1994. (VI. 7.) Ök. rendelet. az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének helyi szabályozására

Lezárva: 2008. december 17. Hatály: 2008. december 17. PHV rendeletei - 11/1994. (VI. 7.) Ök. rendelet - az Önkormányzat tulajdonában

CompLex Jogtár 1. oldal

11/1994. (VI. 7.) Ök. rendelet az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének helyi szabályozására

(egységes szerkezetben: 17/1995. (IX.5.), 8/1996. (IV.23.), 19/2001. (VII.1.) rendeletekkel )

Vecsés Nagyközség1 Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi CXIII. tv. és az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 54.§. és 58.§-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Vecsés Nagyközség1 Önkormányzatának tulajdonában lévő, hatósági kiutalás alapján határozatlan időre bérbe adott lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére terjed ki. (2) E rendeletet kell alkalmazni akkor is, ha a Képviselő-testület olyan lakást vagy helyiséget jelöl ki értékesítésre, melyet 1993. december 31. előtt hatósági eljárás keretében határozott időre utaltak ki és a bérlőnek elővásárlási joga van. (3)Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. tv. /továbbiakban Ltv./ rendelkezései az irányadók. 2.§ A rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza azoknak a lakásoknak a jegyzékét, amelyeket az Önkormányzat az Ltv. 46 §-a alapján önkormányzati tulajdonban kíván fenntartani, illetve nem áll fenn a bérlők vételi joga.

II.

LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE 3.§ A lakások vételára (1)2 A lakás vételárával egyidejűleg kell megállapítani az elidegenítés során felmerült költségeket is:

1 2

A rendeletben Vecsés Nagyközség megnevezés helyett 2001. július 1-től "Vecsés Város" megnevezést kell érteni (Mód: 19/2001. (VII.1.) Ök.r. 1.§-a) Módosította a 17/1995. (IX.5.) Ök. rendelet 1.§-a, a c) pontot módosította a 8/1996. (IV.23.) Ök. rendelet 1.§-a



a) a lakás ára: Ha a lakást a bentlakó jogosult, vagy annak egyeneságbeli rokona vásárolja meg, a vételár a bérlő által lakásra fordított és a bérbe adó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett /beköltözhető/ helyi forgalmi érték 50 %-a. b) az elidegenítés bonyolítási díja: Az ingatlanértékesítés bonyolításával kapcsolatos, és vevőt terhelő munkák /szerződés elkészítése, tulajdonjog bejegyzés/ díjazásának összege a lakás forgalmi értékének 1,5 %-a. c) Az előkészítés technikai költsége: amely a forgalmi érték 1,5 %-a a vevőt terheli d) A b) és c) pontban meghatározott szolgáltatások díja a polgármesteri hivatal bevétele, melyeket a vevő a szerződéskötéskor egy összegben köteles megfizetni. (2) A helyi forgalmi értéket hivatalos értékbecsléssel kell meghatározni az Ltv. 52 §-ában rögzített szempontok figyelembe vételével. (3) Ha a lakás beköltözhető, az csak nyilvánosan meghirdetett pályázat és versenytárgyalás útján értékesíthető. A kikiáltási ár ilyen esetben azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével. (4) Ha a lakás lakottan kerül nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján értékesítésre, a kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értéknek 60 %-ával. (5) Ha a bérlő vagy a bérlőtárs/ak/ készpénzért vásárolja meg a lakást, a vételárba be kell számítani a szerződés tárgyát képező lakásra a bérlő által az Önkormányzat vagy jogelődje részére ténylegesen befizetett, vagy a kiutaló határozatban jóváírt lakás-használatbavételi díj összegét. Ez a kedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha saját részére szerez tulajdonjogot. 4.§ A lakás vételárának megfizetése és a kedvezmények (1) Ha a lakást a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, kérelmezheti, hogy a vételárat 25 évi részletfizetési kedvezménnyel fizethesse meg.E kedvezményt az Önkormányzatnak meg kell adnia. (2)1 Ha a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező személy az egyösszegű teljesítést vállalja és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, készpénzfizetés esetén a 3. § (1), (2) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján kiszámított vételár 40 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani. (3) Ha a vételi joggal, vagy elővásárlási joggal rendelkező a vételárat részletfizetéssel kívánja megfizetni, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-át egy összegben köteles megfizetni. (4)2 Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke a vételár hátralék 25 éves részletfizetése után számított évi kamat 12 %-a. (5)3 Ha a vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-ának megfizetése után fennmaradó vételárhátralék 5 év alatt 5 % kamatú részletfizetéssel megfizethető. (6) Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, készpénzfizetés esetén kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a többletteljesítés 40 %-ával.

III.

NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELADÁSA

1 2 3

Módosította a 17/1995. (IX.5.) Ök. rendelet 2.§-a Módosította a 8/1996. (IV.23.) Ök. rendelet 2.§-a Módosította a 8/1996. (IV.23.) Ök. rendelet 3.§-a



5.§ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára (1)1 Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén, ha azt az elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg, a vételár egyenlő a helyi forgalmi értékkel. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételárának megállapításánál az e rendelet 1 §. b) c) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. (2) A helyi forgalmi értéket hivatalos értékbecsléssel kell meghatározni. (3) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség forgalmi értékével. (4) Ha a helyiség lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján történhet. A kikiáltási ár azonos a helyi beköltözhető forgalmi értékkel. 6.§ A vételár megfizetése és a kedvezmények (1) Ha a helyiséget az elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy legfeljebb 5 év alatt havi egyenlő részletekben, készpénzben kell kifizetni. (2) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-ának megfelelő összeget kell megfizetni és a teljes vételár után számított teljes ÁFA-t. (3)2 (4)2 (5)3 Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke a vételárhátralék után számított évi kamat a mindenkori jegybanki kamat.

A KEDVEZMÉNYESEN VÁSÁROLT LAKÁSOK, ILLETVE HELYISÉGEK TOVÁBBADÁSÁNAK ÉS CSERÉJÉNEK FELTÉTELEI 7.§ (1)4 (2)4 Részletfizetés esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalmat a részletfizetés időtartamára kell kikötni. 8.§ (1) Ha a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező az általa kedvezménnyel vásárolt lakás, illetve helyiség tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, ahhoz a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha lakás esetében a 4. §-ban, helyiség esetén pedig a 6. §-ban foglalt kedvezményeket az Önkormányzat javára visszatéríti, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmények nélkül egy összegben megfizeti. (2) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra akkor köthető tartási, vagy életjáradéki szerződés, ha a lakás tulajdonosa 65. évét betöltötte, egyedülálló, eltartásra szorul és tartásra köteles hozzátartozója nincs. Egyéb esetben az 1./ bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

V.

1 2 3 4

Módosította a 17/1995. (IX.5.) Ök. rendelet 5.§-a Hatályon kívül helyezte és az (5) bekezdést (3) bekezdésre módosította a 17/1995. (IX.5.) Ök. rendelet 6.§. (1) bekezdése Módosította a 17/1995. (IX.05.) Ök. rendelet 6.§. (2) bekezdése Hatályon kívül helyezte és a (2) bekezdés számozását megszüntette a 17/1995. (IX.5.) Ök. rendelet 7.§-a



AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS SZABÁLYAI 9.§ (1)1 A vételi jog gyakorlására vonatkozó igényt az Ltv. 45. §-ában erre feljogosított személyek 1995. november 30-ig írásban a Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez jelenthetik be. (2) A jegyző megvizsgálja a vételi jog fennállását és a felülvizsgálat eredményének megfelelően előterjesztést tesz a Képviselő-testületnek a vételi jog alapján elidegenítésre kerülő ingatlanról. (3) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a vételi jog nem áll fenn, de az igénylőnek elővásárlási joga van, a testületi előterjesztést ennek alapján készíti el. (4) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a bejelentőnek sem vételi, sem elővásárlási joga nincs, erről az ügyfelet 30 napon belül írásban értesíti. (5) Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos nyilatkozatokat is a jegyző teszi meg. 10.§ Az értékesítés előkészítése, a szerződés megkötése (1) A Képviselő-testület határozata alapján a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási osztálya készíti elő az ingatlan értékesítését és készíti el az adás-vételi szerződést a jogtanácsos bevonásával. (2) Az értékesítés lebonyolításával megbízott vagyongazdálkodási osztály és a jogtanácsos feladatai: - az ingatlan értékesítésre alkalmas állapotba való előkészítése /egyeztetés az igazgatási és az építési osztállyal, értékbecslés elkészíttetése, amennyiben szükséges az épület társasházzá alakítása, stb./ - tájékoztatják a jogosultat a vételárról és a fizetési feltételekről a vételi szándék bejelentésétől számított 1 éven belül /eladási ajánlat/. - az adásvételi szerződés elkészítése, a vételár befizettetése az Önkormányzat megjelölt számlájára, a részletfizetés és a kamatok előírása, nyilvántartása és folyamatos figyelemmel kísérése. - ingatlan nyilvántartásban a tulajdonjog változás és az elidegenítési terhelési tilalom bejegyeztetése. (3) A vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező személy az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni az ajánlatra. Vételi szándék esetén az adásvételi szerződést további 90 napon belül meg kell kötni. 11.§ Versenytárgyalás útján történő értékesítés (1) Ha a lakás, vagy a helyiség üresen áll, illetve a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező lemondott a jogának gyakorlásáról, az ingatlant nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján kell értékesíteni. (2) Az Ltv. 50. §. (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosultaktól a pályáztatás előtt a hozzájárulásokat be kell szerezni. (3) A pályázatot a "Vecsési Tájékoztató" című újságban közzé kell tenni és 30 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni. (4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az ingatlan: a) címét, b) műszaki jellemzőit, felszereltségét /komfortfokozat, szobák száma, alapterület, műszaki állapot/, c) a kikiáltási árat, d) a pályázat benyújtásának helyét, módját, jogvesztő határidejét, e) a pályázati tárgyalás időpontját, helyét, f) a pályázat elbírálásának egyéb szempontjait/ helyiség esetén az abban folytatható tevékenység/. g) az ingatlan megtekinthetőségének módját. (5) A versenytárgyalást a jegyző, vagy az általa megbízott személy vezetésével a Polgármesteri Hivatal folytatja le jegyzőkönyv felvétele mellett. A tárgyalás befejeztével kihirdetésre kerül a pályázat eredménye. (6) A pályázatot az nyeri el, aki a legmagasabb vételi összegre tesz ajánlatot.

1

A határidőt módosította a 17/1995. (IX.05.) Ök. rendelet 8.§-a



(7) Amennyiben a pályázat nyertese az adásvételi szerződés megkötése előtt a vételi szándékától visszalép, a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő részére kerül az ingatlan értékesítésére. (8) Ha a (7) bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson ajánlott vételár 5 %-ának megfelelő eljárási illetéket köteles fizetni. (9) Versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén csak készpénzzel lehet a vételárat kiegyenlíteni. (10) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet. 12.§ Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása (1) Az elidegenítésből származó - a (3) bekezdésben meghatározott költségekkel csökkentett - bevételeket a Polgármesteri Hivatal elkülönített számlán köteles kezelni. E bevételeket csak az Ltv. 62. §. (3) bekezdésében meghatározott célokra használhatja fel az Önkormányzat. (2) A vételárként átvett kárpótlási jegyekről a Polgármesteri Hivatal az alábbi nyilvántartást köteles vezetni: - a kárpótlási jeggyel fizető vevő adatait, az így vásárolt ingatlan megnevezését, - a kárpótlási határozat száma, kelte és a kiállítójának megnevezését, - a kárpótlási jegyek sorszámát, címletét, - csatolni kell a kárpótlási határozat közjegyző által hitelesített másolatát. (3) A befolyt vételárral és a kamatokkal szemben az Ltv. 62. § (5) bekezdésében meghatározott költségek számolhatók el. 13.§ Átmeneti rendelkezések (1) A határozott időre bérbe adott lakások bérlői közül nem élhetnek elővásárlási jogukkal azok a személyek, akik pénzbeni térítés ellenében mondtak le bérleti jogviszonyukról és ezt követően kapták meg határozott időtartamra a lakás bérleti jogát. (2) Az értékesítésre kijelölt, illetve vételi jog bejelentése alapján értékesítésre előkészített ingatlanon a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási osztálya csak az azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezheti el. (3) A lakást és a hozzátartozó épületrészt, ingatlanrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek kiegyenlítéséről, az adásvételi szerződés megkötését követő hónap első napjáig gondoskodik az Önkormányzat. (4) Vételi jog, vagy elővásárlási jog alapján csak akkor köthető meg az adásvételi szerződés, ha a tárgybani lakásra, helyiségre semmiféle köztartozás, üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn. Helyiség esetében ez a megkötés kiegészül az Ltv. 89 §. (4) bekezdésében foglaltakkal. 14.§ Záró rendelkezés (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.1 (2) A folyamatban lévő ügyekben azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a vételi jogot tudomásul vevő testületi határozat időpontjában hatályban voltak.

Takács Mária sk.

Molnár Imre sk.

jegyző

polgármester

1. sz. MELLÉKLET

1

A 8/1996. (IV.23.) Ök. rendelettel módosított rendelkezéseket 1995. november 1-től visszamenőleg kell alkalmazni



11/1994. /VI.7./ sz. Ök. rendelethez

K I M U T A T Á S1 azokról az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokról, melyekre az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 46. §-ban foglaltak alapján. NEM ÁLL FENN A BÉRLŐK VÉTELI JOGA. 4711

hrsz

Báthory u. 46.

1 db szolgálati lakás

2361

hrsz

Eötvös u.40.


3664

hrsz

Szabadkai u.31.


4918

hrsz

Dózsa Gy. u. 50.

1 db intézményben lévő szolg. lakás

364/2

hrsz

Ecseri u.4.

1 db temetői szolg.lakás

4353

hrsz

Deák F.u.52.


2320

hrsz

Telepi u.49.

1 db átmeneti lakás

2315

hrsz

Telepi u.41-43.

intézmény területén lévő szolgálati férőhelyek

1953/4

hrsz

Petőfi tér 1.

1 db intézményben lévő szolg.lakás

1955

hrsz

Vörösmarty u.6.

2 db Petőfi téri iskola területén lévő önálló családi ház, szolg.lakásokkal

750

hrsz

Fő u.92.


776

hrsz

Fő u.110.


705

hrsz

Fő u. 60.

1 db a fúvósok épületében lévő lakás

13/A-14

hrsz

Fő u.193/a. II.8.


446

hrsz

Fő u.49.

3 db intézm.lévő szolg.lakás

4798

hrsz

Martinovics tér 1.

1 db önálló csal.ház az isk.területén

3432

hrsz

Halmy J. tér 1.


1159

hrsz

Telepi u.44.


1

Kiegészítette a 17/1995. (IX.5.) Ök. rendelet 9.§-a

Lezárva: 2008. december 17. Hatály: 2008. december 17. PHV rendeletei - 11/1994. (VI. 7.) Ök. rendelet - az Önkormányzat tulajdonában 797/1

hrsz

Jókai u.8.


1623

hrsz

Károly u.2.

1 db volt lakás

4799

hrsz

Toldy F. u. 42.

1 db lebontásra ítélt ideigl.lakás

720

hrsz

Fő út. 102.

3 db önkormányzati lakás

769

hrsz

Kálmán u.18.


2302

hrsz

Eötvös u. 21.



1994. (VI. 7.) Ök. rendelet. az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének helyi szabályozására

Recommend Documents