1996. nyár (1. szám) átalakulás Gondolkodók reprint Újra a politikai tagoltságról Politikai tagoltság Tél (3

Repertórium Új folyam, 1–67. szám

1996. nyár (1. szám) Átalakulás Andorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge kötései – rendszerátalakulás Ma­gyar­országon 1/5 Wolfgang Zapf: A változás kétféle sebes­sége a kelet- és a nyugatnémet fej­lő­dés­ben 1/19 Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban 1/29

Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lel­ki­állapot az átalakuló társadalomban 2/87 Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lelkünkre ül a politika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó trendjei 2/103

Gondolkodók Balázs Zoltán: John Locke politikai filozófiájának ellentmondásai 2/117

Reprint

Újra a politikai tagoltságról

Tellér Gyula: A három részmagyarország 1/52

Enyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás 2/135

Politikai tagoltság Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvonalak és pártrendszer Magyar­ országon 1/67 Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség 1/95 Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai generációváltás? 1/112

1996. ősz (2. szám)

1996. tél (3. szám) Utódállamok Schöpflin György: Kisebbségek és posztkommunizmus 3/3 Jiři Večernik: Gazdasági nehézségek és politikai attitűdök 3/22 Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális politika: szocialisták szo­ cializmus után 3/41

Tények és képzetek Csontos László – Kornai János – Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja 2/3 Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység arcai a mai Magyarországon 2/29

Magyar lelkiállapot Róbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkeseredett rendszerváltás 2/59

Uralkodó eszmék Körösényi András: A magyar politikai gon­ dolkodás főárama (1989–1996) 3/80

Összetartó erők Molnár Attila Károly: Motívum és intézmény 3/108 Paul van Tongeren: Pluralizmus, kereszténység és politika 3/144

II

repertórium

Vita

1997. nyár (5. szám)

Ferge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam felelősségéről. Hevenyészett el­ső válasz Csontos–Kornai–Tóth cikké­re 3/154

Átváltozások

1997. tavasz (4. szám) Jog és vallás Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil társadalom Magyar­országon: történeti áttekintés 4/3

Társadalomtörténet ma Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái 4/33 Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj­ nal István Kör Társadalom­tör­­té­­neti Egye­ sület” – tíz év múltán 4/43 Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok 4/55

Kolosi Tamás – Sági Matild: Rendszer­váltás – elitváltás 5/3 Bartha Attila – Martin József Péter: Menedzserutak. Magyar vállalatvezetők és bankárok a posztkommunista átalakulás kezdetén 5/23 Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a 90-es években 5/37 Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásának új útjai 5/61

Etnikum és identitás Kozma István: Történelmi krízis és névmagyarosítás. Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási konjunktúra értelmezésében 5/89

Gondolkodók Szép Óvilág Ralf Dahrendorf: Miért éppen EUrópa? Egy szkeptikus európai tűnődő kom­men­tárjai 4/69

Kolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosztottság 5/127

Háttér

Gondolkodók

Kenneth R. Benoit: Az 1998-as parlamenti választások előrejelzése 5/149

Kerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kordiagnózis – Hajnal István és a modernség problémái 4/91

1997. ősz (6. szám)

Vita

Szó-rend

Csaba István: Fiskális illúziók és re­diszt­ ribúciós csalás 4/109 Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119 Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122 Molnár Attila Károly: A racionalizmus határai 4/127 Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alulinformáltság? 4/131 Szamuely László: Tények és (félre)értelmezések 4/136 Veress József: Trükkös tükrök 4/140

Karácsony András: Diskurzusok metszéspontján. Helmut Schelsky problémája az értelmiségi uralommal 6/3

Ötvenhat Kövér György: 12 nap … Losonczy Géza életében (1956. október 23. – november 3.) 6/27

Gondolkodók Lackó Miklós: A kultúrfilozófus Pro­hász­ka Lajos 6/61 Prohászka Lajos: A modern ember 6/66 Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84 Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard Mandeville az emberi természetről 6/93

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

III

Makadám

Gondolkodók

Mathias Bös – Christian Stegbauer: A virtuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? 6/117

Bogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. századi keresztény realista 8/85 Reinhold Niebuhr: Az emberi természet és a hatalom akarása 8/99

Olvasónapló Bódy Zsombor: Foucault: A szexualitás története 6/130

1997. tél (7. szám) Középosztálytabló Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok 7/3 Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a dis­kurzusok tükrében 7/30 Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése.” Jegyzetek néhány ismert társadalmi-politikai textus margójára 7/46

Iskola-vita Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer 7/73

Iskola-vita Halász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115 Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kommentárok 8/130 Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes években – a számok tükrében 8/138 Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika 8/150 Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a társadalmi mobilitás összefüggéseiről 8/156 Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher­ bíró-képesség 8/165 Zsolnai József: Tényleges alternativitás he­ lyett ismét „pedagógiai változásipar” 8/172

1998. nyár (9. szám)

Jog-alkotás Horkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus természetjogi elmélet felé 7/109

Olvasópróba Karácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött történik 7/131

1998. tavasz (8. szám) Politikai amnézia Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „ön­ életrajzíró” válaszadó. A választási preferenciák retrospektív adatainak szisztematikus torzításai 8/3

Választók és választottak Tóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásának meghatározói 9/3 Ilonszki Gabriella: A magyar parlament in­tézményesülésének és működésének néhány kérdése a politikatudomány nézőpontjából 9/27

Pozíciók Lengyel György – Tóth István János: Osztály­ helyzet, jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49 John Higley – Jan Pakulski: Elitelmélet a marxiz­mus után 9/71

Észjárások Újra írt emlékezet K. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „személyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből 8/33 Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történetfilozófiában, a posztmodern antropológiában és a pszichoanalízisben 8/69

John Kekes: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89 Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyenlőség igézetében 9/115

IV

repertórium

Tantörténet

A céh

Sasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közoktatás. II. József oktatáspolitikai rendeletei 9/133

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Létviszo­ nyok és utánpótlás a tudományos szférában 11/63

Iskola-vita

Életek

Bukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek? 9/159

Tóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és viselkedés 11/80 Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban 11/94

1998. ősz (10. szám)

Gondolkodók Nézőpontok Fehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3 Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relativizmus. A francia felvilágosodás a multikulturalizmus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján 10/17 Tengelyi László: Saját és idegen: MerleauPonty és a „vad tartomány” 10/33

Molnár Attila Károly: A modernitás­kritika egy hagyománya 11/109 Takács Ádám: Michel Foucault és a történelem tapasztalata 11/143

Századforduló Brandt Juliane: A protestánsok és a mil­len­ nium. Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század nemzeti ünnepeinek tükrében 11/167

Erények és jogok Leo Strauss: A modern természetjog 10/45 Perecz László: A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth 10/73

1999. tavasz (12. szám) Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar­ országon 12/3

Vita Balázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95 Frivaldszky János: A jog interszubjektív jellege és a természetjog 10/101 Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólásokra 10/113

1998. tél (11. szám)

Szomszédjárás Faragó Tamás: Népességnövekedés – asszi­­mi­ láció – vándorlás 12/33 Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő­ piacon 12/60

Színe és visszája

Cieger András: A kormányférfi. A dua­liz­mus­ kori kormányzati politika egyes kérdései­ ről 11/3

Karl Otto Hondrich: Szakadatlan közösségképződés – az individuum tudtán kívül 12/87 Lackó Mihály: Individuális és kollektív biográfia 12/97

Bank-ház

Esszé

Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára 11/25 Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45

Lányi András: Visszatérés az Anyához. Egy „környezeti” etika elemei 12/103

Gondolkodók Karácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés Niklas Luhmannra, 1927–1998 12/128

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

V

Diagnózis

Utódok

Skrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke 12/128

Cseh-Szombathy László: A reprodukció változó keretei 14/21 S. Molnár Edit: Családi értékek – maga­tar­ tások – demográfiai tendenciák 14/31

1999. nyár (13. szám)

Osztott hatalmak Életutak Szente Zoltán: Közigazgatás és politika metszéspontján: a miniszterek és az állam­ titkárok rekrutációja Magyarországon, 1990–1998 13/3

Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori Magyarországon 14/55 Cieger András: Kormány a mérlegen a múlt században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében, 1867– 1875 14/79

Tévutak Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint dohányzás a budapesti középiskolások körében 1999-ben 13/53

Vita

Akarat-erő

1999. tél (15. szám)

Lengyel György: Akciópotenciál, kivonulás, radikális tiltakozás 13/74

Mikro-hullám

Gondolkodók Orthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség 13/92 Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A sztoikus szenvtelenség” című tanulmányához 13/123

Galambos Károly: A politikai élet re­­konst­ruk­ciójáról 14/109

Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történeti tudás 15/3 Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés mikro- és makrotörténelmi szempontból 15/17 Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társadalmi csoportok kutatásában 15/39

Színe és visszája Balázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska 13/130 Csepeli György: Déjà vu 13/134 Gyáni Gábor: Közösségképződés individualizálódással és anélkül 13/137 Hofer Tamás: A „mi – én – egyenleg” antropológiai szemszögből 13/141 Pataki Ferenc: De miért „az individuum tudatán kívül”? 13/145

1999. ősz (14. szám)

Utódok Pongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások a számok és a lakossági vélemények tükrében 15/59

Percepciók Róbert Péter: Társadalmi mobilitás és rendszerváltás 15/73 Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társadalomkép 15/87

2000. tavasz (16. szám)

Középosztálytabló Kövér György: Ranglétra és középosztályosodás a reformkortól az első világháborúig 14/3

Nemzedékek Kamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyásoló tényezői 16/3

VI

repertórium

Józan Péter: A századvég halálozási viszo­ nyainak néhány jellegzetessége Magyar­ országon 16/29 Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla – Purebl György: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45

2000. ősz (18. szám) Ítélet Horkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint esztétikai, etikai, politikai és jogi fogalom 18/3

Szándék-ok Nemzetről Horkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61 Niedermüller Péter: A nacionalizmus kultu­ rális logikája a posztszocializmusban 16/91

Mándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündöklése 18/27 Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69

Századvégi szemle

Gondolkodók

Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján 18/117 Lánczi András: A politikatudomány helyzetéről és állapotáról 18/141 Perecz László: Talpraállás után. Magyar filozófia a kilencvenes években 18/163

Béndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a politikai szabadság problémája Platón Államában 16/124

2000. tél (19. szám)

Esszé Karácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111

2000. nyár (17. szám)

Koreszmék

Tomka Béla: Társadalmi integráció a 20. századi Európában: Magyarország esete 17/3

Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3 Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg­ képzettebb publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/21 Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35

Magyar lelkiállapot

Századforduló

Sági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták? Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41

Dömsödi Balázs: Menhely és razzia. Hajlék­ talanság és intézményes érdekek Buda­ pesten a századfordulón 19/47

Családfa

Kortörténet Szalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társadalmi vonásáról 17/67

Nemzedékek

Századforduló

Gábos András – Tóth István György: A gyer­ mekvállalás támogatásának gazdasági motívumai és hatásai 19/77

Prepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89

Századvégi szemle

Gondolkodók Michael Oakeshott: A politikai képzés 17/119

Horváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejezve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115

Esszé Erős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű démonizálása? 19/133

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

VII

2001. tavasz (20. szám)

2001. ősz (22. szám)

Perspektíva

Német egység: ossik és wessik

Körösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából 20/3

Wolfgang Zapf: Hogyan vonhatjuk meg a német egyesítés mérlegét? 22/3 Hartmut Häussermann – Andreas Kapphan: Berlin: a felosztott várostól a megosztott városig? 22/21 Harald Bodenschatz: Szebben lakni az új Berlinben? 22/43

Historizáló politika Schlett István: A magyar történelem a huszadik századi politikai gondolkodásban 20/39 Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67 Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az állam a dualizmus első felének magyar politikai gondolkodásában 20/95 G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai program? A Huszadik Század körének viszonya a liberalizmushoz (1900–1906) 20/121

Gyermekáldás? Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben 22/71

Politikai tagoltság Csite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek és extravagánsok 22/93

Vita

2001. nyár (21. szám) Értékrend Enyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Kon­zer­va­ tivizmus alulnézetben 21/3 Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig­ni­ tatis.” Az értékrend vizsgálata főnemesi családok leszármazottainak körében 21/33 Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51

Vallás – szabadság Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49 Magyarországán. A forradalom és szabadságharc liberális egyházi megközelítései 21/69 Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megközelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a századfordulóig 21/85

Tantörténet Letenyei László: Atahualpa és Huáscar. Andokbeli országok, Bolívia, Ecuador és Peru történelemkönyveinek összehasonlítása 21/103

Csizmadia Ervin: Blairizmus = orbániz­mus? Nem. 22/121 Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Ma­gyar­ országon és Nagy-Britanniá­ban 22/127 Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom természet­rajza 22/135 Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszermódosítás? 22/151 Körösényi András: Az Orbán-kormány természetrajza. Válasz a hozzászólásokra 22/159

2002. 1. szám (23. szám) Életutak Róbert Péter: Miért (nem) meritokra­tikusak a modern társadalmak? 23/3 Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mo­bilitás és a migráció elbeszélései 23/33 Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mobi­litás kutatása Magyarországon az 1960-as években 23/65

Birtokos eset Fertő Imre: A földreformok politikai gaz­da­ ság­tana 23/83

VIII

repertórium

Ötvenhat Horváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás óta 23/107

Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kis­vállalkozói sűrűség néhány összefüg­ gése 25/77

Tantörténet

Értékrend

Pukánszky Béla: A testi fenyíték témája 19. századi magyar neveléstankönyvekben 23/121

S. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermek­ centrikus érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97

2002. 2. szám (24. szám) Kötődések Utasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3 Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27

Észjárások G. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizsgálata” mint autonóm „módusz” 25/117

2002. 4. szám (26. szám) Múlt idő

Tervek – terek – történetek Germuska Pál: A szocialista városok létre­ ho­zása. Terület- és településfejlesztés Magyarországon 1948 és 1953 között 24/49 R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…” Identitásbeli azonosságok és különbségek a rudabányai és diós­győrvasgyári munkások esetében 24/75 Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt harcolni, akiknek vaj van a fejükön.” Posztszocialista munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével 24/93

Ungváry Krisztián: „Árjásítás” és „modernizáció”. Adalékok Imrédy Béla miniszterelnöki működéséhez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3

Újvilág-rend John Higley – Jan Pakulski: Az erő az úr: a szeptember 11-e utáni világ politikai elitje 26/39 Audrey Kurth Cronin: A szuverenitás újrafogalmazása: amerikai stratégia a terrorizmus korában 26/61

Jobblét Nézőpontok Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a parlament 24/109 Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhetes ülésezési rend hatása az Országgyűlés működésére 24/133

2002. 3. szám (25. szám)

Kovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mortalitás 26/87

Századvég-szövegelő Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással és Lányi Andrással Csite And­ rás beszélget: Miért nincs vita Ma­gyar­ országon az EU-csat­lako­zásról? 26/115

Franciaablak

2003. 1. szám (27. szám)

Thomas Bénatouïl: Kritikai és pragmatikus szociológia. Néhány olvasási alapelv 25/3

Átalakulás

Vidék

Valuch Tibor: A történeti parasztság változásai az 1960-as években 27/3

Csurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far­ mer­feleségek Családi gazdálkodás Mező­ túron 25/47

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Gondolkodók Bauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a har­madik világbeli szegénység 27/32 Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mítosz és valóság 27/53

Szándék-ok Letenyei László – Takács Károly: Ön­pusztító jóslat. Miért veszítheti el a közvéleménykutatások szerint népszerűbb párt a demokratikus választásokat? 27/83

IX

2003. 3. szám (29. szám) Protestáns dilemmák Brandt Juliane: Felekezeti és nemzeti identitás a 19. századi Magyar­or­szágon: a protestáns egyházak 29/3 Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László egyházpolitikai útkeresése a máso­ dik világháborút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39

Vita Lát-lelet Tóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak 27/101

Századvég-szövegelő Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal Balázs Zoltán beszélget: Kerek­asztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

2003. 2. szám (28. szám) Változó idők Altorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az élet üteméről 28/3 Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt­ talanítása” – európai összehasonlításban 28/41

Gyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelentésének a határa? 29/71 Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése 29/77 Laki László: Törés és folyamatosság 29/87

Kép(zett) történelem Kisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art Spiegelman: Maus 29/95

Századvég-szövegelő Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péter­rel Kapitány Balázs beszélget: Kerek­asztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

2003. 4. szám (30. szám) Szándék-ok

Gondolkodók Cs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt­-tel 28/67 Karácsony András: Carl Schmitt politikai ant­ropológiájáról 28/85 Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogásáról 28/97 Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt de­ ci­zio­nizmusa és a klasszikus erényetika 28/113 Lánczi András: Carl Schmitt és a liberalizmus 28/129

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért men­nek el mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok, társadalmi integráció 30/3

Törvénysorsok Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A képviselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus korában 30/35 Németh György: A magyar narancs. Az egészségpénztár az érdekek csapdájában 30/61

Vita Századvég-szövegelő Schlett Istvánnal beszélget Balázs Zol­tán és Cieger András: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141

Benda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rövid távú ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és Valuch Tibor tanulmányához 30/99

X

repertórium

Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdő­jelek és válaszok. Válasz Harcsa István­nak, Laki Lászlónak, Gyáni Gábor­nak és Benda Gyulának 30/105

Gondolkodók Egedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmiségi establishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról” 30/109

2004. 1. szám (31. szám) Körösényi András: Konfliktus és konszenzus paradoxona 31/3

2004. 2. szám (32. szám) „Vörös Poroszország” Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai hatalom és társadalom az NDK társadalomtörténet-írásában 1990 után 32/3

Kritika jobbról-balról Kiss Mária Rita: A tudás fegyverei­nek kön�nyelmű hordozói. Két kul­túr­kritika a XIX–XX. század fordulójának jobboldali politikai gondolkodásában 32/41 G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra mint politika? A pol­gári radikális ellenkultúra „értelme” 32/77

Utóítéletek Kövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás és előítélet az 1880-as évek Magyar­országán 31/37

Politika mint hivatal Pesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya, politikai patronázs a nyugateurópai demokráciákban 32/107

Változó idők Tóth István György: Jövedelem­egyenlőt­len­ ségek az Euró­pai Unióban és az újonnan csatlakozó országokban 31/61 Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermekvállalás módosulása a születés párkapcsolati kontextusában 31/83

Értékelések Szántó Zoltán: Társadalomtudomány és értékítéletek 32/145 Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény és érték 32/161

Századvég-szövegelő Gondolkodók Kerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos, „építész és kritikus, művész és gondolkodó” 31/101 Adolf Loos: A Patyomkin-város; A szegény gazdag emberről; A régi és az új irány az építőművészetben különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira 31/121

Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal, Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél­get: Kerekasztalbeszélgetés Buda­pest­ről 32/177

2004. 3. szám (33. szám) Táborverés

Századvég-szövegelő Sólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor és Cieger András: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

Enyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a törésvonalak kialakulásában 33/3

Fogalom-tár Lutz Niethammer: A „floating gap” in­nen­ső oldalán. Kollektív emlékezet és iden­titás­ konstrukció a tudományos dis­kur­zus­ban 33/29 Gyáni Gábor: Kontextus és kontextua­li­záció a történetírásban 33/49

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

XI

Helybenjárás

Századvég-szövegelő

Kákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65 Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket és miért választanak meg ismét a szavazópolgárok? 33/99

Benda Gyulával Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „Élni a talentumokkal” 34/171

2005. 1. szám (35. szám)

Újragondolás Felkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémája. Értelmezhető-e weberi kategóriák alapján a mai Magyarország politikai szerkezete? 33/119

Mű-emlék-mű Apor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlékezete a Rákosi-rendszerben 35/3 K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus mezőben 35/31

Piaci gazdaság Molnár Ágnes: Asszonyok és családközpontúság. A mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a kiskanizsai „sáskáknál” 33/163

Századvég-szövegelő

Államálmok Karácsony András: A konzervatív forradalom utópiája a két háború közötti Német­­or­szág­ban 35/69 Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat. A legitimizmus politi­kai stratégiái a harmincas évek Ausztriájában 35/105

Tomka Miklóssal Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélget: „…a szellemi szabadságot élhetem…” 33/193

Párbaj

2004. 4. szám (34. szám)

Roger Scruton: Kommunitárius álmok 35/149 Amitai Etzioni: Igen, közösség. De kié? 35/163 Roger Scruton: Válasz 35/171

Vágy és valóság

Századvég-szövegelő

Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi? Viták a magyar falu építészetéről a huszadik század első felében 34/3 Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház. Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása Budapesten az I. világháború körül 34/27

Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

2005. 2. szám (36. szám) Koreszmék

Nagy pénz – kis foci Szegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a magyar labdarúgás struktúrájában 34/59 András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjainkban a magyar hivatásos labdarúgás? 34/87

Törzsanyag Anne O. Krueger: A járadékvadász társadalom politikai gazdaságtana 34/107 William C. Mitchell – Michael C. Munger: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129

Huszár Ákos: Civil társadalom és kritikai el­mélet 36/3 Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29

Tollforgatók Csurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben 36/65 Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97 Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Kato­ likus Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási törekvései a századelőn 36/129

XII

repertórium

Kommunitarizmus – vita Tallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161 Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szükségessége 36/171 Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton– Etzioni-vitához 36/185

2005. 4. szám (38. szám) Hit-tan Szalai Ákos: Az egyházpolitika gaz­da­ság­tana 38/3 Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és gazdasági átmenet 38/57

Századvég-szövegelő

Kötődések

Jelenits Istvánnal Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszélget: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191

Dávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit ne­vez ön barátnak?” A barátság szociológiai megközelítésben 38/91 Körösényi András: A barátság politikája versus az ellenségesség politikája 38/127

2005. 3. szám (37. szám)

Gondolkodók

Kötődések

Bangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmélete és a konstruktivista nevelés 38/147

Spéder Zsolt: Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón 37/3

Kórtörténetek Kiss László: Az ispotálytól a modern kórházig. Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a második világháborúig 37/53 Gulácsi László – Boncz Imre – Brandt­müller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ­ ségkontroll az egészségügyben. A más­hol készült egészség-gazdaságtani tech­nológiaelemzés átvételének lehetőségei 37/87

Gondolkodók Takács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa 37/127 Claude Lefort: A demokrácia kérdése 37/135

Századvég-szövegelő Hofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merre­ felé fordul” 37/149

Századvég-szövegelő Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor­ ral és Simon Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politika a boncasztalon 38/167

2006. 1. szám (39. szám) Figyelők Deák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as években 39/3 Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca­ politika” a századfordulós Buda­pesten 39/29 Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-dossziéban 39/57

Gondolkodók Horkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque­ ville: a francia forradalom politikai filozófiai értelmezése 39/89 Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopolitikus 39/109

Norvég minta Polgár Tamás: „Új többség.” A norvég pártrendszer változása és a koalíciós kormányzás tendenciái a 2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

XIII

Századvég-szövegelő

Századvég-szövegelő

Andorka Rudolffal Javorniczky István be­szél­get: „…megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” I. 39/167

Farkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161

2006. 2. szám (40. szám)

2006. 4. szám (42. szám)

Múlt idő Horváth Sándor: A mindennapi szocia­lizmus és a jelenkortörténet. Néző­pontok a szocialista korszak kutatásához 40/3

Pártbeszéd

Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A magyar politikusok vagyongyara­ pí­tásának lehetőségei és megítélése az 1860–70-es években 40/31

Szűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkormányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati törvény vitájának disz­kur­ zív elemzése 42/3 Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával… Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar politikai gondolkodásban 42/37

Tudós tusák

Párharc

Takács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitája antropológiáról, szociológiáról és történelemről 40/69 Verein für Socialpolitik: Vita a nemzet­gaz­da­ ság produktivitásáról, 1909 40/91

Zeidler Miklós: A modern sport a nem­zet szolgálatában a 19. századi Magyar­orszá­ gon 42/71 Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb­ recen–Nyíregyháza futball­rivalizálás születése 42/105

Századvég-szövegelő

Fogalomtár

Andorka Rudolffal Javorniczky István beszélget: „…megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” II. 40/133

Keller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil­ dungsbürgertum és az értelmiség fogalmának összehasonlító vizsgálata 42/131

2006. 3. szám (41. szám)

2007. 1. szám (43. szám)

Tilos az á…

Nyelvelő

Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjogban 41/3 Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater­ na­lizmus: adalékok a szerződési jog közgazdasági elemzéséhez 41/47

Hámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg. Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgáselemzési szempontból 43/3

Határsértők

Fejesek Személyi László – Csanády Márton: Brain drain. Közelkép a diplomás magyarokról 41/79 Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női vezető szava? Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati dolgozók körében 41/123

Kötődések Tóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás viszonyának lehetséges mintázatai 43/37 Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti stratégiái 43/63

Gondolkodók Gedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt­nél 43/79

XIV

repertórium

Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105

Századvég-szövegelő

Mike Károly: Egy konszenzus természet­rajza. Hogyan léptünk be az Euró­pai Unióba? 45/61

Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Gazda­ sági intézmények Magyar­országon 43/137

Elszigetelődés

2007. 2. szám (44. szám)

Századvég-szövegelő

Cél-ok

Katus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „Meghallani a sokszólamú zenét, az emberi történelmet” 45/123

Standeisky Éva: A kommunisták politi­kai antiszemitizmusa (1945–1957) 44/3

Mi-kép(p)? Tevesz László: A magyar liberális-nacionalizmus nemzetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31 Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népiség történetére a harmincas években – a német történeti és politikai gondol­kodás kontextusában 44/73 Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolása 44/105

Egedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99

2007. 4. szám (46. szám) Tér-hatások Kosárkó László: A piac és a korzó. Társa­dal­ mi térhasználat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek között 46/3 Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérletek a trianoni határon. Irredenta kultusz Sátoraljaújhelyen a két világháború között 46/41

Pásztorok

Emlék-más

Árpád von Klimó: A Katolikus önértelme­ zés új irányai az 1960-as években Olasz­ országban és Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi György példája 44/131

Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar zsidó történetek 46/71

Századvég-szövegelő Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyarországon – elméletek és eredmények 44/165

2007. 3. szám (45. szám)

Századvég-szövegelő Sonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdonhoz való jog 46/109 Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi aspektusai 46/151 Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvédelem gazdasági elemzéséről 46/163

2008. 1. szám (47. szám) Alapszöveg

Választás-ok Körösényi András: Politikai vezetés: klasszikus demokrácia és pater­na­liz­mus között. Racionalizmus és szkep­ticizmus a demokráciaelméletben 45/3 Sebők Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A mandátumelmélet és korlátai 45/37

Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei 47/3

Földindulás Ö. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem volt a falunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról 47/37

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Receptek Szalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egészségbiztosítás jogintézménye 47/69

XV

Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritikusai 49/27

Besorolás Észjárások Dobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az ezután már gyakrabban hallható igazság szavához.” A politikai élet verbális közegének átrendeződése a reformkorban 47/111

Berger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísérletei a német szociológiában 49/51 Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése a munkapiacon 49/95

Egyszer volt Megbecsülés Keller Tamás: Értékrend és társadalmi pozíció 47/151

2008. 2. szám (48. szám)

Vörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is létezett.” Egy kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az 1990-es évekig 49/127

Századvég-szövegelő Koltay András: A szabadság méltósága 49/145

Hit-válás Köves Slomó: Az emancipáció és a zsidó vallási szakadás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3

2008. 4. szám (50. szám) Út-törés

Akarat-erő Szikra Dorottya: A szociálpolitika másik arca. Fajvédelem és produktív szociálpolitika az 1940-es évek Magyarországán 48/35

Szöveg-tan Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága. Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77

Tardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok: külön világok? Egy tipológiai kísérlet körvonalai 50/5

Kerülő utak Deák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknemzetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as magyarországi nemzetiségi törvényhez 50/51

Menekülő utak Századvég-szövegelő Barát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105 Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokratikus társadalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi tisztázásához 48/115 Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123

2008. 3. szám (49. szám) Gondolkodók Cserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása Max Weber módszertani nézeteire 49/3

Mike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az Európai Unióban. A specifikus beruházások jelentősége 50/79

Törvényes utak Ilonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kormány – gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és törvényhozási teljesítmény 50/119

2009. 1. szám (51. szám) KÖZJÓ

G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról

XVI

repertórium

Demokrácia, közjó, politikai tudás

Marxizmus és politikai eszmetörténet

Lánczi András: Demokrácia és erkölcsi relativizmus egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafelfedezése Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és a politika korlátai Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami nincs?

Demeter Tamás: Az emberkép keresése Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan marxista?

Tolerancia, sajtószabadság, közérdek Kovács Ákos András: Pierre Bayle és a tolerancia kora újkori diskurzusai Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról

Szemle Pap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politikai filozófiája Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmányok) Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvállalás és a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák Afganisztánban?

2009. 2. szám (52. szám) MARXIZMUSOK

Analitikus marxizmusok Orthmayr Imre: Analitikus marxizmus Gerald A. Cohen: Milyen szerkezetű a proletár szabadságának hiánya? Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolúció. Törté­nel­mi materializmus és darwinizmus

Szemle Sebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elméletrekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke tükrében Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, katasztrófákról – és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on Climate Change) Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A giddensi new egalitarianism kritikája

2009. 3. szám (53. szám) GONOSZ(SÁG)

A gonosz(ság) elmélete: érvek John Kekes: A gonosz szekuláris problémája Mezei Balázs: A politikai gonosz fogalma Tóth J. Zoltán: A halálbüntetés helye

A gonosz megnevezése: esetek Lóránd Zsófia: Diskurzusok a szexuális erőszakról a kilencvenes évek (poszt)jugoszláv háborúiban Nagy Pál: „Cigánykannibalizmus”: önvád és metafora. Szepsi a cseh–magyar impériumváltás árnyékában, 1927–1940 Pál Gábor: Az erőszak harsonája, a káosz előőrse. A gyűlöletbeszéd fogalma a 2001-es politikai vitákban

Szemle Balogh László Levente: „…a széthullás, amiben vagyunk…” A Voegelin–Arendtlevélváltás elé Eric Voegelin – Hannah Arendt: Levélváltás a totalitarizmus kvintesszenciájáról Békés Márton: Hadihungarizmus

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

XVII

2009. 4. szám (54. szám)

Szemle

KONTROLL

Perecz László: Hagyomány vagy örökség? Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyo­mány, 1900–1948 Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor­ duló­ra meg­jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében. Áttekintés

Heresztetika és játékelmélet Körösényi András: Escher lépcsőin. Vezetés, mani­pu­láció és demokrácia Málik József Zoltán: Politikai konfliktusok játékelméleti modellezése

2010. 2. szám (56. szám) Újraírás Szabó Márton: A tudás és a hatalom viszonyának problémái Gyulai Attila: Kiindulópontok Paul de Man politika­elméletéhez

Szemle Balogh István: A humanista tradícióval szemben • Niklas Luhmann: Die Moral der Gesellschaft Horváth Szilvia: Zavart keltő szövegek • Judith Butler: Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása Bodnár-Király Tibor: A magyar korona jelentésének színeváltozása a kora újkorban • Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás

(R)EVOLÚCIÓ

Revolúció Kontler László: Változatok a régi rend témájára. Gondolatok és töredékek a Töprengések német re­cep­ciójáról Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspolitikus a 18. század végén. Karl Anton von Martini tanügyi munkássága

Evolúció Kertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a mémelmélet, és mire nem? Stráner Katalin: Tudomány magyar fordításban. A te­remtés természettörténelmének nyomai

Szemle

2010. 1. szám (55. szám) KONTINUITÁS

EszmeZemplén Gábor: Az eszmetörténet szakadásai és a tudomány racionalitása. Avagy milyen perspek­tívák­ból nem látszanak a paradigmák?

-történet Szűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui­tás a 18–19. század fordulójá­ nak magyar politikai kultúrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája. A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez Demeter Tamás: A romantikus Hume

Bródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor – Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got Wrong Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The 21st Century Media (R) evolution – Emergent Com­munication Practices

2010. 3. szám (57. szám) intézmény

Intézmény, diskurzus, változás Szabó Márton: Intézmény és diskurzus a politikában Vivien A. Schmidt: Diszkurzív institucionalizmus. Az eszmék és a diskurzus magyarázóereje

XVIII

repertórium

Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi változás egy elmélete

Pesti Sándor: A tudás végső soron egy és oszt­ha­tatlan

Egyén, közösség, állam

State of the art

Málik József Zoltán: Egyén és közösség veszedelmes viszonyai – játékelméleti megközelítésben Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola elméleti rendszere

Szabó Márton: Politikatudomány – mi végre? Pokol Béla: Torzulások Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók­ból Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika­tudomány?

Határvidékeken Szemle Malženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea­lis­ta képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo­gással? Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo­nen: A cselekvő politika fogalomtörténete)

2010. 4. szám (58. szám) POLITOLOGOSZ

Európai és magyar politikatudomány Ágh Attila: A magyar politikatudomány provincializálódása Tóka Gábor: Nincs hazai politika­tudomány Arató Krisztina: A hazai politika­tudomány nem­zetközi beágyazottságának kérdőjelei Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívumok Körösényi András: Intézményesülés után Boda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás

Politikatudomány és politikai tudás Balogh László Levente: A politika­tudomány hasznáról és káráról Gyulai Attila: Alkibiadész bukása Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma Bozóki András: Kockázatok és mellékhatások Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan Tóth Csaba: Mire jó a politológus?

Politológusnak lenni Fricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos helyzetben Kákai László: Miért éppen a politológia?

Pálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidékén, a hatalmi centrumoktól távol Fábián György: Önreflexiók Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelentéktelenség Hajnal György: Közpolitika és köz­politikatudomány Magyarországon Kéri László: A politikatudományról – a partvonal széléről

In utramque partem Szűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos standardok a 21. század elején a magyar politika­tudományban? G. Fodor Gábor: Politologosz

2011. 1. szám (59. szám) VOEGELIN

G. Fodor Gábor: Új politikatudomány Tilo Schabert: Eric Voegelin műhelyében Eric Voegelin: A politikai vallások Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politikai vallásokhoz Matthias Riedl: A modernség mint az esz­ ka­ton immanentizációja. Eric Voegelin gnosz­ti­ciz­mus­tételének kritikai újraértékelése Tilo Schabert: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és Voegelin levelezése, 1934–1964 Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep­tikus konzervativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat

2011. 2. szám (60. szám) KON-SZENZUS

Körösényi András: A politikai mint konstitutív. Carl Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározásához Chantal Mouffe: A politika és a politikai Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása Balogh István: Az igazság mint konszenzus? Habermas igazságkoncepciójának bírálatához Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet

2011. 3. szám (61. szám) eszmetörténet

Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…” – John of Salisbury politikai filozófiája. Az organologikus államelmélet a Policraticus című műben Gyulai Attila: A kormányformák megítélése a kormányzáson keresztül. Francesco Guicciardini Firenze kormányzatáról Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp­ lom Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples Krisztusa és a Cappella Sansevero Karin Tilmans: A holland „polgár” fogalom törté­nete a kora középkortól a XXI. század elejéig Kees Teszelszky: Respublica et Status Regni Hun­gariae. Magyarország kora újkori reprezentációja Európában és a republikánus politikai gondolkodásban Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer­vatívok? Viereck „új konzervativizmusa” Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és Amerika

XIX

2011. 4. szám (62. szám) poltikai tudás Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, metafizika és politikai bölcsesség Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embereké? A politikai racionalizmus problémája és az angolszász common lawgondolkodás Szalai András: Elefántcsonttorony és politika. A tudásalapú közösségek szakpolitikai szerepe Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és közvélemény Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és politikai bizalom

2012. 1. szám (63. szám) retró Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp Zsolt A válság filozófiájától a „konszenzus” szociológiájáig című, 1980-ban megjelent művét Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan félbemaradt kritikája: Bence György – Kis János – Már­kus György: Hogyan lehetséges kritikai gaz­daságtan? Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozófiatörténeti tanulmánykötetéről Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analitikus filozófiai vita Magyar­ országon Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen­ den­­taliz­mus, zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatvanas évekbeli recepciójának helye a magyarországi filozófiai életben

XX

repertórium

2012. 2. szám (64. szám) Schlett G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz ismeretlen sírhelye Schlett István: Bevezetés A politikai gondol­ ko­dás története Magyarországon című trilógia ké­szülő harmadik kötetéhez Takáts József: Schlett István műve és az „új esz­­me­­­történet-írás” Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon­dol­­kodás története Magyar­orszá­gon I–II. Szek­fű-oltványai­hoz Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás tör­té­­ne­té­nek” kontextualista-koncep­tua­ lista di­men­­ziói Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás. A párt­struktúra átalakulásának változatai Magyar­or­­szá­gon Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon. Mikszáth és a reménytelen remény

2012. 3. szám (65. szám) AUSZTRIA Barry Smith: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága és Alexander Bernáttal való kapcsolata Szalai Miklós: Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a komputerek? Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története és az államfői ceremoniális hatalomlegitimáció hiánya

2012. 4. szám (66. szám) KOMMUNIKÁCIÓ Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális (digitális) személyközi kommunikációban Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap­ vető normái

P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus­ kommunikációról Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány­értelmezés összefüggései – a szöveg korlátai és lehetőségei

2013. 1. szám (67. szám) ERDÉLY Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolása és az erdélyi elitek Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebbségvédelem elvi buktatói Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy 1937-es, Torockóról szóló régió­ reprezentáció Balázs Imre József: A rendszerváltás meg­jelenítése kortárs erdélyi magyar regények­ben. Miről szóljanak a rendszerváltás-történetek? Székely István Gergő: Válságok és választások évada Romániában 2012-ben Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok a XX. század elején három erdélyi újság tükrében

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

XXI

Szerzőink

Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti stratégiái 43/63 Ágh Attila: A magyar politikatudomány provincializálódása 58/7 Albert Fruzsina – Dávid Beáta: „Kit nevez ön barátnak?” A barátság szociológiai megközelítésben 38/91 Altorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az élet üteméről 28/3 Andorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge kötései – rendszerátalakulás Ma­ gyar­országon 1/5 Andorka Rudolffal beszélget Javorniczky István: „…megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” – I., II. 39/167, 40/133 András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjainkban a magyar hivatásos labdarúgás? 34/87 Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „önéletrajzíró” válaszadó. A választási preferenciák retrospektív adatainak szisztematikus torzításai 8/3 Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Létvi­szo­ nyok és utánpótlás a tudományos szférában 11/63 Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért mennek el mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok, társadalmi integráció 30/3 Apor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlékezete a Rákosi-rendszerben 35/3 Arató Krisztina: A hazai politika­tudomány nem­zetközi beágyazottságának kérdőjelei 58/19 Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3 Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton– Etzioni-vitához 36/185 Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván­nal

és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal-beszél­ge­ tés Budapestről 32/177 Balázs Imre József: A rendszerváltás meg­jelenítése kortárs erdélyi magyar regények­ben. Miről szóljanak a rendszerváltás-történetek? 67/49 Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig­ni­ tatis.” Az értékrend vizsgálata főnemesi családok leszármazottainak körében 21/33 Balázs Zoltán: John Locke politikai filozófiájának ellentmondásai 2/117 Balázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95 Balázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska 13/130 Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27 Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolása 44/105 Balázs Zoltán beszélget Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és Tren­csényi Balázzsal: Kerekasztal-beszél­ getés a megbocsátásról 27/118 Balázs Zoltán és Cieger András beszélget Schlett Istvánnal: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141 Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélget Tomka Miklóssal: „…a szellemi szabadságot élhetem…” 33/193 Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabá­ val: Kapitalizmus. De melyik? 35/179 Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszélget Jelenits Istvánnal: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191 Balázs Zoltán beszélget Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándorral és Simon Attilával: Esztétika és politika a boncasztalon 38/167 Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Farkasfalvy Dénessel: „Az a történelem,

XXII

repertórium

amire tényleg építünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161 Balázs Zoltán és Szalai Ákos Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal beszélget: Gaz­da­sági intézmények Magyarországon 43/137 Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással és Lányi Andrással Csite And­ rás beszélget: Miért nincs vita Ma­gyar­ országon az EU-csatlakozásról? 26/115 Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon. Mikszáth és a reménytelen remény 64/83 Balogh István: Az igazság mint konszenzus? Habermas igazságkoncepciójának bírálatához 60/75 Balogh László Levente: A politika­tudomány hasznáról és káráról 58/42 Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politikai vallásokhoz 59/68 Bangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmélete és a konstruktivista nevelés 38/147 Barát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105 Bartha Attila – Martin József Péter: Mene­ dzser­utak. Magyar vállalatvezetők és ban­károk a posztkommunista átalakulás kezdetén 5/23 Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mítosz és valóság 27/53 Bauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a harmadik világbeli szegénység 27/32 Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története és az államfői ceremoniális hatalomlegitimáció hiánya 65/93 Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A giddensi new egalitarianism kritikája 52/151 Bénatouïl, Thomas: Kritikai és pragmatikus szociológia. Néhány olvasási alapelv 25/3 Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái 4/33 Benda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rö­vid távú ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és Valuch Tibor tanulmányához 30/99 Benda Gyulával beszélget Bódy Zsombor és Cieger András: „Élni a talentumokkal” 34/171

Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyenlőség igézetében 9/115 Béndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a politikai szabadság problémája Platón Államában 16/124 Benoit, Kenneth R.: Az 1998-as parlamenti választások előrejelzése 5/149 Berger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísérletei a német szociológiában 49/51 Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése a munkapiacon 49/95 Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket és miért választanak meg ismét a szavazópolgárok? 33/99 Boda Zsolttal, Balázs Zoltánnal, Giró-Szász András­sal és Lányi Andrással Csite And­ rás beszélget: Miért nincs vita M­agyar­ országon az EU-csatlakozásról? 26/115 Boda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás 58/35 Bodenschatz, Harald: Szebben lakni az új Berlinben? 43/22 Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmányok) 51/141 Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt harcolni, akiknek vaj van a fejükön.” Posztszocialista munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével 24/93 Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon­dol­­kodás története Magyar­orszá­gon I–II. Szek­fű-oltványai­hoz 64/25 Bódy Zsombor: Foucault: A szexualitás története 6/130 Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társadalmi csoportok kutatásában 15/39 Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai hatalom és társadalom az NDK társadalomtörténet-írásában 1990 után 32/3 Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház. Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása Budapesten az I. világháború körül 34/27

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Sólyom Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133 Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Benda Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171 Bódy Zsombor és Balázs Zoltán beszélget Jelenits Istvánnal: „A sokféleképpen gon­dolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191 Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Hofer Tamással: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149 Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszólamú zenét, az emberi történelmet” 45/123 Bogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. századi keresztény realista 8/85 Boncz Imre – Gulácsi László – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ­ ségkontroll az egészségügyben. A más­hol készült egészség-gazdaságtani tech­nológiaelemzés átvételének lehetőségei 37/87 Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései 23/33 Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális politika: szocialisták szocializmus után 3/41 Bozóki András: Kockázatok és mellékhatások 58/63 Bös, Matthias – Stegbauer, Christian: A virtuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? 6/117 Brandt, Juliane: A protestánsok és a millennium. Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század nemzeti ünnepeinek tükrében 11/167 Brandt, Juliane: Felekezeti és nemzeti identitás a 19. századi Magyarországon: a protestáns egyházak 29/3 Brandtmüller Ágnes – Gulácsi László – Boncz Imre –Kárpáti Krisztián – LeppGaz­dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A máshol készült egészség-gazdaság­ tani technológia-elemzés átvételének le­hetőségei 37/87

XXIII

Bródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor – Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got Wrong 56/123 Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179 Bukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek? 9/159 Cieger András: A kormányférfi. A dualizmuskori kormányzati politika egyes kérdéseiről 11/3 Cieger András: Kormány a mérlegen – a múlt században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében, 1867– 1875 14/79 Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az állam a dualizmus első felének magyar politikai gondolkodásában 20/95 Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A magyar politikusok vagyongyara­ pí­tásának lehetőségei és megítélése az 1860–70-es években 40/31 Cieger András és Balázs Zoltán beszélget Schlett Istvánnal: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141 Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Sólyom Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133 Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Benda Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171 Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Hofer Tamással: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149 Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszólamú zenét, az emberi történelmet” 45/123 Cohen, Gerald A.: Milyen szerkezetű a proletár szabadságának hiánya? 52/27 Cronin, Audrey Kurth: A szuverenitás újrafogalmazása: amerikai stratégia a terrorizmus korában 26/61 Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118 Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés mikro- és makrotörténelmi szempontból 15/17

XXIV

repertórium

Csaba István: Fiskális illúziók és redisztribúciós csalás 4/109 Csák Jánossal és Szepesi Balázzsal Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Gazda­ sági intézmények Magyarországon 43/137 Csanády Márton – Személyi László: Brain drain. Közelkép a diplomás magyarokról 41/79 Cseh-Szombathy László: A reprodukció változó keretei 14/21 Csepeli György: Déjà vu 13/134 Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp Zsolt A válság filozófiájától a „konszenzus” szociológiájáig című, 1980-ban megjelent művét 63/3 Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater­ nalizmus: adalékok a szerződési jog közgazdasági elemzéséhez 41/47 Cserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása Max Weber módszertani nézeteire 49/3 Csite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek és extravagánsok 22/93 Csite András Balázs Zoltánnal, Boda Zsolt­ tal, Giró-Szász Andrással és Lányi And­ rással beszélget: Miért nincs vita Ma­gyar­ országon az EU-csatlakozásról? 26/115 Csizmadia Ervin: Blairizmus = orbánizmus? Nem. 22/121 Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók­ból 58/127 Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás. A párt­struktúra átalakulásának változatai Magyar­or­­szá­gon 64/63 Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopolitikus 39/109 Cs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt-tel 28/67 Csoboth Csilla – Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45 Csontos László – Kornai János – Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja 2/3 Csurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far­mer­­­ feleségek. Családi gazdálkodás Mező­tú­ron 25/47 Csurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben 36/65

Dahrendorf, Ralf: Miért éppen EUrópa? Egy szkeptikus európai tűnődő kommentárjai 4/69 Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok a XX. század elején három erdélyi újság tükrében 67/101 Dávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit nevez ön barátnak?” A barátság szociológiai megközelítésben 38/91 Deák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as években 39/3 Deák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknemzetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as magyarországi nemzetiségi törvényhez 50/51 Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebbségvédelem elvi buktatói 67/19 Demeter Tamás: Az emberkép keresése 52/85 Demeter Tamás: A romantikus Hume 55/83 Dobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az ezután már gyakrabban hallható igazság szavához.” A politikai élet verbális közegének átrendeződése a reformkorban 47/111 Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke 66/52 Dömsödi Balázs: Menhely és razzia. Haj­lék­ talanság és intézményes érdekek Buda­ pesten a századfordulón 19/47 Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben 22/71 Etzioni, Amitai: Igen, közösség. De kié? 35/163 Egedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmiségi establishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról” 30/109 Egedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99 Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer­vatívok? Viereck „új konzervativizmusa” 61/107 Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lel­künk­ re ül a politika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó trendjei 2/103 Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint dohányzás a budapesti közép­ iskolások körében 1999-ben 13/53 Enyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás 2/135

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Magyar­ országon és Nagy-Britanniában 22/127 Enyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a törésvonalak kialakulásában 33/3 Enyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Konzer­va­ tivizmus alulnézetben 21/3 Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívumok 58/25 Erős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű démonizálása? 19/133 Fábián György: Önreflexiók 58/148 Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség 1/95 Faragó Tamás: Népességnövekedés – asszimiláció – vándorlás 12/33 Farkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161 Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-dossziéban 39/57 Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig 66/3 Fehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3 Felkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémája. Értelmezhető-e weberi kategóriák alapján a mai Magyarország politikai szerkezete? 33/119 Ferge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam felelősségéről. Hevenyészett első válasz Csontos–Kornai–Tóth cikkére 3/154 Fertő Imre: A földreformok politikai gazda­ ság­tana 23/83 Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokratikus társadalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi tisztázásához 48/115 Fricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély 58/89 Frivaldszky János: A jog interszubjektív jellege és a természetjog 10/101 Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány­értelmezés összefüggései – a szöveg korlátai és lehetőségei 66/129 Gábos András – Tóth István György: A gyermekvállalás támogatásának gazdasági motívumai és hatásai 19/77 Galambos Károly: A politikai élet rekonstrukciójáról 14/109

XXV

Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer 7/73 Gedeon Péterrel, Bruszt Lászlóval, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179 Gedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt­nél 43/79 Germuska Pál: A szocialista városok létre­ hozása. Terület- és településfejlesztés Ma­ gyarországon 1948 és 1953 között 24/49 G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai program? A Huszadik Század körének viszonya a liberalizmushoz (1900–1906) 20/121 G. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizs­gálata” mint autonóm „módusz” 25/117 G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra mint politika? A polgári radikális ellenkultúra „értelme” 32/77 G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról 51/3 G. Fodor Gábor: Politologosz 58/187 G. Fodor Gábor: Új politikatudomány 59/3 G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep­tikus konzervativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat 59/157 G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz ismeretlen sírhelye 64/3 Giczi Johanna – Altorjai Szilvia – Sik Endre: Etűdök az élet üteméről 28/3 Giró-Szász Andrással, Balázs Zoltánnal, Bo­da Zsolttal és Lányi Andrással Csite András beszélget: Miért nincs vita Ma­ gyar­­országon az EU-csatlakozásról? 26/115 Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelentéktelenség 58/157 Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ­ ségkontroll az egészségügyben. A máshol készült egészség-gazdaságtani technológiaelemzés átvételének lehetőségei 37/87 Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok 4/55 Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a diskurzusok tükrében 7/30 Gyáni Gábor: Közösségképződés individualizálódással és anélkül 13/137

XXVI

repertórium

Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján 18/117 Gyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelentésének a határa? 29/71 Gyáni Gábor: Kontextus és kontextualizáció a történetírásban 33/49 Gyulai Attila: Alkibiadész bukása 58/47 Gyulai Attila: A kormányformák megítélése a kormányzáson keresztül. Francesco Guicciardini Firenze kormányzatáról 61/33 Hajnal György: Közpolitika és köz­politikatudomány Magyarországon 58/162 Halász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115 Hámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg. Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgáselemzési szempontból 43/3 Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi? Viták a magyar falu építészetéről a huszadik század első felében 34/3 Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése 29/77 Häussermann, Hartmut – Kapphan, Andreas: Berlin: a felosztott várostól a megosztott városig? 22/21 Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával… Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar politikai gondolkodásban 42/37 Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51 Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119 Higley, John – Pakulski, Jan: Elitelmélet a marxizmus után 9/71 Higley, John – Pakulski, Jan: Az erő az úr: a szeptember 11-e utáni világ politikai elitje 26/39 Hofer Tamás: A „mi – én-egyenleg” antropológiai szemszögből 13/141 Hofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merre­ felé fordul” 37/149 Hondrich, Karl Otto: Szakadatlan közösségképződés – az individuum tudtán kívül 12/87 Horkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus természetjogi elmélet felé 7/109

Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólásokra 10/113 Horkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61 Horkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint esztétikai, etikai, politikai és jogi fogalom 18/3 Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom ter­mé­ szet­­rajza 22/135 Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt deci­ zio­­nizmusa és a klasszikus erényetika 28/113 Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor­ ral és Simon Attilával Balázs Zoltán be­szélget: Esztétika és politika a bonc­ asztalon 38/167 Horkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque­ ville: a francia forradalom politikai filozófiai értelmezése 39/89 Horváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejezve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115 Horváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás óta 23/107 Horváth Sándor: A mindennapi szocializmus és a jelenkortörténet. Nézőpontok a szocialista korszak kutatásához 40/3 Huszár Ákos: Civil társadalom és kritikai elmélet 36/3 Ilonszki Gabriella: A magyar parlament intéz­ményesülésének és működésének néhány kérdése a politikatudomány nézőpontjából 9/27 Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a parlament 24/109 Ilonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kormány – gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és törvényhozási teljesítmény 50/119 Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztalbeszélgetés Budapestről 32/177 Jáger Krisztina – Ilonszki Gabriella: Erős kormány – gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és törvényhozási teljesítmény 50/119 Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei 47/3

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Javorniczky István beszélget Andorka Ru­ dolf­­fal: „…megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” – I., II. 39/167, 40/133 Jelenits Istvánnal beszélget Balázs Zoltán és Bódy Zsombor: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191 Jenei György – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István: Költségkontroll az egészségügyben. A más­­hol készült egészség-gazdaságtani tech­nológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87 Józan Péter: A századvég halálozási viszo­ nyai­­­nak néhány jellegzetessége Magyar­or­ szágon 16/29 Kajner Péterrel, Iványi Györggyel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztalbe­szélgetés Budapestről 32/177 Kákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65 Kákai László: Miért éppen a politológia? 58/102 Kamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyásoló tényezői 16/3 Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122 Kapitány Balázs – S. Molnár Edit: Gyermek­ centrikus érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97 Kapitány Balázs beszélget Kamarás Ferenc­ cel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122 Kapitány Balázs beszélget Karácsony Ger­ gellyel, Kovách Imrével és Róbert Péter­ rel: Társadalmi rétegződés Magyar­or­ szágon – elméletek és eredmények 44/165 Kapitány Balázs és Balázs Zoltán beszélget Tomka Miklóssal: „…a szellemi szabadságot élhetem…” 33/193 Kapphan, Andreas – Häussermann, Hartmut: Berlin: a felosztott várostól a megosztott városig? 22/21 Karácsony András: Diskurzusok metszéspontján. Helmut Schelsky problémája az értelmiségi uralommal 6/3

XXVII

Karácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött történik 7/131 Karácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés Niklas Luhmannra, 1927–1998 12/128 Karácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111 Karácsony András: Carl Schmitt politikai antropológiájáról 28/85 Karácsony András: A konzervatív forrada­ lom utópiája a két háború közötti Német­ országban 35/69 Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyarországon – elméletek és eredmények 44/165 Kárpáti Krisztián – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Lepp-Gaz­ dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A más­hol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87 Katus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „Meghallani a sokszólamú zenét, az emberi történelmet” 45/123 Kekes, John: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89 Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kom­ men­tárok 8/130 Keller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil­ dungsbürgertum és az értelmiség fogalmának összehasonlító vizsgálata 42/131 Keller Tamás: Értékrend és társadalmi pozíció 47/151 Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika­tudomány? 58/136 Kerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kordiagnózis – Hajnal István és a modernség problémái 4/91 Kerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos, „építész és kritikus, művész és gondolkodó” 31/101 Kéri László: A politikatudományról – a partvonal széléről 58/168 Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvállalás és a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák Afganisztánban? 51/147

XXVIII

repertórium

Kertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a mémelmélet, és mire nem? 56/71 Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy 1937-es, Torockóról szóló régió­ reprezentáció 67/31 Kézdy Éva – Balázs János: „Harmonia Dig­ nitatis.” Az értékrend vizsgálata főnemesi családok leszármazottainak körében 21/33 K. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „személyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből 8/33 K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus mezőben 35/31 Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122 Király Júlia – Horváth László: Se elkezdve, se befejezve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115 Kisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art Spiegelman: Maus 29/95 Kiss László: Az ispotálytól a modern kórházig. Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a második világháborúig 37/53 Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67 Kiss Mária Rita: A tudás fegyvereinek kön�nyelmű hordozói. Két kultúrkritika a XIX–XX. század fordulójának jobboldali po­litikai gondolkodásában 32/41 Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László egyházpolitikai útkeresése a második világháborút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39 Kiss Tamással, Kamarás Ferenccel, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122 Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor­ duló­ra meg­jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében. Áttekintés 55/113 Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The 21st Century Media (R) evolution – Emergent Com­munication Practices 56/133 Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Ka­ tolikus Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási törekvései a századelőn 36/129 Klimó, Árpád von: A Katolikus önértelme­zés új irányai az 1960-as években Olasz­or­

szág­ban és Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi György példája 44/131 Kolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosztottság 5/127 Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105 Kolosi Tamás – Sági Matild: Rendszerváltás – elitváltás 5/3 Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága. Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77 Koltay András: A szabadság méltósága 49/145 Kontler László: Változatok a régi rend témájára. Gondolatok és töredékek a Töprengések német re­cep­ciójáról 56/3 Kopp Mária – Skrabski Árpád: Társadalmi be­állítottság, társadalmi tőke 12/128 Kopp Mária – Skrabski Árpád: Hogyan teremthető politikai közösség egy individualista társadalomban? 50/143 Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87 Kornai János – Csontos László – Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja 2/3 Kosárkó László: A piac és a korzó. Társa­dal­ mi térhasználat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek között 46/3 Kovács Ákos András: Pierre Bayle és a tolerancia kora újkori diskurzusai 51/57 Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt­ talanítása” – európai összehasonlításban 28/41 Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdőjelek és válaszok. Válasz Harcsa Istvánnak, Laki Lászlónak, Gyáni Gábornak és Benda Gyu­lának 30/105 Kovách Imrével, Karácsony Gergellyel és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyarországon – elméletek és eredmények 44/165 Kovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mortalitás 26/87 Kozma István: Történelmi krízis és név­ magyarosítás. Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási konjunktúra értelmezésében 5/89 Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvonalak és pártrendszer Magyar­or­ szágon 1/67

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Körösényi András: A magyar politikai gondolkodás főárama (1989–1996) 3/80 Körösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából 20/3 Körösényi András: Az Orbán-kormány természetrajza. Válasz a hozzászólásokra 22/159 Körösényi András: Konfliktus és konszenzus paradoxona 31/3 Körösényi András: A barátság politikája versus az ellenségesség politikája 38/127 Körösényi András: Politikai vezetés: klasszikus demokrácia és paternalizmus között. Racionalizmus és szkepticizmus a demokráciaelméletben 45/3 Körösényi András: Intézményesülés után 58/31 Körösényi András: A politikai mint konstitutív. Carl Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározásához 60/3 Köves Slomó: Az emancipáció és a zsidó vallási szakadás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3 Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj­ nal István Kör Társadalomtörténeti Egye­ sület” – tíz év múltán 4/43 Kövér György: 12 nap … Losonczy Géza életében (1956. október 23. – november 3.) 6/27 Kövér György: Ranglétra és középosztályosodás a reformkortól az első világháborúig 14/3 Kövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás és előítélet az 1880-as évek Ma­ gyarországán 31/37 Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és politikai bizalom 62/83 Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97 Krueger, Anne O.: A járadékvadász társadalom politikai gazdaságtana 34/107 Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban 1/29 Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos helyzetben 58/98 Lackó Mihály: Individuális és kollektív biográfia 12/97 Lackó Miklós: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos 6/61

XXIX

Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg­ képzettebb publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/21 Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo­nen: A cselekvő politika fogalomtörténete) 57/175 Laki László: Törés és folyamatosság 29/87 Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard Mandeville az emberi természetről 6/93 Lánczi András: A politikatudomány helyzetéről és állapotáról 18/141 Lánczi András: Carl Schmitt és a liberalizmus 28/129 Lánczi András: Demokrácia és erkölcsi relativizmus egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafelfedezése 51/5 Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és Voegelin levelezése, 1934–1964 59/119 Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, metafizika és politikai bölcsesség 62/3 Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhetes ülésezési rend hatása Ország­ gyűlés működésére 24/133 Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes években – a számok tükrében 8/138 Lányi András: Visszatérés az Anyához. Egy „környezeti” etika elemei 12/103 Lányi Andrással, Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal és Giró-Szász Andrással Csite And­rás beszélget: Miért nincs vita Ma­ gyar­­országon az EU-csatlakozásról? 26/115 Lefort, Claude: A demokrácia kérdése 37/135 Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és gazdasági átmenet 38/57 Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása 60/49 Lengyel György: Akciópotenciál, kivonulás, radikális tiltakozás 13/74 Lengyel György – Tóth István János: Osz­tály­ helyzet, jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49 Lepp-Gazdag Anikó – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A más­hol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

XXX

repertórium

Letenyei László: Atahualpa és Huáscar. An­dok­beli országok, Bolívia, Ecuador és Peru történelemkönyveinek összehasonlítása 21/103 Letenyei László – Takács Károly: Önpusztító jóslat. Miért veszítheti el a közvéleménykutatások szerint népszerűbb párt a demokratikus választásokat? 27/83 Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kisvállalkozói sűrűség néhány összefüggése 25/77 Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar zsidó történetek 46/71 Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika 8/150 Loos, Adolf: A Patyomkin-város; A szegény gazdag emberről; A régi és az új irány az építőművészetben különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira 31/121 Losonczi Péterrel, Czeglédi Andrással, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118 Lőke János – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87 Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relativizmus. A francia felvilágosodás a multikulturalizmus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján 10/17 Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, katasztrófákról – és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on Climate Change 52/143 Májer István – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A máshol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87 Málik József Zoltán: Egyén és közösség veszedelmes viszonyai – játékelméleti megközelítésben 57/103 Malženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea­lis­ta képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo­gással? 57/153 Mándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündöklése 18/27 Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és a politika korlátai 51/25

Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embereké? A politikai racionalizmus problémája és az angolszász common lawgondolkodás 62/19 Martin József Péter – Bartha Attila: Mene­ dzser­utak. Magyar vállalatvezetők és ban­károk a posztkommunista átalakulás kezdetén 5/23 Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a 90-es években 5/37 Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és Amerika 61/127 Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi aspektusai 46/151 Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjogban 41/3 Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma 58/55 Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogásáról 28/97 Mezei Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztalbeszélgetés a megbocsátásról 27/118 Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar 59/135 Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29 Mike Károly: Egy konszenzus természetrajza. Hogyan léptünk be az Európai Unióba? 45/61 Mike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az Európai Unióban. A specifikus beruházások jelentősége 50/79 Mike Károly – Menyhárd Attila – Szalai Ákos: A tiltás hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjogban 41/3 Mitchell, William C.– Munger, Michael C.: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129 Molnár Ágnes: Asszonyok és családközpontúság. A mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a kiskanizsai „sáskáknál” 33/163 Molnár Attila Károly: Motívum és intézmény 3/108 Molnár Attila Károly: A racionalizmus határai 4/127

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Molnár Attila Károly: A modernitáskritika egy hagyománya 11/109 Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozófiatörténeti tanulmánykötetéről 63/53 Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35 Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára 11/25 Mouffe, Chantal: A politika és a politikai 60/25 Munger, Michael C. – Mitchell, William: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129 Nagy Ágoston – Bodnár-Király Tibor: „A mérséklet politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmányok) 51/141 Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás tör­té­­ne­té­nek” kontextualista-koncep­tua­ lista di­men­­ziói 64/41 Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női vezető szava? Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati dolgozók körében 41/123 Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény és érték 32/161 Németh György: A magyar narancs. Az egészségpénztár az érdekek csapdájában 30/61 Niebuhr, Reinhold: Az emberi természet és a hatalom akarása 8/99 Niedermüller Péter: A nacionalizmus kulturális logikája a posztszocializmusban 16/91 Niethammer, Lutz: A „floating gap” innenső oldalán. Kollektív emlékezet és identitáskonstrukció a tudományos diskurzusban 33/29 Novák Csabával, Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget. Kapitalizmus. De melyik? 35/179 Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet 60/107 Oakeshott, Michael: A politikai képzés 17/119 Orthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség 13/92 Orthmayr Imre: Analitikus marxizmus 52/3 Ö. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem volt a falunkban, mint most.” Szövegek és

XXXI

kommentárok az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról 47/37 Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társadalomkép 15/87 Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Lel­künk­ re ül a politika? Az öngyilkosság és az al­ koholizmus változó trendjei 2/103 Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Fiatalok szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint dohányzás a budapesti középiskolások körében 1999-ben 13/53 Pakulski, Jan – Higley, John: Elitelmélet a marxizmus után 9/71 Pakulski, Jan – Higley, John: Az erő az úr: a szeptember 11-e utáni világ politikai elitje 26/39 Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolása és az erdélyi elitek 67/5 Pálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidékén, a hatalmi centrumoktól távol 58/142 Pap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politikai filozófiája 51/113 Pataki Ferenc: De miért „az individuum tudatán kívül”? 13/145 Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola elméleti rendszere 57/133 Perecz László: A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth 10/73 Perecz László: Talpraállás után. Magyar filozófia a kilencvenes években 18/163 Perecz László: Hagyomány vagy örökség? 55/103 Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca­ politika” a századfordulós Budapesten 39/29 Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori Magyarországon 14/55 Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69 Pesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya, politikai patronázs a nyugateurópai demokráciákban 32/107 Pesti Sándor: Sikerült-e a rendszerváltás? 50/153 Pesti Sándor: A tudás végső soron egy és oszt­ha­tatlan 58/110 Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap­ vető normái 66/51

XXXII

repertórium

Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alulinformáltság? 4/131 Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil társadalom Magyarországon: történeti áttekintés 4/3 Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban 11/94 Pokol Béla: Torzulások 58/124 Polgár Tamás: „Új többség.” A norvég pártrendszer változása és a koalíciós kormányzás tendenciái a 2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125 Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális (digitális) személyközi kommunikációban 66/19 Pongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások a számok és a lakossági vélemények tükrében 15/59 Prepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89 Prohászka Lajos: A modern ember 6/66 Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84 P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus­ kommunikációról 66/75 Pukánszky Béla: A testi fenyíték témája 19. századi magyar neveléstankönyvekben 23/121 Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45 R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…” Identitásbeli azonosságok és különbségek a rudabányai és diósgyőr-vas­ gyári munkások esetében 24/75 Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…” – John of Salisbury politikai filozófiája. Az organologikus államelmélet a Policraticus című műben 61/3 Radnóti Sándorral, Horkay Hörcher Ferenc­ cel és Simon Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politika a boncasztalon 38/167 Riedl, Matthias: A modernség mint az esz­ ka­ton immanentizációja. Eric Voegelin gnosz­ti­ciz­mus­tételének kritikai újraértékelése 59/77 Róbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkeseredett rendszerváltás 2/59

Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a társadalmi mobilitás összefüggéseiről 8/156 Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar­ országon 12/3 Róbert Péter: Társadalmi mobilitás és rendszerváltás 15/73 Róbert Péter: Miért (nem) meritokratikusak a modern társadalmak? 23/3 Róbert Péterrel, Karácsony Gergellyel és Kovách Imrével Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyar­or­szá­ gon – elméletek és eredmények 44/165 Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat. A legitimizmus politikai stratégiái a harmincas évek Ausztriájában 35/105 Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népiség történetére a harmincas években – a német történeti és politikai gondolkodás kontextusában 44/73 Sági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták? Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41 Sági Matild – Kolosi Tamás: Rendszerváltás – elitváltás 5/3 Salát Orsolya – Sonnevend Pál: A tulajdonhoz való jog 46/109 Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megközelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a századfordulóig 21/85 Sasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közoktatás. II. József oktatáspolitikai rendeletei 9/133 Schaber, Tilo t: Eric Voegelin műhelyében 59/7 Schabert, Tilo: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság 59/103 Schlett István: A magyar történelem a huszadik századi politikai gondolkodásban 20/39 Schlett Istvánnal beszélget Cieger András és Balázs Zoltán: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141 Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami nincs? 51/45 Schlett István: Bevezetés A politikai gondol­ ko­dás története Magyarországon című trilógia ké­szülő harmadik kötetéhez 64/7 Schmidt, Vivien A.: Diszkurzív institucionalizmus. Az eszmék és a diskurzus magyarázóereje 57/35

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Schöpflin György: Kisebbségek és posztkommunizmus 3/3 Scruton, Roger: Kommunitárius álmok 35/149 Scruton, Roger: Válasz 35/171 Sebők Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A mandátumelmélet és korlátai 45/37 Sebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elméletrekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke tükrében 52/121 Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi változás egy elmélete 57/79 Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő­ piacon 12/60 Sik Endre – Altorjai Szilvia – Giczi Johanna: Etűdök az élet üteméről 28/3 Simon Attilával, Horkay Hörcher Ferenccel és Radnóti Sándorral Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politika a boncasztalon 38/167 Skrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke 12/128 Skrabski Árpád – Kopp Mária: Hogyan teremthető politikai közösség egy individualista társadalomban? 50/143 Skrabski Árpád – Kopp Mária – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87 Smith, Barry: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról 65/5 S. Molnár Edit: Családi értékek – magatartások – demográfiai tendenciák 14/31 S. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermekcentrikus érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97 Sólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor és Cieger András: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133 Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos 65/31 Sonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdonhoz való jog 46/109 Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység arcai a mai Magyarországon 2/29 Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermekvállalás módosulása a születés párkapcsolati kontextusában 31/83 Spéder Zsolt: Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyer-

XXXIII

meki szerepek az európai országokban az ezredfordulón 37/3 Spéder Zsolttal, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122 Standeisky Éva: A kommunisták politikai antiszemitizmusa (1945–1957) 44/3 Stegbauer, Christian – Bös, Matthias: A virtuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? 6/117 Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A sztoikus szenvtelenség” című tanulmányához 13/123 Strauss, Leo: A modern természetjog 10/45 Stráner Katalin: Tudomány magyar fordításban. A te­remtés természettörténelmének nyomai 56/97 Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai generációváltás? 1/112 Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásának új útjai 5/61 Susánszky Éva – Purebl György – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45 Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mobilitás kutatása Magyarországon az 1960as években 23/65 Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A képviselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus korában 30/35 Szabó Márton: Intézmény és diskurzus a politikában 57/3 Szabó Márton: Politikatudomány – mi végre? 58/115 Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és közvélemény 62/57 Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana 38/3 Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvédelem gazdasági elemzéséről 46/163 Szalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egészségbiztosítás jogintézménye 47/69 Szalai Ákos – Menyhárd Attila – Mike Ká­ roly: A tiltás hatástalansága. Kógens sza­ bá­lyok a szerződésjogban 41/3 Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván­nal és Vecsei Miklóssal: Kerekasztalbe­szél­getés Budapestről 32/177

XXXIV

repertórium

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csa­bával: Kapitalizmus. De melyik? 35/179 Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Farkasfalvy Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161 Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Sze­ pesi Balázzsal és Csák Jánossal: Gazdasági intézmények Magyarországon 43/137 Szalai András: Elefántcsonttorony és politika. A tudásalapú közösségek szakpolitikai szerepe 62/35 Szalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társadalmi vonásáról 17/67 Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolúció. Törté­nel­mi materializmus és darwinizmus 52/57 Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan félbemaradt kritikája: Bence György – Kis János – Már­kus György: Hogyan lehetséges kritikai gaz­daságtan? 63/11 Szalai Miklós: Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a komputerek? 65/59 Szamuely László: Tények és (félre)értelmezések 4/136 Szántó Zoltán: Társadalomtudomány és érték­ítéletek 32/145 Szántó Zsuzsa – Purebl György – Susánszky Éva – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45 Szegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a magyar labdarúgás struktúrájában 34/59 Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb­ recen–Nyíregyháza futballrivalizálás születése 42/105 Székely István Gergő: Válságok és választások évada Romániában 2012-ben 67/65 Székely Mária – Örkény Antal: Igazságosság és társadalomkép 15/87 Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történeti tudás 15/3 Szedmák Sándor – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87 Személyi László – Csanády Márton: Brain drain. Közelkép a diplomás magyarokról 41/79

Szente Zoltán: Közigazgatás és politika met­széspontján: a miniszterek és államtitkárok rekrutációja Magyarországon, 1990–1998 13/3 Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp­ lom Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples Krisztusa és a Cappella Sansevero 61/57 Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Gazda­ sági intézmények Magyarországon 43/137 Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan 58/71 Szikra Dorottya: A szociálpolitika másik ar­ca. Fajvédelem és produktív szociálpoli­ tika az 1940-es évek Magyarországán 48/35 Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága 57/119 Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történetfilozófiában, a posztmodern antropológiában és a pszichoanalízisben 8/69 Szűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkormányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati törvény vitájának disz­kur­ zív elemzése 42/3 Szűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui­tás a 18–19. század fordulójá­ nak magyar politikai kultúrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé 55/19 Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérletek a trianoni határon. Irredenta kultusz Sátor­aljaújhelyen a két világháború között 46/41 Szűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos standardok a 21. század elején a magyar politika­tudományban? 58/177 Takács Ádám: Michel Foucault és a történelem tapasztalata 11/143 Takács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa 37/127 Takács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitája antropológiáról, szo­ciológiáról és történelemről 40/69 Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte 56/23 Takáts József: Schlett István műve és az „új esz­­me­­­történet-írás” 64/15

SZÁ ZAD VÉG

új folyam, 1– 67. szám

Takács Károly – Letenyei László: Önpusztító jóslat. Miért veszítheti el a közvéleménykutatások szerint népszerűbb párt a de­ mok­ratikus választásokat? 27/83 Tallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161 Tardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok: külön világok? 50/5 Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Az „ön­ élet­rajzíró” válaszadó. A választási preferenciák retrospektív adatainak szisztematikus torzításai 8/3 Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Létviszo­ nyok és utánpótlás a tudományos szférában 11/63 Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Miért mennek el mégis? Választási részvétel, kap­csolathálózatok, társadalmi integráció 30/3 Tellér Gyula: A három részmagyarország 1/52 Tengelyi László: Saját és idegen: MerleauPonty és a „vad tartomány” 10/33 Teszelszky, Kees: Respublica et Status Regni Hun­gariae. Magyarország kora újkori reprezentációja Európában és a republikánus politikai gondolkodásban 61/97 Tevesz László: A magyar liberális-nacionalizmus nemzetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31 Tilmans, Karin: A holland „polgár” fogalom törté­nete a kora középkortól a XXI. század elejéig 61/73 Tóka Gábor: Nincs hazai politika­ tudomány58/11 Todosijević Bojan – Enyedi Zsolt: Konzer­va­ tivizmus alulnézetben 21/3 Tóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásának meghatározói 9/3 Tomka Béla: Társadalmi integráció a 20. századi Európában: Magyarország esete 17/3 Tomka Miklóssal beszélget Balázs Zoltán és Kapitány Balázs: „…a szellemi szabadságot élhetem…” 33/193 Tongeren, Paul van: Pluralizmus, kereszténység és politika 3/144 Tosics Ivánnal, Iványi Györggyel, Kajner Pé­terrel és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztalbe­szélgetés Budapestről 32/177 Tóth Csaba: Mire jó a politológus? 58/80

XXXV

Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123 Tóth István János – Lengyel György: Osztály­ helyzet, jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49 Tóth István György: Jövedelemegyenlőt­len­ ségek az Európai Unióban és az újonnan csatlakozó országokban 31/61 Tóth István György – Csontos László – Kornai János: Az állampolgár, az adók és a jó­léti rendszer reformja 2/3 Tóth István György – Gábos András: A gyermekvállalás támogatásának gazdasági motívumai és hatásai 19/77 Tóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás viszonyának lehetséges mintázatai 43/37 Tóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és viselkedés 11/80 Tóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak 27/101 Tóth Pál Péterrel, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Spéder Zsolttal beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122 Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése.” Jegyzetek néhány ismert társadalmi-politikai textus margójára 7/46 Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszermódosítás? 22/151 Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analitikus filozófiai vita Magyarországon 63/71 Trencsényi Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Mezei Balázzsal be­ szélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszél­ getés a megbocsátásról 27/118 Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szükségessége 36/171 Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván­ nal és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal-be­ szélgetés Budapestről 32/177 Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspolitikus a 18. század végén. Karl Anton von Martini tanügyi munkássága 56/45 Ungváry Krisztián: „Árjásítás” és „modernizáció”. Adalékok Imrédy Béla miniszterelnöki működéséhez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3

XXXVI

repertórium

Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok 7/3 Utasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3 Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról 51/85 Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája. A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez 55/43 Valuch Tibor: A történeti parasztság változásai az 1960-as években 27/3 Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45 Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher­ bíró-képesség 8/165 Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritikusai 49/27

Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan marxista? 52/103 Večernik, Jiři: Gazdasági nehézségekés politikai attitűdök 3/22 Vecsei Miklóssal, Iványi Györggyel, Kajner Péterrel és Tosics Ivánnal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztalbe­szélgetés Budapestről 32/177 Verein für Socialpolitik: Vita a nemzetgazdaság produktivitásáról, 1909 40/91 Veress József: Trükkös tükrök 4/140 Vicsek Lilla – Nagy Beáta: Mit ér a női vezető szava? Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati dolgozók körében 41/123 Voegelin, Eric: A politikai vallások 59/27 Vörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is létezett.” Egy kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az 1990-es évekig 49/127 Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49 Magyarországán. A forradalom és szabadságharc liberális egyházi megközelítései 21/69 Zapf, Wolfgang: A változás kétféle sebessége a kelet- és a nyugatnémet fejlődésben 1/19 Zapf, Wolfgang: Hogyan vonhatjuk meg a német egyesítés mérlegét? 22/3 Zeidler Miklós: A modern sport a nemzet szolgálatában a 19. századi Magyar­or­szá­ gon 42/71 Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szakadásai és a tudomány racionalitása. Avagy milyen perspek­tívák­ból nem látszanak a paradigmák? 55/3 Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága és Alexander Bernáttal való kapcsolata 65/45 Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen­ den­­taliz­mus, zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatvanas évekbeli recepciójának helye a magyarországi filozófiai életben 63/87 Zsolnai József: Tényleges alternativitás he­ lyett ismét „pedagógiai változásipar” 8/172