1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához v aló jog gyakorlásának elõsegítése, a foglalkoztatá si feszültségek feloldása, valamint az álláskeresõ k támogatásának biztosítása érdekében az Országgyû lés a következõ törvényt alkotja. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A foglalkoztatás elõsegítése a munkanélkülisé g megelõzése és hátrányos következményeinek enyhít ése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, t ovábbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak , valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezete i együttmûködnek. 2. § (1) A foglalkoztatás elõsegítése és az állásk eresõk támogatása során az egyenlõ bánásmód követe lményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben levõket többletjogosultságok illessék meg. (2) A menekültként, oltalmazottként vagy menedékes ként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepe dett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartóz kodás jogával rendelkezõ személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogok at és kötelezettségeket illetõen a magyar állampol gárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy (a tová bbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával r endelkezõ személy) tekintetében eltérõ szabályokat állapíthat meg. 3. § (1) A törvényben meghatározott célok megvalós ulását állami foglalkoztatási szerv segíti elõ. (2) (3) (4) Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét
humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételéve l végzi. (5) Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttmûködik az EGT tagállamainak foglalko ztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordi nációs Hivatallal. 4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és mun kaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pont jában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igén ybevételéhez. (2) Az állami foglalkoztatási szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és köt elezettségeirõl tájékoztatja, igényének érvényesít éséhez segítséget nyújt. 5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntet ésére, kezelésére és feloldására, valamint a munka nélküliség megelõzésére, csökkentésére és hátrányo s következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkae rõ-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elõsegí tõ támogatásokat, illetõleg egyéb eszközöket kell alkalmazni. (2) A foglalkoztatási lehetõségek bõvítését, a mun kanélküliség megelõzését, valamint idõtartamának c sökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem ta rtozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a m unkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapo k felhasználásával, az oktatási rendszer és a fogl alkoztatáspolitika összehangolásával) is elõ kell segíteni. 6. § (1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül m unkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvet ítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény fel hatalmazása alapján kiadott jogszabályban elõírt f eltételeknek. Aki magán-munkaközvetítõi tevékenysé get kíván folytatni, köteles az erre irányuló szán dékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentõ egy éni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentõ term
észetes személyazonosító adatait. A bejelentés ala pján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a t evékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentõ természetes s zemélyazonosító adatait. (2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvet ítõ tevékenység csak a fogadó ország jogszabályain ak megfelelõ munkavállalásra irányulhat. (3) Az, aki magán-munkaközvetítõ tevékenységet fol ytat, a munkát keresõ személytõl – kivéve, ha a (4 ) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérõen ne m rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet. (4) A magán-munkaközvetítõ tevékenység folytatásán ak, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés m egtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munk aközvetítõ által nyújtott egyes szolgáltatások tek intetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen rendelkezhet, továbbá b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elõ. (5) A magán munkaközvetítõ tevékenység hatósági el lenõrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenõr zés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttmûködnek. 7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beuta zásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghat ározott harmadik országbeli állampolgár (a további akban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyaror szág területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkav állalási engedély, vagy a magas szintû képzettsége t igénylõ munkavállalás és tartózkodás céljából ki állított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogvi szonyt. Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhe z szükséges szerzõdés csak a munkavállalási engedé ly vagy az EU Kék Kártya beszerzését követõen köth etõ meg. (2) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon
túlmenõen, rendeletben mentességi eseteket határoz hat meg. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Magyarors zág nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik orszá gbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körül ményeire figyelemmel, valamint munkaerõpiaci szemp ontok alapján egyes tevékenységeket érintõen az (1 ) bekezdés szerinti engedélyezési kötelezettség al óli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mo zgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy fog lalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerzõdésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak sz erint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenl õ bánásmód követelményétõl eltérõ szabályokat álla pítson meg. (5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter), ho gy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkezõ miniszterekkel egyetérté sben – rendeletben határozza meg a) a Magyarországon egyidejûleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékes ségi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – ideértve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatá sra irányuló jogviszonyt létesítõ harmadik országb eli állampolgárokat is – legmagasabb számát, b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyaror szági munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár – ide értve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatásra ir ányuló jogviszonyt létesítõ harmadik országbeli ál lampolgárokat is – nem foglalkoztatható, c) az engedélyezési eljárás részletes szabályait, d) EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoz tatásra irányuló jogviszonyt létesítõ harmadik ors zágbeli állampolgár részére fizetendõ minimális dí jazás mértékének kiszámítási módját. (6) Az egyes állami foglalkoztatási szervek illeté kességi területén foglalkoztatható harmadik ország beli állampolgárok legmagasabb számának meghatároz
ásához az illetékes munkaügyi tanács elõzetes véle ményét be kell szerezni. (7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munka vállaló magas szintû képzettséget igénylõ munkavál lalás céljából elõzetes megállapodást köt – legfel jebb négyéves határozott idõtartamú – foglalkoztat ásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapo dás kötelezõ érvényû állásajánlatnak minõsül. Amen nyiben az EU Kék Kártya kiállításra kerül a harmad ik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatá sra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben fogla lt kivétellel – az elõzetes megállapodásban foglal t feltételeknek megfelelõen kell létrehozniuk. A f elek ettõl eltérõ megállapodása érvénytelen. (8) A (7) bekezdés szerinti elõzetes megállapodásna k tartalmaznia kell a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátand ó tevékenységet, munkakört (FEOR), b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátáshoz szükséges felsõfo kú szakmai képesítése megnevezését, c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizete ndõ díjazás mértékét, d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölé sét, e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony idõtartam át. (9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díja zás mértékétõl kizárólag a harmadik országbeli áll ampolgár javára térhetnek el. 8. § (1) Az Országgyûlés szabályozza a munkanélkül iség megelõzését, illetõleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresõket megi lletõ juttatásokat, a munkaerõpiaci szervezetrends zert, valamint ezek finanszírozásának módját. (2) A Kormány döntéseinek elõkészítése, valamint v égrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkozt atáspolitikai összefüggéseit és következményeit. E nnek megfelelõen gondoskodik e döntések összehango lásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz é s a foglalkoztatáshoz fûzõdõ alapvetõ hazai érdeke k ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai U
nió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemze ti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkozt atáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait. (3) (4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghat ározott foglalkoztatási feladatainak ellátása sorá n a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkozta tást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszo nyok alakulását, c) döntéseinek elõkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitik ai következményeit, d) e) az állami foglalkoztatási szerv mûködési feltéte leihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. (5) (6) A munkaadó: a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a fogl alkoztatási érdekegyeztetésben, b) segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját , ennek keretében munkaerõigényérõl és annak megsz ûnésérõl folyamatosan, de legkésõbb a betöltés ese dékességekor — a miniszter által meghatározott mód on — tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet, c) szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájár ul az álláskeresõk ellátásához. (7) A munkavállaló: a) képviselõi útján részt vesz a foglalkoztatási ér dekegyeztetésben, b) együttmûködik a munkaerõpiaci szolgáltató szerv vel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlo tt átképzési, foglalkoztatási lehetõségeket, együt tmûködik új munkahely felkutatásában, c) álláskeresõk támogatásának biztosítására járulék ot fizet. (8) II. Fejezet FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE
Országos Érdekegyeztetõ Tanács 9. § 10. § 10/A. § 11–13. § III. Fejezet MUNKAERÕPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELÕ SEGÍTÕ TÁMOGATÁSOK Munkaerõpiaci szolgáltatások 13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnõttképzési intézmény a munkahelykeresés t, a munkához, valamint megfelelõ munkaerõhöz jutá st, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elõsegíti. (2) A munkaerõpiaci szolgáltatások formái a követke zõk: a) munkaerõpiaci és foglalkozási információ nyújtás a, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, h elyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. (3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott munkaerõpiaci szolg áltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meg határozott feltételekkel az alábbiak szerint bizto sítja: a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt , vagy b) a 41. § (3)–(4) bekezdése szerinti uniós forrás ok bevonásával megvalósuló programok esetében a 20 03. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közb eszerzési eljárás keretében vásárol. (4) Felhatalmazást kap a a) Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munka erõ-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkr editációjának, valamint az akkreditált szervezetek ellenõrzésének szabályait,
b) miniszter, hogy rendeletben határozza meg az eg yes munkaerõ-piaci szolgáltatásokat – ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható sp eciális szolgáltatásokat –, a szolgáltatások szakm ai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételén ek idõtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtá sának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásána k feltételeit. Képzések elõsegítése 14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási sz erv által felajánlott, vagy elfogadott képzése ann ak a személynek, a) aki álláskeresõ, b) aki 25. életévét – felsõfokú végzettségû személ y esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a ta nulói, hallgatói jogviszonya megszûnését követõen álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetõleg terhességi gyermekágyi se gélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjb an részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül m egszûnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a z állami foglalkoztatási szervvel elõzetesen írásb an közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzés ben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkozt atása képzés nélkül nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott sze mélyek képzése akkor támogatható, ha a képzés idõt artama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülõ személy képzése a gyermek egy éve s – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követõen kezdõdik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési t
ámogatásban részesülõ személy keresõ tevékenységet nem folytat. (3) (4) Képzési támogatásként a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy részére a b) pont ban foglaltak kivételével aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése; b) az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott s zemély, valamint a foglalkoztatást helyettesítõ tá mogatásra jogosult álláskeresõ részére az általáno s iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakké pzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatár ozott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükség es képzésben történõ részvételhez a képzéssel kapc solatos költségek megtérítése adható. (5) A keresetkiegészítés a képzést megelõzõen elér t átlagkereset és a képzés alatt elért kereset kül önbözetéig terjedhet. (6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alac sonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkozta tási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér ö sszegét. (7) (8) (9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevõ személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségé nek nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpót ló juttatást – errõl szóló külön határozat nélkül – a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás ö sszegével csökkentett összegben kell folyósítani. (10) (11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetõk. 14/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – kü lön jogszabály szerint érvényes munkaerõigénnyel r endelkezõ – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló
kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerõigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt ál láskeresõk számára a munkaerõigényben meghatározot t munkakör betöltéséhez szükséges, állam által eli smert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkak ör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlá sához szükséges képesítés megszerzésére irányuló k épzésben (betanító képzésben), valamint a közúti k özlekedés C, D és E jármûkategóriájára érvényes ve zetõi engedély és gépjármûvezetõi képesítési igazo lvány megszerzését biztosító képzésben történõ rés zvételhez, b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatá rozott álláskeresõvel vagy a képzés megkezdését me gelõzõen, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követõen munk aviszonyt létesít. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresõke t a munkaadó választja ki a munkaerõigényében fogl altaknak megfelelõ, álláskeresõként nyilvántartott személyek közül. (3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon k ívül tartalmazza a) a képzésben részt vevõ álláskeresõk kiválasztásá nak módját, b) a munkaerõigényben meghatározott, betöltésre vár ó munkakör megjelölését, c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhe z az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt , d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevõ álláskeresõvel mely idõpontt ól kezdõdõen fog munkaviszonyt létesíteni, e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetõleg a k épzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához. 15. § Foglalkoztatás bõvítését szolgáló támogatások
16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban m eghatározott hátrányos helyzetû személy munkaviszo ny keretében történõ foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megvál tozott munkaképességû személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelõ összegû támogatás ny újtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósítá sának idõtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a mûködési körében felmerülõ okból rendes felmondás sal nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont sze rinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás fol yósításának idõtartama alatt sem kerül sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás leg feljebb egyévi idõtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresõként nyilvántartott személy fog lalkoztatásához legfeljebb kétévi idõtartamra nyúj tható. (3) Ha a munkaadó a szövetkezetekrõl szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mérté ke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékái g terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a há trányos helyzetû személy továbbfoglalkoztatását le galább a támogatás folyósítási idõtartama 50 száza lékának megfelelõ idõtartamra. (4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás eset én a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes idõtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnég y hónapja álláskeresõként nyilvántartott személy f oglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet. Közhasznú munkavégzés támogatása 16/A. § Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy f oglalkoztatásának támogatása 16/B. § Az álláskeresõk vállalkozóvá válását elõsegítõ támo gatás
17. § Támogatás nyújtható annak az álláskeresõnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülõ szem élynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel g ondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz c satlakozik. Munkahelyteremtés és munkahelymegõrzés támogatása 18. § Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtésé hez, a meglévõ munkahelyek megtartásához, a foglal koztatási szerkezetátalakítás elõsegítéséhez, vala mint a munkaerõ szakmastruktúrájának korszerûsítés éhez fûzõdõ foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalás a 18/A. § (1) (2) 19. § (1) (2) 19/A. § Munkaerõpiaci programok támogatása 19/B. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap elõre m eghatározott, összetett célok érdekében biztosítha tja olyan programok megvalósításának pénzügyi fede zetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megva lósítására, munkaerõpiaci folyamatok befolyásolásá ra, valamint a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben lévõ rétegek foglalkoztatásának elõsegítésére irá nyulnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok ker etében a munkaerõpiaci szolgáltatások és foglalkoz tatást elõsegítõ támogatások egyidejûleg és egymás ra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan rés zt vevõ álláskeresõ számára a különbözõ jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egy séges támogatás állapítható meg. Ha a program álta l elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indoko lt, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokra vona
tkozó szabályoktól – a 20. § (2) bekezdése szerint i jogszabályban meghatározott feltételekkel és mód on – a támogatást nyújtó szerv eltekinthet. (3) Munkaerõ-piaci program keretében a munkaadó ré szére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy mu nkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelõ összegû támogatás nyújtható. (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társada lmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs minisz ter, valamint az egyenlõ bánásmód biztosításáért é s társadalmi felzárkózásért felelõs miniszter egye tértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapít ásának feltételeit. Egyes általánostól eltérõ foglalkoztatási formák tá mogatása 19/C. § Támogatás nyújtható a részmunkaidõs, valam int olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munk avégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhe z nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz fel használásával történik. A foglalkoztatást elõsegítõ támogatások közös szabá lyai 20. § (1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14–16/A. § -ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban megha tározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Ala p foglalkoztatási alaprészébõl nyújthatók. (2) (3) A 13/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott s zolgáltatások, a 14. §-ban, a 16–18. §-okban, vala mint a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatáso k a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretébe n az állami foglalkoztatási szerv közremûködésével megvalósításra kerülõ munkaerõ-piaci programokban is nyújthatók. (4) A miniszter rendeletben határozza meg a 14–19. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, me gszüntetésének és visszakövetelésének részletes sz abályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött,
valamint a roma származású személyek munkaerõpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elõsegít ése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezõbb szabályokat állapíthat meg. (5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletbe n határozza meg a) a keresetpótló juttatás összegének differenciál t megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezõen nyújtandó képzési támogatás szabálya it. (6) Ha a foglalkoztatást elõsegítõ támogatás mérté kének meghatározása – jogszabály alapján – a fogla lkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes idõtartama alatt – a m egállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvéte lével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelezõ legkisebb munkabér, ak kor az azt követõ idõszakra az állami foglalkoztat ási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás öss zegét a kötelezõ legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet. 21. § (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazá sa alapján kiadott jogszabályban meghatározott, fo glalkoztatást elõsegítõ támogatások nyújtása eseté n a támogatásban részesülõvel hatósági szerzõdést kell kötni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerz õdés tartalmazza: a) a szerzõdést kötõ közigazgatási hatóság nevét, s zékhelyét, az ügy számát, b) a támogatásban részesülõ természetes személy es etében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szállásh elyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetébe n állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is, c) a támogatásban részesülõ szervezet esetében a m egnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valam int a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a szá mláját vezetõ pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
d) a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatá s formáját, mértékét, folyósításának idõtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit, e) az EK-szerzõdés 87–88. §-a szerint állami támog atásnak minõsülõ támogatás nyújtása esetén ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támo gatás tartalmát, eb) a támogatásban részesülõ tájékoztatását arról, hogy a csekély összegû, de minimális támogatáskén t nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell õrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni, f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogsza bályi rendelkezések megjelölését, g) a szerzõdésszegésnek minõsülõ magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, h) a jogszabály által meghatározott, valamint a fe lek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat, i) a szerzõdéssel kapcsolatban felmerülõ vitás kér désekben közigazgatási perben eljáró bíróság megne vezését. (3) Ha a támogatásban részesülõ a hatósági szerzõd ésben foglaltakat megszegi, a támogatás további fo lyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban r észesülõ köteles a támogatást a (4) bekezdésben fo glaltak szerint visszafizetni. (4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vis sza kell követelni, a támogatást a kötelezettségsz egés napjától a visszakövetelésrõl rendelkezõ hatá rozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatós ági eljárás általános szabályairól szóló törvényne k a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkez ése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötele zett visszafizetési kötelezettségének a visszaköve telésrõl rendelkezõ határozatban megjelölt határid õig nem tesz eleget, e határidõ elmulasztásának na pjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni. (5) A támogatást nyújtó hatóság vezetõje – erre ir
ányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdeml õ esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámít ásától, illetve dönthet a már felszámított késedel mi pótlék részben vagy egészben történõ elengedésé rõl, továbbá – a munkaadónak nem minõsülõ természe tes személy részére nyújtott támogatás esetén – a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történõ elengedésérõl. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyel embe vehetõ különösen kedvezõtlen szociális helyze te, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élõk megélhetését s úlyosan veszélyeztetné. (7) Aki foglalkoztatást elõsegítõ támogatásban rés zesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megal apozó körülményeiben változás következik be. IV. Fejezet A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENY HÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI 22. § A munkaadó részére támogatás nyújtható az ál tala végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit eny hítõ intézkedések megtételéhez. 23. § V. Fejezet ÁLLÁSKERESÕK ELLÁTÁSA 24. § Az álláskeresõ részére – az e törvényben meg határozott feltételek szerint – álláskeresési ellá tásként álláskeresési járadék, nyugdíj elõtti állá skeresési segély, valamint költségtérítés jár. Álláskeresési járadék 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskeresõ, b) az álláskeresõvé válását megelõzõ három éven be
lül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében me ghatározott – jogosultsági idõvel rendelkezik, c) megváltozott munkaképességû személyek ellátásár a nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése n em vezetett eredményre, és számára az állami fogla lkoztatási szerv sem tud megfelelõ munkahelyet fel ajánlani. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában elõírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelõ, ha a) b) egészségi állapota szerint az álláskeresõ a munk a elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék össz egét, illetõleg – amennyiben az álláskeresési jára dék összege a kötelezõ legkisebb munkabérnél alacs onyabb – a kötelezõ legkisebb munkabér összegét el éri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – töm egközlekedési eszközzel – történõ oda- és visszaut azás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gy ermeket nevelõ nõ és tíz éven aluli gyermeket egye dül nevelõ férfi álláskeresõ esetében a két órát n em haladja meg, e) az álláskeresõ foglalkoztatása munkaviszonyban t örténik. (3) A megváltozott munkaképességû álláskeresõ eset ében az (1) bekezdés d) pontjában elõírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelõ, ha meg felel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közöt ti naponta – a megváltozott munkaképességû álláske resõ által igénybe vehetõ közlekedési eszközzel – történõ oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jog osultsági idõ idõtartamába nem számítható be a fiz etés nélküli szabadság harminc napot meghaladó idõ tartama, kivéve, ha annak igénybevételére a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gond ozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül , tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása,
vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ott honi ápolása [a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5 ) bek.], valamint b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek. ], továbbá c) saját részére magánerõbõl lakás építése [Mt. 140 . § (1) bek.] d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatt eljesítés miatt kerül sor. (5) Az álláskeresõ részére a (2) bekezdésben fogla lt feltételeknek megfelelõ, rövid idõtartamú munka lehetõség felajánlható. (6) Az álláskeresési járadék folyósításának idõtar tama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak mi nõsülõ munkaviszony idõtartama az álláskeresési já radék folyósítási idejének kimerítését vagy megszü ntetését követõen megállapított álláskeresési jára dék esetében nem vehetõ figyelembe jogosultsági id õként. Álláskeresési járadék mértéke 26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kére lem benyújtását megelõzõ, vagy – ha az álláskeresõ ként való nyilvántartásba vételre késõbbi idõpontb an kerül sor – az álláskeresõnek az álláskeresõvé válását megelõzõ négy naptári negyedévben az ezen idõszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társa dalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jo gosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tb j.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munk aerõ-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulék alap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása so rán ezen idõszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amel yekben az álláskeresõnek volt járulékalapot képezõ jövedelme. Ha az álláskeresõ adott hónapban nem a z egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékala ppal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszám
ítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. (2) Ha az álláskeresõ az álláskeresõvé válását meg elõzõ négy naptári negyedévben több munkaadóval ál lt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékeny séget is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az állásk eresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, i lletõleg vállalkozói tevékenysége során elért járu lékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szeri nt kiszámítani. (3) Megelõzõ négy naptári negyedévi járulékalap hi ányában a járadék számításának alapja a négy naptá ri negyedévnél rövidebb idõszakban elért járulékal ap havi átlagos összege. Ha a megelõzõ négy naptár i negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresõnek j árulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megál lapításának alapja a jogosultság kezdõ napján hatá lyos kötelezõ legkisebb munkabér 130 százaléka. (4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számít ásának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatároz ott összeg harmincad része. (5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) be kezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százal éka, legfeljebb a jogosultság kezdõ napján hatályo s kötelezõ legkisebb munkabér napi összegének megf elelõ összeg. (6) (7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásá ról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatá lya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazd asági Térség másik tagállamában szerzett bért, sza kmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdé sben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni. (8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideigl enes ellátás összege a kérelem benyújtásának idõpo ntjában hatályos kötelezõ legkisebb munkabér 60 sz ázaléka. Álláskeresési járadék folyósításának idõtartama 27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának idõtartamát (a továbbiakban: folyósítási idõ) – a
25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételév el – annak az idõtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskeresõ az állá skeresõvé válást megelõzõ három év alatt munkavisz onyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetõleg társas vállalkozói tevékeny séget folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési köt elezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idõ). A jogosultsági idõ tartamába n em számítható be az az idõtartam, amely alatt az á lláskeresõ álláskeresési járadékban vagy vállalkoz ói járadékban részesült. Az elõbbiekben meghatároz ott ötéves idõtartam meghosszabbodik a következõ i dõtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen idõt artamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jog viszony nem állt fenn, vagy az álláskeresõ jogosul tsági idõnek minõsülõ vállalkozói tevékenységet ne m folytatott: a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, t ovábbá a polgári szolgálat, b) a keresõképtelenséggel járó betegség, c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány, d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondo zási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása, e) a megváltozott munkaképességû személyek ellátás ai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a b aleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociáli s járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészs égkárosodási járadéka folyósításának, f) az elõzetes letartóztatás, valamint a szabadságv esztés, és az elzárás büntetés, g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás fo lyósítása, h) a nappali tagozaton történõ tanulmányok folytatá sának idõtartamával. (2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idõ egy nap j áradék-folyósítási idõnek felel meg. Ha a kiszámít ás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabál
yait kell alkalmazni. (3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghoss zabb idõtartama 90 nap. (4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdõ napja az álláskeresõnek az állami foglalkoztatási szervnél történõ jelentkezésének napja. (5) (6) A folyósítási idõ számítása szempontjából a jo gosultsági idõ csak egyszer vehetõ figyelembe. Ha az álláskeresõ az álláskeresési járadék folyósítás ának számára meghatározott idõtartamát teljes mért ékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás idõtartamának alapját képezõ jogosultsági idõt a tényleges járadékfolyósítási i dõtartamnak megfelelõen csökkenteni kell. Ezt a re ndelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáró l szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy ált al, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is. (7) Az álláskeresõnek az állami foglalkoztatási sz ervnél történõ jelentkezése és az álláskeresési já radék folyósításának az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdõ napja közötti idõtarta m az álláskeresési járadék folyósításának idejébe nem számít be. (8) Ha az álláskeresési járadékban részesülõ szemé ly a járadék folyósítási idejének kimerítését mege lõzõen határozatlan idõtartamú, legalább napi négy óra munkaidejû munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási idõbõl még fennmaradó idõtartamra jár ó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatároz ott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifi zetés további feltétele, hogy az álláskeresési jár adékban részesült személy a járadék megszüntetését õl a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyba n álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó ig azolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyós ítási idejének lejártát követõ 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától s zámított két hónapon belül kell kifizetni. (9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben
kifizetendõ juttatás mértéke a még hátralévõ idõta rtamra járó juttatás összegének 80 százaléka. (9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülõ szem ély az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelõzõen nem a lakó- vagy tartózkodá si helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ munkaviszonyt, a (9) bekez désben meghatározott mértékû juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a keresõ tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését k övetõ legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifi zetni. (10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók , ha az álláskeresõ az álláskeresési járadék folyó sítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munk aviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megál lapítását megelõzõen utoljára munkaviszonyban állt. (11) Ha az álláskeresõ részére az állami foglalkoz tatási szerv (illetõleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskeresõ az álláskeres ési járadék folyósítási idejét kimerítette. (12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociáli s biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak v égrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartoz ó álláskeresõ részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – állá skeresési járadék vagy álláskeresési segély megáll apításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági idõre, v alamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeres etre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátá sra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának idõtartama nem haladhatja meg a 60 napot. Álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése és szüneteltetése 28. § (1) Meg kell szüntetni az álláskeresési járad ék folyósítását, ha az álláskeresõ: a) kéri, b) álláskeresési járadékban részesül, és törlik a n
yilvántartásból, c) megváltozott munkaképességû személyek ellátására válik jogosulttá, d) keresõ tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1 ) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 5 8. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi fog lalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat, e) olyan képzési lehetõséget fogad el, amelynek so rán a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér össze gét elérõ rendszeres támogatásban részesül, f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tan ulmányokat, g) meghalt, h) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kime rítette, i) (2) Ha az álláskeresési járadék folyósításának meg szüntetése az (1) bekezdés b) pontjában meghatároz ott ok miatt, valamint a keresõtevékenység folytat ása miatt úgy történik, hogy az álláskeresõ 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, az álláskeresõ részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdõ napjától számí tott 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébk ént rendelkezik. 29. § (1) Szüneteltetni kell az álláskeresési járad ék folyósítását, ha az álláskeresõ a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozá si díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogos ultságának megállapítását jelenti be, terhességi-g yermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követõ naptól, gyermek gondozási segély esetén a jogosultság megállapítás ának napjától, b) elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés , elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságv esztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglal koztatás alatt, d) rövid idõtartamú, legfeljebb kilencven napig ta
rtó keresõ tevékenységet folytat – az 58. § (5) be kezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalko ztatásnak minõsülõ munkaviszony kivételével – felt éve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett. e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpó tló juttatásban részesül. f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat kereté ben tényleges szolgálatot teljesít, ezen idõszak t eljes idõtartamára. (2) Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünet elésének oka megszûnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az állásker esési járadékot a megállapító határozatban meghatá rozott feltételekkel tovább kell folyósítani. (3) Nyugdíj elõtti álláskeresési segély 30. § (1) Az álláskeresõ kérelmére nyugdíj elõtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresé si segély) kell megállapítani, ha a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)–d) pontj ában, meghatározott feltételekkel, és b) a kérelem benyújtásának idõpontjában a reá irán yadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfelj ebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési j áradékban részesült, és az álláskeresési járadék f olyósítása idõtartamát kimerítette, és c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerít ését követõen három éven belül betöltötte a b) pon tjában meghatározott életkort, és d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szo lgálati idõvel, és, e) korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandós ágban, balettmûvészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. (2) Az álláskeresési segély összege a kérelem beny újtásának idõpontjában hatályos kötelezõ legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)–(3) bekezdé se szerinti járadékalap az elõbbi összegnél alacso nyabb volt, az álláskeresési segély összege a jára dékalappal megegyezõ összeg. (3) Az álláskeresési segély az álláskeresõ öregség
i nyugdíj, megváltozott munkaképességû személyek e llátása jogosultságának megszerzéséig terjedõ idõt artamra folyósítható. (4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdõ n apja az álláskeresési segély iránti kérelem benyúj tását követõ nap. Töredék hónap esetén az egy napr a járó álláskeresési segély összege a (2) bekezdés ben meghatározott összeg harmincad része. (5) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély fol yósítását a 28. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában , e) pontjában vagy g) pontjában meghatározott fel tételek fennállása esetén. (6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelõen alkalmazn i kell. (7) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély foly ósítását a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, b) a keresõtevékenység idõtartamára, függetlenül az idõtartam mértékétõl, c) 90 napra, ha az álláskeresõ a 36. § (1) bekezdé sében meghatározott bejelentési kötelezettséget el mulasztotta, d) ha az álláskeresõ az álláskeresési segély folyó sításának szünetelése alatt folytatott keresõtevék enység eredményeként álláskeresési járadékra szerz ett jogosultságot. (8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott eset ben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követõen az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani. Költségtérítés 31. § 32. § Az álláskeresõ részére járó álláskeresési já radék, álláskeresési segély megállapításával, vala mint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétõl az állami foglalkoztatási szervhez t örténõ oda- és visszautazást, valamint az állami f oglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalko zás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szüksé ges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybe
vételével felmerült indokolt helyközi utazási költ séget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskeresõ részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, i ndokolt helyi utazási költségek megtérítésérõl is rendelkezhet. 33–34. § 35. § Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések 36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesül õ személy a jogosultság feltételeit érintõ lényege s tények, körülmények megváltozásáról a tudomássze rzéstõl számított 15 napon belül köteles értesíten i az ellátást megállapító szervet. (2) (3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásá ról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rende letek hatálya alá tartozó álláskeresõ legalább hus zonegy nappal a távozást megelõzõen köteles bejele nteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munka keresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni. 36/A. § A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony esetét kivéve – a munkaviszo ny megszûnése, illetve megszüntetése esetén, az ut olsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonat kozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. 36/B. § Az állami adóhatóság az ellátásra való jog osultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munka erõ-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetés érõl, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség a lól mentes idõszakokat is. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség 37. § (1) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel , köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtõl számított hat hónapon belül írásban kötelezték. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõ elteltéve
l a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet vi sszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elõ. (3) Ha a munkanélküli ellátásban részesülõ személy mezõgazdasági õstermelõként folytat keresõ tevéke nységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni. (4) Az, aki az álláskeresõ halálát követõen a munk anélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, kötele s azt visszafizetni. (5) Az állami foglalkoztatási szerv vezetõje – err e irányuló kérelem esetén – különös méltánylást ér demlõ esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli ellátás visszafizetésé nek részben vagy egészben történõ elengedésérõl. (6) Ha a bíróság jogerõsen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenese n szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság hatá rozatának jogerõre emelkedéséig az érintett részér e kifizetett munkanélküli járadék és annak járulék ai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolida ritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerõs határozatot az állami foglalkoztatási szervnek meg küldi, amely ennek alapján határoz. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (8) Az álláskeresési járadék, nyugdíj elõtti állás keresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számí tható fel. 38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtér íteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérõ adatszolgáltatásnak követ kezménye és az ellátást a 37. § alapján visszaköve telni nem lehet. (2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogos ultat is felelõsség terheli, a jogalap nélkül felv ett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek vi sszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közremûködé
s aránya nem állapítható meg, a felelõsöket egyenl õ arányban kell megtérítésre, illetõleg visszafize tésre kötelezni. VI. Fejezet A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELÕSEGÍTÕ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (1) A Munkaerõpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalk oztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendsz er fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevon ásával, egységes kezelésével a) az álláskeresõk ellátásának biztosítása, b) a munkaerõ alkalmazkodásának, az álláskeresõk mu nkához jutásának támogatása, c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elõsegítése , d) a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, e) f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe l épõ korhatár elõtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához, g) az egyes alaprészekbõl finanszírozott ellátások , támogatások mûködtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint h) i) az Európai Foglalkoztatási Szolgálat mûködési é s fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történ õ hozzájárulás. (3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül – a pén zeszközök felhasználásának célja szerint – a követ kezõ alaprészeket kell elkülöníteni: a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadé k, a nyugdíj elõtti álláskeresési segély, az állás keresési segély, a munkanélküli járadék, a pályake
zdõk munkanélküli segélye, az elõnyugdíj, a nyugdí j elõtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösz tönzõ juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finans zírozására; b) c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást el õsegítõ támogatások, a nem az állami foglalkoztatá si szerv által nyújtott munkaerõpiaci szolgáltatás ok nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv ált al az alap- és középfokú oktatási intézményben pál yaválasztás elõsegítése érdekében szervezett munka erõpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásair a, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos p ostaköltség finanszírozására; d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról sz óló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támog atás finanszírozására; e) a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulás ról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnõttképzésrõl szóló tör vényben meghatározott feladatok, támogatási progra mok finanszírozására; f)–g) h) (4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Ne mzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati elle nõrzés díja arányosan, az alaprészbõl finanszírozo tt ellátások, támogatások igénybevételének hirdeté sével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakér tõi díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei vis szakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmer ülõ díjak és költségek, elszámolható továbbá az al aprészbõl finanszírozott ellátásokkal, támogatások kal kapcsolatos nyilvántartás mûködtetéséhez szüks éges informatikai fejlesztések költsége. (5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön elõirányz ataiból finanszírozott támogatások igénybevételéne k hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadáso kra, szakértõi díjakra az alaprészekbõl finanszíro zott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegû kiad
ásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alka lmazni. (6) (7) (8) Az állami foglalkoztatási szervek közremûködés ével, uniós források bevonásával megvalósuló progr amok, támogatások, valamint járulékátvállalás teki ntetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint közpo nti programok kedvezményezettje finanszírozza az e lõbbiekben említett intézkedések végrehajtása érde kében teljesített kifizetéseket. (9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képez õ járulék, szociális hozzájárulási adó költségveté si törvényben meghatározott hányada, illetõleg hoz zájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgál tatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt a z alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszíro zása érdekében a járulék és szociális hozzájárulás i adó fizetése történik. (10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott prog ram esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó i gazolt költségek az érintett keret terhére elszámo lhatók, illetve abból megtéríthetõk. (11) Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiad ásait az éves költségvetési törvény címenként, ill etve alcímenként tartalmazza. (12) A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön elõirányzat tartalmazza: a) a külön jogszabályban meghatározott járulékkedv ezmény megtérítésére szolgáló pénzeszközöket, b) az európai uniós operatív programok elõfinanszí rozásának céljára szolgáló pénzeszközöket, c) az európai uniós társfinanszírozásra szolgáló pé nzeszközöket, d) a külön jogszabályban meghatározott közfoglalko ztatás támogatására fordítható pénzeszközöket, e) f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszköz öket, g) a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pé nzeszközöket,
h)–i) j) uniós forrás terhére – elõleg bevonásával – meg valósuló operatív programok finanszírozására szolg áló pénzeszközöket, k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap el õ- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket . (13) 39/A. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal – a képzési alaprész kivételével – a miniszter rendelk ezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott elõirányzat te kintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkozta tásért felelõs miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze f eletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alap rész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakk épzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg. (2) A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározo tt elõirányzat fõ felhasználási céljait – kormányr endeletben foglaltak alapulvételével – a foglalkoz tatáspolitikáért felelõs miniszter és a közfoglalk oztatásért felelõs miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indításár a és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségváll alásra a közfoglalkoztatásért felelõs miniszter jo gosult. (3)–(4) (5) (6) (7) (8) A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékérõl, b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról, c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezd ésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentésérõl. (9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogsza
bály szerint a miniszter, valamint az állami fogla lkoztatási szervek gondoskodnak. (10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és ki adási elõirányzatát és annak alaprészek közötti me gosztását az Országgyûlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alapré szen belüli további jogcímeket a miniszter állapít ja meg. (11) 39/B. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes a laprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szer int egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha er re az eredeti elõirányzatokon felül képzõdõ többle tbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes a laprészek tényleges kiadásainak az elõirányzatoktó l való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt. (2)–(3) (4) (5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelez ettség a miniszter által meghatározott mértékig vá llalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi ered eti, elõirányzat-módosítás esetén a módosított kia dási elõirányzat 40 százalékát. (6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztat ási támogatások elõirányzata terhére tárgyéven túl i fizetési kötelezettség a miniszter által meghatá rozott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvet ési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalha tó. 39/C. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele : a) a Tbj.-ben meghatározott munkaerõ-piaci járulék; b) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka. c) d) e) a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rend szer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás; f) a központi költségvetési támogatás;
g) az állami foglalkoztatási szervek közremûködésé vel, uniós források bevonásával megvalósuló progra mok, támogatások, valamint járulékátvállalás végre hajtása érdekében befolyó bevételek; h) i) egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljá rás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kam atbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára t eljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a mûködésével összefüggõ bevétel; j) uniós forrás terhére megvalósuló operatív progra m finanszírozására szolgáló elõleg; k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozá s címen befolyó bevétel. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített v isszafizetések azt az alaprészt növelik, amelybõl a támogatást, illetõleg az ellátást folyósították. (3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befi zetések is teljesíthetõk, amelyek közérdekû kötele zettségvállalásnak minõsülnek. (4) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek dön tése alapján behajthatatlannak minõsíthetõk. E sze rvek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilv ántartásaikból. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés be hajthatatlan a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás sorá n nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás sor án behajtott forrás nem nyújt fedezetet, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljá rás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szer inti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, a melynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nin csenek arányban a követelés várhatóan behajtható ö sszegével, d) amelynél az adós nem lelhetõ fel, mert a megado tt címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) amelyet bíróság elõtt érvényesíteni nem lehet, f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült, g) amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közös ségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre. (6) A (4)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatáro zott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatá si Alap létrejöttét megelõzõen keletkezett követel ésekre is. (7) 39/D. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelk ezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állomá nya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési tá mogatással fedezett kiadások nélkül számított kiad ási fõösszeg eredeti elõirányzatának 25/365 részén él (a továbbiakban: likviditási tartalék). (2) Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatároz ott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel ke ll tölteni a likviditási tartalékot. (3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény elõírásai szerint történik. A feltöltés további le hetséges forrásai: a) tervezett mértéket meghaladó bevételek; b) kiadási elõirányzatok tárgyévben fel nem használ t része. (4) Amennyiben a tárgyévet megelõzõ év végén a Nem zeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állom ánya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, ú gy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásár ól a miniszter az államháztartásért felelõs minisz ter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglalt akra figyelemmel. (5) A Társadalmi Megújulás Operatív Program kereté ben uniós forrás terhére megvalósuló program finan szírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkezõ, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államházta rtásért felelõs miniszterrel egyetértésben meghozo
tt döntése alapján – a tárgyévet követõen felhaszn álható. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei fel használására vonatkozó sajátos szabályok 40. § (1) A foglalkoztatási alaprész központi kere tre és az állami foglalkoztatási szervek által fel használható (decentralizált) keretre osztható fel. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerõpi aci integrációs programok és kutatások támogatásár a; b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési tá mogatásra; c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására; d) foglalkoztatást elõsegítõ támogatások továbbfej lesztésére vonatkozó kutatások és programok támoga tására; e) a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfin anszírozásával megvalósuló programok hazai finansz írozására; f) 1996. január 1-je elõtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítésébõl adó dó kifizetésekre. (3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztat ási támogatások elõirányzata központi és decentral izált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási t ámogatások elõirányzata terhére megvalósuló progra mokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési t ámogatás 0,5%-ának megfelelõ mértékben számolható el mûködtetéssel kapcsolatos kiadás. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti F oglalkoztatási Alapból finanszírozható további, tö rvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletbe n állapítson meg. (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv ált al, európai uniós források felhasználásával nyújth ató foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokat. 41. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési a
laprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben elõírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafiz etések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá mûködésével összefüggõ bevételek. (2) Az állami foglalkoztatási szervek közremûködés ével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elõés társfinanszírozza. Az elõfinanszírozott összege t terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás. (3) Az állami foglalkoztatási szervek közremûködés ével, uniós források bevonásával megvalósuló progr amok, támogatások, valamint járulékátvállalás teki ntetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint közpo nti programok kedvezményezettje a támogatásokat el õfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézke dések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követõen megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt , de az Európai Unió által meg nem térített összeg ek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Al apot terheli. (4) A rendszeres szociális segély átalakításával ö sszefüggõ, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közre mûködésével megvalósuló programot a Nemzeti Foglal koztatási Alap, mint a központi program kedvezmény ezettje elõfinanszírozhatja, illetve az uniós forr ások terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió fel é elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térí tett összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalk oztatási Alapot terheli. VI/A. FEJEZET 41/A. 42. § 42/A. 42/B. 43. § 43/A.
§ § § §
43/B. § 43/C. § 43/D. § 44. § 45. § 46. § 46/A. § 46/B. § VII. Fejezet 47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási s zervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladata ira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabály okat a Kormány rendeletben határozza meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletb en állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoz tatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendõ adatok szolgáltat ására és a nyilvántartásból történõ adatigénylés r endjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat r endeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv ált al álláskeresõként nyilvántartott személyek létszá ma megállapítására, valamint közzétételének módjár a vonatkozó részletes szabályokat. 48. § Annak a személynek az esetében, akinek a tel epülési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott f el, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg – a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott elõirányzatból – a vizsgálatot végzõ szerv részére. 49. § Megyei (fõvárosi) munkaügyi központ 50. § 50/A. § 51. § 51/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv és a t
elepülési önkormányzat megállapodhat a munkanélkül i járadékban, pályakezdõk munkanélküli segélyében részesülõ álláskeresõk ellenõrzésérõl. A megállapo dás alapján a települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) hatósági ellenõrzést végez a rra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén ál landó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezõ, munk anélküli járadékban, pályakezdõk munkanélküli segé lyében részesülõ álláskeresõ folytat-e e törvénybe ütközõ keresõ tevékenységet. (2) Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatá rozott ellátásban részesülõ, az önkormányzat terül etén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkez õ álláskeresõkrõl az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzõt. (3) A jegyzõ az (1) bekezdésben meghatározott ellá tás folyósítása alatt történõ keresõ tevékenység f olytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájé koztatja az állami foglalkoztatási szervet. (4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott el lenõrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a p ályakezdõk munkanélküli segélyének folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a telep ülési önkormányzat ezen ellátások — a 28. § (2) be kezdésében meghatározott idõtartamra járó — összeg ének megfelelõ támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási al aprészének központi pénzügyi keretébõl kell folyós ítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meg határozott célokra használható fel. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásb an az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapot t támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet an nak felhasználásáról. (6) Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdés ben meghatározott céltól eltérõen használja fel, a z állami foglalkoztatási szerv a megállapodást fel bontja, és az önkormányzat köteles a támogatás vis szafizetésére. (7) A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntetõ határozat jogerõre emelke
désétõl számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter megállapodása szerint történik. (8) (9) Az álláskeresõt az (1) bekezdésben meghatározo tt ellenõrzés során a jegyzõvel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási köt elezettség. 52. § Felhatalmazást kap az egyenlõ bánásmód bizto sításáért és társadalmi felzárkózásért felelõs min iszter, hogy rendeletben meghatározza az állami fe lnõttképzési intézmény feladatait, az állami felnõ ttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnõttképzési intézmény vezetõjének jogál lását, kinevezésének rendjét, az állami felnõttkép zési intézmény irányításának rendjét és szabályait . Az állami felnõttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott – munkaerõpiaci képzések lebony olításával kapcsolatos együttmûködését, az állami felnõttképzési intézmény feladatai ellátásának fin anszírozását, a képzési keret felhasználásának sza bályait a miniszter az egyenlõ bánásmód biztosítás áért és társadalmi felzárkózásért felelõs miniszte r egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg. 53. § (1)–(2) (3) Munkaerõfejlesztõ és -képzõ központ 53/A. § VIII. Fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 54. § (1) (2) A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elõsegí tõ támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidõ legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meg
határozott támogatásban természetes személy részes ül, a hatósági szerzõdést csak személyesen kötheti meg. (3) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvé ny vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabál y, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkozt atás elõsegítése érdekében támogatást, a támogatás sal kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény ren delkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, kivéve, h a a támogatásról szóló jogszabály ettõl eltérõen r endelkezik. (4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munk avállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói jár adékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni. (5) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott a) kérelemre indult közigazgatási eljárásban az is mert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell é rtesíteni, b) hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölni e kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, val amint a természetes személyazonosító adatait. (6) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása ala pján kiadott jogszabályban meghatározott közigazga tási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a ké relem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításá tól számított tizenöt napon belül kell dönteni. (7) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásoka t magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meg határozott szerv a hatósági bizonyítványt magyar n yelven állítja ki. (8) A külföldiek magyarországi foglalkoztatására v onatkozó szabályok megtartásának ellenõrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi elle nõrzésrõl szóló törvény eljárási szabályait kell a lkalmazni. (9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontj ában meghatározott együttmûködési kötelezettség ke
retében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figye lembe vételével – az ügyfél a) b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa me ghatározott idõpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és c) az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–4. alpontj aiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezés étõl számított 15 napon belül – bejelenti az állam i foglalkoztatási szervnek, és d) maga is aktívan keres munkahelyet, és e) az állami foglalkoztatási szerv által felajánlo tt munkaerõ-piaci szolgáltatást, valamint az állam i foglalkoztatási szerv által támogatott képzési l ehetõséget elfogadja, illetõleg igénybe veszi, f) részt vesz a megfelelõ munkahelyhez jutást elõse gítõ munkaerõ-piaci programban, g) a megfelelõ munkahelyre szóló állásajánlatot elf ogadja. (10) Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj elõtt i álláskeresési segélyre jogosult vagy abban része sülõ álláskeresõ az 58. § (5) bekezdés d) pontjána k 5. alpontjában meghatározott együttmûködési köte lezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében megha tározott megfelelõ munkahelyet köteles elfogadni. (10a) Az olyan álláskeresõ esetében, aki sem állás keresési járadékra, sem nyugdíj elõtti álláskeresé si segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelõ, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik. (10b) A közfoglalkoztatási jogviszony keretében tö rténõ foglalkoztatás esetében a munkahely akkor me gfelelõ, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkozt atott lakóhelye között naponta történõ oda- és vis szautazás ideje tömegközlekedési eszközzel a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelõ nõ és tíz éven aluli gyermeket egyedül neve lõ férfi álláskeresõ esetében a két órát meghaladj a, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalko ztatott lakóhelyére történõ térítésmentes szállítá sról, vagy
b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyét õl számított 20 km-es távolságon belül az illetéke s és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakiga zgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelõ térítésmentes elhelyezésrõl, tisztálkodási és étk ezési lehetõségrõl a foglalkoztató gondoskodik. (10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történõ foglalkoztatás esetében a napi pihenõ idõ eltöltésére a lakóhelytõl különbözõ településen k erül sor, az álláskeresõ csak abban az esetben köt eles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az cs aládi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gon dozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintet tel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a k érdésben a lakóhelye szerinti települési önkormány zat jegyzõjének nyilatkozata az irányadó. (11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresõké nt – kérelmére – azt a személyt veszi nyilvántartá sba, aki a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–5 . alpontjaiban meghatározott feltételeknek és b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami fog lalkoztatási szervvel a (9)–(10) bekezdésben fogla ltak szerint együttmûködik. (12) (13) (14) Az állami foglalkoztatási szerv – külön jogsz abályban meghatározott idõponttól – törli az állás keresõk nyilvántartásából az álláskeresõt, ha a) kéri, vagy b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszûnt, vag y c) meghalt, vagy d) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felsz ólítás ellenére nem tesz eleget, vagy e) a (9) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttmûködési kötelezettségé nek nem tesz eleget, vagy f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt n
em tekinthetõ külön jogszabályban meghatározott ak tív munkahelykeresõnek, vagy g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre , valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszere s szociális segélyben részesül, vagy h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátásár a jogosult, de egészségkárosodottnak minõsül, ezér t a külön törvényben meghatározott együttmûködési kötelezettség nem terheli, vagy i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre , valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön tö rvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítá sát kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B. § (1) be kezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttmûködni. (14a) Az álláskeresõ aktív munkahelykeresõ tevéken ysége és álláskeresõként való nyilvántartása szüne tel, ha az álláskeresõ a) a munkaügyi központ által támogatott képzésben v esz részt, b) rövid, 90 napot meg nem haladó idõtartamú keres õ tevékenységet (kivéve az egyszerûsített foglalko ztatást) folytat, továbbá c) – az idõtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatá sban vesz rész. d) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozá si díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogos ultságának megállapítását jelenti be, terhességi-g yermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követõ naptól, gyermek gondozási segély esetén a jogosultság megállapítás ának napjától, e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálat ot teljesít, a szolgálatteljesítés idõtartama alat t. (15) Az állami foglalkoztatási szerv hatósági elle nõrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági el járás általános szabályairól szóló törvény hatóság i ellenõrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkal mazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv
a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, ak inek személyazonosságát meg kell állapítania. (16) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó sz emélyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szab ályai szerint kell alkalmazni. (17) Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezd és g)–i) pontjában meghatározott feltételek fennál lása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresõ k nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bek ezdésben foglaltak szerint együttmûködik. 54/A. § (1) A munkanélküli ellátást, vállalkozói j áradékot, valamint foglalkoztatást elõsegítõ támog atást megállapító, illetve folyósító szerv az e tö rvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényes ítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bûn cselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mi ndaddig, amíg a büntethetõség el nem évül. (2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel ne m vett ellátást az esedékességtõl számított egy év en belül lehet felvenni. (3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdõdik. Az igény elévülését hivatalból kell figy elembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévül és címén visszakövetelni nem lehet. (4) Ha a jogosult az igényét menthetõ okból nem tu dja érvényesíteni, az akadály megszûnésétõl számít ott hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha a z elévülési idõ már eltelt, vagy abból hat hónapná l kevesebb van hátra. (5) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli fel szólítás, az igénynek a bíróság elõtti érvényesíté se, megegyezéssel történõ módosítása, az egyezségk ötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülés t megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetõleg az elévülés megszakítását elõidézõ eljárás jogerõ s befejezése után az elévülési idõ újra kezdõdik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajt ható határozatot hoztak, az elévülést csak a végre hajtási cselekmények szakítják meg.
55. § (1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nem zeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész ének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások el õirányzatának a) központi kerete szolgál, a miniszter vagy az áll ami foglalkoztatási szerv, b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az áll ami foglalkoztatási szerv köt a támogatásban részesülõvel hatósági szerzõdést . (2) 56. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fe nnálló – a jogszabályban meghatározott kis összegû követelés értékhatárát meghaladó – tartozás adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Pénzeszközeinek hatékony felhasználása, valamint az azokból törté nõ téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a té nyállás tisztázott, a) az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó, b) az álláskeresési járadék és álláskeresési segél y folyósítását szüneteltetõ, valamint megszüntetõ, továbbá c) a foglalkoztatást elõsegítõ támogatás folyósítás át megszüntetõ határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtha tóvá nyilvánítható. (3) Az e törvényben és a felhatalmazása alapján ki adott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlege lési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alap ján – a kijavítás kivételével – akkor van helye jo gorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszab ályban meghatározott feltételek hiánya miatt kerül t sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghat ározott szabályokat megsértette. (4) 56/A. § (1) Rendbírságot köteles fizetni a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illet õleg személy, aki e törvényben, valamint a felhata lmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 94/D.
§-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerzõdésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) beke zdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdéséb en meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az elõírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat; b) az a felszámoló, aki a Bérgarancia Alapról szól ó 1994. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdéséb en meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 fo rintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meg határozott esetben a rendbírságot munkavállalónkén t kell kiszabni. (3)–(4) 57. § Az állami foglalkoztatási szerv határozata – ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti hat ározatot – bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértõ határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Adatvédelmi rendelkezések 57/A. § (1) A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ell átással, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokka l, a munkaerõpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a kü lföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsola tos tevékenysége, valamint hatósági ellenõrzése so rán, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötel ezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkal mazhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jog szabályban meghatározott feladataik ellátásával ös szefüggésben a következõ adatok nyilvántartására j ogosultak: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menek ült vagy oltalmazott jogállás, c) lakóhely (tartózkodási hely);
d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység), e) a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elõse gítõ támogatás, valamint a munkaerõpiaci szolgálta tás megállapításához és igénybevételéhez e törvény ben és más törvényben meghatározott adatok, f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek), g) jövedelemre vonatkozó adatok, h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adat ok, i) munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephel y, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám), j) az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskeresõ k orhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságba n, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bá nyászjáradékban részesül-e. (3) Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett ad atokból a) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egé szségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, f olyósítása, ellenõrzése céljából a TAJ szám alkalm azásával az a)–c), e) és g) pontjai, b) a szociális igazgatás szerve az aktív korúak el látása megállapítási és folyósítási feltételei fen nállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkal mazásával az a)–c) és e) pontjai, c) a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapc solódó, törvényben meghatározott feladataik ellátá sa céljából az a)–d) és f)–h) pontjai, d) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenõ rzése, valamint a munkaerõ-piaci járulék bevallásá nak és befizetésének ellenõrzése céljából az a), c ), d), e) és g) pontjai szerinti adatok igénylésére jogosult. (4) (5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogsza bályban meghatározott módon szolgáltathatnak. (6) A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapc solati kódot képezhet, a nyilvántartásában szerepl
õ személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése , teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérõ nyilvántartásának karbantartása céljából. (7) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabálya it az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesü lése után az állami foglalkoztatási szerv és az ad atkérõ nyilvántartásából törölni kell. (8) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai cé lra felhasználhatók és statisztikai célú felhaszná lásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átad hatók. (9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötele sek adatvédelmi szabályzatot kiadni. (10) (11) Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekez dés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldé sével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító sze rvet, ha korhatár elõtti ellátásban, szolgálati já randóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy á tmeneti bányászjáradékban részesülõ személynek áll apít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot. (11) Az e törvény szerinti eljárások során az unió s rendeletek szerinti hozzáférési pontot mûködtetõ egészségügyért felelõs miniszter az uniós rendele tek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érint ett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törv ény szerint kezelt személyes és különleges adatokat. Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis 57/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt . szerint foglalkoztatást helyettesítõ támogatásra jogosult személyekrõl, rehabilitációs ellátásban részesülõ személyekrõl, valamint a közfoglalkoztat ásban résztvevõ személyekrõl a munkaerõpiaci helyz etük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvét elük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezés e, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelõs miniszter, az állam i foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a jegyzõ ezzel összefüggõ feladatai ered
ményes ellátásának elõsegítése, továbbá a szociáli s ellátásokra való jogosultságot megállapító törvé nyben meghatározott jogosultsági feltételek fennál lásának ellenõrzése céljából elektronikus nyilvánt artást vezet (a továbbiakban: adatbázis). (2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissa l kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásáv al csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos á llami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg. (3) Az adatbázis tartalmazza 1. a foglalkoztatást helyettesítõ támogatásra jogos ult személyek tekintetében a) az alábbi adatokat: aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai, ab) a jogosult állampolgársága, illetõleg bevándoro lt, letelepedett vagy menekült státusza, ac) a jogosult belföldi lakó-, illetõleg tartózkodá si helye, ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására é s megszüntetésére vonatkozó adatok, ae) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám), af) a foglalkoztatást helyettesítõ támogatásra jog osult személy iskolai végzettsége, szakképesítése, b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenõrzé srõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)–(5) be kezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személ yekre vonatkozó adatokat, c) a munkaerõpiaci helyzetükkel összefüggõ, követke zõ adatokat: ca) munkaerõpiaci képzésben történõ részvétel, cb) munkaerõpiaci programban történõ részvétel, cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretéb en történõ foglalkoztatás, cd) közfoglalkoztatásban való részvétel, ce) munkaviszony – támogatás nélkül történõ – létes ítése, cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele, cg) egyszerûsített foglalkoztatásban történõ részvé
tel, d) az álláskeresõként történõ nyilvántartással össz efüggõ következõ adatokat: da) a nyilvántartásba vétel idõpontja, db) a nyilvántartásból történõ törlés, illetve a n yilvántartás szünetelésének idõpontja és indoka; 2. a közfoglalkoztatottak tekintetében a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében aa) az adatbázisba való felvétel idõpontját, ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonos ító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, álla mpolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, le telepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ státuszát, valamint önkéntes adatszolgá ltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettsé gét, ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört, ae) eddig betöltött munkaköreit, af) a munkaügyi központtal történõ együttmûködésére vonatkozó adatokat, ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét, ah) a rehabilitációs ellátásban részesülõ személy által betölthetõ munkakörök leírását (FEOR kód), b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adat ok körében ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy 1. tényleges közfoglalkoztatott-e 2. képzésben vesz-e részt 3. foglakoztatást helyettesítõ támogatásban részesü l-e, 4. rehabilitációs ellátásban részesül-e. bb) a közfoglalkoztatási jogviszony idõtartamát, bc) a napi munkaidõ mértékét (4, 6 vagy 8 óra), bd) a közfoglalkoztatási bér összegét, be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött mu nkakört, bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát; 3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekinteté
ben a) a munkát felajánló, a munkát szervezõ és a közr emûködõ közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám elsõ nyolc jegyét (törzsszámát), elérhe tõségét, b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód) , leírását, c) a munkavégzés helyét, d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot, e) a munkavégzés idõtartamát, f) a napi munkaidõ mértékét, g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás terve zéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adato kat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés), h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkiseb b és legnagyobb számát, i) a közremûködõ szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetõségét, j) a kifizetõ szerv azonosítóját, megnevezését, elé rhetõségét. (4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti p rioritási szint körében vizsgálandó szempontok: 1. Hátrányos helyzetû munkavállaló, aki a) az elõzõ 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, m unkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakkép esítést (ISCED 3), vagy c) 50 éven felüli személy, vagy d) egy vagy több eltartottal egyedül élõ felnõtt, v agy e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmáj ában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egy ensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemzõ átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy f) egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztala tának megerõsítésére van szüksége ahhoz, hogy javu ljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahely en; 2. Súlyosan hátrányos helyzetû munkavállaló, aki le galább 24 hónapja munkanélküli;
3. Fogyatékkal élõ munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, va gy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. 4. Megváltozott munkaképességû munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkant sági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megje lölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban. (6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti ad atokat a települési önkormányzat jegyzõje rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat jegyzõj e rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja sz erinti adatokat is. (7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplõ adatok a közfoglalkoztatott , illetve korlátozottan cselekvõképes személy eset én törvényes képviselõje írásbeli kérésére, önként es adatszolgáltatása alapján vehetõk fel az adatbá zisba. (8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdé s 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvé telre kerülõ adatok körét rendeletben állapítsa me g. 57/C. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/ B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesül ése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsola t keretében biztosítja a települési önkormányzat j egyzõje számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghat ározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben megha tározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatós ág számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatbe tekintéshez, valamint az állami felnõttképzési int ézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott ada tbetekintéshez szükséges hozzáférést. (2) A közfoglalkoztatásért felelõs miniszter az ad atkezelõ tevékenysége feletti felügyelet gyakorlás a és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos
feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2–3. pontjaiban meghatározott a datokba betekinthet. (3) A települési önkormányzat jegyzõje a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megál lapításához szükséges ellenõrzési feladatai érdeké ben az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pon t b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2 . pont ab) és af) alpontjában szereplõ adataiba te kinthet be. (3a) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ell átásra való jogosultság feltételeinek megállapítás ához szükséges ellenõrzési feladatai ellátása érde kében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. p ont a) és b) pontjában szereplõ adataiba tekinthet be. (4) az állami felnõttképzési intézmény a képzési i gények felmérése és a képzések szervezésének terül eti összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás s zervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)–b) alpontjaiban és 3. pont a) –e) alpontjaiban szereplõ adataiba tekinthet be. (5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költsé gvetés által finanszírozott része folyósítása felt ételeinek ellenõrzése érdekében a Magyar Államkinc stár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. po nt ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplõ adataiba tekinth et be. (6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonos ításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhas ználhatóak és statisztikai célú felhasználásra áta dhatóak. 57/D–57/E. § Fogalommeghatározások és záró rendelkezések 58. § (1) Ez a törvény 1991. március hó 1. napján l ép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy t ámogatásban részesülõk esetében a juttatást, illet ve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszab ályok szerint kell tovább folyósítani.
(3) (4) E törvény a) 36. § (1) bekezdése, 37. § (3)–(4) és (8) bekez dése, 46/A. § (4) bekezdése, 54. § (4) bekezdése t ekintetében munkanélküli ellátáson az álláskeresõk támogatását, b) 37. § (6) bekezdése tekintetében munkanélküli j áradékon az álláskeresési járadékot és az állásker esési segélyt is érteni kell. (5) E törvény alkalmazásában a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartoz ó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalk almazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, va lamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosíto tt bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelõzõe n létesített – ezzel egy tekintet alá esõ bedolgoz ói jogviszonyt, a hivatásos nevelõ szülõi jogviszo nyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegû munka végzésre irányuló jogviszonyát, – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hal lgató tagját – fegyveres és rendvédelmi szervek hi vatásos és szerzõdéses állományú tagjának szolgála ti viszonyát kell érteni, b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározot t munkaviszonyban áll, c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiségge l nem rendelkezõ gazdasági társaság, illetve magán személy és annak jogi személyiséggel nem rendelkez õ társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. d) álláskeresõ: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltétele kkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehab ilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban ne m részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkavisz ony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresõ tevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatá si szervvel együttmûködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresõként nyilvántart. Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásb an nem részes, az Európai Közösséggel és tagállama ival nemzetközi szerzõdést kötött állam állampolgá ra, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerzõdésben foglaltak szerint álláskeresõként akkor is nyilvántartásba vehetõ, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. e) keresõ tevékenység: – az 1–4. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, a melyért díjazás jár, továbbá keresõ tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minõsül , valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közremûködés vagy mellékszolgáltatás ker etében történõ munkavégzés útján vesz részt, illet ve aki a társaság vezetõ tisztségviselõje vagy a t ársasági szerzõdésben közremûködési/munkavégzési k ötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapj án tiszteletdíj jár, akkor minõsül keresõ tevékeny ségnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezõ legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal folyta tott tevékenység akkor minõsül keresõ tevékenységn ek, ha az abból származó bevételt a személyi jöved elemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kis zámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekû önkén tes tevékenység nem minõsül keresõ tevékenységnek. 4. A külön törvény alapján nevelõszülõi jogviszony keretében végzett tevékenység nem minõsül keresõ tevékenységnek, f) magas szintû képzettséget igénylõ munkavállalás : a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás, g) kötelezõ legkisebb munkabér, minimálbér: a jogs zabályban meghatározott kötelezõ legkisebb havi mu
nkabér legmagasabb mértéke. h) öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó ö regségi nyugdíjkorhatár, i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öreg ségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendel kezik, vagy ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öre gségi nyugdíjban részesül, vagy ic) a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által f olyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alap ján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíj ban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztó l egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadék ban vagy növelt összegû öregségi járadékban részes ül, j) munkaközvetítõ tevékenység: olyan szolgáltatáso k összessége, amelynek célja a munkát keresõk és a munkát kínálók találkozásának elõsegítése, k) pályakezdõ álláskeresõ: a 25. életévét — felsõf okú végzettségû személy esetén 30. életévét — be n em töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezõ, az állami foglalkoztatá si szerv által nyilvántartott álláskeresõ, feltéve , ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befej ezését követõen nem szerzett jogosultságot. Nem te kinthetõ pályakezdõ álláskeresõnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondoz ási díjban, illetõleg gyermekgondozási segélyben r észesül, 2. elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, tovább á polgári szolgálatot teljesít, l) rövid idõtartamú munka: olyan, az állami foglal koztatási szerv által felajánlott, vagy az álláske resõ által megtalált munka, amelynek idõtartama ös szefüggõen a 90 napot nem haladja meg, m) megváltozott munkaképességû személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi re habilitációt követõen munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása
miatt csökkennek, n) alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony : az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egy szerûsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka, o) közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezete k mûködésérõl és támogatásáról szóló törvény szeri nti közhasznú tevékenység, p) háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) po ntjában meghatározott személyek, q) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) po ntjában meghatározott jövedelem, r) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nõtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs é lettársa, s) egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésén ek e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy, t) társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésén ek f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy, u)–v) (6) A törvény alkalmazásában a a) a munkavállaló rendes felmondásán, a köztisztvi selõ, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédsé g, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hi vatásos állományú tagjának lemondását; b) munkaviszonynak a munkáltató részérõl rendkívül i felmondással történõ megszüntetésén a közszolgál ati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazott i jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos é s szerzõdéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v iszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontj ában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és sze rzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2 001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában; c) a munkaviszonynak a munkaadó részérõl rendes fe lmondással történõ megszüntetésén a közszolgálati
és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel tö rténõ megszüntetését is érteni kell; d) (7) Ahol jogszabály munkaügyi szakigazgatási szerv et, munka- vagy munkaerõközvetítõ szervet, munkaüg yi szolgáltató irodát említ, ezen az állami foglal koztatási szervet kell érteni. (8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletbe n határozza meg a) – az államháztartásért felelõs miniszterrel egy etértésben – az álláskeresési járadék összege kisz ámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdéséb en meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadé k és álláskeresési segély folyósításának b) az álláskeresõként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek, c) az EGT tagállamaiban történõ munkahelykeresésse l kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaí télésének, d) a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kez elésének, e) az e törvényben meghatározott nyilvántartások ve zetésének f) g) az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetért ésben a munkaerõpiaci szolgáltatásokat nyújtó szer vezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazga tási szolgáltatási díj szabályait. (8a) (9) Ahol e törvény a) gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segély t, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, ro kkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat , rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadék ot, megváltozott munkaképességû személyek ellátása it, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát, b) munkaviszonyt említ, azon az Európai Unióhoz történõ csatlakozás
t követõen az EGT tagállamaiban hatályos jogszabál yok szerinti megfelelõ ellátásokat és jogviszonyok at is érteni kell. (10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvé ny szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység fol ytatásának részletes feltételeit, a tevékenység be jelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilv ántartásának személyes adatot nem tartalmazó adatt artalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántart ás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabály okat, továbbá a magán-munkaközvetítõi tevékenységr e jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmaza ndó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza. (11) 59. § (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazd asági Térség tagállamai tekintetében az Európai Kö zösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalk ozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat öner õbõl eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni. (2) E törvénynek az álláskeresési járadék összegén ek kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeres ési járadékra, valamint álláskeresési segélyre val ó jogosultsági idõt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében a z Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, öná lló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közös ségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szer int kell alkalmazni. (3) E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségrõl szól ó megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közö sség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam k özött létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Eu rópai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban ré szes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(4) E törvénynek a) az álláskeresõként való nyilvántartásba vétel fe ltételeire, b) az álláskeresési járadékra, valamint az állásker esési segélyre vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térs égrõl szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerzõdés t kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerzõ désben foglaltak szerint kell alkalmazni. 59/A. § 2011. január 1. elõtt a Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogat ási szerzõdésekbõl eredõ követelések, illetve az a laprészt terhelõ kötelezettségek a XX. Nemzeti Erõ forrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkakép ességûek foglalkoztatásával összefüggõ bértámogatá s” nevû fejezeti kezelésû elõirányzatot illetik me g, illetve terhelik. 59/B. § 59/C. § (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, i lletve szünetelõ álláskeresési járadékot és állásk eresési segélyt a megállapítása idején hatályos sz abályok szerint kell tovább folyósítani. Az állásk eresési járadék – a folyósítási idõ lejártát megel õzõen létesített munkaviszony miatt – egy összegbe n történõ kifizetésére az álláskeresési járadék me gállapítása idején hatályos szabályokat kell alkal mazni. (2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) be kezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének be vezetõ szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelõzõen, álláskeresési járadék , valamint álláskeresési segély megállapítása irán t benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának id õpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni. (3) A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetet t ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatál yos 22. §-a alapján fizetendõ társadalombiztosítás i járulékot a szolidaritási alaprészbõl kell megfi zetni.
59/D. § (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbáz isban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatá shoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosítá sáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévõ adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból t örténõ adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. (2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az á llami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig mû ködteti. (3) A települési önkormányzat jegyzõje az általa 2 011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban. Az Európai Unió jogának való megfelelés 60. § (1) Ez a törvény a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedé llyel rendelkezõ állampolgárainak jogállásáról szó ló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi iránye lv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikk ének, b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagál lamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartóz kodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK ren delet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/36 0/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/E GK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 200 4. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és t anácsi irányelv 24. cikkének c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képze ttséget igénylõ munkavállalás céljából való belépé sének és tartózkodásának feltételeirõl szóló, 2009 . május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk ( 1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja. (2) Ez a törvény a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásár ól szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai p arlamenti és tanácsi rendelet,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásár ól szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonat kozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptem ber 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseke t állapítja meg.
