1997. évi LXXVIII. törvény. az épített környezet alakításáról és védelmérıl 1

Lezárva: 2008. január 31. Hatály: 2008.I.1. Hatályos - 1997. évi LXXVIII. törvény - az épített környezet alakításáról és vé

CompLex Jogtár Plusz XIX. ker. Polgármesteri Hivatal 1. oldal

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl1 Az Országgyőlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvetı követelményekrıl, eszközökrıl, jogokról és kötelezettségekrıl, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökrıl és hatósági jogkörökrıl a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. §-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a következı törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c)2 az épületek, mőtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési elıírásainak kialakítására, d) az építmények építészeti-mőszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-mőszaki tervezés), e) az építmények kivitelezésére, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minıségi követelményeinek kialakítására, g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, mőszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenırzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy). (2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a mőemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mőszaki megoldásokra van szükségük. 2.3 Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezıgazdasági, az erdımővelési, illetıleg az egyéb célra szolgáló része.

1 Kihirdetve: 1997. VII. 24. A 30. § 1997. VIII. 1-jén, míg a 41. §, 62. § (2) bekezdés j) pontja 1997. IX. 22-én lép hatályba. A hatálybalépésre lásd: 60. § (2). 2 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 1. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 3 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-tıl.



3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. 4. Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzıen a település történetileg kialakult, elsısorban összefüggı, beépített, illetıleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. 5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. 6.1 Építési telek: beépítésre szánt területen fekvı, az építési szabályoknak megfelelıen kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjármővel közvetlenül megközelíthetı telek. 7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegő építmények elhelyezésére szolgál. 8.2 Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerő és biztonságos használatához, mőködéséhez, mőködtetéséhez szükséges alapvetı mőszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és mőtárgy győjtıfogalma). Az építésügy alaptörvényeként az Étv. vitathatatlan elınye, hogy hatálybalépésével elıször adta a szakterület átfogó, a megváltozott társadalmi és gazdasági feltételekhez igazodó szabályozását. Középpontjába az épített környezet fogalma került, összekapcsolva ezzel a környezet és az építés ügyét, védelmét. Az Étv. megfelelıen szabályozza a közösségi és magántulajdon védelmét, kiemelkedı célként megfogalmazva a jogbiztonság és jogegyenlıség követelményét, a közérdek és a jogos magánérdek egyensúlyának megteremtését, a döntési folyamatok nyilvánosságának, nyomon követhetıségének növelését. Az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó követelményrendszer - a településrendezéstıl a konkrét építésig - összhangban van a hazai gyakorlattal, a környezet-, a természetvédelem, valamint az építészeti értékek védelmének újszerő követelményeivel, és harmonizál az európai szabályozással (pl. építési termékek megfelelıségi kritériumai, akadálymentes épített környezet). Ezen követelmények kötelezı figyelembevétele európai uniós kapcsolódásunk feltétele, egyben alapja az építésügyi mőszaki szabályozás korszerősítés alatt álló új hazai rendszerének. A törvény elıremutató elveit és követelményeit a jogalkalmazás során elsısorban az építésügyi hatóság, illetve az ellenırzések útján az építésfelügyeleti hatóság hivatott érvényre juttatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban e hatóságok épp e feladataiknak nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Az okok szerteágazóak, de alapvetıen abból a súlyosan ellentmondásos helyzetbıl erednek, hogy a jelenlegi hatósági rendszerben nincsenek kellıképpen elhatárolva és szétválasztva az állami és az önkormányzati feladatok. Az összeférhetetlenségi kérdések máig tisztázatlanok, hiányoznak a szakszerő, jogszerő és befolyásmentes döntéshozatal garanciái. Az építésügy - politikai döntések következtében létrejött - széttagoltsága (különbözı tárcák, hivatalok, szervek és szervezetek) jelentısen megnehezíti az Étv. 1. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 4. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben is deklarált egységes központi szakmai irányítás gyakorlását. A különbözı területek hatékonyabb szakmai összehangolása érdekében megfelelı szintő keretek között az építésügy átfogó törvényében az építésügyért felelıs miniszter feladatainak és hatáskörének részletesebb meghatározásával biztosítani szükséges az építésügy egységes - a sajátos építményfajtákat és a mőemlékvédelmet is érintı - szakmai irányítását.

1 2

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 1. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



Az elmúlt évek ellenırzéseinek tapasztalatai, az ügyfelek visszajelzései és az építésügyben érintett szakmai-társadalmi szervezetek szinte egyöntető véleménye szerint az építésügyi igazgatásban a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak, a törvényben helyesen megfogalmazott követelmények, célok és feladatok végrehajtása csorbát szenved. Különösen az építésügyi hatóságok jogi státusa, mőködési feltételei és ezzel együtt az építésügyi hatósági munka minısége képezi jogos kritika tárgyát. A tapasztalt hibák, ellentmondások megszüntetése elsısorban intézményi reformot igényel. A törvényben szabályozott megoldás (az építésügyi hatósági feladatok körzetközponti jegyzıre történı telepítése) alapvetıen pénzügyi-finanszírozási okok miatt elsı lépcsınek (ütemnek) tekinthetı csupán, ezt követıen mindenképpen elı kell készíteni a végleges megoldás megvalósításának feltételeit is, esetleg új törvényi koncepció alapján, mert a törvényben szereplı megoldással a jelzett problémák csak részben küszöbölhetıek ki. A jogszabályhely a meglévı fogalmak gyakorlati tapasztalatok alapján történı pontosítását, illetve új fogalomként többek között a biológiai aktivitásérték, az építészeti érték, az építészeti örökség, a fıvárosi keretszabályzat meghatározását tartalmazza. A törvénymódosítás a fenntartható fejlıdéssel összefüggı elvárásnak a teljesítése érdekében bevezeti a területek biológiai aktivitásértékének számítását és pótlását. A „biológiai aktivitásérték ” új fogalmát ezért meg kell határozni. A számítás részletes szabályait külön jogszabály (miniszteri rendelet) tartalmazza. A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott általános követelményrendszeren túlmenıen a kifejezetten sajátos követelmények megállapítását és kielégítését igénylı építményfajták (pl. közlekedési, hírközlési, közmő- és energiaellátási, vízi építmények, a bányamőveléssel, az atomenergiával kapcsolatos, illetve a honvédelmi célú építmények) - az Étv.-vel összhangban - a speciális követelményeikre külön szabályozást nyerhessenek. Rendeltetésükre tekintettel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak végrehajtását szolgáló belbiztonsági építmények egy része is ilyen speciális szabályozást igényelhet, ezért ezen építmények szerepeltetése a sajátos építményfajták között indokolt. Az építésügynek és ezen belül a településrendezésnek a célja a települések fejlıdésének az elısegítése. A települési önkormányzatoknak két, az önkormányzati törvényben nevesített feladata kapcsolódik ehhez: a településfejlesztés és a településrendezés. A törvény említi és definiálja az egyik - talán legátfogóbb - településfejlesztési dokumentumot, a településfejlesztési koncepciót, és rögzíti annak kapcsolatát a településrendezési tervezés eszközeihez. Az Étv. a településfejlesztési koncepciót a településrendezési eszközök közé sorolja. A településfejlesztési koncepció (amely a mit, mibıl és mikor kérdésekre ad választ) szoros összefüggésben van a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal, szabályozási tervvel (amely a hol és hogyan kérdésekre válaszol). A szerkezeti tervnek az Étv. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásához (elızetes véleményezés) a fejlesztési koncepciót is mellékelni kell - tájékoztatás céljából - az önkormányzatoknak. A településfejlesztési koncepció fogalma is pontosításra került, hogy egyértelmővé váljon, hogy annak tartalma elsısorban nem mőszaki, hanem gazdasági, szociálpolitikai és pénzügyi jellegő. 1 9. Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsıfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, mővelıdési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá - használata meghatározott esetekben kötelezı, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

1

Beiktatta: 1999. évi CXV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2000. I. 1-tıl.



10.1 Épület: jellemzıen emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggı tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. 11.2 Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. 12.3 13.2 Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelıen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az errıl szóló külön szerzıdésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenı és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közmővek elhelyezése. 14.2 Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minısülı, elsısorban mezıgazdasági, erdımővelési, illetıleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. 15.4 Mőtárgy: mindazon építmény, ami nem minısül épületnek és épület funkciót jellemzıen nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, mősorszórás mőszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas mőszaki alkotások). 16.4 Önkormányzati (megyei, illetve települési) fıépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit elıkészítı - felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkezı - személy. 17.2 Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlıdésének alapvetı lehetıségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülı településfejlesztési elhatározás. 18.5 Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minısülı, közlekedési, hírközlési, közmő- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányamőveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetéső, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényő településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenıen - eltérı, vagy sajátos, csak arra a rendeltetéső építményre jellemzı, kiegészítı követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. 19.2 Szabályozási keretterv: az a fıvárosi településrendezési terv, amely a fıváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fıvárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja. 20.2 Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési elıírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. 21.2 Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

1 Megállapította: 2006. évi L. törvény 1. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Számozását módosította: 1999. évi CXV. törvény 2. § (2). 3 A korábbi 11. pontot hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXV. törvény 36. § (2). Hatálytalan: 2000. III. 1-tıl. 4 Megállapította és számozását módosította: 1999. évi CXV. törvény 2. §. Hatályos: 2000. I. 1-tıl. 5 Megállapította: 2006. évi L. törvény 1. § (3). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi LVII. törvény 22. § (6) b).



22.1 Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejőleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történı felosztása. 23.1 Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történı összevonása. 24.1 Telekfelosztás: a telek új telkekre történı osztása. 25.1 Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása. 26.1 Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. 27.2 Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedı önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövıbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsısorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-mővi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntı szerepe. 28.1 Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. 29.1 Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges mőszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. 30.3 31.4 Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemzı növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. 32.4 Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építımővészeti, mőszaki-tudományos) építészeti minıséggel rendelkezı alkotásokban megjelenı értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejezıdik ki. 33.4 Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselı elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. 34.4 Fıvárosi keretszabályzat: a fıváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörően szabályozó általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fıvárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat. 35.4 Övezeti terv: a helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetek, illetıleg övezetek területi lehatárolását - a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán - tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi. BH2007. 356. Fa lábakon álló kerti terasz is építmény, amely az oldalkertben nem helyezhetı el (1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §).

1 2 3 4

Számozását módosította: 1999. évi CXV. törvény 2. § (2). Megállapította: 2006. évi L. törvény 1. § (4). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. Beiktatta: 2006. évi L. törvény 1. § (6). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



BH2006. 31. A légkondicionáló berendezés kültéri egységének az ingatlanon való elhelyezése nem építési engedély köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 9. §]. BDT2000. 166. A túlépítés szabályait nemcsak épületekre, hanem minden építményre alkalmazni kell. Az építmény meghatározásának jogi kritériumai. A túlépítés jogkövetkezményeinek alkalmazása, attól függıen, hogy a túlépítı jó- vagy rosszhiszemő volt. KGD2007. 221. Elı- és oldalkertben - engedély nélkül épített - lábakon álló gépkocsibeálló fennmaradása nem engedélyezhetı. [1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §] Általános követelmények 3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét: a) a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési és építészeti-mőszaki tervek alapján, b) a jogszabályokban elıírt építészeti, mőszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban, c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint d) a résztvevık - építtetık, tervezık és kivitelezık - együttmőködésével kell megvalósítani. (2)1 Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekő intézkedéseket és döntéseket megelızıen, illetıleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenırzés lehetıségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelı tájékoztatásáról, és lehetıséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre. EBH2002. 826. A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktıl való eltérésre nincs jogszabályi lehetıség [1997. évi LXXVIII. tv. 3. §, 7. § és 9. § 12/1983. (V. 12.) MT r. 4. §, 12. §, 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet]. Az állam építésügyi feladatai 4. § (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekő követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenırzése az állam feladata. (2)2 (3) A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik: a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi elıírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerősítésérıl, b)3 az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer mőködtetésérıl, c) a nemzetközi egyezményekbıl adódó állami feladatok ellátásáról, d) az országos kutatási, mőszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról. (4)4 A Kormány az építésügy központi irányítását az építésügyért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja. 5. §5 (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenırzési feladatkörében: a)2 b) külön jogszabályok szerint ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,

1 A második mondat szövegét módosította: 2004. évi XXIII. törvény 24. § (2), illetıleg ezzel megegyezı tartalommal: 2004. évi XXIX. törvény 148. § (1) i). 2 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. 3 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) aa). 4 Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 37. §. Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ab). 5 Megállapította: 2006. évi L. törvény 2. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenırzésérıl, c)1 d)2 elısegíti - a kultúráért felelıs miniszter, valamint a természetvédelemért felelıs miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megırzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, mőszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és mőködtet, e) részt vesz az építésügyet érintı képzési, szakképzési célok meghatározásában és kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó miniszteri rendeletek elıkészítésében, f) a mőemlékek és a sajátos építményfajtákért felelıs miniszterek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsıfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását. (2)-(3)1 (4) Az (5) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása érdekében - kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó testületként: a) a miniszter központi, b)3 az állami fıépítész területi településrendezési, illetve építészeti-mőszaki tervtanácsot mőködtet, c) a területi építész kamara elnöke - a kamara illetékességi területére kiterjedı - helyi építészeti-mőszaki tervtanácsot (a továbbiakban: helyi tervtanács) mőködtet, ha a települési (a fıvárosban a fıvárosi és a fıvárosi kerületi) önkormányzat az önkormányzati fıépítész vezetésével tervtanácsot önállóan vagy társulásos formában nem mőködtet. (5) A tervtanácsok feladata különösen a) településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elısegítése, továbbá b) a települési környezet, a táj- és településkép, c) a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve d) az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minıség) külön jogszabály szerinti védelme, valamint e) a településrendezési és az építészeti-mőszaki tervek szakszerőségének, magas színvonalának külön jogszabály szerinti biztosítása, egyéb fontos építésügyi (településrendezési, építészeti-mőszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási stb.) célok érvényre juttatása. A hatályos Étv.-hez képest az új szabályozás egyrészt kiegészíti, pontosítja a miniszter építésügyi feladatait, másrészt meghatározza, hogy milyen terveket, melyik tervtanácshoz kell benyújtani és miként lehet a tervtanácsi állásfoglalásokat hatékonyabban érvényre juttatni az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban. A tervtanácsok jogállásának, feladatainak és hatáskörének megváltoztatásával nagyobb szerepet szán a törvény a szakmai kamaráknak az építészeti minıség és értékvédelem megırzésében. A tervtanácsok vélemény-nyilvánításának szakértıi szintre történı emelése és ily módon az építésügyi hatósági határozatokba történı beépítése egyrészt az építésügyi hatósági döntéshozatalt hivatott elısegíteni, másrészt szakmai, minıségi garancia lehet az építészeti-mőszaki tervdokumentációk tartalmára vonatkozóan.

1 2 3

Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) o). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c).



A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai 6. § (1) A települési (fıvárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen: a) a jogszabályok keretein belül - a fıvárosban a fıvárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása. (2) A fıvárosi önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fıvárosi kerület közigazgatási területét érintı: a) építési keretszabály megállapítása, b) szabályozási keretterv jóváhagyása, c) az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban említett feladatkör ellátása. (3) A települési önkormányzat és szervei - a fıvárosban a fıvárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési feladatukat a)1 a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával látják el. (4) Ha az országos érdekbıl szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy meghatározott határidıre gondoskodjon a helyi építési szabályzat, illetıleg a településrendezési tervek elkészítésérıl, felülvizsgálásáról, módosításáról és azok megállapításáról, illetve jóváhagyásáról. Ilyen esetben a szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról az éves központi költségvetésben e célra biztosított keret felhasználásával a Kormány gondoskodik. (5) A megyei önkormányzat és szervei építésügyi feladata különösen: a) a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának elımozdítása, b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintı táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése. (6) A helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével - jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezı önkormányzati (megyei, illetve települési) fıépítész (a továbbiakban: fıépítész) készíti elı. (7)2 A települési önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a fıépítész vezetésével - tervtanácsot mőködtethet. A tervtanács mőködésének rendjét - a vonatkozó külön jogszabály elıírásainak keretei között - az önkormányzat rendeletben állapítja meg. EBH2006. 1471. A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható az önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága is (1990. évi LXV. törvény 8. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §). KGD2006. 150. A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható a települési önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága (1990. évi LXV. törvény 8. §, 36. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §, 57. §).

1 2

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 3. § (1). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Beiktatta: 1999. évi CXV. törvény 3. § (2). Módosította: 2006. évi CXX. törvény 8. § (3) ba).



II. Fejezet A TELEPÜLÉSRENDEZÉS A településrendezés célja, feladata és eszközei 7. § (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erıforrások kíméletes hasznosításának elısegítése. (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlıdésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetıségeit hatékonyan kihasználva elısegítse annak mőködıképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megırzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. (3) A településrendezés eszközei: a)1 a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselı-testülete határozattal állapít meg (2. § 27. pont); b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselı-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2. § 28. pont); c)2 a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselı-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont). EBH2002. 826. A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktıl való eltérésre nincs jogszabályi lehetıség [1997. évi LXXVIII. tv. 3. §, 7. § és 9. § 12/1983. (V. 12.) MT r. 4. §, 12. §, 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet]. 8. §3 (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkezı változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelı felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlıdését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idısek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidı és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak mőködési feltételeinek lehetıségeire, d) a megırzésre érdemes történeti vagy településképi jelentıségő településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegı, a talaj, a klíma és az élıvilág védelmére,

1 2 3

Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ba). Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) bb). Megállapította: 2006. évi L. törvény 3. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megırzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mezı- és az erdıgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelıhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termıfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elısegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelı színvonalú közlekedés kialakítását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdık és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termıfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyőjtését és helyben tartását vagy szakszerő és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetıségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejőleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminısítés elıtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhetı, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelı terület, d) a tervezés idıszakában a 20 000 fı lakosságszámot meghaladó, valamint a tervezett létszámmal azt elérı települések, a kiemelt üdülıterületek, a gyógyhelyek meglévı, illetıleg bıvített belterületét a közigazgatási területükön belül - eltérı területrendezési tervi elıírás hiányában, és ahol ez fizikailag lehetséges - legalább 200 m szélességő, beépítésre nem szánt (mezı-, erdıgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási) területekbıl álló győrővel kell körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmő, hírközlési és vízvédelmi építmények helyezhetık el. Új belterületet, beépítésre szánt területet úgy kell kijelölni, hogy legfeljebb tízezer tervezett lakost befogadó településrészt (illetıleg az üdülıterület valamint a gyógyhely jellegéhez igazodó területegységeket) ugyanilyen, beépítésre nem szánt területekbıl álló győrő vegye körül. Két terület közötti győrő - a természeti adottságok és a környezetvédelmi elıírások figyelembevétele mellett egymásba metszhet. A § új bekezdése a víz(győjtı)gazdálkodási elıírásokkal való összhangot teremti meg. Minden terület rendelkezik a területen lévı növénytársulások révén valamekkora biológiai aktivitás értékkel, amely jelentıs mértékben hozzájárul a környezet ökológiájához. A fenntartható fejlıdés, az egészséges környezet érdekében szükséges annak elıírása, hogy amennyiben egy területet az eddigitıl eltérıen másként kívánnak felhasználni, akkor azt csak úgy lehessen, hogy az a terület eredeti biológiai aktivitás értékét nem csökkentheti. A területekkel való takarékos bánás és a települések szétterülésének fékezése érdekében szükséges bevezetni ezen elıírást, amely egyidejőleg jól szolgálja a mőszaki infrastruktúrával ellátott, már igénybevett területek hasznosulását, valamint jobb, gazdaságosabb kihasználtságát. A zöld győrő - vagy nemzetközileg ismert angol kifejezésével „greenbelt”,- léte elemi érdeke minden nagyobb (20 000 fı felettilakosú) településnek. A települési önkormányzatok egyenlıségébıl és szolidaritási igényébıl fakad az a követelmény, hogy ezt mindenki saját területén biztosítsa a jövıben (értelemszerően ott, ahol ez még lehetséges), és ne települjön túlzottan a szomszédos település vonzó adottságaira. A zöld győrők létesítése nem jelent többlet kiadást az önkormányzatoknak, hiszen a törvény csupán azt írja elı, hogy bizonyos területeket meg kell hagyni a jelenlegi beépítésre nem szánt területfelhasználási állapotában: mezıgazdasági, erdıgazdasági, közlekedési vagy vízügyi területként.



A településrendezés általános szabályai 9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai elıírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. (2)1 A településrendezési eszköz kidolgozása elıtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során: a) az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetıségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását, b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az elıkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétıl számított 30 napon belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlıdése és építési rendje szempontjából jelentıs terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható idıbeli lefolyását, valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. (3)1 A készítés alatt lévı településrendezési eszközt a polgármesternek (fıpolgármesternek) külön jogszabályban meghatározottak szerint - véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás elıtt a polgármesternek (fıpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, - amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérı vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (fıpolgármesternek) egyeztetı tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az idıpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás elıtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztetı tárgyalásról jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztetı tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelı véleményezınek kell tekinteni. (6)2 A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk elıtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (fıpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:3 a)4 a fıváros, a fıvárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az állami fıépítész útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelıs miniszternek, b)5 egyéb szabályzatot és terveket az állami fıépítésznek. A miniszter 90, az állami fıépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidın belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértınek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. (7)6 A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben elıírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. 1 Megállapította: 2006. évi L. törvény 4. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 4. § (3). Módosítva: 69/2002. (XII. 17.) AB határozat alapján. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 3 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ca). 4 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (2) a), 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c), 170. § (3) o). 5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 6 Megállapította: 2006. évi L. törvény 4. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



(8)1 Az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét, illetıleg kivonatát a polgármesternek (fıpolgármesternek) meg kell küldenie az azok véleményezésében résztvetteknek, továbbá a dokumentációt a külön jogszabályban meghatározott országos dokumentációs központnak. (9)2 A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintı ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a településrendezés eszközei módosítása esetén is alkalmazni kell. (10)3 A településrendezés eszközei készítése során a települést érintı jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe kell venni. (11)4 A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes munkarészével, valamint a megállapításukról szóló - külön jogszabály szerinti - jegyzıkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá az állami fıépítészi, illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselı-testületi megállapításuk után 15 napon belül a jegyzı köteles megküldeni a közigazgatási hivatalnak. A településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot, a szabályozási tervet véleményeztetni kell az Étv. 9. §-a elıírásai szerinti véleményezési eljárásban. Az Étv. 1997-ben elfogadott (eredeti) rendelkezése az elkészített településrendezési eszközök véleményezésre 45 napos határidıt állapított meg. A törvény 1999-ben történt módosítása ezt az idıtartamot 21 napra lecsökkentette. Az azóta eltelt idı tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a véleményezésre adott csökkentett idıtartam a kellıen alapos vélemények elkészítésére kevés, ezért célszerő és szükséges a véleményezésre nyitva álló idıtartam megemelése. Különösen méltánytalan helyzetbe kerülnek a települési önkormányzatok, amikor a szomszédos települések településszerkezeti tervérıl kell három hét alatt megalapozott véleményt nyilvánítaniuk. Indokolt kiterjeszteni az elıkészítés szabályait a településfejlesztési koncepcióra is, hogy a leginkább érintett lakosság, a társadalmi és érdekképviseleti szervek már e fázisban szabályozott módon elmondhassák észrevételeiket, és alakítói lehessenek településük jövıjének. A közigazgatási hivatal vezetıje törvényességi ellenırzési jogkörének ellátását könnyíti meg az, hogy a településrendezési tervet, illetve a helyi építési szabályzatot elfogadó önkormányzati rendelet esetén pontosításra kerül a megküldendı dokumentumok köre. Az eddigi gyakorlat megváltoztatását célozza az az elıírás, hogy a törvényességi ellenırzés körében a közigazgatási hivatal nem csupán az eljárási, de az anyagi jogi szabályok betartását is vizsgálja. A településszerkezeti terv 10. §5 (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges mőszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvetı jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (2) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítésérıl kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az idıközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.

1 2 3 4 5

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 4. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) cb). Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) cc). Beiktatta: 2006. évi L. törvény 4. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 7. § (2) c), 99. § (3) c). Megállapította: 2006. évi L. törvény 5. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



(3) A településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenıen a megyei, a szomszédos települési (a fıvárossal szomszédos települések esetében a fıvárosi és az érintett - határos fıvárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A fıváros településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. (4) A településszerkezeti terv esetében az elızetes véleményt kérı dokumentációnak a 9. § (2) bekezdésében elıírtakon túlmenıen tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévı településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is. 11. §1 (1)2 A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészbıl áll. A településszerkezeti terv - rajzi és szöveges - munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az idıközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni. (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelı méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét (fıútvonalakat, győjtıutakat, közüzemi meghatározó mőszaki infrastruktúra-hálózatokat közmő-gerincvezetékeket, hírközlı hálózat fı elemeit), a települési szintő és a városrész szintő közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védıterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. (3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztetı, illetıleg arra kiható tényezıket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés-veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektıl veszélyeztetett területeket, a közmőves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján elıírt minden olyan egyéb tényezıt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. A szabályozási terv 12. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes legalább telektömb nagyságú - területrészeire készülhet. (2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben: a) az újonnan beépítésre vagy jelentıs átépítésre kerülı (pl. rehabilitációs) területekre, illetıleg b)3 a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylı védett területek (pl. kiemelt üdülıterület, gyógyhely, mőemléki jelentıségő terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet elızetesen módosítani kell. (4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelmően értelmezhetıek legyenek. (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b)4 a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetıleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különbözı célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), 1 2 3 4

Megállapította: 2006. évi L. törvény 5. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXX. törvény 8. § (4) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 6. § (1). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2000. III. 1-tıl.



e) a közterületnek nem minısülı területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védı területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylı elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni. KGD2007. 86. A helyi építési szabályzatot a telekalakítási kérelem elbírálása során a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A szabályozási terv nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha az rossz térképi állapoton alapul, és erre épült a helyi építési szabályzat telekfelosztást tiltó rendelkezése. [1997. évi LXXVIII. tv. 12. §] A helyi építési szabályzat 13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelıen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez főzıdı sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b)1 a beépítésre szánt területek, illetıleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c)1 a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történı építés feltételeit, szabályait, d) a különbözı célú közterületek felhasználása és az azokon történı építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védı területekkel, valamint g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos elıírásokat. (3)2 A szabályozási terv - amennyiben készül - a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi. (4)3 A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés elıírásainak figyelembevételével. Területrészenként készülı helyi építési szabályzat esetében a késıbbi szabályozások az elsı szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. (5)4 Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedıen a) az újonnan beépítésre vagy jelentıs átépítésre kerülı (pl. rehabilitációs) területekre, b)5 a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylı védett területek (pl. kiemelt üdülıterület, gyógyhely, mőemléki jelentıségő terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (6)6 A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni.

1 2 3 4 5 6

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 6. § (1). Módosította: 2006. évi CXX. törvény 8. § (4) b). Beiktatta: 2006. évi L. törvény 6. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. A felvezetı szöveget megállapította: 1999. évi CXV. törvény 7. § (3). Számozását módosította: 2006. évi L. törvény 6. § (1). Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 7. § (3). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Beiktatta: 2006. évi L. törvény 6. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



(7)1 A tervezés idıszakában 20 000 fı lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell. BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzıi hatáskör, a polgármester és a képviselı-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §). A fıvárosra vonatkozó sajátos rendelkezések 14. § (1) A fıvárosban a helyi építési szabályzatra és a településrendezési tervekre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Fıvárosi Önkormányzat a fıváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fıvárosi építési keretszabályzatban állapítja meg. (3)2 A fıvárosi kerületi önkormányzatnak - a fıvárosi építési keretszabályzat keretein belül - a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A fıvárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területegységre is megállapítható kerületi építési szabályzat. (4) A fıvárosi településrendezési tervek: a) a fıvárosi önkormányzat által jóváhagyott fıvárosi településszerkezeti terv, b) a fıvárosi önkormányzat által jóváhagyott fıvárosi szabályozási keretterv, valamint c) a fıvárosi kerületi önkormányzat által jóváhagyott kerületi szabályozási terv. (5) A fıváros szabályozási kerettervében kell meghatározni a fıváros egészét vagy több kerületét érintı, a fıvárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási elemeket, különösen a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetıleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását, c) a fıváros mőködéséhez szükséges közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a fıvárosi önkormányzat tulajdonában lévı közterületeken belül a különbözı célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a védett és a védelemre tervezett, valamint a védı területeket, továbbá építményeket, f) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylı elemeit, g) a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását. (6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintı, a fıváros szabályozási kerettervében szereplı szabályozási elemeket be kell építeni, eltérés szükségessége esetén a fıváros szabályozási kerettervét elızetesen módosítani kell. (7)3 A (2)-(4) bekezdések szerinti fıvárosi településrendezési eszközök összehangolt nyilvántartásának szabályait a fıvárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg. EBH2003. 912. Ha az ingatlan beépíthetıségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (1997. évi LXXVIII. tv. 14. §, 30. §). Több település közös rendezése 15. § (1) Több települési önkormányzat az összefüggı településrendezési feladatait közösen is megoldhatja. Az érintettek ilyen esetben közös helyi építési szabályzatot és közös településrendezési terveket is készíthetnek. (2) A közös helyi építési szabályzatnak és településrendezési terveknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselı-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik. (3) A közös helyi építési szabályzatra és közös településrendezési tervekre egyebekben a 7-14. §-ok rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 1 2 3

Beiktatta: 2006. évi L. törvény 6. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2006. évi L. törvény 7. §. A második mondat szövegét módosította: 2006. évi CXX. törvény 8. § (3) bb). Beiktatta: 1999. évi CXV. törvény 8. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl.



A településtervezés 16. § (1)1 A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítése jogszabályban meghatározott esetekben és módon a) szakmai névjegyzékbe vételhez, b) szakirányú felsıfokú végzettséghez, c) szakirányú gyakorlati idıhöz, valamint d) egyéb feltételekhez kötött tevékenység (a továbbiakban: településtervezési jogosultság). (2)2 A magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy), továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy - az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenıen - a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet településtervezési tevékenységet. (3)3 A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítıje a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át. (4)4 A településtervezésre jogosult személyeket névjegyzékbe kell foglalni. (5)5 A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot - azok jóváhagyásra kerülı és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következı sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elıvásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történı lejegyzés, g) útépítési és közmővesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j)6 településrendezési szerzıdés. Építésjogi követelmények 18. § (1) Építési munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv elıírásainak megfelelıen szabad.

1 Megállapította: 2004. évi XXIII. törvény 16. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától. 2 Megállapította: 2007. évi I. törvény 109. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-tıl. 3 Beiktatta: 1999. évi CXV. törvény 9. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 4 Számozását módosította: 1999. évi CXV. törvény 9. §. 5 Beiktatta: 2004. évi XXIII. törvény 16. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától. 6 Beiktatta: 2006. évi L. törvény 8. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



(2)1 Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetıleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében elıírt, illetıleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelıen teljeskörően, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévı környezethez. Az Étv. 18. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha egy területre nincs érvényes helyi építési szabályzat, szabályozási terv, vagy ha vannak, de azok a korábbi elıírások szerint készültek és nem szabályoznak a jelenlegi elıírások szerint teljes körően, akkor az építés iránti kérelmeket az illeszkedési szabály alapján kell elbírálni. Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK ) 2002. évi módosítása lehetıséget teremtett az önkormányzatok számára, hogy egyes, kialakult - már beépült - területeken csak olyan beépítési elıírásokat kössenek meg, amelyekben valamilyen változtatást akarnak. Ilyen esetben a beépítés többi - nem szabályozott - feltételére vonatkozóan az illeszkedési szabály lép életbe. A törvény említett elıírása jelenleg azonban ezt a lehetıséget csak a korábbi elıírások szerint készült helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetére szőkíti le, és nem általánosan teszi lehetıvé. KGD2006. 133. Helyi építési szabályzat hiányában a telekmegosztási eljárásban az ún. illeszkedési szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel a már kialakult teleknagyságokra (1997. évi LXXVIII. törvény 18. §). KGD2005. 148. A bányatelek-megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevétele nem mellızhetı (1993. évi XLVIII. törvény 26. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §] 19. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhetı el. (2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévı építményt átalakítani, bıvíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az a) a terület rendeltetésszerő használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, különösen ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerő felhasználását, bd) a megfelelı megközelítés biztosított, illetıleg biztosítható, továbbá c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetık el, illetve d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévı építményeinek közvetlen közelében építik fel, e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetıleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhetı el, f) közösségi építmény vagy köztárgy. Tilalmak 20. §2 (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelızése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetıleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhetı el. (2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és idıtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni. 1 2

Megállapította: 2006. évi L. törvény 9. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 11. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl.



(3)1 A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetésérıl - a változtatási tilalom kivételével a települési önkormányzat képviselı-testülete (a fıvárosban a fıvárosi önkormányzat közgyőlése, illetıleg a kerületi önkormányzat képviselı-testülete) a fıjegyzı, illetıleg a jegyzı útján tájékoztatja az érintetteket. (4)2 A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelızése érdekében - törvényben meghatározott esetekben - az arra hatáskörrel rendelkezı közigazgatási szerv rendeli el határozattal a telekalakítási, illetıleg az építési tilalmat. A határozatról az érintett ügyfeleken kívül tájékoztatni kell az érintett települési önkormányzatot és az építésügyi hatóságot is. (5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik. (6) A tilalmat az azt elrendelı megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (7)3 A tilalom nem terjed ki: a) a tilalom hatálybalépésekor érvényes építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, b) a korábban gyakorolt használat folytatására, c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı kármegelızési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintı módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra. 21. §4 (1)5 A helyi építési szabályzat, illetıleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetıleg a szabályozási terv készítésének idıszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elı. (2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelı önkormányzati rendelet rövidebb idırıl nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszőnik. 22. § (1)6 A változtatási tilalom alá esı területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévı építményt átalakítani, bıvíteni, továbbá elbontani, illetıleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelı változtatást végrehajtani nem szabad. (2) Az építési tilalom alá esı területen a) a jövıbeni rendeltetésnek megfelelı terület-elıkészítı építési munkák, b) a bontási munkák, c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetıleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, d) a meglévı építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövıbeni rendeltetésének megfelelı átalakításával, korszerősítésével, bıvítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá e) a meglévı lakóépület új, önálló lakást nem eredményezı átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 2 25 m -rel történı bıvítése és felújítása kivételével más építési munkát végezni nem szabad.

1 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 309. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 309. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 3 Megállapította: 2006. évi L. törvény 10. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 12. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 5 Megállapította: 2006. évi L. törvény 11. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 6 Megállapította: 2006. évi L. törvény 12. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



Telekalakítás 23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelı használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetısége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. (2)1 Telekalakítás - a kisajátításra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak kivételével - csak jogerıs telekalakítási engedély alapján végezhetı. (3)2 A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint telekalakítási tervet kell készíteni. (4) A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülı költségek a telekalakítás kezdeményezıjét terhelik. EBH2002. 812. A helyi érdekő közügy a helyi önkormányzat ügyféli minıségét adott hatósági eljárásban megalapozhatja (1997. évi LXXVIII. tv. 23. §, 1957. évi IV. tv. 3. §, 1990. évi LXV. tv. 1. §) KGD2007. 42. Telekalakítási perben a területre érvényes részletes rendezési terv tényszerősége nem vizsgálható felül (1997. évi LXXVIII. tv. 23. §; 85/2000. (XI. 8.) FVM r. 10. §). KGD2002. 140. Telket alakítani csak a szabályozási tervnek megfelelıen szabad (1997. évi LXXVIII. törvény 23. §). 24. § (1) A telekalakítás lehet: a)3 telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont), b)4 telekfelosztás (2. § 24. pont), c)5 telekegyesítés (2. § 23. pont), és d)6 telekhatárrendezés (2. § 25. pont). (2)7 Új beépítésre szánt, vagy jelentıs mértékben átépítésre kerülı (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetıség feltételeként a telkeket az elıírásoknak megfelelı építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történı - újraosztásával. (3) Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezıjét - a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelıen, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közmővek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti. (4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni. BH2007. 204. Az illetékmentesség telkek egyesítése esetén is megilleti a vagyonszerzıt, ha a telkeket lakóházzal beépíti 4 éven belül (1990. évi XCIII. törvény 26. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 24. §). Elıvásárlási jog 25. § (1) A települési önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében. (2)8 (3) A fıvárosban a fıvárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elıvásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója. 1 Megállapította: 2005. évi XII. törvény 9. §. Hatályos: 2005. IV. 6-tól. Az elsı fokú határozattal még le nem zárt folyamatban levı ügyekben is alkalmazni kell. 2 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 13. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 3 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) da). 4 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) db). 5 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) dc). 6 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) dd). 7 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 14. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 8 Megsemmisítette: 43/2006. (X. 5.) AB határozat. Hatálytalan: 2006. X. 5-tıl.



(4)1 Az (1)-(3) bekezdések szerinti elıvásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elıvásárlási jog fenntartásának indokai megszőnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. (5)1 Az önkormányzat (1)-(4) bekezdésekben szabályozott elıvásárlási joga - az országos jelentıségő védett természeti területen lévı és a mőemléki ingatlanra vonatkozó elıvásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerzıdésen alapuló elıvásárlási jogot megelızi. (6)1 Ha az önkormányzat az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstıl számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı. A bejegyzett elıvásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. BDT2007. 1568. A termálkút mint vízi létesítmény az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban álló sajátos építményfajta. A termálkúthoz tartoznak a rendeltetésszerő és biztonságos használatához, mőködtetéséhez szükséges beépített mőszaki és technológiai berendezések is, amelyek a termálkúttal alkotórészi kapcsolatban állnak. Kisajátítás 26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekbıl szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki. Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés2 27. §2 (1)3 Ha a helyi építési szabályzat szerint - a településrészen fekvı ingatlanok megfelelı megközelítése, illetve használatának elısegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bıvítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környezı építmény, telek rendeltetésszerő használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történı megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, az építésügyi hatóság a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. (2)4 (3)5 A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítésébıl, illetve az ezzel összefüggı közmővesítésbıl eredı telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közmővesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követın valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közmővek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követı fél éven belül nem kezdıdik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követı idıponttól kezdıdıen a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg. (4)6 Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkezı, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. (5)7

1 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 15. § (2). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 16. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (2) d). Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (2) e). Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Módosította: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) b). Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) b). Hatálytalan: 2008. I. 1-tıl.



(6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bıvítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés mőszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévı teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredı telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti. (7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani. (8) A kiszolgáló út létesítése, bıvítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni. (9) Az (1)-(8) bekezdés elıírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetéső és szerepkörő külterületi helyi közutak esetében is. (10)1 Az építésügyi hatóság lejegyzéssel kapcsolatos eljárására egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. A 42. § (2) bekezdés d) pontja az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény „lejegyzésre” vonatkozó szabályainak érdemi módosítását tartalmazza. A 22/2006. (VI. 15.) AB határozat ugyanis a lejegyzéssel kapcsolatban kimondja, hogy: „A ... jogalkotó a Ktvr.-ben az Épt.-hez képest több biztosítékot nyújtott arra, hogy a tulajdonelvonás kivételes eszköz legyen. Az Épt. a „lejegyezheti” szó használatával jelzi, hogy a lejegyzést foganatosító hatóság mérlegelési jogosultságát, ám ez a rendelkezés további feltételeket nem határoz meg. A kisajátításról szóló jogszabályban foglaltaktól eltérı, a kiszolgáló- és lakóút jellegéhez idomuló eszközzel is garantálni lehet azt, hogy a kisajátítás kivételességének alkotmányi követelménye érvényesüljön, ám az alkotmányosságot biztosító garanciarendszert meg kell alkotni. Az AB álláspontja az, hogy a jogalkotó a kisajátítás egyik formáját megjelenítı lejegyzést általános eszközként szabályozza a település egyes részeit érintı kiszolgáló- és lakóút létesítése, bıvítése vagy szabályozása esetére. A jogszabály szerint lejegyzés történhet az önkormányzat által meghatározott területrészre minden esetben, amikor a lejegyzést végrehajtó hatóság errıl így dönt. Az önkormányzatnak és a végrehajtó építésügyi hatóságnak nem kötelezettsége más megoldást keresni a közérdek megvalósítására, illetve ha talál más megoldást, nem köteles alkalmazni. A kiszolgáló- és lakóút építése az önkormányzat területén nem kivételes esetben elıforduló közérdekő feladat. Jelen esetben a tulajdonelvonás kivételességét ezért csak olyan törvényi rendelkezések képesek biztosítani, amelyek valamilyen formában kötelezik a közérdek megvalósítóit, hogy a lejegyzés eszközét csak akkor és olyan mértékben alkalmazzák, amennyiben a közérdekő cél megvalósítására más lehetıség nincs. Az AB hangsúlyozza a kisajátítás kivételességének jelentıségét, amely a kisajátítás összes formájára, így ... a lejegyzésre is érvényes.” A törvény a lejegyzés szabályait a 22/2006. (VI. 15.) AB határozat megfogalmazott szempontokra tekintettel határozza meg. A lejegyzés a törvény szerint - mivel a kisajátítás egy speciális formájáról van szó, az általános célokból következıen - közút létesítéséhez lesz lehetséges; a lejegyzés az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik, a kártalanítás szabályai az azonnali kártalanítás szempontjaira tekintettel a hatályos szabályoknál sokkal szőkebb határidıket fogalmaz meg. EBH2002. 823. A közterület önkormányzati tulajdon, forgalomképtelen, az arra kötött adásvételi szerzıdés alapján tulajdonjog akkor sem jegyezhetı be az ingatlan-nyilvántartásba, ha az nem a közút része (1972. évi 31. tvr. 15. §, 17. §, 1959. évi IV, tv. 200. §, 1964. évi III. tv. 17. §, 1997. évi LXXVIII. tv. 27. §, 1990. évi LXV. tv. 79. §) EBH2002. 820. Útlejegyzés céljára történı ingatlan igénybevételnél az útlejegyzés célszerősége nem vizsgálható (1997. évi LXXVIII. tv. 27. §).

1

Beiktatta: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (2) f). Hatályos: 2008. I. 1-tıl.



KGD2007. 67. A közút céljára történı lejegyzés a tulajdonszerzés sui generis módja; ha a szerzıdı felek a szerzıdésben nem szereplı, harmadik személy javára kötnek szerzıdést, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a szerzıdı felek is kérhetik (1997. évi CXLI. törvény 26. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §; 1959. évi IV. törvény 233. §). KGD2006. 149. Az útlejegyzésért járó kártalanítás esetén a határozathozatalkor fennálló forgalmi érték alapján kell dönteni (1959. évi IV. törvény 177. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §). KGD2006. 2. Útlejegyzés miatti kártalanításnál csak az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §-ának (3) bekezdésében írt tényezık vehetık figyelembe, egyéb értéknövelı tényezık nem értékelhetık (1997. évi LXXVIII. törvény 27. §). KGD2003. 196. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történı lejegyzés. Az eljárás kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint történik, az elsı fokú határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közigazgatási hivatal bírál el (1997. évi LXXVIII. törvény 27. §, 52-53. §). KGD2003. 88. A közterület önkormányzati tulajdon és így forgalomképtelen. A közterületre vonatkozó adásvételi szerzıdés alapján a tulajdonjog nem jegyezhetı be az ingatlan-nyilvántartásba (1972. évi 31. törvényerejő rendelet 15., 17. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §). Útépítési és közmővesítési hozzájárulás 28. § (1)1 A helyi építési szabályzatban, illetıleg a szabályozási tervben a területre elıírt kiszolgáló utakat és a közmőveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésıbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fıvárosban megosztott feladatkörüknek megfelelıen a fıvárosi, illetve a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata. (2)2 Ha a kiszolgáló utat, illetıleg közmővet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és a megfizetés módját a települési önkormányzat rendelettel szabályozza. Az útépítési és közmővesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közmőépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmő megépítésébıl eredı értéknövekedést figyelembe vették. (3) A fıvárosban a (2) bekezdésben említett szabályozásra - megosztott hatáskörüknek megfelelıen - a fıvárosi, illetve a fıvárosi kerületi önkormányzat rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulás olyan arányban illeti meg a fıvárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték. (4)3 A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget és annak mértékét a települési önkormányzat jegyzıje az érintettekkel határozatban közli. A hatályos törvényi szabályozás szerint a tilalmak és a korlátozások helyi rendelettel történı elrendelésének az érintettekkel való határozati közlése jelenleg az építésügyi hatóság feladata volt.

1 Az elsı mondat szövegét megállapította: 1999. évi CXV. törvény 17. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 2 Megállapította: 2006. évi L. törvény 14. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 310. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.



A rendezési tervi döntésekrıl szóló tájékoztatás semmit sem tartalmaz a rendezési terv adott telekre esı tartalmán kívül, vagyis valóságban ez egy területileg korlátozott kivonata a rendezési tervnek, nem kötelezés, nem jogosítás, hanem tényközlés. A jogok és a kötelezettségek ugyanis nem a határozatból, hanem magából a rendezési tervbıl erednek. Ez tehát nem jogalkalmazás, hanem tájékoztatás, ezért semmi sem indokolja a határozati formát (jogorvoslati lehetıség biztosításával) és semmi sem indokolja a feladat építésügyi hatósághoz történı telepítését, ugyanis ez nem hatósági hatáskör, hanem a jegyzı a testület megbízásából megteheti. A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelızése érdekében a tilalmat nem rendelet, hanem törvény felhatalmazása alapján határozattal kell elrendelni. A határozatot annak a közigazgatási szervnek kell meghoznia, amelyik hatáskörébe a tilalom elrendelésének oka tartozik. Az út- és közmőépítési hozzájárulás elrendelését, a hozzájárulás mértéke megállapításának szabályait helyi rendelet tartalmazza. A helyi rendeletben elıírtak alapján az egyedi telkekre történı hozzájárulás mértékének megállapítása és az érintettekkel való közlése kérdésében indokolt a határozati forma és a jogorvoslat biztosítása. Tekintettel azonban a helyi rendelet tartalmából fakadó határozati tartalomra, semmi sem indokolja a feladat építésügyi hatósághoz történı telepítését. Ugyanezen elvek és indokok szerint a településrendezési kötelezettségeket megállapító helyi rendelet tartalmát is indokolt a helyi jegyzı útján határozattal közölni az érintettekkel. Településrendezési kötelezések 29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében a) beépítési kötelezettség, b) helyrehozatali kötelezettség és c) beültetési kötelezettség rendelhetı el. (2) A helyi építési szabályzat a tervszerő telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép elınyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott idın belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani. (3) A helyi építési szabályzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott idın belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elı. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. (4) A helyi építési szabályzat a közérdekő környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történı meghatározott módon és idın belüli beültetési kötelezettségét (gyepesítés, fásítás, növényzetpótlás stb.) írhatja elı. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerő használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit rendeletben meghatározott mértékben kell megtérítenie. (5)1 A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzıje az érintettekkel határozatban közli. (6)2 A települési önkormányzat jegyzıje megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (5) bekezdés szerint elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni.

1 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 311. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 2 Módosította: 2007. évi LVII. törvény 22. § (5) a).



Kártalanítási szabályok 30. §1 (1)2 Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetıleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti elıírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebbıl a tulajdonosnak, haszonélvezınek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezıt kártalanítás illeti meg. (2)2 A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. (3)2 Ha az ingatlanhoz főzıdı korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétıl számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétıl számítandó. (4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetıleg a szabályozási terv valamely késıbb megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekő célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos a közérdekő cél kedvezményezettjétıl, illetıleg ennek hiányában a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtıl számított három éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. (5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségbıl eredı kár megelızésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók. (6)3 A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fıvárosban a kártalanítás a fıvárosi, illetıleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó elıírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszőnt, és a települési önkormányzat az elıírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli. (7)4 A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az idıpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetıleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelı határozat jogerıre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A fıváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fıvárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fıvárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezı a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerzıdı felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a közigazgatási hivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. A kártalanítási ügyben az érdemi határozatot a kérelem elıterjesztésétıl számított 90 napon belül meg kell hozni.

1 2 3 4

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 18. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 15. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2006. évi L. törvény 15. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 312. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 7. § (2) c).



(8)1 A közigazgatási hivatalnak a kártalanítás ügyében hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani. A bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (9)2 A tulajdonost, haszonélvezıt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minısül. Az adásvétellel, kisajátítással történı kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani. EBH2006. 1465. Megismételt eljárásban sem mellızhetı szakértı kirendelése, ha olyan szakkérdés merül fel, amelynek megítéléséhez a bíróság kellı szakértelemmel nem rendelkezik (1952. évi III. törvény 177. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §). EBH2004. 1169. A tulajdonosra hátrányos övezeti besorolásról rendelkezı önkormányzati rendelet alapján az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell dönteni arról, hogy ki tekinthetı a közérdekő cél kedvezményezettjének [1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (4) bek.]. EBH2003. 912. Ha az ingatlan beépíthetıségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (1997. évi LXXVIII. tv. 14. §, 30. §). EBH2002. 716. Az Étv. hatálybalépésekor még fennálló, határozattal elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési tilalmakra és a velük kapcsolatos korlátozási kártalanításra a korábbi építési törvényt (Ét.) kell alkalmazni [1964. évi III. tv. (Ét.) 13. §, 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 30. §, 60. §] BH2007. 323. Korlátozási kártalanításra vonatkozó igény esetén a kárt is bizonyítani kell, feltételezett kárra nem ítélhetı meg kártalanítás (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §). BH2006. 236. Intézményi keretövezetbe való átsorolással okozott kár miatt a kártalanítás jogalapjának és a kötelezettnek a megállapítása (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §). BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzıi hatáskör, a polgármester és a képviselı-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §). BH2006. 130. Az 1997. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésekor hatályos 60. § (2) bekezdésének második mondatát 2000. március 1-jei hatállyal módosította az 1999. évi CXV. tv., eszerint a korlátozási kártalanítás vonatkozásában az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 60. §; 1999. évi CXV. tv. 34. §). KGD2007. 203. Korlátozási kártalanításra vonatkozó igény esetén a kárt is bizonyítani kell, feltételezett kárra nem ítélhetı meg kártalanítás (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §). KGD2006. 147. Intézményi keretövezetbe való átsorolással okozott kár miatt a kártalanítás jogalapjának és a kötelezettnek a megállapítása [46/1998. (X. 15.) Fıv. Kgy. rendelet; 47/1998. (X. 15.) Fıv. Kgy. rendelet; 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §]. KGD2006. 32. A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés folytán elrendelt kisajátítás jogalapját keresettel a kisajátítást kérı is vitathatja (1952. évi III. törvény 213. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 23. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §). KGD2006. 3. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhetı önkormányzatnak is perben kell állnia (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §). KGD2005. 152. Kisajátítási kérelem idı elıttisége esetén nem tehetı megállapítás arra, hogy a kisajátításra ki kötelezhetı [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 31. §] KGD2005. 149. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhetı önkormányzatnak is perben kell állnia [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §] 1 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 313. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 7. § (2) c). 2 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 313. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.



KGD2003. 224. A korlátozási kártalanítás iránt indított per alperese a közigazgatási hivatal, s a keresetet a pénzbeli kártalanításra köteles szerv ellen is meg kell indítani [1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (8) bek.]. KGD2003. 84. Az övezeti besorolásból eredı építési korlátozás után 1997. augusztus 1. napjától a korlátozási kártalanítás megállapítható (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1964. évi III. törvény 13. §). KGD1999. 171. Korlátozási kártalanítás megállapításának feltételei településrendészeti intézkedéssel okozott kár esetén [1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bek.]. Településrendezési szerzıdés1 30/A. §1 (1) A települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerzıdést (a továbbiakban: szerzıdés) köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). (2) A szerzıdés tárgya lehet különösen: a) településrendezési tevékenység elıkészítése a cél megvalósítója által, saját költségére, a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a településrendezési tervek, helyi építési szabályzat - egyeztetett program alapján történı - kidolgozásának finanszírozása; b) a településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban rögzített célok - a telek felhasználásának az ökológiai hálózat mőködıképességének fenntartása, szerkezetének funkcionális és területi megırzése mellett történı támogatása és biztosítása, idıbeli korlátozás és feltétel esetén is; c) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának elıfeltételei vagy következményei és az önkormányzatot terhelik. (3) A szerzıdés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szerzıdésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerzıdésben megállapított határidın belül megindítja. (4) A szerzıdésben kikötött, illetıleg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. (5) A szerzıdésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezık részérıl felmerülı, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekrıl, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségérıl, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségrıl. A törvény új sajátos jogintézmény alkalmazási lehetıségét vezeti be, a településrendezési szerzıdést. A gyakorlatban eddig is alkalmazott, de nem szabályozott eljárásban az önkormányzatok településfejlesztési lehetıségeit növeli, ha a beruházókkal megállapodást köthetnek. A fejlesztık számára is fontos, hogy az önkormányzatok csak a konkrét fejlesztéshez kapcsolódó ellentételezéseket kérhessék, hiszen a településrendezés és -fejlesztés során mindenkor a közérdek és a jogos magánérdek kiegyensúlyozott harmóniája a cél. III. Fejezet AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerő és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tőzoltó, mentı stb.) jármővel történı megközelíthetıségét, 1

Beiktatta: 2006. évi L. törvény 16. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, d)1 a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetıséget; e) a rendeltetésszerő telekhasználatot. (2)2 Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bıvítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerősítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a)-b)3 c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tőzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hıvédelem, i)4 az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit. (3) Az országos építési szakmai követelmények megtartása alól - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - eltérési engedély adható. (4)5 Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bıvítése, helyreállítása, korszerősítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetıségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerő használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint c)6 mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, A „gyermekbarát” épített környezet kialakításának követelményét - összhangban az Országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ezzel kapcsolatos szabályozásával - az Étv.-ben is meg kell teremteni. d)7 a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. (5)8 Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külsı megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bıvítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére. KGD2007. 202. Kéményre vonatkozó fennmaradási engedély felülvizsgálatánál vizsgálandó kérések (1952. évi III. törvény 182. §, 206. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 31. §, 48. §).

1 2 3 4 5 6 7 8

Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ea). A felvezetı szöveget megállapította: 1999. évi CXV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (1) a). Hatálytalan: 2006. V. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) eb). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. A felvezetı szövegrészt megállapította: 1999. évi CXV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Megállapította: 2004. évi XXIII. törvény 17. §. Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ec). Beiktatta: 2006. évi L. törvény 17. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Beiktatta: 2006. évi L. törvény 17. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



Az építészeti-mőszaki tervezés és az építésügyi mőszaki szakértıi tevékenység1 32. § (1)1 Építészeti-mőszaki tervezési tevékenységnek minısül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bıvítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerősítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségő építészeti-mőszaki tervdokumentáció elkészítése. (2)1 Építésügyi mőszaki szakértıi tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos mőszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértıi vélemények készítése. (3)2 Építészeti-mőszaki tervezési, valamint építésügyi mőszaki szakértıi tevékenység a (6) bekezdésben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert tervezıi, illetve szakértıi jogosultság (a továbbiakban: tervezıi, illetve szakértıi jogosultság) birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez a) szakirányú felsıfokú végzettség, b) meghatározott idejő szakirányú gyakorlat, valamint c) jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése szükséges. (4)3 A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenıen a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építészeti-mőszaki tervezési, illetve építésügyi mőszaki szakértıi tevékenységet. (5)4 Az építészeti-mőszaki tervezési, valamint az építésügyi mőszaki szakértıi tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértıi munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelı tervezıi vagy szakértıi jogosultsággal rendelkezik. Igazságügyi szakértıi jogosultsággal rendelkezı személy építésügyi mőszaki szakértıi tevékenységet csak akkor folytathat, ha teljesíti a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket is. (6)4 A szakmai névjegyzék vezetése keretében a területi építész, valamint a területi mérnöki kamarák elsı fokon, az országos kamarák másodfokon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint határozattal döntenek a tervezıi, illetve a szakértıi jogosultság megállapításáról. (7)5 Az építészeti-mőszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok elıkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-mőszaki pályamő alapján a tervezı kiválasztásának egyik módja. (8)5 A településrendezés, valamint az építmény (épület és mőtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsıépítészet, a táj- és kertépítés építési-mőszaki tervezésére jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészeti-mőszaki tervpályázatot lehet, illetıleg kell kiírni. (9)-(10)6 (11)7 Az építészeti-mőszaki terv - külön törvény alapján - szerzıi jogvédelem alatt áll. 1 Megállapította: 2004. évi XXIII. törvény 18. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától. 2 Megállapította: 2006. évi L. törvény 18. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: 2007. évi I. törvény 109. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-tıl. 4 Megállapította: 2006. évi L. törvény 18. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Megállapította: 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (1) h). Hatályos: 2004. V. 1-tıl. 6 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXXIX. törvény 405. § (1) g). Hatálytalan: 2004. V. 1-tıl. Folyamatban lévı eljárásokban még alkalmazni kell. 7 Számozását módosította: 1999. évi CXV. törvény 20. § (2).



KGD2005. 132. A köztestület tagja ellen a tervpályázatok formáit, lebonyolítási rendjét rögzítı szabályzat hiányában ezek sérelmére hivatkozva nem lehet elmarasztaló fegyelmi határozatot hozni [1997. évi LXXVIII. törvény 32. §] 33. §1 (1) A tervezı felelıs: a) az általa készített építészeti-mőszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) mőszaki tartalmának szakszerőségéért, ab) valós állapotnak megfelelı tartalmáért, ac) építészeti minıségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési elıírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevı, a tervezıi feladat szakmai tartalmának megfelelı szakismerettel és jogosultsággal rendelkezı szakági tervezık (altervezık) kiválasztásáért, d) a szakági tervezık közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. (2) Az építés minısége, a szakszerő kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenır feladata és felelıssége - jogszabályban elıírt esetekben és módon - a mőszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerő ellenırzése. (3) A névjegyzéket vezetı szerv a tervezıt és a szakértıt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja. (4) A tervezı - ha erre az építtetıtıl megbízást kapott - tervezıi mővezetést végezhet. Ennek keretében közremőködik az építészeti-mőszaki terveknek megfelelı maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elısegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. A hatályos Étv. a tervezı- a Ptk.-t általános felelısségi szabályain túlmutató - felelısségét szakmai szempontok alapján túlságosan tömörítve, a gyakorlatban nehezen értelmezhetıen tartalmazza, ezért kiegészítésre, pontosítására van szükség. A szakértı és a tervellenır felelıssége eddig az Étv.-ben szabályozatlan maradt, ezért ennek pótlására volt szükség. A nagyobb beruházások megvalósítása során egyre inkább elterjed a szakági tervezı (altervezı) alkalmazása, ezért azok feladatait, felelısségét törvényi szinten is meg kell fogalmazni. Az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése 34. § (1) Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bıvítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerősítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (2) Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthetı. (3) Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani. (4) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-mőszaki szakszerőség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét. (5) Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem elıterjesztésétıl számított 60 napon belül meg kell hozni. (6)2 Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott szervek, valamint névjegyzékbe vett jogszabályban meghatározott szakértık mőködnek közre.

1 2

Megállapította: 2006. évi L. törvény 19. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b), 2006. évi CXX. törvény 8. § (3) bc).



BH2008. 33. Használatbavételi engedély adható akkor is, ha az épület az építési engedély érvényessége alatt épült fel, a használatbavételi engedélyt azonban az építési engedély érvényességének eltelte után kérik [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §, 22. §, 28. §, 31. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 34. §]. BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzıi hatáskör, a polgármester és a képviselı-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §). 35. §1 (1)2 A 34. § (1) bekezdése szerinti engedélyek megkérése elıtt az ügyfél (építtetı) a telekalakítási, a beépítési (különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra), az építészeti kialakítással, a bontással kapcsolatos, továbbá a mőemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, közegészségügyi, életvédelmi, valamint a mőszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) elızetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól elvi a) telekalakítási, b) építési, c) rendeltetés megváltoztatási engedélyt (a továbbiakban együtt: elvi engedély) kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezıvé teheti. (2) A jogerıs és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelezı hatósági elıírások idıközben nem változtak meg. (3)3 Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közremőködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekrıl kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha idıközben a jogszabályok, valamint a kötelezı hatósági elıírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhetı. KGD2006. 25. Az elvi építési engedélyben foglaltak kötik az építésügyi hatóságot. Keresettel nem támadható olyan kérdés, amelyet az elvi építési engedély már eldöntött (1997. évi LXXVIII. törvény 35. §). 36. §1 (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében elıírtaknak, b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetıleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, c) a tervezett építmény vagy építészeti-mőszaki megoldás megfelel ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében elıírt követelményeknek, cb) az általános érvényő szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc)3 az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelı jogszabályoknak, szakhatóság közremőködése esetén a közremőködı szakhatóság hozzájárulásában foglalt eseti elıírásoknak és az elızetes hatósági eljárásokban elıírt követelményeknek, cd) az építészeti minıség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelı és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerő és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények (közmővek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetıleg eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint ec) a közmő- és energiaellátás 1 2 3

Megállapította: 2006. évi L. törvény 20. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c).



a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll, f) a tervezıként megjelölt személy - a névjegyzéket vezetı szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-mőszaki tervezésre, g) az építtetı - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - építési jogosultságát hitelt érdemlıen igazolta, h) a tervezı nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvetı követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékő mőszaki megoldást tartalmaz, i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban elıírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok elıírásainak. (2)1 A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintı építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elıírhatja különösen: a) a jellemzı helyi építıanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelı kialakítását, valamint c) az építmény külsı helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény elınyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat. (3) Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor érvényes építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel. (4) A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévı építésügyi elıírások az építtetı számára kedvezıbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni. BH2006. 306. Az építési jogosultság igazolásához az ingatlannyilvántartásba be nem jegyzett vevık hozzájárulása nem szükséges (1959. évi IV. tv. 116. §, 117. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 36. §). 37. § (1)2 (2) Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el. EBH2004. 1081. Társasházi tulajdonban lévı ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési eljárásban nem vitatható az építési jogosultságot igazoló közgyőlési határozat érvényessége [1997. évi CLVII. tv. 32. §, 41. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 37. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 5. §]. BH1999. 321. A polgármesteri hivatal szakigazgatási szerve által kiadott építési, használatbavételi engedély alapján a ráépítéssel való tulajdonszerzés nem állapítható meg [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 1964. évi III. tv. 26-34. §-ai, 1997. évi LXXVIII. tv. 37. § (2) bek., Pp. 217. § (2) bek.]. KGD2005. 79. Társasházi tulajdonban lévı ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési eljárásban nem vitatható az építési jogosultságot igazoló közgyőlési határozat érvényessége [1997. évi CLVII. törvény 32. §, 41. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 37. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §].

1 2

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl.



Az építés 38. § (1)1 Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - csak a jogerıs és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített - jogszabályban elıírt esetekben és módon - tervellenırrel ellenıriztetett -, olyan mőszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelıen szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a 31. § (2) bekezdésében, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek. (2) A jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervtıl csak az építésügyi hatóság újabb elızetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka. 39. § (1)2 Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építıipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építıipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelezı) tevékenységi körében szerepel, b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelıs mőszaki vezetı irányítja, aki a kivitelezıvel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelı jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzık felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, c) a kivitelezı és a felelıs mőszaki vezetı rendelkezik kötelezı szakmai felelısségbiztosítással, 3 d)4 az építıipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - az építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése elıtt 15 nappal az építtetı bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstıl számított 15 napon belül nem tiltotta meg. (2) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban elıírt szakmai feltételekkel rendelkezik. (3)5 Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jellegő felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerősítési tevékenységét, melynek során a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékő teherváltozás írásos szakértıi véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerısítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezető égéstermék-elvezetı berendezés építésére nem kerül sor, illetve d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelı szakmunkás-képesítéssel rendelkezı személy felelıs mőszaki vezetı irányítása nélkül is végezheti. (4)6 Akinek az építıipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, illetıleg magánszemély - a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével felelıs mőszaki vezetı irányítása mellett - csak saját céljára végezhet építési munkát. (5)7 A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetınek mellékelnie kell: a) a kivitelezı megnevezését, jogszabályban meghatározott adatait, 1 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 2006. évi L. törvény 21. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2006. évi L. törvény 22. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2006. évi L. törvény 32. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Megállapította: 2006. évi L. törvény 22. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 21. § (2). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Beiktatta: 2006. évi L. törvény 22. § (3). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



b) a felelıs mőszaki vezetı megnevezését, jogszabályban meghatározott adatait, c) az építési mőszaki ellenır megnevezését, jogosultságának igazolását, d) a jogszabályban elıírt esetekben a kiviteli tervekrıl szóló tervezıi nyilatkozatot, amelyben da) a tervezı nyilatkozik a kiviteli tervek meglétérıl, valamint arról, hogy az általa elkészített tervdokumentáció megfelel a jóváhagyott építési engedélyezési terveknek, valamint a jogszabályban meghatározott és egyéb szakmai követelményeknek, és igazolja tervezıi jogosultságát, db) a tervellenır nyilatkozik a 31. § (2) bekezdésben meghatározott követelmények betartásának ellenırzésérıl, e) az egyéb, jogszabályban meghatározott dokumentumokat. 40. §1 (1) A kivitelezı felelıs: a) az építıipari kivitelezési tevékenység jogszerő megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezıi jogosultságának meglétéért, b) az építtetı által rendelkezésére bocsátott jogerıs és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenırrel ellenıriztetett kiviteli tervekben elıírtak betartásáért és betartatásáért, valamint c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerő és biztonságos használhatóságáért. (2) A felelıs mőszaki vezetı felel: a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelı jogosultságának meglétéért, b) a szakmunka irányításáért, c) az építmény, építményrész jogerıs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelı megvalósításáért, továbbá d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minıségi és biztonsági elıírások megtartásáért és e) a munkálatok végzésének szakszerőségéért. (3) A kivitelezı - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenırzı hatóság, illetve az építési mőszaki ellenır kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építıipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelıs mőszaki vezetıi nyilatkozatok is. (4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtetı helyszíni képviselıjeként az építıipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelı - kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkezı - építési mőszaki ellenırt, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg. Jogszabály az építési mőszaki ellenır alkalmazását kötelezıvé teheti. (5) A felelıs mőszaki vezetıi, illetve mőszaki ellenıri tevékenységet folytató személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi. (6) Az építıipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi elıírások megsértése esetén a felelıs mőszaki vezetıvel, az építési mőszaki ellenırrel, a kivitelezıvel szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni. 41. §2 (1)3 Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelıségigazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. (2)3 A megfelelıségigazolás annak írásos megerısítése, hogy az építési célú termék a tervezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó a) honosított harmonizált európai szabványban, vagy b) európai mőszaki engedélyben, c) ezek hiányában egyéb nemzeti mőszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építıipari mőszaki engedélyben), valamint d) egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban elıírt követelményeket. (3) A megfelelıség-igazolást megfelelıségi vizsgálatok alapján lehet kiadni. 1 Megállapította: 2006. évi L. törvény 23. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 23. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 3 Megállapította: 2004. évi XXIII. törvény 19. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától.



(4) A megfelelıség-igazolás lehet: a) szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelıségi nyilatkozat, b) független tanúsító szerv által kiadott irat. 42. § (1) Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetıleg építménnyel kapcsolatos képzımővészeti alkotás kerül elı, a kivitelezı köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkezı hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelıhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni. (2) Az építési munka végzése során biztosítani kell, hogy a keletkezı környezetterhelés, igénybevétel a külön jogszabályban meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon. 43. §1 (1) Az építtetı felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerıs és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építıipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerő és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, e) az építési mőszaki ellenır, valamint a kivitelezı kiválasztásáért, f) az építıipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történı jogszabályban elıírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. (2) Az építtetı és a kivitelezı együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott idıtartamon belül az építmény környezetébıl az építıipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. Régi szabályozási hiányt pótol a kivitelezés résztvevıinek, köztük az építtetı teljeskörő felelısségének szabályozása az építési beruházásban. Annak ellenére, hogy az építtetı az „ügy” gazdája, az építési beruházás elindítója, finanszírozója és lebonyolítója, mindeddig a beruházással kapcsolatos feladatai, jogai és kötelességei, illetve felelıssége nem került megfelelı szabályozásra. Ezen felelıssége nem csökken azáltal, hogy az építési tevékenységgel kapcsolatos egyes feladatait másra ruházza át (például építési engedély megkérése), vagy ellenırzési feladatait megbízottja útján (mőszaki ellenır) gyakorolja. Felelıssége kiterjed az építési cél meghatározására, a beruházás jogszerőségére, annak mőszaki ésszerőségére is.

1

Megállapította: 2006. évi L. törvény 24. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



Az építmény használatbavétele 44. § (1)1 Az építtetınek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik -, annak használatbavétele elıtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett infrastruktúrahálózatot mőködtetı közüzemek és a kéményseprı (építésügyi szakértı) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képezı, a felelıs mőszaki vezetık jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerıs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerő és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építıipari kivitelezési tevékenységet több kivitelezı végezte, az építtetı vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelıs mőszaki vezetıi nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. (2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelıen, rendeltetésszerő és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. (3) Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerő használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı állapot keletkezett, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétıl teszi függıvé. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthetı, az engedélyben kikötések tehetık. (4) Az (1) bekezdésben elıírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. BH2006. 31. A légkondicionáló berendezés kültéri egységének az ingatlanon való elhelyezése nem építési engedély köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 9. §]. KGD2007. 182. Használatbavételi engedélyezési eljárásnak nem tárgya annak az üzemnek a technológiai vizsgálata, amely miatt az épületet megépítették (1997. évi LXXVIII. törvény 44. §). KGD2007. 181. Az építési használatbavételi engedélyezési eljárásban a jogerıs építési engedély jogszerősége nem vizsgálható. A szomszéd kereshetıségi joga nem terjed ki az épület padlásterének az engedélyezettıl eltérı építésének vitatására [1997. évi LXXVIII. törvény 31., 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29., 30. §]. Az építésügyi hatósági ellenırzés 45. §2 (1)3 Az építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenırizni. Ennek keretében vizsgálnia kell: a) a jogerıs és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását, b) az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelı, továbbá a szakmai és biztonsági elıírások megtartásával történı megvalósulását, c) az építési munka végzését irányító felelıs mőszaki vezetınek az elıírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelıségét, d) az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását.

1 2 3

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 24. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Lásd: 2006. évi L. törvény 32. § (4). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b).



(2)1 Az építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenırzésén túl megelızi, felkutatja, megakadályozza a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérıen, és építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényő kötelezı építésügyi elıírások megsértésével (a továbbiakban: szabálytalanul) történı építési tevékenységet, a rendeltetéstıl eltérı építményhasználatot. (3)2 Az építésügyi hatósági ellenırzést rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni. (4) Az építésügyi hatósági ellenırzést végzı az építési munka folytatását a helyszínen alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı módon történik. Ez idı alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetésérıl vagy folytatásáról. (5) Az építésügyi hatósági ellenırzési feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a rendırség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más szervek is közremőködnek. (6) A tulajdonos, a haszonélvezı és a használó, valamint az építtetı és a kivitelezı a hatósági ellenırzést tőrni kötelesek. Az építésfelügyeleti hatóság3 46. §4 (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. (2)-(3)5 (4) Az építésfelügyeleti hatóság hatósági jogkörében a külön jogszabályban meghatározottak szerint a) építésfelügyeleti ellenırzéseket végez, b) építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz, c) vezeti a jogszabállyal hatáskörébe utalt nyilvántartásokat, valamint névjegyzéket. (5) Az építésfelügyeleti ellenırzés célja különösen annak a megállapítása, hogy a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások mőszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, elıírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e, b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelıség igazolással, a megfelelıség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály elıírásait, c) a kiviteli tervek tervezıje, az építési mőszaki ellenır, a felelıs mőszaki vezetı, illetve a kivitelezı és a szakmunkát végzı rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelı képesítéssel jogosultsággal, illetve a 39. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítették-e, d) az építıipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági elıírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelıek-e, e) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelı módon és tartalommal vezetik-e, f) az építtetı - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építıipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építıipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkezı hatóság nem tiltotta-e meg. (6)6 Ha az építésfelügyeleti hatóság, illetve az (5) bekezdés f) pontja tekintetében az építésügyi hatóság is, ellenırzése során azt állapítja meg, hogy 1 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 25. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). 2 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 25. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 3 Megállapította: 2006. évi L. törvény 25. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: 2006. évi L. törvény 25. §. Hatályos a (2) bekezdés kivételével: 2006. V. 1-tıl. Lásd még: 2006. évi L. törvény 32. § (4). 5 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. 6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c), 101. § (1) b).



a) a kivitelezés során az (5) bekezdésben foglaltakat megsértették, vagy b) a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építıipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli. A határozat azonnal végrehajtható, és az abban foglalt kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. Az építésfelügyeleti hatóság mindkét esetben az építésügyi hatóságot, védett régészeti lelıhelyen és mőemléki területen az örökségvédelmi hatóságot a további intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti. (7) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenırzési feladatokban a szakmai kamarák, illetve a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértı vagy jogosult szakintézmény közremőködését veheti igénybe. 46/A. §1 (1) Az építésfelügyeleti hatóság a 46. § (6) bekezdésében meghatározott határozattal egyidejőleg építésfelügyeleti bírságot szab ki a mulasztóval, illetıleg a veszélyhelyzet okozójával szemben. (2) Az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott cselekményrıl (mulasztásról) való tudomásszerzésétıl számított egy éven, de legkésıbb a cselekmény elkövetésétıl számított öt éven belül szabhatja ki. (3) Az építésfelügyeleti bírság nem mentesít a büntetıjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelısség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetıleg a megfelelı védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (4) Az építésfelügyeleti bírság mértékét és megállapításának módját külön jogszabály állapítja meg. (5) A bírság kiszabása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is. Az építésfelügyeleti feladatokat ellátó meglévı szervezetet alakítja át a rendelkezés. A megoldás nem oldja fel teljeskörően a problémákat, de elsılépcsıben megoldja azt, hogy a különbözı szintő feladatellátások (másodfokú építésügyi hatósági és elsıfokú építésfelügyeleti) ne azonos szervezeti keretek között folyjanak (Ket. összeférhetetlenségi szabályok!). Az építésfelügyeleti hatóság által kiszabható bírságra is tartalmaz szabályokat a rendelkezés, amely az eddigi szabályozást egészíti ki. Az építésügyi hatósági kötelezés 47. § (1) Az építésügyi hatóság elrendelheti: a)2 az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás elıtti) rendeltetésétıl eltérı használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelızı állapot helyreállítását, illetıleg a jogerıs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelı állapot kialakítását, c) a mőszaki követelményeknek meg nem felelı építési termékek kicserélését, d) az építmény, építményrész kötelezı jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezıbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetıleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép elınyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,

1 2

Beiktatta: 2006. évi L. törvény 26. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 27. § (1). Hatályos: 2000. III. 1-tıl.



f)1 az építmény környezetébıl az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építıanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történı átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését. (2)2 Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtetı ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı módon történik, b)3 az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerő és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı állapot keletkezett, d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetıleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. (3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerıs és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. (4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülı költségeket megelılegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba. BH2004. 189. Közigazgatási jogviszonyból eredı kötelezettséggel összefüggésben megállapítási per polgári ügyben eljáró bíróság elıtt nem indítható [1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdés és 55. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 123. §, 130. § (1) bekezdés b) pont, 158. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés]. KGD2005. 97. Ideiglenesen elhelyezett gépkocsitárolók bontásának elrendelése a részletes rendezési terv megvalósítása érdekében [1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bek. e) pont]. Az építmény fennmaradásának engedélyezése 48. § (1)4 Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtetı vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetık és az építtetı az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt - határozattal - tudomásul veszi. (2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehetı, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidın belül elhárítható. (3)5 Az építésügyi hatóság a 45. § (1) és (2) bekezdésében említett építésügyi hatósági ellenırzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: a) vizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetıek-e,

1 Beiktatta: 1999. évi CXV. törvény 27. § (2). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 2 A felvezetı szöveget megállapította: 1999. évi CXV. törvény 27. § (3). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 3 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 27. § (4). Hatályos: 2000. III. 1-tıl. 4 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 28. §. Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) f). 5 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 314. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.



b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetıt a fennmaradási engedély feltételeirıl és jogkövetkezményeirıl, és egyben c) legfeljebb 60 napon belüli határidı kitőzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. (4)1 Amennyiben az építtetı az értesítés szerinti határidıig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetıleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidıben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. (5)1 A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetıleg az (1)-(2) bekezdés szerinti szükségszerő átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejő megállapítása mellett meghatározott idıre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan idıre szóló) vagy végleges jellegő lehet. (6)1 A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy idıben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésrıl is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § elıírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (7)1 A meghatározott idı elteltét, illetıleg az engedély visszavonását követıen az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben elıírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli. (8)1 Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhetı -, a lebontását. (9)1 Az építésügyi hatóság az (1)-(8) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésıbb azonban az építés befejezésétıl - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétıl számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves idıtartam kezdetét a meghatározott idı elteltétıl, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre elıírt teljesítési határidı lejártától, illetıleg az új eljárás lefolytatását elrendelı jogerıs határozat keltétıl kell számítani. (10)1 A (9) bekezdés szerinti egyéves idıtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdıdik: a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétıl, illetve b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elı az építtetı fennmaradási engedélykérelmét, továbbá c) ha az építtetı kérelmét módosítja vagy visszavonja, d)2 az eljárás felfüggesztésének megszőnésekor. (11)3 A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtetı számára kedvezıbbek. (12)3 Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidı már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget elıírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

1 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 314. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 2 Beiktatta: 2006. évi CXX. törvény 1. §. Hatályos: 2007. I. 1-tıl. 3 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 314. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.



(13)1 A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezıje, használója) tőrni köteles. EBH2006. 1553. Ingatlan eredeti állapotba történı helyreállításának elrendelése földvédelmi ügyben (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). EBH2005. 1361. Az építési engedélytıl eltérı folyamatos építkezés esetén az építésügyi hatóság intézkedési kötelezettségére elıírt határidı számítása (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). BH2007. 430. Garázs használati módjának megváltoztatása és - ehhez kapcsolódóan - a homlokzati nyílás átépítése alatt a fennmaradás engedélyezése iránti eljárásban az épület megépítésének jogszerősége nem vizsgálható (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §, 37. §). BH2007. 356. Fa lábakon álló kerti terasz is építmény, amely az oldalkertben nem helyezhetı el (1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §). BH2007. 143. A telek beépítettségét nem az épület földszinti alaprajza alapján kell meghatározni. A beépítettség változik, ha a földszintes épületre újabb szintet építenek (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §). BH2007. 103. Az építési és használatbavételi engedély nem pótolja az érintett termıföld más célú hasznosítását engedélyezı földhivatali határozatot (1994. évi LV. tv. 36. §, 50. §, 51. §-a; 1997. évi LXXVIII. tv. 48. §-a). BH2006. 129. Az építési engedélytıl eltérı folyamatos építkezés esetén az építésügyi hatóság intézkedési kötelezettségére elıírt határidı számítása (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §). KGD2007. 221. Elı- és oldalkertben - engedély nélkül épített - lábakon álló gépkocsibeálló fennmaradása nem engedélyezhetı. [1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §] KGD2007. 220. A hátsókertben lévı leomlott épület újjáépítése engedély nélkül nem átalakítás, nem felújítás. [1997. évi LXXVIII. törvény 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 4., 26. pont] KGD2007. 219. Építési hatósági intézkedési határidıt - ha az építkezés befejezésének idıpontja nem állapítható meg - az építmény használatbavételre való alkalmasságától kell számítani. (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §) KGD2007. 202. Kéményre vonatkozó fennmaradási engedély felülvizsgálatánál vizsgálandó kérések (1952. évi III. törvény 182. §, 206. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 31. §, 48. §). KGD2007. 84. Az oldalkert legkisebb mértékén és a telepítési távolság legkisebb mértékén is belül álló bıvítményrészre a fennmaradási engedély nem adható meg. [1997. évi LXXVIII. tv. 35., 48. §] KGD2007. 17. A telek beépítettségét nem az épület földszinti alaprajza alapján kell meghatározni. A beépítettség változik, ha a földszintes épületre újabb szintet építenek [1997. évi LXXVIII. törvény 48. §]. KGD2006. 135. Az építésügyi hatóság a szabálytalan építkezés tudomásra jutásától számított egy éven belül hozhat az építmény bontásáról, átalakításáról érdemi határozatot (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). KGD2006. 134. Az építési engedélytıl eltérı folyamatos építkezés esetén az építésügyi hatóság intézkedési kötelezettségére elıírt határidı számítása (1957. évi IV. törvény 73. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). KGD2006. 1. Szabálytalan építés esetében a fennmaradási és továbbépítési engedély megadására - a fellebbezési eljárásban kiegészített tényállás alapján is - lehetıség van [1957. évi IV. törvény 66. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. §] KGD2005. 130. Jogtechnikai okok-ra hivatkozással jogszerő határozat hatályon kívül helyezése jogsértést valósít meg (1952. évi III. törvény 339. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

1 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 314. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.



KGD2005. 78. Szabálytalan építkezés - ha a szabálytalanság más módon nem szüntethetı meg - bontással tehetı csak szabályossá, méltányosságra a bíróságnak nincs lehetısége (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). KGD2005. 77. A jogerıs és végrehajtható építési engedély nélkül végzett építés esetében az építésügyi hatóság a tudomásszerzését követı egy év elteltével már használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt sem adhat (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). Az építésügyi bírság 49. § (1)1 Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetıleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejőleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki. (2) Ha az építtetı a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére elıírt határidı lejárta elıtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhetı el. (3)2 Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetıjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelısség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetıleg a megfelelı védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (4)3 Nem szabható ki bírság az olyan jogerıs és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képezı határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette, feltéve, hogy az építtetı a visszavonásra (megváltoztatásra, visszavonásra) alapot adó ok tekintetében nem járt el bizonyítottan rosszhiszemően. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) végrehajtási szabályainak egységes és a végrehajtások hatékonyságát növelı megállapításához egyes törvények építésüggyel kapcsolatos rendelkezéseinek pontosítására, kiegészítésére van szükség. A kormányzati munkamegosztás megváltozásából eredıen, valamint egyes, az EU tagságból származó kötelezettségekbıl adódóan az építésügyi igazgatás számára szükséges törvénymódosítások egy törvényben kerültek elfogadásra. Az Étv. módosításának indoka az állampolgári jogok országgyőlési biztosának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseivel összefüggésben megfogalmazott ajánlása, amely az eljárás felfüggesztésének szabályait vizsgálta. E vizsgálat során a felfüggesztés jogkövetkezményeinek korábbi szabályozását nem tartotta elégségesnek. Az ajánlásban megfogalmazottaknak megfelelıen a jelenlegi módosítás már azt tartalmazza, hogy az Étv.-ben meghatározott egy éves anyagi jogi jogvesztı idıtartam az eljárás felfüggesztésének megszőnésekor újrakezdıdik. Szükségessé vált az Étv. módosítása az építésügyi bírság szabályainak újrafogalmazása miatt is, amely az építmény alapterülete alapján kerül meghatározásra. A bírságra vonatkozó rendelkezések újrafogalmazása lehetıséget adott arra, hogy az Alkotmánybíróság, illetve a rendes bíróságok gyakorlatából kikristályosodott bírságkiszabási elv is az Étv. részévé váljon. Ennek megfelelıen törvényben kerül rögzítésre a bírságkiszabásának tilalma a jóhiszemően végzett tevékenység idıtartamára. KGD2003. 197. Az Ét. 49. § (1) bekezdése nem idıbeli egyidejőséget szabályoz, az építési bírság kiszabásáról nem ugyanabban a határozatban kell dönteni (1997. évi LXXVIII. törvény 49. §). KGD2002. 87. Közigazgatási jogviszony az építtetı és az eljáró hatóság között áll fenn [1997. évi LXXVIII. törvény 49. §, 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. §]. 1 2 3

Megállapította: 2006. évi CXX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi CXX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-tıl. Beiktatta: 2006. évi CXX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-tıl.



50. §1 (1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történı támogatására a költségvetés „Területfejlesztés” fejezetében építésügyi célelıirányzat (a továbbiakban: célelıirányzat) bevételei állnak rendelkezésre, melyek nyilvántartásáról és felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására használhatók fel: a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok (ideértve a szükség szerinti szakértıi igénybevétel támogatását is) támogatására és az ellenırzések hatékonyságának és színvonalának emelésére, b) a hatósági végrehajtási eljárás költségeinek finanszírozására, c) a településrendezési feladatok támogatására, d) minıségügyi, szabványosítási feladatok támogatására, e) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatására, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására, az építészeti értékek bemutatásának elısegítésére, f) a tervtanácsok mőködésének támogatására, g) a szakmai kamarák, társadalmi szervezetek építészeti és településrendezési szakmai feladatainak támogatására, h) az építészeti kultúra kialakítására, fejlesztésére, védelmére, elterjesztésére, oktatására, a védelemmel kapcsolatos elismerések finanszírozására, i) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozására, mőködtetésére, j) az építésügyet érintı képzési, szakoktatási célok kidolgozására, érvényesítésére, k) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési elıírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minıségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatásra, fejlesztésre, ezek eredményének alkalmazására, érvényre juttatására, l) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok támogatására, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérıl szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire, m) az a)-l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátására, a feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, beruházások támogatására. 51. § (1) Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetıt kell kötelezni. (2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen a kivitelezıt is kötelezni kell. (3) Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tőrésére kötelezheti. (4) Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik. Az építésügyi hatóság 52. §2 BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzıi hatáskör, a polgármester és a képviselı-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §).

1 2

Megállapította: 2006. évi L. törvény 27. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl.



KGD2003. 196. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történı lejegyzés. Az eljárás kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint történik, az elsı fokú határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közigazgatási hivatal bírál el (1997. évi LXXVIII. törvény 27. §, 52-53. §). 53. §1 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai elıkészítése, a döntés meghozatala, végrehajtása, az állami fıépítészi, valamint az önkormányzati fıépítészi feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú felsıfokú végzettséghez, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételekhez kötött tevékenység. EBH2001. 607. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történı lejegyzés, kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint (1997. évi LXXVIII. tv. 52., 53. §, 1957. évi IV. tv. 61. §, 72. §). 53/A. §2 (1)3 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárások közül - ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai (IT) feltételei fennállnak - a panaszügyek intézése, továbbá a (3) bekezdés szerinti értesítés jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon, az ott meghatározott ütemezésben folytatható le. A miniszter, az építésügyi hatóság, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket vezetı szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elısegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást mőködtetnek. (2)4 Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban ügyfélnek minısül az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, továbbá akit (amelyet) hatósági ellenırzés alá vontak, valamint akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így vizsgálni kell a következık ügyféli jogállását: a) az építtetı, valamint b) ha nem azonos az építtetıvel, az ingatlannal rendelkezni jogosult, c) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi hatósági eljárásokat, d) jogszabályban meghatározott esetekben a tervezı, a felelıs mőszaki vezetı, az építési mőszaki ellenır és a kivitelezı. (3) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság: a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet, b)5 a jogszabályban meghatározott esetekben, a kérelemre indult eljárásban a kérelmezıt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétıl számított öt munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidırıl, ügyintézıjérıl és az ügyintézı hivatali elérhetıségérıl. (4) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) az 50. § (1) bekezdése szerinti célelıirányzatot illetik, behajtásukra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 131. § (1) bekezdésének elıírásait kell megfelelıen alkalmazni. (5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok megállapított határidın túli megfizetése esetén a késedelmi pótlékot a Ket. 138. §-a szerint kell megfizetni.

1 Megállapította: 2006. évi L. törvény 28. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 2 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 315. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 4 Módosította: 2006. évi CXX. törvény 8. § (3) bd). 5 Módosította: 2007. évi LVII. törvény 22. § (5) b).



53/B. §1 (1)2 Az építésügyi hatóságnak - szakhatóság közremőködése esetén - a szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a hozzájárulás megadásához szükséges - külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú - mellékletet. (2)-(3)3 (4)2 Szakhatóság közremőködése esetén a szakhatóság a hozzájárulása megadása során a véleményezett építészeti-mőszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzılenyomattal látja el és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak. 53/C. §1 (1) Az építésügyi hatóság megfelelı határidı megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történı figyelmeztetés mellett, ha az építtetı kérelme: a) a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétıl számított legkésıbb 10 munkanapon belül, ha b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-mőszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követı 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetıt. (2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek eljárásaiban a Ket.-ben foglalt általános követelményeken túlmenıen a kérelmek és a döntést tartalmazó határozatok részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg. (3) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-mőszaki tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minıséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - a Ket. 50. § (6) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe. (4)4 Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályban meghatározott körben - különösen a 31. § (5) bekezdése szerinti követelmények érvényre juttatásának érdekében - a rendelkezésre álló tervtanácsi vélemény (3) bekezdés szerinti figyelembevételével, az engedély megadását feltételekhez kötheti, illetve az engedély megadását megtagadhatja. (5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek határozatainak méltányosságból való módosítására nincs lehetıség. (6)3 (7)5

1 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 315. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 3 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. 4 Megállapította: 2006. évi L. törvény 29. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 A 2006. évi L. törvény 29. § (2) bekezdésével beiktatott rendelkezés nem lép hatályba 2007. I. 1-jén a 2006. évi CIX. törvény 101. § (2) értelmében. Lásd még: 2006. évi CIX. törvény 100. §.



IV. Fejezet AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA, HASZNÁLATA ÉS ÉRTÉKEINEK VÉDELME Az épített környezet fenntartása és használata 54. § (1) Az épített környezet elemeit: az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket - a jó mőszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági elıírásoknak és engedélyeknek megfelelı célra és módon szabad használni. Közterület használatára vonatkozóan jogszabály ettıl eltérıen rendelkezhet. (2) A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon idıszakonként felülvizsgáltatni, és a jó mőszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni. (3)1 Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytıl, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstıl eltérı használatához - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani. EBH2004. 1083. A társasház alapító okiratának eltérı rendelkezése hiányában a külön tulajdonban álló lakás építési munkával nem járó rendeltetésének részbeni megváltoztatásához a többi tulajdonostárs hozzájárulására nincs szükség [1952. évi III. tv. 274. §; 1977. évi 11. tvr. 8. §; 1997. évi CLVII. tv. 41. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 54. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 37. §]. 55. § (1)-(2)2 (3) Ha az építmény, építményrész 47. § (1) bekezdés d) pont szerinti felújítása, átalakítása a településkép elınyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált szükségessé, ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás miatt történt korlátozásából eredı károk megtérítése - a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával - a települési önkormányzatot terheli. (4) Ha a településkép elınyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okokból az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell. BH2004. 189. Közigazgatási jogviszonyból eredı kötelezettséggel összefüggésben megállapítási per polgári ügyben eljáró bíróság elıtt nem indítható [1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdés és 55. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 123. §, 130. § (1) bekezdés b) pont, 158. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés]. Az építészeti örökség védelme 56. § (1)3 Az építészeti örökséghez tartoznak a mőemlékek, a mőemléki környezetek, a mőemléki jelentıségő területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelı fenntartása és megóvása közérdek. (2) Az építészeti örökség kiemelkedı értékő elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. (3) A nemzetközi építészeti örökség - a „Világörökség jegyzék”-ben nyilvántartott - kiemelkedı, egyetemes értékő elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelıen kell fenntartani, megırizni, használni és bemutatni. 1 2 3

Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 32. §. Hatályos: 2000. III. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (1) b). Hatálytalan: 2006. V. 1-tıl. Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) g).



(4)1 A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelıs miniszter útján, az általa - a miniszterrel és a környezetvédelemért felelıs miniszterrel egyetértésben - létrehozott és mőködtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közremőködésével látja el.2 (5) Az országos építészeti örökség - a mőemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett - kiemelkedı, nemzeti értékő elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg. 57. § (1)3 Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi mőemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetıleg a település szempontjából kiemelkedıek, hagyományt ıriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2)4 A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, ırzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi mőemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. (3)5 A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetésérıl, továbbá a védettséggel összefüggı korlátozásokról és kötelezettségekrıl és támogatásokról a települési önkormányzat (a fıvárosban a fıvárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt. (4)6 Az önkormányzat - a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttmőködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetésérıl szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak. KGD2006. 150. A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható a települési önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága (1990. évi LXV. törvény 8. §, 36. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §, 57. §). Oktatási, tudományos és együttmőködési feladatok7 57/A. §7 (1) Az érintett miniszterek együttmőködnek annak érdekében, hogy a lakosság - különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvetı ismereteket az alap-, közép- és felsıfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közmővelıdés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján. (2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttmőködnek az érintett szakmai kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel. (3) A miniszter - jogszabályban felsorolt és részletezett - szakmai díjakat adományoz különösen az alábbi területeken: a) a kiemelkedı építészeti-mőszaki alkotótevékenység, továbbá b) az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megırzésében kifejtett eredményes és kiemelkedı munka, valamint c) a településrendezési és az építésügyi igazgatási tevékenység kimagasló színvonalának elismerése. 1 Megállapította: 1998. évi LXXXVI. törvény 56. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) o). 2 Lásd: 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet. 3 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ha). 4 A második mondatot beiktatta: 2006. évi L. törvény 34. § (1) hb). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) hc). 6 Beiktatta: 2005. évi LXXXIX. törvény 43. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 133. § b). 7 Beiktatta: 2006. évi L. törvény 30. §. Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.



(4)1 A kultúráért felelıs miniszter, valamint a sajátos építményfajták szerinti miniszterek külön jogszabályban meghatározott szakmai díjakat adományoznak. Az épített környezet iránti igényesség javítása érdekében elırelépés szükséges a társadalom környezeti- és vizuális felkészítésében, amelynek célszerően már a közoktatásban is meg kell jelennie. A törvénymódosítás régi hiányt pótol az építésügyi szakma résztvevıinek elismerése terén is. V. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Nyilvántartások 58. § (1) Az építésügyi hatóságok, települési jegyzık (fıjegyzık), közmővezetékek kezelıi, közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges azon területi, társadalmi, környezeti, természeti és mőszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és a tervezéshez, az építésügyi hatósági tevékenységhez feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartásokat vezetnek. (2) Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minısül: a) a települések közigazgatási területét ábrázoló földmérési alaptérképek (bel- és külterület ábrázolásával), b) a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek nyilvántartása, c) a telekalakítási engedélyek mellékletét képezı tervek, d) a belterületi közmőnyilvántartás, e) az építmény-nyilvántartás, f) az átnézeti nyilvántartási térkép, g) a külterületen lévı nyomvonalas és kapcsolódó létesítmények nyilvántartása, h)2 a tervezıi, tervellenıri, szakértıi, mőszaki ellenıri, felelıs mőszaki vezetıi névjegyzék vezetése, i) a lakásépítéssel, megszőnéssel kapcsolatos nyilvántartás, j) a hatósági, építésfelügyeleti ellenırzések jegyzıkönyveinek nyilvántartása, k)3 az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások következtében szükségessé vált pénzösszeg behajtásának nyilvántartása, l) a bauxitcementtel épült építmények nyilvántartása, m) az egyéb jogszabályban megjelölt, az (1) bekezdés körébe tartozó nyilvántartások. (3)4 (4)5 Az (1)-(2) bekezdésben említett nyilvántartások, továbbá az építésügyi, az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi hatósági feladatot ellátó szervezetek hatósági eljárásaikhoz szükséges ügyiratok, valamint az építési napló az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:6 a)7 családi és utónév, születési név, jogi személy esetén név és a jogosultsággal rendelkezı tag (alkalmazott) e bekezdés szerinti adatai, b) születési hely és idı, anyja neve, c) lakcím, székhely, 1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) o). 2 Megállapította: 1999. évi CXV. törvény 33. § (1). Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ia). 3 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) ib). 4 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. 5 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 316. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 6 Módosította: 2006. évi L. törvény 33. § (1) ca). 7 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (2) ba).



d)1 személyi igazolvány száma, cégjegyzékszám, e)2 iskolai végzettség, szakképesítés, szakvizsga,

szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási jogosultsági vizsga (megnevezése, szakirányúság, száma, kiállító szerv neve, kelte) adatai, f) fegyelmi büntetések, g) számlát vezetı hitelintézet neve, h)3 (5)4 Az adatbázisok megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához minden természetes és jogi személy köteles a tulajdonával összefüggı adatokat szolgáltatni, kivéve azokat, amelyek jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásból megismerhetık. (6)4 A (2) bekezdésben megnevezett nyilvántartásokban a személyes adatokat el kell különíteni. A személyes adatokat csak az erre jogszabályban felhatalmazottakkal, illetve az érintett hozzájárulásával rendelkezıkkel lehet közölni. (7)5 A közbeszerzésrıl szóló törvény hatálya alá tartozó építıipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építıipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggésben az építtetı a következı személyes adatok szolgáltatására köteles az építésfelügyeleti hatósághoz: a) az építtetı neve (elnevezése), címe (székhelye), b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, c)6 a kivitelezı (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá d) a felelıs mőszaki vezetı és az építési mőszaki ellenır neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. (8)7 Az építésfelügyeleti hatóság az építıipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerőségének ellenırzése céljából a (4) és (7) bekezdésben megjelölt adatokat a használatbavételi engedély jogerıre emelkedését követı 3 évig kezelheti, és azok - külön törvényben megállapított - körét az ott meghatározott hatóságoknak továbbíthatja. (9)8 A közbeszerzésrıl szóló törvény hatálya alá tartozó építıipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építıipari kivitelezési tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggésben az építıipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerőségének ellenırzése céljából a felelıs mőszaki vezetı és az építési mőszaki ellenır a következı személyes adatainak az építési naplóban történı rögzítésére köteles: a) név, lakcím (székhely), b) jogosultság külön jogszabály szerinti igazolása. (10)5 Az építésfelügyeleti hatóság a (4) és (7) bekezdésekben megjelölt adatokról nyilvántartást vezet. 59. §9

1 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (2) bb). 2 Módosította: 2006. évi L. törvény 34. § (1) j). 3 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (1) cb). Hatálytalan: 2006. V. 1-tıl. 4 Számozását módosította: 1999. évi CXV. törvény 33. § (2). 5 Beiktatta: 2005. évi LXXVI. törvény 3. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 6 Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 201. §. Hatályos: 2006. I. 1-tıl. 7 Beiktatta: 2005. évi LXXVI. törvény 3. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). 8 Beiktatta: 2005. évi LXXVI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2005. VII. 15-tıl. Ezt követıen kezdıdı kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni. 9 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl.



A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések 60. § (1)1 E törvény - a (2) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba. (2)2 A törvénynek a 30. § szerinti kártalanítási szabályai a törvény kihirdetését követı 8. napon; a településtervezési, az építészeti-mőszaki tervezési, a mőszaki szakértıi, az építési mőszaki ellenıri jogosultsággal, a településrendezési és építészeti tervpályázatokkal kapcsolatos elıírásai, valamint a 41. §-a és a 62. § (2) bekezdés j) pontjának elıírásai a törvény kihirdetését követı 60. napon lépnek hatályba. E törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétıl kezdıdıen a korábbi rendezési tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sértı övezeti elıírások változásával, az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban. (3)3 A törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelıen készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell a megyei jogú városok, a városok, a fıváros, valamint a fıvárosi kerületek esetében legfeljebb 2003. december 31-ig, egyebekben 2007. december 31-éig. (4)4 (5)5 (6)6 (7)7 (8)6 a) folyamatban lévı ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint, valamint b) a jogerıs és végrehajtható határozattal lezárult ügyek hatósági ellenırzése során az építmény (építményrész) építésekor (bontásakor) hatályos jogszabályok szerint jár el. (9)8 (10)8 EBH2002. 716. Az Étv. hatálybalépésekor még fennálló, határozattal elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési tilalmakra és a velük kapcsolatos korlátozási kártalanításra a korábbi építési törvényt (Ét.) kell alkalmazni [1964. évi III. tv. (Ét.) 13. §, 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 30. §, 60. §] BH2006. 130. Az 1997. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésekor hatályos 60. § (2) bekezdésének második mondatát 2000. március 1-jei hatállyal módosította az 1999. évi CXV. tv., eszerint a korlátozási kártalanítás vonatkozásában az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 60. §; 1999. évi CXV. tv. 34. §). BH2003. 267. A fennmaradási engedély megadása iránti eljárásban - ha a településrendezési terv módosítása még nem történt meg - az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni 2003. december 31-ig [1997. évi LXXVIII. tv. 60. §, 1999. évi CXV. tv. 34. §, 36. §].

1 2 3 4 5 6 7 8

Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 314. Módosította: 1999. évi CXV. törvény 34. § (1), 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 314. Megállapította: 2002. évi XXXVIII. törvény 1. §. Módosította: 2004. évi CXXXV. törvény 122. § (3). Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 314. Hatálytalan: 2007. VII. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (1) d). Hatálytalan: 2006. V. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XC. törvény 128. § (1) p). Hatálytalan: 1999. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XII. törvény 2. § (2). Hatálytalan: 2003. III. 18-tól.



BH2000. 26. A mőemlék jellegő épület elidegenítéséhez is hatósági hozzájárulás szükséges [Ptk. 215. § (1) bek., 301. § (1) bek., 1964. évi III. tv. (Ét.) 2. § h) pont, 1989. évi XIII. tv. 8. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 109. § 24. pont, 30/1964. (XII. 2.) Korm. r., 11. §, 12. § (2) bek., 13. § (1) bek. a) pont, (3) és (4) bek., 1/1967. (I. 31.) ÉM r. 1. § (3) bek., 2. §, 4. § (1) bek. a) pont, 10. § (1) bek., 20. § (1) bek. a) és d) pont, 6/1992. (III. 21.) KTM r. 1. § (2) bek., 2. § (1) bek., 7. §]. BH1999. 416. I. Egy terület rendezési terve nem minısül egyedi kötelezettséget megállapító hatósági aktusnak, ezért a rendezési terv használati jogot nem keletkeztet [1964. évi III. tv. 6-7. §-ai]. BH1998. 545. I. Hatósági engedélyek hiányában az ingatlan adásvételi szerzıdésének és a földterület haszonbérleti szerzıdésének érvénytelensége [Ptk. 215. § (1) és (3) bek., 237. § (1) bek., 1964. évi III. tv., 30/1964. (XII. 2.) Korm. r. 12. § (2) bek., 73/1981. (XII. 29.) MT r. 12 §, 1/1967. (I. 31.) ÉM r. 10. § (1) bek., 20. § (1) bek.]. KGD2006. 3. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhetı önkormányzatnak is perben kell állnia (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §). KGD2005. 149. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhetı önkormányzatnak is perben kell állnia [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §] KGD2003. 84. Az övezeti besorolásból eredı építési korlátozás után 1997. augusztus 1. napjától a korlátozási kártalanítás megállapítható (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1964. évi III. törvény 13. §). KGD2002. 175. Telekalakítási engedély meghosszabbítása tárgyában hozott határozat felülvizsgálata során vizsgálni kell a vonatkozó építésügyi szabályokat is [1997. évi LXXVIII. törvény 60. §, 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet 41. §]. 61. § (1) Ahol jogszabály a) általános rendezési tervet említ, azon településszerkezeti tervet, b) alaptervet, részletes rendezési tervet említ, azon helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet, c) a településrendezés vonatkozásában „államigazgatás” kifejezést használ, ott „közigazgatás” kifejezést kell érteni. (2)1 62. § (1)2 Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a)3 az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok kijelölését, 4 b)5 az állami és az önkormányzati (megyei, illetve települési) fıépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait, valamint személyi és tárgyi feltételeit, c) az 53. §-ban említett feltételeket,6 d) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályait,7 e) az építésügyi vizsga tartalmát, követelményeit és eljárási szabályait, f) az építési mőszaki ellenıri tevékenység gyakorlásának részletes szabályait,8 1 2 3 4 5 6 7 8

Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 314. Hatálytalan: 2007. VII. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-tıl. Lásd: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). Lásd: 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet, 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Lásd: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet. Lásd: 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet, 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet.



g) a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól helyi építési szabályzatban való eltérés lehetıségét,1 h)2 az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos építésügyi igazgatási, továbbá mőszaki szakértı tevékenység gyakorlásának, valamint az építészeti-mőszaki tervezési jogosultság általános szabályait,3 i) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és mőködésének feltételeit,4 j) a felvonók és a mozgólépcsık építésügyi hatósági engedélyezésének, üzemeltetésének, ellenırzésének, valamint a felvonó-szakértıi és -ellenıri tevékenység gyakorlásának, továbbképzésének szabályait,5 k)6 az építmények energiafelhasználásának minıségtanúsítására,7 l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait,8 m) az építészeti-mőszaki tervpályázati eljárás részletes szabályait, n) a felsıoktatási szakokon szerzett szakképesítésekrıl szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait, o) az építıipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, a felelıs mőszaki vezetıi tevékenység gyakorlásának, az építıipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenırzésének módját,9 p) a településtervezık, az építészeti-mőszaki tervezık, az építésügyi mőszaki szakértık, az építési mőszaki ellenırök, a felelıs mőszaki vezetık és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézık továbbképzésének részletes szabályait,5 q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-mőszaki tervtanácsokra, valamint az építészeti minıség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,10 r) a kötelezıen elıírt szakmai felelısségbiztosítás részletes szabályait rendelettel állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a) a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,11 b) az építészeti-mőszaki tervek tartalmi követelményeit,12 c)-d)13 1 Lásd: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet. 2 Módosította: 2006. évi CXX. törvény 8. § (3) be). 3 Lásd: 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. 4 Lásd: 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelet, 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet, 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. 5 Lásd: 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. 6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). 7 Lásd: 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. 8 Lásd: 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet. 9 Lásd: 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. 10 Lásd: 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet. 11 Lásd: 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet, 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. 12 Lásd: 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. 13 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (1) e). Hatálytalan: 2006. V. 1-tıl.



e) az építésügyi hatósági ellenırzés részletes szakmai szabályait,1 f)-g)2 h)3 a 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott alapvetı követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványok, mőszaki specifikációk, valamint az azokkal egyenértékő mőszaki megoldások alkalmazásának és engedélyezésének módját,4 i)3 az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes tartalmi követelményeit, valamint a kihirdetett veszélyhelyzetet követı tömeges építménykárok helyreállításának engedélyezésére vonatkozó eljárási rendet,5 j)6 az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mőszaki követelményeinek és megfelelıségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályait - a gazdaságpolitikáért felelıs miniszterrel együtt -,7 k) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága mőködésének rendjét,8 l) a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait,9 m)10 a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat - a környezetvédelemért felelıs miniszterrel egyetértésben -,11 n)-o)2 p) az 53. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai feltételeket és - a köztisztviselık képesítési elıírásairól szóló kormányrendelet elıírásain túlmenıen - a képzés módját,12 q)13 a településszerkezeti tervek, a helyi építési szabályzatok és a szabályozási tervek tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel együtt -, r)14 az építési célelıirányzat kezelésének, felhasználásának szabályait,15 s)16 az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait, t)16 a miniszter által adományozandó szakmai díjak átadásának és a díjakkal járó jutalom összege meghatározásának részletes szabályait rendelettel állapítsa meg. (3)17 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg a névjegyzékek vezetésével, megújításával, az építésfelügyeleti ellenırzési feladatokat ellátó hatóságok kérelemre indult eljárásaival, továbbá a felvonókkal és a mozgólépcsıkkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási és a kötelezı mőszaki biztonságtechnikai 1 Lásd: 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet, 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM felülvizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatási díjakat. rendelet. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Hatályon kívül helyezte: 2006. évi L. törvény 33. § (1) e). Hatálytalan: 2006. V. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Lásd: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. Lásd: 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) o). Lásd: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet. Lásd: 44/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet. Lásd: 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet. Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) o). Lásd: 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet. Lásd: 6/1998. (III. 16.) KTM rendelet. Beiktatta: 1999. évi CXV. törvény 35. § (3). Hatályos: 2000. I. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 101. § (1) b). Lásd: 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelet. Beiktatta: 2006. évi L. törvény 31. § (2). Hatályos: 2006. V. 1-tıl. Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c), 170. § (3) o).



(4)1 A sajátos építményfajtákra, valamint a mőemlékvédelem alatt álló építményekre vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt szabályozási feladatokat - e törvényben foglaltakkal összhangban és a miniszterrel egyetértésben - az építményfajta szerint illetékes miniszter gyakorolja.2 (5)3 Felhatalmazást kap a településfejlesztésért és településrendezésért felelıs miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg a településfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményeit. Az Európai Unió jogának való megfelelés4 63. §4 Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

1 Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 99. § (3) c). 2 Lásd: 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet, 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet, 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet, 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet, 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet, 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet, 9/2001. (II. 14.) KöViM rendelet, 3/2002. (II. 13.) GM rendelet, 7/2002. (XII. 20.) IHM rendelet, 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, 14/2003. (III. 24.) HM rendelet, 91/2003. (XII. 16.) GKM rendelet, 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet, 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet. 3 Megállapította: 2006. évi L. törvény 31. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) o). 4 Beiktatta: 2007. évi I. törvény 109. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-tıl.

1997. évi LXXVIII. törvény. az épített környezet alakításáról és védelmérıl 1

Recommend Documents