KÓDEXPRESS 2/1997
35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos T zvédelmi Szabályzat kiadásáról* A t z elleni védekezést l, a m szaki mentésr l és t zoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: törvény) 47. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következ ket rendelem el: 1. § A létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó –t zvédelmi szabályokat tartalmazó Országos T zvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet 1. számú mellékleteként közzéteszem, és alkalmazását elrendelem: 2. § (1) A m szaki fejl dés, gazdaságosság, illet leg a köz érdekében a Szabályzatban meghatározottaktól a 2. számú mellékletben megjelölt t zvédelmi hatóság – más, azonos biztonságot nyújtó el írások megtétele mellett – eltérést engedélyezhet. (2) Az eltérési engedély iránti kérelmet – az azonos biztonságot nyújtó el írásokra vonatkozó javaslattal együtt – az illetékes önkormányzati t zoltóparancsnokságnál kell a kérelmez nek benyújtania. 3.§(1) Ez a rendelet kihirdetését követ 30. Napon lép hatályba, egyidej leg az Országos T zvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1992 (IV. 7.) BM rendelettel módosított 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet hatályát veszíti. (2) A Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó t zvédelmi rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglév k átalakításakor vagy b vítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a b vítés, illet leg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni. 1. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez Országos T zvédelmi Szabályzat I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § (1) Az Országos T zvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására) valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó t zvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 2.§ (1) A t zvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a t zszakaszokat, az épületeket, a m tárgyakat, az építményeket és létesítményeket t zveszélyességi osztályba kell sorolni. (2) A t zveszélyességi osztályba sorolásnál a
*
Kihirdetve 1996. december 29-én a Magyar Közlöny 123. számában.
607
35/1996. (XII.29.) BM rendelet Szabályzat alapulvételével a tevékenység során el állított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák t zveszélyességének jellemz it, illet leg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelez en alkalmazandó nemzeti szabványokba (a továbbiakban: nemzeti szabványokban) foglalt el írásokat kell figyelembe venni. (3) E Szabályzat alkalmazása szempontjából: a) alapterület: A gépek és a berendezések esetében ezek függ leges vetülete áltat meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület: Helyiségeknél, épületeknél és létesítményeknél a nett alapterület; b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges m szaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelel használatra alkalmatlanná válik; c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környez küls tért l épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, id szakos vagy idényjelleg tartózkodás, illet leg használat feltételeit biztosítja; d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér; e) talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el; f) közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, m vel dési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület; g) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége; h) m tárgy: az épületnek nem min sül építmény; i) szabadtér: helyiségnek nem min sül térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek; j) robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint el fordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott; k) t zszakasz: az építmény, illetve szabadtér t zvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységekt l meghatározott éghet ség és t zállósági határérék t zgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban el írt t ztávolságok választanak el. l) mértékadó t zszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igényl t zszakasz alapterülete; m) t ztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függ leges vetületei, illet leg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság; n) t zoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a t z észlelésére és a t zkár csökkentésére, valamint a t z terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illet leg a t zol-
35/1996. (XII.29.) BM rendelet tóság által a t zoltáshoz, m szaki mentéshez használatos felszerelések; o) t zveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetben lév éghet anyag gyulladási h mérsékletét, lobbanáspontját meghaladó h mérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár; p) veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lév anyagnak, gépnek, berendezésnek t zvédelmi szempontból önáll an értékelend környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését: – éghet gáz, g z, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint, – minden más esetben – a robbanóanyag, robbantószer kivételével – az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani; r) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetét l elhatárolva van jelen, úgy hogy üzemszer körülmények között hatási nem veszélyeztetik környezetét; s) hatékony szell ztetés: ahol az adott térben a szell zés biztosítja, hogy az éghet gázok, g zök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. T zveszélyességi osztályok, osztályba sorolás 3. § (1) „Fokozottan t z- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) t zveszélyességi osztályba tartozik: a) – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, – az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21°C alatt van, vagy üzemi h mérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü>Tlpnyt és Tü>35°C, – az a gáz, g z, köd, amelynek alsó éghet ségi határértéke a leveg térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot el állítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak el ; c) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítmény , lemezházas gázmér (k) helyisége; d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szell ztetése. (2) „T z- és robbanásveszélyes” (jelzése:”B”) t zveszélyességi osztályba tartozik: a) – az a por, amely a leveg vel robbanásveszélyes keveréket képez, – az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21°C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55°C, vagy üzemi h mérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20°C-kal csökkentett értéke, azaz Tü
Tlpnyt–20°C és Tü>35°C, – az a gáz, g z, köd, amelynek alsó éghet ségi határértéke a leveg térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
608
2/1997 KÓDEXPRESS b) – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot el állítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak el ; c) a port vagy kisméret anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a leveg vel robbanásveszélyes keveréket képez. (3) „T zveszélyes” (jelzése:”C”) t zveszélyességi osztályba tartozik: a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási h mérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300°C, – a legalább 50°C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzel olajok és a világításra használatos petróleum. – az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55°C felett van, de legfeljebb 150°C, vagy üzemi h mérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20°C-kal, de legfeljebb 50°C-kal kisebb, azaz TüTlpnyt–50°C és Tü>35°C, – az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a leveg kivételével; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot el állítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) az a közösségi épület, amelyben egy t zszakasz befogadóképessége 500 f nél nagyobb; d) az üzemanyagtölt állomások. (4) „Mérsékelten t zveszélye” (jelzése:”D”) t zveszélyességi osztályba tartozik: a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási h mérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300°C-nál nagyobb. – az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150°C-nál magasabb, vagy üzemi h mérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50°C-kal van, azaz Tü35°C – az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghet anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot el állítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemel tüzel berendezést használnak; c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghet anyagot 300°C felett dolgoznak fel; d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” t zveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó- és szállásépület; f) gépjárm tároló (építmény, szabadtér): g) állattartó helyiség. (5) „Nem t zveszélyes” (jelzése:”E”) t zveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghet anyag; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghet anyagot 300°C alatti h mérsékleten el állítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. (6) Azon különleges anyagok esetében, amelyek az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint nem
KÓDEXPRESS 2/1997 sorolhatók t zveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium T zoltóság Országos Parancsnokság (a továbbiakban: országos parancsnokság) állásfoglalása az irányadó. (7) Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés t zveszélyességi osztályba sorolása az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltér en is történhet. (8) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha ott az anyagot zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják – az illetékes jegyz (körjegyz ), f városban f jegyz engedélye esetén veszélytelenebb t zveszélyességi osztályba sorolható. 4. § (1) A t zveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a t zveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség, illetve a szabadtér abba a t zveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterültének 40%-át meghaladja. (3) A t zszakasz, szabadtér abba a t zveszélyességi osztályba tartozik amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek t zveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a t zszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. (4) A több t zszakaszból álló építmény, szabadtér abba a t zveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó t zszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. (5) A létesítmény abba a t zveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint öszszesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. (6) A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem min sül tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a t zveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. II. FEJEZET A létesítésre vonatkozó általános t zvédelmi szabályok T zállósági fokozatok 5. § (1) Az építményt vagy annak t zszakaszát – a t zveszélyességi osztályba sorolástól függ en – az alábbi I–V t zállósági fokozatnak megfelel en kell kialakítani: a) „A” és „B” t zveszélyességi osztály esetén I–II.; b) „C” t zveszélyességi osztály esetén I–III.; c) „D” t zveszélyességi osztály esetén I–IV.; d) „E” t zveszélyességi osztály esetén I–V.; A t zállósági fokozatokkal összefügg követelmények feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványoknak. (2) A t zveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül: a) a bölcsódét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet – kivéve a csak
609
35/1996. (XII.29.) BM rendelet járóbetegek ellátására szolgáló orvosi rendel ket –, valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II. t zállósági fokozatúra kell építeni; b) az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó és az a) pontban nem említett közösségi épületet, – ha az épület legfels használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot – legalább III. t zállósági fokozatúra kell építeni; c) a többszintes gépjárm tároló építményt legalább III. t zállósági fokozatúra kell építeni; d) a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjárm tároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. t zállósági fokozathoz tartozó éghet ségi és t zállósági követelményeknek megfelel en kell építeni; e) az egyszintes „A” és „B” t zveszélyességi osztályú függ leges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. t zállósági fokozatúra kell építeni; f) a „C” t zveszélyességi osztályú függ leges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. t zállósági fokozatúra kell építeni; g) a 116 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségt l t zgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. (3) Azok a t zszakaszok, amelyek teljes területe önm köd t zjelz és oltó berendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett alapterület 25%-a az (1) és (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározottaknál – a szintszámnak megfelel en – eggyel alacsonyabb t zállósági fokozathoz tartozó t zállósági határérték épületszerkezetekb l az illetékes jegyz (körjegyz ), f városban a f jegyz engedélyével létesíthet k. (4) Jogszabály, nemzeti szabvány az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltér követelményeket is megállapíthat. (5) Amennyiben a t zállósági fokozat az (1)– (4) bekezdésekben foglaltak alapján nem állapítható meg, az országos parancsnokság állásfoglalása az irányadó. T ztávolságok 6. § (1) Az építmények, szabad terek között olyan t ztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett t z vagy robbanás a szomszédos építményeket, szabadtereket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illet leg eltávolítása, valamint a t zoltóegységek zavartalan felvonulási és m ködési lehet sége biztosítva legyen. A t ztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzett l mentesen kell tartani. (2) Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok vagy a nemzeti szabványok eltér t ztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb t ztávolságot kell figyelembe venni. (3) Az éghet gázok tárolóinak t ztávolságát a vonatkozó jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben pedig veszélyességi övezetük kiterjedése mértékének kétszeres értékét kell t ztávolságként megállapítani.
35/1996. (XII.29.) BM rendelet Az égést tápláló gázok tárolóinak t ztávolságát a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. (4) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezi, a szilárd éghet anyagok szabadtéri tárolási egységeinek t zszakasz méreteit és egymás közötti t ztávolságát a Szabályzat 2. Számú melléklete tartalmazza. III. FEJEZET A használatra vonatkozó általános t zvédelmi szabályok 7. § (1) Az építményt, építményrészt (helyiséget, t zszakaszt), a vegyes rendeltetés épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, m ködési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelel en szabad használni. (2) A termelést (el állítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illet leg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a t zvédelmi követelményeknek megfelel szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, t zszakaszban, építményben szabad folytatni. (3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett t zterhelési értéket. (4) A veszélyességi övezetb l, helyiségb l, szabadtérb l, a gépr l, a berendezésr l, az eszközr l, készülékr l a tevékenység során keletkezett éghet anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább m szakonként, illet leg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (5) Éghet folyadékkal, zsírral szennyezett éghet hulladékot jól záró fed vel ellátott, nem éghet anyagú edényben kell gy jteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 8. § (1) Az éghet folyadékot, éghet és égést tápláló gázt szállító cs rendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghet folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illet leg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szell ztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (2) Az üzemszer en csepeg éghet folyadékot nem éghet anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a m szak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az”A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszer en csak szabadban vagy hatékonyan szell ztetett helységben szabad használni, ahol egyidej leg gyújtóforrás nincs. 9. § (1) Az”A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (2) Az”A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltöz szekrényt nem szabad elhelyezni. (3) Olajos, zsíros munkaruha, véd ruha (ruha-
610
2/1997 KÓDEXPRESS tár-rendszer öltöz k kivételével) csak fémszekrényben helyezhet el. (4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellen rizni kell a t zvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (5) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a t z- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó el írásokra figyelmeztet és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. (6) A közm nyitó- és zárszerkezetet, a füstelvezet kezel szerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített t zvédelmi berendezés kézi kezel szerkezetét és a közvetlen t zjelz távbeszél készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. 10. § (1) Az”A”–„B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önm köd csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletr l kell gondoskodni, illet leg füst vagy h hatására automatikusan m köd csukóberendezéssel kell ellátni. (2) A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi – veszély esetére –, az ajtók küls nyithatóságát is biztosítani kell. T zveszélyes tevékenység 11. § (1) T zveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jelleg t zveszélyes tevékenységet csak a t zvédelmi követelményeknek megfelel , erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszer t zveszélyes tevékenységet – a (4) bekezdés kivételével – el zetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A –feltételek megállapítás a munkát elrendel feladata. (4) Amennyiben az alkalomszer t zveszélyes tevékenységet végz személy azt saját tulajdonában lév létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A küls szervezet vagy személy által végzett t zveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezet jével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint 2 a helyi sajátosságnak megfelel – t zvédelmi el írásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszer t zveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység id pontját, helyét, leírását, a munkavégz nemét és – t zvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó t zvédelmi szabályokat és el írásokat. (7) Jogszabályban meghatározott t zveszélyes tevékenységet csak érvényes t zvédelmi szakvizsgával rendelkez , egyéb t zveszélyes tevékenységet a t zvédelmi szabályokra, el írásokra kioktatott személy végezhet. (8) A t zveszélyes környezetben végzett t zveszélyes tevékenységhez a munka kezdését l annak befejezéséig a munkát elrendel – szükség esetén m szeres – felügyeletet köteles biztosítani.
KÓDEXPRESS 2/1997 (9) A t zveszélyes tevékenységhez a munkát elrendel az ott keletkezhet t z oltására alkalmas t zoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (10) A t zveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégz a helyszínt és annak környezetét t zvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 12. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzel berendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére t z- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzel berendezést rizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzel berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illet leg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a t z terjedés megakadályozható, illet leg a t z eloltható. Dohányzás 13. § (1) Ég dohánynem t, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az „A”–„C” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illet leg piktogrammal kell jelölni. (3) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helységbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszer t zveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Szállítás és vontatás 14. § (1) Veszélyes áruk szállítása esetén a Szabályzat el írásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények t zvédelmi el írásai másként nem rendelkeznek. (2) Az „A”–„C” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járm vek használhatók, amelyeknél a vonatkozó m szaki és biztonsági el írások megtartása és rendeltetésszer használata esetén t z- vagy robbanásveszély nem következhet be. (3) A vasúti mozdonyok az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát felt n módon meg kell jelölni. (4) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járm vön és a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járm rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. (5) A járm vek t z- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mérték felmelegedést l, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást el idézhet veszélyekt l védeni kell. 15. § (1) Éghet folyadékot, éghet és égést
611
35/1996. (XII.29.) BM rendelet tápláló gázt közúton, illet leg közúti járm vön csak a nemzetközi el írásnak, szabványnak, egyéb t zvédelmi el írásnak, megfelel , hibátlan állapotban lev , tömören zárható, illet leg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. (2) Az éghet folyadékot tartalmazó zárt edényt a járm vön kiönt nyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzítni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illet leg ne sérüljön meg. (3) Az éghet folyadékot szállító tartálykocsi, illet leg tehergépjárm mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „T ZVESZÉLYES”, az éghet és égést tápláló gázt szállító járm vön „T Z- és ROBBANÁSVESZÉLYES” feliratot vagy táblát kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó anyagokat szállító járm vek, vontatmányok esetében e felirat vagy tábla mell zhet . (4) A 25 liternél nem nagyobb névleges rtartalmú, éghet folyadékot tartalmazó zárt edényeket– megfelel sorelválasztással, egymás felett több sorban – járm vön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges úrtartalmú, éghet folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhet k el. (5) A tartálykocsin éghet folyadék vagy éghet gáz szállítása közben, továbbá az „A”–„B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járm vön a járm vezet n és a járm kísér n kívül más személy nem tartózkodhat. Raktározás és tárolás 16. § (1) Egy helyiségben az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó különböz halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – amennyiben nemzeti szabvány ett l eltér en nem rendelkezik – nem tárolhatók. (2) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” t zveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szell zést biztosítottak. (3) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” t zveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghet anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása h t fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag h mérsékletét naponta, vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellen rizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” t zveszélyesség éghet folyadék egyedi és gy jt csomagolásán – amennyiben
35/1996. (XII.29.) BM rendelet jogszabály, nemzeti szabvány ett l eltér en nem rendelkezi, – az anyag t zveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerel , illetve a forgalombahozó, valamint – a felhasználáshoz külföldr l közvetlenül érkez anyag, folyadék esetében – a felhasználó köteles elvégezni. (6) A kereskedelmi létesítményekben az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltet nek írásban kell meghatároznia. (7) Veszélyes áruk szállításával összefügg átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban el írtakat kell alkalmazni. 17. § (1) Szilárd éghet anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, tárolási egység és az építmény közötti távolságot a szabályzat 3. Számú melléklete tartalmazza. (2) Az éghet anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghet anyagtól mentes területet kell tartani. (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, nemzeti szabványban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenl távolságot kell biztosítani. (4) Tet térben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. (5) Az épület tet terében, padlásán éghet anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tet szerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tet szerkezet éghet anyagú elemit l és a kéményt l legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) A raktárban éghet anyagú födém, tet szerkezet és a tárolt éghet anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (7) A raktározás, tárolás területét éghet hulladéktól, száraz növényzett l mentesen kell tartani. (8) Az „A”–„B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghet folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghet anyagbók készült állványon, polcon szabad. (9) T zgátló el térben mindennem tárolás tilos. IV. FEJEZET A létesítésre és a használatra vonatkozó t zvédelmi szabályok T zszakasz, t zterhelés és t zgátló elválasztás 18. § (1) Az építményekben a t z terjedésének megakadályozása céljából t zszakaszokat kell kialakítani. A t zszakaszokat egymástól t zgátló szerkezettel (t zfal, t zgátló fal, t zgátló födém stb.) kell elválasztani. (2) A t zszakaszokat és a t zterhelést a nemzeti szabvány szerint kell kialakítani, illetve számítani. (3) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, a t zszakaszok közötti határoló szerkezeten átvezetett közm vet, cs vezetéket stb. – a szállítószalag kivételével – nem éghet anyagból
612
2/1997 KÓDEXPRESS kell készíteni, s az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyílások elzárásáról olyan – nem éghet anyagú – t zgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a t zgátló szerkezettel szemben támasztott t zállósági határérték követelménynek. (4) Ha a jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, akkor a gépi szell z berendezések csatornáit a t zszakaszok közötti határoló szerkezeten való átvezetésnél az épületszerkezethez kapcsolódó, nem éghet anyagú, önm köd elzáró szerkezettel (csappantyúval) kell ellátni. Az elzáró szerkezet t zállósági határértékének – a csatornával együtt vizsgálva – legalább 0,5 órának kell lenni. (5) A kábel- és közm alagútnál, illetve a közm folyosónál t zszakaszonként legalább két helyen biztosítani kell az oltóanyagok bejuttatásának a lehet ségét. 19. § (1) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségt l t zgátló fallal kell elválasztatni, vagy közvetlenül a szabadba szell ztetett t zgátló el térrel szabad összekapcsolni. Mesterséges szell ztetés esetén az el térben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani. (2) A t zgátló el teret éghet anyaggal burkolni nem szabad. Az el tér ajtajait önm köd csuk szerkezettel kell ellátni és egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy id ben egy személy által ne legyenek nyithatók. Hasadó-nyíló felület 20. § (1) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiséget – a robbanási túlnyomás levezetése céljából – hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell létesíteni. A hasadó-nyíló felületet nemzet szabvány szerint kell kialakítani. (2) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél a h - és füstelvezet szerkezet – gépi szell ztetés kivételével – hasadó-nyíló felületként is figyelembe vehet , ha az arra meghatározott követelményeket is kielégíti. Padozat 21. § (1) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát – a vonatkozó nemzeti szabvány szerint – úgy kell kialakítani, hogy az bármilyen más anyaggal, illetve tárggyal történ érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást. T zoltási út, terület és egyéb utak 22. § (1) A t zoltóság vonulása és m ködése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illet leg területet kell biztosítani, amely alkalmas a t zoltó gépjárm vek nem rendszeres közlekedésére és m ködtetésére. (2) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál, „C” t zveszélyességi osztály esetén 5 ha-nál nagyobb alapterület létesítménynél két, a t zoltó gépjárm vek közlekedésére alkalmas bejáratot – ha
KÓDEXPRESS 2/1997 erre lehet ség van két oldalon – kell létesíteni. Nem kell két oldalon bejáratot létesíteni zárt beépítés esetén, továbbá azoknál a mez gazdasági létesítményeknél, amelyek megközelítése csak külön út építésével lenne biztosítható. 23. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következ szélesség utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 m széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat; b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat; c) a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; d) éghet anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat; e) a h t házak h tött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. (2) A létesítmény közlekedési, t zoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezet útjaiit állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a t zoltó gépjárm vek közlekedésére és m ködtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közm nyitóés zárószerkezetét, a t zjelz kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint h - és füstelvezet kezel szerkezetét, nyílásait, továbbá a gázvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat lesz kíteni még átmenetileg sem szabad. (4) Az üzemi és tároló helyiségekben – a 400 m2nél kisebb alapterület helyiség és az állványos raktározás kivételével – a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. Kiürítés 24. § (1) Az építményt úgy kell kialakítani, hogy t z vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. (2) Az eltávozást a szabadba – átmenetileg –, védett t zszakaszba, füstmentes lépcs házba, a tet födémre, illetve a t zvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani. (3) A helyiség, t zszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat – a kiürítési id alapulvételével – nemzeti szabványban foglalt számítás alapján kell méretezni. 25. § (1) A vészlétrát (kilép t), a vészhágcsót, valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet nemzeti szabványban meghatározottak szerint kell létesíteni. (2) A vészlétra (kilép ) és a vészhágcsó teherbíráság, m szaki állapotát nemzeti szabványban meg-
613
35/1996. (XII.29.) BM rendelet határozottak szerint kell ellen rizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 26. § (1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és technológiai berendezés egyéb égéstermékelvezet jét nemzeti szabvány szerint nem éghet anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. (2) Gázüzem tüzel -. F t berendezésekhez, ha azoknak a füstgáz h mérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghet anyagú kéménybe legalább nehezen éghet anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. (3) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghet anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek m szaki állapota nem megfelel , amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. (4) Gázüzem f t berendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelel min sítéssel rendelkezik. (5) A kémény használaton kívüli beköt és tisztító nyílását nem éghet anyaggal hézagmentesen zárva kell tartani. (6) A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. 27. § (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghet anyagú, az égéstermék legmagasabb h mérsékletén is megfelel szilárdságú füstcsövet szabad használni. (2) A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcs és a rögzít bilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. (4) Az égéstermék elvezetésér l úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. V. FEJEZET Az épületgépészet létesítésére és használatára vonatkozó t zvédelmi szabályok Tüzel -, f t berendezések 28. § (1) Az égéstermék-elvezet vel rendelkez tüzel - és f t berendezés csak a teljesítményének megfelel , illet leg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. (2) Az építményben, helyiségben csak olyan f tési rendszer létesíthet , illet leg használható, amely rendeltetésszer m ködése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 29. § (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan m szaki állapotú tüzel - és f t berendezést szabad használni. (2) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illet leg izzással vagy veszélye felmelegedéssel üzemel berendezés (pl. kazán) – a tevékenységet kiszolgáló technológiai
35/1996. (XII.29.) BM rendelet berendezés kivételével – nem helyezhet el. Technológiai tüzel berendezés létesítése esetén a t z –vagy robbanás keletkezésének lehet ségét megfelel biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az éghet gázzal és az éghet folyadékkal üzemeltetett tüzel -, illet leg f t berendezés, készülék m ködtetése alatt a nemzeti szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelel felügyeletr l kell gondoskodni. (4) A tüzel -, f t berendezés felügyeletét csak a berendezés m ködését ismer és arra alkalmas személyre szabad bízni. (5) A szilárd tüzel anyag-üzemelés tüzel - és f t berendezést csak szilárd tüzel - vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. 30. § (1) A tüzel - és a f t berendezés, az égéstermék-elvezet , valamint a környezetében lev éghet anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan h szigetelést kell alkalmazni, hogy az éghet anyag felületén mért h mérséklet a legnagyobb h terheléssel való üzemeltetés mellet se jelenthessen az éghet anyagra gyújtási veszélyt. (2) A gyártó, illetve külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzel -, a f t -, és a hozzá csatlakozó h hasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó t zvédelmi követelményeket, valamint – az (1) bekezdésre figyelemmel – a berendezést l megtartandó távolságokat. Az üzemeltet , illetve a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelel en üzemeltetni. 31. § (1) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghet folyadékot a központi f t berendezés vezetékét l és f t testét l 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. (2) Éghet padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzel anyaggal üzemeltetett tüzel berendezés ajtaja elé olyan nem éghet anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghet padozatra, illet leg az a tüzel rendezés környezetében elhelyezett éghet anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen, Ha a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzel berendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghet hulladék keletkezik vagy ott el fordulhat, a szilárd tüzel anyaggal üzemel tüzel berendezés alá, annak függ leges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. (3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghet anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. (4) Éghet padozatú helységben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghet , megfelel h szigetel anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függ leges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. 32. § (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelés berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése el tt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása el tt meg kell gy z dni a f t berendezés veszélytelenségér l. (2) Salakot és hamut csak teljesen leh tött álla-
614
2/1997 KÓDEXPRESS potban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illet leg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Szell ztetés 33. § (1) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szell zés lehet ségét biztosítani kell. (2) Mesterséges szell zés esetén olyan szell ztet berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illet leg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül küls gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. (3) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szell ztetés mellett végezhet . (4) Jogszabályban nemzeti szabványban vagy a t zvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlel - és jelz berendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghet ségi határkoncentráció 20%ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghet ségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (pl. vészszell zés indítása, technológia leállítása stb.) elvégzi. (5) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szell ztetés nem alkalmazható. 34. § (1) A t zszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szell z csatornát legalább nehezen éghet anyagból kell készíteni, kivéve az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghet anyagúak lehetnek. (2) A szennyezett leveg kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. (3) Éghet anyag elszívása esetén a porkamra, ülepít csak nem éghet anyagból alakítható ki. (4) Az „A”–„C” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szell ztet berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepít t) rendszeresen tisztítani kell. (5) A szell ztet rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. (6) Szell ztetésre a h - és füstelvezet k is igénybe vehet k. H - és füstelvezetés 35. § (1) Huzamos emberi tartózkodásra igénybe vett ipari üzeme, m helyek, továbbá tárolási épületek, áruházak, kiállítási csarnokok és a nagy forgalmú épületek 1600 m2-nél nagyobb alapterület helyiségeiben, továbbá ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány el írja, a t zesetek során keletkez h és füst elvezetésér l gondoskodni kell. (2) A h - és füstelvezetést nemzeti szabvány szerint kell kialakítani és felülvizsgálni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. (3) H - és füstelvezetésre a helyiség szell ztet berendezése is figyelembe vehet , ha m ködése a t z idején is biztosítható. Csatornahálózat 36. § (1) Éghet gázt, g zt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illet leg vízzel vegyi reakcióba lép és
KÓDEXPRESS 2/1997 éghet gázt fejleszt anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. (2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghet folyadékot (gázt, g zt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen – az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával – vízzárral szakaszokra kell bontani. Gépi berendezés 37. § (1) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos er - és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illet leg használni. (2) A „C” t zveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illet leg építményben, csak olyan er - és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely a környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. (3) A talajszint alatti helyiségben, illet leg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív s r ség t z- vagy robbanásveszélyes gáz vagy g z jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhet el, amely a környezetére t z-, illet leg robbanásveszélyt –nem jelent. (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a h fejl dés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet el , a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép m ködését, illetve a h mérséklet vagy nyomás további emelkedését – technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor – megszünteti. (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél t zveszélyt jelent felmelegedést meg kell el zni. (7) A t zveszélyes gépeket a gyártó – külföldi termék esetében –, a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illet leg kezelési utasítással köteles ellátni. Világító berendezés 38. § (1) Az „A”–„B” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a „C”–„E” t zveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelent világítás használható. (2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére t zveszélyt ne jelentsen. (3) villamos világítást nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és használni. (4) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány vagy a t zvédelmi hatóság el írja, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni. Villamos berendezés 39. § (1) A létesítmény, építmény villamos be
615
35/1996. (XII.29.) BM rendelet rendezéseit nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. (2) Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a f kapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. (3) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó f kapcsolót kell létesíteni. (4) A villamos berendezés és az éghet anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan h szigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghet anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. (5) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. (6) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. (7) A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik a) Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, b) A „C” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként, c) A „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként t zvédelmi szempontból felül kell vizsgálni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Villám és sztatikus feltölt dés elleni védelem 40. § (1) Villám elleni védelmet kell biztosítani az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány el írja. (2) A villámvédelmi berendezést nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. (3) A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként b) a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként c) a „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként t zvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. (4) Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltölt dés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelel védelemt l nemzeti szabvány –szerint kell gondoskodni. VI. FEJEZET A t zvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó t zvédelmi szabályok T zjelz és –oltó berendezés 41. § (1) A nyilvános távbeszél készülékek mellett, továbbá a távbeszél alközpontokban – ennek hiányában a létesítmények f vonalú távbeszél készülékei
35/1996. (XII.29.) BM rendelet mellett – a t zoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. 42. § (1) A t z észlelésére, jelzésére, oltására nemzeti szabványnak megfelel beépített t zjelz , t zoltó berendezést kell létesíteni az olyan berendezéseknél, helyiségekben és építményekben, ahol azt jogszabály. nemzeti szabvány, illetve – t z- vagy robbanásveszélyre, illet leg a rendeltetésre tekintettel – a t zvédelmi hatóság el írja. (2) Az (1) bekezdésben el írt t zjelz és/vagy –oltó berendezés létesítésére készített m szaki tervdokumentációt, továbbá a telepítést követ en a berendezések használatbavételét a t zvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. (3) T zvédelmi berendezés tervezését az országos parancsnokság által nyilvántartott, t zvédelmi szakvizsgával rendelkez személy végezheti. (4) A létesített t zjelz és/vagy –oltó berendezés feleljen meg a jogszabály, nemzeti szabvány el írásainak. (5) Vagyonvédelmi berendezés t zjelzés céljára csak ott létesíthet , ahol a beépített t zjelz berendezés alkalmazását jogszabály, nemzeti szabvány vagy t zvédelmi hat ság nem írja el . 43. § (1) Abban a helyiségben, ahol a t zjelz központot vagy annak kezel /kijelz egységét elhelyezték – a jelzéseit automatikusan a t zoltósághoz továbbító központok kivételével – legalább egy, a t zjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia. (2) A t zjelz központ jelzései átjelzéssel olyan helyre is továbbíthatók, ahol állandó felügyelet van, (pl. rend rség, diszpécserszolgálat) és onnan a t zjelzés továbbításának lehet sége közvetlenül biztosított. (3) A t zjelz berendezéshez tartozó jelzésadók, érzékel k helyeir l nyilvántartást kell készíteni és azt t zjelz központnál, vagy annak kezel /kijelz egységénél ki kell függeszteni, kivéve azokat a központokat, amelyek jelzéskor megjelenítik a jelzésadó, érzékel helyét. 44. § (1) A beépített habbal oltó berendezés oltóanyag-kiöml nyílása és a védend anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelel távolságot kell szabadon hagyni. (2) Nagy habkiadóságú habbal oltó berendezés alkalmazása esetén a védett t zszakaszokban elhelyezend berendezések számát úgy kell megállapítani, hogy a habbal oltók m ködésének kezdetét l számítva legfeljebb 5 perc alatt a t zszakasz teljes térfogata felölthet legyen. (3) A kézi indítású habfejleszt berendezés vagy a mobil habbal oltó felszerelés számára a t zszakasz küls határoló falain megfelel en kialakított nyílást kell biztosítani. (4) Az egészségre káros hatású oltóanyaggal m köd , illetve a teljes légtér elárasztására tervezett berendezéseknek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe történ beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés m ködésbe lépése el tt – a nemzeti szabványban meghatározott kiürítési id t is számításba véve – figyelmeztet jelzést ad. 45. § (1) A t zjelz készüléket, beépített t zjelz , valamint t zoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatá-
616
2/1997 KÓDEXPRESS sos önkormányzati, illet leg az önkéntes t zoltóságnak be kell jelenteni. (2) A beépített t zvédelmi berendezéseket jogszabályban, nemzeti szabványokban foglaltak, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellen rizni és karbantartani. Oltóvíz 46. § (1) T zoltás céljára a településen és a létesítményeknél az (5) bekezdésben meghatározott oltóvízintenzitást kell biztosítani. (2) Az oltóvizet, ha nemzeti szabvány szerint meghatározott számított, vagy normatív t zterhelés a) legfeljebb 400 MJ/m2, legalább 1 órán, b) 400 MJ/m2-nél nagyobb de legfeljebb 800 2 MJ/ m , legalább másfél órán, c) 800 MJ/M2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. (3) Id szakos vízszerzési lehet ség nem vehet oltóvízként fegyelembe. (4) A településen és a létesítményben a mértékadó t zszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani. (5) A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó t zszakasz alapterülete alapján a következ k szerint kell meghatározni:
Mértékadó t zszakasz terület (m2)
– 0-tól 50-ig – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb – nagyobb, mint de legfeljebb
50, 150, 150, 300, 300, 500, 500, 800, 800, 1200, 1200, 1600, 1600, 2000, 2000, 2500, 2500, 3200, 3200, 3900, 3900, 4600, 4600, 5400, 5400, 6200, 6200, 7200, 7200, 8200, 8200, 9200,
Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min)
– 600 900 1200 1500 1800 2100 2400 2700 3000 3300 3600 3900 4200 4500 4800 5100
KÓDEXPRESS 2/1997 Mértékadó t zszakasz terület (m2)
–
617 Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min)
nagyobb, mint 9200, de legfeljebb 10400, 5400 – nagyobb, mint 10400, de legfeljebb 12000, 5700 – nagyobb, mint 12000, 6000 (6) Az I-III t zállósági fokozatú épületeknél a mértékadó t zszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma: – 2-5 30%-kal, – 6-11 40%-kal, – 11 felett 50%-kal, csökkentett területtel vehet k figyelembe. (7) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterület állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1 800 liter/min. (8) A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvízmennyiséget egyidej leg biztosítsa. (9) Település, illetve létesítmény létesítése vagy b vítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidej leg kell biztosítani. (10) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – megállapodás esetén – közösen is biztosítható. (11) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az t zoltó gépjárm vel mindenkor megközelíthet , az oltóvíz akadálytalanul kivehet legyen. 47. § (1) A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat bels átmér jét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közm rendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén pedig legalább NA 80 legyen. (2) A t zvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdést l eltér en méretezhet azon az 1000 f nél kevesebb állandó lakosú településen a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védend építményét l, illetve szabadterét l 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehet – a település mértékadó t zszakasz területének megfelel mennyiség vizet biztosító – természetes vagy mesterséges víznyer hely van; b) amelyben a település mértékadó t zszakasz területének megfelel oltóvíz-intenzitású más m szaki megoldásokkal (pl. víztároló) biztosítják. (3) A vízm magas, illet leg mély tárolójánál a t zoltó gépjárm részére Na 100 bels átmér j , m szakilag és a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelel kialakítású, A-jel (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszintt l 0,8 méter magasságban kell kialakítani. 48. § (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvez tlenebb t zcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben;
35/1996. (XII.29.) BM rendelet b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az „C” t zveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; c) legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani – a fali t zcsapoknál, és – a „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó nem mez gazdasági létesítményekben. (2) A Szabályzat hatálybalépése el tt létesített mez gazdasági létesítményekben és azok fali t zcsapjainál 100 kPa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó építményekben. (3) Az éghet folyadékot feldolgozó finomítóknál, valamint az „A”–„B” t zveszélyességi osztályba tartozó tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyh tött „A”–„C” t zveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesítni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvez tlenebb t zcsapnál legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. 49. § (1) A településen és a létesítményben – a 47.§(2) bekezdésben foglaltak kivételével – az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti t zcsapokkal kell biztosítani. (2) A t zcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. (3) A t zcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati t zoltósággal egyeztetni kell. (4) A létesítményben annyi t zcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy id ben kivehet legyen. A t zcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. (5) A t zcsapokat a védend szabadtéri éghet anyag tároló területét l, építményt l a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és – a t zcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. (6) A létesítményben nem szükséges t zcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület t zcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (5) bekezdés követelményei is teljesülnek. (7) A t zcsapokat állandóan hozzáférhet en kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. (8) A t zcsapoknál a t zoltó gépjárm vek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 50. § (1) Vezetékes vízellátás esetén a 49.§-ban meghatározottakon túl – kivéve a középmagas vagy magasépületnek nem min sül lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott építményeket – fali t zcsapot is kell létesíteni: a) ahol azt jogszabály vagy nemzeti szabvány el írja; b) a vonatkozó nemzeti szabvány hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként – az „A” t zveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél,
35/1996. (XII.29.) BM rendelet – a „B” t zveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél, – a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, – a „D” t zveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél, nagyobb alapterület építményben. (2) Nem szabad fali t zcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a t z terjedését el segítheti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhet t z oltására, a fali t zcsap helyett az ott lév anyag oltására alkalmas – a t zvédelmi hatóság által meghatározott – t zoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illet leg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. (4) A fali t zcsapok, valamint a (39 bekezdés szerint helyettük biztosított t zoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illet leg anyag mennyiségét és helyét – ha azt jogszabály vagy nemzeti szabvány nem szabályozza – a t zvédelmi hatóság határozza meg. 51. § (1) Az oltóvíz biztosítására – ha az más módon nem oldható meg, – önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. (2) A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m3-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. (3) A víztároló kivételi helyét t zoltó gépjárm vel megközelíthet en kell kialakítani. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. (5) Oltóvízként figyelembe vehet : – a h t torony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek – a t zoltásra való felhasználás miatt – a technológiai berendezésben veszélyt nem el idéz , – a település közüzemi vízm ve víztárolójának t zoltási célra biztosított vízmennyisége is. 52. § (1) A t zoltási célra figyelembe vehet 100 m3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után egy-egy szívócs vezetékkel kell ellátni. (2) A szívóvezeték bels átmér je legalább NA 100 legyen, alsó végz dését sz r vel. Fels vízszintes irányú végz dését pedig szabványos A-jel (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. (3) A szívócs vezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. 53. § (1) Oltóvízként számításba vehet k azok a nem id szakos természetes felszíni vizek (pl. folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védend építményt l 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. (2) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az t zoltó gépjárm vel mindenkor megközelíthet és az oltóvíz – a vízállástól függetlenül – mindig akadálytalanul kiemelhet legyen. 54. § (1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvények üzemképességér l karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelmér l a fenntartónak kell gondoskodnia.
618
2/1997 KÓDEXPRESS (2) A t zoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait nemzeti szabvány szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani. (3) A t zoltó vízforrásokat nemzeti szabványnak megfelel jelz táblával kell ellátni. 55. § (1) A t zoltó berendezések, t zoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök m ködéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. T zoltó készülék, felszerelés 56. § (1) A létesítményekben a (2) bekezdésben foglalt kivételekt l eltekintve legalább 1–1 db, az ott keletkez t z oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégít – t zoltó készüléket kell elhelyezni a) az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után; b) az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem es részein – attól függ en, hogy azok milyen t zveszélyességi osztályúak – a c)–e) pontban foglaltak szerint; c) a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem es részein az – „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként; d) a „D” t zveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem es részein az – „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként; e) az „E” t zveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem el részein szükség szerint. 2) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, nem kell t zoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetés (pl. kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó, illetve rendeltetési egységenként – az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 3) Jogszabály vagy nemzeti szabvány, illet leg a t zvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további t zoltó készülékek, illet leg eszközök felszerelések és anyagok elhelyezését is el írhatja. 4) A t zoltótechnikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhet en, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetését l eltér célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 5) A t zoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány el írásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellen rizni. Ha a t zoltó készülék, felszerelés el írt id szakos ellen rzését nem hajtották végre akkor az nem tekinthet üzemképesnek.
KÓDEXPRESS 2/1997 VII. FEJEZET Egyes létesítmények és járm vek használatára vonatkozó t zvédelmi szabályok Lakó- és szállásépületek 57. § (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdül egységet) magában foglaló lakóegységnél (üdül egységnél) az épület tulajdonosa, kezel je, közös képvisel je, intéz bizottság elnöke, használója írásban köteles kidogozni az épületre vonatkozó t zvédelmi használati szabályokat, el írásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt t zvédelmi eszközök használatára vonatkozó el írásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetésér l, megtartásáról és megtartatásáról. (2) Lakó- és szállásépületben a f rendeltetéshez alkalomszer en kapcsolódó tevékenységeken túlmen en „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad. (3) Az épületben illet leg helyiségeiben nem szabad éghet anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illet leg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan t zveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illet leg helyiségeinek rendeltetésszer használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (4) A lakásban, üdül egységben az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”–„D” t zveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékból nemzeti szabványban meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 58. § (1) A m vel dési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelel rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.) illet leg az 500 f nél nagyobb befogadóképesség nem m vel déi és sportlétesítményben, helyiségben tartott alkalomszer kulturális és sportrendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi el adás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó t zvédelmi el írásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervez je, rendez je köteles írásban meghatározni. 59. § (1) Az ipari, kereskedelmi, illetve mez gazdasági vásár területén biztosítani kell a t zoltójárm vek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait – a várható legnagyobb látogatási létszám fegyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendez szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni, s azt el zetesen, tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati t zoltó-parancsnokságnak meg kell küldeni. Járm vek 60. § (1) A gyártó, külföldr l történ beszerzés esetén a forgalomba hozó, illet leg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a járm olyan m szaki kivitelben készüljön, illet leg olyan állapotban üzemel-
619
35/1996. (XII.29.) BM rendelet jen, hogy rendeltetésszer használata esetén t z vagy robbanás ne keletkezhessen. (2) A járm re vonatkozó t zvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illet leg a járm vezet je a felel s. (3) A forgalomba hozó, illet leg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járm veket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú t zoltó készülékkel köteles ellátni. (4) A t zoltó készüléket a járm vön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhet , vontatás esetén a vontató és a szállítmány t zvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 61. § (1) A járm vek jogszabályban meghatározott id szakos m szaki felülvizsgálata során –a vizsgálatot végz szervnek a vonatkozó általános t zvédelmi követelmények érvényesülését is ellen rizniük kell. (2) Az éghet folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvetlenül – az üzemben tartó, illetve megbízottja köteles ellen rizni. És biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. (3) A járm el melegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. (4) A járó motorú járm üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni nem szabad. (5) A járm utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. 62. § (1) A gépjárm tároló helyiséget és a tárolóhelyet úgy kell kialakítani és használni, hogy a gépjárm vek – szükség esetén – gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek. (2) Több gépjárm tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárm vek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjárm vek között pedig legalább 0,80 méter távolságot kell megtartani. (3) Az éghet folyadékot és gázt szállító gépjárm vet csak erre a célra létesített külön gépjárm tároló helyiségben vagy tárolóhelyen, illet leg a más gépjárm vekt l elkülönítve szabad elhelyezni úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjárm mozgatása nélkül kiállhasson. A járm villamos berendezését feszültségmentesíteni kell. (4) Gépjárm vet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjárm egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon. (5) Gépjárm vet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcs t l legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni. (6) Gépjárm tároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghet folyadékot, éghet gázt – a járm be épített üzemanyagtartály kivételével – tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghet folyadékot, gázt lefejteni, illet leg a gépjárm vet üzemanyaggal feltölteni, t zveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemagyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos. (7) A tisztán gázüzem , a vegyes üzem , illet leg a kett s üzem járm vet tilos elhelyezni: a) cseppfolyós (propán bután) üzemanyag esetén: – talajszint alatti egyedi vagy több járm tárolására alkalmas tárolókban, –talajszint alatti parkolókban, parkolóházakban,
35/1996. (XII.29.) BM rendelet – tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben, – olyan járm tárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyb l talajszint alatti, illet leg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes leveg cseréje nem biztosított, – ahol az átszell zés el nem zárható módon nem biztosított; b) s rített földgáz üzemanyag esetén: – tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szell zött terekben, – ahol az átszell zés el nem zárható módon nem biztosított; c) a földszintesnél magasabb olyan építményben – kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével – ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti el . VII. FEJEZET A mez gazdaságra vonatkozó t zvédelmi használati szabályok Aratás 63. § (1) A kalászos termény betakarítását lehet leg a közút, illet leg a vasútvonal mentén kell el ször elvégezni. (2) A lerakott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal széls vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter –távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidej leg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követ en legalább 3 méter széles véd szántást kell alkalmazni. (3) Gabonatáblán dohányozni még a járm vek, er - és munkagépek vezet fülkéiben sem szabad. (4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghet anyagtól és növényzett l mentes dohányzó helyet lehet kijelölni. A dohányzó helyen a dohánynem gy jtéséhez és eloltásához megfelel mennyiség vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. Szér , rostnövénytároló, kazal 64. § (1) A mez n (határban) összerakott kazal, valamint a szér és rostnövénytároló elhelyezésénél a széls tárolási egység és a környez építményekt l a következ t ztávolságot kell megtartani: a) az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építményekt l legalább 200 métert; b) a „C”–„E” t zveszélyességi osztályba tartozó építményekt l legalább 100 métert; c) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 métert; d) a közúttól, erd t l, lábon álló gabonától legalább 25 métert; e) nagyfeszültség , föld feletti villamos vezetékt l a legfels villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert. (2) az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre
620
2/1997 KÓDEXPRESS elegend alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre a 17. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. (3) A szér ben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. (4) a szér n és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lev kazal az el z sorban lev két kazal közé kerüljön. (5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. 6) A mez n (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat, legalább 3 m széles véd szántással kell körülvenni. 65. § (1) A szér és a rostnövénytároló területét az éghet hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani. (2) Dohányozni a szér és a rostnövénytároló széls tárolási egységét l, illet leg a más helyen lév kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szér és a rostnövénytároló bejáratainál táblákkal jelölni kell. 66. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy id ben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. (2) A rostnövényt kisátorozni csak a tárolók kívül és a széls kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres t ztávolságot kell biztosítani. (3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülett l legalább 20 méter távolságra szabad helyezni. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai 67. § (1) A tarlóégetés alkalomszer t zveszélyes tevékenység. (2) A tervbe vett tarlóégetés helyét, id pontját és terjedelmét a megkezdés el tt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati t zoltóságnak be kell jelenteni. (3) A tarlóégetést a learatott gabontáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a t zterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak mindek oldalról egyidej leg történ felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellet tarlót égetni tilos. (4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszer en alkalmazni. (5) A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a –fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat – megfelel t zvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen szabad elégetni. (6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhet , hogy az a környezetére t z- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése el tt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vad-
KÓDEXPRESS 2/1997
621
35/1996. (XII.29.) BM rendelet
ban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelel , de legalább 6 méteres véd sávot kell szántással biztosítani; b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; c) a tarlóégetés id tartamára t zoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelel létszámú, kioktatott személy jelenlétér l kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet rizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha t zre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. (7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni.
növényzett l mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles véd szántáson kívül kell az arató-, csépl -, er - és az egyéb munkagépet elhelyezni. (6) Az arató-, csépl gépet hajlékony földel vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghet , villamosságot nem vezet anyagú véd burkolattal kell ellátni. (7) Az er - és munkagépet, arató-, csépl gépet a kezel üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. 69. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végz er gép az összehúzott szalmát és a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az er gép égésterméke, illet leg annak elvezet csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. (2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban résztvev er gépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. (3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
A mez gazdasági er - és munkagépek
A terményszárítás szabályai
68. § (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak az a t zvédelmi követelményeknek megfelel , legalább egy 13A és 89B vizsgálati egységt z oltására alkalmas t zoltó készülékkel is ellátott er - és munkagép, valamint egyéb járm vehet részt, amelynek t zvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltet a betakarítást megel z en elvégezte, és ezt igazolja. az igazolás egy példányát az er - és munkagépen el kell helyezni. (2) Az üzemel er - és munkagép kezel je szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratör m szaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghet anyagtól szükség esetén megtisztítani. (3) A tartalék üzem- és ken anyagot az er - és munkagépt l, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghet hulladéktól, növényzett l mentes területen. (4) Er - és munkagépen, gépjárm vön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat gabonatáblán, szér n és a rostnövénytároló területén nem végezhet . (5) Munkaszünet idejére az arató-, csépl gépet, az er gépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terményt l, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghet hulladéktól,
70. § (1) Szell ztetéssel történ szárítás esetén: a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent; b) a kazlak méretének meghatározásánál a szell z ventillátor teljesít képességét és e szabályzat 3. számú mellékletének el írásait kell figyelembe venni; c) a takarmányt felületi vízt l mentesen kell a megfelel en el készített kazalszárító berendezésre behordani, és – el írt rétegvastagságig, illet leg magasságig – kazalozni; d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az el z réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni; e) a kazlat beázástól védeni kell; f) a kazal bels h mérsékletét rendszeresen és szakszer en mérni kell; h) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végz k részére ki kell adni. (2) Terményszárító berendezéssel történ szárítás esetén a t zvédelmi el írások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellen rzéséért az üzemeltet , illet leg a kezel személyzet a felel s. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
35/1996. (XII.29.) BM rendelet
622
2/1997 KÓDEXPRESS
1. számú melléklet a Szabályzat 6. § (3) bekezdéséhez Égést tápláló gázok tárolóinak t ztávolsága A tároló térfogata 10 m2-ig A védend építmények
10-100 m2-ig
1000 m2 felett
100-1000 m2-ig
a t ztávolság értéke (m)
Az „A”–„C” t zveszéyességi osztályba sorolt építmény, szabadtér
6
8
12
25
A „D”–„E” t zveszéyességi osztályba sorolt építmény, szabadtér
4
6
12
25
Nagyforgalmú és tömegtartózkodás céljára szolgáló építmény, közintézmény, vendéglátó létesítmény, iskola, óvoda, kompreszszor berendezés, szell z berendezés, éghet gázok tárolására szolgáló stabilan telepített tárolók
6
8
12
25
Éghet gázt vagy éghet folyadékot szállító vezeték és ennek szerelvénye, nem éghet gáz tárolására szolgáló stabilan telepített tárolók, gépjárm tárolóhely, dohányzásra vagy nyílt láng használatára megengedett terület
4
6
12
25
Közép- és nagyfeszültség villamos berendezés, éghet anyagú épületszerkezet, nem a tárolóhoz tartozó technológiai berendezés, akna, felszíni csatorna, árok, földalatti létesítmények nyílászáró szerkezete
4
6
12
25
2. számú melléklet a Szabályzat 6. § (4) bekezdéséhez A tárolási egységekb l kialakított t zszakaszok területei és a közöttük tartandó t ztávolságok meghatározása A t zszakasz
A t zszakaszok egymás közötti t ztávolságai (m), ha a szomszédos t zszakasz t zveszélyességi osztálya
t zveszélyességi osztálya
Alapterülete (m2)
„C”
„D”
„E”
„C”
1500
16
14
12
„D”
2000
14
12
10
„E”
10000
12
10
6
KÓDEXPRESS 2/1997
623
35/1996. (XII.29.) BM rendelet
3. számú melléklet a Szabályzat 17. § (1) bekezdéséhez Szilárd éghet anyagok tárolása a szabadban
A tárolt anyag megnevezése
A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hoszzúság x magasság)
Az építmény t zállósági fokozata I–II.
III.
IV–V.
Az építményt l való tárovolság méterben*
Éghet „C”–„D” alapanyag félkész és készáru**
10x10x5
20
30
40
Papír, rongy, éghet hulladék stb.**
6x20x8
12
14
16
Faforgács, f részpor**
4x20x2
12
14
16
Gömbfa és t zifa**
6x20x4
8
10
12
F részáru, fa-, m anyag láda (göngyöleg)
6x20x8
10
12
16
Szalma és szálas takarmány***
10x30x8
20
30
40
Öngyulladásra hajlamos szén (barna t zeg)****
4x10x2
4
6
8
Kazánházi salak
–
15
20
25
Feketeszén, koksz és zsákos m tárgy az amm niumnitrát kivételével
–
2
4
6
* Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthet k akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretb l adódó térfogatnál. ** A távolság mértéke a tárolt éghet anyag magassági méretéig csökkenthet , ha az építmény tárolási egység fel li homlokzatát nyílás nélküli t zfalként, tet födémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghet anyagból alakították ki. ***A távolság éghet anyagú, illet leg éghet tet héjazatú épülett l 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményét l 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építményt l 4 méterre csökkenthet , ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m3-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, illetve szálas takarmányt. Szér n és rostnövénytárolón, valamint mez n (határban) a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet. **** Er m vi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit – a t zvédelmi hatóság – a technológia függvényében ett l eltér en is megállapíthatja.
2. számú melléklet a 35/1996. (XII: 29.) BM rendelethez Az Országos T zvédelmi Szabályzat egyes rendelkezései alól eltérést engedélyez t zvédelmi hatóságok 1. A település önkormányzat jegyz je (körjegyz ), f városban a f jegyz : 6. § (3)–(4) bekezdés; 9. § (2)–(3) bekezdés; 14. § (3) bekezdés; 16. § (1) bekezdés 17. § (1)–(8) bekezdés; 22. § (1)–(2) bekezdés; 23. § (1)–(4) bekezdés; 29. § (1)–(2) bekezdés; 30. § (1) bekezdés; 31. § (1)–(4) bekezdés; 39. § (2), (3), (6) bekezdés; 46. § (1)–(11) bekezdés; 47. § (1), (3) bekezdés; 48. § (1)–(3) bekezdés; 49. § (1), (4), (5), (8) bekezdés; 51. § (2), (4) bekezdés; 52. § (1), (3) bekezdés; 53. § (2) bekezdés; 56. § (4) bekezdés; 57. § (2), (4) bekezdés; 62. § (1)–(6) bekezdés; 63. § (1)–(4) bekezdés; 64. § (1)–(6) bekezdés; 65. § (1)–(2) bekezdés; 66. § (1)–(3) bekezdés; 67. § (2)–(5) bekezdés; 68. § (3)–(6) bekezdés; 69. § (3) bekezdés; és 1–3 számú mellékletek. 2. Az országos parancsnok az 1. pontban nem említett rendelkezésekt l.
