52C84
1944 AUGUSZTUS
Épületek
elhelyezése
ban • B a l a t o n a l i g a zése • Clubház váron
rende-
Balatonföld-
• Balatonvidék
e m l é k e i ralók
a táj-
• Tanácsok
műnya-
berendezéseihez
S z e r k e z e t i b a l a t o n i
szempontok n y a r a l ó
k e z é s e k n é l
•
•
• a
épít-
L a p s z e m l e
B
G A R I S C H E BAUKUNST • ARGHITETTURA UNGHERESE - A R C H I T E C T U R E NGROISE - HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURO F e l e l ő s V I T É Z
s z e r k e s z t ő :
IRSY
LÁSZLÓ
HŐSZIGETELÉS
ÉS
HANGSZIGETELÉS
ANGYA
nélkül nincsen i o I I I I i i l l l l l i U f t l l l l l l l l t
SZÖVETKEZET
* Z EPITÖIHTAOIICNNIKA MAI i 11 tik i i t i i m i lIGIOKElilfSEIt MIGOIDASI II SZIK 1I H L I 0 » I
a magyar gazdatársadalom és középosztály legnagyobb keresztény áruellátó és értékesítő szerve
AZ ULTRA-HAESZ ULTRA-HAHAESZ
1947 falusi és városi
Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 62 vidéki
• U«l6UftOI*« 0»»ttl* |$ lOIOtiOMii MOIU Is * IIIMTIiA MUNiál ••ViTliaXlltT •• v i t l i i M i
Hangya Konzum Szövetkezeti
. . N A G Y B Á T O N Y - U 3 L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ű V E K RT BUDAPEST, V „ VILMOS CSÁSZAR-UT 16 íeLfcfON : lo-18-08
üzlet 127, budapesti és vidéki
Magyar Köztísztvise lök Szövetkezete áruda 46 Budapest és környéki
• WJlvfts Irak
Általános Háztartási Szövetkezeti
ptf-
bolt
Szövetkezeti Bolt Szövetkezet
iMiiifil
áruház a Hangya kötelékében Budapest, VII., Rákóczi-út 36, IX.. Boráros-tér 1 1942. évi áruforgalom: 449,023.899 pengői A HANGYA jelmondata : Isten, Haza, Család, M u n k a I
LOMÁSI ERDÖIPAR K. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE K O L O Z S V Á R , MÁTYÁS
KIRALY-TÉR
7. I. 3 • T E L E F O N :
*14-90, 1 8-89, 3 1 - 6 3
S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti- Gőztürész-i és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketér® színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfű'észárut
ANDREA CEMENTÁRUGYAII ÉS É P Í T Ö I P A I U RT. FALBURKOLÁS
KRÁL
PADLÓBURKOLÁS
BUDAPEST, V., BÁTHORY-U. 20. TELEFON : 120-092
/ " V | | |
A
UIULA
kőfaragómester k ő - és márványárugyártelepe K Ő B Á N Y A 0 Z E M :
B U D A K A L Á S Z
épület, síremlék, oltár, em.ékmű stb.munkák BUDAPEST. IIL, LAJOS-UTCA 1T19. TELEFON: 163-116
l/asgéce-frdáltat Acuóítá Jlé^ca/é^^tacsaőU^ BUDAPEST,
VI.,
P O D M A N I C Z K Y-UTC A
29
MAGYAR
ÉPÍTŐMŰVÉSZET
1944 AUGUSZTUSI
MELLÉKLETE
ÉPÜLETSZERKEZETEK FALNYILÁSOK FELSZERELÉSEI. I.
A j t ó k .
Egyszerű ajtókat gazdasági épületekre, pinceés padlásrekeszekre vagy fakerítésekbe á c s o k is készíthetnek. Ezek merevítővázra szögelt vagy csavarolt, néha gyalulatlan lécekből vagy deszkákból állíthatók elő. A merevítőváz két vízszintes és egy ferde deszkávól Z-alakra van összeróva. A két vízszintes vázdeszka az ajtólap aljától .illetve tetejétől az ajtómagasságnak kb. Vg-a távolságban legyen, szélességük az ajtómagasságnak legalább Vi6 része. A f e r d e t á m mintegy dúc, az alsó forgótengelytől az ellentétes felső sarok felé támasztja az összeállított szerkezetet és átló-rögzítéssel biztosítja annak derékszögű négyszög alakját. Ez a dúc ferde beeresztéssel kapcsolódik a vízszintes részekhez; hajlásszöge ne legyen 60°-nál laposabb, külső éleinek meghosszabbítása ne essék kijebb", mint a vízszintes deszkák ellentétes oldali sarka. A beeresztés szögfelező irányban vezetett mélysége 25—30 mm. — A lécek vagy deszkák felerősítése a vázra 2—2-5 cm-el hosszabb szögekkel történjék, mint amennyi a két alkatrész együttes vastagsága, hogy azok kissé ferdén átütve visszahajlíthatók legyenek és visszavert hegyükkel szilárdan biztosítsák a szerkezeti részek kapcsolatát. — Finomabb, gyalult szerkezeteknél az összeerősítés csavarokkal történhet. Ezek hossza y 2 cm-el rövidebb, mint a két rész együttes vastagsága. A felerősítés ez esetben fordítva történik: a merevítővázon át a deszkákba vagy lécekbe. A merevítőváz vízszintes darabjai, esetleges vízvetőik fecskefarkasan bevésve alkalmazhatók. Az ily ajtók vasalása: forgó tengelyül felszögelt vagy felcsavarolt hosszú pánt, egyszerű feltett szekrényes zár, vagy csak sasókára fűzhető kivágott lemez és ez elé függesztett lakat. — Lécajtók esetében is szokás az ajtólap két szélére deszkát alkalmazni, amire mind a forgóhüvelypántok főcsavarjai, mind a zárókészülékek jobban felerőslthetők. 91. ábra. Töves oszlopokra erősített léckerítés
gyalogbejáró ajtaja. A szárny két oldaldeszkája felül befűrészeléssel úgy van tagozva, mintha lécpár lenne. Az oszlop és lécvégek felül meghegyezendők, hogy csapadék a favégeken meg ne állhasson és belé ne szívódjék. 92. ábra. András-kereszttel merevített deszkaajtó hézagfedő lécekkel és ezeket összefoglaló felső, ívsorozatos deszkájával. — Jellegzetes magyar parasztház vagy kerítésajtóalak. 93. ábra. I s t á 11 ó a j t ó két egymásfölötti szárnnyal. A külön felnyitható felső szakasz — különösen nyáron — elősegíti a belső tér alaposabb szellőztetését és a belső tér áttekinthetését belépés nélkül is. A zárva tartható alsó szárnyszakasz megakadályozza, hogy a szabadon eresztett állatok ki ne mehessenek. A szárnyak szerkezete lehet kétrétegű, zsalús vagy hornyolt deszkaszárny a 72—79, a 80—88. ábrák valamelyike szerint, vagy belső keret kétoldalára erősített, összevésett lemez, melyek közeit valamely rossz hővezetőanyaggal lehet kitölteni, hogy a belső tér télen melegebb, nyáron hűvösebb maradjon. A 93. ábrán ilyen szerkezet van feltüntetve. — Kívánatos a szárnyak olymódon való felvasalása, hogy azok 180°-nyira kitárva, a falhoz simulva rögzfthetők legyenek. Erős pántos forgótengelyek, egyszerű csappantyúk vagy foggantyúkkal egyesített tolóreteszek tartják azokat zárva. Amennyiben a felső káva, eresz vagy felső vízvető akadályozza a szárnynak tengelyéről való kiemelését: gombba végződő és kifűzhető, átmenő tengelycsapokat lehet alkalmazni. Lásd ez ábra felső szárnytengelyeit. 94. ábra. Pince vagy padlás lécfalban alkalmazott egyszerű lécajtó, az ismertetett elvek szerint összeállítva. A lécvégek ne érjenek a talajig, hogy a favégekbe talajnedvesség ne húzódhassák be. Ezek végei és az oszloptalpak fakonzerválóanyaggal jól itathatók. 95. ábracsoportban az itt ismertetett szerkezetek részletei vannak feltüntetve. SÁNDY GYULA.
444085. Alhenaeum, Budapest
A R K O S I S Z E K E L Y GYÖRGY
út-, m é l y - é s m a g a s é p í t é s i v á l l a l a t , B u d a p e s t , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4
Leszármazási okmányok k u t a t á s a ügyében f o r d u l j o n
Heraldika
NEMESSÉGI
i r o d á h o z , B p . I V . , G r . K f i r o l y i - u . 14. Talafon: 381-199,184-644
Caarnok-, h a n g á r - , m ű h a l y - , ház-ópttkezéseknél ii is/.n:tÍjo 11 1 R I G Ó N gipszfedőlapokat k ö n n y ű , 40%-kal könnyebb, mint a beton, tiőszlg a t a l ő , tüzelőanyag-megtakarítás, állandó temperatura, t é r f o g a t á l l ó — t a r t ó t , nem vetemedik, nem hajlik el ( z a g a z h a t ö , mint a deszka, a b s z o l ú t tűzbiztos, ami ma elengedhetetlen feltétel egy g y á r é p l t k e z é s n é l , anyag, amely az összes kívánalmaknak i.leálisan megfelel! Felvilágosítást díjmentesen ad a z :
Egeresi G i p s z g y á r és V e g y i m ű v e k Rt.
budapesti irodája V . , P a n n ó n i a - u t c a 17/a 1*1.: 1 2 S - 8 S 7
Épület- és portálüvegezés,
márványüveg burkolás, üvegbeton
BUKOVAI SÁNDOR Budapest,VIII, Baross-tér4.Tol. 132-211
Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k i t ű n ő m i n ő s é g b e n szállít
NERVETTI
ENYEK
Hibás klvakolására
k é r j e n ajánlatot, a m i k o r
m e l y f a l b o n t á s nélkUI g é p e i v e l belülről kivat*ol. 2 . « Telefon:
LISKA
Víztelenítes embervédelem! A z épületek, folyosók, lépcsőházak irányfénylámpákkal való ellátására a m. klr. honvédelmi minisztérium előírása szerinti
légoltalmi- és óvóhelyi lámpákat, világítóeszközöket, autófénycsökkentőket KORÁNYI MÁRTON L É G O L T A L M I
L A M P A O Z E M
Budapest, I., Krisztina-kőrút 151. T.: 150-274
182
3
tataroz,
a „ R A P A " szab. Kéménykivakoló Vállalattól, III., L u k á c s - u t c a
A lésvédelem
VIKTOR
építési anyagkereskedelmi vállalata Budapest, VII.. Rákóczi-út 80. Tel.! 224-042
NEMESMÉSZKŐ BURKOLÓLÁPOK tömbkövek, fűrészelésre, sírkőre, oszlopokra, korlátokra, lépcsőkre
ZSÁMBÉKANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK SZEHT-IVÁNY FERENC Ü Z E M V E Z E T Ő S É G :
TDK, (PESTMEGYE) POSTAÉPÜLET
oki.
35|^612
J E N Ő
gépészmérnök
Budapest, VIII., Örömvölgy-u. 3 6 / a T e l e f o n :
3 4 2 - 9 5 1
Korszerű
festés, mázolás, tapétázás
HANTOS
TESTVÉREK RT. Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n : 118-523, 11 9-451
Lapszemle TÉR ÉS FORMA 7. sz. Bérházcsoport a Váci-úton (tervező: vitéz Martsekényi Imre) — Bérház a Görgey A r t h u r - u t c á b a n (tervező: M ű n n i c h Aladár) nyilatkozatára, Treppen
— Magas tető vagy kislejtésű tető — r e f l e x i ó k
— Szerkezet és forma — W e l t z l
c. k ö n y v é r ő l
fordításában,
János
— A kézműipari egyesbútor — E. K e t t i n g e r
Szemelvény Réti István »Képalkotó művészet« c . könyvéből
néhány gobelinje.
ELSŐ MAGYAR „ S E M P E R N O V A "
folytatólagos
zadban —
Dombi József: A n t a l
kesebb
tagja
ismertetése
Károly,
művészetének
T R A V E R T I N
ét mindennemű k ő f a r a g ó munkál készít :
A D O L F
kflfaragóniester Budapest, V I I I . , Luiher-u. l/a. Tel.: 140-320. Bánva-és üzemtdrp: Budakalász. Tel.: 162-036 19. mellékállomás
85.
RT. 161-230
S c h m i d t Frigyes
r e d ő n y k é s z í f ő. — Faredőnvök, vászonredónyök, mindenféle elsötéfítők Budapest, VIII., Vig-utca 10 Telefon: 138-388
KELE MIHÁLY GYÁRA
Budapest, VIII., örömvölgy-u. 3 8 - 4 0 Telefont 131-298
Ödön
király
ismertetése
ésBáthori
szobrász-generáció
M Ü V E K
I., A T T I L A - U .
ASZTALOSÁRU
Felületek, ediéséheí
r
István
képekkel építészei
egyik
legérté-
— Művészeti élet.
Szennyvíztisztító telepek SADO házi kisderítők BUDAPEST,
co*a
Gyula
— Bende János: Festészet Pest-Budán a XVIII. szá-
az új m a g y a r ismertetése
P R I S T E R
ikon v t a k d e n í V i » 4 > » « »
Kaesz
— Képek: Ferenczy N o é m i
N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . . Lővőlde-tér 4. Telefon: 221-050
Dr. vitéz Nagy Zoltán: János barát és Kőfaragó György - M á t y á s
T Ú R R A
cikke,
tanár
Schuster:
a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben
SZÉPMŰVÉSZET 7. sz. — A VII. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás — M a r i a y
I F J .
Seeger
Franz
•c
SEMPERNOVA működésének
Heinrich
ismertetése
BETON
rványüvegb u rkoiás.
BIELEK KÁROLY
Budapest VIII., Tavaszmezö-u. 18, telefon: 132-594 ! 8 2
4
. —
_ _
_
R, B U D A P E S T . T E L E F O N : aróanyag GkY Átisztitószerek
* __ — V E G Y É S Z E T I
DR. TOROK MIHÁLY ^
°
326-548.
EDÉL- É S SZIGETELŐLEMEZEK
MAGYAR IPARMŰVÉSZET 6. sz. Dr. Hlaváts Elinor: A nemzeti bábszínház — Szablya János: Csépai Csavlek András a fiatal iparművész-gárda etehetséges tagjának munkásságát méltatja — Krónika — Szakirodalom — Muskátli: Dr. Gönyey Sándor: A kéméndi női népviselet.
BOGDANY ES TARSA
Központi fiilés, vizvexelék és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.: 120-988
TECHNIKA 5. sz. — Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár: A magyar közúti politika eredményei és jövő feladatai — A középkori építészeti tanszék közleményei 27.: A lébényi róm. kath. templom — Műemlékvédelmi szemle 27.: A jászberényi ferences templom — A cserhátsurányi róm. kath. templom — Az épülettervezési tanszéken készült feladatok gyűjteménye — 6. sz. Wálder Gyula f D r. C s o n k a P á l b ú c s ú b e s z é d e a r a v a t a l n á l — Dr. Tóth János: A matyónép építészete — Műemlékvédelmi szemle 28.: Régi kőhidak — Dr. Dercsényi Dezső: A váci diadalív — Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár: A magyar közúti politika eredményei és jövő feladatai, I I . k ö z l e m é n y — A középkori építészeti tanszék közleményei "27.: A lébényi róm. kath. templom ( f o l y t a t á s ) — Az épülettervezési tanszéken készült feladatok gyűjteménye — Könyvismertetések.
MACSKÁSY ÁRPÁD
ARBORIT
hézagmentes padló R O Z G O N Y I , F E R Y O S Z K Á R - U . 47 Tel.: 157-675
okleveles gépészmérnök műszaki vállalata
Szellőző, légüdítő, ködtelenltő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi
berendezések VI., Dessewffy-utca 16. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. sz.: 21.391
MÉRNÖKI K A M A R A KÖZLEMÉNYEI 6. s z . - A mérnöki kart érintő beszédek a székesfőváros önkormányzatában- 7. sz. A Kamara XLVII. közgyűlésének jegyzőkönyve — A mérnöki kart érintő beszédek a székesfőváros önkormányzatában — Rendeletek — Kamarai határozatok és felterjesztések — A mérnöki kart érintő új jogszabályok jegyzéke — Tervpályázati hirdetmények és eredmények — Személyi hírek — Kamarai hirdetmények és közlemények.
ZSIGMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
H í d - , v í z - , partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t
BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 9 2 T E L E F O N : 268-920
1 8 2
5
T R I C O S A L S III
cementgyorskötő
F e r r o - C y a n , B u d a p e s t, V . , K o s s u t h L a j o s - t é r
4.
MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPITÉSZEGYLET KÖZLÖNYE 11. sz. Közgyűlési beszámoló — 13. sz. Dr. Papp Szilárd: A betonra aggresszfv szénsav kiszámítása magnézium és alkálihidrokarbonat tartalmú vizekben — B. Szabó Kálmán: Hozzászólás Mosonyi Emilnek »A visóvölgyi víztárolómedence« c. tanulmányához — 14. sz. — Harkányi János: Az alsóberecki Bodrog-hfd helyreállítása — 15. sz. Török Béla: Egy vlztermelötelep létesítése — Egyleti közlemények — Szemle — Szakirodalom.
rw
C W Ö
V fc E H K
W
" l í S ^ T ^ Z s:z e r e l v é n y e k
k ö z p o n t i f f i t é s i
Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R.T.
Budapest, V., V i d ú t 30/32. síim. — Telefon : 299006
MŰSZAKI VILÁG jún. 24. szárn. A Mérnöki Kamara közgyűlésén elhangzott beszédek — Vitéz Nászay Miklós: Tervgazdaság — nemzetvédelem — Júl. 1. szám. Dr. Árvay József: A magyarság életereje — Júl. 8. szám. Ifj. Molnár Dezső: A nagyvárosrendezés új útjai — Kovatsek Ferenc: Bombatámadás okozta károk romeltakarítása és helyreállítása. I. — júl. 15. szám. Dr. Árvay József: Új munkatempó — Kovatsek Ferenc: Bombatámadás okozta károk romeltakarítása és helyreállítása, II. — Légitámadások okozta rombolások helyreállításánál felszámítható költségek — Nyulassy József: A faipar átállítása. Műszaki Világhiradó — Szakmai napi hírek, közlemények — Közszállítási és közmunka hírek.
^woS^
P i c k Eflo Utódai
B^^^y^^
KÖNYVISMERTETÉS. Ungarische Stádtebilder: h ú s z m a g y a r v á r o s r ó l f e s t k é p e t h ú s z különböző író. A l e í r á s o k h a n g u l a t o s a k , é l v e z e t e s e k , a k é p m e l l é k l e t e k g o n d o s a n é s j ó l v a n n a k ö s s z e v á l o g a t v a , s bár a könyv inkább idegenvezető kalauznak lenne n e v e z h e t ő , mégis n e m c s a k érdekes, hanem t a n u l s á g o s és h a s z n o s olvasmány a s z a k e m b e r , a v á r o s r e n d e z ő s z á m á r a is,mert a v á r o s o k k ü l ö n b ö z ő karakterének, l e l k é n e k — a s z e m l é l ő r e h a t ó ö s s z b e n y o m á s n a k — i s m e r e t e egyik n é l k ü l ö z hetetlen kelléke a valóságos, esztétikailag jó városkép kialakításának. R. M .
UVUÍ1JÍ.LYAJ 1 U K A T 7 A T T T 7 T
KOLIARIT-
BÖRIEMUSSTSS
\
7 A
és yészkijárók VASBETONBÓL
PREGITZER ™
K
Ö
a tea 30.Telefon 207-921
KOLLARIT MŰSZAKI
R.T.
BUDAPEST, TEL. 136-228 1 8 2
6
MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik ban
1901 óta,
mai
és szerkesztésében
formájáújjáalakult
1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek
című
melléklettel
együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal: Budapest,
XIII.,
Dráva-utca
11. sz.
Telefon: 493-789. Megjelenik havonta
1 9 4 4
A U G U S Z T U S
H a t ó s á g i rendelkezésre l a p u n k augusztustól 24 oldal terjedelemben jelenik meg.
T
A
R
T
A
L
O
M
Városrendezés: Épületek elhelyezése a tájban. Tóth Kálmán Géza.
Club-ház Balatonföldváron
Tóth Kálmán Géza felvétele
Balatonaliga rendezési terve. Tervezők: Olgyay & Olgyay. É p í t k e z é s :
Club-ház Balatonföld váron. Tervező: Tóth Kálmán Géza. Műemlékek: Balatonvidék Tamás dr. Belső
műemlékei.
Bogyay
építészet:
Tanácsok nyaralók hez. Koesz Gyula.
berendezései-
Épületszerkezet: Szerkezeti szempontok a balatoni nyaralók építkezésénél, Dr. Techn. Möller Károly. Lapszemle. Épületszerkezeti
melléklet.
Bevezető Az egészséges élet legfontosabb tartozéka az egészséges test, s annak biztosítására éppen a legutolsó évtizedekben igen nagyarányú gondoskodás történt szerte az egész világon. Állandóan emelkedik korunk érdekében a gondoskodásra való tekintettel a testnevelés, a sport jelentősége és ez a körülmény a sportépítmények nagymértékű szükségletét váltotta ki. Az természetes, hogy a jelenkori modern architektúra eme új célú építményeken próbálta ki elsősorban újszerű téralakító és formaképző képességének oroszlán körmeit. De nemcsak az architektust foglalkoztatják a modern sportépületek és létesítmények, hanem a városépítőt is. Ma már alig lehet elképzelni olyan települést, ahol jó előre nem kellene gondolni sportépítmények elhelyezésére és, tekintettel ezek fokozottabb látogatottságára, egyben komoly közlekedési problémák megoldása is a városrendező gondjára van bízva. Különleges feladat jelentkezik akkor, ha az egész település a sportjellegű üdülés céljait szolgálja. Ebben az esetben azután bő tere és lehetősége nyílik a tervezésnél az átfogó városrendezési készség és a részletekbe is behatoló építészi tehetség megnyilvánulásának. Ebből a szempontból hívjuk fel olvasóink figyelmét jelen számunk tartalmára. v. I. L,
Épületek elhelyezése a tájban Az elmúlt évszázadok építészei nagy figyelemmel és odaadással építették fel a házak külső kiképzését, emellett azonban csaknem teljesen elhanyagolták a ház rendeltetésének megfelelő alaprajz kialakítását. Igy születtek meg a díszes paloták és épültek fel hatásuk alatt Budapest utcasorai. Ismeretesek ennek az utánzásnak súlyos következményei, melyek nemcsak a szerkezetekben és anyagokban jelentkeztek, hanem alaprajzi kényszer megoldásokban is. Igy találhatunk rosszul világított helyiségeket, nagy szobákat igen kisméretű, kőosztásokkal tagolt ablakokkal ellátva, ha a »stílus« ezt kívánta. A homlokzati megjelenés erőszakolása folytatódott a szabadonálló villaépítkezéseknél is, ahol az utca felőli hatás döntően befolyásolta az épületelhelyezések alaprajzainak kialakítását és az egyes helyiségeknek csoportosítását. Ezekben a villákban egyaránt találhatunk nyugati fekvésű hálószobákat és déli fekvésű konyhákat, míg a lakóhelyiségek gyakran — ha a homlokzat úgy kívánta — az északi homlokzatra kerültek. A ház külső megjelenése érdekében alárendeltek m i n d e n t : az egyes helyiségek égtáj szerinti elhelyezését, a kilátást, a lejtviszonyok kihasználását és főként az épület célszerű használatát, tehát a célt, amelyért tulajdonképpen a ház épült. Régen leszögezett és lefektetett építészi elvek mentekfeledésbe a m ű v é s z e t jegyében dolgozó építész kezei alatt. Vitruvius az építészetről írott híres 10 könyvében több helyen foglalkozik az épületek elhelyezésének feltételeivel és az egyes helyiségek égtáj szerinti elhelyezésével. Ma is időszerű megállapításai közül néhányat szószerint idézünk: I. könyv. III. fejezet. Ügy kell az építkezéseket végezni, hogy gond fordíttassék a t a r t ó s s á g r a , a c é l s z e r ű s ' é g r e és s z é p s é g r e is. (Figyeljük meg a Vitruvius által felállított sorrendet.) A tartósság követelményeinek eleget teszünk . . . ha az anyagok megválasztásában nem fukarkodunk. A c é l s z e r ű s é g n e k akkor felel meg teljesen az épület, ha a helyiségek elrendezése hibátlan . . . továbbá, ha az egyes termek az égtájak különböző sajátságai szerint, céljukhoz képest megfelelően vannak elhelyezve. A szépség követelményeit kielégíti, ha a munka tetszetős és csinos, ha az egyes tagok kellő arányúak. VI. könyV. I. fejezet. Az épületek akkor vannak helyesen elhelyezve, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy melyik világtájon és melyik égöv alatt építjük őket. Másképpen kell a házakat elhelyezni Egyiptomban és másképpen Rómában. É s z a k o n . . . a meleg égitáj felé fordulva, a forró égöv a l a t t . . . észak és északkelet felé nézőén kell elhelyezni az épületeket. VII. fejezet. Az épület egyes részeinek világtájak szerint való elhelyezése. A téli e b é d l ő k . . . nyugat-délnyugat felé nézzenek,... mivel az esti nap . . . a levegőt este kissé felmelegíti. A hálószobák és könyvtárak kelet felé legyenek, mert használatuk a reggeli napot kívánja. A tavaszi és őszi ebédlőknek ablakait szintén kelet felé é p í t j ü k , . . . a nyári ebédlők észak felé nézzenek, mert ez a t á j . . . a használatra egészséges és kellemes. Mind ez feledésbe ment. Legyünk igazságosak, feledésbe ment, de csak a városok és építészek építészetében, mert a nép ösztönei és tapasztalatai által vezérelve, mindenkoraz égtájak és a széljárás figyelembevételével építette fel falvait és házait. Lapunk áprilisi füzetében Völckers professzor behatóan foglalkozik a magyar parasztházak helyes elrendezésével és a magyar parasztnak a kert (égtáj) felé fordult építkezést követendő példaképnek állítja a városi építészet elé és a VÁROSR ENDEZÉS
magyar falusi ház tájolási rendszere alapján készített tisztviselősorház tervét is bemutatja. A megújult építészet eszméi nyomán fogant épületek a környező természettel szoros kapcsolatban épültek fel. E házaknak nemcsak a környező kerttel van szoros kapcsolatuk, hanem magával a tájjal, tehát a kínálkozó kilátással, a széliránnyal és a napnak járásával is. Számtalan jól megoldott épület példázza e gondolatnak épületformáló erejét. A Balaton zalai partja kínál e téren rendkívül kedvező lehetőségeket, a szőlőhegyekkel borított lankákról nemcsak pompás kilátás nyílik a Balaton széles víztükrére, hanem az itt elhelyezett házak természetes védelmet nyertek a sokszor kellemetlen háromnapos északi szél ellen is. Sokkal nehezebb helyzet előtt áll a tervező-építész, ha a Balaton somogyi oldalán kell lakóépületet terveznie. A hegyekre nyíló kilátás a nyitott terraszról alig élvezhető, a tartózkodásra kellemes keleti tornácról pedig a kilátás helyett, a szomszéd villa melléképületeiben gyönyörködhetünk. Az égtájak és a kilátás szinte összeegyezhetetlen, megoldhatatlan követelményei, egy, a Balaton villaépítkezéseinél eddig elhanyagolt épületszerkezetnek alkalmazását teszi szükségessé. Az észak vagy nyugat felé nyíló kilátás minden szépségét szélben és esőben zavartalanul élvezhetjük, ha a lakószobának a kilátás felől lévő falában nagyméretű kristályüvegablakot helyezünk el, amelynek csiszolt üveganyaga a tájkép szépségét nem torzítja és a táj szemléletét zavartalanná teszi. A nagyméretű üveganyagok elhelyezésénél természetesen kellő elővigyázattal kell eljárni, mert az épület kisebb mértékű sülyedése is az üveg eltűrését idézheti elő. Az észak vagy nyugat felől csapódó eső behatolását csak gondos beépítéssel érhetjük el, azért az eső behatolásának meggátlására legcélszerűbb, ha a nagyméretű kristályablakokat nem nyitható módon építjük be és ha a helyiség szellőzőről, kisméretű szellőzőablak beépítéséről gondoskodunk. Természetesen, ennek az ablakhelynek kijelölése nem történhet a tervező íróasztala mellett, a feladat elengedhetetlenül megköveteli, hogy a tervezés előtt a terület égtáji fekvését, a kilátást a szélirányt pontosan meghatározzuk. Ezt követően a tervezésnek legfontosabb lépése az épület helyének pontos kitűzése. Kis költséget jelent az épület alaprajzi körvonalainak deszkából való elkészítése. A deszkakereten az ablakok tervezett elhelyezését is felrajzoljuk. Az ilymódon előkészített keretet a terepen tologatva, forgatva jelöljük ki a házhelyet a terepen, gondosan mérlegelve az egyes helyiségekből, terraszról, ablakból nyíló kilátást és a meglévő fáknak a tájképben való elhelyezkedését. Ennek az eljárásnak mellőzése esetén könnyen megtörténhet az, hogy a szomszéd telken álló lombosfa koronája a várható kilátás legszebb részét fogja eltakarni. Természetesen a kert kialakításának és a fák ültetésének tervét ugyanolyan gondossággal, mint az épület elhelyezését, az építésznek kell megterveznie. A tervező-építésznek ez a sokak előtt kicsinyesnek feltűnő fáradozása bő jutalmat nyer, ha a ház felépülése után azt állapítjuk meg: hogy olyan ez a ház, mintha együtt nőtt volna fel a kert fáival, és ha a tulajdonos elragadtatva kiált fel: »sohse hittem volna, hogy erről a helyről ilyen gyönyörű kilátás nyílik«. Aszabadon álló épületekneka tájban való elhelyezése tehát elsőrangú művészi feladat, amely súlyában és jelentőségében semmiben sem áll alatta az elmúlt évszázad építészeinek homlokzat és stílus alkotó tevékenységének. TÓTH KÁLMÁN GÉZA 1 8 4
Balatonaliga rendezési terve Tervezők:
OLGYAY & OLGYAY építészek
Balatont a m u l t század végéig elhanyagolták, viziállatok és nád b i r o d a l m a volt, környékét szőlőhegyek borították. A halászok és bortermelők
Balatonjáról
képet ad Mészöly
1880-as
években festett képe, aligai partokat ábrázolva, melyen »annyi a festőkincs, hogy évtizedeken át lehet munkát találni«. A poétikus ábrázolás az ősállapotból m é g fel nem ébresztett
honi
tengerünket mutatja. Az
1900-as évek
zári fenyő- és air«
fürdődivatja,
tekkel
és
»feredös« világából
gyógyfürdőkből
tornyos
mely
és m é g inkább a
alakult ki lassanként a »plaln
favázas és faterraszos szállóépüle-
nyaralókkal
kezdi
honfoglalását. A sport
hódítása, a vasüt és autó távolság rövidítő hatása nyitotta m e g Az ősi Balaton (Mészöly)
a közönségnek azt az életlehetőséget, melyet ma már nélkülözhetetlennek tetlennek
érzünk és a nyarat a Balaton nélkül
elképzelhe-
tartjuk.
A településnek első fázisa az volt, hogy a legelőterületeket felparcellázták, Igy a rétek helyet adtak a rendszerint kisebb méretű telkeknek, ahol »Melinda-lak«-ok és »Vár-lak«-ok halmozódtak fel. Több-kevesebb rendezetlenséggel szőlőkben és gyümölcsösökben elszórt villák hosszan elnyúló települési
foltot
eredményeztek a partok mentén. Ugyanez a szétszórtság volt tapasztalható a szórakozás, sport- és f ü r d ő l e h e t ő s é g e k b e n is. Rövid egy-két hetes f e l ü d ü l é s r e alig volt alkalom, mert
meg-
felelő szállodák kezdetben nem voltak. A saját balatoni nyaraló fenntartásának költségei általában nagyok voltak és Igy a rövid üdülésre vágyó szerényebb tömegek részére a Balaton nehezen A közelmúlt települési f o r m á j a
volt hozzáférhető. Nyaralók kibérlésével, vagy fizető vendégként való elhelyezkedéssel nem oldódott m e g a kérdés megnyugtatóan, és sem a szórakozás, sem a pihenés igényei nem nyertek teljes kielégülést. Helyet kellett biztosítani a hétvégi üdülőknek és azoknak a rövid ideig nyaralóknak, akik egy-két hét alatt akarják a v á r o s i munka f á r a d a l m a i t kipihenni. Nagyobb épületeknek, v a l a m i n t a közös sport és szórakozási részeknek összpontosításával új települési f o r m á t kellett megteremteni. A szárazföldi és vízi közlekedésnek,
kényelmes lakásnak és ellátásnak,
sportnak,
szórakozásnak a természetadta zöld f e l ü l e t b e n való tervszerű összevonása a d j a ' m e g a korszerű igényeket kielégítő új üdülőhelyet. Ezt a f e n t e b b vázolt telepet,
körülöleli a régebbi
szét-
szórt t e l e p ü l é s , melynek mintegy központja lesz és hiányainak kielégítőjévé válik. A kétfajta települési mód m e g f e l e l ő utakkal való összekötése, de fás részekkel való elkülönítése vezet az új A jövő t ü r d ő t e l e p e
185
f ü r d ő h e l y kialakításához.
1711
VÁROSRENDEZÉS
Ezek a szempontok különösen figyelembeveendők Balatonaligánál. A l i g 100 km-re lévén fővárosunktól, B u d a p e s t legtermészetesebb strandjának tekinthető. Balatonaliga kialakításánál az egységes beépítésű f ü r d ő hely kifejlesztése volt a főszempont. M i n d e n civilizációs szükséglettel rendelkező, elsővonalbeli
nyaralóhely alkotása. Olyan
település létrehozása volt a cél, mely egyszerre megtervezve egységes összhatást kelt. N e m az egyes épületek
kiemelése
volt a fontos, hanem azoknak harmonikus illeszkedése egymással és a tájhangulattal. A terep Balatonaligán romantikus jellegű. A vasútállomástól a partig vezető mély út völgyét évszázados fák borítják és ahogy a tóhoz közeledünk, a fák összeborulásából
hirtelenül
érünk ki a meglepetésszerűen előbukkanó Balatonhoz. A képet az északi part hegyvonulata zária le. Aligának természettől adott jellege a Balatonnal párhuzamosan haladó 150 m széles slk terület és az ebből kiemelkedő 3 5 méter magas meredek lőszpartfal, mely magas fenslkhoz csatlakozik. Ebbe a fenslkba vágnak bele a vízerek dús, fás sétányai. A telep rendezésének alapgondolatát a fenti tájjelleg és a Balatonra való rálátás lehetőségének kihangsúlyozása adta meg. Az alsó slk rész feltöltésével alakul ki a vízi és sportzóna (1), a belső partrészen fekszik a közösségi és szórakozási terület (2), a hegyoldal kilátásos felületén a szállodaövezet (3),
5
m^v jajk®-^^** ..
-
-^SMM —<2, - -á
- -^ '
*
mlg
a fenslkon foglal helyet a villa- és családiház övezet (felső ábra). Az úthálózat (alsó ábra) egyik tengelye a »Balatoni körút« átmenő f o r g a l o m m a l , másik ága a. helyi közlekedési útvonal a
J j f f l y H r a n
vasútállomástól a hajóállomásig. Erre az útvonalra kapcsolódnak a sportlétesítmények, vásártér, szabadtéri színpad, üzletsorok. Az
út a molósétányban folytatódva a vlzikávéházhoz
vezet. Ezen az úton lazán átfűződnek a gyalogutak, melyeken a nyaralók hosszú, zavartalan sétákat tehetnek. Ezek az utak hol a parton, hol önálló fasorokon, vagy vízerek fái között vezetve érik el a zöld telepre helyezett épületeket. A mólórészen helyeződnek el a csónakházak (CS), Yacht-ház (Y), hajókikötő (HA) és a vlzikávéház (VK). A strandterület teljes egészében feltöltésen alakul ki, amely részint a hegyoldalon elhelyezett szállóépületek terraszszerű felépítésének 22.000 m 3 földmozgósltásából, részint balatoni kotrásból nyert 70.000 m 3 homokból adódik. Ez adja az alapját a 340 m hosszú és átlagban 130 m széles strand területnek (S). A strand középső részét az ú t f é l é szivárványszínű kabinsor zárja le
(KA),
amelyhez
emeletes
bejárati épület
csatlakozik. A strand középrészéből kis hídon keresztül a tóban lévő uszodához érünk. A gyepterület egyik oldalán fásltott árnyékos terület helyezkedik el, e mögött, mint egy nyugalmi sarokban gyermekstrand tárul ki (GY) felügyelőépülettel, gyermekhinták, kai, mászótoronnyal, körhintával, homokozóval és a Balatonból táplált kis »Balaton«-nal. A másik oldalon helyezkedik el a sportterület (SP), gyűrűtenniszpályákkal, ping-pong asztalokkal és nyilazópályákkal. Mellette, de elkülönítve nyír és juharfák közepén Sauna-épület (SA), mely fából építve f i n n jelleget hangsúlyoz. A település jobboldali szélén partmenti szállók helyezkednek el ( 8 — 9 — 1 0 H), mlg a legszélén fűrészfogas alaprajzú elrendezéssel vlziszálló (VH)
fekszik olymódon, hogy m i n d e n szobáról a
Balaton teljes panorámáját élvezhetik a vendégek
kajütszerű
kiképzésű szobáikból. A part belrészének közepén közösségi épületek : cukrászda (Cu), vitorlásclub (CL), kávéház (K), központi étterem (É) és boltok (B) helyeződnek el, angolos parkkiképzésű
zöldterületben.
A mőló középpontjából vont hegyfelőli egyik axisvonalon helyeződik el a százszobás magas terrasz-szálló (NH), mlg a másik axisvonalon egy
másik szállodacsoport ( 1 H — 7 H ) . Ezek-
3 0 — 7 0 szobásak, melyek egyúttal a magas partszintre való f e l . jutást oldják meg. A baloldali fenslkrészen
villaszálléövezethez
érünk (VSZ), amely kis kapcsolt, de egymástól elkülönített központi kiszolgálású lakóegységekből áll. Ezek egyesitik a nyaralóvillák előnyeit a szállodák kényelmével. A jobboldali részen villa* övezet fekszik (VI), mögötte családi házak részére f e n n t a r t o t t terület, postaépület (P), szabadtéri színpad (M), központi garage (G) és személyzeti épület (SZ), mosoda (M) és derltőmű (PP), kertészet (KE) és a vasútállomás (VA) m e l l e t t lévő vásárrész (V) egészítik ki a telepet. Az állomáshoz közeleső völgyben helyezkedik el a sportrész, f o o t b a l l - é s t e n i s z p á l y á k k a l . A t ú l o l d a l i képen látható a telep középrésze, melyhez még 70 holdas tereprész fog csatlakozni.
VÁROSR ENDEZÉS
1 8 6
A telep központjának modellképe
A telep helyszínrajza M ^ c c a 1:8500
1 8 7
VÁROSRENDEZÉS
A telep legjellegzetesebb épülete az a l i g a i t á j j e l l e g e t k i d o m b o r í t ó terrasz magas-szálló. Földszintje az alsó t e r e p s z i n t e n v a n , oszlopokkal áttörve és rátámaszkodik a 3 5 m magas partfalra. Legfelső emeletének t e t e j e a felső terepszintt e l lesz egy síkban és ott kilátó-terraszt képez. A t e r e p f e r d e s é g é n e k m e g f e l e l ő e n az épület is lépcsőzetesen hátraugrik. Az alsó és felső szint között 10 e m e l e t e t képez. Ennek a százszobás szállónak m i n d e n szobája előtt e g y 3 x 4 m - e s á t t ö r t , zölddel b e f u t t a t o t t terrasz alakul ki f ü g g ő k e r t k é n t .
Az e l r e n d e z é s b ő l a d ó d i k , hogy az e m e l e t e k folyósójáról kétoldalt a t e r e p r e ki lehet lépni közös terraszokon, a m e l y e k r ő l a d o m b o l d a l ú t j a i n a t e l e p r e l e h e t l e j u t n i . A száll ó b a n két s i k l ó l i f t v a n , a m e l y egyútt a l a r r a is s z o l g á l , hogy a t e l e p összes v e n d é g e i t f á r a d t s á g nélkül f e l v i g y e a villák s z i n t j é r e . A m a g a s szálló szobái e g y e s í t e n i t u d j á k a szálló k é n y e l m é t a magánvillák kellemességével, p á r a t l a n u l szép p a n o r á m a élvezete m e l l e t t . A magasszálló huzamos falakból a magas partfal közé fekszenek födémek.
szerkezetileg páráll, ezek e g y ú t t a l t á m f a l a i , melyek fel a merevítő
VÁROSR ENDEZÉS
1 8 8
A móló részletesebb kialakítása a vitorlázósport kívánalmai szerint történt, a helyszíni szélirányok figyelembevételével. Az egyforma szélességű karok helyett egy másfél méter szélességű kar töri m e g a hullámokat. Ez a nagy és kis vitorlások kikötője egyúttal. A másik kar 12 m széles, az üdülők fásltott sétánya. Ezen érjük el a hajóállomást és a móló végén elhelyezett világítót o r n y o t , amelyre köralakban ráfűzve, merészen a víz f e l e t t kiugró terraszos vlzikávéház helyezkedik el, páratlan balatoni kilátással.
Kis völgyben
189
helyezkedik el görög theatrum-szerűen a szabadtéri mozi és kisszlnház. Oldalai a dús zöld fák, mennyezete Scene épülete egy hatalmas fehér kagyló m i n t uralkodó motívum. Az útrésztől egy pergola választja el.
az
égbolt.
VÁROSRENDEZÉS
A szállóépületek elrendezésénél elsőrendű követelmény volt a kilátás zavartalan élvezetének biztosítása. Az 1 — 7 jelű szállóépületek a telep déli oldalán fekvó hegylejtön foglalnak helyet. Az eredeti telep meredek és Igy alkalmatlan volt kiépítésre. 22.000 köbméter földmozgősltással, amely egyúttal a part feltöltésére és nagyméretű strand elhelyezésére adott módot, tereplépcsők alakultak. Ezekre épülnek fel az épületek, egymáshoz képest vízszintesen, illetve megfelelő magasságkülönbséggel eltólva, hogy ne zavarják egymás kilátását. Igy m i n d e n egyes szállószobából telies egészében kitárul a balatoni kép szépsége Kenesétől Tihanyig.
VÁROSR ENDEZÉS
1 9 0
Egy szállodatípus terve. A bemutatott épület az 5-ös számú szálló részletrajza. A balatoni oldalon végig vendégszobák foglalnak helyet, egytraktusos elrendezéssel. Hátsó oldalon a lépcsőház, mosdó, személyzeti és tisztltószoba fekszik. A f ö l d s z i n t e n ez kiegészül a bejárati résszel, nappalival, portástülkével és a m i n d e n lakrésznél található főzőfülkét kiszolgáló közös tálalóval. Az é p ü l e t oldalfalai vörösberényi kővel készülnek. Elülső homlokzata vasbetonfalakkal elkülönített loggiákat képez.
Az épülő szálló fényképén a loggiák kiképzése m é g hiányzik. De jól látható a terrasz ajtóablak t í p u s a . Az ablak alsó részén kettősen üvegezett nemnyitható ablak kerül, hogy osztásmentesen megszakítás nélküli kilátást adjon 1 1 0 x 2 0 0 cm-es méretben. Felső részén szellőzőszárnyacskák vannak.
1717 V Á R O S R E N D E Z É S
Egy jellegzetes szobatlpus terve. A folyosóról nyíló előtér egyik oldalát m e n n y e z e t i g érő szekrény foglalja el. Másik oldalról nyílik a fürdőszoba hideg-melegvizes berendezéssel. A lakószoba általában 4 x 5 m m é r e t ű . A Balatonra néző ablaka teschauer rendszerű és kombinálva van a f e d e t t erkélyre nyíló ajtóval, Igy 2-80 méter szélességben élvezhető a panoráma. A szobából 1-50 méter széles és a szoba teljes szélességében v é g i g f u t ó loggiára érünk. Két oldala mennyezetig nyúló vasbetonválaszfal. Mellvédje épületenkint változó színekben és anyagokban, hol hullámeternit és drótüveg, hol ü v e g c s e m p e , hol virágtartós vasbetonnyelvek variálódnak, ami az egység megtartása mellett változó benyomást kelt. Az alsó kép a 2-es szálló bejáróját és várakozóját m u t a t j a .
A felső kép a 3-as szállót ábrázolja. A 68 méter hosszú é p ü l e t 73 szobát tartalmaz. Bejárata az é p ü l e t hátsó f r o n t j á n van, amely várakozóból a két légteres nappaliba lehet lemenni. Ezen a kerti szinten vannak a nappali helyiségek és étterem. Felette három emeletes lakórész. A telep vízellátását a magaspart alsó részén felbukkanó kilenc forrás biztosltja. Ezen vlzereknek vízgyűjtő gallériába összefogva egységes v í z m e d e n c é b e való tárolása van tervbevéve, amely elégséges lesz az előrelátható 5000 személy vízfogyasztásának kielégítésére. Az általános terv az épülő egységek szerint fokozatosan kerül kiépítésre. A l i g a Budapest felé eső legközelebbi pontián fekszik, Igy predesztinált arra, hogy a Balaton reprezentációs nyaralójává fejlődjék. — Magyarországon ritka dolog, hogy egységes rendezési terv alapján készüljön egy ilyen nagyméretű üdülőhely és még ritkább, hogy ugyanazok készíthessék el az épületek terveit is. Érzésünk szerint a tervezés m u n k á j a jó kezekbe került. Sajnos, az építkezések jelenleg állnak, hiszen most más problémák vannak, de reméljük, hogy m i n t békeprogramm, az elsők között lesz. ZSITVA
TIBOR
Királyi Magyar Yacht Club háza Balatonföldváron. T e r v e z ő : T Ó T H K Á L M Á N GÉZA.
A Királyi Magyar Yacht Club háza a balatonföldvári moló nyugati oldalán készített feltöltés ékalakú végében épült fel. Nemcsak a háromszögletű telek, hanem az uralkodó északnyugati szél az épületnek átlós, a parthoz képest 45° alatti elhelyezését tette kívánatossá. A partfallal való banális párhuzamos elhelyezést elkerülendő, az épület tömege enyhe ívalakban hajlik, mintegy kitárul' a délnyugat felé fekvő kilátás — zalai hegycsoport — felé. Az észak felé fekvő tihanyi hegyekre a kilátást az épület északi oldalában elhelyezett nagyméretű kristályüvegablak biztosítja. A társadalmi és öltözőhelyiségeken kívül az épületben egy komornyiklakás is elhelyezést nyert. A mólón járó-kelő kilátásnak biztosítása végett az épület horozintálisan széthúzott tömege alacsonyhajlású tetőfedést kapott.
ÉPÍTKEZÉS
1 9 4
Alaprajz. 1. club-szoba, 2. hall, 3 . férfiöltöző, 4. női öltöző, 5. mosdók, 6. belépő, 7. átjáró, 8. komornyikszoba, 9. komornyikszoba, 10. kamra.
Club-szoba kandallója Club-szoba a fix kilátóablakkal
195
ÉPÍTKEZÉSEK
Németh Albert felvétele
Sümegi püspöki palota
A Balato nvi dék műemlékei A Balaton környékét se földrajzi, se művelődési szempontból nem lehet külön tájegységnek tekinteni. Mintha Dunántúl legkülönbözőbb tájai adtak volna egymásnak itt találkozót. Mindegyiknek más a földje, történeti sorsa, a nyári hónapok nyaraló kultúráján túli mindennapi élete, mások bizonyos tekintetben emberei és mások műemlékei is. Innen a furcsa bizonytalanság a körül, hogy voltakép hol vannak a Balaton-vidék határai és melyek a balatoni műemlékek. A tudós Békefl Rémig kétségtelenül túlzásba ment, midőn a Bakony túlsó oldalán fekvő Csatkától Türjén át Göcsejig és a Nagykanizsa melletti Homokkomáromig mindent Balaton környékinek vett. A másik végletet az a felfogás jelenti, amely szigorúan csak a Balaton-parttal rendelkező községek közigazgatási határát hajlandó tekintetbe venni. Tán a legkevésbbé erőszakolt az az elhatárolás, amely a megközelítési lehetőségeket és a történelem folyamán kialakult kapcsolatokat veszi alapul. Igy a közvetlen Balaton-vidékhez a parttól könnyen bejárható mintegy 10—15 km-es sávot számíthatjuk, amelybe itt-ott a közös történeti mult és kedvező közlekedés révén egy-egy távolabbi középpont, pl. Sümeg is bekapcsolódik. Veszprém viszont, mint a múltban országos jelentőségű önálló középpont, nem tárgyalható a balatonvidéki helyi kultúra keretében. A Balaton körül a rómaiak teremtettek először magas színvonalú, virágzó kultúrát, amelynek gazdagságáról a fenékpusztai castrum és a balácai villa urbana helyszíni maradványai és múzeumokba került leletei még ma is tanúskodnak. Ezek az emlékek a szinvonalat jelentő »rőmalságukat« a hódító légiók által Itáliából átplántált fejlett kultúrának köszönhették. A magyarság által életre hívott új virágzás ezzel szemben
MŰEMLÉKEK
egyenetlen, változatos és sokszínű, mint maga a balatonparti táj. Szent István zalavári apátsága, amelyből csak néhány gyönyörű, részben bizánci, részben lombard jellegű márványfaragvány maradt meg, a Zala ingoványaiban még a Trivina szlovén királytól alapított régebbi bencés apátság honfoglalás előtti hagyományait őrizte. I. Endre tihanyi apátsága viszont magasban, a Felső-Balaton felett uralkodó hegyfokon épült. Ha nem volna meg a restaurálásoktól sokat szenvedett altemploma, akkor is mutatná árpádkori eredetét a középkori magyar bencések szellemére oly jellemző méltóságteljes fekvése. Zalavár és Tihany mellé a XII. században újabb hasonló vallási és művelődési közép'pontok sorakoztak. Almád bencés monostorárából Monostorapáti közelében ma már csak néhány faldarab á!l. Annál jelentősebb a felsőörsi világi prépostság temploma. A folyamatban lévő helyreállítása során a barokk köntös alól nemcsak a már ismert románkori részek kerültek elő régi szépségükben, hanem teljesen váratlan leletek is, pl. az oldalhajók földszintje helyén oldalcsarnokok. Az ilyen oldalcsarnokos elrendezés románkori templomoknál eddig csak Spanyolországból volt ismeretes. A papi közösségek otthonai mellett a nép hitéletét szolgáló templomok és kápolnák is csakhamar sűrűn benépesítették a Balaton környékét. A középkor végén több mint 100 ilyen falusi egyházról van tudomásunk ezen a területen. Legtöbbjének eredete még az Árpádkorba nyúlhatott vissza, ugyanis a ma ismert, részben rombadőlt, részben még használatban lévő közel félszáz középkori eredetű templomnak Is több mint fele kétségtelenül árpádkori. A nagyközönség előtt ezekből elsősorban a romok ismertek és népszerűek, mint pl. Aszófő, a tihanyi félsziget, Révfülöp, a két Dörgicse
stb. templomromjai. E rombadőlt templomok rendkívül változatosak lehettek. A legegyszerűbb, egyeneszáródású szentélyből éstéglalapalakú hajóból álló típustól (mámai rom) a gazdag, háromhajós megoldásig (Ecsér) mindenfélét találunk köztük. Különösen változatosak a tornyok, szinte azt mondhatjuk, ahány van belőlük, annyiféle. Nem hiányoznak a finom dlszltü részletek sem (Révfülöpi rom kapuja, aszófői rom Ivsora). Jóval kevesebben ismerik és tartják számon a ma is fennálló árpádkori eredetű falusi templomokat, holott ezek az állandó használat átalakításai ellenére is teljesebb és elevenebb képet adnak falusi egyházaink egykori típusairól, mint a legtöbb, műrészletekben tán gazdagabb, de töredékké omlott romantikus szépségű rom. Méltán a legközismertebb Egregy Szent András temploma kecses tornyával. Nem kevésbbé jellemző emlék az ábrahámi hegyfokről letekintő, szentélyében ugyan teljesen újjáépített Szent Iván-kápolna. Szomorúan el van hanyagolva az Árpád-kornak a tihanyi altemplom mellett egyetlen pontosan datált emléke, az 1245-ben épült szentgyörgyhegyl Szent Kereszt-kápolna, amelynek különösen bordás keresztboltozatos szentélye figyelemreméltó. A tornyos típusnak legegyszerűbb változatát a sáskai, a toronynélküli, félköríves apszisú típust pedig a faragott pillérfőiről híres teleki-i kis rőm. kat. templom képviseli. A XIV. és XV. században a középeurópai gótika mesterségbeli fogásainak és stllusformáinak általános elterjedése elhalványította a helyi színeket. Új építkezésekre ugyan főként csak a nagyobb középpontokban és ott került sor, ahol az új szerzetes rendek, a pálosok és ferencesek telepedtek le. A tapolcai, alsózsidi, rezii, balatonberényi plébániatemplomok, a balatonszemesi, nagyvázsonyi róm. kat. templomok gótikus
196
Egregyi templom
197
MŰEMLÉKEK
részeinek éppoly kevéssé van különleges Helyi jellegük, mint a pálosok salföldi (egykor kőkúti) kolostorromjának és a ferencesektől épített keszthelyi s kőröshegyi plébániatemplomnak, amelyek mind az építtető rend általánosan elfogadott templom- és kolostortlpusát képviselik. Annál különösebb és egyedülálló a berhidai róm. kat. templom tisztán kőből épült fedélszerkezetével. Mire Mátyásnak a késő gótikával egyidőben meghonosodó reneszansza kibontakozhatott volna, a Balaton környéke harctérré vált. A török világ és Rákóczy kora két viharos évszázadának e vidék híres várromjai, Sümeg, Szigliget, Csobánc, Tátika stb. a legjellemzőbb emlékei. Csak Kisfaludy Sándor költői képzelete tette meg őket romantikus családi lovagváraknak, a valóságban legtöbbjük eredete IV. Bélának tatárjárás utáni várépítő akciójára nyúlik vissza. Sümeg a XVIII. században is megtartotta jelentőségét. Padányi Bíró Márton alatt püspöki székhely lett. A súlypont azonban, az idők változásának megfelelően, a hegyen fekvő várból a lent elterülő városba helyeződött át. A várhegy lábánál épült az új püspöki rezidencia városias pompájú kapujával. A püspök a világi plébániát a város közepén, a középkori plébániatemplom helyén építtette fel. Az új templom, nak mintaszerű restaurálás után ma újra eredeti szépségében ragyogó festett díszítése a Bécsből idehívott ifjú Maulbertsch egyik főműve. Az egész díszítés nagyvonalú egysége és gondolati gazdagsága azonban Bíró Márton érdeme. Bíró mögött pedig ott állt az akkori magyar társadalom, akik számára a templom épült és akik majdnem mind maguk is hozzájárultak közvetve vagy közvetlenül a nagy munkához. Igy festette meg őket Maulbertsch is a templom kórusán; a püspököt és környezetét, önmagát, a vármegye és a város urait, asszonyságait, úrfiait, kisasszonyait, magyar Iparosait és sváb építőmesterét, bizonyságául annak, hogy Bíró Márton művészetpártolása nem egyéni arisztokrata kedvtelés volt, hanem az akkori magyar élet igazi gazdagítását jelentette. Blrő sümegi templomával egyidőben épült Festetich Kristóf jóvoltából Balatonkeresztúrnak rokokó-bájú freskókkal ékes plébániatemploma. A Balatonvidék többi barokk műemléke is mind ilyen jólzlésű egyházi és világi patrónusoknak köszönheti létrejöttét. A zalahalápi plébániatemplom nem rég feltárt szép freskóit egy győri nagyprépost készítette, az ugyancsak freskódlszes kapolcsi róm. kat. templomnak pedig veszprémi kanonokok voltak a mecénásai. A tihanyi bencések se maradtak el és újjáépített apátsági templomukat pompás faragásokkal, jórészt a laikus testvér Stuhlhoff Sebestyén kezemunkájával díszítették. A szentgyörgyhegyi Lengyel-kápolnának provinciális jellege mellett Is megkapó faragott berendezése a tóti Lengyel-család ízlését dicséri. E templomok közt alig akad, amelyik csak az építtető és családja számára lett volna fenntartva. Ha egy-egy felirat, elmer idézi is a mecénást, a mű nem személyes igényeket szolgált, hanem a környék népének hitéletét. Ezáltal vált ez az európai színvonalú barokk művészet jórészt idegen mesterei ellenére is bizonyos tekintetben magyarrá, a magyar nép életének nélkülözhetetlen, szerves részévé. A fentiekben sok közismert értékes emlékről alig esett szó. Viszont bemutattunk olyanokat is, amelyekről még a szakemberek is meg szoktak feledkezni. A Balaton-vidék műemlékei közül épp azokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, amelyek nemcsak holt régészeti objektumok, hanem még ma is az életnek szolgálnak, vagy pedig, — ha nem is az élet számára, de legalább is az összeomlástól, az egészből csonka töredékké válástól még megmenthetők volnának. BOGYAY TAMÁS DR.
1. Révfülöpi templomrom kapuja, 2. Sáska, róm. kath. templom, 3 .Szentgyörgyhegyi Szent Kereszt-kápolna, 4. Tapolcai plébánia templom szentélye, 5. Kapolcsi róm. kath. templom szentélye, 6. Zalahalápi plébániatemplom szentélye.
M Ű E M L É K E K 196
Tanácsok nyaralók berendezéséhez
Volt idő, amikor nyaraló alatt valami furcsa »s v á j с i h á z«-szerű képződményt értettek. Ez se ház, se villa nem volt, hanem valami egészen jellegtelen építményfajta: a »lak«, korának minden nyárspolgári, proccos, hamis magamutogatásával ékesen. Csak az elmaradhatatlan vadszőlő takarta el jótékonyan — bár csak hosszú évek múlva, de végül mégis — a »lak«-ot és annak szentimentális ízléstelenséggel a homlokára Irt nevét: »megkoplalta-lak« vagy más hasonló ilyen szellemessé- > geket. A lak kora nem mult ugyan még el egészen, de megszületett mellette mégis az épkézláb, korszerű nyaraló sok jó típusa, amelyek merőben elütnek a korábbi lak-októl, mert más kor más életformájú embereire vannak szabva. Csak a nyaralók berendezése körül vannak többnyire még nagy bajok. Azt lehet mondani, hogy a nyaralók berendezését nem veszik elég komolyan az emberek. Többnyire kimustrált ócskaságokat tömnek bele berendezés elmén, mert hiszen »kár kidobni« a városi lakásban már régóta összehalmozódott avult bútorokat, pl. az úgyis használatlanul álló fehér, mázolt gyerekszobát, az ázott, vedlett kosárszékeket, a kopott plüssdivánt, a horpadt rézágyat, stb., stb. Mások megint, éppen ellenkezőleg, népies-parasztos berendezésre vágynak mindenáron. Tudja az ég, miért kell a sorthoz és fürdőtrikóhoz tulipános-láda, köcsög meg tányérkiállltás, hamis népieskedés karikással és fokossal. Csak éppen nyaralóba szabott, odaillő, stílusában és jellegében a nyaralóhoz és a nyaraló emberhez idomuló berendezést találunk a legritkábban. Nem hihető, de lehet, hogy az emberek nem tudják hogyan nyúljanak ehhez a kérdéshez, ezért néhány fontosabb szempont tiszzásával segítségére akarunk lenni a nyaralóknak berendezkedésükben. Amennyire nem illik a nyaralót ócska lommal berendezni, éppúgy ne töltsük meg a legalsóbbfokú igényekre szabott, lélektelen árjegyzéki tömegbútorokkal sem, mert a mai ilyenféle készítmények teljességgel nélkülözik a jó használati tárgy civilizált arculatát. Nem igaz, hogy »oda ez is elég jól«. Ez túl kevés az igényesebb embernek. Amint említettük, a rosszul utánzott parasztbútor se való a nyaralóba, mint ahogy nem való csizma a sorthoz. Két világban nem lehet egyszerre élni: a fogalmakat nem lehet büntetlenül összekeverni. Az úgynevezett » m a g y a r o s b ú t o r o k « legtöbbnyire nem magyarosak és nem bútorok. Csupán csonttörően primitív deszkatákolmányok, rikító, triviális pingálással és legfeljebb a hamis romantikájú álhangulatot szolgálják, de a kényelmet és a modern lakáselveket semmi esetre sem. Hagyjunk mindent a maga helyénI Kevésszámú, de jól átgondolt bútorral rendezzük be a nyaralót. Ne sajnáljuk a fáradságot és gondoljuk át jóelőre alaposan, hogy tulajdonképpen mire is van szükségünk — (ezt már a nyaraló építése előtt meg kellett tennünkl) — és ha ez a vizsgálat jól sikerült, legyünk továbbra is szigorúak és ne tegyünk annál többet a házba semmiféle tetszetős álszempont kedvéért sem. Gondoljuk csak meg jól; m i a k a r u n k nyaralni vagy a bútorok? Ha kalapot,cipőt vásárolunk,felpróbáljukelőbb; a nyaralóbútorokat л е т lehet felpróbálni, de enélkül is szigorú következetességgel meg kell állapítanunk; m e k k o r a b ú t o r o k r a v a n s z ü k s é g ü n k ? A bútorméretek körül a legmérgesebb babona terjeng: megrögzött méretektől nem akarnak a legtöbben tágítani, holott legtöbbször senki nem tudja megmondani, hogy egy-egy bútorméret miért éppen annyi, amennyi hibásan már évtizedek óta. Tanuljuk meg: a nagy bútor nem mindig a kényelmes bútor, — a nehéz bútor nem mindig a jól készltettl A hamisan felfogott »m a s s z I v«-elveket felejtsük el, legalább ameddig nyaralunk. Ne tegyünk sehová fölösleges holmikat csak azért, mert » j ó l л é z n e к . к 1.« Jól néznénk ki, ha a nyaralóház ott folytatná, ahol a polgári lakás abbahagyja ki nem élt örök rendezői ambícióit. Az egyszerűbb, természetesebb életet kívánó nyaraló ember ne állítson be ízléstelenül »a p a r t « részleteket imádott házába és ne dédelgesse agyon, hanem higyje el, hogy a legnagyobb egyszerűség »néz ki« a legjobban: belőle néz ki a legtöbb kulturáltság. A nyaralóházba túl finom, nem odavaló tárgyakat ne tegyünk. Oe viszont fordítva, — amint kifejtettük — nem szabad levitézlett, kimustrált padlástölteléket sem a berendezéshez felhasználni. Ide külön erre a célra kreált, egészen más berendezési tárgyak kellenek. Fúrnirozott bútor, — finom kárpitozású bútor, — kényes lakkozású bútor nem való a nyaralóba. Egyszerű, őszinte és bár szerény és olcsó, de feltétlenül v a l ó d i a n y a g o k b ó l készüljenek a nyaralólakás bútorai és egyéb berendezési tárgyai. Az egyszerű, szép fenyőfa struktúrája szebb és nívósabb hatású, mint a hazug erezéssel utánzott diszfaanyag, vagy éppen az erezetet teljesen eltakaró durva színhatású, silány és romlékony fedőmázolás. A nyaraló bútorait készíttessük t ö m ö r f á b ó l , könnyed, egyszerű szerkezeti felépítéssel, amely a faanyag elkerülhetetlen méretváltozásaival számol. Ezek a kis házak sokszor nagy hőmérsékletingadozásnak és néha bizonyos fokú nedvességnek vannak kitéve, ezért itt elpusztul minden finomkodó, furnlrozott vagy más ké/i^es technikával készült holmi. Fényes politúrozást, kényes lakkcsiszolt felületeket feltét-
199
lenül mellőzni kell, mert igen hamar megrongálódhatnak és nem Is illenek a nyaraló inkább kissé nyersebb, természetesebb életstílusához. A bútorok készítéséhez alkalmas hazai faanyagok; a f e n y ő f a j t á k (luc-, erdei-, vörös-és borovl-fenyők), h á r s f a , j á v o r f a , b ü k k f a , k ő r i s f a , t ö l g y f a , s z i l f a , stb. Finomabb és drágább külföldi és exotikus bútorfák használata semmivel sem indokolt. A bútorokat lehetőleg e r e d e t i a n y a g s z l n ü k b e n vagy csupán enyhén pácolva készíttessük, tartós beeresztéssel vagy lakkozással. Szép, természetes színhatású faanyagok sötét színre sublckolása a lélektelen lakásberendezés egyik barbár szokása. A színes olajmázolást — különösen az olcsóbbfajtát — lehetőleg mellőzzük. Olajmázolt bútorok felülete ugyanis nem blr jól ütést és karcolódást és ezért az ilyen bútorok a használattól már rövid idő múlva rendkívül megviselten néznek ki. A nagyobb kényelemhez szükséges párnázásokat feltétlenül l e v e h e t ő e n kell készíttetni, mert a rádolgozott kárpitozás itt hamar tönkremegy. Lehetőleg fémalkatrészek (rúgók, stb.) nélküli párnázást használjunk, mert ezeket a levegő nedvessége télen át hamar megtámadja. A párnák bevonására az olcsóbb v á s z o n a n y a g o k a t használjuk (nyomottmintájú vászon, kreton, Druckleinen, stb.), vagy más erőteljes színhatású, nyersebb szövedékű textiliákat. Ezek adják színeik élénkségével, vidám mintáik dallamával a szükséges dekoratív elemet a kis szobákba. Finomabb, kényesebb szövetfélék (velour, bársony, brokát, selyem, stb.) nem valók nyaralóbútorok párnázatára. Nyaralóházak belső berendezése modern s z e l l e m ű és nem modern d i v a t ú legyenl A divat álljon csak meg a fürdőtrikónál és ne menjen be a szobába, mert ott csak bajt okoz. A divatos, álmodern, hangos, rikltószlnű és vad vonalvezetésű berendezés éppoly ízléstelen, mint a műparasztszoba vadromantikája. Az elgondolás és megcslnálás kvalitása sokkal nagyobb értékek, mint a divatos máz, vagy az oktalan műnépiesség operettkulisszái mögé bujtatott silány szándékok és még silányabb iparosmunka romlékony eredményei. Ne h a s z n á l d m ű v e l e t l e n f e l e b a r á t o d s t í l u s á t , hanem találj önmagadral A nyaralóberendezés egyik legkényesebb pontja a kicsi k o n y h a (vagy éppencsak f ő z ő f ü l k e ) . Ezt is be kell rendezni, mégpedig jól, nemcsak úgy ahogy hulladékkkal. Itt kell igazán megmutatni a berendezőnek, mit tud az ökonomikus térkihasználásból. A legkisebb helyen néha bámulatosan sok konyhafelszerelést lehet jól használhatóan elhelyezni. Nem ritkán egyetlen mindenttudó beépített szekrényből áll a nyaraló konyhája és külön konyhahelyiség hijján egy főzőfülke is megteszi. Egy ilyen főzőfülke azonban minden szükséges konyhafelszerelést kell hogy tartalmazzon egyszerű, kényelmes elrendezésben. Talán legfontosabb bútor a nyaralóban a f e k v ő h e l y . A fekvőhelyek száma és elrendezése karakterizálja az egész házat, annak belső rendszere azok körül alakul ki. A berendezőnek itt kell a legleleményesebbnek lennie. A megoldás lényege az, hogy a fekvőhelyek minél kevesebb helyet foglaljanak el, sőt esetleg egy részük nappal teljesen eltüntethető legyen. Nem a formai megoldás fontos tehát elsősorban az ágyak kialakításában, hanem működésük, helyszükségletük, csoportosításuk módja. Nyaralóban nem használunk régi értelemben vett ágyakat: elsősorban itt helyénvaló a p a m l a g s z e r ű megoldás (az ú. n. » r e k a m i é « ) , mert külön hálószobák csak ritkán találhatók kisebb nyaralókban és az egyetlen vagy csak kevésszámú lakóhelyiséget többféle célra kell nappal és éjjel használni. A fekvőhelyek maguk Is nappal mint ülőbútorok szerepelnek a »ko m b i n á 11« — (itt azonban helyes értelemben kombinált jellegű)— berendezésben. Sok esetben a dolog fordítva is áll, amikor egy-egy ülőbútorból éjszakára fekvőhelyet alakltunk. Pl. egy normális mélységű, de igen rövid párnázott pad éjjelre úgy tehető alvásra alkalmassá, hogy két oldaltámlája kihúzható támasztókarokra lefektethető a párnákkal együtt és Igy a 130—150 cm hosszú pad 180—200 cm-re is megnőhet. Vagy egy normális hosszúságú (180—200 cm), de fekvéshez nem elég mély pamlag fekvőhellyé alakítható úgy, hogy fekvőfelülete előrefelé kihúzhatóan készül és a lefektetett támlapárnákkal bővítve, rendes szélességű (80—90 cm) lesz. Nyaralóba általában szabadonálló, magasabb szekrényb ú t o r egyáltalában nem való, mert »megeszi a teret«. Csak a b e é p í t e t t s z e k r é n y alkalmas ide, amelynek kézenfekvő nagy előnyeit ma már nem kell külön hangsúlyozni. Sok fejtörést okoz kicsi helyen mindig az a s z t a l . Ha abból az okos — bár nem új — elvből indulunk kl, amely szerint az angol vidéki házak lakóhelyiségeiben, úgyszólván, teljesen hiányzik a ml elmaradhatatlan és megrögződött ebédlőasztalóriásunk, mert ők az asztalt összecsukva a fal mellé állítják, amikor nincs rá szükség — akkor jó úton haladunk. Ilyen típusú asztal a régi angol eredetű, felnyitható oldallapokkal és kifordítható lábtámaszokkal kialakított » l e p k e a s z t a l « (Butterflytable). Régi, praktikus asztalgondolat az is, amelynél egy falra rögzített lap lehajtható, a rajta lógó lábtámasz, — amely lehajtáskor függélyes helyzetbe áll — sőt klsebt} étkezőasztalnak is jól használható megoldás.
BELSŐÉPÍTÉSZET
A nyaralóban kevésszámú, kicsiméretű, igen könnyű és kényelmes s z é k r e van szükség; lécesvázú, tömörfa támlásszékekre, pácolt és beeresztett kivitelben, falemez- vagy gurtnizott üléssel, esetleg fonott ülésfelülettel és levehető párnával. Legokosabb megoldás volna olcsó és jó t ö m e g g y á rt á s ú s z é k e t vásárolni, azonban ilyenekből nálunk — sajnos — még mindig alig van választék. Sokféle célra jól használhatók még a különféle egyszerű ü l ő k é k is, akár esztergályos munkával, fonott üléssel, akár faüléssel kialakítva, mint a suszterszékek. A nyaraló azonban még sok más egyéb h e v e r ő b ú t o r t is kíván. Ezek inkább verandán, terraszon helyezkednek el, ahol kissé tágasabb a hely. Mégis legtöbb ilyen bútornak a minél könnyebb raktározás érdekében, lehetőleg összehajtogathatónak kell lennie. Könnyű, levegős szerkezetű, igénytelen formaadású darabok legyenek ezek tömörfából, gyékény-, peddignád- vagy szalmafonatú üléssel, támasz-
kodó párnákkal. Erre a célra fémcsőből is készülhetnek megfelelő külső bútorok. Nem szabad megfeledkezni nyaralóban sem egy könyvek, újságok, stb. tartására szolgáló kisebb p o l c r ó l . Ez lehet minél levegősebb szerkezetű: esetleg egyszerű vaskengyelekre szerelt néhány deszkalap is már teljesen megfelel.
•
A jól berendezett nyaraló inkább kissé üresen hasson, mintsem zsúfoltan. Az amúgy is kisméretű belső tereket nem szabad teletölteni semmi fölösleges tárggyal. Kevés szín, világos felületek, természetes, derűs fatónusok, egy kevés dekorált textilanyag elégségesek a belső hangulatos otthonosságának létrehozásához. K e v e s e t , d e j ó l l — ez a nyaralóberendezés első és legfőbb szabálya, KAESZ GYULA
Szerkezeti szempontok a balatoni nyaralóépítkezéseknél A balatoni idény rövid, ezért m i n d e n e k előtt olcsón kell építeni. A nyári l a k á s n á l megtakarítható a fűtőberendezés, elegendő az egyszerű ablak, kevesebb hőszigeteléssel beérhetjük, tehát a falak vékonyabbak lehetnek. Azonban a túlságos átmelegedés ellen védekezni kell és éppen nyáron kellemesek a vastag kőfalu vagy vályogfalu épületek, hűvös és kissé sötét belső helyiségekkel, melyekben a szem is pihen a homokról visszaverődő vakító napsütés után. Ha lapos tető készül, a hőszigetelést semmi esetre sem takaríthatjuk meg, ugyanígy szükség van árnyékoló redőnyre, zsalura, vagy a napos oldal ablakai elé épített kiálló párkányra, esetleg fedett terraszra. A tavasszal és ősszel is használt épületeknél kályha vagy kandalló is kívánatos, mert hűvösek az éjszakák. Az épületmagasságban megtakarítást érhetünk el, mert magasabb fekvésű telken általában elég, ha a padló 0'15—0'30 m-re van a terep fölött, a szoba belmagasságnál pedig 2'40— 2"60 m elegendő, többnyire úgyis nyitott ablaknál vagyunk. Ellenben igen kívánatos pontosan illesztett, keretbe feszített hálókkal az ablakokat szúnyog és légy ellen állan'dóan védeni és a bejárati ajtókhoz is külön szúnyoghálós szárnyat készíteni, önműködő csukóval, ahogy az pl. Délolaszországban szokásos. A sablonos építkezéssel szemben sokat takaríthatunk meg é s z s z e r ű a l a p o z á s s a l . A terhelés általában oly kevés, hogy nem lehet elég keskeny alapot készíteni, tehát végigmenő alap helyett megszakított alapokat építünk és az alaptestek közti részt átboltozzuk, vagy beton lábazati fai esetén átvezetjük. Természetesen átboltozásnál a sarkokat biztosítani kell elcsúszás ellen. Egy másik jelentékeny megtakarítási lehetőség a f ö d é m n é l é s t e t ő n é l mutatkozik. A szokásos gerendás szerkezetekkel szemben élre állított pallókból, sőt 24 mm deszkákból készülhet a födém és tető. Lapos tetőnél — ha belenyugszunk, hogy a mennyezet alulról nem vízszintes — a 3 % lejtésű tetőgerenda egyben mennyezetgerenda is lehet. Salak vagy homok feltöltés helyett hőszigetelő lapot alkalmazva, .jelentékenyen csökkentjük az önsúlyt. Ez gyakorlati esetben az ácsszerke-
ÉPÜLETSZERKEZET
zetű födém és tető együttes faszükséglete 0'126 m3/m2 volt, mlg az élre állított palló szerkezetű lapos tető-födémé csak 3'057 m3/m*. A költséges fuvarokra való tekintettel Igyekezzünk a h e l y i a n y a g o k a t , elsősorban a szép almádi homokkövet, illetve a badacsonyi bálaltot "felhasználni. Badacsonyban a bazalt egy része olyan lyukacsos, mint a jól kelt kenyér. Ezt a kitűnő természetes hőszigetelőanyagot dobják, holott a »habláva« falazáshoz és könnyű betonba elsőrangú anyag. A nád is helyi anyag, de nem olcsó és tűzveszélyes: ezért fedésekhez már ritkán használják. A Balaton partjáról kotrott betonkavics rossz eredményt adott, mert az egyes szemcséket finom iszapréteg vonja be és megakadályozza a cement tapadását. Ellenben a veszprém—bakonyvidéki mészkő murvából jó beton készíthető. Vakoláshoz ne használjuk a helyi bányák többnyire iszapos homokját. Balatoni építkezésnél figyelembe kell vennünk, hogy az é p ü l e t 8—10 h ó n a p i g f e l ü g y e l e t n é l k ü l v a n . Ezért — békebeli anyagok mellett — jobb a kavicsolt lemezfedés, mint a cserépfedés, melyről a szél ledobja a cserepet és a hónapokig tartó beázás súlyos kárt okozhat. Cserép- és műpalatetőnél a porhó megtöltheti a padlást, olvadásnál átáztatva az épületet. Fapadlók csak alulról pincézett vagy szigetelt helyiségbe valók, melynek használaton klvul is van valami szellőzése. Egyébként nyári lakásnak legtisztább, legtartósabb a terrazz vagy terrazzolap padló. Ha a szél valamely rosszul záró ablakon vagy ajtóküszöbön át az esőt beveri a szobába, az ilyen padlón nem okoz kárt. A kéményeket felülről le kell fedni, mert az eső beesik és a lezárt házban nincs tűz, de még huzat sem, mely elpárologtatná. Az ablakokra rács, vagy belső kulcsos zárral rögzíthető ablaktáb'a, zsalu kívánatos. Különös gonddal kell megoldani a vízvezetéki berendezés víztelenítését, beleértve az esetleges kútszivattyút vagy hidrofort. Ennek szivattyúját legjobb leszerelni, mert a kútból felszálló párák már a víztelenített szivattyút _újból_ megtöltik vízzel. Ugyanígy a csatornapárákból lecsapódó víz okozza a WC-csészék szétfagyását. Ez ellen leszereléssel, vagy jól tömítő eidugaszolással védekezhetünk.
A balatoni á l l a n d ó s z é l j á r á s n a k is vannak szerkezeti következményei. Először Is, ne legyen az épület külsején semmiféle laza alkotórész, pl. rosszul rögzített zsaluszárny, csikorgó függőlámpa, mert állandó zajával tűrhetetlenné teszi a bentlakást. Másodszor, a tájolásnál necsak a napsütést és a kilátást, hanem a szélirányt is vegyük figyelembe. Ez különösen a nyitott verandákra vonatkozik, melyeknek nagy részét utólag beüvegezik. Az ajtók és ablakok elhelyezésénél és szerkezeténél is vegyük figyelembe a széljárást. Szellőztetésnél jó a kereszthuzat, de huzatban élni nem kellemes. Az erős szél a hosszas őszi esőt áthajtja a vékonyabb téglafalon, hézagosan rakott kőfalon. Ezért a szélirányban a téglafalat kívül szigetelővakolattal kell védeni, a köveket szigetelőhabarcsba rakni. A habarcs zsugorodás következtében a fal még Igy sem tökéletesen hézagmentes. Nem tökéletes még a csapóeső ellen védő külső ajtók és ablakok megoldása. Legegyszerűbb védelem a kifelé nyíló szárny, melyet a szél rászorít a tokra, fent erősen kiálló vizvetőpárkánnyal. Mivel a falba behatoló nedvesség a használaton kívüli épület szellőzetlensége miatt befelé nem tud távozni, a kitöltetlen üreges falak és különösen az üreges deszkafalú épületek nem alkalmasak, nem tartósak. A faházak nálunk amúgy sem tudtak elterjedni, mert nem olcsóbbak, mint a tartósabb, tűzbiztosabb kő- és téglaházak, de ha valaki balatoni faházat tervez, gondosan vizsgálja meg a víz behatolási lehetőségeit. Végül néhány szót a p i n c é r ő l . A somogyi parton a legtöbb nyaralónak nem építenek pincét, mert magas a talajvíz. A háziasszonynak nagy segítség a pince, bár hűtőgépes éléskamra még jobb lenne és olcsóbb Is. A víznyomás elleni védekezés sokszor vasbetonfenéklemezt igényel, amire az építésnél nem gondolnak, később pedig a víznyomás elleni szigetelést nehezebb, költségesebb megoldani. A- lehető- legmagasabb- vízállás- felé- 50 cowel menjen a vlznyomásnak ellenálló szigetelés és még Igy is előfordulnak bajok abnormális időjárásnál. Dr. techn. MÖLLER KÁROLY
200
Főzzük így: o
m
Egy litez hideg vízbe tegyünk 3 evőkanál Franck dftéaakávét
o
Forraljuk körülbelül míg a habja teljesen
5 percig, el nem tő.
Főzés után álljon a főzet 3 percig hogy tökéletesen leülepedhessék. De ne öntsünk hozzá hideg vizet!
o
A íőzetet szűrjük le
s a porszívó rendet teremt. Ideális»mindenes«. Szőnyegek, futók, kárpitozott bútorok, derékaljak, ruhák, stb. portalanítását remekül végzi el.
kávéskannába Egymagában vaqy tejjel keverve kitűnő!
Olcsóbb, mint gondolja! Kérje részletes képes ajánlatunkat. Árusítás : rádióosztályunkon!
A
IVAKSARNOK
Budapest, VII., Rákóczi-út 70-76
200.
STEReiwzky
§ SIEMENS
FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS I0KSZ0R0SITÁS
v
nrofo
HŐSUGÁRZÓK
T E L : 113*901.
SEENGER BÉLA
m. kir. udvari
köfaragómester
Budapest, XI., Horthy Miklós-út 106
iHiil
Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t
1Ó1KUTI KŐBURKOLAT WEDIflGERGVÖRGV M
A
G
Villamossági
Y
A
R
S
I
E
M
Részvénytársaság
E
N
S
M
Ü
V
E
K
B u d a p e s t , VI., T e r é z - k ö r ú t 3 6
O K L . M É R n Ö K B U D A P E S T . T E L E
Parkettát
a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít
FOO:
K Ö F A R A G Ó M E S T E R X I V .
E G R
E 55
V - Ú T 2 3
1 9 7 - 4 2 8
M ó b y László
LÁNG JÓZSEF
oki. kohómérnök ipari építővállalata
V I . . M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060
Budapest, IX., Lónyay-u. 46 Telefoni 38-45-99 és 18-62-16
parkettázó és padlózási vállalata
BODORIK
ANTAL
ÉPÜLET- ÉS P O R T Á L Ü V E C E Z É S I V Á L L A L A T Budapest, V I I . , Károly-körút 9. T . :
423-369
TH ERMOPHOR
házikémények és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel
Gustodis A l f o n z rt. V., N á d o r - u t c a 19. Tel. s 1 1 2 - 0 0 7
3(azánfalazás Upari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Gépalapozások Postatakarékpénztári csekkszámla 5527 Folyószámlák: Nemzeti Hitelintézet Krisztina-fiók és Magyar Ált. Hitelbank Calvin-téri fiók
2 0 0
2
TT
Fémszálas BOHN
Picklin
f a l s a r o k v ó d ő é sh e r m e t i k u s e l z á r á s B u d a p e s t . VI., P o d m a n i c z k y - u . 6 3 . T . 110-643
TESTVÉREK B U D A P E S T ,
TÉGLAGYÁR
III.,
R.T.
BÉCSI-ŰT 1 6 6
Falazó-, válaszfal - és f ö d é m t é g l á k
N A G Y A N T A L E S
F I A BÚTORGYÁRA
Nedvesség elleni szigetelés
0
l
t e
v
a
l
I X
I V I I
| \
| \ | U
c
r
e
l
v
X l l l . ,
I T
I
I
I
f
i
o
n
o
-
e
s
J á s z - u t c a
I j S
r X .
g
e g é s z s é g ü g y i
R F n h N YV n K • m Wtom ^ ^ • ^ ^ ^ • m
D
M I I A r l U v V /
o k i . g é p é s z m é r n ö k . — Budapest Xlll. F6thi-Út 41. Telefon: 291-946,293-511
X., K O Z M A - U T C A
é
7 6 .
Budapest,
ARNOLD
SZOBRÁSZ< >viűKŐ És GIPSZMUNKAK
F A R K A S JÓZSEF G
SÁNDOR
GOUDRON vállalat, VI., Podmoniczky-u. 29. Telefon: 116-353
K Ö Z P O N T I FŰTÉSEK, q a í j / N |U| ^ | VÍZVEZETÉKEK K w r l w l M v l
/ Í •
:143-864, 130-471
p
g
y
T e l :
á
r
k
f
t
.
4 9 3 - 0 7 0
b e r e n d e z é s e k
'
5.
g y á r a
VII., G a r a y - u t c a ÍO
••
• L
_
T E L E F O N : 14 8 - 6
•
p
I
I
Tel.: 228-039 és 228 079
— ™
— I
r
— t
08
• i
í
Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések,szellőző berendezések
J U S T U S S Á N D O R É S FIA I g d o e t i t , V I , l a l s a - u t c a 3 0 . Talalaiu 122-30u. Alopíttatott ISSA-bon
Vasredőnyös üzletajtók, í i Z . állandó raktára III.. Szól6-ut<«— 9-11. sz.— Telefon: — 362-472 K D l C f H . F F K E T1 E H f l I J W I I
^
N Á N D O R
tetőtedő, Javító ós k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a
Budapest, XI.. Szent Imre herceg útja 40'A. T.: 258-228
»MAJ0R CSAVARTVAS« nagyszilárdságú betonvas
Előállftja: MAJOR LÁSZLÓ UTÓDAI (ég • Budapest, V., Dráva utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495
\
MAGYAR •
ÉPilŐMŰVÉSZET
legújabb
kiadványa:
vitéz I R S Y
KÖZSÉGEINK
LÁSZLÓ
ÉS^AROSAINK
RENDEZÉSE Syakorlati városrendezési szakkönyv, különös tekintettet, a városrendezésről és építésügyről szóló 1937: VI. t^^fc^n
foglaltakra.
Számos
és
ábrával,
A p a p i r h i á r i ^ r t ^ m ^ J e k i n t e t t e l csak korlátolt
példány-
műnyomó
térképpel
papíron.
számban k e r ü l h e ^ W B H p , ezért előjegyzéseket is csak aug. 3 t - i g f o g a d h a t u r p i p l . Á r a kartonba kötve 3 2 . — P. Előjegyzések
a I n J ó h i v a t a l elmére
küldendők:
v a : u t c a 11.
444085.
—
Az A l n a n a e u m irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest
Heleiös : K á r o á n A n t a l igazgató
