő, a lakott egyéb lakóegység, az intézeti háztartási lakóegység (intézet). (www.nepszamlalas.hu) 816. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 61/A.) Lakóépület: Az olyan épület (ház), amelyben kizárólag vagy túlnyomó részben (a beépített szintek nettó területének 50%-át meghaladó mértékben) a lakásállományba tartozó lakások vannak. Lakóépület az otthonház is. Egy lakóépületnek tekintendő az a lakóépület, amely önálló szerkezettel és külön bejárattal rendelkezik. Külön lakóépületnek minősülnek az egybeépített több szekciós (több bejáratú, több lépcsőházas) szalagházak szekciói is ha kettős tűzfaluk van és belső rendszeres közös használata engedélyezett, átjárói nincsenek (kivéve a tűzvédelmi átjárót és a szerelőszintet). (4. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelethez) Lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben (a szintterület legalább 50%-ában) lakást tartalmazó épület (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 817. Lakófunkciót nem zavaró intézmény: A lakóterület elsődleges rendeltetésének megfelelő környezeti hatással rendelkező intézmény (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 61.) 818. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) 819. Lakóház: állandó tartózkodási hely, amely nyugvóhelyet és védelmet nyújt akár egy embernek, akár egy családnak, akár több családnak is. Rendesen az úgynevezett polgári középosztály lakóhelye. (Tolnai Nagylexikon) Lakóház: Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.) (Melléklet a 2000. évi XCVI. Törvényhez, A) Rész, I. Ingatlanok, 1.d)) 820. Lakóhelyiség: A lakás rendeltetésű helységcsoport azon egységei, amelyek állandó tartózkodásra is szánnak és arra alkalmasak, pld. szoba, nappali, hálószoba. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota –
Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 821. Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület; (2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról 259. § 12.) 822. Lakónegyed: Településrész (pld. lakótelep, lakónegyed stb.)elnevezése esetén az rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Dunakeszi Város Képviselőtestületének 6/1997. (IV.09.) sz. önkormányzati rendelete A közutak, járdák és közterület használatáról, elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről (egységes szerkezetben) 5.§ (6)) Lakónegyed: Több lakóház legtöbbször egy beruházas keretében épült, építészetileg egységes, egymáshoz közel fekvő együttese 823. Lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma; (1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4. §) 824. Lakópark: Általában egyedi tervek alapján, jelentős zöldfelülettel kialakított lakóterület (telep), ahol egy telken több lakóépület vagy ezek csoportja helyezhető el. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 62.) Lakópark: Magántulajdonban lévő, közforgalom elől elzárt terület, melyen több épület, lakás építhető. A területen kialakított zöldterületek, utak, közműhálózatok a tulajdonosok kezelésében vannak, annak fenntartásáról ők gondoskodnak. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 825. Lakó-pihenő övezet: a KRESZ szabályai szerinti közlekedési rendű lakóövezet, melyben a közlekedés korlátozása érdekében a lakóterületen egyébként megengedett tevékenységek is csak korlátozottan engedélyezhetők. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 826. Lakossági szelektív hulladékgyűjtés: a külön jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet közszolgáltató végez; (1995. évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 20. §) 827. Lakótelepi egység (telepszerű lakóterület): Telepszerű beépítésű, önálló intézményhálózattal is rendelkező területi egység, függetlenül attól, hogy közterületek tagolják-e. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 63.) 828. Lakótelepi közkert: Jelen tervben nagyvárosias karakterű, telepszerű, kialakult, szabadonálló beépítésű övezetek (zónák) közterületi nyilvántartású (az épületek alatti
meglévő úszótelken kívüli) része. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 829. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy zónahatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 830. Lakótér: a lakóházon belüli tartózkodási terület. Leggyakrabban a nappaliétkező, dolgozó és hálószoba értendő rajta Lakótér: az általában a hajón lakók használatára szolgáló helyiségeket jelenti, beleértve a konyhákat, élelmiszer-raktárakat, WC-ket, mosókonyhákat, fürdőszobákat, szárítókat, előtereket, folyosókat stb., de kizárva a kormányállást; (2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról) 831. Lakóterület: A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóterület lehet: a:)nagyvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, b:)kisvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, c:)kertvárosias (laza beépítésű és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, d:)falusias (7,5 m-t meg nem haladó - a lakóépületre vonatkozó - megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület. 832. Lakótorony: A lakótorony a középkor virágkorának egyik jellegzetes lakóépülettípusa, többnyire a vár részeként épült, ennek francia eredetű elnevezése a donzson. Általában a vár legjobban védhető része, falai ezért még a gótika korában is elképesztően vastagok. Viszonylag szabadon, a vártól függetlenül is épültek, ilyen a visegrádi Salamon-torony. (internet) Lakótorony: Négyzetes v. sokszögalaprajzú torony, a középkori várépítészet jellegzetes építménye, amelynek egyes emeletein védelmi, lakó- v. raktárhelyiségeket alakítottak ki. (Lapoda Multimédia) 833. Lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő jóváhagyott - országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő
településrendezési eszközöknek megfelel; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 834. Lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek, figyelemmel a természetes határokra; (1999. évi XLI. Törvény a területszervezési eljárásról 20/A. §) 835. Lakóutak a települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak, a lakótelepek és lakótömbök belső forgalmát bonyolítják le. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról) 836. Laksűrűség alatt a szakirodalom az egy területegységre, általában egy hektárra eső lakónépesség számát érti. A nettó laksűrűségbe, amit általában egy tömbre szoktunk számolni, nincsenek beszámítva a tömböt határoló utcák területei, és a tömbben esetleg található telkesített alapfokú intézmények területei, tehát a viszonyítási alap itt a nettó lakóterület. A bruttó laksűrűséget általában egy nagyobb lakóterületre számítjuk. Itt a bruttó területet a határoló utcák tengelyétől mérjük, és a területbe beszámítjuk a telkesített alapfokú intézmények által elfoglalt területet is. A nettó laksűrűség tehát mindig nagyobb, mint a bruttó laksűrűség. A laksűrűség kiszámításának módját a fentieknek megfelelően az alábbi egyszerű képletben írhatjuk fel: Nettó laksűrűség = népességszám / nettó terület Bruttó laksűrűség = népességszám / bruttó terület. (www.pmmf.hu) Laksűrűség: A KSH által alkalmazott definíció szerint „szűk az a lakás, ahol a szobánkénti laksűrűség meghaladja a két főt. Szűk a lakás akkor is, ha a laksűrűség kettő, de az együtt élő személyek nem házastársak vagy testvérek. Elfogadható a lakás, ha a laksűrűség nem haladja meg a szobánkénti két főt, és az egy szobában lakó személyek nem házastársak vagy testvérek. Egyedülálló személyek számára egy félszoba is elfogadhatónak minősült. Megfelelő a lakás, ha az elfogadható nagyságnál 1, esetenként fél szobával nagyobb. Tágas a lakás, ha a megfelelő nagyságnál egy szobával nagyobb.” (internet) Laksűrűség= (fő/ha) (intenet) 837. Lambéria: = puhafa burkolatok készítését (hajópadló, svédpadló, lambéria) (Melléklet a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelethez, 48. Burkoló mestervizsgaszint és szakmai követelmények, III. Szakmai követelmények, 2.1. Szakmai elméleti követelmények) Lambéria: Falborítás v. falvért (lambreria), a lakóhelyiségek belsejében a falnak faburkolata. Célja a lakásnak melegebbé és szebbé tétele. Néha csak korlátmagasságig, néha a fal középmagasságáig, ritkán a mennyezetig terjed. Alakítása rendesen építészetileg történik és néha nagy dísznek kifejtésére szolgáltat alkalmat. Faragványok intarziák, bronzékítmények, selyemszövet-, bőr- v. gobelinkárpitok és olajfestmények képezik gyakran díszítésük segédeszközeit. A középkorban és a renaissance korában igen gyakran alkalmazták ezeket és az abból az időből fönnmaradt F. -ok méltó tanulmánytárgyai a műiparosoknak. Újabban a F. -t gyakrabban alkalmazzák. (Révai Nagylexikon)
838. Lamella parketta: A lamellaparketta egyesíti a mozaik és a hagyományos csaphornyos parketták előnyeit, csap és horony nélkül, ragasztó horony kialakításával készül. A csaphornyos parkettához hasonlóan teljes keresztmetszetében valódi tömör fa parketta. Lerakása számos alakzatban kivitelezhető. A lamella parketta készülhet különálló elemekből vagy igény szerint táblásítva. A lamella parketta tulajdonságai: Mivel a lamella parketta mérete egyezik a csaphornyos parketta méretével, lerakás után azonos képet mutat. Kis vastagsága - 10 mm - kiválóan alkalmassá teszi a padlófűtéssel kialakított helyiségek burkolására. A csaphornyos parkettához hasonlóan többször felcsiszolható. E típus esetén is ügyelni kell az aljzat nedvességtartalmára, a megfelelő összetételű ragasztó kiválasztására. (internet) 839. Lamella: a lamellás hengerzárszerkezetnél közvetlenül egymás legfeljebb két egyforma, ugyanabba az irányba működő lamella helyezhető, zárban legfeljebb 50%-ban lehet egyforma lamella. (Az A. Függelék A/13. melléklete a 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelethez 2.3.9.2.) Lamella: Vékony lemez mindenféle fémből, de különösen aranyból. Lexikon/internet)
mellé és egy számú (Révai
840. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről Lapostető: Az új lakóépület tetőszerkezetének formája: (1) Lapos tető, (2) Sátortető, (3) Nyeregtető, (4) Tagolt, (5) Erősen tagolt (8. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 6.) Lapostető: épület felső lehatárolására szolgáló 10 % hajlásszög alatti szerkezet. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete BelsőFerencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) Lapostető: hajlásszöge 0-5% között van. A járható, hasznosítható tető optimális hajlásszöge 1-2%, azaz méterenként 1-2 centimétert lejt. Így a víz már megfelelően elfolyik, ugyanakkor a felület használati szempontból még majdnem vízszintes. (internet) Lapostető: hajlásszöge 0-5% között van. A lejtésmentes vagy árasztott tetőn a víz megáll, mely nyáron hűt, télen szigetel, tehát hőtechnikai okokkal indokolható létjogosultsága. Nálunk azonban ritkán alkalmazott megoldás, csak kísérletező kedvű
építtetőknek ajánljuk. A járható, hasznosítható tető optimális hajlásszöge 1-2%, azaz méterenként 1-2 centimétert lejt. A víz már megfelelően elfolyik, ugyanakkor a felület használati szempontból még majdnem vízszintes. (www.amiotthonunk.hu) A nagyon meleg és száraz éghajlatú tájakon a lapos tető a jellegzetes megoldás. Ez a lapos tető vastag agyagrétegből készült, és mivel a kevés csapadék nem okozott gondot a lakók idejük nagy részét a tetőn töltötték. (internet) Modern vegyi eljárásokkal kikészített, kátránnyal aszfalttal összeragasztott többszörös papírlemez (aszfaltlemez) réteg a lényege. Könnyű, vízhatlan, tűzbiztos szerkezet. Hideg ellen olcsó turfa réteggel izoláljuk. A legfelső emelet vasbeton mennyezetére szerelhető, elenyésző esést igényel, szélén a csatorna a tetőből magából könnyen kiképezhető. ... A lapos tető előnyei: 1. A telek nagysága nem kisebbedik az építmény alapterületével, mert akár az egész tető járhatóvá, függő kertté, terasszá képezhető ki, ahol egészséges, zavartalan, kellemes tartózkodás nyílik. 2. Olcsó, tűzbiztos, viharálló, a szél hatásának nem nyújt függőleges felületet. 3. Az építményt nem nyomja a komor, nehéz tetőszék, a felső ablaksort nem árnyékolja be az eresz. 4. A lakás területe kisebb lehet, mert az év nagyobbik felében, alacsonyabban hagyott épületrészek lapos terasztetején (vagy pár lépcsőfokon feljutva,) saját lakásunk tetején tartózkodhatunk, ernyők alatt étkezhetünk, stb. 5. Emeletráépítés esetén nagyobb munka nélkül leszerelhető, költséges tetőszék-emelő eljárást nem igényel. (internet) 841. Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 842. Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 843. Lechner Lajos Díj : Az érem bronzból készül, kör alakú, 76 mm átmérőjű. Az egyik oldalán Lechner Lajos dombormű arcképe „Lechner Lajos 1833-1897” körfelirattal található, a másik oldalán a kitüntetett neve és az adományozás évszáma található, vésett felirattal. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról Melléklet) 844. Légakna: közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 845. Leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 846. Légi forgalmi korlátozás: a repülőtér környezetében a zajterhelés csökkentése érdekében végrehajtott intézkedés, szabályozás, amely korlátozza a jet repülőgépek forgalmát a repülőtéren. Ez magában foglalja bizonyos zajteljesítményű repülőgépek vagy minden jet repülőgép forgalmának időbeli korlátozását, valamint a marginálisan
megfelelő repülőgépek forgalmának korlátozását vagy kitiltását, (18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 2. §) 847. Légiközlekedési hatóság: állami repülések céljára szolgáló repülőtér, illetve közös felhasználású katonai és polgári repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság, ab) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság; (176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 28. §) 848. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült ráfordítás. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 849. Légtér: 137. § (1) A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, és férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson. 239. § (1) Az előzetesen letartóztatottat zárkában kell elhelyezni. Ha a befogadási bizottság az előzetesen letartóztatottat kérelmére munkavégzésre vagy oktatásban, illetve képzésben való részvételre osztotta be, az elhelyezés kivételesen zárt körleten lévő lakóhelyiségben is biztosítható. A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként lehetőség szerint legalább tíz köbméter légtér és négy négyzetméter mozgástér jusson. (6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól) 850. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 851. Lelőhely az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 852. Lépcső: a lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenő(k) összefüggő együttese. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) Lépcső: az építkezésnek az a szerkezeti része, amely a különböző magasságban levő épületrészeket köti össze, hogy azon a közlekedés lebonyolítható legyen. A L. fokokra van osztva és pedig olyképpen, hogy az emberi láb lépése egy-egy fokkal magasabbra juthat a magasságbeli különbség legyőzésénél. A L. anyaga lehet fa, kő, vasbeton és vas. Vagy csak egyik anyagot használják a megépítésnél, v. többet, esetleg mindegyiket együtt kombinálják egyazon L.-nél. A rendelkezésre álló tér nagysága szerint készül tágas, kényelmes lépcső, amikor a helyiség neve lépcsőház, v. ha kisebb területen készül, úgy az könnyen a kényelem rovására megy. Rendesen egy épület összes emeletei, lépcsői egy épületrészben nyernek elhelyezést, a közös L.-házban, de a tervező úgy is elrendezheti a L.-ket, hogy az épület más-más részébe kerüljenek az egyes emeletekre vivő L.-k. A L. maga áll : fellépő fokból (azaz induló fokból), kilépő fokból (a legfelső fok). Az emelkedést számaránnyal lehet kifejezésre juttatni és pedig a fok szélesség- és magasságviszonyával. A L. vízszintes síkját a podeszt v. pihenő
név jelöli, amely tulajdonképp a fokok sorozata közt, mintegy széles fok van közbeiktatva. Két pihenő közti rész a L.-kar. Aszerint, hogy egy emeletmagasságot hány pihenő szakít meg, van egy-, két-, három- stb. karú L. Ez a L.-kar lehet egyenes egykarú, amikor nyílegyenesen vannak a fokok egymásután elhelyezve és lehet egyenes többkarú. A régibb időkben háromkarú L.-t építettek, a genovai iskola kétkarúakat. Háromnál többkarú lépcsőt csak sokszögű v. szabálytalan helyiségekbe terveznek ; míg a négyszögletes lépcsőházak csupán kép- v. háromkarú L.-t kívánnak A L.b alátámasztott, ha mindkét vége akár falra, akár boltívre, akár vas-traverzre van fölfektetve és ennek ellentéteképp függő, ha egyik végén a falba van erősítve, míg a másik szabadon lebeg. A fokmagasság arányát 2x magasság + szélesség = 63 cm. tapasztalati képlet adja, mint amelyen a közlekedés kényelmes. A fokmagasság maximuma 15 cm., és 13-14.5 cm. közt mozoghat. Csigalépcső a körben v. ellipszisben haladó L. Az a rész, amely csavarodásnak irányt szab ; az orsó és ez lehet tömören falazott és üres. A vasbetonból készült L. felületét a kopás ellen és kellemesebb járás céljából burkolni szokták deszkával v. linóleummal, esetleg díszesebb kiképzésnél márványlapokkal is. (Tolnai Nagylexikon) Lépcső: szintkülönbségek közötti gyalogos közlekedésre szolgáló, magasságközökben, vízszintes kis síkokból kialakított szerkezet (internet)
kis
853. Lépcsőfok: (1) A lépcsőfok méreteit a „2 m+sz = 60-64 cm” összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve]. (2) A lépcsőfok magassága (m) általános esetben 17 cm-nél, akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet. (3) A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet. (4) Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat a 4. számú melléklet szerint kell kialakítani. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 65. §) Az egy fellépési magasságot kiegyenlítő szerkezeti elem. A lépcsőfokon a függőleges részt homloklapnak, a vízszintest járófelületnek nevezzük. Két járófelület közötti szintkülönbség a fellépési magasság, a járófelület vízszintes mérete a belépési mélység. (internet) Kiválóan fontos kelléke a L.-nek a kényelmesség, amely lehetőleg csekély megerőltetéssel való járhatóságában nyilvánul meg. Helyes méretezést feltételezve, a L. annál kényelmesebb lehet, minél nagyobb terület áll a rendelkezésére. Viszonyaink közt főlépcsőt nem szabad 1 m. és 30 cm-nél keskenyebbre szabni. Egy-egy főlépcsőfok átlagos szélessége legalább 30 cm., magassága pedig legalább 16 cm. kell hogy legyen. A padlás- és picelépcsőfokok minimális szélessége 25 cm., magassága pedig 20 cm. Kitűnik ezekből, hogy a lépcső kényelmességére nézve irányadó a fokok magassága és szélessége, illetve e két méretnek egymáshoz való viszonya. A fokszélességet sz betűvel, magasságát m betűvel jelölve, az építendő L. fokméreteit a következő egyenlet alapján szokták meghatározni: 2xm.+sz.=64 cm., ahol felvéve az m számára p. 15 cm. méretet, sz 34 cm. lesz. Az igen kényelmes lépcsőfokoknál azonban még 15 cm-nél is kisebb magasságot szoktak felvenni, a szélesség tehát még
34 cm.-nél is nagyobbnak adódik ki a formula alapján, amely csupán tapasztalati adatnak tekintendő és kisebb-nagyobb eltérést megtűr. A pihenők (podesztek) minimális szélességére egy lépés (60 cm.). A fa- és kőlépcső-fokokat rendszerint fa- és kő-tömbökből készítik, de gyakori a deszkákból, illetve pallókból, ugyszintén a márványlemezekből készített L. is. A vaslépcsők fokait öntött vaslemezekből és egyéb öntött vasalkatrészekből szokták készíteni. A fokok felső lapját többnyire deszkaborítással látják el, vagy fa-pallóból készítik (Pallasz Nagylexikon) 854. Lépcsőkar a folyamatosan következő fokok összessége. Megkülönböztetünk karszélességet és karhosszúságot. (internet) Lépcsőkar a pihenők közti lépcsőfokok megszakítás nélküli sora; alaprajza (felülnézete) szerint lehet íves vagy egyenes. (internet) Lépcsőkar: A lépcső járóvonalán csak azonos lépcsőfok-méret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintekre (pinceszintre, tetőtérre) és az utólag létesülő szintre (emeletráépítés, tetőtérbeépítés) vezető lépcsőkar. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes használatra szolgáló építményben a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át. A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 64.§) Lépcsőkar: nevezzük a L. megszakítás nélkül való egymásutánját fellépő és pihenő, két pihenő vagy pedig pihenő és kilépő között. E szerint különbséget teszünk egy, két, három stb. karu L.-k között. (Pallasz Nagylexikon.) 855. Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 856. Lépcsőpihenő: pihenők (podesztek) minimális szélességére egy lépés (60 cm.). A fa- és kőlépcső-fokokat rendszerint fa- és kő-tömbökből készítik, de gyakori a deszkákból, illetve pallókból, úgyszintén a márványlemezekből készített L. is Lépcsőpihenő: Pihenő vagy podeszt nagyobb vízszintes tér (kőlap stb.), mely a lépcsők egymásutánját megszakítja. Tulajdonképpen szélesebb lépcsőfoknak tekinthető. (internet) 857. Lépcsős oromzat: lépcsőoromzat vagy homloksík a lépcsőfokok vizszintes alapja. (internet) 858.
Lépcsős: lépcsővel rendelkező.
859. Lépték: A méretarány (vagy lépték) a térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: "A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. Helyszínrajzoknál járatos méretarányok az
M=1:1000 és M=1:500, épületek tervrajzainál az M=1:200, M=1:100 és M=1:50, részletrajzoknál az M=1:25, M=1:20, M=1:10 és M=1:5. 860. Léptékarányszám mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban alkalmazott méret hányadrésze v. hányszorosa az eredeti műtárgy méretének. Így p. az építészeti vázlatrajzokat kétszázad L.-ben szokták készíteni; vagyis a tervezett épület egy méter hosszának a vázlatrajzban egy fél cm. felel meg. Az u. n. pallér-terveket ötvened L.ben készítik, vagyis a tervezett épület egy méterének 2 cm. fele meg a rajzban. A rajznak megfelelő mértékegységet beosztott egyenes vonal alakjában fejezi ki a rajzlapon. PNL 861. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 862. Létesítmény: a telek és a rajta lévő, illetve elhelyezhető építmények együtt. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Létesítmény: Adott feladat ellátására szolgáló rendszerek és rendszerelemek összessége, amelyek a létesítmény feladatának teljesítéséhez szükséges funkciók és részfunkciók megvalósítását biztosítják. (7. számú melléklet a 89/2005. (V. 5.) Korm. Rendelethez) Létesítmény: Egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról B FÜGGELÉK) 863. Létesítő okirat: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szervezet) alapításához szükséges, jogszabályban előírt okirat; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 864. Levegőtisztaság védelmének határértéke: A levegőszennyezés jogszabályban megengedett legnagyobb mértéke (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 64.) 865. Loggia: 1. Egy, két vagy három oldalán nyilt csarnok, folyosó, melynek gerendás v. boltozatos mennyezete oszlopokon v. pilléreken nyugszik. (Révai Nagylexikon) Loggia: A legszívesebben a loggiára szokták azt mondani, hogy terasz, vagy erkély. Holott nagy különbség, hogy emez nem lóg ki az épületből, hanem a homlokzaton belüli térből vesz el helyet. Következésképpen felülről és mindkét oldaláról zárt, és sokszor a könyöklője sem korlát, hanem épített fal. Éppen ezért könnyen beépíthető, ily módon növelve a lakás hasznos alapterületét. (internet) Loggia: fedett, a fal síkjából ki nem ugró erkély (Lapoda Multimédia)
866. Logisztikai terület: Jellemzően az áruk, termékek, javak csomagolásával, szállításával és a szállítás szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 65.)
M 867. Magánkert: Nem közterületi zöldterület, amely lehet közhasználat számára korlátlanul vagy korlátozottan megnyitott, illetőleg közhasználat elől elzárt. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez) 868. Magántulajdon: A magántulajdonon alapuló piacgazdaság polgári jogában minden jogalany tulajdona magántulajdon. Ez vonatkozik az állam tulajdonára is: a magánjogi viszonyokban az állami tulajdon is magántulajdon. (Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és tematikája, Harmadik könyv, 3. Magántulajdon köztulajdon viszonya) 869. Magánút: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott, a telek és a rajta lévő építmény megközelítését szolgáló magánterület. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Magánút: Közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve. (1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről 47. § i)) Magánút: Magántulajdonban lévő - a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévő építmény(ek) megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati járművek számára is megközelíthető. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Magánút: Magánútnak minősülnek a természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út. (1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről 32.§ (1)) Magánút: Telkek gépkocsi megközelítését szolgáló nem közterületi út, mely a telkekre telepített épületek, építmények működéséhez szükséges közlekedési forgalmat levezeti, és a közművezetékek kiépítéséhez szükséges területet biztosítja. A jelen szabályzat által rögzített esetekben a magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 870. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezők) ellátására szolgál; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 871. Magas műtárgy: olyan műtárgy, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 136.)
872. Magas sajátos építmény: olyan sajátos építmény, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 137.) 873. Magasépítmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 874. Magasépület: épületfunkcióval meghatározó módon rendelkező magasépítmények (magasház és különleges magasépület) gyűjtőfogalma. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 133.) 875. Magasföldszint: az alagsor feletti építményszint. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 876. Magasföldszintes épület: Melynek a járdaszinthez képest első építményszintje legalább 0,7 m-rel magasabban van, mint a járdaszint (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 877. Magasház: az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 134.) 878. Magastető: olyan tető, amelynek lejtése a 10 %-ot meghaladja és általában tetőteret képez. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) (+www.haztervek.hu) 879. Magterület: a törvény erejénél fogva mindig fokozottan védett természeti terület, és benne teljes használati korlátozás érvényesül. (Természetvédelmi Hiv.) Magterület: A város belső területe. (internet) Magterület: Erdőrezervátum magterület Az erdőrezervátum magterületen - a teljes érintetlenség és az erdődinamikai folyamatok szabad érvényesülése érdekében - a természetvédelmi célkitűzések megvalósítását célzó tevékenységeken és a kulturális örökség elemeinek felkutatása, számbavétele és állapotfelmérése, rögzítése céljából, a természetvédelmi érdekekkel összhangban végzett tudományos kutatáson kívül egyéb tevékenységek végzése tilos. (3. számú melléklet a 29/2007. (X. 6.) KvVM rendelethez 3.1.1. Erdők kezelése) Magterület: országos ökológiai hálózat területe, ezen belül: , magterület, ökológiai és zöldfolyosó, = puffer terület (3. számú melléklet a 31/2007. (II. 28.) Korm. Rendelethez) 880. Magyar Ingatlanszakmáért Díj: Az ingatlanszakmában legalább 10 éve ingatlanfejlesztői, ingatlan-értékbecslői, ingatlanforgalmazói és ingatlankezelői területen végzett példaértékű munka, a szakoktatásban, szakmai érdekképviseletben, államigazgatásban végzett kimagasló munka, illetve a szakma nemzetközi
kapcsolatainak fejlesztésében végzett tevékenység elismeréseként, a miniszter az Ingatlanosok Napja - május második hétvégéje - alkalmából, évente 3 db Magyar Ingatlanszakmáért Díjat adományozhat. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról 1. §(3) ) Az érem bronzból készült, kör alakú, 150 mm átmérőjű. Az előlapján található három motívum az ingatlanszakma állandó fejlődését szimbolizálja. Az előtérben - fő motívumként - egy XIX. századi, régies stílusú, díszes kapukulcs látható, melynek hátterében századeleji pesti körúti ház áll. Mindezek mögött egy épülőfélben lévő modern irodaház magasba törő sziluettje bontakozik ki. A díj felső körívén a felirat: Magyar Ingatlanszakmáért Díj. A díj hátoldalán a Magyar Köztársaság címere látható, valamint a kitüntetett személy vagy szervezet neve, az adományozás évszáma olvasható vésett betűkkel. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról Melléklet) 881. Manzard: A manzárd beépített tetőtérben elhelyezkedő szoba vagy lakás. A 18. századi Franciaországban egy speciális alakú tető (úgynevezett "törött tető") neve. A manzárdtetőt úgy tervezték, hogy megkönnyítse a tetőtér lakássá történő kiépítését. Az elnevezés a François Mansart (1598-1666) francia építész, és unokaöccse Jules Hardouin-Mansart (1646-1708), nevéből ered, de nem ők a manzárd feltalálói. Már száz ével előttük a Louvre építésze, Pierre Lescot, megvalósította ezt a helytakarékos ötletet. Az viszont igaz, hogy a két Mansart népszerűvé tette Párizsban ezt a technikát. A 18. század közepétől az elnevezés megjelent Angliában és Németországban is, először a tető, majd a lakás megnevezésére. Később a név a szegénység és nyomor szinonimája lett, például az 1920-as években Németországban "manzárdkávé"-nak nevezték az olcsó kávépótlékot. (internet) Manzard: manzárdtető padlásterébe épített szoba (F. Mansard 17. századi francia építész nevéből) (Lapoda multimédia) Manzardtető: egy meredekebb, s felette egy laposabb hajlású síkkal létrehozott tető. (internet) Manzardtető: megtört felületű nyeregtető, a törés vonala alatt meredekebb alsó résszel, mely a padlástérben is lehetővé teszi lakóhelyiségek építését (Lapoda multimédia) 882. Másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 883. Másodrendű főutak Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az út menti ingatlanokhoz - csak kivételes esetben - létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet felés lehajtani. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról)
884. Meddőanyag: egy adott ásványinyersanyag-kitermelőhely vonatkozásában az olyan ásványi anyag, - amely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült kőzettestben fordul elő, és - amelynek bizonyos mértékű kitermelését a haszonanyag leművelése szükségessé teszi, és - amelynek meddővé minősítését a bányafelügyelet engedélyezte. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 885. Meddőhányó: az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt és attól leválasztott szilárd meddőanyagok felhalmozott tömege. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 886. Meg nem határozott rendeltetésű építmény és rendeltetési egység: minden olyan építmény és rendeltetési egység, melyet a keretövezeti előírások nem határoznak meg. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 887. Megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) Megelőzés: minden olyan tevékenység vagy rendszabály alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 888. Megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 889. Megelőző feltárás: a hatóság által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 890. Megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása,
szerkezeti elemek beépítése. (176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 28. §) 891. Megfelelőség igazolás: olyan vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációkban foglalt követelményeknek; 892. Megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 2. §) 893. Meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a) a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, b) más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik, c) tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja. (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 894. Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal: A KSZT-ben jelölt építési vonal hosszának 30%-án épülethomlokzatnak kell állnia. A vonal 80 %-án pedig az épület homlokzatának az építési vonaltól mért 10 méteren belül kell lennie. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 895. Meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 896. Meghívásos tervpályázatra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni a Kbt.-ben nem szabályozott kérdések tekintetében. (3) A meghívásos tervpályázati eljárás két szakaszból áll, amelynek első szakaszában a kiíró a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás első szakaszában a kiíró nem kérhet, a jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 5. §) 897. Meglévő épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült. A szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról)
Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata Meglévő épület: a szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Meglévő épület: a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában ba) használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett, bb) érvényes, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező épület; ; (176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 28. §) 898. Meglévő mezőgazdasági telek: a Szentendre Város Szabályozási Tervében mezőgazdasági terület besorolású teleknek a 2004. IX. 01-én, a Földhivatali nyilvántartásban rögzített állapotát kell tekinteni(Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) 899. Meglévő tanya, tanyatelek: Az a földhivatali alaptérképen feltüntetett terület, melynek művelési ága „ta” (tanya), és a telken lakóépület tanyaszámmal van feltüntetve, vagy a területen jogerős építési vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező lakóépület áll. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 900. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz); (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 901. Megvalósítási terv: A megvalósítási terv egyszerű és világos pontokba foglalt teendő lista. (internet) Megvalósítási terv a következő fejezetekből álljon: A feladat célja 2.1. A téma előzményei, a jelenlegi helyzet 2.2. Feltételek, adatok 3.1. A feladat megvalósításának kifejtése 3.2. Részfeladatokra bontás, ütemezés, szakaszonkénti eredménybecslés, táblázatos kimutatás 3.2.x. Részfeladat Határidő A teljesítés dokumentálása Költségforrások és becsült költségek 4.1. Hasznosítás 4.2. Üzleti terv a projekt befejezése utáni, legalább kétéves időszakra
Összesítő táblázat a tervezett ráfordításokról 5.1. A visszatérítés összege és ütemezése
meglévő, jogi oltalom alatt álló ismeretei (internet; OM IKTA pályázati kiírás) 902. Megvilágítás: Természetes megvilágítás 88. § (1) A helyiségek természetes megvilágítása biztosítson elegendő fényt a rendeltetés szerinti biztonságos használathoz. (2) Közvetlen természetes megvilágítású legyen - a terepszint alatti helyiségek kivételével - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, kivéve, ha a rendeltetésszerű használat a közvetlen természetes megvilágítást a (3) bekezdésben előírt mértékben nem teszi szükségessé (pl. nézőterek, előadótermek, gyülekezeti termek, vendéglátó fogyasztóterek, kereskedelmi eladóterek), vagy tiltja. A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szükség esetén közvetett természetes megvilágítású lehet, akkor, ha a rendeltetésének megfelelő szellőzés és megvilágítás lehetősége biztosítható. (3) A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya a) nevelő-oktató helyiségben legalább 1:6-od legyen, b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet, továbbá c) felülről történő bevilágítás esetén legalább 1:10-ed legyen. (4) Közvetett természetes megvilágítás nem létesíthető az épület közös használatú helyiségei és az önálló rendeltetési egységei között, az önálló rendeltetési egységek között. Mesterséges megvilágítás: 89. § (1) Az építmények helyiségeiben, továbbá az épületen belüli és az épületen kívüli kiürítési útvonalakon a mesterséges megvilágítás lehetőségéről gondoskodni kell. (2) Fénycső világítás csak rejtett világításként alkalmazható olyan helyen, ahol a rendeltetésszerű használat alapján az ott tartózkodók huzamos ideig a fényforrás irányában kénytelenek elhelyezkedni (pl. bölcsődei foglalkoztató, betegszoba). (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) 903. Melléképítmény: közmű becsatlakozás műtárgy, közműpótló műtárgy, árnyékszék, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzlerakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, növényház, üvegház, fóliasátor 4,5 m gerincmagasság alatt.
A melléképítmények építési telken belüli elhelyezését az OTÉK 31. § (4) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szabályozza. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról 904. Melléképület: Az építési telken, építési területen az övezeti előírások szerinti elhelyezhető főépületeknek nem minősülő épület (építmény). (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Melléképület: Az építési telken, területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírás szerint – főépületnek nem minősülő épület. (Érd Város Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési réteg előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, a gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. (Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő Testületének a város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 18/2004. (VI.25.) rendelete) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítményeknek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról
Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Melléképületek: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási egységek előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, azokhoz csatlakozóan vagy különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek “H” magassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 905. Mellék-funkciójú épület (a korábbi OÉSZ fogalmak szerinti melléképület) az övezet rendeltetését kiegészítő funkció épülete, amely nem telepengedély vagy működési engedély köteles tevékenységet tartalmaz. (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 13/2008.(IV.25.) számú önkormányzati rendelete Zalaegerszeg MJV építési szabályzatának megállapításáról) 906. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl. fűtő-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) (+ internet) 907. Mellékrendeltetésű épület az övezet leírásában meghatározott főrendeltetésűtől eltérő, kiegészítő rendeltetésű épület, pl. gépkocsi tároló, vagy a terület jellemző használatától eltérő rendeltetésű épület, amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egységben létesül. Nem azonos az OTÉK 1.sz Mell.54.pontjában felsoroltakkal. (Berhida Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 27/2007.(XII.30.)rendelete a Helyi Építési Szabályzatáról) 908. Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló vízmérő; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 909. Mélyalapozás: A mélyalapozás (cölöp-, kút- és szekrényalapozás) gépcsoportjainak alkalmazása, (32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, VÍZÜGYI TECHNIKUS, III. A szakképesítés szakmai követelményei, 7.) Ha a terepszint közelében nincs megfelelő teherbírású talaj, illetve a síkalapozás nem megfelelő, akkor az építmény szerkezeti elemei és a mélyebben fekvő, kellő teherbírású altalaj közé közvetítő elemet építünk. Ez a mélyalapozás. Fajtái: cölöpalapozás; résfalas alapozás, kút-és szekrényalapozás. (internet)
910. Mélyépítés: e törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással történik meg. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 911. Mélyfekvésű terület: A környezet felszíni vizeinek szintje alatti, gravitációsan nem csatornázható terepszintű terület. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 67.) Mélyfekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) Mélyfekvésű terület: a környezet felszíni vizeinek szintje alatti, állandóan vagy időszakosan vízzel borított, illetve megfelelő lefolyás nélküli terület (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) 912. Mélyfúrás: azon technológiai folyamat eredménye, amelynek során a lyukkiképzéssel, megtartással és szerelvényezéssel együtt földtani vagy bányászati célból, gépi úton a földkéregben olyan lyukat (henger alakú bányatérséget) hoznak létre, amelynek meghatározott, viszonylag kis átmérőjéhez képest kialakítási hossza (mélysége) nagy. A mélyfúrás lehet függőleges, irányított ferdeségű, illetőleg a lyukkiképzés befejező szakaszában vízszintes. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 913. Mélygarázs: A terepszint, illetve az épület alatt létesített garázs (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 68.) Ugyanígy megfogalmazva: Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete 914. Mélyparkoló: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a közterületi terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ)) 915. Menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
916. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 917. Mennyezet: Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, illetve tűzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik. (5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez FÜGGELÉK) Mennyezet: Általában minden épülethelyiség lefedésének alsó (belső) felülete, szorosabb értelemben véve vízszintes síkú lefedés alsó lapja. (internet) Mennyezet: szoba vagy helyiség lefedése, alulról nézve. Lehet sík, boltozatos vagy gerendás. Ez utóbbi főleg fa- vagy vasbeton-szerkezeteknél. Gazdag kiképzésű M. -et festéssel, stukkóval, faragással stb. díszítenek. A doge-palota M. -e pl. faragott és aranyozott fával és régi mesterek festményeivel van díszítve. Papírkárpittal való bevonás helyett célszerűbb fehér enyvfestékkel mázolni vagy bemeszelni. Kórházakban fertőtleníthető olajfestékkel vonandók be. (Révai Nagylexikon) 918. Méretarány: a térképen ábrázolt és a tényleges hosszak (elméletileg a vetületi hosszak) közötti viszonyszám, mely a kicsinyítés mértékét adja meg. E törvény alkalmazásában nagy méretarányúak az 1:10 000 és annál nagyobb, közepes méretarányúak az 1:10 000 és 1:100 000 közötti - ideértve az 1:100 000 - és kis méretarányúak az 1:100 000 és 1:250 000 közötti - ideértve az 1:250 000 méretarányban készült térképek. (1996. évi LXXVI. Törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 3.§) 919. Mérnök: Minden olyan ember, aki a technikai tudományok alkalmazásával foglalkozik s erre képesítést nyert. Mivel a technikai tudományok alkalmazása mindig 1. adatgyűjtés (telekmérés, vízmérés stb. ) egyrészt gyakorlati adminisztráció részére, másrészt létesítmények előtanulmányai végett, 2. különféle építmények létesítése: azért a mérnök sokféle szakmában fejtheti ki tevékenységét. A felvevő v. igazi mérő mérnök térképeket készít, a vízmérnök a folyók, tavak vizének szabályozásával, lecsapolással, öntözéssel stb. foglalkozik, de van út-, vasút-, hídépítő, hajóépítő mérnök, továbbá gépészmérnök, aki gépek tervezésével, előállításával és alkalmazásával foglalkozik, az építészmérnök épületeket készít, a vegyészmérnök vegyületek gyáripari készítésével, a bányamérnök a bányák gazdaságos és okszerű kihasználásával stb. foglalkozik. A budapesti m. kir. József-műegyetemen öt szakosztály van s mindegyik külön oklevéllel avatja fel mérnökké a vizsgázott tanulókat, ú. m.: mérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és gazdaságmérnöki képesítéseket nyújt. Újabb időben mindegyik szakosztályon megszerezhető a M. -doktori cím is. L. Műegyetem. - A katonai v. hadmérnököket l. Műszaki csapatok és intézetek. (Révai Nagylexikon) (+ internet) 920. Mérnökbiológiai létesítmény: az övezet és környezete természetes, illetve természetszerű állapotának megőrzése, vagy helyreállítása érdekében létesített műszaki-mérnöki építmény, berendezés. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete
Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 921. Mérnöki létesítmény: A mérnöki létesítmények körének megállapítása többékevésbé megállapodás kérdése. Egy kézenfekvő és hagyományos értelmezés a magas építési szerkezetekre (magasépítmények, ipari épületek tartószerkezetei)és az épített infrastruktúra műtárgyaira (hidak, tornyok stb.) terjed ki, az alapozási szerkezeteket a létesítmény külső megtámasztási rendszereként öleli fel. (Eki.sze.hu) Mérnöki létesítmények: A műtárgyak és a sajátos építmények (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 69.) 922. Mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények megvalósításánál (tervezésénél) figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint; (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 923. Mértékadó párkánymagasság: Ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3 m a különbség, akkor azok párkánymagasságainak átlagát kell mértékadónak tekinteni. Ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között több mint 3 m a különbség, akkor az építéssel érintett utcaszakasz átlagos párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 924. Mértékadó tűzfalmagasság: a csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 925. Metszetrajz: (metszet) Az építészeti tervdokumentációk fontos (gyakorlatilag elengedhetetlen) része: értelmezése: olyan vízszintes nézet, amely az építmény egy képzeletbeli (esetleg tört alaprajzi vonalú) síkkal történő elmetszésével keletkező nézetet ábrázolja; a tört vonal értelmezése: a metszeteket az építmény jellemző szerkezetein keresztül célszerű fölvenni, s ez az esetek többségében egy függőleges síkkal nem lehetséges, ezért a metszetvonalakon a nézet irányával párhuzamosan, töréseket (eltolásokat) kell alkalmazni; a metszetvonal töréseit a metszetrajzokon is célszerű (függőleges vonallal) jelölni; tartalma: ábrázolja az épület függőleges méreteit, az alaprajzon nem ábrázolható szerkezeteket, a függőleges kiterjedésű szerkezetek rétegfelépítését; ábrázolása az alaprajzon: az alaprajzo(ko)n a metszet vonalát általában vastag pontvonallal ábrázolják, a vonalak végein (és hosszabb metszetvonalakon, vagy az értelmezhetőség megkönnyítésére akár köztes helyeken is) betű vagy szám azonosítja a metszetet (hivatkozás a metszetre pl.: „A-A metszet”, „1-1 metszet”), s valamiféle nyíl jelzi a metszet irányát (azt, hogy a metszeten a képzeletbeli függőleges sík melyik oldala látszik); (internet)
926. Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 927. Mezőgazdasággal kapcsolatos építmény: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 928. Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól a közigazgatási egységtől függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 929. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 930. Mezőgazdasági építmény: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 931. Mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is; (1999. évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról 2. §) 932. Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mező-gazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a
szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 933. Mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat) (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 934. Mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata 935. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 936. Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 937. Minimális képzési követelménynek minősül az európai közösségi jog által valamely képzésre megszabott képesítési előírás. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 938. Minimális kialakítható telekszélesség: az ingatlannak a kijelölt építési vonalon, és az attól, a telek belseje felé mért 20 m-es sáv minimális szélessége, mely a viszonyítási vonalak minden pontján teljesül; a kijelölt építési sávon belül bármely összefüggő 20 m-es sáv szélessége, mely a viszonyítási vonalak minden pontján teljesül; ezek hiányában - OTÉK szerinti építési hely esetén - bármely összefüggő 20 m-es sáv szélessége, mely a viszonyítási vonalak minden pontján teljesül. (Zalaegerszeg
Megyei Jogú Város Közgyűlése 13/2008.(IV.25.) számú önkormányzati rendelete Zalaegerszeg MJV építési szabályzatának megállapításáról) 939. Minimális telekszélesség: A telek átlagos szélessége valamint a szabályozási vonalon mért szélessége közül a kisebb. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) 940. Minőségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából; (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 121. §) 941. Mobil rádiótelefon-hálózat: olyan földfelszíni rádiótávközlő hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú telefon összeköttetésének felépítését. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 942. Módosított építési engedély: 16.§ (2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: elvi engedély (elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetés-megváltoztatási), telekalakítási engedély, építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, bontási engedély, bontás tudomásul vétele, használatbavételi engedély, bejelentés tudomásul vétele, rendeltetés-megváltoztatási engedély (építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, nem építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, építési tevékenységgel nem együtt járó), rendeltetés megváltoztatásának bejelentése, fennmaradási engedély [végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel]. 31.§ (2) Az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni. ( 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról) Módosított építési engedély: Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési
tevékenységet. Az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészetiműszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni (www.mo.hu) 943. Módosított építésügyi hatósági engedély: Az építésügyi hatóságnál írásban, a 2. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjesztheti elő a b) pontban foglalt kivétellel - az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet és mellékleteit az építtető, a telekalakításra irányuló kérelmet ba) elvi telekalakításkor a telekalakítással érintett bármelyik telek tulajdonosa, közös tulajdonban levő telek esetén bármelyik tulajdonostárs, továbbá az, aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, bb) telekalakításkor a telekalakítással érintett bármelyik telek tulajdonosa, közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, továbbá az, aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, valamint az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége. (2) Az építésügyi hatóságnál írásban, a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjesztheti elő bejelentését az építtető. (3) A kérelem és a bejelentés tárgya - a nyomtatványon történő - rövid leírásának tartalmaznia kell különösen a) a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségességét, b) szükség szerint - a létrehozandó önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetését, c) a kérelemmel érintett építmények számát, rendeltetését. (4) A kérelemnek (vagy mellékletének) tartalmaznia kell a külön jogszabályban meghatározott értékű illeték megfizetésének igazolását. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról 17.§) Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez módosított építésügyi hatósági engedélyre irányul, az alapeljárás illetékével egyező mértékű illeték alá esik. (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről, Melléklet a törvény 29. § (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről, XV. Az építéshatósági eljárás illetéke, 1. h)) 944. Monolit egy darabból készült kőszobor, oszlop, épület stb. (Révai Nagylexikon) Monolit: egy darab kőből faragott szobor v. egyéb tárgya, épületrész, kivált pedig oszlop, melynek törzse nem összeillesztett dobalaku darabokból, hanem egy darab kőből áll. (internet)
A monolit vasbeton szerkezetek –mint nevük is mutatja- az építés helyszínén vagy előzetesen üzemben betonacél szálakból összeszerelt vasalásból (armatúrából), és helyszínen bedolgozott betonból állnak. (internet) 945. Mosókonyha: a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben; (1993. évi LXXVIII. Törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 91/A. § 10. a)) Mosókonyha: Az ú. n. mosó-konyha az, melyben a ruhát mossák, melyben tehát egy vagy több katlan talál elhelyezést. Ezt is célszerű a lakószobáktól elkülönített épületbe helyezni. Nagyobb városok bérházaiban a mosó-K. rendszerint a pincében van; újabb épületekben azonban sokszor a padlásra helyezik, ami ha kivihető, jobb, mert a bűz, a párák stb. nem terjednek szét az egész lakosztályban. (Révai Nagylexikon) 946. Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négy kerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 947. Motoros tricikli: olyan teherszállítás céljára szolgáló motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke van. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 948. Mozgójárda: (mozgólépcső, lásd még ott) (9) A személyszállító felvonó megfelelő mozgólépcsővel és mozgólejtővel helyettesíthető. Akadálymentes használathoz az akadálymentes közlekedés lehetőségének egyidejű biztosításával. (10) A mozgólejtő lejtése legfeljebb 10% lehet. (11) A mozgólépcső lépcsőfokmagassága legfeljebb 20 cm lehet. (12) A mozgólépcsőt és a mozgólejtőt mindkét oldalán tömör mellvéddel és mozgó fogódzókkal kell ellátni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 82. §) (1. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez) 949. Mozgólépcső: (ideértve a mozgójárdát is): a vízszintes vagy legfeljebb 35°-os meredek pályán mozgó, személyszállításra szolgáló, folyamatos üzemű gépészeti berendezés, (113/1998. (VI. 10.) Korm. Rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 2. § b)) Mozgólépcsőnél a biztonságos fel- és leszállás érdekében vízszintes rá- illetve lelépő szakaszt kell kialakítani. A mozgólépcső, illetve mozgójárda mindkét oldalán - azzal azonos sebességgel mozgó - korlátot kell kiépíteni. A mozgólépcsőket és mozgójárdákat legalább a két végponton - szükség esetén a két végpont között is - fel kell szerelni jól felismerhető és könnyen hozzáférhető vészleállítóval. A mozgólépcsőnek és mozgójárdának a használót veszélyeztető meghibásodása esetén
önműködően le kell állítania. A hiba elhárításáig az újraindítást meg kell akadályozni. A folyamatosan nem üzemelő mozgólépcsőknél és mozgójárdáknál a haladási irányt jól felismerhetően fel kell tüntetni. A használaton kívüli mozgólépcsőket és mozgójárdákat elkerítéssel, burkolással, vagy más alkalmas módon a használók elől el kell zárni. 950. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 951. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 952. Munkahely: meghatározás valamennyi olyan helyszínt jelöl, ahol a munkavállalóknak tartózkodniuk kell, vagy ahová menniük kell munkájuk során, és amelyet az alábbi e) albekezdésben meghatározott munkaadó ellenőriz; (2000. évi LXXX. Törvény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről 2. Cikk) Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 953. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére). . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 954. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem. . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §)
955. Munkakör-térkép: a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához szükséges összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi általános adatát (így különösen a betöltendő munkakört, közigazgatási szerv megnevezését, illetményt, munkakör betöltésének várható helyét és idejét), az ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltőjével szemben a munkáltató által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettséget, végzettséget, szakmai tapasztalatot, kompetenciákat), (1992. évi XXIII. Törvény a köztisztviselők jogállásáról 1. § (8) ) 956. Munkáltató fogalma jelenti: (i) minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki egy vagy több munkavállalót foglalkoztat valamely építkezési helyszínen, és (ii) az adott helyzetnek megfelelően, a fővállalkozót, vállalkozót vagy az alvállalkozót; (2000. évi LXXX. Törvény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről 2. Cikk) 957. Munkavállaló meghatározás minden olyan személyre vonatkozik, aki az építkezésben részt vesz; (2000. évi LXXX. Törvény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről 2. Cikk) 958. Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozásegészségügy szakterületeit foglalja magában. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1. §) 959. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 960. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 961. Muzeális intézmény: a múzeum, a közérdekű muzeális gyűjtemény és a közérdekű muzeális kiállítóhely. (1997. évi CXL. Törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) 962. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7.§ 8.) 32.§ A műemléki értékeket a miniszter a hatóság előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell: a védetté nyilvánítás tényét, a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját, a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület), az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását, a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal. 33. § Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell. Ezek közül az e törvény mellékletében egyedileg meghatározott műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Amennyiben tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásban nem az állam javára van bejegyezve, és az nem az ingatlan-nyilvántartás hiányosságának vagy jogszabálysértésnek az eredménye, a tulajdonjogot az állam javára meg kell szerezni. 34. § A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a hatóság a jellemző adatokat ismertető „Műemlék” feliratú táblával jelöli meg. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről) Műemléknek (a német Kunstdenkmal szó tükörfordítása) nevezik az olyan építményt, létesítményt vagy ingatlan jellegű alkotást vagy ezek rendszerét, esetleg romját, mely kiemelkedő építészeti, építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) szerepet játszik, amelyet megtartásra érdemesnek nyilvánítottak, s mint ilyet védelem alá helyezték. A műemlékről mint az egyetemes művészettörténet részéről gondolkodunk, s mindig nemzeti értéke van, akkor is, ha nem annak a nemzetnek az alkotása, amelyik létrehozta (Magyarországon ilyenek a római kor emlékei). Műemlék épületre bontási engedélyt kiadni nem lehet, viszont a műemléki státuszt megfelelő intézkedések után meg lehet vonni. A műemlékhez hozzátartozik annak berendezése, még meglévő melléképülete és az ingatlanterület vagy területrész, amin fekszik. Megóvásukkal a műemlékvédelem foglalkozik megfelelő hivatali és terepmunka útján. (www.wikipedia.hu) 963. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, folyamatos jó karbantartással vagy felújítással. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 964. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 965. Műemléki helyreállítás: a jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 966. Műemléki jelentőségű terület az épületek, műtárgyak (pl. köztéri szobrok) és a hozzájuk tartozó ingatlanok minden olyan csoportja, melyet megtartásra érdemesnek és védetté nyilvánítottak. E területbe olyan elemek (pl. épületek) is beletartozhatnak, melyek egyedileg nem műemlékek. A műemléki jelentőségű terület lehet köztér, ipari
vagy közlekedési terület, körülhatárolásában fontos szerepet játszik az adott terület történelme, a település szerkezete, összképe, tájjal való kapcsolata. Ezeket is védi a műemléki jelentőségű terület megnevezés. Ugyanígy nevezik a földfelszínnek vagy az adott településnek azt a részét, amely alatt elpusztult, de műemléki jelentőségű épület, építmény, település maradványai vannak. Feltárásra és bemutatásra érdemesek, és védetté is nyilvánították. (internet) 967. Műemléki környezet a műemlék és a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amit védetté nyilvánítottak. Területén minden építészeti-városrendezési feladatot a műemlék városképi érvényesülésének kell alárendelni, ezt törvényben szabályozzák. (www.wikipedia.hu) Műemléki környezet: A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 43.§ (3)) 968. Műemléki terület az épületek, műtárgyak (pl. köztéri szobrok) és a hozzájuk tartozó ingatlanok minden olyan csoportja, melyet megtartásra érdemesnek és védetté nyilvánítottak. E területbe olyan elemek (pl. épületek) is beletartozhatnak, melyek egyedileg nem műemlékek. A műemléki jelentőségű terület lehet köztér, ipari vagy közlekedési terület, körülhatárolásában fontos szerepet játszik az adott terület történelme, a település szerkezete, összképe, tájjal való kapcsolata. Ezeket is védi a műemléki jelentőségű terület megnevezés. Ugyanígy nevezik a földfelszínnek vagy az adott településnek azt a részét, amely alatt elpusztult, de műemléki jelentőségű épület, építmény, település maradványai vannak. Feltárásra és bemutatásr érdemesek, és védetté is nyilvánították. (www.wikipedia.hu) Műemléki terület: A műemléki értékeket a miniszter a hatóság előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell: a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület) (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 32. § c)) 969. Műkő: A műkő természetes kövek őrleményéből készült cement kötőanyagú beton, amely osztályozható a kötőanyag fajtája (szürke cement, fehér cement) a kopásállóság mértéke (kopásnak kitett, nem kopásálló) a fagyállóság mértéke (fagyálló, fagyásnak ki nem tett) az adalékanyag fajtája (kemény mészkő-, bazalt-, márvány-, gránitőrlemény) az adalékanyag szemcsenagyság megoszlása (durva, finom) a felületkialakítás módja (kőszerű, csiszolt, stokkolt, stb) és a rendeltetésnek megfelelő különleges tulajdonságok szerint. (internet) Műkő: a természetes építőkövek utánzata. Többnyire apróra zúzott kőtörmelékből (kőporból), néha rízskásából, kölesből és a megfelelő ragasztószerből készül (cement, gipsz, magnezit stb. ). Újabban a magyar Sátorin és a külföldi Terra Nuova mint M. szerű vakolat hódít tért. A németek a betont is M. gyanánt kezelik s az ehhez használt kagylós mész-zúzalékkal meglepő hatásokat érnek el. (Révai Nagylexikon) 970. Működési korlátozás: a zajterhelés csökkentése érdekében hozott intézkedés, amely érinti, illetve korlátozza a repülőtéren a jet repülőgépek működési lehetőségét. A működési korlátozás lehet részleges (napszakra vagy más időszakra vonatkozó), vagy irányulhat meghatározott zajteljesítményű repülőgépek, különösen a
marginálisan megfelelő repülőgépek működésének megszüntetésére, (18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 2. §) 971. Működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése: a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyagok tervezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyiséget legalább 25%kal meghaladja. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 972. Működőképességi próba: épített vagy szerelt zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 973. Műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 974. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld- és víz alatti objektumok geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 975. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 2. § 15.) 976. Műterem: A lakáshoz kapcsolódó olyan helyiség, amelynek általában alapterülete a 20 négyzetmétert meghaladja, belmagassága legalább 3 méter, ablaka északkeleti, északi vagy északnyugati tájolású, és ablakfelülete legalább 5 négyzetméter. (15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról 2.§ a)) Műterem: A művészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítő épület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez 70.) Ugyanígy megfogalmazva: (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 977. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket. (2) A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak, b) a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a
földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok, c) a közparkok, a közkertek és a belterületi élőfa-gyűjtemények (arborétumok), d) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló - az egészségügyi miniszter által kijelölt - területek, e) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok. (3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) az üzemek telepei, beruházási terület, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek, b) a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak, c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek, d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok), e) a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok), f) az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.), g) az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek, h) a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésére, hasznosítására szolgáló terület, i) állati hulladéktemető, készenléti dögterek, j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek, k) l) a 400 m2-t elérő kiterjedésű, külön jogszabály szerinti állandó jellegű erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és az ahhoz tartozó terület, m) a vásárterek és a kiállítási területek n) a temető céljára kijelölt területek, o) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője, p) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó. (4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a 47. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem állandó jellegű erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak, b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja, c) a közforgalmú és saját használatú vasutak, d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe, e) a kikötők szárazföldi területe, f) a távközlési építmények működtetéséhez szükséges terület, g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület. (5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület: a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem, b) a vízi szállításra használható csatornák, valamint azok tartozékai, c) a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok, d) a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak), továbbá a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad, e) az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyező erdei
fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület. (6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek céljára állandóan igénybe vett területek, b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza, c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta. (7) A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, „Állami terület I.” a Belügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület II.”, az Igazságügyi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület III.” megnevezéssel művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 50. §) 978. Műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület, 2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 204. § (1)
N 979. Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem. (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 46. §) 980. Nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre előírt parkolók számának 5%-át. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Nagy szállítási forgalmú létesítmény: az a létesítmény, melynek napi teherforgalma bármikor meghaladja a jogszabályban előírt parkolók számának 5%-át. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 981. Nagyfeszültségű hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű hálózat; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 982. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú, nem elektronikus hírközlő berendezés. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 983. Nagyhajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza 20 méter vagy annál nagyobb, valamint az a tengeri hajó, amelynek hajótesten mért hossza 24 méter vagy annál nagyobb; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 984. Nagykereskedelmi létesítmény: A TEÁOR szerint az áruknak, termékeknek a termelők és a viszonteladók közötti nagy tételben történő közvetítésére alkalmas létesítmény (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 985. Napon szárított tégla: A téglának két alaptípusa van: a kiégetett és a napon szárított tégla. A napon szárított tégla (köznapi nevén a vályog) a legrégibb és legolcsóbb építőanyag. Előállítása csak nagyon levés technikai tudást igényel, és a nyersanyag ott hever a lábunk előtt. A világ szegényeinek a nagy része a mai napig vályoggal építkezik. Hátránya: a vályogtéglával az a baj, hogy az eső elmossa, s ettől komolyabb felhőszakadás esetén a külső fal bevakolása sem véd meg. (internet) 986. NATURA 2000: Natura 2000 hálózat: az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) és annak módosítása (97/49/EK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket
- foglalja magába. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes magyar szabályozást a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A magyar Natura 2000 területek mintegy 1,95 millió hektárra terjednek ki. Ennek közel felét teszik ki a már védett természeti területek. A magyar Natura 2000 területek közül 55 különleges madárvédelmi terület, 62 különleges természet-megőrzési terület, valamint 406 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület. (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról) 987. Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) 988. Negatív terasz: a magastető síkjának megszakításával kialakított fedetlen terasz, melynek szerkezeti elemei nem emelkednek a tető síkja fölé. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) 989. Nem jelentős zavaró hatású tevékenység: Hatása a kibocsátó telkének határán nem haladja meg az övezetre vonatkozó környezetvédelmi határértéket. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 990. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a szabályozás több normatív elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 991. Nem kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, melyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
992. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 993. Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.). (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §) 994. Nem tanácsi közüzem: az a közüzemi vállalat, amellyel kapcsolatban az alapítói (felügyeleti) jogot az Öt. hatálybalépésekor nem tanács vagy szerve gyakorolta; (1991. évi XXXIII. Törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 52. § (1) ) 995. Nem zavaró hatású (ipari, kézműipari, raktározási és egyéb) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre)megengedett határértéket. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 996. Nemzeti sírkert: (nemzeti panteon): a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége; (1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3. §) 997. Nemzeti szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról 5.§ (1) ) 998. Nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett szabványosítás. (1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez) 999. Nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló testület, amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás alapján. (1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez) 1000. Nemzeti vízi út: az ország határain belül lévő és nemzetközi vízi úttá nem nyilvánított vízi út; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1001. Nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján tett
szabadalmi bejelentés. (1995. évi XXXIII. Törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 84/P. § (1) ) 1002. Nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO tagországok illetékes szervei részt vehetnek. (1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez) 1003. Nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, amely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1004. Nemzetközi vízi út: nemzetközi szerződés alapján nemzetközivé nyilvánított vízi út; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1005. Népi építészet: Az adott, vizsgált közösség (falu) építéstechnikai tudása, anyagismerete, díszítőkedve, és az ezt szabályozó hagyományok valósulnak meg a munkafolyamat során. (internet) Népi építészet vagy népi építkezés a magyar néprajz megközelítésében az élelmiszertermelő parasztság, jobbágyok, zsellérek, cselédek, szabadalmas parasztok (és a hasonló körülmények között élő kisnemesek) és a paraszttársadalmat kiszolgáló kézművesek építészete. (internet) 1006. Nézet: az építészetben valamely épületnek vagy tárgynak geometrikus rajza. Aszerint, amint az épületet elölről, oldalról v. hátulról rajzolják le; van előlnézet, oldalnézet, hátsónézet. (Lapoda Multimédia) 1007. Növényzettel fedett terület: az a terület (felület), melyet mindig növényzet takar. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1008. Nukleáris anyag: a radioaktív anyagok közül mindazok, amelyek önfenntartó nukleáris láncreakcióra képesek, vagy képessé tehetők, továbbá ezek vegyületei, vagy az elemet, illetőleg vegyületét tartalmazó anyag, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet tartalmaz, a bányászat, illetőleg az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével; (1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 2. §) 1009. Nukleáris létesítmény: az atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor, továbbá minden más olyan létesítmény, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás 98. cikkének 2. I. pontja ekként határoz meg; (1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 2. §)
1010. Nukleáris rendszer, berendezés: a nukleáris létesítményeknek a nukleáris biztonságra hatással lévő rendszerei, berendezései; (1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 2. §) 1011. Nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség; (1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 2. §)
NY 1012. Nyaktag: Építési telken belül az önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek összekötésére szolgáló építmény. (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) Nyaktag: épületeket, épületrészeket összekapcsoló szerkezet (internet) Nyaktag: közlekedő vagy átjáró (internet) 1013. Nyári gát: a hullámtéren épült vízilétesítmény, a fővédvonalnál alacsonyabb töltés, amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz ellen véd; (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 1014. Nyeregtető: a legegyszerűbb és legrégebbi tetőidom. Az épület lezárásaként a tetőteret két tetősík határolja. Az épület lezárása oromfallal, vagy tűzfallal történik. A tetősíkok általában egyforma nagyságúak és egyforma hajlásúak. A csapadék a két tetősík alsó vonalában elhelyezett ereszcsatornában gyűlik össze. (internet) Nyeregtető: nyeregfödél két egyenlő hajlású nyeregsíkkal, alul két, ugyanazon magasságban levő ereszvonallal, fölül a taréj- v. gerincfal. Vannak még egyenlőtlen hajlású nyereg-F.-ek és olyanok is, melyekben a két ereszvonal nem fekszik egy magasságban; b) a félnyereg-F. , mely csak egy nyeregsíkból áll; c) a sátor-F. , ha két egyenlő nagyságú nyereg-F. derékszögben keresztezi egymást; ennek a F.-nek 4 ereszvonala van, melyek egy síkban feküsznek és gerinc helyett egy csúcspontja (Pallasz Nagylexikon) 1015. Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1016. Nyílás: (4) Építményben gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílás vagy ajtó szabad nyílásmérete 0,60/1,90 m-nél, önálló rendeltetési egységek és szobák bejárati ajtajának szabad nyílás mérete 0,85/1,90 m-nél kisebb nem lehet. (5) Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad nyílás mérete (0,30 m-nél kisebb falvastagság esetén) 0,85/1,90 m-nél, egyéb esetekben 0,90/1,90 m-nél kisebb nem lehet. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 62.§) 1017. Nyíláskeret: fém és műanyagkereteknél olyan ajtótokokat, amik csak az ajtószárny felerősítésére és ütköztetésére szolgálnak. A legtöbb esetben külső ajtóknál és vastagabb beltéri ajtóknál használatosak, a keret vastagsága körülbelül az ajtószárny vastagságával megegyező. Fontos, hogy a felhasznált vasalatok és pántok a keret és az ajtószárny anyagához illeszkedők legyenek. (MABISZ biztonságtechnikai útmutató a
betöréses lopás-rablásbiztosítási kockázatok kezelésére (ajánlás), A.5. fejezet ; internet) 1018. Nyílásköz: A nyílásokat a fal építésével egyidejűleg a nyílásköz kihagyásával: vagy utólag fűrészeléssel, marással, esetleg fúrással lehet kialakítani. (internet) Nyílásköz: Két falnyílás közötti szabad falfelület 1019. Nyílászáró: A falnyílásokat szigetelő, elválasztó elemek. Legtöbbször nyithatók. Lásd. ablak, ajtó 1020. Nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1021. Nyílt terület: minden olyan terület, amely meghatározott ásványi nyersanyag vonatkozásában nem minősül zárt területnek. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 1022. Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt benyújthat pályaművet. A kiíró a tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében is jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a tervpályázaton való részvétel feltételeit. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 4. §) 1023. Nyíltárkos bemérés: a közműnyilvántartásról szóló építésügyi előírásoknak megfelelő műszaki dokumentáció elkészítése: (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1024. Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1025. Nyilvános telefonállomás: a nagyközönség rendelkezésére álló távbeszélő végberendezés, amelynek használatára vonatkozóan a fizetőeszköz lehet pénzérme, hitelkártya, illetve előrefizetett kártya, beleértve a hívókódokkal használatos kártyákat. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1026. Nyilvános telefonhálózat (telefonhálózat): olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, amelyen részben vagy egészben nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújtanak, illetve amely alkalmas hálózati végpontok között beszéd, továbbá más kommunikációra, így különösen a telefax és adatkommunikációra. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1027. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik; (1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. §) 1028. Nyíróerő: A nyírófeszültség vagy csúsztatófeszültség olyan mechanikai feszültség, mely a terhelés alatt vizsgált anyagból képzeletben kivágott kis kocka lapjaival párhuzamos irányú, szemben a normális feszültséggel, mely a kis kocka lapjára merőleges. A nyírófeszültséget a görög τ (tau) betűvel szokás jelölni. A
nyírófeszültség definíciója: ahol F a nyíróerő és A a terület. A nyírás a terhelés alatti anyag belsejéből képzeletben kivágott kis kocka szögelfordulását (torzulását) okozza szemben a normális feszültség nyúlásával-rövidülésével. Csúsztató feszültség vagy tiszta nyírásnál vagy csavarásnál lép fel szilárd testekben. Építmények tönkremenetelét is okozhatja nyírás. (internet) A nyíróerő az egymás mellett fekvő síkokat egymáson elcsúsztatni igyekszik. (internet) 1029. Nyitott fedélszék: alulról látszó ácsszerkezet (lehet látni belülről a tetőszerkezetet) (internet) 1030. Nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1031. Nyomott és vákuumos szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett kényszeráramoltatású szennyvízelvezető hálózat; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1032. Nyúlványos (nyeles) telek és beépítési lehetősége: olyan telek (önállóan telekkönyvezett földrészlet), amely egy nyéllel - nyúlvánnyal - csatlakozik a közterülethez. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Nyúlványos (nyeles) telek: a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak - a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz, (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 2. §)
O 1033. Oldalhatáron álló beépítés: Ahol az építési hely egyik oldala azonos a telekhatárral. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1034. Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik – homlokzatszerűen kialakított – határfalának legalább 2/3-a a telek oldalhatárára kerüljön. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely határvonalának a telek egyik oldalhatárán kell lennie. Kialakult esetben a tömbben jellemző oldalhatár határozza meg, hogy a telek melyik oldalhatárához kell az építési helyet igazítani, beépítetlen tömb esetében a kedvezőbb - az É-i iránytól jobban eltérő - tájolást biztosító oldalhatáron kell az építési helyet kijelölni. Az építési hely a szomszédos telek építési helyével nem érintkezhet. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy -vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1035. Oldalkert: -az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része, az építési teleknek az épület és az oldalhatár között fekvő része. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Pontosan ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez)
1036. Organizációs terv: organizációs terv (1:100, 1:500) Az építési területen elhelyezkedő, az építést valamilyen módon kiszolgáló létesítmények kialakítását részletesen kidolgozva tartalmazza. A nagygépek és kapcsolódó elemeinek pontos elhelyezkedését, A segédüzemeket belső kialakításukkal, A raktárakat, raktári területeket funkciójukkal megjelölve, A felvonulási épületek részletes terveit, Az úthálózat és a leálló rakodó sávok pontos méreteit, Az energiaellátással kapcsolatos berendezések (trafó), A vezetékek elhelyezésének és a térvilágítás terveit, A vízellátással kapcsolatos létesítmények kialakítását, vezetékeinek nyomvonalát, a víznyerőhelyeket, A felszíni vizek elvezetését, A szennyvizek elhelyezésével, kezelésével kapcsolatos létesítményeket.ekt.bme.hu 1037. Óriásplakát, -poszter: a ISO A0 méretet (841x1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről) Óriásplakát: 12,00 m2-es, vagy azt meghaladó egységes reklámfelületű reklámtábla (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Óriásplakát, -poszter: az A0 méretet (841x1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Óriásplakát, -poszter: az ISO B1 méretet (700 x 1000 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdető-berendezés, reklám. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 1038. Oromfal: A nyeregtetős épület végfalának a tetősík és a homlokzatsík metszésvonala, illetve a tetőgerinc közötti homlokzata. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Oromfal: Nyeregtetővel fedett épület véghomlokzata (Lapoda Multimédia) 1039. Oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata. (internet) Oromzat: a nyeregtető végeit lezáró fal, ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, vagy nyíláskeretek hasonló formájú lezárásai (internet) Oromzat: Ajtók és ablakok fölé épített, háromszög v. félkör alakú, párkánnyal keretezett, gyakran gazdagon díszített falmező. (Lapoda Multimédia)
1040. Orsótér: két egymás mellett lévő kar közötti szabad tér. (Lépcsőkar a folyamatosan következő fokok összessége. Megkülönböztetünk karszélességet és karhosszúságot.) (internet) Orsótér: két egymás mellett lévő lépcsőkar közötti szabad tér. (www.eki.sze.hu)
1041. Országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha az adott feladatot az országban egy intézmény látja el; (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 121. §)
1042. Országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága; (1999. évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról 2. §) 1043. Országos jelentőségű vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pálya, valamint a vasúti mellékvonal; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1044. Országos törzshálózati vasúti pálya: az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott vasúti pálya; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1045. Országos vasúti pályahálózat: a térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1046. Országos védelemre javasolt terület és védőövezete: Természet helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, ahol a helyi jelentőségű természetvédelmi zóna előírásait kell mindaddig alkalmazni, amíg az országos védelmi átsorolás nem történik meg. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 1047. Oszlop: kőből, fából vagy vasból egy v. több darabban készült, egyenesen álló, építészetileg többé-kevésbé gazdagon képzett alátámasztása valamely függőleges nyomással bíró tehernek. Ha a súlyt a teherhordó talajnak minél kisebb területére akarjuk átvinni, vagy az O.-ok mögött minél több világosságra vagy levegőre van szükségünk, akkor az O.-okt vasból készítjük. Emlékszerű építményekben, melyek alkatrészeinek a lehető legnagyobb állóságot, tartósságot és biztosságot kell formailag is kifejezniök, az O.-ok kőből v. kőutánzatokból készülnek, míg ideiglenes jellegű építkezéseknél a faoszlopokat alkalmazzuk. Az O. a fa törzséhez hasonlóan, mely bizonyára első volt az O. funkcióihoz hasonló szolgálatokat teljesíteni, legtöbbnyire hengeralakú, ritkábban sokszögű vagy quadratius; ez utóbbiakat inkább pilléreknek hívjuk. A különböző építészeti stílusok az O.-ot különfélekép képezték ugyan ki, de lényegileg majd mind megegyeznek abban, hogy az O. alakjának a teherbíróságot kell kifejeznie, felső részében a tehernek átvételét, alsó részében pedig annak a talajra való szétosztását jeleznie. Ezek szerint a legtöbb O.-nak egy többé-kevésbé nyulánk törzse, a terhet átvevő díszesebb feje é azt a talajra szétosztó, alul kiszélesedő lába vagy talpa van. Az O.-láb néha egyes - még kifejlettebb - stílusoknál is hiányzik (p. a görög-dór stílusnál); ezt az alul erősen kiszélesedő O.-törzs pótolja. az O.-nak és alkatrészeinek arányait a teher nagysága, az alátámasztásoknak egymástól való távolsága, végre az egyes stílusoknak formaérzéke határozza meg; a görög, római és renaissance művészet O.-ainak arányait, annak alkatrészeinek elnevezését stb (Pallasz Nagylexikon) – Oszlop: Teherhordó vázak - Előregyártott beton, vasbeton, acél, fa és alumínium teherhordó szerkezeti elemek (oszlop, főtartó, gerenda stb.) - Kör keresztmetszetű függőleges alátámasztó elem (internet)
Oszlop: Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez, 54.)
1048. Oszlopköz: az oszlopsorban az oszlopoknak egymástól való távolsága, a törzs felületéről a törzs felületéig mérve. E távolság az oszlopsor által hordott teher és az egyes építészeti stílusok szerint különböző; szűkebb architrávos (vagyis vízszintes) párkányzatnál, szélesebb árkádos szerkezetnél. (internet) Oszlopköz: Az oszlopsorban az oszlopoknak egymástól való távolsága, a törzs felületétől a törzs felületéig mérve. (Révai Nagylexikon) 1049. Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamos-pályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1050. Óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen; (60/1997. (IV. 18.) Korm. Rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól 1.§ c)) Óvóhely: Elsősorban az ellenséges légitámadások esetén (esetleg atomtámadáskor) voltak hivatva megvédeni a vétlen lakosságot. Az óvóhelyeket a kormány megfelelő hatóságai a polgári védelmi és légoltalmi szervezetek segítségével üzemeltették, felügyelték, tartatták karban. (www.bjmf.hu)
Ö 1051. Ökofolyosó, ökológiai folyosó: Olyan termőhelyi területsáv, mely értékes (védett) természeti környezeteket köt össze, oldva a védett területek elszigeteltségét. A természet helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet rögzíti az ökofolyosó sávjában a területhasználat szabályait. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ökológiai folyosó: Olyan termőhelyi területsáv, mely értékes (védett) természeti környezeteket köt össze, oldva a védett területek elszigeteltségét. A természet helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet rögzíti az ökológiai folyosó sávjában a területhasználat szabályait. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 1052. Ökológiailag sérülékeny terület: ide tartoznak a természetvédelmi területek és a Natura 2000 területek (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) 1053. Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 1054. Önálló antennatorony: kizárólag a elektromágneses hullámok adására, átjátszására, vételére szolgáló építmény, vagy építményegyüttes. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önk. Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 1055. Önálló ipari (nagykereskedelmi, raktár) épület: Kizárólag az ipari termelést, nagykereskedést, illetve raktározást szolgáló épület. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1056. Önálló parkolóház: A kizárólag gépjárművek tárolására szolgáló épület. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1057. Önálló parkolóterület: nem közlekedési területbe tartozó egy helyrajzi számon nyilvántartott telken kialakított járműtároló terület. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez)
1058. Önálló reklámhordozó: A kizárólag reklám céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1059. Önálló rendeltetési egység: Helyiség vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület). A rendeltetés alatt a TEÁOR szerinti tevékenységeket kell érteni (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez; 1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1060. Önálló üzemanyagtöltő állomás: Üzemanyagtöltő állomás, mely nem kapcsolódik más építményhez, épülethez - az üzemanyagtöltő állomást igénybevevőket szolgáló kiskereskedelmi, illetve vendéglátó egység és fizetőhely kivételével -, illetve nem más rendeltetésű épületben vagy annak földszintjén kerül elhelyezésre. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1061. Önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 1062. Önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 1063. Önjáró úszómunkagép: helyváltoztatásra önállóan alkalmas úszómunkagép; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1064. Önkormányzat intézménye: az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv; (1991. évi XXXIII. Törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 52. § (1) ) 1065. Önkormányzat közüzeme: közüzemi célra alapított olyan állami gazdálkodó szerv, amelynek felügyeletét e törvény hatálybalépésekor önkormányzat gyakorolja, vagy amelyet az Öt. 9. §-ának (4) bekezdése alapján az önkormányzat alapított; (1991. évi XXXIII. Törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 52. § (1) ) 1066. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 16.) 1067. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és
pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 17.) 1068. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és szolgáltatási tevékenységgel történő elősegítése. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 1069. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 1070. Összekapcsolás: egyazon vagy különböző elektronikus hírközlési szolgáltatók által használt elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve elérhessenek más szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. A szolgáltatást az összekapcsolásban részes felek vagy a hálózatukhoz hozzáféréssel rendelkező más szolgáltatók nyújthatják. Az összekapcsolás a hozzáférés sajátos fajtája, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1071. Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1072. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1073. Összekötő utak A településeket egymással és a főúthálózattal kötik össze, illetve forgalmat gyűjtő és elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomnak a főutakra történő ráhordását. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról 1. számú melléklet) 1074. Összekötő vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő, csatlakozó pályának nem minősülő vasúti pálya; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1075. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli -, területe, kivéve a terepszint alatti helységek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helységek területét az összes nettó szint területbe be kell számítani. (Pécs Megyei Jogú Város
Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1076. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) Övezet: OTÉK által felhasznált fogalom. A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben azonos a rendeltetési zóna előírásaival. A szabályozási tervlapon használt betűjele pl. Ev (csak betűjel). Ez minden esetben jelzi, hogy a területen belül nincs építési zónaelőírás. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1077. Övezeten belüli zöldfelület: az építési-, vagy közlekedési övezeten belüli zöldfelület, melyen belül épület elhelyezése nem engedélyezhető. (30/2006. (IX. 7.) számú rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1078. Övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal, melyet telekhatárként is értelmezni kell. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő építési övezetbe, illetve övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonal – kizárólag olyan szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként – a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosítható. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. (Telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez a telekalakítás kapcsán – az övezeti előírások megtartásával – történő módosítás, de két eltérő övezetbe sorolt telkek összevonása csak szabályozási terv alapján megengedett.) (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal. Övezeti határvonal választja el az szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. A telekhatáron húzódó övezeti határvonal -kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként -a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett.(telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez már kialakult beépítésű telektömbben telek közterülettel átellenes (hátsókerti)telekhatárán húzódó, szabályozási vonalnak nem minősülő övezeti határvonal –telekalakítás kapcsán, az övezeti előírások megtartásával – történő módosítása)) (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata)
Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Övezeti határvonal: körülhatárolja a területeknek, telektömböknek azon részét, melyre vonatkozóan az övezeti kóddal bemutatott telekalakítási és építési előírások azonosak. Az övezeti határvonal egyúttal javasolt telekhatár; az övezeti előírásoknak egyébként megfelelő méretű telek akkor is megfelel a SZT és a GYÉSZ előírásainak, ha a telekhatár nem egyezik meg az övezeti határral. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1079. Övezeti jel: A GYÉSZ 4.sz. mellékletében leírtak szerinti értelmű betű és számkombináció, mely megadja az ingatlan legfontosabb telekalakítási, használati és építési előírásait. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1080. Övezeti kód: az övezetekben érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokra utaló; az övezet sorszámából és jeléből álló jelölés. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1081. Övezeti terv: a helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetek, illetőleg övezetek területi lehatárolását - a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán - tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 35.) Ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
P 1082. Padló: Padlózat, padozat, építészeti művek (lakóhelyiségek, folyosók, tornácok, teraszok stb. ) alsó, járható síkja, ill. annak mesterséges, külső burkolata. Rendeltetése szerint készülhet kőnemű anyagból (agyagtapasztás, beton, terrazzo, tégla v. lapburkolat, kő, mozaik, aszfalt stb. ), fából (hajópadló, parkett (l. o. ) tömörfa-kocka stb. ), végül üvegből vagy fémekből. A darabos anyagból készült P. -k mellett higiénikusabbak a hézagmentes P: k, ilyenek a már említett betonon és aszfalton kívül a betonra vagy agyagborítékra fektetett linóleum, aszbesztpadló stb. Talajvíz esetén főleg a fából készült P. -k a nedvességtől elszigetelendők. A parkettet e célból gyakran aszfaltba rakják.(Révai Nagylexikon) 1083. Padló- és falburkolás: 45.43 - Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése építményekben: = kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok = parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat = szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve = mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok = tapéta (1. számú melléklet a 2003. évi CXXIX. Törvényhez) 1084. Padlószint: Az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1085. Palló vagy padló, Van kétféle, t. i. kemény (l. Parket) és puha P. Ez utóbbi ismét kétféle: a) a közönséges puhafa-P., mely vánkosfákra szegezett és minden összeköttetés nélkül csak egymás mellé fektetett fenyődeszkákból áll (alárendeltebb szobákban, kamrákban stb.) és b) az u. n. hajó-P., mely szintén vánkosfákra szegezett fenyőfadeszkákból áll, a deszkák azonban egészen keskenyek (12-16 cm. szélesek) és horonnyal és eresztékkel illesztődnek egymásba. (internet) 1086. Palóczy Antal Díj: Az érem bronzból készül, kör alakú, 76 mm átmérőjű. Az egyik oldalán Palóczy Antal dombormű arcképe „Palóczy Antal 1849-1927” körfelirattal található, a másik oldalán a kitüntetett neve és az adományozás évszáma található, vésett felirattal. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról Melléklet) 1087. Pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység ellátására, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1088. Pályajel: a Hajózási Szabályzatban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt, illetve a hajózási hatóság által jóváhagyott, a vízisportpályán folytatott tevékenységet irányító, vagy segítő jelzés, vagy jelzésként meghatározott objektum (pl. vízijármű), (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely,
továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1089. Pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít; (1992. évi XXIII. Törvény a köztisztviselők jogállásáról 1. § (8) ) 1090. Pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) - a külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező alkalmazottja, illetve megbízottja által - a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit (amelyet) erre felkértek. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 13. §) pályázó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1091. Panel: Hosszú élettartamú, kitöltő (nem teherhordó) falazat: Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profil-üveg (2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. Törvényhez) 1092. Panelház (röviden panel) előregyártott vasbeton elemekből készült lakótömb. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de a Föld számos országában próbálták a lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 000 panellakás található, ezekben él a lakosság ötöde. (www.wikipedia.hu) 1093. Park: a kertművészet szabályai szerint fákkal és bokrokkal beültetett nagyobb terület. A virágpark átmeneti formát alkot a virágparterre és a tulajdonképpeni park között, különösen villaszerű épületeknél a homlokzat előtt. (Pallasz Nagylexikon) Park: A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. (internet) Park: ipari park: legalább 20 hektár alapterületű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, „Ipari Park” címmel rendelkező terület; (186/2005. (IX. 13.) Korm. Rendelet az „Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről 1.§ a)) 1094. Párkány: Párkányzat, több párkány összege, melyek együttesen a P.-ot alkotják; p. a görög, római és renaissance építészet oszloprendszereinek P.-a a gerendapárkány-, képpárkány- és koronázó párkányból áll. Közönségesen a nagyobb párkányokat (pl. koronázó párkányokat) is P.-nak hivjuk. (internet) Alapul szolgáló, összefogó vagy koronázó, erősebben vagy gyengébben kiugró, több-kevésbé gazdagon
tagozott alkotórésze valamely architektonikus mûnek, avagy egyes részeinek. Két, három vagy több tag alkotja a P.-t, mely egy épületen helyzete szerint lehet: 1. Talp- v. lábazat-P. (a német Sockel után szokli-P.), mely a lábazatot választja el az épület többi részeitől; erős kiugrása, egyszerű, erős tagozása van. 2. Választó P., mely az egyes emeletsorokat választja el egymástól, egyiket vagy a másikat jobban kiemeli és megakadályozza azt, hogy az esővíz az egész homlokzaton végig folyjék; kevés kiugrása, egyszerű tagozata van. 3. Koronázó v. fő-P., mely az építményt betetőzi, mintegy megkoronázza és mint ilyen nagy kiugrással, gazdag díszes alkotórészekkel, finom tagozatokkal bir. 4. Váll-P., mely az ívek, boltozatok kezdővonalát tünteti ki. 5. Könyöklő v. mellvéd-P., mely a parapetek felső tagját alkotja, melyre könyöklünk. 6. Szemöldök-P., ajtókat vagy ablakokat koronázó P. 7. Gerenda-P. (lásd Architrav). 8. Kép-P. (l. Friz). Anyagra nézve a P. lehet kőből (tartósabbnak készült vagy emlékszerű építkezéseknél), fából (különösen koronázó P.-ok, mert erős kiugrással szerkeszthetők), bádogból (tetőzeteken vagy a modern építészetben - elég rosszul kőpárkányt helyettesítve), téglákból - sokszor formatéglákból - nyersen kirakva, vagy lehet az u. n. húzott P., mely téglából van kirakva és felülete malterral kihúzva. (Pallasz Nagylexikon/internet) 1095. Párkánymagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Párkánymagasság: a szabályzat alkalmazása szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően, az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala, lapostető esetén az attika felső éle között függőlegesen mért távolság. (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ)) Párkánymagasság: A tetősík alsó vonala (eresz) és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Párkánymagasság: A tetősík alsó vonala (eresz) és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság (BVKSZ. 13. sz. melléklet 80. pont). Lapostetős épület esetén a rendezett terepszint függőlegesen mért távolsága a födém és a homlokzati falsík metszetvonalától, mellvéd kialakítása esetén annak felső vonalától. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete BelsőFerencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) Párkánymagasság: az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint magastetős épület esetében az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala, illetve lapostetős épület esetében a legfelső szint tömör mellvédjének felső síkja között függőlegesen mért távolság. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker.
MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről) 1096. Párkányvonal: A tetősík alsó vízszintes határvonala. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) 1097. Parkolóház: Gépkocsik tárolására szolgáló - általában többszintes – épület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1098. Parkoló-lemez: járművek elhelyezésére, parkolás céljára szolgáló kettő vagy többszintes nyitott parkoló-építmény. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Parkolólemez: Olyan építmény, amelynél a nyitott parkoló felületek egymás felett több szinten helyezkednek el. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Parkolólemez: több gépkocsi legalább két, általában terepszint feletti szinten történi 1099. Parkolószint: Épület gépkocsik tárolására szolgáló szintje(i). (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1100. Parti sáv: a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények (csatornák, tározók) mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja; (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1.§ 8.) 1101. Partvonal: a meder és a part találkozási vonala; (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 1102. Pátio: A patio (ejtsd: „pátió”, spanyol: „udvar”) egy ház belső – általában szögletes és kis alapterületű – fedetlen udvara. Ősi építészeti hagyományokra tekint vissza: már a rómaiak is használták az esővíz elvezetésére és gyűjtésére. Ma Spanyolországban, főleg Andalúziában gyakoriak. A patiókat vagy minden oldalról a ház épületelemei határolják, vagy agyagfal választja el őket a szomszédos udvaroktól, illetve az utcától. Mai szerepük főként a pihenés, kikapcsolódás lehetővé tétele, valamint a magánélet nyugalmának biztosítása és az elhatárolás az idegenekkel szemben. Közepén általában szökőkút áll; növényekkel, virágágyásokkal díszítik. A magasabb építésű lakóházakban a természetes megvilágítás biztosítására is használják. (www.wikipedia.hu)
1103. Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Pavilon: A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusító helyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendező (fenntartó) állapítja meg. (35/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a vásárokról és a piacokról 6.§ (3)) A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a közterületre állított pavilon a földterületbe való mechanikus bekapcsolás ellenére is megtartja ingó jellegét és így tartozéki minőségét, feltéve, hogy az ingatlanba való beolvasztás nyilvánvalóan ideiglenes célzatú. (KOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Törvényhez, Ptk. 95. §-ához) Pavilon: kerti épület (internet) Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet nem nagyobb mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet legfeljebb 12 m2, valamint az építmény magassága max. 3,0 m. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Pavilon: szerelt szerkezetű, huzamos ideig használható, illetve üzemeltethető, kiskereskedelmi célra létesített építmény, általában külső pultos árusítással. Önálló telket nem igényel, általában közterületen helyezkedik el. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2 -t meghaladó,de legfeljebb 6 m2 alapterületű építmény (a 2 m2 -nél kisebb alapterületű építmény a fülke). (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meghaladó alapterületű építmény (a 2 m2-nél kisebb alapterületű építmény a fülke). (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról)
1104. Pergola: egy-két v. mind a 4 oldalán oszlopsoros nyitott oldalú pavillon v. házacska egy kertben; úgyszintén lugas, melynek gerendázatát falazott oszlopok hordják. (Pallasz Nagylexikon/ internet) 1105. Pillér: Szabadon álló négy- v. sokszögű függőleges támszerkezet. Az oszlophoz hasonlóan lábazatra, törzsre és fejezetre tagolódik. Több hasáb összevonásából áll elő a pillérköteg. Gótikus templomoknál a boltozat oldalnyomásának terhét az épület külső tömegét megtámasztó támpillérek viselik. (Lapoda Multimédia) 1106. Pinceszint: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez) 1107. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1108. Polgári lőtér: Lőtér az a terület (építmény), amelyen kis- és nagykaliberű golyós, marok vagy sörétes lőfegyverekkel (futóvad, korongvadász, trap, skeet) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani. (1. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez 1.) 1109. Polgári lőtér üzemeltetését a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztálya (a továbbiakban: BRFK) engedélyezi. (3) A lőtérszabályzat jóváhagyása a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK hatáskörébe tartozik. (4) A hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt (a továbbiakban: üzemeltetési engedély) akkor adja ki, ha a kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket biztosította, lőtérszabályzattal rendelkezik, és a lőtér üzemeltetésére - mint veszélyes üzemre - felelősségbiztosítást kötött. (5) Védett természeti területen lőtér üzemeltetése nem engedélyezhető (www.elesloveszet.hu) 1110.
Polgárvédelmi építmény/létesítmény: óvóhely (internet)
1111. Pontház: Az 1960-as évek lakótelepeit három épülettípus jellemzi: a 4-5 szintes, általában három lépcsőházas É–D-i vagy K–Ny-i tájolású sávház, a kockaház és a kezdetben 4-5, később 9-10 emeletes pontház. A keretes beépítést az egymással párhuzamos sávházak és a pontházak váltották fel, a belső udvarok eltűntek, helyettük nagyobb szabad területeket találunk. A lakótelepek átlagos nagysága 1000-1500 lakásra nőtt. (internet) 1112. Pontszerűnek nevezzük azokat építményeket - torony, tartály, egyéb technológiai építmény-, melyeket nem kell beszámítani az építménymagasságba (30/2006. (IX. 7.) számú rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1113. Porta épület: földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó (az 1,50 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető figyelmen kívül hagyható),
legfeljebb 3,50 m építménymagasságú épület, melynek tartalmaznia kell minimum 6 m2 alapterületű állandó tartózkodási helyet, valamint ehhez kapcsolódó előteret és vizesblokkot. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 1114. Portál: a szabályzat alkalmazása szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően, rendeltetési egység bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átengedett terület, magánút felé megnyitott homlokzata. (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ)) Portál: Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Portál: rendeltetési egység bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átengedett terület, magánút felé megnyitott homlokzata. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 1115. Pótkocsi: az i) pont szerinti gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1116. Pótmunka: a (www.villanyszaklap.hu)
tervben
nem
szereplő
kivitelezési
feladat.
Pótmunka: A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik. (1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről 403.§(4)) Pótmunkának tekinti az ítélkezési gyakorlat azokat a műszakilag szükséges munkákat, amelyek a tervdokumentációból kimaradtak, de nélkülük a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. A vállalkozó mind a többletmunkát, mind a pótmunkát köteles elvégezni... (KOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Törvényhez, Ptk. 403. § (4) bekezdéséhez) 1117. Pro Architectura Díj: Az érem bronzból készül, kör alakú, 76 mm átmérőjű. Egyik oldalán építészetet szimbolizáló ábra PRO ARCHITECTURA körfelirattal, másik oldalán nyitott könyv, „Alapítva 1992” felirattal található. (31/2005. (X. 21.)
TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról - Melléklet) 1118. Pro Régió Díj - A terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter) március 15-e alkalmából, évente 10 db Pro Régió Díjat adományozhat. A plakett bronz öntvény, erős plasztikájú, kör alakú, 125 mm átmérőjű. Az egyik oldalán egy kis település található a tájban a fölé repülő angyallal, a másik oldalán a Kárpát-medence karéjából kiemelt Magyarország cizellált domborzati látványképe található a Pro Régió felirattal. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról - Melléklet) 1119. Pro Turismo Díj: A turisztikai tevékenység irányításában, tervezésében, szervezésében, a nemzetközi turisztikai kapcsolatok terén végzett kiemelkedő munka elismeréseként a miniszter a Turisztikai Világnap - szeptember 27. - alkalmából, évente 12 db Pro Turismo Díjat adományozhat. Az érem bronzból készül, kör alakú, 110 mm átmérőjű. Az előlapján a Dunát átívelő Lánchíd domborműve, alatta körívben a Pro Turismo felirat található, a hátoldalán a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter” felirat helyezkedik el, felette egy körben a Magyar Köztársaság címere, alatta a díjazott nevének és az adományozás évszámának gravírozására alkalmas sík felület található. (31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról) 1120. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 1121. Projekt: Meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján; (2004. évi CXXXIV. Törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 4.§8. b)) Tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, (31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 2.§ p)) A projekt időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket, szolgáltatást vagy végeredményt hozzon létre. (www.wikipedia.hu) … a „projektek” és a „projekt” szövegrészek helyébe a „beruházások”, illetve a „beruházás” szöveg, az „egyéb esetekben” szövegrész helyébe pedig az „egyéb beruházások esetén” szöveg lép (2007. évi CLXVIII. Törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről, b. a lisszaboni szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvek, 1. jegyzőkönyv az európai unióról szóló szerződéshez, az európai
közösséget létrehozó szerződéshez, illetve az európai atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek módosításáról,12.p) II.) 1122. Projektmenedzser: A projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A projektmenedzser felelőssége a költségkeret betartásáig terjed. (internet) 1123. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
R 1124. Rács: az építési anyag: előre gyártott épületelem (pl. létra, rács, kerítés, ereszcsatorna) (133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) Rács: rácsozat, valamely nyílást elzáró, kertet vagy üres telket stb. kerítésszerűleg övező szerkezet vasból, ritkábban fából. Legésszerűbbek -mert erősek, tartósak és könnyen javíthatók - a kovácsolt vasrácsok, kevésbé jók az öntött vasrácsok. Utóbbi időben a vasdrótból hálószerűleg készített drótrácsok jöttek divatba, különösen ott, hol az elzárás jelzése is elégséges. Igen szép kovácsolt vasrácsokat készített a csúcsíves stílus, majd arenaissance; rajzban és szerkezetben remekek a rokoko stílus rácsai. Csúcsíves ízlésben készült rácsot hazánkban néhány felsőmagyarországi templomban (Lőcse, Bártfa stb.), és Erdélyben találunk; renaissanceot Eperjesen, Selmecen stb.; rokokót Egerben (megyeház), Eszterházán (kastély) stb. Fából készült rácsokat különösen a mohamedán építészetben találunk, melyben azokat a háremek ablakainak elzárására használják (musarabije). Rácsnak neveznek egy rostélyos v. lajtorjaszerű eszközt is, melyből az állatokkal a szálas takarmányt etetik. Többnyire ló- és juhistállókban található, s előbbiekben a falhoz van erősítve, utóbbiakban állványra alkalmazva ennek talpfái a talajon nyugosznak. Van szabad és falirács. (Pallasz Nagylexikon) 1125. Rácsos tartó: oly egyenes rudakból összetett híd- vagy egyéb tartószerkezet, amely bizonyos föltételek mellett akként képes a külső erőknek ellentállni, hogy az egyes rudakban csak húzó vagy nyomó feszültség keletkezik; hajlító feszültség ellenben sohasem. (internet)
RADIOAKTÍV ANYAG: A TERMÉSZETBEN ELŐFORDULÓ VAGY MESTERSÉGESEN ELŐÁLLÍTOTT BÁRMELY ANYAG, AMELYNEK EGY VAGY TÖBB ÖSSZETEVŐJE IONIZÁLÓ SUGÁRZÁST BOCSÁT KI, VALAMINT AZ ILYEN ANYAGOT TARTALMAZÓ KÉSZÍTMÉNY; (1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY AZ ATOMENERGIÁRÓL 2. §)
1126.
1127. Radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként; (1996. Évi cxvi. Törvény az atomenergiáról 2. §) 1128. Radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény; (1996. Évi cxvi. Törvény az atomenergiáról 2. §)
RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓ: A RADIOAKTÍV HULLADÉK VÉGLEGES ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ
1129.
LÉTESÍTMÉNY; (1996. ÉVI ATOMENERGIÁRÓL 2. §)
CXVI.
TÖRVÉNY
AZ
RÁDIÓÁLLOMÁS: EGY VAGY TÖBB ADÓ- VAGY VEVŐBERENDEZÉS VAGY ADÓ- ÉS VEVŐBERENDEZÉSCSOPORT A TARTOZÉKOKKAL EGYÜTT, VALAMELY RÁDIÓTÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLATNAK VAGY A RÁDIÓCSILLAGÁSZATI SZOLGÁLATNAK EGY ADOTT HELYEN TÖRTÉNŐ MEGVALÓSÍTÁSA CÉLJÁBÓL. (2003. ÉVI C. TÖRVÉNY AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRŐL 188. §)
1130.
RÁDIÓBERENDEZÉS: OLYAN TERMÉK VAGY EGY TERMÉK OLYAN ALKOTÓRÉSZE, AMELY FÖLDFELSZÍNI RÁDIÓTÁVKÖZLÉS VAGY ŰRTÁVKÖZLÉS CÉLJÁRA FELOSZTOTT RÁDIÓFREKVENCIÁS SPEKTRUM FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉPES RÁDIÓHULLÁMOK ADÁSA, VÉTELE VAGY ADÁSA ÉS VÉTELE ÚTJÁN TÁVKÖZLÉSRE. (2003. ÉVI C. TÖRVÉNY AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRŐL 188. §)
1131.
RÁDIÓTÁVKÖZLŐ HÁLÓZAT: OLYAN ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT, AMELYBEN AZ INFORMÁCIÓÁTVITEL EGÉSZBEN, ILLETŐLEG JELENTŐS MÉRTÉKBEN RÁDIÓFREKVENCIÁS JELEK ADÁSÁVAL ÉS VÉTELÉVEL VALÓSUL MEG. (2003. ÉVI C. TÖRVÉNY AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRŐL 188. §)
1132.
1133. Radó féle értékszámítás: Dr. Radó Dezső a fák életkorán és levéltömegén alapuló értékszámítása. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 1134. Raktár: Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1135. Rálátás: Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1136. Rámpa: Mai szóhasználat szerint a különböző szinteket összekötő, lépcsőt helyettesítő rézsűt jelent. (Lapoda Multimédia) Rámpa: a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.) (1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelethez IV. 2. Tartószerkezeti munkarész ca))
RÉGÉSZETI EMLÉK: A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG INGATLAN ELEME. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1137.
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET: VALAMENNYI TERÜLET, TERMÉSZETES VAGY MESTERSÉGES ÜREG ÉS A VÍZMEDREK AZON RÉSZE, AMELYEN, ILLETVE AMELYBEN RÉGÉSZETI LELŐHELY ELŐKERÜLÉSE VÁRHATÓ VAGY FELTÉTELEZHETŐ. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1138.
RÉGÉSZETI FELTÁRÁS: TUDOMÁNYOS MÓDSZERREL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG (RÉGÉSZETI MEGFIGYELÉS, TEREPBEJÁRÁS, PRÓBAFELTÁRÁS, MEGELŐZŐ FELTÁRÁS, MENTŐ FELTÁRÁS, TERVÁSATÁS, MŰSZERES LELET- ÉS LELŐHELYFELDERÍTÉS), MELYNEK CÉLJA A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ELEMEINEK FELKUTATÁSA. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1139.
RÉGÉSZETI LELET: A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉRZÉKELT, FELFEDEZETT, FELTÁRT - JELLEGÉNÉL FOGVA - INGÓ ELEME, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY EREDETI HELYÉRŐL, ÖSSZEFÜGGÉSEIBŐL, ÁLLAPOTÁBÓL ELMOZDULT, ELMOZDÍTOTTÁK-E, VAGY SEM. NEM MINŐSÜLNEK RÉGÉSZETI LELETNEK AZON KULTURÁLIS JAVAK, AMELYEK 1711 ELŐTT KELETKEZTEK, ÉS BIZONYÍTOTTAN MŰGYŰJTEMÉNYBEN MARADTAK FENN. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1140.
RÉGÉSZETI LELŐHELY: AZ A FÖLDRAJZILAG KÖRÜLHATÁROLHATÓ TERÜLET, AMELYEN A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ELEMEI TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEIKBEN TALÁLHATÓK, ÉS AMELYET A HATÓSÁG NYILVÁNTARTÁSBA VETT. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1141.
RÉGÉSZETI MEGFIGYELÉS: A FÖLDMUNKÁVAL JÁRÓ FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK RÉGÉSZ ÁLTAL A HELYSZÍNEN TÖRTÉNŐ FOLYAMATOS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÉS ANNAK DOKUMENTÁLÁSA. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1142.
RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG: AZ EMBERI LÉTNEK A FÖLD FELSZÍNÉN, A FÖLD VAGY A VIZEK FELSZÍNE ALATT ÉS A TERMÉSZETES VAGY MESTERSÉGES ÜREGEKBEN 1711 ELŐTT KELETKEZETT ÉRZÉKELHETŐ NYOMA, MELY SEGÍT REKONSTRUÁLNI AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉT ÉS KAPCSOLATÁT KÖRNYEZETÉVEL. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1143.
RÉGÉSZETI VÉDŐÖVEZET: A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY KÖRNYEZETE, AMELY BIZTOSÍTJA ANNAK FENNTARTHATÓSÁGÁT, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGÉT, TÁJKÉPI VÉDELMÉT. (2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRŐL 7. §)
1144.
1145. Régészetileg védelemmel érintett terület: A terepszint alatt fellelhető ismert vagy vélelmezett tárgyi emlék, érték fennmaradása, megőrzése érdekében elrendelt intézkedéssel védett terület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1146. Régió: lat.) a. m. irány, továbbá tájék, vidék. Igy nevezik a világtájakat, légrétegeket is. (Tolnai Nagylexikon) Régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5.§e)) 1147. Regionális központ: az egyesüléssel e törvényben meghatározottak szerint létrehozott felsőoktatási intézménynek a székhelyén kívül - a jogelőd felsőoktatási intézmény székhelyén működő - a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeinek működését integráló egység, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1148. Regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő - műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető - víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település
részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat - látják el. (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 1149. Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1150. Rehabilitációra kijelölt terület: az SZT-en jelölt olyan terület, ahol a már túlnyomórészt beépített terület kijelölésekor meglévő állapot jelentős javítása, esetleg megváltoztatása várható az oda tervezett intézkedések és építési tevékenységek eredményeképpen. Rehabilitációra kijelölt területnek kell tekinteni azokat a területeket is, melyeken lévő ingatlanok túlnyomó része beépített, és a szabályozás a jelenlegi beépítésnél intenzívebb beépítést is megenged, és ennek feltételeként a közterület bővítését írja elő. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről)
REKLÁM: A GAZDASÁGI REKLÁMTEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI LVIII. TÖRVÉNY (A TOVÁBBIAKBAN: RTV.) 2. §-ÁNAK H) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT GAZDASÁGI REKLÁM, TOVÁBBÁ AZ ÉPÍTMÉNY (HELYISÉG) RENDELTETÉSÉRE, TULAJDONOSÁRA VONATKOZÓ, KÖZTERÜLETRŐL LÁTHATÓ FELIRATOT, ÁBRÁT VAGY FIGURÁT TARTALMAZÓ FELÜLET, ÖNÁLLÓAN SZERELT ÉPÜLETTARTOZÉK (CÉGÉR), A PÁRTOK VÁLASZTÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK, JELÖLTJÉNEK, TÁMOGATÁSÁRA FELSZÓLÍTÓ POLITIKAI, VALAMINT A TÁRSADALMI CÉLÚ HIRDETÉS; (10/2006. (V. 9.) NKÖM RENDELET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ELJÁRÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL 3. §)
1151.
Reklám: a gazdasági tevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § b), g), m) és o) pontjaiban meghatározott burkolt, nyílt, gazdasági és összehasonlító, valamint politikai reklám. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) Reklám: reklámberendezés valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő szerkezet. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata -
Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) Ugyanígy megfogalmazva: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(III.18.) sz. rendelete (JÓKÉSZ) A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről) 1152. Reklámhordozó: a cégér, cégfelirat, cégtábla, hirdetés, reklám, közérdekű lakossági tájékoztató Reklámhordozó: a reklámok elhelyezésére szolgáló reklámtábla és egyéb mechanikus vagy elektromos kiegészítővel ellátott, sík vagy térbeli, önállóan telepített vagy építményhez rögzített szerkezet. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet)
REKLÁMHORDOZÓ: REKLÁM KÖZZÉTÉTELE CÉLJÁBÓL ÉPÍTMÉNYEN VAGY AZON KÍVÜL ELHELYEZETT ESZKÖZ; (10/2006. (V. 9.) NKÖM RENDELET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ELJÁRÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL 3. §) 1153. Reklámtábla: áruról, termékről, szolgáltatásról, személyről, vállalkozásról, intézményről szóló vagy egyéb tájékoztatást szöveges vagy képi formában tartalmazó, építménytől, épített szerkezettől független, vagy azokra erősített egyszerű vagy összetett szerkezet. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1154. Reklámtorony: reklámozási céllal létrehozott toronyépítmény. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1155. Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez)
1156. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1157. Rekreációs kiskertes területek: Az az elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgáló kert, melyen építési szabályzatban meghatározott kialakítású, a pihenés vagy üdülés célját szolgáló épület is elhelyezhető (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1158. Rekreációt szolgáló építmény A pihenést, a szabadidő eltöltését szolgáló építmény (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1159. Rendeltetés: Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. Ahol a rendeltetés megnevezését alkalmazza a rendelet, azok esetében a TEÁOR [9017/1991. (Sk 8.) KSH közlemény] szerinti tevékenységeket kell érteni. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) Rendeltetés: funkció működés, eljárás; valamely gépnek, hivatalnak v. testi szervnek működése. (Tolnai Nagylexikon) 1160. Rendeltetési egység: Minden önállóan is használható épület vagy helyiségcsoport, annak használati céljától függetlenül. Nem minősül önálló rendeltetési egységnek a lakáshoz, irodához, kereskedelemhez kötődő, az OTÉK által előírt gépkocsi tárolására szolgáló helyiségek, épületek. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) 1161. Rendeltetési zóna: olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Rendeltetési zónák: Az egyes telkek használatát szabályozó előírások homogén területei, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák típusait az 5. § sorolja fel. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 1162. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1163. Rendeltetésszerű használat: A szabályzatokban előírt rendeltetésnek megfelelő használat (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1164. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak. (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §)
RENDEZŐ: A HELYI HUROK ÉRTELMEZÉSÉBEN OLYAN CSATLAKOZÁSRA MEGFELELŐ SZERELVÉNY, AMELYBEN AZ ÉRINTETT HELYI HUROK VAGY HELYI ALHUROK EGYEDI LEVÁLASZTÓ ESZKÖZEI TALÁLHATÓK. (2003. ÉVI C. TÖRVÉNY AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRŐL 188. §)
1165.
1166. Rendkívüli esemény: a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerű működés során, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségét. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §)
RENDSZERÖSSZEKÖTŐ VEZETÉK: AZ ÁTVITELI HÁLÓZAT RÉSZÉT KÉPEZŐ HATÁRKERESZTEZŐ VEZETÉK, AMELY EGYÜTTMŰKÖDŐ VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREK HÁLÓZATAIT KÖTI ÖSSZE; (2007. ÉVI LXXXVI. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL 3. §)
1167.
1168. Repülőtér környezete: a zajgátló védőövezetet magába foglaló, előzetes szakértői becsléssel meghatározott terület, (18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 2. §)
RESTAURÁLÁS: MŰEMLÉKEKEN, AZOK TARTOZÉKAKÉNT VÉDETT KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI
1169.
ALKOTÁSOKON, VALAMINT VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAKON HATÓSÁGI ENGEDÉLLYEL VÉGZETT MŰVÉSZETI ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG, MELYNEK CÉLJA A TÁRGY VAGY TÁRGYEGYÜTTES KONZERVÁLÁSA, ILLETŐLEG ESZTÉTIKAI HELYREÁLLÍTÁSA; (10/2006. (V. 9.) NKÖM RENDELET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ELJÁRÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL 3. §) 1170. Részleges akadálymentesítés: ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez)
RÉSZLEGES BONTÁS: AZ ÉPÍTÉSI, KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN VÉGZETT SZÜKSÉGSZERŰ BONTÁSI MUNKÁK KIVÉTELÉVEL MINDEN OLYAN SZERKEZETETTEHERHORDÓSZERKEZETET ÉRINTŐ ÁTALAKÍTÁS, AMELY A VÉDETT ÉPÍTMÉNY ALAPTERÜLETÉNEK VÉGLEGES CSÖKKENÉSÉHEZ, EGYES RÉSZEINEK MEGSEMMISÜLÉSÉHEZ VEZET, FELTÉVE, HOGY AZ NEM JÁR A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁST MEGALAPOZÓ MŰEMLÉKI ÉRTÉK JELENTŐS SÉRELMÉVEL. (10/2006. (V. 9.) NKÖM RENDELET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ELJÁRÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL 3. §)
1171.
1172. Részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése, (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §) 1173. Részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetés-változás. (Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete) 1174. Részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; részvételre jelentkezőnek minősül a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi közbeszerzésekről 4. §)
fióktelepe
is;
(2003.
évi
CXXIX.
Törvény
a
RÉT MŰVELÉSI ÁGBAN KELL NYILVÁNTARTANI AZT A FÜVES TERÜLETET, AMELY FŰTERMÉSÉT RENDSZERESEN KASZÁLÁSSAL HASZNOSÍTJÁK, TEKINTET NÉLKÜL ARRA, HOGY ESETENKÉNT LEGELTETIK. (109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELET AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI CXLI. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL 41. §)
1175.
1176. Rétegvonal: A szintvonalak (rétegvonalak) a hegyidomok felületén egyforma magassági közökben végigfutó vízszintes vonalak; ezek az idomok alakját és lejtviszonyait szemléltetik. Mennél kisebb a térkép két szomszédos szintvonala közötti távolság, annál meredekebb ott a lejtő és megfordítva. (internet) Rétegvonal: Az egyforma magasságú helyeket kötik össze. A magasságokat és így az I. -et is rendesen a tenger színétől számítjuk s azért a tengerpart 0 sz. I. Szintvonalaknak vagy magassági vonalaknak is nevezzük. (Révai Nagylexikon) 1177.
Rétegvonalas helyszínrajz: szintvonalas térkép az építés helyszínéről.
1178. Révátkelőhely: gyalogos átkelő forgalmat kiszolgáló vízijármű kikötésére szolgáló kikötőhely, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1179. Révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító, a vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló komp; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1180. Revitalizáció: a különösen értékes, elsősorban sok műemléki adottsággal rendelkező, elavult, élettelen városrész „újraélesztése”, a történeti érték megtartásával, mininális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1181. Rizalit: (ol. kiugrás) az épület homlokzatsíkjából - rendszerint a teljes épület magasságában - kiemelkedő tömegrész, tagolás. A homlokzaton való elhelyezkedése szerint beszélünk közép- és sarokrizalitról (internet) Rizalit: A rizalit az épület homlokzatsíkjából (az építési síkból) kiemelkedő rész, ami rendszerint a teljes épület magasságában végigfut. Azért alkalmazzák, hogy a hosszú homloksort függőlegesen tagolják, ezzel élénkítve az épület optikai hatását (www.wikipedia.hu) 1182. Ro-Ro-kikötő: közúti/vasúti járművek ki- és behajózására, várakozására, kereskedelmi eljárásaira, a járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra szolgáló kikötő, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá
más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §)
S 1183. Saját célú vasúti pályahálózat: vasúti pályahálózat, amelyen valamely szervezet a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti személyszállítást vagy vasúti áruszállítást végez. (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1184. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 18.) 1185. Sarokpont: a kijelölt vízterület szomszédos határvonalainak metszéspontja, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1186. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonalon érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Saroktelek: legalább két szomszédos telekhatárán közterülettel érintkező telek (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz . módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1187.
Sátortető: négy - vagy sokoldalú gúla alakú tető (internet)
Sátortető: több – általában azonos hajlású – tetősíknak tetőcsúcsban való összemetsződésével képzett négyzet (vagy attól kissé eltérő) alaprajzú tető. (internet) 1188. Sávalap a falak alatt végigmenő, folytonos megtámasztást biztosító hosszú alaptest. Jellemzői: hosszúsága meghaladja szélességének 3,5-szörösét; alsó felülete sík (esetleg íves); tömör falas, vagy pincefalra állított pillérvázas épületek, támfalak stb. szerkezete; a falnál szélesebb, azon konzolszerűen túlnyúlik. A sávalap anyaga: leggyakrabban csömöszölt beton, de lehet úsztatott köves beton, vasbeton, régebben kő és tégla. (internet) Sávalap: A sávalap rendszerint tömör falszerkezet alatti, folytonos alátámasztást biztosító hosszú alaptest, amelynek hossza a szélesség legalább három és félszerese. A sávalapozás hagyományos tömörfalas épületek leggyakrabban alkalmazott alapozási módja. Általában szemcsés és kötött talaj esetén alkalmazzák. A sávalapozás anyagát, keresztmetszetét és fenékmélységét rendszerint a következő tényezők befolyásolják: - az építmény jellege, funkciója, - az építmény szerkezeti rendszere, - a terep adottságai. Az alátámasztott falszerkezet anyagára megengedett feszültség általában nagyságrendileg nagyobb, mint a talaj határfeszültsége, ezért a sávalap rendszerint konzolszerűen túlnyúlik a falon. Csekély terhelés és jó teherbírású talaj esetén azonban a felmenő fal és a sávalap szélességi mérete azonos is lehet. Sávalapok készülhetnek tégla és terméskő falazattal, úsztatott kőbetonból, csömöszölt betonból, vasalt betonból és vasbetonból . A sávalap keresztmetszete a pontalapoknál ismertetett szerkesztési elveket követi. Sávalapok építési technológiájára túlnyomórészt a helyszíni építési eljárások jellemzők, de léteznek már előregyártott vasbeton sávalapok is. Az előregyártott vasbetonszerkezetű sávalapok készülhetnek tömör, bordás és üreges kivitelben is. (www.arc.sze.hu) Sávalap: Aki nem akar pincét a háza alá, az beton sávalappal oldhatja meg az épület stabilitását. A sávalap elkészítése az alapárok kiásásával kezdődik. Fontos, hogy az alap a fagyhatár (ezt nálunk 70 centiméterben adják meg) alá kerüljön. Az ásást követi a föld felszínéig tartó betonozás. Innen választani lehet: zsaluzat közé öntik a lábazatot alkotó betont, vagy zsalukővel falazzák ki azt, és azt betonozzák be. (Ez utóbbi a drágább, de talán a gyorsabb megoldás). Ezt követően a lábazati (és a teherhordó belső) falak közti területet fel kell tölteni, a földet vagy sódert tömöríteni szükséges. Végezetül a lábazati és belső tartófalakra egy vasbeton lemez kerül. Ezért szokták a sávalapot síkalapnak is hívni. (internet) 1189. Sávház: Az 1960-as évek lakótelepeit három épülettípus jellemzi: a 4-5 szintes, általában három lépcsőházas É–D-i vagy K–Ny-i tájolású sávház, a kockaház és a kezdetben 4-5, később 9-10 emeletes pontház. A keretes beépítést az egymással párhuzamos sávházak és a pontházak váltották fel, a belső udvarok eltűntek, helyettük
nagyobb szabad területeket találunk. A 70-es években felépített állami lakásoknak már több mint 70%-a házgyári technológiával készült, ez az építkezés vált egyeduralkodóvá. Óriási lakótelepmonstrumok épültek ebben az időben 5-15 ezer lakással, gyakran 35-40 ezer lakost tömörítve. Ekkor váltak meghatározóvá a 10 emeletes sávházak, amelyek sokak fejében a „tipikus lakótelep” képét testesítik meg. (internet) Sávház: Szabadonálló, nyújtott téglalap alaprajzú többlakásos épület. 1190. Sávos beépítés: a harmincas évek végére a telek-körülépítést felváltotta a telkek sávos beépítése, ezzel megszűntek a körfolyosós, szűk udvarok, létrejöttek a tágas, füves-fás tömbudvarok, megszüntetve az utcai és az udvari lakások hierarchiáját. (internet) Sávos beépítés: Földszintes vagy emeletes lakásegységeket lineárisan, mintegy zártsorúan ismétlő sávos beépítés (mint pl. a sorház és a láncház vagy a többszintes sávház). (internet) Sávos beépítés: Telektömb két átellenes oldala nem épül össze zártsorúan. (www.ujbuda.hu) 1191.
Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
1192. Segédüzem: az olyan üzem, mely a gazdasági tevékenység végzéséhez használt épületek, berendezések előállítását, karbantartását, javítását szolgálja. A segédüzem mérete nem haladja meg a fent leírt tevékenység végzéséhez szükséges mértéket. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1193. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 1194. Síkalap: A síkalapok az építményt a felszínhez közeli talajrétegekre helyezik. Az alap közvetlenül, alsó támaszkodó felületével adja át a terheket a talajnak (az oldalfelületen átadott teher elhanyagolható). A síkalapok körébe tartoznak az alábbi megoldások is: - az alapok alatt a talajt kicserélik, vagy megszilárdítják; - az alapok alatt felszíni, vagy mélytömörítést végeznek; - az alapok kerülete mentén szádpallókat vernek le; - a talajt cölöprendszer tömöríti, mely nem ér fel az alapok síkjáig; - az alapok alsó síkja és a teherbíró talajréteg között teherátadó soványbeton réteg készül.
A mélyített síkalap alsó síkja a – például fagyhatár alapján – minimálisan megkívánt mélység alatti (legfeljebb 2,5 – 3,0 m). A síkalapok változatai: sávalap; pontalap; gerenda és gerendarács alap; lemezalap. (internet) 1195. Síkalapozás: A síkalap fogalma: teherátadás az alapsíkon felszínközeli talajrétegre függőleges mérete a szerkezeti követelmény szerint építése az alapsíktól felfelé Alkalmazási alapelvek Általában ezt kell választani, ha a követelmények teljesíthetők. Kizáró ok - a túl mélyen levő teherbíró réteg, - az aláüregelődési veszély, - a magas, drágán csökkenthető talajvíz. Konkrét esetben speciális szempontok mást gazdaságosabbá tehetnek.(internet) Síkalapozás: Az alapozás rendszerének megválasztásakor elsősorban a síkalapozás alkalmasságának lehetőségét kell megfontolni. Síkalapozást általában akkor tervezünk, ha a felszínhez közel kellő vastagságú teherbíró talajréteg van, ha a várható süllyedések, illetve süllyedéskülönbségek az építményre nem károsak, vagy ha más alapozási mód az összes körülmények figyelembevételével nem kedvezőbb. A síkalapozás alkalmazási lehetőségét akkor kell megvizsgálni, ha a felszínhez közeli talajrétegek teherbírása viszonylag csekély, viszont - az építmény terhét nagy felületen el lehet osztani (pl. lemezalapozás alkalmazásával), - az építmény aránylag kis súlyú, vagy az alaptömb nagyobb mélységű kiemelése folytán jelentéktelen tehertöbblet jut az altalajra, - az alaptest alatti talajcsere, talajjavítás vagy szilárdítás gazdaságosan elvégezhető. Az alapozás meghatározásakor célszerű azt is megvizsgálni, hogy műszaki vagy gazdasági okokból indokolt-e az építmény eredetileg tervezett alaprajzi elrendezését, vagy szerkezeti rendszerét megváltoztatni (pl. süllyedésre kevésbé érzékeny szerkezetet építeni). Az alapozási sík minimális mélysége hazánkban az építési terület meteorológiai viszonyaitól függően - ha ezt más körülmény nem befolyásolja - általában 80...100 cm a terepszint alatt (a fagyhatár mélységének figyelembevételével). 1196. Síkfödém: a teret lezáró vízszintes, felül járóburkolattal ellátott födém, amely két egymás fölötti teret választ el, vagy teret fed le (zárófödém). Hagyományos anyaga fa gerendasor, illetve fiók- és mestergerenda, és egy vagy többrétegű deszkázat. Korszerű formái helyszíni vagy előregyártott vasbetonból, esetleg kerámiabetétekkel, vagy magas házakban acélszerkezettel, tégla, beton, kerámia és különböző hő- és hangszigetelő anyagok felhasználásával készülnek. Az utóbbi esetben gyakran különválik a terheket és a járófelületet hordó szerkezet, és az alája függesztett, teret záró álmennyezet, helyet adva a szellőztető, világítási és egyéb berendezéseknek. (internet)
1197. Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 1198.
Sír: temetkezésre használt üreg
1199. Sírbolt: A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta. A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint b) sírbolt esetén 60 év; (145/1999. (X. 1.) Korm. Rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról) Sírbolt: Boltozott üreg, melybe az elhunytat temetik. Tágabb értelemben magát a kisebb mauzóleumszerű épületet is sírboltnak hívjuk.(Révai Nagylexikon) Sírbolt: temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;(1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3.§ d)) Síremlék: A holtak sírjai fölé emelt épület, szobor, emléktábla (epitafium), 1200. sírkő v. egyszerű fejfa, rendesen a halott nevével és reá vonatkozó egyéb feliratokkal. (Révai Nagylexikon) Síremlék: a temetési hely megjelölésére készített különféle eszközök, építmények és tárgyak összessége. (Módszertani útmutató a Nemzeti Sírkertbe sorolt temetési helyek módosítása esetén (bontás, újraállítás, létesítés, áthelyezés, változtatás)) 1201.
Sírépítmény: kápolna, sírkamra, épített sír (internet)
Sírépítmény: Temetkezésre használt föld feletti vagy –alatti építmény 1202.
Sírkamra: építmény temetkezésre használt elkülönített része.
Sírkamra: Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. (internet) 1203.
Sírkápolna: valamely sír fölé emelt kápolna (Pallasz Nagylexikon / internet)
1204. Sírkert: nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége; (1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3.§ e)) Sírkert: Parkosított környezetben elhelyezett temetkezőhelyek összessége. 1205. Sírkő: síremlék, emléktábla; az elhunyt sírja fölé vagy emlékezetére állított emlék. (internet) 1206. Sorgarázs: gépkocsinkénti külön bejárattal rendelkező helyiségekből álló építmény, építményrész. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) Sorgarázs: Kettőnél több, egymás mellett elhelyezett, férőhelyenként önálló bejárattal kialakított gépkocsitároló (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1207. Sorház, láncház, áttriumház gyűjtőmeghatározása: Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gyűjtőmeghatározása): építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülőegységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületelemek, egymáshoz kapcsolt beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről) 1208. Speciális (engedményes) építési övezet: A keretövezetben meghatározott általános szabályozási határértékektől, a BVKSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel eltérő szabályozási határértékeket, paramétereket alkalmazó építési övezet (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1209. Sportépítmény: A sportolás építményei - az emberek mozgását szolgáló építmények - függetlenül attól, hogy versenyszerűen vagy a szabadidő eltöltése érdekében művelik, területigényes szabad teret (sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás stb.) vagy zárt teret (fedett uszoda, testedzés, aerobic stb.) igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek-e kialakításra. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Sportépítmény: A sportolás építményei – az emberek mozgását szolgáló építmények – függetlenül attól, hogy versenyszerűen, vagy a szabadidő eltöltése érdekében művelik, területigényes szabad teret igényelnek, önálló telken kerülnek elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 1210. Stadion: sportépítmény (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb.) (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 42.§ a))
Stadionnak szokás nevezni minden hatalmas tömeget befogadó sporttelepet, különösképpen pedig az olimpiai versenyek lebonyolítására szolgáló pályákat. Az újkor S.-építő tevékenysége azzal kezdődött, hogy az 1896-os athéni olimpia alkalmából Averoff görög bankár fejedelmi adományának felhasználásával újjáépítették a Kr. e. 300 esztendővel Lykurgos által építtetett panathenei stadiont. Azután Stockholm, Berlin, London, Párizs emeltek a sportnak hatalmas hajlékokat, ma már pedig se szeri, se száma a világ különböző pontjain épült pompás S.-oknak, amelyek közül nagyszerű építészeti megoldással szolgált az 1928-as olimpiai játékok színhelye, Wills holland építész által tervezett és megvalósított amsterdami stadion. (Tolnai Nagylexikon) 1211. Statika Az építészetben: az épület egyensúlyának, az egyes épületrészekre ható erőknek a viszonyai; az ezeket tartalmazó számítás: Ketten végeztük a híd statikai számításait. (Értelmező kéziszótár) Statika: vagy kinetika: a testek egyensúlyi állapotát és az erők összetételét vizsgálja. (internet) 1212. Stukkó: A stukkó a belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika. (internet) 1213. Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §)
SZ 1214. Szabad belmagasság: előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1215. Szabad keresztmetszet: szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1216. Szabad lépcső: csapadéktól nem vagy csak részben védett lépcső. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1217. Szabadidő-eltöltés építményei: a pihenés, szórakozás, sportolás építményei (függetlenül attól, hogy területigényes szabad teret, területet -állatkert, vidámpark,sportpályák,strand,sí,evezés,vitorlázás,stb. -vagy zárt teret -squash, fedett uszoda, testedzés, stb.- igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra). (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1218. Szabadlépcső: Az építmény lépcsőit a csapadék hatásaitól védett lépcsőházban kell elhelyezni. Kivétel lehet a szabadlépcső. Szabadlépcső: csapadéktól nem vagy csak részben védett lépcső. (www.haztervek.hu) Szabadlépcső: pinceszint, alagsor, földszint vagy tetőtér megközelítése céljára, üzemi használat vagy kizárólag menekülő vészlépcső céljára, építmények megközelítését szolgáló tereplépcső és előlépcső céljára, továbbá indokolt esetben legfeljebb négy lakás vagy üdülőegység megközelítése céljára létesíthető. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 98.§) 1219. Szabadon álló általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak szabadon álló építési helyen belül helyezkednek el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az: vagy elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, vagy hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határos. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Szabadon álló beépítés: ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül. (BVKSZ). A R. alkalmazásában szabadonálló beépítésnek számít az utcafronti szabadonálló (előkert nélküli) és a kétoldali utcafrontos (előkert nélküli sarokház), oldalkertekkel rendelkező beépítési mód is. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata -
Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési helyet minden oldalról a saját telkének az előírt (elő-) oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül. A jelen rendelet a szabadon álló beépítési mód két típusát különbözteti meg: szabadon álló-általános, szabadon álló-telepszerű . A szabadon álló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadon álló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Szabadon álló beépítési mód: Két típusát különbözteti meg a rendelet: - szabadon álló – általános és - szabadon álló – telepszerű Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak. A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg: szabadonálló-általános szabadonálló-telepszerű. A szabadonálló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadonállótelepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Szabadon álló telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége, ezért az építési engedélyezést megelőzően az építési helyeket elvi építési engedélyben kell tisztázni. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Szabadon álló telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során az építési helyen belüli épület-elhelyezést, az építési engedélyezést megelőzően elvi építési engedélyben kell tisztázni. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Szabadonálló beépítés: a) szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 34.§ (1)) 1220. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy - szövegben, vagy csak - rajzilag rögzíthetők, A szöveges szabályozási elemeket a MÉSZ, a Miskolci Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező
szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzata, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. (Vertikális rendeltetési zóna tervlapja és zajterhelési határértékkel védett területek tervlapja.) (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a PÉSZ, a Pécsi Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna terv-lapok rögzítik. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben rögzíthetők, vagy csak rajzilag. Az előírásokat a HÉSZ, tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Szabályozási elem: A szabályozás kötelező és irányadó elemei (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1221. Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 19.) 1222. Szabályozási mutatók, határértékek: A területrendezés eszköze. A beépítési feltételeket - ellátási, urbanisztikai kritériumok és más területi követelmények (pl. az érték-, a természeti környezet megőrzéséhez kapcsolódó érdekek érvényesítése és a humán igények kielégítésének kötelezettsége) érdekében meghatározott számszerű jellemzők (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1223. Szabályozási szélesség: A közterület (meglévő vagy tervezett) szélességi mérete (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 1224. Szabályozási terv: A szabályozási tervlapok összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a HÉSZ rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a SZÉSZ (Szegedi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a MÉSZ (Miskolci Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzat rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 20.) Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási tervbe tartoznak a zóna tervlapok és a szabályozási tervlapok. A szabályozási terv a PÉSZ (Pécsi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1225.
Szabályozási vonal: a telek közterület felőli telekhatára.
Szabályozási vonal: kialakítása esetén a telek közterület felőli telekhatáraként kell értelmezni, de nem kötelező kialakítani. A szabályozási vonal kialakítása esetén a telek építési helyen kívüli részét az egységes térépítészeti és kertépítészeti tervben meghatározott módon kell kialakítani. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. Millenniumi városközpont Soroksári Út – Boráros Tér – Petőfi Híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről)
Szabályozási vonal a tervezett közterület és nem közterület határát elválasztó vonal. (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 13/2008.(IV.25.) számú önkormányzati rendelete Zalaegerszeg MJV építési szabályzatának megállapításáról) Szabályozási vonal: A közhasználatra és a korlátozott (köz)használatra szánt vagy a közhasználat elől elzárt területeket elválasztó vonal. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Szabályozási vonal: a közterületeket és az egyéb, nem közterületeket elválasztó vonal, amely a város minimálisan szükséges közterületeit határolja le. Az SZT szabályozási vonalai a tervezett (módosuló) közterületi határvonalakat jelölik. A meglévő és megtartandó közterületi határok értelemszerűen érvényesítendők. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Szabályozási vonal: a telek közterületi és út felőli telekhatára. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1226. Szabályozott képzésnek minősül az olyan képzés, amely, ha ez az adott tagállamban követelmény, gyakorlati képzéssel, gyakornoki idő vagy szakmai gyakorlat teljesítésével egészül ki, és a) amelynek követelményeit valamely szakma gyakorlására való felkészítés céljából határozták meg, vagy b) amelynek rendjét valamely tagállam jogszabályai vagy közigazgatási előírásai határozzák meg, vagy amelynek felügyelete, illetve jóváhagyása az erre kijelölt illetékes hatóság feladata (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 1227. Szabályozott szakmának minősül az olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelynek a megkezdését, folytatását vagy meghatározott módon történő folytatását jogszabály, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítés birtoklásához köti, továbbá, amelyet külön jogszabály szabályozott szakmának minősít. A szakma meghatározott módon történő gyakorlásának minősül különösen az, ha jogszabály meghatározott szakmai cím használatát meghatározott képesítés birtoklásához köti. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 1228. Szabálysértés: (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy
önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. (2) Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. (1999. évi LXIX. Törvény a szabálysértésekről 1. §) Szabálysértés: A szabálysértés jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény. A jogellenesség materiális értelemben nem más, mint a jogalkotó értékítélete egy jogvédett érdeket (jogtárgyat) sértő, illetve veszélyeztető magatartásról, ezért bizonyos értelemben objektív, a felróhatóságtól független kategória. A bűncselekményekhez képest enyhébb társadalomra veszélyességű cselekményekről van szó, amelyekkel szemben megmaradt a szabálysértési felelősség „büntetőjogias” jellege, tehát ez a jogterület a természetes személyek múltban elkövetett anyagi jogi normasértését szankcionálja a felróhatóság alapján meghatározott, represszív jellegű, a jogsértéssel arányos szankciókkal. (2007. évi XXXVI. Törvény a szabálysértési jogsegélyről 1.§) 1229. Szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. (1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról 4.§) 1230. Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. (1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez) 1231. Szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végző szerv. (1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez) 1232. Szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elismertek, és amelynek fő funkciója - alapszabályzatából adódóan - a közösség számára hozzáférhető szabványok kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása. (1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez) 1233. Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1234. Szakember meghatározás olyan személyt jelent, aki elegendő képzettséggel rendelkezik, vagyis megfelelő iskolai végzettséggel, ismerettel, tapasztalattal, szakértelemmel meghatározott munka biztonságos elvégzéséhez; az illetékes hatóságok megfelelő ismérveket határozhatnak meg a szóban forgó személyek kijelöléséhez és meghatározhatják a rájuk háruló kötelességeket; (2000. évi LXXX. Törvény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről 2. Cikk)
1235. Szakértői címet az használhat és e rendelet szerinti szakértői működést csak az végezhet (szakértői véleményt az nyilváníthat), aki erre engedélyt kapott és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték. Szakértői tevékenységre jogosító engedélyt a tevékenység jellege szerint illetékes miniszter, illetőleg országos hatáskörű állami szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) adja. (24/1971. (VI. 8.) Korm. Rendelet a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról 1. § (1), (3) ) 1236. Szakértői jogosultság: az 5-6. pontban felsorolt tevékenységek gyakorlása, a területi szakmai kamara által közigazgatási eljárás során kiadott határozattal, a szakértői tevékenység teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 1237. Szakhatóság: A szakhatóság hozzájárulása köti az engedélyező hatóságot, míg egy véleményező testület állásfoglalása csak segíti, de nem köti az engedélyező hatóságot az érdemi döntésének (az építési engedély kiadásának vagy a kérelem elutasításának) meghozatalában. (677/B/2001. AB határozat a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet, valamint a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet alkotmányellenességének vizsgálatáról) 44. § (1) Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni. (2) A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak - a hatásköre keretei között kialakított - jogszabályon alapuló állásfoglalásához. (3) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti az eljáró hatóságot és a szakhatóságokat az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. 45. § (1) A szakhatóság hozzájárulását, a hozzájárulása megtagadását, az egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt (a továbbiakban együtt: szakhatósági állásfoglalás), valamint ezek indokolását az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság - a közreműködő szakhatóság megnevezésével - határozatába foglalja. (2) A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. (3) Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. (4) A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyására, illetve az eljárásának mellőzésére hivatkozással felügyeleti eljárást kezdeményezhet. (2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) A szakhatósági modell lényege: több, valójában különálló eljárásnak egy eljárás keretébe történő összevonása, anélkül, hogy az csorbítaná az érintett hatóságok önálló döntési jogkörét. Az ügyfél kizárólag a jogszabályban az adott ügyfajta intézésére – a saját hatáskörének gyakorlása mellett koordináló jogkörrel felruházott hatósággal áll eljárási kapcsolatban, míg a többi közigazgatási szerv szakhatóságként vesz részt az eljárásban, s a koordináló szerv erre irányuló megkeresése alapján jár el. A szakhatósági modell alkalmazására az esetek túlnyomó részében hatósági
engedélyezési eljárásban kerül sor, de előfordulhat szakhatósági részvétel hatósági kötelezési eljárásban is. (internet) 1238. Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1239. Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1240. Szakmagyakorlási jogosultság megállapítása során szakirányú középfokú képesítésnek az egyes építményfajtáknak megfelelő szakirányú technikusi oklevél, illetve - a technikus képzés szüneteltetésének időszakában - szakirányú szakközépiskolai érettségi bizonyítvány minősül. (244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 3. §) Szakmagyakorlási jogosultság megállapítása során szakmai gyakorlati időként az (1) bekezdésben felsoroltak szerinti, a) az építési műszaki ellenőr esetében aa) felsőfokú képesítés esetén 3 éves, ab) középfokú képesítés esetén 5 éves, b) felelős műszaki vezető esetében a melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati időnek a fele az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti tartalmú legyen. (244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 4. § (2) ) Szakmagyakorlási jogosultság: az 1-6. pontban felsorolt tevékenységek gyakorlása, a területi szakmai kamara által közigazgatási eljárás során kiadott határozattal, a szakmagyakorlás teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 1241. Szakmagyakorlási tevékenység: az 1-6. pontban foglalt valamennyi tevékenység gyakorlása; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 1242. Szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által - felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés szervezőjével együttesen - meghatározott vizsga, amely a választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket méri, azt vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1243. Szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói, illetve az építési szakmai érdek-képviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munka- vagy megbízási szerződés,
szakmagyakorlási tevékenységet végző személy által kiállított igazolás stb.). (244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 4. § (3) ) 1244. Szakmai gyakorlati időként a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő a) építési műszaki ellenőri, b) felelős műszaki vezetői, c) építőipari kivitelezési, d) építésfelügyeleti, e) építésügyi hatósági, f) beruházói-műszaki, g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, h) építészeti-műszaki tervezési, i) építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. (244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 4. § (1) ) 1245. Szakmai képesítésnek minősül a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, a képzettségi tanúsítvány és a szakmai tapasztalat. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 1246. Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban történő tényleges és jogszerű gyakorlása. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 1247. Szakoktató: a közúti járművezetők képzését végző személy. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1248.
Szalagház Több lépcsőházas, igen nyújtott alaprajzú lakóépület
Szalagház: több lépcsőházas, többemeletes panelépület (internet) 1249. Szálláshely: Kizárólag, vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös, vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 1250. Szálláshely-szolgáltató épület: Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelőotthon, kollégium, munkás- és nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, turistaház, menedékház, vadászház, csónakház, fogadó, panzió, szálloda stb.). (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1251. Szállásjellegű építmény: Azon építmények csoportja, melyeknél meghatározó a lakó-, ill. szálló funkció. Ilyenek a lakóépületek, üdülőszállók, szállodák, motelek, panziók stb. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
1252. Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) 1253. Szállító: a termék gyártója, forgalomba hozója; (3/2003. (I. 25.) BM-GKMKvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 2. §) 1254. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás. (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 2. §) 1255. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, amelynek kezdőpontja az országhatár, a termelés betáplálási pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja, végpontja az országhatár, a gázátadó állomások kilépő pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 1256. Számszerű (numerikus) meghatározás: olyan mérési és feldolgozási technológiai eljárás, amelyben a meghatározott tartalom nem csak rajzi formában, hanem a pontok koordinátáinak számszerű értékével jelenik meg és számítógépre közvetlenül, azonos pontossággal átvihető. (1996. évi LXXVI. Törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 3.§) 1257. Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még: a) a ritkábban telepített, illetve ritkább beállottságú gyümölcsösöket vagy gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak; b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett területet; c) a rizstelepek, spárgatelepek és földieper ültetvények területét; d) a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő, ipari és gyógynövények területeit; e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet, valamint a sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvényt. (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 40. §) 1258. Szárazfalazat: A szárazfal a sziklakert különleges része. Többnyire ott alkalmazzák ahol túl kicsi a telek és nem elég napos, vagy csak egyszerűen alkalmatlan egy virágágyás kialakításához. A szárazfal építésekor a köveket döntve helyezzük egymásra. Ha derékszögű falat építünk fontos a jó alapozás mert könnyen ledőlhet. Az üregeket jó vízáteresztő kerti földdel töltsük ki. Az egész falat ugyanolyan szerkezetű kövekből építsük fel mert a különböző eredetű kövek nemcsak
a szárazfal képét rontják de hosszú távon eltérően viselik az időjárás viszontagságait is. (internet) 1259. Származási tagállamnak az a tagállam minősül, amelyben a kérelmező szakmai képesítését megszerezte. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 1260. Szarufa vagy szaru, a fedélhéjat közvetlenül tartó, 8-12 cm. széles, 12-18 cm. vastag gerenda. A szaruk rendesen 1 m. távolban vannak egymástól; vannak azonban 0,90 és 1,50 m.-es szaruközök is. Az irány, melyben a Sz.-k fektetve vannak, legtöbbnyire a födéllejtő iránya, ritkábban az arra függőleges irány. A Sz.-kat, a szerint, amint azok szalma-, pala-, cserép- stb. födést hordanak, minden 4,00-5,50 m. távolságban alá kell támasztani; az alátámasztás módja a fedélszerkezet különböző nemének a forrása. (internet) 4. Fedélszerkezet (szelemen, szarufa, fogófa, torokgerenda stb.) (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról, Melléklet M3. tetőtérhelyiségek épületszerkezeteinek értelmezése a tűzállósági követelmények meghatározása végett) Szarufa: Vagy szaru, a fedélhéjat közvetlenül tartó, 8-12 cm. széles, 12-18 cm. vastag, a tető hajlásirányában egymással párhuzamosan, egy mástól többnyire egy méternyire felállított és megerősített puhafa-gerendák. A Sz. - kat aszerint, amint azok szalma-, pala-, cserép- stb. födést hordanak, minden négy m. távolságban alá kell támasztani; az alátámasztás módja a fedélszerkezet különböző nemének a forrása. (Révai Nagylexikon) 1261. Szelemen: 4. Fedélszerkezet (szelemen, szarufa, fogófa, torokgerenda stb.) (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról, Melléklet M3. tetőtérhelyiségek épületszerkezeteinek értelmezése a tűzállósági követelmények meghatározása végett) Szelemen: vízszintes fagerenda, mely a fedél székben a szalutákat alátámasztja. Helyzete szerint van talp-szelemen., a szaruk lábainál; közbenső szelemen., mely a szarut középen támasztja alá és gerinc szelemen vagy taréj-szelemen. a fedélcsúcsnál. A Sz. -t viszont oszlopok v. dúcok tartják. (L. Fedélszerkezet. ) Sz. a hajótető hosszában menő gerenda, mely a tölgyfahajókon a kukajárót tartja. (Révai Nagylexikon + internet) 1262. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1263. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1264. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés
során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet; (1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. §) 1265. Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető; (1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. §) 1266. Személygépjármű-tároló: Garázs, kocsiszín (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1267. Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1268. Személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1269. Személykikötő: utasforgalomra szolgáló kereskedelmi kikötő, amely lehet ra) hajóállomás, ahol a személyek hajóra, illetve hajóról partra jutását egy vagy több úszóművön keresztül biztosítják, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, kompés révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1270. Szemöldök: Az ajtó- szemöldök a felső befejező rész; ez lehet horizontálisan, vagy ívben falazva vagy kőből készítve. (internet) Szemöldök:
szemöldökpárkány:
nyílások
felső
keretelése
(internet)
Favázas szerkezetekben az ajtókat és ablakokat felül határoló vízszintes heveder (Révai Nagylexikon) 1271. Szendvics: Tetőfödém térlefedő szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű (szendvics) szerkezetek (önhordó) rétegei. (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról, FÜGGELÉK; 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról I/2. FEJEZET 2.3.22.4.) 1272. Szénhidrogén mező: egy vagy több, szakmailag igazolható módon ugyanazon földtani szerkezethez vagy szerkezetileg összefüggő, közös hidrodinamikai rendszerű, jól lehatárolható rétegtani képződményhez tartozó szénhidrogén telepből álló szénhidrogén előfordulás. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §)
1273. Szénhidrogén-szállítóvezeték (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz-előkészítő üzem, kőolajfinomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja. A szállítóvezeték alkotórészei: - indító- és átadóállomás, - a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés, - a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 1274. Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. §) 1275. Szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában aa) zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, ab) nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, b) kényszeráramoltatású: ba) az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz törzshálózat felőli oldala, bb) az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer, esetében az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően, bba) épületen belüli elhelyezés mellett az épület külső falsíkja, bbb) épületen kívüli elhelyezésnél az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő elzáró szelvény; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1276. Szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtti - e rendeletben meghatározott küszöbértékeknek megfelelő tisztítását biztosítja, és amelynek megvalósításáról a 21. § (5) bekezdése rendelkezik; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §)
1277. Szennyvízbebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek a szennyvizek befogadására kialakított része; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1278. Szennyvízelvezetés történhet csővezetéken (csatornában), a felhasználási helytől távolabbra épült szennyvíztisztítóba, vagy a fogyasztási hely közelébe épült szikkasztóba illetve egyéb közműpótló létesítménybe. Az utóbbi csak egyedi ellátásban illetve átmeneti helyzet megoldására alkalmazható (internet) 1279. Szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1280. Szennyvízelvezető mű (gyűjtőrendszer): a közműves szennyvízelvezetést szolgáló külön jogszabályban meghatározott vízilétesítmény; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1281. Szennyvízelvezető műbe kapcsolt ingatlan: amelyről a keletkező szennyvizeket részben vagy egészben szennyvíz bekötővezetékkel a szennyvízelvezető műbe vezetik be; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1282. Szennyvíztároló: egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított; (174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 2.§ bc)) 1283. Szennyvíztisztító telep: a szennyvízelvezető műnek a szennyvíztisztítási feladatokat szolgáló önálló része; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1284. Szennyvízszikkasztó műtárgy: szakszerű talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajszűrő). (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1285. Szép, szépség: A szép alapjában lélektani jelenség, forrása az érzés. A szép tehát belenyul az érzésbe, onnan ered s érzések előidézésében találja is célját, csakhogy az érzések tömkelegében a szépnek sajátos irányát is meg kell találni, kiindulva az érzéki fölfogásból és alakokból. Ott nyilatkozik meg először a szép, ahol az önkényes tetszés és nem tetszés forrásai buzognak ki a kebelből. Tehát nem az érzések indulatos neméről van itt szó, mely a fájdalom és kéj két sarka közt hullámzik, hanem egy szelídebb kedélymozgásról, gyengébb húrok megpengetéséről. A tetszés
vagy nem tetszés azért rokon némiképpen a kéjes vagy visszautasító érzelmekkel, csakhogy nem a vitális, az életérzést támadják meg, hanem a fantázia fátyolán által megtompítják az érzelmek káros, vagy megzavaró élét. A szép és a jó folyton ölelkeznek. A szépnek nagy részét a jó teszi ki. (internet) Szép, szépség: Az esztétikai minőségek egyike. A művészi szépség sajátossága, hogy a műalkotás a befogadóban bizonyos pozitív, igenlő viszonyulási módot vált ki. Az vitatott, hogy a szépség és az esztétikai minőségek általában az embertől függetlenül, a természetben is léteznek-e v. a társ. gyakorlat termékei, s azáltal léteznek, hogy mind az alkotások, mind a természeti tárgyak bizonyos sajátosságait képesek vagyunk esztétikailag felfogni.(Pallasz Nagylexikon) M. Tatarkiewicz Az esztétika alapfogalmaival foglalkozó könyvének negyedik fejezetében összefoglalja a szép fogalmának történetét. Az ókori görögöknél a szépség fogalma "nemcsak szép dolgokra, alakokra, színekre és hangokra terjedt ki, de szép gondolatokra és szokásokra is." Platón szóhasználata szerint (Nagyobbik Hippiász, A lakoma) a szép és a jó ideája csaknem azonos. Ez az elképzelés azonban már a Kr. e. 5. században megváltozott, ugyanis a szofisták szerint a szépség nem más, mint "ami kellemes a látás vagy a hallás számára". A sztoikusok is hasonló definíciót adtak: "szép az, aminek megfelelő arányai és vonzó színe van". Ugyanakkor Plótinosz még mindig a platóni meghatározást alkalmazta. Fontos még megemlíteni, hogy a görögök további szavakat is használtak a szépség megjelölésére: a szimmetria a látható, a harmónia pedig a hallható szépségre vonatkozott. A középkor, a reneszánsz és a modern kor gondolkodói nagyjából az antikvitás fogalmait használták, de kiegészítették őket saját elképzeléseik szerint. Így - Tatarkiewicz szerint - "a szépség elméletei három különböző [szépség-]fogalmat használnak. A tágabb értelemben vett szépség. Ez volt az eredeti szépség-fogalom. Magába foglalta a morális szépséget is, ennélfogva az esztétika mellett az etikát is. [...] A tisztán esztétikai értelemben vett szépség. Ez a szépség-fogalom csak arra terjedt ki, ami esztétikai élményt vált ki, ám ezen belül mindent magába foglalt, mentális entitásokat és nem kevésbé, mint színeket és hangokat. A szónak ez az értelme lett idővel az európai kultúra alapvető szépség-fogalma. Az esztétikai értelemben, ám szűkebb, a látás által felfogott dolgok értelmében vett szépség. A szónak ebben az értelmében csak az alak és a szín lehet szép. A sztoikusok nagyjából ezt a fogalmat használták. A modern korban ez a szóhasználat egészében véve a hétköznapi beszédbe szorult vissza." A mai esztétikában a B pontban leírt fogalom a legfontosabb, de általánosan elfogadott, "problémamentes" definíciója ennek sincs. Néhány további meghatározás, jelentős európai gondolkodók tollából: "a szép az, ami jó lévén, kellemes" (Arisztotelész); "a szép az, ami szemléléskor tetszést vált ki" (Aquinói Szt. Tamás); "a szép az, ami nem érzetek és nem is fogalom révén, hanem szubjektív szükségszerűséggel, közvetlenül, általánosan és érdek nélkül tetszik" (Kant) . A fent leírtakból is látszik, hogy a szépség fogalmát igen nehéz egyértelműen definiálni. Az azonban bizonyos, hogy a szép egyike az ún. esztétikai minőségeknek másképpen szólva az esztétikai kategóriáknak. (internet) 1286. Szerelőszint: Az iparosított lakóház építési technológiák (házgyári paneles technológia, öntött technológia, előregyártott vasbetonvázas technológia, vázaspanelos vegyes technológia) és a paneles időszak után épült többszintes lakó- továbbá
középületeknél, szinte mindegyiknél szükség van egy szerelőszintre- felső síkja „0” szint-, amely határsík a tipizált felépítmény és az egyedi alépítmény között. Az alépítmények, a szerelőszintek kialakítását a felépítmény, a helyi körülmények (altalaj, talajvíz, felszíni domborzati viszonyok stb.) és a teljes létesítmény funkcionális, esztétikai igényei befolyásolják. Az alépítmény – a felsorolt tényezők alapján – készülhet monolitikus, vagy előregyártott építéstechnológiával. A funkcionális igények megkívánják, hogy az alépítményekben helyezzék el a fő-és a mellékbejáratot, a szemét-és a gyerekkocsi-tárolót, a felvonóaknákat, a hő-központot, a transzformátorállomást, az elektromos kapcsolóhelyiséget, a lakásokhoz tartozó raktárakat, tárolókat, az épület alapvezetékeit. Ezek elhelyezése az alépítmény vagy szerelőszint primer funkciója. (internet) 1287. Szerelvény alatt értjük a gépek és készülékek, továbbá folyadékok, gázok és gőzök vezetékének kisebb, rendszerint műszer temészetű felszereléseit. Pl. a gőzkazánoknál, a manométer, vízmutató üveg, próbacsap stb., vízvezetéknél a különféle csapok és szelepek. (Révai Nagylexikon) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen: a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés); a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó készülék). (9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 4. § c)) Szerelvény: Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál. (11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. Törvényhez,II. Az értékcsökkenési leírás szabályai, 1. Építmény) Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,90 m magasságon belül nem szűkítheti. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 95.§ (4)) 1288. Szerelvény gyártása: Ebbe a szakágazatba tartozik az áramot vezető és nem vezető vezetékek áramköri szerelvényeinek gyártása, bármilyen anyagból. Ebbe a szakágazatba tartozik: gyűjtősín, vezetősín gyártása (kivéve a kapcsolószekrényekét), a földelési hibamegszakító gyártása, a világítási foglalatok gyártása, a túlfeszültség-levezető és villámhárító (tekercs) gyártása, a kapcsoló gyártása elektromos vezetékhez (pl. nyomógombos, billenő-, forgatókapcsoló), a villamos csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok (konnektor) gyártása, a villamos huzalozás dobozainak gyártása (pl. elágazó-, kivezető-, közbülső, kapcsolódoboz), a védőcsövek és szerelvények gyártása, az energiaátviteli tartóoszlopok és távvezeték-
szerelvény gyártása, műanyag, áramot nem vezető huzalozási szerelvény gyártása, beleértve a műanyag elosztódobozt, előlapot és hasonlókat, a távvezeték-építés műanyag vezetékszerelvényeit és a doboztetőket (CompLex TEÁOR ’08 kiadói magyarázat a tevékenységekre vonatkozó jogszabályok rövid ismertetésével) 1289. Szerkezet: Kompozíció: a belső formák aránya, rendje; összhatásában a mű tartalmát emeli ki és a cselekmény folyamatosságát szervezi. A szerkezet a formaelemek viszonyát, az anyag elrendezését, a ritmust stb. mindig az adott társadalomban kifejlődött művészi gondolkodásmód, ízlés szerint alakítja. Minden művészeti stílusban, azon belül minden művészeti ágban sajátos szerkezeti elveket alakítanak ki, amelyek a tartalommal egységet alkotnak. (Pallasz Nagylexikon) Szerkezet: (2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. Törvényhez) 414. 418.
415. 419. Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet
416. 420. Kitöltő (nem teherhordó) falazat
422. 427. 435. Hos szú élettartamú szerkezet
423. 429. 437. Beton - és vasbeton, égetett tégla, kő-, kohósalakés acélszerkeze t
424. 431. 439. Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profil-üveg
443. 451. 459. Köz epes élettartamú szerkezet
445. 453. 461. Könn yűacél és egyéb fémszerkezet , gázszilikát szerkezet, bauxit-beton szerkezet, tufa- és
447. 455. 463. Azbesz t, műanyag és egyéb függönyfal,
A csoport megnevezés e
417. 421. Vízszi ntes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet) 425. 433. 441. Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém 449. 457. 465. Fager endás (borított sűrűgerendás ), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve
467. 475. 483. Röv id élettartamú szerkezet
491.
salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon 469. 477. 485. Szerf ás és deszkaszerke zet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat 493.
egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel 471. 479. 487. Deszka fal, lemezkeretbe sajtolt lapfal
473. 481. 489. Szerf ás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém
495.
497.
1290. Szerkezetátalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerőpiaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1291. Szerkezetszerűség Esztétikai fogalom: a szerkezet meglétét, logikáját hangsúlyozó alkotások szerkezetszerűek 1292. Szervezet: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. 1293. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 1294. Szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). 4. § (2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. 5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a
szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. (2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. 6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. 8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra. (1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról 4., 5., 6., 8. §) 1295. Szikkasztó: A csapadékvíz szikkasztása csak más műszaki megoldás hiányában alkalmazható. Csapadékvíz szikkasztása esetén annak megvalósíthatóságát szikkasztási próbával, illetve talajmechanikai vizsgálattal igazolni kell. A szükséges árokméretet úgy kell meghatározni, hogy a szikkasztás időtartama alatt lehulló csapadékvíz tarozása biztosított legyen. A szikkasztó terület környezetének talajvízhelyzetét rendszeresen vizsgálni kell. (94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről 88.§(5)) Szikkasztó: A talajba szivárogtatás legegyszerűbb formája a jól ismert szikkasztó. Az emésztőben kezelt szürkevizet, minden környezeti ártalom, és dugulási veszély nélkül egy szikkasztóba lehet ereszteni. Sajnos az érvényben lévő szabályok, minden tudományos indokolást mellőzve, a szikkasztó használatát, még a fekáliát nem tartalmazó szürkevíz szétszórására is szigorúan tiltják. (internet) 1296. Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1297. Szilárdságtan: az erőműtan azon része, mely az anyag szilárdságával foglalkozik. A szilárdságtan tanítja, hogy mi módon határozhatjuk meg a géprészek méreteit, hogy azok a rájuk ható erőket elbírják. (internet/Pallas Nagylexikon) 1298. Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függőleges távolság. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1299. Szintmagasság (padlószintmagasság): az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1300. Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) Ugyanígy megfogalmazva: Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról
1301. Szintterület sűrűség: az egyes építési övezetben elhelyezhető épületek összes szintterületének és az övezetben elhelyezkedő telkek összterületének a viszonyszáma. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1302. Szintterületi mutató: a nagyvárosias lakóterület esetében a telektömbre, a többi területfelhasználási egység esetében az építési telekre vonatkoztatandó. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) Szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes bruttó alapterületének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. Kizárólag a bruttó szintterület számítása során figyelmen kívül kell hagyni: az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs) területét, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 45 m2-t, illetve a lakók terepszint alatti tárolóinak területét, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 30 m2-rel csökkentett területét, a tetőtér bruttó alapterületének számításánál az 1,9 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeket, a padlástér alapterületét, ha a tetőn vagy oromfalon, a tetőkibúvón kívül összesen 60x60 cm-nél nagyobb nyílás nem létesül (az előbbinél nagyobb nyílás a tetőtérnek minősül és be kell számítani a szintterület számításánál). (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Szintterületi mutató: a telken elhelyezkedő épület(ek) összes beépíthető szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. A bruttó szintterületbe a lépcsőházat szintenként, egyéb, akna jellegű építményrészeket (légakna, légudvar, felvonóakna) egyszer kell beszámítani. A számításra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 10. § (2) bekezdése tartalmazza. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett)épület(ek) valamennyi szintjének összes (bruttó)alapterületének (bruttó szintterület)az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs)területével, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 30 m2 -rel, illetve a lakók terepszint alatti tárolóinak területével, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 15 m2 -rel csökkentett területének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata)
1303. Szintterületi mutató számítása: a területen a szintterületi mutató értékét - a KVSZ előírásainak keretei között - az alábbiak szerint kell kiszámítani: 1. a szintterületi mutatót a bruttó szintterület értékének és a telek területének hányadosaként kell meghatározni, 2. az épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani: - az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit, - az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit, - a személygépjármű-tároló területét az OTÉK illetőleg a fővárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig, - az OTÉK szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjárműtárolók területének felét, - a bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára előírt belmagasság biztosítva van. 3. Az önálló parkolóház szintterületét, illetve szintterületi mutatóját az illeszkedési szabályok alapján kell meghatározni, de annak értéke nem haladhatja meg az FSZKTben a keretövezetre előírt legnagyobb értéket. Ettől az előírástól kizárólag a terepszint alatti gépkocsitároló létesítése esetén szabad eltérni az övezeti előírásokban megengedett módon. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata – Bp. Főv. XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önk. Képv. test. többször mód. 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 1304. Szintterület-sűrűség: A beépítésre szánt (beépített) terület egyes területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes bruttó szintterületének viszonyszáma (OTÉK, fogalom meghatározások). (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Szintterület-sűrűség: A beépítésre szánt (beépített) terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1305.
Szoba: Az irodai, lakó- és egyéb rendeltetésű szoba hasznos alapterülete 6,0 2 m -nél kisebb nem lehet. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 85.§ (8))
Szoba: Négy oldalról zárt, padlóval, mennyezettel ellátott, ajtóval, ablakkal bíró helyiség, melyben lakunk. Szélessége 2 1/2 m.-től kezdve 8-12 m.-ig változik,
mélysége 4-5 m.-től 7-8 m.-ig, magassága 2,80 m.-től kezdve egész 6-8 m.-ig. Ezeknél nagyobb méretü Sz.-k már inkább termeknek nevezhetők. Egy teljes lakosztályban többféle Sz.-t különböztetnek meg; abban van: 1. lakó- v. nappali Sz.; 2. háló-Sz.; 3. dolgozó-Sz.; 4. fürdő-Sz.; 5. öltöző-Sz. (garderobe); 6. elő-Sz.; 7. ebédlő-Sz.; 8. gyermek-Sz.; 9. cseléd-Sz. stb. A nevük magyarázza meg rendeltetésüket. Az igen kicsiny Sz.-t kabinetnek hívják. A Sz. világos, jól fűthető és szellőztethető legyen. A régi magyar nyelvben a nagyobb Sz.-t háznak is hívták. (internet/ Révai Nagylexikon) 1306. Szolgálati lakás: az a lakás, mely alapvetően gazdasági célra hasznosított telken, az ott működő gazdasági szervezet tulajdonosa(i)nak tulajdonában van, feladata elsősorban az ott lakók közelsége révén a gazdasági szervezet minél hatékonyabb működésének biztosítása. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1307. Szolgalom: (servitus), idegen dolgot terhelő jog (jus in re aliena), amelynél fogva a jogosult vagyis az, akit a Sz. illet, másnak a dolgát bizonyos vonatkozásokban használhatja. A Sz. tartalmát kitevő használati jogosultság irányulhat közvetlen használati cselekményekre (pl. a jogosult átjárhat másnak telkén, az idegen telek gyümölcseit szedheti stb. ), amelyeket a Sz. -mal terhelt dolog mindenkori tulajdonosa tűrni tartozik (pozitiv Sz. ), vagy jelenthet közvetett használatot abban az értelemben, hogy a Sz. -ra való tekintettel a terhelt dolog tulajdonosa egyes vonatkozásokban nem teheti dolgával azt, amit különben tulajdonjogánál fogva megtehetne (negativ Sz., pl. telkén nem szabad oly építményt emelni, amely a szomszéd telek elől a világosságot elzárja stb. ). A Sz. -mal terhelt dologról azt mondják, hogy szolgál (servit). A szolgalmakra vonatkozó jogszabályok összességét, de magukat az egyes szolgalmakat is szolgalmi jognak nevezzük. A szolgalmakat személyes és telki szolgalmakra osztjuk (servitutes personarum és servitutes praediorum). Amazoknál a jogosult személye szerint van megjelölve, míg a telki szolgalmaknál a jogosultság valamely ingatlan tulajdonjogához kapcsolódik és a Sz. jogosultja ennek az ingatlannak (teleknek) a mindenkori tulajdonosa. A telki Sz. ugyanis mindig egy meghatározott ingatlan előnyét és használhatóságát van hivatva szolgálni; így pl. azáltal, hogy a közúttal való jobb és rövidebb összeköttetés céljára a telki Sz. -mal terhelt telken (ú. n. szolgáló telken) át-átjárást biztosít a másik (az ú. n. uralkodó) telek jobb használhatósága érdekében. Személyes Sz. 1. a használat (l. o. ), 2. a haszonélvezet (l. o. ) és 3. a lakás Sz. (l. o. ). A dolog természete hozza magával, hogy az uralkodó és szolgáló teleknek bizonyos helyi vonatkozásban kell államok egymással, habár szomszédság e szónak szoros értelmében nem szükséges. A telki szolgalmak oszthatatlanok és az uralkodó teleknek kiegészítő minőségét teszik. Ha tehát valamely uralkodó telek több tulajdonos közt megosztatik, a szolgalmat minden osztályos gyakorolhatja, amennyiben ez által a Sz. terjedelmében változás nem történik és az a szolgáló telekre terhesebbé nem válik. A római jog nyomán szokásos a telki Sz. -nak felosztása: városi és mezei szolgalmakra (servitutes praediorum, a) urbanorum, vagy b) rusticorum) aszerint, amint az uralkodó telek városi vagy mezei telek. A főbb városi (házi) szolgalmak közül említendők: 1. gerendának idegen épületbe illesztéséhez való jog, valamint az a jog, hogy az uralkodó telken levő épületnek vagy egy részének terhe a szomszéd falára, oszlopára stb. legyen fektethető (servitus tigni immittendi és oneris ferendi); 2. az a jog, hogy az uralkodó telken levő ház (pl. erkélye) átnyulhasson a szomszéd telek légűrébe (servitus projiciendi v. protegendi); 3. esővíznek a szomszéd telekre szabadon vagy csatornában folyathatása (servitus stillicidii v. fiuminis); 4.
füstnek, szemétnek a szolgáló telken átereszthetése (servitus fumi, servitus cloacae mittendae); 5. ablakjog (servitus luminum), melynél fogva az uralkodó telek tulajdonosa a szomszéd falában ablakot nyithat; az ablak jog önmagában csak világosságra és levegőre ad igényt; a kilátáshoz (prospectus) külön engedély szükséges. Megjegyzendő továbbá, hogy ahhoz, hogy valaki a maga falában a szomszéd telekre ablakot nyisson, a szomszéd telek tulajdonosának beleegyezése nem szükséges, mert ez a jog a fal tulajdonosát tulajdonjogánál fogva megilleti, de - hacsak a világosságot vagy a kilátást biztosító szolgalmat nem szerzett - nem akadályozhatja meg a szomszédot abban, hogy építkezésével az ablak elől a világosságot, illetőleg kilátást elvonja; 6. az épület feljebb nem emelhetésének szolgalma (servitus altius non tollendi). A főbb mezei szolgalmak: 1. az útszolgalmak s jelesül: a) a gyalogösvény; b) a kocsiút és c) a marhacsapás; 2. a vízi szolgalmak, jelesül: a) a vízmerítés; b) a marhaitatás; c) vízvezetés; 8. a legeltetési Sz.; 4. a faizás és makkszedés; 5. kőfejtés, fövényásás, mészégetés. Szolgalmat úgy lehet szerezni, mint más dologi jogot, jelesül: szerződéssel, öröklés (végrendelet) vagy elbirtoklás útján, osztályos perben (judicium divisorium) hozott bírói ítélettel. Számos szolgalmat törvény állapít meg; így pl. a kisajátítási törvény (1881. XLI. t. -c. ); a vízjogi törvény (1885. XXIII. t. -c. ); a halászati törvény (1888. XIX. t. -c. ); az erdőtörvény (1879. XXXI. t. -c. ); a mezőgazdaságról s mezőrendőrségről szóló törvény (1894. XII. t. -c. ). Ingatlanokra vonatkozó Sz. -jogoknak jogügyletek útján megszerzéséhez a Sz. -nak telekkönyvi bejegyzése szükséges. A Sz. tényleges, békés gyakorlása már önmagában, a jogosultság igazolása nélkül is, bírói védelemben részesül az önhatalmú háborítás ellen (a Sz. birtokának védelme sommás visszahelyezéssel); különben a Sz. -jog elismerésére irányuló keresettel, az ú. n. confessoria actióval, míg a tulajdonosnak keresetét, amellyel telkének Sz. -mentességét akarja érvényesíteni, negatoria actiónak nevezik. A szolgalmi jog épp úgy szűnik meg, mint más dologi jog, így pl. lemondás, az uralkodó vagy a szolgáló telek megsemmisülése, a Sz. gyakorolhatásának lehetetlenné válása, nem gyakorlás (elévülés) stb. által. Személyes szolgalmak, hacsak az alapító ügylet értelmében már előbb meg nem szűntek, megszűnnek a jogosított halálával. (Révai Nagylexikon) Szolgalom: 166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. (2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. 170. § (1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. (2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt -, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. 171. § (1) Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. (2) A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg. (1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről) A személyes szolgalom alapesete a haszonélvezet legyen. (...) A használat pedig voltaképp korlátozott haszonélvezetként fogható fel - kivételes idegen dologbeli
jogként. A használat speciális eseteként értékelendő az épület tulajdonosának földhasználati joga. (...) A telki szolgalomra vonatkozó szabályok lényegében beváltnak tekinthetők, a telki szolgalom intézménye a jövőben sem szüntetendő meg. (Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és tematikája, II. A dologi jogi könyv egyes tartalmi rendelkezéseiről, 6. Idegen dologbeli jogok) 1308. Szolgáltatás: minden olyan műszaki támogató tevékenység, amely a kettős felhasználású termékek javításával, fejlesztésével, gyártásával, összeszerelésével, minőségi vizsgálatával, üzemeltetésével, karbantartásával vagy bármely más műszaki szolgáltatással kapcsolatos. (50/2004. (III. 23.) Korm. Rendelet a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről 2. §) 1309. szolgáltatási pont: a) ivóvízszolgáltatási pont: az ivóvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja, b) szennyvízelvezetés szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1310. Szolgáltatásra köteles földtani adat: azok a földtani adatok, amelyeket földtani vagy ásványi nyersanyagkutatás, kitermelés során a bányavállalkozó közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 1311. Szolgáltató épület: a TEÁOR szerint és az egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1312. Szolgáltató: a víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást - mint közszolgáltatást - végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1313. Szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 1314. Szolgáltatott ivóvíz: a szolgáltatási ponton átáramlott ivóvíz; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1315. Szökőkút: Ha magasan fekvő víztartó cső közvetítésével vékony nyílású csővel van összekötve, ebből a víz annál magasabbra szökik fel, mennél nagyobb a víztartó és kifolyási cső közötti magasságkülönbség. Ha az utóbbi helyett oly cső alkalmaztatnék, mely a víztartó magasságáig ér, a víz a csőben épp oly magasságra emelkednék, mint amily magasan a víztartóban van. Ez a közlekedő edények törvénye. A vékony nyílású csőből tehát a víznek épp oly magasra kellene felszöknie, mint amily magasan a víztartóban van, de a csőben levő súrlódás, valamint a levegő ellenállása miatt ez nem történhetik meg. A felszökő víz magasságát a nyomás határozza meg első sorban,
mely a vizet kihajtja. Vízvezetékkel egybekapcsolt Sz. tehát jelentékeny magasságú vízsugarat képes szolgáltatni. (Pallasz Nagylexikon) Szökőkút: Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez 44.) A szökőkút testek gyakran művészi alkotásokat is megjelenítő speciális medencék, melyek tervezésénél a fő hangsúlyt a funkció maradéktalan betöltése kapja. A víz és a művészet különös házassága. Esztétikai és vizuális élményt nyújtanak egyszerre. A tervezés során nem csak esztétikai, hangulati szempontokat kell érvényesíteni, hanem a víz biológiai egyensúlyának biztosítására is gondolni kell. Szerkezeti felépítésüket tekintve a szökőkutak a következő főbb egységekből állnak: Vízsugár fúvóka rendszer (fúvóka, szivattyú, szűrő). Feltöltő, utántöltő rendszer (szintérzékelő szelep vagy szondák és mágnesszelep). Túlfolyó, ürítő rendszer (különleges lefolyó idomok, csatorna bekötés). Világító rendszer (vízálló világítótestek). Elektromos vezérlés és védelem (szivattyú és világítás időkapcsolói, szivattyú védelem). -Víztisztító rendszer (szivattyú, szűrő, vegyszer-adagoló). A szökőkutak közműcsatlakozásához nélkülözhetetlen elemek: A szökőkút feltöltés és automatikus utántöltés biztosításához vízcsatlakozás szükséges. A szivattyúk üzemeltetéséhez illetve megvilágításához elektromos energia szükséges. A medencék túlfolyásának (például nyári felhőszakadáskor) illetve ürítésének biztosításához csatorna csatlakozás szükséges. A szökőkút kialakításától függően szükséges lehet akna (szivattyú, vezérlés stb.) illetve víztartály beépítése. (internet) 1316. Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is. (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 43. §) 1317. Szövetkezeti ház: (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasháztulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.) (2) Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (1997. évi CXLI. Törvény az ingatlannyilvántartásról 13. §) 1318. Szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület, 2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 204. § (1) 1319. Szükségkikötő: az úszólétesítményeknek a vízi út használata során bekövetkezett szükséghelyzet (pl. rendkívüli vízállás, jégzajlás) miatti átmeneti
tartózkodására kijelölt víz-, illetőleg partterület; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról, Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról, Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról
T 1320. Tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 1321. Tagállamnak minősül a Magyar Köztársaság kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez. A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik a) a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja, b) a kutatás céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint c) a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású személy is. (2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 28. §) 1322. Tagozat (épület-tagozat): legkedveltebb épülettagozat a reneszánszban: párkányok, oszlopfők, konzolok és korlátok (balusztrád-kőbábokból kialakított korlát) (internet) Tagozat (homlokzati): (2) Épület közterület felé néző homlokzati síkjából közterület felé kiálló erkély, bármely legalább 1,0 m kiállású építészeti elem (a zárópárkány kivételével) hossza egyik szinten sem haladhatja meg az épület utcai homlokzatának 50%-t. (3) Épület közterület felé néző homlokzati síkjából a közterület felé kiálló erkély, tagozat, bármely építészeti elem csak a meglévő homlokzati architektúrához illeszkedő módon alakítható ki és át; ezen homlokzati elemek szélességét és kiállását az épületen már meglévő homlokzati elemekkel azonos értékekkel, azok rendszerébe illesztetten, igazodóan kell meghatározni. Amennyiben a meglévő épület utcai homlokzatán erkély nem épült, úgy az az emeletráépítéssel létrejövő szinteken sem engedélyezhető. (4) Épület közterület felől látható homlokzatain az (2)-(3) bek. szerinti építészeti elemek alkalmazása megtiltható amennyiben a városépítészeti környezethez való illeszkedés ezt indokolja. (5) Homlokzati elemek legnagyobb megengedett kiállása: a) 15 m, vagy annál nagyobb közterület-szélesség esetén: 1,5 m, b) 12 m-15 m közötti közterület-szélesség esetén: 1,0 m, c) 12 m, vagy annál kisebb közterület-szélesség esetén: 0,5 m; kizárólag osztó- és zárópárkány vagy épülettagozat létesítése céljára. (Budapest IX., Belső-Ferencváros KSZT Városrendezési és Építési Szabályzata A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról 10.§, internet)
Tagozat: építészeti tagozat (épületek külső vagy belső felületein, az alapsíkból általában kiemelkedő, főként geometrikus elemek vagy ezek csoportja. Gyakorlati rendeltetésük mellett tagoló, osztó, lezáró, díszítő, szerepük van. Általában hosszantiak, arányuk szerint függőlegesek, vízszintesek, ritkábban ferdék.) (internet) 1323. Tájképvédelmi zóna: A természet helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, olyan terület, ahol építési telket, területet kialakítani, építési tevékenységet engedélyezni csak jóváhagyott részletes rendezési terv alapján szabad. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 1324. Tájrendezés a bányászati tevékenységgel érintett területnek újrahasznosításra alkalmassá tétele (bányászati rekultiváció) vagy a természeti környezetbe illő kialakítása. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 1325. Tájvédelem: tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizzük a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát, fennmaradjanak a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek. A tájvédelem lényeges eszköze a létesítmények tájba illesztése (telepítési helyszín megválasztása, környezetterhelő hatások mérséklése, tájjelleghez alkalmazkodó kialakítás és a takarás). (www.orszagoszoldhatosag.gov.hu) Tájvédelem: A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. 1. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. 2. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. 3. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) feladata. 4.A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását. (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 6. §) Tájvédelem: A tájvédelmi tevékenység nem korlátozódik a védett természeti területekre és nem csak a tájkép védelmét jelenti. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizzük a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát, fennmaradjanak a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek. A tájvédelem lényeges eszköze a létesítmények tájba illesztése (telepítési helyszín megválasztása, környezetterhelő hatások mérséklése, tájjelleghez alkalmazkodó kialakítás és a takarás). (internet)
Tájvédelem: Általános tájvédelem: a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, fenntartása a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeken (MSZ 20370) (internet)
Tájvédelem: Szempont
Előírás
Ellenőrzés
1. A gazdaság területén található élőhelyek 1. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli károsodtak a mezőgazdasági tevékenység során. élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás 2. Történelmi és egyéb szempontból értékes vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is. építmények károsodtak a mezőgazdasági 2. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő tevékenység során. történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek 3. Kialakított parcellaméret megváltozott. károsítása, rongálása a mezőgazdasági tevékenység során. 4. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés 3. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcellaméretet. alkalmazása. 4. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett. 5. Betakarítás/kaszálás elvégzése a meghatározott 5. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és szabályok figyelmen kívül hagyásával. technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a 6. Épület létrehozása az illetékes nemzeti park táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni). igazgatósága jóváhagyása nélkül. 6. Ideiglenes, vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes nemzeti 7. Ex lege védett lápokon a kaszálási időpont park igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges. megválasztása a nemzeti park igazgatóság 7. Az illetékes nemzeti park igazgatóság szakembereinek bevonásával szakemberének bevonása nélkül történik. egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett 8. Fasorok, erdősávok, idős fák kivágása. lápokon. 9. Művelt területen kívül elhelyezett depóniák. 8. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni. 10. Védett madárfajok fészkeinek lelőhelyéről a 9. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen nemzeti park szakemberei részére történő depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre. bejelentés elmulasztása. 10. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a 11. Nem természetes anyagok kerülnek gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes nemzeti park felhasználásra. szakembereit. 12. Nem hagyományos módon, tájba illő 11. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes építmények kerülnek kialakításra. anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni. 13. Tókák, belvizes foltok lecsapolásra kerültek. 12. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni 13. Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező. (A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 3. számú melléklete A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” követelményrendszere)
5. Természet és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramok on)
Ellenőrző szervezet MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések MVH Külső jelentések
1326. Takarékbetét: a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) 1327. Takaró fásítás: szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – az épületek közterületről látható homlokzatsíkja előtt, az építési hely határán vagy a telekhatár mentén, legfeljebb 10 m telepítési távolsággal kihelyezett fák sora. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) 1328. Talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység; (2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 2. §) 1329. Talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése; (2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 2. § i)) Talajvédelem: törvényi szabályozás: - 2/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról - 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről - 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól - 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól - 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről - 49/2001. (II. 28.) KöM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről - 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól - 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól - 8002/2000. (K. Ért. 6.) KöM Tájékoztató a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel előírt adatlap közzétételéről
1330. Talajvédelmi eljárás: Amennyiben az alábbi tevékenységek e törvény, valamint külön jogszabályok szerinti engedélyezésében a talajvédelmi hatóság szakhatóságként eljár, állásfoglalásának megadásához talajvédelmi terv szükséges: a) az ültetvénytelepítéshez, b) a humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósítása esetén, c) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, d) öntözéshez, e) mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, f) erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához. (2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 50. §) 1331. Talajvédelmi szerv: (2) A talajvédelmi szerv a termésnövelő anyagok vonatkozásában a) ellenőrzi a termésnövelő anyagok minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási, nyilvántartási előírásainak megtartását, és jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét; b) ellenőrzi a termelési folyamatban, a kereskedelemben a termésnövelő anyagokból származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, továbbá a környezetben, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket; az a)-b) pontokban foglalt ellenőrzési tevékenysége során mintát vehet. (3) A talajvédelmi szerv jogosult a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinteni. (2000. évi XXXV. Törvény a növényvédelemről 56. §) Talajvédelmi szerv: 14. Jogszabályban meghatározott esetekben növényvédelmi és talajvédelmi szabálysértési eljárást kezdeményez, illetve növényvédelmi és talajvédelmi bírságot szab ki. 36. Jogszabályokban meghatározott esetekben talajvédelmi hatósági eljárást folytat le, engedélyez, szakhatósági állásfoglalást ad, bizonyítványokat, igazolásokat ad ki, hatósági megkeresésre nyilatkozatot tesz, talajvédelmi hatósági ellenőrzést végez, és szükséges esetben megteszi a megfelelő intézkedéseket. (3. számú melléklet a 21/2001. (III. 9. ) FVM rendelethez, A növény- és talajvédelmi szolgálatok feladat- s hatásköre) Talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag. (2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 2. §) 1332. Talpgerenda cölöprács talpgerenda tulajdonképpen egy gerenda rendszer, amely összeköti a cölöpfejeket és lehetővé teszi a felmenő szerkezetek megépítését (alátámasztja a cölöpök között felépülő szerkezeteket.) (www.okm.gov.hu) Talpgerenda: A gerendavázas falú épület alapját összekapcsolt gerendák (talpfák) alkotják. A sarkokon és a falsík másik részén függőleges oszlopokat csapolnak bele, azok tartják a koszorúgerendákat, melyekre a tetőszerkezet épül. (internet) Talpgerenda: A két fő szerkezetet ( a főfalakat és a födémeket) alapozásként kiegészítheti a hőszigetelt lábazatot adó talpgerenda hálózat vagy a hőszigetelt lemezalapként kialakított "padlófödém"- amelyek természetesen vasalt vasbeton
szerkezetek. A lábazatot adó hőszigetelt talpgerenda magassága falszerű is lehet (lásd lejtős terep, ahol egyben a padló alatti feltöltés átfagyását is megakadályozza!), de ekkor a hátsó földnyomásra esetleg vasalni is szükséges. (internet) Talpgerenda: A talpgerendák esetében két igen fontos tényezővel számolni kell. Az egyik a kifordulás, a másik a pecsétnyomás. A kifordulásnak lehet oka maga a gerenda magassági mérete is, de leginkább az okozza, hogy a talpgerendához rögzített oszlopra különféle oldalirányú erők hatnak (pl. a már említett szél). A kifordulás ellen a talpgerendát biztosítani kell, ezt legtöbbször az alaphoz történő csavarozással oldják meg. Pecsétnyomás akkor keletkezik, ha egy nagyobb felületen egy kisebb felületű szerkezet helyezkedik el, és azt egyenletesen, az egész érintkező felületén nyomja. (internet) Talpgerenda: A vasbeton talpgerenda készülhet a pillérekkel együttdolgozóan kialakított tömbtámaszú tartóként (ekkor a pillérvázzal együtt süllyed), de kellő teherbírású talaj esetén önálló sávalapként is kialakítható a pillérek között. Ügyelni kell arra, hogy a talpgerenda a pillérekkel azonos mértékben süllyedhessen, ezért a talpgerenda alatti talajsáv fellazítandó, vagy a talpgerenda alsó vágóéllel is készülhet. (internet) 1333. Talplemez: A felső, illetve alsó pánttartó tokra csavarozható része. (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról VIII/1. fejezet fogalommeghatározások 4.7) Talplemez: vasbeton-pilléreknek alsó, kiszélesedő része, amely a terhelést az altalajra viszi át. (Révai Nagylexikon) 1334. Talpszelemen: az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító szelemen. (internet) Talpszelemen: Födélszékekben az a vízszintes gerenda, amely a szarufák alját támasztja, favázas szerkezeteknél a legalsó, vízszintes gerenda. (Révai Nagylexikon) 1335. Támfal: a magas-, út- és vízépítészetben kőből v. téglából készült, azzal a céllal, hogy a mögötte levő földanyag a megmozdulás és beomlás ellen biztosíttassék. A T. a kertművészetben, különösen az olasz, teraszos kertben (amelyben igen gazdag kiképzésű a genovai), igen díszes építészeti kiképzést kap. (Tolnai Nagylexikon) Támfal: Lejtőn a bevágást megtámasztó létesítmény (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1336. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes
egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1337. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, ill. létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1338. Támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1339. Támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal síkjából kiugró függőleges faltömeg. (internet) 1340. Támpont a közutak mentén postai szolgáltatás nyújtása céljából kijelölt hely, ahol az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató a postai küldeményeket - a települések belterületén kívüli területek címzettjei részére személyesen vagy levélszekrény útján kézbesíti, továbbá az egyetemes postai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja. (79/2004. (IV. 19.) Korm. Rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 13. § (3) ) 1341. Tanács intézménye: a tanács költségvetéséből fenntartott szerv, kivéve a költségvetési üzemet; (1991. évi XXXIII. Törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 52. § (1) ) 1342. Tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 1343. Tanyaudvar: A Helyi Építési Szabályzat értelmezésében tanyaudvar a rendelet hatálybalépése előtt a földhivatali nyilvántartásban és egyben a földhivatali nyilvántartási térképen tanyaként, vagy udvarként nyilvántartott földrészlet. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított albetéttel elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról, 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak mezőgazdasági kertes és mezőgazdasági általános területen alakítható ki. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telek-rész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1344. Taréjszelemen gerinc-szelemen., szelemenes fedélszerkezetekben a legfelső szelemen, mely a szarufákat közvetlenül a tetőcsúcs alatt támasztja alá. (Révai Nagylexikon) Taréjszelemen: A fedélelhajlások felső csatlakozása, ahol mindkét tetőfelület egymásba fut. A kúpcserepeket vagy úgy alakítják ki, hogy egyben a hátsó kiszellőztetés feladatát is ellássák, vagy aláhabarcsolnak. (internet) 1 Ellenléc 2 Alátéthéjazat (alátétfólia) 3 Ereszdeszkázat szellőző nyílásokkal 4 Talpszelemen 5 Talpszelement lekötő csavar 6 Szarufa 7 Torokgerenda 8 Taréjszelemen 9 Kakasüllő 10 Padlásfödém 11 Ereszcsatorna Taréjszelemen: a szarufákat a taréj alatt alátámasztó szelemen. (internet) 1345. Tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1346. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 1347. Tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. §)
1348. Társasház: az egyes, ún. öröklakások külön-külön tulajdonosok birtokában vannak, ritkán szövetkezeti alapon s a házak kezelését választott közös képviselő végzi. (internet) Társasház: 1. § (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. 27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével. Társasház: 56. § 1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület. (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról) 1349. Tartalékkémény: olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges. (27/1996. (X. 30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2. § (1) ) 1350. Tartályhajó: a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1351. Tartószerkezet: olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát" alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. (5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 2.; 1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelethez IV. 2.) 1352. Tartószerkezeti elem: A tartószerkezet olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erőtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti műszaki leírás. (1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelethez IV. 2.; 5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 2.)
1353. Tartószerkezeti műszaki leírás: A tartószerkezeti műszaki leírás a tervezett tartószerkezet jellemzőit tartalmazza. Készülhet a tartószerkezeti terv kiegészítéseként, és önállóan, ha egyedül ez adja meg a tervezett építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit. A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmaz minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani, így különösen: a) a szerkezet alapvető rendszerének leírása, b) az alkalmazott számítási modell, c) a szerkezet típusa, méretei, d) a társtervezők által megadott adatszolgáltatás (talajmechanika, gépészet stb.). (5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 3.) 1354. Tartószerkezeti terv: A kivitelezési dokumentáció munkarészei: f) tartószerkezeti terv (1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelethez III. Általános előírások) 1. Tartószerkezeti tervezés szakterület (betűjele: T) a) Tartószerkezeti tervezési jogosultsággal végezhető építészeti-műszaki tervezési tevékenység: b) épület tartószerkezetének és bármely rendszerű alapozásának tervezése, illetve meglévő épület tartószerkezete átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése építésztervező és a feladat szerinti szakági tervezőkkel együttműködve (héjszerkezet, függesztett tetőszerkezet és lemezmű tervezésének kivételével), c) homlokzati és alaprajzi változást nem igénylő esetben bármely rendeltetésű építmény - technológiaváltással összefüggően is - tartószerkezeti átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése, d) építmény bontási tervének és tartószerkezete állapot-felmérési tervének elkészítése, e) állvány, építési segédszerkezet tervezése, f) tartószerkezeti jellegű ipari és mezőgazdasági szerkezet, tartály, siló, állvány stb. önálló tervezése, g) támfal, földmű tervezése, e) műtárgy (antennatorony, szabadtéri darupálya, tartály, medence, fedetlen tároló távvezetékoszlop, gyárkémény stb.), tartószerkezeti tervezése a feladat szerinti szakági tervezőkkel együttműködve (a dinamikai vizsgálatot igénylő híd- és a vízépítési nagyműtárgy, völgyzárógát tervezésének kivételével), f) gépalap (a dinamikus hatásokra vizsgálandó szerkezet kivételével) tervezése, föld alatti műtárgyak, tartószerkezeti tervezése alagutak kivételével. (melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelethez) Tartószerkezeti terv: Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t
(290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 16.§ (4)) 1355. Távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 1356. Távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 1357. Távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezetékhálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték; (2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 3. §) 1358. Távoli helymegosztás: olyan helymegosztás, amely esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményéhez közel, de különállóan kerülnek elhelyezésre. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1359.
Technológia A gyártási folyamat elmélete és gyakorlata (Lapoda Multimédia)
Technológia: A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik; (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4.§ 28.) Technológia: Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 50. § (1)) 1360. Technológiai építmény: az olyan építmény, mely elsősorban a telken elhelyezkedő üzem működéséhez szükséges gépeknek és berendezéseknek ad helyet; csak olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmaz, mely ezen berendezések működtetéséhez feltétlenül szükségesek. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről)
1361. Tégla: A tégla a legtermészetesebb építőelem: alapanyaga eredeti formájában megtalálható a természetben, s a gyártási eljárás - az agyag formázása majd kiégetése az évszázadok folyamán nem változott, csupán finomult. Téglát legkorábban Egyiptomban, a Nílus iszapjából készítettek, melyet a napon szárítottak ki. Égetett téglát a mezopotámiaiak használtak először, Krisztus előtt 4000 évvel. (internet) Tégla: a falban elfoglalt helyzete szerint: futó- illetve kötő, oldallapján vagy véglapján álló. Szükség szerint faragott, negyedes, feles, háromnegyedes. (internet) Tégla: 2.1. „Nem éghető” csoportba sorolandó 2.1.1. Az a szerkezet, amely „nem éghető” anyagból készül (pl. tégla, beton). ( 2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról I/3. fejezet, épületszerkezetek tűzállósági követelményei) Alapozási szerkezetek Égetett agyag alapfalelemek (tömör tégla, pillér tégla) (Melléklet a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelethez, Kötelező alkalmassági idő 10 év) Tégla: A tégla időtálló, esztétikus, energiatakarékos és elenyésző a karbantartási szükséglete. (internet) Tégla: A téglák gyártására közönséges homokos, vasoxidot és meszet tartalmazó, tehát nem tűzálló agyagot alkalmaznak. A homok soványító anyagul szükséges, mert különben a kövér agyagból készített téglák térfogata szárítás- és égetéskor nagyon megkisebbedik s a téglák könnyen meg is repednek. A tégla az agyag vastartalma és az égetés foka szerint vörös-sárga, sőt egészen vörös-barna színű szokott lenni, de az oly vasas anyag, melyben sok mész van, erős égetéskor világos sárga színűvé lesz. Ez a szín tehát annak a jele, hogy a meszes tégla igen jól van égetve s azért az építész meg is követeli, hogy p. a kőbányai meszes agyagból készített tégla fehérre legyen égetve. Mész nélküli vasas agyag pedig füstölgő lángban szürke-fekete lesz és ilyenkor szén is rakódik le likacsaiban, mely feketére festi (füstölt téglák). (internet) Tégla: agyagból, homokból, cementből égetett építőanyag, néha salakból sajtolt tömb. Az épületek főanyagát képezi. A T:-hoz közönséges homokos, vasoxidot és meszet tartalmazó - nem tűzálló - agyagot használnak leginkább. A homok soványítóanyagul szolgál. Ha kövér agyagból készítenék csupán, akkor a T. szárításkor, égetéskor térfogatában nagyon összezsugorodnék s meg is repedne. Vasoxid és mész könnyen olvadóvá teszi az agyagot, de ha sok benne a mész, a T. Könnyen szétmállik. Kavicsos agyag sem jó. A T. az agyag vastartalma és az égetésfoka szerint vörös, sárga, sőt egészen vörösbarna lehet, de ha sok a mész benne, akkor világos-sárga színű lesz égetés után. Ez a szín a jó kiégetés jele, amit nem is követelnek. Újabban mészhomoktéglát használnak, mely olcsóbb, mint az agyag-T. Tiszta fehérszínű. A tégla mérete normálisan 15 cm- széles, 30 cm. Hosszú, 7 cm. magas. De vannak a szabványosnál valamivel kisebb méretűek is. Vannak különleges T.-k, mint a kongó-, keravit-t. stb.(Tolnai Nagylexikon) 1362. Téglakötés: A téglakötés szabályai: a sorok vízszintesek az épület összes falaiban; a fél téglánál vastagabb falakban a futó- és kötőtéglák soronként váltásban vannak; állóhézagok nem eshetnek egymás fölé, az eltolás mértéke ¼ vagy ½ tégla;
az egyes rétegekbe a lehető legtöbb kötő- és legkevesebb faragott téglát kell beépíteni; belső sarokból minden rétegben csak egy állóhézag indulhat ki; a fal belsejében, hosszirányban nem eshetnek egymás fölé hézagok, mert a fal szétnyílik; a falvégeket ¾-es téglákkal célszerű indítani, egyik sorban futóként, másikban kötőként, így létrejön az ¼-es hézageltolás. futó helyzetű ¾-es téglákkal oldják meg a derékszögű falsarkot és a “T” csatlakozást; kereszteződő falakban a felváltva vezetik át a falakat az állóhézagok ¼-es eltolásával. (internet) Téglakötés: Alatt az egyes tégláknak a falazatban való szabályszerű elhelyezését értjük, melynek lényege, hogy a téglák minél jobban egymásba kapaszkodjanak s a sok apró tégladarabból épített fal ezáltal a monolith (egy darabból készült) szerkezeteket megközelítse. Ennek elérése végett ügyelnünk kell arra, hogy az egyik téglasor állóhézagait a rákövetkező sorban tégla takarja. A fal hosszának irányába fektetett téglasort (futó tégla) futósornak, illetőleg kéménykötésnek, a rá merőlegesen elhelyezettet kötősornak, bekötő-sornak (kötő-tégla) nevezzük. (L. az 1. és a 2. ábrát. #) Az állóhézagok eltolódása folytán a falvégeken, pilléreken, csorbázatok keletkeznek s ezek elkerülése végett ú, n. darabtéglákat is kell alkalmaznunk. E célra szolgálnak a fejelő téglák, amelyeket úgy nyerünk, hogy az egész téglát annak hosszirányában vágjuk ketté, és az 1/4 1/2 és 3/4 téglák, amelyek a téglák keresztirányú feldarabolásából származnak. (L. a 3. ábrát. #) A 4. ábra #egy 45 cm. - es (másfél tégla vastag), az 5. Ábra # egy 60 cm. -es (két tégla vastag) fal, a 6. ábra # egy nyolcszögletű pillérhelyes kötését ábrázolja. A vakolatlanul maradó falkülső felületének diszítésére szolgál a mintáskötés (l, a 7. Ábrát #). L. még Fal. (Révai Nagylexikon) Téglakötés: téglafalban a tégláknak kötésbe való rakása, vagyis azoknak egymás mellé, fölé és mögé olyaténképp eszközölt elhelyezése, hogy az egész egy szilárd szerkezetet alkosson. E miatt szükséges, hogy 1. közvetetlenül egymás fölött fekvő két téglasor álló hézagainak nem szabad sehol sem egymásra esniök; 2. az egyes téglasorok álló hézagai vízszintes irányban egyenesen nyúljanak át a falon; 3. az álló hézagok a falban lehetőleg váltakozzanak; 4. a fal külső színén egymásra következő két téglaréteg futó- és kötősorai váltakozzanak; 5. a fal belsejében minél több futósor legyen, melyek egymást hosszúságuk és szélességük felére takarják és végre 6. a falban minél több legyen az egész tégla. A fal rétegeinek téglái vagy párhuzamosan feküsznek a fal hosszához, vagy merőlegesek reá; az első esetben a téglákat futóknak hívjuk és ha a futók a külső falszínén vannak, az egész réteget futórétegnek; a második esetben a téglák kötők és a réteg kötőréteg. Úgy a futók, mint a kötők egész téglák; azonban, hogy a falszerkezetben a hézagokat váltakoztathassuk, vagyis a téglák kötésben legyenek, szükségünk van még darabtéglákra is, melyeket úgy nyerünk, ha az egész téglát hosszúsága irányába felezzük, darabokra osztjuk. Az állóhézagok adják meg a téglakötés jellegét; azok csoportosításának különfélesége szerint megkülönböztetünk: kéménykötést, bekötő kötést, kétsorú kötést, keresztkötést, lengyel v. gót kötést, hollandi kötést, átlós kötést, mintás kötést és pillér- vagy oszlopkötést. (internet)
1363. Teher: 1. a mechanikában az egyszerű gépeknél (emelő, (ejtő stb. ) a legyőzendő erő, rendesen valamely test súlya. 2. A gépészetben valamely hordozandó v. emelendő test súlya, vagy valamely szerszámgép ellenállása. (Révai Nagylexikon) Teher: 8.8.2. Terhet a kotró emelő részébe elhelyezni csak a kotrókezelő engedélyével, a kotró teljesen leállított állapotában szabad. A teher elhelyezését végző személynek és - ha szükséges - a kijelölt irányítónak úgy kell elhelyezkednie, hogy őket a kotrógép kezelője jól láthassa. 8.8.3. A terhet úgy kell elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy az ne csúszhasson meg, és ne eshessen ki. 8.8.4. A kotrógép kezelője köteles figyelemmel kísérni, hogy a teher mindig vízszintesen álljon. A terhet személyek felett átemelni nem szabad, azt a talaj közelében kell mozgatni, és a rezgést el kell kerülni. 12.3.4. Ha a talaj nem alkalmas a várható teher viselésére, akkor teherelosztásról kell gondoskodni gerendából vagy egyéb olyan anyagból, amely alkalmas a teher viselésére, átadására. (4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül) Teher: A mechanikában az egyszerű gépeknél (emelő, lejtő stb.) a legyőzendő erő, rendesen valamely test súlya. - A közgazdaságban azok a szolgáltatások, melyek valamely ingatlanon nyugosznak.(internet) Teher: környezeti teher: minden olyan - a gazdálkodó szervezetre háruló, illetve a felszámoló vagy végelszámoló felelősségi körébe tartozó - kiadással járó teendő, amely a környezet- és természetvédelmi jogszabályok és hatósági előírások által előírt követelmények kielégítéséhez szükséges; (106/1995. (IX. 8.) Korm. Rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről 2.§a)) Teher: Romteher: Épület alatti óvóhelyek esetén az épület összeomlásából származó teher (az épület szerkezeti anyagainak és a szinteken elhelyezett egyéb terhek összege). (4. melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelethez) 1364. Teherbíró képesség: az egységnyi területre (hektárra vagy négyzetkilométerre) jutó lakosság számában fejeződik ki, meghatározva így annak a népességnek a nagyságát, amelynek eltartása adott, még egyensúlyban lévő ökoszisztéma mellett lehetséges. (internet) Teherbíró képesség: A földmű egyenletes és megfelelő tömörsége az útpálya teherbíró képességét döntően befolyásolja. A földmunka felső 0,5 m vastag rétegében az előírt Trγ tömörségi értéket (Proctor tömörségi fok) biztosítani kell (pl. 90 vagy 95 %). A földmű teherbíró képességének jellemzésére az útépítésben általában a CBR(%)-os értéket használják. (internet) Teherbíró képesség: R - teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 6. Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői)
1365. Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1366. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 21.) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról, Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról, Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1367. Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élővilág számára potenciális élőhely. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1368. Telek be nem építhető része: a telek beépítését a be nem építhető terület figyelembevételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉSZ szempontjából a területbiztosítás nem minősül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) 1369. Telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 mnél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcsővízszintes vetületét. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1370. Telek burkolt felülete : Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a f épület és melléképületek valamennyi bejáratához vezet 1,0 m széles gyalogjárdát, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 1371. Telek homlokvonala: A közterület felőli telekhatár. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Telek homlokvonala: Telek közterülettel határos határa, lásd szabályozási vonal (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1372. Telek játszótérként, játszóhelyként kialakítandó része: az a terület, ahol csak játszótér létesítéséhez szükséges építmények (gyalogos burkolatok, tárolók, játszóeszközök, utcabútorok, a játszóhelyet határoló kerítés), valamint zöldfelület alakítható ki. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) 1373. Telek legkisebb mélysége: legalább a telekmélység átalagértékével meg kell egyeznie. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) 1374. Telek legkisebb szélessége: a beépítési vonalon mérendő és legalább a telekszélesség átalagértékével meg kell egyeznie. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) 1375. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1376. Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az el írt zöld-felület 60%-a „aktív zöldfelület” (lásd OTÉK 1. sz. melléklet 73. pont) legyen. A terv által el írt minimális zöldfelület területébe a gyephézagos beton és a m anyag gyeprács felületének 25 %-a beszámítható. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 1377. Telek zöldfelületként fenntartandó része: a telek szabályozási tervben lehatárolt része, melyet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közművezeték, műtárgy, és a (4) pontban szereplő fásított parkoló kivételével – elhelyezni nem szabad. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) 1378. Telekalakítás: 23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. (2) Telekalakítás - a kisajátításra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak kivételével - csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. (3) A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint telekalakítási tervet kell készíteni. (4) A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.
24. § (1) A telekalakítás lehet: telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont), telekfelosztás (2. § 24. pont), telekegyesítés (2. § 23. pont), és telekhatárrendezés (2. § 25. pont). (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) Telekalakítás: Új építési telkek, építési területek kialakítása, valamint a már meglevő építési telkek és építési területek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1379. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 22.) 1380. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 23.) 1381. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 24.) 1382. Telekhatár: Az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási és az övezeti határvonal egyben telekhatár is (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási-és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy meghatározva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1383. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 25.) 1384. Telekkihasználtsági mutató: a telken építhető épületek csatlakozó terepszínt feletti, összes, hasznos, nettó szintterületének és a telek építési övezeten belüli , illetve az építési jogot adó övezetrészen belüli területének hányadosa. Az összes, hasznos, nettó szintterület kiszámítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni a csatlakozó terepszint alatti padlóvonalú szinteken lévő, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiségek (A mutató számítása szempontjából ilyennek minősül a vendéglátó és kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű helyiség, vagy helyiségcsoport is.) és a működésükkel összefüggésben létesített közlekedőket és egyéb helyiségeket (például WC, mosdó) területét. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1385. Telekláb: a teleknek az utcai telekhatárral szemközti, más telekkel közös határvonala. Saroktelek esetében a telekláb a telek azon – általában rövidebb határvonala, mely a közbülső telkek hátsó telekhatárának a vonalában van. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1386. Teleknyúlvány: A földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél). (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1387. Telektömb: a település területének legalább egy önálló ingatlanként (önálló helyrajzi szám alatt) nyilvántartott és legalább 1 hektár kiterjedésű része, melyet legalább egy oldalán közterület, illetve beépítésre nem szánt terület (belterületi határ)és/vagy az közigazgatási terület határvonala (szomszédos település)határol. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 26.) Ugyanígy megfogalmazva: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról, 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról, Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1388. Telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló település, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1389. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő fogyasztók földgázellátását szolgáló telephelyen belüli vezeték. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 1390. Telepítés: rádióállomás, rádiótávközlő rendszer, illetőleg rádiótávközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, illetőleg kísérleti üzemeltetés nélkül. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1391. Telepszerű beépítés: Azonos rendeltetésű, vagy rendeltetésük alapján összetartozó épületek összehangolt elhelyezése, beépítési terv alapján kialakított együttese (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez)
Telepszerű beépítés: több épületből álló épületegyüttes egy – az épületek építészeti kialakítását is meghatározó – városépítészeti koncepciónak megfelelő, folyamatos kivitelezéssel történő kiépítése. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1392. Telepszerű beépítési mód: A lakótelep építés időszakában kialakult telepszerűen – úszótelkes - tömbtelkes elrendezéssel kialakult beépítési mód. Itt egy telken belül több épület szabadonálló, vagy egy területen belül több úszótelken álló, önálló épület alkot egy-egy beépítési egységet – építészeti együttest. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) Telepszerű beépítési mód: zártsorúnak vagy oldalhatáron illetve szabadon állónak nem minősíthető, továbbá az ezen beépítési módok vegyes alkalmazásával kialakult beépítési mód, jellemzően az egy telken elhelyezett több épületből álló lakó-és ipartelepek beépítési módja (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1393. Település: (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetőleg b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% kell sorolni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 6. §) Település: az a belterületi egység, amelynek területén találhatók a helység igazgatási szervei és általában az ellátó intézmények többsége. A településhez tartozik mindaz a belterületi rész, amely nem tartozik a Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban, sem az adott településnél nevesített egyéb belterülethez, sem a nevesített külterülethez. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) Település: Egyszerűen fogalmazva olyan hely, ahol az emberek laknak és dolgoznak. Maga a jelenség (ti. egy adott helyen való letelepedés vagy megtelepedés) nem csak embereknél figyelhető meg. Az emberek a telepedés vagy a telepítés során alkotnak telepet, vagyis önszántukból vagy akaratuk ellenére. Beluszky Pál meghatározása szerint: A település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények) a lakosság mindennapos, rendszeres "mozgástere" által kijelölt funkcionális egysége. Tóth József szerint: A település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere. A településeket tipikusan a következő ismertetőjegyek (címek) szerint szokás tárgyalni: Mérete (területe, lélekszáma)
Kora (alapítása(-i)) Története Fekvése (helyi és helyzeti energiák) Jellege, típusa (közigazgatási és településföldrajzi szempontok szerint eltérő!) Alaprajza Látképe Magyarországon a jellemző településkategóriák a város és a falu. Ezekkel együttesen a településföldrajz tudománya foglalkozik. A saját önkormányzattal rendelkező települések közigazgatási szempontból a város vagy község címet viselik. A település közvetlen környezete a térség vagy kistérség, idegen szóval a (földrajzi) régió. Magyarország régiókra való felosztásra többféleképpen történik, a legismertebb a közigazgatási tagolás. Így máshová esnek az európai uniós régió-besorolások, mint a a különböző időkben készült hazai besorolások, amiből félreértés szokott származni. Település: Egyszerűen fogalmazva olyan hely, ahol az emberek laknak és dolgoznak. Maga a jelenség (ti. egy adott helyen való letelepedés vagy megtelepedés) nem csak embereknél figyelhető meg. Az emberek a telepedés vagy a telepítés során alkotnak telepet, vagyis önszántukból vagy akaratuk ellenére. Mendöl Tibor szerint az embercsoport lakó és munkahelyének térbeli együttese - Lakóhely : az a hely, ahol egy ember vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak megvédése céljából alkalmas módon berendezkedett. - Munkahely : ahol egy ember vagy embercsoport a maga szükségleteinek megszerzése céljából valamilyen tevékenységet folytat. Persze beláthatjuk, a meghatározás idejét múlt voltát, hiszen ma Magyarországon a népesség hozzávetőleg 30%-a ingázik lakóhelye és munkahelye között. Ilyen módon a lakó- és munkahely egységéről már nem beszélhetünk. Beluszky Pál meghatározása szerint: A település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények) a lakosság mindennapos, rendszeres "mozgástere" által kijelölt funkcionális egysége. - A közigazgatás és a településföldrajz álláspontja itt eltér! - Ez a definíció ma is helytálló, mert nem feltétlen térbeli egységről, viszont funkcionális egységről szól. Tóth József szerint: A település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere. Tóth professzor szerint a települést egy olyan elméleti tetraéder belsejében szükséges vizsgálni, menynek a négy lapja A társadalom A gazdaság Az infrastruktúra A természeti környezet (www.wikipedia.hu) 1394. Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai
dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 27.) 1395. Települési folyékony hulladék: a települések területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1396. Települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek e célra kijelölt és kialakított része; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1397. Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) 1398. Települési szennyvíz: háztartási vagy háztartási, valamint ipari szennyvíz és/vagy csapadékvíz keveréke; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1399. Települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese (2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről 2.§ 10.) Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt terület együttes területe. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 1400. Településkarakter: a településre, illetve annak bizonyos részeire tipikusan jellemző úthálózat és térformáció szövevény, telekszerkezet, beépítési mód, térbeliség – morfológiai sajátosságok – együtthatásaként megjelenő sajátos jelleg, mely az idő folyamán folyamatos kiegészítések egymásra rétegződésével formálódott, alakult, s jött létre. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1401. Településrendezés: A településrendezés célja, feladata és eszközei (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúrahálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.
(2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. (3) A településrendezés eszközei: a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselőtestülete határozattal állapít meg (2. § 27. pont); b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2. § 28. pont); c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont). (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 1402. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 28.) 1403. Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 1404. Településtervezési tevékenység: az Étv. 7. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 14. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott településrendezési eszközöket alátámasztó és jóváhagyandó munkarészeinek készítése; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 1405. Településtervezési tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenységek: a) az 1. pontban meghatározott dokumentációk és tervek készítését megelőző vagy azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló tevékenység (adatgyűjtés, felmérés stb. készítése); b) az Étv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti telekalakítási terv (mint építészeti-műszaki tervdokumentáció) készítése; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 1406. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 29.)
1407. Teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §) 1408. Teljes közművesítéssel egyenértékű műszaki megoldás: az a szennyvíz ártalmatlanítására szolgáló műszaki megoldás (közműpótló-, illetve helyettesítő műszaki megoldás, például: egyedi szennyvíztisztító kisberendezés), melyet az érintett szakhatóságok annak elfogadnak. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) 1409. Teljes közművesítettség: Az épület közüzemi vízellátással, villamosenergiaellátással, csapadék és szennyvízelvezetéssel rendelkezik. (Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota – Pestújhely - Újpalota Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 31/2000. (VII. 01.) ök. rendelete) 1410. Telken belüli kötelező fásítás: az építési telek szabályozási terven jelölt területrésze, melyen közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A területsávon teljes felületet borítóan kell erdősíteni, illetve meglévő faállomány esetén annak megtartásáról, szakszerű műveléséről kell gondoskodni. (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 13/2008.(IV.25.) számú önkormányzati rendelete Zalaegerszeg MJV építési szabályzatának megállapításáról) 1411. Telken belüli új parkolóterület: a szabályozási terven jelölt terület, melynek területén épület elhelyezése nem engedélyezhető. (30/2006. (IX. 7.) számú rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1412. Tematikus intézménypark: Tematikus rendeltetésű épület vagy építménycsoport elhelyezésére szolgáló különleges terület. (Pl. vidámpark, vásárterület, szórakoztató parkok). (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1413. Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól; (1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3. §) 1414. Temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál; (1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3. § ) 1415. Temető az a hely, ahol a meghaltak testei nyugosznak. A katolikus temetők rendesen kőfallal vagy legalább sűrű sövénnyel vannak körülvéve; a középen nagy kereszt áll, hogy árnya alatt békében nyugodjanak, akik a földön való küzdelmet bevégezték. Van a temetőben kápolna is, ahol az elhunytakért engesztelő
szentmiseáldozat mutattatik be. Az egyes sírokat keresztek díszítik, amelyeken a halandóságot ábrázoló jelképek (kaszás, csontváz, lefutott homokóra, lefordított fáklya, ketté tört gyertya, letörött rózsa stb.) alkalmazhatók. A katolikus egyház a T.-t használat előtt megszenteli. A püspök v. helyettese rövid beszédben előadja a temetőnek megbecsülését indokoló okokat, azután térden állva elmondja a mindenszentek letenyéjét, mi alatt a T. közepén felállított kereszt előtt három gyertya ég; továbbá az egész T.-t szentelt vízzel meghinti és tömjénnel megfüstöli a Miserere zsoltár éneklése közben. Végre a három gyertya a keresztre tűzetik. A három gyertya a szentháromságot jelképezi, melynek nevében és hatalmával fog végbemenni a feltámadás csodája. V. ö. Némethy Lajos, Szertartások; Lonovics, Archeologia (III.). A temetőkről az 1868. LIII. t.-c. 22. §-a azt rendeli, hogy azokban a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. t.-c. 21. §-a szerint pedig a törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön T.-ket rendezhetnek be és tagjaik a községi T.kben akadálytalanul temetkezhetnek. Közegészségi szempontból szabály, hogy a T.-k a lakott helyektől lehető távolságban, fallal v. árkolattal körülvéve és fákkal beültetve legyenek, a templomban való eltemetések, valamint a templom körül rendezett T.helyek eltiltatván. Közegészségi, de egyúttal kegyeleti tekinteteken alapszik az a szabály, hogy a T.-hely, ha rendeltetése megszűnik, bizonyos időn át (rendszerint 30 év) pihenjen s a sírhelyek fel ne dúlassanak. (Pallasz Nagylexikon) Temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak; (1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről, 3. § a)) 4. § (1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] és közhasznú szervezet lehet. (2) Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá. 5. § (1) A temető fenntartója a temető tulajdonosa, illetve az, aki kezelői joggal rendelkezik. (2) Az állami tulajdonban lévő temető kezelőjét az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek a tulajdonossal megegyezően illetik meg, illetve terhelik. (3) Köztemető fenntartója a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi önkormányzat. A temető fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetőleg együttműködés útján is gondoskodhatnak. 6. § (1) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása. (2) A temető tulajdonosának feladata a temető kegyeleti méltóságának őrzése. (3) A temető tulajdonosa - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve - szerződés alapján - gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. (4) Köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben,
egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temető fekvése szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző ellenőrzi. (2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására, szabálysértési eljárást folytathat le. (3) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a jegyző a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását. (4) A jegyző az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát. 1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről, II. Fejezet Általános szabályok) 1416. Tér: közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér; (1989. évi III. Törvény a gyülekezési jogról 15.§ a)) Tér: A közönséges euklideszi tér - amelyben a szokásos geometriai tételek érvényesek - hasonló szerkezetű háromdimenziós alakzat (ponthalmaz), mint amilyen kétdimenziósban a sík, egydimenziósban az egyenes. A térben egy pont helyzetét három valós számmal lehet megadni, ezért mondjuk háromdimenziósnak. (Pallasz Nagylexikon) 1417. Terasz: a földszinten az épület tartószerkezeteitől függetlenül, közvetlenül a talajon fekszik, vagy az emeleten erkélyszerűen, de oszlopokkal alátámasztva helyezkedik el. (internet) Terasz az építészetben valamely épület előtt elterülő, feltöltött, gyámolító falaktól tartott, balusztráddal szegélyezett, vízszintes talajú tér (parkozva v. a nélkül) sétálásra, a kilátás élvezésére stb. Rendszerint ott készül, ahol az épület előtti térség meneteles. T.-ok továbbá azok a lépcsőszerűen, fokozatosan emelkedő területek, melyek vagy a földművelés által keletkeztek, mint a lombardiai, kínai stb. kerti művelésnél, vagy a vizek munkásságának eredményei. A vizektől létrehozott T.-ok vagy szinlők megmutatják, hogy valamikor hol voltak a partok. A tengerparti szinlők a partok emelkedésének a tanúbizonyságai. A tavak és folyók melletti szinlők rendesen csak a víz színének apadásáról tanúskodnak. A Balaton régi szinlőit Lóczy Lajos annak jeléül tekinti, hogy ezen nagy tanunk víztömege az idők folyamán nagyon megfogyott. (Pallasz Nagylexikon) Terasz: A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. (2005. évi CXXI. Törvény a luxusadóról 12.§ h)) Terasz: Sűrűn keverik össze a kertkapcsolattal nem bíró lakások esetében egyre inkább felértékelődő balkonok fajtáit, gyakran a jobb hangzás miatt. A terasznak
közhiedelemmel ellentétben nem kell kimondottan nagy alapterületűnek lennie: elég, ha az épületből úgy lóg ki, hogy nincs fölötte semmilyen építmény, és három oldaláról is nyitott. Alfaja a tetőterasz. (internet) 1418. Teraszház erősen lejtős terepen épített ház, amely követi a lejtő vonalát, így lépcsőzetes elrendezése miatt az alsó helyiségek teteje teraszul szolgál a fentieknek. (www.epites.hu) Teraszház: A terep természetes lejtéséhez illeszkedő, azt lépcsőzetesen követő padlószintekkel kialakított épület. A sík terepen teraszos (vagy lépcsőzetesen kialakított) metszeti elrendezésű épület nem minősül teraszháznak. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Teraszház: Ha a felső szintek követik a terep lejtését, létrejön a teraszház. Ezek általában több lakásos társasházak, és a lakások úgy helyezkednek el egymás felett a domboldalban, hogy az egyiknek a teteje a felette lévő számára teraszként szolgál. (internet) 1419. Térdfal: a homlokzati fal folytatása az épület zárófödémének felső síkja fölött. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) Térdfal: A különféle építőanyagokból készült többé vagy kevésbé magas falazás, így a fedélelhajlás alacsonyabb helyeit – egészen a tetőoldalakig – a használható területekről leválaszthatjuk. (internet) Térdfal: a süllyesztett gerendasoros fedélszerkezetben a homlokzat falának a gerendasor fölé eső része. A magastető részeként már az ókori Rómában is szokványos szerkezetnek számított. Nevét onnan kapta, hogy többnyire térdmagasságig ért, de a modern épületekben általában 60–110 cm magas (minél laposabb a tető, annál magasabb a térdfal). (internet) Térdfal: A süllyesztett gerendasoros fedélszerkezetben a homlokzat falának a gerendasor fölé eső része. (Pallasz Nagylexikon) Térdfal: A tető felfekvésének a felső padlószinthez viszonyított megemelésére szolgál. A térdfal sok esetben valóban szükséges a megfelelő méretű belső terek kialakításához, ugyanakkor statikai szempontból, valamint a homlokzati arányok tekintetében kockázati tényezőként kell kezelni, vagyis méreteit és szerkezeti kialakításának módját alaposan meg kell fontolni. (internet) 1420. Terem: nagy magas, több-kevesebb dísszel kiállított födött helyiség, ünnepélyek, hangversenyek, táncmulatságok, bankettek, előadások stb. megtartására. A T. rendeltetése szerint a neve is más és más; így megkülönböztettünk dísz-, hangverseny-, tánc-, ebédlő-, ülés-, olvasó- stb. termet. Hasonlóképen a cél, melyet szolgál, határozza meg architektonikus alakítását is. A díszterem rendszerint hosszúkás parallelogramma alakú, magas (két vagy több emelet magasságú), gazdag
építészeti, szobrászati és festészeti díszítéssel; a tánc-, hangverseny-terem hasonló alakítású, sokszor galériákkal kapcsolatosan; a fölolvasások számára épült T. legcélszerűbb, ha félkörű, amfiteátrális alakú. Méreteiben nevezetes vagy építészeti alakításával kitűnő termek Budapesten: a budai királyi várpalota, a nemzeti múzeum, az iparművészeti múzeum és iskola díszterme, az új országház üléstermei, a redoutnak és a VI-VII. ker. kör épületeinek táncterme stb. (Pallasz Nagylexikon) 1421. Teremgarázs: Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helység (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1422. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 1423. Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1424. Tereplépcső: A külső térben a terepszint megfelelő kiképzésével kialakított lépcső (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1425. Tereprendezés: A tereprendezés magába foglalja a szükséges irtási munkákat (bokrok, cserjék, egyedülálló és át nem telepíthető fák eltávolítását). A tereprendezés során meg kell szüntetni a terep kisebb felszíni egyenetlenségeit. (internet) Tereprendezés: az építkezés megkezdése előtti előkészítő munka, illetve az építkezés befejezése után a hulladék eltakarítása. Tereprendezés: az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás) (12/2001. (I. 31.) Korm. Rendelet a lakáscélú állami támogatásokról, 25. § (6) h)) 1426. Terepszint alatti beépítés mértéke: A terepszint alatti építmény által műszakilag igénybevett terület és a telek sík vetületének %-ban kifejezett aránya (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1427. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) 1428. Terepszint alatti építmény: Olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van, vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzat felülete és az oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfal-garázs). (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Ugyanígy megfogalmazva: Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs). (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1429. Tereptárgy: a terepből kiemelkedő mesterséges létesítmény (így például: építmény, kereszttöltés, tuskódepónia, a hullámtéren a bányaművelés során keletkezett meddőhányó); (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 1430. Térfal: az utat fogja közre, az utcát alkotja, és az utca legerősebb optikai és fizikai kerete (internet) 1431. Térhatárolás: A térhatárolók az adott alapterületet nem változtatják meg, de a belső arányokat vertikálisan és horizontálisan is átalakítják.(www.ezermester.hu) Térhatárolás: A térhatárolók az adott alapterületet nem változtatják meg, de a belső arányokat vertikálisan és horizontálisan is átalakítják. Sokféle anyagot és berendezési tárgyat, sőt optikai eszközöket is felhasználhatunk ilyen célra. Fix falakat építhetünk hagyományos falazóelemekből vagy használhatunk különböző szerelt szerkezeteket is, melyek közül legismertebb az alumínium vázas gipszkarton. Falazó elemként tartjuk számon az üvegfalakat is, amelyek az utóbbi években ismét nagy népszerségnek örvendnek. Bármilyen alapanyagú állandó térhatárolót építhetünk tetszőleges magasságúra. Sokan megfeledkeznek a lépcsőről, mint szinteket összekötő és elválasztó térelemről. Magyarország nagyvárosaiban sok régi ház alkalmas nagy belmagassága miatt galéria építésre. Ez a vízszintes térhatárolás legismertebb módja. Jelölhetünk határokat hagyományos vagy szalagfüggönnyel, feszített eltolható textilpanelekkel, mozgatható üveg vagy műanyag falakkal is. Ismét divatos a paraván. A bútorok önmagukban is térelemek. Ezen kívül növényekkel, akváriummal, egy nagyon erőteljes fényfolttal, szőnyegekkel is kijelölhetjük pl. a beszélgetősarok vagy az ebédlőbútor helyét. Térhatároló lehet az álmennyezet is. (internet) A térelválasztók olyan térformáló elemek, melyek lakó, munka és főzési területeket esztétikusan, egy térben elhelyezve mégis elszeparálva tudnak megoldani. (internet) 1432. Térhatás: Mitől függ a térhatás? Elsősorban meghatározó a helyiség mérete és belmagassága. Mennyi természetes fény éri a vizsgált helyiséget, milyen a nyílászárók ritmusa, milyen a burkolat. A berendezési tárgyak mennyisége, színe, formája, belsőépítészeti megoldás, pl. oszlop, pillér, galéria, belső lépcső, vagy egyéb kiemelés. (internet)
1433. Terhelés: az építészetben a szerkezetekre nehezedő súlyok. Lehet állandó és mozgó T. Állandó T. a szerkezet összes súlya, mozgó terhelés a raktározandó anyag, bútorok, berendezések v. az embertömegek súlya, hó- és szélnyomás, hidaknál a járóművek, emberek stb. T. alatt áramfejlesztő központokban a hálózathoz kapcsolt fogyasztók áramszükségletét értik, melyet több gépegység közt szoktak megosztani. A terhelés természetesen a napi időszakok szerint változik. Világítási terhelés természetesen este 6-10 óra közt (nyáron később), közlekedési terhelés reggel, délben, este bizonyos óraközökben éri el maximumát (terhelési diagramban az úgynevezett csúcsterhelés). A terhelés növekedésével új gépegységek beállítása válik szükségessé és ezt a növekedést a gépek közt megfelelően föl kell osztani. Ez a megosztás egyenés váltóáram esetén más és más. Egyes gépeknél a leterhelt gépet üres járásnak hívják. A gép megterhelése a feszültség fokozatos változtatásával a kapcsolótáblán történik (Tolnai Nagylexikon) Terhelés: Szerkezetre ható külső tényezők, amelyek a szerkezet reakcióját hívják ki (deformálás, belső erők) (internet) 1434. Terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.) sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Térinformatikai rendszer: adott célnak megfelelően megválasztott hardver és 1435. szoftver eszközökre, valamint térképekre felépített számítógépes informatikai rendszer, amellyel földrajzi helyhez kötött információkat tartalmazó adatállomány tárolható, illetve kezelhető. (1996. évi LXXVI. Törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 3.§) 1436. Térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és információk számítógépen kezelhető, rendezett adathalmaza, melyből képernyőn vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elő. (1996. évi LXXVI. Törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 3.§) 1437. Termékdíj: a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék belföldön előállított vagy a Közösségen belüli beszerzésként behozott, vagy importként behozott mennyisége alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelőzésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység
támogatására a kincstár részére kell befizetni; (1995. évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 20. §) 1438. Termelő egység: jelen rendelet alkalmazásában a területre beszállított nyersanyagból a területről kiszállítandó terméket előállító, ezáltal jelentős forgalmi hatású, a lakosság közvetlen ellátását nem szolgáló gazdasági tevékenységet folytató szervezet. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) 1439. Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. §) 1440. Termelői vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1441. Természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) 1442. Természeti (ökológiai) rendszer: az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) Természeti érték: A természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához 1443. szükséges élettelen környezete, valamint más törvényben meghatározott, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1444. Természeti katasztrófa: az ár- és belvíz, a földcsuszamlás, valamint a földrengés; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) 1445. Természeti örökség-nek tekintendők a következők (jelen Egyezmény szempontjából): - fizikai és biológiai alakulatok, vagy ezen alakulatok csoportjaiból álló olyan természeti alkotások, melyek esztétikai vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek, - geológiai és fiziográfikai alakulatok, valamint veszélyeztetett állat- és növényfajok lakó-, illetve termőhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolt területek, melyek a tudomány vagy megóvás szempontjából kiemelkedő egyetemes értékűek, - természeti tájak vagy pontosan körülhatárolt természeti területek, melyek a tudomány, a megőrzés vagy a természeti szépség szempontjából kiemelkedő,
egyetemes értékűek. (1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről 2. cikk) 1446. Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) 1447. Természeti, kulturális örökség-nek tekintendők a következők (jelen Egyezmény szempontjából): - az emlékművek: építészeti alkotások, nagyméretű szobrászati és festészeti alkotások, régészeti jellegű elemek vagy szerkezetek, feliratok, barlangok és ezek alkotórészeinek olyan csoportjai, melyek történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek, - épület-együttesek: egyedülálló vagy egybefüggő építménycsoportok, melyek építészeti stílusuknál, egységes jellegüknél fogva, vagy a környezetbe való beilleszkedésük folytán történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek, - helyszínek: emberi alkotások, vagy ember és természet együttes alkotásai, valamint régészeti lelőhelyeket is magukban foglaló olyan területek, amelyek történelmi, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek. (1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1. cikk) 1448. Természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás): olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) 1449. Természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) 1450. Természetvédelem: (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése, a) a magyar részről elfogadott nemzetközi szerződésekkel összhangban, az élővilág és élőhelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti erőforrások védelmezése és működőképességük fenntartása, b) az állam, a természetes és jogi személyek, valamint más szervezetek természet védelmével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, c) a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése, különösen a gazdasági, pénzügyi, oktatásügyi politika és szabályozórendszer kialakítása,
d) a természet védelmével kapcsolatos nyilvántartási, megelőzési, tervezési, szabályozási, hatósági, valamint természetvédelmi kezelési tevékenységek, e) a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása, f) a természet védelme felelősségi rendszerének meghatározása, g) a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során. (2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa; b) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja; c) a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse; d) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa. (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 2.§) Természetvédelem jelképe fehér színű, jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben. (9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról, 3. számú függelék A karjelvény leírása) Természetvédelem: természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma érdekében, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása céljából - nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban - a természet hatékony védelmének érdekében megalkották az 1996. évi LIII. törvényt a természet védelméről. (www.orszagoszoldhatosag.gov.hu) Természetvédelem: A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természetközeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom. A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben a élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása. (internet) 1451. Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) Termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) Termőföld: e törvény alkalmazásában a település külterületén elhelyezkedő földrészlet, amelyet a ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert
művelési ágban tartanak nyilván és az 1-4. minőségi osztályba tartozik. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 1452. Termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan; (1994. évi LV. Törvény a termőföldről 3. §) 1453. Térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1454. Térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe. (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 121. §) 1455. Térségi vasúti pályahálózat: térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem haladja meg a 400 kilométert; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1456. Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal, számokkal azonosított földrészlet. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 1457. Területbiztosítás (telek be nem építhető része):ahol a terv távlatán túl (de legalább a HÉS hatályba lépésétől számított 10 éven túl)közút kerül elhelyezésre, ott a telek(rész)beépítését a be nem építhető terület figyelembe vételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉS szempontjából a területbiztosítás nem minősül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1458. Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1459. Területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1460. Területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb
eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1461. Területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1462. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1463. Területfelhasználási egység határa: a különböző területfelhasználási egységeket illetve azok építési övezeteit, övezeteit elválasztó vonal. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) 1464. Területi gazdasági kamara: a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara. (1999. évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról 2. §) 1465. Területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben: ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § b)) Területrendezési (TR) tervezési jogosultság tervezési szakterületenként kétfokozatú. (2) A TR-1 minősítésű területrendező tervező területrendezési terv, a TR-2 minősítésű területrendező tervező a megye egy térsége területrendezési tervének készítésére jogosult. (53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 3. §) 1466. Területrendezési terv: A terv teremti meg a települések közötti szerkezeti kapcsolatokat, meghatározza a jellemző területfelhasználási elemeket és rögzíti az övezeti szabályokat tartalmilag és formailag olyan mélységben, ahogy ezekről az országos területrendezési terv intézkedik. (www.csongradmegye.hu) Területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § c)) 1467. Területrendező tervező (a továbbiakban: tervező) a közreműködő szaktervezők tevékenységét irányítja, és az elfogadásra kerülő munkarészek tartalmáért felel.
(53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 2. §) 1468. Tervezési jogosultság: az 1-4. pontban felsorolt tevékenységek gyakorlása, a területi mérnöki kamara, illetve a területi építész kamara (a továbbiakban együtt: területi szakmai kamara) által közigazgatási eljárás során kiadott határozattal, a tervezés teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1.§) 1469. Tervezési program: Az építményeket és részeit tervezési program (üzemeléstechnológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 50. § (1)) 1470. Tervezési szerződés alanyai A tervezési szerződés alanyai a megrendelő és a tervező (vállalkozó). A tervek megrendelője főszabályként a beruházó, aki a polgári jog bármely jogalanya lehet, tehát mind természetes, mind pedig jogi személy. Nem a beruházó köti meg megrendelőként a tervezési szerződést, ha a beruházás fővállalkozási konstrukcióban épül, mert - mint azt korábban a fővállalkozási szerződésnél már említettük - ilyenkor a fővállalkozó vagy maga készíti a terveket vagy tervezési szerződést köt a tervezőmunka elvégzésére. Tervezőként megfelelő szakmai (tervezői) képesítéssel rendelkező egyéni tervező, tervezőiroda vagy tervezési tevékenységgel foglalkozó cég köthet szerződést. Amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik, a tervező igénybe vehet alvállalkozót is a teljesítés során. A tervezési szerződés tárgya és ellenértéke A tervezési szerződés lényeges tartalmi eleme a szolgáltatás meghatározása, amely a beruházó igényeihez igazodó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére irányul. A tervezőmunka eredményeként létrejött terv oszthatatlan szolgáltatásnak minősül, ezért a tervező a teljes tervdokumentációt egyszerre köteles szolgáltatni. A felek azonban megállapodhatnak a műszaki-gazdasági tervezőmunka fokozatos szolgáltatásában is. A tervezési díj szabad megállapodás tárgya, mértékét a tervezőmunkára fordított idő, valamint a létrehozott szellemi alkotás határozza meg. A díjfizetés - amennyiben a felek másként nem állapodnak meg - a terv szerződésszerű átadásakor válik esedékessé. A tervezési szerződés tartalma A megrendelő főkötelezettsége a tervdokumentáció átvétele és a díjfizetés. Az átvett terv a vállalkozó (azaz a tervező) szellemi alkotása, melyhez fűződő személyi és vagyoni jogokat a megrendelő köteles tiszteletben tartani. A szellemi alkotás védelme érdekében a megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel. Ebből következően nem jogosult a tervet másnak átengedni vagy más módon nyilvánosságra hozni.Nem vonatkoznak a fenti korlátozások a típusterv felhasználására, amikor a megrendelő a vállalkozótól egy széles körben ismert terv használati jogát vásárolja meg. A szellemi alkotásokkal való rendelkezéssel kapcsolatos szabályok
A szerződéssel kapcsolatban átadott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokkal való rendelkezési jog tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha a megrendelő kiköti a rendelkezés jogát, akkor a tervező által átadott szellemi alkotással szabadon rendelkezhet. Ez esetben a tervezőt csak korlátozott jogok illetik meg, mert a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, illetőleg harmadik személlyel nem közölheti. Amennyiben a megrendelő nem köti ki a rendelkezés jogát, a szellemi alkotás felett a tervező szabadon rendelkezik. Ez esetben a megrendelő az átadott szellemi alkotást csak a saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nem hozhatja nyilvánosságra, illetőleg harmadik személlyel nem közölheti. A tervező kötelezettségei A tervező főkötelezettsége a műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzése és az ennek eredményeként létrejött tervdokumentáció átadása. A tervezőt jog- és kellékszavatossági kötelezettség terheli az átadott tervek tekintetében. A jogszavatossági kötelezettség alapján a tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. A tervező a megrendelő felé felelős azért, hogy ún. jogtiszta tervdokumentációt szolgáltasson. Ha például a tervező a tervhez felhasználja egy másik tervező tervét vagy más szellemi alkotást (szabadalom stb.), köteles a jogosulttól felhasználási engedélyt kérni, hogy ez ne akadályozza a terv kivitelezését. A tervező jogszavatossági kötelezettsége hasonló az eladó ilyen kötelezettségéhez, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a tervezőt terhelő jogszavatosságra a tulajdonjog átruházásáért való szavatosság szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján a jogszavatossági kötelezettség megsértése esetén a megrendelő tehermentesítést vagy kártérítést követelhet, illetőleg elállhat a szerződéstől. Szavatosság a terv megfelelőségéért Kellékszavatossági kötelezettség terheli a tervezőt a tervezési szerződés szerződésszerű teljesítéséért. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a tervdokumentáció megfelel a szerződésben megfogalmazott követelményeknek, hatósági előírásoknak, illetőleg a gazdaságossági és korszerűségi követelményeknek. Hibásan teljesít a tervező, ha az átadott terv nem felel meg a fenti kritériumoknak. A szavatosság körében érvényesülő sajátos rendelkezés a tervező szavatossági felelősségének kitolódása. Ha ugyanis a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési ideje főszabályként a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésekor kezdődik. Ennek indoka, hogy a terv hibái - a hatósági és szakhatósági követelménynek megfelelés kivételével - többnyire csak a kivitelezés befejezésekor ismerhetők fel. Minthogy ez a rendelkezés a tervező helytállási kötelezettségét lényegesen meghosszabbítja, csak akkor alkalmazható, ha a kivitelezés a terv átadásától számított 3 éven belül megkezdődött. (1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről) Tervezési szerződés: Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. (1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről, 408. §) 1471. Tervezési tevékenység végzésére az jogosult, aki az e rendeletben előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, a szakterületének megfelelő Területrendező Tervezők Névjegyzékében (a továbbiakban: tervezői névjegyzék)
szerepel, és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának. (53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 2. §) 1472. Tervezett beépítésre szánt terület: a rendelet hatályosulásáig beépítésre nem szánt területből jelen rendelettel beépítésre szánttá minősített terület, melynek beépítettsége legalább 10%-os. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen MÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen PÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1473. Tervezett belterületi határ: a város távlati belterületi fejlesztésre kijelölt területének- jellemzően a jelenlegi belterületekkel érintkező, azokhoz közvetlenül kapcsolódó területek - tervezett határvonala. (Szekszárdi Önkormányzat 8/2004. sz. rendelete Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról) 1474. Tervezett szabályozási vonal: a tervezett közterületek illetve közhasználatra megnyitott magánterületek és az egyéb területek közötti határvonal. A tervezett szabályozási vonalat tervezett övezeti határként is kell értelmezni. A tervezett szabályozási vonalakon belül a közhasználatra megnyitott, meglévő és tervezett magánutakat a közutaktól eltérő színezés jelöli. (Ha a tervezett szabályozási vonal kottázással természetben létező térképi objektumokhoz van kötve, és ha a tervezett szabályozási vonalnak a digitális térképen meghatározott helye – térképhiba, vagy szerkesztési hiba miatt – eltér a kottázás alapján szerkeszthető helytől, akkor a kottázás a mérvadó. Ha több kottázással van meghatározva a tervezett szabályozási vonal, akkor térképhiba, vagy szerkesztési hiba esetén – elsősorban a szabályozási szélességre vonatkozó kottát kell figyelembe venni a tervezett szabályozási vonal kitűzéséhez. Ha az állami földmérési alaptérkép karbantartása miatt a telekhatár az újabb verzióban eltér a korábbitól, annak ellenére, hogy nem történt telekalakítás, akkor a telekhatárhoz kötött tervezett szabályozási vonalak és övezeti határvonalak követik a telekhatárt, ha ez a változás az így megváltozott méretű területeknek az eredetileg tervezett célra való hasznosítását nem lehetetleníti el. A szabályozási terv ez esetben a földmérési alaptérkép új verziójának hivatalos kézhezvételekor közgyűlési rendeletmódosítás nélkül korrigálható. A korrekcióról felvett jegyzőkönyvet a szabályozási terv következő módosításakor ismertetni kell a közgyűléssel.) (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1475. Tervezői művezetés: az Étv. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a tervezéssel kapcsolatosan a kivitelezés során felmerülő szakkérdések megoldása,
tervegyeztetések lefolytatása, továbbá az építészeti-műszaki terveknek megfelelő megvalósításban való közreműködés az építtetővel kötött megbízás alapján; (104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 1. § (1) 4. d)) 1476. Tervpályázat: az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Célja az adott tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslat, illetve a tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 1. §) Tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1477. Tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére. A tervpályázati eljárás eredményeként - a 22. §-ban foglalt eltérésekkel - a Kbt. szerinti tervezői szolgáltatás megrendelésére kerül sor. 4. § (1) A tervezési feladat nagyságától, bonyolultságától és körülményeitől függően a kiíró határozza meg, hogy a tervpályázati eljárás nyílt, vagy meghívásos legyen. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 1., 4. §) 1478. Tervpályázati kiírás dokumentációja (továbbiakban: dokumentáció) részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből, valamint a tervpályázat szempontjából lényeges tájékoztató adatok ismertetéséből áll. 16. § (1) A pályaművek benyújtásának határidejét a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel úgy kell megállapítani, hogy a pályaművek elkészítésére elegendő idő, a meghirdetéstől számítva legalább 90 nap álljon rendelkezésre. (2) A pályaművek benyújtásának határideje a meghirdetéstől számított 60 nap lehet a) ha a tervpályázat eredményeként megrendelésre kerülő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt.-ben a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát nem éri el; b) meghívásos tervpályázat esetén, a pályamű benyújtására szóló felhívástól számítva. (137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 14., 16. §) 1479. Tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka. (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §)
1480. Tervtanács: 5. § (4) Az (5) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása érdekében - kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó testületként: a) a miniszter központi, b) az állami főépítész területi településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsot működtet, a területi építész kamara elnöke - a kamara illetékességi területére kiterjedő - helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: helyi tervtanács) működtet, ha a települési (a fővárosban a fővárosi és a fővárosi kerületi) önkormányzat az önkormányzati főépítész vezetésével tervtanácsot önállóan vagy társulásos formában nem működtet. (5) A tervtanácsok feladata különösen településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési b) szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség) külön jogszabály szerinti védelme, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének, magas színvonalának külön jogszabály szerinti biztosítása, egyéb fontos építésügyi (településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási stb.) célok érvényre juttatása. 6. § (7) A települési önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a főépítész vezetésével - tervtanácsot működtethet. A tervtanács működésének rendjét a vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretei között - az önkormányzat rendeletben állapítja meg. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 1481. Tető: (1) A tető az építmény rendeltetésének megfelelő mértékben álljon ellen az időjárás (szél, csapadék, napsugárzás), a vegyi és mechanikai (pl. ellenőrzési, tisztítási) hatásoknak és a csapadékot a felületéről a tervezett irányba vezesse le. (2) A 25-75¦ közötti hajlásszögű tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos vagy ilyen fölé nyúlik és magassága 6,0 m-nél nagyobb. A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani. (3) A tetőre való kijutás lehetőségét biztosítani kell. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 60. §) Tető: A tér lefedéséhez szükséges térhatároló, teherhordó héjazattartó szerkezetek és rétegek összessége. (internet) Tető: A tető részei (internet) 1 Eresz 2 Gerinc 3 Él 4 Vápa 5 Oromfal 6 Tűzfal 7 Tetősík
8 Kémény 9 Tetőkibúvó 10 Tetősíkablak 11 Álló tetőablak 12 Átvezető cserép 13 Csatornaszellőző Tető: A tetőszerkezetben a rétegrend a következő: - A tetőtér burkolatára kerül egy párazáró fólia, ami a lakás levegőjéből nem engedi a párát a szigetelésbe jutni. Ez a fólia tükröző felülettel ellátva télen nem engedi a lakásból a hősugarakat távozni. - Ez után következik a hőszigetelés, ami bizonyos korlátok között a lehető legvastagabb legyen. Vannak számítások, miszerint 30-40cm-nél vastagabb hőszigetelés már semmit sem javít a hőtechnikai jellemzőkön, tehát ezen felül biztosan gazdaságtalan tovább növelni a vastagságot. - A hőszigetelés kiszellőztetése érdekében a szigetelés és a következő réteg között helyezkedik el az első szellőztető légréteg, ami körülbelül 5cm-es. - A hőszigetelés nedvesség elleni védelmét a cserép alatt, egy fólia végzi, ami a belső oldalán inkább hőszigetel, a külső oldalán pedig visszatükrözi a forró cserép által sugárzott hőt. - A fólia és a cserép között van a második szellőző járat, ami a nyári hőséget hivatott elvezetni. A kiszellőztetésre ismét körülbelül 5 centimétert kell számolnunk. - A tető külső burkolata pedig cserép. (internet) Tető: A tetőt könnyed eleganciával hívhatjuk akár a ház "kalapjának" és mint építőanyag csoportnak rendeltetése, hogy megóvja az alatta meghúzódó életet. Formája változatos, az építész fantáziája szab csak határt. A tető egy szerkezeti egység, amely nem csak látványban domináns, de teherviselő is. (internet) Tető: fedél, az épületet felülről védő rész, az eső, hó, Nap ellen. A fedél alakját a klimatikus viszonyok és a fedőanyag minősége szabják meg. Esős-havas vidéken meredek a tető, száraz helyen vízszintes. A nád-, zsindelytető magasabb, mint az időállóbb cserép-, pala-, bádog- v. facementfedél. Az építészeti stílusok kialakítottak tetőformákat ; így pl. a csúcsíves stílus magasabb tetőt, a renaissance alacsonyabbat kedvel. A fedél legprimitívebb formája a sátorból alakult és ilyen formában helyezték a földre, majd fa- v. kőfalra. A görögök a legfejlettebb építőművészeti korukban egyenoldalú, nyeregtetőt építettek és a háromszögű ormokat szobrászati dísszel gazdagították. A görög tetőnél magasabb nyeregtető a római templom födése. Az ókeresztény kor megnyitja a templom belseje felől és láthatóvá teszi a fedélszéket. (Tolnai Nagylexikon) 1482. Tetőablak: Korábban a tetőablak egyet jelentett a középső billenési pontú típusokkal, amelyek kinyitásakor az ablak szárnyának felső része a lakótérbe nyúlik be. Ennek a megoldásnak két fő hátránya van, egyrészt az ablak nyitott állapotban teret vesz el többnyire egyébként is szűkös tetőtérből, és ilyenkor óhatatlanul is kerülgetnünk kell a nyitott ablakszárnyat, nehogy beleverjük a fejünket. Másrészt ennek a nyitásmódnak a következtében az ablakfelületnek ténylegesen csak a felét használhatjuk, ha ki akarunk nézni a nyitott ablakon. Ezáltal az ablaknak az egyik fő funkcióját csak korlátozottan használhatjuk. Ezzel szemben ma már vannak olyan korszerű nyílászárók, amelyek rendelkeznek a hagyományos ablak minden
funkciójával, mégpedig azáltal, hogy a billenési pont nem középen, hanem az ablak felső részén található, így nyitáskor nem vesz el teret a hasznos lakótérből. (internet) Tetőablak: tetőterek természetes megvilágításának és szellőzésének biztosítására szolgáló speciális ablakok. A tetőbe építik. 1483.
Tetőcserép: A tető fedésére használt égetett agyagcserép.
Tetőcserép: az építési anyag: fából készült építőanyag (pl. rétegelt falemez, faforgácslemez, farostlemez, furnérlemez), parketta, zsaluzat, előre gyártott faépület, fa alapanyagú építmény), aszfaltból, aszfalt típusú anyagból készült termék, épületszerkezet, vízvezeték- és fűtési berendezés és felszerelés (fűtőtest, központi fűtés alkatrésze, kazán központi fűtéshez), üvegrost termék, egyéb szigetelő üvegtermék, társított papír és karton (felületileg nem mázolt és nem impregnált), síküveg, úsztatott üveg, hajlított megmunkált üveg, biztonsági üveg, szigetelő üveg, egyéb építőanyag (pl. márványból, műkőből, gránitból, homokkőből készült építőkő, homok, kavics, mészkő, kerámia, gipsz, palakő, kaolin, előre gyártott épület műanyagból, burkolólap, kályhacsempe, tégla, tetőcserép, cement, mész), előre gyártott épületelem (pl. létra, rács, kerítés, ereszcsatorna), aljzatkiegyenlítő, csemperagasztó stb.; (2. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelethez) Tetőcserép: Épületszerkezet: Tetőhéjalások Termék: Égetett agyag tetőfedő elemek (tetőcserép) (Melléklet a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelethez) 1484. Tetőemelet: Az épület legfelső szintjei, melyek a földszint beépítettségének kontúrjához képest – nem beleértve a tűzfalas oldal(ak)at – visszahúzottak. A tetőtérre vonatkozó összes előírás és hivatkozás a tetőemeletre is vonatkozik. 1485. Tetőfelépítmény: a kémény, a szellőző és a tetőablak kivételével az épület legfelső födéme, illetve magastető kontúrja fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületrész, a lift- és egyéb gépház, a tetőkijárat és a víztartály. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről) Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (Pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata). (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1486. Tetőformák A nyeregtető a legegyszerűbb és legrégebbi tetőidom. Az épület lezárásaként a tetőteret két tetősík határolja. Az épület lezárása oromfallal, vagy tűzfallal történik. A tetősíkok általában egyforma nagyságúak és egyforma hajlásúak. A csapadék a két tetősík alsó vonalában elhelyezett ereszcsatornában gyűlik össze. A félnyereg tető az előző teljes nyeregtető megfelezésével alakítható ki. Ennek a típusnak csak egy tetősíkja van. A kontytetőt a nyeregtetőből lehet kialakítani úgy, hogy a tető oromfal felőli oldalait háromszög alakú tetősíkokkal zárjuk le.
A kontytető csonkolt változata akkor jön létre, ha a lezáró háromszög alakú síkok nem érik el az alsó eresz vonalát. A sátortető négyzet alaprajzú épületek jellemző tetőidoma, négy egybevágó háromszög alkotja. Ennél a megoldásnál a padlástér kevésbé hasznosítható. A sátortető meredekebb változata a toronytető. A manzard tetőt kimondottan a tetőtérbeépítéses megoldások esetén alkalmazzák. Ez a félidom tulajdoképpen egy speciális nyeregtető. A tetősíkok ugyanis egy meredekebb alsó és egy laposabb felső részre osztódnak. Előnyei ellenére ez a forma hazánkban nem terjedt el. (internet) 1487. Tetőformák: 6. Az új lakóépület tetőszerkezetének formája: (1) Lapos tető, (2) Sátortető, (3) Nyeregtető, (4) Tagolt, (5) Erősen tagolt (8. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez) Tetőformák: Nyeregtető: két azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősík és két oromfal (vagy tűzfal) által határolt derékszögű négyszög (vagy attól kissé eltérő) alaprajzú tető. Félnyeregtető: egy tetősík, a tetősíkkal ellentétes oldalon általában tűzfal, a másik két oldalon oromfal vagy tűzfal által határolt derékszögű négyszög (vagy attól kissé eltérő) alaprajzú tető. Kontytető: négy azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető. Oromzatos kontytető: a gerincvonal két végén egy-egy kis oromfallal kiképzett kontytető. Csonka kontytető: az oromfalon az ereszvonalnál magasabban kezdődő kontyú tető. Sátortető: több – általában azonos hajlású – tetősíknak tetőcsúcsban való összemetsződésével képzett négyzet (vagy attól kissé eltérő) alaprajzú tető. Toronytető: általában nagy magasságú (és többnyire tagolt), sátorszerű tető, amelynek magassága az oldalméretnek többszöröse. Kúptető: kör alaprajzú sátortető. Kupolatető: sokszög vagy kör alaprajzú, íves, esetleg tagolt, sátorszerű tető. Manzárdtető (francia tető): tört tetősíkokkal vagy tört és íves tetőfelületekkel képzett nyereg vagy kontytető. Bazilikális tető: fallal – ablaksorral – megtört, összetett nyeregtető. Fűrészfog- vagy shedtető: sík vagy íves tetőfelületekkel képzett félnyeregtetők sora. Kereszttető: két, azonos gerincmagasságú nyeregtető egymásra merőleges összemetsződéséből keletkező oromfalas, vízszintes gerinctető. (internet) 1488. Tetőgerinc: két tetőfelület metszésvonala, ha e felületek egymással bezárt belső (padlástéri) szöge 180°-nál kisebb. 1489. Tetőidom (magastető szerkezet): a zárófödém fölé emelkedő, 10o feletti hajlású tetősíkok valamint függőleges térlezáró szerkezetek összessége. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) 1490. Tetőkert: Az építmény felső födémén kialakított növényzettel fedett terület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez)
1491. Tetősík: fedéllap, a fedélnek lejtős, héjazott síkja. A fedéllap lehet egyenes v. görbe sík, ritkábban torz-sík is (Pallasz Nagylexikon) 1492. Tetőszélesség: Az épület tető alaprajzi kontúrjának lejtő felőli hossztengelyére (a rétegvonalak esésvonalára) állított merőleges vonal menti legnagyobb szélessége. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1493. Tetőszerkezet: tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll. (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, I/2. fejezet, 2. egyéb fogalmak 2.3.25.) 1494. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás) (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1495. Tetőtér beépítés: Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1496. Tetőterasz: az épület legfelső szintje fölött kialakított szabadidő eltöltésére alkalmas terület. Tetőterasz: lapostető szerkezeten járható burkolattal és növényzettel kialakított, fenntartást igénylő szerkezet. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) 1497. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri; (1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. §) 1498.
Típusépület: egy építési technológiára jellemző, azt bemutató épület.
1499. Típuslakás: egy építési technológiára, építkezésre, épületcsoportra stb jellemző, azt bemutató lakás 1500. Típusterv: A főépítész nem készít egyetlen tervet sem, hanem szakemberei által jóváhagyja az építészek, tervezők által benyújtott terveket. Ezek az ún. típustervek 80-90 %-ig kész tervek, konkrét kivitelezéskor, egy ház építésekor 10-20
százalékkal lehet kiegészíteni. Ennél az aránynál ugyanis nem rontható el a terv. Az építtető szabadsága abban van, - hogy bizonyos feltételek mellett tetszőlegesen választhat a kész típustervek közül, - ezt saját ízlésének megfelelően még alakíthatja, és ha nincs az ízlésének megfelelő, akkor - maga is készíthet (készíttethet) egyet, amit persze jóvá kell hagyatni. (internet) Típusterv: A típustervek előnye, hogy ilyen házakat már korábban építettek, így az építész és a kivitelező pontosan tisztában van a ház tulajdonságaival. A szükséges és egyénre szabott változásokat is gyorsabban meg lehet oldani, nem kell hónapokat várni a végleges tervekre. A dokumentáció műszaki leírást és engedélyezési szintű tervrajzokat tartalmaz. (internet) 1501. Típusszerkezet: egy építési technológiára, építkezésre, épületcsoportra stb jellemző, azt bemutató szerkezet 1502. Tok 4.1.3. Szerkezeti részletek fogalommeghatározása 1 Tok a) pántos tok A falnyílást szegélyező keret, amelyhez az ajtószárny csatlakozik. b) ellentok A falnyílást szegélyező keret, amely a pántos tokhoz való merev kapcsolatával az ellenhatás felvételére szolgál (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról,VII/1. fejezet gázzáró és nyomásálló nyílászáró szerkezetek műszaki követelmények. vizsgálat) 1503. Tómeder: A tavak medrének kialakításához több lehetőség közül választhatunk. A legelterjedtebbek közé tartozik a kész tómeder ill. a tófólia. (internet) Védelmi célú övezetek - Felszíni vízminőség-védelmi övezet - vízminőség-védelmi területek - tómeder - F-1, D-1 (4. számú melléklet a 2000. évi CXII. Törvényhez) A jól elkészített tómeder szilárd falu, legalább 1,2 m mélységű, a lehető legnagyobb ültetőfelülettel rendelkezik, optimális a víztükör-víztömeg aránya. (internet, kerti tavak) 1504. Tornác: a lakóház vagy ritkábban melléképület homlokzata mellé épített, oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedéllel ellátott térség, amely emberi tartózkodásra, munkavégzésre vagy raktározási helyül szolgál. (internet) Tornác: oszlopsoros fedett folyosó 1505. Torokgerenda: A fedélszékek szarufa-párjait kitámasztó vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására. (internet) Torokgerenda: Fedélszerkezet (szelemen, szarufa, fogófa, torokgerenda stb.) (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról, Melléklet 4. ábra)
Torokgerenda: Fedélszerkezetekben az a vízszintes gerenda, amely egy szarufapárban a két szarufát a felső #1/3 résznél összefogja és azokat megtámasztván, a behajlás ellen védi. Alkalmazása a fedélszékeknek egész külön nemét, a torokgerendás fedélszerkezeteket alkotja (Révai Nagylexikon) 1506. Torokgerendás tetőszerkezet: Tetőszerkezet szabad tetőtérrel amely ki lehet használva pld. lakás célokra. A tetőtér felülről vízszintes rúddal úgynevezett torokgerendával van határolva amely a páros tetőgerendákat köti. (internet) 1507.
Toronyház: 30m-nél magasabb lakóépület
1508. További beépítésre kijelölt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen előírás azokat beépítésre szánt területbe sorolja. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1509. További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képvisel ő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 1510. Továbbképzés: a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben a köztisztviselő alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely feladatköre ellátásához szükséges; (199/1998. (XII. 4.) Korm. Rendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről 2. § ) 1511. Többlakásos lakóépület: kettőnél több lakás elhelyezésére szolgáló épület (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1512. Többletmunka: a tervben szereplő, de az árajánlatban nem érintett munkatétel (www.villanyszaklap.hu) Többletmunka: A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik. (1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről 403.§ (4)) Többletmunkának minősül az olyan - a költségvetésben nem szereplő - munka is, amelyet a terv mellékletét képező tűzvédelmi vagy más szakhatósági rendelkezés tartalmaz, az ilyen munkáért ezért a vállalkozó az átalánydíjon felül külön díjra nem tarthat igényt [Ptk. 403. § (4) bekezdés]. (BH1995. 652.)
1513. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1514. Többszintes növényállomány: a telek zöldfelületének olyan kialakítása, amikor a zöldfelület legalább 35 %-át cserje vagy fa korona-vetülete takarja, továbbá 100 m2ként legalább 1 lombos fa kerül elhelyezésre. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez) Több szintű növényállomány: fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 1515. Többszintes tetőtér: Többszintesnek minősül a tetőtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el. Minden olyan épületszint tetőtéri szintnek számít, amelynek mennyezeti födéme az épület fala és tetőszerkezete metszésvonala fölött helyezkedik el. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) 1516. Tömbbelső: a meglévő közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek – újabb telkek kialakítására alkalmas – beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával. (61/2003.(XII.22.). Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz . módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1517. Tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek, (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 2. §) 1518. Tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1519. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez; (2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról B függelék)
1520. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1521. Tömör kerítés: Olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága legalább 1,80 méter magasságig 100 százalékosan korlátozott. (Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2005. (VIII. 29.) ÖK. rendelete „Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terve jóváhagyásáról”) Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%nál nagyobb mértékben korlátozott. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1522. Törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített, (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1523.
Traktus: Épületszárny, épületrész (Vademecum szótár)
Traktus: Teherhordó szerkezetek közötti távolság (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1524. Transzfer: az 1334/2000/EK tanácsi rendelet IV. mellékletében felsorolt kettős felhasználású, valamint az Egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó termékeknek a Közösség Vámterületén belüli átadása. (50/2004. (III. 23.) Korm. Rendelet a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről 2. §) 1525. Tranzit: a szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai Gazdasági Térség legalább egy tagállamának határát átlépi, és kezdő- vagy végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül van. (2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról 3. §) 1526. Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi. (1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1527. Tudásközpont: az adott statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő intézmény, amely a kereslet megteremtésével és szolgáltatásaival segíti a tudás, a kutatási eredmények gazdasági életben történő hasznosulását, (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. §) 1528. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés
ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók; (2005. évi CXXI. Törvény a luxusadóról 12.§ f)) 1529. Túlnyomórészt beépített terület: olyan telektömb vagy építési övezet területe, melyhez korábban már kiépült az összes technikai infrastruktúra és az építési telkek több mint felén az érvényes területfelhasználási besorolásnak megfelelő épületek állnak. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1530. Turisztikai erdő: A turizmus, a kirándulás céljára szolgáló erdő (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1531. Tüzelőtároló: A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz. (1993. évi LXXVIII. Törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 91/A. § 11.) 1532. Tűzfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1533. Tűzfalreklám: épületek, építmények közterület felöli, vagy közterületről látható összefüggő homlokzatfelületére tetszőleges technológiával elkészített ábrázolás. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1534. Tűzvédelmi szakértő: Tűzvédelmi szakterületeken szakértőként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által vezetett szakértői névjegyzékben szerepel, és érvényes tűzvédelmi szakértői igazolvánnyal rendelkezik. (2) A tűzvédelmi szakértői szakterületeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 1. §)
U 1535. Új épülettel nem beépíthető terület: becsülhetően a tervtávlaton túl megvalósuló átépülés után a közterület bővítésére javasolt terület. Erre a telekrészre az épület meglévő tömegét növelő önálló rendeltetési egység építése esetén, illetve a meglévő épület bontása után nem engedélyezhető beépítés. A rendezési tervek szerinti későbbi funkció (például: szervizút, parkoló, sávszélesítés, stb.) részletekben is megvalósítható, ha a kiépülő ütem nem lehetetleníti el a rendezési terv szerinti kiépítés későbbi megvalósítását. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1536. Újonnan beépítésre szánt terület: az olyan új fejlesztési terület (legalább egy építési övezet és a hozzá tartozó út és közműterületek), amely a fejlesztés megkezdése előtt túlnyomórészt még nem volt beépítve. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1537. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § ) Ugyanígy megfogalmazva: 1995. évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 20. § 1538. Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 1539. Urbanisztika városépítéssel, városrendezéssel és a nagyvárosi életformával foglalkozó tudományág. (internet/Lapoda Multimédia) 1540. Urbanizáció (urbanizáltság): (1) mennyiségi ismérv: városodás (városodottság) - a városok és városlakók számának, arányának növekedésének folyamata (állapota) (2) minőségi ismérv: városiasodás (városiasodottság) - a városokra jellemző városkép, életforma, fogyasztási szokások terjedésének folyamata (elterjedtsége). (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, fogalommagyarázat) 1541. Urnafülke: temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;(1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3.§ d) 12. § (2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet. (3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30x30 cm.
Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen. 18. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint urnafülke és urnasírhely esetén 10 év; 39. § Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna kivételéhez az intézet engedélyére nincs szükség. (145/1999. (X. 1.) Korm. Rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról) „19. § (3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is - és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.” (529/B/1999. AB határozat a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény egésze, valamint 2. § (2) bekezdése, 4. §-a, 5. §-a, 7. § (1) és (3) bekezdése, 10. § (2) és (3) bekezdése, 11. §-a, 18. §-a, továbbá 22. § (1), (2) és (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról, II.) Urnafülke: Urnás temetkezés céljára kialakított kisméretű, zárható falmélyedés. Legtöbbször templom, vagy kápolna falában 1542. Urnasírbolt: temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;(1999. évi XLIII. Törvény a temetőkről és a temetkezésről 3.§ d)) 12. § (4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól. 18. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint urnasírbolt esetén 20 év. 39. § Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna kivételéhez az intézet engedélyére nincs szükség. (145/1999. (X. 1.) Korm. Rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról „18. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) - ha önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik urnasírbolt esetén a temető tulajdonosával (üzemeltetőjével) kötött megállapodástól függően 20-60 év. (529/B/1999. AB határozat a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény egésze, valamint 2. § (2) bekezdése, 4. §-a, 5. §-a, 7. § (1) és (3) bekezdése, 10. § (2) és (3) bekezdése, 11. §-a, 18. §-a, továbbá 22. § (1), (2) és (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról, II.)
1543. Úszólétesítmény: vízi közlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1544. Úszómunkagép: a vízi munka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, illetőleg személyszállítást; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1545. Úszómű: helyváltoztatásra általában nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1546. Úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1547. Úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközökkel ellátott úszóműhöz köthetnek ki. Az úszóműves kikötőhely lehet önálló hajóállomás vagy kikötő része, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1548. Úszóműves rakodóhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények úszóműhöz köthetnek ki és ott rakodási műveleteket végezhetnek, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1549. Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, melyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek, de általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján). Újonnan úszótelek nem alakítható ki. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól mintegy 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról)
Úszótelek: a b) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek, (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 2. §) Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1550. Út: Az „út” a közforgalom céljára nyitva álló minden út vagy utca teljes területét jelenti. (2004. évi XCI. Törvény az 1968. évi november hó 8. napján, Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény és módosításai, valamint az azt kiegészítő európai Megállapodás és módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről, I. Fejezet általános rendelkezések, 1. Cikk c)) Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút).Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRES) foglaltak az irányadók. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). (1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is. (1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről 47.§ h)) 1551. Út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1552. Út korszerűsítése: az osztályba sorolásnak és a forgalmi igényeknek nem megfelelő szilárd burkolatú út, útszakasz oly módon történő átépítése, hogy azt követően az út műszaki jellemzői, továbbá a teljesítőképessége az utak tervezési szabályzata előírásainak megfeleljenek; (15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 2. § (1) ) 1553. Út létesítése: az érvényes műszaki előírások, illetve szabványok szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel, szilárd burkolatú út vagy földút létrehozása; (15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 2. § (1) )
1554. Út megszüntetése: az út közforgalom elől történő lezárása és más célú hasznosítása vagy az út elbontása és területének a táj jellegéhez igazodó rendezése; (15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 2. § (1) ) 1555. Út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegykiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1556. Út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) Út területe: az út határai közötti terület. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1557. Utca szomszéd: az ingatlan utcai telekhatárával szemben lévő ingatlan(ok) (merőleges vetítés figyelembevételével). (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1558. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról 1559. Utcaképi vizsgálat: Az építési engedélyezési vagy elvi építési engedélyezési tervhez mellékelt vizsgálati lap, ahol a vizsgálat az engedélyezési terv tárgyát képező ingatlannal szomszédos 3-3 telekre terjed ki. A vizsgálati lapon fel kell tüntetni az utcai meglévő és tervezett épületek homlokzatát, jellemző magassági mértékeit, meglévő és telepítendő fákat, fasorokat. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) 1560. Útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás)területének, illetőleg a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről
1561. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1562. Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1563. Útmutató az európai műszaki engedélyhez (ETAG: European Technical Approval Guideline): az Európai Bizottság által adott megbízás alapján az EOTA által kiadott útmutató egy-egy termékcsalád európai műszaki engedélyének kidolgozására; (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 2. §) 1564. Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1565. Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1566. Útzár: a közútnak, rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól)
Ü 1567. Üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület; (2005. évi CXXI. Törvény a luxusadóról 12. §) 1568. Üdülőegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról 1569. Üdülőépület: Kizárólag vagy túlnyomó részben üdülőegységet tartalmazó épület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1570. Üdülőtábor: üdülés céljára szolgáló – általában – ideiglenes építmények és szerkezetek (sátrak) elhelyezésére szolgáló terület, telep. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata 1571. Ügyintézési határidő: 33. § (1) Az érdemi határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. (2) Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. (3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama, ideértve a magyar külképviseleti hatóságtól kért jogsegély időtartamát is, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, elektronikus ügyintézés esetén a 163. § szerinti üzemzavar időtartama, a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő. (4) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban hatvan napon belül határoz. (5) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból
történő megindításának napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani. (6) A felügyeleti szerv eljárása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez érkezésekor kezdődik. A hatóság a felügyeleti szervnek erre irányuló felhívásától számított öt napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. (7) Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. (8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tizenöt nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. (9) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. (2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 1572. Ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el; (1992. évi XXIII. Törvény a köztisztviselők jogállásáról 1. § (8) ) 1573. Ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet; (2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 2. §) 1574. Űrszegmens: távközlési műholdas rendszer része, mely magában foglalja a műholdat és a műholdkövetési, távmérési és távvezérlési funkcióit, valamint a műholdak részére logisztikai támogatást nyújtó földi berendezéseket. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1575. Üveg: Az üveg egy túlhűtött folyadékoldat, amelyben szilárd állapotban vannak a fémoxid komponensek. Más definíció szerint: az üveg egy olyan szervetlen összetételű keverékanyag, ömledék, amely hűtés hatására rideggé vált, kristályosodás nélkül. Nagyságrendileg mintegy 100 000-féle üveget ismerünk, melyekből a gyakorlati életben 7-800-at használunk, ezek a kereskedelemben is kaphatók. Összetételük, és ezzel tulajdonságaik eltérőek. Az üvegek kémiai szerkezete a folyadékok állapotához hasonlóan véletlenszerűen alakul ki az olvadt ömledékből a megszilárdulás pillanatában. A különbség a folyadék- és az üvegállapot között az, hogy megszilárdult állapotban az üvegszerkezetet (üvegállapotot) alkotó atomok hőmozgása gátolt. (www.wikipedia.hu) Fuvarozási szempontból törékenységen az árunak azt a belső természeti tulajdonságát kell érteni, amelynél fogva ütődés, nyomás, rázkódás, hőmérséklet-változás vagy egyéb - a fuvarozással együtt járó - behatások és igénybevételek következtében az áru az általános tapasztalat szerint törik. Fuvarozás közben a küldemények a fuvarozással szükségszerűen együtt járó olyan külső hatásoknak vannak kitéve, amelyek - az általános tapasztalat szerint - a törékeny árukban állagváltozást, sérülést idéznek elő. Ilyen áru pl. az üveg, az abból készült göngyölegek, sőt az utóbbiak még a szokásos vesszőfonattal ellátva is törékenyek
maradnak. A törékeny áruk sokfélesége miatt azonban a teljes felsorolásra nem lehet törekedni. (GK 64. szám) Az építési anyag: fából készült építőanyag (pl. rétegelt falemez, faforgácslemez, farostlemez, furnérlemez), parketta, zsaluzat, előre gyártott faépület, fa alapanyagú építmény), aszfaltból, aszfalt típusú anyagból készült termék, épületszerkezet, vízvezeték- és fűtési berendezés és felszerelés (fűtőtest, központi fűtés alkatrésze, kazán központi fűtéshez), üvegrost termék, egyéb szigetelő üvegtermék, társított papír és karton (felületileg nem mázolt és nem impregnált), síküveg, úsztatott üveg, hajlított megmunkált üveg, biztonsági üveg, szigetelő üveg, egyéb építőanyag (pl. márványból, műkőből, gránitból, homokkőből készült építőkő, homok, kavics, mészkő, kerámia, gipsz, palakő, kaolin, előre gyártott épület műanyagból, burkolólap, kályhacsempe, tégla, tetőcserép, cement, mész), előre gyártott épületelem (pl. létra, rács, kerítés, ereszcsatorna), aljzatkiegyenlítő, csemperagasztó stb.; (2. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelethez 1363. Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete) Minden, gyakorlatilag használható üveg kellő szilárdsággal rendelkezik. A valódi, vagyis gyakorlatilag használható üvegek egy másik szükséges tulajdonsága a tartósság. Minden ismert üvegben, akár szervetlen, akár szerves, van egy közeli rendeződés, az atomok vagy ionok tehát nem statisztikusan oszlanak el. "Az üveg nemperiódusosan elhelyezkedő atomokból vagy ionokból álló hálózat, melynek részecskéit erős, az egész hálózaton három dimenzióban átvonuló kémiai kötések tartják össze."(internet) 1576. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása. (2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 56. §) 1577. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt működtet vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1578. Üzemfásításnak minősül a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények bekerített területén levő, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1579. Üzemi jellegű: a szabályzat szempontjából üzemi jellegűnek minősül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi)szükségletek kielégítését meghaladó mértékű tevékenység. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006
(I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz. módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Üzemi jellegű: a szabályzat szempontjából üzemi jellegűnek minősül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi) szükségletek kielégítését meghaladó mértékű tevékenység. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) 1580. Üzemi kikötő: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggő tevékenység végzésére szolgáló kikötő, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §)
V 1581. Vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) Ugyanígy megfogalmazva: 1991. évi XXXIII. Törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 52. § (1) 1582. Vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) 1583. Vakolat: A vakolat mész, homok vagy folyami kavics keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimítású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt. (internet) Vakolat: Téglafalakat, boltozatokat stb. bevonó habarcs (l. o.). Anyagára nézve lehet közönséges fehér mész-, cement-, gipsz-vakolat stb. Ha fát kell vakolattal bevonnunk (mint pl. favázas szerkezetekben, mennyezeteknél stb.), akkor célszerű a fa felületét először benádazni és csak azután habarccsal becsapni s elsimítani. A vakolat rendesen 1, 5 cm. vastag s a vakolókanállal felcsapott alsó, durva rétegből s az azt borító, simítófával eldörzsölt finomabb rétegből, vagy az ezt pótló kőporos fröcskölésből áll: Külföldön, nagyobb építkezéseknél sűrített levegővel dolgozó permetező gépek segítségével hordják fel a falfelületre a hígfolyós vakolatot. Kőhomlokzatot utánzó vakolat-architektura művészietlen s a jó ízlésbe ütközik. (Révai Nagylexikon) 1584. Vakolatreklám: épületek, építmények közterület felöli, vagy közterületről látható homlokzatfelületére vakolatból készített reklámcélú ábrázolás. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1585. Vaktelek: az olyan telek, amely közúttal vagy közhasználatra megnyitott magánúttal nem érintkezik. (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről) 1586. Vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1587. Vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a
személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog; (1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 102. § (1) ) 1588. Változási vázrajz: A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező államigazgatási és bírósági határozatokat - az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt - az alaptérkép méretarányában készített térkép (kisajátítási térkép, változási vázrajz) alapján kell meghozni. Az ingatlanügyi hatóság a változást a jogerős határozat alapján vezeti át. (1996. évi LXXVI. Törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 12.§ (6)) 1589. Vályog: A vályog a homoknál finomabb, az agyagnál durvább szemcsenagyságú talajfajta, amelyet kerámia előállítására, valamint szalmával vagy törekkel keverve építőanyagként használnak döngölve, vagy vályogtéglának vetve. További finomításként létezik homokos vályog és agyagos vályog. (internet) Agyagból éppen úgy készül, mint az égetett tégla, csakhogy nem égetik, hanem a levegőn, árnyékos helyen kiszárítják. A használt agyagnak nem szabad sem nagyon zsírosnak, sem nagyon soványnak lenni, mert az első esetben a V. szakad, az utóbbiban pedig szétmállik. A hozzá való agyagot sokszor szalmával, szecskával keverik. A V. -ból készült falak csekély teherbírásúak, azonkívül, ha az esőtől, talajvíztől nincsenek jól megóvva, nedvesek; ezért csak egészen alárendelt építkezéseknél használatosak (Révai Nagylexikon) 1590. Vápa: csatlakozás a fedésperemekhez (eresz, orom, gerinc, élgerinc, vápa) (31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről,19. TETŐFEDŐ mestervizsga szakmai követelmények II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök 2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása) Két vagy több ferde tetősík összemetsződése által keletkező mélyedés, völgy, tetőhajlat. Cserép- és palafedésnél a V. -t bádoggal béleljük, fazsindelytetőnél ellenben erre nincsen szükség. - V., a kádárságban a nagy ászokhordók fenekeinek a homorúságát jelenti. (Révai Nagylexikon) Annyi mint fedélhajlás v. fedéllejtő, a fedélsíkoknak esése, vagyis azon szög, melyet a fedélsík az ereszvonalon át fektetett vízszintes síkkal képez. A fedélhajlást elsősorban a klimatikus viszonyok határozzák meg, csapadékban dúsabb vidékeken az meredekebb mint a száraz éghajlat alatt; függ azonban a fedélhajlás az épület stílusától is, különösen pedig magától a fedőanyagtól, mellyel a tető borítva van. (internet) 1591. Város: A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A város élén ma általában a polgármester áll. (internet) Város: Nagyobb helység, amely valamely lakott környéknek főképpen kereskedelmi és ipari forgalma, piaca által, de közigazgatási és közművelődési intézményeinél fogva is mintegy középpontja (Tolnai Nagylexikon)
1592. Városi park: A városrészt vagy a város egészét szolgáló, ennek megfelelően kiépített, illetve felszerelt legalább 10 ha terjedelmű zöldterület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1593. Városkép: Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzat kiemelt feladataként jelöli meg az épített és természeti környezet védelmét, és a közterületek fenntartását. Ezek a feladatok pedig feltételezik a városkép, valamint közterülethasználat rendjének szabályozási kompetenciáját. (1017/B/1994. AB határozat Siófok Város Önkormányzatának a táblák, feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozásáról szóló - a 12/1995. (V. 25.) rendelettel módosított 4/1994. (II. 17.) rendelet 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról) 1594. Városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység; (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. §) 1595. Városközpont: City (városmag)- A legtöbb európai város körkörös szerkezetű, így ez a legbelsőbb városrésze. Ide futnak be a nagy sugárutak. Itt található a legtöbb szolgáltató intézmény (közigazgatási, oktatási, kulturális, pénzügyi intézetek, irodák), nagyon sok üzlet és a legtöbb idegenforgalmi nevezetesség. Bár ez – a területre kicsi – városrész akár magának a városnak, akár egy országnak a központja, lakossága folyamatosan csökken, viszont egyre növekszik az ingázók száma. Ezért is nagyon fontos a jó tömegközlekedési rendszer a külső városrészekkel és az elővárosi zónával. (internet) 1596. Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége. Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével). (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1597. Városrendezési beavatkozás: a település(rész) szerkezetét, arculatát, jellemzőit megváltoztató beavatkozás. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata 1598. Városrendezési hatástanulmány: az 1997 évi LXXVIII. törvény 35.§ (1) alapján kidolgozott elvi engedélyek összefoglaló, a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló, elvi építési engedélyként elbírálandó tanulmány (Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított és kiegészített 43/2000. (XI.24.) sz. rendelete a Kispest Kerületi Városrendezési És Építési Szabályzatáról) 1599. Várossá nyilvánítás 15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.
(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni: -a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai, -a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői, -a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői, -a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői, -a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége, -a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői, -a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek, -a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre, -az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája. Az Ötv. 59. §-a szerint a nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. Az Ötv. a várossá nyilvánítás feltételeit tágan, keretjellegűen állapítja meg. Konkrét törvényi feltételek hiányában a nagyközségnek nincs alanyi joga a várossá nyilvánításra. Minden település fejlődése folyamat, a nagyközségi címet viselő település fejlődése elérheti azt a szintet, amikor indokolt a városi cím adományozása. Ez azonban teljes egészében mérlegelési jogkörön alapul. Az elmúlt nyolc év gyakorlatában alakult ki az a szempontrendszer, amelynek értékelésére alapult a várossá nyilvánítás előterjesztése. Indokolt, hogy a Törvény részletezze a nagyközség fejlettségének, illetőleg térségi szerepének azon elemeit, összetevőit, amelyeket a kezdeményezések értékelésekor vizsgálni kell. Ezek alapvető szempontok a kezdeményezés kidolgozásához, lehetővé teszik a különböző nagyközségek kezdeményezéseinek összehasonlítását, annak alapján bizonyos sorrend felállítását. 16. § (1) A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a miniszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. (2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. 17. § (1) A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának időtartamára szól. A miniszter a bizottság
javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. (2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a miniszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését. (3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a miniszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez. A kezdeményezések felterjesztésére, értékelésére, a döntés meghozatalára indokolt határidőket megállapítani. Ezek ütemezése ahhoz igazodik, hogy az új városok figyelembe vehetők legyenek a következő év központi költségvetésének elkészítésénél. A belügyminiszter előterjesztői munkáját az általa felkért bizottság javaslata (is) megalapozza az apparátusi elemzésen túl. A belügyminiszter a javaslatot átfogó, komplex értékelésre alapozza a hasonló városok mutatóival való összevetéssel. Ha valamely nagyközség kezdeményezése még nem terjeszthető elő a városi cím adományozására, a kezdeményezés nem tekinthető elutasítottnak. A belügyminiszter a nem továbbított kezdeményezésről tájékoztatja az érdekelt polgármestert, rámutatva azokra a területekre, amelyeken a további fejlődés megalapozhatja a nagyközség várossá nyilvánítását. (1999. évi XLI. Törvény a területszervezési eljárásról) 1600. Városüzemeltetési terület: A város(rész) működéséhez, működtetéséhez szükséges műszaki infrastrukturális kiszolgáló tevékenységek elhelyezésére szolgáló terület (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1601. Városszerkezet: Egy város részeinek más és más feladata szerepe van. Ezt összefoglaló néven városszerkezetnek hívjuk. Általános modell: City (városmag),Belső lakóöv, Külső munkahelyöv, Külső lakóöv, Helyi alközpontok, Ipari övezetek, Elővárosok- alvótelepülések (agglomeráció), Bolygóvárosok. (internet) 1602. Városszerkezetben kiemelt pozíció: a) a főútvonalak mentén fekvő ingatlanok; b) a városkép szempontjából kiemelt területen fekvő ingatlanok; c) a városkép szempontjából kiemelt útvonalak mentén fekvő ingatlanok; d) védett épületek, építmények környezetében lévő ingatlanok; e) vegyes területbe tartozó telektömbök saroktelkei. (PestszentlőrincPestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1603. Vasbeton: Két egyenként eltérő szerkezetű anyagnak, a betonnak és a rozsdamentes acélnak egységesítése heterogén építőanyaggá. A betonnak elsősorban nyomószilárdságát, az acélnak a húzószilárdságát használják ki. A vasbetonban
minden olyan helyre, ahol a külső terhelő hatások miatt húzás lép fel, acélbetéteket, vasalást építenek be. A vasalást betonozás előtt helyezik el az öntőformában. A vasbeton előnye önthetősége, megszilárdulás utáni monolit jellege. A statikus és dinamikus terheket a rideg építőanyagokhoz képest előnyösen viseli. Tűzállósága jó, az atmoszférikus hatásokkal szemben ellenálló, az acélbetéteket 1-2 cm betonozás a korróziótól megvédi. A vasbeton tartós, karbantartást praktikusan nem igényel. Hátránya a viszonylag nagy önsúly, és hogy átalakítása nehézkes. A beton kis húzószilárdság miatt a vasbetonnál szükségszerű az, általában nem káros, repedések képződése. A beton és vasbeton készítés elsődleges feladata az, hogy az épület szerkezeti problémáit megoldja. A vasbeton gerendáknál, nyílásáthidalóknál, a födémpaneleknél lényeges szempont, hogy ezek a szerkezetek ellenálljanak a fellépő erőtani hatásoknak, melyet megfelelő vasszerkezettel lehet megoldani. Vasbetonnak nevezzük az – általában – acél betétek és a beton együttdolgozását, ahol mindkét anyagnak a szerkezeti tulajdonságai közül az előnyösek adódnak össze, hogy egy sok szempontból kedvezően viselkedő építőanyagot kapunk. Zielinski Szilárd építészmérnök a magyarországi vasbetonépítés úttörője. (internet) 1604. Vasúti mellékvonal: az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott vasúti pálya; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1605. Vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1606. Vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alulés felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1607. Vasúti pályahálózat: egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1608. Vasúti rendszer: a hagyományos és a nagysebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése;
1609. Vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingatlan (épület, illetve építmény, az alatta levő földterülettel együtt), amely nélkül a vasúti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentős nehézség árán lenne folytatható (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvételi épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés, a különböző nyomtávolságú pályák közötti átjárhatóságot szolgáló létesítmények), kivéve a vasúti pályát és tartozékait; (2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 2. § (4) ) 1610. Vázszerkezet: Vázas épületről akkor beszélünk, ha az épület födémterhelését nem a falak, hanem a vázszerkezet pillérei ill. oszlopok, valamint a rajtuk végigfutó vázgerendák hordják. A vázas épület fontosabb szerkezeti elemei: váz (pillér-gerenda, vagy oszlop-gerenda váz), térelhatároló és térelválasztó falszerkezetek, födémszerkezetek , merevítő szerkezetek (pl. monolit fal- és födémtárcsa, szélrács, hosszkötés, stb.) 1611. Vázszerkezetek alkalmazásának főbb jellemzői a következők: ugyanolyan nagyságú hasznos alapterület kialakítása esetén a vázas épület beépített alapterülete és köbtartalma jelentősen kisebb, mint a tömörfalas épületé, a falak az összes szinten azonos vastagságúak, az épület össz-súlya kisebb, az alapozási költségek csökkennek, a vázas épület általában gyorsabban és alacsonyabb helyszíni élőmunka igénnyel építhető, mint a falazott szerkezetű tömörfalas épület, a közlekedés által okozott dinamikus hatásokkal, valamint léglökéssel és földrengéssel szemben a vázszerkezet általában előnyösebben viselkedik, mint a tömörfalas szerkezet, az épület homlokzati megjelenése szabadabban alakítható, mint teherhordó főfalas szerkezeti rendszer esetén. Lényegesen nagyobb ablakok alkalmazhatók például (elsősorban középületeknél) függönyfalas szerkezet kerülhet a homlokzatra, monolit vázszerkezet esetén a vázelemek együttdolgozása jelentős anyagmegtakarításhoz vezet a gazdaságosabb méretezés lehetősége révén, a vázoszlopok, vázgerendák hang- és hőszigetelő képessége kedvezőtlen (hang- ill. hőhíd alakul ki) a szigetelés általában nehézkes és költséges. A vázszerkezetek az un. vázállások alapvető elrendezése szerint hosszvázas, harántvázas, egyesített vázas, valamint vegyes vázas kialakításúak lehetnek. 1612. Védett épület, építmény: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. Az előírások alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett építmény áll. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1613. Védett épületrész: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja,
lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1614. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1615. Védett műtárgy: a Közgyűlés által védetté nyilvánított építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1616. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem. (2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 7. §) 1617. Védett településkarakter: a Közgyűlés által védetté nyilvánított településszerkezet és településkép jellegzetes elemei, formái, anyagai és színvilága együttesen. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1618. Védett településkép: a Közgyűlés által védetté nyilvánított külső és belső településkép és utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1619. Védett településszerkezet: a Közgyűlés által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal(Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1620. Védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §) 1621. Védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület; (1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 4. §)
1622. Védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 1623. Védő erdősáv: az árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv (erdősáv); (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 1624. Védő zöldfelület: A káros környezeti hatások mérséklését szolgáló - védelmi célú – zöldfelület. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1625. Védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 1626. Védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv; (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 1627. Védőtávolságot igénylő termelő technológiák: Amelynek környezeti hatásai (károsanyag kibocsátása) a telek (terület) határán meghaladja a területre, illetve a csatlakozó területre előírt kibocsátás megengedett határértéket. Védőtávolság kialakítását igényelheti a létesítmény a környező területek védelme érdekében (környezetszennyező üzem, zajos, bűzös, fertőző üzem stb.) (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) 1628. Védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról, Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról,
1629. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. (Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2006. (VI.27.) Ök. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról) 1630. Végfelhasználó: bármely személy, aki/amely a jelen rendelet szerint exportált kettős felhasználású terméket ténylegesen használja. (50/2004. (III. 23.) Korm. Rendelet a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről 2. §) 1631. Végső címzett: az a személy, aki/amely nyilatkozatot tesz arról, hogy a behozott terméket és technológiát kizárólag a nyilatkozatban megjelölt feltételekkel és módon fogja felhasználni. (50/2004. (III. 23.) Korm. Rendelet a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről 2. §) 1632. Vegyes funkciójú építmény a főrendeltetésének megfelelő kategóriába tartozik. Lakóépület, amely hasznos alapterületének legalább 50%-a lakás rendeltetésű. A nem lakóépületbe sorolható vegyes rendeltetésű épület besorolását az elsődleges (fő)rendeltetés (ennek hiányában a legnagyobb alapterületű rendeltetés) határozza meg. Ha közel azonos alapterületű (alapterületi arányú) rendeltetési egységek vannak az építményben, a legnagyobb egységárhoz tartozó besorolást kell figyelembe venni. Önálló rendeltetési egységhez tartozó szabálytalan építési tevékenység esetén az annak rendeltetésére vonatkozó építményértékkel kell számolni. (1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelethez, Megjegyzés) 1633. Vegyes funkciójú épület: Több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelethez) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz . módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata Vegyes rendeltetésű épület: amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek 1634. biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő. (1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelethez) 1635. Vendéglátó egység főhelyisége: a vendéglátó egység összes alapterületének legalább 50%-a. Közművesítetlen területen az OTÉK 33.§ 2. és 3. pontjában meghatározott villamos-energia, ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés akkor tekinthet biztosítottnak, ha az önkormányzat, vagy közmű épít társulat annak megépítését az épület használatba vételéig vállalja. (Bük Nagyközségi Önkormányzat Képviselő testületének 6/2004. (V.12.) számú rendelete – HÉSZ 2. sz. módosítás) 1636. Vendéglátó terasz: Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról) 1637. Versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel
párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér; (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 4. §) 1638. Vert fal tiprott, sulykolt földből vagy agyagból szerkesztett fal. Az agyagot vagy két vékony vályogfal közé verik és sulykolják, vagy pallófalak közé tiporják s a pallókat; az agyag megszáradván - az építkezés folytatásánál magukkal viszik. tiprott, sulykolt földből vagy agyagból szerkesztett fal. Az agyagot vagy két vékony vályogfal közé verik és sulykolják, vagy pallófalak közé tiporják s a pallókat; az agyag megszáradván - az építkezés folytatásánál magukkal viszik (Pallasz Nagylexikon) Vert fal: A vert fal abban különbözik a rakott faltól, hogy mintadeszkázat közé úgy készül, hogy a bekerült agyagot fa döngölőkkel még meg is tömörítik. A mintadeszkázat szétszedhető és újból összerakható, esetleg függőlegesen csúsztatható szerkezetű. A vert fal építésének kezdetén a deszkázatot a lábazat fölött a fal szélességének megfelelő távolságra összefogják (pántolják). Legelterjedtebb módozata az volt, amikor megfelelő távolságra egymással szemben oszlopokat vertek le, és a deszkázatot, zsaluzatot ehhez rögzítették. A zsaluk egymástól való távolsága általában 50 cm. A földneves vályogot 20-40 cm vastagságban a deszkázat közé helyezik, és sulykolókkal, döngölőkkel tömörré verik, esetleg botok végével megszurkálják (a levegő kiszorítása céljából). A döngölésnél ügyelni kell arra, hogy a mintadeszkázat el ne mozduljon a helyéről, vagy a döngölt földtömeg ki ne csússzon a deszkázat közül. A vert fal anyaga is a törekkel, szalmával, pelyvával kevert föld. Ahol be lehet szerezni, az egyes rétegek közé hosszában fektetett nádréteg is kerülhet. Ügyelni kell arra, hogy kő, keményebb anyag a fal belsejébe ne kerülhessen, mert az a föld "szakadását" okozza. Az ilyen fal építését szakaszosan, de hosszabb munkaszünetet nem tartva kell végezni. A már megszilárdult falszakasz mellől a mintadeszkázatot elbontják, és egy réteggel magasabbra helyezik. Ha a deszkázat csúsztatható, akkor feljebb húzzák. Szintén figyelni kell arra, hogy a frissen készült fal meg ne ázzon, de teljes kiszáradásnak se legyen kitéve. Tekintettel arra, hogy a fal egyben készül, a nyílászárók helyét utólag vágják ki rajta, ami nagy figyelmet igénylő munka. A falsarkokat, kereszteződéseket, a nyílászárók falkáváit általában megerősítik: nádcsomók, égetett tégladarabok beépítésével. Ennél a falnál is jó megoldás, ha a pilléreket, kávákat már eleve téglából rakják. A vert fal is készülhet vegyes falazatként. Ebben az esetben általában a fal külső síkjánál használnak követ vagy égetett téglát. Ekkor alkalmazható a mészhabarcs vakolat, és a fal tartósságát is emeli az eljárás. A vert fal felületkezelése is általában agyagpasztással történik. A vert falas építési technológia elnevezése országrészenként változik: elterjedt neve: a Dunántúlon tömésfal, tömött fal, a Tiszántúlon vert fal az elterjedt neve. (internet) 1639. Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1640. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága
megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 1641. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag.(1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 1642. Veszélyes anyagok és technológiák 28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet. (2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják. 29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni. (3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni. (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) 1643. Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra). (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1644. Veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó,
eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról, 3.§ b)) Veszélyes hulladék: a hulladék jogszabály alapján meghatározott minősítése. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) Ugyanígy megfogalmazva: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról Veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei: 32. § (1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. (2) Tilos a veszélyes hulladékot - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül - más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. (3) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. (4) A veszélyes hulladék termelője - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni . (5) A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a 20. § (3) bekezdésnek megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. A (3) és (4) bekezdés szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek ezen esetekben a hulladék átvevőjét terhelik. (6) Veszélyes hulladék kezelése csak a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (7) Veszélyes hulladéknak az ország területére történő behozatala, onnan történő kivitele, illetve az ország területén történő átszállítása csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, „a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről” szóló Bázeli Egyezmény előírásaival összhangban végezhető. (2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról, V. Fejezet) 1645. Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására). 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés
irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1646. Veszélyes létesítmény: olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai, illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1647. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a környezetet, az életés vagyonbiztonságot. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1648. Veszélyességi jellemzők jegyzéke A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák. „Robbanó”: folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak „Oxidáló”: anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek „Tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is) anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben „Kevésbé tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek „Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak „Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást
okozhatnak „Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak „Karcinogén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik „Maró” (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák „Fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben „Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik „Mutagén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék Környezetre veszélyes”: anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják (2. számú melléklet 2000. évi XLIII. Törvényhez) 1649. Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1650. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: a fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hőmérséklete, a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség, súlytalanság, a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, zaj, rezgés, infraés ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben; a veszélyes anyag (lásd 12. pont); a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat); a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. . (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 87. §) 1651. Veszélyhelyzet: a Pvt. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott helyzet. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §) 1652. Veszteglőhely: úszólétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetés közbeni, átmeneti tartózkodására kijelölt vízterület és csatlakozó partszakasz; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1653. Vevőszolgálati javítóhálózat: a járművek garanciális javítását és alkatrészellátását végző szervezetek rendszere. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1654. Vezető továbbképzés: vezető köztisztviselők szakmai, vezetési, szervezési, személyiségfejlesztő tárgykörű iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzése, továbbképzése, a nemzetközi közigazgatási programok keretében szervezett továbbképzések és tanulmányutak. (199/1998. (XII. 4.) Korm. Rendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről 2. § ) 1655. Vezetőképzés: a vezető-utánpótlásként számításba vett köztisztviselő felkészítése képzés keretében a vezetői feladatok ellátására; (199/1998. (XII. 4.) Korm. Rendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről 2. § ) 1656. Világörökség: (3) A nemzetközi építészeti örökség - a „Világörökség jegyzék”ben nyilvántartott - kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni. (4) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter útján, az általa - a miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el. (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 56.§) Az UNESCO 1972-ben határozott az emberiség számára kiemelt jelentőségű értékek védelméről és létrehozta a Világörökség Bizottságot, melyhez 172 ország csatlakozott. Az egyetemes jelentőségű értékek listáján 8 magyarországi látványossági helyszín szerepel (Dunapart és Budai vámegyed; Andrássy út - Hősök tere - zsinagóganegyed; Hollókő; Aggtelek: Baradla barlang; Hortobágyi NP; Pannonhalma: bencés főapátság; Pécs: ókeresztény sírkamrák; Fertő tó; Tokaji borvidék). (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, fogalommagyarázat) Világörökség: A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972.
november 16-án alapították. Az alapítás óta több, mint 180 ország ratifikálta a megállapodást. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).(www.wikipedia.hu) 1657. Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1658. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1659. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1660. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat; (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1661. Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki. (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. §) 1662. Visszagyűjtés: használt vagy hulladékká vált termék - veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti - termelőtől, kereskedőtől, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettől történő begyűjtése vagy szállítása előkezelésre vagy hasznosításra; (1995. évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 20. §) 1663. Vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 1664. Vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez)
1665. Vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás); (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 1666. Vízgazdálkodási terület: OTÉK által használt területfelhasználási kategória, ahol a vízgazdálkodással összefüggő területek jelölhetők ki, ill. csak a vízgazdálkodási érdekeket nem sértő építmények helyezhetők el. .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Vízgazdálkodási területek: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás)céljára szolgáló terület. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1667. Vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő - úszólétesítmény; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1668. Vízi létesítmény: Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: - vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb. - védőgátak és töltések - kotrás - felszín alatti munkálatok számú melléklet a 2003. évi CXXIX. Törvényhez, A 25. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek jegyzéke) 1669. Vízi repülőtér: légi jármű fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított vízterület, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1670. Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízi jármű; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1671. Vízi út: a vízi közlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak - külön jogszabályban vízi úttá nyilvánított - szakasza vagy része; (2000. évi XLII. Törvény a vízi közlekedésről 87. §) 1672. Víziállás: (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stégjellegű építmény)a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra)rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú (például horgászat, fürdőzés, napozás, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé. A HÉS szempontjából csak a felépítmény nélküli víziállás minősül víziállásnak; a felépítményes víziállást épületként kell elbírálni. (Békéscsaba
MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1673. Víziközmű hálózat szállító képessége: a vízjogi engedélyben foglaltak alapján meghatározható teljesítőképesség; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) Víziközmű hálózat: az ivóvíz-közműhálózat, valamint a szennyvíz-közműhálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatok együttesen; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) Víziközmű közhálózat: az ivóvíz, illetőleg a szennyvízelvezető törzshálózat, valamint az ivó- és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1674. Víziközmű törzshálózat: ivóvíz főnyomóvezeték az elosztóvezetékekkel és berendezéseivel, illetőleg a szennyvíz főgyűjtő az erre kapcsolt mellékgyűjtőkkel és berendezéseivel; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1675. Vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja: a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek; (1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez) 1676. Vízisportpálya: a hajózási hatóság által sportolásra, kedvtelésre vagy egyéb vízi rendezvény tartására kijelölt vízterület, amely lehet xa) zárt vízisportpálya: a nem kedvtelési célú vízijárművek, továbbá fürdés elől tartósan vagy ideiglenesen elzárt és megjelölt vízterület, xb) nyílt vízisportpálya: kedvtelési célú közlekedésre kijelölt, de nem zárt vízterület, (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1677. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet
érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző, d) a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. (21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 1. §) 1678. Víztároló: „Zárt víztároló” a mesterségesen, épületen belül vagy kívül létrehozott olyan víztér, amely felszíni édesvízzel vagy a tengerparti víztérrel nincs összefüggésben. (213/2005. (X. 5.) Korm. Rendelet a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv kihirdetéséről, 2. cikk, 4.) 1679. Víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény. (1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról 2.§ (1. h)) 1680. Vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer; (38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 2. §) 1681. Vizsgabiztos: a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy. (1988. évi I. törvény, a közúti közlekedésről) 1682. Vonalszerű fényreklám: A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez, 22.) 1683. Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a közúti közlekedés szabályairól) 1684. Vázszerkezetek anyaguk szerint lehetnek: favázak: hagyományos ácsszerkezet ill. korszerű szegezett vagy ragasztott szerkezet, vasbeton vázak: monolit vasbeton váz ill. előregyártott vasbeton váz, fémvázak: melegen hengerelt acélszelvényekből készített hagyományos acélváz szerkezetek, hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből összeállított könnyű acélvázszerkezetek, valamint extrudált alumínium szelvényekből kialakított alumínium vázszerkezetek. (internet)
Z 1685. Zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zajgátló védőövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül. (176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 2. § (1) ) 1686. Zajvédelmi kategória: jogszabályban meghatározott kibocsátási határérték. (Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata) 1687. Zárt erkély: zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély (3. számú melléklet a 41/2000. (XII. 12.) BM rendelethez, I. 5. b; 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról 72.§ (3) b)) 1688. Zárt terület meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölt terület, továbbá e törvény 50. §ának (6) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott területek az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában. (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról 49. §) 1689. Zárt vízterület: az illetékes hajózási hatóság által valamely tevékenység végzésére engedélyezett, és jelekkel kijelölt vízterület, amelyen - az engedélyben meghatározott úszó létesítményen, illetve személyeken kívül - vesztegelni, tartózkodni és közlekedni tilos. (50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 46. §) 1690. Zártfalú szennyvíztároló: bc) egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított (174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 2.§) 1691. Zártsorú beépítés: d) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen (1. ábra). (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 34.§ (1))
1692. Zártsorú beépítési mód esetében a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírhatja vagy megengedheti, hogy az épületek zárt sora helyenként, legalább 10 m-es épületközzel megszakadjon; ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie, továbbá az épületeket ilyen esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani. (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 36.§ (2)) Az épületek nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakoznak. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez). Zártsorú beépítési mód esetén, továbbá az egymással szembenálló, tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani; Zártsorú beépítési mód: A jelen rendelet két típusát különbözteti meg: a) zártsorú – általános, b) zártsorú – körülépített. Zártsorú általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak zártsorú építési helyen belül helyezhetők el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az: - vagy elő- és hátsókerttel, - vagy csak hátsókerttel határos és a szomszédos telkeken az építési helyek mindkét oldalhatár mentén érintkeznek egymással. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az épületek nyílás nélküli határfalai a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakozzanak. Zártsorúnak tekintendő a beépítés abban az esetben is, ha az épület a telek egyik oldalhatárára illeszkedik, a telekszélességet legalább 50%-os hosszúságban elfoglalja és a másik oldalhatárig zárt épített tömör kerítéssel csatlakozik. A kerítésen személy- és kocsibejárat létesíthető. Az üresen maradó köz szélessége 3,0 m-nél kevesebb nem lehet, az épített tömör kerítés 2,5 m-nél magasabb nem lehet. Zártsorú– körülépített beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a telek teljes területével és az épület határfalai a telekhatárra illeszkednek, kialakult előkertes beépítés kivételével. (Csak az 1-es, belvárosi karakterű építési zónában alkalmazható.) .(Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: zártsorú-általános, zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki. A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: zártsorú-általános zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál az építési hely a következő módon állapítandó meg: építési sáv: az építési vonaltól számított 15 m telekmélységig,
középszárny: az építési sáv udvar felőli, szomszédos telekhatároktól induló széleitől a telek belseje felé húzott, az építési sávval 45◦-os szöget bezáró egyenesek által határolt terület, amelyet az előírt oldalkert és hátsókert méretekkel csökkenteni kell. A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) Ugyanígy megfogalmazva: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak zártsorú építési helyen belül helyezhetők el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az – vagy elő-és hátsókerttel, - vagy csak hátsókerttel határos és a szomszédos telkeken az építési helyek mindkét oldalhatár mentén érintkeznek egymással. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az épületek nyílás nélküli határfalai a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakozzanak. Zártsorúnak tekinthető a beépítés abban az esetben is, ha az épület a telek egyik oldalhatárára illeszkedik, a telekszélességet legalább 50%-os hosszúságban elfoglalja és a másik oldalhatárig zárt épített tömör kerítéssel csatlakozik. A kerítésen személy- és kocsibejárat létesíthető. Az üresen maradó köz szélessége 3,0 m-nél kevesebb nem lehet, az épített tömör kerítés 2,5 m-nél magasabb nem lehet. (Szarvas Város Önkormányzatának 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról) 1693. Zártudvar: A telekhatáron álló épületrészek által közrezárt udvar (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez) 1694. Zártudvaros beépítés: Zártsorúan beépült, jellemzően zártudvaros beépítésű épületek (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez) 1695. Zavaró hatás: A terület rendeltetésszerű használatát átmenetileg vagy állandóan korlátozó környezeti hatás. A 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek az ott meghatározott méret esetén. (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez) 1696. Zenepavilon: Közterületen, parkban a térzenét szolgáltató zenekar elhelyezésére szolgáló fedett, körben nyitott építmény. (Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzata, 31/2008. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet) 1697. Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. (21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Ugyanígy megfogalmazva: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. A zónák közül a beépítésre szánt területekre eső rendeltetési zónák és építési zónák összemetszésével (egymásra vetítésével) alakulnak ki a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti építési övezetek. A beépítésre nem szánt területekre eső rendeltetési zónák a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK
fogalom szerinti övezetek. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) 1698. Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás érvényességi területét rögzítő tervlap. (Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról) Ugyanígy megfogalmazva: 21/2004. (VII.6.) sz. Rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás területéhez tartozó, egymást nem átfedő előírástípusokat egy-egy területhez rendelő tervlap. A zóna tervek így a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról) Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírást rögzítő tervlap, amely szövegesen nem szabályozható előírásokat tartalmaz. (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2005.(V. 5.) KGY rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról) 1699. Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat. (2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 3. §) 1700. Zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad - nem beépített - terület, területrész. (Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendelete a 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet Szentendre Város HÉSz és SzT módosításáról) Ugyanígy megfogalmazva: Békéscsaba MJV Közgyűlése 5/2006 (I.26.)sz. önkormányzati rendelete egységes szerkezetben a 19/2008 (III.27) kgy. sz .módosítással Békéscsaba MJV Helyi Építési Szabályzata 1701. Zöldfelület rendezési terv: A közterület szabályozási terv hasonló léptékű, alátámasztó munkarésze, amennyiben a közterület legalább területének 50%-ában tartalmaz zöldfelületet. (19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról) 1702. Zöldfelületi kompenzációs érték: adott évre vonatkozó zöldfelület megszüntetésének kompenzálását biztosító többtényezős számérték forintban kifejezve. (5/2007. (XII. 29.) ör. számú rendelet a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról) 1703. Zöldfelületi minimum: A zöldfelület előírt legkisebb mérete (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez) 1704. Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke (13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez)
1705. Zöldterület: Növényzettel fedett zöldterület, amelynek 3 fajtáját különbözteti meg a KÉSZ: közparkot, közkertet és közteret. Ezeket egymástól a nagyságuk, funkciójuk és a zöldterületek aránya különbözteti meg. A közpark általában 1 ha területnél nagyobb, kevés burkolt felülettel rendelkezik. A közkert az 1 ha-nál kisebb zöldterület. A köztér zöldfelülettel rendelkező, általában sok burkolt felülettel rendelkező, kis tér. (Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 70/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete) 1706. Zöldtető: -intenzív zöldtető vagy tetőkert: az építmény felső födémén kialakított, állandó tartózkodásra alkalmas, rendszeres gondozást igénylő kert, melynek felületi tömege nagyobb, mint 150 kg/m2, a talajréteg vastagsága nagyobb 15 cm-nél. -extenzív zöldtető vagy ökotető: az építmény felső födémén kialakított ökológiai védőréteg, állandó tartózkodásra nem alkalmas, időszakos gondozást igénylő zöldfelület, melynek felületi tömege kisebb, mint 150 kg/m2, a talajréteg vastagsága kisebb 15 cm-nél. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III. 10.) rendelete a Budapest, IX. ker. MILLENNIUMI VÁROSKÖZPONT Soroksári út – Boráros tér – Petőfi híd – Duna folyam – Lágymányosi híd – által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről) Zöldtető: lapostető szerkezeten 0,25 métert meghaladó földtakarással kialakított, növényzettel beültetett szerkezet. (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros (A Duna folyam - a „Fővám tér - Kálvin tér térségére vonatkozó KSZT” határa - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Nehru part (37061/6) délkeleti telekhatára által határolt terület) rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról) ZS 1707. Zsalu: (a francia jalousie-ból), vékony falemezekből készült ablakredőny, mellyel nyáron a külső ablakszárnyakat helyettesítjük, hogy a nagy melegben a szobának árnyékot és az árnyékkal együtt levegőt is adhassunk. (internet) 1708. Zsaluzat: A zsaluzat az építőiparban a (vas)betonszerkezetekhez használt öntőforma, amely készülhet fából vagy fémből. A művelet neve zsaluzás. A zsaluzat felül vízszintes elemekből (deszkázat vagy fémlemezek, gerendák) áll, amelyeket függőleges és/vagy ferde támasztó elemek, (merevítések, dúcok, oszlopok) tartanak. Alul palló-alátét, vagy dobozszerű kialakítás esetén alsó deszkázat vagy lemez, lehet. Az elemek illesztését fa zsaluzat esetén hevederekkel, ácskapcsokkal, szegekkel, ékekkel stb. oldják meg. A fém zsaluzat hegesztett és/vagy csavarozott. A zsaluzatnak képesnek kell lennie arra, hogy a ránehezedő terheléseket a mérettűrésen belüli kismértékű alakváltozással elviselje, és kizsaluzás után sima betonfelületet kell adnia. A kizsaluzási idő függ a beton típusától és az időjárási feltételektől. A zsalu elkészítéséhez és a kizsaluzáshoz szükséges előírásokat a zsaluzási terv („zsaluprojekt”) tartalmazza. (www.wikipedia.hu) D Oszlopalap készítés eszközei (zsalu, földmunka eszköz, kőműves eszközök) (21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról IV. szakmai követelmények)
1709. Zsúptető készítésekor a szalmát gondosan kévébe kell kötni, és erre a célra csak a kaszával vágott hosszú szálú szalma megfelelő. A kéve 25-30 centiméter átmérőjű lesz, aminek a tetőszerkezetre történő rögzítése a nádéval megegyezik. A rákazlazott szalmafedés legjobb alapanyaga szintén a rozsszalma, ám e módszerrel már a gépi betakarítású gabona, apróbb darabokra vágott szalmája is megfelelő. (www.ezermester.hu) Zsúptető: a lakó- és gazdasági épületek rozsszalma héjazata. Készítéséhez kézzel csépelt rozsszalmát használtak fel, amelyet a fedés megkezdése előtt kisebb csomókba kötöttek (zsúp, zsupp, zsúf). A készítés technikája szerint két típus különböztethető meg: a) teregetős vagy felvert zsúptető. A zsúpcsomókat kibontva aluról felfelé, sorról sorra a tetőlécekre terítik kalászos végükkel lefelé (a legelőn sorban fordítva). Fából készült, nyéllel, gyakran fogakkal ellátott eszközzel (zsúpverő, verő) felfelé ütögetve egyenletesre verik, majd fűzfavesszővel félméterenként a lécekhez korcolják. A felvert zsúptetőt É-Dunántúlon, D-Nógrád, D-Heves vidékén, szórványosan az Alföld D-i részén alkalmazták, általában azokon a vidékeken, ahol a nádtető volt az általánosan használt héjazat; – b) A kötött zsúptető az előzőnél tartósabb és elterjedtebb technika. A kis szalmacsomó, melynek tájanként más neve alakult ki (baba, bábú, gica, docska, kicska, matring, szerha, kece, toromba), a megkötés helye és az alkalmazás helye szerint háromféle lehet: kalászos végénél megkötött (ez a legalsó sorba és a tető élére került), derékon megkötött (legalsó sorban és a gerincen használták) és a tövénél megkötött (a tető legnagyobb részén ezt használták). A fedést mindig a legalsó lécnél kezdték el. A kis zsúpcsomót a lécre fektették, a belőle elvett néhány szalmaszálból kötelet sodortak, amellyel a csomót a léchez kötötték. A mellé fektetett következő csomót az előzőből sodort kötéllel kötötték le. A második sortól kezdve a tövénél megkötött csomókat használták, kalászos végével lefelé. Mivel a kalászos vége vékonyabb, egyenletesen sima lett a tető. A tetőéleken általában a kalászos végénél megkötött csomókat tövével lefelé erősítették fel, így itt lépcsőzetes lett a fedés. A Felföldön sok helyütt az egész tetőt lépcsőzetesre kötötték. A gerincen a csomók végét az ellenkező oldalra kötötték le, vagy az utolsó sor végeit sörteszerűen felcsomózták. Gyakran a gerinc fedését fanyárssal (tetőnyárs), hosszanti lécekkel (csatlóléc) vagy hegyes szögben összeerősített és a gerincre ültetett, lekötött rudakkal (nyomtatófa, kaloda) rögzítették. A kötött zsúptető több évtizeden keresztül tartós volt, ahol megromlott, új csomókkal pótolták. A kötött zsúptetőt a magyar nyelvterület nagy részén alkalmazták: a Dunántúlon, a Kisalföld peremén és a Felföldön domináns héjazat volt a 19. sz. végén. Szórványosan előfordult Erdélyben is. (internet)
