1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

Lezárva: 2008. június 30. Hatály: 2008.II.1. Hatályos - 1997. évi CXLI. törvény - az ingatlan-nyilvántartásról

CompLex Jogtár 1. oldal

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 2

1. § (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben támasztott legfontosabb, alapvető követelmény, hogy a jogalkotásra akkor kerülhet sor, ha azt a társadalmi-gazdasági viszonyok rendezése, az állampolgári jogok és kötelességek érvényre juttatása, a jogszabályi kollíziók feloldása, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége, a túlszabályozás és az indokolatlan szabályozás elkerülése, valamint a jogszabályok hatékonyságának biztosítása szükségessé teszi. Jóllehet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó anyagi és eljárásjogi jogviszonyokat megfelelő módon rendezi, azonban annak hatálybelépése óta a jogszabályi környezet oly mértékben megváltozott, hogy az már indokolttá tette az Inytv. egyes rendelkezéseinek módosítását. Ekintetben kiemelendő, hogy 2004. december 20-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.). A jelenleg hatályos rendelkezésekkel szemben a Ket. az ingatlan-nyilvántartási eljárást kiveszi a privilegizált eljárások közül. Így a Ket. hatálybalépését követően az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok a Ket.-től csak annyiban térhetnek majd el, amennyiben ezt a Ket. lehetővé teszi, illetve ahhoz képest a Ket. szabályaival nem ellentétes, kiegészítő jellegű rendelkezéseket tartalmazhatnak. Mindazonáltal a módosítás nemcsak a jogszabályi környezet megváltozására, hanem az időközben megszerzett széles körű jogalkalmazói - elsődlegesen földhivatali - tapasztalatokra egyaránt támaszkodik. Egyszersmind tekintettel van az Országgyűlés döntéseiből adódó feladatokra is. Az Országgyűlés ugyanis 2004. június 22-én elfogadta az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) OGY határozatot, majd az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY határozatot. Az említett határozatok értelmében a szaktárcának az Inytv. módosítását az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró albizottság jelentésében foglaltak figyelembevételével kell végrehajtania. E feladatnak megfelelően a módosítás tartalmazza az albizottság munkája során megfogalmazódott javaslatokat is. Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szigorítása, az adatszolgáltatás kapcsán naplózott adatok körének bővítése, a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és az ügyészség részére nyújtott díjmentes csatlakozási lehetőség az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz, álláspontunk szerint nagymértékben hozzájárulhat a szóban forgó cselekmények visszaszorításához, illetve a hatékonyabb felderítéshez. Összességében tehát a módosítás három irányba mutat. Jelen vannak a jogalkalmazói tapasztalatok által indokolt szakmai jellegű módosítások, valamint a jogszabályi környezet megváltozása okán szükségessé vált módosítások, különös tekintettel a Ket. hatálybalépésére. Végül, de nem utolsó sorban ugyancsak helyet kaptak a módosító rendelkezések sorában az albizottság munkája során született javaslatok. (2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthető, ahogyan azt e törvény és végrehajtási rendelete szabályozza. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma 2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. (2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. 3

(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban - a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

1 Kihirdetve: 1997. XII. 17. 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). 3 Megállapította: 2003. évi LXXIII. törvény 41. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től.



BH2007. 167. A társasház közös tulajdonában álló gépjármű-beállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be [1997. évi CXLI. tv. 2. §, 26. § (2) bek.]. KGD2007. 82. A társasház közös tulajdonában álló gépjárműbeállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be. [1997. évi CXLI. tv. 2. §, 26. § (2) bek.] Az ingatlan-nyilvántartás elvei A bejegyzés és annak hatálya 3. § (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. (2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). (3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi. (4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. EBH2006. 1563. Az állam az ingatlan tulajdonjogát a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése napján megszerzi (1976. évi 24. törvényerejű rendelet 6. §; 1997. évi CXLI. törvény 3. §, 7. §). BH2007. 157. A követelés engedményezése folytán a jelzálogjog a törvénynél fogva átszáll az engedményesre, ezért a felszámolási eljárásban a hitelezői igény besorolásánál nem annak van jelentősége, hogy az engedményes javára a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, hanem annak, hogy a követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt jelzálogjoggal biztosított volt-e [1959. évi IV. törvény 329. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bek. b) pont; 1997. évi CXLI. törvény 3. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 88. §]. KGD2003. 132. Az ingatlan tájvédelmi körzet jogi jellege a jogszabály erejénél fogva áll fenn, így az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya a hozzá fűződő joghatást nem érinti (1997. évi CXLI. törvény 3. §, 1996. évi LIII. törvény 26. §). Nyilvánosság 4. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. 1

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki: A törvény némiképp átalakítja a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásának rendjét. Egyrészt rögzíti, hogy a tulajdoni lapról nemcsak hiteles, hanem nem hiteles másolatot is bárki kérhet, másrészt a meglévő gyakorlathoz igazítja a tulajdoni lapról kiadható másolatok fajtáit. A módosítást követően a tulajdoni lapról háromféle másolat igényelhető: teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, a szemle, amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint illetve a részleges másolat, amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. A módosítással egységes, az okirattárban lévő okiratokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon kerül szabályozásra a széljegyzés alapjául szolgáló, de még el nem bírált okiratokba történő betekintés módja is. A törvény a Ket. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel szabályozza az okiratok tartalmának megismerését. a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. 2

(3) Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: 3

a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat, b) a jogosult személyi azonosítója, c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). 4

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja szerintiek megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 5

(5) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető. 1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 A felvezető szöveget megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 5 Módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).



BH2006. 269. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a nyilvánosság elve nem jelent korlátlan adatszolgáltatási - tulajdoni lap másolat kiadási - kötelezettséget (1997. évi CXLI. tv. 4. §; 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet 2. §; 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. §; 1992. évi LXIII. tv. 2. §, 3. §). KGD2006. 115. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a nyilvánosság elve nem jelent korlátlan adatszolgáltatási tulajdonilapmásolat-kiadási kötelezettséget [1997. évi CXLI. törvény 4. §, 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet 2. §, 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. §, 1992. évi LXIII. törvény 2. §, 3. §]. Közhitelesség 1

5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben. 2

(5) (6) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. (7) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján külön jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. EBH2007. 1712. I. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát olyan személlyel szemben, akinek az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerzett tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték [1997. évi CXLI. törvény 5. § (4) bekezdés]. EBH2007. 1712. II. Apportálassal az ingatlan tulajdonjogának átruházása ellenérték fejében történik, ezért az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személynek joga bejegyzéséhez azt is bizonyítania kell, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett - átruházással tulajdonjogot szerző - személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az átruházó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga ellenére nem volt tulajdonos [1997. évi CXLIV. törvény 124. § (3) bekezdés, 1997. évi CXLI. törvény 5. § (2) bekezdés]. EBH2007. 1670. Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot nem állítható vissza, ha az adatváltozás (telekmegosztás) folytán harmadik személy jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett (1997. évi CXLI. törvény 5. §, 30. §). EBH2005. 1229. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valóssággal egyezőségét vitatja. A bizonyítékokat a maguk összességében kell értékelni [1997. évi CXLI. törvény 5. § (2) bek., 62. § (1) bek. c) pont; 1952. évi III. törvény 206. §]. BH2007. 428. A földhivatal módosíthatja - ráépítés miatt - a tulajdoni arányokat, ha ebben a felek szerződésben megegyeztek és a ráépítés tényét hatósági határozat igazolja (1997. évi CXLI. törvény 5. §). BH2007. 44. Ha az elbirtokló tulajdonjogát nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba, a jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére (1959. évi IV. törvény 121. §; 1997. évi CXLI. tv. 5. §). BH2006. 206. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5. §, 6. §, 17. §, 34. §). BH2006. 159. I. Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog jogosultja az ingatlanon jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett vevővel szemben nem hivatkozhat elővásárlási jogának megsértésére [1959. évi IV. törvény 373. § (3) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 5. § (1) és (3) bek.]. BH2005. 185. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. A bizonyítékokat a maguk összességében kell értékelni [1997. évi CXLI. tv. 5. § (2) bek., 62. § (1) bek. c) pont; 1952. évi III. törvény 206. §]. BDT2007. 1583. Ingatlanok esetében az árverési vevő csak az adós tulajdonát képező ingatlanra szerez tulajdonjogot. KGD2007. 250. A földhivatal módosíthatja - ráépítés miatt - a tulajdoni arányokat, ha ebben a felek szerződésben megegyeztek, és a ráépítés tényét hatósági határozat igazolja. (1997. évi CXLI. törvény 5. §) KGD2006. 111. A bányaszolgalmi jog bejegyzett jogosultja másik bányaszolgalmi jogosult bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlan-nyilvántartási szabályok betartásával - így az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - kérheti [1997. évi CXLI. törvény 5. §, 16. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 13. §].

1 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. 2 Megsemmisítette: 80/2006. (XII. 20.) AB határozat. Hatálytalan: 2007. VI. 30-tól.



KGD2005. 6. Az ingatlan-nyilvántartásba csak a rangsor betartásával teljesíthető bejegyzés, az örökléssel szerzett ingatlan csak akkor ruházható át adásvételi szerződéssel, ha az örökös tulajdonszerzése előbb bejegyzést nyer (1997. évi CXLI. törvény 5-6. §, 39. §, 44., 49. §) Kérelemhez kötöttség 6. § (1) A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. (2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. BH2008. 171. A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38. §, 1997. évi CXLI. törvény 6. §, 7. §, 29. §). BH2007. 361. A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 6. §, 7. §). BH2006. 206. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5. §, 6. §, 17. §, 34. §). KGD2007. 39. A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. tv. 6. §, 7. §, 39. §). KGD2006. 128. A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 29. §, 32. §, 40. §). KGD2005. 125. A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 26. §, 29. §, 39. §). KGD2005. 6. Az ingatlan-nyilvántartásba csak a rangsor betartásával teljesíthető bejegyzés, az örökléssel szerzett ingatlan csak akkor ruházható át adásvételi szerződéssel, ha az örökös tulajdonszerzése előbb bejegyzést nyer (1997. évi CXLI. törvény 5-6. §, 39. §, 44., 49. §) Rangsor 7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető. (3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat. EBH2006. 1563. Az állam az ingatlan tulajdonjogát a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése napján megszerzi (1976. évi 24. törvényerejű rendelet 6. §; 1997. évi CXLI. törvény 3. §, 7. §). EBH2006. 1486. A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 26. §, 7. §). BH2008. 171. A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38. §, 1997. évi CXLI. törvény 6. §, 7. §, 29. §). BH2008. 78. A korábban jogerősen lezárt ingatlan-nyilvántartási eljárás nem tárgya az ismételt bejegyzési kérelmet elbíráló földhivatali határozat felülvizsgálatára irányuló közigazgatási pernek (1997. évi CXLI. törvény 7. §, 44. §). BH2007. 361. A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 6. §, 7. §). KGD2007. 39. A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. tv. 6. §, 7. §, 39. §). KGD2006. 113. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyeket rangsoruk sorrendjében kell elintézni [1997. évi CXLI. törvény 7. §, 44. §]. KGD2006. 112. A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 7. §, 26. §). KGD2005. 124. Az egymást követően előterjesztett azonos kérelmeket az ingatlan-nyilvántartási eljárásban önálló ügynek kell tekinteni és rangsoruk sorrendjében kell elintézni. A korábban érkezett ügyben hozott döntés jogerőre emelkedése előtt határozni lehet a rangsorban ezt követő ügy felől. (1997. évi CXLI. törvény 7. §).



Okirat elve 1

8. § Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére - ha törvény másként nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. Az okirati elvvel kapcsolatban a törvény egyértelművé teszi, hogy jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, adatok átvezetésére a jogszabályban meghatározott egyéb okiratok mellett csak jogerős hatósági határozat alapján kerülhet sor. Ahol bejegyzésre hatóság előzetesen végrehajható határozata alapján lehetőség van, ott az Inytv. kifejezetten rendelkezik erről (például a perfeljegyzés esetében). Ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre hatósági határozat alapján csak akkor kerülhet sor, ha az jogerőre emelkedett. BH2008. 55. A kezelői és a vagyonkezelői jog egyidejű feltüntetése az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges. A kezelői jog törléséhez a törvényben előírt okirat szükséges (1997. évi CXLI. törvény 8. §, 29. §). KGD2008. 17. A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4. §, 6. §, 38. §, 64. §; 1997. évi CXLI. törvény 8. §) KGD2008. 16. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog a hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja (1997. évi CXLI. törvény 8. §, 16. §, 29. §; 2001. évi CXVI. törvény 6. §; 1992. évi XXXVIII. törvény 109/G. §). KGD2006. 128. A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 29. §, 32. §, 40. §). KGD2005. 171. Nem követelhető meg, hogy a tulajdonjog fenntartás miatt szükséges bejegyzési engedélyt az eladó az elővásárlásra jogosult nevére is kiállítsa, ha utóbbi élt e jogával [1997. évi CXLI. törvény 8. §, 29. §, 51. §] KGD2005. 125. A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 26. §, 29. §, 39. §). KGD2005. 13. Ingatlan-nyilvántartási eljárásban a ráépítés tényét hatósági határozattal (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély stb.) kell igazolni (1997. évi CXLI. törvény 8. §). Az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet 2

9. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik. 3

(2) 10. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni. 4

(2) Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő vezetését. MÁSODIK RÉSZ AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE I. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA Önálló ingatlanok A földrészlet 11. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,

1 2 3 4

Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 3. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 238. § (4). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 36. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 4. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos. (2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani. (4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, 1

c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. (5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van. BH2007. 158. I. Szerződéssel elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet engedni. Nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha az alapítás az egész ingatlan természetben meghatározott részére vonatkozik, de a körülményekből megállapítható, hogy a felek szerződési akaratának az ingatlanrésznek megfelelő tulajdoni hányadra szóló alapítás megfelel [1959. évi IV. törvény 117. § (3) bek., 373. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 11-12. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 6. § (1) bek., 14. § (1) bek.]. KGD2005. 10. Megszűnt gazdasági társaság ingatlanán vagyonmegosztással a föld és az építmény önálló ingatlanként nem választható külön (1997. évi CXLI. törvény 11. §, 1959. évi IV. törvény 113. §) KGD2002. 84. Egy földrészlet kiadása szempontjából azt illeti meg az ügyféli jogosultság, aki az ingatlant földkiadási kérelmében megjelölte (1993. évi II. törvény 5., 7. §, 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 4. §, 1997. évi CXLI. törvény 11. §). Az egyéb önálló ingatlanok 12. § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, 2

c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. BH2007. 358. Az illeték tárgyának ismerete nélkül illetékkiszabás kérdésében dönteni nem lehetséges - Ugyanazon szerződéssel szerzett jogot nem lehet eltérően értékelni az illetékkiszabás és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során (1990. évi XCIII. törvény 18. §; 1997. évi CXLI. törvény 11., 12. §) BH2007. 158. I. Szerződéssel elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet engedni. Nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha az alapítás az egész ingatlan természetben meghatározott részére vonatkozik, de a körülményekből megállapítható, hogy a felek szerződési akaratának az ingatlanrésznek megfelelő tulajdoni hányadra szóló alapítás megfelel [1959. évi IV. törvény 117. § (3) bek., 373. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 11-12. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 6. § (1) bek., 14. § (1) bek.]. 13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.). 3

(2) Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik. Az ingatlan adatai 14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza: a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,

1 Módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). 2 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a). 3 A második mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. A jogosultak adatai 1

15. § (1) Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemélyek azonosítására a családi és utónevet - ideértve a születési családi és utónevet is -, a jogosult születési helyét és idejét, az anyja születési nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai). (2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad. 2

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok 3

16. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be: 4 a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a 5

vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog, b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálogjog (önálló zálogjog), j) végrehajtási jog. KGD2008. 16. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog a hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja (1997. évi CXLI. törvény 8. §, 16. §, 29. §; 2001. évi CXVI. törvény 6. §; 1992. évi XXXVIII. törvény 109/G. §). KGD2006. 111. A bányaszolgalmi jog bejegyzett jogosultja másik bányaszolgalmi jogosult bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlan-nyilvántartási szabályok betartásával - így az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - kérheti [1997. évi CXLI. törvény 5. §, 16. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 13. §]. KGD2002. 42. A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése (1997. évi CXLI. törvény 16. §, 32. §, 39. §). Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények 6

17. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása, 7

e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása,

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 3 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. 4 Megállapította: 2005. évi XCII. törvény 6. §. Hatályos: 2005. VIII. 31-től. 5 Lásd: 2007. évi CVI. törvény 65. §. 6 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től. 7 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 7. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



1

f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása, g) az ingatlan jogi jellege, 2

h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, 3 i) épület létesítése vagy lebontása, 3 j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, A módosítás érinti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények körét. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeknek megfelelően pontosítja az ezzel kapcsolatban feljegyezhető tények elnevezését. Mindemellett a törvény egyértelművé teszi, hogy az eljárás felfüggesztése tényének bejegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése esetén van lehetőség. A módosítás hatályon kívül helyezi az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege tényét is, mivel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az azt szabályozó, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása, 4

p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése, 5 q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, r) tulajdonjog fenntartással történt eladás, s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás, t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, u) ranghely megváltoztatása, 6

v) 7 (2) Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. EBH2003. 872. A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak a keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. A bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas-e tárgyalás kitűzésére, és tárgya szerint az adott per azok közé tartozik-e, amelyeknek feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény lehetővé teszi, továbbá tisztázza, hogy a perfeljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya [Pp. 121. § (1) bek. b) pont, 124. § (2) bek., 128. §, 130. § (1) bek. a)-h) pont és i), j) pontjai, 157. §, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. § (1) bek. a)-u) pontjai, 64. § (1) bek. a)-c) pontok]. BH2007. 315. Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó dologra vonatkozó jogának tekinthető (1997. évi CXLI. törvény 17. § és 51. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. §; 1959. évi IV. törvény 114. §, és 200. §) BH2006. 206. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5. §, 6. §, 17. §, 34. §). BH2003. 377. A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. Ha a feltételek fennállnak, a per feljegyzése érdekében a földhivatalt meg kell keresnie [1997. évi CXLI. tv. 17. § (1) bek. j) pont, 64. § (1) bek. b) pont, Pp. 103. § (2) és (5) bek., 121. § (1) bek. b) pont, 124. § (2) bek., 128. §, 130. § (1) bek. i) és j) pont, 157. §]. BH2001. 546. Perfeljegyzés elrendelésénél irányadó szempontok [1972. évi 31. tvr. 7. § (1) bek. c) pont, 32. § (1) bek. b) pont, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. § (1) bek. o) pont, 64. § (1) bek. b) és e) pont, 1998. évi CX. tv. 120. §].

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 174. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től. 5 Megállapította: 2007. évi CLXXX. törvény 15. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 21. § (3). 6 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). Hatálytalan: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 53. § (4). 7 Az első mondat szövegét megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 7. § (2). A második mondat szövegét megállapította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) l). Hatályos: 2003. VII. 1-től.



BDT2005. 1223. Perfeljegyzés elrendelésére irányuló kérelem elbírálása során nincs helye az ügy érdemére vonatkozó vizsgálódásnak. A bíróságnak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy a keresetlevél megfelel-e a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek, a per azok körébe tartozik-e, amelyek feljegyzését az 1997. évi CXLI. törvény lehetővé teszi, végül, hogy a feljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya. II. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI 18. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll. Ha e törvény így rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza. (2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők, illetőleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetők. A tulajdoni lap 1

19. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni. 2

(2) A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A törvény az Inytv. 1. §-ának módosításával összefüggésben indokolt. Az Inytv. rendelkezéseit az ingatlan-nyilvántartási eljárás során minden esetben alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a nyilvántartást milyen módon, manuálisan vagy esetleg számítástechnikai eszközök felhasználásával vezetik. Továbbá a tulajdoni lap tartalmára utaló rendelkezés az ingatlan adatai, az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények mellett kiegészül a jogosultakkal, illetve a jogosultak adataival. Egyúttal a törvény rögzíti, hogy az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó részletszabályokat külön miniszteri rendelet állapítja meg. (3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető. Az okirattár 20. § (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. 3

(2) Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni. (3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Az ingatlan-nyilvántartási térkép 21. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál. (2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e térkép a településről elkészült és azt az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették. (3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza: a) a település neve és térképszelvény száma, b) a település közigazgatási határvonala, valamint a belterület, külterület határvonala, c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma, d) épület, építmény, 4

e) alrészlet határvonala, jele és megnevezése, f) a földminősítési mintatér, valamint a földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai,

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 9. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



g) dűlőnév, utcanév és házszám, h) közterületről, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata. 1

(4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. A törölt bejegyzések jegyzéke 22. § A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak. III. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS MÓDJA 23. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. (2) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet. (3) A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. (4) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni. 2

(5) A területegységre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet (tiszta jövedelmi fokozat), továbbá egyes települések földminősítési szempontból történő besorozását, a besorozás megváltoztatását az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a miniszter határozza meg. EBH2006. 1487. A parlagon tartás, a gondozatlan állapot nem elegendő a szántó művelési ág megváltoztatására [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40. §, 50. §, 62. §; 1997. évi CXLI. törvény 23. §, 27. §]. BH2007. 90. I. A tulajdonostárs által eladni kívánt tulajdoni hányadra az elővásárlási jog megilleti azt a személyt, akinek a közös tulajdonban álló ingatlanon tulajdoni hányada megszerzésére kötelmi jogi jogcíme van és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét az ingatlannyilvántartásban széljegyként feltüntették [1959. évi IV. törvény 145. § (2) bek., 365. § (1) bek., 373. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 23. §]. KGD2007. 253. Az egy hektár alatti belterületi mezőgazdasági művelésű ingatlan megosztásához a változási vázrajz mellett a művelési ág megváltoztatásáról szóló határozat is szükséges. Ennek hiányában a tulajdonjog az ingatlanra - a közös tulajdon megszüntetéséről szóló jogerős ítélet meghozatalát követően - sem jegyezhető be. (1997. évi CXLI. törvény 23. §) 3

24. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. (2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. 4

(3) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.

1 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a). 2 Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3) alapján. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 10. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § a), 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).



HARMADIK RÉSZ A VÁLTOZÁS VEZETÉSE IV. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS Az eljárás fogalma 1

25. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló közigazgatási hatósági eljárás. (2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást megindító hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy. (3) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban eljárási cselekmények - az e törvényben meghatározott kivételekkel - elektronikus úton nem gyakorolhatók. (4) 2007. január 1-jétől az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik, jogszabályban meghatározott nyomtatvány alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható. A Ket. felhatalmazása alapján a törvény az eljárás jellegének jobban megfelelő ügyfélfogalmat állapít meg. Miként arra a Ket.-hez fűzött miniszteri indokolás is kitér, „a törvénynek meg kell maradnia az általánosság szintjén, s a különös eljárási szabályokra vár az a feladat, hogy az adott ügykategóriára nézve a lehetőséghez képest konkretizálják az ügyfelek körének meghatározásánál irányadó szabályokat.” Ezért az Inytv. módosítása - az ingatlan-nyilvántartási eljárás sajátosságait figyelembe véve - a Ket. általános szabályaihoz képest konkrétan meghatározza azon személyi kört, amelyet érintettsége folytán az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyféli minőség megillet. Mindemellett a törvény kizárólag az Inytv.-ben meghatározott esetekben teszi lehetővé az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlását. A technika folyamatos fejlődése egyes jogviszonyokban valóban felvetheti az elektronikus dokumentumok teljes körű használatát, azzal a kitétellel azonban, hogy az elektronikus forma nem általában valamennyi terület, hanem kifejezetten a dinamikus, gyorsan lezáruló életviszonyokban keletkezett jogviszonyok dokumentálására alkalmas. Miképpen arra az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényhez fűzött miniszteri indokolás is utal, a hosszú időhorizontú jogviszonyok esetében „a kizárólag elektronikus forma használatával a jogbiztonság sérülésének veszélye állna fenn.” Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az információs társadalom szolgáltatásai bizonyos jogi szempontjairól a Belső Piacon, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre című 2000/31/EK irányelve lehetőséget biztosít tagállami korlátozások fenntartására olyan szerződések vonatkozásában, amelyek bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik ahhoz, hogy hatályuk harmadik személyekre kiterjedjen (preambulum (36) bekezdése). Az ingatlan-nyilvántartás pedig tipikusan ilyen. Mindezeken túlmenően az említett irányelv 9. cikke, mint lehetséges kivételt, egyértelműen nevesíti is az olyan szerződéseket, melyek ingatlannal kapcsolatos jogokat keletkeztetnek vagy ruháznak át. Természetesen a javasolt módosítás nem jelenti azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási szakterület a számítástechnikai eszközök nyújtotta előnyök kihasználásától el van zárva. Egyrészt maga az ügyintézés a földhivatal oldaláról teljes egészében gépi feldolgozású, másrészt pedig az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásának egyre növekvő hányada adatátviteli vonalon keresztül történik. Így figyelemmel az elektronikus ügyintézés kapcsán egyre inkább fokozódó elvárásokra a törvény megteremti a jogszabályi feltételeit a hiteles tulajdoni lapok elektronikus okirat formájában történő kiadásának is. Ezáltal a nem hiteles tulajdoni lapok mellett, amelyekhez joghatás nem fűződik, a technikai feltételek biztosításának függvényében a hiteles tulajdoni lapok is elérhetők lesznek elektronikus formában, továbbá 2007. január 1-jétől az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik elektronikus úton is benyújtható lesz a földhivatalhoz. KGD2004. 117. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazni kell az Áe. rendelkezéseit (1997. évi CXLI. törvény 25. §). Az eljárás megindítása 2

26. § (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 12. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



(2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.]. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is. 1

(4) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni. (6) A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. (7) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. 1

(8) Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozata alapján - annak jogerőre emelkedése után - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. 1

(9) A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. (10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását, valamint a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. A törvény tételesen meghatározza a kérelem nyomtatvány tartalmi elemeit, egyúttal a Ket. eltérést engedő szabályaira is figyelemmel nyomatékosítja, hogy a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal együtt az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz kell benyújtani. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XI. törvény sajátos helyzetet teremtett, amikor is differenciálás nélkül kötelezővé tette valamennyi kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselő közreműködését. Mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás az Inytv.-ben deklarált kérelemhez kötöttség elvéből fakadóan kérelemre vagy hatósági megkeresésre indul, ezért az új rendelkezés az ingatlan-nyilvántartási ügyek számottevő részét érintette. A hatályos szabályozáshoz képest a módosítás tényleges kapcsolatot teremt az okiratszerkesztő közjegyző vagy ügyvéd, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a képviseletet ellátó személy között. Így a kötelező jogi képviselet leszűkül azon jogügyletekre, amelyeknél a jogváltozás bejegyzése alapjául ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat vagy közjegyzői okirat szolgál. A módosítást követően a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot két eredeti és egy másolati példányban kell majd benyújtani. Ezáltal a földhivatalnál is marad egy eredeti példány. Az eredeti példány, valamint az azon lévő eredeti aláírások különös jelentőséggel bírnak egy esetleges nyomozati eljárás során. Szigorúbb alaki feltételeknek kell megfelelni a felek eljárás visszavonására irányuló kérelmének is. A törvény ésszerűsíti a kézbesítési meghatalmazottal kapcsolatos szabályokat is. Így a kézbesítési meghatalmazott megjelölésének kötelezettsége már nem az állampolgársághoz, hanem a külföldi lakóhelyhez kötődik. EBH2006. 1507. Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. törvény 26. § (6) bek., 30. § (1) bek.]. EBH2006. 1486. A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 26. §, 7. §). EBH2004. 1179. Épület csak ráépítés esetén szerepelhet önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásban [1959. évi IV. törvény 97., 113., 114., 115. §-ai; 1997. évi CXLI. törvény 26. § (1) bek., 49. § (1) bek.].

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



BH2008. 137. Termőföld vásárlása esetén az elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg az illetékkiszabásra történő bejelentésre előírt 30 napos határidőt (1990. évi XCIII. törvény 91. §, 1997. évi CXLI. törvény 26. §, 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. §, 2. §, 3. §). BH2007. 167. A társasház közös tulajdonában álló gépjármű-beállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be [1997. évi CXLI. tv. 2. §, 26. § (2) bek.]. BH2006. 211. II. Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított - megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 26. § (6) bek., 30. § (1) bek.]. BH2004. 263. A közigazgatási szervnek a jogorvoslati lehetőségről nyújtott téves tájékoztatása nem nyitja meg a - nem az ügy érdemében hozott - határozat bírósági felülvizsgálatának útját. A bíróság jogerős döntésén alapuló, annak végrehajtásáról szóló közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye [Pp. 130. § (1) bek. f) pont; 1957. évi IV. törvény 72. § (4) bek. b) pont; 1997. évi CXLI. tv. 26. § (6) bek.]. KGD2008. 82. Termőföldvásárlás esetén az elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg az illetékkiszabásra történő bejelentésre előírt 30 napos határidőt [1990. évi XCIII. törvény 91. §, 1997. évi CXLI. törvény 26. §, 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1-3. §]. KGD2007. 82. A társasház közös tulajdonában álló gépjárműbeállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be. [1997. évi CXLI. tv. 2. §, 26. § (2) bek.] KGD2007. 67. A közút céljára történő lejegyzés a tulajdonszerzés sui generis módja; ha a szerződő felek a szerződésben nem szereplő, harmadik személy javára kötnek szerződést, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a szerződő felek is kérhetik (1997. évi CXLI. törvény 26. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §; 1959. évi IV. törvény 233. §). KGD2007. 45. Bejegyzett jog hiányában ténynek az ingatlan-nyilvántartásból való törlését nem lehet kérni (1997. évi CXLI. tv. 26. §). KGD2006. 112. A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 7. §, 26. §). KGD2005. 125. A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 26. §, 29. §, 39. §). KGD2005. 83. Hogyan érvényesül a kérelemhez kötöttség elve a tulajdonjog fenntartással történő eladása tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésénél? (1997. évi CXLI. törvény 26. §). KGD2005. 17. A hiánypótlási eljárás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem sérti a kérelemhez kötöttség elvét [1997. évi CXLI. törvény 26. § (1) bek.]. KGD2004. 20. A végrehajtási jogot az adós tulajdonában lévő ingatlanra lehet bejegyezni [1997. évi CXLI. törvény 26. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 21. §]. 1

27. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. 2

(2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ideértve a művelés alól kivett területet is és a föld minőségében bekövetkezett változást, b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. 3

(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni. A pontosító jellegű módosítások mellett az ún. lakásmaffia jellegű cselekményekkel összefüggésben a törvény szigorítja a bejelentésre vonatkozó szabályokat, amikor is a név (cégnév) és lakcím (székhely, telephely) változás átvezetése iránti bejelentés kötelező tartalmi elemeként előírja a személyazonosító jel, valamint a statisztikai számjel megjelölését. A módosítás célja, hogy ezáltal kizárja a jogosulatlan lakcím, illetve névváltozások bejelentését. (4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2)-(3) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri. 2

(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be az ingatlanügyi hatóságnak.

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 13. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



EBH2006. 1487. A parlagon tartás, a gondozatlan állapot nem elegendő a szántó művelési ág megváltoztatására [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40. §, 50. §, 62. §; 1997. évi CXLI. törvény 23. §, 27. §]. KGD2005. 170. Az erdészeti hatóság az általa a művelési ág megváltozását jelző bejelentés alapján változási vázrajz becsatolására - kérelmezőként - nem kötelezhető [1997. évi CXLI. törvény 27. §, 1996. évi LIV. törvény 73. §, 1996. évi LXXVI. törvény 12. §] 1

27/A. § Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti. Élve a Ket. 29. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel a törvény - főszabályként - mentesíti a földhivatalokat az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettségének alól. Ennek indoka, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás csak az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésére indulhat. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a tulajdonjogot érintő dokumentumot nyújtanak be. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok 2

3

28. § (1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják. 3

(2) Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha 2 a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m -t, b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik, c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül, d) ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik. 3

(3) A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat az ingatlanügyi hatóság bejelentés és a bejelentés során csatolt, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz alapján vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét az ingatlanügyi hatóság hivatalból is ellenőrizheti. 3

(4) Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége külön jogszabályban meghatározottak szerint azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett. A meg nem fizetett költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A törvény a változási vázrajz benyújtására vonatkozó szabályokat érinti. Többek között meghatározza azokat az eseteket, amikor annak ellenére, hogy művelési ág változás történt, nem kell változási vázrajzot benyújtani a földhivatalhoz. Mindemellett továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy a földhivatal az adatváltozásokat hivatalból átvezesse az ingatlan-nyilvántartáson. Sok esetben ugyanis, bár törvényi kötelezettség az adatváltozás bejelentése, az érdekeltek ezt elmulasztják. Így, ha csak szűk körben is, de biztosítható az ingatlan-nyilvántartási adatokban (az ingatlan és a jogosult adatai) bekövetkezett változások nyomon követése. Ennek kapcsán a törvény hatékonyabb érdekérvényesítést biztosít a földhivataloknak a hivatalból indult eljárás költségeinek behajtását illetően, amikor is a meg nem fizetett költségeket adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti. KGD2004. 181. A másodfokú közigazgatási szerv nem mellőzheti a felettes szakhatóság állásfoglalásának beszerzését, ha az ügy érdemében hozott határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni (1957. évi IV. törvény 20. §, 62. §, 72. §, 1996. évi LIII. törvény 39. §, 1997. évi CXLI. törvény 28. §). Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok 29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. 3/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat 4

tulajdonjog bejegyzésének lehetőségéről az ingatlan-nyilvántartásba elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján

1 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 14. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 Megjelent: Magyar Közlöny 2007/159.



EBH2005. 1274. Tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a korábbi tulajdonos a bejegyzési engedélyt a szerződésben, vagy külön okiratban is megadhatja. Nem szükséges, hogy az engedély az elővásárlási jogot gyakorló jogosult nevére szóljon (1997. évi CXLI. törvény 29. §). EBH2004. 1178. A vételi jog jogosultjának az opciós nyilatkozatot is be kell nyújtania a földhivatalhoz [1997. évi CXLI. törvény 29. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 15. §]. EBH2003. 996. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törlésére csak a jogszabályban meghatározott feltételek, okiratok alapján kerülhet sor (1997. évi CXLI. tv. 29. §). BH2008. 171. A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38. §, 1997. évi CXLI. törvény 6. §, 7. §, 29. §). BH2008. 105. Életjáradéki szerződés megszüntetése esetén nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba a kötelezett tulajdonjoga adásvétel jogcímén, ha az annak bejegyzését megalapozó adásvételi szerződést a felek nem kötnek, hanem csak utalnak az adásvételi szándékra (1959. évi IV. törvény 319. §, 591. §, 1997. évi CXLI. törvény 29. §). BH2008. 55. A kezelői és a vagyonkezelői jog egyidejű feltüntetése az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges. A kezelői jog törléséhez a törvényben előírt okirat szükséges (1997. évi CXLI. törvény 8. §, 29. §). BH2006. 302. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). KGD2008. 42. A kezelői és a vagyonkezelői jog tartalmában hasonló jellegű, egymást kizáró jog, ezért egyidejű feltüntetésük az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges (1997. évi CXLI. törvény 29. §; 2001. évi CXVI. törvény 1. §, 3., 6-7. §, 13/A. §). KGD2008. 16. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog a hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja (1997. évi CXLI. törvény 8. §, 16. §, 29. §; 2001. évi CXVI. törvény 6. §; 1992. évi XXXVIII. törvény 109/G. §). KGD2006. 128. A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 29. §, 32. §, 40. §). KGD2006. 110. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). KGD2006. 30. Tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a korábbi tulajdonos a bejegyzési engedélyt a szerződésben vagy külön okiratban is megadhatja, nem szükséges, hogy az engedély az elővásárlási jogot gyakorló jogosult nevére szóljon (1997. évi CXLI. törvény 29. §). KGD2006. 27. Jelzálogjog törlésére csak megfelelő okirat alapján kerülhet sor, a bejegyzés törléséhez a jogosult megszűnése önmagában nem elegendő (1997. évi CXLI. törvény 29. §). KGD2005. 171. Nem követelhető meg, hogy a tulajdonjog fenntartás miatt szükséges bejegyzési engedélyt az eladó az elővásárlásra jogosult nevére is kiállítsa, ha utóbbi élt e jogával [1997. évi CXLI. törvény 8. §, 29. §, 51. §] KGD2005. 125. A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 26. §, 29. §, 39. §). KGD2005. 81. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésére csak a törvényben meghatározott okok esetén kerülhet sor, a vételár megfizetésével kapcsolatos - felek közötti - vita nem ok az eljárás felfüggesztésére (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 47. §). KGD2005. 31. Az ügyvédi ellenjegyzés formailag akkor szabályos, ha az ellenjegyzés időpontját is tartalmazza (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 32. §, 39. §). 30. § (1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. (2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. EBH2007. 1670. Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot nem állítható vissza, ha az adatváltozás (telekmegosztás) folytán harmadik személy jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett (1997. évi CXLI. törvény 5. §, 30. §). EBH2006. 1507. Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. törvény 26. § (6) bek., 30. § (1) bek.]. EBH2005. 1283. Önmagában a cégnek a cégnyilvántartásból való törlése nem igazolja, hogy a társaság javára szóló jelzálogjog megszűnt (1997. évi CXLI. törvény 30. §).



BH2007. 389. A tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja; a semmisség megállapítására nem lehet a polgári jog rendelkezéseit alkalmazni (1997. évi CXLI. törvény 30. §, 49. §; 1959. évi IV. törvény 200. §, 234. §). BH2006. 302. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). BH2006. 211. II. Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított - megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 26. § (6) bek., 30. § (1) bek.]. BH2006. 194. Ha a felek között a jelzálogjog alapítására és a jog keletkezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási bejegyzésre is kiterjedően érvényes szerződés jött létre, de a kötelezett a bejegyzéshez szükséges alaki feltételeknek megfelelő okirat aláírását megtagadja, jognyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja; a bíróság a jelzálogjog bejegyzésének tűrésére kötelezi a jelzálogjog kötelezettjét és a bejegyzés végett hivatalból megkeresi a földhivatalt [1959. évi IV. törvény 262. § (1) bek., 295. §; 1997. évi CXLI. tv. 30. § (1) bek., 34. § (1) bek.]. KGD2007. 44. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog tekintetében érvénytelenség címén sem állítható helyre az eredeti állapot, ha időközben az ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztek be (1997. évi CXLI. tv. 30. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 21. §). KGD2006. 110. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). KGD2006. 47. Hatósági bizonyítvány alapján is helye van ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek (1957. évi IV. törvény 49. §, 1997. évi XCLI. törvény 30. §). KGD2006. 31. Önmagában a cég törlése nem igazolja, hogy a társaság javára szóló jelzálogjog megszűnt (1997. évi CXLI. törvény 30. §). 1

31. § (1) Az ingatlanügyi hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell. (2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni. BH2006. 302. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). KGD2006. 110. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). Az okiratok kellékei 2

3

32. § (1) Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell: 4 a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját, 4

b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, 4

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, d) a jog vagy tény pontos megjelölését, e) a jogváltozás jogcímét, f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát, 5

g) a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát. (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy c) az okiratot a közjegyző készítette, vagy 1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. 3 A felvezető szöveget megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 5 Módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d).



1

d) az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha 1 e) az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, 1

f) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el, g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. 2

(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. 3

(5) Jelzálogjog (önálló zálogjog) alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. EBH2007. 1743. Hiányos okirat, illetőleg bejegyzési kérelem alapján nincs helye ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek, a kérelmet el kell utasítani. Ilyen esetben az okirat további vizsgálatát (érvényesség tekintetében) nem kell a földhivatalnak elvégeznie (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 37. §). EBH2006. 1552. Az opciós jog engedményezése átruházásnak minősül, ezért érvénytelen. A meghatalmazó fél aláírása szükséges kelléke a vételi jog gyakorlásáról szóló egyoldalú nyilatkozatnak, azt a meghatalmazott jogi képviselő ellenjegyzése nem pótolja (1959. évi IV. törvény 373-375. §; 1997. évi CXLI. törvény 32. §; 1998. évi XI. törvény 27. §). EBH2005. 1273. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az aláírások akkor tekinthetők nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a meghatalmazottak, illetve a szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket [1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bek. g) pont]. EBH2005. 1270. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló közokiratnak is meg kell felelnie az okiratok kötelező tartalmi elemeit megállapító rendelkezéseknek (1997. évi CXLI. törvény 32. §). EBH2004. 1175. Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak az okirat aláírásra vonatkozó rendelkezései a jogi személy képviseletében szerződést kötő természetes személyekre is alkalmazandók [1997. évi CXLI. törvény 32. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 69. §]. EBH2004. 1136. II. Az ingatlannak érvényes adásvételi szerződés alapján a vételár kifizetését követő - az eladó által tudomásul vett - folyamatos birtoklása, használata, terhének viselése az elévülés megszakadását eredményezi, amely állapot mindaddig fennáll, amíg az eladó a szerződés érvényességét vitatva, az ingatlan birtokát vissza nem követeli 1959. évi IV. törvény 115. § (1) bek., 117. § (4) bek., 295. §, 324. § (1) bek., 368. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bek.]. EBH2004. 1090. Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a külföldön élő magyar állampolgárnak is rendelkezni kell személyi azonosítóval [1997. évi CXLI. tv. 32. § (1) bek. a) pontja]. EBH2001. 526. Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról, ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű, a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye [Ptk. 349. § (1) bekezdés és 339. § (1) bekezdés, 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bekezdés, 1997. évi CXLI. tv. 32. § (2) bekezdés d) pont, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 76. § (3) bekezdés, 100. § (1) bekezdés]. BH2007. 393. Egyéni cég egyszemélyes Kft.-vé való átalakulása során a vagyonleltár-tervezetnek a tulajdonjog jogutódlás jogcímén történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges adatokat (a település nevét, a helyrajzi számot) tartalmaznia kell (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 39. §). BH2007. 176. A szerződő fél által aláírt okirat későbbi időpontban történő ügyvédi ellenjegyzése akkor szabályszerű, ha az okirat jelen időben tartalmazza az ellenjegyzem megjelölést. Ez az ellenjegyzés jelenidejűségének a követelménye (1997. évi CXLI. törvény 32. §; 1998. évi XI. törvény 27. §). BH2007. 141. Opciós jog engedményezése átruházásnak minősül, ezért semmis. A meghatalmazó fél aláírása szükséges kelléke a vételi jog gyakorlásáról szóló egyoldalú nyilatkozatnak, azt a meghatalmazott jogi képviselő ellenjegyzése nem pótolja (1959. évi IV. törvény 373. §, 374. § és 375. §-a; 1997. évi CXLI. tv. 32. §-a; 1998. évi XI. tv. 27. §-a).

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Az első mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 16. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 16. § (4). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



AEÉ 2007/28. Lakásingatlan tulajdonjogának átruházása esetén - a vevőnek a haszonélvezeti jog alapításához való hozzájárulását tartalmazó - okirat hiányában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést meg kell tagadni (1997. évi CXLI. tv. 32. §). BH2005. 61. Ingatlan adásvételi szerződés eladójával szemben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést engedélyező nyilatkozat kiadására irányuló igény kötelmi jogi jellegű, ezért elévül. Az ingatlan folyamatos birtoklása, használata, terhének viselése az elévülés megszakadását eredményezi; ez az állapot mindaddig fennáll, amíg az eladó a szerződés érvényességét vitatva, az ingatlan birtokát vissza nem követeli [Ptk. 115. § (1) bek., 117. § (4) bek., 295. §, 324. § (1) bek., 368. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 32. § (1) bek.]. BH2004. 489. Nincs helye hiánypótlásnak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha a szerződő felek bármelyikének aláírása nem volt szabályszerű (1997. évi CXLI. tv. 32. §, 39. §). BH2001. 423. Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról, ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű, a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye [1959. évi IV. törvény 349. § (1) bekezdés és 339. § (1) bekezdés, 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bekezdés, 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdés d) pont, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 76. § (3) bekezdés, 100. § (1) bekezdés]. KGD2007. 225. Földterület tulajdonjogának megszerzése ráépítés jogcímen. (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 51. §; 1959. évi IV. törvény 137-138. §) KGD2007. 40. Jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges a jogosult bejegyzését engedő nyilatkozata is (1997. évi CXLI. tv. 32. §). KGD2006. 128. A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 29. §, 32. §, 40. §). KGD2006. 126. Az igazoltan szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre az ingatlannal szomszédos hegyközségi tagot elővásárlási jog illeti meg (1994. évi CII. törvény 30. §; 1997. évi CXXI. törvény 4. §; 1997. évi CXLI. törvény 29., 32-33. §). KGD2006. 29. Ingatlan-nyilvántartási eljárásban az okiraton lévő aláírásoknak kell nyilvánvalónak, azonosíthatónak lenniük, nem elegendő, ha a felek neve csak a szerződés tartalmából állapítható meg [1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bek. g) pont]. KGD2005. 101. Nyilvánvaló tartalmi érvénytelenséget eredményez, ha a képviselő a szerződés megkötésekor jognyilatkozat tételére nem volt jogosult; a szárazbélyegző hiánya a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem pótolható alaki hibája (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 1997. évi CXLI. törvény 32. §, 1997. évi CXLI. törvény 51. §, 1959. évi IV. törvény 18. §, 1959. évi IV. törvény 225. §). KGD2005. 100. Csak alakilag megfelelő okiratok alapján van helye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének; a bejegyzésre alkalmas okirat kötelező elemei hiányában kötelmi jogi követelése lehet a jogosultnak (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 39. §). KGD2005. 31. Az ügyvédi ellenjegyzés formailag akkor szabályos, ha az ellenjegyzés időpontját is tartalmazza (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 32. §, 39. §). KGD2005. 12. Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a külföldön élő magyar állampolgárnak is rendelkezni kell személyi azonosítóval [1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bek. a) pontja] KGD2004. 110. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas az az okirat, amely nem tartalmazza az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét és a szárazbélyegző lenyomatát (1997. évi CXLI. törvény 32. §). KGD2002. 42. A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése (1997. évi CXLI. törvény 16. §, 32. §, 39. §). KGD2000. 337. Az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltétele - 2000. január 1-jétől - a szárazbélyegző lenyomata is, az ezt megelőző időszakban indult eljárásokat a korábbi jogszabályi rendelkezések szerint kell befejezni (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 91. §). 33. § (1) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elő. 1

(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. (3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell. KGD2006. 126. Az igazoltan szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre az ingatlannal szomszédos hegyközségi tagot elővásárlási jog illeti meg (1994. évi CII. törvény 30. §; 1997. évi CXXI. törvény 4. §; 1997. évi CXLI. törvény 29., 32-33. §).

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 17. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



1

34. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik. 1

(2) Az állami szervek által vezetett, jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmaznia. (3) A közokirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg. BH2006. 206. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5. §, 6. §, 17. §, 34. §). BH2006. 194. Ha a felek között a jelzálogjog alapítására és a jog keletkezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási bejegyzésre is kiterjedően érvényes szerződés jött létre, de a kötelezett a bejegyzéshez szükséges alaki feltételeknek megfelelő okirat aláírását megtagadja, jognyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja; a bíróság a jelzálogjog bejegyzésének tűrésére kötelezi a jelzálogjog kötelezettjét és a bejegyzés végett hivatalból megkeresi a földhivatalt [1959. évi IV. törvény 262. § (1) bek., 295. §; 1997. évi CXLI. tv. 30. § (1) bek., 34. § (1) bek.]. 35. § (1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását. 2

(2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni. (4) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el. 3

36. § (1) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett a miniszter útján az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a méltánylást érdemlő rendkívüli körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak. Egyebekben a külföldön kiállított magánokiratra megfelelően kell alkalmazni a belföldön kiállított magánokiratra vonatkozó rendelkezéseket. 2

(2) A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal előtt - annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e bejegyzésre a miniszter útján az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjeszteni. 2

(3) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Bejegyzéshez szükséges igazolások 37. § (1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül - ha külön jogszabály előírja - meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve igazolás szükséges. (2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály azt előírja. 4

(3) Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (cégkivonat vagy cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, amely nem lehet 30 napnál régebbi, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt. Ha ezek valamelyikét az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő igazolások a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 18. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 3 Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 19. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 20. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



EBH2007. 1743. Hiányos okirat, illetőleg bejegyzési kérelem alapján nincs helye ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek, a kérelmet el kell utasítani. Ilyen esetben az okirat további vizsgálatát (érvényesség tekintetében) nem kell a földhivatalnak elvégeznie (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 37. §). KGD2004. 113. Új eljárásra irányuló beadványnak akkor tekinthető a fellebbezés, ha a határozatban megjelölt hiányosságokat a kérelmező teljeskörűen pótolja (1997. évi CXLI. törvény 37. §, 56. §). 1

38. §

Közbenső intézkedések Hiánypótlás 2

39. § (1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elintézésének napjától számított 15 napon belül kell kiadni. 3

(2) Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e. 4

(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, 5

a) a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni, b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével, c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni, d) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, e) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, 6

f) a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja, g) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni, 7

h) az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni. 8

(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha 9 a) a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik, b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, d) vagy a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. (5)

10

EBH2001. 488. A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló meg-állapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése [1959. évi IV. tv. 171. §, 1992. évi XLVIII. tv. 38. §, 1997. évi CXLI. tv. 16., 32., 39. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 69. §-a]. BH2007. 393. Egyéni cég egyszemélyes Kft.-vé való átalakulása során a vagyonleltár-tervezetnek a tulajdonjog jogutódlás jogcímén történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges adatokat (a település nevét, a helyrajzi számot) tartalmaznia kell (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 39. §).

1 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 36. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től. 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 A felvezető szöveget megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 5 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 6 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 7 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (4). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 8 A felvezető szöveget megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (5). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 9 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 21. § (5). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 10 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.



BH2007. 361. A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 6. §, 7. §). BH2007. 87. Az érvényes adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmassá tételére a bíróságnak fennállhat a hatásköre (1997. évi CXLI. törvény 39. §). BH2004. 489. Nincs helye hiánypótlásnak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha a szerződő felek bármelyikének aláírása nem volt szabályszerű (1997. évi CXLI. tv. 32. §, 39. §). KGD2007. 163. Az elbirtoklásra vonatkozó megállapodás - bejegyzés alapjául szolgáló okirat - alapján az elbirtokló tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető (1997. évi CXLI. törvény 39. §; 1959. évi IV. törvény 116., 121. §). KGD2007. 158. Ha a szerződésben megjelölt helyrajzi szám nem azonos az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett számmal, a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül el kell utasítani (1997. évi CXLI. törvény 39. §). KGD2007. 155. A közös háztartásban élő hozzátartozók a szerzésben való közreműködés arányában csak tulajdont szerezhetnek, haszonélvezetet nem. A közös közreműködéssel szerzett tulajdonjog átruházására haszonélvezeti jog visszterhes alapítása fejében csak újabb jogügylettel kerülhet sor (1997. évi CXLI. törvény 32., 39. §). KGD2007. 39. A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. tv. 6. §, 7. §, 39. §). KGD2006. 73. Nincs szükség gyámhatósági jóváhagyásra, ha a szülő gyermekének ingatlant ajándékoz (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 1952. évi LXXXVI. törvény 4. §). KGD2005. 125. A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 26. §, 29. §, 39. §). KGD2005. 101. Nyilvánvaló tartalmi érvénytelenséget eredményez, ha a képviselő a szerződés megkötésekor jognyilatkozat tételére nem volt jogosult; a szárazbélyegző hiánya a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem pótolható alaki hibája (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 1997. évi CXLI. törvény 32. §, 1997. évi CXLI. törvény 51. §, 1959. évi IV. törvény 18. §, 1959. évi IV. törvény 225. §). KGD2005. 100. Csak alakilag megfelelő okiratok alapján van helye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének; a bejegyzésre alkalmas okirat kötelező elemei hiányában kötelmi jogi követelése lehet a jogosultnak (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 39. §). KGD2005. 31. Az ügyvédi ellenjegyzés formailag akkor szabályos, ha az ellenjegyzés időpontját is tartalmazza (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 32. §, 39. §). KGD2005. 18. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a szerződés aláírása utólag, hiánypótlási eljárás keretében nem pótolható [1997. évi CXLI. törvény 39. § (3) bek.] KGD2005. 16. A szerződés nem pótolható, hiányossága esetén akkor is az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elutasításának van helye, ha a hiányosság csak a szerződés részleges érvénytelenségét eredményezi (1997. évi CXLI. törvény 39. §). KGD2005. 14. Nem alkalmas bejegyzésre az az okirat, amely nem tartalmazza az ellenjegyzem megjelölést és az ellenjegyzés időpontját [1997. évi CXLI. törvény 39. § (3) bek.]. KGD2005. 6. Az ingatlan-nyilvántartásba csak a rangsor betartásával teljesíthető bejegyzés, az örökléssel szerzett ingatlan csak akkor ruházható át adásvételi szerződéssel, ha az örökös tulajdonszerzése előbb bejegyzést nyer (1997. évi CXLI. törvény 5-6. §, 39. §, 44., 49. §) KGD2004. 116. Az ingatlan-nyilvantartásba jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel. A hiánypótlásra nem alkalmas okiraton alapuló kérelmet el kell utasítani (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 49. §). KGD2004. 114. Vételi jog kikötésekor a vételár meghatározása közvetett módon is történhet (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 51. §, 1959. évi IV. törvény 375. §). KGD2002. 42. A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése (1997. évi CXLI. törvény 16. §, 32. §, 39. §). 40. § (1) El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell. 1

(2) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, az ingatlanügyi hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell. (3) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthető részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. 2

(4) A kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra az 51. § (1) bekezdésében foglaltak miatt vagy azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír. A Ket. 37. §-ával összefüggésben a törvény módosítja a hiánypótlási felhívás kiadására vonatkozó szabályokat. A körzeti földhivatalnak a kérelem beérkezésétől számított 15 nap áll rendelkezésére a hiánypótlási felhívás kibocsátására. Ha a kérelmet megelőző beadvány miatt függőben kell tartani, akkor a 15 napos határidőt a megelőző kérelem elintézésétől kell számítani.

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 22. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



A törvény az ügyfelek részére választási lehetőséget biztosít a vételár részletekben történő kifizetésével kapcsolatos ingatlanügyekben. A módosítás értelmében a bejegyzett jogosult a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feltüntetésére irányuló kérelem nélkül is nyilatkozhat a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban arról, hogy a bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat földhivatali benyújtását követő 6 hónapon belül megadja. Ezen nyilatkozat megléte mellett a kérelmet a körzeti földhivatal nem utasítja el, hanem az okiratban meghatározott időtartamra nyilvántartásba helyezi azt. Ez esetben - figyelemmel a rangsor elvére - a bejegyzési engedély megadásának időpontjáig jogok és tények bejegyzésére nincs lehetőség. Ugyan a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzésének a hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával, azonban ez csak a szerződésen alapuló további jogok bejegyzését köti az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulásához. Így a tény feljegyzését követően jóllehet az ingatlan vonatkozásában már érvényes adásvételi szerződést kötöttek a felek, minden további nélkül bejegyezhető például a végrehajtási jog, vagy egyéb tények. Az előbbiekben vázolt megoldással azonban a jogok és tények bejegyzésére a bejegyzési engedély megadásáig nincs lehetőség, vagyis a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényéhez fűződő elidegenítési és terhelési tilalomhoz képest a bejegyzésre váró jogosult részére kedvezőbb helyzetet biztosít, ha az okiratban nyilatkozik a bejegyzési engedély későbbi megadásáról, úgy hogy eközben nem kéri a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését. Természetesen a módosítás a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzésére továbbra is lehetőséget nyújt, így annak feljegyzését az ügyfelek változatlanul kérhetik. Tehát a módosítás csupán a meglévő szabályozást egészíti ki egy új lehetőséggel. Az egyes elutasítási okok pontosítása mellett a törvény elutasítási okként jelöli meg az érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzon a törvényben megjelölt személyek aláírásának hiányát. Egyúttal rendelkezik arról is, hogy az elutasítás tényét nem kell feljegyezni a tulajdoni lapra, ha az elutasításra az okirat nyilvánvaló érvénytelensége vagy az Inytv. 39. § (4) bekezdésének alkalmazása miatt kerül sor. KGD2006. 128. A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6. §, 8. §, 29. §, 32. §, 40. §). Meghallgatás 1

41. §

Az ügyész értesítése 2

42. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erről az ingatlanügyi hatósági határozathozatal előtt az ügyészt értesíti. 2

(2) Az ügyész az intézkedéséről az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. 2 (3) Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség, az ingatlanügyi hatóság a határozat alapján a bejegyzést teljesíti. 2 (4) Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerős befejezéséről értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely a bejegyzés kérdésében az eljárás eredményétől függően dönt. A közbenső intézkedések hatálya 43. § A közbenső intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás, a meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekű jogorvoslat iránt, továbbá a jogorvoslatok és a függő hatályú bejegyzések a rangsort nem érintik. A beadványok intézése 3

2

44. § (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára az e törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott időpont az irányadó. Az egyidejűleg érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni. (2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. 2

(3) A beadványok rangsorának megváltoztatásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt. E határozattal szemben felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye. 1 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). Hatálytalan: 2006. I. 1-től. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 23. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



BH2008. 78. A korábban jogerősen lezárt ingatlan-nyilvántartási eljárás nem tárgya az ismételt bejegyzési kérelmet elbíráló földhivatali határozat felülvizsgálatára irányuló közigazgatási pernek (1997. évi CXLI. törvény 7. §, 44. §). KGD2006. 113. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyeket rangsoruk sorrendjében kell elintézni [1997. évi CXLI. törvény 7. §, 44. §]. 1

2

45. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik az érdemi határozatot a beadvány ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell meghozni. (2) Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot kilencven napon belül kell meghozni. Soronkívüliség 2

46. § A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható. Az eljárás felfüggesztése 2

47. § (1) Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja. 2

(2) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. 3

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az ingatlanügyi hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az ingatlanügyi hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési, feljegyzési kérelem tekintetében. 4

(4) Az eljárás felfüggesztéséről az ingatlanügyi hatóság végzésben dönt, e végzése ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye. KGD2006. 62. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a másodfokú hatóság is jogosult az eljárás felfüggesztésére, ha a polgári perben a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül jogerősen elutasítja, az eljárás lefolytatásának van helye (1957. évi IV. törvény 37. §, 1997. évi XCLI. törvény 47. §, 1952. évi III. törvény 121. §, 128. §, 130. §). KGD2006. 61. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos nem érvényesítheti ezt a jogát az őt - a rangsor szerint megelőző jogszerzővel szemben (1997. évi CXLI. törvény 47. §, 54. §). KGD2006. 48. Ingatlan-nyilvántartási eljárás csak az Inytv. 47. §-ában meghatározott esetekben függeszthető fel; a tulajdonjog megállapítása iránt indult per nem ilyen (1997. évi CXLI. törvény 47. §). KGD2005. 81. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésére csak a törvényben meghatározott okok esetén kerülhet sor, a vételár megfizetésével kapcsolatos - felek közötti - vita nem ok az eljárás felfüggesztésére (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 47. §). KGD2005. 32. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos nem érvényesítheti ezt a jogát az őt - a rangsor szerint megelőző jogszerzővel szemben (1997. évi CXLI. törvény 47. §, 54. §). Függőben tartás

5

5

47/A. § (1) Függőben kell tartani a beadvány elintézését: a) a rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig, 2

b) a bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig, 2

c) az ügyész értesítése esetén, az e törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezéséig, d) ha törvény így rendelkezik.

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 24. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 25. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. 5 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 26. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



1

(2) A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt. (3) A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni. (4) A függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályok az irányadók. A korábban rendeleti szinten szabályozott függőben tartásra vonatkozó rendelkezéseket a módosítás törvényi szintre emeli. Erre a Ket. ügyintézési határidők számítására vonatkozó rendelkezései, valamint a rangsor elvének maradéktalan érvényre juttatása miatt van szükség. A függőben tartásról a körzeti földhivatal a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt (megkeresőt). A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni és a függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására a Ket. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályai az irányadók. Széljegyzés 2

48. § (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. (2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. (3) A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell. BH2002. 185. A széljegyzés elmulasztása megalapozhatja a földhivatal kárfelelősségét [1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdés, 349. § (1) bekezdés, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 93. § (1) bekezdés, 1997. évi CXLI. törvény 48. §] A határozat 49. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. 1

(2) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti az ingatlanügyi hatóságot. 3 (3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kérelem elutasítása esetén az indokolást. A kérelemnek helyt adó határozat a tulajdoni lap másolatával is közölhető (egyszerűsített határozat). Az egyszerűsített határozat tulajdonilap-másolatként nem használható. 1

(4) Az ingatlan-nyilvántartási határozatot az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá. 4 (5) A határozat tartalmának megfelelő változást az ingatlanügyi hatóság - kézbesítés előtt - bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti az ingatlan-nyilvántartási térképen, ha az annak tartalmát is érinti. EBH2004. 1179. Épület csak ráépítés esetén szerepelhet önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásban [1959. évi IV. törvény 97., 113., 114., 115. §-ai; 1997. évi CXLI. törvény 26. § (1) bek., 49. § (1) bek.]. BH2007. 389. A tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja; a semmisség megállapítására nem lehet a polgári jog rendelkezéseit alkalmazni (1997. évi CXLI. törvény 30. §, 49. §; 1959. évi IV. törvény 200. §, 234. §). KGD2007. 251. A tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja; a semmisség megállapítására nem lehet a polgári jog rendelkezéseit alkalmazni. (1997. évi CXLI. törvény 30., 49. §; 1959. évi IV. törvény 200., 234. §) KGD2005. 6. Az ingatlan-nyilvántartásba csak a rangsor betartásával teljesíthető bejegyzés, az örökléssel szerzett ingatlan csak akkor ruházható át adásvételi szerződéssel, ha az örökös tulajdonszerzése előbb bejegyzést nyer (1997. évi CXLI. törvény 5-6. §, 39. §, 44., 49. §) KGD2004. 116. Az ingatlan-nyilvantartásba jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel. A hiánypótlásra nem alkalmas okiraton alapuló kérelmet el kell utasítani (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 49. §). 5

49/A. § Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kérelem elutasítása esetén az indokolást. Az ingatlan-nyilvántartási végzést az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá. Miután a Ket. alapján az eljáró hatóság az ügy érdemére nem vonatkozó kérdésekben végzés alapján dönt, így indokolttá vált az ingatlan-nyilvántartási eljárás során hozható végzésekre vonatkozó alapvető szabályok meghatározása, ideértve a végzés kiadmányozási jogára vonatkozó rendelkezéseket is.

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 27. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Az utolsó két mondatot beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 28. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 5 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 29. §. Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3) alapján.



1

50. § (1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzéséről lemondott, vagy azok megszűntek. (2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból a) a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás, 2

b) a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog, 2 c) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog, továbbá 2 d) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg. Törölni kell a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést akkor is, ha a tény feljegyzése alapjául szolgáló okiratban a felek a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez letelt. A pontosító jellegű módosítások mellett új szabály, hogy a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést határidőhöz lehet kötni. Ezen határidő leteltét követően a körzeti földhivatal törölheti a tényt az ingatlan-nyilvántartásból, amennyiben a felek a bejegyzési engedélyt nem csatolták. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vevő a vételárat nem mindig fizeti meg. A tény bejegyzése miatt azonban az eladó nem rendelkezhet az ingatlanával. Ez esetben az egyetlen lehetősége a törlési per megindítása. A határidő megjelölésével az említett procedúra elkerülhető. A földhivatalnak ez esetben pedig csak azt kell vizsgálnia, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban kikötött határidő letelt-e. (3) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerződő fél az örökhagyó előtt halt meg, a tilalom ebből az okból nem törölhető. 3

(4) Ha az ingatlanügyi hatóság valamely kérelem, megkeresés elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, erről a tényről hivatalos feljegyzést készít, és a törlésről külön határozatot hoz. Ezt a határozatot csak az ingatlan tulajdonosának és annak az érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga megszűnt. 51. § (1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. 4

(2) A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a határozat indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni. A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére. EBH2006. 1562. Nyilvánvalóan érvénytelen az a telekhatár-rendezési megállapodás, amelyben a földrészletek helyrajzi számai alapján megállapítható, hogy a jogügylet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó közutat és közterületet is érinti (1959. évi IV. törvény 173. §; 1990. évi LXV. törvény 79. §; 1997. évi CXLI. törvény 51. §). BH2007. 315. Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó dologra vonatkozó jogának tekinthető (1997. évi CXLI. törvény 17. § és 51. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. §; 1959. évi IV. törvény 114. §, és 200. §) BH2006. 339. Az ajándékba adott pénzen vásárolt ingatlan visszaadásáról a felek megállapodhatnak. A szerződés alapján ajándékozás címén - tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető (1959. évi IV. törvény 582. §; 1997. évi CXLI. tv. 51. §). BH2006. 302. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29. §, 30. §, 31. §, 51. §). KGD2007. 225. Földterület tulajdonjogának megszerzése ráépítés jogcímen. (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 51. §; 1959. évi IV. törvény 137-138. §) KGD2006. 110. Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29. §, 30. §, 31. §, 51. §).

1 Módosította: 1999. évi CXIX. törvény 32. § (1). 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 30. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.



KGD2005. 171. Nem követelhető meg, hogy a tulajdonjog fenntartás miatt szükséges bejegyzési engedélyt az eladó az elővásárlásra jogosult nevére is kiállítsa, ha utóbbi élt e jogával [1997. évi CXLI. törvény 8. §, 29. §, 51. §] KGD2005. 104. Az egy helyrajzi számon - tanya és erdő alrészletként - nyilvántartott ingatlan tulajdonjogát belföldi jogi személy nem szerezheti meg [1994. évi LV. törvény 3. §, 6. §, 9. §, 1997. évi CXLI. törvény 51. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 50. §]. KGD2005. 101. Nyilvánvaló tartalmi érvénytelenséget eredményez, ha a képviselő a szerződés megkötésekor jognyilatkozat tételére nem volt jogosult; a szárazbélyegző hiánya a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem pótolható alaki hibája (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 1997. évi CXLI. törvény 32. §, 1997. évi CXLI. törvény 51. §, 1959. évi IV. törvény 18. §, 1959. évi IV. törvény 225. §). KGD2004. 114. Vételi jog kikötésekor a vételár meghatározása közvetett módon is történhet (1997. évi CXLI. törvény 39. §, 51. §, 1959. évi IV. törvény 375. §). KGD2004. 112. A végrehajtói megkeresés alapján a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba - az egyéb feltételek megléte esetében - csak akkor tagadható meg, ha a megkeresésben foglaltak érvénytelensége nyilvánvaló (1997. évi CXLI. törvény 51. §). A határozat kézbesítése 52. § (1) A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell 1

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az állami adóhatóságnak továbbítani, b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték, c) annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszűnt, d) tulajdoni hányadot érintő bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak, e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át, 1

f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba, 2

g) telekalakítás esetén az építésügyi hatóság részére, 3 h) külföldi jogi vagy magánszemély, továbbá a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén a közigazgatási hivatalnak, 1

i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről az állami adóhatóságnak, j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak, k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak, 4

l) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti tagállami állampolgár termőföld tulajdonszerzése esetén - a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt - a mezőgazdasági igazgatási szervnek. (2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell 5

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirat egy példányával együtt, b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentős tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezni. (3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyző részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást tartalmaz. 2

(4) A jogorvoslati kérelem benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell igazolni. Erről a kérelmezőt értesíteni nem kell. BH2006. 54. A földhivatal által szolgáltatott tulajdoni lap hiteles akkor is, ha a bejegyzést elrendelő földhivatali határozat még nem jogerős (1997. évi CXLI. tv. 52. § és 68. §). KGD2006. 59. A földhivatal által szolgáltatott tulajdoni lap hiteles akkor is, ha a bejegyzést elrendelő földhivatali határozat még nem jogerős (1997. évi CXLI. törvény 52. § és 68. §). 6

52/A. § (1) Kézbesítettnek kell tekinteni a határozatot a kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelölt lakcímre történő postai kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba (postaládába) helyezésének napját követő ötödik munkanapon. 1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 36. §. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 31. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 4 Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 6. § (2) b). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 5 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 31. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 6 Beiktatta: 1999. évi CXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.



1

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem valamely címzett vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXLI. törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján beállt, a földhivatal 8 napon belül értesíti a címzettet és a többi felet a kézbesítési vélelem beálltáról. Az az adott ügyben érintett ügyfél, akinek jogi érdeke fűződik a földhivatali határozat kézbesítéséhez, saját költségére kérheti a határozatot tartalmazó irat külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítését az ingatlan tulajdonosa (érintett tulajdonosa) és annak a részére, akinek bejegyzett joga keletkezett, módosult vagy megszűnt. A végrehajtói kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérő és a földhivatal kap értesítést. Ha a végrehajtói kézbesítés során a címzett az irat másolatát átvette, 15 napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését. Az ingatlanokkal kapcsolatosan feltárt egyik negatív jelenség az, hogy az eladott, megterhelt ingatlanok tulajdonosai számos esetben nem értesülnek az ingatlanokra vonatkozóan hozott földhivatali határozatokról. Ennek egyik oka lehet az, ha az ügylet maga is visszaélés eredménye, vagy ha a határozat tényleges kézbesítése sikertelen (beáll a kézbesítési vélelem). A sikertelenül kézbesített, későbbi végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozatok esetében a jogalkotó már megteremtette annak a lehetőségét, hogy pótlólagos, ún. személyes kézbesítésre kerüljön sor a hitelező kérelmére, hasonló lehetőséget biztosít a törvény a földhivatali határozatok esetében is. A kézbesítési vélelem beálltáról a címzett értesítést kap, ez azonban még nem feltétlenül alkalmas arra, hogy az irat ténylegesen a birtokába kerüljön, s elháruljon a kézbesítési vélelem későbbi megdöntésének veszélye, ezért biztosítja a törvény a végrehajtói kézbesítés lehetőségét annak az ugyanabban az ügyben szereplő ügyfélnek, akinek a kézbesítéshez érdeke fűződik. A végrehajtó általi kézbesítésre az érintett személy kérelmére és költségére kerül sor, mely kézbesítés alapvető szabályai a Vht. 31/D. §-ában, részletes szabályai pedig a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletben találhatók. A törvény annyiban állapít meg ezekhez képest speciális rendelkezést, hogy a bíróság helyett a földhivatal értesítését írja elő a kézbesítés eredményéről, továbbá rögzíti azt is, hogy a kézbesítés során az iratmásolat kézhezvételével megkezdődik a kézbesítési vélelem megdöntésére nyitva álló határidő. (3) Az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére egyébként a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetőleg a postai tevékenységről szóló jogszabály az irányadó. 2

53. § (1) A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési kötelezettséggel járó más vagyoni értékű jogok bejegyzéséről, továbbá a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az állami adóhatóságnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is, amelyek az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére állnak. 2

(2) Nem kell a bejegyzésről szóló határozatot az állami adóhatóságnak megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történő bejegyzés, továbbá a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó más jog vagy tény bejegyzése esetén. Kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonás

3

4

54. § (1) A határozatban, a végzésben, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más elírást az ingatlanügyi hatóság saját hatáskörében kijavítja. Kiegészíti az ingatlanügyi hatóság a határozatát, ha az a bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. (2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul. 5

(3) A bírósági jogorvoslati kérelem esetében az ingatlanügyi hatóság a határozatát a bírósági jogorvoslati kérelem érkezésétől számított 8 nap alatt saját hatáskörében a kérelem tartalmának megfelelően módosíthatja, illetve visszavonhatja. 6

(4) A bejegyzés, a feljegyzés, az átvezetés, a határozat kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetőleg visszavonásáról újabb határozatot kell hozni, és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, törölni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot megkapták. A végzés kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetőleg visszavonásáról újabb végzést kell hozni, amelyet kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti végzést megkapták. 5

(5) A (3) bekezdésben, valamint a 2004. évi CXL. törvény 103. §-ában foglalt eseteket kivéve, az ingatlanügyi hatóság határozatát és végzését nem vonhatja vissza és nem módosíthatja.

1 Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 59. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 32. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 32. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 5 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 32. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 6 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 32. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



1

(6) A jogok bejegyzése, tények feljegyzése, illetve ezek törlése iránti eljárás során hozott ingatlanügyi hatósági döntés ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye. KGD2006. 144. A téves iratcsatolás miatti hibás névírás kijavítható az ingatlan-nyilvántartásban (1997. évi CXLI. törvény 54. §). KGD2006. 61. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos nem érvényesítheti ezt a jogát az őt - a rangsor szerint megelőző jogszerzővel szemben (1997. évi CXLI. törvény 47. §, 54. §). KGD2005. 85. Az ingatlan-nyilvántartási ügyben a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott határozat vissza nem vonható [1997. évi CXLI. törvény 54. § (3) bek.]. KGD2005. 32. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos nem érvényesítheti ezt a jogát az őt - a rangsor szerint megelőző jogszerzővel szemben (1997. évi CXLI. törvény 47. §, 54. §). KGD2004. 67. Téves ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kijavításakor a tényleges helyzetnek megfelelő elnevezéssel kell az ingatlant megjelölni (1997. évi CXLI. törvény 54. §, 1988. évi I. törvény 29. §, 47. §). V. Fejezet JOGORVOSLAT Fellebbezés 2

55. § (1) 3 (2) Az az érdekelt, akinek az ingatlanügyi hatósági határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését. 2

(3)-(4) 2 56. § (1) 4 (2) A beadvány megtartja a kérelem eredeti rangsorát, ha az elutasításra a 39. § (3) bekezdése miatt került sor, a határozat fellebbezéssel megtámadható és a fellebbezés során pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat. 5

(3) Ha a jogorvoslat az ingatlan határvonalát vagy területét érinti, a jogorvoslati kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell küldeni a jogorvoslat tényének az érintett tulajdoni lapokra történő feljegyzésével egyidejűleg. 6

(4) Ha a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat saját hatáskörben történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására nincs lehetőség, és a jogorvoslati kérelmet új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a jogorvoslati kérelem tényét az érkezésétől számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell jegyezni. (5)

2

KGD2004. 113. Új eljárásra irányuló beadványnak akkor tekinthető a fellebbezés, ha a határozatban megjelölt hiányosságokat a kérelmező teljeskörűen pótolja (1997. évi CXLI. törvény 37. §, 56. §). 2

57. § (1) 5 (2) Ha a határozat ellen van helye fellebbezésnek és a fellebbezés elbírálására jogosult szerv elutasítja a fellebbezést, az ingatlanügyi hatóság törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja; erről az érdekeltet a másodfokú határozat kézbesítésével értesíti. 7

(3) Ha a határozat ellen van helye fellebbezésnek és a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezésnek helyt ad és az elsőfokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat tartalmának megfelelő változást az ingatlanügyi hatóság bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja. A másodfokú határozatot az ingatlanügyi hatóság kézbesíti. 5

(4) Ha a határozat ellen van helye fellebbezésnek és a fellebbezés elbírálására jogosult szerv új eljárást rendelt el, az ingatlanügyi hatóság az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést. Az erről szóló határozatot a fellebbezés elbírálására jogosult szerv határozatával együtt kell kézbesíteni. (5)

1 2 3 4 5 6 7

2

Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 32. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 36. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3), 36. §. Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 34. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 34. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3), 36. §. Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 35. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



Bírósági jogorvoslati kérelem 1

58. § (1) A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott fellebbezéssel ingatlanügyi hatósági határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a határozat és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen - közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész. Ha helye fellebbezésnek, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv bejegyzés tárgyában hozott döntését változtathatja és nem semmisítheti meg.

meg nem támadható sérti, továbbá - jogok a határozat ellen van felettes szerve nem

2

(2)-(3) 3 (4) A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. BH2007. 276. Nem rendelkezik kereshetőségi joggal a széljegyen lévő vevő - a rangsorban a kérelmét megelőző tulajdonjog-bejegyzési eljárásban, kivéve, ha olyan jog-, vagy jogi érdeksérelmet igazol, amely közvetlenül érinti a perbeli ingatlan-nyilvántartási ügyet (1997. évi CXLI. törvény 58. §). KGD2007. 160. Nem rendelkezik kereshetőségi joggal a széljegyen lévő vevő a rangsorban a kérelmét megelőző tulajdonjog-bejegyzési eljárásban, kivéve, ha olyan jog-, vagy jogi érdeksérelmet igazol, amely közvetlenül érinti a perbeli ingatlan-nyilvántartási ügyet (1997. évi CXLI. törvény 58. §). 4

59. § (1) A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni. Ha az ingatlanügyi hatóságnak a saját hatáskörben történő eljárásra nincs lehetősége, az iratokat a felterjesztéstől számított 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A módosítás arra figyelemmel történik, hogy a megyei földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelmet a körzeti földhivatalhoz kell benyújtani. Vagyis annak eldöntéséhez, hogy a megyei földhivatal határozatát az Inytv. 54. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját hatáskörben módosíthatja, kijavíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja-e, a körzeti földhivatalnak a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal és a tulajdoni lapokkal együtt 3 napon belül fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz. Amennyiben a saját hatáskörben történő eljárásra nincs lehetőség, a megyei földhivatal az iratokat a felterjesztéstől számított 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A jelenleg hatályos szabályozás szerint minderre a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásától kezdődően 15 nap állt a földhivatalok rendelkezésére. 2

(2) 5 (3) Ha a bírósági jogorvoslati kérelmet közvetlenül a bíróságnál nyújtották be, azt az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése végett a bíróság megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. 6

60. § (1) A bírósági eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók. 7 (2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és az ingatlanügyi hatóságot új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed. (3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók. 7

(4) A jogerős bírósági határozatot az első fokú bíróság az ingatlanügyi hatósági eljárás irataival együtt megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. 61. § A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot. Újrafelvételi és méltányossági eljárás

8

8

61/A. § Ingatlan-nyilvántartási eljárásban nincs helye újrafelvételi és méltányossági eljárásnak. A Ket. által adott lehetőséggel élve a törvény az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kizárja az újrafelvételi és méltányossági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárás keretei közé nem illeszthetők be. Törlési és kiigazítási perek 62. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtól a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

1 Az utolsó mondat szöveget megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 36. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 36. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től. 3 A korábbi első és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 36. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től. 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 37. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3), 36. §. 5 Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3) alapján. 6 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 12. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 36. §. 7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 8 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 38. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



3/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat 1

tulajdonjog bejegyzésének lehetőségéről az ingatlan-nyilvántartásba elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott, c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. 2

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. EBH2005. 1229. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valóssággal egyezőségét vitatja. A bizonyítékokat a maguk összességében kell értékelni [1997. évi CXLI. törvény 5. § (2) bek., 62. § (1) bek. c) pont; 1952. évi III. törvény 206. §]. BH2008. 151. Az alperes az ingatlan-nyilvántartás téves adatának kiigazítását az 1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bekezdésének megfelelő viszontkeresettel kérheti (1997. évi CXLI. törvény 62. §). BH2007. 82. A közös tulajdont megszüntető ítéletben a megváltási ár kifizetésével egyidejűleg bejegyezhető tulajdonváltozás feltüntetésének törlésére ad alapot az, ha azt az összeget, amelynek kifizetése igazolásához az ítélet a bejegyezhetőséget kötötte, utóbb a bíróság perújítási eljárás eredményeként megemelte (1997. évi CXLI. törvény 62. §). BH2006. 87. I. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos által az ugyancsak bejegyzett jelzálogjogosult ellen az 1959. évi IV. törvény alapján indított, a jelzálogszerződés érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti igény magában foglalja az érvénytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kérelmet is, ezért az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítására csak akkor van lehetőség, ha a törlési per feltételei fennállnak [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bek., 237. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. a) pont]. BH2005. 185. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. A bizonyítékokat a maguk összességében kell értékelni [1997. évi CXLI. tv. 5. § (2) bek., 62. § (1) bek. c) pont; 1952. évi III. törvény 206. §]. BH2005. 151. A korabeli jogi szabályozás szerint nem volt jogi akadálya annak, hogy a SZOT - juttatás jogcímén ingatlanokon tulajdonjogot szerezzen, ezért az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítására irányuló, az állam tulajdonjogának megállapítása iránti kereset - sikertelen bizonyítás folytán - nem lehet eredményes [2004/1945. FM rendelet 8. §, 13. §; 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. c) pont; 26/1992. (IV. 30.) AB hat.]. BH2003. 465. A hitelezőnek az elővásárlási jog sérelmére alapított keresete nem lehet alapos, ha a sérelmezett felszámolói vagyonértékesítéssel kapcsolatban már korábban előterjesztett keresete alapján indult per szünetelés folytán megszűnt [Ptk. 200. § (2) bek., 203. § (1) bek., 373. § (1)-(6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. a) pont, Pp. 121. § (1) bek. e) pont, 130. § (1) bek. g) pont]. BH2003. 337. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog törlését ideiglenes intézkedéssel nem lehet elrendelni [Pp. 156. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek.]. BDT2007. 1687. I. A szerződéskötésben részt nem vevő harmadik személy a szerződés megtámadására csak akkor jogosult, ha a jogszabályi felhatalmazás vagy jogi érdekeltsége megalapozza a perlési jogosultságát (aktív perbeli legitimáció). BDT2007. 1603. A törlési kereset csak a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén vezethet sikerre, e keresetnek csupán jogcíme a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége. Ilyen esetben a jogmegóvást a bejegyzett tulajdonjog törlése szolgálja, így a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei sem állnak fenn. Ezért az ítélet rendelkező részében az érvénytelenség megállapításának nincs helye, az csak az indokolásra tartozó kérdés. KGD2004. 16. A tulajdonjog törlésére és a tulajdonjog megállapítására irányuló perek elhatárolása a perfeljegyzési kérelem elbírálásánál. E kérelem elbírálásakor nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a kereset alapos-e [1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bek., 64. § (1) bek. a) és b) pontok]. 63. § (1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. (2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. A bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt. EBH2006. 1400. A jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerző fél az ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól is megszerezheti, ha a törlési per feltételei nem állnak fenn (1959. évi IV. törvény 117. §; 1997. évi CXLI. törvény 63. §). BH2006. 283. A jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerző fél az ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól is megszerezheti, ha a törlési per feltételei nem állanak fenn (1959. évi IV. törvény 117. §; 1997. évi CXLI. törvény 63. §). BH2006. 251. A törlési per megindításának határidejét a közvetlen jogszerző javára szóló bejegyzési határozatnak az eredeti jogosult részére történő kézbesítésétől, illetve a jognak a közvetlen szerző javára történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől kell számítani (1997. évi CXLI. tv. 63. §).

1 Megjelent: Magyar Közlöny 2007/159. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



BH2006. 87. II. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett sérelmet szenvedett tulajdonos az érvénytelen okiraton alapuló első jelzálogjogi bejegyzést elrendelő határozatnak a részére történő kézbesítésétől számított 60 nap alatt kérheti a további jóhiszemű jogszerző bejegyzett jelzálogjogának a törlését. Ha az érvénytelen okiraton alapuló első jogszerző jelzálogjogának a bejegyzésétől 3 év már eltelt, a további jóhiszemű jogszerző bejegyzett jelzálogjoga már nem törölhető [1997. évi CXLI. tv. 63. § (2) bek.]. BDT2007. 1641. Az ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti keresetet el kell utasítani, ha a közvetlen szerző javára történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől számítva az 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdésében megjelölt határidőket a felperes elmulasztotta, és nem bizonyította, hogy a közvetett jogszerző - akinek a felperessel érvénytelen szerződést kötő közvetlen jogszerző az ingatlant utóbb eladta - rosszhiszemű volt. BDT2007. 1603. A törlési kereset csak a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén vezethet sikerre, e keresetnek csupán jogcíme a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége. Ilyen esetben a jogmegóvást a bejegyzett tulajdonjog törlése szolgálja, így a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei sem állnak fenn. Ezért az ítélet rendelkező részében az érvénytelenség megállapításának nincs helye, az csak az indokolásra tartozó kérdés. Perfeljegyzés 1

64. § (1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen vérgehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a) a törlési és kiigazítási, b) az ingatlan tulajdonjogát érintő, c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti, d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint e) a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt. 1

(2) A bejegyzéssel vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásról a bíróság e tény feljegyzése végett értesíti az ingatlanügyi hatóságot. 1

(3) A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a feljegyzés törlése céljából. (4)

2

EBH2003. 872. A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak a keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. A bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas-e tárgyalás kitűzésére, és tárgya szerint az adott per azok közé tartozik-e, amelyeknek feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény lehetővé teszi, továbbá tisztázza, hogy a perfeljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya [Pp. 121. § (1) bek. b) pont, 124. § (2) bek., 128. §, 130. § (1) bek. a)-h) pont és i), j) pontjai, 157. §, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. § (1) bek. a)-u) pontjai, 64. § (1) bek. a)-c) pontok]. BH2005. 325. Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a per megindításának az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránti kérelmet elbíráló jogerős végzés ellen akkor sem, ha a végzésben a másodfokú bíróság olyan jogi álláspontot foglalt el, amelyből az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó kereset megalapozatlansága is kitűnik [1952. évi III. törvény 270. § (1) bek., 273. § (1)-(5) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 64. § (1) bek.]. BH2003. 377. A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. Ha a feltételek fennállnak, a per feljegyzése érdekében a földhivatalt meg kell keresnie [1997. évi CXLI. tv. 17. § (1) bek. j) pont, 64. § (1) bek. b) pont, Pp. 103. § (2) és (5) bek., 121. § (1) bek. b) pont, 124. § (2) bek., 128. §, 130. § (1) bek. i) és j) pont, 157. §]. BH2003. 368. Érdemi elbírálásra alkalmas keresetlevél hiányában perfeljegyzés nem rendelhető el. [1997. évi CXLI. törvény 64. §]. BH2003. 365. A jelzálogjoggal biztosított követelés jogosultja kielégítést - a per megindításával - csak a fedezetül szolgáló tulajdoni illetőség terhére kérhet, így a perfeljegyzés is csak erre a tulajdoni illetőségre vonatkozhat. [1997. évi CXLI. törvény 64. § (1) bekezdés, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 17. § (3) bekezdés]. BH2002. 147. I. A perfeljegyzés és a biztosítási intézkedés elhatárolása. A hagyatéki hitelezői igény érvényesítése iránti perben nem perfeljegyzésnek, hanem biztosítási intézkedésnek lehet helye [1997. évi CXLI. tv. (Iny. tvr.) 64. §, Vht. 185-203. §-ai]. BH2002. 102. I. A perfeljegyzés és a biztosítási intézkedés elhatárolása. A hagyatéki hitelezői igény érvényesítése iránti perben nem perfeljegyzésnek, hanem biztosítási intézkedésnek lehet helye [1997. évi CXLI. törvény 64. §, 1994. évi LIII. törvény 185-203. §-ai]. BH2001. 546. Perfeljegyzés elrendelésénél irányadó szempontok [1972. évi 31. tvr. 7. § (1) bek. c) pont, 32. § (1) bek. b) pont, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. § (1) bek. o) pont, 64. § (1) bek. b) és e) pont, 1998. évi CX. tv. 120. §]. BH2001. 533. A perfeljegyzést tartalmazó végzés előzetes végrehajthatósága [1972. évi 31. tvr. 32. § (1) bekezdés, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. § (4) bekezdés, 1997. évi CXLI. törvény 64. §, 91. §, 1998. évi XC. törvény 112. §].

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 36. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től.



BH2001. 283. Üzletrész-adásvételi szerződés semmisségének megállapítása iránti perben - a közvetlenül nem érintett ingatlanokra - perfeljegyzésnek nincs helye [1997. évi CXLI. törvény 64. § (1) bekezdés]. BDT2006. 1339. I. Ha a kereseti kérelemből megállapítható, hogy a fél rosszhiszeműen eljárva azért jelöl meg tulajdonszerzési jogcímet, hogy így a perfeljegyzés elrendelését kieszközölje, a kérelmet el kell utasítani. BDT2005. 1251. Ha a keresetindításkor elrendelt perfeljegyzés törvényi feltételei a kereset megváltoztatása miatt utóbb már nem állnak fenn, a perfeljegyzés törlésének van helye, függetlenül attól, hogy mi volt a keresetváltoztatás indítéka. BDT2005. 1223. Perfeljegyzés elrendelésére irányuló kérelem elbírálása során nincs helye az ügy érdemére vonatkozó vizsgálódásnak. A bíróságnak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy a keresetlevél megfelel-e a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek, a per azok körébe tartozik-e, amelyek feljegyzését az 1997. évi CXLI. törvény lehetővé teszi, végül, hogy a feljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya. BDT2005. 1209. A perindítás tényének feljegyezhetősége a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra. BDT2005. 1208. Ha a keresetindításkor elrendelt perfeljegyzés törvényi feltételei a kereset megváltoztatása miatt utóbb már nem állnak fenn, a perfeljegyzés törlésének van helye, függetlenül attól, hogy mi volt a keresetváltoztatás indítéka. BDT2004. 985. A per megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelem előterjesztésének feltételei. KGD2004. 19. Kötelesrész kiadása iránti perben nincs helye perfeljegyzésnek [1997. évi CXLI. törvény 64. § (1) bek.]. KGD2004. 17. Ingatlanhasználattal kapcsolatos perben nincs helye perfeljegyzésnek [1997. évi CXLI. törvény 64. §]. KGD2004. 16. A tulajdonjog törlésére és a tulajdonjog megállapítására irányuló perek elhatárolása a perfeljegyzési kérelem elbírálásánál. E kérelem elbírálásakor nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a kereset alapos-e [1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bek., 64. § (1) bek. a) és b) pontok]. 65. § (1) A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perfeljegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket. (2) A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetőleg felmentő ítéletet hozott. A perfeljegyzés törléséről szóló feljegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére. VI. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁS Kötelező adatfelhasználás 1

66. § (1) Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban - a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve - az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni. 2

(2) Az ingatlanügyi hatóság a bíróságok, ügyészségek, a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához - a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel - biztosítja az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismerését. 3

(3) Törvény az ingatlanügyi hatóságnak a gyorsforgalmi utak tervezésével és építésével összefüggő adatszolgáltatására határidőt állapíthat meg. Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba 4

67. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintést saját számítástechnikai eszközével az ingatlanügyi hatóság kérelemre biztosítja. A betekintés iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is. (2)-(4)

1 2 3 4 5

5

Megállapította: 2003. évi LXXIII. törvény 41. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Beiktatta: 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (5) d). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 39. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.



Másolatok kiadásának módja 1

68. § (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. § (2) bekezdés szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A másolat kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy előzőekben felsorolt természetes azonosítóit. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. 2

(2) A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú. 2

(3) A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján külön kormányrendeletben meghatározottak szerint hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatot adhat ki. 3

(4) Hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat közvetlenül, illetve az ügyfélkapun keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből elektronikus dokumentumként vagy papír alapon postai úton is szolgáltatható. 3

(5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, akkor erre a hitelesítési záradékban utalni kell. A hiteles másolatot a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással látja el a kibocsátó. 4

(6) Az (1), (3), (4) bekezdés alapján kiadott tulajdonilap-másolatokért külön jogszabályban meghatározott - ingatlanügyi hatósági bevételt képező - igazgatási szolgáltatási díjat, valamint elektronikus adatszolgáltatás esetén ezenfelül rendszerhasználati díjat kell fizetni, ami a miniszter által meghatározott szervezet bevétele. 5

(7) A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)-(4) bekezdések szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani. 5

(8) Az ingatlan-nyilvántartási térképről másolatot készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet. BH2006. 54. A földhivatal által szolgáltatott tulajdoni lap hiteles akkor is, ha a bejegyzést elrendelő földhivatali határozat még nem jogerős (1997. évi CXLI. tv. 52. § és 68. §). KGD2006. 59. A földhivatal által szolgáltatott tulajdoni lap hiteles akkor is, ha a bejegyzést elrendelő földhivatali határozat még nem jogerős (1997. évi CXLI. törvény 52. § és 68. §). 6

69. § A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. A hiteles tulajdonilap-másolat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat, feljegyzett tényeket, illetve az ingatlan adatait hitelesen tanúsítja. A TAKARNET-rendszer üzembeállításával, illetve a nem hiteles tulajdonilap-másolatok szolgáltatási díjának szabályozásával összefüggésben indokolttá vált az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintés szabályainak módosítása is. Természetesen a betekintés lehetősége továbbra is díjmentesen biztosított a körzeti földhivatalnál. Mindemellett az ún. lakásmaffia jellegű cselekmények vizsgálatával kapcsolatban többször felmerült - az adatvédelmi biztos részéről is - a betekintők és a másolatot igénylők adatainak ellenőrzött rögzítése. Bár a gyakorlatban a tulajdonilap-másolat megrendelőkön az ügyfeleknek fel kell tüntetniük meghatározott személyes adatokat, azonban azok valóságtartalmának ellenőrzésére a földhivatalnak ez idáig nem volt lehetősége. A fentiek okán a nyilvánosság elvét nem korlátozva, szigorúbb szabályok szerint történik az adatszolgáltatás. A módosítás megfelelő törvényi alapot teremt az igénylő adatainak földhivatali ellenőrzésére oly módon, hogy mind a betekintésnél, mind a tulajdonilap-másolat kiadásánál a körzeti földhivatal az adatigénylőt kötelezi a személyazonosságát igazoló okmány bemutatására. Mindazonáltal kötelező jelleggel kerül meghatározásra azon adatok köre, melyet a betekintés, valamint a tulajdonilap-másolat kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezőnek. A módosítás érinti a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásának rendjét. A közjegyzőknek a módosítást követően is lehetőségük lesz arra, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörükben eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állítsanak ki. A hivatkozott jogszabály 146. § (1) bekezdése alapján a közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a másolat. Az említett tanúsítvány a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú. Ezzel egyidejűleg a törvény rögzíti az okmányirodák adatszolgáltatási jogosultságát is mind a hiteles, mind pedig a nem hiteles tulajdonilap-másolatok vonatkozásában. Az okmányirodák tulajdonilap-másolat szolgáltatásának részletszabályait külön jogszabály tartalmazza.

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 40. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 40. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 40. § (2). Hatályos: 2006. III. 1-től. 4 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 40. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 5 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 40. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 6 A második mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 41. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.



Törvényi szintű rendelkezés rögzíti, hogy tulajdoni lapról másolatot külön jogszabályban meghatározott formában lehet kiadni. A törvény az Inytv. 25. §-ának módosításával összefüggésben egyúttal megteremti a jogszabályi feltételeit a hiteles tulajdonilap-másolat elektronikus dokumentum formájában történő szolgáltatásának is. Így a technikai lehetőségek függvényében a TAKARNET-rendszer jóvoltából nemcsak a nem hiteles, hanem a hiteles tulajdonilap-másolatok is elérhetőkké válnak adatátviteli vonalon keresztül. Az Inytv. 48. §-ával összefüggésben hatályon kívül helyezésre kerül a hitelesítési záradékkal kapcsolatos azon rendelkezés, mely alapján a széljegyzett beadvány rövid tartalmára a hitelesítési záradékban kell utalni. Személyazonosító adatok használatának korlátozása 70. § (1) A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról: 1

a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, b) az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátásához, c) a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatásához igényli, illetve 2

d) a tulajdonos igényli valamennyi ingatlanának ingatlan-nyilvántartásból történő megállapításához, illetve Az Inytv. 70. §-ának módosítása az adóhatóság részére - a törvényben meghatározott célra - lehetővé teszi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő név szerinti lekérdezést. A tulajdonosok valamennyi ingatlanáról történő lekérdezés jogi feltételeinek biztosítása hatékonyan segítheti az adóhatóságok munkáját különösen a kintlévőségek beszedése, a végrehajtások eredményessége tekintetében. Adóhatóság alatt nemcsak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala és területi szervei értendők, hanem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 10. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságok is, így ezen lekérdezési jogosultság a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, az önkormányzat jegyzője, valamint az Illetékhivatal munkájához is nagymértékben hozzájárul. Mindazonáltal törvény a tulajdonosnak is biztosítja a lehetőséget, hogy a saját ingatlanai vonatkozásában éljen az Inytv. e szakaszában biztosított lehetőséggel. 3

e) ha arról törvény másként rendelkezik. (3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő adatszolgáltatási igényjogosultságot is. 4

71. § Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot. Elektronikus adatszolgáltatás a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből 5

5

4

72. § (1) Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy a) a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a bírósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából, b) a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú felhasználásra a személyek azonosítására alkalmatlan módon, c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és az ügyészség a törvényben meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából, 6

d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék, 7

e) a kincstár a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételéhez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze.

1 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 2 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 42. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Jelölését módosítta: 2005. évi CXXII. törvény 42. § (2). 4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 5 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 43. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 6 Megállapította: 2007. évi CVI. törvény 51. §. Módosította: 2007. évi CVI. törvény 58. § (2) j). 7 Beiktatta: 2007. évi CVI. törvény 51. §. Hatályos: 2007. IX. 25-től.



1

(2) Az ingatlan-nyilvántartási hatóság kérelemre, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más közigazgatási hatóságok részére a törvényben meghatározott adatátvételi joguk gyakorlása során a hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából lehetővé teszi, hogy saját számítástechnikai eszközeikkel, az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék. 2

1

73. § (1) A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Közös irodát fenntartó közjegyzők személyük azonosítására alkalmas módon közös számítástechnikai eszközt működtethetnek. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a közjegyző részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. 1

(2) A közjegyzőkről, a közjegyzői szolgálat megszűnéséről, illetve a közjegyzőnek a hivatalából való felfüggesztéséről - azzal egyidejűleg - az illetékes közjegyzői kamara elnöke értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely ennek alapján a közjegyző hozzáférési jogosultságát felfüggeszti vagy visszavonja. 3

1

73/A. § (1) A bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása és a törvényben meghatározott feladatainak a teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a bírósági végrehajtó részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. (2) Személyük azonosítására alkalmas módon végrehajtói irodában, végrehajtók közös irodájában, illetve az ugyanazon megyei (fővárosi) bíróságon működő végrehajtók az (1) bekezdésben foglalt célra közös számítástechnikai eszközt is működtethetnek, a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók pedig a bíróság számítástechnikai eszközét is igénybe vehetik a lekérdezés jogának gyakorlásához. 1

(3) A bírósági végrehajtói szolgálat fennállásáról, annak adataiban történt változásról (áthelyezés, tartós helyettes kirendelése stb.), illetve megszűnéséről az önálló bírósági végrehajtók tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók tekintetében pedig az illetékes megyei (fővárosi) bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely az értesítés alapján a bírósági végrehajtó hozzáférési jogosultságát visszavonja. 4

1

74. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a 72-73/A. §-ok hatálya alá nem tartozó személyek számára szerződés alapján biztosíthatja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. (2) A szolgáltatási szerződés kötelező elemeit külön jogszabály határozza meg. (3) Az önálló EKG-kapcsolattal nem rendelkező felhasználók kapcsolódása a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez a kormányzati portálon az ügyfélkapun keresztül, vagy azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történhet. 5

1

75. § (1) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz, kivéve ha a tulajdonilap-másolat szolgáltatása ügyfélkapun keresztül történik. (2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevőknek - az ügyfélkapun keresztül történő lekérdezések kivételével - a lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi, hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási adatokat lekérdezték. (3) Az okmányirodák által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. A naplóban rögzíteni kell az adatigénylő nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy előzőekben felsorolt természetes azonosítóit. A rögzített adatokat az okmányiroda a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A naplóból történő adatszolgáltatásra a 81. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az adatszolgáltatásra az okmányiroda jogosult. 1

(4) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását az ingatlanügyi hatóság és a rendszer üzemeltetője a (2)-(3) bekezdések szerint vezetett naplóból ellenőrizheti. Az adatlekérdezésre vonatkozó szabályok, illetve a biztonsági előírások megsértése esetén, a hozzáférési jogosultság visszavonása tárgyában - az ingatlanügyi hatóság, illetve a rendszer üzemeltetőjének javaslata alapján - az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz. (5) A 75. § (1) bekezdésben meghatározott kérelem és a hozzáférési jogosultság felfüggesztése, illetve visszavonása tárgyában hozott határozat ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye.

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 44. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor befejezni. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 45. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor befejezni. 4 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 46. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor befejezni. 5 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 47. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor befejezni.

hatályos rendelkezések szerint kell hatályos rendelkezések szerint kell hatályos rendelkezések szerint kell hatályos rendelkezések szerint kell



A törvény figyelemmel a Ket. elektronikus ügyintézésre, illetve az ügyfélkapura vonatkozó rendelkezéseire, átalakítja az ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a törvényben meghatározott szervek kérelmére biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Az Inytv. 72-73/A. §-ok hatálya alá nem tartozó személyek számára a minisztérium külön szerződés alapján biztosítja az elektronikus adatszolgáltatást. Azon felhasználók vonatkozásában pedig, akik Elektronikus Kormányzati Gerinchálózati kapcsolattal nem rendelkeznek, az ingatlan-nyilvántartási rendszerhez történő kapcsolódás az ügyfélkapun keresztül, vagy azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történhet. Az ügyfélkapun keresztül történő adatszolgáltatás kivételével a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelem tárgyában a minisztérium határozatban dönt. Kiemelendő a törvénynek az adatlekérdezések ellenőrzésére, a naplózásra és az adatbiztonsági előírások betartatására vonatkozó, az Inytv.-be újonnan beépítésre kerülő szabályai. Bűnüldözési érdek indokolja, hogy a szolgáltatást rendszeresen igénybevevőknek a lekérdezésekről szintén naplót kell készíteniük. Figyelemmel azonban arra, hogy az ügyfélkapun keresztül az állampolgárok számára egyaránt megnyílik a lehetőség a számítógépes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások igénybevételére, így a törvény mentesíti a naplózási kötelezettség alól azokat az adatigénylőket, akik az ügyfélkapun veszik igénybe az adatszolgáltatás eme formáját. Az adatlekérdezések jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását a földhivatal és a rendszer üzemeltetője is ellenőrizheti. Mindez történhet a számítógépes rendszer által rögzített és a felhasználók által vezetett naplók összevetésével. Az adatlekérdezésre vonatkozó szabályok megsértése esetén a hozzáférési jogosultság visszavonható. A normaszöveg kiegészül az okmányirodák által történő adatszolgáltatás naplózására vonatkozó rendelkezésekkel is. Így az Inytv. 81. §-a szerinti - rendszerüzemeltető részéről történő - naplózási kötelezettsége mellett megjelenik az okmányirodák naplózási kötelezettsége is. 1

76. §

Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból 2

77. § (1) A személyi azonosító jel, valamint az államtitkot képező adatok lekérdezésének lehetőségét a 70. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltak kivételével ki kell zárni. (2) A lekérdezés útján történő adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 3

78. § Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve számítástechnikai adathordozón személyes adat csak egyedi esetekben, az annak kezelésére törvény által felhatalmazott részére szolgáltatható. 79. § Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok harmadik fél felé való szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthető. 4

80. § Adatbiztonsági célból a miniszter számítógéppel vezetett központi archívumot is felállíthat, amelyből az adatszolgáltatás a 68-70. §-okban szabályozott módon történhet. 5

81. § (1) Az adatbázisban történt lekérdezésekről, a lekérdezések időpontjának, a lekérdezett tulajdoni lap tartalmának, a digitális azonosító tulajdonosa nevének, rendszerben definiált azonosítójának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a társadalombiztosítási azonosító jellel és a személyi azonosítóval - feltüntetésével a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetője naplót készít, amelyet öt évig meg kell őrizni. 6

(2) A naplóból adatszolgáltatás írásbeli kérelemre vagy megkeresésre, külön jogszabályban meghatározottak szerint, csak az érintett, illetve a 70. § (2) bekezdés a)-b) pont szerinti szervezetek részére teljesíthető. Adatszolgáltatásra kizárólag a naplót vezető ingatlanügyi hatóság jogosult. Az adatszolgáltatást az ingatlanügyi hatóság írásban vagy elektronikus úton teljesíti. Az adatvédelmi biztos, illetve az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró albizottság javaslatait alapul véve a módosítás bővíti a lekérdezésekkel összefüggésben naplózott adatok körét, egyúttal szabályozza a naplóból történő adatszolgáltatás rendjét. A naplózott adatokból adatszolgáltatásra csak az érintett és az Inytv.-ben meghatározott szervek jogosultak. Az adatszolgáltatás csakis írásbeli kérelemre vagy megkeresésre történhet. Az adatszolgáltatást az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal írásban vagy elektronikus úton teljesíti.

1 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d). Hatálytalan: 2006. I. 1-től. 2 Módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) a). 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 48. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 4 Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3) alapján. 5 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 49. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



Adatszolgáltatás hivatalból Törzskönyv 82. § A település földterületéről a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával törzskönyvet kell készíteni, amely a földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a földrészletek művelési ágak szerinti, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét. Összesítők 83. § A település, a megye, a főváros, illetőleg az ország területén lévő ingatlanokról meghatározott szempontok szerint a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával összesített adatokat tartalmazó kimutatás készíthető. VII. Fejezet KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása 84. § (1) Ha a község egész területét vagy annak belterületét, illetve külterületét érintő olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-nyilvántartást át kell alakítani. 1

(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításához a miniszter előzetes engedélye szükséges. Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás 2

85. § Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a körzeti földhivatalhoz 2000. január 1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabály alapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető (rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok), a IV. fejezet rendelkezéseit a 86-88. §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. 3

86. § A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás engedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt. A végzés ellen nincs helye felügyeleti jogkör gyakorlásának. A törvény a gyakorlatban tapasztalható félreértések elkerülése végett egyértelműbbé teszi a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás körét. A különleges eljárás alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha az Inytv. hatálybalépése előtt keletkezett, és benyújtott okirat hiányossága miatt a kérelem a benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján nem volt teljesíthető. A módosítás értelmében a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás lefolytatásának engedélyezése tárgyában a körzeti földhivatal javaslatára a megyei földhivatal dönt. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek és felügyeleti intézkedésnek. KGD2007. 197. Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokra vonatkozó eljárás engedélyezésére irányuló kérelem elutasítása, tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálása az általános szabályok szerint (1997. évi CXLI. törvény 86. §). 87. § (1) Az eljárás során pótolni kell a szükséges bejegyzést, ha a) a tulajdonváltozást bejegyzésre alkalmas okirattal, b) az egyéb jog, tény keletkezését, módosulását, megszűnését bejegyzésre alkalmas okirattal, illetőleg az eljárás során tett elismerő nyilatkozattal igazolják. 4

(2) Ha az állapítható meg, hogy valamely hatósági intézkedés (határozathozatal) elmaradt, az ingatlanügyi hatóság a hatáskörébe tartozó határozatot pótlólag meghozza. Ha a határozat meghozatala nem az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik, kezdeményezni kell az illetékes hatóság eljárását. KGD2007. 68. Gépi adatfeldolgozás miatt az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, korábban bejegyzett szolgalmi jog bejegyzésének pótlása különleges eljárásban (1997. évi CXLI. törvény 87. §). 88. § (1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, ha a) az eljárás során olyan okiratot mutat fel, amely bejegyzésre nem alkalmas, de a felek tulajdonátruházásra irányuló megállapodását az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt örököse vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda elismeri, hogy a tényleges birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal már korábban megállapodott. (2) Ha az ingatlant többször is átruházták, a tényleges birtokos a közbenső átruházásokat is igazolhatja az (1) bekezdésben és a 87. §-ban szabályozott módon.

1 Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3) alapján. 2 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 50. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. 3 Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 50. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3), 36. §. 4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3).



(3) Ha a közbenső átruházó hatósági határozattal (bírósági ítélettel, hagyatékátadó végzéssel) szerzett tulajdonjogot, csak ettől a szerzéstől kell a további jogszerzést igazolni. (4) Az eljárás során határozatot kell hozni, amely ellen az érdekeltek az V. fejezetben szabályozott jogorvoslattal élhetnek. KGD2006. 74. Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárásban - az egyéb feltételek fennállása esetén bejegyzésre alkalmas az okirat akkor is, ha azon két tanú aláírása nem szerepel (1997. évi CXLI. törvény 88. §). KGD2005. 8. Bejegyzésre nem alkalmas okirat alapján is helye lehet a tényleges birtokos tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, az erre irányuló különleges eljárást az elsőfokú bíróság folytatja le (1997. évi CXLI. törvény 88. §). A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása 1

89. § (1) Ha a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja az azt kezelő számítástechnikai eszközzel bármely okból nem jeleníthető meg olvasható formában, illetőleg használhatatlanná vált, a tulajdoni lap tartalmát vissza kell állítani. A visszaállítást az ingatlanügyi hatóság rendeli el. 1

(2) A visszaállítás során az ingatlanügyi hatóság elkészíti a tulajdoni lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból készített archív adatokból, az irattárban meglévő, az érdekelt birtokában rendelkezésre álló adatok, szükség esetén helyszíni azonosítás útján kell elkészíteni. 1

(3) A tulajdoni lap tervezetének elkészültéről hirdetményt kell közzétenni, és a tervezetet az ingatlanügyi hatóságnál ki kell függeszteni. A tervezetre az érdekeltek a kifüggesztéstől számított 60 napon belül tehetnek észrevételt. Ennek letelte után az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz, amelyben elrendeli, hogy a tervezet tartalmát pótolt tulajdoni lapként az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében kell továbbkezelni. A határozatot a tervezetből megállapított jogosultak részére kell kézbesíteni. VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazás 2

90. § (1) E törvény végrehajtásáról - az igazságügyért felelős miniszterrel, az államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a 3

területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a miniszter gondoskodik. 4 (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az ingatlanok helyrajzi számának megállapítására vonatkozó 5

szabályokat. 6 (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat. 7

(4) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a tartós környezetkárosodás tényének, mértékének és jellegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat. 8

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza 9 a) a körzetközponti jegyző okmányirodák útján történő tulajdonilap-másolat kiadására irányuló eljárását, b) a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő, törvényben meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási 10

szerződés kötelező elemeit, 11 12 c) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok kijelölését, 11 12 d) az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 14. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Lásd: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet, 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet. Megállapította: 2005. évi CXXII. törvény 51. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Lásd: 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet. Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 51. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Számozását módosította: 2005. évi CXXII. törvény 51. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 51. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 35. § (3). Lásd: 248/2005. (XI. 15.) Korm. rendelet. Lásd: 207/2006. (X. 16.) Korm. rendelet. Beiktatta: 2006. évi CIX. törvény 35. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.



Hatálybalépés 1

91. § (1) Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba; a már folyamatban lévő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. 2

(2)-(3) 3 (4) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelőszövetkezeti földhasználati jogot és fennállásáig annak nyilvántartását, a tartós földhasználati jogot, a külföldieket megillető ingatlanhasználati jogot, továbbá a bejegyzett kezelői jogok tekintetében a külön törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jogon, a továbbiakban vagyonkezelői jogot kell érteni. (5) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként bejegyzett ingatlanok nyilvántartását. Közös udvart, valamint részházat azonban újonnan nem lehet nyilvántartásba venni. (6) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény hatálybalépése előtt alacsonyabb szintű jogszabály tett lehetővé. (7) Ahol más jogszabály gyep művelési ág megnevezést használ, ott e törvény hatálybalépésétől kezdődően rét, legelő művelési ág megnevezést kell használni. 4

(8) Ahol e törvény csak bejegyzést említ, az alatt a tények feljegyzését is érteni kell. BH2001. 533. A perfeljegyzést tartalmazó végzés előzetes végrehajthatósága [1972. évi 31. tvr. 32. § (1) bekezdés, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. § (4) bekezdés, 1997. évi CXLI. törvény 64. §, 91. §, 1998. évi XC. törvény 112. §]. KGD2007. 83. A közös udvarra csak az összes tulajdonostárs közös tulajdont létrehozó megegyezése alapján lehet részarányokat bejegyezni. [1997. évi CXLI. tv. 91. §] KGD2000. 337. Az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltétele - 2000. január 1-jétől - a szárazbélyegző lenyomata is, az ezt megelőző időszakban indult eljárásokat a korábbi jogszabályi rendelkezések szerint kell befejezni (1997. évi CXLI. törvény 32. §, 91. §).

1 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 15. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 346. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től. 3 Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 15. § (2). Hatályos: 2000. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2005. évi CXXII. törvény 52. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

Recommend Documents