2. A MOSONMAGYARÓVÁRI "MÁJUS 1.-LIGET" KAPCSOLATA A SZIGETKÖZ TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓJÁVAL Dr. Kevey Balázs - Dr. Czimber Gyula A "Május 1.-liget" a magyaróvári vár közvetlen közelében, a Lajta folyó mellett fekszik. Az utóbbi évszázadokban véghez vitt erdőirtások megkimélték. Fennmaradása annak köszönhető, hogy a nagybirtoki kezelés idején parkerdőnek nyilvánították. Lombkorona- és cserjeszintjét ennek megfelelőn diszfákkal és díszcserjékkel tarkították, mig kialakult a jelenlegi állapot. Ezen beavatkozások ellenére aljnövényzete jól megőrizte ősi jellegét, melyből következtetni lehet az egykori természetes vegetációra. A "Május 1.-liget" természetes növénytársulásai A hazai történeti növényföldrajzi kutatások eredményeiből egy értelműen következik, hogy az emberi beavatkozások előtt a parkerdő jelentős része tölgy-kőris-szil ligeterdő /Fraxino pannonicae-Ulmetum/ volt. Arra a kérdésre, hogy állományai jelenleg mennyire mutatják a hasonlóságot az eredeti asszoci ációval, a növénycönológiai vizsgálatoktól várhatunk választ. Kevey /1983/ 20-20 növénycönológiai felvételt mutat be a Szi getköz keményfaligeteiről és a parkerdőből /l. táblázat/, s a hasonlóságot a Pócs /1966/ által javasolt Kr = *_c^ - d — kép lettel fejezi ki, ahol 2c a két összehasonlított anyag közös elemeinek, Zd pedig külön elemeinek az összege. Ezek meghatá-
rozását a cönológiai tabellában szereplő %-ban kifejezett Kértékek alapján végezzük egyszerű összeadási és kivonási alap müveletekkel. A Kr koeficiens %-ban mutatja a két minta közöt ti hasonlóságot. Ha ennek értéke 45 % alatt van, szignifikáns különbségről van szó. 55 % felett viszont szignifikáns hason2 lóságról beszélünk. 45 és 55 % közötti érték eseten un. chi próba dönti el a hovatartozást. Utóbbi számitásra azonban nem volt szükség, ugyanis az elvégzett müvelet során a koeficiens értéke 63,72 %-nak bizonyult, ami egyértelműen szignifikáns hasonlóságot bizonyit. Ez a hasonlóság még nagyobb mérvű lenne ha nem vennénk figyelembe a nem őshonos fajokat. Ezek szerint a mosonmagyaróvári "Május 1.-liget" parkerdeje növénycönoló giai értelemben azonositható a Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeterdeivel /Fraxino pannonicae-Ulmetum/. Hasonló következtetéshez jutunk, ha a karakterfajok csoport részesedését megvizsgáljuk /2. táblázat/. A két összehasonlí tott anyag között csupán egyetlen lényeges különbség fedezhe tő fel: a parkerdő állományaiban a Fagetalia fajok mintegy 8 %-kal gyakoribbak, mint a szigetközi felvételekben. Ebből arra lehet következtetni, hogy a "Május 1.-liget"tölgy-kőris szil ligeterdőállománya /Fraxino pannonicae-Ulmetum/ a gyer tyános-tölgyes /Querco robori-Carpinetum/ felé közeledik.
A parkerdőben külön figyelmet érdemel a Lajta-holtág, ahol na gyon jól megfigyelhető, illetve egy kis beavatkozással kiala kítható a növénytársulások zonációja: lebegő hinár /Lemno-Utricularietum/, gyökerező hinár /Sparganio-Batrachietum fluitantis/, nádas /Scirpo-Phragmitetum/, mocsári sástársulás /Caricetum acutiformis-ripariae/, bokorfüzes /Salicetum purpureae/, füz-nyár ligeterdő /Salicetum albae-fragilis/, s vé gül tölgy-kőris-szil ligeterdő /Fraxino pannonicae-Ulmetum/. Bizonyos láposodási folyamat is megfigyelhető, igy idővel tö redékes füzláp /Calamagrosti-Salicetum cinereae/, vagy éger láp /Thelypteridi-Alnetum/ is kialakulhat. Ezen a parányi
részen tehát számos szigetközi növénytársulás látható. A parkerdő szerepe az egyetemi oktatásban és az ezzel kapcsolatos rekonstrukciós feladatok Mivel a parkerdő felsorakoztatja a Szigetköz jellegzetes nö vényfajainak és növénytársulásainak jelentős részét, az egye temi oktatásban /növényrendszertan, növényföldrajz/ fontos szerepet tölthet be, s "génrezervátum"-ként is kezelhető. Utóbbi jelentőségét főleg azért érdemes hangsúlyozni, mivel a tervezett vízlépcsőrendszer természetátalakitó hatását még pontosan nem ismerjük /Czimber 1980/, s a Lajta folyó melletti "Május 1.-liget" sok szigetközi növényfaj számára nyújthat menedéket. Ajánlatos volna ezért ide áttelepíteni olyan szi getközi növényeket, melyek a parkerdőből hiányoznak: Actaea spicata, Agropyron caninum, Alnus glutinosa, Alnus incana, Anemone silvestris, Asarum europaeum, Berberis vulgáris, Bromus benekeni, Galamintha clinopodium, Cardamlne impatiens, Carex álba, Carex brizoides, Carex remota, Cerasus avium, Clematis recta, Colchicum autumnale, Corydalis cava, Cucubalus baccifer, Epipactis helleborine, Frangula alnus, Fraxinus angustifolia ssp. pannonica, Gagea lutea, Galanthus nivalis, Impatiens noli-tangere, Lactuca quercina, Lamium galeobdolon, Listera ovata, Lithospermum purpureo-coeruleum, Lonicera xilosteum, Majanthemum bifolium, Malus silvestris, Moehringia trinervia, Neottia nudis-avis, Orchis militaris, Orchis purpurea, Oryzopsis virescens, Pimpinella major, Platanthera bifolia, Primula veris, Pulmonaria officinalis, Pyrus pyraster, Salix incana, Salvia glutinosa, Symphytum tuberosum, Vicia dumetorum, Vicia sepium. Viola hirta, Viola mirabilis, Viola riviniana, Vitis silvestris stb. /vö.: Kevey 1983/. Néhány rekonstrukciós munka szükségességét is szeretnénk hang súlyozni. A gyepszintet ugy kellene kezelni, hogy a tölgy-kő ris-szil ligeterdők /Fraxino pannonicae-Ulmetum/ jellemző
szubasszociációi, illetve fáciesei /Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Brachypodium silvaticum, Convallaria majális, Galium odoratum, Hedera helix, Lithospermum purpureo-coeruleum/ jól elkülönüljenek egymástól. Az egyes szubasszociációkat ugy kell kialakitani, hogy sor kerüljön a Szigetközre jel lemző differenciális fajegyüttes - lehetőleg teljes - betele pitésére. Az előbb emiitett természetes erdőt.ipusok közül az Aegopodium podagraria, Allium ursinum és Galium odoratum fáciesek - a Fagatelia fajok tömeges fellépésével - a gyertyá nos-tölgyeshez /Querco robori-Carpinetum/, mig a Convallaria majális és Lithospermum purpureo-coeruleum fáciesek - a Quer cetea fajok gyakoribb előfordulásával - a gyöngyvirágos-töl gyes /Convallario-Quercetum/ felé közelednek. A lombkorona- és cserjeszint kezelésénél a tölgy-kőris-szil ligeterdő-jelleg kialakitása legyen a cél. A túlságosan sürü helyenként 80 %-os boritottságu - cserjeszintet ajánlatos mintegy 40 %-osra ritkitani. Különösen a nem őshonos fajokat /pl.: Aesculus hippocastanum, Celtis occidentalis, Robinia pseudo-acacia/ és az értéktelen juhar-, valamint hársujulatot /Acer platanoides, Acer pseudo-platanus, Tilia cordata, Tilia platyphyllos/ kivánatos eltávolítani. Mindezt ugy kell végez ni, hogy az aljnövényzet a lehető legkisebb mértékben sérül jön meg. A lombkoronaszintben sem kivánatosak az ültetett fa jok /pl.: fenyők/, de dendrológiai értéküknél fogva kár vol na idős példányaikat kivágni. Legfeljebb csak annyit tehetünk, hogy az időnként elszáradó nem őshonos fákat őshonos fafajok kai /pl.: Quercus robur/ pótoljuk. Ahol viszonylag sok a gyer tyán /Carpinus betulus/, közepesen fejlett cserjeszinttel /20-30 %/ gyertyános-tölgyes /Querco roböri-Carpinatum/ álló mány is kialakitható, s elő lehet segiteni a Fagatalia fajok elszaporodását.
A f e n t i módon r e k o n s t r u á l t "Május 1 . - l i g e t " tudományos kuta t á s r a , o k t a t á s r a é s természetvédelmi feladatok megoldására egyaránt k i v á l ó a n alkalmas v o l n a .
Irodalom Czimber Gy. 1980: A Szigetköz flórájának v á r h a t ó v á l t o z á s a a a GNV megépülése után / k é z i r a t / . Kárpáti I. 1957: A h a z a i Duna-ártér e r d e i . - Kandidátusi é r tekezés /kézirat/'. K á r p á t i I . 1973: Magyarországi á r t é r i s z i n t e k é s vizek vege t á c i ó j á n a k synökológiai é s p r o d u k c i ó b i o l ó g i a i v i s z o n y a i . - Doktori é r t e k e z é s / k é z i r a t / . Kárpáti I. - Kárpáti V. 1958: A hazai Duna-ártér e r d ö t i p u s a i . - Az E r d ő 7: 307-318. Kárpáti I. - Kárpáti V. 1962: The Periodic Rhythm of the Floodplain Forests in the Flood Ares of the Danube betv ween Vác and Budapest in 1960. - Acta Bot. Hung. 8: 59-91. Kárpáti I. - Pécsi M. 1959: Alföldi ligeterdők szukcessziójá nak és az ártéri szintek fejlődésének kapcsolata. - Acta Biol. Hung. 3: 24-25. Kárpáti I. - Tóth I. 1962: Die Auenwaldtypen Ungarns. - Acta Agr. Hung. 11 /1961-1962/: 421-452. Kevey B. 1983: A mosonmagyaróvári "Május 1.-liget" rekonstruk^ ciós terve, különös tekintettel a természetvéde lemre. - Pályamunka /kézirat/. Kevey B. - Czimber Gy. 1982: Az Allium ursinum növényföldraj zi szerepe a Szigetközben. - Agrártudományi Egye tem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság tudományi Kar Közleményei 24: 261-287. Pócs T. 1966: Statisztikus matematikai módszer növénytársulá sok elhatárolására. - Acta Acad. Paed. Agriensis. Nov. Ser. 4: 441-454. Polgár S. 1941: Győr megye flórája. - Bot. Közlem. 38: 201352. Simon T. 1957: Die Walder des nördlichen Alföld. - In: Die Vegetation ungarischer Landschaften 1 /Zólyomi B./, Budapest.
239
Simon T. - Horánszky A. - Kovács-Láng E. 1980: Potentielle Vegetationskarte der Donaustrecke zwischen Rajka und 'Nagymaros. - Acta Bot. Hung. 26: 191-201. Soó R. 1964-1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertaninövényföldrajzi kézikönyve I-VI. - Budapest. V Zólyomi B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. - Bot. Közlem. 34: 169-192. Zsolt J. 1943: A Szentendrei-sziget növénytakarója. The plánt cover of the Szentendre holm. - Index Horti Bot. Bpest. 6: 1-18.
The "Május 1" parkland at Mosonmagyaróvár is potentially an oak-ash-elm open woodland (Fraxino pannonicae-Ulmetum) which sporadically changes intő the yoke-elm -oak grove (Querco robori-Carpinetum) of the lowland. There is a dead channel of the river Lajta in it. On its shore can be seen the zonation of the phytocenoses from floating reed-grass (Lemno-Utricularietura) to the willow-poplar (Salicetum albae fragilis) fringing forest. By this variousness it would be excellent representative of the flóra of Szigetköz (genreserve !) which is more and more endangered by tha water stage system being built.
BEZIEHUNGEN DES HAINS "ERSTER MAI" IN MOSONMAGYARÓVÁR ZU DER NATÜRLICHEN PFLANZENDECKE DES SZIGETKÖZ Dr.
B a l á z s Kevey - D r .
Gyula Czimber
Zusammenfassung
Der Hain "Erster Mai" in Mosonmagyaróvár kann p o t e n t i e l l als Auenwald mit einem Bestand von Eichen, Eschen und Ulmen /Fraxino pannonicae-Ulmetum/ betrachtet werden, der an einigen Stellen einen Übergang zum Hainbuchen-Eichenwald der Tiefebene /Querco robori-Carpinetum/ b i l d e t . In den Parkwald r e i c h t einer der Altarme der Leitha hinein, an dessen Bánd die Zonation der Pflanzengesellschaften von den schwimmenden Gesellschaften /Lemno-TJtricularietum/ bis hin zum Weiden-Pappelwald /Salicetum a l b a e - f r a g i l i s / sehr gut beobachtet werden können. Durch diesen Abwecnslungsreichtum würde er das Pflanzenreich des Szigetköz hervorragend r e prasentieren /Genreservat!/, die Aufrechterhaltung des Originalzustandes i s t jedoch durch das sich im Bau befindliche Wasserscnleusensystem immer mehr gefáhrdet.
CBH3B MomoHMaflBapoBapcKoro napica " I - o e Mán" c ecTecTBeHHHM pacTHTejEbHHM noKpoBOM CnreTKe3a
;n-p Bajias KeBea
- fl-p J&wia Uawőep
Pe3»Me IlapK " I - o e Maa" B íáomoHDíajt&flpoBape noTeHnaajiBHo MOKHO CqHTaTB flyŐOBHM, HCeHeBHM B BH30BHM JteCOM /Praxino pannonicae-uimetum/, KOTopuii B HeKOTopux MecTax HBJiaeTCH nepexoflow K paBHHHHOMy rpaŐOBOMy a flyőOBOMy Jiecy /Querco r o b o r i - C a r p i netum/. üapKOBHa Jiec BiccoflHT Ha ő e p e r a o^Horo a3 i:.épTBHX pyKaBOB pena jlaifcra, a 3secB MOSHO HaöJuqnaTB 30Hy o)aTOueH03a OT imaBaranefi TaHH /Lemno-Utricularietum/ RO 2BOBY)-TOIIOJieBOro napKOBOro Jieca / S a l i c e t u m a l b a e - f r a g i l i s / . EjiaTOflapH 3TOMy pa3HOoópa3aio napK npeKpacHO Mor ÓH npeflCTaBJiflTB pacTaTejiBHocTB (3anoBeflHHK reHOB!) CareTKé3a, coxpaHeHae KOTopoü B nepBOHa^íajiBHOM cocTOHHaa CTauoBaTCH Bcé őonee CJIOHHHM á s sa cTponmeacH raíipo3JieKTpocTaHi]aa a nüno3a.
255
