1989. évi bevételi többletének

Jelentés a Társadalo:mbiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletének vizsgálatáról

;

1990.

10.

- l

Az Állami Számvevőszék 1990. I. félévi munkatervi előírásának megfelelóen megvizsgálta a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi ellátási kötelezettségekkel nem terhelt bevételi többletének felhasználását. Az ellenőrzési program összeállításánál, a vizsgálat szervezésénél a közvetlen munkatervi kötelezettségen túlmenően foglalkozott azzal, hogy a Társadalombiztosítási Alap múködtetését a korábbiaktól eltérő gazdasági körü lmények is befolyásolják, és így azok következményei nem hagyhatók figyelmen kívül. A vizsgálat az összességében a mintegy 27 Mrd ~ bevétel i többletre, valamint a múködési kiadásokkal való gazdálkodás szabályszerüségére, illetve az azt befolyásoló tényezőkre, azok következményeire terjedt ki. Nem foglalkozott az al apkezelő döntési hatáskörén kívül esó ellátási kérdésekkel. Az

ellenőrzés

arra kívánt választ adni, hogy

az Alap ellátás i kötelezettségekkel nem terhelt többletbevételeit, valamint a gazdálkodás eredményeként képződött jövedelmet a kezelő milyen módon és milyen célokra használta fel; -

a felhasználás j ogcímei mennyiben szalgálják a Társadalombiztosítási Alap érdekeit, céljait és összhangban vannak-e a törvényi előírásokkal; a forr ások és a múködési elő ir ány zatok terhére milyen fejleszt éseket valósítottak meg és ennek melyek a várható kihatásai;

~

' -

..,

,

miként alakultak a járulékf izetési kötelezettség befizetéseinek elmulasztásából fakadó kinl évóségek, milyen erőfesz ítéseket tettek beha j tásukra, milyen eredménnyel?

A helyszini vizsgálatok 1990 . február 9-tól április 20-ig tartottak. A vizsgálatot végezték Samberger Mária, dr.Csépán Magdolna, dr.Fónyad Erzsébet számvevók, Reich Lajos tanácsos.

- 2

Az összefoglaló jelentésbe foglalt föbb vizsgálati megállapításokat alátámasztó tényanyagot, továbbá a Társadalombiztosítási Alap létrehozásának előzményeit a jelentéshez csatolt függelék tartalmazza. A vizsgálatról készült részletes jegyzőkönyvek és az ezekhez kapcsolódó alapdokumentumok az Állami Számvevőszéknél betekintésre rendelkezésre állnak.

~

A helyszini vizsgálatok tapasztalatai alapján az alapkezelő, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (továbbiakban: OTF) számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a kezdeti, 1989. évben előforduló hiányosságak 1990-ben már ne ismétlődjenek. A jelentés erre külön is kitér.

I. A vizsgálat megállapításai

1./ A Társadalombiztosítási Alap gazdálkodásának szabályozottsága, szervezettsége Az 1988. évi XXI. törvény a Társadalombiztosítási Alap kezelésével az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot bízta meg, valamint felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy az Alap pénzügyi, elszámolási, számviteli rendjét állapítsa meg. A tárgyban született 13/1989.(II.l0.) MT rendelet csak átmeneti szabályozásnak tekinthető. Az abban hivatkozott 23/1979 . (VI.28 . ) MT rendelet ugyanis csak a költségvetési szervekre vonatkozik és nem tartalmaz olyan előírásokat, amelyek a Társadalombiztosítási Alap tartalékalap_jával való gazdálkodására értelmezhetőek.

;

r

- 3

-

A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott 13/1989 . (11.10.) MT rendelet még az Alap elszámolásával kapcsolatos fogalmakat sem határozza meg egyértelmúen. Bizonytalanságot teremt annak értelmezése, hogy mit tartalmaz "az Alap önálló gazdálkodásából származó eredmény" fogalma; tartalmazza-e az önálló költ ségvetési szervek, igazgatóságok múködési, valamint ár- és díjbevételeit. Az sem pontosan értelmezhető, hogy a múködési, ár- és díjbevételeknek is csak l %-a használható-e fel múködési kiadásként, vagy sem. Nem tisztázott , hogy az Alap forgóalap feltöltése hogyan történik, ha a bevételi többlet teljes egészében a tartalékalap képzést szolgálja. Végül a szabályozás nyi tva hagyja, hogy vajon a Társadalombiztosítás i Alap 1990. évi költségvetéséról szóló 1989. évi XLVIII. törvény korlátozása /a kiadási fóösszeg 5 %-a a likviditási tartalék/ vonatkozik-e az 1989-ben keletkezett bevételi többlet elszámolásra. A múködés érdekében a meglévő szabályozásokhoz kellett igazítani a Társadalombiztosítási Alap elszámolási és számviteli rendjét . Ezért az OTF-nek néhány kivételtól eltekintve (béralap, múködési, fennt artási, felújítási és beruházási pénzeszközök felhasználá sában, érdekeltségi rendszer kialakításában való önállóság) a költségvetési szervekre vonatkozó elszámolási rendet kellett alkalmaznia . A költségvetési szervekre vonatkozó számviteli rendszer ugyanakkor nem, vagy csak bonyolult helyi szabályozásokkal illeszthető ahhoz a követelményhez, hogy a Társadalombiztosítási Alap tartalékalapjáról az alapszerú gazdálkodáshoz szükséges információkat biztosítsa. i '

A kivételekre önálló szabályzatokat az OTF - az irányítási r endszerükról szóló törvényükre várva - nem készített, hanem azokra is a korábbi, költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat érvényesítette. Az OTF a szabályozások és a szervezet kialakítása érdekében csak kezdeti lépéseket tett. A hagyományos feladatain (államigazgatási, folyósítási ) túlmenő, a bevételi. többletekkel való gazdálkodással kapcsolatos döntési hatáskör t átmeneti feladatnak tekintette az önkormányzat létrehozásáig.

- 4 -

A tartalékalap felhasználásával kapcsolatos döntéselőkészítés rendjét, döntési mechanizmust, illetve felelósségi rendszert csak 1989. év végén szabályozták. A szabályozások 1990. január 2-tól hatál yosak. A társadalombiztosítás tartalékaira vonatkozó számlarend tervezetét is csak az OTF Pénzügyi Fóosztályán végzett vizsgálat részjelentésének megismerését követően készítették el. Ezt azonban a hivatkozott fo galmi tisztázatlanságok miatt a bemutatott formában az Állami Számvevószék megitélése szerint nem lehet életbe l éptetni. 1989-ben a tartalékalappal kapcsolatos ügyekben a döntést az OTF vezetője - az Országos Társadalombiztosítási Tanács (továbbiakban: OTT) véleményének kikérése mellett - hozta, mivel az érvényes szabályozások szerint az OTT az OTF társadalmi ellenőrzésére hivatott tes tület. A tartalékalap hozadékfelhasználásával kapcsolatban az Alap kez elője külön célokat nem határozott meg. Az egészségmegőrzés hosszútávú társadalmi programjáról szóló l063/1987.(XII .l0.) MT határozatban megfogalmazottak alapján és az igények szerint döntötte el, hogy mire fordítja a hozadékat (lásd a későbbiekben és a függelékben). Az Alap jogos követelését képezik a munkáltatók járuléktartozásai, amelyek évról-évre ugráss zerűen növekednek . A tartozások összege a vizsgálat időszakában olyan méreteket öltött, amelyet az OTF a rendelkezésére álló eszközökkel megfelelő hatékonysággal kezelni nem tud.

2./ Az ellátási kötelezettséggel nem terhelt bevételi többlet (tartalékalap) keletkezése és felhasználása A Társadalombiztosítási Alap tartalékalap képzése és felhasználása részletes szabályainak hiányában az 1989. évben keletkezett tartal ékalap meghatározása, annak értelmezése nehézséget okozott. A vizsgálat lezárásáig tartalékalapot nem képeztek.

~

- 5 -

A társadalombiztosítás járulékbevételei 1989-ben jelentósen, 32,2 Mrd R-tal meghaladták a tervezettet. Így a bevételi többlet is nagyságrendileg haladja meg a tervezettet, az elszámolásokból meghatározhatóan 26,9 Mrd R (lásd l.sz.melléklet). A bevételek növekedését alapvetóen az alulbecsült bérkiáramlás okozta, amelyet csak részben csökkentett a járuléktartozások növekedése (ez utóbbi kérdés vizsgálatára a jelentés 4. pontjában visszatérünk). Az állami költségvetés a Társadalombiztosítás-i Alap részére tartalékalapot nem adott át, annak ellenére, hogy az 1988 . évi XXI . tv. 6. § (4) bekezdése szerint az állami költségvetés 1989. január l-jén "az alapot 1,8 Mrd R névértékű, az állam tulajdonában lévő részvények átadásával, tartalékalappal látja el".

:

'

.'

Az OTF vez etőjének a Pénzügyminisztérium államtitkárával egybehangzó nyilatkozata szerint az "előkészítés során, valamint a törvény indoklásában egyértelműen az volt a s zéndék, hogy a társadalombiztosítás megvásáralja a részvényeket". Ennek megfelelóen a 13/ 1989 .(!! .10. ) Mt rendelet 6. § (2) bekezdése úgy intézkedett, hogy "az Alap - a bevételi többletéból 1989. január l-jén részére átadott - 1,8 Mrd R névértékű részvény ellenértékét, legkésőbb 1989. december 31-ig az állami költségvetésnek megtéríti". Ez az értelmezés az Állami Számvevőszék megitélése szerint ellentmond a törvény szövegének . Ezt a Pénzügyminisztérium és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékesei a vizsgálat tapasztalatai alapján folytatott szakmai vita során azzal indokolták, hogy a törvény az "ellátás" módját nem értelmezi . Törvénysértésnek m inősíthetó, hogy a költségvetés által az OTF részére átadott részvények nem rendelkeznek a törvényben előírt állami garanciával. Többszöri egyeztetés után az Alap kezelője a r észvények ellenértékeként az eredetileg kért 3,6 Mrd Ft-tal szemben 2,7 Mrd Ft-ot utalt át a költségvetésnek . A részvények 1988 . évi 229M R-os asztaléka már az Alap bevételeit növelte. Ezért a részvényvásárlás kedvező befektetési lehetőségként értékelhető, még akkor is, ha a magyarországi tők e­ piac kialakulatlansága miatt nem határoz ható meg, hogy az 1,8 Mrd Ft

- 6

-

rész vény 2,7 Mrd ~-ért történő megvásárlása értéken, az alatt, vagy a felett történt-e . Nem hasonlítható ez 1-2 db l M~ értékű r észvényvásárlás i smer t árfolyamához sem.

névértékű

Az OTF előír ása szerint az igazgatóságok szigorú likviditási ter v szerint gazdálkodnak. Az igazgatóságok napi felesleges pénzeszközeiket kötelesek az Alap számlájára átutalni . Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az OTF 1989-ben sikeres értékpapírpiaci múveleteket folytathatott. (A befektetéshez viszonyítva ez 19-24 . %-os kamatnak fe l el meg . ) Ennek révén 304.092 e~ bevételre tett szert. Összességében a Társadalombiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek befektetése 1989-ben 533 . 092 ~t bevételt eredményezett . A befektetések 9.425 ~t ráfordítással (jutalékok, kamatköltségek) jártak, így összességében a befektetések hozadéka 523.667 SR volt. Az állami költségvetés módosítása során 1989. junius 2-án a Parlament a XV III . tv. 24. §-ában előírta, hogy a Társada l ombiztosítási Alap tartalékalapjából - az 1989 . évi, a tervezetten fe lüli bevételi többl et mértékének megfel elő összegben- ... Lakása lap hiányát fin anszírozó kötvényt vásárol ... A Pénzügyminisztérium augusztus 15-én a Pénzügyi Közlönyben a 3008/1989. t ájékoztatójában t ényként jelentette meg , hogy az Országos Társadalombiztosítás i F ői gazg atóság 15 Mrd ~ értékben Lakásalap fedezeti köt vényt vásárolt. Ehhez képest 1989. szeptember 14én született megállapodás a Lakásalap fedezeti köt vény vásárlásáról. Három részletben, miniszterelnöki felhívás alapján, összesen 13,1 Mrd ~ értékben . A kötvény futamideje 15 év, a kamat mértéke a l eghosszabb lejáratú kincstárjegy forr ásadával csökkentett kamatainak hónapokka l súlyozott átlagos kamatával egyenlő, 1989-ben 15,2 %. (Megjegyezzük, hogy a kötvények megvásárlása a hatályos szabál yozás szerint a Társadalombiztosítási Alap tartalékalap képzéséi g elhalasztható lett volna .) A kötvény vásárlására az indoklás szerint a költségvetési deficit csökkentése, az ország fizetőképességének megőrzése érdekében volt szükség, ugyanakkor a Társadalombizt osítási Alapot pénzügyi szempontból hátrányos hel yzetbe hozta, i lletve korlátozta ann ak a pénzügyi 11

• *

- 7

manóverezési lehetóségét. (Az ok-okozati összefüggésekkel az Állami Számvevőszék V-11/1990. számu, a Lakásalappal kapcsolatos vizsgálata részletesen foglalkozik.) A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény 1989-ben nem korlátozta a tartalékalap hoza dékának felhasználását. Nem volt megkötés arra sem, hogy a hozadék hány százaléka fordítható egészségmegórzési célokra, s hogy ezek mit tartalmazhatnak. A vizsgált időszakban az elbírálás intézményes formái sem alakultak ki. Ilyen körülmények között az OTF, mint az Alap kezelője 1989-ben 100M ~-ért alapítói részvényt vásárolt az Ingatlanbank Rt-ben, további 200,7 M ~-ot támogatások és hozzájárulások címén fizetett ki (lásd 2.sz. melléklet). A közvetlen egészségmegórzési célt szolgáló felhasználás az összes kifizetés egynegyede, amely a hozadéknak kb. 5 %-a. Ilyennek tekintette a vizsgálat a 2.sz. mellékletben kiemelt sorokat. A támogatás többi jogcíme csak közvetve kapcsolható az egészségmegórzési célokhoz. (A hozadék felhasználás el l enőrzési tapasztalatait részletesen a függelék tartalmazza . )

:

.

A bevételi többlet további felhasználását jelentette az át adott és átvett pénzeszközök 2,2 Mrd Ft-os és az átfutó, kiegyenlítő és függő tételek 4,3 Mrd ~- os egyenlege. Ezen összegek között került átadásra 300 M R az OTF szakmai felügyeletét ellátó Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak. A SZEM 1989. ! . félévében csak úgy tudott a kormány által a tárcára kirótt 300 M~költségvetési t ámogatás csökkentést végrehajtani, hogy a gyógyszerár emelkedésból a mi nis ztérium ál t al vállalt terhet a társadalombiztosítási alapra hárította . Az e lőbb i egyenlegekben el számolt kiadások - a Gyógyért Vállalat részére folyósított 1.450 M~ t ámogatási e lől eg, illetve az egészségügy finanszírozásához szükséges 5,9 Mrd ~ forgóalap szükséglet - nem teszik leh ető ­ vé, hogy a bevételi többlet egészében a tartaléka l ap növelését szolgálja. Az állami költségvetés által biztosított 2 Mrd ~ f orgóalap a fenti t ételekre nem nyújt fedezetet.

- 8

3./ A múködési kiadások előirányzatának teljesülése és az ellátási feladatokat szolgáló technikai feltételek alakulása 3.1. Az Alap múködési kiadásai A társadalombiztosítási szervezetek múködési kiadásának 1989. évi 2,1 Mrd ~-os előirányzatát a költségvetési törvény nem állapította meg. Ez az összeg az államháztartási mérlegben számítási anyagként került meghatározásra. A Társadalombiztosítási Alapról szóló tör vény az Alap kezelőjének ennél nagyobb összeg felhasználására biztosít lehetőség e t. E szerint ugyanis az alap bevételeinek l %-a a múködési kiadások fedezetére fordítható. Így kerülhetett sor arra, hogy 1990 . február 21-én az ismert tényszámok alapján az OTF vezetője az 1989. évi előirány­ zatot 480 M~-tal visszamenőleg felemelje (lásd 3.sz. melléklet). A társadalombiztosítás múködési kiadásának vegasszege a vizsgálati jelentés lezárásának időpontjában bizonytalan volt. Az OTF a vizsgálat idejéig két mérleget bocsátott az ellenőrök rendelkezésére; a későbbi módosítások jogának fenntartását biztosító záradékolással. Az első mérleget ugyan módosították; de az 1990. április 13-án újra átadott mérlegben ismételten jelezték, hogy az további módosításra szarul. Az OTF saját hatáskörében felismert és szankció nélkül javítható könyvelési hibák - az eltérések összegszerüsége teljeskörúen még nem ismert - összesítése még nem történt meg. Amennyiben ezek jellege és nagyságrendje számottevő hatást gyakorolna a múködési kiadások főössze gér e , azt az 1990. évi nyitárnérleg valódisága érdekében az 1989. évi zár ómérlegben az Állami Számvevős zék szükségesnek tartja átvezetni. A múködési kiadásoknak a Társadalombiztosítási Alap bevételei l %-ában meghatározott nagyságrendje a jelenlegi feladatokra fedezetet biztosít. A takarékos gazdálkodásra e szabályozás azonban nem ös ztönöz. Az OTF belső szabálya törekszik a takarékos költséggazdálkodás feltéte-

- 9

-

leinek megteremtésére, a maradvány felhasználására azonban a jogszabályok nem intézkednek, ezért a helyzet nem tekinthető megnyugatónak . A későbbiek so rán gondot okozhat, hogy az OTF feladatbővülése miatt (lásd a Függelékben) a működési költségek jelentősen növekedhetnek. .~ .

A terv- és tényadatok teljeskörű összehasonlító elemzését a vizsgálat során az Állami Számvevőszék munkatársai megkisérelték, ez azonban az előzőekben jelzett bizonytalanságok miatt nem vezetett eredményhez. (Az 1989. év végleges lezárására, a maradvány. elszámolásra csak 1990. május végén került sor.) igazgatóságok a tervezés időszakában már ismert és indokolt kiadásokra a fedezetet az OTF-től, mint irányító szervtől nem kapták meg. Ezeket csak későbbi időpontban, pótelőirányzatként bocsátották rendelkezésükre. Mindez sérti az igazgatóságok gazdasági önállóságát. Végső soron azonban úgy itélhető meg, hogy az OTF mind a múködési kiadások tervezésénél, mind azok felhasználásánál összességében reálisan szállDl t. Az

Néhány véletlenszerűen kiválasztott tétel vizsgálata azt mutatta, hogy a működési kiadás alakulásában szerepet játszott az infláció ütemének emelkedése (postaköltségek, szállítási költségek), valamint az, hogy a számítógépes rendszerek bevezetésével kapcsolatos leporellók és festékkazetta igény előre nehezen volt meghatározható .

..

Az arányaiban jelentősnek tűnő (30 %-os) bérfejlesztés az átlagos havi jövedelmet 11.740 ~-ra emelte. Ilyen bérviszonyok mellett sem képesek azonban - az állások folyamatos hirdetése ellenére - betölteni a fóállású munkahelyek közel 10 %-át. Egy kutatás-fejlesztési szerződés teljesítésének vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tanulmányok megrendelését, illetve a kutatás irányát kutatási terv nem alapozta meg. A tanulmányok hasznosíthatóságára vonatkozóan eltérő, esetenként egymásnak ellentmondó vélemények alakultak ki a szakértők

- 10 -

részéről .

(Felmerült az az igény is, hogy a társadalombiztosítási r endszer fejlesztésével kapcsolatos kutatómunka bázisát elsődlegese n az OTF-en belül kellene megteremteni.) Beruházási, fejlesztési célú dologi kiadásokra, valamint ingatlanvásárlásra 500 MR-ot fordítottak 1989-ben.

3.2. Ellátási feladatokat szolgáló technikai feltételek alakulása Az OTF 1989 . évi nyitó mérlege szerint az állóeszközök összes értéke 824,3 M R. Ennek kétharmada ingatlan, egyharmada gép, berendezés és felszerelés. Az eszközök nettó értéke 53 %, a népgazdasági átlagnál mintegy 4 %-kal kevesebb. Lényegesen elmarad a pénzügyi szolgáltatások , valamint a nem anyagi ágak 60-70 % közötti szintjétől. Ezen belül az épületek vi szonylag magas nettó értéke mögött jelentős szóródás tapasztalható. A társadalombiztosítás t erületi szervei ugyani s többségében a valamikori OTI tulajdonát képező épületekben működ­ nek, amelyek ma már erősen elhasználódott állapotban. vannak . Ezekben az épületekben egyéb tevékenység (jellemzően az egészségügyi ellátás ho z kapcsolódó szolgáltatás) i s folyik . Mindezek következményeként a t erületi igazgatóságokon sem a dolgozók munkakörülményei, sem az ügyf élfogadás feltételei nem megf elelőek (lásd Függelék). A gépek, berendezések, felszerelések eszközállományának el használódottsága nemcsak a nettó ér t éket , hanem a nullára leírt és használatban tartott eszközök 30 %-os arányát tekintve sem szolgálja a kors ze rű és gyors munkavégzés érdekeit . Az eszközállomány állapotának helyzetfelmérését megnehezítette az, _hogy a Társada lombiztosítási Alap l étreho zásával egyidejű leg - teljeskörű leltáron alapuló - vagyonrnérleg nem készült.

••

- ll -

..

Az 1989. évi fejlesztések tervezése csak koncepeionális szinten történt meg. Már a társadalombiztosítás bevételi előirányzatának meghatározásakor várható volt, az év során pedig bizonyossá vált, hogy a múködési kiadások - a bevételek l %-ában meghatározott - keretösszege a vártnál nagyobb lesz. Végülis a tervezett beruházások 96 %-át (403 M Ft-ot) pótelőirányzatokként adták ki . Az épületberuházások, fejlesztések előkészítésénél a vizsgálók nem tapasztaltak szabálytalanságot. A Főigazgatóság belső szabályzatai megfelelnek a felsószintú jogszabályi előírásoknak, azokat folyamatosan karbantartják. A döntéselőkészítés során alapvető célkitúzés volt, hogy a beruházásokat, fejlesztéseket azokra a tevékenységekre és területekre összpontosítsák, ahol az eszközellátottságban a legnagyobb feszültségek tapasztalhatók. Az épületberuházásokra 1989-ben fordított 305,8 M R eredményeként öt területi igazgatóságon, valamint a fővárosban javulnak a dolgozók munkakörülményei. A nagymérvú elmaradás miatt ezek a beruházások az elhelyezés általános körülményeit érdemben nem változtatják meg, az alapterület bővülés inkább a megnövekedett feladatokkal függ össze. Az OTF központi székháza kezelói jogának megszerzése nem szerepelt az eredeti fejlesztési célok között. A vásárlást a múködés i költségek megnövekedett fedezete tette lehetóvé. Teljes birtokbavétel esetén a Főigazgatós ág közel 10 ezer m2 alapterülettel növelheti munkaterületét. Ezzel megoldhatók a sürgetővé vált irattározási gondok, a szétszórtan múködó egységek tömörítése és a későbbiekben javíthatók az ügyfélfogadás feltételei is. A vásárlásnál az OTF a lehetséges l egala~sonyabb vételár elérésére törekedett. Ennek köszönhetóen a FIK hivatalos értékbecslése szerint 511 MR-ra értékelt épületrészt végülis 197 MFt-ért sikerült megvenni, amelyból 179,5 MFt kifizetésére

- 12 -

1989-ben került sor. A kezelói jog telekkönyvi bejegyzése megtörtént. Az épület megvásárlásával a társadalombiztosítás vagyana a kifizetett összeghez mérten is jelentősen gyarapodott. A többi épületberuházás (ingatlan kezelói jogának megszerzése, épületbővítések) megvalósítása során is a legkedvezőbb megoldásra törekedtek. Így például a kivitelezókkel történő szerzódéskötéseknél kötbér kikötésével is érvényesítették a társadalombiztosítás érdekeit és azt be is hajtották .

.-. '

A Társadalombiztosítási Alap létrehozásával kibóvült fejlesztési lehetóségekkel élve 1989-ben jelentős számítógép vásárlásokra került sor. Összesen 130 M ~ értékben, zömében (80 %) a Budapesti Igazgatóságnál, a NYUFIG-nál és a Fóigazgatóságon. Eze n túlmenően 30,7 M~-ot for dí tottak a kapcsolódó software fejlesztésekre. A fej l esztések egységesen az IBM kompatibilitás szem előtt tartásával kialakítandó gépparkra épültek. Az OTF számítástechnikai szakemberei szerint ezzel 1992-re elérhető a különbözó egységek közötti gépi összeköttetés, az egységes feldolgozási szemlélet maradéktalan érvényesítése, az elavult gépek kiváltása, nem utolsósorban a területi szervek munkájának hatékonyabb ellenőrzése.

A helyi hálózatok kialakítását elsódlegesen az IBM AS 400-as számítógépre alapozzák. Elsőként a legnehezebb helyzetben l évő Budapesti Igazgatóság gépellátását oldották meg. A számítástechnikai beruházáso k eredményeiról csak kezdeti tapasztalatok állnak rendelkezésre. Azok közül ki emelést érdemel a decentralizált nyugdíj megállapítási r endszer és a múködési feladatok számítógépi könyvelése (főkönyvi könyvelés , munkaügyi nyilvántartás, bérszámfejtés, mérlegkészítés stb.). A számítógépi rendszerek alkalmazásánál jól látszanak a gyorsitott hardware fejlesztés következményei . A gépek megvásárlásával egyidejúl eg ugyanis a software-háttér csak részben volt biztosított. A prograrnak kidolgozása jelenleg is folyik. Ezért a további részfeladatok (járulék- és folyószámla könyvelés nyilvántartása, különféle társada-

...

- 13 -

lombiztosítási ellátások megállapítása stb.) számítógépre vitele során célszerűbb lenne az összehangolt áttérést biztosítani azért, hogy a gépek kihasználása mielőbb elérje a konfiguráció adta lehetőséget.

.- .

A számítógépi fejles ztések mellett jelentősnek tekinthető gépi beruházás a Budapesti Igazgatóságnál a nyugdíj megállapításhoz szükséges iratok, adatok mikrofilmre vitele. A korszerú módszerek nélkül az irattárból rendkívül hosszú ideig tart a szükséges adatok és a jogosultságot megalapozó iratok kikeresése, ezért a választott megoldás célszerúsége nem vitatható. A beruházások számviteli elszámolását belső utasítások részletesen szabályozzák. Az elszámolások felülvizsgálata során csak néhány aktiválással összefüggő hiányosságat tapasztaltunk. (Ezeket a függelék részletesen tartalmazza . ) 4./ A társadalombiztosítással szembeni járuléktartozások 4.1. A járuléktartozások alakulása

! •

A Társadalombiztosítási Alap 1989. január l-jén szerint 6,7 Mrd ~ (6.694.762.354 ~) járuléktartozást vett át. A járuléktartozások összege, az 1989. év folyamán jelentósen, mintegy 60 %-kal emelkedett, 1990-ben pedig már minden elózetes elképzelést felülmúlóan, napi 55 M ~-tal növekedett. A vizsgálat lezárásakor már a 15 Mrd ~-ot is meghaladta.(Az OTF területi szervinél a kintlévőségek - járuléktartozások alakulását 1984-től a 4.sz . melléklet szemlélteti. Az adatok részletes elemzését a függelék tartalmazza . ) A járuléktartozások növekedésének okai eltérőek. A gazdálkodói szférában a járuléktartozások növekedése elsősorban és szinte azonos arányban vezethető vissza a likviditási zavarokra, valamint a gazdálkodási fegyelemsértésekre. Emellett az Állami Számvevőszék munkatársai ma még egyedinek tekinthető, de a növekvő tendencia miatt figyelemre

- 14 -

méltó tudatos szabálysértésekkel is találkoztak. Egyre több gazdálkodó szervezetnél tapasztalható, hogy több elszámolási betéts zámlát is nyitnak, és a társadalombiztos ítási szerveknek nem a valós pénzforgalmat bonyolító számlát jelentik be. Gyakori, hogy nem fizetik be a dolgozóktól levont 10 %-os nyugdíjjárulékat sem. A járuléktartozások növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a gazdálkodó szervek a járuléktartozás növekedéssel "olcsó hitelhez" jutnak. Ezt a jelenséget az 1989. évi XLVIII. tv. indoklási része is kiemeli: "a késedelmi pótlék szintje a piaci hitelkamat mértékéhez képest ma már alacsony, nincs visszatartó ereje". A járuléktartozások éves változásának alakulásában a különbözó területek és szektarak között tapasztalható, ma még markánsnak itélhető jelenségek, összességében inkább az általános fizetési fegyelem lazulására hívják fel a figyelmet .

4.2. A járuléktartozások behajtására tett intézkedések és azok eredményessége Az OTF belső szervezeti rendj e a járulék-folyószámlák veze t ését a területi szervek számára írja elő. Ezek a járulék kötelezettségek befizet éseiról egyedi folyós zámlákat vezetnek, amelyen nyilvántartják a tartozásokat is - beleértve a rendbírságok és a késedelmi pótlékok összegét . A folyószámlákról rendszeresen készül összesítő kimutatás , amely 26 szektorra bontva tartalmazza a járulékkivetést, a befi zetés helyzetét és a különbözó bírságokat. Olyan részletező kimutatás azonban, amely a járuléktartozásokról keletkezésük időpontja szerinti áttekintést adna, a vizsgált időszakban nem volt, mivel a korábbi, viszonylag kis összegű tartozások figyelemmel kisérés ére az egyedi ügyintézés is lehetáséget biztosított. (Az OTF vezetője már a vizsgálat idején intézkedett a szükséges nyilvántartási rendszer kialakítására.)

~

.-

- 15 -

.

..

Az OTF ugyan· utasításokkal kötelezi és premizálási rendszerrel ösztönzi a területi szerveket és azok szakelőadóit a járuléktartozások csökkentésére, azonban az intézkedések OTF szintú összehangolása nem megoldott. Ezért fordulhat elő, hogy a szakelóadók, illetve igazgatóságvezetők a járuléktartozásokkal szemben esetenként túlságosan is "elnézóek". Az így elmaradó bevételek az alapkezelő gazdálkodási lehetőségeit csökkentik .

... , A megyei igazgatóságok az egységes rendszer hiányában a legkülönbözőb b módszerekkel dolgozva kisérlik meg a járuléktartozások behajtását. Első lépcsóben a szakelőadó szóban, esetleg írásban sürgeti a befizetést. Ennek eredménytelensége esetén a jogszabályi előírásoknak megfe lelóen az úgynevezett "szocialista szektorba" tartozó gazdálkodó szervezeteknél azonnali inkasszót nyújtanak be a számlavezető bankhoz, egyéni és társasvállalkozások esetében pedig határozati úton a tanács i adóhatóságnál behajtási eljárást kezdeményeznek.

.. .

..

~

Az azonnali inkasszó, mint behajtási lehetőség alkalmazását a 6/1989. (VII.31.) MNB rendelkezés korlátozza. Ez a rendelkezés ugyanis feloldja a számlavezető bankok "sorba állítási" kötelezettségét. Ezért azok fedezet hiányában visszaküldik az inkasszókat. A behajtási munkát hátráltatja, hogy a gazdálkodó szervek fizetőképességének figyelemmel kisérésére nincs lehetőség. A többszörösen megismételt inkasszó emellett jelentős többletköltségekkel is jár. Nem tapasztalható nagyobb eredményesség az adóügyi hatóságoknál kezdeményezett járulékbehajtási kisérletek tekintetében sem. A kimutatások s zerint ugyanis az évente kezdeményezett több tízezer adóügyi eljárás révén a tartozásoknak mindössze 6-8 %-a térül meg, annak ellenére, hogy e címen az OTF az elmúlt négy évben 23 M ~-tal járult hozzá az adóügyi dolgozók jövedelméhez. A nagyobb eredményesség érdekében az OTF 1989-tól - a Pénzügyminisztérium eg yetér tő támogatásával - az adóügyi dolgozók személyes anyagi ösztönzését több mint kétszeresére (a behajtott összeg 7 %-ára) emelte fe l. Az ösztönzés azonban az eredményekben nem hasznosult.

- 16 -

A járulékbehajtások végső eszközével, a felszámolási eljárás kezdeményezésével a területi igazgatóságok nem szivesen élnek. E helyett inkább a személyes kapcsolatok, esetenként a felszámolás kilátásba helyezésével próbálják fizetésre kényszeríteni ügyfeleiket . E lépések azonban csak időleges és részleges eredményekkel járnak. (Lásd Függe lék) A felszámolási eljárás kezdeményezésére riasztó hatásúak a más intézmények által indított felszámolások következményei is. Ezek során az OTF részére átadott összeg alig éri el a tartozás 1-2 %-át.

.·~

Az általánossá vált folyamatok megállítása érdekében az OTF 1989-ben kétszer is átfogó ellenőrzést végzett. A tapasztalatok birtokában az igazgatóságokat határozottabb intézkedésekre hívta fel. A járuléktartozások növekedése azonban csak az ellenőrzést követő egy-két hónapb an lassult le , majd ismét a korábbiakhoz hasonló dinamizmussal növekedett. Tehát a kedvezőtlen tendencia nem változott.

4.3. A járuléktartozások behajtásának eredményességét befolyásoló tényezők

A társadalombiztosítási járulék befizetési kötelezettségér ól intézkedő jogszabályok többségét olyan időszakban és gazdasági körülmények között hozták, amikor a társadalombiztosítás elsődleges feladata az ellátások maradéktalan folyósítása volt. Az 1970-es években, de még az 1980-as évek elején is csak a viszonylag kis számú "magánszektor" járul ékfizetési fegyelmezetlenségei voltak jellemzóek. Az ebből adódó feszültségek az úgynevezett "szocialista szektor" befizetései és az állami költségvetéshez való szaros kötődés miatt nem jelentettek mértékadó gondokat. Ezért az OTF járulékbehajtási tevékenysége is zömmel az úgynevezett magánszektorral szembeni fellépésre szorítkozott, egyben specializálódott.

. ~

·.

- 17 -

A társadalombiztosítási ellenőrök tevékenysége még ma is elsősorban az ellátások szakszerű elszámolásának, kitizetésének viszgálatára, a járulékbevallások helyességének megállapítására irányul. Ellenőrzési utasítások, segédletek sem adnak támaszt a kintlevóségek behajthatóságának vizsgálatára. Az ösztönzési rendszer számszerűsített feltételeket részletesen csupán a magánszektorra nézve tartalmaz. A területi szervek illetékes dolgozóinak ügyszeretete, magánszargalma által vezérelt erőfeszítések azonban nem tekintheták sem általánosnak, sem hatékonynak. Az 1980-as évek második felében a gazdaság egészére kiterjedő járulékfizetési fegyelemlazulás az OTF-et felkészületlenül érte. Ekkor derült ki, hogy a társadalombiztosításra irányadó rendelkezések érvényesítésének számos akadálya van. Az 1975. évi II. törvény végrehajtási rendelete ugyanis a gazdálkodó szervezetek járuléktartozásának behajtására az azonnali inkasszó benyújtásán túlmenően lehetőséget nem biztosított. A fizetésképtel en vállalatok, szövetkezetek járuléktartozásainak behajtására így nem volt mód. A járulék tartozások behajtására a felszámolási eljárásról szóló 1986 .évi ll. tvr . sem biztos ított maradéktalan lehetőséget . Nem i smeri el ugyanis a t ársada lombiztosítás sajátos ellátási kötelezettség-vállalását, ezért az OTF csak az egyéb hitelezők közöt t érvényesítheti követeléseit. A társadalombiztosítási járulék törvényi előírás révén keletkezett jogkövetkezmény; nem visszafizetetlen hitel, hanem adósság. Nem sorolható tehát azonos kategóriába azokkal a hitel ezők ­ kel, akik a fizetésképtelen gazdálkodó szervezettel önkéntesen l étesítettek sze r ződéses polgári jogi jogviszonyt. (Néhány felszámolási eljárás eredményét a Függelék részletesen is tartalmazza.) Az OTF több alkalommal tett javaslatot a vázolt gondok rendezésére az igazságügyi miniszternek és a felügyeletét ellátó szociális- és egészségügyi miniszternek, de eljárása nem vezetett eredményre. A kormányzati szervek a tvr. módosítása során az Or szággyű l és 38/1989.(XII.27.) számú, erre vonatkozó határozatát sem hajtották végre.

- 18 -

A gazdálkodó szervezeteket a járulékbefizetés késleltetésére a társadalombiztosítási szervek tehetetlensége mellett, a szankcionáló szabályok nem kellő visszatartó ereje is ösztönzi. Az irányadó rendelkezések ugyanis csak az egyéni és társas vállalkozók társadalombiztosítási ellátását teszik függővé a járulékbefizetéstól. Ezt a lehetőséget a családi pótlék állampolgári jogon történő folyósítása, azonban tovább gyengíti. A gazdálkodó szervezetekkel szemben a rendelkezések - a nemzetközi normákkal ellentétben - a késedelmi pótlék révén kollektív felelósségrevonást alkalmaznak. A járulékbefizetés elmulasztásáért tehát a munkavédelmi, egészségvédelmi stb. jogszabályok szankcionálási elő­ írásaival ellentétben a személyes vezetói felelősség nem érvényesíthető.

II.

A vizsgálat folyamatában tett intézkedések

Az OTF vezetói és munkatársai az Állami Számvev őszék vizsgálatát várakozással fogadták. A vizsgálat sikeres lefolytatása érdekében szükséges adatgyűjtési feladatokat megfelelóen, határidőre elvégezték . A mérlegkészítés, illetve beszámolókészítés időpontjában tartott ellenőrzés azonban számos feszültségpontot hordozott magában, melyet végül a Társadalombiztosítási Alap múködésének tökéletesítésére irányuló kölcsönös érdek alapján kialakult emberi kapcsola t oknak összességében sikerült feloldani. Az OTF-en készült részjelentések megállapításaival a vizsgált fóosztályok, illetve osztályok vezetói döntően egyetértettek és bizonyos intézkedésekre már sor került, így az észrevételben jelzettek szerint helyesbítették: - a vizsgálat során feltárt számszaki, könyvelési hibák többségét.

- 19 -

Intézkedtek a vizsgálat során feltárt további számszaki, könyvelési hibák kijavítására, a befejezetlen beruházásként nyilvántarto tt összegek felülvizsgálatára és számviteli rendezésére, - a

teljeskörű

leltár 1990 . II.félévi elrendelésére,

a megváltozott körülményeknek megfelelő járulék-folyószámla vezetési rendszer kialakítására, a járulékbehajtásra vonatkozó eljárási szabályok egységesítésére, korszerüsítésére, irányításának hatékonyabbá tételére, a szabálysértési feljelentések megtételére azon munkáltatók felé, amelyek dolgozóktól levont 10 %-os nyugdíjjárulékat visszatartottak . Az OTF vezetése azt is jelezte, hogy a vizsgálat során feltárt szabályozási hiányosságak pótlását, az ellentmondások feloldását kezdeményezi az arra illetékes szerveknél.

Az OTF elkészítette a Társadalombiztosítás i Alap tartalékalap kezelésére és elszámolására vonatkozó számlarend kiegészítés tervezetét. A szabályozás-tervezet alapján kiszámított, valamint az észrevételben közölt (és elszámolt) összeg az ügyviteli tartalék vonatkozásában azonban nem egyezik. Az ellentmondást a számlarend véglegesítésével és a tartalékalap elszámolásáról szóló utasítás módosításával kivánják feloldani. A vizsgálat lezárását követően 1990. május 22-én az OTF az Állami Számvevászék tészére rövid úton - egyeztetés céljából - rendelkezésre bocsátotta az 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény tervezetét. Az abban szerepló bevételi fóösszeg eltérést mutat az OTF által véglegesnek

- 20 -

mérleg főösszegéhez képest. Ez az eltérés a vizsgálati megállapításokat összességében nem befolyásolja, azonban megerősíti a számviteli, elszámolási munka szabályozatlanságaira vonatkozó megállapításainkat.

minősített

III.

Összefoglalás, javaslatok

A Társadalombiztosítási Alap teljes bevétele létrehozásának első évében - döntően a járulékbevételek emelkedése következtében - 34,9 Mrd ~-tal volt több a tervezettnél (S.sz.melléklet). A bevételeken belül 500 M~-ot képviselt az alap szabad pénzeszközeivel való gazdálkodás hozadéka, amelynek fele különböző pénzpiaci és értékpapír múvel etekbő l származott. Az ellátásokat és a múködést szolgáló többletkiadások l evonása után az Alap egyenlege 26, 9 Mrd ~volt, az eredeti terveknek közel ötszöröse. Ebből az ös szegbő l 0,5 Mrd ~-ot fordítottak részben egészségmegőrzéssei kapcsolatos célokra, részben költségvetési teherátvállalásra. 15,9 Mrd ~kötvény és részvény formájában tartós lekötésre került, 10,5 Mrd ~ pedig az Alap forgóalap szükségletét finanszírozta. A t ársada lombiztosí tásnak az állami költségvetésből való kiválása, az önálló gazdálkodásra való áttérés folyamata ellentmondásos körülmények között me nt végbe. A társadalombiztos ításnak az állami költségvetésról való l eválasztásáról és az önálló Társadalombiztos ítási Alapról intézkedő törvény hatályba lépését követően az OTF-nek, mint az Alap kezelőj ének saját hatáskörében kellett ki alakítania az új követelményekhez igazodó döntési mechanizmust, valamint a pénzügyi elszámolás és nyilvántar t ás rendjét. Az OTF apparátus a a szabályozó munkát megkezdte. Egyes sza bályozások a vizsgálat időpontjáig elkészültek, mások készítése folyamatban van. Az 1989. évi t evékenységre e szabályozások nem készülhettek el, hiszen a Társadalombiztos ítási Alapról szóló törvény i s csak 1988. december 22-én született meg.

- 21 -

Az OTF jelenlegi irányítási rendszere és felépítése, valamint a hagyományos költségvetési elszámolás az alapszerű gazdálkodásra nem alkalmas, a gazdálkodási fogalmak tisztázatlanok.

.. .

..

--

.. ....

Nem rendeződött egyértelműen az Alap pénzeszközeivel va ló gazdálkodás irányítása és felügyelete. A Társadalombiztosítási Alapról intézkedő 1988 . évi XXI. törvény részletes indoklásában kilátásba helyezett önkormányzati testület napjainkig nem jött létre. A felügyelet tekintetében a törvény az Országgyűlés szerepét erősítette, ugyanakkor a szociális- és egészségügyi miniszter rendeletben rögzített - t ársada lombiztosítást érintő - szakmai felügyeleti hatásköre változatlan maradt, a gazdálkodás kérdéseire azonban ez nem terjedt ki.

Az ellenőrzés által kimunkált adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kormányzat a szabályozás pontatlanságaiból adódó lehetőségekkel is élve, a költségvetés egyensúlya érdekében rendeletek útján részben közvetett módszerekkel olyan helyzetet teremtett, amellyel az Alap szabad pénzeszközeinek egy részét tartósan leköthette (Lakásalap-kötvény), illetve átmenetileg, vagy véglegesen a költségvetést terheló feladatok finanszírozására igénybe vehette. A véglegesen átadott, illetve a költségvetést terheló feladatok finanszírozására fordított összeg az elszámolásokból megállapíthatóan 1,3 Mrd ~. Az egészségügy finanszírozás forgóalap szükségletének biztosítása vitatott, hiszen az állami költségvetés is forgóalap nélkül végzi finanszírozási feladatait. Ilyen körülmények között az állami költségvetés növekvő hiánya miatt i s a közpénzeket kezelő társadalombiztosítás gazdálkodási önállósága a működés első évében még nem bontakozhatott ki .

~

A Társadalombiztosítási Alapról intézkedő törvény a bevételek l %-ában határozta meg a működési kiadások mértékét. Az érdekeltségi rendszer szabályozatlansága miatt nem tisztázott az Alap gazdálkodása tekintetében, hogy az ár- és díjbevételek te ljes összege a működési kiadások fedezetét gyarapítja, vagy pedig annak csak l %-a használható fel működési kiadásként. Hasonló módon tisztázásra szarul a működési előirányzatok átmenetileg sza-

- 22 -

bad pénzeszközeivel való gazdálkodás lehetősége és hozadékának sorsa . Az OTF ilyen körülmények között, a takarékos gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva igyekezett pótolni azokat az eszközöket, amelyek beszerzését a korábbi gazdálkodási feltételek nem tettek lehetővé. A dinamikusan növekvő járuléktartozások állománya alapvetően a gazdasági szféra zavaraival függ össze. Ezt támasztja alá a járulék kintlevőség összegének rohamos növekedése, amely a helyszini vizsgálat időszakában (1990. I. negyedév) azonos nagyságrendben emelkedett, mint a megel őző egész év folyamán. Ez a nagyságrend figyelembe véve az emelkedés ütemét , az OTF eszközeivel hatékonyan már nem kezelhető. Az OTF apparátusa az átalakulással együtt járó többletfeladatokat úgy hajtotta végre, hogy a biztosítottak ellátásában fennakadás nem keletkezett. Ugyanakkor a társadalombiztosítás által kezelt pénzeszközök hasznosíthatóságában rejlő tartalékok mozgósításához a jelenleginél sokoldalúbb gazdaságszervező munkára, a jogi és közgazdasági feltételrendszer továbbfejlesztésére, pontosítására van szükség. Ennek érdekében az Állami Számvevószék az Országgyűlés Egészségügyi-, Családvédelmi és Szociális Bizottsága számára ajánlja, hogy támogassa az Állami Számvevőszék Országgyűlés részére megfogalmazott alábbi kezdeményezéseit: a Társadalombiztosítási Alap (Országgyűlés által felügyelt) irányító szervezetének létrehozását, működésének, hatáskörének törvényben történő szabályozását; a gazdaság szerkezetének korszerüsítése, a pénzügyi, gazdálkodási fegyelem erősítésére irányuló jogalkotói tevékenysége során a Társadalombiztosítási Alap védelmét is szolgáló rendelkezések meghozatalát, különös tekintettel a járuléktartozások behajtásának lehetőségeire; a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetési zárszámadásának megvitatása során hívja fel a kormány figyelmét

=

a Társadalombiztosítási tisztázására,

Alap gazdálkodásával

összefüggő

fogalmak

- 23 -

=

a Társadal ombiztosítási Alap pénzügyi elszámolását, számviteli r endjét szabá l yozó 13/1989.(II . l0.) MT rendeletben foglaltak felülvizsgálatára és olyan gazdálkodási rend elóí rásaira, amely a Társada lombiztosítási Alapról inté zkedő 1988. évi XXI. törvénnyel összhangban - f igye l emmel a költségvetési és államháztartási reform munkálataira - lehetévé t eszi a biztosítási szemléletú és alapszerú gazdálkodás teljeskörú megszervezését az Alap kezelését ellátó szervezetben;

=a

Társadalombiztosítási Alap által 1989-ben az állami költségvetés kötelezettségeit érintő kifizetések, valamint a költségvetésból történt részvényvásárlás i smételt felülvizsgálatára és annak alapján a szükséges intézkedések megtételére.

Az Állami Számvevőszék t ájékoztatja a Bizottságat arról, hogy az Országos Társadalombiztosítási Fő i gazgatóság vezetőjét fe lhívta -

a helyszini vizsgálatok részjelentéseire tett észrevételekben jel zett b e l ső intézkedések haladéktalan végrehajtására;

- a társadalombi ztosítás reformját megal apozó kutatási-, fejlesztési tevékenység megszervezésére;

-·

a járulékf i zetési fegyelem megszil árdí tása, val amint a kintlevéségek mértékének és növekedési ütemének csökkent ése érdekében az illetékes kormányzati szervekkel összehangolt intézkedések kezdeményezésére . Budapest, 1990. junius Készítette: Barnberger Mária Rei ch La jos

-i+

-J

r )___.J'\

/ Or .Hagelmayer István/ elnök

ÁLLAMI SZÁMVEVÖSZÉK V-3-28/1990.

. ..

ME L L É K L E T E K a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletének

~

..

vizsgálatához

Budapest, 1990. június

. . ... .

,,

...

t •,

l. me 1 l.ékl et

V-3/26/1990.

A társadalombiztosítás bevételi és kiadási

előirányzata

és tényadatai Milliárd

1908. év tény

Megnevezés

Előirányzat

1989. év Módosított

ij,

egy tizedessel

Eltérés

Tény

előirányz.

2

l

Bevételek 1. Járulékbevéterek 2 . Egyéb Tb. bevétel 3. Az 1+2 összesen 4. A Tu. Alap vegyes bevételei 5. Befektetések hozadéka 6. Bevétel összesen (3+4+5) · Kiadásuk 7. Ellátási kiadások 8. MQködési kiadások 9. Átadott-átvett pénzeszközök egyenlege 10. Tőkebefektetések (tart.alap terhére) ll. Kiadások a befektetések hozadékából Ebből: Befektetésekkel összefüggő kiadás Tőkebefektetések Egészségmegőrzéssei

dások 12. A 10 + ll Összesen : Kiadás összesen: (7+8+9+12) Egyenleg:

192,7 l ,8 •

194,5

259,5 2, 261,5

0,2

3

4-2

4

273,8 2,3

290,7 3,0

31,2 1,0

276,1

293,7

32,2

0,2

2,2 0,5

2,2 0,5

. . 4-3

16,9 0,7

194 7

261 5

276 3

296 4

34 9

216,61

257,63 2,1

267,3 .2,5 0,2 6,2

267,0 2,5 1 2,2 16,2

9,4 0,4 2,2 14,4

0,3 0,0 2,0 10,0

0,1

0,1

0,0

l

,o

-o,l

l ,8

o,l

0,1

o,3

o,3

o,2

kapcsolatos kia6 '3 276,3

0,2 16 ,5

0,2 14 '7

217,5

l ,8 261,5

2B8,2

26,7

l o,2 11,9.

- 22,8

0.0

0,0

8,2

8,2

B,2

2

0,2

Megjegyzés: l. Nem összehasonlítható adatok, mert az 1998. évi adatok nem tartalmazzák a beruházásokat, az ellátása~ postaköltségeit, a társadalombiztosítási járulék abban még 10% volt, s időközben több szervezeti és egyéb változás is történt (feladat bővülés , bérkorrekció, ~lb.) 2 . Az egyenlegból függő, átfutó és kiegyenlítő 4,3 milliárd, pénzkészlet 3,9 milliárd forint. 3. 4,5 milliárd forint szufficitet tartalmaz.

2. mellék le t

V-3/26/1990.

A befektetések hozadékának elszámol ása

533.092.434 Ft

Bevételek Állami, banki részvények osztaléka Diszkont kincstárjegyek hozama Rövid lejáratú kötvények hozama

229.000.000 Ft 253.906.600 Ft 50.185.834 Ft 9.425.436 Ft

Ráfordítások Állami banki részvények l etéti díja Készenléti hitel rendelkezésre tartás i jutaléka Megbízási dí j ak értékpapír-kereskede lmi ügynökségeknek

...

..

3.600.000 Ft 4.965.277Ft 860.159 Ft

A befektetések hozadéka

523.666.998 Ft

Kifizetések a hozadék terhér e

300 .687.500 Ft

Részvényvásárlás az Ingatl anbankban

100.000.000 Ft

Támogatások, hozzájárulások

200.687.500 Ft

gyógyszertári központok r észére pén zt árgép vásárlás gyógyszertári központok r észére az 1989. májusi átárazással kapcsolatos t öbbl etköl tségek

100.000 . 000 Ft 36.000 .000 Ft

~

gyógyszertárak gépesítéséhez támogatás a SZEM r észére

30 . 000. 000 Ft

Arthoscopia fejlesztéséhez átutalás a SZEM r észére

15 .000.000 Ft

Újrakezdés Al apítvány létrehozása

5.000 . 000 Ft

Vegyész Alapítványnak

3.000 . 000 Ft

Támogat ás az Ors zágos vets ége részére·

Szabadidő

Szö3.000.000 Ft

2 . melléklet folytatása - 2 -

..

Támoga t ás a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége részére

2.000.000 Ft

Támogat ás vérnyomásmérők vásárlására (hozzá'árulás a módszertani kísérletek fina nszírozásához

l. 887.500 Ft

Támogatás a Mozgássérültek Egyesületének pihenőpark létesítésére

1.000 .000 Ft

Támogatás az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének

1.000 . 000 Ft

Aerocaritas Alapítványnak

1.000.000 Ft

Autizmus Alapítványnak

500.000 Ft

Alapítvány lelki sérült gyermekekért

500.000 Ft

Hozzájárulás a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozók Otthona /NYEDO/ részére Kísérleti Rehabilitációs Atképzési Központ múködéséhez

400.000 Ft

Támogatás a Nyugdíjas Klubok és Idősek "Életet az éveknek" klubok Országos Szövetségének

200.000 Ft

Magyar AIDS Alapítványnak

100.000 Ft

kut yák gyógyszerköltségeinek átvállalása

100.000 Ft

Vakvezető

:. ': '

3. sz .

~el l ~k let

·Látta:

Feljegyzés Dr Rácz Albert vezetó úr részére

-

..."

A társadalombiztosítás 1989 . évi költségvetése 2,1 md ~ összegben került megállapításra és ezt tartalmazta az államháztartási mérleg. Az elmult év gazdálkodása során ezen előirányzatot 480 m ~-tal léptük túl. Az 1989. évi mérlegbeszámolónk ezen tény adatait tartalmazza. Az 1988. évi XXI. számú törvény szerint a társadalombiztosítás múködési kiadása az Alap bevételének l %-áig terjedhet. Az eredeti terv és teljesítés ezen jogszabályon biztosított lehetőségen belül valósult meg. A túllépés indokai és összegei a következők: - A PM részéról 1988. évi pénzmaradvány elvonására került sor 182 rrft - Év közben végrehajtott bérfejlesztés és ennek társadalombiztosítási járuléka 18 rrft - Postaköltség emelés miatt 40 rrft - Társadalombiztosítás gépesitési többletfeladatai 60 rrft - Váci út 73 . sz. székház épületkezelói jogának megvásá rlása 180 rrft Összesen:

.

480 nft

A költségvetési beszámoló alapján a múködés i pénzmaradványunk 125 rrft. A leírt indokokra való tekintettel kérjük T. Vezető Urat, hogy a társadalombiztosítás 1989. évi költségvetési előirányzatát 2,1 md ~- on felűl -a teljesítéshez igazodóan- 2 milliárd 580 millió ~-ra felemelhessük .

~ .

....

Indokaink al apján, ennek pénzügytechnikai végreha jtásá t felhatalmazása szerint elvégezhessük . Budapest, 1990. f ebruár 21. __('

l

..

.

~'~''r, Dr Selényi Károly főosztályvezető

Eg~ jóváhagyom'

.......... .'1.,"/. Dr Rácz Albert

.

J

1//u

••

l

,

•

&

4. sz. mellékl et

A TB-vel szembeni jár ulékta r tozások

198~-töl

a vizsgálat lezárásáig <Md Ft)

16

14 ~------------------------------------------------__j

'~

l

1990. I. n .év

összesen

Will l illliM vállalatok,

12~----------------------------------~

10

l

-l

s zövet kczetek

Wllff~

b··· .. ·· ·n <~MJi&li: ..

ki siparosok,

kisker esked ők 8~-------

L.,.;: :.. ,;, ;,~.,.. A

6~

l".·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.· ............. l

- -:-:-:-:-:-:-:-:-:-: -: -: -:-:

maganszemélyek

4~

.

~

rtl/1111/ffJ.

2~---

O1

szervezetek· ru u

1 (l ll

1984

r

1111

u ~

111 '

1987

v

1

u

1 1 111 , r 1

1988

r

f l f l 1 ( 111 r

1989

1

1

1990

r

1

ÁLL,\IH '!7 ~1·1\H ÓSZlK Vagyonkezelé Fúcsopo r t V- 3-26/l990 .

5. s z. mellékle t

A tár sadal ombiztosí tás bevéte l i többle tének

e l sz~ mo l ása

l9B9. md Ft-han

ELjirányza t Bevételek Jd rulékbe vétel ~l lami forgóa l ap ju t ta t ás Húködés i bevételek 3~fekte t ések

Ténv 293 ,7

32,2

2,0 0,2

2 ,0 0,2

0,5

0,5

261, 5

296, 4

34 ,9

253' l · 2, 1

267,0 2,5

13,9 0 ,4

261 .5

hozadéka Osszesen

r:ttér~s

Ki adások Ellátási kiadások t·lúködés i kiadások Osszesen Egyenleg

255 .2

269, 5

14 ,3

6.3

26 ,9

20, 6

ebbé l 1989. december 31- i á llapot s ze r i nt i végl eges i elhasznál ás Egészségmegérzéssel kapcsolatos kif izetések Vég l eges pénzátadás a Szociális- és Egészségügyi Hinisztér i umnak

0 ,5 0 ,2x 0, 3xx

Tartós befekte t és ~l lami részvényvásá r lás Lakásalap-fedezeti kötvény vásá rlás Inga t lannanki részvényvásá rlás

15,9

EJyéb fe l haszná l ások /forgóa l apszükségl et/

10 ,5

2 , 7xxx 13 , l

o' l

Röv idle j ára t ú é rtékpap ír Ugyle t Átadot t -á t vett pénzeszközök egyenlege ~ tfu t ó. fU~gé és k iegyenl íté számlák cgycnl <:?'JC El snir:10 l ási betéts zát.l lák '3gyenlege

..

0 ,4 l, 9 xxxx 4 , 3xxxxx 3,9

x ebbül 100 mi1lió fo r int 3Z 19BO . év i kiadások /még költségvetési terhére e l számolható lett volna xx költségvetés i fe ladatá t vá llalás terhe xx x ebbúl 0,9 mi l l iá rd for int árfolyamkülönböze t xxx x eboó l 1, 45 mill iárd fo r int a Gyógyért Vál lalat részére átadott támoga t ási el óleg xxxx x ebbé l 5,9 mi l l iárd forint az egészségügy finanszí r ozásához s zükséges egyhavi elé leg dl lami kö l t ségve tés kötelelettségeit érinté k i fizetesek Banki részvények árfol yamkülönbozete Gyónys zc rtj r i pénztdrnép vásárl ás a 2028/ 1908 . MT hJ t d ro za~ s zcr 1nt \t!~lcges pénz;itad
0,9 0,1 0,3 l ,3

ÁLLAMI

SZÁMVEVŐSZÉK

V-3-28-1990.

F ÜGGE L É K a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletének vizsgálatához

: ...

Budapest, 1990. j únius

I . Rövid történeti áttekintés a társadalombiztosítás múködésének pénzügyi feltételeiról és a finanszírozás fóbb jellemzőiról

••

.. ~

1950. óta a társadalombiztosítás költségvetése teljes előirányzatai­ val együtt az állami költségvetés részét képezi, ami megfelelt a kor költségvetési szemléletének. A társadalombiztosítás pénzügyi gazdálkodása állami támogatásra épült, semmiféle közvetlen kapcsolat nem volt a befizetett járulékok és a társadalombiztosítás kiadásai között. A társadalombiztosítási járulék lényegében jövedelemszabályozási, a nyugdíjjárulék pedig vásárlóerő-szabályozó, kereseti adó funkciót töltött be. Következetlen volt a .. finanszírozás abból a szempontból is, hogy a társadalombiztosítás tartalma, a hatáskörébe tartozó ellátások köre is gyakran változott. A változásoknál nem alakult ki semmiféle rendező elv, s nem volt a finanszírozás egyes csatornáihoz kapcsolódó logika sem. Az életszínvonal és szociálpolitikai fejlesztések következtében előálló fedezethiányokat a meredeken emelkedő költségvetési támogatás finanszírozta. A 80-as évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy a járulékok jelentás mértékú és folyamatos emelése a társadalombiztos ítási kiadások és bevételek között csak látszólagos egyensúlyt teremt, az áremelkedés gyors üteme mellett a részleges vásárlóérték megőrzésre tett intézkedések deficitet okoztak. A társadalombiztosítási alapnak hosszútávú, biztosítás matematikai számításokon alapuló tervezésére, kezelésére 1950. óta nem került sor. Az évtizedek folyamán hozott társadalombiztosítást érintő döntések csak az adott évi költségkihatásokat mérlegelték, nem számoltak ezeknek az időben szükségszerűen halmozódó jövőbeni kihatásaival . Ilyen előzmények után a 80-as évek második felében a feladat nem egy új társadalombiztosítási rendszer kialakítása volt, hanem egy költségvetésbe betagolt nem valódi t ársadalombiztosítás helyett egy önálló, biztosítási alapokon nyugvó rendszer fokozatos megvalósítása.

- 2 Az ellátó rendszerek átalakítás a azonban politikai döntéseket kíván, a nyugdíjrendszerrel összefüggő kérdésekben döntést a várható érdeksérelmek miatt a kormány eddig nem vállalta fel. A t ársadalombi ztosítási reformra így csak rés zlegesen került sor. A kormány 2005/ 1988. (111.22 .) MT határozatával első lépésként a társadalombiztosítás finan szírozásának korszerűsí tését határozta el, összhangban a költségvetési reformmunkálatokkal. A korszerűsítés célja olyan finanszírozási és gazdálkodási rendszer megalapozása volt, amely hosszú távon biztonságot teremt egyrészt a társadalombiztosítási ellátások értékállóságának törvényes garanciájával, másrészt a megélhetés i költségekkel arányos minimális nyugellátásokkal . A kormányzat szándékai szerint állami garancia mellett fokozatosan, biztosítási elven meghatározott járulékf edezeti rendszerben műkö­ dő önálló pénzalappá kell alakítani a társadalombi ztosít ást . Ezzel párhuzamosan gazdálkodási jogosítványokkal és - gazdasági l ehetőségek tól függően - tőkeként működte thetó tartal ékalappal kell ellátni. A célok végrehajtása érdekében meghatározt ák a l egfontosabb feladatokat. A költségvetési r eform munkálatainak keretében ki kell dolgozni a társadalombiztosításnak a központi költ ségvetésból való l evál asztásának pénzügyi, banktechnikai megoldás i módját, és ennek 1989 . január l-j étől l ehetséges l épéseit. A költségvetési r eform munkál ata ival összhangban meg kell határozni a Társadalombiztosítási Alap kapcsolati rendszerét a népgazdasági t ervezéssel, a költségvetéssel és a beszámolási renddel. Egyes egészségügyi szolgáltatások bi ztosítási módszerekre épített finanszírozásának . koncepcióját ki kell dolgozni.

- 3 -

~·

•

A társadalombiztosítási reform kezdeti lépése 1989 . január l-tól megvalósult. Az 1988. évi XXI. törvény a Társadalombiztosítási Alapot l étr ehozta, annak kezelésével az Országos Társadalombiztosítási Fóigazgatóságot bízta meg. A társadalombiztosítás pénzügyi gazdálkodása elkülönült az állami költségvetéstól. A Társadalombi ztosítási Alapról alkotott törvény eredményeként 1989. évben az előirány­ zott bevételek 26,2 %-a, a tervezett kiadások 25,8 %-a került ki az állami költségvetésból. A társadalombiztosítási ellátások zavartalan folyósítását - pénzügyi fedezethiány esetére - állami garancia szavatolja. Az Alap gazdálkodási önállóságát az 1988. évi XXI. törvény azzal is deklarálta, hogy az - "ellátási kötelezettségeket meghaladó" - bevételi többletek nem vonhaták el. II . A társadalombiztosítás irányítási, szervezeti rendszere nek rövid áttekintése

évet megelőzően a társadalombiztosítás szervezete megl ehe tősen tagolt volt. A biztosító intézetek különbözó rétegeknek eltér ő színvona l ú ellátást nyújtottak. Az intézetek önkormányzati r endszerben múködtek, az ország lakosságának 31 %-a, az aktív keresóknek pedig 40 %-a volt biztosított. Ez időben az alapvető cél az egységes társadalombiztosítás i r endszer meg teremtése volt. E célkitűzés magába foglalta egyrés zt az ellátási r endszer demokra tikusabbá tételét, fokozott kiterjesztését, a jogos ultsági feltétel ek egységesítését, az egységes szervezeti r endszer megteremtését. Az igazgatási munka társadalmasítás a érdekében 1950-tól a t ársadalombiztosítás irányítását, felügyeletét, igazgatását és ellenőrzé­ sét a szakszervezet ek végezték, ehhez az állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő normaa lkotási jogkörrel, államigazgatási, hatósági jogosítványokkal rendelkeztek. Ez idő alatt jelentősen fejlődött, tartalmában és ellátás i körét t ekintve széles edett a társadalombiztosítás. A szaks zervezeti irányítás idején különösen jelentős eredmény az üzemi kifizetőh elyek megteremtése vol t. Valójában azonban a t ársadalmi önigazgatás nem j ött létre. Ennek oka, hogy ·a szakszervezetekre az érdekképviselet helyett az érdekegyeztetés , az államigazgatási jogos ítványok birtokosaként az államigazgatási viselkedési mód vált jellemzővé. Az 1950.

.... . . ..

fejlődésé­

- 4 -

1984. július l-től a társadalombiztosítás irányítását az újonnan alakult Szociális és Egés zségügyi Minisztérium vette át, önkor- mányzati jellegú szervezet /társadalombiztosítási tan ácsok/ közremúködésével . A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény - amint azt a törvény indoklása kifejti - feltételezte az Alap irányítási rendszeréról szóló önkormányzati törvény megalkotását, hiszen a változatlan irányítás /az Alap kezelő önállósága a kormány egy tagjának irányítása alatt/ előreláthatóan számos feszülts égforrást hordozott magában . Az önkormányzati törvény megalkotására 1989. áprilisában és 1990. januárjában két törvénytervezet is készült, azonban parlamenti jóváhagyás nem történt. A helyzetet értékelve megállapítható, hogy a jelenlegi áttagolódó politikai és gazdasági strukturák között, amikor a hagyományos érdekképviseleti testületek megszúnnek ill. átalakulnak, az önkormányzat felülról történő létrehozása rövid távon irreális. A jelentős nagyságrendű alappal történő gazdálkodás felügyeletét azonban mihamarabb biztosítani szükséges .

.. l) .

III . Példák a Társadalombiztosítási Alap gazdálkodásának szabályozottságára, szervezettségére l.

A költségvetési szervek számlakerete a 4. számlaosztályban az egyéb alapok között lehetőséget biztosít a 467. társadalombiztosítás tartalékai alapszámla megnyitására. A számlakeret elő­ írása szerint "az alap képzése, valamint annak felhasználása a t ársada l ombiztosításra vonatkozó jogszabályok alapján történhet. A számla rendelkezésekben foglalt képzési jogcímeknek megfelelően t ovább tagolható". Ugyanakkor a költségvetési számlarend igazodva az egységes népgazdasági számlarendhez, több olyan számlát is tartalmaz, amelyek a Társadalombiztosítási Alap tartalékalapját kell képezzék /pl . 452. Vásárolt kötvények alapja, 485. Állami részvények alapja/.

..

- 5 -

2.

Az érvényes számlarendszerint 3 tartalékszámlát kell nyitni, illetve vezetni a 467. Társadalombiztosítás tartalékai, a 4671. Társadalombiztosítási kockázati alap és a 4672. Társadalombiztosítási tartalékalap számlákat. A hi vatkozott utasítás ugyanakkor 467. Társadalombiztosítás tartalékai , 4671. Ügyviteli tartalék, 4672. Befektetések hozama 4673. Kockázati tartalék elnevezsú főkönyvi számlákat tartalmaz . Az utasításnak az a hivatkozása, hogy az elszámolási rendet az OTF számlarendje tartalmazza, nem felel meg a valóságnak.

3.

A tartalékalapról szóló OTF szabályozásban ki kellene térni arra a körülményre, hogy miután és amíg az OTF a költségvetési szervek számlarendjét köteles alkalmazni, a tartalékalapját mely főkönyvi számlák egyenlegeként lehet meghatározni /pl. 485. Állami részvények al apja, része a társ adalombiztosítás tartalékalapjának stb./. Ugyanakkor a számlarendet és a tartalékalap elszámolásáról szóló utasítást szinkronba kell hozni . Megítélésünk szerint a befektetések hozama alapszámlán év közben is kell könyvelni, évközi változásait főkönyvi száml án is nyilván kell tartani, míg az ügyviteli tartalék, illetve kockázati tartalék számla a mérlegzárást követően képezhető.

4.

A tartalékalap felhasználásával kapcsolatos szabályozások döntően az 1989. évben kialakult gyakorlati feladatokat tartalmazzák: az értékpapír ügyletek eljárási rendj ét , az alapítványokkal, befektetésekkel összefüggő nyilvántartásokat és feladatokat. A 13/ 1989. számú, a monetáris vállalkozások szabályozásáról szóló utasítás 4. pontja szerint 200 millió forint alatt az OTF Pénzügyi Főosztályt felügyelő vezetőhelyettese, a fölött az OTF vezetője hagyja jóvá a kifizetést. A 10/c pont szerint 500 millió forintig a Pénzügyi Főosztály vezetőjének, 501- l milliárd forintig a Pénzügyi Főoszt ályt

- 6 -

felügyelő vezetőhe lyettest,

l milliárd forint feletti kötelezettség vállalási jog a Fő­ igazgatóság vezetőjét illeti meg. A zavart az okozza, hogy az utasítás a végezhető monetáris műveleteket nem határozza meg egyértelmúen. A 4. pontban feltétele zhetően értékpapír vásárlás, a 10/c pontban pedig értékpapír-piacon való részvétellel kapcsolatos összeghatár meghatározásáról van szó. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 15/1989. számú alapítványokról szóló szabályozás visszautal a 13/ 1989. számú utasításra, ezt azonban az utasítás pontjára való hivatkozás nélkül teszi. 5.

Az OTF beruházással kapcsolatos belső szabályzatai megfelelnek a felsőszintű jogszabályi előírásoknak, azokat folyamatosan karbantartják. A szúrópróbaszerú ellenőrzések során mindössze egy esetben találkoztunk azzal, hogy a beruházások elő­ készítését, lebonyolítását és el számolási rendjét szabályozó 46/1984. (XI.6.) MT és a végrehajtására kiadott 3/ 1984. (XI.6.) OT- PM rendeletek figyelembevételével elkészített be lső utasítás szerinti döntést megalapozó javaslatot és a beruházási engedély okiratot nem készítették el. Ez azonban csak for mai hiányosságként volt minősíthető. Ezért az ellenőrzés során feltárt tényeket figyelembe véve felelőss égrevonást nem kezdeményeztünk.

6.

azon gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek a 43 %-os járulék mellett a dolgozóktól l evont 10 %- os nyugdíjjárulékat sem továbbítják a társadalombiztosítási igazgatóságokhoz. Ezt az t eszi lehetővé , hogy a társadalombiztosítási - , és a dolgozóktól nyugdíjjárulék címén l evont összegek befizetését a 3/1975. (VI . l4.) SZOT szab. 183. szakasz ( l ) bek. együttesen írja elő. Nem rendelkezik tehát az elkülönített befizetésről . E jogszabályi hiányosság egyben l ehetet l eníti az 1989. évi XLVI II. törvény álta l ános indokl ásában foglalt irá nyelvet, mely szerint "az egyes ell átások egymás terhére t örténő finan sz írozását meg kell akadályozni."

Növekvő

- 7 -

7.

A járulék tartozások behajtására az 1975. évi II. törvény 113. szakasza, illetve a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI.l4.) MT rendelet 194 . szakasza intézkedik. A jogszabályok szerint az igazgatóságok a járuléktartozást ún. azonnali inkasszóval, illetve egyéni és társas vállalkozók esetén adóügyi eljárás keretében hajthatják be. Ha a j áruléktartozás különös okaként a járulékkötelezett fizetésképtelensége állapítható meg, az OTF az 1986. évi ll. sz. tvr . értelmében felszámolási eljárást kezdeményezhet, amelyet az 1014/1990. (!.31. ) MT határozat 1., 4. pontja kifejezetten szorgalmaz. Tovább i belső eljárási szabályzat az OTF-nél nincs, illetve jelenleg készül. Ebben már az ÁSZ vizsgálati tapasztalatait is hasznosítani kívánják.

8.

A 13/1989. (II.lO.) MT rendelet több vonatkozásban törvénysértő, mert: - hatáskörét túllépve a rendelet 6. § (2) bekezdése olyan kérdéskört szabályozott, amelyre felhatalmazást a Társadalombiztosítási Alapról alkotott törvényben nem kapott. A Társadalombiztosítási Alapról intézkedő 1988. évi XXI. tv. 6. § (3) bekezdése csak arra adott felhatalmazást, hogy "Az Alap pénzügyi, elszámol ási, számviteli rendjét a Minisztertanács állapítja meg". A banki részvények megvásárlásával és kifizetésével összefüggő intézkedés nem tartozik az elszámolási rend tárgykörébe. Ugyanqkkor a részvényvásárlásról megkötött szerződés a Minisztertanácsnak erre a rendelkezésére hivatkozik;

..

...

- az Alapot olyan értékpapír megvételére kötelezte, amely a róla alkotott 1988. évi XXI. tv. 4. § (3) bekezdésében fog laltakkal ellentétes. Az Alap bevételi többlete - amely a tartalékalap forrása - "felhasználható olyan értékpapír vásárlására, amely állami tulajdonban van, illetőleg amel ynek visszafizet ésére az állam vagy a Magyar Nemzeti Bank köte-

- 8 -

lezettséget vállal". Ilyen garanciák a részvények adás-vételi szerződésében nem találhatók. Ebből az is következik, hogy a részvényértékesítési ügyletnek nincs törvényes alapja, illetve azzal ellentétesnek indokolt minősíteni. Így válik világossá, hogy az Alapról intézkedő törvény 6. § (4) bekezdése, valamint a 6. §-hoz fűzött indokolás miért beszél arról, hogy az állami költségvetés az Alapot részvények átadásával tartalékalappal látja el. Nyilvánvaló, hogy amit tilt a 4. §- ban, azt nem engedi meg a 6. §-ban; -az Alkotmány 35. §(2) bekezdése kimondja, hogy " ... A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes." Ezzel szemben megállapítható, hogy a 13/1989 . (II.lO.) MT r. 6. § (2) bekezdése, illetve az ebben foglaltak ellentétesek az Alapról int ézkedő törvény 6. § (3) bekezdésében , valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltakkal. Példák az ellátási kötelezettséggel nem terhelt bevételi többlet /tartalékalap/ kel etkezéséhez, felhasználásához és elszámolásához

l.

A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény' 4. §-a az alábbiakban szabályazza a Tár sadalombiztosítási Alap tartalékalapját: "4. § (l) Az Alap tartalék- és forgóalappal rendelkezik. (2) A tartalékalap forrásait képezi az éves költségvetési törvényben meghatározott juttatás, az Alap bevételi többlete, az eszközeivel történő gazdálkodás eredménye . (3) A tartalékalap felhasználható olyan értékpapír vásárlására, amely állami tulajdonban van, illetőleg amelynek viszszafizetésére az állam vagy a Magyar Nemzeti Bank kötel ezett séget vállal. A tartalékalappal való gazdálkodás eredményének éven te meghatározott része az egészség megőrzését szol gáló célokra fordítható. (4) Az Alap bevételi többlete nem vonható el."

'•

- 9 -

2.

Az 1989. évi költségvetési törvény indoklásában a Társadalombiztosítási Alap bevételi előirányzata 261,5 ~illiárd forint, a kiadási előirányzata 257 milliárd forint. A tervezett szufficit tehát 4,5 milliárd forint. A képződő tartalékalapot tovább növelte volna az ellátási kiadások között figyelembe vett < 1,8 mi1liárd forintos részvényvásárlási előleg, így a költségvetési törvény készítói maximum 6,3 milliárd forintos tartalékalappal számoltak. A Társadalombiztosítási Alap törvényben a Parlament arra vállalt kötelezettséget, hogy ha a tervek nem teljesülnek, 1989. év végére az Alapot legalább 5 milliárd forintos tartalékkal kell ellátni /1,8 milliárd + 3,2 milliárd/.

3.

Az OTF 1988 . évi mérlege szerint 1,3 milliárd Ft járulék túlfizetés is kimutatásra került, amelyet az Alap múködtetését r]·. ~~a/ dálkodását

reghatározó 13/19139. (II. lD.) MT sz. rendelet alapján a Pénzügyminisztérium elvont. Ezt az 1989 . év folyamán az igazgatóságok részben visszautalták, r észben az 1989 . évi járulékbefizetések javára elszámolták. A túl fizetések elvonása tehát a Társadalombiztosítási Alap 1989 . évi bevételeit 1,3 mi1liárd Ft-tal csökkentette. 4.

.'

.

... .,

A Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett kincstárjegy aukciókan az OTF március-november között tíz esetben vett részt. A nyilvántartásokban megtalálható az aukciós ajánlat és a Magynr Nemzeti Bank által rendelkezésre bocsátott aukció ért ékelése . Megállapítható, hogy a Társadalombiztosítási Fő­ igazgatóság az esetek döntő többségében az átlagos eladás i ár alatt t ett ajánlatot, így a befektetések hozama jónak mi nósíthetó. A ho zam összege 1989 . évben 253 millió 906 ezer forint. A Társadal ombi ztosítási Főigazgatóság 1989. évben a bankok és értékpapír ügynöksége megkeresése alapján ll esetben

- 10 -

élt határidős terminügylet lehetóségével . Három naptól három hónapig terjedő idószakra többnyire az MNK állami kötvény vásárlása, illetve viszonteladása történt. Az ügyletek hozadéka 50 millió 186 ezer forint. A befektetésekhez vi, szanyitva ez 19-24 %-os éves kamatnak felel meg. 5.

Az Ingatlanbank Részvénytársaságban az OTF alapítóként 100 millió forint értékű részvényt jegyzett.A részvény tákebefizetése 1989. november 8-án és december 15-én 50-50 millió Ft-tal megtörtént. Dr. Rácz Albert a Főigazgatóság vezetője, egyéves időtartamra az Igazgatóság tagja, Sződy Mihály a költségvetési osztály vezetője hasonló időtartamra a Felügyelő Bizottság tagja lett, ezzel is biztositva a Társadalombiztosítási Alap érdekeinek a képviseletét. A Részvénytársaság feladatai alapján a befektetés a Társadalombiztosítási Alap céljait tekintve hasznosnak ítélhető.

Az AIDS Alapítványhoz és a Aerocaritas Alapítványhoz adott támogatás szerződését vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás nagysága megegyezik az alapítványban munkát vállalók társadalombiztosítási járulékának nagyságával, és annak átvállalását célozza . Nem megkérdőjelezve az alapítványok támogatásának szükségességét, a támogatási célok megfogalmazásában a társadalombiztosítás érdekeit is szükséges rögzíteni, akár nagyobb összeg biztosításával is. Az "Újrakezdés" Alapítvány célja az alkoholbetegek gyógyítása, társadalmi beilleszkedésük segítése. Az Alapítványt az OTF hozta létre 5 millió forint induló tőkével. Az Alapítvány Kuratóriumának tagja az Egészségügyi Főosztály vezetője, így lehetőség van a társadalombiztosítás érdekei érvényesítésér e a Kuratórium döntéseiben. A gyógyszertári központok pénztárgépesítésére 100 millió Ft került átutalásra. A gyógyszertári központi árváltozással és át-

- ll -

..

árazással kapcsolatos többletmunkáért 36 millió forint támogatást kaptak a társadalombiztosítástól. Ugyanakkor további 30 millió forint került átutalásra a Szociális- és Egészségügyi Minisztériumnak nagyforgalmú gyógyszertárak számítógépes prog, ramjához. Az utóbbi tétel vonatkozásában a társadalombiztosítási ellenőrzési rendszer információigényének 1990 . július l-jei biztosításához kötötte az átutalást. A 36 millió forint kifizetése az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezető­ jén8k nyilatkozata szerint "közérzetjavító indíttatású" volt, az 1909 . tavaszán a gyógyszertárakban uralkodó feszült helyzet tompítására. Jogilag az elszámolás nern kifogásolható, hiszen 1989-ben nem volt szabályozott, hogy a hozadék terhére milyen kötelezettség vállalható. Tágabb értelemben ez is "egészségmegőrző" célokat szolgál, mint ahogy erről az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője nyilatkozott is.

A gyógyszertári központok pénztárgépesítésére átutalt 100 millió forint a 2028/1988. (H.T. ll.) MT határozat 2. pontja szerint "az OTF 1988. évi kiadásai terhére" lett volna elszámolható. A határozatok Tára ll. száma a Pénzügyi Főoszt á ly vezetője és beosztottjai előtt sem volt ismert. A vizsgálat során ismerte meg azt. E tételt a Pénzügyminiszt ériummal utólag rendezni kell. Az Alap a költségvetésnek 1988 . évi maradványaként 1.294.722 e. Ftot utalt át, melyből a 100 millió Ft-os tétel jóváírható.

.

l•(

vásárlására 1.887.500 Ft-ot f i ze tett ki az Országos Körzetiorvosi Intézet részére a társadalombiztosítás. Az öszszeg 1000 készülék megvásárlására szolgált. Az intézet vezetője ez év elején arról számolt be, hogy 1 .443 .500 Ft értékben vásáralta meg az 1000 vérnyomásmérőt, 60. 700 Ft-ért elektromos író. gépet vett, 3~3.300 Ft pedig az ez évben szükséges nyomtatvány költséget finanszíroz. Közbenjár ásunkra az Egészségügyi F őosztály vezetője intézkedett a 444 ezer forint visszautal ása iránt. KiVérnyomásmérők

- 12 -

derült, hogy az 1000 gép értéke 1.434.500 Ft volt. A különbözet, 453.000 Ft vizsgálatunk idején a Társadalombiztosítási Alap számlára megérkezett . 6.

A GYÓGYÉRT Vállalat 1989-ben a gyarlpar felé átmenetileg fizetésképtelenné vált. Az 1989. január 9-én érvénybe lépett gyógyszertérítési díj növekedés következtében a lakossági gyógyszerfelhasználás nagymértékben csökkent, ugyanakkor a gyógyszeripar a korábbi felhasználásnak megfelelő volumenű gyógyszerszállítmányokat adott át a GYÓGYÉRT-nek, a korábbi szerződéseknek megfelelően. A likviditási problémák - a lakosság gyógyszerellátásának biztonsága érdekében - megoldására az OTF 2,5 md Ft-ot gyógyszerkiadási előlegként fizetett ki. 1.050 millió Ft-ot a kórházi ellátás összevont előlegként utalt át, 1.450 millió Ftra pedig az OTF vezetője és a GYÓGYÉRT igazgatója megállapodást kötött. A megállapodás szerint az összegeta GYŰGYÉRT 1990 .

·-·- - f -:--

március 31-ig visszafizeti. Az OTF - helyesen - kikötötte, amenynyiben hitelfelvételre kényszerül ., a kamat összegét is áthárítja . . Az 1.450 ezer forint támogatási előleg visszafizetése megtörtént, a kamatelszámolás a vizsgálat befejezésének idépontjában még folyamatban volt. A kölcsön folyósítására a GYÓGYÉRT forgóeszköz hiányainak pótlására volt szükség. Megjegyezzük, hogy a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tá~ogatás i elálegek is a gyógyszerkereskedelem forgóalap finanszírozását szolgálják. E számlák egyenlege a mérlegzárás időpontjában 111.184 ezer forint volt. A társadalombiztosításnak /térítés/ a költségvetéstól /ártámogatás/ való elhatárolása érdekében a helyzet áttekintése és lehetőség szerinti megszüntetése szükséges. Ehhez esetleg k ésőbbi vizsgálatával az Állami Számvevőszék is hozzájárulhatna.

!

- 13 -

7.

. ..

Németh Miklós miniszterelnök részére 1969. április 13-án dr. Villányi Miklós, dr. Csehák Judit és dr. Rácz Albert közös levelet írt, amelyben tájékoztatták arról, hogy "a Szociális és Egészségügyi Minisztériu~ra előírt, a költségvetés pozícióját 1989-ben 300 millió forinttal javító intézkedést végrehajtottuk. Ezt úgy tudtuk megoldani, hogy a központi egészségügyi intézményekre a gyógyszeráremelés többleteként előirányzott 300 millió forintot 1989. évben nem az állami költségvetés, hanem a Társadalombiztosítási Alap finanszírozza . 11

Példák a társadalombiztosítás múködési kiadásainak megalapozottságára

l. A működési kiadások rovatonkénti vizsgálata során többlet---teljesítés az anyagjellegű kiadások, a bérjellegű kiadások és a véglegesen átadott pénzeszközök ravatán volt. 13 ravaton - Anyagjellegű kiadások - a többletfelhasználás díjtételek magasabb százalékban növekedtek az előre láthatónál, a számítógépes anyagoknál viszont nem vették figyelembe a számítógépes többletfejlesztés anyagigényét és nem kértek előirányzatmódosítást; - a számítógépes rendszerek folyamatosan történő bevezetésével és többletfejlesztésével jelentősen emelkedtek a leporellók és festékkazetták beszerzései; - a postaköltségek növekedését a díjtétel, illetve a tételszám emelkedése okozta; - a szállítási költségek növekedését szintén a díjtételek változása okozta.

---- - - -- - ----·--- - -·--·

~

(

-- - - -

14 ravaton - Bérjellegű kiadások - elsődlegesen előre r.em látható , külső tényezők okozták a túllépést; például jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó jogszabálymódosítás , étkezési hozzájárulás emelkedése az élelmezési norma változása miatt.

- 14 -

61-1-1 altételen - a véglegesen átadott eszköz ~ovaton 29.794 ezer forint a túllépés . Ennek két összetevóje van: - a Traumatológiai Intézetnek az OTF saját múködési megtakarflásából a romániai események miatt 10 millió forintot adott át; - az elmúlt években visszamenőleg - az OTF pénzügyi főosz­ tályvezetőjének nyilatkozata szerint ma már meghatározhatatlan okokból - a tényleges pénzkészlet és a pénzmaradvány a valóságban évről évre eltért egymástól, tekintettel arra, hogy 1988. december 31-éig a Pénzügyminisztérium minden év végén elvonta a nem teljesült feladatokra jutó pénzmaradványt. Az 1989. évi maradvány elszámolást követóen a társadalombiztosítási pénzkészlet alacsonyabb volt a szükségesnél. A különbözetet- 19.794.717 forintot- a múködési kia dások terhére írták le. 2.

A munka- és ügyfélfogadás körülményeinek felmérésére tételes felülvizsgálatot végeztünk. A felmérések szerint a dolgozók több mint 70 %-a /4.645 fő/ a 4/1969. (1.23.) ÉVM sz . rendeletben előírt minimális - 5 m2/fó körüli - alapterületen dolgozik. A dolgozók további 22 %-a /1.400 fő/ 4 m2/fó körüli alapterületen végzi nagy felelósséggel és ügyfélforgalommal járó munkáját. A békéscsabai igazgatáságon például a számítógépet és a kezelő személyzetet a szerel vény ei tól megfosztott mellékhelyiségben tudták csak elhelyezni . Nem jobb a helyzet az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségek tekintetében sem. Az ügyfélforgalom adataiból kiszámítottuk, hogy a debreceni igazgatáságon a nagyobb fo rgalmú napokon az egy főre 2 jutó fogadóterület 0,8 m /fó, alig valamivel több, mint a közhasznú jármúveken csúcsforgalom idején. Csupán a ki s létszámú kirendeltségeken /összesen 275 főt érintőeni jellemző a 8 m2/fó feletti elhelyezés. Ezek azonban ~ömmel régi,

- 15 -

elavult, eredetileg nem iroda céljára szolgáló épületek. Így a nagyobb terület csak számszakilag mutat jobb körülményeket. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál /NYUFIG/ emellett még külön gondot okoz az, hogy három egymástól viszonylag távol levő épületben múködik. Ez az ügyintézést i s nehézkesebbé teszi, felesleges adminisztrációval jár. Az ügyintézés idáigényének minősítésénél ezt a körülményt is figyelembe kell venni. 3.

Többletfeladatok is jelentkeznek a társadalombiztosítási ellátások folyósításában. Ezek a területi /megyei/ igazgatóságakan, a Budapesti Igazga. táságon és a NYUFIG-on eltérően merültek fel. Mindezek a számítógép beruházások célszerűségének és hasznosságának értékelését is befolyásolják.

.:. l

A vállalatok és szövetkezetek átalakulásának következményeként a korábbi üzemi kifizetóhelyek egy része megszúnt és a dolgozók ellátása a társadalombiztosítási szervekre hárul. Debrecenben például a Szolgáltatóipari Vállalatból hat kft . alakult és jelenleg 3.000 főre kiterjedően a kifizetőhelyi feladatokat az igazgatóság végzi. Ez év áprilisától a családi pótlék folyós ítása nem kötődik a szül ők munkaviszonyához . A juttatás állampolgári jogon történő folyósítása becslések szerint 60-80 ezer új ellátási igényt jelent. Foglalkoztatáspolitikai okokkal, a gazdaság szerkezetátalakításával összefüggően megnőtt a korengedményes nyugdíjkérelmek száma is, ami szintén tartós t endenciának ígérkezik. /1989. januárjában ezek száma 1.715 , decemberben már 4.320 és 1990. március ában pedig 5.435 darab volt./ Az elkövet kező időszakban általában is várható a nyugdíjasok számának tovább i növekedése. Már 1989-ben 56 ezer fővel több nyugdíjas volt, mint egy évvel korábban.

- 16 -

4.

A Budapesti Igazgatáságon még 1989-ben is csak a feldolgozások 20-30 %-át tudták számítógéppel végezni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál pedig a folyósítással összefüggő munkák zömét a minden tekintetben elavult R 32-es géppel végezték, amely nem kompatibilis a COCOM-lista szúkítése miatt beszerezhető újabb gépekkel. Nagy javítási igénye miatt pedig a lehetséges üzemidő töredékében múködt ethető. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélfogadási feltételeire jellemző, hogy a kb . 100 m2-en elhelyezett panasziroda ügyfélforgalma havonta kb. 15-20 ezer fő .

5.

A gépi háttér alacsony színvonalú, egyértelműen közrejátszik abban, hogy az államigazgatási eljárásoknál előírt 30 napos ügyintézési időt nem tudják tartani, és viszony lag jelentős az ügyirat hátralék is. Mivel a legnagyobb gondok a nyugdíji gények megállapí~sának átfutási idejével függnek össze, az ún. ellátatl ansági időt csak itt mérik és elemz ik kötelező jelleggel. Ezen belül az előleg nélküli határozatok átlagos üg yintézési ideje 30,4 nap /a fővárosban 42,79 nap/. Az előleg folyósításával járó ügyekben a határozat meghozataláig átlagosan 77,37 nap /a fővárosban 113,32 nap/ telik el.

6.

A beruházások számviteli el számelását az OTF a 4-420-14/ 1985., a 4-420-7/1987. , valamint a 4-420-10/ 1988 . belső utasításai r észletesen s zabályozzák. Ezek az előí r ások azonban részletesen nem térnek ki a beruházás aktiválásának lebonyolítására. Ennek is következménye, hogy a használatbavételt követően a 3/1984. (XI.6 . ) OT-PM rendelet 17. §(l) bekezdés előírásának megfele lően 1989-ben nem került sor a Főigazgató ság által meg vásáro lt Váci úti székház épületének aktiválására. Hasonlóan elmaradt a Miskolci Igazga tóság rendőrségtől átvet t épületének r észleges aktivál ása is. E hi ányosságak miatt a F őigazgatóság összesített mérlegében j el zett 524,5 millió forint ingatl anállomány értéke a valóságban 200 millió fori nttal magasabb.

)

''

- 17 -

Miután sem 1988-ban, sem 1989-ben nem készült teljes leltár, a számviteli és a beruházás fejlesztési adatok összeveese alapján csak vélelmezni lehet, hogy hasonló aktiválási problémák mutatkoznak a gépek, berendezések nyilvántartásánál is. A mérlegadatok szerint a gépek eszközgyarapodása 75,4 millió forint. Ez zel szemben az analitikus nyilvántartások azt mutatják, hogy a beszerzett számítógép és mikrofilmfelvevők értéke 130 millió Ft. Az aktiválás elmaradását részben magyarázhatja, hogy a beszerzések egy része csak 1989. év végén töitént meg. Annak kimunkálás ára pedig, hogy a befejezetlen beruházások állományának értékébő l mennyi a számítógépek értéke , a vizsgálat időtar­ tama alatt már nem volt mód. Példák a társadalombiztosítássalszembeni járuléktartozások alakulására , azok okaira l.

.

(

A járuléktartozások adataiból megállapítható, hogy a járulékfizetési fegyelem kezdetben javult. 1984-37-ig az összbefizet ésekhez viszonyított tartozások aránya 2,5 %-ról 2,2 %-ra csökkent, abszolut értékben az összes járuléktartozás 1987 . végére három md Ft-hoz képest mindössze fél md Ft-tal növekedett. 1988-tól vi szont - feltehetően az általánossá vált gazdasági- gazdálkodási zavarok hatására i s - meredeken emelkedett és 1989. december 31 -én megközelítette a 4 %-ot. Ugyanezen időpontban a járul ékfizetésre kötelezett eket nyilvántartó 471.728 folyószámla 27,4 %- a 129.161 számla mutat különböző mértékú tartozást . A szektoronkénti járuléktartozás-növekedés időbeni megoszlását tekintve az 1985-87-es években a magánmunkáltatók és kisszervezetek mintegy kéts zeres tartozásnövekedése jell emző. Ez elsősor­ ban annak következménye, hogy ebben az idősz akban indult meg a magá nszektor jelentős létszámbővülése. Az 1988-89. évi l ényegesen mérsékeltebb növekedés oka az adórendszer bevezet ése miatti ar ányv álto zás. A megszúnő, tőkeszegény kisvállalkozások helyett

- 18 -

új magánvállalkozók ugyanis fizetési kedvezményben részesülnek /az első évben nem 53 %-os, hanem jelenleg is egységesen 1.200 Ft járulékat fizetnek/. Az ún. egyéb magánosok /magángazdálkodók, háztartási alkalmazottak, ügyvédek, előadóművészek, állandó telephellyel nem rendelkező magánvállalkozók stb./ viszonylag kis számarányuk ellenére közel egy md Ft-os összeggel tartoznak, amely az 1984. évi tartozásokhoz képest 7-szeres növekedést is jelent . belépő

1989. év folyamán a különbözó munkáltatói szektarak tartozási aránya is megváltozott. A járulékfizetési lemaradások nagyobb hányadá t ugyanis elsősorban a vállalatok, mezógazdasági és ipari szövetkezetek tartozásai teszik ki /a növekedés összege 3,1 md Ft/. A magánvállalkozók és kisszervezetek járuléktartozásai éves szinten csak kismértékben változtak, összegszerúségükben és arányaikban azonban jelentősnek tekinthetők. Összegszerúségében ugyan a legkisebb, de egyben a l egdi namikusabb a köl tség vetési rendben gazdálkodó szervek járuléktartozásainak növekedése. /E szervek az egységes szabál yozás szerint csak 1989. január l-tól kötelezettek a kifizetett bérre vetített 43 %-os társadalombiztosítás i járulék fizetésére./ A járuléktartozások megyénkénti alakulását vizsgálva jól tapinthatók az elmúlt években kialakult ún . "gazdasági válságövezetek". A nagy- és gazdaságtalanul múködó nehéziparral rendelkező Borsod, Nógrád, Fejér, Komárom, Veszprém megyékben, továbbá Budapesten halmozódott fel az összes járuléktartozás 80 %-a, összesen 8,5 md Ft. Ezen belül külön is elemeztük a Budapesti Társadalombiztosítási Igazgatóság területén /a főváros és Pest megye/ kialakult helyzetet. Itt a járuléktartozás 1989 . XI I. 31-én meghaladta a hat md Ft-ot, amely az öss zes járuléktartozás 58,1 %-a. A kimutatások szerint az igazgatóság területén összesen 11.300 db a vállalatok, jogi személyiséggel rendelkező

- 19 -

gazdasági társaságok, valamint költségvetési szervek, továbbá 10 .820 db a különbözó szakcsoportok, polgári jogi társaságok és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok száma. Ezek közül 1.100, az évi járulékkötelezettség /106 md Ft/ 5,9 %-ával tartozik. A budapesti járuléktartozások tömege az ipari kancentráció velejárója a gazdasági hanyatlás éveiben. A járuléktartozás 1989-ben azoknak az igazgatóságoknak a területén /Zala, Győr-Sopron, Vas/ is többszörösen növekedett, ahol a fizetési fegyelem hagyományosan jó volt. Általánosságban ezekben a megyékben is elsősorban a nagyvállalatok és szövetkezetek, valamint kisszervezetek járuléktartozásai növekedtek. Ennek oka csak részben kereshető a gazdálkodási körülmények romlásában . A tendenciához ugyanis hozzájárul az átlagosnál nagyobb mértékű bérkiáramlás is, amelynek járulékfedezetét a gazdálkodó szervezetek nem teremtették meg. 2.

Az Oroszlányi Szénbányák a bányász-sztrájkok idején úgy fizetett ki 292 millió forint hűségjutalmat, hogy annak 125 millió forintos TB járulékfedezete nem volt biztosítva. A fizetési fegyelemsértés emellett azzal is tetézett, hogy a járulékfizetési kötelezettséget csak több hónapos késéssel - augusztus hóban vallotta be és további három havi késedelemmel novemberben fizette be. Hasonló eset történt a tatabányai és dorogi, valamint a veszprémi szénbányáknál is, ahol összesen 345 millió forint TB járuléktartozás képződött. A felsorolt öss zegekból a vizsgálat l ezárásáig mindössze 137 millió forint folyt be az igazgatáságokhoz.

3.

Likviditási zavarok miatt a tatabányai KOMVILLGÉP Kisszövetkezet járuléktartozása 1989 . IX. 30-án 703 ezer forint volt /egy havi kötelezettségnél kissé több/. A kisszövetkezetnek ebben az időszakban ugyanis öt gazdálkodó szervezet /ebbő l három költségvetési szerv/ tartozott, összesen hétmillió forinttal. Ennek

- t

- 20 -

következményeként fizetésképtelenné vált. Kintlévóségeinek behajtását követően a járuléktartozást rendezte . 4.

A Baranya megyei Cipóipari Szövetkezet egyidejűleg két bankszámlát vezet. A Magyar Hitelbank Rt-nél vezetett 240-26981 sz. számlára benyújtott inkasszókat a bank fedezethiányra való hivatkozással - jogszerűen - rendszeresen visszaküldte. Így a szövetkezetnek összesen 3,3 millió forint TB járuléktartozása halmozódott fel . Ugyanakkor a szövetkezet a Postabanknál is nyitott egy 025-00070 sz. számlát, amelyról a tényleges pénzforgalmat lebonyolította. Ennek egyenlege a havi zárásoknál rendszeresen milliós nagyságrendű volt. Mióta az igazgatóság ellenőrei ezt felfedezték, a járuléktartozásból 800 ezer forintot sikerült behajtani. A tartozás ideje alatt a szövetkezet 41 fő volt dolgozója kapott 6,5 millió forint nyugdíjat.

5.

A kec skeméti Igazgatóság - felkérésünkre - 13 olyan esetet derített fel, ahol a gazdálkodó szervezet azonos banknál két számlát vezet. Az Igazgatóságnak nem a valós pénzforga lmat bonyolító számlát adták meg. A 13 szervezet közül négynek 8.245 e.Ft tartozása van.

6.

A bélmegyeri /Békés megye/ Új Barázda MgTS z 1986. március óta tartósan fizetésképtelen, ez alatt az idő alatt összesen 49,4 millió forint járuléktartozása /a járulékterhelés és az önálló kifi zetóhelyen adott szolgáltatások - táppénz, családi pótlék stb. - egyenlege/ keletkezett. A fizetésképtelenség jelenleg is fennáll, a járuléktartozás növekvő. Az Igazgatóság az általa kezdeményezett felszámolási eljárásoktól a megyei irányító-, érdekképviseleti szervek, továbbá az APEH közbenjárására elállt, bár a tartozások kiegyenlítésére e szervektól sem kapott garanciát. A tartozás kel etkezése óta a szövetkezettól 72 dolgozó ment nyugdíjba. Ezek részére eddig a társadalomb i ztosítás nyolc millió forint nyugellátást biztosított.

}

- 21 -

7.

Az ellenőrzés során két igazgatáságon /Kecsekemét, Pécs/ reprezentatív felmérést végeztünk. A felmérés szerint a kecskeméti igazgatóság területén összesen 22 munkáltató a dolgozóktól levont 1.738 e.Ft 10 %-os nyugdíjjárulékából 1.681 e.Ft-ot nem fizetett be a társadalombiztosításhoz. Az 1988. évben még mindöszsze hat ilyen eset fordult elő, amelynek összege nem érte el a 100 ezer forintot. A pécsi igazgatáságon ugyanebben az időszak­ ban 37 munkáltató a dolgozóktól levont 13 .514 e.F t 10 %-os nyugdíjjárulékat nem fizette be.

8.

Zala megyében a költségvetési szervek járuléktartozása 100 millió forintot meghaladó összegben emelkedett. Tételes felülvizsgálatunk során kiderült, hogy a jelentősebb összeggel tartozók többsége valójában nem költségvetési szerv, hanem a 82. sz. "egyéb társulások, egyesületek" munkáltatói kategóriába tartozik. Hasonló nyilvántartási hiányossággal találkoztunk a többi igazgatóság területén is. Ez a nyilvántartási hiányosság félreértésekre és téves következtetésekre adhat okot.

9.

Zalaegerszegen az MSZMP, Budapesten a KPVOSZ, a Magyar Nők Szövetsége, a OEMISZ szerepel az adósok között 0,5 - l millió forint körüli összeggel. Két MÉM költségvetési szerv, valamint egy KSH-részleg járuléktartozása /1990. év elején/ már a 20 millió forintot közelíti együttesen . Figyelemreméltó a sportkörök, sportegyesületek fizetési fegyelmezetlensége is. 1990. elején 37 sportegyesület összesen 23 mil l ió forinttal tartozik egyhavi járulék előírás összegét meghaladóan.

10.

A járuléktartozások keletkezési időpont szerinti célirányos nyilvántartásának hiánya miatt az DTF-nél nem alakulhatott ki az a mechanizmus, amely a tartozások behajtása során a szubjektív döntések lehetőségét kizárja, illetve külön célvizsgálat nél -

.. t

- 22 -

kül is ellenőrizhetévé teszi. A vizsgálat pedig nem vállalkozhatott a közel ötszázezer munkáltatóra kiterjedő, tárgybani tételes felmérésre. ll. A tiszakécskei Új Élet MgTSz ellen 1983. szeptember 30-án- nem az OTF által - kezdeményezett felszámolási eljárás megindításakor a járuléktartozás összege 7.469 e.Ft volt. Az eljárás a kecskeméti igazgatóság tudomása szerint még ma is tart, és ezért nem is tett intézkedést. A tárgybani utolsó ügyirat· 1983. szeptember 30. Azóta a nyilvántartásokban csak a nemfizetés tényét rögzítik és dokumentálhatóan meg sem kísérelték a jogutód megkeresését. 12. A békéscsabai igazgatóság tényadatai alapján végzett madeliszámítás szerint az egyszer megismételt inkasszó benyújtás 27,70 Ft, OTF szinten 2,5 millió Ft . Az átlagos ismétlések figyelembevételével éves átlagban mintegy 10 millió Ft többletköltség keletkezik ezen címen. Az MNB-hez küldött 8-Sz-336/1989., 8-Sz-363/1989., 7-J/1989., 8-Sz-124/1900. iktatószámú, a feszültséget feloldó intézkedésekre tett javaslatokat az OTF szerint az MNB nem válaszolta meg. 13. Esettanulmány a Budapesti Társadalombiztosítási Igazgatóság j áruléktartozás behajtási kísérleteiről. A budapesti igazgatóság 1989. márciusában az OTF közremúködésével, kísérleti jelleggel a felszámolási eljárás kilátásba helyezésével, 340 gazdálkodó szervezetet szólított fel 1.138 millió Ft fizetésére. A módszer eredményesnek bizonyult, mert a fen yegetés hatására 222 szervezet összesen 549 mó Ft járuléktartozást rendezett, a többi pedig megkezdte a tartozás törl esztését . 1989. decemberében újabb 647 szervezetet, összesen 653 mó Ft tartozás megfizetésére szólítottak fel hasonló módon. A felsz ólítottaknak azonban csak a fele reagált, és mindössze 128 mó Ft-ot fizetett be. Taktikai hibának minősíthetó, hogy a felszólításra nem

- 23 -

reagálók ellen a felszámolási eljárást nem indították be. Ezt csak részben magyarázza az eljárás várható elhúzódása, illetve a megtérülés esetlegessége.

,

'

Az újabb tartozás-növekedések behajtására tett ismételt "fenyegetés" tehát már nem kellő visszatartó erejű. Ezért a budapesti igazgatóság 1989. decemberében 7 gazdálkodó szervezet ellen összesen 156,6 mó Ft tartozásának behajtása érdekében a Fávárosi Bíróságon fel számolási eljárást kezdeményezett. Az eljárások folyamatban vannak. Előze tes számítások szerint az ez úton megtérülő tartozások összege legfeljebb 2-3 mó Ft. 14. Szervezési, központi irányítási hiányosságak miatt fordulhat elő az, hogy olyan országos nagyvállalatok vidéki gyáregységeinek vannak tartozásai, amelyek nem küzdenek súlyos likviditási gondokkal. Például a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyára 3,3 mó Ft-os, a Taurus Gumiipari Vállalat makói gyára 802 ezer Ft-os tartozásának behajtása ügyében nem került sor az OTFfel, illetve a budapesti igazgatósággal való kapcsolatfelvételre. Így a tartozás csak több havi késedelemmel térült meg. 15. A szervezett intézkedési rendszer hiánya miatt a több társadalombiztosítási igazgatóság területén is érdekelt Pamutnyomóipari Vállalat gyáregységei közel 80 mó Ft-tal tartoznak, ezek behajtása igazgatóságonként külön-külön folyik és egyelőre eredménytelen. A tartozás behajtása azért is reménytelen, mert a vállalat részvénytársasággá alakult. Erről az OTF, illetve területi szervei csak késve szereztek tudomást, ezért a tartozást az átalakulás idején nem érvényesíthették. A jogutód pedig az átalakuláskor be nem jelentett igényt nem hajlandó felvállalni. 16. Egy budapesti központhoz tartozó, de két borsodi telephellyel is re ndelkező munkáltató esetében

- 24 -

- a Kohászati Gyárépítő Vállalat /Ózd/ folyósz ámlá ján 1989. IX . 30-ig 8.530. 045 Ft túlfizetés mutatkozott, - a Kohászati Gyárépítő Vállalat /Miskolc/ folyósz ámláján 1989 . IX. 30-ig 8.530.045 Ft túlfizetés mutatkozott. 17. A budapesti igazgatóság területén kezdeményezett felszámolási eljárások alkalmával az 5.871 ezer Ft járuléktartozásból mindössze 84 ezer Ft térült meg. Az ÉMEXPORT Fővál~alkozó Vállalat felszámolását követően az OTF a mindössze 21 ezer Ft-os járuléktartozását sem kapta meg. Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat fels zámolását köve tően született jóváhagyás szerint a hitelezők kielégítésére egységesen 44,7% hányaddal került sor. Ezért a társadalombiztosítás a 3,75 mó Ft-os járuléktartozásából mindössze 1,8 mó Ft-ot kapott meg. Az OTF területi szervei ezért sem kezdeményeznek szívesen felszámolási eljárást, hanem az utolsó pillanatig reménykednek a járuléktartozás behajthatóságában.

,.

~

f