1911. JÚNIUS ZÁM. 6 K. Felelős szerkesztő: Dr. BISCHITZ BÉLA. Közlemények átvételét cs a k is a fo rrá s megnevezésével engedjük meg

A BÁNYA BUDAPEST 1911. JÚNIUS 25.

IU. ÉVFOLYAM.

^ ‘ MEGJELENIK MINDCIN VASÁRNAP. E L Ő F I Z E T É S I ÁRA: . 12 K- || Félévre N egyedévre . . . 3 K. -HIRDETÉSEK DÍJSZABÁS SZERINT.

Egész é v r e .

ERSCHEINT JEDEN SONNTAG. IEG J E L E N I K

6 K.

25..5ZÁM.

Felelős szerkesztő:

Dr. BISCHITZ BÉLA

IHIMDEM V A S Á R U A f*

Szerkesztőség és kiadóhivatal

Budapest, IV., (Belváros) Molnár-n. 33» T E L E F O N 108—0 0 .

Közlem ények átvételét c s a k is a fo r r á s m egnevezésével engedjük meg.

A földgáz jövője hazánkban. Irta: Papp Károly dr., a Magyarhoni Földtani Társulat főtitkára.

A magyar királyi pénzügyminisztériumnak er­ délyi kutatásai, amiket egy évtized óta törhetetlen következetességgel végez, kezdik már a gyümölcsöt termelni. Bár a petróleumra -és a kálisóca kezdett kutatások más irányba terelődtek" mint tervezték, de a keresett kincsek helyett fölfedezett földigáz olyan hatalmas mértékben jelentkezik, hogy ez a gáz — helyes kutatásokkal föltárva — mérhetetlen va­ gyont hozhat hazánk roskadozó államháztartásának. Az Erdélyrészi Medencének részletes geológiai kutatásaiból s a különböző helyeken végzett tizen­ két fúrásból, a következő tények derülnek k i: I. A z E r d é l y r é s z i h a'r m a d k M e d e n c e p e r e m é n köröskörül s ó t e 1 e p é k jelentkeznek, amelyek sószikla gyanánt, a kö­ vetkező helyeken vannak: Vízakna, Kisakna, Marosujvár, Torda, Kolozs, Szék, Désakna, Szásznyires, Árpástó, Füge, Sajószentandrás, Sajómagyaros, Bilak, Szászpéntek, Idecs, Görgénysóakna, Libánfalva, Szováta, Parajd és Sófalva. Ha ezeket a helyeket a térképre rajzoljuk, úgy délről északfelé, majd keletre és délkeletre húzódó ivet kapunk, amely mindenütt a miocén-tenger széleit jelöli. A hatalmas egykori tengeröböl délről észak­ felé mindinkább keskenyedik s a sótelepek legsűrűb­ ben éppen az északi keskeny részben vannak. A me­ dence déli és délkeleti részében sziklában álló só­ telep nem látszik. Lehetséges, hogy nagy mélysé­ gekben itt is meg van a só, de jelenleg még sem a medence közepén, sem a déli s délkeleti szélén só­ telepekről nem beszélhetünk. Minden jel arra mutat tehát, hogy az Erdély­

„Palace Szálloda“ S ík ?; (h|1360 a 5G126)

részi hatalmas miocén-öbölben sótelep összefüggően aligha képződött, hanem a tenger sósvize csak a medence szélein, az elzárt öblöcskékben és lagunákbán száradt be. Minthogy kálisótelepet csak ott várhatunk, ahol egyáltalában só is van, azért a céltudatos kutatások a kálisó után csakis a medence széleiről indulhatnak ki. Ezért ajánlottam már harmadéve a kolozsi elha­ gyott sóbányát mélyfúrásra, ami azonban nem tör­ tént meg, hanem legújabban az északnyugoti csü­ csökben, Dés mellett fúrnak. A Désakna és Szásznyi­ res között fekvő Szentbenedek, a kálisókutatás szempontjából igen bölcsen van kiválasztva s ha ez oar fúrás i vagy 1500 méter mélységig lehatolhat, úgy igen sok rejtett viszonyt deríthet föl a kálisókutatás ügyében. II. Petroleumkutatás szempontjá­ ból E r d é l y n e k csakis a l e g k e l e t i b b r é ­ s z e , a Kárpátok külső zónája j ö h e t s z ó b a . Mert a medence közepén bugyogó földgázok a föld­ kerekség legtisztább metánjai; már pedig egyszersmindenkorra le kell mondanunk arról az ábrándról, hogy a metánból valaha petróleum legyen. Újabban a lelkes kutatók nagyon sokat hivatkoznak a kül­ földi példákra s szinte biztosra veszik a mezőségen is a petróleumot. Ezekre a dolgokra következőket jegyzem meg. Az Erdélyrészi Harmadkori Medence egészen sajátságos, különálló vidék, amelynek semmi köze Romániához, sem Galíciához, de még Német­ országhoz, vagy Északamerikához sem. Hiába mond­ ják tehát az oláh, német, vagy az amerikai geoló­ gusok, hogy a Mezőségen földolajnak kell lenni,

A szálloda éttermeiben esténként kolozsvári Pongrácz Lajos hangversenyez. Elsőrendű mamagyar és francia konyha. Elsőrendű borok.

UNTERREINER JÁNOS Volt alsótátrafűredl vendéglős — vezetése mellett. —

a 2

A Bánya

1911. junius 25. (25. sz.j

szellemes nyilatkozataikból még aligha lesz petró­ h a t a l m a s a r á n y o k b a n a f ö l d i g á z t : leum! Ha már épen külföldi példát akarunk idézni, a k i s s á r m á s i é s m a r o s u g r a i . Kétség­ úgy sajnos, az Erdélyrészi medence még leginkább telen azonban, hogy az Erdélyi Medence belsejében Felső-Ausztriában levő Welsi-medencéhez hasonlít, hatalmas gáztartórétegeket fognak a jövő fúrások amely mintegy ötvenszer kicsinyített mása Erdély­ feltárni és pedig különösen a két Küküllő között, nek. Ez a kis medence több száz furrással van fel­ Felsőbajom és Magyarsáios vidékén. tárva, s viszonyaihoz mérten bőven adja a földigázt, * de a petróleumnak nyomát sem mutatja. Az Erdélyrészi Medence belső részeiben is Végezetül vessünk még egy pillantást a jövőbe. vajmi kevés a remény petróleumra. A földolaj első A kissármási földigáznak a fővárosba való vezeté­ biztos nyoma kelet felé, a Székelyudvarhely mellett sével már csaknem egy év óta foglalkoznak a szak­ elterülő Szejke-fürdő táján mutatkozik, bárha itt emberek. Tudvalevő az is, hogy H e l t a i F e ­ sincs valami nagy remény erre. Hanem igenis meg r e n c , a székesfővárosi gázművek igazgatója több van a földolaj Csik- és Háromszékmegyék keleti ré­ izben kijelentette, hogy az erdélyi földigáznak Buda­ szein, ahol a Sósmező és Putnavölgy zónájában pestre való hozataláról csak akkor lehet szó, ha legalább 50—60 fúrással konstatálják a gázvonu­ kellő fúrásokkal eredményt is érhetnek el. III. A f ö l d i g á z n a g y a r á n y o k b alatokat. n Erősen hiszem, hogy meg is lehet mindezt az Erdélyrészi Medence b e l s ő r é s z e i n je lentkezik, de természetesen itt sem minden helyen. csinálni, s néhány év múlva Európa leghatalmasabb Újabban az a nézett kapott lábra, mintha a gázkutjai sorakozhatnak Erdély felső részein, ame­ tudós kutatóktól kimutatott 18 antiklinális vonalak lyek nemcsak Erdélyt láthatják el olcsó erővel, ha­ mind telve volna földigázzal, sőt a geológiában já­ nem az egész Magyar Alföldnek s a fővárosnak is ratlan emberek az antiklinális fogalmát össze is za­ juttathatnak belőle eleget. varják a földigázzal. Sármás vidékének leendő gázkutjait az apahidaPedig az antiklinális nem más, mint rétegek­ mocsi országút mentén, Marosvásárhely körzetének nek boltozatszerü állása. Kisebbszerü boltozatos ré­ gázait pedig az államvasutak anyagárkában minden tegállás, tehát antiklinális van Erdélyben száz meg nehézség nélkül vezethetik Kolozsvárra, s innét száz, ellenben a földigáz már ritkább tünemény. Nagyvárad s Szolnokon át 530 kilométeres vezeték­ Igen sok antiklinálist láttam már, amelyben nyoma kel a fővárosba.sincs a földigáznak, s viszont sok helyütt van ha­ Dicsőszentmárton és Medgyes vidékének le­ zánkban földigáz, ahol antiklinálist a legnagyobb endő gázkutjait mondjuk, hogy Kiskapuson gyűjtik jóakarattal sem tudunk kimutatni. A mélységben ke­ össze, ahonnét Tövis, Gyulafehérvár, Arad, Temes­ letkező földigázt az arra alkalmas homokos rétegek összegyűjtik s ezekből a gáz a. fölszinre kerülhet vár vonalán Szegedig, s innét Kecskeméten át szin­ nemcsak az antiklinálisok gerincén, hanem vetődé­ tén a fővárosig vezethetik, a 640 kilométeres sek mentén is. így a kőrösbányai földigáz a Fejér- vonalon. A vázolt kettős fővezeték hossza együttesen Kőrös kis medencéjeben egy elvetődött szénpalás1170 kilométer. Ha a 35 centiméter átmérőjű csővetelepből tódult ki. Egyszóval félreértések kikerülése szempontjából hangsúlyozom, hogy az antikliná­ vezeték költségét kilométerenkint 60,000 koronára tesszük, úgy a k é t f ő v e z e t é k mintegy 70 lis még nem jelenti azt, hogy ott földigáz is van. A kutató fúrások azt tanúsítják, hogy az Er­ millió koronába, s mondjuk a 20 kompresszor állo­ délyrészi Medence szélein húzódó nagy antiklináli- mással együtt, kereken n y o l c v a n m i j - l i ó k o ­ sokban, ahol a sótömzsök vannak, kiadós földigáz- r o n á b a k e r ü l n e . Ez az amérikai arányú két telepek nincsenek. Hanem a nagyarányú földigáz- fővezeték ily módon nemcsak Budapestet, hanem a tartók a Medence tengelyében két helyen csoporto­ Nagy Magyar Alföld minden jelentősebb városát s sulnak és pedig egyrészt Sármás és Marosvásárhely azonkívül az államvasutak két fővonalának mintegy vidékén, másrészt Dicsőszentmárton és Medgyes 200 állomását látná el olcsó erővel s állandó fűtés­ között. A földigáz kutatása szempontjábót tehát eze- „ sel és világítással. Adja a Magyarok Istene, hogy ez minél előbb ken a vidékeken kell a fúrásokat teljes erővel vé­ gezni. Az eddigi fúrások közül csak k e t t ő a d j a igy legyen!

T U R U L Alegmegbízhatóbb TÖ M ITO LE M E Z ^

ÁLTAlí* m m M m Í M Á m M

LEGMAGASABB NYOMÁSHOZ. KIZÁRÓLAGOS RAKTÁR:

BUDAPEST,V,ZRINYI-UTCA 1. GRESHAM PALOTA.

(B15 4/:í 78/37.)

1911. junius 25. (25. sz.)

A Bánya

Munkások baleset- és betegsegélyezéséről. (A hazai gyáriparnak egyik illustris vezérférfia irta lapunknak e cikket.)

Az 1907. évi XIX. törvényt az a szándék léte­ sítette, hogy az állami életben szociális gondos­ kodásnak tanujele adassék s ez a legislatióban is kifejezésre jusson. Kifejezésre is jutott kétségkívül, de a nagy iparkodás akarva nem akarva magával hozta, hogy maga a mü elhamarkodott és életbelépte után nyomban olyan kardinális hibái észleltettek, amelyek az egésznek gyökeres reformját tették szükségessér Nem lehet elmenni szó nélkül a Gy. 0. Sz. minapi közgyűlésén történtek mellett annak, aki e kérdéshez szólni akar. Oly jelentőséggel teljes felszó­ lalás történt ott s a hazai közgazdasági élet oly elő­ kelő tényezője részéről, hogy indítványa a Iegbelterjesebb figyelmére méltó mindazoknak, akiknek szava •e kérdés elbírálásánál latba esik. Azon inditványnyal kezdjük, amelyet ez a férfiú terjesztett elő, mert ez az indítvány az összes észlelt hibák orvoslásának útját jelöli meg és pedig igazán e tényeken s tapasz­ talatokon nyugvó exact alapossággal, hogy indítványa bátran lehetne alapja egy uj törvény alkotásának. Reminiscentia okából ám álljon itt még egyszer ez a minden figyelmet megérdemlő indítvány: Indítvány a munkásbiztositási törvény reformja tárgyában. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé­ gének közgyűlése a m a g y a r i p a r é r d e k é ­ b e n h a l a s z t h a t a t l a n n a k t a r t j a a mun­ kások baleset- és betegsegélyzéséről szóló 1907. évi XIX. t.-c. reformját s ezért meghízza az igazgatósá­ got, hogy egy törvényjavaslat-tervezetet dolgozzon ki és terjesszen föl a kereskedelem ügyi m. kir. kormányhoz. A Szövetség az 1907. évi törvénynek a legfőbb hibáját az elsietett centralizációban, a bonyolult hatáskörökben s az e g y e K s h e l y i és vállalati pénztárak pénzügyi autonó­ m i á j á n a k m e g f o j t á s á b a n l á t j a . A köz­ gyűlés szükségesnek tartja, hogy a kerületi és vál­ lalati pénztárak autonomiájának'Kibővitésével mind­ egyik pénztár önmagának takarékoskodhassék, ön­ maga rendelkezhessék járulékszázalékainak m eg­ állapítása, igazgatásának költségei s az általa megtakarított összegek munkásjóléti felhasználása fölött. A vállalati pénztárak létesítése megkönnyittessék és azok közhasznú működése e lő seg ítessék . A balesetbiztosítás tekintetében a járadékok gyors és szakszerű elintézése érvényesüljön. Az igazgatási fórumok apasztandók, működési körük világosan körülírandó. A Szövetség az ezen alapelveken fel­ épülő reformot sürgősnek tartja, mert a munkásbiztositás növekvő pénzügyi és administrativ bonyadalmai nemcsak a munkások emberbaráti ellátásá­ nak helyes keresztülvitelét veszélyeztetik, hanem mert az ipar fejlődését is határozottan gátolják.

A törvény, hogy hibás, az oly kézenfekvő való­ ság, hogy bizonygatni teljesen fölösleges. Nyilván­ valóvá tették azok a misériák, amik a pénztárak általános igazgatásában létesítésük óta nap-nap után — sajnos — lábrakaptak. De ettől egészen eltekintve, ez a törvény nem azért rossz, mert a pénztárakban jó administratiot nem létesített egyszersmind, avagy nem adott módot jó administratio létesítésére, hanem azért, mert elhibázott humanizmusból, azaz precízeb­ ben mondva e l s i e t e t t humanizmusból magát a célt tévesztette szem elől, t. i. a munkásságnak olyatén

3

I felsegélését, ami segit is, mikor a munkadónak nem árt. De ez a törvény, vagyis ma már az életbehivott különféle hivatalok, nem segit a munkáson s lehetetlen terhet ró a munkáltatóra. Ezt a törvényt is úgy csinálták, mint minden hazai törvényt. Ha valahol kellett őrizkedni a bureaukratikus tultengésektől, úgy éppen ennél a tisztán szociális célzatú alkotásnál kellett volna így tenni. Ámde mi történt? Csináltak egy beláthatatlanul szö­ vevényes hatáskörű hivatalt, úgyhogy egész bátran fel lehetne állítani egy folyton folyvást felmerülő hatáskörű összeütközések elbírálására egy külön hivatalt. Ma úgy áll a dolog, hogy homerosi béka-egér-harcot folytat egymással az „Országos Betegsegélyző és Balesetbiztosítási Pénztár“ ; a „Kerületi Mukásbiztositó Pénztár“ és az „Állami Munkásbiztositó Hivatal“, Az egész szervezet zavaros, senki sem ismeri magát ki benne, rendkívül költséges is természetesen, hiszen a szent bürokratia szüleménye, rendelteté­ sének tehát meg sem felelhet, hiszen felemészti a feladata teljesithetésére fordítandó összegeket első­ sorban is a nagy s aránytalan személyzeti regie. Ám ha pénzügyi szempontból meg is felelne hivatásának, még akkor se volna fentartható e tör­ vény. Mi is szocialisták vagyunk a szó nemesebb értelmében. A gondolat, hogy embertársaink sorsára javitólag kell közrehatnia a munkáltató társadalomnak, legalább is átment annyira a vérünkbe, mint a fentcitált törvény alkotóinak. Ennek világos igazolása az a rengeteg jóléti intézmény, amit minden törvényes kényszer nélkül, kizárólag humanitárius szempontoktól vezettetve, létesítettek a magyar bánya- és kohóválla­ latok. Ámde, hogy e törvény, mikor úgyszólván minden terhet kizárólag a munkaadó vállára hárit, utat nyitva a paritásos érdekképviseletnek, bomlasztólag hasson a munkaadó és munkás közti viszonyra, ez a pont minden elfogulatlan szemében a minden­ áron való humánuskodás gyanúját kell, hogy fel­ keltse. Mert mit eredményez a gyakorlatban ez a szerető gondoskodás? Azt, hogy amikor a 20. §-ban jogot ad a biztositó pénztárak közegeinek gyárvizsgálatokra, a pénztár tisztviselő-karában netán helyetfoglaló agitator jelenik meg a gyárban, akinek igy szabadosság adatik zaklatásra s — ami még súlyosabb — arra is, hogy most már hivatalból izgathasson. Ennek a §-nak sérelmes volta annyira szembeszökő, hogy mulhatatlanul már csak azért is revideálandó ez a törvény. A felmerülő hibák tömkelegét remekül értik már itt is üres bürokratikus mezbe öltözetten feltálalni. Ezt az egyet nagyszerűen eltanulta ez a szociális intéz­ mény az állami hivataloktól. A semmittevés szaporí­ tásához alig értenek jobban másutt, mint itt. Tömén­ telen a papiros-munka, a sok kijelentés, bejelentés, amit ezelőtt minden felesleges szószaporitás, papiros és — risum teneatis — acta nélkül elvégeztek a társulati kezelésű vállalati beteg- és baleset-pénztárak. Ez emészti fel a jövedelem tetemesebb részét s már csak ez okból is feltétlenül decentralizálni kell a pénztárakat, nem szólva arról, hogy nem fognak ezentúl kacajtkeltő verekedést rendezni egymás között a tekintetben, kinek hatáskörébe tartozik ez, vagy az az ügy, mikor itt az a fő, hogy minden a lehető legzárosabb határidő alatt elintéződjék, mielőbb gyógy­ szerhez jusson a beteg, végkielégítéshez az özvegy. Ad vocem végkielégítés. Hát helyesen alkal­ mazott elv az, hogy egy jótékonysági célzatú intéz­ ménynél bármely tag a többi róvására jusson anyagi

A Bánya

4

előnyökhöz ? . . ami egyébként állandó gyakorlat mostanában. Távol áll tőlünk tudatosságot feltételezni ennek gyakorlásában. Azonban az állami hivatal természetében rejlik, hogy nem képes kellő ellen­ őrzést kifejteni, ami viszont a magán-intézménynél egészen természetes. Pl. ki törődik ma azzal, hogyha tőkében történik a kártalanítás, férjhez megy-e az özvegy újból ? . . Bizonyos, hogy megcselekszi és senkinek se fáj, hogy valaki a többi róvására anyagi előnyhöz jutott. Vagy ha megsérült egy munkás, tőkével kártalanították őt is és ő egyszerre csak más alkalmas foglalkozást vállal ? . Viszont, ha életjáradékkal elégítik ki a munkást, a figyelmes szemlélő játszva megállapíthatja, hogy ez a törvény valósággal alamizsna-törvény. 1909-ben 5000 járadékos évente átlag 176 korona járadékot élvezett, havonként tehát 15 koronát, ami mindennek inkább mondható, mint tisztességes nyugbérnek. Ha ez volt a törvény által célzott nagy jótétemény, akkor igazán sürgős szükség van a módosítására, mert ez valóságos tengődést jelent a mai súlyos megélhetési viszonyok és általános drágaságnak közepette. *

Látnivaló tehát ezekből, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. nemcsak a munkaadókat nem elégíti ki, hanem amit jogosan lehetett volna következtetni, a munká­ sokat sem. Ez a törvény centralizálta az egész bal­ eset- és betegsegélyezést, noha a józan ész szerint is e téren csakis a decentralizáció az okos, vagyis a helyi és vállalati pénztárak mennél tágabb autonó­ miája, pénzügyi önállósága s nem ezen pénzügyi önállóság megfojtása. Ellenőrzésre természetesen szükség van. Nincs senki az ország számbavehető közgazdái között, vagy akár a gyáriparosok közt is, aki olyan vállalati pénztárra gondolna, mely ki lenne vonva az állam beható ellenőrzése alól. Ámde — mikor helyes elvül ismerjük el a pénztárak teljes decentralizációja alapján a baleset- s betegsegélyző törvény rekon­ strukcióját — szükséges, hogy az „Országos Balesetbiztositó Pénztár“ megszüntettessék, viszont az összes helyi s vállalati pénztárak az „Állami Munkásbiztositó Hivatal“ felügyelete alá helyeztessenek. De még igy is csak félmunkát végeznénk. A betegsegélyezés szempontjából 1. Teljes autonómia adandó a kerületi munkásbiztosító pénztáraknak. 2. Meg kell engedni, hogy olyan vállalat, melynek legalább 300 alkalmazottja van, létesíthessen mindek további nélkül teljes autonómiával felruházott vállalati munkásbetegsegélyző-pénztárt. A balesetbiztosítás szempontjából: 1. Osztrák mintákra létesittessék egy Országos Balesetbiztositó Intézet. 2. Minden iparvállalat, mely legalább 500 alkalmazottat foglalkoztat, facultative létesíthessen teljes autonómiával felruházott Vállalati Balesetbiztositó Intézetet. És feltétlenül kívánatos, hogy mind a betegse­ gélyző, mind pedig a balesetbiztositó vállati pénztá­ rak pénzalapjukat maguk kezelhessék. *

Ez által elértük azt, ami éppen ezeknél az intézményeknél az első feltétel: az olcsó kezelést. Elértük másrészt azt, hogy a munkaadó és munkás közti békés viszonyt legalább hivatalból nem fogják többé háborítani, sőt mód és alkalom került a munkaadónak és munkásnak arra, hogy egy nemes célzatú intézmény fellendítésére békésen egyitttmunkálkodhassanak. És ami a legfőbb talán: a segély igy valóban gyors lesz.

Időszaki forrás. A salgótarjáni kőszénbánya r.-t. Losoncz vidékén mélyfúrásokkal szénkutatásokat végez, melyek leg­ utóbbika egy igen érdekes geológiai m eglepetéssel szolgált. Losoncz környékén a fővonaltól keletre igen nagy kiterjedésben található a schlier-réteg, mely a nógrádi szénmedencének jellem ző fedőkőzete. Ezen schlier-rétegben . -telepítették a legutóbbi mélyfúrást Ipolynyitra község határában. Az 520 méteres fúró­ lyuk állandóan egynemű réteget harántolt át, ami

A kitörés kezdete. ugyan feltűnő volt a társulat szakközegei előtt, tud­ ván, hogy a schlier-réteg a nógrádi medencében maxi­ mum 200—300 méter vastagságú, ennek dacára a fúrást folytatták és az 520-ik méter körül egy idősza­ kos vizkitörést kaptak, mely hasonló a Kassa melletti Ránk-Herlányi időszakos forráshoz. A fúrás most már 6 hete szünetel. Az első napokban a vizkitörés 5 —6

Eredeh FRÉDIT CSAPÁGYFÉMEKET minden czélnak .^megfelelő minőségekben gyárh kizárólag az:__________ W íB/1564/378,37.)

1911. junius 25. (25. sz.)

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST.V..ZRINVI-UTCA 1. 6RESHAM PALOTA.

A Bánya

1191. junius 25. (25. sz.)

percig tartott; utána 1— IV2 órai szünet következett. Jelenleg a kitörések időtartama ugyancsak 5—6 perc, a szünetek azonban már csak 5—6 percig tartanak. A kitörés anyaga gáz (szénsav) és viz, magassága a furólyuk felett 30 —35 méter. Miután a furólyuk 520 méter mély, a kitöréshez cca 55 atmosphera szük­ séges. Ezen időszakos forrás magyarázata a k ö vetk ező: A fúrás helyén erőzavargások voltak (vetődés, gyűrő­ dés), ennek következm énye a rétegek erős (80 - 85°)

Kitörés közben. dőlése. Ez magyarázza m eg azt, hogy a fúrás állan­ dóan a schlier-rétegben haladt. Az ilyen zavargások mentén a fúrások gyakran gázm edencéket (szénsav, methan) ütnek meg. A jelen esetben a fúrás előbb egy viz, utána pedig egy gázmedencét harántolt át. A gáz szénsav, m elyet a viz absorbeál; bizonyos telités után a viz oly feszültséggel 55 athm. bir, hogy explodál. Az explosió utáni szünet addig tart, amig a viz a kellő feszültséget újból el nem éri. Salgótarján, 1911. junius 17. Gerö Nándor, bányaigazgató.

A barnaszén felhasználása gáz­ motorok üzemére. Az elmúlt évtized elején ipari életünkben a tüzelő­ anyagok minél jobban való kihasználását célzó törek­ vések között legjelentősebbek voltak azok a kísérletek, amelyek hazai barnaszeneinknek gázgépek üzeméhez való gáztermelés céljaira való felhasználását igyekeztek lehetővé tenni. Több ismert nevű gépgyárunk foglalko­ zott behatóan ezzel a problémával s annak idején iga­ zán nagy érdeklődéssel és reményekkel eltelten néztünk a jövő fejleményei elé. Meg voltunk győződve, hogy hazai szeneink értékesítése és kihasználása, valamint hazai iparunk önállósodása szempontjából ez a teljesen speciális magyar kérdés szélesebb körökben fog érdek­ lődést és figyelmet kelteni s közös együttmüködésre fogja összehozni az összes érdekelt tényezőket. Nézzük meg közelebbről, miben is állottak ezek a kísérletek s miben állott ezek jelentősége. A mult század utolsó évtizedének ipari fejlemé­ nyei között a gázgenerátorral kapcsolatos gázgépeknek az ipari életben való mindinkább nagyobb térfoglalása a legfigyelemreméltóbb jelenség. Akkor kezdődött m ega gázgép és a gőzgép harca, amely bevezetője lett a fil­ lérek és tizedfillérek harcának s megindítója egy nemes versenynek, amelynek akkor még nem is remélt, ma megcsodált eredményeket ért el a hőerőgépek fejleszté­ sében ez a vállvetett küzdelem. A jelen század első éveiben a szivógázgenerátoros motorok megjelenése egyenesen forradalmat idéz elő az ipari világban. Az egyszerű kezelhetőség, nyugodt üzem, a csekély tüzelő­ anyag fogyasztás, mint e rendszer kiváló előnyei törnek annak számára utat s már egyesek az öreg gőzgép felett meghúzzák a halálharangot. Hihetetlen arányokban ter­ jed a szivógázmotor. A versengés megindult s az eddig még igen szerény határok között mozgó igyekezet a tüzelőanyagokat minél jobban értékesíteni és kihasználni, széles mederbe terelődve éles küzdelemmé növekszik s a nap-nap után elért fényes eredmények csak további tökéletesítésre ösztökélik a gépszerkesztőket. Ez időben jelenik meg a piacon a Diesel-motor, amely egy csa­ pásra magával ragadja a vezetést s amelylyel szemben csak most indul meg igazán a küzdelem. A szivógázmotor magától kínálkozott arra, hogy a midőn a csekélyebb hőértékü tüzelőanyagok értékesíté­ sének kérdése nyomult előtérbe, mint igen gazdaságo­ san működő erőgép, felhasználtassék erre a célra. A külföldön, különösen Francia- és Németországban nem hiányoztak ezek a kísérletek s eredményeket is voltak képesek e téren felmutatni már ä most mult évtized ele­ jén. A barnaszenek különösen a csekélyebb értékű bar-

SZIVATTYÚKAT és M ÉRLEGEKET GARVENSWERKE

gyárt mint különleges­ séget és legnagyobb rak­ tárt tart épület- és diaphragma - szivattyúkban

WIEN, II., HANDELSQUAI 130.

(B. 90/443,460

Árjegyzék ingyen és bérmentve,

6

A Bánya

naszenek felhasználása, motorikus célokra alkalmas gáz termelésére való fordítása volt e kísérletek főcélja. A né­ met barnaszenekkel annyira eredményesek voltak ezek a kísérletek, hogy barnaszénbrikettből sikerült motorhaj­ tásra alkalmas gázt előállítani. Az addig, a szivógázmotorokhoz használt tüzelő­ anyagok, antracit és koksz bitumenmentes szinfajták voltak, amelyek kátránymentes és csekély mértékű mo­ sással megtisztítható gázt szolgáltattak s igen egyszerű szerkezetekben voltak elgázithatók. A barnaszenek ellen­ ben erős bitumentartalmuak s az elgázitásnál kátrányt adnak, amit a gázból igen nehéz eltávolítani s ami, ha benne marad, a gázmotor hengerébe jutva, annak üze­ mét megnehezíti s jóformán lehetetlenné teszi. Az volt tehát a feladat oly szerkezeteket készíteni, oly gázter­ melőket építeni, amelyekben kátránymentes gázt lehet előállítani. Meg lehet kerülni a kátrányokozta nehézsé­ geket olykép, hogy a kátrányt egyszerűen kimossuk a gázból. Ez a mód lehet kényelmes, de nem gazdaságos, mivel a hatásos kimosás egyrészt költséges, másrészt nem gazdaságos, mivel a tüzelőanyag hőtfejlesztő alkat­ részei közül a legtartalmasabbat egyszerűen felhasználat­ lanul kiküszöböljük a gáztermelésből. A kátránymentes gáz termelése bitumentartalmu tüzelőanyagokból csak olykép lehetséges, hogy a tüzelő­ anyagból a kátrányt szárazdestillatio utján eltávolítjuk s a képződött kátránygőzöket megbontjuk, permanens­ gázokká alakítjuk át. Eltekintek itt azon kísérletektől, amelyek a fentvázolt folyamat egyes fázisait külön-külön készülékekben igyekeztek elvégezni, mivel e módszerek igen költséges berendezéssel dolgoznak s az üzemük igen nehézkesen alakul. Főfeltétel és a cél az, hogy egy generátorban menjen végbe ez a fentemlitett folyamat. A több-kevesebb eredményt felmutató generátor-rend­ szerek általában azon elv szerint dolgoznak, hogy a tüzelőanyagot a generátor önmelege, vagy a tüzelőanyag egy részének elégetése által termelt meleg révén szára­ zon destillálják, a kátránygőzöket pedig a generátor izzó szénrétegen átvezetve megbontják. Az egész szerkezetek ennek az elvnek a keresztülvitelében különböznek egy­ mástól, de alapjában véve megegyeznek. Vannak oly szerkezetek is, amelyek az izzó szénrétegbe való veze­ tés előtt, levegő hozzávezetésével a kátránygőzöket elége­ tik, ami a megbontás szempontjából mindenesetre elő­ nyös. Mindegyik szerkezet azonban általában azon hibá­ ban szenved, hogy helyes működésűk előfeltételeinek önmagukban kell meglenniök, illetve, hogy a generá­ toroknak egy bizonyos meghatározott állapotban kell lenniök, hogy ez előfeltételek adva legyenek. A száraz destillálásnak oly mértékben kell végbemennie mielőtt a szén elgázitásra kerülne, hogy abból tényleg eltávozott légyen minden kátrányrész. E feltételnek a generátor helyes szerkesztésével eleget lehet tenni ugyan, de csak hosszas próbákkal állapíthatók meg a helyes méretek. A kátránygőzök megbontására az izzórétegen való átve­ zetés van hivatva, ha azonban az izzóréteg hőmérséke

1911. junius 25. (25, sz).

900— 1000° C-on alul van, a megbontás nem tö­ kéletes. Mindezeket szemelőtt tartva, az eddig ismert szerkezetek legnagyobbrésze megközeliti ugyan a célt s ha a generátor stationär állapotában meg is maradhat, azaz ha teljesen és állandóan vétetik igénybe, igen tiszta gázt szolgáltat, de a változó terhelés, illetve a nagy határok között tartósabban változó igénybevétel mellett, ott, ahol a megkívánt stationär állapot nem biztosítható, a megfelelő működés, a kátránymentes gáz termelése már nagyon kérdésessé válik. Hazánkban a Gálocsy-Terényi, Luther, a Deutzi és a Körting-féle szerkezetek szerepeltek a versenyben, tudtommal azonban nagyobb egységekben és állandó üzemben csak a Deutzi-motorgyár szerkezetei nyertek alkalmazást. A bányászati és kohászati egylet közgyűlé­ sének a W eiss Manfréd csepeli gyárába kiránduló tag­ jai ott egy 6 drb. egyenkint 350 Pf. teljesítményű ilyen generátorból álló tdepet tekinthetnek meg, amire fel­ hívjuk az érdeklődők figyelmét. Az első próbálkozások eredménye 690—720 gramm fogyasztás voft 5200 kalóriás tatai szénből egy tényle­ ges lóerőóra termelésére, ami tekintettel az első próbára, igen szépnek mondható. Azonban itt megállóit további fejlődésében az egész mozgalom. A generátorok üzeme még némi javí­ tást, fejlesztést igényelt, de ez nem történt meg. Mi volt ennek a mindenképp kárhoztatandó és sajnálatos megállásnak az oka ? Mondhatnám, a mi iparunk tőkeszegény volta, amely kísérletezésekre akkor nem áldozhatott, amikor a szomszéd testvér-állam ipará­ nak öldöklő versenyével kellett és kell még ma is élet­ halál harcot folytatnia. De nem nyújtanék teljes képet, ha csak erről az oldalról világítanám meg a dolgot. Eb­ ben a megakadásban legnagyobb részt közbejátszott az a nemtörődömség és érdeklődéstelenség, ami ezeknek a kísérleteknek azonnal osztályrészül jutott, amint nem a legfényesebb eredményekről számoltak be a tudósítások. Azt hitte itt mindenki, szokásos és ismert, magyar lelked sedéssel, hogy egyszerre lesz valami nagyszerű dolog, ami azonnal ölünkbe hullatja értékes gyümölcseit. Ez nem következvén be teljesen igy, oda volt az érdeklő­ dés, oda volt a lelkesedés, mint igen sok más dol­ gunkban. Véleményem szerint a nagy bányavállalatok lettek volna elsősorban hivatva arra, hogy ezeket a kísérlete­ ket támogassák. Hogy ez nem történt, meg, annak megokolására igen sokat lehetne felhozni. De tény az, hogy ez a kérdés nem lehet szénbányáinkra nézve közömbös, különösen ma nem, amikor a szén gazdaságos kihasz­ nálásának kérdése köztudattá lett s amikor az utolsó molnár is teljesen tisztában van azzal, hogy a szénnel takarékoskodnia kell, ha existálni akar. Mindehhez hozzájárul a nyersolajmotorok s külö­ nösen a Diesel-motorok térfoglalása, amely körülmény még inkább arra kell, hogy indítson minden érdekeltet, hogy szeneink jobb kihasználását célzó törekvéseket

KENŐANYAGOK, TISZT/TÓANYAGOK. B2R-BALATA-

fíLTAlíTOnÜSZAMtSZ/EffiTARSASfllí]

TEVE S Z Ő R -G É P 5Z H A K ELSŐRENDŰ M IN Ő S É G E K B E N :

BUDAPEST. V.ZRÍNYI-UTCA 1 GRESHAM PALOTA.

(B/1564'378/37.)

Í 9 l|. junius_25. (25. sz.)

Ä Bánya

7.

kellő támogatásban és figyelemben részesítsék. A Diesel gép versenye ma már a nagy egységekben folyik s ott szabadalom megszűnése óta gombamódra szaporodnak már nehéz lesz más téren kárpótlást találhatni. Ha talán a Diesel-motoros telepek s ha ma még nem, pár év mást nem is, de bizonyára az áraknak nagymértékű múlva már érezni fogják szénbányáink ennek a hatását. lerontását fogja ez a verseny eredményezni. A barnaszéngázmotornak ma még nehéz felvenni a ver­ Én azt hiszem, hogy a közel jövő magától fbgjá senyt a Diesel-motorral, de épp ez legyen a sarkaló és odairányitani fejlődésünket, hogy e téren megfognak tör­ ösztökélő körülmény, amely a tettek mezejére indítsa a ténni a kezdeményező lépések. most tétlenül pihenőket. Hazai szénbányavállalataink vezetői sokszor adták Amikor a vegyészeti ipar fejlődésében ma már előrelátásuknak fényes bizonyítékát. annyira jutott, hogy a barnaszéngáztermelés mellékAmidőn most felhívom figyelmüket a fentiekben termékeit gazdaságosan feldolgozni, értékesíteni tudja, ismertetett kérdésre, nem tudom eléggé hangsúlyozni, amikor e melléktermékek óriási értéket képviselnek: méltassák azt kellőleg s ne mulaszszák el a jelenben adva van a mód és alkalom, mint lehet a barnaszén­ megtenni azt, amit a jövőben pótolni igen nehéz, vagy gázmotorral a versenyt á Diesel-géppel szemben fel­ talán már lehetetlen lesz. venni és megállani. A-bányák hulladékszene ma alkal­ A magyar barnaszénnek motorikus célokra való mas tüzelőanyaggá lesz, ha a melléktermékek értékesí­ felhasználásának kérdését a verseny újból a felszínre tésére dolgozunk s hihetetlen olcsón kapunk gázt erő­ veti s ez onnan letűnni csak akkor fog, ha a teljes kigépeink hajtására. Magától értetődik, hogy e módon látástalanság bebizonyosodása állná útját megoldásának. csak nagy telepeken lehet eredményeket elérni, de épp Ez azonban nem következhetik be, nem szabad bekö­ itt kell a teret már eleve biztosítani, mivel a Diesel-gép vetkeznie, bízunk szakembereink tudásában, az érdekel­ itt fogja a közeljövőben legnagyobb hódításait tenni, itt, tek áldozatkészségében és helyes előrelátásában, hogy e ahol a szénüzem még erős, bevehetetlen várban érzi kérdést felszínen fogják tartani s megtesznek minden magát s ha ma ezt elmulasztjuk megtenni, a most folyó lehetőt annak kellő megoldására, amit tőlük a kérdés évtized elmúltával ugyanazt fogjuk látni, a nagy üze­ fontossága, a saját érdekük és a hazai ipar jövendő Ön­ mekben, mint ma kis üzemeknél. Még ma nem érzi álló fejlődésének biztosítása megkíván. meg hazai szénbányászatunk a kis üzemekben való Zsíros Károly veszteséget, mert a nagy erőközpontok létesülése bő oki. gépészmérnök. kárpótlást nyújtott a veszteség feiébeir. De a nyersolaj­

Kohászati találmányok. Folyós salak porlasztása. A folyós salaknak szilárd alakba való átvitelére eddig ismert porlasztó berendezések többféle hátrány­ nyal birnak. Valamennyi szilárd, hütött falakkal van ellátva, amelyekre a porított salak rádobatik. Ezen falakra, különösen ha nagyobb m ennyiségű salaknak állandó üzemben való porlasztásáról van szó, dacára a falak hűtésének, a salak erősen rájuk tapad, mert a salakszem csék m ég olyan forróak maradnak, hogy a falakon nagyrészt újra összesülhetnek, ott csomókat képeznek és mint ilyenek csak akkor esnek le, ha már nagyobb súlyt értek el. A végterm ék tehát egyenetle­ nül hütött, részben még izzó salak, melynél a darabok nagysága a homokszemtől egészen nagy csomókig váltakoznak. A jelen találmány tárgya olyan berendezés folyós salak porlasztására, amelynél az emlitett hátrányokat elkerüljük és amely különösen nagy- és állandó üzemre alkalmas. Ezen berendezés a találmány értelmében akképpen van kiképezve, hogy a porlasztás száraz titon m egy végbe és emellett a salak olyan kicsi, laza homokszemek alakjára hozatik, amelyek annyira hütöt­

tek és szárazak, hogy közvetlenül további földolgo­ zásnak, pl. cementgyártási célokra alávethetők. A rajzokon a találmány tárgyát tevő berendezés­ nek egy foganatositási alakja van példaképen föltün­ tetve, az 1. ábra a berendezés oldalnézete, összeköttetés­ ben egy olvasztó kem encével, a 2. ábra ugyanannak alaprajza, mig a 3. ábra az alkalmazandó porlasztókészüléket részben metszetben mutatja. (1) egy olvasztókem encének alsó része, amely­ hez a (2) salakcsatorna csatlakozik, amely utóbbi mellső végével a (3) hütő- és szállitódobba torkollik. A (3) dob a (4, 5) gyűrűk révén a (6, 7) görgős csap­ ágyakra van ágyazva, amelyeken foroghat. A dob forgását az alkalmas módon hajtott (8) homlokkerék­ től kapja, amely a (3) dobon elrendezett (9) fogaskoszoruval áll kapcsolatban. A (3) dobnak a (2) salak­ csatornától elfordított végén (10) lefolyási csatorna, ez utóbbi előtt pedig (11) elevátor van elrendezve. A (3) dobból kilépő porlasztott és a (10) lefolyási csatornán csúszó salak a (11) elevátor merítőkanalaiba lép át és innét egy gyűjtőhelyre vezettetik.

A B á r iy á

8

Közvetlenül a (2) salakcsatorna alatt van elren­ dezve a (12) porlasztókészülék, amely egy vezetékkel áll összeköttetésben, amelyből levegő, gőz vagy mind a kettő nyomás alatt a porlasztókészülékbe lép. A por­ lasztókészülék, amint a 3. ábrából látható, áll a (13) csőből, amely (2) salakcsatorna felé forditott végén a

191Í. junius 25. (25. szám.)

A berendezés működési módja mindéit további nélkül megérthető. A (12) porlasztókészüléket kiömlési fuvókájával a (2) sálakcsatorna nyilása felé irányitjuk. A levegő, gőz vagy mind a kettő tehát a (2) csatornából lefolyó folyós salakba áramlik és ezt az 1. ábrában jelzett módon szétporlasztja. A porlasztott

•1. á b r a

51676.

f/7777VT/ 'W//W/////7//777' V/////////777/

2. á br a

"----------- 1

(14) fuvókába megy át. A (13) cső alsóH végében (15) fojtószelep van alkalmazva, amely a (14) fuvókához áramló közeg (levegő, gőz vagy a kettő elegye) be-, illetve leállítására, illetve szabályozására szolgál. A (15) fojtószelep előtt (16) csövecske van a (13) csőbe bevezetve, amely nyílásával a (14) fuvóka felé van fordítva és valam ely folyadék bevezetésére szolgál. Ezen (16) csövecske (17) csappal van ellátva, amely a folyadék belépésének be-, illetve leállítására, illetve szabályozására szolgál. A porlasztókészülék a (18) tartócsapszög és ezen utóbbival csuklósán összekötött és a (13) cső köré helyezett (19) gyürü révén pontos beállítás céljából akképen van a (13) csőre fölakasztva, hogy oldalt, valamint függélyes irányban könnyen állítható. Avégből, hogy a porlasztókészüléket magassági irányában is beállíthassuk, a (18) csapszög csavar­ menettel van ellátva, am elylyel az a két (20) ellencsavartokban mozog.

Festékek a k k ok és

■JisMaqi/gg.n)

m e g b íz h a tó i

finom szem csés salak a rézsut elrendezett (3) dob forgása folytán bejut a (10) lefolyócsatornába és innét a (11) elevátorba. .Szükség' eseten hüthető.

szolid

és

a

olcsó

(3)

dob

vizzel

állandóan

b e sze rzé si fo rrá s a

K r a y e r E. és Társa Budapest festék-, kencze- és lakkgyára * os. és kir. udvari szállítók. és i r o d a : ő cs, és kir. Fensége, József főherceg udv. y a) V á c z i - u t 3 4 szállítója. A m. királyi államvasutak, állami gép- és vasgyárak, az összes waggongyárak, Budapest főváros szállítói. -------„Krayer festékudvar“.

Főraktár

RUGGYANTAÁRÚKAT AS3ESTÁRUKAT, SZÁRAZésZSIROS TÖMÍTÉSEKET LEGHEGBIZHATÓBB MINŐSÉGEKBEN SZÁLLÍT AZ: (B. l.r>G4|378,37.)

IA H- i

/fö \

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTS,ZRINYI-UTCA 1. GRESHAM PALOTA

Á Bánya

Í911. junius 25. (25. szám.)

Barnaszenek és lignitek gázosítása. A jelen találmány tárgya barnaszenek és ligni­ tek gázosítására szolgáló eljáráson és a berendezésen eszközölt újításokra vonatkozik. Az újítások egyrészt a gázfejlesztésnél keletkező szabad hő gazdaságos kihasználására, másrészt a salak leválasztására és kiszállítására és a szénadagolóberen­ dezésre vonatkoznak. Ismeretes, hogy a gázfejlesztőben termelt hő a frissen adagolt szén izzitására, a hamu és a fejlesztett gáz fölhevitésére, azonfölül a vízzel hütött generátoroknál a hűtővíz fölm elegilésére használtatik el. Tüzelés technikai szempontból eddigelé a hőmennyi­ ségnek az a része, amely a hűtővíz fölm elegitését végzi,--legnagyobb részt elveszettnek tekintendő, mert a hűtővíz fölm elegedése folytán olyan nagy mennyi­ ségű m eleg viz keletkezik, melynek már kis része elegendő a gyakorlatban a kazántápviz-szükséglet fedezésére. A jelen találmány szerint a gázfejlesztésnél keletkező szabad hő teljes kihasználása céljából a gázfejlesztő hütőköpenye gőzkazán gyanánt van kiké-

9

szállító bordákkal van ellátva, amelyek a salakot for­ gás közben mechanikailag leválasztják és a generátor belső teréből a fenéktányér külső kerületére szorítják, ahonnét az ismert módon eltávolittatik. Az 1. ábra a találmány szerinti újításokkal el­ látott gázfejlesztő hosszkeresztm etszete, a 2. ábra a salak leválasztására és kiszorítására szolgáló fenéktányér fölülnézete, a 3. ábra az adagolótartány vízszintes metszete az 1. ábra y —y vonala szerint. Ezen uj berendezésű gázfejlesztőnél az (L) forgó fenéktányér, m ely a salak és hamu leválasztására és kiszorítására szolgál ivalaku (G) metsző és szállító bordákkal van ellátva, amelyek rácsrudak és salakkocsi munkáját végzik. A vízzel hűtött kettős falu henger, amint már említettük, a jelen találmány szerint a tetszés szerinti, ismert berendezésű (F) álló gőzkazánná van kiképezve, melynek (F’) a viztere és (E) a gőztere. Ezen (F) gőz­ kazán alakja célszerűen akképen alkalmazkodik a (A) adagoló tartányhoz és (B*) adagoló hengerhez, hogy a

1 -Ábra.

XV ^

0 . °, ^ 0

0,0

tj~ji.ii

pezve, miáltal módunkban van a szén elgázositásánál rendelkezésre álló hőfölösleggel közvetlenül magas­ nyomású gőzt fejleszteni. A hőközlés szempontjából fontos, hogy a szén egész töm ege egyenletes és állandó seb ességgel halad­ jon keresztül a gázfejlesztőn, ami az automatikus hamu-, illetve salaktakaritást teszi szükségessé. E cél­ ból a jelen találmány további újítását az képezi, hogy eltérőleg az eddig ismert berendezésektől, a generá­ tort alul elzáró, forgó fenéktányér ivalaku metsző és

külön centrális gázelvezető feleslegessé válik és a gáz a (B’) adagoló henger és az (F) gőzkazán közötti szabad nyíláson a nyíl irányában (1. ábra) a (H) gáz­ térbe jut és innét a (D) csövön át elvezethető. A (B, B ’) adagoló készülék és az (F) gőzkazán viszonylagos elhelyezése és átalakítása akképen van megválasztva (1. ábra), hogy a szén a gázfejlesztő (S) terében úgy helyezkedik el, hogy az izzószén a gőz­ kazánnak csakis fütőfölületével érintkezik, tehát az érintkezési fölületnek fölső határvonala a gőzkazán vizszine alatt van. A találmány további újítása a szénadagoló beren­ dezésre vonatkozik. A szénadagolása a (B) táptartány utján történik, amely a (B’) adagoló hengert folytono­ san táplálja, mely utóbbi az (a) fölületzár által van a (B) adagoló tartány belső terétől gázmentesen elzárva. Az adagolásnál az (A) födelet (x) emeltyű segélyével föl­ emeljük és a (B) tartányt szénnel megtöltjük. Megtöl­ tés után a födelet visszatesszük és a fölső tartányt 90°-al elfordítjuk, miáltal az (e’) és (e”) nyílások egy­ más fölé kerülnek és a szén keresztülhullhat a (B’) adagoló henger belső terébe. Az (F) gőzkazánban keletkező magasnyomású gőzt ismert módon elvezetjük és tetszés szerint fölhasználjuk. Megjegyezzük végül, hogy ezen eljárás Koller Károly kohómérnök találmánya.

iü________________

__A B á n y a ________

Í9Í1. junius 25. (25. ézám).

A Ganz-féle Villamossági R.-T. Budapesten. II.. Lövőház-ufca 39. sz. Országunknak ezen egyetlen nagyszabású elektromos iparvállalata 1878-ban keletkezett, mint a Ganz és Társa cég villamos osztálya. Az osztály az akkor még csecsemőkorát élő elektro­ mos iparral együtt fejlődött. Kezdetben szerény műhelyei hamarosan szükeknek bizonyultak. Evről-évre bővülve az anyavállalat végre az 1895. évben nagyszabású modern uj gyárban helyezte el az elektromos osztályt. A fejlődés uj mozza­ natát jelzi az 1906-i év. Ez évben alakult meg mint önálló cég a Ganz-féle Villamossági R.-T. Az átszervezés után nemsokára feltűnt az elha­ tározás életrevalósága. A folytonosan szaporodó megrendelések a műhelyek bővítését vonták ma­ guk után. A cég fémöntő, majd vasöntő műhelyt épit, berendezkedik turbógenerátorok, vasúti föl­ szerelések, kismotorok, műszerek és egyáltalá­ ban tömegcikkek gyártására. Jelenleg is az egyre növekvő nagyszabású főleg külföldi meg­

rendelések folytán a gyár úgy műhelyeit, mint irodáit igen nagy mértékben kénytelen megbőviteni. Az uj műhelyek megépítése után a gyár jelenlegi termelőképessége meg fog kétszereződni. A társaság ausztriai érdekeinek ápolására 1907-ben megalapítja az Österreichische Ganzsche El. Gesellschaftot, 1908-ban olasz üzletei­ nek fejlesztésére a Societa Italiana Ganz di Elektricita céget. A Ganz-féle Villamossági r.-t.nak számos külföldi irodája van es képviseletei kiterjednek Kelet-Indiára, Japánra, Afrika, Ausz­ trália és Délamerikára: úgyszólván az egész vi­ lágra. Saját gyárában és vidéki üzemeiben a cég 2600 munkást és' mintegy 625 tisztviselőt foglalkoztat, úgy hogy összesen mintegy 3225 alkalmazott és munkásnak nyújt megélhetést.

A próbaterem, mögötte a tekercselő és a transformator-műhely.

1911. junius 25. (25. szám.)

A Bánya

A Ganz-féle villamossági r.-t. gyártelepe. A részvénytársaság jelenlegi gyártelepe a főváros budai részén van elhelyezve. A rózsdomb rézmáli katlanába a II. kér. Lövőház-utca 39 számú telektömb magában foglalja a gyár mühelytelepeit, öntőmühelyeit, raktárhelyiségeit a műszaki irodák és az igazgatóság központi épületét, végül egynehány főtisztviselő és a munkások lakóházait. A telep terjedelme 3740 négyszögöl. A je­ lenlegi folyó építkezési munkálatok befejezte után a gyár a következő műhelynek és melléképületek felett fog rendelkezni. a) öntöde. t. Vasöntöde. 2. -Fémöntőde. b) Mechanikai nagymühelyek. 1. Három nagycsarnok, kettő, három hajóval egy (épités alatt) 4 hajóval. 2. Mintaasztalos műhely és mintaraktár. 3. Szigetelő anyaggyár, 4. Melléképületek. Administratiósjépület. c) Gépház. 1. Kazánház és szénraktár. 2. Gépház 3200 HP. teljesítményre. d) Raktárak. 1. Lemezraktár. 2. Félkészraktár. 3. Gépraktár. e) Próbaterem és kísérleti helyiségek.

11

f) Orvosi Ambulatorium. Az építkezések befezte után a gyár a kö' vetkező részekre fog oszlani: 1. Öntöde. 2. Szigetelési anyaggyár. 3. Mechanikai éa tekercselő műhelyek, 4. Kismotorgyár. 5. Közepes és nagy gépek gyára. 6. Transformátor gyár. 7. Turbógenerátor gyár. 8. Va.sutmotorok gyára. 9. Müszergyár. Az ö n t ő m ü h e l y . A gyár a saját vasöntödéjében a kis motorgyártáshoz és a műszergyártáshoz szükséges kis öntvényeket önti. Az acélöntvényeket, valamint a nagysulyu vasöntvényeket részben az anyavállalat, részben a magyar kohó és acélgyárak öntödéi öntik. A gyár saját fémöntődéje a műhelyek kitűnő elektrolitikus rézhulladékait dolgozza fel. Az öntöde mindennemű fémöntésre be van rendezve és a cég ebbeli szükségleteinek fedezésére szolgál. A cég fémöntődéje kitűnik különleges, igen nagy szilárdságú és rugalmasságu bronz, valamint hó­ lyagmentes vörösréz öntvényeivel. A fém öntöde önti a kis motorok bronzcsapágyait, a nagy mo­ torok fehérfém csapágybéléseit a turbógeneráto­

A nagy megmunkáló műhely.

12

A Bánya

1911. junius 25. (25. szám.)

rok bronzalkatrészeit és a müszergyár fémönt­ vény szükségletét.

A szigetélő anya­ gokat az épülőfélben levő háromemeletes kü­ lön gyárépületben fog­ ják gyártani. A gyártott anyagok közül a mika és varnish vászon, az itatott szigetelőszalagok és mint uj gyártási ág, a préselhető tűzálló szi­ getelő anyagok említen­ dők fel különösen. A mintaaszta­ l o s m ü h e 1 y. A mintaaasztalosmühely az öntéshez szükséges mintákon ki­ vül préselt kartonból való szigetelő alkatré­ szeket készit. A műhely és a mintaraktár különkülön épületben van el­ helyezve.

Kis transformator- és csévekészitő-mtihely.

A nagym echanikai műhelyek. A gyár nagy mechanikai műhelyeiben törté­ nik az elektromos gépek alkatrészeinek meg­ munkálása, betekercselése és összeszerelése. A műhelyek tehát három részre oszthatók; a meg­ munkáló műhelyre, a tekercselő műhelyre, és a szerelő műhelyre. A modern technika legjobb szerszámgépei­ vel felszerelt e tágas és világos műhelyei a cég­ nek nemcsak a laikusra, de a szakemberre is a legkellemesebb benyomást teszik.

Transfortnator-roühely.

A gépek meghajtása természetesen min­ denütt közvetlenül elektromotorok segélyével történik. A munkagépeket mefelelő segédgépek egészítik k i.. ~ A nagysulyu öntvényeket hatalmas 30—50 tonnás daruk emelik. Azonkívül számos kisebb forgó és futó daru könyiti meg a szerszámgépek mellett dolgozó fürge munkáskezek munkáját. A hatalmas, korongos esztergapadok és gyalupadok mellett számtalan maró- és csiszoló­ gép, sokorsóju fúrógépek, tengelyesztergák fog­ lalnak helyet a nagy gépmegmunkáló mű­ helyben. A nagy műhely ol­ dalhajóiban a tömeggyártás céljait szolgáló önműködő csavarmet­ sző és csavarkészitő gé­ pek sora, továbbá a szerszám készítő osztály sorolandó fel. A mechanikai mű­ helyekben van továbbá elhelyezve a sajtoló- és lyukasztó-műhely, is, ahol a lemezekbe a hor­ nyokat lyukasztják és a forgó és állórészek le­ mezeit bereszelik. A kis mechanikai műhelyt a tekercselő és a transformátor műhely foglalják le. A teker­ cselő műhely a nagygombolyitóból, a tekercskészitőből és a

1911. junius 25. (25. szám.)

A Bánya

13

lönitett részen történik. A kisebb műhely emele­ tes helyiségeiben számos leánykéz gombolyítja' a kis motorok álló és forgó részeit. A motorokat a kis szerelőműhely sze­ reli és továbbítja a kísér­ leti állomásig, ahonnan azután a mérés után a raktárba kerülnek. A motorok megmunkálása precisiós önműködő gé­ peken történik és az egyes motoralkatrészek önmaguk közt elcserélhetők. Amint a kis­ motorgyártás úgy a motorjavitó műhely is gaz­ daságos szempontból a rendes műhelytől el van különítve és külön egy­ séget képez. A müszergyár. Lemezsajtoló- és forgórészszerelő-mühely,

A muszergyar magaban foglalja a kis mecha­ nikai műhelyt a megmunkáló gépekkel, a tömeg­ gyártásnak szánt préseket, automatákat, kerék és és óramű marógépeket és a szerelő-műhelyeket. E szerelőműhelyek közül felemlítjük a fog­ lalatok, a készülékek a z ' ivlámpák és az áram­ számlálókat készítő műhelyeket. Minden műhely kis próbaállomással van ellátva. E helyeken tö r­ ténnek az áramszámlálók hitelesítése, az ivlám­ pák beszabályozása az ellenállások kifütése a szigetelési mérések, előzetes próbák stb. Műhelyeinek jelenlegi berendezését' a szö­ veghez mellékelt 6 ábrában mutatjuk be.

készítő jnühelyből áll. A kikészitőben ha­ talmas gőzzel fütött vacuiímkemencéber. főzik ki különleges szigetelő masszában a tekercseket és a kész dobokat. A kifőzött tekercseket formaprésekkel szokták alakítani. A szerelőműhely a megmunkált alkatrészeket egyesíti és elkapcsolja a gépek mágnesbevonatait a kefetartórendszerrel és a gép kapcsaival. Az összeszerelt és elkap­ csolt gépek innen a próbaterembe jutnak. A Próbaterem. A próbaterem jelenleg a kisjebb műhelyben van elhelyezve. A gépeket itt szigorú ellenőrzés­ nek veszik alá. A vizs­ gálat kiterjed a gép elektromos és mechani­ kai tulajdonságaira egy­ aránt. A szigetelésen kí­ vül a melegedés a tulterhelhetőség a mágne­ ses tulajdonságok stb. vizsgáltatnak leginkább. A próbateremben végzik a szükséges anyagviszgálatokat is. A próbateremmel kapcso­ latos laboratoriumban precíziós műszereket ta­ lálunk, melyekkel a gya­ korlati műszereket el­ lenőrizni szokták. A próbatermet egy jól fel­ szerelt chémiai labora­ tórium és fotometráló szoba egészítik ki. A kis m o t o r g y á r . Mivel a kis moto­ rok tömegcikket képez­ nek, azok gyártása és szerelése teljesen elküA kis szerelvények műhelye.

14

A Bánya

1911. junius 25. (25. szám,)

A marosvásárhelyi világítási uj központ. A Gyáriparosok Országos Szövetsége ma­ rosvásárhelyi kirándulása alkalmával a városi üzemek megtekintésekor a városi gázgyárral egy telken épült villanyvilágitási uj központ hatalmas gépházában gyönyörködhettünk egy minden izé­ ben modern és valóban magas műszaki és gaz­ dasági áttekintéssel megtervezett és e tervezet­ hez méltóan elsőrangúan elkészített és felszerelt gépberendezésben. Kellemes meglepetésben volt részünk. A minden izében a magyar ipar alko-

Marosvásárhely közismert nevű polgármes­ terének, B e r n á d y G y ö r g y n e k , hatalmas koncepciójú alkotásáról volt alkalmunk itt meg­ győződni. A jelenlegi szükséglethez képest már most meglehetős nagy arányokban történt az erőgépeknek a világítási központba való beállí­ tása és aki a dolgot csak kívülről nézi, talán meg is ütközött azon, hogy, amikor a városnak van egy régebbi gőzüzemű villanyvilágitási köz­ pontja, amely a szükségletet általában el tudja

tását képező óriás méretű gépek, amint jójormán zajtalánul forogtak szemeink előtt, az elragad­ tatással párosult bámulat érzetét keltették ben­ nünk. A fényesen kivilágított teremben szalonokba illő tisztaság közepette helyezkedik el a nagy mértékben tervezett világítási központ jelenleg fellállitott két gép egysége, egy 300—350 lóerejii világitógázgép és egy ugyanilyen teljesítményű Diesel-féle nyersolajmotor. A gázgép a Rock István gépgyára részvénytársaság gyártmánya, a Diesel gépet pedig, a Fegyver- és Gépgyár rész­ vénytársaság szállította.

látni, miért volt akkor szükséges óriási tőkebe­ fektetéssel ily nagyarányú és a jövőre vonatko­ zólag óriási prespektivát nyújtó gépberendezést létesíteni. Eltekintve attól, hogy a régi világítási központ már meglehetősen régen van használat­ ban, nem csupán a biztonság kívánalmai indítot­ ták a város vezetőségét arra, hogy e nagyszerű berendezést létesítse, hanem a körültekintő, okosan gazdálkodó vezetőember kereste annak lehetőségét is, hogy a modern gépépités előnyeit kellően kihasználva, a város részére egy sokkal jövedelmezőbb üzemet létesítsen és hogy ezen a

Í911. junius 25. (25. szám.)

Ä BÍnya

Í5

módon közvetve a nagy köznek javát minél job­ ban szolgálhassa. Oly méreteket szabott meg ez a messze jövőbe tekintő ember ennek a telep­ nek, hogy a jelenleg körülbelül 6—700 lóerőn kivül még 2—3000 lóerő lesz beépíthető. Annak­ idején, mikor a tervezés folyt, még a Mezőség mélységes rétegeiben szunyadozott az a hatalmas energia forrás, amely Kissármásón ma körülbelül két év óta űvöltve hivja magához mindazokat, akik teremteni és alkotni akarnak. A hangja, a hire és a becse a páratlan gyakorlati gondolko­ dású Bernádynak ragadta meg figyelmét legelőszőrmés érlelte meg benne azt a szilárd elhatá­ rozást, hogy a Mindenható gondviselése által nyújtott eme rendkivüli kincset ragadja meg arra,

ban és valóban nem csupán az ő városa, de az egész ország figyelemmel kíséri és érdeklődéssel lesi, mit fog ez a józaneszü székelyember avval a s z í v ó s munkával elérni és létesíteni, amely előtt mindannyiunknak kalapot kell emelnünk. Alkalmunk volt a helyszínen a Marosvásár­ hely város közmüveinek vezetőivel, A m b r ó z K á r o l y műszaki igazgatóval, akiben az agilis polgármester hasonló agilitásu munkatársát is­ mertük meg. Kezenyoma, munkája erősen meg­ látszik az összes városi müveken. Példás rend mellett kifogástalan üzemfentartást tapasztalhat­ tunk. így van ez a villamosmüben, a vízműnél, csatornázási telepen és hajóhídon, amelyeknek összes műszaki ügyeit ő látfa el.

hogy a vezetésére bízott várost és vidékét nagygyá, gazdaggá és boldoggá tegye. A már felépített gázgyár, amely a várakozásoknak min­ den tekintetben megfelel és amely a világitógáz gépéhez a hajtógáz't is szolgáltatja, a jövőben már csak tartalékul fog szolgálni. A tervezőnek régmúltban a jövőre vonatkozólag szőtt terveit a földgáz kérdés szőnyegre kerülte nemhogy meg­ zavarta volna, hanem egy magasabb, általánosabb niveaura felemelkedve, eme terveket egy széle­ sebb mederbe terelte. Mindnyájan érdeklődéssel várjuk, hogy Bernády mit végez künn Ameriká­

A jelen alkalommal olvasóinknak a városi villamosmü nagyszerű gépeinek egyikét, a vilá­ gító gázmotort mutatjuk be két felvételben, né­ mileg elénk varázsolják azt a képet, amely ben­ nünket ott a helyszínén elragadott és bámulatra indított. A feltűnő precizitással készített és gon­ dosan felszerelt gép a közismert eredeti „OTTO“ rendőzerü kéthengeres ikergázgép. Négyütem ben dolgozik és a legegyszerűbb szerkezettel, nyitott végű hengerekkel bir, tehát úgynevezett egyszeresmüködésü gép, amely a gyakorlatban ebben a nagyságban a legmegfelelőbb szerke­

Í6

á Bánya

zetnek bizonyult. A gép üzembentartására a vá­ rosi gázgyár által termelt körülbelül 5000 kalória m3 hőértékű világitó gáz szolgál, amely egy kombinált gáznyomásszabályozón keresztül jut a gép hengereihez és a gép által az erőszükséglet­ nek megfelelőleg szivatik be a hengerekbe. A gázgép vezénymüve az elképzelhető legegysze­ rűbb szerkezet, amelyet egy rügós szabályozó befolyásol olykép, hogy a terhelés változásához képest kisebb-nagyobb mennyiségben az állandó mértékben kevert világitógáz és levegő jut be a hengerekbe, ahol kellő mértékű összenyomás után villamos szikra segélyével a keverék meggyujtatik és elégése közben adja át a munkát a dugattyuk és a rudazat közvetítésével a forgatytyu-tengelynek. A gázgép tengelyén ül egy 4300 mm. át­ mérőjű hatalmas lendkerék és annak küllőjére szerelve az elektromos gép forgórésze. A lend­ kerék különleges egyenletes járást biztosit, a mi figyelmünket elsősorban kötötte le a gép meg­ tekintésekor. Az elektromosgép forgóáramu és a termelt áram 3000 Volt feszültségű és 42 periodusu. Az elektromos generátor gerjesztő ára­ mát ez, a tengely végére felszerelt gerjesztőgép szolgáltatja. Az elektromos gép Ganz-féle Villa­ mossági részvénytársaság készítménye és kelle­ mes összhangban van az elismerésünket minden tekintetben kiérdemelt csinos külsejű világitógázgéppel. A gázgép megindításához magasnyomású levegőt használnak, amelyet egy elektromotorral hajtott légkompresszor halmoz fel egy megfele­ lően méretezett légtartányba. A megtekintés alkalmával a világitógázgép látta el a városi világítás egy részét, A vendé­ gek kedvéért megindították a Diesel gépet is, amely méltó társként egészíti ki a kellemes ké­ pet, amely örökre felejthetetlen lesz azok előtt, akiknek alkalmuk volt annak szépségeiben gyö­ nyörködni. Örömmel értesültünk továbbá ez alkalommal arról, hogy azok a remények, amelyeket a város

í 911. junius 25. (25. szám.)

vezetősége a gazdaságosság tekintetében a telep­ hez fűzött, várakozáson felül beteljesedtek. A Diesel gépnek kiváló gazdaságossága minden kétségen felül állván, már egymagában nagy mér­ tékben biztosítja az egész telep összgazdaságosságát. Még műszaki emberek előtt is kissé é rt­ hetetlen volt, mi indíthatta' a tervezőket arra, hogy világitógázüzemre egy ilyen nagy gépet ámítsanak fel, amely, ha tényleg is, mint a felül­ vizsgálati próbák igazolták, 400—420 liter világitógázt fogyaszt egy tényleges lóerőóra teljesí­ tésére, mégis a világitógáz magas egységára miatt, nehezen tudná megállani gazdaságosság tekintetében más erőgépekkel szemben a helyét. Itt azonban ebben az esetben a gázgép a gáz­ gyárral kapcsolatosan nem mint a villanytelep üzemgépe szerepel csupán, hanem a legfőbb fo­ gyasztója a világitógázgyárnak és üzembetartása révén lehetővé válik az, hogy a gázgyár kellő kihasználás mellett gazdaságosabban működjék. És itt látszik a messzetekintő tervezőnek remek gondolata az egyik üzemnek az életműködés számára-minél magasabb teret adni, hogy avval úgy ennek az üzemnek, mint a vele kapcsolatos villanyvilágitási' üzemnek nagyobb gazdaságossá­ got biztosíthasson, Mint említettük, a tervezet fényesen bevált, a valóság igazolta annak helyes­ ségét. A magyar iparvilág ismert nevű gépgyára, a Rock pég, szegődött társul e cél elérésére törekvő vezetőségnek s oly gépberendezést szállított, amely lehetővé tette a gondos kiállítás, pontos munka és szerkezet révén a hozzáfűzött remé­ nyeknek valóra válását. Most természetesen a közeljövőben, ha a földgázvezeték elkészül, kialusznak a nagyszerűen berendezett gázgyárnak kemencéi, hogy minden kor készen álljanak arra, ha netalán valami elemi csapás következtében a földgázszolgáltatás meg­ akadna, a város közönsége világításban hiányt ne szenvedjen. A világitógázgép nagyon csekély át­ alakítással földgázüzemre -fog berendeztetni, hogy még inkább megközelíthessék vele azt a célt, amit a város vezetősége tűzött maga elé.

iá ll

Á Bánya

juhiiis 25. (Í25. szám.)

17

Bányák és kohók gépszerü szállító berendezései. A bánya- és kohómüvek részéről a szállító beren­ dezések iránt támasztott követelmények évről-évre gya­ rapodnak. Egyrészt a folyton növekedő termelés, amely a gyártási metodusok tökéletesedése folytán következik be, másrészt a munkabérek emelkedése és a munkássággal fennálló nehézségek idézik elő a fokozódó követelményeket. Ennek következtében kétféle irányú kívánalmak fűződnek a szállító be­ rendezések tökéletesítéséhez, még pedig elsősor­ ban a nagyobb teljesítőképességet, másodszor : pedig lehetőleg tökéletes automatikus üzem eléré­ sét illetőleg. Utóbbi követelmény különösen a drótkö­ télpályán való szállítás terén már hosszú idő óta kielégítő módon megy teljesedésbe; a teljesítő­ képesség szempontjából azonban ezen vasutak az utóbbi években már úgyszólván elérték a legszélső határt, mely a gyakorlatban érá' kénti 120 "ton­ nás teljesítmények körül forgott. A-legutóbbi idő­ ben azonban a J. Pohlig A. G. cégnek sikerült Sodrönypályáinak teljesítő képességét egy csa­ pásra a kétszeresére emelni és pedig egy uj kocsitypus behozatalával, amely a két görgős futó­ művek helyett négy görgős futóművel van felsze­ relve. Az első ábra egy ilyen, Magyarország­ ban is szabadalmazott négykerekű futóművel- fel­ szerelt sodrony-kötélpálya kocsit tűntél fel. En­ nek az előnyei kézenfekvőek: a teher ugyani s a kötélnek két pontja helyett immár 4 pontjára oszlik .el, másodszor pedig a kötél behajlása a sokkal" hosszabb négy kerekű futómű alatt teteme­ sen kedvezőbb arányba jut, mint a régi futó­

művek mellett. Tehát a hordkötelek jelentékeny mérvbeni kímélése lesz elérve. A futómű oly módon lett szerkesztve, hogy a függesztő hossza a szállító szek­ rénynyel együtt ugyanolyan marad, mint a régi kocsik­

ul. ábra.

nál volt. A Pohlig-féle drótkötélpályák tulajdonosai tehát azon elő­ nyös helyzetben vannak, hogy ezen uj futóműnek beszerzése révén, telepeiknek minden különbeni meg­ változtatása nélkül, azoknak telje­ sítő képességét lényegesen növelhe­ tik. A második ábra, amely a petrozsényi m. kir. kőszénbányahivatal sodronykötélpályájának egy részletét tünteti fel, beigazolja ezen jelentő­ ségteljes újításnak gyakorlati elő­ nyeit. Az 1. Pohlig A. G. cég jelen­ leg egy 17 km. hosszú drótkötélpályát épit, amely a Genua melletti Savona kikötőből az Appenin ma­ gaslatára vezet. Ez a pálya évi 900.000 tonnás szállítási képességre lesz berendezve és II. ábra.

ennek

kivitele

18

A Bánya

csakis ezen 4 kerekii futómű alkalmazása mellett volt lehetséges. Amig a drótkötélpályánál, mint már említettük, az automatikus üzem már régen el lett érve, addig a nagy-

1911. junius 25. (25. szám.)

murány-Salgótarjáni vasmű részvénytársaság ózdi tele­ péhez szállított. Ezen felvonók mindegyike 2 egymás mellett elhelyezett fogasrud-pályával van felszerelve, me­ lyeken villamos fogaskerekű pőrekocsik járnak fel és le.

IV. ábra.

olvasztók adagoló berendezései e tekintetben a legutóbbi időkig hiányosak voltak, amennyiben meg voltunk azzal elégedve, hogy az adagoló csilléket ferde felvonók se­ gélyével a nagyolvasztók szájához szállítottuk s ott

Ezen pőrekocsikra lesznek az adagoló billenő csillék állítva s igy a nagyolvasztó szájához szállítva, ahol azoknak tartalmaljnmüködőleg ürül ki az adagtáblára, mely utóbbi forgóra'van szerkesztve s szinte önmükö-

V. ábra.

azoknak tartalmát kézimunkával ürítettük ki. E tekintet­ ben eleinte az amerikai ferde felvonókkal közeledtünk az automatikus üzemhez. A 3. ábrában 2 ilyen ferde­ felvonót mutatunk be, melyeket a I. Pohlig rt. a Rima-

dőleg forog körben,* miáltal az adagolást köröskörül egyenletesen végzi. A legújabb haladást a nagyolvasztók ferde felvonói terén a 4-ik ábra tünteti fel. Ezen berendezés ugyneve-

1911, uniós 25. (25. szám,)

A Bánya

zett tölcséres vederfelvonó, melyeknél az adagolás na­ gyobb, egész 10 tonna tartalomra szerkesztett felvonó­ vedrekkel történik, melyek az olvasztó torkához érkezve, közvetlenül arra helyezkednek el. Ezen felvonók nemcsak teljesen automatikusan működnek, de a kokszot is a legnagyobb mértékben kímélik, amennyiben az a gene­ rátoroktól egészen az olvasztók belsejéig szállítva egyet­ len egyszer sem lesz átüritve. Azonkívül ezen berende­ zés a nagyolvasztók építési költségeit is csökkenti, mert ezek mellett megfelel egy egyszerű torokelzáró, mivel a veder maga egy megfelelő torokelzáróval szerkeszthető, mely az adagolás ideje alatt a gázoknak kitódulását meggátolja. A "Bányaüzemekben. a munkaerő megtakarításának egy kiváló példáját mutatja a „Deutsch-Luxemburgische Bergwerk & Hütten A. G.“-nak 5. számú ábránkban be­ mutatott körforgó-buktatója. Ezt a készüléket szintén a Pohlig cég készítette es a nevezett társaság Oettingeni aknájában a bányakocsik kiürítési munkálatait teljesití egy nagy töltőben, ahonnan az érc a Pohlig-féle drótkö-

A gróf Csáky-féle „Ajax“ pöröly. ősrégi az emberiség törekvése, hogy a kezemunkáját megfelelő segédeszközök és gépek igénybevétele által megkönnyítse, azonban számbaveheto eredmény valóban célszerű munkagépek megszerkesztése által, itt is csak a XIX. század vége felé mutatkozik. Azóta azon­ ban, alig néhány évtized alatt, szinte mesébe illő hala­ dást konstatálhatunk e téren is és egy-egy ily tökéletes munkagép szemlélése közben nem győzünk eléggé cso­ dálkozni az emberi ész találékonyságán. A munkagépek sorában jelentős helyet foglalnak el a kovácspörölyök. Egyaránt szükségesek azok nagy és kisüzemekben, kezdve a legnagyobb ipartelepektől lefelé a félig-meddig modernül berendezett falusi kovácsműhelyig, ahol kovácsolási munkálatok elvégzése egy­ általán figyelembe jöhet. Az ilyfajta pörölyök sokféle változatokban készülnek és legcélszerűbbnek véljük, ha az „Ajax“ rugóspörölyt ismertetjük meg olvasóinkkal, mert ezen uj pörölyökről a legmegbízhatóbb kritikus: a gyakorlat máris kimutatta, hogy minden efajta szerszá­ mot, sokoldalú hasznavehetőségével, kis üzemköltségé­ vel és jó hatásfokával messze fölülmúlja. Nem valami uj találmányról van szó, amennyiben a gróf Csáky László Prakfaívi Vas- és Acélgyár r.-t. ezen pörölyöket, szabadalmazott „Ajax“ rugóspöröly el­ nevezés alatt már néhány év óta gyártja és azok már számtalan üzemben használatban is vannak. Mégis meg­ érdemli az „Ajax“ rugóspöröly, hogy azt külön figye­ lemre méltassuk, mert azokát a szabadalomtulajdonoscég a leghirnevesebb hazai gépgyárakban, mint Weitzer waggongyár Arad, Schlick gépgyár Budapest és Hamerli gépgyár Pécs készítteti; az érdeklődőknek tehát módjuk­ ban áll enemü szükségletüket megbízható honi gyárt­ mányban beszerezni, minek lehetőségét a gróf Csáky Prakfaívi Vas- és Acélgyár r.-t. a maga részéről előnyös árak. és fizetési feltételek engedélyezése által előmozdí­ tani iparkodik. Főbb vonásokban bemutat-juk a gép előnyeit. Felemlítjük elsősorban, hogy a gyakorlati kísérletek szerint az „Ajax“ rugóspöröly csak negyednyi gőzt foyaszt mint a gőzpöröly vagy légpöröly, úgy hogy a szén áromnegyed részét megtakarítjuk, amiből viszont az „Ajax“ pörölyök gyors amortizációja következik. Tapasztalat szerint egy gőzpöröly vagy légpöröly ütőereie csak körülbelül kétharmad részt olyan nagy, mint égy -„Ajax“ rugóspörölyé, a koloncsulyra vonatkoztatva, illetve ha a gőzkálapács hosszabb ideig üzemben van és a dugattyu stb. szigetelése már nem teljes, ezen különbözet 50 százalékra is növekszik, azaz egy 100 kg. koloncsulyu „Ajax“ rugóspöröly, melynek ütőképessége a rugószer­ kezét ereje által megkétszereződik, egyazon ütőerővel bir, mint egy gőzpöröly, mely kétszáz kilogrammos kolonc-sulylyal van ellátva. Csakhogy az utóbbi­ nak beszerzési költségei a duplájánál is magasabbak, mint amazé. Ezenkívül az „Ajax“-pöröly jókarbantartási költségei aránylag kicsinyek; nincs se cilinderje se szelepe, az „Ajax pöröly könnyebben és jobban sza­ bályozható, mint bármely más fajta Lényeges körülmény még, hogy a gőzpörölyök és légpörölyök kezelése kivá­ lóan iskolázott kezelőt igényel, mivel azok alapjában egy kis gőzgépet alkotnak, az „Ájax“-pörölyök kiválóan isko­ lázott kezelőt egyáltalában nem igényelnek, sőt ellenkező­ leg, bármely kovácssegéd néhány óra alatt elsajátítja a rugőspöröly kezelését. A fentiekből kiviláglik, hogy mindenütt, hol kevés beszerzési és üzemköltséggel párosult nagyobb munka­ teljesítmény kívántatik, a gőzpöröíy és légpöröíy az „Ajax“pörölylyel szemben hátrányban van. Továbbá, h o g y tech­ nikai és gazdasági szempontból mindott, hol a kovács­ darabok nagysága nem igényel tulmagas esést és 600 kg.-os kolonc-suyt, az „Ajax“-pöröly előnyben részesítendő,

f

I. ábra.

télpálya segítségével a differdingeni kohóba kerül. Az ilyen buktató egyszerre 6 bányakocsit fogadhat be és üríthet ki. A beérkezése és az elindulása ezen bánya­ kocsiknak ólyképen van szabályozva, hogy azok a lej­ tésben önmaguktól ezen buktatóban szaladnak és kiürí­ tés után egyoldalú mélyítés által ismét elhagyják helyü­ ket. A Pohlig cégnek ezen szabadalmazott eljárása egy igen olcsó automatikus -üzemet tesz lehetővé; minden ilyen buktató óránként 90—100 kocsit űrit ki 15 tonna tartalommel, tehát kereken 150 tonnát és emellett üze­ méhez egyetlen embert tesz szükségessé. 'Ami az' említett uj berendezések bizonyítják, a szál.lú-berendezések technikája igen fejlődésképes stá‘ii mban van és képes már a bánya- és kohómüvek részéről irányában támasztott követelményeknek meg is felelni.

19

20

A Bánya

1911, junius 25, (25. szám.)

A Magyar Bányászati és Kohászati Egyesüle a mult évi közgyűlés alkalmából kirándulást rende­ zett a trencséni hegyek között levő „Titanit“ rob­ bantószergyárba, amelyről szóló tudósításunk olva­ sóinknak bizonyára még élénk emlékezetében van. Annál inkább hisszük ezt, mert a „Titanit“-ot is­ mertető akkori cikkünk nyomán t. olvasóink még hónapok múlva is felkerestek bennünket a „Titanit“-ot illető kérdezősködéseikkel, melyekre mi minden­ kor készséggel adtuk a kivánt felvilágosítást.

az uj óriás hajónkat a fiumei „Danubius“ hajógyár fogja építeni, még pedig oly gyorsan, amint csak le­ hetséges. Igen ám, de a „Danubius“ fiumei telepe ily nagy hajók gyártására nem volt berendezve és emiatt úgyszólván egy egész uj hajógyárat kellett épí­ tenie. Tudjuk, hogy Fiumében mily kevés a tenger­ parti beépíthető telek; a „Danubiusnak“ sem volt ilyen telke és kénytelen volt elhatározni, hogy a sziklák lerobbantása utján szerzi meg a szükséges területet.

Azóta eltelt egy év és itt van újra a Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlése. Bár ez alkalom­ mal a kirándulások programmja másfelé vezeti az egyesület tagjait, mégis úgy véljük, hogy tekintettel a „Titanit“ iránt szerte az országban még mindig tartó, sőt fokozódó érdeklődésre, meg kell hogy em­ lékezzünk e törekvő magyar iparvállalatról és az év folyamán elért sikereiről. A „Titanit“ feltartóztathatatlan hódító utján rendületlenül halad előre. Bízva abban az óriási szociálpolitikai és gazdasági előnyben, mely a „Ti­ tanit“ tökéletes biztonságában és gazdaságos ki­ használhatóságában rejlik, a vállalat vezetősége a látszólagos akadályoktól nem riadt vissza és igy volt az csak elérhető, hogy Magyarország bányaipara ma már csaknem kizárólag „Titanit“-ot, tehát veszélytelen biztonsági robbantó anyagot használ. A biztonsági robbantószerek készítésének és terjesztésének hazánk­ ban a „Titanit“ az úttörője és igy nemcsak a bá­ nyaipar, hanem a munkásvédelem szempontjából is törekvései és munkássága minden szakember mél­ tánylását érdemli meg.

A sziklarobbantással egyidejűleg már az uj hajókat is munkába kellett volna venni. Csakhogy itt közbeszólt a hadvezetőség és megtiltotta robbantóanyagok használatát, melyeknek véletlen felrob­ banása a félig kész hajókat is tönkre tehetné. És itt lépett közjpe a" „Titanit": minthogy a „Titanit“ teljesen veszélytelen, de hatásában erősebb, mint bármely más robbantóanyag, a „Danubius“ robban­ tási munkálatait „Titanit“-tal végzi, ami ellen a had­ vezetőségnek nem lehet és nincs is kifogása.

Hogy a „Titanit“ alkalmazása mily fontosság­ gal bir, leginkább kitűnik a haditengerészet uj Dreadnought-hajóinak építésénél. Itt felmerül persze az a kérdés, hogy miféle kapcsolat lehetséges a hadi­ hajó és „Titanit“ között. A dolog nagyon egyszerű:

Ebből is látható a „Titanit“ óriási jelentő­ sége. Ha nincs „Titanit“, úgy a hajók épitéséf a gyár teljes elkészültéig el kell odázni, ami a ma­ gyar iparra nézve kimondhatatlan veszteséget jelen­ tett volna. S a „Danubius“ is jól járt a „Titanjt“-tal, be­ bizonyosodott ugyanis, hogy a „Titanit“ jobb ered­ ményt szolgáltat, mint bármely egyéb röbbantónyag, mert a „Titanit“ napi 1000 m3 teíjesitménynél 1—1 kilogrammal mintegy 7 mM robbantott le, ami va­ lóságos rekordszámba megy. Igen örvendetes, hogy a „Titanit“ oly gyorsan utat tör magának. Alig néhány hónapja, hogy az I A jelű „Titanit“ forgalomba került és máris egy ily nagyszabású munkánál vált be, mely a Ma­ gyarországon végzett robbantómunkák legnagyobbiká­ hoz tartozik.

1911. junius 25. (25. szám.)

Uj rendszerű

A Bánya

21

Mrbuhtato!

Schmied-féle szabadalom.

A

,Jeplitzer Maschinenfabrik, Teplitz-Schönau“ cég újabban egy oly szerkezetű körbuktatót hozott forgalomba, mely a csilléknek minden segédeszköz nélkül való csaknem teljesen egyenletes kiürítését teszi lehetővé, miáltal az osztályozó rosták és szállító- vagy válogatószalagok anyaggal való ellátása egyenletesen történik és azoknak teljesítőképessége fokoztatik. A buktató kosara lemezköpennyel van burkolva, mely különböző, megfelelő alakú és elrendezésű kivágásokkal bir. A körbuktató forgása közben a csille tartalma előbb ezen lemezköpenyre hull, melynek nyílásain keresz­ tül a további forgás folyamán az anyag foko­ zatosan kiürül. Ily módon a döntés a buktató teljes körülfordulása alatt történik, ami lehe­ tővé teszi az osztályozómüvek különböző készülékeinek az egész munkaidő alatt való, csaknem teljesen egyenletes, folytonos adago­ lását. Ezen körbuktató minden szénre és min­

den szemnagyságra egyaránt alkalmas és a meglévő hajtószerkezetek felhasználásával min­ denütt nehány óra alatt beépíthető, úgy, hogy annak alkalmazása meglévő osztályozóberendezéseknél felettébb ajánlatos, különösen ak­ kor, ha ezen berendezések teljesítőképessége már nem elégséges. E lőnyök: A készülékek egyenletes ada­ golása, a készülékek, valamint az anyagnak nagymérvű kímélése, az utóbbinál az esési magasság elosztása által, az osztályozó rosták teljesítőképességének fokozása, rendkivüli egyszerűség, mindennemű mechanizmus teljes hiánya, feltétlen üzembiztonság, csekély be­ szerzési költségek és korlátlan tartósság. A készülék semminemű külön kezelést nem igényel. A meglévő körbuktatók kosarának kicserélése üzemzavar nélkül mindenütt lehet­

Ezen készülékeknek eladási jogát a magyar szent korona országainak területére a G unszt és Székely cég, Budapest, VII., Damjanich-utca 36. szerezte meg.

séges.

22

A Bánya

Kenőhüvelyes gőzcsapágyak alkal­ mazása a bányakocsiknál. A jelenkori bányászat a különféle specislis bányá­ szati készülékek segélyével gyors feltárást és fejtést ért el, mely a szállítóberendezések és kocsik átalakulását is maga után vonta. Ökonomikus szempontból a kocsikat könnyen moz­ góvá, tartósakká és fentartás szempontjából pedig olcsóvá kellett tenni. Ezt pedig egyesegyedül jó szerkezetű csapágyak­ kal lehet elérni, amilyenek a fentjelzett kenőhüvelyes gőzcsapágyak, melyek 50 százalék vonóerőmegtakaritást és ugyanannyi kenőanyagmegtakaritást mutattak fel. Ezek szerkezetét az alanti ábra mutatja

Mint látható, egy ilyen kerékpár teljes egészet ké­ pez. Az acélöntésü hüvely, mely a tengelyt körülfogja két végén csapágyszerüen van kiképezve, belül gondosan átesztergálva magukban foglalják az üvegkeménységüre edzett acélrudacskákat, melyek a tengelyhez simulnak. A hüvely mindkét vége (a kerékágyak mellett) pormen­ tesen tömitve, úgy hogy a hüvelyben, a kenőnyiláson bevezetett zsiradék minden külső tisztátalanságtól meg van óva. Viszont a kenőanyag ki nem folyhat, a görgők tehát állandóan kenve lesznek, ami a fenti előnyöket eredményezi. Az acélöntésü hüvelyt két kovácsoltvas kengyellel erősitik a kocsi alvázához. A kengyelek csak lazán fog­ ják körül a hüvelyeket, úgy hogy az fel és lefelé mozog­ hat is és azonkívül forog is. Az előbbeni tulajdonság megszünteti a kisiklásokat, az utóbbi előnynél fogva pe­ dig a hüvely belső felülete a görgőknél egyenletesen fog kopni és nemcsak egy helyen, amint ez a normális csap­ ágyaknál már van. Ezen csapágyak Amerikában, Németországban és Ausztriában, főleg a szénbányákban már nagyon el van­ nak terjedve. Nálunk legújabban felismerték ennek az előnyét is, alkalmazásban van többek között: a m. kir. kőszén­ bányánál Vrdniken, a magy. általános kőszénbányáknál

1911. junius 25. (25. szám.)

I Tatabányán és a salgótarjáni kőszénbányánál PetroJ zsényban. A fenti tipusu csapágyakat Kaufmann B, szaba­ dalma szerint a Rossemann és Kühnemann gépgyár gyártja.

HAZAI HÍREK. A közgyűlés. Örömmel köszöntjük az „Országos Ma­ gyar Bányászati és Kohászati Egyesület“ köz­ gyűlése alkalmából Budapesten a bányaipar előkelő képviselőit. Reméljük, hogy e talál-

J kozáson nagy és fontos aktuális bányászati kérdések fognak megvitattatni és reméljük azt • is, hogy ezen viták magas színvonalának fo­ lyamán sok érdekes uj eszme is fog felve­ tődni. Az elmúlt esztendő igen jelentékeny volt a bányaipar szempontjából. Érdekes tervek egész halmaza foglalkoztatta a kormányt, a szakköröket és közvéleményt egyaránt. És valóban ezen kongresszusnak lesz a feladata a még esetleg felmerülő kételyeknek az el­ oszlatása. Hisszük, hogy az előadások, me­ lyeket kiváló szakférfiak fognak megtartani, sok kérdésnek teljes megvilágításához vezet­ nek majd. A kongresszus működéséhez őszinte si­ kert kívánunk és boldogoknak fogjuk érezni magunkat mi is, akik pennánkkal igyekszünk a bányaipar mozgalmaiban résztvenni, ha ebbeli fáradozásainkkal a sikernek csak egy parányi részéhez is hozzájárulhattunk. Az iparnak legnagyobb szabású kifejezője egy ország bányászatának a mérve, mely, hogy minél szélesebbkörü és minél erőteljesebb

1911. junius 25, (25. Szám.)

A Bánya

legyen, a célja a bányászati vezetőségek ta­ nácskozásainak. Az egész ország gazdasági közvéleményének figyelnie ezen tanácskozá­ sok felé irányul, melyeknek eredménye nagy jelentőségű eseményeket hord a méhében. A magyar bányász- és kohászvilág s ezen az ünnepen mi is velük egy lélekkel, üdvö­ zöljük a közgyűlést, kiáltván, hogy a végzendő munkához adjon Isten Jó szerencsét!

Junius hó 26-án, hétfőn d. e. 9 órától kezdődően előadások a Magyar Tudományos Akadémia kis ter­ mében, d. u. 4 órakor a Ganz-gyár villam ossági osz­ tályának m egtekintése. (A gyülekezés helye a köz­ gyűlés alkalmával lesz kihirdetve.)

Junius hó 27-én, d. e. 9 órakór kirándulás á Csepelszigetre a W eisz Manfréd-féle rézhengerlőmü m egtekintésére. (A gyülekezés helye a közgyűlésen lesz kihirdetve.) Junius hó 28-án; közelebb megállapítandó uta­ zási prográmmal kirándulás Kissármásra. Bejelentett előadások: Dr. Böck Hugó előadása a „Földgázról“. V értessy Kornél élőadása a „Villa­ * * * m osság köréből“. Dr. Fehér Manó előadása i,Uj bányabiráskodásunk“. Pethe Lajos előadása „Ujabb Ä közgyűlés tárgysorozata: feltárások a veresvizi m. kir. bányamű nyugati osz­ li Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az egye* tályában“* sülét múlt évi működéséről. 3. Könyvtáros jelentése a könyvtár állapotáról. 4. Az egyesület 1910* évi zárószámadásának felülvizsgálása és a felm entvény m eg­ Vaskiállitás. adása. 5. Az 1912. évre vonatkozó költségvetés meg* állapítása. 6. A gróf Teleki Géza nevét viselő irodalmi (Levél Kúrapciuba és — másoknak) pályadij odaítélése. 7. A tisztujitás. 8. Az Országos Junius 26. Műszaki Tanács szervezésére vonatkozó törvényterve­ ö n szemrehányást tesz nekünk, hogy nem koráb­ zet tárgyalása. 9* Az 1912* évi közgyűlés helyének és ban irtuk meg nézetünket a vaskiállitásról. Hogy akkor idejének megállapítása. 10. Indítványok. 11* Előadások. el se jött volna s okosan cselekedett volna. Kegyed szí­ 12. Kirándulások. vességet tett nekünk levelével, mert igazolta álláspontun­ A k ö z g y ű l é s pro-gfammjai kat, ami annál jobban esik nekünk, mert érdekelt oldal­ Junius hó 24-én, szombaton d. u. 3 órakor, az ról szemrehányással illettek minket. De hát lássa be, igazgatótanács ülése a Continental-szálloda (azelőtt kérjük alássan, bajos egyedül nekünk felemelnünk han­ gunkat, mikor — az igaz — hogy a hozzá nem értő Frohner) I. em. dísztermében, d. u. 5 órakor választ­ sajtó dicshymnusokat zengedez. Elsősorban is — őszin­ mányi ülése ugyanott, este 8 órakor ismerkedő estély a Nádor-utcai Continental-száltoda földszinti nyári tén megvallva — nem akartunk kárt okozni a kiállítás rendezőinek, ezért oly időben irunk róla, mikor már helyiségében. Junius hó 25-én, vasárnapon d. e.-$ órakor köz­ nem okozhatunk kárt. Az igaz, hogy részünkről ez lelki­ gyűlés a Magyar Tudományos Akadémia kis termé­ ismeretlenség volt, hiszen ö n éppen azt hányja sze­ münkre, hogy engedtük kisebb vagyonnal felérő költsé­ ben. Közgyűlés után a választmány kés az igazgatótanács megalakulása, délben 2 órakor diszebéd a gekbe verni magát. Azonban a kiállítás rendezői számot Nádor-utcai Continental-szálloda földszinti nyári helyi­ tarthattak kollégiális viszonyra s igy *— bár maxima nostra culpa — kollégialitásból, (hogy ne mondjuk ségében.

Tanulmányul Kedves kötelességet vélek teljesíteni, mikor a „A Bányá“-ban beszámolok az idei negyedéves vaskohászok külföldi tanulmányújáról, Természetesen csak röviden, néhány sorban repro­ dukálhatom mindama benyomást, ami bennünk kelet­ kezett, kik először léptük át hazánk határát, kik csak hírből ismertük a külföldi vasipart s kiknek alkalom adatott arra, (sajnos csak kevésnek!) hogyha nem is teljes egészében, de legalább némi képet alkothassanak a külföldi vasiparról és összehasonlítást tehessenek majdan, a gyakorlatban, a külföldi és a vele rohamos lépést tartó magyar vasiparról. Mint már „A Bánya“ múlt számában említettem az idei kohászati nagy tanulmányút a lotharingiai vasés acélművek tanulmányozására szorítkozott. Maga a tanulmányút gyönyörűen összeállított programmja a vezető tanár urak ebbel! nagy gyakorlott­ ságát árulja el, kik szem előtt tartották, hogy az nem-

csak fárasztó tanulmányüt legyen, egyik gyárból ki, a másikba be, hanem a mellett bő részük legyen a hallgatóknak egyes nagyobb virágzó városok és német muzeumok megtekintésében. Egyszóval, hogy a tanulás mellett szórakozhassunk, gyönyörködhessünk isi Az első nagyobb állomásunk München volt, hol másfél napot időztünk. Ez alatt megnéztük a „Deutsches Muzeum“*ot, a képtárat és a város nevezetesebb épü­ leteit. Maga a museum oly nagy méretű, hogy annak csak a bányászati kohászati és gépészeti ágát nézhetük át tüzetesen. Hogy csak néhány példával éljek az előbb emlí­ tettekből: többek között van ott egy kőszénbánya telfes keresztmetszete a különböző fejtési módokkal és a legapróbb részletekig menő berendezéseivel: vizemelő gépeitől kezdve, a legegyszerűbb s legrégibb rudazatos szivattyútól az ezidőszerinti legmodernebb centrifugál szivattyúig, továbbá a különféle szállítógépek egész so­ rozata a legelavultabb szerkezetektől kezdve fokozatos lépést tartva a fejlődéssel a legújabb llgner berendezésű

24

A Bányá

f 9 li. junius 25. (25. szám;)

nobilitásból) ä correct hírszolgálat rovására késtünk. Mi egyetlen bányászember sem képes, csak egy — vaskeres­ azonban, lássa, oly kimagasló közgazdasági esemény­ kedő. És elismerjük ázt is, hogy az összes napilapok ről, amilyen ez a vaskiállitás volt, meg se. kíséreltük a egyöntetű hymnuszát csupa vaskereskedő irta, azért is jogos kritikát hallatni. A magunk részéről nem volt a olyan egyöntetű az. De a szaklapokról jobb néha hall­ kiállításra egy szavunk is. Ellenben, ami lapunkban nap­ gatni, mint velük előhozakodni. Mi ugyan nem szoktunk világot látott, annak elmondója egy előkelő társadalmi még ezekben se böngészni, de — ha már olyan nagyon állású férfiú, aki mint a hazai bányászat és kohászat hivatkoznak reájuk a vaskereskedők — rámutatunk képviselője vett részt a nevezett kiállítás megnyitásán, egyre, azt hisszük, nem tévédünk, a „Magyar Külkeres­ bizonyára meghívásra. Ezt akkor is megmondottuk, mert kedelem“ a cime, amely junius legelején, a kiállítás kez­ nekünk sohese volt ínyünkre az idegen pávatoliakkal detén, tehát nem elkésve, inkább elsietve, igy ir a vasvaló ékeskedés. Ez az akkor is illusztrisnak mondott és fémipari kiállításról sok egyéb okos dolgok között: „Már „felületes szemlélődés is“ arról győz meg, férfiú mondta nekünk, hogy ezen a kiállításon magyar bányásznak, vagy kohásznak nincs mit keresnie. Saját­ hogy a nemzetközi vas- és fémipari kiállítás nem felel ságos véletlen ugyebár, hogy ön, aki csakis e kiállí­ meg a nevének. A kiállított ipari ú j d o n s á g o k és tásért fáradt Pestre, ugyané véleményre lyukadt ki.' s z a b a d a l m a k o l y a n s z e g é n y e s s z á m ­ láthatók, h o g y ez a k i á l l í t á s (Bár igaz, az ön privát levelére válaszolhattunk b a n volna. De hát igen sokan kerestek minket hasonló kér­ a z e g y e s v á r o s o k b a n é v e n k é n t r e n ­ úgynevezet t ipari kiál lít á­ désekkel és — ismét bevalljuk bününket — senkinek se d e z e t t válaszoltunk). s o k k a l is a l i g v e t e k e d i k . “ A cikk többi része meggyőz arról, hogy igen ala­ De hát beszéljünk egy kicsinyég nyíltan. Az egész pos szemlélődést vitt véghez a cikkíró. S kicsoda ez a sajtó hymnuszának ugrott be ? A sajtó egy szent cikkíró ? Talán ez is olyan szélkergető, mint ami­ dolog, nagy és sérthetetlen ideálunk nekünk, kik pedig lyennek a> vaskereskedők az őszinte szó után tartani vérbeli újságírók vagyunk, de ilyenkor számba kell venni készek azt, aki lapunkban a hazai bányászat vélemé­ a kiállításokat rendező különböző „tanácsos“ Urak azon nyének bátorkodott kifejezést adni a vas- és gépipari gyöngéjét, hogy a kiállítás sikerét biztosítandó, előre újdonságok és szabadalmak kiállításáról, minekutána megállapított nagyságú, soronként fizetett cikkeket ad­ meggyőződött arról, hogy ott éppen az hiányzik, ami a nak fel, oldalas s féloldalas hirdetések kapcsán a kiadó­ kiállítás rendezésére impulzust adott. Igenis, ott van egy hivataloknak. így csinálták ezt Bruxellesben, Párisban, kiállítás, de az nincs, amit az ember a cim és plakátok, mindenütt, mióta geniális férfiak kiállításokkal lepik meg meg — mondjuk — napilapok után keres : nincsenek a gyanutalan emberiséget. Beszélhetnénk arról is, és újdonságok és nincsenek szabadalmak. Nagyon kontalán kerül sor még rá, hogy elmondjuk, kik és hogyán ciliáns kedvünkben megengedjük, hogy van igen lényeg­ merik arrogálni maguknak a jogöt, Magyarországon telen. pár il] dolog, de restelleni kellene, ha ez mutatná privilegiumszerüleg kiállításokra kimondani merni, hogy vas-és fémiparunk mai fejlődését. ez zugkiállitás, vagy kiállitás-e egyáltalában, hogy lehet-e, Hogy a ferttcitált lapra s közleményre tá ne legyen szabad-e rendezni egyet, vagy nem ? De ez mofet nem idevaló. fogható egy a zsurnalisztikában nem jártas publikum Mi szerényen háttérbe vonulunk s elismerjük ma­ előtt, hogy valami ál-hírlap, sietünk megjegyezni, hogy gunkról, hogy nem vagyunk képesek a vaskiállitásról nem is a lap szerkesztője, felsentreui Siebert Gyula tényleges objektiv kritikát mondani. Azt is elismerjük, hogy erre hírlapíró követte el a kritikát, bárha nem is vaskereskedő, elektromos szállítógépig. És mindezek a menchanismusok a legapróbb részletekig precisen kidolgozva. Majd a földalatti helyiségeiben természetes nagy­ ságban tárók, vájatvégek, fejtőhelyek különféle rendszerű furógéppekel és réselőkkel, szállító eszközök kezdve annak legprimitívebb alakjától, a legmodernebbig. A kohászati teremben láttunk egész kohótelepitést, kezdve a nyersvasgyártástól — nagyolvasztó telepet, martin kemencéket, konvertereket, elektrópestet, külön­ féle hengersorokat, u. m. Blokk, trió, lemez, csőhenger­ sort, speciál Mannesmann csőhengerlést, gőzpörölyö­ ket stb. Bár hazánk egyetlenegy ilynemü főiskolájának lenne ily gyűjteménye !j Mennyivel megkönnyitenék oly egyeseknek a tanulmányát, kiknek alkalom nem adatott arra, hogy nyári szünidejét valamely hazai vasgyárban tölthesse s kénytelen szaktárgyakat hallgatni, annélkül, hogy vasgyárat láttak volna. Pedig sajnos hibájukon kivül ilyenek is akadnak I (Hogy miért, azt nem tartom illetékesnek itt fejtegetni! .) tanulságosak voltak a különféle erőgépek az első

eredeti Watt gőzgéptől a legújabb compound és triplex gőzgépig, a vizi- és gőzturbinák egész rendszere, a gőzgépek. Egy szóval nagyon tanulságos volt a muzeum megtekintése és csak az kár, hogy oly rövid ideig tar­ tózkodhattunk ott. Harmadnap folytattuk utunkat Diedenhaffba, hol megszálltunk és másnap már a kora reggeli vonattal mentünk az első gyár, de Wendel testvérek hayangi gyárának megtekintésére. Maga a gyár mintegy l 1,» km. hosszban terül el. Telepítése nem mondható valami szerencsés telepítésnek, amennyiben nem oly áttekinthető és nincs meg a vasfeldolgózási helyiségeinek a természetes sorrendje. Ami onnan ered, hogy a gyárat időközönkint bővitgették ki egyes üzemágakkal. Délelőtt megnéztük az olvasztóit, melyek amerikai rendszerűek, ferde ércfelvonóval és Kennedi torokzárral, fúvógépeit, melyek Körtingrendszerü 4 ütemü gázgéppel hajtottak, ugyancsak ilyen géppel vannak meghajtva az elektromos centrálé generátorai.

j 191. junius 25. (25. sz.)

Á É in y a

25

mégis meg tudta volna írni, ahogy mi őt ismerjük. Ha­ nem sua sponte, önszántából egy gépészmérnök irta meg, aki talán mégsem egészen laikus, ugyebár, egy gépipari kiálitáson ? Sőt hozzátesszük, egy gyakorlati, egy gépgyári főmérnök, saját neve alatt mondotta a fen­ tiéket a kiállításról. A kiállítás rendezőit pedig megnyugtathatjuk, hogy mi utólag megkérdeztük azon előkelő szakférfiút, aki bennünket informálni szives volt s újból megerősítette előző vélekedését, mondván, hogy nagyon örült, hogy a magyar sajtóban akadt a lavinával szemben legalább egy bátor hang, amely a valót, azt, ami nincs, megírta. És ez az öröme kettős, hogy éppen a bányászat és kohászat közgazdasági organuma volt az egyetlen. Amint innen lát­ hatja, mi ezt a dicsőséget szívesen megosztjuk. És még egyet. Bizonyos érdekelt oldalról hangzik a felhívás sötéten, hogy: „tessék bizonyítani“. Tudni­ illik óhajtanák, hogy „A Bánya“ ereszkedjék egy vitába, melynek célja kipuhatolni, hogyhát miféle újdonságok is vannak mégis ezen a kiállításon ? Engedelmet kérek. Ahol már keresni kell azt, ami fennen hirdettetik, ott már baj van. Másrészt, ki hallott valaha is arról, hogy olyas-valamit bizonygassunk, ami nincs ? Nemleges kö­ rülményt igazolni sikerült-e már valakinek? Hiszen a bíróságon nevetnének ezen. Hogyan bizonyítsuk be mi, kérjük szeretettel, ezen kiállítás tisztelt rendezőségét, hogy mi minden nincs, ezen _a kiállításon'? Hiszen még csak felsorolni sem lehet mindazt a szabadalmat s új­ donságot, ami ott nincs. Elegendő talán, hogy azqn nehézményezett lapszámban rámutattunk arra, hogy „ezen komoly érdekeket képviselő szaklap“ (t. i. „A Bá­ nya"), minden héten csak úgy ontja a szabadalmakat és újdonságokat. Ezeket a vaskiállitásról. Még ezeket is csak mint­ egy kikényszerítve, ízlésünk s kedvünk ellenére. Nem szívesen foglalkoztunk vele; szíves-örömest megtettük, volna a rendezőségnek, hogy agyohhallgattuk volna az egészet. Ámde láthatják, olvasóközönségünk, no meg mások is kikényszeritették. Si .tacuisses

TARTALOMJEGYZÉK. Ci k k e k : A földgáz jövője hazánkban. Irta: Papp Károly dr. — — — — — — — 1. oldal , Munkások baleset és betegsegélyezéséről — 3. Időszaki források. Irta: Gerő Nándor, bánya­ igazgató — — — — — — — 4. A barnaszén felhasználása gázmotorok üzemére. Irta: Zsíros Károly, oki. gépészmérnök — 5. Kohászati találmányok — — — — — 7. A Ganz-féle Villamossági R.-T. Budapesten 10. A Marosvásárhelyi világítási uj központ — 14. Bányák és kohók gépszerü szállító berendezései 17. A Gróf Csáky-féle „Ajax“ pöröly — — 19; Dreadnought és Titanit — — — — — 20. Uj rendszerű körbuktató— — — — — 21. Kenőhüvelyes gőzcsapágyak alkalmazása a bányakocsiknál — — — — — — 22. Hazai hírek — — — — — — — 22. Tanulmányút— — — — — — — 23. Külföldi hírek — — — — — — — 29. Szerkesztői üzenetek — — — — — — 30.

Ugyancsak délelőtt néztük még meg a finom lemezsorait, hol m/m-től lefelé 01—0-h m/m-nyi leme­ zeket gyártanak, majd pácolják. Délután megnéztük az acélművet és hengerdéjét. Az ottani ércek erős P tartalma miatt az acélgyár­ tás kizárólag básikus konverterezés — Thomasacélgyártás. — Van 6 darab egyenként 20—15 tonnás konver­ tere, melyek közül 3 állandóan működésben, egy-egy felváltva javítás és kifütés alatt van. Napi termelésük 1200 tonna. A leöntött ingottok 5—6 tonnásak, melyek hatal­ mas blokkoló alatt kisebb szelvényű ingóitokká hengereltetnek, a sin, tartó és kereskedelmi sor részére. Másnap ugyancsak Diedenhoffból indultunk a ramcachi vasmű megtekintésére. Méreteiben ez sem marad a hayangi mögött, sőt azt hiszem, hogy felül is múlja, mert 7 darab 220 ton­ nás olvasztója ontja a nyers vasat. És hozzá még a 2 km. távolban levő olvasztó-telepről is ide hozzák a folyékony nyersvasat.

A fuvószelet 6 darab hatalmas nürnbergi gázgép hajtotta fúvógép szolgáltatja. Básikus martinnal és kon­ verterrel dolgozza fel a nyervasat acéllá. A konverter két hatalmas (600 tonnás) keverőből (mischer) nyeri a nyersvasat, mig a martin egyrészt folyékony, másrészt nyersvascipókat dolgoz fel. Szintén van blokkolója, sin, tartó és lemez hen­ gersora Délután a kalauzoló mérnökünk ajánlatára átrándultunk autóbuszon a a közelfekvő francia városkába, hol megnéztük a fentemlitett de Wendel Testvérek má­ sik gyárát. Diedenhoffból vasárnap reggel indultunk Luxem­ burgba, abba a kedves kis fészekbe és az egész napot pihenéssel és szórakozással töltöttük, hogy másnap ujult erővel folytathassuk a következő gyár megtekintését, mely a Differdingeni volt. Újdonság előttünk, amiért tulajdonképpen jöttünk a differdingeni gerenda hengerlése lett volna. Azonban éppen akkor kísérleteztek cea 800—1000 m/m-es tartó-

E LŐ F I ZE T É S I FELHÍVÁS. Felkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy a laphoz csatolt befizetési lapon (portómentesen) b. elő­ fizetésüket megujitani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Azon t. olvasóink, kik eddig előfizetési dijukat nem küldötték be, szintén találnak lap­ jukhoz csatolva e célra befizetési lapot. Kinevezés. Hröbel Emil főiskolai tanársegédet a Dunagőzhajózási Társaság mecsekszabolcsi szénbányá­ jához segédmérnöknek nevezték ki. Házasság. Deutsch Aladár felsőcsertési m. kir. bányamérnök, házasságra lépett Selmecbányán Hell Emma urileánnyal. Postaügynökség Deákbányán. Petrilla községhez tartozó Deákbánya telepen „Deákbánya“ elnevezéssel újonnan berendezett postai ügynökség működését 1911. évi junius hó 16-án medkezdi. Nevezett postai ügynökség kézbesítő köre Deákbánya telepre terjed ki.

26

k

Itányá

Földgáz tüzelés. A kissármási gáz értékésitésével egyre több vállalat kiván foglalkozni. így a marosujvári szódagyár — mint már emlitettük — földgázzal akarja üzemét földgáztüzelésre berendezni. Ugyanezt akarja a dési Ammoniak szódagyár is Tordán épiépitendő szódagyárában. A vezetéket közösen építenék meg Kissármástól Tordán keresztül Marosujvárig saját költségükén. E célból ajánlatot is tettek már a pénzügyminisztériumnak. Elszámolás. A főiskolai „Segélyző-Egyesület“ elnöksége őszinte köszönettel és hálás elism eréssel újabban a következő adományokat nyugtázza: Bányá­ szati és Kohászati Egyesület Máramaros-vármegyei Vidéki Osztálya 200 K. Zágrábi m. kir. Erdőigazgató­ ság 168 K. Bányászati és Erdészeti Főiskola Ifjúsági Kör adománya (a műkedvelői előadás jövedelméből) 36 K. Nagyváradi latin szertartásu Püspökség Józságigazgatósága 20 K. Komlói m. kir. Kőszénbányahivatal 15 K. W ágner Kálmán 3 K. Vincze János 2 K. Blaskovics Gábor 1 K. Ez alkalommal emlékezünk meg arról is, hogy a főiskolai ifjúsági kör f. hó 10-én kitünően sikerült m űkedvelői előadást rendezett a saját és a „Mensa“ pénztára javára, amikor .is a kö­ vetkező felülfizetések eszközöltettek : Balás Hugó dr. 12 K. Fodor László dr., Kövessi Antal 10—10 K. Faller Károly, Magdics János 5 - 5 K. Grünwald A. 3 K. Jankó Sándor, Kuti István, Hegedűs Gyula dr., Makkávé Miklósné és Ungár Kálmán dr. 2—2 K. Csányi Ottó, Millenovich Ferenc és Nemes Hugó 1 —1 K. A felülfizetések összege 58 K, amelyből 29 K illeti a „Diákasztalt“. Az eddig befolyt adományok összege 5684 K. A Magyar keramiaigyár részvénytársaság évi rendes közgyűlését junius hó 28-án tartja a követ­ kező tárgysorozattal 1. Az 1910. évre vonatkozó igaz­ gatósági és felügyelőbizottsági jelentés, társasági mér­ leg és zárószámadás előterjesztése. 2 Határozathoza­ tal az 1910. üzleti évre vonatkozó mérleg- és nyere­ ség- és veszteségszám la megállapitása tárgyában. 3. Határozathozatal a felm entvénynek az igazgatóság és felügyelőbizottság részére való megadása tárgyában,

gerenda hengerlésével, mely nem valami simán mehetett, különben megengedték volna nézni. Érdekesség inkább az olvasztó-telepen volt, hol az ér­ cet kötélpályán és a koakszot függőleges felvonón emelték az adagoló szintre. Ugyanitt láthattuk volna 5 m/m-es dróthengerlést, de szerencsénkre ez se működött és igy már délre be is fejeztük a gyár megtekintését. Délután megnéztük a „minette“ ércbányáit, ahon­ nan az ő 30 %-os vasércüket bányásszák. Ha ugyan bányászatnak mondható, mely szerintem nem egyéb kubikolásnál. Ugyanis nekiállanak az olvasztóhoz leg­ közelebb álló hegynek és minden nehézség nélkül talicskázzák az ő hires minettejüket. Büszkék is rá ! De büszkék is lehetnek, mert még mi a 30 %-os ércünket haszonnal nem tudjuk kohósitani, addig ők a minettjü­ ket, melynek oly szerencsés az összetétele, hogy hozaganyagot nem is kell hozagolni, mégis alacsony olvadási salakot ad, szépen kohósitják. Másnap indultunk a hördei gyár megtekintésére Dortmundba. Alkalmunk volt itt látni vasúti kerékabroncs

já il. junius 25. (25. sz.)

4. Határozathozatal az 1910. évi üzleti nyereség hováforditása tárgyában. 5. Az alapszabályok 8. szakaszá­ nak módosítása fölötti határozathozatal. 6. Netaláni indítványok feletti határozathozatal. Nyereség- és veszteségszámla* Tartozik: Költségek, u. m.: tiszti fizetések, felügyelőbizottság tiszteletdija, irodabér, hir­ detések, nyomtatványok 126,072*95. Kamatszámla 17,694*66. Adó Adó 11,507*05, Betegsegélyzőpénztár 11,059 93. Értékcsökkenési tartalék 125,000.— Tiszta nyereség 926,964*08, múlt évi áthozat 20,326*45 öszszesen 317,290*53. Összesen 608,625.12. K övetel: Nyereségáthozat az 1909. évről 20,326*45 Ingatlanok utáni bérjövedelem 4912*07 Gyártási számla 583,386*60 öszszesen 608,625*12. Budapest, 1011. április 30-án.

Fúrások Erdélyben gáz után. Mint kolozs­ vári tudósítónk jelenti, az erdélyi fúrólyukak mélyí­ tése erős tempóban halad előre. Szt. Benedeken erős kősórétegekbe jutottak, melyeknek vastagsága 16—31 m. Ezek javarészt anhydrit-rétegekben halad­ nak. Marosugrán 3 rétegen, Szászrégenben 2 rétegen mentek üt. Ez utóbbi helyen a gáz már jelentkezik s 172 m-es lánggal is ég, ha meggyujtják. Igen ér­ dekes, hogy a- Vízakna mellett mélyített fúrólyukban petroleumnyomok jelentkeznek. Sőt csodálatosképen most veszik csak észre, hogy Vízakna környékén oly erősek a petroleumnyomok, hogy akárhol is csak botot szúrnak a földbe, gyér petroleumnyomok jelentkeznek. Ha e^ igy van, akkor a kincstár fáradozásai s ál­ dozatai várakozáson felül ütnek be. A furáspk' s az egész medence feltárása körül egyébként most dr. Lóczy Lajos vezetésével dr. Böckh Hugó professzor és még mintegy 9 geologus foglalkozik. Ehelyütt említjük fel, hogy az első vállalat, amely földi gáz­ zal fog Magyarországon dolgozni, a marosujvári szódagyár lesz. A gázt Kissármásról, Marosludason át, Székelykocsárdra. vezetik. Ezzel szemben van Manpsujvár* ahol kompresszort is állítanak fel a gáz sűrítése céljából. A selmeci ifjak műkedvelő előadása. Jól sikerült műkedvelői előadást rendezett a Selmecbányái bányá­ szati és erdészeti főiskolai ifjúsági kör. A városi szín­ házban előadták egy „Mozgóképek“ című pompás bohózatot. Az est jövedelm ét a Főiskolai Kör könyv­ tára és a Mensa Akadémia javára fordították.

(tyres) hengerlését, kerékagy kovácsolást és sajtolást. Különben ez volt a látottak között a legszebb telepí­ tésű gyár. Láttunk továbbá egy újdonságot is, Egy amerikai telepítésű hengersorozatot. Tudniillik az előkészítő áll­ ványok egymás mögött vannak. Négy ily hengerállvány van egymás mögött, természetesen, folyton növekvő for­ dulatszámmal. Az utolspból megy a darab az olló alá, hol 3 darabbá lesz vágva és onnan az egyes bugák a kikészítő állványba, melyek 150—160jn. hosszúságban gyártják a különböző szelvényű gömb- és szalag­ vasakat. Egy gyár a „Gutehoffnungshütte“ megtekintése volt még a tervbe véve, de az engedélyt nem kaptuk meg és igy kénytelenek voltunk róla lemondani. És ez­ zel a tanulmányút véget is ért. Balázs József kohómérnök halgató.

1911. junius 25. (25. sz.) A vaslábi márványbánya értékesítése. A Szé­ kelyföld gazdag kincseinek egyike a vaslábi márványbánya, melyet vezetői nagy igyekezettel iparkodnak nagygyá fejleszteni. S ha az idáig nem sikerült tel­ jesen ; az korántsem a buzgó vezetőség, mint inkább az összeköttetések hiánya miatt volt. Most azonban a márványbánya kellő kihasználására és értékesítésére a Pénzintézetek Országos Egyesülése Székelyföldi Szövetsége segitségeül jött, ami által egy gyáros és bánya között tárgyalások indultak meg. Értesülésünk szerint még több hasonló támogatást £s alapítást Végez a Pénzintézetek Országos Egyesület Székelyföldi Szövetsége. A Magyar bánya- és kohóipar tanulmányi rész­ vénytársaság junius hó -27-én tartja első. rendes köz­ gyűlését melynek tárgysorozata a k övetk ező: Az igazgatóság jelentés és a mérlegeredményre vonatkozó indítványa. A felügyelőbizottság jelentése. A száma­ dások előterjesztése és a mérlegeredmény tárgyában való határozathozatal. Az igazgatóság és a felügyelőb iz o ttsá g részére a felm entvény megadása. Választás az igazgatóságába. A felügyelőbizottság megválasztása és javadalmazásának megálllapitása. A társaság mér­ legszámlája. V agyon: Bankkövetelés K 81.362.— . Kü­ lönféle aktívák K 646*40. R észvényesek K 100.000.— V eszteség K 20.925*69. ö sszesen 202.93209. Teher: Részvénytőke K 200.000.—. Átmeneti tételek K 2932*09. Összesen K 202,932‘09. A Már amar osi> só vasút részvénytársaság. Folyó hó 14-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy julius 1-től kezdve elsőbbségi részvényeink 21-ik számú szelvénye 9 koronával, törzsrészvényeink 21-ik számú szelvénye 8 koronával, az .1910. évre kisorsolt 200 korona név* 'értékű elsőbbségi részvényeink a* folyó évi január 1-től julius 1-ig terjedő időre járó 472%-os időközi kamat m egtérítése mellett darabonként 204 korona 50 fillérrel a Pesti magyar kereskedelmi tfank pénz­ táránál beváltatnak. Siketnéma-intézet Körmöcbányán. A vvallás- és köz­ oktatási miniszter Körmöcbányán mintegy 250 ezer korona költséggel egy uj, modern ^berendezésű siket­ néma-intézet építését határozta el. A sümegi bazaltbánya r. t. alaptőkéjét 200.000 koronáról 300.000. koronára emeli. Az uj tőke elhe­ lyezése biztosítva van.

A Bát y a

27

Ismét egy „angol“ bányatársaság. Éppen elégszer emlékeztünk meg a nagy francia s angol alapításokról, melyeknek fennen hirdetett céljuk az, hogy Magyarországot felfedezzék a külföld előtt, rej­ tett céljuk pedig, hogy a parlagon heverő bányákkal kávéházi faiseurök gseftelése előmozdittassék. Most megint hallunk egy milliós aranybánya-alapításról. Mi csak azt az egyet állapítjuk meg, hogy széjjelkürtölik a világban, hogy 100 ezer font a leendő alaptőke, vagyis 2 millió 400 ezer korona. Aki ezt hallja, elszédül Ullmann, Engstein és Lubi urak sze­ rencséjén. Ezeké t. i. a jeles aranybánya, melynek eddig mindene volt, még aranya is állítólag, csak pénze nem. S most egyszerre milliókkal dobálózhat­ nak. Csakhogy egy kissé gyanús, hogy az alaptőke egy harmadát a bányatulajdonosok fedezik. Ez cse­ kély 33 ezer font, vagyis 800 ezer korona. Hogyan ? Eddigelé alig volt pénz a fentartására s most egy­ szerre százezreik vannak? 800 ezreik? . . az üres bányajogositványok becsültetnek ismét fel s ezzel kezdődik az üzlet. Egyébként itt adjuk értesü­ lésünket brádi tudósitónk nyomán: A minap alakult meg az Angol-Hungarian Mining Company Limited 100.000 font sterling, vagyis 2,403.000 korona alap­ tőkével az Ullmann Ferenc, Engstein Jakab és Luby Gyula dr. kőrösbányai aránybányáinak kiaknázására. A részvénytőke egyharmadát a bányatulajdonosok, egyharmadát pedig T. O. V. Forrester, sir Norbert Gardner és R. A. Gardner angol tőkepénzesek je­ gyezték, akik egyúttal a társaság igazgatóságában is helyet foglalnak. Az angolok, akik már eddig is 180.000 koronát fektettek a vállalatba, a világ leg­ híresebb bányaszakertőjét, William B. Bishop mér­ nököt küldték ki a bánya megbecslésére és csakis ennek rendkívül kedvező szakvéleménye alapján kö­ tötték meg az üzletet. A Salgótarjáni köszénbánya részvénytársulat a 1909. év junius hó 19. napján tartott rendkivüli köz­ gyűlésén elhatározta, az alapszabályok módosítását. Ez&n módosított alapszabályok szerint a társaság alap­ tőkéje 22,000,OOJtorona, mely 110.000 darab egyenként 200 korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. A módosítást a céghivatalnál bejegyezték. Szénfcrgalom. A Máv. vonalai mentén fekvő kő­ szénbányák a május hó 21-tól május hó 27-ig terjedő héten hat munkanap alatt, összesen 11,227 kocsirako­ mány szenet adtak f e l ; 947 kocsirakománnyal keve­ sebbet, mint az előző héten, ellenben 657 kocsirako­ mánnyal többet, mint a mult év hasonló (május 22-től május 28-ig) időszakában. Egy-egy munkanapon .átlag 1,871 vasúti kocsit rakták meg ; 158 kocsival keveseb­ bet, mint az előző hét egy-egy munkanapján.

A rapp—romhányi fejlődése. A salgótarjáni szénm edencének egyik kiszögellésében szépen fejlődő bányászat indult meg a mult év b en /L o so n c tőszom ­ szédságában vannak a rapp-—romhányi bányák, me­ lyekre dr. Böckh Hugó hivta feli a figyelm et. A szén­ telep feltárása még mindig folyamatban van ugyan, de már termelnek is. A telepekbe kb. 600 m. van már behajtva mint erről losonci tudósitónk értesít — s ez a telep mintegy 10 k m 2kiterjedésü, tehát idestova és egyéb finom b ő rá ru t leg­ előnyösebben vásárolhat a 178 hold. Mint más igen előkelő forrás közli velünk, készítőnél ezek javarészt pektenes rétegek, feküje tehát olyan, mint a tarjáni fekü s igen érdekes, hogy ez is telve van m indenféle kövületekkel. Maga a szénré.teg 150 — 180 cm. vastag s most táróm üveléssel dolgoznak benne, Innen 25 millió mm. szenet akar nyerni a társaság, Grand Prix aranyérem Páris. am ely egyébként párisi tőke bevonásával mintegy 5 m illiós alapon akar kibontakozni. A többi széntelepen : aknam üveléssel fogják nyerni a szenet. (B|3832J611|24)

Csángónál

Budapest, IV. Muzeumkörut 5. Telefon 67=00. Olcsó szabott árak.

á cím fontos.

28

A Bánya

1911. junius 25. (25. szám.)

A Délmagyarországi kászénbánya rész vény társa- | lás cégének megállapítása és a felszámolók részéről történendő cégjegyzés módja feletti határozathozatal. ság. julius hó 1-én Budapesten, tartja rsndes évi köz­ — 9. E setleges indítványok feletti határozathozatal. gyűlését, melynek tárgysorozata: Az igazgatóságnak a lefolyt üzletévről szóló jelentésének előterjesztése. A Bihari szénbánya és Villamossági részvénytársa­ Az igazgatóságnak a zárszámadásra és a veszteség ság junius hó 28-án tartja évi rendes közgyűlését, elővitelére vonatkozó indítványa. A felügyelőbizott­ melynek napirendje: 1. Az igazgatóság és felügyelő-' ságnak a zárszámadások és a mérleg megvizsgálására bizottság jelentésének előterjesztése. 2. Határozathoza­ és az igazgatóságnak a veszteség elővitelére vonat­ tal a mérleg- és nyereség- és veszteségszám la m eg­ kozó indítványáról szóló jelentés. Az igazgatóság és állapítása és a felm entvénynek az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentéseinek tudomásul vétele és a felügyelőbizottság részére való megadása tárgyában. mérleg m egállapítása feletti határozathozatal, vala­ 3. Igazgatóság választása. 4. Felügyelőbizottság válasz­ mint az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a tása. 5. E setleges indítványok. Nyereség- és vesz­ felm entvény megadása. Az igazgatóság m egválasztása teségszám la. Tartozik: Termelési és szállítási költsé­ 3 évre és tiszteletdijának megállapítása. A felügyelő­ gek, épület- és bányafentartás, iroda és üzleti költsé­ bizottság tagjainak m egválasztása és tiszteletdijának gek 549,483*89 K. Veszteségáthozatal 1909. évről megállapítása. A társaság mérlegszámlája 1911 már­ 100,135-80 K. Összesen 649,619*69 K. K ö v etel: Bevétel cius 31-én. V a g y o n ; Pénztárkészlet 1327 K 71 f. 423,532.82 K. V eszteség 1910. évben 125,951*07 K. V esz­ Bányaérték 3.365,952 K 10 f. Ingatlanok es épületek teségáthozatal 1909. évről 100,135*80 K. = 226,086*87 K. 186,710 K 85 f. Vasút-, gép- és kazánberendezések Összesen 649,619*69 K. 347,628 K 68 j. Leltár- és üzem készletek 49,319 K 39 „Válóperbéli eljárás az nj perrendtartás szerint.“ f. Adósok 664 K 16 f. Szénkészlet 3238 K 20 f. V esz­ Ilyen cimen igen praktikus, nélkülözhetetlen népies teséd előhozatal 1909/10. évről 1.072,272 K 62 f. V esz­ jogi munka jelent m eg a Jogi Népkönyvtár kiadásá­ ban. A köüyv az uj polgári perrendtartás szerinti teség 1910/11- évben 34,409 K 61 f. Összesen 5,061,531 K 32 f. Teher: Alaptőke 4.000,000 K. Értékcsökke­ összes házassági (váló, bontó, megtámadási sem m iségi) peres ^járásokat tárgyalja könnyen érthető módon nési tartalék 145,000 K. Hitelezők 916,531 K 32 f. úgy, hogy ezt nemcsak a jogászvilág és valamennyi összesen 5.061,531 K 32 f. V eszteség- és nyereség­ igazságügyi s közigazgatási hatóság, hanem a laikus számla 1911 március 31-én. Tartozik* Üzemköltségek közönség is nagy haszonnal forgathatja. A könyv 35,998 K 17 f. Általános és központi költségek, áta­ szerzője dr. Gerő Ernő, budapesti ügyvéd. A könyv ára egy korona és megrendelhető minden könyvke­ lányok, adók, illetékek stb. 12,387 K 76 f. V eszteségreskedésben, vagy lapunk kiadóhivatala utján, vala­ áthozat 1909/10. évről 1.072,272 K 61 f. Összesen mint a Jogi Népkönyvtárnál is, Budapest, VIII., 1.120,658 K 55 f. K övetel: Szénszámla 13,977 L 32 f. Revicky-tér 5. V eszteségegyenleg 1.106,681 K 23 f. ö sszesen 1.120,658 A Magyar ^Mérnök és Épitészegylet évkönyve. Az K 55 f. 1911-ik esztendőről-m ost tette közzé évkönyvét a Ma* gyár Mérnök- és Épitész-Egylet. A jelentés a hála és A „Titanit“ (Ceipek módszerü) magyar biztonsági kegyelet szavával emlékezik m eg az egyesület halot~ robbantóanyag részvénytársaság junius hó 30-án tartja tairól, ezután sorra veszi a jelentés azokat a mozgal­ 1. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tá r g y a i: 1. Az makat, melyekbe az egyesület belekezdett* igy a mér­ 1910. üzletévre vonatkozó zárszámadások előtrjesztése. nök és építész cím rendezésének kérdését, melyben az 2. Az igazgatóság és felüg> előbizottság jelentése és egyesület energikus állást fo g la lt A m. kir. állami javaslata az 1910. üzletév és zárszámadások tárgyában. munkásbiztositó hivatalnál, a m. kir. államvasutaknál, 3. Határozathozatal az 1910. üzletév zárszámadásai és továbbá az államépitészeti hivataloknál történt kine­ az igazgatóság és felügyelőbizottság ezek iránt elő­ vezéseknél a műszaki kart ért sérelmek tárgyában*fel­ terjesztett javaslata tárgyában, 4. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizotlság részére adandó fel­ szólalt az egyesület. Foglalkozott az egyesület a mér­ nöki és építészi munkák díjszabásának kérdésével és m entvény tárgyában. 5. A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása. 6. A felügyelőbizottság tagjai évi dijá­ a nyugdijügygyel. Beszámol a jelentés az egyesületben megtartott műszaki és ismeretterjesztő előadásokról, a nak megállapítása. szakosztályok és bizottságok munkásságáról. Az egyeAltiszti mulatság. Petrozsényből írják : A kincs­ sülét kezelése alatt álló. pályamunkák eredményerői tári bányaaltisztek f. hó 4-én, pünkösd elsőnapján úgy szóló beszámolójában közli a jelentés a -pályadijakat anyagilag, mint erkölcsileg sikerült mulatságot ren­ odaítélő bizottság jelentéseit. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint 103.226 korona 52 fillér volt az deztek a saját olvasókörük összes helyiségeiben, az egyesület múlt esztendei bevételé; vagyis 6012 korona altiszti olvasókör könyvtára javára. 52 fillérrel többi mint a mit előirányoztak. A tény­ A Magyar Vnlkáncementgyár részvénytársaság ju­ leges kiadás pedig 98712 korona 89 fillér volt. A nius hó 28-án tartja rendes évi közgyűlését, melynek szorosan vett egyesületi vagyon ez idő szerint 476.811 tárgysorozata: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizott­ korona 17 fillér, a mi a múlt esztendőhöz képes 18.497 ság jelentéseinek előterjesztése. — 2. Az 1903— 1910-ig korona és 22 fillér szaporodást mutat. Közli a jelen­ tartó első üzletév mérlegének és nyereség- és veszte­ tés az egyesületre vonatkozó egyéb tudnivalókat, a ségszámlájának megállapítása és a veszteség­ a tisztikar és a tagok névsorát stb. stb. A jelentés nek a jövő üzleti év számlájára leendő átvitele Balla Pálnak, az egyesület főtitkárának szakavatottfeletti határozathozatal. — 3. Az igazgatóság és ságát és ügybuzgóságát dicséri. felügyelőbizottság részére való felm entvény megadása Felhívjuk olvasóink figyelmét lapunk mellékletére feletti határozathozatal. — 4. A társasági alapszabá­ lyok 23. §-a alapján három felügyelőbizottsági tag és megjegyezzük, hogy a Flottmann H. és Tsa cég­ m egválasztása. — 5. A társaság felszámolásának ki­ nek nemcsak a németországi Herneben vannak telepei, mondása feletti határozathozatal.. — 6. A társasági hanem Bécsben (XVI., Seitenbergasse 54.) is tart fenn vagyon miként leendő értékesítése tárgyában való és nagy raktárt, úgy, hogy a megrendeléseknek a legrö­ határozathozatal. — 7. Felszám olók választása és ezek évi járandóságainak megállapítása. — 8. A felszám o­ videbb időn belül eleget tehet.

1911. junius 25. (25. szám.)

A Bánya

Na felejtse el! Zongorát csak egyszer vesz, éle­ tében. Jól fontolja meg tehát, mielőtt egy ilyen érté­ kes, egész életre való müdarabot vásárol, hol sze­ rezne azt meg. Ha nem akar csalódni, ba szép, mo­ derál és jó zongorát, vagy pianinót akar készpénzért, vagy a legelőnyösebb feltételek m ellett vásárolni, for­ duljon bizalommal Magyarország legnagyobb zongoratelepéhez, a „Musica“-részvénytársasághoz, VI., Terézkörut 1. szám.

*

KÜLFÖLDI HÍREK.

A csehországi szénbányák kedvezőtlen üzleti vi­ szonyaik nehézségeinek ellensúlyozása céljából nagyobb kedvezm ény engedélyezése iránt fordultak a vasúti minisztériumhoz. A kért kedvezmény, amely a szászországi szállítmányokat érné első sorban, továbbá átszámított tételeket tételez föl Moldauon át, félmillió koronát meghaladó áldozatot jelentene a vasút részé­ ről. A vasúti miniszter az állam pénzügyi helyzetére való tekintettel a kérelmet teljesithetetlennek találta. Felveszik azonban e napokban az aussig-teplizi vasút­ tal folytatott tárgyalások fonalát és uj alapon kíván­ ják az Elbe átrakodási forgalom díjszabási helyzetét rendezni, amely nagyobb kedvezm ényt jelentene e forgalomban szénbányák részére. A manchesteri bányászati Kiállítás. Tavalyra tervez­ gették már a manchesteri kiállítást, de érdeklődők és résztvevők hiánya miatt el kellett halasztani, pedig annyi uj és érdekes bányaipari gépet és tökéletesebb eljárást vezettek be az utóbbi időben a bányászatban, hogy akár évenkint rendezhetnének egy-egy kiállítást. Technikai cikkeinkben is csaknem minden számunkban ismertetünk egy-egy uj bánya vagy kohóipari gépet, pedig csak a legfontosabbakat közöljük a sok közül. Szinte érthetetlen az a közöm bösség, a m e lly e l a kül­ földi bányászvilág a manchesteri kiállítás iránt viselte­ tett. A mostani kiállítás csak rövid ideig tartott, t. i. május 12-től 27-ig, főleg a bányákban és aknákban alkalmazott biztonsági és egyéb óvintézkedéseket és a mechanikai kőszéntermelés módszerét tüntette fel. Ki voltak állítva továbbá a biztonság^ lámpák, szivattyúk, szellőztetők, kályhák, kőszénapritogépek, fütőeszközök, m éntőberendezések stb. A román petróleum. Plojestiből írják, hogy a nyersolaj-term elés az eredm ényes kutatások következ­ tében jelentékenyen emelkedett. Az „Astra Romana“ 4. számú szondája, Filipesti de Padureban 1.605 méter m élységnél oly erővel szolgáltatta ;a nyersolajat, hogy a kitermelés 24 óránkint 200 waggonra becsülhető. A nyersolaj árak, jóllehet nagy transakciók nem for­ dultak elő, szilárdak. A derivatumok árai sem változ­ tak. Jegyzések a k ö vetk ezők : Petroleum 100 kg.-kint franko bord 5 lei, benzin 710/715 franko bord 100 kg.-kint 16—17 lei, 715/720: 13*50— 14*50 lei; 730/740 9 —10 lei; 750/760:8*00 lei. A residuum-készletek — ámbár az export élénk volt, — m eglehetős nagyok. A hamburgi petroleum-piac. Haumburgban a petroleumüzlét április havában pangott, úgy hogy alig volt forgalom. Amerikából és pedig New-Yorból 5,312.846 gallont, Philadel phiából pedig 1,537.178 gallont hoztak be. Galíciából 6»624.959 kg. érkezett. A németalföldi petroleumtársaság és a Standard-Oil-Company között a harc április havában is elkeseredetten folyt s ez utóbbi Jáva számára még önköltségen alul is odaadta áruját. Az árak tehát nagyon nyomottak, a miért is a

29

piaci helyzet a mi petróleumunk számára rendkívül kedvezőtlen. A forgalom a megszokott határok között m ozgott Nemzetközi vas- és acélipari intézet. Amerikai lápok hírei szerint az acéltröszt vezetőinek kezdemé­ nyezése folytán Brüsszelben, julius 5-én és 6-án Európa és Amerika legnagyobb vas- és acélgyárósai értekezletet fognak tartani egy nemzetközi vas- és acélipari intézet létesítése tárgyában. Londonban léte­ zik már egy International Iron and Steel Institute, amelynek ezelőtt Carnégie volt az elnöke, de ez az intézet csak tudományos kérdések m egvitatásával fog­ lalkozik, míg az uj nemzetközi intézetnek inkább kereskedelmi jellege volna. Az volna a hivatása, hogy a termelés m ennyisége és a világpiaci árak m egálla­ pítása nem zetközileg történjék. A német vas- és acél­ művek hajlandók is fontolóra venni a kombinációt, de a% angol gyárosok úgy vélekednek, hogy a terv nem ffelelne meg az érdekeinek. Az amerikai acéltröszt végrehajtó-bizottságának elnöke, Gary bíró, az acéltröszt elleni vizsgálattal megbízott parlamenti bizott­ ság előtt úgy nyilatkozott, hogy a világtröszt terve, amelyet neki tulajdonítanak, csak koholmány* mert az amerikai acéltröszt nem szándékozik a nemzetközi vas- és acélkereskedelem szabadságát korlátozni. Az azonban tény, hogy az International Testing A ssoci­ ation (Nemzetközi anyagkisérleti intézet) utján az acéleladási szokások egységes nemzetközi rendezését megkisérlették, de az angolok Gary által proponált uj alapot (elemzés alapján meghatározandó típusok), nem fogadták el. Nyers vastermelés Németországban májusban ujabb rekordot állított fel. A havi termelés 1.312,225 tonna volt (áprilisban 1.285,396 t. és múlt évi májusban J.261,735 tonna). Január—május hónapokban a terme­ lés 6.419,642 tonnára rúgott, a múlt év első öt hónap­ jában csak 5.981,961 tonnára. G ö rö gország bányászata. Görögország bányái­ ban termeltek 1909-ben 475.616 tonna vasércet, 54.926 jonna magántartalmu vasérczet, 5374 tonna magánércet, 9600 tonna krómércet, 56.797 t. magnezitet, 3873 tonna barnaszenet és 14.738 tonna vaskéneget. Japán szén b án yászata. Japánország szénbányái­ nak termelése az utóbbi évtizedbeu óriási lendületet vett, ami egyrészt magyarázatul szolgál Japánország ipari fej­ lődésének, másrészt ennek okozatául tekinthető. Az évi széntermelés a következő számokat mutatja: 1888 évben termeltek 2,022.968, 1898. évben 6,749.600 és 1908. év­ ben 14,825.362 tonnát. Ennek az utóbbi szénmennyiség­ nek az értéke közel 160,000.000 koronára tehető. Leg­ több szenet bányásztak Fukuoka, Szaga és Nagaszaki kerületben (Kiusziu szigetén), Jamagucsi és Ibaragi kerü­ letben (Hondo) és Hokkaido-sziget bányáiban, Fukuoka és Moji vidéke egymagában 60 százalékát szolgáltatta az összes termeléseknek. A szénkivitel évrőWvre növe­ kedett 1903-ig, amely évben 3,433.460 tonnára emelke­ dett. 1903 óta, jóllehet a széntermelés az ^ d ig in é l is nagyobb arányokban növekedett, lejebb szállott a kivi­ tel a belföldi ipar óriási föllendülése következtében. 1908. évben már csak 2,863.110 tonna szén került Ja­ pánországból idegen országokba, tehát közel 12 millió tonnát s^ját ipara emésztett föl. A japáni szén legjobb piacai Kői ^a, Kina, Hongkong és Brit-India.

A Bánya

30

X SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K

1911. junius 25. (25. szám.)

kacagánnyal a — hátukon. Mi ezt nem tagadnók le a magunk részéről, ha ez igy volna.

Egyébként, ha találkozunk, szívesen csevegünk 6. Kolozsvár. Mi csak a legnagyobb óvatosságot efféle dolgokról is. Sokat m egszéditett már az üres ajánlhatjuk. Konkrétumokat igy nagyon bajos, sőt sváda és nagyot-akarás minden szilárd alap és pozitív lehetetlenség mondani, hiszen elég, ha arra utalunk, háttér nélkül s ez azokra nagy baj, akik, mint Ön is hogy egy utcai nőt, ha becsületében sért valaki, a felelősségteljes állásban vannak. Azért hát jó az biróság nem engedi m eg a valódiság bizonyítását. elővigyázat, okuljanak önök a mások kárán. Következőképpen m ég m egeshetnék rajtunk az a malheur, hogy exact módon bizonyítani nem tudván, Szent-Lukács-fürdő, téli m ég mi avatnók lovaggá az ö n előtt oly kétesnek feltűnt urat. Szóval már többet mondhatnánk, bár és nyári gyógyhely, Budán ; csuz, kösfcvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszap­ akkor is állanók a felelősséget. fürdők, iszapborogatások, kő' és kádfürdők, De a nyomtatott betűnek az a természete, hogy külön férfi- és női vizgyógyintézet, gőzfürdők és gyógyannnyifélekép értik, ahányan olvassák. A zsidógyerek vizuszodák. Szállodák, gondos penzió. KRISTÁLY forrásásványviz étvágyat javít, gyomorrontást megaka­ egyszer levelet irt haza s kért az apjától egy nadrá­ dályoz. Vidékre és külföldre fuvardijmentes szállítás got. Egészen szépen gondolta el a gyerek. És az apja, K/677;501.5£,II.)

olvasván a fia macskakaparását, feldühödve beront az anyjához: „Hallod, mit mert irni nekem a te k - . . . d ? Még én rám mer parancsolni a gézengúz, hogy küld­ jék neki egy nadrágot És m ég fenyegetve meri ezt irni. Hallottál te már Száli, ekkora szem telen­ séget ? Ugyan mutasd, kérlek, nekem azt a levelet. Hátha m égsem olyan szemtelen ez a gyerek. — mondja az anya. Elolvassa és rábámul az apára: „Hiszen nem is azt irja a gyerek, hogy táti, küldj nekem egy nadrágot hanem (kérőleg) Táti, küldj nekem egy nagrágot — Hja úgy, — mondta az apa — az már más. Ha kér, akkor kell neki küldeni. Lássa, ez a példázat mutatja, hogy egy s u g y a n i az irás mást jelent, ha én olvasom s mást, ha ön. .Ezért nem adunk ezúttal mindenre kiterjedő felvilá­ gosítást. Egyszerűen annyit mondunk, hogy nevét tényleg 1 koronáért vette, ami nem szégyen ugyan, de akkor — ism ét önnek van igaza, — miért szégyenli őkelme, hogy y-nal irja? Hogy magyar nemesnek és őske­ reszténynek mondja magát, az se szégyen. Ha valaki ennyire siet m agát assiminálni a magyar fajjal, ez szép tulajdon, bár a magunk részéről azt tartjuk, hogy ez a tulsietős assimilátió legalább is gyanús. Nekünk is egy az ö n év el a vélekedésünk, hogy ha valaki áttér bármely hitre, lehet azért derék ember s nem is szükséges mindjárt letagadni, hogy ősei csak három évvel ezelőtt jöttek be a határon, aligha buzo­ gánynyal a markukban, hanem ellenkezőleg nyulbőr-

♦

I. 300—400 méter pléhcső szellőzi etési célokra álkalmas, átmérő kb. 25 cm. II. 1 ércapritó-gép (hengermű vagy malom) ólomércek 3 mm-re való aprítására. III. 15 darab jókarban levő csille (oldal­ csille.)* Önsúly ca 3 m/m. Raksúly ca 6—9 m/m. Nyomtáv ca 60 cm. Ajánlatok „Z U Z Ó M Ű“ jeligére

MEZEI ANTAL hirdetési irodájába Budapest, IV., Eskü-ut 5. kéretnek.

V

/

(B|3|833|613|25)

chulte-Steinberg Hugo Dürenben, 36832. számú és „Eljárás kohósitásra alkalmas brikettek előállítására“ cimü magyar szabadalmának gyakorlatba vétele céljából magyar gyárosokkal összeköttetést keres. Hajlandó a szabadalmat tel­ jesen eladni, esetleg arra gyártási engedélyeket adni. Bővebb •felvilágosítás nyerhető: flleljer Ernő hites szabadalmi ügy­ vivőnél,* Budapest, VIII., Ü I I Ö Í -U t 2. ' (B. 3834. 616 . 25)

S

Feiten és Guilleaume kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár

Budapest, V ., V izafo gó 1460. szám .

•

Ólomkábelek. Villamvilágitási vezetékek. Sodrony kötelek. !!! Elektrolytikus vörösrézhuzalok, okonitvezetékek, szerelvények stb. !!! ^

(B. 2095. 619. 25.)

1911. junius 25. (25. szám.)

A Bártyá

1911. évi 2764. sz.

Elvonási határozat. A kismuncseli Nándor ércbányatársulat Hunyadm egye Kismuncsel község határában fekvő, Velicska, Móric, Károly, Viktor, Ferdinánd védneveken adomá­ nyozott, összesen 20 egyszerű bányamértékből álló s a bányatelekkönyv IX. köt. 344. lap nyilvántartott öt bányatelekben a bányászat huzamosabb ideig teljesen elhanyagolt üzemen kivüli állapotban volt. Miután az eddigi mulasztás igazolása a törvényszerű üzembevétel iránt az 1910. évi 2550. sz. alatt kibocsátott bányahatósági felszólítás sem vezetett kellő eredményre, ennélfogva következetes üzemhanyagolás miatt az ál­ talános bányatörvény 243. §-a alapján a jogositmány elvonását a bányakapitányság kimondja. Ezen határozat oly hozzáadással hozatik köztu­ domásra, hogy a bányászatot m egszerezni szándéko­ zók ebbeli zárt vétel ajánlataikat jelen határozat jog­ erőre em elkedése után kitűzendő határidőben e bányahatóságnál benyújthatók. Miről a társtagok és jelzálogos hitelezők oly m egjegyzéssel értesittetnek, hogy a kézbesítéstől szá­ mítandó 30 napi határidő alatt bármelyiknek szabad­ ságában áll saját költségén e bányabirtok becslését, elárverezését a gyulafehérvári m. kir. e. f. törvény­ szék mint bányabiróságnál kérni, mely szándékról azonban a kitűzött határidő eltelte előtt e bányaható­ ság is értesítendő. A bányatelek elvonása volt kimondandó azért, mert az 1910. évi Julius hó 14-én 2550. sz. alatt kéz­ besített üzemi felhívás az ügyiratok fanusága szerint eredménytelen maradt. A bányatársulat igazgatója, Bregyán Veticska Viktor, ugyanis a neki kézbesített felhívásra 1910. évi 4543. sz. alatt 1910. évi szeptember hó 11-iki kelettel azt jelentette, hogy a bányatársulat bányamüveiben a .tisztogatás], illetve a feltárási munkálatokat e hónap elejével megkezdette. Az igazgató 4676/910. alatt 1910. évi szeptember hó 24-iki kelettel jelentette, hogy a László és Mária nevű tárókat teljesen kitisztította s járhatókká tette s jelzi, hogy ez utóbbi táróból az ércek lefejtését október hó folyamán n\egkezdi. Ezzel, szemben Kismuncsel község elöljárósága 1911. évi április hó 5-én 389. sz. alatt kiállított s folyó évi 2221. sz. alá igtatott helyszíni szemle jegyzőkönyvé­ ben igazolja, hogy a Lányatársulaf *1910. évi julius hó 13-tól 1910. évi szeptember hó 21-ig sem dolgoztatott a kérdéses bányákban s nyoma sincs annak, hogy a községi elöljáróság által 1910. évi szeptember hó 21-én 1359/910. sz.'a . kiállított községi bizonyítvány kiadása óta a kérdéses bányákban valaki dolgozott, illetve nem dolgoztatott volna, mert mind a táró be van omolva. Kismuncsel községből felhívásra sem je­ lentkezett senki, aki igazolta volna, hogy a kérdéses időben valaki a bányában dolgozott, vagy dolgoztatott volna. Az 1359/910. sz. 4848/910. sz. alá igtatott köz­ ségi bizonyítvány szerint a bányatársulat bányáiban több mint 10 év óta nem dolgoztak s a tárók nyílásai is összeom lott állapotban vannak. A bányatársulat a mértékilletéket már régi idő óta nem fizeti, mely körülmény az elvonásnál szintén tekintetbe volt veendő. Remenyik Lajos szom szédos zártkutatmányos már több ízben (4737., 2550. és 4848/910.) panaszko­ dott a bányatársulat éllen, hogy őt ez az üzemen kí­ vül levő bányatelkeinél az ő bányászatának kifejlesz­ tésében gátolja. Mivel fentiek szerint a bányatársulat éveken keresztül nem tudott eredményt felmutatni, a bányászathoz fűződő magasabb közérdek is m egkí­ vánja, hogy a bányatörvény rendelkezéseinek hatha­ tósan érvény szereztessék. Jelen határozat ellen kézbesítéstől számítandó

SÍ

30 napon belül ezen bányakapitányság utján a nagyJ méltóságú magy. kir. Pénzügyminisztériumhoz lehet felfolyamodni. Zalatna, 1911. évi junius hó 11-én.

Czerminger, kir. bányakapitány.

(B.612/G20/25)

I S . D O S UTWi@W T A R T A L M Ú

QYP^YITŐésŰDiTO frTAL. IKJVÄIL© ttÚ 6 Y M A J T Ó « sN Ú W * A V ei& Ő

KUTKEZELŐSÉG -

EPERJES.

M egrendelhető a „Magyar Á svány\iz forgalm i és Kiviteli R.-T.“ -nál, B udapest. — Ttl^fon 162—84.

1

í

SZENT-MARGITSZIGETI

■

Ü D IT Ö V ÍZ

■

kellemes izii és egészséges szénsavval telitett ásványvíz. 1 Tővárosi közmunkák tanácsa tulajdona. A Sient-Margitsziget Gyógytürdö Felügyelőségének kezelésében Budapest ♦ Telelon-szin 35-52. 6

H E O L I V E R látható irásu Í R Ó G É P legújabb VI-os modelje megjelent, mely rovatol és vonaloz. Díjmentes bemutatás az ország bármely részé­ ben. Kérjen Prospektust. Magyarországi vezérképviselők: Bérezi és Shires,

Budapest, VI., Terézr

k ö r ú t 8 . SZ.

(B. 3831. 617. 52)

P0SNANSKY ÉS STRELITZ Különlegességei:

z fa lt és ká trán y vegyiterm ékek ^

9Vára

ERZSÉBETFALVA. ---

BUDAPEST,

K átránymentes „G loria“ cem entaszfalt fedéllem ez. ,,PERMANIT“

--- --- l e m

VI . , P o d m a n i c z k y - u . 2 7 -

e z . — Aszfalt elszig etelő lem ez ólom betéttel. (B| 13081446,25.)

BUDAPESTI KONVOKVOHIOfl V

Á

L

L

A

L

Á

T

Kereskedelmi, ipari reklám-nyomtat­ ványok modern kivitelben készülnek.

0111., Német-utca 9. Telefon 95-18. ^ 6 Í0 $ 0 I0 ® 0 I6 I0 8 ^ 0 I0 Í0 I0 Í8 Í0 Í0 I0 I0 (Ö K

A Bánya

32

19Í1. junius 25. (25. szám.)

Utazó közönség figyelmébe! Saját készitményü, alant feltüntetett, lánosságban használt bőröndeimet igen olcsó áron. hozom forgalomba. A szolid kivitelért * évek óta fennálló, jóhirnevü cégem szavatol.

Árut választékul ^ J&\ *"

sajnálatomra nem küldhetek, még kivételes esetben sem. A szállítás utánvét mellett vagy ^ a pénz előleges beküldése ellenében történik,

a meg nem felelőt kicserélem, vagy a pénzt visszaadom.

CSÁNGÓ 6ŰRÖN0ŰS Ü FINOM BŐRÁRU-KÉSZÍTŐ telefo n 67-oo.

BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT

5. számú Jour-táska, hátul fogó, 8.— K. Belül toilettel, széles-zsebbel, saffian és kecskebőr, selyem bé­ léssel, minden színben.

5.

telefo n 67-00.

14. számú kézi­ táska fekete se­ lyem, bársony zsinórral, selyem béléssel 10.— K. Ugyanily* minta saffian és kecs­ kebőrből, min­ den színben 9.— K., nagyobb 8. számú Jour-táska, felül fogó. Belül toilett, középső erszénynyel, selyem béléssel, saffian 11.— K. és kecskebőr, minden színben, hossza 19 21 23 cm. 16 .- 19 .- 2 2 .- L.

6. számú loür-táska, hátul fogó, 13.— K. Belül toilette, középső erszénynyel, selyem bélés,^saffian és __________ kecskebőr, minden színben.

7. számú lour-táska, hátul fogó, 14.— K. Belül toilette, középső erszénynyel, selyem bélés, satfian és kecskebor, valódi ezüst sarkok, minden színben.

12. számú Kézitáska szürke, zöld, barna, kék, szarvasbőrből, zsinórfogóval 17.— K. Ugyan­ ezen minta szerint kecske- [és [saffian bőrből, minden színben, 15.— K.

Ö sszerakható utíkészlet, és hölgyek részére, recés éstsima tehénbőrből 20.— K., ugyanezen minta min' jobb kivitelben, díszesebb és jobb •• -berendezés ---- ' n 30.-.- fr-ig.

Angol ruhabőrönd'tinom disznóbőrből, egy betét­ tel, két vexirzárral, 60 cm. 43 K., 65 cm. 45 K., 70 cm. 47 K. Ugyanaz barna vagy világoszöld vítorlavászonból, bőrszegély, 60 cm. 19 K., 65 cm. 21 K., 70cm. 23 K.

Kazettaform a utlkészlet, sima vagy recés tehénbőrből, urak és hölgyek részére, 30.— kor. Ugyanez jobb kivitelben és jobb berendezéssel 60.— K. Ó ratartó karperec urak és hölgyek részére, minden színben 3.— K.

Angol táska finom barna tehénbőrből, bőrrel átvont _____ vasfogóval, patent zárral és zárvédővel._____

A legjobb női kalapbőrönd, fa-állvány, erős vitorla­ vászonnal áthúzva, 3 kalapnak 9.— K., 4 kalapnak 10.— K., 6 kalapnak 12.— K. Ugyanaz jobb kivitelben,