43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérıl szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18-21. pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következıket rendele m el: 1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) elıírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók a Kvt. szerinti - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószá mok figyelembevételével állapítják meg. (2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2. § (1) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15. §-ának (7) bekezdésében, illetve a Kvt. 10. számú mellékletében meghatározott VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat idıtartamát, valamint a szorzószámokat - az eljárás megindítását megelızıen legfeljebb egy évre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi felügyelet állapítja meg. (2) A vízügyi felügyelet az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról - annak tudomásra jutásától szá mított 30 napon belül - az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetésérıl, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkezı határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésıbb a fennmaradást engedélyezı határozatban rögzíti a VKJ kiszá mításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat. 3. § A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezı vízhasználó kérelmére külön jogszabály alapján a vízügyi felügyelet határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésrıl szóló határozatot megelızıen engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni. 4. § A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplı vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelı „g” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött - az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. 5. § (1) A VKJ szá mítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vízmenyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérı vízmennyiségmérıvel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminıségi kategória azonos; b) felszín alatti vízhasználat esetén a vízmennyiségmérıt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) - az elosztóvezeték elıtt kell elhelyezni; c) vízerımőnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidı alapulvételével kell meghatározni; d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözıvíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerzıdésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni; e) a vízmérıóra állását rendszeresen havonta, a hónap elsı munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A vízmérı meghibásodását vagy a vízmérı cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi felügyeletnek nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben közölni kell a felszerelt vízmérıóra hitelesítési dátumát is. Amennyiben az engedélyes ezt elmulasztja, az a megfelelı jogkövetkezményekkel vízjogi engedélytıl eltérı üzemeltetésnek minısül; f) ha a vízmérı meghibásodik és a vízhasználó a hiteles mérésrıl 30 - kisfogyasztók és idıszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási idıszakot nem mértnek kell tekinteni és a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani; g) a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi felügyelet által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minısül. (2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérı hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) mérıeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üze mnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen
dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenırzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üze mideje és névleges teljesítıképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni; b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni. 6. § A „g” szorzószám értéke országos aszály esetén a felszíni vízbıl való öntözési, illetve a halgazdasági és rizstermelési vízhasználatok vonatkozásában 0. 7. § Az 1. számú melléklet „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelı vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni. 8. § Az 1. szá mú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplı vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyőjtıterületére esik, illetıleg csatorna esetén, amelybıl a vízpótlást kapja. 9. § (1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi felügyelet engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevı vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen ne m állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevıre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését. 10. § (1) A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggı VKJ-t a Kvt. 10. számú melléklete 19. pontjára figyelemmel a tárgyévet követı elsı hónap 15. napjáig kell befizetni. (2) A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi felügyelet - Magyar Államkincstárnál vezetett - vízügyi célelıirányzat alszámlájára kell befizetni. (3) Vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérıen megvalósított vízilétesítmény, vízimunka vagy gyakorolt vízhasználat miatt a Vgtv. 29. §-ának (3) bekezdése, illetıleg a külön jogszabály szerint kiszabott bírság befizetésére is a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintı VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdıdıen kell alkalmazni. (2) A vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízkészlet után az e rendelet szerint kiszámítandó VKJ fizetési kötelezettséget elıször a 2001. január 1. után kiadott engedélyeknél kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról rendelkezı 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet, de rendelkezéseit az 1999. december 31-ig esedékes vízkészletjárulék számításánál alkalmazni kell.
1. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez A vízkészletjárulék mértéke 1. A VKJ kiszá mításának szabálya: VKJ = „V” (m3) x „A” (Ft/m3 ) x „m” x „g”. a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség. b) Az „A” alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg. c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétıl függıen módosító szorzószám „m” értéke: ca) nem mért vízhasználat esetén: 2,0, cb) mért vízhasználat esetén: 1,0. d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétıl, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétıl függıen a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következık: Vízhasználat jellege gazdasági célú gyógyászati halg. és állatvízenergeerımő célú közcélú ivóvíz öntözés rizstartó tika term. telep minısített 1,0 5,0 5,0 > vagy = 30 1,0 1,0 3,0
Vízkészlet jellege
gyógyvíz termálvíz
fürdı egyéb 5,0 3,0
10,0 7,5
°C karszt- és Fel- hasadékvíz szín alatti víz rétegvíz partiszőréső víz
talajvíz
Felszíni víz
I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. kat. II. kat. III. kat. IV. kat.
1,2 1,0 0,5 1,0 0,8 0,5 1,0 0,8 0,5 1,0 0,7 0,5 0,6 0,7 0,8 0,8
3,0 2,0 1,0 3,0 2,0 1,0 3,0 2,0 1,0 1,5 1,1 1,0 1,0 1,1 1,2 1,2
4,0 3,0 2,0 3,5 2,0 1,0 2,0 1,5 1,0 0,1 0,1 0,2 0,3
4,0 3,0 2,0 3,5 2,0 1,0 3,5 2,0 1,0 1,5 1,1 1,0 0,02 0,02 0,04 0,06
0,4 0,4 0,4 0,5
0,001 0,001 0,001 0,001
3,0 2,0 1,0 3,0 2,0 1,0 3,0 2,0 1,0 1,5 1,1 1,0 1,0 1,1 1,2 1,2
6,0 5,0 4,0 5,0 4,0 2,0 4,0 3,0 1,0 3,0 2,0 1,5 1,0 2,0 2,5 3,0
2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az MSZ 450/1 ivóvíz szabványnak megfelelıen: 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt.
A szabvány tőrhetı határértékeit meg nem haladó minıségő víz. A szabvány tőrhetı határértékeit meghaladó minıségő víz, amely üzemszerő kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minıségőre tisztítható. A szabvány tőrhetı határértékeit meghaladó minıségő víz, amely üzemszerően, gazdaságosan ivóvíz minıségőre ne m tisztítható.
3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VKJ kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével: A vízfolyások kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz hasznosítható vízkészletének kihasználtságára, a víz minıségére és a víz adott területen történı biztosításának nemzetgazdasági ráfordításaira (tározó-, csatornarendszerkiépítés, üzemeltetés) való tekintettel történt. A vízfolyás megnevezése 1. sz. fıcsatorna Ágói-patak Algyıi fıcsatorna Almás-patak Alsófutaki-csatorna Alsó-Kadarcs-csatorna Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Alsó-Selypes-fıcsatorna Alsó-Tápió Alsó-Válicka Apátkúti-patak Aranyhegyi árok Árkusér Árkus-fıcsatorna Átal-ér Bábony-patak Bácsbokodi-Kígyós Bagaméri-ér Bágy-Szandalik csatorna Bágy-Szandalik vízfolyás Bakónaki-patak Balaton
Kategória 1 2 4 3 2 4 3 4 3 1 1 2 3 4 2 4 3 1 4 2 2 3
Balaton délkeleti kisvízfolyások Balaton délnyugati kisvízfolyások Balaton északi mellékágak Balaton-Endrédi-patak Bán-patak Baranya csatorna + Hábi csatorna Barát-ér Barát-patak Bársonyos csatorna Bazsi csatorna Belfıi csatorna Bene-patak Benta-patak Berek-ér-Puszta-ér Berek-ér-Sárréti összekötı csatorna Berettyó Berettyó és a Hármas-Körös közötti terület Bikol- és Bajóti-patak Bitva-patak Bodrog Bodrog mellékág Bódva Bozót Brassó-ér Burnót-patak Bükkösdi-víz Bükkös-patak Cikola-víz Cinege-patak Concó-patak Cuhai-Bakonyér Császár-víz Csente-Szakáli csatornák Cseredi-Tarna Cserepes-Pap-ér Cserta-patak Csikgát-Cinca Csincse övcsatorna Csókakıi-patak + egyéb terület Csorna-Foktı csatorna Csökmı-Halasi csatorna Csörgetı-patak Csörnöc-Herpenyı Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna Déli övcsatorna Dera patak Derecskei tározó Derecskei-fıcsatorna Derecskei-tápcsatorna Derék-patak Dinnyés-Kajtori csatorna Dobai Dobroda-patak Dombó csatorna + kisvízfolyások Donát-patak Dongér-fıcsatorna
3 4 2 2 3 2 1 1 2 4 2 3 4 4 4 1 4 2 2 2 1 3 3 4 3 3 1 3 1 3 3 3 3 2 4 2 4 2 1 3 3 1 4 3 2 1 4 4 4 3 2 3 2 3 2 2
Dóra-patak Dögös-Kákafoki fıcsatorna Dögös-Kákafoki fıcsatorna jobb part Dráva Duna Duna kis mellékágak (Baranya megye) Dunakömlıdi vízfolyás Duna-Tisza csatorna (DTCS) Dunavölgyi fıcsatorna (DVCS) Eger-víz Eger-patak Egerszegi-patak Egres-patak Egyesített övcsatorna Egyesült-Tápió Élıvíz-csatorna Ér-fıcsatorna Eszteró-csatorna Fehér-Körös Fehér-Tói-ér Fekete-Körös Fekete-víz (Baranya megye) Fekete-víz (Nógrád megye) Felsı-Tápió Felsı-Válicka Fényes-patak Ferenc csatorna Fertı-tó Foglár Forgácsháti-csatorna Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Gaja Galga Gerence-patak Gerje-fıcsatorna Gombai-patak Gombás-patak Görbeházi-csatorna Gyáli 1. sz. fıcsatorna Gyáli 2. sz. fıcsatorna Gyöngyös vízgyőjtı (Baranya megye, Somogy megye) Gyöngyös-patak (Heves megye) Gyöngyös-patak (Vas megye) Hajagos-patak Hajdúbagosi tározó Hajdúhátsági vízgazdálkodási rendszer Hajdúnánási tápcsatorna Hajdúszováti kiegyenlítı tározó Hajdúszováti tápcsatorna Hajta-patak Halastói tápcsatorna Hamvas-Alsófutaki összekötı csatorna Hamvas-fıcsatorna (a KFCS-tıl keletre) Hamvas-fıcsatorna (a KFCS-tıl nyugatra)
1 4 1 2 2 3 3 2 3 1 2 1 4 2 2 3 1 4 4 1 4 1 3 4 2 4 4 1 1 4 3 4 2 3 1 2 4 1 3 3 3 3 3 2 2 1 4 4 4 4 4 4 4 1 4
Hamvas-Sárréti összekötı csatorna Hangás-ér Hangony-patak Hansági fıcsatorna Hármas-Körös Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Békés megye) Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Szolnok megye) Hármas-Körös és a Malomzug-Décspusztai csatorna közötti terület Hejı Hejı belvízcsatorna Herédi-Bér-patak Hernád Hernád alsó mellékágai Hernád bal parti fıcsatorna Hernád felsı mellékágai Hidas-patak Hódtó-Kistisza-csatorna Hollós-Dézsán csatorna Holt-Sebes-Körös Horgavölgyi csatorna és öntözırendszer Hortobágy-Berettyó fıcsatorna Hortobágy-fıcsatorna Hortobágy-Kadarcs összekötı csatorna Hosszúréti árok I. sz. árapasztó Igali gravitációs fıcsatorna III. sz. fıfolyás Ikva-patak Indics-ér Ipoly IV. sz. fıfolyás Jászsági I. öntözıfürt Jászsági II. öntözıfürt Jászsági III. öntözıfürt Jászsági-fıcsatorna Kaba-Tetétleni határcsatorna Kadarcs Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Kakati belvízi fıcsatorna Kálló-ér Kánya-patak Kapos Karapancsai csatorna Karasica + mellékvízfolyások Kati-ér (duzzasztott szakasz) Kati-ér Kebele-patak Kék-Kálló és vízgyőjtıje Keleti fıcsatorna K-I. fıcsatorna K-III. öntözıfürt K-IV. öntözıfürt K-V. öntözıfürt
4 4 4 1 3 4 1 3 1 2 3 1 1 1 2 3 1 3 3 4 3 4 4 1 3 3 4 4 1 3 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 2 3 2 3 4 1 1 4 4 4 4 4 4
K-VI. öntözıfürt K-VII. öntözıcsatorna K-VIII. öntözıfürt K-IX. öntözıfürt K-XI. öntözıfürt K1, K11 és K13 öntözıcsatornák Keleti Holt-Sza mos Kemence-patak Kenyérmezei-patak Kerka Kesznyéteni csatorna Kettıs-Körös Kettıs-Körös bal parti vízfolyások Kígyós Fıgyőjtı Kígyós-patak Királd-patak Király-ér Kis Zagyva Kis-Komáro mi csatorna Kis-Koppány Kis-Körös-Barát-ér összekötı csatorna Kis-Körös-fıcsatorna Kiskunsági fıcsatorna Kispászigeti-csatorna Kis-Rába Kis-Séd Kissıreföldi-csatorna Kisszékelyi-patak Kondoros-csatorna Korcsina-patak Kıdombszigeti-fıcsatorna Köles-ér Kıris-patak Körös-ér Köröséri fıcsatorna Kösely Kösely-fıcsatorna (KFCS-tıl nyugatra) Kösely-Hajdúszováti átmetszés Kövecses-patak Közös belvízi fıcsatorna Kraszna Kurca-fıcsatorna Kutas-fıcsatorna Kutas-fıcsatorna (fımőmentes szakasz) Lajta Lánka-patak Lapincs-patak Laskó-patak Lébény-Hanyi öntözı fıcsatorna Legéndi-patak Lendva-Adovány csatorna Lepence-patak Létai-ér Lókos-patak Lónyai csatorna Magdolna-ér
4 4 4 4 4 4 2 3 1 2 3 3 4 2 2 1 4 1 2 2 1 1 3 4 4 3 4 1 1 1 3 4 3 1 1 1 4 4 4 1 1 4 3 1 1 1 2 3 2 1 1 1 1 4 3 4
Makkodi-fıcsatorna Malomvölgyi-patak Malomzug-Décspusztai mellékvízfolyások Malomzug-Décspusztai csatorna Marcal Maros Marótvölgyi-patak Mátételki mellékág Méhész-patak Melegvíz Ménes-patak Mérges-ér Metıc-patak Mezıhegyesi-élıvíz Milléri belvíz fıcsatorna Morgó-patak Móriczföldi II. csatorna Mosoni-Duna Mura Mura bal parti kis mellékvíz Nádor csatorna Nádor-malomcsatorna Nádudvar-I. csatorna Nagy-ér Nagy-ér (duzzasztott szakasz) Nagyfoki csatorna Nagykarácsonyi-víz Nagy-Koppány Nagykunsági 1. sz. fıcsatorna Nagykunsági 2. sz. fıcsatorna Nagykunsági I. öntözıfürt Nagykunsági III. öntözıfürt Nagykunsági IV. öntözıfürt Nagykunsági V. öntözıfürt Nagykunsági VII. öntözıfürt Nagykunsági X. öntözıfürt Nagykunsági XII. öntözıfürt Nagy-Pándzsa Nagytilaj-patak Nagyvenyom-Baracsi-patak Némedi-patak Nógrádi-patak Nyugati fıcsatorna öntözıfürtjei Nyulasi Nyügı-patak Ó-Berettyó Ölyvös-fıcsatorna Ördögárokj Ördögárok-Zomlini-csatorna Paks-Faddi fıcsatorna Palád-Tiszacsécsei-patak Pál-foki-csatorna Pallagi csatorna Parádi-Tarna Pécsi víz Perje fıcsatorna
4 3 2 1 2 2 2 1 4 1 3 4 2 1 3 1 3 3 2 1 2 3 3 1 4 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3 2 1 1 4 1 2 3 1 1 1 4 1 4 4 2 1 2
Péti víz Pinka-patak Pismány-patak Pocsaji-ér Principális csatorna Rába Rábca Ráckevei-Duna Rakaca-patak Rákos-patak (Gyır-Moson-Sopron megye) Rákos-patak (Budapest, Pest megye) Rekettye-Bogárzó Répce Répce árapasztó Rétföld-Gátszigeti-csatorna Rinya + kisvízfolyások Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna Ronva-patak Sajó Sákor csatorna Sámson-Apátfalvi fıcsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér Sárközi I. sz. csatorna Sárréti-fıcsatorna Sártó-Ökröstói fıcsatorna Sárvíz Sebes-Körös Sinkár-patak Sió Siratói öntözıcsatorna és holtág Sokoróaljai-Bakonyér Sorok-Perint Sós-Géza-csatorna Sulák árok Sza márvölgyi csatorna Sza mos Szaplányosi határárok Száraz-ér Szarvasi-holtág Szekszárd-Bátai vízfolyás Szentgyörgyvölgyi-patak Szentlélek-patak Szent-László-víz Széplaki-patak Szerencs-patak Szévíz Szilas-patak Szinva-patak Szipa-Csaronda fıcsatorna Szöcsköd-Komádi csatornák Szıd-Rákos-patak Szuha-patak Takta fıcsatorna Tapolca-patak Tardona-patak Tarján-patak
1 2 1 1 1 3 4 3 2 2 2 1 3 2 3 3 4 1 1 3 1 4 4 4 4 1 3 1 3 3 3 2 4 1 1 2 3 1 4 1 1 2 2 2 3 3 2 2 1 3 4 1 2 2 1 2
Tarna Tarnóca-patak Tépei-ér Tetétlen-Szigeti-csatorna Tilalmas-csatorna Tisza Tisza kis mellékágak (Heves megye) Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvízcsatornák Tiszafüredi fıcsatorna Tiszafüredi öntözırendszer csatornái Tiszai kis mellékág (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Tiszakarádi fıcsatorna Tiszakeszi-fıcsatorna Tiszasülyi belvízi fıcsatorna Tócó-csatorna Tordai-csatorna Torna-patak Túr Túr belvízcsatorna Unyi-patak Ürmös-ér V. sz. csatorna (DVCS) Vajdalaposi-csatorna Váli-víz Velencei-tó Velencei-tó mellékágak Veréb-Pázmándi vízfolyás Veszpré mi-Séd Vidi-ér VII. sz. fıfolyás VIII. sz. csatorna DVCS VIII. sz. fıfolyás Villogó belvízi fıcsatorna Virágoskúti-csatorna Völgységi-patak XIX. sz. csatorna DVCS XV. sz. csatorna DVCS XX. sz. csatorna XXX. sz. csatorna XXXI. sz. csatorna Zagyva Zala Zala-Somogyi határárok
3 3 4 4 4 2 2 4 1 4 3 1 4 3 1 3 2 2 3 1 4 2 4 1 2 1 1 2 4 4 1 2 4 4 3 1 1 3 3 3 3 1 3
2. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez A VKJ kiszámításának szempontjából: a) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezıgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggı teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minısülı ásványvizek palackozását. Ezen belül: aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése, ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkezı vízhasználat, ahol a közegészségügyi elıírások alapján a területileg illetékes ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásában a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezıen elıírja az ivóvízminıség használatát, ideértve a gyógyvíznek minısülı ásványvizek palackozását is, ac) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggı vízhasználat, ad) energetikai vízhaszn álat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat, ae) fürdıvízhasználat: a ne m gyógyfürdık teljes, valamint a gyógyfürdık egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása, af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni vizekbıl kizárólag e célokból történı vízhasználat, ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekbıl kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat, ah) vízerımővi vízhasználat: vízerımőveken keresztül bocsátott vízmennyiség; b) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggı (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele; c) idényjellegő vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott idıszakában végzi; d) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és ko mmunális vízellátása, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat; e) lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség; f) országos aszály: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az idıtarta mot minısíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz, és annak kezdetérıl, illetve végérıl a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítıben hirdetményt tesz közzé; g) ökológiai vízigény: felszíni vizekbıl védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megırzését szolgáló vízigénybevétel; h) vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott idıpontban vagy idıszakban mérhetı, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség ( m3), vagy idıegység alatti vízforgalom (m3/év, m3 /s stb.).
