HORVÁT NEMZETI ELEKTROMOS MŰVEK
NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ Horvátország, Zágráb 1997. szeptember (EZ AZ ANYAG A HRAVATSKA ELEKTROPRIVREDA ÁLTAL KÉSZÍTETT "NOVO VIRJE HPP" CÍMŰ ANGOL NYELVŰ DOKUMENTUM 1., 2.1-2.5., 2.6.1., 2.7. FEJEZETEINEK FORDÍTÁSA)
Tartalom 1. BEVEZETÉS 2. A NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ RENDSZER LEÍRÁSA 2.1 Általános ismertetés 2.2 A projekt kivitelezésének céljai 2.3 A Novo Virje Vízerőmű Rendszer főbb építményei 2.4 Környezet 2.5 A Magyar Köztársasággal fennálló kapcsolatok 2.6 Költségek, előnyök és gazdasági mutatók 2.7 Alapadatok 1. BEVEZETÉS Az utóbbi években Horvátország számos változáson ment keresztül annak érdekében, hogy gazdaságát egy szabadpiacú, privát vállalatokra alapozott gazdasági rendszerré alakítsa. Többek között kedvező feltételeket hoztak létre a BOOT rendszerű beruházási projektek kivitelezéséhez, melyek a továbbiakban kerülnek kifejtésre. Ez a tájékoztató anyag minden olyan beruházónak szól, aki érdekelt Horvátország Vízerőmű fejlesztésében, hogy kifejezhessék érdeklődésüket a Horvát Köztársaságban a Dráva folyón tervezett Novo Virje Vízerőmű BOOT rendszerű (build, own, operate and transfer = épít, tulajdonol, működtet és visszaszolgáltat) megépítése iránt, továbbá más olyan potenciális beruházóknak, akik hajlandóak anyagilag támogatni ennek a projektnek a kivitelezését. Az anyag oly módon került összeállításra, hogy alapvető szakmai adatokkal szolgáljon a tervezett projekttel kapcsolatban, valamint információt nyújtson az idevágó jogi vonatkozásokról, melyek a BOOT rendszerű projekt megvalósításához szükségesek. A Dráva folyón kiépítésre tervezett Novo Virje Vízerőmű pénzügyileg kivitelezhető projekt, és a kivitelezendő infrastruktúra-projektek között is az elsők közé tartozik, valamint komoly helyi és központi kormányzati támogatást is élvez. A projekt kidolgozás alapvető lépései és tevékenységei - ennek a tájékoztató anyagnak a kiadásától egészen a létesítmény visszaszolgáltatásáig - az 1. függelék ábráján kerülnek bemutatásra. Az érdeklődő feleket felkérjük, hogy szíveskedjenek az ezzel a tájékoztató anyaggal kapcsolatos válaszaikat szándéklevél formájában a következő címre eljuttatni: "Hrvatska elektroprivreda" d.d., Ulica grada Vukovara 37, 10 000 Zagreb, Croatia attn. Mr Josip Gabela, fax: +385 1 530 584
Vissza a tetejére
2. A NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ RENDSZER LEÍRÁSA 2.1 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Novo Virje vízerőmű többcélú vízerőmű rendszer, mely Horvátország északi részén a Dráva folyó völgyében helyezkedik el. Koprivničko-Križevačka megyében található Koprivnica városától nagyjából 10 km-re, Zágrábtól pedig megközelítőleg 120 km-re északkeletre. A Novo Virje Vízerőmű kiépítésének célja a Dráva folyó és a hozzá kapcsolódó, körülbelül 30 km-nyi folyószakaszhoz tartozó vízgyűjtő terület egy részének többcélú menedzselése, védelme és hasznosítása. A Novo Virje Vízerőmű olyan projekt, amely: ●
a Horvát Köztársaság infrastruktúra fejlesztésének stratégiai tervezésével összhangban áll,
●
ösztönzi a régió átfogó fejlődését és gyarapodását,
●
és amelyet a fenntartható fejlődés alapelve szerint állítottak össze.
A projekt fő céljai és előnyei a következők: ●
●
●
elektromos áram fejlesztése nem szennyező és folyamatosan megújuló forrásból (víz) anélkül, hogy az ártalmas lenne az emberek egészségére, a lakosság és a vagyontárgyak védelme a víz káros hatásaival szemben (árvízvédelem), amit egyébként az állami költségvetésből kell finanszírozni, az infrastruktúra javítása (vízellátó-rendszerek, utak, hidak építése).
A Novo Virje vízerőmű projekt kifejlesztését a Horvát Köztársaság 1992. július 7-ei kormányrendelete indította be, mely további lépéseket ösztönöz a Dráva folyó adott szakaszának menedzselésére, védelmére és hasznosítására irányuló megoldások kidolgozására. A Novo Virje vízerőmű főbb összetevői a tározó, az árvízvédelmi töltések, a belvízcsatornák, a duzzasztó területek műtárgyai (gát és erőmű), az alvízcsatorna, és a mezőgazdasági földterületek belvízelvezető rendszere. A Novo Virje vízerőmű olyan vízerőmű rendszer, melynél az erőmű a gát mellett helyezkedik el, amely a Botovo-Novo Virjei felső szakaszon kiaknázza azt az esést a Dráván, amit a tározóban a vízszintemelkedés eredményez. A Dráva alsó, Novo Virje és Ferdinandovec közötti szakaszán lévő teljes esés kiaknázása pedig a 3,5 km hosszú alvízcsatorna megépítésével vált lehetségessé. Noha a Dráva folyónak a projekt által érintett alsó és felső szakasza valójában az államhatáron húzódik, a Novo Virje vízerőmű projekt összes létesítménye a Horvát Köztársaság területén helyezkedik el. Vissza a tetejére 2.2 A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK CÉLJAI 2.2.1. Általános ismertetés A Novo Virje vízerőmű kiépítésének célja a Dráva folyó és a kapcsolódó, körülbelül 30 km-nyi folyószakaszhoz tartozó vízgyűjtő terület egy részének többcélú menedzselése, védelme és hasznosítása. A folyó, illetve terület menedzselése, védelme, és többcélú hasznosítása az ország és a régió globális fejlesztési tervének része. Az ilyen jellegű vízerőmű rendszerek kivitelezése a terület vagy az ország
stratégiai fejlesztési tervének részét képezik, és mindent meg kell tenni azért, hogy a projekttel kapcsolatos érdekek felszínre kerüljenek, és hogy az ezek kapcsán felmerülő lehetséges konfliktusokat megoldjuk azáltal, hogy átfogó és koordinált szempontok szerint figyelembe vesszük kölcsönhatásaikat. A projekt megvalósításának következő előnyei kerültek kiértékelésre: ● ● ● ● ● ● ● ●
elektromos áram fejlesztés árvízvédelem folyószabályozás mezőgazdaság útépítés vízellátás a tó halfaunájának növelése új munkalehetőségek
További célok és előnyök: ● ● ● ● ● ● ●
halászat pihenési lehetőség és turizmus ipar a természetes környezet megóvása és fenntartása a kultúrtörténeti helyek és a kulturális örökség megóvása és helyreállítása demográfiai növekedés megnövekedett munkalehetőségek Vissza a tetejére
2.2.2. Elektromos áram fejlesztés A vízerő potenciál elektromos áram fejlesztésére való felhasználása Horvátországban a múlt század végén kezdődött, amikor a Krka folyón munkába állították az első horvát, váltóáramú vízerőművet, a Jaruga erőművet. A Dráva horvátországi szakaszának teljes bruttó vízerő potenciálja körülbelül 4000 GWh évente, a Dubrava vízerőműtől induló szakaszon pedig megközelítőleg 2300 GWh évente. A Novo Virje vízerőműnél lévő szakaszon a Dráva folyásának bruttó potenciálja körülbelül 860 GWh. A Novo Virje vízerőmű a tényleges kapacitása és az elektromos áram termelése alapján - az egyetlen, és egyben legnagyobb, a vízerő felhasználására még kiépíthető vízerőmű létesítmény Horvátországban. Jelenleg 21 vízerőtelep működik Horvátországban. A Hrvatska elektroprivreda (HEP - Horvát Elektromos Művek) tervei szerint még 49 vízerőtelepet lehetne építeni Horvátországban, nem számítva a kisebb vízerőműveket, azonban néhány ezek közül nem kivitelezhető a határhoz való közelsége és a környezetvédelmi szempontok miatt, amelyek így a vízerőmű fejlesztés fő korlátaivá válnak. A Novo Virje vízerőmű tényleges kapacitása 138 MW, ami átlagos éves szinten 640 GWh energiatermelést jelent. Horvátországban az összes többi, megépítésre tervezett vízerőműnek a tényleges kapacitása kevesebb, mint 50 MW, az éves energiatermelése pedig kevesebb, mint 200 GWh. Áramtermelés céljára a Dráva folyó vízjárása különösen alkalmas, hiszen tavasszal és késő nyáron is maximális vízhozama van, miközben más folyami vízgyűjtők esetében ez az érték minimális. A Novo Virje vízerőmű csúcsterhelésen napi 12 órát képes működni, mely fontos tényező az elektromos energia rendszer csúcsterheléssel kapcsolatos követelményeinek kielégítésében. Az erőmű tervezett üzemelési rendje lehetővé teszi a napi vízhozam szabályozást úgy, hogy az átlagos napi bázis-vízhozam biztosítható legyen a folyásirányú alvízcsatorna torkolatánál, ami 237 m2/s 95%-os valószínűségű vízhozamnak felel meg. A Novo Virje vízerőmű átlagos, éves energiatermelése megfelel:
●
Horvátország átlagos vízenergia termelése 14%-nak az 1990-1994-es időszakban, vagy
●
Horvátország átlagos hőerőmű termelése több mint 22%-nak az 1990-1994-es időszakban, vagy
●
Horvátország átlagos, összesített elektromos energia termelése több mint 7%-nak az 1990-1994-es időszakban, vagy
●
az átlagos közvetlen fogyasztás (ipar, közlekedés, általános fogyasztás) 6%-nak, ugyanebben az időszakban. Vissza a tetejére
2.2.3. Árvízvédelem és vízhozam szabályozás A Novo Virje vízerőmű építése még átfogóbb és biztonságosabb védelmet fog nyújtani a Dráva árvizeivel szemben. A meglévő árvízvédelmi töltések nem épültek fel teljesen, így a fenyegetett területek védelme nem kielégítő. A Novo Virje vízerőmű felépítésével, illetve a Dráva vízi útjának szabályozásával nem lesz többé szükség új árvízvédelmi építményekre, vagy a meglévők átalakítására és fenntartására. 2.2.4. Mezőgazdaság A folyó menti szakasz többlet csapadéka infiltrációt okoz, beszivárog a mélyebb kavicsrétegekbe, mivel a területen csak kevés elvezető csatorna van. Minthogy a fennálló körülmények között a talajvízszint csökkenése érvényesül, nem korlátozza a farmgazdálkodást a tenyészidőszak folyamán lévő magas talajvíz szint. A felszíni- vagy altalaj lecsapolás modern rendszere nem létezik. A gazdálkodás szempontjából korlátozott területeket kaszálónak és legelőnek használják. Az intenzív gazdálkodást érintő korlátozások a terület talajtani és vízföldtani jellemzőiből fakadnak, amelyek kedvezőtlen talajvízi és aerációs viszonyokat hoznak létre a talajszelvényben. A Novo Virje vízerőmű felépítésével - melybe beletartozik a megközelítőleg 12 000 ha művelhető bruttó földterület alagcsövezése is - nem csak a vízerőmű építésénél esetlegesen fellépő nemkívánatos hatások küszöbölhetők ki, de a terület intenzív gazdálkodását érintő jelenlegi korlátozások is feloldhatók. Az alagcsőrendszer megépítésével a gát mögötti területek vízvédelme a gazdaságok szempontjából is megoldott. 2.2.5 Utak A Novo Virje vízerőmű felépítése magában foglalja utak kiépítését is a tározó jobb és bal oldalán, valamint az alvízcsatorna mentén. Bekötő út létesül a vízkivételi műhöz, ahol híd is épül majd a Dráva fölött és még egy másik híd is szükséges lesz közforgalmi célokra. A felső szakasz más vízerőtelepeinek tapasztalatai alapján a létesítmény menti utakat sűrűn használják és fontossá váltak a helyi forgalom számára. Vissza a tetejére 2.2.6 Vízellátás
A Novo Virje vízerőmű környékén lévő települések lakosai vízszükségleteiket az ásott- és vert kutakból elégítik ki. Mivel a víz egészségügyi szempontból többnyire nem megfelelő (különösen a magas vastartalma miatt), a települések ivóvízellátását is tervbe vették abból a vízellátó-rendszerből, ami a Novo Virje vízerőmű projekt részeként kerül megépítésre. A Novo Virje vízerőmű rendszer kivitelezésével valójában megszületik az ösztönzés és lehetőség, hogy mindezek az infrastrukturális létesítmények a megfelelő civilizációs szinten létrejöjjenek, ami előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezne. 2.2.7 A halfauna növelése a tóban A Novo Virje vízerőmű rendszer megvalósulásával a Dráva folyóban létrehozott új, vízi ökorendszer változásokat fog előidézni az eredeti víziút halpopulációjának struktúrájában, valamint előidézi azoknak a területeknek a megnövekedését, ahol fokozott a biotikus produktivitás. A projekt kivitelezése előtt a Dráva e meghatározott szakaszának becsült haltermelő képessége 30kg/ha volt. A tározó haltermelő képességét 50-60kg/ha-ra becsülik, a Drávának a gát és az alvízcsatorna torkolata közé eső szakaszán pedig 3540kg/ha-ra. 2.2.8 Új munkalehetőségek A Novo Virje vízerőmű felépítése új munkalehetőségeket is teremt. A szükséges munka magában az erőműben és a hozzá tartozó létesítményeken történő munkálatoknál szükséges, továbbá az árvízvédelmi létesítményeknél, főképp a csatornahálózat karbantartásánál. 2.2.9 Egyéb célkitűzések Azok az egyéb célkitűzések, amelyeket ugyan nem értékeltek ki, de amelyek a fő célok előnyeinek 10%-át képezik a következők: halászat, pihenési lehetőség, turizmus, az ipari termelés növekedése, a természetes környezet megőrzése és fenntartása, a történelmi- és a kulturális örökség ápolása és helyreállítása, a demográfiai növekedés és a megnövekedett munkalehetőségek. Vissza a tetejére 2.3. A RENDSZER FŐBB ÉPÍTMÉNYEI 2.3.1 Tározó A Novo Virje vízerőmű tározója a tervek szerint a főmederben és az árterületen lesz. A tározót a védtöltések, földgátak, a betongát építményei, és az erőmű épület határolja majd körbe. A védtöltések természetes homok és kavics anyag felhasználásával épülnek fel aszfaltbetonnal burkolva a tározó felöli oldalon. A tározó legfelsőbb szakaszán, amely nincs állandóan elöntve csak tetőzés esetén, a védtöltések aszfaltbeton burkolat nélkül készülnek. A tározó baloldali védtöltése 25,28 km hosszú, a jobboldali pedig 25,74 km. A gáttalp alatt a védtöltés vizes oldala felől függőleges résfalat alakítanak ki 11 km hosszúságban a védtöltés baloldalán, és 9 km hosszúságban a védtöltés jobb oldalán. A résfal kialakításának célja a tározóból való szivárgás megakadályozása, továbbá a védtöltés stabilitásának, és az egész erőmű biztonságának és megbízhatóságának a növelése. A résfal 10 m mély, kivéve a jobb- és baloldali védtöltés elejét, ahol 15 m-es. A védtöltések mentén víztelenítő csatornákat építenek a mentett oldalon. A csatornák összegyűjtik a tározóból szivárgó víz egy részét, illetve a környező terep felszíni vizeit. A csatornák alakja kedvező feltételeket teremt a folyó menti területen a talajvíz szempontjából. A csatornákban lévő vizek elvezetése gravitációsan történik. A csatornák közvetlenül kapcsolódnak a víztároló réteghez. A belvizet összegyűjtő csatornákból származó vizet a víztelenítő csatornákba bocsátják. A víztelenítő
csatornák különböző pontjain zsilipkapuk és energiatörők építendők. A csatornán átvezető hidakat is meg kell építeni. A zsilipkapuk a vízáramlás szabályozására szolgálnak, illetve a Dráva mellékfolyóinak, valamint az adott terület természetes környezetének megóvására. Az energiatörők a csatornákban lévő vízáram hidraulikus paramétereinek szabályozására szolgálnak, hogy azok a megengedett határokon belül legyenek, és megfeleljenek a tervezett árvízvédelmi előírásoknak. A hidak az elvezető csatorna és a védtöltések karbantartását teszik lehetővé, és azt, hogy a tó megközelíthető legyen a lakosság számára is. A vízkivételi műnél található hidak a gáthoz vezető út egy részét képezik, az erőmű hídja és a MolveRepaš híd pedig a területi közút nyomvonalán helyezkedik el. A Dráván átívelő, meglévő híd újjáépítését tervezik a Molve-Repaš közúton, a jövőbeli tározó területén. A munkálatok magukban foglalják majd a hídra felvezető, teljesen új út megépítését, illetve a meglévő híd újjáépítését azzal a céllal, hogy megemeljék a régi híd felső szerkezetét. A Molve-Repaš híd magában foglalja a Sisak-Gola-Magyarország közti Adriai olajvezeték (JANAF) egy szakaszát (átmérője 71cm), és az INA-Naftaplin gázvezeték egy szakaszát Molve-Repašnál (átmérője 22 cm). A vezetékek jelenleg a híd kereszttartóiba vannak beépítve, a hídfő elhagyása után pedig a földbe süllyesztve haladnak tovább. A munkálatok alatt a megnevezett vezeték szakaszokat új helyre kell áthelyezni. A terv szerint a csővezetékek a két víztelenítő csatorna alá, illetve a tározó fenekére kerülnek. AZ ERŐMŰ HELYSZÍNRAJZA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
VÍZKIVÉTELI MŰ TÁROZÓ ALVÍZCSATORNA BALOLDALI VÉDTÖLTÉS JOBBOLDALI VÉDTÖLTÉS AZ ALAGCSŐRENDSZER TERÜLETE UTAK
BURKOLT BURKOLATLAN 8. VÍZVEZETÉKHÁLÓZAT MEGLÉVŐ TERVEZETT 9. SPECIÁLIS VÉDETT TERÜLET
ERŐMŰ HOSSZ-SZELVÉNY BOTOVO VÍZMÉRCE SZELVÉNY MAGAS FOLYÓPART TÁROZÓ TÖLTÉSKORONA JOBBOLDALI FOLYÓPART MEDERFENÉK BOTOVO HÍD REPAĹ HÍD NOVO VIRJE VÍZMÉRCE SZELVÉNY NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ GÁT SZELVÉNY ALVÍZCSATORNAFENÉK ALVÍZCSATORNA METSZETEK SZELVÉNY ÉRTÉKEK
GÖRBÜLETI ELEMEK ELHELYEZKEDÉS (KM) A TALAJ FELSZÍNE A CSATORNA TENGELYE MENTÉN ALVÍZCSATORNAFENÉK JOBB VÍZTELENÍTŐ CSATORNA KIFOLYÓNYÍLÁS VISSZAHELYEZÉS (ALVÍZCSATORNA TORKOLATA) TERÜLET HATÁR BALOLDALI VÉDTÖLTÉS KÖZÉPVONALA AZ ÚTTAL ALVÍZCSATORNA KÖZÉPVONALA KEZDETI ÁLLAPOT LEENGEDÉS UTÁN JOBBOLDALI VÉDTÖLTÉS KÖZÉPVONALA AZ ÚTTAL TERÜLET HATÁR VÍZKIVÉTELI MŰ ÉS ALVÍZCSATORNA JELMAGYARÁZAT A Dráva főfolyama Homokzátonyok és szigetek Megkerülő csatornák Mocsaras területek Nád Gyér vegetáció a terepmélyedésekben Erdő Liget és cserjés Termőterület Szőlők és gyümölcsösök Rétek, rétek egyedülálló fákkal Legelők A VÍZKIVÉTELI MŰ HELYSZÍNRAJZA JELMAGYARÁZAT 1.0 TÁROZÓ 1.1 földgát 1.2 baloldali védtöltés 1.3 jobboldali védtöltés 1.4 tározó 2.0 BETONGÁT BUKÓVAL 2.1vízkivételi mű 2.2gát bukóaknákkal 2.3csillapító medence 2.4bukó kifolyó 2.5szerelőhíd 2.6bejáró híd 3.0 VÍZERŐTELEP 3.1 vízkivételi mű 3.2 gépház 3.3 gépházbukó 3.4 bejáró híd
4.0 ALVÍZCSATORNA 5.0 TRANSZFORMÁTOR TELEP, 110 kV 6.0 ELEKTROMOS VEZETÉKEK 7.0 IRÁNYÍTÓ ÉPÜLET 8.0 MELLÉKÉPÜLETEK 8.1 őrház 8.2 olaj nyomótelep 8.3 műszerház 8.4 hűtővíz kutak 8.5 tiltó tároló 8.6 kötélpálya alagút 9.0 BEVEZETŐ ÚT 10.0 SZOLGÁLATI TERÜLET 10.1 erőmű nyugati plató 10.2 erőmű keleti plató 10.3 bal parti gát plató 10.4 jobb parti gát plató 11.0 DRÉNCSATORNÁK 11.1 baloldali víztelenítő csatorna 11.2 jobboldali víztelenítő csatorna 12.0 VÉDTÖLTÉS 13.0 HALLÉPCSŐ 14.0 BENTONIT RÉSFAL 15.0 JÁSZOLGÁT BENTONIT RÉSFALA Vissza a tetejére 2.3.2 Betongát A gát gravitációs vasbetongát alacsony bukófelülettel és négy aknával, ezek teljes szélessége 4 x 18 m, beton pillérek választják el egymástól, továbbá szegmenskapukkal és táblákkal felszerelt, melyek teljes magassága 15,80 m. A gátkorona 126.00 m-rel van a tengerszint felett, a gátküszöb 106,70 m-rel, a bukókorona pedig 108,50 m-rel. A felső szakaszon található hidat, ami fölött a portáldaru közlekedik, a segédtiltók szállítására és emelésére használják. A hidat támogató pilléreken tiltóhornyokat alakítottak ki. A daru síneket beágyazták a híd burkolatába. A gát felvízi oldalán, a fenéklemez alatt, bentonitos résfalat alakítottak ki, hogy megakadályozzák a szivárgást és a regresszív talajeróziót. Az alvízi oldalon a fenéklemez mentén vasbeton résfalat készítettek. A szegmensgátak és a csapózárak nyomóolajos szervomotorral működnek. A segédtiltók számára kialakított rések a csillapító medence peremén találhatók. A két központi bukóaknában gondoskodtak a szegmensgátak és csapózárak vezetőinek és küszöbeinek fűtéséről.
A felső, átmeneti csatornaszakaszt enyhén bordázott betonfalak képezik. A falak alatt helyezkedik el a bentonit résfal. A felső szakasz falai között vízszintes árok húzódik 106,70 m t.sz.f. magasságban. Az alsó, átmeneti csatornaszakaszt vasbeton tartófalak képezik. A vasbeton résfal a csillapító medence beton töltéslába, illetve a falak mentén helyezkedik el. A csillapító medence oldalfalak között húzódó fenékrésze trapéz-keresztmetszetű, és 2000 kg tömegű kőszórásos partborítás védi, mely folyásirányban 100,50 m t.sz.f. magasságból 106,5 m t.sz.f. magasságra emelkedik. A védőművek és az erőmű fölött, az átjárhatóság érdekében 770 m hosszú közút húzódik. Vissza a tetejére 2.3.3 Földgát A Novo Virje vízerőmű földgátja a bal védtöltés és a betongát között helyezkedik el. A gátkorona tengely menti hossza 377 m. Magassága 126,00 m t.sz.f. A gát alapzattól számított maximális magassága 20,5 m. A gáttestet a folyó elzárás első ütemében alakítják ki sziklaszórással. A gát felső szakasza, illetve alsó szakasza - mely magában foglalja a földgát és a betongáthoz vezető út közötti platót - kavicsos anyagból készül az építkezés második ütemében. A gátépítés harmadik üteme a tervezett gátkorona szintig szintén kavicsos anyagból készül. A vízhatlanságot a kétrétegű aszfalt burkolat biztosítja, mely a függőleges irányú, bentonit résfalhoz kapcsolódik. A gát mentett oldali lejtője befüvesített felszíni humuszos réteggel védett. A gátkorona a bevezető rámpáról közelíthető meg. A bevezető rámpa, a gátkorona, és a baloldali gátplató aszfaltozott. A gátkoronán hullámtörőt alakítottak ki. VÍZERŐTELEP HOSSZANTI METSZET JELMAGYARÁZAT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
szegmensgát csapózárral szervomotor segédtiltó portáldaru ráccsal helyi bejáró híd felvízcsatorna ideiglenes elzáró tábla túlfolyó csillapító medence és alvíz állandó betonit résfal állandó vasbeton résfal
A TÁROZÓ VÉDTÖLTÉSÉNEK MINTASZELVÉNYE JELMAGYARÁZAT 1. természetes tömörített kavics 1a természetes kavics, nagymértékben tömörített 1. kétrétegű aszfalt burkolat 5+5=10 cm 2. füvesített humuszréteg, 25 cm vastag 3. eltávolított felső humuszréteg 4. hosszanti, osztályozott kavicsos drén 5. 100 m-es osztásközű keresztirányú drének 6. természetes, iszapos felső réteg 7. természetes kavicslerakódás 8. terített, tömörített, gyengén áteresztő felső réteg
9. terített, természetes kavics, tömörített lejtő 10. zúzott kő (filterként a kavicsréteghez) 14. nagy kavicsok 15. cementhabarcs 16. útkövezésre alkalmas finom kő 19. injektált résfal 20. hullámterelő 21. útkavics, 45 cm vastag Vissza a tetejére 2.3.4 Vízerőtelep A Novo Virje vízerőmű gépháza közvetlenül a vízkivételi mű déli részénél lévő betongát mellett helyezkedik el. A gépház egységes építmény, amely nagyrészt a létesítmény földalatti részén helyezkedik el. A gépházban három generátor egység van függőleges tengelyű Kaplan-turbinákkal. Az erőmű teljesítménye 960 m2/s vízhozamnál 123,2 MW és 139,2 MW között változik a meder várható mélyülésétől függően az alvízcsatorna betorkollásától. A gépház központi része és felvízi oldala számos szerelő- és bevezető-folyosó szinttel rendelkezik. A gépterem felszín feletti épület, mely részben a gépház blokkjában, részben a terepen, a blokk jobb oldalán helyezkedik el, egy szinten a külső bevezető platóval. A gépház egy vasbeton-monolit alépítményből áll, felül pedig a gépteremből. A gépterem vasbeton szerkezetű (oszlopok, sínpályás híddaru), könnyűfémből készült, csőrácsozatú tetőzettel. A felső, átmeneti csatornaszakaszt enyhén bordázott vasbeton falak és vasbeton fenéklemez képezi. A bentonit résfal a falak alatt helyezkedik el, legmélyebben fekvő részének jobb- és baloldala vasbeton. Az alsó, átmeneti csatornaszakaszt vasbeton tartófalak és vasbeton fenéklemez képezi. A gát csillapító medencéje és a gépház közötti platón található a hallépcső. A hallépcső két csatornából áll, melyek a gát és a gépház alvízcsatornájának vizeit kötik össze a kiegyenlítő medencével, valamint egy további csatornából, amelyik a kiegyenlítő medencét kötik össze a tározóval. A generátorokhoz szükséges hűtővíz kivétel 4 kúton keresztül történik, melyek a vízkivételi műtől lejjebb eső szakaszon helyezkednek el, a gépház alvízcsatornája és a jobboldali víztelenítő csatorna között. Ugyanezen a helyen rendelkezésre állnak az ivóvíz előállító- és szolgáltató berendezések. A Novo Virje vízerőmű rákapcsolódik egy 110 kV-os hálózatra, ami továbbítja az erőműben fejlesztett elektromos energiát. Ez két ponton történik, a Virje TS-nél, és a Virovitica TS-nél. A Novo Virje vízerőmű a helyi elosztóhálózat 35 kV-os ellátójaként fog működni, a hálózathoz pedig két távvezetéken keresztül kapcsolódik. Az erőműben négy váltófeszültségi szint van: 110kV - a transzformátor telep, melyen keresztül csatlakozik az erőmű a horvát elektromos áram rendszer távvezetékhálózatához, 35 kV - az áramelosztó transzformátor, mely a helyi elosztóhálózat egyik ellátója, továbbá ellátója a mellékobjektumoknak is, 10,5 kV - a generátor feszültség, és 0,4 kV - az erőmű segédberendezései. A generátor egység összeköttetésben áll a 110 kV-os transzformátor teleppel a generátor-transzformátor blokkon keresztül. A generátor-transzformátor háromfázisú, fémbevonatos, szeparált gyűjtősínei kapcsolódnak a generátor áramelosztójához, amely pedig összeköttetésben áll a generátor
mellékobjektumaival. Az öngerjesztő rendszer ellátása, illetve a mellékobjektumok fogyasztása megoldott. A 110 kV-os transzformátor telep az erőmű üzemvíz-csatornájának jobb oldali partján elhelyezkedő vízkivételi mű körbekerített területén belül található, a gépháztól délnyugatra a + 115,00 m magasságú platón. A fő transzformátorhoz, és az irányító épülethez futó vezetékek a kábelalagutakon keresztül mennek, a transzformátor telep területén pedig a kábelárkokon keresztül. A 110 kV-os transzformátor telep hagyományos kialakítású - négy villamosvezeték csarnok, négy transzformátor csarnok, egy gyűjtősín csarnok, egy tartalék csarnok, és két mérő csarnok. A turbina szívócsövénél két függőlegesen mozgatható, görgős tiltó áll rendelkezésre. A turbina kivezetőjének elzárása ideiglenes elzáró táblákkal történik. A gépház bevezető részénél, és a gát fölötti hídnál hulladék gerebbel ellátott portáldaru van. A gépterem és az összeszerelő csarnok berendezéseinek szállítására, és kezelésére két futódaru szolgál, melyek horgainak teherbíró képessége egyenként 200 tonna. VÍZERŐTELEP SZELVÉNY JELMAGYARÁZAT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
hulladék gereb ideiglenes elzáró tábla csigaház fix és mozgatható vezető lapátok járókerék talpcsapágy szinkron generátor szívócső blokk transzformátor erőmű híddaru gereb tisztító daru szívócső tiltódaru szívócső zsiliptábla segédenergia ellátó kábeltér kábel folyosó hűtővíz elosztó hálózat turbinaszerelési eszközök raktára felvízcsatorna és felvíz erőmű csillapító medence és alvíz erőmű csarnok állandó betonit résfal bejáróhíd Vissza a tetejére
2.3.5 Irányító épület és mellék létesítmények A vízkivételi mű területén számos melléképület és létesítmény van, mint például az őrház, olaj hálózat, szabványos műszerház, kábel alagút, a vízkivételi mű területe (kertészetileg rendezett, közlekedési és kommunális létesítményekkel felszerelt), ivóvíz- és tűzoltási vízkészletek, a gépcsarnokból érkező szivárgó vizek elvezetése, irányító épület és őrház. A Novo Virje vízerőmű rendszer irányító központja magában foglalja majd az információs rendszer összes fő- és mellék berendezéseit, melyek szükségesek a már meglévő irányítórendszerhez, a HEP kommunikációs rendszerhez, és a horvát postai-, és telekommunikációs hálózathoz (Hrvatska pošta i telekomunikacije /HPT/) való kapcsolódáshoz. Az épület továbbá szállást nyújt az erőmű karbantartó személyzetének, valamint magában foglalja a kiszolgáló személyzet számítógépes munkahelyeihez szükséges összes berendezést és az erőmű működtetéséhez szükséges egyéb kisegítő tevékenységek
berendezéseit. Az irányító épület az erőmű területén belül lesz, a gépháztól délnyugatra eső platón, 115, 0 m t.sz.f. magasságban. Az építmény hosszanti tengelye délnyugat-északkelet irányú lesz. Az építmény magassága P + 2. Az építmény alapterülete megközelítőleg 30 x 13 m. 2.3.6 Alvízcsatorna és a Dráva medrének szabályozása A csatorna az erőmű csillapító medencéjének végénél kezdődik, és a Drávával való összefolyási pontig 3500 m hosszú. Az alvízcsatorna egész hosszában trapéz-keresztmetszetű, burkolatlan és a természetes talajban helyezkedik el, 1:2.5-ös rézsűvel. Az erőműtelep csillapító medencéjének folyásirányában az alvízcsatorna kőszórással bélelt. A víztelenítő csatorna a tározó jobboldali védtöltése mentén húzódik, és azt a célt szolgálja, hogy összegyűjtse a tározóból szivárgó víz és a környező terület felszíni vizeinek (Gliboki és Bistra vízfolyások) egy részét. Úgy tervezték, hogy a lecsapolt víz az erőmű alatt közvetlenül a meglévő Dráva ágba ömöljön, melyet erre a célra mélyíteni és szabályozni fognak. Ezen a folyóágon keresztül éri el a víztelenítő csatorna vize az alvízcsatornát, ahol védőépület létesül, a csatorna fenekét és oldalát pedig kőborítás fogja fedni. Az alvízcsatorna bal partján árvízvédelmi védtöltés épül. A védtöltés koronáján másodlagos makadámút húzódik. Az alvízcsatorna jobb partja mentén alacsony védtöltés húzódik, a jobboldali mögöttes területek vízvisszatartó-képességének biztosítására, melyek a jobb víztelenítő csatorna árterületei. A védtöltés koronáján másodlagos makadámút épül addig a pontig, ahol a folyóág és a jobb víztelenítő csatorna az alvízcsatornába ömlik. A Dráva folyószabályozási munkálatainak részeként az erőmű építésekor a folyóágyat a gát és az alvízcsatorna torkolata közé eső szakaszon védeni fogják az eróziótól. A folyópartokat kőszórásos falazattal stabilizálják a zúzottkő réteg felett. A Dráva jobb- és bal partját 800 m hosszan 70-200 kg súlyú kövekből álló réteggel stabilizálják. A visszahelyezési pontnál a Dráva jobb partját 650 m hosszan 30-70 kg súlyú kövekkel stabilizálják. Vissza a tetejére 2.3.7 Utak A következő utak megépítését tervezik: a tározó jobb- és baloldali víztelenítő csatornája menti utak, az alvízcsatorna jobb- és bal parti útjai, és a Crnec-vízkivételi mű közötti út. A tározó baloldali víztelenítő csatornája menti út a víztelenítő csatorna nyomvonalát követi a vízkivételi műnél elhelyezkedő hídtól egészen a Botovo hídig. A sávok és a padkák teljes szélessége 7,5 m. Az út a védtöltés tengelyével párhuzamosan fut. Az út 23,1 km hosszan makadámút. Az út többi része az árvízvédelmi töltéseken fut, ezen az útszakaszon az aszfaltozott részt újjáépítik. FÖLDGÁT SZELVÉNY JELMAGYARÁZAT 1. 2. 3. 4.
tömörített természetes kavics kétrétegű aszfalt burkolat, 5+5=10 cm füvesített humuszréteg, 25 cm vastag természetes kavicslerakódás
15. cementhabarcs 16. kőszórás
18 betonit résfal 19. beton 26. víz alatti kavicsos réteg 27. kavicsból és zúzottkőből készült elválasztó töltés A tározó jobboldali víztelenítő csatornája mentén futó út követi a jobboldali víztelenítő csatorna és tározó védtöltés vonalát. A Novo Virje vízerőmű építési munkálatai alatt ezt az utat építési útként használják, a munkálatok befejezése után pedig karbantartási útként. Az útpálya szélessége 7,5 m, amiből a közlekedési sávok 5,5 m-t tesznek ki, a padkák pedig 1,0 m szélesek mindkét oldalon. Az út nagyrészt párhuzamosan fut a tározó védtöltésének tengelyével. A vízszintes görbületi sugarak 150 m és 2500 m között mozognak. A jobboldali út hídjai a Gliboki híd és a Bistra híd. A Gliboki hídnál az út a Gliboki szabályozott folyómedre fölött ível át, közel annak összefolyási pontjához. A híd három ívközből áll, és 86 m hosszú. A Bistra hídnál az út a Bistra szabályozott folyómedre fölött ível át, közel annak összefolyási pontjához. A híd négy 30 m-es ívközzel rendelkezik, teljes hossza pedig 129 m. Az útpálya 5,9 m széles. A víztelenítő csatorna bal partja mentén húzódó út követi a baloldali víztelenítő csatorna nyomvonalát, és az árvízvédelmi töltés koronáján fut végig. Az út makadámút. Az útpálya teljes szélessége megegyezik a védtöltés koronájának szélességével, ami 5 m. A víztelenítő csatorna jobb partja mentén húzódó út nem aszfaltozott, szintén követi a víztelenítő csatorna nyomvonalát és a védtöltésen fut végig, nagyjából 2 m-es földfelszín feletti magasságban. Így az út és a víztelenítő csatorna védett a jobb víztelenítő csatorna 100 éves valószínűségű árvizével szemben, ami lefolyik a meglévő folyóág szabályozott medrén, és végül belefolyik a csatornába. Az út teljes szélessége 5 m. A vízkivételi mű és Crnec közötti út összeköti a két területet (a Crnec terület Novo Virje település része). Az útpálya szélessége 7,5 m, amiből a közlekedési sávok 5,5 m-t tesznek ki, a padkák pedig 1,0 m szélesek mindkét oldalon. Vissza a tetejére 2.3.8 A mögöttes mezőgazdasági földterületek lecsapolása 2.3.8.1 Általános ismertetés A Novo Virje vízerőmű megépítése során a Botovo híd és a Čambina híd közötti szakaszon a Dráva mellékfolyóinak torkolatait át kell helyezni. A felszíni vizeket a tározó víztelenítő csatornáiba (bal- és jobboldali víztelenítő csatorna) csapolják le, vagy az erőmű alvízcsatornájába, vagy az alvízcsatorna torkolata és az elzárás közötti folyószakaszba. A tervezett lecsapoló csatorna-rendszer, a már leírt funkciókon kívül, a projekt által érintett területek talajvizeit is táplálni fogja a tározóból szivárgó vizekkel, illetve lecsapolja az alvíz csatorna menti területek felszíni vizeit. A Novo Virje vízerőmű tározója által érintett mezőgazdasági földterület levegő- és vízháztartásának (mely jelenleg nem igazán felel meg gazdálkodási célokra) szabályozása a tervezett felszíni- és talajvíz-lecsapoló rendszerrel lehetséges. A mezőgazdasági földterület lecsapolási zónája - mely jelenleg a Dráva, a jövőben pedig a Novo Virje vízerőmű tározója mellett helyezkedik el - két részre oszlik, a Dráva bal partja mentén a Prekodravlje régió, a jobb partja mentén pedig Pridravlje régió. 2.3.8.2 A Prekodravlje régió Az érintett terület teljes nagysága 9650 ha. A gazdálkodási terület felszíni lecsapoló rendszere 4352 ha-os területen helyezkedne el, amelyből 3330 ha-t érint a vízerőmű tározója.
A Prekodravlje vízgyűjtő területe (9650 ha) a Ždalica és a Dráva közötti szakaszon a Drávába csapolódik le, kivéve a řepasi erdős területet, ahol nagyrészt a Dombo csatornába csapolódik. A Novo Virje vízerőmű tározója védtöltéseinek megépítésével a fő befogadó felé (Dráva) tartó természetes lefolyás megszűnik, szerepét a bal víztelenítő csatorna veszi át, mely követi a tározó baloldali védtöltésének vonalát. Így a bal víztelenítő csatorna főcsatornává válik, ez fogja lecsapolni a gazdasági területek többségét. Az egyéb lecsapolási funkciókat a Ždalica és a Dombo csatorna veszi át. Következésképpen, a Prekodravlje régió fő befogadói a Ždalica, a Dombo, a bal víztelenítő csatorna, és a Drávának a Novo Virje vízerőmű duzzasztási szelvényétől lejjebb elhelyezkedő szakasza. A projekt által érintett területek védelme a Novo Virje vízerőmű tározójának hatásaival szemben, ami a felszíni- és a talajvízlecsapoló-rendszer által jön létre, megfelelő levegő- és vízháztartási feltételeket fog teremteni Prekodravlje régió mezőgazdasági területein. A rendszer lehetővé teszi 250-300 m széles és 800-1200 m hosszú parcellák kialakítását, figyelembe véve az összes, már meglévő csatornát és utat, mely beépíthető ebbe az új tervbe. A lecsapoló csatornarendszerekkel, néhány helyen pedig a dréncsövezéssel, a felszíni többletvízfolyások-, és talajvizek lecsapolása megoldható, és a Novo Virje vízerőmű tározójából szivárgó vizek hatása is kezelhető, mely a mögöttes területeket érintené. A Repaši erdő védelme érdekében, a Golától délkeletre eső területek nem az erdőbe fognak lecsapolódni, amerre a természetes gravitáció szerint mennének, hanem a tározó bal víztelenítő csatornájába. Ez csak a gazdálkodási területekre érvényes, így a Repaši erdő továbbra is a már meglévő lecsapoló rendszert használja. A csatornahálózat hossza a vízgyűjtő területeket és a csatornákat tekintve, illetve a hálózatsűrűség a gazdasági területek és a Novo Virje vízerőmű által érintett területek szempontjából a következő: A Novo Virje Vízerőmű által érintett terület 3 177 ha Bal víztelenítő csatorna 127 751 m Ždalica 56 081 m Összesen: 183 832 m Hálózatsűrűség 57,86 m/ha A dréncsövezés 2851 ha mezőgazdasági földterületre tervezett, ahol a csövek 20-80 m távolságra kerülnek egymástól, átmérőjük pedig 8 cm. Vissza a tetejére 2.3.8.3 Pridravlje régió A Pridravlje régió teljes vízgyűjtő területe, amely a Dráva azon szakasza felé gravitál, ahol a tervezett Novo Virje vízerőmű található, 122,807 ha, melyből a hegyi vízgyűjtő terület 51,673 ha-t tesz ki, a maradék 71,134 ha pedig a Dráva völgyében helyezkedik el. A Pridravlje régió teljes vízgyűjtő területe 122,807 ha, amely a botovoi hidak és a Rog-Strug csatorna összefolyási pontja közé eső szakaszon a Dráva irányába gravitál. A Novo Virje vízerőmű és a védtöltések megépítésével a fő befogadó felé (Dráva) tartó természetes lefolyás megszűnik, szerepét a jobb víztelenítő csatorna veszi át, mely követi a tározó védtöltésének vonalát. Így a jobb víztelenítő csatorna főcsatornává válik. A fő víztelenítő csatornák, illetve az elsődleges csatornák a következők: - Jobb víztelenítő csatorna
- Gliboki patak - Bistra csatorna (Loprivnička) - Rog -Strug csatorna - Pačica patak A fő víztelenítő csatornák a másod- és harmadlagos csatornákból kapják a vizet, amelyek pedig a negyedleges csatornákból. A lecsapoló csatorna rendszer és az úthálózat 250-300 m széles és 800-1200 m hosszú meliorációs parcellákat fog létrehozni, figyelembe véve az összes, már meglévő csatornát és utat, mely beépíthető ebbe az új tervbe. A dréncsövezéssel az infiltrációs többletvizek és talajvizek lecsapolása megoldható, még a nehezen kezelhető talajok esetében is. A Pridravlje régió tervezett csatornahálózatának hossza és sűrűsége a következő: A Novo Virje Vízerőmű által érintett terület 8193 ha Csatornahálózat hossza 499 383 m Hálózatsűrűség 60,95 m/ha 2.3.9 Vízellátás A Novo Virje vízerőmű körüli terület homokos víztartó rétegen terül el, így a talajvíz ásott- és vert kutakkal könnyen elérhető. Prekrodravlje teljes lakossága, illetve a község háztartásai ezt a vizet használják ivóvízként, vízellátó rendszerek a nagyobb központokban épültek, mint például Koprivnica és Djurdjevac, innen ágaznak szét a szomszédos településékhez. A tervezett intézkedések előrelátható és elfogadható mértékű emelkedést idézhetnek elő a talajvízszintben a projekt előtti állapothoz képest. Ez az emelkedés nem fogja rontani azoknak a kutaknak a kapacitását, amelyeket a háztartások vízellátására használnak, de bizonyos szennyezettség előfordulhat a rothasztó aknákból, mezőgazdasági területekről és szeméttelepekről származó szennyezett anyagok oldódása és terjedése miatt. A talajvízszint emelkedése által érintett települések, ahol emiatt problémák merülhetnek fel a vízellátásban, jelenleg nem kapcsolódnak egyetlen vízellátó rendszerhez sem, a lakosok inkább a kutakból nyerik a szükséges vizet. Mivel ez a vízkészlet nem teljesen megfelelő a megnövekedett szennyezettség miatt (vas, nitrátok, nitritek, ammónia, baktériumok), vízellátó rendszer építését is tervezik, ami elősegíti majd a lakosság elfogadható minőségű vízellátását. A vízellátórendszer nyomvonalának megtervezésekor, mely része a Novo Virje Vízerőmű építési munkálatainak, ugyanazt az útvonalat választották, amelyiket a regionális vízellátórendszer számára tervezetek. A bal- és jobb parti települések vízellátása a Djurdjevac szivattyútelep által biztosított, mely nagymennyiségű, jó minőségű talajvízzel rendelkezik. A jobb part menti terület legtávolabbi pontjáig körgyűrűvel oldják meg a vízellátást, Prekodravlje vízellátását pedig egy külön ág szolgáltatja majd. Az új vízellátó rendszer a Djurdjevac szivattyútelepnél kezdődik, majd pedig körgyűrűt alkot, ahonnan a jobb part melletti településeket látják el. Ennek a gyűrűnek egy ága átvezet a Dráva fölött átívelő hídon Prekodravlje irányába, hogy ellássa Ždale és Repaš településeket is. Az egykori koprivnicai önkormányzat településeinek vízellátását az új, regionális vízellátórendszer megépítésekor fogják megoldani, mely magában foglalja a jobb parti területek már meglévő vízellátó rendszerét, és amelynek egyik ága a prekodravljei településeket látja el. A szükséges vízmennyiséget az Ivanščak szivattyútelep, és a Bregi közelébe tervezett szivattyútelep biztosítja. A prekodravljei
településeket a Golán tervezett regionális vízellátórendszerből fogják ellátni. A jobb parti Gabajeva Greda település Hlebinenél kapcsolódik majd a regionális vízellátórendszerhez. Vissza a tetejére 2.4 KÖRNYEZET 2.4.1 Általános ismertetés A Novo Virje vízerőmű környezeti hatásait nagymértékben figyelembe vették. A tervezési időszakban - a legjobb megoldások érdekében - a környezeti hatástanulmány elkészítésekor, és a területhasználati engedély megszerzésekor szükséges volt összeegyeztetni a különböző, sokszor ellentétes érdekeket a föld-, víz-, területhasználók, stb. között. A többcélú tervek elválaszthatatlan jellemzője a kooperatív hozzáállás, különösen egy ilyen nagy és jelentős infrastruktúra-projektnél. Annak meghatározása, hogy egy hatás kívánatos vagy nemkívánatos-e, annak a személynek a nézetein múlik, aki a kiértékelést végzi. Ahogy arra már fentebb rámutattunk, ugyanannak a területnek vagy természeti erőforrásnak a különböző érdekeltségű használói gyakran ellentétes álláspontot képviselnek ugyanannak a hatásnak a kiértékelésekor. A legfontosabb hatások és az azokat mérséklő intézkedések az alábbiakban kerülnek kifejtésre. A hatások részletes leírása a környezeti hatástanulmányban található. 2.4.2 A legfontosabb környezeti hatások A felszíni vizekre gyakorolt fizikai hatás A tározó mentén várható a Dráva vízháztartásának változása, a gát és az alvíz-csatorna Drávába való betorkollása közötti szakaszon, illetve a jobboldali mellékvízfolyások, a Gliboki patak és a Bistra csatorna összefolyásánál. A tározó létrehozásához a védtöltések közötti területet tartósan elárasztják. A Dráva főmedrében a vízmélység 3,6-szorosára fog emelkedni, a vízsebesség pedig 3,6-ed részére csökken. A Drávának a gát és az alvízcsatorna torkolata közé eső szakaszán az áramlás elegendő lesz ahhoz, hogy a folyó által érintett területek összes vízhasználójának igényét kielégítsék, illetve, hogy a vízinövényzet és - állatok élőhelyei fenntarthatók legyenek ezen a szakaszon. A tározó duzzasztásakor a hordalékmozgás meg fog változni az erőmű működtetésének első néhány évében. Ez a felső szakasz mederfeltöltődését, és az alsó szakasz kimosódását eredményezi. Ezek az erőmű által létrejött hatások stagnálnak majd az évek folyamán, és az alsó szakaszra kifejtett hatások idővel csökkenni fognak, amíg végül teljesen elmúlnak. A Novo Virje vízerőmű változó, napi működési ideje az erőmű alsó szakaszán a vízszint ingadozását idézheti elő. A legnagyobb ingadozás közvetlenül az erőműtelep alatt és az alvíz-csatorna torkolatánál jön létre, és a legrosszabb esetben körülbelül 1,8 m. Az erőműtől lejjebb eső szakaszon az ingadozás folyamatosan csökken, amíg végül teljesen eltűnik. A vízföldtani jellemzőkre gyakorolt hatás A Novo Virje vízerőmű elkészültével a talajvíz a negyedkori víztartó összletben változni fog. Ez egyfelől megmutatkozhat a természetes talajvízszint-ingadozási ciklus csökkent vízszint-ingadozási határértékeiben, másfelől pedig a vízszint süllyedésében. A talajvízháztartás elfogadható változása a kérdéses terület használatától függ. Az elsődleges használók érdekei nem egyenlő mértékűek, és meglehetősen ellentétesek. Azonban a kiválasztott terület talajvízében beálló változások már egy ideje folyamatban vannak, melyek
kihatással vannak a környezetre. Valójában a talajvízszint folyamatos csökkenése figyelhető meg, mely negatív hatással van az erdőkre, de pozitív a lakóhely viszonyok és a talajvízminőség szempontjából. Azonban a talajvíz minősége még mindig nem éri el a vonatkozó szabványok minimális követelményeit sem. Vissza a tetejére A jellemző biotópokra gyakorolt hatás A Dráva partvonala menti táj jellegét kialakító domináns biotópok, a fekete nyáras és fehér fűzes (Salici Populetum nigrae) erdőtársulások, a Novo Virje vízerőmű felépültével nagyjából el fognak tűnni. Az árterület eme biotópjai mellett a vadzab mezők (Arrhenatheretum elations medioeuropaeum) egy része, mely nem szerepel a CORINE biotóp-osztályozásban, és amelyek a mezofita fűterületek (38) kategóriájába tartoznak, szintén el fognak pusztulni. Az 5-ös kategóriába tartozó területek a mocsarak és a lápok, ezek a kérdéses területnek hozzávetőlegesen csak kis részét foglalják el, a legjobban kifejlődött élőhelyek pedig az 53-as kategóriába tartoznak, mely a víz menti vegetáció, különösen az 53-1, a közönséges nádasok (Scirpo-Phragmitetum). A mezőgazdasági területek biotópjai, melyek egészen a Dráva folyóig húzódnak, potenciálisan a közönséges tölgy és a gyertyánfa (Carpito befuli-Quercetum roboris) kevert erdőségeinek biotópjaihoz tartoznak - a CORINE biotóp-osztályozásban nem szerepelnek. A Dráva biotópjai, melyeket a javasolt vízerőmű elkészülte után tartósan elárasztanak, a CORINE biotóposztályozás szerint a 2-es kategóriába tartoznak - nem tengeri vizek -, leginkább a 24-es ponthoz folyóvizek, és legkevésbé a 22-es ponthoz - álló édesvizek. A javasolt projekt befejeztével a következő biotópok fognak teljesen eltűnni: 24-es kategória - folyóvízi biotópok 24.1 - a Dráva főmedre a grayling zónában (24.13), 24.2-es biotóp -kavicsos folyómeder szigetekkel és kavicszátonyokkal, vegetációmentes (24.21) vagy mediterrán vegetációjú (24.22), 24.3-as biotóp - homokos folyópartok, vegetációmentes (24.31) vagy vegetációval rendelkező homokos folyópartok (24.32), 24.5-ös biotóp - kopár folyópartok, alluviális iszappal (24.51) vagy vegetációval rendelkező iszapos partok (24.52). A projekt területének meredek, illetve barázdált partjai, melyeket fontos élőhelyekként tartanak számon, szintén el fognak tűnni (nem szerepelnek a CORINE biotóposztályozásban). A következő biotópokra lesz közvetlen hatással a projekt: 22 - mezotróf (22.12) és eutróf (22.13) jellegű álló édesvizek. Továbbá a 22.1-es élőhely - édesvíz, a 22.2-es - vegetáció nélküli medrek és iszapos gázlók, a 22.3-as - kétlaki közösségek, és a 24.4-es - elárasztott, folyami vegetáció. Az ebbe a kategóriába tartozó biotópok teljes területe, amelyet átmenetileg elárasztanak, körülbelül 910 ha. A Dráva folyónál lévő biotópok, amelyeket kisebb mértékben, de átmenetileg elárasztanak a CORINE biotóp-osztályozás szerint a 3-as kategóriába tartoznak - cserjések és füves területek, a 4-esbe - erdők, az 5ösbe - mocsarak és lápok, és a 8-asba - mezőgazdasági földterületek és mesterséges vidékek. A növények, állatfajok és biotópok sokszínűségére gyakorolt hatás Az összes fent említett biotóp, vagy az őket reprezentáló társulások a vízi utak jellemző növénycsoportosulásai, melyek egész Európában megtalálhatók a hasonló élőhelyeken. Ez a fajta vegetáció nagy számban nő Horvátország vízi utjai mentén és egyéb területein. Így ezeknek a biotópoknak az eltűnése, a hozzájuk tartozó növényvilággal és vegetációval, nem fogja veszélyeztetni ezeknek a növénytársulásoknak a létét, sem a társulásokat kialakító növényekét. Azonban a Novo Virje vízerőmű megépülésével a Dráva adott szakaszán az a táj, amelyet az élőhelyek nagy változatossága jellemez és ami természetesen megalapozza az élővilág különös változatosságát, 30 km-es sávban meg fog szűnni. A mezőgazdasági területre gyakorolt hatás
A javasolt Novo Virje vízerőmű projekt által kifejtett hatásokat két részre oszthatjuk, a közvetlen és a közvetett hatásokra. A közvetlen hatások közé tartozik a mezőgazdasági földterület megszerzése a javasolt projekt megépítéséhez, és az ártér védelme a Dráva árvizeivel szemben. A telekkönyv adatai szerint a megszerzendő terület, vagy amit ki kell vonni a jelenlegi földhasználatból összesen 871 ha, melyből 305 ha szántóföld, 467 ha mező, 94 ha füves terület, 5 ha pedig gyümölcsös. Másfelől viszont a vízerőmű megépülése elősegíti mezőgazdasági produktivitását ezen a területen, amely jelenleg az árvízvédelmi töltések által érintett terület, vagyis ártér. A bal part mentén megszerezhető terület 423 ha, a jobb part mentén pedig 100 ha, összesen 523 ha. A mezőgazdasági földterületet lecsapoló csatorna rendszerrel védik majd, mely nyitott csatornarendszerekből és alagcső-rendszerekből áll, a kifejtett hatás mértékétől, és a talaj vízföldtani jellemzőitől függően. A javasolt árvízvédelmi rendszer, és különösen a lecsapoló rendszer, elősegíti a szabványos lecsapolás elérését, mely az intenzív gazdálkodáshoz szükséges. A projekt által érintett terület funkcionális és komplex védelme a Novo Virje vízerőmű nemkívánatos környezeti hatásaival szemben pozitívan fog tükröződni a mezőgazdasági termelékenység és az állattenyésztés jelenlegi és jövőbeli helyzetében. Más szóval, az érintett területen kívül eső mezőgazdasági földterület sem csökkeni nem fog, sem leromlani, viszont talaját tekintve előnyösebb levegő- és vízháztartása lesz, ami azt jelenti, hogy alkalmasabb lesz gazdálkodási célokra. Vissza a tetejére Az erdőkre gyakorolt hatás A javasolt, többcélú Novo Virje vízerőmű közvetlen és közvetett hatásokat fog gyakorolni az erdőkre, erdőterületekre. A közvetlen hatás az erdők megszerzéséhez kapcsolódik, illetve az erdőterületek építkezés miatt történő átalakulásához. A telekkönyv szerint a teljes, 285,5 hektárnyi erdőn és területén megszüntetik a magántulajdont, mely területet a projekt építési céljaira adják majd át. A teljes területből 259,5 ha magánterület, 25,5 ha pedig állami tulajdon. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen művelt erdőültetvényt, vagy ültetvényrészt sem vesznek el a projekt számára, csak a Dráva árterületén (a meglévő árvízvédelmi töltéseken belülre eső területen) lévő bozótosokat és a gyenge, lombhullató fájú, elpusztult erdőket (fekete nyár, fehér fűz). A Novo Virje vízerőmű erdőkre, erdőterületekre kifejtett közvetett hatásai a következőkből származnak: a Dráva-mellékfolyók torkolatainak az áttelepítése a tározó víztelenítő csatornáiba, csökkenő talajvízszint, az erdőtalaj ökológiai profiljának nedvességtartalom-változása szárazabb irányba, az árvízvédelmi töltések megépítésével megszűnő árvizek, a közönséges tölgyfák kiszáradása és pusztulása, valamint a belvizek folyamatos táplálása a tározó szivárgásából fakadóan. Figyelembe véve az elmúlt néhány évnek azt a tendenciáját, hogy a fafajok egyre inkább mezofitává válnak, úgy gondoljuk, hogy az erdők élőhelyén bekövetkező talajvízszint emelkedése, mely a javasolt projekt tározójának duzzasztása miatt jön létre, pozitív hatással lesz az erdő formációk túlélésére és fejlődésére. Egyéb hatások A javasolt projekt megépítése nem okoz változást a csapadékot, szeleket és a besugárzás tartamát illetően. A Dráva folyón található meglévő vízerőműveken végzett mérések nem mutatnak csökkenést a levegő és a talaj hőmérsékletében, vagy növekedést a köd, a nedvességtartalom vagy a párolgás tekintetében. A Novo Virje vízerőmű építési munkálatai nem lesznek hatással az érintett területen végbemenő vagy végbe mehető földrengések gyakoriságára és intenzitására. A javasolt projekt megépítése nem lesz hatással a tározó, csatornák és a régi Dráva medrének felszíni vízminőségére, noha ezeken az élőhelyeken számítani lehet néhány olyan állatfaj, vagy azok egyedei számának intenzív növekedésére, mely az eredeti vízi utakban nem léteznek.
A javasolt projekt közvetlen hatása lesz 13 nyaraló elárasztása, illetve 5 háztartás áthelyezése, melyek a Repaš hídtól lejjebb találhatók és Molve település részei. Vissza a tetejére 2.4.3 A nemkívánatos hatások csökkentésére tett intézkedések Általános leírás A Novo Virje vízerőmű többcélú projekt környezetre kifejtett nemkívánatos hatásainak enyhítésére a lehető legapróbb lépésekről is gondoskodnak különböző technikai és más megoldások alkalmazásával. A legfontosabb megoldandó probléma a Novo Virje vízerőmű által a belterületek talajvízháztartására kifejtett hatás. Azonban alapfeltétel az érintett terület használóinak különböző igényeiről tudni, és azokat figyelembe venni (mezőgazdaság, erdészet, települések) a talajvizek lehetséges tér és időbeli változása szempontjából, hogy illeszkedjenek a jövőbeli talajvízháztartás egyedi feltételeinek megteremtéséhez szükséges követelményekhez. A Novo Virje vízerőmű előzetes tervei, illetve a HE Novo Virje által érintett terület vízrendezésének koncepcionális kialakítása a következőképpen foglalják magukba az összes olyan intézkedést, amely az érintett terület védelmére szolgál a tározó szivárgása által táplált és megnövekedett talajvíz nemkívánatos hatásaival szemben: a. b. c. d.
víztelenítő csatornák mindkét oldalon, a tározó teljes hosszában, a tározó védtöltés lábának vízszintes szigetelése, gyengén vízáteresztő függőleges résfal a tározó alsó harmadában mindkét oldalon, a mezőgazdasági földterület lecsapoló rendszere nyitott csatornákkal és alagcsőrendszerekkel.
Talajvízháztartás A jelenlegi talajvízháztartásban beállt változások - melyekbe beletartozik a tározó belterületén a vízszint emelkedése, a csatornaszint csökkentése, és a talajvízszint szezonális ingadozási határainak csökkenése szabályozhatók (a hasonló hidrotechnikai tervezetekből szerzett tapasztalatok szerint) a már korábban említett passzív és aktív védelmi rendszerek alkalmazásával. Az említetteken túl lehetséges még olyan lépések véghezvitele is, mint a mentesítő kutak építése, elárasztás tározóvízzel, a tározó menti ágak feltöltése vízzel, zsiliptáblák használata a víztelenítő csatornákban. A növény- és állatvilág védelme A ritka-, és a veszélyeztetett fajok túlélését - az életfeltételeik és az élőhelyeik meghatározott mivolta miatt - a kérdéses területeken nem szabad lerontani a javasolt vízerőmű befejezése után. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene lépéseket tenni az ilyen állapotok fenntartása érdekében. A biológiai-ökológiai óvintézkedések keretein belül szükséges kialakítani a hallépcsőt az vízerőmű gátjában. A hallépcső összeköti a tározót a Dráva régi medrével és az alvízcsatornával, és a passzívabb halfajok igényeihez kell igazítani. További óvintézkedés ezen a téren a holobiotikus vándorlók gát fölötti áthaladásának biztosítása. A parti fecskék és a jégmadarak, illetve más, kevésbé veszélyeztetett madárfajok fészekrakásához szükséges feltételek megteremtéséhez szükséges a tározó védtöltései mentén függőleges, szabdalt partok kialakítása. A vízimadarak védelme érdekében, különösen a veszélyeztetettekké váló fajok esetében, szükséges kialakítani néhány gyűrűformájú szigetecskét a környező sekélyvizű öblökben. A kis csér és a küszvágó csér védelme céljából lehorgonyzott, úszó teraszok kialakítása szükséges. A fontos óvintézkedések közé tartozik a kavicspartok, mezők, vermek és szigetecskék karbantartása, valamint a vízkivételi mű és az alvízcsatorna torkolata közötti szakasz meredek, barázdált partjainak karbantartása.
Az ezen a területen lévő fauna sokszínűségének megőrzéséhez kapcsolódó fontos intézkedések magukba foglalják a projekt által érintett területen kívüli természetes élőhelyek védelmét és tervezett növekedését, mint például folyóágak, tavak, iszapos területek, ligetek, füzesek, és ártéri erdők. Az említett élőhelyek természetes állapotának fenntartásához, illetve javításához az alapvető technikai megoldások a víztelenítő csatornák megfelelő részeinél zsiliptáblák és tehermentesítők építése víztáplálóés lecsapoló csatornákkal. Hogy megőrizzük a terület biológiai-ökológiai karakterét, az élőhelyek sokféleségét, és a bióta változatosságát a Dráván a vízkivételi műtől az alvízcsatorna torkolatáig tartó szakaszán, meghatározásra kerül az, hogy milyen minőségű, és minimum mennyi vizet lehet beleengedni az év különböző időszakaiban ebbe a szakaszba. Vissza a tetejére Az erdők védelme Az erdők és az erdőterületek, lévén, hogy közös érdek fűződik hozzájuk, speciális védelmet élveznek, és csak az Erdő törvényben előírt feltételek szerint használhatóak. Egyetlen művelt erdőterület, vagy területrész sem érintett a projekt által. A választott projekt megoldások olyan változásokat idéznek majd elő, főleg a talajvízháztartás terén, amelyeknek nem lesz negatív hatása a projekt által érintett területek erdőségeire. Passzív és aktív intézkedések végrehajtásával lehetséges a talajvízháztartás szabályozása, amely hozzájárul majd az erdők stabilitásához. A talajvízszínt-csökkenés tendenciájának megállításával és globális, új szintre emelésével az erdőtalajok ökológiai profiljában létrejött nedvességhiány bizonyos mértékig kiküszöbölhető. Azt a veszélyt, hogy a lapályos területek erdőségei elmocsarasodjanak vagy elláposodjanak, technikai megoldásokkal fogják elhárítani, melyek csak erre a területre korlátozódnak. A javasolt terv előmozdítja majd a védelmi intézkedések megtételét, ez pedig biztosítani fogja a felszíni- és talajvizek minőségének fenntartását, hiszen ezek az erdővédelem fontos részei. Az általános intézkedések, melyeket a projekt által érintett területek védelme érdekében tesznek meg víztelenítő csatornák, függőleges, a tározó alsó harmadán áthúzódó, 10 m mélyen elhelyezett enyhén vízáteresztő résfal, és a mezőgazdasági földterületek lecsapoló rendszere -, elősegítik azoknak a talajvizeknek a fenntartását, amelyek a projekt után növekedtek meg a projekt előtti átlagértékekhez viszonyítva. A talajvízszintek mozgásának az intenzitása befolyásolható a víztelenítő csatorna vízszintszabályozójával, a tározó árvizeinek lecsapolásával figyelembe véve a kívánatos dinamikákat, vagy pedig mentesítő kutak által. Az erőmű tározója felhasználható az erdős területek rendszeres időközönként történő ellenőrzött elárasztására. Azoknak a létesítményeknek a megépítésével, amelyek a tározó vizét a már meglévő (főleg száraz) vízrajzi hálózatba csapolják a Dráva árvizeinek közeledtével, lehetségessé válik az úgynevezett ökológiai árvizek létrehozása a Dráva lapályos erdőterületein. 2.4.4 A természeti értékek megőrzése A Novo Virje vízerőmű rendszer által érintett területen számos olyan terület van, amely különleges biológiai-ökológiai értékekkel bír. Azonban ezek a területek a mai napig nem voltak államilag speciálisan védettek. A javasolt Novo Virje vízerőmű projekt bal part menti területeinek természeti értékei közül a legjellegzetesebb a Stružice folyóág, a Jekšovo és Čambina tavak, a jobb part mentén pedig a Virke és a Karaš folyóágai, a Gabajeva Gredanál lévő holtágak és tőzegáfonyás, valamint a Čingi Lingi kavicsbánya. A folyószakaszok mentén, illetve a folyószakaszok és a Dráva közötti lapályon a pompás fekete nyárból és fehér fűzből álló ártéri erdőségek számos, növénytanilag különböző osztályokba sorolható társulásai nőttek. Ezek miatt az élőhelyek miatt ez a társulás kitűnő vegetáció, ökológiai és táji értékek szempontjából pedig elsőrangú.
A Dráva folyó legsajátságosabb jellemzői ezek a fekete nyárból és fehér fűzből álló vegyes erdők. Fejlődésük első szakaszát gyorsan elhagyva benövik és befedik a kavicsos alapban újonnan ásott kubikgödrök peremeit. Ezeknek a síkvidéki erdőknek az élőhelyeinél megfigyelhető volt az elmúlt időkben, hogy néhány neofita elkezdett átterjeszkedni a vízmosásokon és fenékhordalékokon, visszaszorítva ezzel az őshonos fajokat, és így gyakran saját társulásokat hoznak létre. Jelen vannak még a degradált réti zab fűtársulásai is. Tulajdonképpen ez a fajta fűtársulás a legelterjedtebb, és gazdaságilag a legfontosabb a Podravina régióban. A mocsarakban és a lapályokban, melyek részben átjárhatatlanok, megtalálható a különböző vízinövény társulások néhány fajtája is. Az öreg fűzek, égerfák, bozótos ágú nyárfák és nádak megadják a hely jellegzetességét. Rengeteg a vízfenéken élő organizmus is. A gerincesek közül a madarak különösen fontosak. Podravinaban a természetes folyamatok során fejlődtek a tavak más vizi-ökorendszerekhez képest, és a természetes élőhelyek közé tartoznak. Peremeiket sűrűn benőtte a tavakra jellemző higrofita vegetáció, illetve számos más makrofita, melyek olyan jelleget kölcsönöznek a tájnak, ami sehol máshol nem található meg Podravinaban. A Novo Virje vízerőmű rendszer körüli terület természetes értékeinek megóvását, illetve a táj védelmét arra alapozták, hogy a telep mellett közvetlenül elterülő élőhelyekből amennyit csak lehetséges megőrizzenek, továbbá, hogy a mezőgazdasági földterületek természetes élőhelyeit visszaállítsák úgy, hogy az valamelyest kompenzáljon az elvett természeti területekért, és bejárást biztosíthassanak a tározóhoz (így használható a partszakasz és a vízfelszín), valamint arra alapozták, hogy a területek egy részét szabadidőtöltésre alkalmas helyekké alakítsák ki, megmaradva a természetes környezet keretei között, figyelmet szentelve a bekötő utaknak, illetve a terület másfajta kihasználhatóságának is. A jelenlegi állapot elemzésére alapozva meghatározták azokat a helyeket és területeket, amelyeket a vízerőmű megépültével át kell engedni a természetes folyamatoknak, továbbá azokat a helyeket, ahol új vegetációval és a talajvíz szabályozásával új természetes élőhelyek alakíthatók ki. A tájvédelemhez szükséges alapvető technikai megoldások közé tartoznak a víztelenítő csatorna megfelelő helyein kialakított vízkivételi és visszavezető létesítmények, és a víz betáplálás és a lecsapolás céljaira összekötő-csatornák megépítése. A víztelenítő csatornákban befolyásolható a vízáramlás az 5 éves megtérülési időszakon belül, ami a normál mezőgazdasági termelés határértéke. Azok az intézkedések, amelyek arra szolgálnak, hogy a technikai létesítmények vizuális hatásait minimalizálják, magukban foglalják a védtöltések és elhelyezkedésük kialakítását, továbbá azt a fontos szempontot, hogy a lakosság számára is élvezhetővé váljon a létesítmény környezete, a szabadidő eltöltésére alkalmas területek kialakításával lehet elérni. A védtöltések és elhelyezkedésük megfelelő kialakításával elérhető a vízerőmű létesítményeinek integrálása a tájba. Ahol lehetséges, az eredeti környezet veszteségeit kompenzálni kell, a bozótos fűztársulásokat pedig, melyek a Dráva e lapályos szakaszának jellegzetességei, vissza kell állítani. A szabadidőtöltésre alkalmas területeket és létesítményeket - kiránduló utak, madár lesek, horgász ösvények, piknik területek, stb. - össze kell kötni. JELLEGZETES BIOTÓPOK, MELYEKET MEGŐRIZNEK, VÉDENEK ÉS FELJAVÍTANAK A TERV KIVITELEZÉSE SORÁN Folyóvíz - Virke ág A tározó jobb oldala mögötti területen helyezkedik el. A fotó 1995 októberében készült. Álló édesvíz - Ješkovo tó Podravina eredeti, természetes élőhelye, jellegzetes higrofita növényekkel a partvonal mentén. A tározó
bal oldala mögötti területen helyezkedik el. A fotó 1995 októberében készült. Szárazföldi biotóp - a Strušica ág mentén. A táj legjellegzetesebb elemei a fekete nyár és fehér fűz erdőtársulások (Salici Populetum Nigrae), valamint a vadzab mezők társulásai (Arrhenatheretum elations medioeuropaeum). A tározó bal oldala mögötti területen helyezkedik el. A fotó 1995 októberében készült. Vissza a tetejére
2.5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK A Novo Virje vízerőmű rendszer a Magyarország és Horvátország közötti földrajzi határvonalnál található. A két szomszédos ország közötti jó kapcsolatok megőrzésének érdekében a határon lévő és határt keresztező folyók (Duna, Dráva, Mura) vízgazdálkodásával és hasznosításával kapcsolatos kérdések megoldásában a hozzáállás kooperatív jellegű. Ennek érdekében a két ország állandó Magyar-Horvát Vízügyi Bizottságot hozott létre, melynek tevékenysége a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányai között 1994. június 10-én Pécsett megkötött vízgazdálkodási és vízhasznosítási egyezményen alapul. A következő nemzetközi egyezmények érvényesek továbbá a Dráva ezen szakaszával kapcsolatban, amelyhez a Novo Virje vízerőmű projekt is tartozik: ●
A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény (Helsinki, 1992),
●
A Duna fenntartható fejlődéséről és védelméről szóló egyezmény (Sofia, 1994),
●
Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espoo, 1991),
●
Dráva-hajózási egyezmény (Belgrád, 1975).
Tevékenységi körén belül, a Bizottság létrehozott számos albizottságot. A közös érdekeket képviselő folyóvízszakaszok menedzselésével és hasznosításával kapcsolatos közös tervezés érdekében a Bizottság létrehozott egy Albizottságot a Dráva és a Mura többcélú felhasználására és védelmére. A Dráva közös érdekeket képviselő szakaszának közös használatával kapcsolatos egyezmény alapján, melyet a korábbi államok kormányai írtak alá 1988. február 27-én Zágrábban, és amely még mindig érvényben van a korábbi jugoszláv nemzetközi egyezmények utódlása miatt, a horvát fél elkészítette a Novo Virje vízerőmű előzetes tervezetét, melyet az Albizottság második, 1996. november 14-15-én Siófokon tartott ülése során bemutattak a magyar félnek. A Magyar Köztársaság és a korábbi Jugoszlávia között létrejött, az 1996. áprilisában, Zágrábban Szalay Zsolt őexcellenciája, A Magyar Köztársaság horvátországi nagykövete, és Hidajet BišÄ‡evći úr, a Horvát Köztársaság helyettes külügyminisztere által aláírt, a kétnyelvű dokumentumok utódlásával kapcsolatos jegyzőkönyv szerint mindkét fél egyetért abban, hogy a Dráva folyó közös érdekeltségű szakaszának hasznosításáról szóló egyezmény (Zágráb, 1988) alkalmazását illető döntések a közös, a Dráva és a Mura többcélú felhasználására és védelmére létrehozott Albizottság javaslatai alapján jönnek létre (jegyzőkönyv, második cikkely). Az albizottság munkájának keretein belül jelenleg a Dráva folyó közös érdekeltségű szakaszának hasznosításáról szóló új egyezmény előzetes tervezetének elfogadása zajlik. Az új egyezmény a korábban említett 1988-as egyezményt hivatott felváltani. Horvátországban remélik, hogy az új egyezménnyel kapcsolatos tevékenységek lehetővé teszik, hogy a két
ország harmonizálni tudja álláspontját, és hogy az összeegyeztetett álláspontok a Novo Virje vízerőmű kivitelezésének alapját képezik majd. Vissza a tetejére 2.6 KÖLTSÉGEK, ELŐNYÖK ÉS GAZDASÁGI MUTATÓK 2.6.1 Költségek A projekt költségvetése a munkák, berendezések és szolgáltatások mennyisége és egységára alapján határozható meg. A munkák, berendezések és szolgáltatások egységára a beruházók és berendezés gyártók árajánlatainak elemzéséből határozható meg, továbbá az általános mérnöki tudomány, a vízgazdálkodás, és az építőipar szabványos költségbecslései, illetve a jelenlegi, hasonló jellegű projektek költségbecslései alapján. Az egységárak az 1995. január 1-ei árszint szerintiek. Az amerikai dollár középárfolyama, ahogy azt a Horvát Nemzeti Bank 1995. január 1-én megadta: 1 USD = 5.63 kn, német márkában pedig: 1 DM = 3.63. kn. Az 1995. január 1-ei értékek szerint az építési költség 447,0 millió USD. Ez tartalmazza az előmunkálatok és az ellenőrzés költségeit, valamint az építési munka, a beszerzés, a berendezések biztosításának ás összeállításának költségeit, továbbá a próbaműködtetések költségeit. A 493,5 millió USD teljes költség a fent említett költségekből, és egyéb, 46,5 millió USD-t kitevő költségekből áll össze: földvásárlás és kárpótlás (12 millió USD), felvonulás (3,5 millió USD), vámköltségek, adók és egyebek (10,0 millió USD), előre nem látott költségek (21,0 millió USD). A kitermelt anyag teljes mennyisége felhasználásra kerül a védtöltéseknél, a beton-, szűrő-, és aszfaltigényeknél, valamint a tartalék lerakodó területeken. Az anyagszükséglet főként a kitermelt anyagból elégíthető ki, illetve a fejtőhelyekről. A kavicsot a Dráva medréből kotorják. A szállítási távolságot a munkagödrök vagy fejtőhelyek anyagának súlypontjától a védtöltés anyagának súlypontjáig mért távolság középértékéből kapjuk. Más anyagok szállítási költségei, mint például kőzetek, cement, bitumen, acél és hasonlók nem jelennek meg külön lebontva, azt az anyag- és munkaköltség tartalmazza. A szállítás a tervek szerint vonaton és autóutakon történik. A betonit és a vasbeton résfal munkák csoportjába az injektált beton is beletartozik. A más építési munkák csoportjába a következők tartoznak: tereprendezés, acél építmények, felvonulás, az olaj- és gázvezetékekhez tartozó szennyvízkezelő létesítmények és csővezetékek. Az egyéb berendezések csoportjába a szállítási berendezések, és azok szállítási biztosításai is beletartoznak. Az előmunkálatok és felügyelet csoportjába a következők tartoznak: terepfelmérési munkák, tervezés, folyamatos mérés, az építkezés irányítása és felügyelete. Az egyéb létesítmények csoportjába a következők tartoznak: a földmunkálatok egyes részei, a fejtőhelyeket illetően a kivájt anyagok szállítása, az építés alatt álló létesítmények biztosítása, szennyvíztisztításra szolgáló létesítmények, illetve kompenzáció az utak túlzott használatáért. Vissza a tetejére 2.7 Alapadatok A következő adatok a Dráva folyóra érvényesek, továbbá a projekt által elfoglalt területre (kb. 2700 ha), a Novo Virje vízerőmű területére (a projekt által elfoglalt terület plusz a mezőgazdasági drén, 15 000 ha), vagy a környezeti hatások tanulmányában szereplő projekt területére (a figyelembe vett terület, 40 500 ha). 2.7.1 A projekt építési területének természeti jellemzői Topográfia, morfológia és klíma
Földrajzi koordináták keleti szélesség 16o 56' - 17o 13' nyugati hosszúság 46o 15' - 46o 05' Magasság 110-125 m t.sz.f. Geológia negyedkori üledékes medence, kavics és homok Klíma friss, mérsékelten kontinentális / freatikus nedves klíma A levegő évi középhőmérséklete 10 Co A Dráva vízének évi középhőmérséklete 10 Co Évi csapadékmennyiség 800 mm Hidrológiai adatok - Botovo mérőállomás A Dráva teljes vízgyűjtő területe 41 238 km3 A Dráva vízgyűjtőterülete a Novo Virje Vízerőműig 31 038 km3 A Dráva teljes hossza 695 km A Dráva Novo Virje Vízerőműre eső szakaszának hossza 34 km Átlagos évi vízhozam, Qsr 526 m2/s 1000-évenkénti árvízi hozam 4057 m2/s 100-évenkénti árvízi hozam 3079 m2/s Talajtan Teljes mezőgazdasági földterület a drénrendszer területén 12 000 ha A legelterjedtebb pedológiai talajtípusok projekt által érintett mezőgazdasági földterületeken felszíni, közepesen glej, alluviális és közepesen mély glej - felszíni, közepesen mély és mély talajok, 1500 ha (17 %). Lápos glej-hypoglej ásványi - közepesen mély és mély talajok, 1500 ha (17 %). Lápos glejhypoglej ásványi - és humuszos - közép mély és mély talajok, 1100 ha (13 %). Vízminőség A Dráva botovoi szakasza Fizikai-kémiai jellemzők Általános paraméterekre alapozva, Botovo II-III-as kategória
Nehézfémekre alapozva, Botovo III-IV-es kategória Mellékfolyók A Bistra a Molvanal IV-es kategória Komarnica III-IV-es kategória Vissza a tetejére Biotópok A szóban forgó terület leggyakoribb biotópjai: Édesvízi és lápos biotópok A projekt területén kívül Mocsártölgy festő rekettyével (Genista tinctoria) - Genisto alatae-Quercetum roboris Nádperjefélék (Calamagrostic epigeios) sűrű kötegeinek biotópja - gyepes segédbúza (Deschampsietum caespitosae), fürtös rozsnok (Bomus racemosus) és fésűfű (Cynosurus cristatus) - Bromo-Cynosuretum cristati A projekt területén belül Fekete nyár és fehér fűzek erdőtársulása - Salici-Populetum nigrae Terresztrikus biotópok A projekt területén kívül Mocsártölgyerdők (Quercetum roboris) és gyertyánfa (Carpinus betulus) Carpino betul és Quercetum roboris (Podravina elterjedt biotópjai) Gazdaságok területeinek biotópjai (Podravina elterjedt biotópjai, kisebb része a projekt területén belül van) A projekt területén belül vadzab mezők biotópjai - Arrhenatheretum elations medioeuropaeum (Podravina elterjedt biotópjai) A Corine Biotópok osztályozása szerint a legelterjedtebb élőhelyek a projekt területén, melyek el fognak tűnni (zárójelben a fajta megjelölése) kavicsos folyópartok, kopár vagy vegetációval rendelkező (24.2) homokos folyópartok (24.3) mesofita fűtársulások (38) nádasok (53.1) Erdők A figyelembe vett terület erdős területei 7614 ha vagy 18,8 % A legfontosabb erdőtársulások Mocsártölgyek és gyertyánok - Carpino betuli - Quercetum roboris.
Mocsártölgyek és gyertyánok erdei szálkaperjével (Brachypodium sylvaticum) - Carpino betuli Quercetum roboris brachy podietosum sylvaticae. Fekete nyár és fehér fűz Salici - Populetum Legfontosabb típusok faanyaguk mennyisége szerint (%) Mocsártölgy, 62 % Éger, 14 % Gyertyánfa, 9 % Kőrisfa, 9 % Egyéb, 6 % A figyelembe vett terület erdőinek pusztulása 0-10%-os kár 42 % (a teljes erdőségből) 11-60%-os kár 52 % 61-100%-os kár 6 % Állatvilág Ritka és veszélyeztetett fajok 6 lepkefaj, erdei hangya, 2 kétéltűfaj, 3 hüllő faj, sokféle denevér, vidra, mókus és sündisznó. A Dráva szigeteinek, homokzátonyainak, és keskeny szakaszainak veszélyeztetett madárközösségei a fészekrakási időben Európai szinten varjú (Nycticorax nycticorax), vörös gém (Ardea purpurea), réti sas (Haliaeetus abicilla), kiscsér (Sterna albifrons), jégmadár (Alcedo atthis), parti fecske (Riparia riparia). Horvátország szintjén kis kócsag (Egretta garzetta), nagy kócsag (Egretta alba), kis lile (Charadrius dubius), billegető cankó (Actitis hypoleucos), küszvágó csér (Sterna hirundo). Vissza a tetejére 2.7.2 A Novo Virje Vízerőmű műszaki adatai Tározó Tározó vízszintje a gátnál 124 m t.sz.f. Hossz 25 km Átlagos szélesség 630 m Területe normál vízszint esetén 16 millió m3
Teljes befogadóképesség közepes vízhozamnál 127 millió m2 A tározó felső 1 méteres rétegének térfogata 16 millió m2 Gát Típus földgát / betongravitációs A betonrész magassága 27,5 m A betonrész hossza 96 m A bukóaknák szélessége 18 m A bukóaknák száma 4 A földgát rész magassága 20,5 m A földgát rész hossza 377 m Erőmű Beépített kapacitás 960 m2/s Típus gát melletti, alvízcsatornával ellátott Magasság 53,6 m Az alapozás legmélyebb szintje 79,5 m t.sz.f. Az alapozás maximális mélysége 32,5 m Alvízcsatorna Típus csatona, kotort, burkolatlan Hossz 3,5 km Fenék szélesség 62 m A fenék legmélyebb szintje 97,5 m t.sz.f. Lejtő dőlése 1:2.5 Infrastrukturális létesítmények Utak Aszfalt utak hossza 30,1 km Nem aszfaltozott utak hossza 29,8 lm Hidak Az új hidak teljes száma 17
Fesztáv 8,5 - 120 m Teljes fesztáv 796 m A Molve-Repaš híd újjáépítése Meglévő rész 372 m Új rész 346 m Összesen 718 m Gáz- és olajcsővezeték Az újjáépített vezeték hossza 1006 m Vízellátás A rendszer hossza 60 km Vízmennyiség 67l/s A mezőgazdasági földek vízrendezése A teljes drénezett terület Pridravlje régió 8755 ha Prekodravlje régió 3330 ha Összesen 12 085 ha A dréncsatorna teljes hossza 720,2 km Csővezeték területe 11 040 ha A vízerőmű főbb berendezései A gát vízgépészeti berendezései A főkapuk típusa szegmens kapuk táblákkal A kapuk száma 4 A kaputest/táblák magassága 12,5/3,3 m A kaputest/táblák szélessége 18,0 m 1 kapu összetevőinek tömege 185 t A gépház fő elektromos berendezései Turbinák Típus függőleges tengelyű Kaplan-turbinák
Az egységek száma 3 Tervezett esés, Hk 17,7 m Mértékadó turbina-víznyelés, Qn 320 m2/s Hatékonyság Hk és Qn 93,1 % Teljesítmény mélyített folyómederrel (Hk és Qn) 51,6 MW Maximális turbina teljesítmény 53,8 MW Kiépítési fordulatszám 96,1 min-1 Turbina átmérő 6,4 m Turbina tömege 540 t Generátor A generátor típusa háromfázisú szinkron, ernyő típusú Névleges teljesítmény 63 MVA Névleges feszültség 10,5 kV Névleges áramerősség 3465 A Névleges energia faktor, cos phi 0,80 Névleges teljesítmény hatékonyság 97,9 % Generátor tömeg 444 t Generátor-transzformátor A generátor-transzformátor típusa háromfázisú, olajba merített Névleges teljesítmény 63 MVA Szigetelési fokozat a magasfeszültségű oldalon 123 Si 230/550 Átalakítási arány 115/10,5 kV Vissza a tetejére Energia adatok A Dráva hasznosítási szakasza 34 km A horvátországi Dráva szakaszhoz viszonyított hasznosítási arány 11 % A Dráva folyó gradiensének esése a hasznosított
Szakaszon 17,3 m Átlag bruttó esés 16,4 m Átlag nettó esés 16,2 m Az erőmű átlag kiépítési teljesítménye 138 MW Átlag energiafejlesztés A természetes lefolyásnak megfelelő üzemmóddal 640 GWh/év Változó terhelés, 12h/napig Alapterhelés 408 GWh/év Csúcsterhelés 204 GWh/év A kihasználtsági idő éves középértéke 4655h/év, 53 % A folyó kihasználtság foka 96 % Projekt-létesítmények kihasználtságának foka 53 % A kiépítési- és a közép-vízhozam aránya 1,8 A folyószakasz bruttó potenciálja 857 GWh/év Az energiafejlesztés és a folyószakasz bruttó potenciáljának aránya 75% A tározó felső 1 méteres rétegéhez tartozó energia 720 MWh Beruházási faktor 80 %-os energia-megosztásnál (Az energia-megosztás aránya a beruházási költség és a kiépítési kapacitás szerint) 2,87 millió USD/MW A horvátországi Novo Virje Vízerőmű átlagos termelésének aránya az átlagos elektromosenergiatermeléshez és -fogyasztásához viszonyítva az 1990-1994 közötti időszakban: - Vízerőművi termelés 14,1 % - hőerőművi termelés 22,4 % - teljes termelés 7,3 % - közvetlen fogyasztás (ipar, szállítás,
általános fogyasztás) 6,0 % - az acél- és vasipar fogyasztása 90,0 % - a háztartások fogyasztása 15,0 % Véglegesen elfoglalt projekt terület 2686 ha a tulajdonviszonyok szerint Magán 45,8 % A Dráva főága 21,4 % Újonnan létrehozott Dráva ártér 17,0 % Vállalatok 5,7 % Állami vízterületek 4,6 % "Horvát Erdők" állami vállalat 3,1 % Önkormányzatok és megyék 2,3 % A területek kultúrák és használók szerint Kaszálók 17,4 % Művelhető földterület 11,4 % Arid földterület 11,0 % Erdők 10,6 % Legelők 3,5 % A Dráva főága 21,4 % Újonnan létrehozott Dráva ártér 17,0 % Állami vízterületek 4,6 % Egyéb 3,0 % Vissza a tetejére Építési költségek 1995. január 1-ei árszint 1 USD = 5,63 KN Teljes építési költség 493,5 millió USD 100 %
Főbb munkacsoportok Építési munkák 348,2 millió USD 70,6 % Berendezések és távvezetékek 115,5 millió USD 23,4 % Földvásárlás/kisajátítás és kompenzálás 12,0 millió USD 2,4 % Előmunkálatok és felügyelet 17,8 millió USD 3,6 % Főlétesítmények Erőműtelep 142,5 millió USD 28,9 % Tározó 107,4 millió USD 21,8 % Mögöttes területek drénezése 62,7 millió USD 12,7 % Gátak 40,3 millió USD 8,2 % Alvízcsatorna 22,9 millió USD 4,6 % Munkagödör 19,2 millió USD 3,9 % Egyéb létesítmények 68,7 millió USD 13,9 % Földszerzés és kártalanítás 12,0 millió USD 2,4 % Előmunkálatok és felügyelet 17,8 millió USD 3,6 % A főmunkák mennyisége Építési munkák, amely a teljes építési költség 50%-át teszik ki Kotrás, kitermelés 39,5 millió m2 Vas és vasbeton munkák 200 000 m2 Feltöltés 15,0 millió m2 Aszfalt 2,9 millió m2 Betonit és vasbeton résfal 290 000 m3 Megerősítés 24 000 t
A főberendezések tömege
Vízgépészeti berendezések
A gát vízgépészeti berendezése 1100 t Az erőmű vízgépészeti berendezése 2070 t Elektromos berendezések A gát elektromos berendezései transzformátor telep, ellenőrző- és jelzőberendezések 1 készlet A gépház gépészeti berendezési 3800 t A gépház elektronikai berendezései 230 t/készlet
Előnyök és gazdasági mutatók
Feltételezve, hogy a: min. max. Leszámítolási kamatláb, % /év 6 6 Az alapterheltség költségei, Usc/kWh 6 9 Áremelkedés, % /év 0 1 Össz-előny, jelenlegi érték, millió USD 729 (100%) 1307(100%) Fő előnyök, millió USD Energia 578 (79%) 1021(78%) További főbb előnyök (árvízvédelem, folyószabályozás, mezőgazdasági földterületek drénezése, útépítés, vízellátás, a tó halmennyiségének növekedése, új munkalehetőségek) 85 (12%) 167 (13%) További előnyök (halászat, szabadidő eltöltés, turizmus, ipari termelés növekedése, a természetes környezet megőrzése és fenntartása, a kultúrtörténeti helyek és a kulturális örökség megóvása és
helyreállítása, demográfiai növekedés, megnövekedett munkalehetőségek.) 66 (9%) 119 (9%) A várható költségek és előnyök gazdasági mutatói 6%-os leszámítolási kamatlábnál, Cv/Ct = 2 aránnyal számolva, 1%/éves áremelkedésnél Alapterheléses energiaárak 6 Usc/kWh 9 Usc/kWh az előnyök és költségek aránya, K/T 1,57 2,21 nettó előny, K-T 26,9 millió USD 57,3 millió USD belső megtérülési ráta 9,4 % 13,1 % Az alapterheltség termelési költségei 6%-os leszámítolási kamatlábnál 3,4 - 4,4 Usc/kWh
