1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hőséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog elıírásainak megfelelıen, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyőlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következı törvényt alkotja:
ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendırség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetésvégrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki. (2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerzıdéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülıkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell. (2a) A IV. Fejezet, valamint a IV/A. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. §-t a fegyveres szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell. (2b) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszőnését követıen a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell. (3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára alkalmazandó eltérı rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. (4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.
Értelmezı rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezetı, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelısség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz; b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezetı részére; c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója; d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezetı beosztású, kormánytisztviselıként foglalkoztatott személy is minısülhet; e) országos parancsnok: a rendırség központi szervének vezetıje, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói; f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek; g) miniszter: a Kormány fegyveres szervet irányító tagja; h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedı, különbözı szervezeti elemekbıl álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet; i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik; j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani; k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételrıl (szolgálati viszony létesítésérıl); magasabb vagy azonos, illetve vezetıi beosztásba helyezésrıl; az elsı, az elsı tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról; l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja; m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtıl a másik szervezeti egységhez történı kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés; n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszter arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a Miniszterelnökségnél, az általa vezetett minisztériumban vagy törvényben meghatározott - a miniszter irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alá tartozó - szervnél meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát; o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés; p) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelı szülı, a testvér, valamint az élettárs; r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétıl meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez idıleges, illetıleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez idıleges vagy határozatlan idıtartamra történı átirányítása; s) magasabb beosztás: nagyobb felelısséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelıen magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz; t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelybıl eredıen új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszőnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszőnése miatt - a miniszter köztisztviselıi, vagy közalkalmazotti munkakörré minısíti át. Nem minısül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzıi - így különösen a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása és helye, rendfokozata, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriája, fizetési fokozata, szolgálati rendje, vezényelhetısége - egyébként nem változnak; u) közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony: ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szabályai szerinti köztisztviselı és közszolgálati ügykezelı foglalkoztatási jogviszonya; ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szabályai szerinti kormánytisztviselı és kormányzati ügykezelı foglalkoztatási jogviszonya;
-2-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történı ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetébıl eredıen szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti; z) rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idı, továbbá a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény alapján közigazgatási gyakorlatként elismert idı.
A szolgálati viszony jellege 3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelı, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. (3) Nem minısül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen: a) a szervezet mőködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggı, továbbá jogi és igazgatási, illetve, b) a szervezet mőködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mővészeti és közmővelıdési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat. (4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelıen állapítja meg. (5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszőnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és elımenetelét nem érinti.
Egyenruha és rendfokozatok 4. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban elıírtaknak megfelelıen a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik. (2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. (3) A hivatásos állomány tagját az elsı, az elsı tiszti és az elsı tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba elıléptetik. (4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek. (5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási idıket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelzı után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., mk.ırgy., r.o.alez.).
II. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK A rendeltetésszerő joggyakorlás és kötelezettségteljesítés 5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetve teljesíteni. (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerő, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.
-3-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerő, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz. (4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.
Az egyenlı bánásmód követelménye 6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idı alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának elımeneteli lehetıségét.
Jognyilatkozatok 7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérı rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelezı. Nem minısül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés. (2) E törvény rendelkezésének megfelelıen írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, elıléptetésére, elıresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minısítés, a fegyelmi, kártérítési és minısítı határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenırzéshez való hozzájárulásról és az ellenırzés eredményérıl készült irat. (3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthetı közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Errıl jegyzıkönyvet kell felvenni.
A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége 8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette; b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt; c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. (2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt. (3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétıl, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszőnésétıl kezdıdik. A megtámadási határidıre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidın belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók. 9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. (2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. 10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat. (2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszemően szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. (2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni. (3) A fegyveres szerv hibájából eredı érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelıen alkalmazni.
-4-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségébıl kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelısség szabályait kell megfelelıen alkalmazni.
A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése 12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bőncselekménnyel okozott kárért fennálló felelısség 5 év alatt, ha pedig a büntethetıség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelı idı alatt évül el. (2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdıdik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni. (3) Ha a jogosult az igényét menthetı okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszőnésétıl számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idı már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra. (4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történı módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetıleg az elévülés megszakítását elıidézı eljárás jogerıs befejezése után az elévülési idı újra kezdıdik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A határidık számítása 13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérıen nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. (2) A napokban megállapított határidıbe nem számít be az a nap, amelyen a határidı megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt. (3) A hetekben megállapított határidı azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdı napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidı (idıtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdı napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. (4) Ha valamely nyilatkozat megtételére elıírt határidı utolsó napja heti pihenınap vagy munkaszüneti nap, a határidı a következı munkanapon jár le.
III. Fejezet AZ ALAPVETİ JOGOK KORLÁTOZÁSA Általános rendelkezés 14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvetı jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. (2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása 15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelıen, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni. (2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyérıl áthelyezhetı, illetve más szolgálati helyre vezényelhetı. 16. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelıen köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési idın kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthetı vagy elérhetı. (2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetınek) bejelenteni. 17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyérıl - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhetı.
-5-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhetı vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.
A véleménynyilvánítás szabadsága 18. § (1) (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyőlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve közszereplést nem vállalhat. (3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat. (4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítı tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértı nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat. (5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztetı sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elı, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki. (6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe esı hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.
Gyülekezési jog 19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. (2) Nem engedélyezhetı rendezvény a szolgálati helyen, ha az a) pártpolitikai célt szolgál, b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja, c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. 20. § A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó győlésen nem viselheti, b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselı személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
Egyesülési jog 21. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. (1a) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon mőködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv mőködéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerő és rendeltetésszerő mőködését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését. (1b) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik elımozdítása, védelme érdekében, mindennemő megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függıen - belépjenek, vagy az ilyen jellegő szervezetektıl távol maradjanak. (2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.
-6-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függı civil szervezettel fennálló, illetıleg az újonnan létesülı tagsági viszonyát elızetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetı össze, illetıleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. (4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának. 21/A. § A 21. § rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történı csatlakozásra és részvételre is.
Az anyanyelv használata 22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja. (2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. (3)
Választójog 23. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyőlési képviselıi, az európai parlamenti, a fıpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselıi választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtıl való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását. 24. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetıvé kell tenni, hogy az országgyőlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson. (2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbıl a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, errıl ıt a választást megelızıen legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetıvé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.
A munka és foglalkozás szabad megválasztása 25. § A hivatásos állomány tagja a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelı szolgálati beosztását az elımeneteli rend szerint, a betölthetı szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg; b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelıen gyakorolhatja; c) más keresı foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségrıl szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.
A mővelıdéshez való jog, a tudományos és mővészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága 26. § (1) A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és mővészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja. (2) Az elımenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények elıírásainak megfelelıen - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.
IV. Fejezet A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre
-7-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 29. § (1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkezı rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete. (2) Az MRK kötelezı tagsági viszony alapján mőködik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik. (3) Az MRK tagozata a) a rendırségrıl szóló törvény hatálya alá tartozó szervek, b) a büntetés-végrehajtási szervezetrıl szóló törvény hatálya alá tartozó szervek, c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-e) pont szerint elkülönülı résztestülete. 29/A. § (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el. (2) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/B. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat. (3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselıi Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttmőködés rendjérıl. (4) Az MRK a) ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggı ügyekben, b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait, c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat, d) konzultációs joggal közremőködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az elıírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintı jogszabályok megalkotásában, e) véleményét ki kell kérni ea) szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı kérdésekben, eb) a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintı rendelkezéseivel összefüggésben, valamint ec) az igazgatási munkaerıvel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, f) a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintı jogszabályok megalkotását, illetve módosítását, g) feladat- és hatáskörét érintı bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol, h) kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértı gyakorlat megváltoztatását, i) megalkotja mőködési szabályait, j) tagjairól és szerveirıl nyilvántartást vezet, k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat, l) a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását, m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítı továbbképzéseket szervezhet, n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására, o) szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság elıtti eljárásban, p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat, r) megfigyelıként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez, s) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe, t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót, u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.
-8-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (5) A fegyveres szerv vezetıje köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenıidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról. (6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintı munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
Az MRK szervezete, mőködése 29/B. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézıi testületekbıl, tisztségviselıkbıl és ügyintézı szervekbıl áll. 29/C. § (1) Az MRK legfıbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyőlés. (2) A Közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyőlés kötelezı összehívásának más eseteit, továbbá a mőködés rendjét az Alapszabály állapítja meg. (3) A Közgyőlés feladata: a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenırzı Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait, valamint a fıtitkárt, b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot, c) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét. (4) A Közgyőlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselıire. (5) A miniszter, az országos parancsnok, a bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje a Közgyőlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (6) Az MRK legfıbb ügyintézıi testülete az Elnökség. (7) Az Elnökség tagjai: a) az elnök, az alelnökök, b) a fıtitkár, c) a PEB elnöke, d) az EB elnöke. (8) A PEB a Közgyőlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB elnökét a Közgyőlés választja meg. (9) Az EB a Közgyőlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az EB elnökét a Közgyőlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el. (10) A Közgyőlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyőlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti. (11) A Közgyőlés által megválasztott fıtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. (12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, mőködésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg. (13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó - elıírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi. (14) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a) szolgálati viszonyban álló taggal szemben aa) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, ab) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenırzésének kezdeményezésére, vagy ac) megszünteti az etikai eljárást, b) közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában foglaltakat alkalmazhatja.
A Közgyőlés tagjainak megválasztása
-9-
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 30. § (1) Az MRK Közgyőlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhetı közgyőlési tagnak az, aki a választás kitőzésének idıpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyőlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel. (2) A Közgyőlés tagozatonként tíz, összesen ötven tagból áll.
Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása 30/A. § (1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja. (2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát - polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot - a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítésérıl, illetve megszőnésérıl. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki. (3) Megszőnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszőnésével. Az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszőnése esetén a nyilvántartásból törli. (4) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt. (5) Az MRK tagja - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint a) a Közgyőlés tagjának, tisztségviselıjének megválasztható, b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti. (6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a fıigazgató engedélyével gyakorolhatja. (7) Az MRK tagja köteles az MRK mőködésére vonatkozó szabályokat megtartani. 30/B. § (1) Az Iroda - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat - az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetıségének biztosítása céljából a következı adatokat tartja nyilván: a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye, b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata, valamint c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye. (2) A nyilvántartásból - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthetı. (3) A miniszter a rendırséggel szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.
Az MRK tisztségviselıire, valamint ügyintézıi testületei nem tisztségviselı tagjaira vonatkozó közös szabályok 30/C. § (1) Az MRK tisztségviselıje legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkezı hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követı alkalommal választható meg. (2) A tisztségviselı megbízatása megszőnik a) az MRK tagsági viszony megszőnésével, b) lemondással, c) összeférhetetlenség kimondásával, d) a megválasztásakor meghatározott idıtartam lejártával, e) az Alapszabályban meghatározott más okból. (3) Az MRK tisztségviselıje, az ügyintézıi testületek nem tisztségviselı tagja nem lehet
- 10 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról a) politikai párt tagja, b) a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezetı, c) aki más kamara tagja. (4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei. (5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok késıbb keletkezett, az ok bekövetkezésétıl számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstıl számított 15 napon belül meg kell szüntetni és errıl a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézıi testületi tagsága megszőnik.
Az MRK és állami szervek kapcsolata 31. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintı bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezı állami szerv vezetıjéhez fordulhat, és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet, b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, c) az általa irányított szerv mőködésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintı - döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. (2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkezı szervhez, és errıl a jog gyakorlóját egyidejőleg tájékoztatni. (3) Az MRK felett a törvényességi ellenırzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenırzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (4) A törvényességi ellenırzést gyakorló ügyészség ellenırzi, hogy az MRK a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, b) mőködése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (5) Ha az MRK mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenırzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a) megsemmisíti az MRK törvénysértı határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, b) a mőködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyőlést, vagy c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek mőködését felfüggeszti. (6) Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejőleg értesíti a rendészetért felelıs minisztert.
A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai 32. § (1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintı ágazati jelentıségő kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelı megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével mőködik. A konzultatív tanáccsal való együttmőködésrıl a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttmőködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselıi Kar képviselıjét a fegyveres szervekkel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából. (2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni. (3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak. (4) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.
- 11 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (5) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és mőködésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelıs miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevı felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelıs miniszter által vezetett minisztérium látja el. (6) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztetı fórum alapítását.
IV/A. Fejezet A SZAKSZERVEZET 33. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezı szakszervezetet illetik meg. (2) E törvény alkalmazásában a) szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsıdleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek elımozdítása és megvédése, b) a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezı szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet mőködtet vagy tisztségviselıvel rendelkezik. 33/A. § (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket mőködtethet, ezek mőködésébe tagjait bevonhatja. (2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselı személyérıl. 33/B. § (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggı információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetıvé tévı módon. (2) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve mőködését veszélyeztetné. (3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve mőködése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minısített adatként való kezelésre történı utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel. (4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez főzıdı jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 33/C. § (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. (2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függıvé tenni, hogy a jelentkezı vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történı belépést. (3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni. (4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függıvé tenni. (5) A fegyveres szervnél mőködı szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérıl szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának illetményébıl a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történı átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel 34/A. § (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggı érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselıje és a szakszervezet választott tisztségviselıje vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértıket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre,
- 12 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról javaslatokra tett álláspontját, illetve a tájékoztatásra adott válaszát legkésıbb 30 napon belül, indokolásával együtt közölni köteles. (2) A szakszervezet a fegyveres szervtıl a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggı gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. (3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintı munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni. (4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggı kérdésekben tájékoztatni. (5) A fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetıségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelı módon közzétegye. (6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintı körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintı jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. (7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintı ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek elıtt képviselni. 34/B. § (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltı és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérı vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történı megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelezı. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésrıl a közvetlen felsıbb szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkezı szervenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni. (3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszőnt. (4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervrıl a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejőleg tájékoztatja a fegyveres szervet. 34/C. § (1) Feladata ellátása érdekében a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább 10%-ának - de legalább 30 fınek - a tagságával rendelkezı szakszervezetnél választott tisztséget betöltı és a szakszervezet által a hivatásos állomány 34/B. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelı szolgálatteljesítési idı kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idı kedvezmény nem vonható össze. A szolgálatteljesítési idı kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagja önhibáján kívüli okból ennél késıbb jut a tudomására, a tudomásszerzést követıen köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idı kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A fegyveres szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idı kedvezmény igénybevételét. (2) A szolgálatteljesítési idı kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idı kedvezményt pénzben megváltani nem lehet. (3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali idıben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv mőködési rendjére vonatkozó szabályokat. 35. § Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztetı fóruma is.
V. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE
- 13 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A szolgálati viszony alanyai 36. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. (2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja. (3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok, a bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv vezetıje, valamint a miniszter gyakorol. (4)
A szolgálati viszony létesítésének feltételei 37. § (1) Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idısebb, cselekvıképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezı, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségő, szakképzettségő magyar állampolgárral létesíthetı, a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése elıtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenırzéséhez, c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenırizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat), e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintő nemzetbiztonsági ellenırzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges. (2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthetı azzal a szerzıdéses szolgálati jogviszonyban lévı személlyel, akinek szolgálati idejébıl már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében elıírt feltételeknek. (3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is. (4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezınek igazolnia kell. (5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezınek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenırizze. Az ellenırzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. (6) A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenırizheti. (7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidıre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § elsı mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó. (8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. 37/A. § (1) Nem létesíthetı szolgálati viszony azzal, a) aki büntetett elıélető, b) aki a betöltendı munkakörnek megfelelı foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, c) aki büntetlen elıélető, de a bíróság bőncselekmény elkövetése miatt büntetıjogi felelısségét jogerıs ítéletben megállapította,
- 14 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról ca) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, cb) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érı végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, cc) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cd) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott közérdekő munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ce) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cf) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, cg) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, közérdekő munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntetı végzés jogerıre emelkedésétıl számított három évig, e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidı, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidı elteltétıl számított három évig, f) akivel szemben büntetıeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetıeljárás jogerıs bejezéséig, g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § f) vagy g) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján szőnt meg, a szolgálati viszony megszőnését követı öt évig. (2) A cc)-cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl a munkáltató eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bőncselekmény miatt került sor. 37/B. § (1) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthetı vagy az 56. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkezı a) életvitele kifogástalan, és b) írásban hozzájárul ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bőnügyi személyes adatai kezeléséhez, bb) életvitele kifogástalanságának ellenırzése érdekében a felvételét megelızıen és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenırzéséhez. (2) Az életvitel nem kifogástalan, ha a) a jelentkezı esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak, b) a hivatásos állomány tagjával szemben bőncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerısen szabadságvesztés vagy közérdekő munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetıeljárás során jogerıs határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy c) a jelentkezı vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bőncselekményt elkövetı vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátásának. (2a) A kifogástalan életvitel ellenırzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni. (3) A (2) bekezdésben írt feltételek ellenırzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenırzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenırzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles. (4) A rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdésben foglaltak ellenırzése során a) a hivatásos állományba jelentkezırıl, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élı hozzátartozóról a bőnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bőnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendészeti szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévı vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet, b) a hivatásos állományba jelentkezırıl, vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendıri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet.
- 15 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (5) A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezınek a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élı hozzátartozójának nyilatkozatát, amelynek szövegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza. (6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévı tagjának a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez az írásbeli hozzájárulását - amennyiben még nem adta meg - a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni. 37/C. § (1) A hivatásos állomány tagját az ellenırzés megkezdésérıl, befejezésérıl tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenırzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat a kifogástalan életvitel ellenırzését elrendelı és befejezı határozat kivételével - az ellenırzés befejezésétıl számított 8 napon belül meg kell semmisíteni. Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok, adatok - a kifogástalan életvitel ellenırzését elrendelı és befejezı határozat kivételével - a szolgálati viszony megszőnését követı 5. év december 31-ig kezelhetık. (2) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenırzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron kívüli ellenırzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenırzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni.
A hivatásos állomány utánpótlása 38. § (1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében elıírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezık), valamint a szerzıdéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani. (2) A rendészeti képzést folytató felsıoktatási intézmény hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.
A szolgálati viszony létesítése 39. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan idıre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejőleg a befejezett tanulmányainak megfelelıen a hivatásos állomány pályakezdı tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy ırmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdıt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni. (3) A hivatásos állománybavételrıl készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü letételét és idıpontját, továbbá - próbaidı kikötésénél - a próbaidı tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni. 40. § (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézménybıl hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétıl folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítık soron történt elıléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását. (2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelı, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell elıírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idı alatt nem fejezte be, illetıleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszőnik.
- 16 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Próbaidı 41. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedı próbaidıt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidıt kell kikötni, ha a jelentkezı nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel). (2) A hivatásos állomány tagját a próbaidı alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelı képzésben kell részesíteni. (3) A hivatásos állomány tagja a próbaidı alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult. (4) A próbaidı alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. (5) Ha a szolgálati viszony a próbaidı alatt megszőnt, az együtt jár a próbaidıs rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés 42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe ıt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történı szolgálatteljesítésre is létesíthetı. (2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következı szerveknél teljesíthetı: a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél, b) a felsıoktatási intézménynél, c) a tudományos intézménynél, d) a közigazgatási szervnél, e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél, f) az egészségügyi intézménynél, g) a szövetséges fegyveres erıknél, h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél, i) az ügyészi szervezetnél, j) a szervezett bőnözés elleni fellépés céljából győjtött adatok győjtésének, felhasználásának és ellenırzésének koordinációjáért felelıs szervnél, k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértıként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttmőködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, l) Magyarország külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötıként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként, m) rendészeti adatfeldolgozást végzı szervnél (a továbbiakban együtt: más szerv). 43. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, határozott vagy határozatlan idıre - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - a fegyveres szerven kívül a Miniszterelnökségnél, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló szervnél berendeléssel, egyéb más szervnél az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján vezényléssel teljesíthet szolgálatot. A határozott idejő berendelés, vezénylés az érintett beleegyezésével meghosszabbítható. (2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetıjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegő juttatásaira, pihenıidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelı mértékő pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés idıtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintı munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetıje) gyakorolja. (3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának elıléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelısségre vonása, nyugállományba helyezése - a más szerv vezetıjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítı hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.
- 17 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetıjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelı, de legalább a vezénylést megelızı beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétıl számított egy éven belül ez lehetıvé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhetı. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelızı szolgálati beosztásának megfelelıen kell besorolni és részére az adott beosztásból eredı korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. (5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezéseinek megfelelıen felmentéssel kell megszüntetni. (6) Az (5) bekezdéstıl eltérıen nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati jogviszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történı lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (4) bekezdés szerinti beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik. 43/A. § A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészi szervezethez a legfıbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhetı. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. 43/B. § (1) A miniszter az irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok elızetes tájékoztatásával a) a Miniszterelnökséget vezetı államtitkár kezdeményezésére a Miniszterelnökséghez, b) az általa vezetett minisztériumba, c) az irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló ca) önálló költségvetési szervhez, cb) rendvédelmi oktatási intézménybe, cc) tudományos, kutató intézménybe, cd) a fogva tartottak kötelezı foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására szolgálattételre berendelheti. (2) A berendelés tartama alatt a szolgálati viszonyt nem érintı munkáltatói jogköröket a foglalkoztató szerv vezetıje gyakorolja. (3) A berendelés megszüntetését a foglalkoztató szerv és a berendelt indokolás nélkül kezdeményezheti. Ha a berendelés megszüntetését a berendelt kezdeményezi, az általa ellátott munkakör, illetve feladat mással való ellátásáig, de legfeljebb egy hónapig a berendelt visszatartható. (4) A berendelés megszüntetésére a 43. § (5) és (6) bekezdését értelemszerően alkalmazni kell, ha a berendelés megszüntetését követıen e rendelkezések alkalmazása alapján a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, az ezzel összefüggı juttatások a berendelést megelızıen foglalkoztatást végzı szervet terhelik. 43/C. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - vezetıi, oktatói és kiképzıi feladatokra, határozott vagy határozatlan idıtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhetı. A vezénylésre a 43. § (1)-(3) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztásokat, továbbá azok e törvény szerinti besorolását a Kormány az NKE Fenntartói Testület - a felügyelı miniszterek jóváhagyásával elıterjesztett javaslatára rendeletben állapítja meg. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthetı. (3) A vezényelt a besorolásának megfelelı illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat az eredeti fegyveres szerv folyósítja. A vezetıi és oktatói szolgálati beosztásba vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsıoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsıoktatásról szóló törvényben, vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthetı. (4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsıoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja az eredeti fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia. (5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében, vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésre - külföldi szolgálatra vezényelhetı. A külföldre vezénylés
- 18 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, az eredeti fegyveres szerv költségvetését terhelı költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti. (6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Rendelkezési állomány 44. § (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltı személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelıen a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik: a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti; b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszőnt, a szolgálat felsı korhatárának betöltését megelızı 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szőnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig; c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig; d) aki felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig; e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelı szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig; f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig; g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszőnéséig; h) i) akinek a részére vezetıi beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetıi kinevezésrıl történı lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetıség; j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követıen a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esık jogaira és kötelezettségeire a 43. § - az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § - rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltık jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzata, illetve a tanulmányi szerzıdés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg. (3) (4) (5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.
Nyugdíj elıtti rendelkezési állomány 44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felsı korhatárának elérése elıtt öt évvel, kérelmére vagy - a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj elıtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idıvel rendelkezik. (2) A hivatásos állomány nyugdíj elıtti rendelkezési állományba helyezett tagja a) csak veszélyhelyzet, megelızı védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba, b) arra az idıtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj elıtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné - figyelembe véve a korhatár elıtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérıl, a korhatár elıtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is -, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, c) szolgálatba hívása idıtartamára a ténylegesen betöltendı beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelı díjazásra jogosult,
- 19 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság idıarányosan illeti meg. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegrıl a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.
Pályázati rendszer 45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elıírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelı oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá a regionális, területi, helyi szervek vezetıjének kinevezéséhez, továbbá jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetıi kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetıi beosztás pályázat kiírása nélkül betölthetı. (2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetıje, a megpályázható vezetıi beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki. (3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. (4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevıkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhetı harmadik személlyel. (5) Az (1) bekezdés szerinti vezetıi beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre. (6) A pályázat eredményérıl a pályázót a pályázat egyidejő visszaküldésével írásban tájékoztatni kell. (7) Pályázatra kiírt vezetıi, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthetı be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is. (8) A fegyveres szervek felsıoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elıírt feltételekkel rendelkezı tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén ıket a szolgálat érdekében kell a felsıoktatási intézménybe vezényelni. (9) Pályázatot csak betölthetı vezetıi, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni. (10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a vezetıi beosztás kizárólag pályázat útján tölthetı be.
VI. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA A szolgálati viszony módosításának esetei 46. § (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható. (2) A módosítás esetei különösen: a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés, b) az alacsonyabb beosztásba helyezés, c) a külföldi szolgálatra vezénylés, d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás, e) a szolgálati viszony szüneteltetése, f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés szerinti vezénylés, g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás, h) a más fegyveres szervhez történı áthelyezés. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely mőködési területének valamely településén van. A hivatásos állomány tagjának véleményét azonban ebben az esetben is be kell elızetesen szerezni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.
- 20 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés 47. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthetı és magasabb beosztásba kinevezhetı, beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthetı, és egyidejőleg azonos vagy annak megfelelı más beosztásba kinevezhetı. Azonos, vagy annak megfelelı más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet. (2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbıl beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre. 47/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felsı korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és elımenetelét nem érinti. (2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.
Alacsonyabb beosztásba helyezés 48. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhetı: a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt; b) a saját kérelmére; c) ha minısítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra elıírt követelményeknek nem felel meg; d) fegyelmi fenyítésként. (2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. (3) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez elıírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidıben nem tett eleget.
Vezénylés 49. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetı. (2) A más helységbe való vezénylések együttes idıtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés idıtartamának befejezésétıl számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlı személyi vagy családi érdekbıl azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni. (3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerő oktatása/képzése az oktatás idıtartamára vezényléssel történik. Az e célból történı vezénylés idıtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott idıtartamba. (4) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység idıtartamára. (5) A hivatásos állomány tagját a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után, b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértıként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján a miniszter vezényli. (6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg. (7) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó idıtartamra külföldi szolgálatra vezényelhetı (a továbbiakban: tartós külszolgálat).
- 21 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 49/A. § (1) A hivatásos állomány tagja, akit a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb két évre rendelkezési állományba helyeztek, a rendelkezési állomány ideje alatt beleegyezése nélkül a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez végzettségének és képzettségének megfelelı meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetı. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történı oda- és visszautazás idıtartama a két órát - ha a rendelkezési állományba helyezést megelızıen a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb idıt vett igénybe, akkor ezt az idıtartamot - nem haladhatja meg. (2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére az átszervezés miatt megszőnt szolgálati beosztásának megfelelı távolléti díjat kell folyósítani. (3) Az (1) bekezdés alapján rendelkezési állományból történı vezénylés esetén a hivatásos állomány tagját a vezénylés szerinti szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztásnak megfelelıen kell besorolni és illetményét megállapítani. (4) Az (1) bekezdés szerinti vezénylésre a 49. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók. (5)
Megbízás 50. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetıleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek idıtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi idıtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti idıkorlátozás alá. (3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100%-áig terjedı díjazásra jogosult. A szervezetszerő helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár. (5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenıleg, a megbízás elsı napjától jár.
A szolgálati viszony szünetelése 51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyőlési képviselıi, európai parlamenti képviselıi, illetve a fıpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés idıtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétıl a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart. (2) A szünetelés idıtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek ıt nem terhelik. (3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtıl visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
A szolgálati viszony korhatára 52. § A hivatásos szolgálat felsı korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.
VII. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŐNÉSE - 22 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 52/A. §
A szolgálati viszony megszőnésének esetei 53. § A szolgálati viszony megszőnik: a) közös megegyezéssel; b) lemondással; c) felmentéssel; d) kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történı áthelyezéssel; e) azonnali hatállyal a próbaidı alatt; f) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával; g) büntetıeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektıl eltiltás alkalmazásával; h) a hivatásos állomány tagja halálával; i) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.
Közös megegyezés 54. § A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor megszüntethetı. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredı, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történı megszüntetésének.
Lemondás 55. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás idıszakát kivéve - lemondhat. (2) A lemondási idı 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidıben is megállapodhatnak. (3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idı elteltével elveszti a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait. (4)
Felmentés 56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethetı meg, ha a) az Országgyőlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetıje, az országos parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetıség; b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszőnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelı más beosztást nem fogadta el; c) a munka törvénykönyvérıl szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) megfelelı alkalmazásával nyugdíjasnak minısül és az eredeti beosztásában szolgálati érdekbıl tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintő beosztást pedig nem fogadta el; d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszőnése után részére végzettségének, képzettségének megfelelı beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhetı. (2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) minısítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált; b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy
- 23 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról bb) a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot önhibájából határidıben nem tette meg; c) a vezetıi kinevezés visszavonását követıen a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható; d) megsérti a 18. § (2) bekezdés rendelkezéseit. (3) (4) (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelı másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelı nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha a) az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén aa) állapotának megfelelı betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhetı, ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelı beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy ac) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességő személyek ellátására jogosultságot szerzett; b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszőnt beosztást betöltı tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelı más beosztást nem fogadta el. (6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetıjogi felelısséget megállapító jogerıs ítélet katonai bőncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját elızetesen mentesítette a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól. (6a) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetıjogi felelısséget megállapító jogerıs ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetıen hátrányosan nem befolyásolja. (7) A hivatásos állomány nı tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idıvel. (8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebbıl világosan ki kell tőnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerő. 57. § (1) Felmentés esetén a felmentési idı legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb idıtartamban is megállapodhatnak. (2) A két hónapos felmentési idı a szolgálati viszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) Amennyiben a felmentés oka a minısítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idı a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idıre tekintet nélkül - harminc nap. (4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személy szolgálati viszonyát felmentési idı nélkül kell megszüntetni. (5) A felmentés idıtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési idıre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. (6) (7) A felmentési idı szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött idıt a szolgálati jogviszony létesítésének idıpontjától függıen a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani. 58. § (1) Nem szüntethetı meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott idıtartam és az azt követı 30 nap alatt:
- 24 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje; b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetıleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság; c) a várandósság ideje, a szülést követı 3 hónap, illetıleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora; d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság, e) a külön törvény szerinti, örökbefogadás elıtti kötelezı gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintıen a kötelezı gondozásba helyezéstıl számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte elıtt kikerül a gondozásból, a kötelezı gondozás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és az Mt. megfelelı alkalmazásával nyugdíjasnak minısül, vagy b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének idıpontja az irányadó. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülıt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. 58/A. § Nem szüntethetı meg a szolgálat felsı korhatárát megelızı 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel.
A szolgálati viszony megszőnése a törvény erejénél fogva 59. § (1) A törvény erejénél fogva szőnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a) a hivatásos szolgálat felsı korhatárának elérése; b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése]; c) országgyőlési vagy európai parlamenti képviselıvé, fıpolgármesterré, fıpolgármester-helyettessé, megyei közgyőlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás; d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése]; e) állami vezetıvé történt kinevezése, megválasztása f) a részére elıírt rendészeti alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott idıben nem teljesítése miatt. (2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szőnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történı áthelyezés 59/A. § (1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történı áthelyezésében. (2) Az (1) bekezdés alapján létrejövı kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a közszolgálati tisztviselıkrıl, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók. (3)
Más fegyveres szervhez történı áthelyezés 60. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhetı, illetve onnan átvehetı.
- 25 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között 60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhetı, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehetı. (2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.
Eljárás a szolgálati viszony megszőnése esetén 61. § (1) A szolgálati viszony megszőnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást. (2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának: a) a szolgálati viszonya megszőnésének jogcímét; b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét; c) az illetményébıl határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetıleg azt, hogy ilyen tartozása nincs; d) a szolgálati viszony megszőnésének évében igénybe vett szabadsága idıtartamát; e) f) a kifizetésre került végkielégítés összegét. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerően alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történı áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is. 61/A. §
Megtérítési kötelezettség 62. § (1) Ha a szolgálati viszony 53. § b), f)-g), 56. § (2) b) vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d) és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelezı tanulmányi idınél rövidebb idı alatt szőnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsıoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidı alatt szőnik meg a szolgálati viszonya. (2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerzıdésben meghatározott kötelezı szolgálati idıtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. (3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi idınek a sorkatonai szolgálati idıként beszámított tartamára esik. (4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerzıdés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerzıdésben meghatározott idı elıtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szőnt meg.
Végkielégítés 63. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési idıre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg. (2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi
- 26 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról távolléti díjnak megfelelı összeg. (3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történı megszőnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követıen szolgálati viszonyban töltött idıt lehet figyelembe venni. (4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha a) azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg, b) a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelı felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy c) a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelı felajánlott álláshelyet nem fogadja el. (5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlı részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 66/A. § (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idı utolsó napján kell kifizetni. (6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha a) a szolgálati viszony megszőnésekor az Mt. megfelelı alkalmazásával nyugdíjasnak minısül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte; b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre; c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidıben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált; d) a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja. (7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidıs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idıbıl hátralevı idı tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idıszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
A hivatásos állományba való visszavétel 64. § (1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti történı áthelyezéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére hivatásos állományba visszavehetı, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidı köthetı ki, legfeljebb 6 hónap idıtartamra, ha a szolgálati viszony megszőnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb két alkalommal kerülhet sor. (2) Akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szőnt meg, mandátumának lejártát, illetve állami vezetıi megbízatásából eredı hatáskörei gyakorlásának megszőnését követıen - 30 napon belül elıterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni. (3) Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességő személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehetı vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. (4) Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességő személyek ellátását a szolgálattal összefüggı baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességő személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehetı, ha az egészségi állapotának megfelelı beosztás részére biztosítható. (5) A hivatásos állomány szolgálati járandóságban részesülı volt tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehetı vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.
- 27 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethetı elı, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történı elıléptetéssel elérhetett volna.
Összeférhetetlenség 65. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljáróialárendelti viszonyba kerül, b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el. (2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Vezetı beosztású személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. (3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati idın kívüli a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggı munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minısülı - személyes közremőködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelı bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezetı tisztségviselıi viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont. (4) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati idın kívül végzett tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint a jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység folytatását. (5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerő, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti. (6) A hivatásos állomány tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be. 66. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására. (2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszőnik.
A tartalékállomány 66/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idı tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha a) a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és b) az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetıség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el. (2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszőnését követıen is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor, b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelı hivatásos, kormánytisztviselıi, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és c) a felmentési idı lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idıvel. (3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás idıtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelızı havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelı összegő ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdı napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A
- 28 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról tartalékállomány idıtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati idınek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll. (4) Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történı továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdı napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttmőködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett köteles együttmőködni a tartalékállomány kezelését végzı, külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos parancsnokságával. Az együttmőködés körébe tartozik a) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás, b) megjelenés ba) az állásközvetítı egyeztetésen, bb) felvételi beszélgetésen, valamint bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történı részvétel, d) a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelı - állás elfogadása. (6) Nem minısül az (5) bekezdés d) pontja szerinti együttmőködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás elsı hat hónapjában a tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást. (7) A tartalékállományba helyezett végkielégítésre - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tartalékállomány idıtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelı állás felajánlása nélkül fejezıdik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult. (8) Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány idıtartamának lejárta elıtt kéri a tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végzı szerv közremőködése nélkül új álláshelyen megkezdıdik, a tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére. (9) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idı alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési idıre járó távolléti díja, részére a felmentési idı hátralévı részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megfizeti. 66/B. § (1) A tartalékállományba helyezésrıl az állományilletékes parancsnok - a fegyveres szerv országos parancsnoksága útján -, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a fıigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelı szervet. Az országos parancsnokság és a tartalékállományt kezelı szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A tartalékállomány kezelését végzı szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellızhetı. 66/C. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelı szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtıl számított egy évig. A nyilvántartásba vételrıl a tartalékállományt kezelı szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a fıigazgató hozzájárulásával vehetı nyilvántartásba. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelı szervnél egy év idıtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. § (1) bekezdésében felsorolt okból szőnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására. 66/D. § Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetıvé teszi annak személyi juttatásokra történı felhasználását, e rendelkezéseket a 66/A-66/C. § szerint tartalékállományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.
VIII. Fejezet - 29 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok 67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles: a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, ıt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani; b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredı jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. 68. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles: a) az elıírt helyen és idıben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni; b) a szolgálati feladatait a törvényes elıírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelıen - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani; c) a munkatársaival együttmőködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elı; d) a számára meghatározott iskolai rendszerő vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az elıírt vizsgákat letenni; e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenırzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szőréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetıleg gyógyulása érdekében elıírt orvosi utasításokat betartani; f) a külön jogszabályban foglalt esetben kötelezı védıoltásnak magát - az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni; g) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. (2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani a minısített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat. (3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el. (4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertızı betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztetı biológiai kóroki tényezı kockázatának elkerülése érdekében kötelezı védıoltás elrendelésének van helye. A kötelezı védıoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelıs vezetı fıorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelezı védıoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védıoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselıje, illetve kezelıorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelıs fıorvosnál kezdeményezheti. (5) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály elıírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni. 69. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bőncselekményt követne el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértı parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhetı számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértı parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel. 70. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól: a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt; b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra; c) a kötelezı orvosi vizsgálat - ideértve a várandóssággal összefüggı orvosi vizsgálatot is - teljes idıtartamára;
- 30 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra idıtartamra; e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggı vizsgálat idıtartamára; f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges idıtartamra; g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni; h) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.
Könnyített szolgálat 70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idıvel rendelkezik, kérelmére - amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetı munkakör felajánlható - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) a szolgálati viszonyban töltött idıbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követı hivatásos állományba vételt közvetlenül megelızıen fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je elıtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött idıt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idı ötven százalékos mértékben vehetı figyelembe, továbbá b) az e törvény alapján létesített szerzıdéses jogviszonyban eltöltött idıt is szolgálati viszonyban töltött idınek kell tekinteni. (3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idı heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhetı el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni. (4) A könnyített szolgálatban történı foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelızı utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelı összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat idıtartama alatt nem csökkenhet. (5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetı munkaköröket a miniszter határozza meg.
A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei 70/B. § (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hőség, a nemzeti érdek elınyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az elıítéletektıl való mentesség, a pártatlanság, a szakszerőség, az együttmőködés és az arányosság. (2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, nemzeti érdek elınyben részesítése, a tisztesség, elıítéletektıl való mentesség és az együttmőködés. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen a vezetıkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.
Az elımenetel feltételei 71. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerő elımeneteli lehetıséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez. (2) Az elımenetel feltétele: a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés); b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetıleg vezetıi készség; c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság; d) a pályázat útján betölthetı beosztás esetén pályázat benyújtása. (3) Az elımenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlıségen alapuló részvételét biztosítani kell.
- 31 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények 72. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy fıiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtıl el lehet tekinteni. (2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsıfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg. 72/A. § A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges. 72/B. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell. (2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott idıben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésének megfelelı beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni. (3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja. 72/C. § Vezetıi beosztásba történı kinevezéshez, valamint a vezetıi munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetıképzés (magasabb vezetıképzés) teljesítése szükséges. 73. § (1) A magasabb vagy vezetı beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére - a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerő elımenetel biztosítása érdekében - a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerő vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetıséget biztosítani. Emellett lehetıséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is. (2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni. 74. § (1) Szolgálati érdekbıl polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerzıdést köthet. Nem köthetı tanulmányi szerzıdés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerzıdést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, idıtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni. (2) A tanulmányi szerzıdésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megilletı támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezıen szolgálati viszonyban eltöltendı idı tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerzıdésben vállalt hivatásos szolgálati idıt önhibából nem tölti le.
Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság 75. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelı egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenırizni kell. (3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhetı, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze elıír, és amelyet a vizsgálatot végzı orvos, illetve pszichológus szakmailag indokoltnak tart. (4) Ha a hivatásos állomány tagja az elıírt követelményeknek nem felel meg, határidı kitőzésével az ellenırzést meg kell ismételni. (5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenırzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. 75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
- 32 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minısítése, b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása. (2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minısítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve b) az alkalmasság minısítését tartalmazó adat. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevı orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közremőködı, illetve az orvosi bizottság kezelheti. (4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása elıtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevı orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja. (5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggı jogvitában, illetve büntetıügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggı jogvitában vagy büntetıeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszőnését követı 5. év december 31-ig kezelhetı.
Elımenetel a beosztásban 76. § (1) Szolgálati érdekbıl magasabb betölthetı szolgálati beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz elıírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minısítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthetı beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett. (2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történı kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetıi) váltások tervszerőségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos elırehaladást.
Elımenetel a rendfokozatban 77. § A rendfokozatban való elımenetel a magasabb rendfokozatba történı elıléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja elıléptethetı a) soron, b) soron kívül, c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.
Soron történı elıléptetés 78. § (1) A soron következı rendfokozatba elı kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek: a) a beosztásához elıírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az elıírt egyéb képzési követelményeket teljesítette; b) az elıléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetıvé teszi; c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt. (2) A várakozási idıt a rendfokozatba kinevezésrıl, illetve az elıléptetésrıl szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási idıbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság idıtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít bele. 79. § (1) Nem léptethetı elı a hivatásos állomány tagja
- 33 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról a) a rendfokozatot érintı fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, b) ha ellene büntetı, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig. (2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elı és az eljárás nem végzıdött rendfokozatot érintı büntetés kiszabásával, az eljárás jogerıs befejezésekor a várakozási idı leteltének napjával elı kell léptetni.
Soron kívüli elıléptetés 80. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba elıléptethetı, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetıvé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedı minısítéssel rendelkezik, és a meglévı rendfokozatában eltöltendı várakozási idınek legalább a fele eltelt. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba elıléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított. (3) A hivatásos állomány tagját a soron következı rendfokozatba elı lehet léptetni a) állományilletékes parancsnoki (vezetıi) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál; b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettıvel alacsonyabb. (4)
Az elıléptetés egyéb esetei 81. § (1) A nyugállományba vonulással egyidejőleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet elıléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felsı korhatárának elérésével, illetıleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggı rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedı eredményességgel látta el. (2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell elıléptetni, kinevezni a hısi halottá nyilvánított tisztet, fıtisztet és tábornokot. A hısi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.
A hivatásos állomány tagjának minısítése 82. § (1) A hivatásos állomány tiszti, fıtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelızı 5 év kivételével - magasabb beosztásba történı kinevezése, besorolása elıtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidı megszőnése után, a véglegesítéskor, a szolgálati viszony meghosszabbításakor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minısíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni. (2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg. (3) A minısítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az elımenetelének elısegítése. (4) A minısítés kötelezı elemeit a törvény 4. számú mellékletében foglalt minısítési lap tartalmazza. A minısítésben csak kellıen alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minısített alkalmasságának megítélését indokolni kell. 83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetıvé tenni, hogy a szervezeti egységnél mőködı érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselıje a minısítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen. (2) A minısítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja. (3) A hivatásos állomány tagja a minısítés valótlan vagy személyiségi jogát sértı megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.
- 34 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Szolgálatteljesítési idı 84. § (1) A szolgálatteljesítési idı heti 40 óra. (2) A részben vagy egészben készenléti jellegő beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idı állapítható meg. (3) A szolgálatteljesítési idı - a heti szolgálatteljesítési idı figyelembevételével - több heti, de legfeljebb négyhavi keretben is meghatározható. (4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegő beosztásokban a szolgálatteljesítési idıt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési idıtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni. 84/A. § (1) A hivatásos állomány 84. § szerinti szolgálatteljesítési idıben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben a) heti húsz óra, b) készenléti jellegő munkakörben a kinevezés szerinti munkaidı mértéke legalább felének megfelelı tartamú rész-szolgálatteljesítési idıt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása - a beosztás jellegébıl fakadóan - rész-szolgálatteljesítési idıben is ellátható. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása rész-szolgálatteljesítési idıben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérı beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérı beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni. (3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz óra részszolgálatteljesítési idı egyenlıtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni. (4) A rész-szolgálatteljesítési idı - annak engedélyezése esetén a) az illetmény nélküli szabadság megszőnését követı naptól, b) ha a hivatásos állomány tagjának a 97. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követı naptól hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérı megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követı elsı munkanapon meg kell kezdeni. Eltérı megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követı harminc napon belül meg kell kezdeni. (5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszőnése elıtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének idıpontjáról, továbbá b) ha egyenlıtlen munkaidı-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidı-beosztásra vonatkozó javaslatáról. (6) A (4) bekezdés szerinti idıponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az idıarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idı mértékével összefügg. A hivatásos állomány részszolgálatteljesítési idıben foglalkoztatott tagjára a 49. §, az 50. §, a 87. § és a 88. § nem alkalmazható. (7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési idıt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt idıpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig engedélyezi. Ezt követıen a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani. (8) Vezetı beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idı nem engedélyezhetı. 85. § (1) A szolgálatteljesítési idı a munkanapokra egyenlıtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idı ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, ır- és készenléti jellegő szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb. (2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idı egyenlıtlen idıbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát. 86. § (1) A hivatásos állomány a) nı tagját várandóssága megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
- 35 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról b) gyermekét egyedül nevelı tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. (2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési idın belül kell kiadni. (3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenıidıt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás idıtartama nem számít bele. (4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenınap illeti meg, amelyet lehetıleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítık esetében az 1 hónapra esı pihenınapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. (5) A (4) bekezdéstıl eltérıen a pihenınap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható. (6) Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.
Túlszolgálat 87. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelızése, illetıleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb elıre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési idın túl, valamint a munkaszüneti és pihenınapon is kötelezhetı arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetıleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minısül túlszolgálatnak az ügyeleti-, ır- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel. (2) Az elrendelhetı túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhetı. (3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor. 88. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni. (2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezetı) kivételével - évi 150 óráig terjedı túlszolgálatért szabadidı, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidı kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. (3) A túlszolgálatért annak idıtartamával megegyezı, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenınapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelı szabadidı, illetıleg díjazás jár. (4) A túlszolgálatért járó szabadidıt a túlszolgálatot követı napon (napokon), de legkésıbb 30 napon belül kell kiadni. Ettıl el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idı keretében történt. (5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésıbb a tárgyhónapot követı 2. hónapban kell kifizetni.
Készenlét 88/A. § A hivatásos állomány tagja kötelezhetı arra, hogy a szolgálatteljesítési idın kívül szolgálati érdekbıl, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhetı - szolgálati helyen kívüli helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehetı.
Szabadság 89. § A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidı-kedvezményre jogosult.
Alap- és pótszabadság 90. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.
- 36 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsıfokú iskolai végzettségő tagja esetén: 3 munkanap; a) 0-2 év szolgálati viszonyban töltött idı után b) 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idı után 4 munkanap; c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idı után 5 munkanap; d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idı után 6 munkanap; e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idı után 7 munkanap; f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idı után 8 munkanap; g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idı után 9 munkanap; h) 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idı után 10 munkanap. Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségő, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb. (3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetıket) vezetıi pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetıi pótszabadság 9-15 munkanapig terjedı mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második része tartalmazza. (4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idı után járó pótszabadság és a vezetıi pótszabadság közül a számára kedvezıbbet választhatja. (5) A hivatásos állomány tagját megilletı pótszabadság soron következı fokozata elıször abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati idıt betölti. 91. § (1) A hivatásos állományú szülıt a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettı, b) két gyermeke után négy, c) kettınél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nı, ha a hivatásos állományú szülı gyermeke fogyatékos. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket elıször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülı fogalmára az Mt. értelmezı rendelkezéseit kell alkalmazni. 92. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételébıl származó egészségkárosodás megelızése, illetve a fizikai állóképességének megırzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely a) a fokozottan veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetıleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertızés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti) beosztásban évente 10 munkanap, b) repülıgép- és helikoptervezetı, fedélzeti szolgálattevı és ejtıernyıs, valamint közvetlen életveszélynek kitett tőzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban évente 14 munkanap. (2) Az állományilletékes parancsnok - gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezetı javaslatára - tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 naptári nap szabadidıt engedélyezhet.
Egészségügyi szabadság 93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, mőtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetıleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel. (2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetıleg a végsı fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár. (3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
- 37 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történı felfüggesztésének idıtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresıképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidıbe be kell számítani. (5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggı balesete, sérülése vagy szolgálati eredető betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság idıtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár. (6) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítık számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idıarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó idıszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idıarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehetı naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idıarányos átlagát kell figyelembe venni. (7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggı baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredető betegség indokolja, annak idıtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggı jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggı jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell. (8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levı tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság idıtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthetı. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg. 94. § (1) A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint: a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja; b) a hivatásos állományú szülıt, nevelıszülıt, valamint helyettes szülıt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig; c) a hivatásos állományú szülıt, nevelıszülıt és a helyettes szülıt ca) ha az 1 évesnél idısebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át, cb) ha 3 évesnél idısebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át, cc) ha 6 évesnél idısebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülı a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élı házastárs, továbbá a gyám.
Szülési szabadság 95. § (1) A hivatásos állomány várandós, illetve szülı nı tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékő szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetıleg a szülés várható idıpontja elé essen. (2) A szülési szabadság megszőnik, ha a) a gyermek halva született, a szüléstıl számított 6. hét elteltével; b) a gyermek meghal, az elhalálozást követı 15. napon; c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követı napon. (3) A szülési szabadság idıtartama a szülést követıen 6 hétnél rövidebb nem lehet.
- 38 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követı 1 évig - a gyermeknek az intézetbıl történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. (5) A nınek - ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás elsı 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követıen a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidı-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidı-kedvezmény az ikrek számának megfelelı mértékben jár.
Gyermek születése esetén járó munkaidı-kedvezmény 95/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidı-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban kell kiadni. A munkaidı-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülıi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni. (4) A munkaidı-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére kormányrendelet alapján történik.
Illetmény nélküli szabadság 96. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni: a) a gyermek gondozása céljából aa) a szülési szabadság letöltését követı naptól, ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétıl, ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt idıpontjától a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig; b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára; c) a tartós (elıreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi; d) a magánerıbıl saját lakás építésére 1 évig, mely idıtartam több részletben is igénybe vehetı; e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. (2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés idıtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.
A szabadság közös szabályai 97. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezetı jogosult. (2) Az alap- és pótszabadság együttes idıtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt idıben és idıtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv mőködıképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdı napját 30 nappal elıbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával. (3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követı év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésıbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintı más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszőnésétıl számított 30 napon belül kell kiadni. (4) Más szervhez történı vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történı áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más fegyveres szervhez történı végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszőnt volna.
- 39 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (5) Szabadság pénzbeni megváltására csak a (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a szolgálati viszony megszőnése esetén kerülhet sor. (6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidı-kedvezmény miatti távollét idejére - a 93. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani. (7)
Tanulmányi munkaidı-kedvezmény 98. § (1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerő oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett elızetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevı részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidıt biztosítani kell. (2) A szabadidı mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelezı iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat idıtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidıt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minısül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidıt kell biztosítani. (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidıt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevı tagja kérésének megfelelıen, a tanulmányi év folyamán kell kiadni. (6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevı tagjának tanulmányi munkaidıkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerzıdés megállapítja. (7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidı-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására ıt a fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerzıdés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidı-kedvezmény tartama illetmény nélküli távollétnek számít.
IX. Fejezet AZ ILLETMÉNY 99. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. (2) Az illetmény beosztási illetménybıl, rendfokozati illetménybıl, illetménykiegészítésbıl, szolgálati idıpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt. (3) Az illetmény megállapítása a hivatásos állományba történı kinevezés, illetve más beosztásba történı kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik. (4) Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétıl függı garantált bérminimum összegénél. 100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, fıtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni. (2) A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedı sorszámú fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idı tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvı szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatba történı elıresorolás szempontjából - a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság idıtartamát kivéve - a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság idıtartama nem vehetı figyelembe. (3) A vezetıi beosztást betöltı hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetıi munkakörökhöz rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani. (4) A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselıkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente a központi költségvetésrıl szóló törvényben kerül megállapításra.
- 40 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (5) A rendfokozati illetmények összegét a (4) bekezdés szerinti illetményalap és az egyes rendfokozatokhoz a 6. számú mellékletben meghatározott szorzószámok szorzata adja. 100/A. § (1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idı nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvı mértékő szolgálati idıpótlékra jogosult: a) 10 év szolgálati idı betöltése után az illetményalap 12,5%-a, b) 15 év szolgálati idı betöltése után az illetményalap 15%-a, c) 20 év szolgálati idı betöltése után az illetményalap 18%-a, d) 25 év szolgálati idı betöltése után az illetményalap 20%-a, e) 30 év szolgálati idı betöltése után az illetményalap 22,5%-a, f) 35 év szolgálati idı betöltése után az illetményalap 25%-a. (2) A szolgálati idıpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a kedvezményesen számított szolgálati idı nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idı vehetı figyelembe. 100/B. § A hivatásos állomány vezetıként szolgálatot teljesítı tagja vezetıi illetménypótlékra jogosult: a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a, b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási illetmény 50%-a, c) fıosztályvezetı esetében a beosztási illetmény 30%-a, d) fıosztályvezetı-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a, e) osztályvezetı esetében a beosztási illetmény 10%-a. 101. § (1) A hivatásos állomány tagját az elsı vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni. (2) A hivatásos állomány pályakezdı tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni. (3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdınek minısül a hivatásos állomány tagja az elsı beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követı 1 évig. (4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások elıirányzatán belül a tárgyévet megelızı év szakmai munkája értékelése alapján a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg. 102. § (1) A magasabb fizetési fokozatba elıre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra elıírt várakozási idı eltelt. (2) Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történı áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik. 103. § (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától függıen illetménykiegészítésre jogosult. (2) A felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezı hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke: a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a, b) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 40%-a, c) a legalább megyei illetékességő középirányító szervnél (fıkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthetı szervnél a beosztási illetmény 30%-a, d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 15%-a. (3) A középfokú iskolai végzettséggel rendelkezı hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke: a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a, b) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 20%-a, c) legalább megyei illetékességő középirányító szervnél (fıkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthetı szervnél a beosztási illetmény 15%-a, d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 10%-a. (4) Azok a felsıfokú végzettséggel nem rendelkezı fıtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem rendelkezı zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján mentesültek a beosztáshoz elıírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak fıtisztek és tisztek esetében a felsıfokú végzettségőeket megilletı, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú végzettségőeket megilletı illetménykiegészítésre.
- 41 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 103/A. § A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítı tagja vezetıi illetménypótlékra jogosult a következık szerint: a) fıosztályvezetı vagy vele azonos besorolású vezetı esetén a beosztási illetmény 30%-ára, b) fıosztályvezetı-helyettes vagy vele azonos beosztású vezetı esetén a beosztási illetmény 20%-ára, c) osztályvezetı vagy vele azonos besorolású vezetı esetén a beosztási illetmény 10%-ára. 103/B. § Ha a Kormány, vagy miniszter által elrendelt szervezetátalakítás következtében megszőnı szervezet vagy szervezeti egység feladatait átvevı szervezet szervezeti szintje illetménykiegészítés szempontjából alacsonyabb, az átvevı szervezethez kerülı állomány az illetménykiegészítés különbözetébıl származó illetménycsökkenés kiegyenlítésére - a különbözet mértékével egyezı mértékben - kompenzációs illetménykiegészítésre jogosult. 104. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata. (2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékő okirattal kell igazolni. (3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsıfokú nyelvvizsgának minısül a külföldön szerzett felsıfokú végzettség, vagy az azt kiegészítı szakosító továbbképzésen, illetve vezetıképzésen szerzett végzettség, ha a képzés idıtartama az 1 évet meghaladta. (4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként; a) felsıfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 2525%-a, b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 1515%-a, c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a. (5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérıen az angol, francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként; a) felsıfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 100%-a, b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a, c) alapfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 15%-a. (6) Ha a hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekbıl „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, „C” típusú nyelvvizsgára meghatározott mértékő nyelvpótlékra jogosult. (7) Ha a fegyveres szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendı pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerzıdés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét. 105. § (1) Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követı hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni. (2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére, az illetményét az illetményfizetés elıtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni. (3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság idıtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság idıtartamába az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelızı hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány tagja kérésére - a szabadság megkezdése elıtt 2 munkanappal kell kifizetni. (4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár. (5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményrıl részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelybıl mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenırizhetı. 106. § (1) Az illetménybıl levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettıl eltérni nem lehet. (2) A fegyveres szerv az elılegnyújtásból eredı követelését a hivatásos állomány tagja illetményébıl levonhatja. Az illetménybıl való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók. (3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhetı a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési idın belül visszakövetelhetı a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.
- 42 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényérıl elıre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át. 107. § (1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, elızetes letartóztatásban, illetve lakhelyelhagyási tilalom alatt lévı, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltı tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig. (2) A beosztásból való felfüggesztés vagy elızetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetıeljárás felmentéssel zárul. 108. § (1) Ahol e törvény átlagkeresetrıl rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség idıpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó idıszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és a 2009. január 1-jét megelızıen hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehetı naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni. (3) Az irányadó idıszakban kifizetett, de az irányadó idıszakot meghaladó, meghatározott idıtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó idıszakon kívüli idıben kifizetett, de az irányadó idıszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehetı idıszakra esı (idıarányos) részét lehet beszámítani. (4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.
X. Fejezet JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK 109. §
Jubileumi jutalom 110. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke: a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idı esetén 2 havi, b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idı esetén 3 havi, c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idı esetén 5 havi, d) 40 és ezt követı minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idı esetén 7 havi távolléti díjnak megfelelı összeg. (2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idı elérésének napján esedékes. (3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni: a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat, b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idı után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébıl 1 év vagy ennél kevesebb van hátra, c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idı után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébıl 2 év vagy ennél kevesebb van hátra, d) a 40 év és az ezt követı minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idı után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébıl 3 év vagy ennél kevesebb van hátra. (4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szőnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.
Napidíj
- 43 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 111. § (1) A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra esı összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idı a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár. (2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani. (3) A három hónapnál rövidebb idıtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megilletı napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel.
Távolléti díj 112. § Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított idıarányos átlaga jár.
Költségtérítések 113. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a) az egyik szolgálati helyrıl a másikra szolgálati érdekbıl történı áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos, b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült, c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenınapról történı visszarendeléssel összefüggı költséget. (2) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni. (3) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megilletı költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.
Kedvezmények és támogatások 114. § (1) A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendı, illetıleg vissza nem térítendı szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következık: a) b) családalapítási támogatás, c) d) szociális támogatás, e) illetményelıleg, f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás. (2) (3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg. (4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket állapíthat meg. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
Lakhatási támogatás 115. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak: a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával; b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendı juttatással; c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;
- 44 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékő lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás; e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés; f) a lakással rendelkezık részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás. (2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekbıl kell biztosítani. 115/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettıl igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizetı kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerzıdésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe. (2) Az állam készfizetı kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat: a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet; b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése; c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás; d) aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével büntetıeljárás; e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élı házas- vagy élettársa - az igénylés idıpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja. (4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülésérıl a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerzıdés megkötését követı öt munkanapon belül a) a hitelszerzıdést kötı pénzintézet nevét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát; c) a hitel lejártának idıpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát. (6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és f)-g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszőnés kivételével -, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szőnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. (7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszőnése esetén errıl 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet. (8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendı kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétıl számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet. (9) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet errıl, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. (10) A hitelintézet a negyedévet követı hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyőjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet. (11) Amennyiben az állam a készfizetı kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülı - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minısülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. (12) A kezességvállalásból eredı helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.
- 45 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Természetbeni ellátás 116. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelı fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben élelmezéssel. (2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére elsı alkalommal alapfelszerelési, ezt követıen pedig évenként egyenruházati utánpótlási ellátmány jár. (3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelı mértékő ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékrıl szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minısül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg. (4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni. (5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente, kiegészítı ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minısül. (6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.
Választható juttatások 116/A. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja. (2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévı, illetve a nemzeti szakértıként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon idıtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét idıtartama meghaladja a harminc napot. (3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. (4) A természetbeni juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a miniszter utasításban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítı fegyveres szervet terhelı közterhek megfizetésére is. (5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szőnik meg, az idıarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni elsı munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszőnésekor vissza kell fizetni, illetve - a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetıvé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatározott okból szőnik meg. (6) A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban szabályozza a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját. (7) 116/B. § (1) A hivatásos állomány tagja részére a 114. § alapján biztosítható visszatérítendı támogatás, valamint a 116/A. § alapján választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybevevı, illetve juttatásban részesülı tagjára és a támogatásra, illetve a juttatásra vonatkozó adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végzı szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendı támogatást igénybevevı, illetve választható természetbeni juttatásban részesülı tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendı támogatás, illetve a választott természetbeni juttatás fajtája,
- 46 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról a visszatérítendı támogatás összege, a törlesztési idı, a visszafizetett (levont) összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke, illetve értékének idıarányos része.
Vezetıi juttatások 116/C. § A fegyveres szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje és helyettesei részére biztosítható vezetıi juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.
Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás 117. § A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.
A kifizetés módjai 117/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megilletı valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott fizetési számlára történı átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történı készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. (2) A juttatás fizetési számlára történı átutalása és egyszeri felvétele, illetve pénzforgalmi számláról történı készpénzkifizetés a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat. 117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történı kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
XI. Fejezet AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE 118. § (1) A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedı teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb idın át történı eredményes végzéséért a következı elismerésekben részesíthetı: a) a fizetési fokozatban eltöltendı várakozási idınek 1 évvel történı csökkentése, b) egy fizetési fokozattal való elıresorolás, c) pénz- vagy tárgyjutalom, d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés, e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lıfegyver, emléktárgy, f) a miniszter által alapított kitüntetı cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb. g) soron kívüli elıléptetés, h) szolgálati jel, i) kitüntetés. (2) A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kitüntetı címként a miniszter tanácsosi vagy fıtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz elıírt iskolai végzettséggel rendelkezı hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább öt éves, fıtanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött magas szintő szakmai ismeret és példamutató magatartás alapján. (3) A hivatásos állomány tagja részére havonta a) a tanácsosi cím után az illetményalap 25%-ának, b) a fıtanácsosi cím után az illetményalap 50%-ának megfelelı címpótlékot kell folyósítani. (4) A hivatásos állomány tagját a kitüntetı cím viselésének joga nyugállományba vonulását követıen is megilleti. (5) A tanácsosi és a fıtanácsosi címet meg kell vonni, ha a) a hivatásos állomány tagja jogerısen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve b) a hivatásos állomány tagjával szemben - megrovás és jármővezetéstıl eltiltás kivételével - a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szőnt meg.
- 47 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (6) A közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai is részt vehetnek, és a kormánytisztviselıkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.
XII. Fejezet FEGYELMI FELELİSSÉG A fegyelmi felelısség általános szabályai 119. § (1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelısségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el. (3) A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntetı jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. § (1) bek.] tekintendı hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévı fegyelmi eljárás tárgyát képezı cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetıeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni. 120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetınek és másoknak a fegyelemsértéstıl való visszatartása. (2) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellızhetı, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértınek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhetı. A figyelmeztetést írásba kell foglalni. (3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetıje az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétıl számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni. 121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthetı meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezetı) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2) bekezdésben elıírtak mellızésével végrehajtotta, a felelısségét meg kell állapítani. (2) A fenyíthetıséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést a) kóros elmeállapotban, b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, c) tévedésbıl, d) jogos védelmi helyzetben, e) végszükségben követte el. A fenyíthetıséget kizáró okok értelmezésére a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (3) Nem tekinthetı a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredı ittas vagy bódult állapotban követte el. 122. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt. (2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésrıl, szabálysértésrıl való tudomásszerzésétıl számított három hónap eltelt. (3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bőncselekménynek is minısül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérıen az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bőncselekménynek a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésrıl a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidın túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetıeljárásban gyanúsítottként történı bevonását követıen, az errıl való tudomásszerzéstıl számított három hónapon belül lehet megindítani. (4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történı elbírálásakor a szabálysértésekrıl szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az
- 48 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követı három hónapon belül meg kell indítania. (5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdı napja: a) a kötelezettségszegı magatartás elkövetésének napja, b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidı eltelt, c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszőnik, d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelısségre vonására nincs lehetıség - a hazatérés napja.
Fenyítések 123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következı fenyítések alkalmazhatók: a) feddés, b) megrovás, c) pénzbírság, d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés, e) a soron következı rendfokozatba való elıléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedı meghosszabbítása, f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történı visszavetés, g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, h) a szolgálati viszony megszüntetése, i) lefokozás. (2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A 119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint. (3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye. (4) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is. 124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidıre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellı nevelı hatással jár. (2) Ha a próbaidı eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidı alatti magatartása miatt - a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve - újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani. (3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.
A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró 125. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát. (2) (3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású elöljárót is. (4) A miniszter és az országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja. 126. § (1) A fegyelmi jogkört - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja. (2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki. (3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést tisztre, fıtisztre - ezredes kivételével - az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és elıléptetésükre jogosult.
- 49 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult. (5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerő helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja. (6) Az országos parancsnokkal, valamint szervezetszerő helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja. 127. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetıre kiterjed. (2) Ha a fegyelemsértés elkövetıjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása, illetve befejezése elıtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására, illetve befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévı fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében meghatározott határidı további 30 nappal meghosszabbítható. (3) Az országos parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkezı közös elöljáró az általa irányított szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkezı elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül esı ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására. (4) (5) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. 127/A. § (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérı rendelkezést nem tartalmaz a) ha a szolgálatát a miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezetı, b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) pontja alapján történt, az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezetı. (2) A 49. § szerinti vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintı fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a gazdálkodó szervezet vezetıjének javaslata alapján - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
A fegyelmi eljárás 128. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti. (2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét. (3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidıt az eljárás elrendelıje egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja. 129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredı feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni. (2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitıl egyéb okból elfogulatlanság nem várható. 130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétıl kezdve jogi képviselıt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el. (2) Nem lehet képviselı a szervezeti egység parancsnoka (vezetıje), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi elıadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértıként hallgatnak meg. (3) A jogi képviselı munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni. 131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését elıterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte,
- 50 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról illetve akadályoztatása idıtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban elıreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet. (2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha a) szakértıi vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig, b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, c) a cselekmény elbírálása olyan elızetes kérdéstıl függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig. (3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló idıtartamba és az elévülési idıbe. 132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytıl való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthetı. (2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja. (3) Ha a fegyelmi eljárást - a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetıeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható. (4) Ha a szolgálati beosztásból történı felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése elıtt megszőnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejőleg - indokolt esetben - az eljárás alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható. (5) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedı idıre fel kell függeszteni. (6) A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszőntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni. (7) Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok elızetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek. (8) Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelı (meghosszabbításról rendelkezı) parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétıl számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz. 133. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértıt a meghallgatása idejérıl értesíti, a képviselıt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény elıtt legalább 3 nappal kézbesíthetı legyen. (2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezetı) útján történik. (3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni. (4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselıje kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétıl kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselıje a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható. 134. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentıs bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni. (3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzıkönyvbe kell foglalni. A szemlérıl és a helyszíni szemlérıl jelentés is készülhet. (4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselıje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról - a minısített adat védelmérıl szóló jogszabályok szerint - feljegyzést, másolatot készíthet, az eljárással összefüggı indítvánnyal élhet. 135. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselıt felhívja, hogy az iratismertetésen - melynek idıpontját közli - jelenjen meg. (2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselı bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételérıl vagy mellızésérıl a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
- 51 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (3) A vizsgáló az iratismertetést követıen jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselıje észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követıen 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja. 136. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétıl számított 5 napon belül meghallgatást tőz ki, melyen az eljárás alá vont személy és képviselıje, valamint a vizsgáló lehet jelen. (2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidın belül nem terjesztette elı. (3) Ha a tényállás nincs kellıen felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot. 137. § (1) Az egyszerő ténybeli megítéléső, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellızhetı. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerősített eljárás). (2) Egyszerősített eljárásban megállapított fegyelmi felelısség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti fenyítés szabható ki. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerősített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzıkönyvben, de legkésıbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint. 138. § A személyes meghallgatást követıen az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy - ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkezı elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti. 139. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövetı vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni. (2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki. 140. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a) a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértés, illetve nem minısül a 119. § (3) bekezdése szerint elbírálandó katonai vétségnek, b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette, c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el, d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták, e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszőnt, f) a cselekmény elévült. (2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bőncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejőleg a fegyelmi eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 119. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni. 141. § A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy elıtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát - ha minısített adatot nem tartalmaz - az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.
Jogorvoslatok 142. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követı 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve - az ı belegyezésével - a képviselıje az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani. (2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni. (3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.
- 52 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs. 143. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti és az iratok felterjesztésétıl számított 15 napon belül, melyet szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthat, az elsı fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést szab ki, illetıleg az eljárást megszünteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. (2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az elsı fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselınek. 144. § (1) A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselıje bírósághoz fordulhat. (2) Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történı továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelısség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.
Eljárás szabálysértés esetén 145. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelısség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelısségét nem vitatja, mellızni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerősített eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók. (2) (3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerıre emelkedését követıen a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs. (4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult - és az elkövetı szolgálati viszonya idıközben megszőnt -, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni. (5) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelıssége is megállapítható, a felelısségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó. (6) A pénzbírságot a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetménybıl kell levonni.
A fenyítés végrehajtása 146. § (1) A fenyítést az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésétıl, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétıl számított 30 napon belül végre kell hajtani. (2) A fenyítés jogerıs, ha a) az elsı fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidın belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával, b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával, c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter, képviselı-testület (közgyőlés), polgármester (fıpolgármester) határozata ellen benyújtott keresetet jogerısen elbírálta, a jogerıre emelkedés napjával. (3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidı a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidı leteltével kezdıdik.
A fenyítés hatálya 147. § (1) A fenyítés hatálya az az idıtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. (2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerıre emelkedésétıl a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi idıtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt: a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,
- 53 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig, c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.
A fenyítés hatálya alóli mentesülés 148. § (1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott idıtartam eltelt. (2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott idıtartam eltelte elıtt kivételesen - akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.
Eljárás a szolgálattal össze nem függı bőncselekmény esetén 149. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredı kötelezettségeivel össze nem függı bőncselekmény miatt büntetıeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával az eljárás befejezéséig felfüggeszthetı. (2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bőncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, mőködésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetıeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte. (3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bőncselekmény elkövetését a büntetıeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelı bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válást az 56. § (6) bekezdése alapján a büntetıeljárás jogerıs befejezése elıtt is meg lehet állapítani.
XIII. Fejezet KÁRTÉRÍTÉSI FELELİSSÉG A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelıssége 150. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredı kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. (2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania. 151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg. (2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével, b) az ellenırzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy d) a kár olyan - jogszabályba ütközı - parancs, utasítás teljesítésébıl keletkezett, amelynek következményeire az utasított elızıleg a figyelmet felhívta. 152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni. 153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelıs azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az ırizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) A pénz- és értékkezelı, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelısséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért. (3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsı ok idézte elı, vagy a fegyveres szerv a biztonságos ırzés feltételeit nem biztosította. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.
- 54 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (5) A megırzésre átadott dolog megrongálódásából eredı kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelısségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása ıt terheli. 154. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelısséget - a raktárosok elızetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani. (2) A raktárvezetınek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelısségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni. (3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselıjének a jelenlétét lehetıvé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletérıl nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselıt köteles kijelölni. (4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követıen is észrevételt tehet. (5) A leltárhiányért való felelısséget a leltárfelvétel befejezését követı 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetıeljárás esetén a határidı a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerıs határozatának kézbesítését követı nappal kezdıdik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni. 155. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. (2) A leltárhiányért a) a raktárvezetı és a raktárvezetı helyettes 6 havi, b) a beosztott raktáros (anyagkezelı) 4 havi alapilletménye erejéig felel. (3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel. 156. § A leltárhiányért megtérítési felelısséget akkor lehet megállapítani, ha a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelısség formájáról és mértékérıl, b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerően átadták, és azokat a raktáros átvette. 157. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megırzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük - arányában felelnek. (2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelısségük egyetemleges. (3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elı. 158. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelısségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult. (2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. (3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni. (4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetıvé kell tenni, hogy védekezését részletesen elıadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzıkönyvet kell felvenni. (5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetıleg ügyvédet hatalmazhat meg. 159. § (1) A kár összegének megállapítását követı 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésrıl vagy annak mellızésérıl indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggıen büntetıeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidı az eljárás jogerıs befejezésekor veszi kezdetét. (2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet. (3) Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható. (4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat. 160. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik. 161. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá. (2) Méltánylást érdemlı személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetıleg részletfizetést engedélyezhet.
- 55 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A fegyveres szerv kártérítési felelıssége 162. § (1) A fegyveres szerv - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett. (2) Mentesül a fegyveres szerv a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a mőködési körén kívül esı elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elı. 163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett. (2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggı magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és mőködésébıl eredı okok. (3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerően a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát mőködési körön belül esınek kell tekinteni. 164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentısen súlyosbodott. (2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentısnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel. (4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggı balesetbıl eredı személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel. 165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelıssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. 166. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeni értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelızıen rendszeresen igénybe vette. (2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. (3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövıbeni változást is, amelynek meghatározott idıpontban való bekövetkezésével elıre számolni lehetett. (4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelembıl eredı jelentıs fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el. (5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget. 167. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó idıszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet ha ez a hivatásos állomány tagjára kedvezıbb - csak az emelés idıpontjától kell számítani. 168. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni. (2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. 169. § (1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. (2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen olyan összegő tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetıleg az elvárhatóan elérhetı jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem elıtti színvonalon való kielégítését biztosítja. 170. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegébıl le kell vonni: a) az elmaradt illetményre esı nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,
- 56 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról azt a pénzösszeget: c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. 171. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetıleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. (2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegő általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. (3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetıleg - a felelısségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti. 172. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstıl számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének elıterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétıl számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervrıl és az eljárás módjáról. 173. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni: a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességő személyek ellátása különbözetének megtérítése iránti igényt. (2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérı idıpontban esedékes újabb elkülönülı kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdıdıen, különkülön kell számítani. (3) Az elévülési idı az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel a) a betegség idejére járó távolléti díj elsı fizetésének napjától, b) attól az idıponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás elsı ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül c) a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességő személyek ellátása folyósításának idıpontjától kezdıdik. (4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi idıre visszamenıleg csak akkor érvényesíthetı, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetıleg a fegyveres szerv a 172. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi idıre visszamenıleg járadékigény nem érvényesíthetı. 174. § (1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésbıl származó jövedelmérıl, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet. (2) A fegyveres szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék összegét. 175. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be. (2) A vezénylés idıtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett. 176. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha a) a felelıssége nyilvánvaló; b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerő; c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. 177. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétıl számított 60 napon belül, a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetıleg annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, errıl a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat. (2) A károsult a határozat ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerıre emelkednek. 178. § Az 1965. január 1-je elıtt bekövetkezett balesetbıl, illetve szolgálati megbetegedésbıl eredı kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.
- 57 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
XIV. Fejezet A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK Egészségbiztosítási ellátások 179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az ıket terhelı fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelıen kell biztosítani. (2) A hivatásos állomány tagja egészsége megırzéséhez, helyreállításához és egészségi állapota javításához - a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg a hivatásos állomány tagját. (3) Az egészségügyi szolgáltatás a fegyveres szerv által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehetı igénybe. (4) A hivatásos állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggı balesete, sérülése vagy szolgálati eredető betegsége következtében jogosult.
A szolgálati kötelmekkel összefüggı baleset, betegség megállapítása 180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. (2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetérıl vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggı olyan megbetegedésérıl, amely elıreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv felvételérıl az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni. (3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggésérıl a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minısítı határozat). (4) A minısítı határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni. (5) A minısítı határozat ellen a kézbesítésétıl számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.
Nyugellátás 181. § (1)-(2) (3) Az állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a Tny. tv., valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 182-184. § 185. § 186. § 187-188. § 189. § 190. § 191. § 192. § 192/A. § (1) (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói határozzák meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozhat.
- 58 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
XV. Fejezet KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA Kérelem 193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggı ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elı. (2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell elıterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik. (3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.
Szolgálati panasz 194. § (1) A hivatásos állomány tagja - meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja. (2) A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétıl számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintıen a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idın belül lehet a szolgálati panaszt elıterjeszteni. (3) A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki - ha annak nem ad helyt - az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidı egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. (4) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevıt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bőncselekmény valósult meg. (5) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti. (6) A hivatásos állomány védıoltásra kötelezett tagja által a védıoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védıoltás beadására halasztó hatálya van.
Határozat elleni panasz, fellebbezés 195. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsıfokú határozat ellen - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - a kézbesítésétıl számított 15 napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180. § (5) és 191. § (2) bekezdés] nyújthat be. (2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést. (3) A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetıleg a miniszter által meghatározott szerv - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - 30 napon belül bírálja el. E határidı egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
A bírósági út 196. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha a) a szolgálati panaszát, illetıleg az elsıfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították; b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta; c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.
- 59 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik. (3) A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja és annak védıje három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerıs határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát. (4) A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minısülı szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta. 197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történı megszüntetésérıl hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes. (2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szőnt volna. (3) A szolgálati viszony megszüntetésérıl hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerıre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szőnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár. (5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellızheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtıl nem várható el. (6) Ha a hivatásos állomány tagja nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellızi az eredeti munkakörbe történı visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelı összeg megfizetésére kötelezheti. (7) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményébe (5. §), az egyenlı bánásmód követelményébe (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §). (8) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben elıírtnál rövidebb felmentési idıt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart. 198. §
XVI. Fejezet SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS 199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások). (2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást - a miniszter döntése szerint - a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni. (3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhetı adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza. 200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyőjtıt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követıen keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minısítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza. (2) A szolgálati viszony megszőnését követıen a személyi anyaggyőjtıt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni. 201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze. (2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak. (3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok. 202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult: a) a saját adatait illetıen a hivatásos állomány tagja; b) az alárendeltjei vonatkozásában
- 60 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról - a minısítést végzı személy, - a szolgálati elöljáró, - az állományilletékes parancsnok, - az országos parancsnok és az illetékes helyettese; c) a miniszter, az államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár; d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetıje és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy; e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek; f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a nyugdíjmegállapító szerv. 203. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkezı szerv - a bőnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek. (2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelı köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. (3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekbıl nyilvánosnak minısül. (4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérı rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban ırzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni. (5) A személyi anyaggyőjtı a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelızıen az új szervezeti egység vezetıjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv vezetıjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.
XVII. Fejezet A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 204. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) - a 205. §-ban meghatározott eset kivételével - egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja. (2) A nyugállomány tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult - a külön jogszabályban meghatározott - kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti. (3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát. (4) A nyugállomány tagja rendfokozatban egy alkalommal elıléptethetı (kinevezhetı), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült. (5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f) pontja vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szőnt meg. 205. § (1) A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó győlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem esı, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetıjének elızetes írásbeli engedélyével viselhet. (3) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétıl, illetve használatától eltiltható. (4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az, a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások elıtt megbotránkozást keltı magatartást tanúsít; b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat; c) akit szándékos bőncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
- 61 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülıkre is megfelelıen alkalmazni kell.
XVIII. Fejezet SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS Szociális gondoskodás 206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik: a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint annak közeli hozzátartozója; b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap; c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggı baleset, betegség miatt szőnt meg. 207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít. 207/A. § (1) A hısi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelı összegő kiegészítı hozzátartozói támogatásra jogosult. (2) A kiegészítı hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a 191. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. (3) A kiegészítı hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja. (4) Más jogszabályok - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény - alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítı hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minısül.
A kegyeleti gondoskodás 208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, ıt az illetékes miniszter hısi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja. (2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a fegyveres szerv, fegyvernem, helyırség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja. 209. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelıen egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni. (2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történı eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredı ittas vagy bódult állapotának következménye. (3) Különös méltánylást érdemlı körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történı eltemetés. 210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hısi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.
XVIII/A. Fejezet A FEGYVERES SZERVNÉL FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓ 210/A. § (1) A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A fegyveres szerv munkaviszonyt büntetlen elıélető, cselekvıképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetıleg biztonsági feltételeknek megfelelı személlyel
- 62 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követıen kezdhetı meg. (3) A fegyveres szerv mőködésével összefüggı okból történı felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlı részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idı utolsó napján kell kifizetni. (4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidıs munkaviszonyt létesít, a) ezt a tényt a fegyveres szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmondási idıbıl hátralévı idıre távolléti díjra nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idıtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni. (5) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétıl a következı év február végéig terjedı idıszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.
MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK XIX. Fejezet 211-245. §
XIX/A. Fejezet A RENDİRSÉG, A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 245/A. § A rendırség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 245/B-245/C. §
Vezetıi beosztásba történt kinevezés visszavonása 245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetıi beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthetı, illetve arról az érintett 30 napos határidıvel indokolás nélkül bármikor lemondhat. (2) A vezetıi kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy idıben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - másik vezetıi vagy képzettségének, végzettségének megfelelı beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna. (3) Ha a vezetıi kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a késıbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetıi besorolásának megfelelı, de vezetıi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba
- 63 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról helyezhetı. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelıen be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthetı. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelıen be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetıi beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani. (5) A vezetıi kinevezésrıl történı lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti idıtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelı munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában, illetve a felajánlott munkakör ismeretében, az errıl szóló értesítés kézhezvételét követı 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelıen kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történı lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetıi kinevezésrıl történı lemondást követıen a végzettségének, képzettségének megfelelı felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs de az a késıbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével a vezetıi besorolásának megfelelı, de vezetıi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhetı. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni. (6) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetıi kinevezés visszavonását követıen a számára felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelı beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni. 245/E. § 245/F. §
Illetmény 245/G. § 245/H. § (1) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintő szerveinél - a szerv vezetıjét nem számítva - legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességő), valamint a helyi szerveknél - a szerv vezetıjét nem számítva - legfeljebb kettı vezetıi szint létesíthetı. (2) E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérıen nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott szervek területi szerveinek vezetıje fıosztályvezetıi, a szervezeti egységek vezetıje fıosztályvezetı-helyettesi vagy osztályvezetıi, a helyi szervek vezetıje fıosztályvezetıi, fıosztályvezetı-helyettesi vagy osztályvezetıi, a szervezeti egységek vezetıje fıosztályvezetı-helyettesi vagy osztályvezetıi beosztási illetményre jogosult. 245/I. § 245/J-245/M. §
Vegyes rendelkezések 245/N. § (1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény e fejezetének hatálybalépésekor vezetıi beosztásban lévık esetében úgy kell alkalmazni, mintha vezetıi beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének napján kezdıdne. (2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelıen a vezetıi munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhetı legmagasabb rendfokozatokat. 245/O. § 245/P. § (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétıl számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B. számú mellékletben szereplı szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékő vagy több szakaszban történı bevezetésének idıpontját oly módon, hogy legkésıbb 2003. július 1-jétıl a hivatásos
- 64 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról állomány tagja az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult. (2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, az megszőnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege nem csökkenthetı, s az 2002. január 1-jétıl a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az elızı évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhetı. (3) (4) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél tiszti beosztásba a 37-37/A. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdıként csak az a felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezı személy nevezhetı ki, aki angol vagy francia vagy német nyelvbıl államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Amennyiben a betöltendı szolgálati beosztás ellátásához az elızıekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvbıl meglévı államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvbıl meglévı nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható. (5) A hivatásos állomány tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére elsı alkalommal 2002. évben jogosult. (6) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelı összeget nem éri el, úgy az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétıl 70%, a továbbiakban a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelı mértékő ruházati utánpótlási ellátmány kiegészítésre jogosult. 245/R. § Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követıen 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások elıirányzatán belül a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékő nyelvpótlék folyósítható.
XX. Fejezet A RENDİRSÉG ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 246. § A rendırség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Közös szabályok 247. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok: a) országos parancsnok, b) fıigazgató, c) megyei (budapesti) rendırfıkapitány, és a vele azonos jogállású szervek vezetıi, d) a Készenléti Rendırség parancsnokának helyettesei, e) f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıje, és a vele azonos jogállású szervek vezetıi, g) tőzoltó parancsnok, h) városi (kerületi) rendırkapitány, i) határrendészeti kirendeltségvezetı. (2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a miniszter állapítja meg. 248. § 248/A. § (1) A rendészetért felelıs miniszter igazságügyi szakértıi intézménybe szolgálatteljesítésre berendelheti a rendırség hivatásos állományú, az igazságügyi szakértıi névjegyzékbe valamely kriminalisztikai szakterületre vagy vegyészet szakterületre igazságügyi szakértıként bejegyzett tagját. (2) A berendelt felett a munkáltatói jogkört az igazságügyi szakértıi intézmény vezetıje gyakorolja, a foglalkoztatásával összefüggı költségek fedezetét az igazságügyi szakértıi intézmény költségvetésében kell biztosítani. A berendelt szolgálati jogviszonyára egyebekben 43/B. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
- 65 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (3) Az (1) bekezdés szerinti berendelés megszőnik, ha a hivatásos állomány tagja azt kéri, illetve, ha az igazságügyi szakértıi névjegyzékbıl törölték. 249. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsıoktatási intézmény a miniszter jóváhagyásával írja ki. 250. § (1) (2) A tanfolyamrendszerő továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó idıtartamra vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet. 251. § (1) A miniszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhetı legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat. (2) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket - a miniszter által meghatározott rendben - az elsı oktatási év eredményes befejezését követıen - legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidı kikötésével - hivatásos állományba lehet venni. 252. § A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát a 82. § (1) bekezdése szerint kell minısíteni, a szerzıdéses állományban levıkrıl szolgálati jellemzést kell készíteni. 253. § (1) A 90. § (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett a parancsnokokat (vezetıket) az alábbi mértékő vezetıi pótszabadság illeti meg: a) osztályvezetıi besorolású vezetı esetén 11 munkanap; b) fıosztályvezetı-helyettesi besorolású vezetı esetén 12 munkanap; c) fıosztályvezetıi besorolású vezetı esetén 13 munkanap; d) az országos parancsnok helyettese esetén 14 munkanap; e) az országos parancsnok esetén 15 munkanap. (2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenınapokat az országos parancsnok engedélyezi. 254. § (1) A hivatásos állomány felsıfokú és középfokú végzettségő tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minısíti, a minısítés alapján kinevezheti a következı beosztási kategória elsı fizetési fokozatába. Ha az érintett a következı beosztási kategóriához elıírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte elıtt is sor kerülhet. (2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsı határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektıl való eltérısége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke: a) egy hónapra számítva: 1. különleges bevetési pótlék 2. lovasjárıri pótlék 3. kutyavezetıi pótlék 4. gépjármővezetıi pótlék 5. különleges gépjármővezetıi pótlék 6. díszelgési pótlék 7. hajóvezetıi pótlék 8. nyomozói pótlék 9. zenekari pótlék 10. nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetıleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertızés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítık pótléka 11. veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka 12. veszélyes tőzoltói beosztás pótléka 13. a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya belsı ellenırzési pótléka 14. a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka 15. közterületi /határrendészeti/ pótlék b) teljesített óránként: 1. helikopter-vezetıi pótlék 2. éjszakai pótlék 3. délutáni pótlék
- 66 -
100-150% 25% 20% 13% 25% 25% 20% 65% 10% 45% 45% 45-50% 100-250% 150-450% 45% 10% 0,5% 0,25%
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 4. készenléti pótlék 5. tőzszerészpótlék 6. búvárpótlék 7. akció szolgálati pótlék c) szolgálatonként: 1. ügyeleti pótlék 2. egyéb veszélyességi pótlék
0,25% 15% 5% 0,5% 3,8-7,4% 2,1%
(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. (4) Aki havi rendszerességgel veszélyes tőzoltói beosztás pótlékában részesül, az - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult. 254/A. § (1) (2) Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökbıl - kivéve az V. és XIII. pontokat - a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak ellenırzése céljából a szükséges adatokat felhasználni. 255-257. §
A rendırség hivatásos állományára vonatkozó szabályok 258-258/C. § 259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítı személyt, aki még nem rendelkezik rendıri vagy határrendészeti szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelı határidı kitőzésével kötelezni kell a rendıri vagy határrendészeti szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az elıírt határidıben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszőnik. (2) A rendıri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkezı rendır önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történı beosztására rendıri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkezı rendırnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor. 260. § (1) A rendırség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A más helységbe való vezénylések együttes idıtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés idıtartamának befejezésétıl számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés idıtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlı személyi vagy családi érdekbıl kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatásos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni. 261. § (1) A bőnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendır, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendırséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerzı tevékenység folytatásával bízható meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendır társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult. 262. § A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a miniszter állapítja meg, továbbá - a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza. 263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési idıbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelızıen legalább 1 héttel közölni a rendırrel. 264. § A rendırség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja. 264/A. § A rendırség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítı hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelı mértékő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg. 264/B. §
Különleges foglalkoztatási állomány
- 67 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése elıtt a szolgálati járandóságra jogosult a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti, kérelmére - függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya - a rendırség különleges foglalkoztatási állományába kell venni. (2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el. (3) A szenior állományban történı foglalkoztatásra a rendırség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejő szerzıdést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható. (4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel elıtt folyósított szolgálati járandóságnak - a korhatár elıtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérıl, a korhatár elıtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított - összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével. (5) Szenior állományba vételkor a szolgálati idıt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idı alapján kell megállapítani. 264/D. § (1) A szenior állomány tagja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fegyver nélküli szolgálatot lát el. (2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhetı el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni. (3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni. (4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelızı védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. 264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követıen, a tényleges szolgálat megkezdése elıtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelı képzésben részesül. 264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése elıtt is megszőnik a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek. (2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének idıpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének idıpontját megelızıen legalább 60 nappal be kell nyújtani. (3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szőnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehetı. (4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját - ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek - elınyben kell részesíteni. 264/G. § (1) A szenior állomány tagja - beleegyezése nélkül - szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történı oda- és visszautazás idıtartama a két órát - ha a vezénylést megelızıen a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb idıt vett igénybe, akkor ezt az idıtartamot - nem haladhatja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervnél történı szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely idıtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan idıre meghosszabbítható. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 43. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 264/C-264/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 264/H-264/L. §
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok
- 68 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 265. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fıvárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál. (2)-(3) 266. § 267. § A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári védelem napja. 268. § 269. § 270. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél szerzıdéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati - kivéve vezetıi - beosztások ellátására létesíthetı. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerzıdéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezı jelentkezıvel is létesíthetı. (2) Szerzıdéses szolgálati viszonyt létesíteni a 37. életév betöltéséig lehet. Ez alól az országos parancsnok a 47. év betöltéséig indokolt esetben kivételt tehet. (3) Szerzıdéses szolgálati viszony az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthetı, ha a jelentkezı tiszti beosztás esetén legalább 3, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 1 év szolgálatot vállal. (4) Szerzıdéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidı kikötése, és a próbaidı alatt az alapfokú tőzoltó szakképzés elvégzése kötelezı. (5) A szerzıdéses tőzoltót az utánpótlás biztosításakor elınyben kell részesíteni. (6) A szerzıdéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes idıtartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén. (7) A szerzıdéses szolgálati viszony megszőnik az 53. §-ban meghatározottakon túl: a) a hivatásos állományba vétellel, b) a szerzıdésben meghatározott szolgálati idı leteltekor, ha annak meghosszabbítására nem került sor, c) a szerzıdés felbontásával létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt. 271. § (1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történı kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetıi beosztásba történı kinevezéséhez 3 év tőzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minısül tőzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése. (2)-(3) (4) A készenléti jellegő beosztásokban szolgálatot teljesítık esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idı - a heti 48 óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési idıt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérıen túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelızése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhetı el. 272. § (1) A tőzoltóság szakképzettséggel nem rendelkezı hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tőzoltói szakképzettség szükséges. (2)-(5) 273. § 274. § (1)-(8) (9) Ha a fegyelemsértést több hivatásos tőzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az a tőzoltó parancsnok intézkedik, akinek a mőködési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tőzoltó parancsnokok hozzák meg. 275. § 276. § (1)-(3) (4) A tőzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián napja. 276/A. § A munkaidı-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidı szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelıen a 2004. május 1-jét követıen részben vagy egészben készenléti jellegő beosztásban foglalkoztatott tőzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott idın túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálatteljesítési idıt az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdése szerint kell megállapítani. 276/B. § (1) A tőzoltó szolgálati helye illetékességi és mőködési területén tőzvédelmi szakértıi jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet. (2) A tőzoltó szolgálati helye illetékességi és mőködési területén kívüli, tőzvédelmi szakértıi jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.
- 69 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
XXI. Fejezet A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A szolgálati jogviszony jellege 278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltı személynek minısül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minısülnek.
Az alapvetı állampolgári jogok érvényesülése 279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá esı rendezvényen történı megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja. 280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható idıpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekbıl megtilthatja, illetıleg korlátozhatja. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt idıszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.
Az érdekképviseleti szervek és érdekvédelem 281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak. (2)-(5) 282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság elıtt nem jogosult képviselni. (2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerő tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.
A szolgálati viszony alanyai 283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a fıigazgatókat kell érteni. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes fıigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következı munkáltatói jogköröket is gyakorolja: a) fıtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése; b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében; c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával); d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira fıtiszt, tiszt beiskolázása; e) fıtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres szervhez történı áthelyezése; f) személyi illetmény megállapítása fıtiszt, tiszt számára; g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredı összeférhetetlenség feloldása;
- 70 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról h) tanácsosi és fıtanácsosi cím adományozása.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei 284. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthetı, aki - a 37. és 37/A. §-ban meghatározott általános feltételeken túl - rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget vállal. (2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg. (3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 38. § (2) bekezdése kivételével - a szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok próbaidıre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidı alatt is részesíthetı lakhatási támogatásban.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés 285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a 42. §-ban meghatározottakon túl a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot. (2)-(3) 286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetıen a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külsı munkaviszonyt létesítve - azt felhasználva - látja el. (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külsı szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévık a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegő kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.
Vezénylés 287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra - a miniszter jóváhagyásával - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.
A szolgálati viszony tartalma 288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérı rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.
A minısítés 289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minısítése során nem kötelezı a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lıkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minısítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minısítését bíróság elıtt nem támadhatja meg.
Vezetıi pótszabadság 290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetıit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg: - csoportvezetıt 10 munkanap, - referatúravezetıt, alosztályvezetıt 11 munkanap,
- 71 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról - osztályvezetıt és helyettesét - fıosztályvezetıt és helyettesét - igazgatót - fıigazgatót és helyettesét
12 munkanap, 13 munkanap, 14 munkanap, 15 munkanap.
Az illetmény 291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötıdı egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhetı rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekezdésétıl eltérıen is megállapíthatja.
Pótlékok 292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható. 293. § (1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsı határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektıl való eltérısége alapján kell meghatározni. A pótlék mértéke: Egy hónapra számítva: - személyi pótlék - tanácsosi pótlék - fıtanácsosi pótlék - gépjármővezetıi pótlék - a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állományának pótléka - közterületi pótlék Teljesített óránként: - délutáni pótlék - éjszakai pótlék - készenléti pótlék - akciószolgálati pótlék Szolgálatonként: - ügyeleti díj - egyéb veszélyességi pótlék
50-100% 50% 100% 13% 30% 45% 0,25% 0,5% 0,25% 0,5% 3,5-7,4% 2,1%
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár. (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.
Érdemek elismerése 294. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak tanácsosi és fıtanácsosi cím adományozható; a fıtanácsos ezredessé elıléptethetı.
Fegyelmi felelısség 295. §
- 72 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Kártérítési felelısség 296. §
Szolgálati panasz és fellebbezés 297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevı vagy mulasztást elkövetı személy szolgálati elöljárója bírálja el. (3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez. (4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni. (5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott elsıfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.
Bírói út 298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó - döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a fegyveres szerven belüli - illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti - jogorvoslati lehetıségeit már kimerítette.
Személyügyi nyilvántartás 299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek. (2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfınök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítı szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak. 300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérıen - a miniszter utasításban állapítja meg: a) személyügyi igazgatás rendjét, az elımenetel, a teljesítményértékelés, a minısítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét; b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzı szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást; c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetıleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettınél több nyelv használatáért adható kiegészítı nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékő nyelvpótlék adható; d) e) a fegyelmi eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a 72/A. §-ban meghatározottaktól eltérıen a fıigazgató utasításban állapítja meg: a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges; b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetık be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
- 73 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról c) a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelısségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellızésének részletes szabályait; d) a részben vagy egészben készenléti jellegő beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét; e) a szolgálatteljesítési idı és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggı szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenıidı kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait; f) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintı szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetıképzési rendszerét. (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg. (4) Az Információs Hivatal esetében - az (1) és (3) bekezdéstıl eltérıen - a Kormány határozatban állapítja meg az (1) és (3) bekezdés szerinti tárgykörökben az Információs Hivatal vonatkozásában a szabályokat.
XXII. Fejezet A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 301. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei 302. §
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés 303. § (1) (2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak kötelezı foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. Az így szolgálatot teljesítı személyt vezénylésével egyidejőleg a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezési állományába kell helyezni.
Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények 304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges - a 72. §-ban meghatározottakon túli - iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket, a beosztásokban elérhetı legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.
A szabadság 305. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezetı beosztású hivatásos állományú tagjait a szolgálati idı után járó pótszabadság helyett évente vezetıi pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke: - osztályvezetı-helyettesnél 9 munkanap, - osztályvezetınél 11 munkanap, - fıosztályvezetı-helyettesnél, parancsnokhelyettesnél 12 munkanap, - fıosztályvezetınél, parancsnoknál 13 munkanap, - országos parancsnokhelyettesnél 14 munkanap, - országos parancsnoknál 15 munkanap. (2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el. (3) A büntetés-végrehajtási szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.
- 74 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
Illetménypótlék 306. § (1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsı határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektıl való eltérısége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke: - gépjármő-vezetıi havonta 13% - lovasjárıri havonta 25% - kutyavezetıi havonta 15-20% - ırzési pótlék havonta 45% - ügyeleti díj szolgálatonként 3,8-7,4% - különleges gépjármő-vezetıi szolgálat naponként 10% - készenléti teljesített óránként 0,25% - éjszakai teljesített óránként 0,5% - délutáni teljesített óránként 0,25% - fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért teljesített óránként 0,5%. (2) Az egészségügyi tevékenységet végzık ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirıl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/A. §ában foglalt rendelkezés irányadó.
Ruházati utánpótlási ellátmány 306/A. §
Megtérítési kötelezettség 306/B. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetésvégrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya a próbaidı alatt szőnt meg.
XXIII. Fejezet 307-325. §
HARMADIK RÉSZ VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XXIV. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK A szolgálati idı számítása 326. § (1) A felmentési idı, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése elıtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati idıt szolgálati viszonyban töltött idınek kell elismerni. (2) (3) A hivatásos szolgálati viszonyban töltött idı a kinevezési okmánnyal történt állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszőnésének napjáig tart.
- 75 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) E törvény hatálybalépését követıen a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött idıt szerzıdéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati idınek kell tekinteni. Ha a szerzıdéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerzıdéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött idınek számít. 326/A. § A felmentési idı, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom szempontjából szolgálati viszonyban töltött idınek kell elismerni a szakmunkásképzést végzı szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között folytatott tanulmányok idejét is, ha a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító képzésben részesült, és ezt a tanulmányi idıt a szolgálati viszonyban töltött idıbe - 2009. március 6-ig hivatalból, illetve 2009. március 6-ig benyújtott kérelme alapján 2009. augusztus 31-ig - beszámították. 327. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendıvel azonos jellegő jogviszonyban eltöltött idınek kell elismerni. 328. § (1)-(3) (4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idı számítása szempontjából az ott eltöltött szolgálati idıt is figyelembe kell venni. 329. § 330. § (1) A szolgálati idı számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az elızetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés idıtartamát. (2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerısen felmentették, vagy a büntetıeljárást megszüntették. 331. §
XXV. Fejezet HATÁLYBALÉPTETİ RENDELKEZÉSEK 332. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követı harmadik hónap elsı napján lép hatályba. (2) (3) (4) (5) (6)-(7)
XXVI. Fejezet ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 333. § A törvény hatálybalépését megelızıen létrehozott érdekképviseleti szervek mőködésére, illetıleg e szervek tisztségviselıinek jogosultságaira és kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 334-335. § 336. § (1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetıleg ha a képesítési követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték. (2) A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az elıírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkezı tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétıl számított 3 éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait, és azokat az oktatási intézmény kötelezı tanulmányi idején belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1) bekezdésének b) pontját. (3) Az elıírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya a (2) bekezdés alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése elıtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.
- 76 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (4) E törvény hatálybalépése elıtt megkötött tanulmányi szerzıdésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerzıdés megkötésekor, illetıleg a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni. 337-338. § 339. § (1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél magasabb illetmény - más törvényben meghatározott kivételektıl eltekintve - nem állapítható meg. (2) E törvény hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet. (3) E törvény alapján végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követı idıben történt felmentése esetén jogosult. (4) 340. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévı fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni. (2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket [123. § (1) bekezdés c)-d) pont] csak a törvény hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni. 341. § 341/A. § 341/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétıl hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni. (2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétıl a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthetı. (3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hısi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülı személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtıl 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítı hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét - 2012. január 1-jétıl kezdıdıen - abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítı hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítı hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél. (4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülıre kedvezıbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset. 341/C. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja 2011. január 1-je elıtt megfelelt a kifogástalan életvitel követelményének, vele szemben a 37/A. §-ban meghatározott kizáró ok csak újabb bőncselekmény elkövetése esetén alkalmazható. (2) A 2011. január 1-jén folyamatban lévı méltatlansági eljárást a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint kell lefolytatni. (3) Ha a közös háztartásban élı hozzátartozó 37/B. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tesz, az nem érinti a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, amennyiben az 2010. december 31-én fennállt. 341/D. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idı rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és errıl a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati idıt a nyugdíj elıtti rendelkezési állomány, a felmentési idı, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött idınek elismerni. 341/E. § 341/F. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja havonta 14 000 Ft kiegészítı juttatásra jogosult, amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani. 341/G. §
XXVII. Fejezet - 77 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
FELHATALMAZÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 342. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza: a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülık szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggı kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi igazgatást; b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét; c) a vezetıi alapmunkaköröket, az abban elérhetı rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; a rendészeti felsıoktatási illetménykiegészítésre, valamint az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit, valamint a vezetıi juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét; d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján; e) az állami készfizetı kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat; f) a kifogástalan életvitel ellenırzése végrehajtásának szabályait; g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minısítı szerv kijelölését; h) a diplomáciai és az összekötı tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit, rendjét, és az érintettet megilletı juttatásokat; h) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevı hivatásos szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérı szabályokat; i) a nemzeti szakértıként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítı részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét; j) a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét; k) l) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e vizsgák alóli mentesítést; m) a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány mőködtetésre vonatkozó szabályokat; n) a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselıi kártya alkalmazásának szabályait. (1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - rendeletben a (2) bekezdés szerinti tárgykörökben az Információs Hivatal vonatkozásában szabályokat állapítson meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza: 1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetık be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendırség különleges állományában határozott idejő szolgálati viszonyban tölthetık be, az elımenetel, a teljesítményértékelés, a minısítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történı besorolás és az elıresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását; 2. a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplı, alacsonyabb szintő munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét; 3. az illetmény, illetményjellegő juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét; 4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felsı határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettınél több nyelv használatáért adható kiegészítı nyelvpótlék mértékét;
- 78 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 5. a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét; 6. a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelezı felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közremőködık és az ellátásra jogosultak feladatait, felelısségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszőnésével összefüggı elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) idıt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében; 7. a szolgálatteljesítési idı és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggı szabályait, az ır-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat, illetve a készenlét elrendelésének és a pihenıidı kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtıl eltérı szolgálati idıbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját; 8. a más keresı foglalkozást nem folytatható vezetık körét, a más keresı foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást; 9. az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzı szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lıfegyver ideiglenes bevonásának szabályait; 10. a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végzı szervek és a felülvizsgálatban közremőködık kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idı megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevık körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítı, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját; 11. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetıleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit; 12. a három hónapnál rövidebb idıtartamú külföldi szolgálatot teljesítık részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét; 13. a fegyveres szerv tiszti beosztásainak betöltéséhez elismerhetı felsıfokú végzettségeket, a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintı szakmai képzési, át- és továbbképzési, valamint vezetıképzési rendszerét; 14. a fegyelmi eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét; 15. a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelısségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellızésének részletes szabályait; 16. 17. a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét; 18. a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minısítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét; 19. az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítı igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történı ellátás rendjével összefüggı szabályokat; 20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést; 21. azon fertızı betegségek körét, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan védıoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelezı védıoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelezı védıoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait. (3) (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg. (5) A miniszter - a közigazgatási minıségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben - a 3. § (3) bekezdése szerinti munkaköröket is hivatásos beosztásként határozhat meg, ha ez a fegyveres szerv
- 79 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról biztonságos mőködésének biztosítása, illetıleg a rendvédelmi ismeretek szükségessége miatt elengedhetetlenül szükséges. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 3. § (3) bekezdésétıl való eltérésre a 291. § rendelkezése alkalmazandó. (6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetı munkaköröket, valamint az e körbıl kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerzı szolgálat esetében utasításban - állapítsa meg. (7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások beosztási kategóriába sorolását, a beosztásban elérhetı rendfokozatot, valamint a betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg. (8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében kísérleti jelleggel az e törvényben nem szereplı - az abban résztvevı állományra anyagi szempontból az e törvényben foglaltaknál nem hátrányosabb - ösztönzési rendszert vezessen be. (9) 343. § (1) E törvény 91. §-a, 95/A. §-a és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülıi szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja. (2) E törvény 49. §-a az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 3b. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idık A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben: a) tisztesek: - ırvezetı, - tizedes, - szakaszvezetı; b) tiszthelyettesek: - ırmester, - törzsırmester, - fıtörzsırmester; c) zászlósok: - zászlós, - törzszászlós, - fıtörzszászlós; d) tisztek: - hadnagy, - fıhadnagy, - százados; e) fıtisztek: - ırnagy, - alezredes, - ezredes; f) tábornokok: - dandártábornok, - vezérırnagy, - altábornagy, - vezérezredes. Az egyes rendfokozatokban eltöltendı várakozási idı: - tisztesi rendfokozatokban
- 80 -
6 hónap,
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról - ırmesteri rendfokozatban 3 év, - törzsırmesteri rendfokozatban 4 év, - zászlósi rendfokozatban 6 év, - törzszászlósi rendfokozatban 7 év, - hadnagyi rendfokozatban 3 év, - fıhadnagyi rendfokozatban 4 év, - századosi rendfokozatban 5 év, - ırnagyi rendfokozatban 6 év. A fıtörzsırmesteri, fıtörzszászlósi, alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatokban nincs várakozási idı. A polgári felsıoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási ideje a tanulmányi idı figyelembevételével: - öt év tanulmányi idı esetén 2 év, - hat év tanulmányi idı esetén 1 év.
2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez Táblázat a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjérıl 1. 2.
3.
4.
5. 6. 7.
8. 9. 10. 11. 12. 13.
A
B
A hatáskör területe
A munkáltatói intézkedés tartalma
Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések
C
D E A munkáltatói jogkör gyakorlója miniszter országos a bőnmegelızési és parancsnok bőnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje
Hivatásos állományba vétel
- tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a KEhöz - fıtiszt, tiszt esetében Szolgálati viszony megszüntetése - tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a KEhöz - fıtiszt, tiszt esetében Szolgálati viszony szüneteltetése - tábornok esetében - fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Hivatásos állományba visszavétel - tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a KEhöz
X
X
X
X
X X
X
- 81 -
X
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 14. 15.
Rendfokozatot érintı döntések
16.
17.
18. 19. 20.
Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések
21. 22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
Fegyelmi hatáskörök
- fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Elsı tiszti kinevezés
X X
Magasabb rendfokozatba történı kinevezés, elıléptetés - tábornoki kinevezés elıterjesztése a KEhöz - ezredesi elıléptetés - fıtiszt, tiszt soron kívüli elıléptetése Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása Beosztásba történı kinevezés - országos rendırfıkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó elıterjesztés a miniszterelnökhöz - a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó elıterjesztés a miniszterelnökhöz - tábornoki beosztásokba történı kinevezés, felmentés, megbízás - ezredesi beosztásokba történı kinevezés, felmentés, megbízás - tábornok más fegyveres szervhez történı áthelyezése - fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történı áthelyezése Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintı fegyelmi fenyítések kiszabása
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
- 82 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 29.
30. 31. 32. 33.
Vezényléssel kapcsolatos intézkedések
34.
35. 36. 37.
38. 39. 40. 41. 42. 43.
44. 45. 46.
47. 48. 49.
50. 51. 52.
Egyéb döntések
- tábornokra vonatkozó elıterjesztés a KE-höz - fıtiszt, tiszt esetében Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása - tábornok esetében - tábornok, fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történı vezénylése - tábornok, fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történı vezénylése vezénylés más szervhez 49/A. § szerinti vezénylés Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történı vezénylés - tábornok esetében - fıtiszt, tiszt esetében - zászlós, tiszthelyettes esetében Egyenruha-viselési jog megvonása - tábornok esetében Illetmény nélküli szabadság engedélyezése - tábornok esetében Elhunytak minısítése - hısi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás - a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás Elismerések adományozása - kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz - miniszteri elismerések odaítélése Összeférhetetlenség feloldása Ágazati Érdekvédelmi Tanáccsal történı
X
X
X
rendfokozatot érintı
X X
X
X
X X
X X
X X
X X
X
X
X
X X
X
X X X
- 83 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról egyeztetés
3. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez A fegyveres szerv hivatásos állományának esküje Az eskü szövege: „Én.................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hő leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimrıl legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom. (Az eskütevı meggyızıdése szerint) Isten engem úgy segéljen!
4. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez MINİSÍTÉSI LAP 1. Személyi adatok Név (leánykori név): Anyja neve: Születési hely: Születési idı: Rendfokozata (besorolása): Vezetıi megbízatás: 2. Az adott pályaszakasz kezdete: 3. A minısítés idıpontja: 4. Az elıírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idı indoka: 5. A jogszabályban elıírt és a rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott feltételek, feladatok: 6. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez: - szakmai ismeret és jártasság - elemzıkészség - ítélıképesség - fizikai állóképesség, terhelhetıség - pszichikai állapot, tőrıképesség - lıkészség - felelısségérzet, hivatástudat - pontosság - írásbeli kifejezıkészség - szóbeli kifejezıkészség - kapcsolatteremtı, -fenntartó készség - szorgalom, igyekezet Vezetı esetében: - a vezetett szervezet munkájának színvonala, hatékonysága - a szolgálat szervezettsége A megjelölt szempontok egységes értékelése: 1. Kiemelkedı 2. Átlag feletti 3. Átlagos 4. Átlag alatti 5. Nem kielégítı
- 84 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 7. A minısítı által lényegesnek tartott egyéb szempontok: 8. A minısített alkalmasságának megítélése (a 6-7. pontban megjelölt szempontok alapján), indokolása 1. Kiválóan alkalmas 2. Alkalmas 3. Kevéssé alkalmas 4. Alkalmatlan 9. A minısítést a minısítettel ismertettem. 10. A minısítı neve, aláírása, szolgálati beosztása: 11. A minısítés tartalmát megismertem. 12. Észrevételeim: 13. A minısített aláírása: 14. Az érdekképviseleti szerv észrevételei:
minısítı
minısített
5. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez 6. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez I. Besorolási osztály Beosztási kategória
Fizetési fokozat
Pályakezdı I.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
II.
III.
IV.
V. VI. VII. VIII. IX.
Beosztásban eltöltött évek száma 0-1 2-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 70-3 40-3 40-3 40-3 4-
II. Besorolási osztály
- 85 -
Szorzószám 1,25 1,50 1,65 1,80 1,95 2,10 2,25 2,40 2,55 2,70 2,85 3,00 3,15 3,30 3,45 3,60 3,75 3,90 4,05 4,20 4,35 4,50 4,65 4,80 4,90
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Beosztási kategória
Fizetési fokozat
Pályakezdı I.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
II.
III.
Beosztásban eltöltött évek száma 0-1 2-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 10-13 14-17 18-21 22-25 26-
Szorzószám 1,00 1,25 1,30 1,35 1,40 1,50 1,60 1,70 1,80 1,90 2,00 2,10 2,20 2,30 2,40 2,50 2,60
Rendfokozati illetmények táblázata Rendfokozat ırvezetı tizedes szakaszvezetı ırmester törzsırmester fıtörzsırmester zászlós törzszászlós fıtörzszászlós hadnagy fıhadnagy százados ırnagy alezredes ezredes dandártábornok vezérırnagy altábornagy vezérezredes
Szorzószám 0,34 0,35 0,36 0,38 0,40 0,41 0,42 0,43 0,44 0,56 0,59 0,63 0,69 0,75 0,84 0,95 1,06 1,28 1,50
6/A. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez I. BESOROLÁSI OSZTÁLY Beosztási kategória
Fizetési fokozat
Pályakezdı I.
1 2
Beosztásban eltöltött idı 0-1 2-3
- 86 -
Szorzószám 3,10 3,20
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
II.
III.
IV.
V. VI.
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 70-3 40-3 4-
3,30 3,40 3,50 3,60 3,85 4,00 4,25 4,45 4,70 4,90 5,10 5,30 5,40 5,60 5,70 5,80 5,90 6,00
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY Beosztási kategória
Fizetési fokozat
Pályakezdı I.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
II.
III.
IV.
Beosztásban eltöltött idı 0-1 2-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 10-
Szorzószám
6/B. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez Vezetık beosztási illetménytáblázata - a Készenléti Rendırség parancsnoka, a budapesti
az illetményalap 8,3-szerese,
- 87 -
1,60 1,90 2,00 2,10 2,20 2,30 2,40 2,50 2,60 3,00 3,20 3,40 3,60 4,10 4,20 4,30 4,40
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról rendırfıkapitány, a fıvárosi illetékességő hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıje, a katasztrófavédelem országos fıfelügyelıi, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói - fıosztályvezetı - fıosztályvezetı-helyettes - osztályvezetı
az illetményalap 8-szorosa, az illetményalap 7,5-szerese, az illetményalap 7-szerese
7. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE I/A. Személyi adatok: - név (leánykori név), - arcképmás, saját kező aláírásminta, - születési hely, idı, - anyja neve, - lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám, - családi állapot, - házastárs (élettárs) neve, lakcíme, - társadalombiztosítási azonosító jele, - adóazonosító jele, - fizetési számlaszáma. I/B. Eltartott gyermeke(i) - neve, - születési helye, ideje, - anyja neve, - eltartás kezdete, - lakcíme, - társadalombiztosítási azonosító jele, - adóazonosító jele, - egyéb eltartottak száma, eltartás kezdete. II. Iskolai végzettségek, egyéb képesítések: - legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi), - szakképzettség(ek), - katonai rendvédelmi szakmai képesítés(ek), - tudományos fokozat, - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), valamint meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat adatai, - idegennyelv-ismeret és annak foka, - gépjármővezetıi engedély megszerzése, kategóriája. III. Korábbi alkalmazási (foglalkoztatási) adatok: Munkajogi jogviszonyra (munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti stb.) vonatkozó adatok: - munkahely, - munkakör, - besorolás, - jogviszony idıtartama, - megszőnésének ideje, módja. IV. A szolgálati beosztásra vonatkozó adatok: - a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele, - állománykategória, - rendszeresített rendfokozat, - elıírt iskolai végzettség,
- 88 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról - a beosztás megnevezése, - illetménykategória, - szolgálati igazolvány típusa, száma, - közterületi jelvény száma, - fegyver típusa, száma. V. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai: - a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, - egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok, - fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok. VI. A szolgálat teljesítésének adatai: - állományviszony, - a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje, - a szolgálati viszonyra és a szolgálati idıre vonatkozó adatok, - a FEOR száma, - elért rendfokozat(ok), - a szolgálat során elért címek, - betöltött beosztás(ok), - helyettesítési megbízások, - a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok, - szolgálati besorolás fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág, - továbbképzés(ek), - tanulmányi szerzıdés, - berendelés, vezénylés, - kitüntetések, egyéb elismerések, - fenyítés(ek) és a folyamatban levı fegyelmi eljárások adatai, - folyamatban levı büntetıeljárás(ok), büntetıügyben hozott érdemi döntések adatai, - legutóbbi minısítés ideje, - külföldi szolgálati hely(ek), idı, - szabadságolási adatok, - sebesülések, - a szolgálati viszony meghosszabbítása, - a szolgálati viszony megszőnésének jellege, oka, ideje, - végkielégítés. VII. Szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai: - a szolgálatteljesítés alóli mentesítés, - illetmény nélküli szabadság, - a szolgálati viszony szünetelése. VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok: - közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenırzési kapcsolat, - engedélyezett, más keresı foglalkozás, - a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok, - a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszőnésének jogcíme. IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai: X. Fegyelmi, kártérítési adatok: - a fegyelmi fenyítés neme, hatálya, mentesítés, - kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok. XI. Társadalombiztosítási adatok: - a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok, - a társadalombiztosítási igazolvány, - társadalombiztosítási ellátások. XII. A nyugállományúakra vonatkozó adatok: - szolgálati lakásra jogosultság, - a nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje, - a nyugdíjfolyósítási törzsszám, - egyenruha viselésének a joga. XIII. A szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:
- 89 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról - elhalálozás ideje, oka, - a haláleset minısítése, - a temetés helye, ideje, - visszamaradt hozzátartozók neve és címe, - segélyezés, - járadékfizetés.
8. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élı házastárs, élettárs, felnıtt korú hozzátartozó nyilatkozata Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm kifogástalan életvitel ellenırzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenırzését végzı szerv a bőnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet. (Kelt, dátum) ............................................................ aláírás, lakcím
9. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez Nyilatkozat a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez Hozzájárulok, hogy az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37/A-37/C. § alapján elrendelt ellenırzés során megvizsgálják. (Kelt, dátum) ............................................ aláírás, lakcím
10. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez ADATLAP a hivatásos szolgálati viszonyt létesítı személy kifogástalan életvitele ellenırzéséhez I. A jelentkezı személyi adatai Családi neve: Utóneve: Elızı neve (születési név): Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország) Születési ideje (év, hó, nap) Anyja születési neve: Állampolgársága: Állandó lakhelye (irányítószámmal): Tartózkodási helye (irányítószámmal): Lakás telefon (körzetszámmal): Munkahelyi telefon (körzetszámmal):
- 90 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Mobil telefon: E-mail cím:
Családi állapota:
II. Családi állapotra vonatkozó adatok nıtlen - hajadon házas - élettársi kapcsolat elvált - özvegy
III. A jelentkezıvel közös háztartásban élı hozzátartozók adatai Neve: Kapcsolat jellege (rokonsági foka): Együttélés kezdete: Neve: Kapcsolat jellege (rokonsági foka): Együttélés kezdete: Neve: Kapcsolat jellege (rokonsági foka): Együttélés kezdete: Neve: Kapcsolat jellege (rokonsági foka): Együttélés kezdete: Neve: Kapcsolat jellege (rokonsági foka): Együttélés kezdete: IV. A jelentkezı korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (5 évre visszamenıleg) Munkahely cégszerő elnevezése és címe: Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): Munkaviszony tartama: Kezdete: Vége: Munkahely cégszerő elnevezése és címe: Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): Munkaviszony tartama: Kezdete: Vége: Munkahely cégszerő elnevezése és címe: Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): Munkaviszony tartama: Kezdete: Vége: V. A jelentkezı gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok Gazdasági társaság (vállalkozás) neve: Formája, cégszáma: Címe: Tulajdonos és tulajdoni hányad: Társaságban való részvétel formája: Gazdasági társaság (vállalkozás) neve: Formája, cégszáma: Címe: Tulajdonos és tulajdoni hányad: Társaságban való részvétel formája: VI. A jelentkezı jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok A jelentkezınek a jelentkezést megelızı egy évben Munkajövedelem szerzett jövedelmei: Befektetésbıl származó jövedelem Gazdasági társaságból származó jövedelem Szociális vagy munkanélküli ellátás
- 91 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Ösztöndíj Egyéb forrás (pl. vagyon értékesítés jogdíj) Eltartott A jelentkezést megelızı egy év havi nettó átlagos jövedelme: A jelentkezı tulajdonában lévı ingatlanok, ingatlanrészek: Tulajdonában lévı jelentısebb (legalább 300 000 Ft) értékő ingóságok és vagyoni értékő jogok: Jelentısebb (300 000 Ft-ot meghaladó) hitelállomány, kölcsön tartozások összege: VII. A jelentkezı büntetı és szabálysértési elıéletére vonatkozó adatok 1. Indult-e ellene a jelentkezése keltétıl számított 15 éven igen - nem belül olyan büntetıeljárás, amely büntetéssel vagy intézkedéssel fejezıdött be? amennyiben igen, bőncselekmény megnevezése: az elkövetés ideje: az eljáró bíróság megnevezése: büntetés mértéke: az ítélet kelte: mentesülés idıpontja: amennyiben igen, bőncselekmény megnevezése: az elkövetés ideje: az eljáró bíróság megnevezése: büntetés mértéke: az ítélet kelte: mentesülés idıpontja: 2. Áll-e jelenleg büntetıeljárás alatt? Az eljárás alapjául igen - nem szolgáló bőncselekmény megnevezése és az elkövetés ideje: Eljáró bíróság (ügyészség, nyomozóhatóság): Az eljárás jelentkezéskori szakasza: nyomozati - ügyészi - bírói szak Az eljárás során hozott érdemi határozat, végzés, ítélet tartalma, kelte: 3. A jelentkezést megelızı két éven belül szabálysértés igen - nem miatt kapott-e pénzbírságot? Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, bírság befizetés megtörtént-e: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) igen - még nem - elzárásra változtatták Az elkövetett szabálysértés: igen - még nem - elzárásra változtatták Eljáró szerv: Ha igen, bírság befizetés megtörtént-e: Az elkövetett szabálysértés: igen - még nem - elzárásra változtatták Eljáró szerv: Ha igen bírság befizetés megtörtént-e: VIII. A jelentkezı szabadidıs szokásaira vonatkozó adatok Rendszeresen gyakorolt szabadidıs tevékenység (sport, kulturális, egyéb hobbi): Rendszeresen látogatott szórakozóhelyek rendszeresség megjelölésével (havi, heti, napi gyakoriság): A jelentkezı nyilatkozata:
- 92 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Hozzájárulok, hogy az adatlapon szereplı adataim valóságát, az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37/A-37/C. § alapján elrendelt ellenırzés során megvizsgálják. ............................................................, 20............................................................-n ......................................... jelentkezı Az adatlapot kitöltve átvettem: Dátum: ............................................................ ....................................................... fegyveres szerv képviselıje
11. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez A tartalékállományba helyezett szolgálati viszonyban állók nyilvántartásának adatköre A hivatásos állomány tagja I. 1. családi és utóneve, valamint születési neve 2. technikai azonosítója 3. születési ideje 4. lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma II. 1. iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) 2. képzı intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével) 3. képzés idıtartama, végzés idıpontja 4. szakképzettségei 5. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései 6. tudományos fokozata 7. idegen nyelv ismerete (szintje, típusa) 8. közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének idıpontja, oklevél száma 9. rendészeti alapvizsga és rendészeti szakvizsga megszerzésének idıpontja, oklevél száma 10. a 8-9. pontban szereplı vizsgákkal egyenértékőként elismert vizsga megszerzésének idıpontja, oklevél száma, vagy a 8-9. pontban szereplı vizsgák alóli mentesség oka 11. rendészeti vezetıvé képzı tanfolyam, rendészeti mestervezetıvé képzı tanfolyam és rendészeti vezetıi továbbképzı tanfolyam elvégzésének idıpontja, oklevél száma III.* 1. a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe 2. a korábbi közigazgatási jellegő munkáltató vagy korábbi fegyveres szerv munkáltató megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött idıtartamok 3. szakmai tapasztalat 4. beosztás 5. besorolás 6. feladatkör/munkakör megnevezése, célja 7. feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó fıbb feladatok 8. a megszőnés módja
- 93 -
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról IV. 1. az alkalmazó fegyveres vagy közigazgatási szerv neve és címe 2. a tartalékállományba helyezés idıpontja 3. a tartalékállományba helyezés idıtartama 4. a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szerinti kompetencia-vizsgálat adatai V. 1. hivatásos szolgálati viszonyának idıtartama 2. besorolási osztálya, fokozata 3. fizetési fokozata 4. illetménye 5. adományozott címe * A III. részben foglalt adatok kitöltése a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának esetében nem kötelezı.
- 94 -
