1
Dorogháza község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1998. (III. 9.) számú rendelete a helyi adókról
Egységes szerkezetben Dorogháza község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2003.(XII.11.) számú, 17/2001./X.29./ számú, 14/1999. (XII. 20.) számú, 12/1999. (XI. 29.) számú, 6/1999. (VII. 01.), 17/2001.(X.29.), 14/2003.(XII.11.), 11/2007.(XII.29.), 1/2008.(II.06.), 9/2009.(XII.31.), 8/2010.(XII.03.) önkormányzati számú rendeleteinek módosításaival.
2
Dorogháza község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 82. §. (1) bekezdés a) pontja és a 10. §. d) pontja, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C tc. (továbbiakban: Atv.) 1. §. (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján illetékességi területén – a helyi sajátosságok figyelembevételével – helyi adókat vezet be.
I.
fejezet
Bevezető rendelkezések 1. §. A rendelet hatálya kiterjed Dorogháza község közigazgatási területének egészére. 2. § A képviselő-testület határozatlan időtartamra a) magánszemélyek kommunális adóját b) helyi iparűzési adót vezet be. II.
fejezet
Magánszemélyek kommunális adója Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3. §. Adóköteles az önkormányzat közigazgatási területén: a) a magánszemély tulajdonában lévő épület (lakás és nem lakás célú) b) nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti joga, c) beépített belterületi földrészlet helyben szokásos mértéket (3000 m2) meghaladó része.
3
4. §. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg az ideiglenes vagy végleges fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épület vagy anélkül használatba vett építmény esetében, amelyre ideiglenes vagy végleges fennmaradási engedélyt a használatbavételig nem adtak ki, az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (Atv. 14. §. (1) bekezdés) (2) Lakásbérleti (használati jog) esetén az adókötelezettség a lakásbérleti (használati) jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (Atv. 25. §. (2) bekezdés) (3) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. (Atv. 20. §. (1) bekezdés) 5. §. (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (Atv. 14. §. (2) bekezdés) (2) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. (Atv. 14. §. (3) bekezdés) (3) Az adókötelezettség a) a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg a beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján, b) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg. (Atv. 20. §. (2) bekezdés) (4) A lakásbérleti (használati) jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (Atv. 25. §. (3) bekezdés) Az adó alanya 6. §. (1) Az adó alanya az a külföldi vagy magyar magánszemély, a) aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (jognyilatkozata) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja (továbbiakban együtt tulajdonos),
4
több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában, társasház – garázs és üdülő – esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az érintett közösség. b) aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával (használati jogával) rendelkezik. c) aki az év első napján a helyben szokásos mértéknél nagyobb telek tulajdonosa vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultja, illetőleg több tulajdonos esetén az a) pontban foglaltak az irányadóak. (Atv. 12. §.) Az adó mértéke 7. §. Az adó évi mértéke az alábbi meghatározott adótárgyanként: a) az önkormányzati illetékességi területén lévő lakásonként és egyéb építményenként b) beépített belterületi földrészletként (továbbiakban: telek) c) lakásbérleti (használati) jogonként egységesen 5.000 Ft. Az adómentesség és adókedvezmény 8. §. (1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az adóévet megelőző évben 70. életévét betöltött adózó, ha vele közös háztartásban élő munkaképes hozzátartozója nincs, vagy az adó alapját képező ingatlant külön háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lakja, és jövedelme a) b)
egyedülálló esetén az adó kivetéskori minimálbér több személy esetén egy főre a mindenkori öregségi
nyugdíj legkisebb összegét nem éri el. Ez a rendelkezés kiterjed a lakásbérleti jogviszonyra is. (2) Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b) lelkészlakás.
5
(3) Az adómentességre való jogosultságot az érintett személynek – az adó-megállapítás esedékességének idejét megelőzően – továbbá az azt érintő időközben változásokat 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz kell bejelenteni és hitelt érdemlő módon igazolni kell. A bejelentést tevő adómentességre való jogosultságának meglétét az esetlegesen fennálló más helyi adókötelezettségekre is tekintettel kell megvizsgálni. Az adó megfizetése 9. §. (1) Az adózó adókötelezettségét első ízben 1998. június 30. napjáig, az 1998. január 1.-i állapotnak megfelelően köteles bejelenteni. Ezzel egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást köteles tenni az adóhatóságnak. (2) Az adózó az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül adóbevallást köteles adni. (3) Az adó megfizetésének szabályairól a 27. §. rendelkezik. III.
fejezet
Helyi iparűzési adó 10. §. Hatályon kívül 11. §. Hatályon kívül 12. §. Hatályon kívül 13. §. Hatályon kívül 14. §. Hatályon kívül 15. §. Hatályon kívül. 16. §. Hatályon kívül.
V. fejezet Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 17. §. Hatályon kívül. 18. §. Hatályon kívül.
6
19. §. Hatályon kívül. VI. fejezet Értelmező rendelkezések 20. §. (1) E rendelet alkalmazásában: Önkormányzat illetékességi területe: Dorogháza községi Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet is magában foglaló – térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit. (3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és a lakásbérletet. (4) Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is. (5) Épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel, szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja és önálló helyrajzi számmal sorszámozva van. (6) Építmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideiglenes) építmény. (7) Lakás és szükséglakás: amely a lakások elosztásáról, a lakásbérletről szóló 1/1971.(II. 08.) Korm. számú rendelet végrehajtására megjelent 1/1971. (II. 08.) ÉVM. számú rendelet 1.§. , 2. §. (4) bekezdés illetve a 8. §-a alapján ilyennek minősül a rendeltetésszerű használathoz szükséges – helyben szokásos vagy előírt telek nagyságot meg nem haladó – földrészlettel együtt. (8) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (9) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. (10) Belterületi földrészlet: minden olyan épülettel be nem épített föld, amely a településen az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületnek minősül.
7
(11) Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki) valamint az út és járdaépítés. (12) Korrigált átlagos statisztikai létszám: a KSH mindenkor hatályos Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasításokban foglaltak szerint számított létszám, azaz a folyamatosan vezetett létszám nyilvántartás alapján havonként képzett korrigált átlagos statisztikai létszám éves szinten számított átlaga. (13) Állandó lakos: aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett – az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett – lakással rendelkezik. (14) Nettó árbevétel: a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével az adó tv. 52. §. 22. bekezdés b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel. (15) Bolti kereskedelem: a 6/1990. (IV: 05.) KEM. számú rendelete 1. számú mellékletében kiskereskedelem címszó alatt felsorolt tevékenységi körök. (16) Piaci és egyéb kicsinybeni értékesítés: áruk – kiskereskedelmi hálózaton kívüli piacokon, vásárokon illetőleg általában közvetlenül lakosságnak történő – kicsinybeni értékesítése. (17) Italárusítás: minden alkohol tartalmú élvezeti cikként forgalomba hozott ital (palackozott és kimért), ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalokat. (18) Vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű vállalkozói tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét az Atv. vagy más adótörvény vállalkozási tevékenységnek minősít, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely üzletszerű vállalkozói tevékenységet folytat. (19) Dorogháza községben a beépítetlen belterületi földrészlet helyben szokásos mértéke 2000 m2. (20) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.
8
(21)
Telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. (22) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Rt., a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia, távfűtés-, és melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (továbbiakban: szolgáltatást) nyújtók, ideértve a vízközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. (23) Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt valamint – személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészletbeszerzésére fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. (24) Anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet.
szerint
(25) Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek elvégzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe. (26) Közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészében – változatlan formában – történő átadása. (27) Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), cégbejegyzésében (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
9
(28) Szükséglakás: szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá d) fűthető, és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. 21. §. Ez a rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba.
Dorogháza, 1998. március 09.
dr. Laczkó Ilona mb. jegyző
Bakos Albert polgármester
