43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18-21. pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következőket rendelem el: 1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók a Kvt. szerinti - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg. (2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2. § (1) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15. §-ának (7) bekezdésében, illetve a Kvt. 10. számú mellékletében meghatározott VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat - az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg. (2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról - annak tudomásra jutásától számított 30 napon belül - az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat. 3. § A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni. 4. § A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. 5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vízmenyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos; b) felszín alatti vízhasználat esetén a vízmennyiségmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) - az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni; c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni; d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni; e) a vízmérőóra állását rendszeresen havonta, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A vízmérő meghibásodását vagy a vízmérő cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben közölni kell a felszerelt vízmérőóra hitelesítési dátumát is. Amennyiben az engedélyes ezt elmulasztja, az a megfelelő jogkövetkezményekkel vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül; f) ha a vízmérő meghibásodik és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 - kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani; g) a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül. (2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni; b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni. 6. § A „g” szorzószám értéke országos aszály esetén a felszíni vízből való öntözési, illetve a halgazdasági és rizstermelési vízhasználatok vonatkozásában 0. 7. § Az 1. számú melléklet „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelő vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.
8. § Az 1. számú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplő vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyűjtőterületére esik, illetőleg csatorna esetén, amelyből a vízpótlást kapja. 9. § (1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi hatóság engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését. 10. § (1) A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a Kvt. 10. számú melléklete 19. pontjára figyelemmel a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni. (2) A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt - a Magyar Államkincstárnál vezetett - e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számlára kell befizetni. (3) 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni. (2) A vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízkészlet után az e rendelet szerint kiszámítandó VKJ fizetési kötelezettséget először a 2001. január 1. után kiadott engedélyeknél kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet, de rendelkezéseit az 1999. december 31-ig esedékes vízkészletjárulék számításánál alkalmazni kell.
1. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez A vízkészletjárulék mértéke 1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m3) x „A” (Ft/m3) x „m” x „g”. a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség. b) Az „A” alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg. c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke: ca) nem mért vízhasználat esetén: 2,0, cb) mért vízhasználat esetén: 1,0. d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők: Vízhasználat jellege gazdasági célú gyógyászati halg. és állatvízenergecélú közcélú ivóvíz öntözés rizstartó erőmű tika term. telep gyógyvíz minősített 1,0 5,0 5,0 termálvíz > vagy = 30 1,0 1,0 3,0 °C karszt- és I. oszt. 1,2 3,0 4,0 Fel- hasadékvíz II. oszt. 1,0 2,0 3,0 szín III. oszt. 0,5 1,0 2,0 alatti I. oszt. 1,0 3,0 4,0 3,5 víz rétegvíz II. oszt. 0,8 2,0 3,0 2,0 III. oszt. 0,5 1,0 2,0 1,0 partiszűrésű I. oszt. 1,0 3,0 3,5 3,5 víz II. oszt. 0,8 2,0 2,0 2,0 III. oszt. 0,5 1,0 1,0 1,0 I. oszt. 1,0 1,5 2,0 1,5 talajvíz II. oszt. 0,7 1,1 1,5 1,1 III. oszt. 0,5 1,0 1,0 1,0 I. kat. 0,6 1,0 0,1 0,02 0,4 0,001 II. kat. 0,7 1,1 0,1 0,02 0,4 0,001 Felszíni víz III. kat. 0,8 1,2 0,2 0,04 0,4 0,001 IV. kat. 0,8 1,2 0,3 0,06 0,5 0,001 Vízkészlet jellege
fürdő egyéb 5,0 3,0
10,0 7,5
3,0 2,0 1,0 3,0 2,0 1,0 3,0 2,0 1,0 1,5 1,1 1,0 1,0 1,1 1,2 1,2
6,0 5,0 4,0 5,0 4,0 2,0 4,0 3,0 1,0 3,0 2,0 1,5 1,0 2,0 2,5 3,0
2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az MSZ 450/1 ivóvíz szabványnak megfelelően: 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt.
A szabvány tűrhető határértékeit meg nem haladó minőségű víz. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.
3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VKJ kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével: A vízfolyások kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz hasznosítható vízkészletének kihasználtságára, a víz minőségére és a víz adott területen történő biztosításának nemzetgazdasági ráfordításaira (tározó-, csatornarendszerkiépítés, üzemeltetés) való tekintettel történt. A vízfolyás megnevezése 1. sz. főcsatorna Ágói-patak Algyői főcsatorna Almás-patak Alsófutaki-csatorna Alsó-Kadarcs-csatorna Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Alsó-Selypes-főcsatorna Alsó-Tápió Alsó-Válicka Apátkúti-patak Aranyhegyi árok Árkusér Árkus-főcsatorna Átal-ér Bábony-patak Bácsbokodi-Kígyós Bagaméri-ér Bágy-Szandalik csatorna Bágy-Szandalik vízfolyás Bakónaki-patak Balaton Balaton délkeleti kisvízfolyások Balaton délnyugati kisvízfolyások Balaton északi mellékágak Balaton-Endrédi-patak Bán-patak Baranya csatorna + Hábi csatorna Barát-ér Barát-patak Bársonyos csatorna Bazsi csatorna Belfői csatorna Bene-patak Benta-patak Berek-ér-Puszta-ér Berek-ér-Sárréti összekötő csatorna Berettyó Berettyó és a Hármas-Körös közötti terület Bikol- és Bajóti-patak Bitva-patak Bodrog Bodrog mellékág Bódva Bozót Brassó-ér Burnót-patak Bükkösdi-víz
Kategória 1 2 4 3 2 4 3 4 3 1 1 2 3 4 2 4 3 1 4 2 2 3 3 4 2 2 3 2 1 1 2 4 2 3 4 4 4 1 4 2 2 2 1 3 3 4 3 3
Bükkös-patak Cikola-víz Cinege-patak Concó-patak Cuhai-Bakonyér Császár-víz Csente-Szakáli csatornák Cseredi-Tarna Cserepes-Pap-ér Cserta-patak Csikgát-Cinca Csincse övcsatorna Csókakői-patak + egyéb terület Csorna-Foktő csatorna Csökmő-Halasi csatorna Csörgető-patak Csörnöc-Herpenyő Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna Déli övcsatorna Dera patak Derecskei tározó Derecskei-főcsatorna Derecskei-tápcsatorna Derék-patak Dinnyés-Kajtori csatorna Dobai Dobroda-patak Dombó csatorna + kisvízfolyások Donát-patak Dongér-főcsatorna Dóra-patak Dögös-Kákafoki főcsatorna Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb part Dráva Duna Duna kis mellékágak (Baranya megye) Dunakömlődi vízfolyás Duna-Tisza csatorna (DTCS) Dunavölgyi főcsatorna (DVCS) Eger-víz Eger-patak Egerszegi-patak Egres-patak Egyesített övcsatorna Egyesült-Tápió Élővíz-csatorna Ér-főcsatorna Eszteró-csatorna Fehér-Körös Fehér-Tói-ér Fekete-Körös Fekete-víz (Baranya megye) Fekete-víz (Nógrád megye) Felső-Tápió Felső-Válicka Fényes-patak Ferenc csatorna Fertő-tó Foglár Forgácsháti-csatorna Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Gaja
1 3 1 3 3 3 3 2 4 2 4 2 1 3 3 1 4 3 2 1 4 4 4 3 2 3 2 3 2 2 1 4 1 2 2 3 3 2 3 1 2 1 4 2 2 3 1 4 4 1 4 1 3 4 2 4 4 1 1 4 3 4 2
Galga Gerence-patak Gerje-főcsatorna Gombai-patak Gombás-patak Görbeházi-csatorna Gyáli 1. sz. főcsatorna Gyáli 2. sz. főcsatorna Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy megye) Gyöngyös-patak (Heves megye) Gyöngyös-patak (Vas megye) Hajagos-patak Hajdúbagosi tározó Hajdúhátsági vízgazdálkodási rendszer Hajdúnánási tápcsatorna Hajdúszováti kiegyenlítő tározó Hajdúszováti tápcsatorna Hajta-patak Halastói tápcsatorna Hamvas-Alsófutaki összekötő csatorna Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től keletre) Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től nyugatra) Hamvas-Sárréti összekötő csatorna Hangás-ér Hangony-patak Hansági főcsatorna Hármas-Körös Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Békés megye) Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Szolnok megye) Hármas-Körös és a Malomzug-Décspusztai csatorna közötti terület Hejő Hejő belvízcsatorna Herédi-Bér-patak Hernád Hernád alsó mellékágai Hernád bal parti főcsatorna Hernád felső mellékágai Hidas-patak Hódtó-Kistisza-csatorna Hollós-Dézsán csatorna Holt-Sebes-Körös Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer Hortobágy-Berettyó főcsatorna Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna Hosszúréti árok I. sz. árapasztó Igali gravitációs főcsatorna III. sz. főfolyás Ikva-patak Indics-ér Ipoly IV. sz. főfolyás Jászsági I. öntözőfürt Jászsági II. öntözőfürt Jászsági III. öntözőfürt Jászsági-főcsatorna Kaba-Tetétleni határcsatorna Kadarcs
3 1 2 4 1 3 3 3 3 3 2 2 1 4 4 4 4 4 4 4 1 4 4 4 4 1 3 4 1 3 1 2 3 1 1 1 2 3 1 3 3 4 3 4 4 1 3 3 4 4 1 3 4 3 3 3 3 4 3
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Kakati belvízi főcsatorna Kálló-ér Kánya-patak Kapos Karapancsai csatorna Karasica + mellékvízfolyások Kati-ér (duzzasztott szakasz) Kati-ér Kebele-patak Kék-Kálló és vízgyűjtője Keleti főcsatorna K-I. főcsatorna K-III. öntözőfürt K-IV. öntözőfürt K-V. öntözőfürt K-VI. öntözőfürt K-VII. öntözőcsatorna K-VIII. öntözőfürt K-IX. öntözőfürt K-XI. öntözőfürt K1, K11 és K13 öntözőcsatornák Keleti Holt-Szamos Kemence-patak Kenyérmezei-patak Kerka Kesznyéteni csatorna Kettős-Körös Kettős-Körös bal parti vízfolyások Kígyós Főgyűjtő Kígyós-patak Királd-patak Király-ér Kis Zagyva Kis-Komáromi csatorna Kis-Koppány Kis-Körös-Barát-ér összekötő csatorna Kis-Körös-főcsatorna Kiskunsági főcsatorna Kispászigeti-csatorna Kis-Rába Kis-Séd Kissőreföldi-csatorna Kisszékelyi-patak Kondoros-csatorna Korcsina-patak Kődombszigeti-főcsatorna Köles-ér Kőris-patak Körös-ér Köröséri főcsatorna Kösely Kösely-főcsatorna (KFCS-től nyugatra) Kösely-Hajdúszováti átmetszés Kövecses-patak Közös belvízi főcsatorna Kraszna Kurca-főcsatorna Kutas-főcsatorna Kutas-főcsatorna (főműmentes szakasz) Lajta Lánka-patak Lapincs-patak
4 4 4 2 3 2 3 4 1 1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3 1 2 3 3 4 2 2 1 4 1 2 2 1 1 3 4 4 3 4 1 1 1 3 4 3 1 1 1 4 4 4 1 1 4 3 1 1 1 2
Laskó-patak Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna Legéndi-patak Lendva-Adovány csatorna Lepence-patak Létai-ér Lókos-patak Lónyai csatorna Magdolna-ér Makkodi-főcsatorna Malomvölgyi-patak Malomzug-Décspusztai mellékvízfolyások Malomzug-Décspusztai csatorna Marcal Maros Marótvölgyi-patak Mátételki mellékág Méhész-patak Melegvíz Ménes-patak Mérges-ér Metőc-patak Mezőhegyesi-élővíz Milléri belvíz főcsatorna Morgó-patak Móriczföldi II. csatorna Mosoni-Duna Mura Mura bal parti kis mellékvíz Nádor csatorna Nádor-malomcsatorna Nádudvar-I. csatorna Nagy-ér Nagy-ér (duzzasztott szakasz) Nagyfoki csatorna Nagykarácsonyi-víz Nagy-Koppány Nagykunsági 1. sz. főcsatorna Nagykunsági 2. sz. főcsatorna Nagykunsági I. öntözőfürt Nagykunsági III. öntözőfürt Nagykunsági IV. öntözőfürt Nagykunsági V. öntözőfürt Nagykunsági VII. öntözőfürt Nagykunsági X. öntözőfürt Nagykunsági XII. öntözőfürt Nagy-Pándzsa Nagytilaj-patak Nagyvenyom-Baracsi-patak Némedi-patak Nógrádi-patak Nyugati főcsatorna öntözőfürtjei Nyulasi Nyügő-patak Ó-Berettyó Ölyvös-főcsatorna Ördögárokj Ördögárok-Zomlini-csatorna Paks-Faddi főcsatorna Palád-Tiszacsécsei-patak Pál-foki-csatorna Pallagi csatorna Parádi-Tarna
3 2 1 1 1 1 4 3 4 4 3 2 1 2 2 2 1 4 1 3 4 2 1 3 1 3 3 2 1 2 3 3 1 4 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3 2 1 1 4 1 2 3 1 1 1 4 1 4 4 2
Pécsi víz Perje főcsatorna Péti víz Pinka-patak Pismány-patak Pocsaji-ér Principális csatorna Rába Rábca Ráckevei-Duna Rakaca-patak Rákos-patak (Győr-Moson-Sopron megye) Rákos-patak (Budapest, Pest megye) Rekettye-Bogárzó Répce Répce árapasztó Rétföld-Gátszigeti-csatorna Rinya + kisvízfolyások Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna Ronva-patak Sajó Sákor csatorna Sámson-Apátfalvi főcsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér Sárközi I. sz. csatorna Sárréti-főcsatorna Sártó-Ökröstói főcsatorna Sárvíz Sebes-Körös Sinkár-patak Sió Siratói öntözőcsatorna és holtág Sokoróaljai-Bakonyér Sorok-Perint Sós-Géza-csatorna Sulák árok Szamárvölgyi csatorna Szamos Szaplányosi határárok Száraz-ér Szarvasi-holtág Szekszárd-Bátai vízfolyás Szentgyörgyvölgyi-patak Szentlélek-patak Szent-László-víz Széplaki-patak Szerencs-patak Szévíz Szilas-patak Szinva-patak Szipa-Csaronda főcsatorna Szöcsköd-Komádi csatornák Sződ-Rákos-patak Szuha-patak Takta főcsatorna Tapolca-patak Tardona-patak Tarján-patak Tarna Tarnóca-patak Tépei-ér Tetétlen-Szigeti-csatorna Tilalmas-csatorna
1 2 1 2 1 1 1 3 4 3 2 2 2 1 3 2 3 3 4 1 1 3 1 4 4 4 4 1 3 1 3 3 3 2 4 1 1 2 3 1 4 1 1 2 2 2 3 3 2 2 1 3 4 1 2 2 1 2 3 3 4 4 4
Tisza Tisza kis mellékágak (Heves megye) Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvízcsatornák Tiszafüredi főcsatorna Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái Tiszai kis mellékág (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Tiszakarádi főcsatorna Tiszakeszi-főcsatorna Tiszasülyi belvízi főcsatorna Tócó-csatorna Tordai-csatorna Torna-patak Túr Túr belvízcsatorna Unyi-patak Ürmös-ér V. sz. csatorna (DVCS) Vajdalaposi-csatorna Váli-víz Velencei-tó Velencei-tó mellékágak Veréb-Pázmándi vízfolyás Veszprémi-Séd Vidi-ér VII. sz. főfolyás VIII. sz. csatorna DVCS VIII. sz. főfolyás Villogó belvízi főcsatorna Virágoskúti-csatorna Völgységi-patak XIX. sz. csatorna DVCS XV. sz. csatorna DVCS XX. sz. csatorna XXX. sz. csatorna XXXI. sz. csatorna Zagyva Zala Zala-Somogyi határárok
2 2 4 1 4 3 1 4 3 1 3 2 2 3 1 4 2 4 1 2 1 1 2 4 4 1 2 4 4 3 1 1 3 3 3 3 1 3
2. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez A VKJ kiszámításának szempontjából: a) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül: aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése, ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a területileg illetékes ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásában a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is, ac) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat, ad) energetikai vízhasználat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat, ae) fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása, af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag e célokból történő vízhasználat, ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat, ah) vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;
b) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele; c) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi; d) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat; e) lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség; f) országos aszály: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz, és annak kezdetéről, illetve végéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben hirdetményt tesz közzé; g) ökológiai vízigény: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel; h) vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.).
3. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez Intézmények
Számla megnevezése
Számlaszámok
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Bajai Felügyelőség
10025004-01850626-00000000
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Budapesti Felügyelőség
10032000-01850729-00000000
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Debreceni Felügyelőség
10034002-01850688-00000000
Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Győri Felügyelőség
10033001-01850671-00000000
Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Gyulai Felügyelőség
10026005-01850633-00000000
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Miskolci Felügyelőség
10027006-01850640-00000000
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Nyíregyházi Felügyelőség
10044001-01850695-00000000
Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Pécsi Felügyelőség
10024003-01850619-00000000
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Szegedi Felügyelőség
10028007-01850657-00000000
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Székesfehérvári Felügyelőség
10029008-01850664-00000000
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Szolnoki Felügyelőség
10045002-01850705-00000000
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Kövice Szombathelyi Felügyelőség
10047004-01850712-00000000
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
KvVM Kövice Budapest
10032000-01220263-53000004
