A B ya án
VIII. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST 1913 JANUÁR 26.
DAS BERGWERK
"THE MINE.
W MEGJELENIK, MINDEN VASÁRNAP. 1 6 — K. 8 . - K.
ERSCHEINT J—E DEM SONNTO/ ^ ■■ ' i »i
FÖSZERKESZTÓ
NEGYED EVRE EG Y ES SZÁM
4 .— K. — .60 K.
D R- BISCHITZ B É LA ÜGYVÉD.
Az acetilén a vasipar szolgálatában. — Az autogen h egasztés. — Irta:
T erén y J á n o s
Lft M IM E ■■■ .....
ELŐ FIZETÉSI ÁRA EG É S Z ÉVRE F É L E VRE
4. SZÁM.
m ávg. főm érnök .
Az acetiléngáz a nagyközönség előtt, de ipari körökben is leginkább csak mint modern világítóa n y a g ismeretes, melynek fősajátsága az, hogy nagy b a n vagy kicsiben bárhol azonnal termelhető (vasúti állomások, gyártelepek, bányafolyosók, jármüvek stb. világítása). Kevésbbé ismeri azonban a nagyközönség az acetilénnek a vasgyártmányok: kikészítésében való szerepét, mely az utóbbi évek-ben oly fontosságra t e t t szert, hogy általa egyes gyártási ágak úgyszól ván uj alapra lettek fektetve. Az acetilénnek (komprimált okszigénnel együtt kifejtett) ezen szerepe abban nyilvánul, hogy egyrészt a vas egyes részeit egyesíteni, összehegeszteni, más részt ellenkezőleg a vasrészeket szétdarabolni, szét vágni képes. Az előbbit az úgynevezett autogen hegesztő be rendezések, az utóbbit az autogén vqgó készülékek eszközük. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha ezen sok tekintetben korszakot alkotó eljárásokat szaktársaim mal röviden megismertetem. Természetesen nem lehet célja ezen soroknak a használt sokféle berendezések részletes leírása, hanem inkább csak tájékoztatás azon a végtelen tág mezőn, melyre ezen uj eljárások használata elterjedt. A következőkben, te h á t az em l íte tt eljárásoknak csak alapelveit fogom leírni és pedig először az autogén hegesztését, azután pedig az autogén vágását. Az autogén hegesztő berendezés főalkatrésze a karabély vagy pisztoly alakú égő, melybe egy-egy gummi cső segítségével vezettetik be az acetilén a gázfejlesztőből, az okszingéngáz pedig egy nyomáskisebbitő szelepen á t az okszigén palackból, melyben az okszigén 120—125 légkörnyomás a la tt van összesájtolva. Az okszigén az acetilént injektorszerüen bészivja egy kis kupalaku keverötérbe, melyből mint durranó gázkeverék lép ki a pisztoly nyílásán, hol meggyujtva vakító fénnyel és erősen kilövellő lánggal ég. Hogy a robbanás vissza ne csapjon, az okszigén sebességét úgy kell szabályozni, hogy az mindig na gyobb legyen a meggyujtott gázkeverék robbanási sebességénél.
m
S Z E R K E S Z T Ó S E G É S KIADÓHIVATAL
B U D A P E ST , V. KÉR., S A S-U T C A 2 0 . SZ Á M . HIRDETÉSEK
TE LE F O N 108—00. mm. SZÁ MÍ TÁ SS AL D Í JS Z A B Á S SZER IN T
A hegesztő készülékkel a hegesztés következőkép történik: Az összegesztendő darabok végein az éleket letompitjuk s az igy leélezett lemezvégek közt fenmaradó ékalaku csatornát vagy öntvények nél a kitöltendő üreget iz^ón folyó vasanyaggal ki töltjük. E végből a hegesztő munkás jobb kezében a hegesztőpisztolyt t a r tv a ezzel a balkezében levő lágy dróttekercsből az előzetesen megolvasztott helyre folyton friss anyagot csepegtet, mely csepeg tetett részek egymással és a lemezfalakkal is egyetlen, meg nem szakíto tt tömeggé kell hogy össze olvad janak. A szakitási próbák valóban igazolják is, hogy az igy összehegesztett lemez a hegesztés helyén ép olyan szilárd, mint az ép helyen. Miután igy megismerkedtünk az autogén hegesz tés velejével, lássuk mi mindenre lehet azt felhasz nálni: Egyik leglényegesebb alkalmazás e téren csövek nek, illetve cső alakú testek nek (kazánok, rezervárok, re to rtá k stb. készítése, különösen kisebb lemezvas tagságoknál.) A hegesztő munka i t t úgy történik, hogy a lemezt koraiakra összehajlitják, az összeérő végeket leélezik s a lemezvégek közt ily módon fenm aradt V alakú csatornát a fönt em lített módon folyós vasanyaggal kitöltik. I t t te h á t az autogén hegesztés a drága és sokszor megbízhatatlan szögecselést pótolja, melynek felényi, sőt Vio résznyi költ ségével végzi el ezt a munkát. A hegesztés utján való csőgyártás (különösen nagyobb lemezvastagságnál) vizgázzal is eszközölhető, ha az üreges tárgy végig egyenes. Mihelyt azonban csőelágazások, kazánfenekek, karimák stb. ráforrasztásáról van szó, már az autogén hegesztéshez kell folyamodni s ebben nyilvánul különösen nagy becse az eljárásnak. Ilyen módon dolgoznak például a zólyombrézói benzintelepi vizgázhegesztő csőgyárban. Másik és talán az elsőnél is fontosabb alkal mazása az autogén hegesztésnek a vas- és acélöntvények és géprészek hibáinak kijavítása. Azért mondom ezt fontosabbnak, m ert mig az első alkalmazás, a cső alakú tárg y a k készítése egy speciális üzemet szolgál csak, addig az utóbbi fel adata az autogén hegesztésnek úgy szólván az egész vas- és fémipart érdekli, amint azt az alábbiakból mindenki könnyen m egértheti: í g y például a vas- és acélöntő műben bármily
2
1913 január 26. (4. szám.)
A BANYA
okból ( s z í v ó tölcsér, salakosság, ki nem futott helyek, le tö rö tt sarkok stb.) hibássá vált öntvényeken a a gödröket és hiányzó helyeket a leggyorsabban (pár perc alatt) ki lehet tölteni s az elpattant darabokat ismét egy darabbá lehet egyesíteni. Tömérdek azelőtt a selejtbe dobott gyakran igen nagy értékű öntvény vált ezúton újból használhatóvá nagy könnyebbségére és hasznára az öntő müveknek. Az eljárást ily célra régóta használják a kudsiri, diósgyőri, resicai stb. acélművek. A gépgyárakban és javító műhelyekben is, sőt minden üzemnél, hol gépekkel dolgoznak, megbecsül hetetlen szolgálatokat tesz az autogén hegesztés. A gépműhelyekben a helytelen megmunkálás folytán elrontott darabokat autogén hegesztéssel újból Jbasználhatóvá lehet tenni. Lehetővé válik például egy lemezdarabon rossz helyre fúrt lyukat behegeszteni és újból a megfelelő helyen kifúrni, rossz helyre kigyalult ékvéseteket, hibásan kifrézelt fogaskereke ket, általában túlságos mélyre vagy rossz helyen megmunkált bármily géprészeket a hiányzó anyag ráhegesztése által kijavítani, stb., stb. Gyári üzemeknél, hajókon vagy bányákban a gépeken előforduló defektusokat gyorsan helyre lehet hozni. Például hosszas üzem folytán kikopott szelep fészkeket, megvékonyodott tengelyeket, letö rött fo gak a t a fogaskerekeken, stb. anyag ráforrasztás által régi állapotába lehet visszahelyezni. Gőzkazánoknál a korrozió folytán tö nkrem ent lemezrészeket ki lehet vágni és helyébe egészséges lemezrészt beforrasztaniy eltört géprészeket (motor henger, hajtó rúd, kerékküllők) összehegeszteni. Mindezt pedig á legtöbb esetben a helyszínen^ a kijavítandó tárgy eltávolítása és az üzem megzava rása nélkül lehet megcselekedni. Már ezen néhány példából is (az összes eshfetőségeket elősorolni lehetetlenség) megítélheti az, ki egy gyárüzem vagy bányamű belső életét ismeri, hogy mily nagy jelentőséggel bir, mily sok bajtól, üzemi zavaroktól és anyagi károsodástól menti meg az üzemet ezen uj eljárás, mely i t t sokszor valósággal a „mentő“ szerepét játsza. A m. kir. állam vasutak műhelyeiben, bár az eljárás meg nincs az összes műhelyekben bevezetve, már az első évben egy fél millió koronát ta k a r íto tta k meg az autogén hegesztéssel eszközölt javításokkal! Ezen tényeknek felismerése bizonyára előfogja idézni azt, hogy ma-holnap nem lesz gyár vagy mű hely, melyben az autogén hegesztő készülékek hiá nyoznának. Folytatjuk.
Uj berendezés mechanikus pörkölőkemencék töltésére. Mechanikus pörkölőkemencék töltése eddig du g a tty ú vagy csiga segélyével történ t. Mindkét töltőberendezésnek az a hátránya, hogy igen ritkán sike rü lt segélyükkel a kemence egyenletes töltése, m ert ezek a berendezések könnyen eltömődnek és ama kis töltőadagoknál, melyekkel az ily kemencéknél számolnunk kell, a tö lté s t ily esetben nem végzik többé egyenletesen. Hogy eme hátrányon segítsünk, első sorban pedig, hogy az anyagot a legkisebb töltőadagok ese tében is egyenletesen vezessük a kemencébe, a kö vetkezőkben leirt és az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán oldalnézetben és a 3. ábrán fölülnézetben látható töltőberendezést alkalmazzuk.
Ennél az uj töltőberendezésnél lényegében arról van szó, hogy a töltőgarat a la tt egy billentőt alkal mazunk, mely a töltőadagot könnyű és egyenletes módon ju tta tja a kemencébe. A h a jtá s t közvetlenül a kemence üreges ten gelye végzi az (1, 2) ku pkerékáttevés utján. Az (1) kupkerék ak k é n t van a kemence üreges tengelyén ágyazva, hogy magassági helyzete válto zatlan maradjon, vagyis a (2) kupkerékbe akkor is befogódzék, mikor a tengely — ak á r fölmelegedése,
THEODOLITOK
nivellálok, felállító készülékek, tájolók, mintaszerű, p r e c í z i ó s kivitelben mint k ü l ö n l e g e s s é g (B/2268/702/923/41) gyártása.
M AX
H IL D E BR A N D
azelőtt August Llngke & Co.
FREIBERG, Sachsen 47. —■
Alapittatott 1791. — .......... Magyarországi k ép viselő:
CONRAD
ÉS
TARSA
Budapest, VI., Teréz-körut 15.
1913 jan u ár 26. (4. száni.)
3
A BÁNYA
a k á r mások m iatt — eltolódik. A mozgásátvitel a (3) tengely utján történik, melynek egyik végére hasiték os (4) excenterkorong van fölékelve. Az excenter korong hasitékában egy beállítható csap van ágyazva, mely akkor, mikor az excenterkorong a (3) tengelylyel együtt forog, a csapot viselő (5) himbát annak megfelelően, hogy a csap mily távolságban van a (3) tengely középpontjától, kisebb-nagyobb kilengésnek indítja. Az (5) himba a (6) billentőt működi éti, mely akkor, mikor fölbillen, az (A) garatból jövő és a (7) teknőben a term észetes rézsű szöge a la tt elhelyez kedő anyagot a (8) tok alsó rés/ébe üriti, honnan a (9) csövön á t a kemencébe jut. Ho
K in e v e z é s. A ró. kir? pénzügy miniszter az ál lami vasgyárak tisztviselői sarába 1913. évi február hó 1-étől számitandólag a IX. fizetési osztály 3. fize tési fokozatába L u p sa y Ödön ideiglenes havidíjas hivatalnokot hivatalnokká kinevezte. V a s é r c -é r te k e z le t a k e r e sk e d e lm i m in isz tériu m b a n . Az osztrák vasutipazpatóság nemrégi ben á tira tta l forrult a kereskedelmi minisztériumhoz egy vasérc-szállitási ügyben. Stettin a József államtit k á r a kérdés megbeszélése v ége tt értekezletet hívott egybe, amelyen 22 kiváló szakember v e tt részt Stettina elnöklete alatt. Ott voltak a bányaipar kiválóságai közül Borbély Lajos a rimamurányi vasmüvek vezérigazgatója, E horin Ferenc a Gy. 0. Sz. elnöke, Veith Béla a Stég Vezérigazgatója továbbá dr P ap Károly főgeologus, akinek e téren való szakismeretét, az 1910. nemzetközi stockholmi kongresszus is elismerte és értekezését á The Iron Őre Resonrces of The World című műbe is felvette. P ap Károly már a kongresszus idején is é rte k eze tt a tárgyról „A B ánya“
hasábjain s minthogy a kérdés [az osztrák'5' vasutak á tira ta folytán ujból^ak tu álisj lett, la p u n k ^ a k k o ri számát 22 példányban széto sztatták [az értekezlet résztvevői között. C ob u rg h e r c e g b á n y á i. A * Coburg Fülöp herceg féle bánya- és kohómüvek részvénytársaság“ múlt héten t a r t o t t a alakuló közgyűlését a [Hazai Bank hivatalos helyiségében, Szitányi Ödön minisz teri tanácsos, vezérigazgató elnöklése alatt. Az uj részvénytársaság, melynek alaptőkéjét 6.500.000 koro nában állapították meg, megszerzi a Coburg Fülöp herceg tulajdonában lévő banya- és kohómüveket. Ezek megvételét már előzetesen biztosították és az ezidő szerint meglévő berendezéseknek legbelterjesebb kihasználásával, a társaság ki akarja bővíteni a nagy olvasztótelepet olyan célból, hogy az eddigi nél lényegesen nagyobb vasércmennyiséget hozhasson forgalomba. Az igazgatóságba a közgyűlés megvá lasztotta : báró Hatvany-Deutsch Bélát, dr Kelemen Gyulát, Urbán Viktort, báró Üchtritz Zsigmondot és W ustl Richárdot. A közgyűlés után t a r t o t t igazgató sági ülésen báró Üchtritz Zsigmond valóságos belső titkos tanácsost elnökké, báró Hatvany-Deutsch Bélát alelnökké választották. Az uj vállalat bankári teendőit a Hazai Bank R észvénytársaság fogja ellátni. B ánysíszszfrsí jk ok . A központi statisztikai hivatal összegyűjtötte azon adato kat is, amelyek a bányamunkások mozgalmára vonatkoznak. Ezen ada tokból kitűnik, hogy a múlt év első felében 3 sztrájk fordult elő a kőszénbányákban, amelyek 3 nagyipari telep 852 munkása közül 652 (76'5°/0) m unkást saját elhatározásából, 20 m unkást (0’2%) pedig kényszerű ségből késztetlek szünetelésre. A sztrájkok közül kettő 2—7 napig, egy 8—14 napig ta rto tt. Üzemszü netelés két, összesen 338 bányászt foglalkoztató bá nyában volt. Az aránylag rövidebb ideier ta rtó moz galmaknál a szünetelő 672 munkás 2.939 munkanap alatt 8.445 K keresménytől e se tt el. Átlagban egyegy szünetelő bányász veszteségé 4.4 munkanap és 12 6 K keresmény volt. A munkaviszályok következ tében 134 bányászt, a sztrájkolók 19‘9%-a hagyta el végleg munkahelyét. A sztrájkok folyamán 7 köve telésről számolnak be az adatok, amelyek 1.497 köve telőnek voltak kifejezett óhajai. Három követelés 652 követelő részéről a munkabéremelésre irányult. Munkaidőröviditést szintén 3 alkalommal követelt 652 munkás. Teljes sikerrel egy munkaidőröviditésre vonatkozó igényt h ang o z ta to tt 393 bányász. Részle ges sikerrel 459 munkás munkabérre vonatkozó igénye járt. A többi 4 követelés eredménynyel nem járt. A K sod. szé n fo rg a lm a . A kassa—oderbergi vasút igazgatósága közli, hogy a vállalat Oderberg—
Blackman Szellőző, ventilátorok, mm\ exhaustorok, fúvók minden célra
száritó, s z í v ó berendezések
Magyar Szellőző Művek Budapest, VII., Aréna-ut 80.
IL
[3793/a 863/24];
Telefon: József 26—56.
4
A BANYA
Mosety vonalán fekvő állomásokon a szén és pirszén fölvételére és átvételére nézve fonnállo.M korlátozást január 21-ével érvényen kivül helye/.te. Sz^n é< pir8zén küldemény e naptól kezdve ismét fölad ható és a csatlakozó vasutak által teljes m értékben átvé tetnek. Az e s z te r g o m -sz á s z v á r i k ő sz é n b á n y a tá r sa s á g sz á llító -p á ly á in a k á té p íté s e . Az esztergomszászvári kőszénbányatársaság annavölgyi bánya telepén kiterm elt kőszenet tizenhét év óta lóerejü pálya és egyszerű sikló segélyével szállították a vasúti állomáshoz. Most a társa ság engedélyt kért, hogy a lóüzemü pályán benzinlokomotivot járathas son, a siklót pedig sodronykötélpálya-berendezéssel láthassa el. A te rv e zett átalakítások at illetőleg folyó évi január hó 25-ikén közigazgatási és mütanrendőri bejárást ta rto tta k . N oth G yula g e o lo g u s a fö lg á z r ó l é s a k ő o la jró l. A galíciai petróleum-érdekeltség egyik híres geologusa, Noth G yula, aki tapasztalatból jól ismeri hazánk geologiai viszonyait, egy felolvasás keretében a következőket m o n d o tta : Mivel külföldön sok he ly ü tt talá lta k földgázt, amely kőolajjal állt össze köttetésben, ismételten felvetődött az a kérdés, hogy Magyarország földgázai vájjon nem lehetnek-e a petróleummal genetikus összefüggésben. A kérdés Magyarországra nézve nemzetgazdaságilag nagyfontosságu. Kutatásai közben Noth Felső-Bajom (Bázna) fürdőhelyre is eljutott, ahol ősidők óta gáz áramlik ki a föld belsejéből, amely meggyujtva kékes láng gal ég. Kőolajnak azonban o tt Noth szerint a leg kisebb nyoma sem m utatkozott, még csak irrizálás sem látszott a víz felületén. De azért lehetséges, hogy nagyobb mélységben található kőolaj. Erdélyben a gáz előfordulása m indenütt a só előfordulásokkal áll kapcsolatban és képződése megmagyarázható a szerves anyagoknak a levegőtől való elzárás mel le tt történő bomlásából. Itt, ahol a maeotiai rétegek nem képződtek ki, úgy látszik a kőolaj képződésére nem voltak kedvezők a viszonyok, a mi az állami fúrási vezetőség gondosan v e z etett fú rási naplójából kétségtelenül kitűnik. Erdélyben a kőolajnak és metángáznak egyidejű előfordulása, az észlelt tapaszlatok szerint, ki van zárva. A Nagyalföldön végzett fúrások és az évtizedek óta Kar cagon, Kócon, Vargalaposon, Nádudvaron, Nagyrábon, Mezőhegyesen, Temes-Rékáson, Püspökladányban kiömlő gáz igen figyelemreméltó ú tm u ta tá s t ad arra nézve, hogy elérhető mélységben hol várhatu nk gázösszegyülemléseket ? A kecskeméti földrengés is erre a környékre tereli a figyelmet. Ha tek in tetb e veszszük még azt is, hogy az Alföldön a káliumsók elő fordulásának nagyobb a valószínűsége, mint az er délyi medencében, tanácsos lenne mély furrásokat eszközölni az Alföldön is. A kissármási földgáz el zárása kétségkívül igen sikerült, elismerést érdemlő munka. De gondolni kellene Noth szerint arra a ve szedelemre, amely előállhat, ha egy országrészben a furrások által a gáz óriás töm egét föltárják anél kül, hogy előzőleg elegendő lefolyást létesítettek volna néki. A földalatti gázáramlásoknak vegy bizo nyos tájék felé való koncentrálódása által a feszült ség olyan hatalm assá válhat, hogy az elzárás többé nem lesz lehetséges, vagy pedig a gázok az utjukban
1913 január 26. (4. szám.)
talált csatornákon helyenkint a fedőrétegekbe ömöl hetnek, amit észre sem veszünk. Ez pedig a nem zeti kincs elpocsékolását jelentené. Ha egyetlenegy, a Tiszához közel fekvő mélyfúrás a kissármásihoz csak közel hasonló eredményt m utatn a és Noth egyetlen nyomós geológiai okot sem lát fönnforogni arra nézve, hogy ezt ne remélhessük, annak követ kezése kiszám íthatatlan horderejű lenne. T a lá lm á n y o k . A Her nádvölgyi M agyar Vas ipar R.-t. az ércek chlorozó pörkölése terén fontos javításokat eszközölt, melyek az üzemet gazdaságo sabbá és az eredményt jobbá teszik. — R ütgers Guido bécsi faimpregnáló cég uj eljárásra kér sza badalmat, bányafák impregnálására. Mindkét ú jítást legközelebbi s/.ámaink egyikében ismertetjük. B o r k e r e sk e d e le m é s b á n y á sz a t. A Vinea M agyar Bortermelési és Kereskedelmi rt. a napokban t e t t e közzé mérlegét, amelyből kitűnik, hogy a vál lalat rövid fennállása alatt csaknem egész részvény tőkéjét elvesztette. Más oldalról arról értesíte n ek bennünket, hogy a Vinea a napokban elvesztette a Kismuncsel határában fekvő bányatelkét is, amely nek főrészvényese volt. Ez a terület a hunyadmegyei Kismuncsel h atárában levő Velicska, Móric, Károly és Vfktor védnevü telkekből állott. Az üzem szünetelése m iatt a zalatnai bányakapitányság ismé telten fölhívta a bányatársulat részvényeseit és Bregydn Velicska bányatársulati igazgatót, hoíry az üzemet kezdjék 'meg. Tavaly a bányakapitányság másodfokú büntetéssel sújto tta a vállalatot, ami ellen tíregyári felfolyamodással élt, a pénzügyminisz te r azonban elutasította. Most a bányakapitányság kimondta a társu lat tulajdonát képező összes bánya telkek elvonását. m Ä p á s z tó i k a v ic sb á n y a é s m á tr a s z ő llő s i b a z a ltb á n y a rt. alaptőkéjét 120,000 K-ról 520,000 K-ra emeli föl, hogy üzemét kiterjeszthesse s a jobbágyi kőbányát is megvehesse. Az igazgatóság javasolja,* hogy a vállalat székhelyét Szolnokra tegyék át. A k o m ló i k ő s z é n b á n y a h iv a ta l so d r o n y k ö té l p á ly á já n a k e n g e d é ly e z é s e . Megemlékeztünk m ár arról, hogy a komlói bányánál sodronykijtólpályát és szénosztályozót létesítenek. A komlói m. kir. kőszénbányahivatal m ár m egkapta az engedélyt, a bakóca— felsőmindszent—komlói h. é. vasút komlói állomásán építendő szénosztályozó mü és a mélyítés a la tt álló uj akna közötti sodronykötélpálya megépítésére. A „ T a p o lc a -S z e n tg y ö r g y i b a z a ltb á n y a r .-t.“ február hó 3-án Pozsonyban ta rtja évi közgyűlését. A vállalat nyereség- és veszteségszámlája : Veszte ség 1911. évről 14.333*55 K. Üzemköltségek 146.165 06 K. Leírások 17.21908 K. Nyereség 1392 76 K. Össze sen 179.11045 K. B ányaterm ékek 179.110*45 K. Öszszesen 179.110*45 K. „ F ö ld ta n i K ö z lö n y “. A Magyarhoni Földtani Társulatnak és a Földtani Intézetnek hivatalos lapja a következő tartalommal jelent meg: Noth Gyula: A magyarországi földigázról. — Noth Gyula: OrangeRiver petroleumtelepei Dél-Afrikában. — Téglás Gá bor: Ujabb őslénytani adatok hazánk különféle tájai ról. — Orosz Endre: Adatok a hód hazai elterjedésé hez. — Telegdi Roth Lajos: A teregovai földpátelöfordulás hazánkban. — Dr. Vendl Aladár: Az andaluzit uj előfordulása hazánkban. — Dr. Vendl Ala dár: Az eresztvényi bazalt ilmenitje. —* A cikkeket gazdag rovatok követik.
1913 január 26. (4 szám )
A BANYA
V ersen y tá r g y a lá s i ered m én y ek . Káchelm ann K ároly és Fia vihnyepeszerényi gépgyára, szállít
14.500 ke*. zuzóvasat Hodrus részére. (Egységár 25 K.) 3.000 kg. zuzóvasat Vihnye részére. (Egységár 24 K.) 3.500 kg. talpvasat Hodrus részére. (Egységár 25 K.) 1.000 kg. thlpvasat Vihnye részére. (Egységár 24 K.) 650 kg. zuzóköpülemezt Hodrus részére. (Egységár 32 K.) 150 kg. zuzóköpülemezt Vihnye részére. (Egy ségár 31 K.) 200 kg. zuzónyil acélból, Hodrus ré szére. (Egységár 57*50 K.) 300 kg. zuzónyil acélból, Vihnye részére. (Egységár 56*5 K.) 1.100 kg. zuzóemelcs, teljesen kikészítve, Hodrus részére. (Egység ár 56 K.) 100 kg. zuzóemelcs, teljesen kikészítve, Vihnye részére. (Egységár 56 K.) 800 kg. zuzóvashüvely, teljesen kikészítve, Hodrus részére. (Egység ár 36 K.) — kg. zuzóvas-hüvely, teljesen kikészítve, Vihnye részére. (Egységár 35 K.) 1.000 kg. zuzóemelő-bötyök, Hodrus részére. (Egységár 56 K. — kg. zuzóemelö-bütyök, Vihnye részére. (Egységár 55 K.) — Ulrik B. J. (Budapest, VI., Váci-körut 31.) szállít a máv.-nak horgonybádogot. (Egységár q-kint 88 K.) — Conrad és Társa (Budapest, VI., Teréz-körut 15.) szállít a máv.-nak vörösrézcsöveket. (Egységár q-kint 10004 K.) — A földmivelésügyi minisztarium 1912 nov. 21-én ta rto tt versenytárgyalása alapján meg bízást kaptak: Ulrich B. J . kazánforrcsövek és kutfurócsövek szállítására; F ranki A. H erm án és Fiai különféle sodronyszegek, zsindelyek és szekértenge lyek szállítására; Gr. Csáky László JPrakfaVvi Vas és Acélgyár R.-t. szállít különféle vasöntvényeket; Olea Részvénytársaság terpentinolajat, M agyar Pet roleum Ip a r R.-t. adómentes motor-benzint (0*715— 0*720 fajsúlyú). Conrad és Tsa szállít vaselint, repce olaj pótlására alkalmas ásványi gépolajat, gépzsirt és ásványi gépolajat. Az A radi és Csanádi Egyesült Vasutak honctői cementgyára szállít portland cemen tet. (Egységár 3*8 K.) M agyar Általános Kőszén bánya R.-t. portland cementet (egységár 3 65 K); N yergesujfalusi Cementgyár román cementet (egység ár 1*75 K); Beocsini Cementgyár Unió rt. portland cementet (egységár 5*35); Melocco L. szállít portland és román cementet (egységár 3*1'illetőleg 2 K). V e r se n y tá r g y a lá so k . A m .kir. posta éstávirda vezérigazgatóság nyilvános versenytárgyalást hirdet
a brassói 1. számú posta-, távirdahivatal részére szállítandó, mintegy évenkinti 1000 m étermázsa petrozsényi darabos kőszén szállítására. — A m unkácsi dohánygyári igazgatóság három évi időtartam alatt szükséglendő s évenkint mintegy 4500 méterm ázsát kitevő hazai származású, legalább 6000° hőfejlesztő darabos vagy kockaszénre versenytárgyalást hirdet. — Losonc városa pályázatot hirdet 2 drb. spirálisan
6
hajlított 3Vs mm. felvastagságu vörösréz csőtekercsre9 mintegy 600 kg. súlyban. P á ly á z a t. Az aknaszlatinai főbányahivatal a pénzügyminisztérium folyó évi január hó 7-én kelt 145.169/912. számú leirata alapján az aknaszlatinai m. kir. főbányahivatal mellé rendelt és Máramarosszigeten székelő számvevőségnél kinevezés folytán egy évi (800) nyolcszáz korona segélydijjal javadal mazott számgyakornoki állásra pályázatot hirdet. A D r a g e r -fé le p u lm otor s ik e r e i. Amerikából, Pittsburgból ir^ák lapunknak, hogy ott hét ember életet mentettek meg a pulmotor segítségével. A hót tűzoltó az 1. Avenuen levő Westighouse-villanytelep égésénél járt szerencsétlenül, ahol egy beomló fal rész eltemette őket. A villanysodronyok kénnel-szurokkal telt elszigetelő kötésének füstje a falromok alatt olyan fo]tóvá tette a levegőt, hogy amikor a tűzoltókat kimentették, már alig tudtak lélegzeni és amikor a kórházba értek velük, a tüdejük, szivük és minden életszervük felmondta a szolgálatot. Sze rencsére közelben van az állam i bányaügyi hivatal, amelynek alkalmazottai pulmotorjaik segítségével már számos, mérges gázt belélegzett, tetszhalott bá nyászt feltámasztottak. A pulmotor segítségével, amely tiszta oxigént szivattyúz be a tüdőbe és egy úttal kivon belőle minden mérges anyagot, a halott nak látszó tűzoltókat is sikerült eszméletre téríteni és ma már túlvannak minden veszélyen. A p á r is i tő z sd é n az elmúlt esztendőben Fr. 4,625.000,000 névértékű francia és külföldi érték papírt vezettek be. Ebből francia értékpapír Fr. 2,201.000,000, külföldi Fr 2,424.000,000. Ha az ár folyam értékét tekintjük az újonnan bevezetett Fr. 4625 millió értékpapírnak, akkor azt látjuk, hogy az 5589 frankot tesz ki, mely az árfolyamok esése kö vetkeztében körülbelül 5500 millióra szálltak le. A n ém et k e r e sk e d e le m é s ip a r tő k e sz ü k s é g le t e 1 9 1 2 -b en . Tudvalevő dolog, hogy a német
kereskedelemnek és iparnak befektetusül az ujabb időben óriási nagy tőkére volt és van szüksége. A fejlődést a következőkben mutatjuk be 1907 1908 1909 1910 1911 1912 Uj b e fe k tetése k M. 1300.91 1024.14 1133.98 1240.06 1194.13 1359.42 Uj a la p ítá so k M. 680J-.P» 551.10 G06.f>5 r,11.48 006.98 680.05 T ő k eem elések M. 620.25 473.04 527.34 028.58 587.15 773.57
Általában mondhatjuk, hogy az uj alapítások sztma nem emelkedett, hanem inkább bővitették a meglevőket s emelték tőkéjüket. Ha ez igy halad, akkor a gazdasagi élet koncentrálásához vezet. Ke vesebb, de annál nagyobb vállalat; ez jellemzi ezt az irányzatot. Hogy melyik a jobb : e felett lehet sokat vitatkozni s vitatkoztak is már róla eleget.
SZIVA1ÍYUKA1és HfBlEBtKEl
gyárt mint különlegességet és legnagyobb raktárt tart é p ü l e t - és d i a p h r a g m a szivattyukban
GARUENSWERKE WIEN, II., HflNDELSQURI 130. (B/96/714/4)
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ H
l ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉB,MENTVE. ■ ! !
6
1913 január 26. (4. szám.)
A BANYA
A b u d a p e s t i é r té k tő z s d e h iv a ta lo s á r je g y z é s e i J a n u á r 1 7 -tö l—2 3 -ig .
Január 17 É rtékpapírok
Január 18
Január 20
Január 21
Január 22
Január 23
Utolsó árfolyam Utolsó árfolyam Utolsó árfolyam Utolsó árfolyam Utolsó árfolyam Utolsó árfolyam pénz
áru
pénz | áru
pénz | áru
pénz | áru
pénz | ári
pénz
áru
koronaértékben koronaértékben koronaértékben koronaértékben koronaértékben koronaértékben
Bányák, vasművek és gépgyárak. B e o csin i cem en tg y á r U n ió r.-t. 5°/0 É szak m agyar e g y e s ü lt k őszén b án ya és Ip arvállalat . 5% E sztergom -szászvári kőszénb. r.-t. 5° 0 F elsőm agyarországi b án ya- és k oh óm ű részv é n y tá r sa sá g 5 °/0 „ Istv á n “ té g la g y á r r.-t. . K isseb esi grá n itk ő b á n y á k r -t. K őszén b án ya és té g la g y á r társ. P este n M agn ezit-ip ar-részvén y tá r sa sá g 5°/0 M agyar a sp h a lt r.-t. . . M agyar á lta lá n o s k őszén b án ya r.-t. 5°/0 M agyar k e r á m ia i gyár r.-t. 5° 0 S algótarján i k őszén b án ya r.-t. 5% Ú jla k i té g la - és m é sz é g e tő r.-t. U r ik á n y -z silv ö lg y i m. kb. r.-t 5 °/0 W a lla J ó zsef cem en táru gyár r.-t. F eg y v e r- é s g é p g y á r r.-t. 5° 0 G anz é s T ársa—D an u b iu s gép -, w a g g o n és hajógyár . . M agyar acéláru gyár r.-t. . . M agyar-b elga fém ip argyár rt. els. részv. N ad rági v a sip ar-társu lat 5°/0 „N ich olson “-g é p g y á r r.-t. . . . 5% R im am u rán y-salgótarján i vasm ű rt. 5 °/0 R im a m u r á n y -sa lg ó ta r já n i vasm ű r.-t. jan. köz. . . 5% S c h lick -féle vasön t. és g ép g y á r T eudloff és D ittrich g é p g y á r r.-t.
805
815 —
817
820 —
817
820
81S
818 — 822
822
822 — 830 —
395 — 389 __ 391 — 389 __ 391 — 389 __ 391 __ 389 __ 391 _ 390 — 395 _ 372 — 371 — 374 — 376 — 379 — 380 — 377 — 379 — 382 — 384 — 390 —
397 — 394 —
<80 __ 790 200 — 205 m — 25(1 970 — , 979 — 250 30 — 32 1010 — 1015 2GÖ — 262 739 .— 740 279 — 2S1 360 — 364 700 — 705 330 — 340
— — — — — — — — — — — —
780 200 240 950 235 30 1030 260 743 275 355 700 330
__ — — — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — — — —
780 200 240 955 242 30 1039 260 748 275 360 700 330
__ — — — — — — — — — — — —
790 205 250 960 250 & 1041 262 749 277 361 705 340
,__ 780 — 200 — 240 — 955 — 240 — 30 — 1038 — 260 — 752 —» 276 — 360 — 700 — 330
__ — — — — — — — — — — — —
790 205 250 960 250 32 1040 2‘2 753 278 361 705 340
__ — — — — — — — — — — — —
780 200 244 965 244 30 1043 260 •760 286 360 700 330
— — — — — — — — — — — — —
790 205 254 970 254 32 1048 262 761 290 361 705 340
__ — — — — — — — — — — — —
810 200 244 985 244 32 1044 260 760 295 361 700 313
— — — — — — — — — — — — —
830 205 254 990 254 33 1045 262 761 298 362 705 320
— — — — — — — — — — — — —
__ — — — —
— — — — —
3350 460 300 560 262
__ 3390 — — 463 — — 305 — — 570 — — 265 —
3395 460 300 560 262
__ — — — —
3405 463 305 570 265
__ — — — —
_ — — — —
3435 463 305 570 265
__ — — — —
3460 460 300 560 262
— — — — —
3465 463 305 570 265
_ — — — —
3530 460 300 560 262
— — — — —
3550 463 305 570 265
— — — — —
m
3380 460 300 560 262
3400 463 305 570 265
790 205 250 958 240 32 1035 262 744 277 359 705 340
3425 460 300 560 262
711 _ 707 50 708 — 707 __ 708 — 710 _ 711 711 50 718 — 718 50 721 — 722 — 450 — 455 — 450 — 455 — 450 — 455 — 450 — 455 450 — 455 — 450 — 455 — 190 200 190 200 190 200 190 200 190 — 200 190 — 200 —
B o s z n ia m últ é v i b á n y á sz a ta . Bosznia bányá szata az 1912. évben örvendetesen haladt. Az üzemek között előtérben állanak a szén- és vasmüvek. A szénművek mind jól voltak foglalko ztatva; ehhez hozzájárult a tavaszszal, a nagy angol sztrájk folytán bekövetkezett jó konjunktúra, mely az Adriára való fokozott exporttevékenységet eredményezett; azután a belföldi ipar növekvő szénfogyasztása, továbbá a bosznia—hercegovinai vasutaknál az őszszel beállott nagyobb szénszükséglet, végül a nagyon korán bekö v etk e z e tt hideg időjárás. Mindegyik nagyobb term e léssel számolhat be, mint az előző évben. A Mostar és Livno közelében elterülő, fahiányban szenvedő vidéken való szé n k u ta tást nagyarányban végzik, s remélik, hogy 1913-ban sikeres eredményt fognak elérni. A varesi vasipar-részvénytársaság tulajdonát képező és az országos kormány üzemében levő varesi vasmű ezidén ismét jelentékenyen lendült fel. Ter melése k it e t t ércben 1,567.730 q-t (1911 1,397.730 q-t, 1912 + 170.000 q-t), nyersvasban 532.210 q-t (1911 452.210 q-t, 1912 + 80.000 q), vasáruban 62.710 q-t (1911: 58.310 q-t, 1912: -f 4.400 q). Az országos kormány kezelésében levő „Bosnia“ Cevljanovic és Dubvstica bányáiból nagyobb mennyiségű m angánt és kromércet exportált, mint az előző év ben. A Zenica vasmű élénk tevékenységet fejtett ki a kedvező konjunktúra folytán és a tuzlai sóbánya
is kedvező eredményt ért el. Eltekintve Bosznia és Hercegovina bányaiparának tulajdonképeni term ékei től, te h á t az érctől, széntől és sótól, az egyéb ásványi nyersterm ékek gazdasági értékesítése 1912-ben csak gyönge effektiv haladást t e t t ugyan, azonban több rokoniparnak egyengették útját. Áll ez elsősorban a cementgyártásról, melynek az országos kormány koncessziókat adott, amelyek realizálása folyamatban van. Ez az iparág a várható nagyobbarányú vasutiés egyéb építkezésekre való tekintettel, igen szép jövőnek néz eléje. A dalmát határon Tiskovacnál, azután Közép-Boszniában Bugojno és Travnik kerü letekben, m árványbányák üzemére tesznek előkészü leteket ; de Bosznia és Hercegovina níás hasznos kövezete iránt is kezd az ipar érdeklődni, úgy hogy nemsokára a hasznos kövek nagyobb arányú érté kesítésére lehet számítani. Az essexitkőkockatermelés további fejlődésről tanúskodik, jóllehet forgalma még nem kifogástalan, ugyanez áll, de még nagyobb mértekben a Kobas melleti gránitkőtermelésről. K iszo ru l a c se h szé n S z á s z o r sz á g b ó l. A cseh országi szénnek Szászországba való bevitele az elmúlt évben lényegesen kisebb volt, mint 1911-ben az öszszes szénbevitel 3*7 millió tonna volt, azaz 0*25 mil lió tonnával kevesebb, mint az előző évben. Aminek oka részben a tavalyi cseh bányamunkások sztrájk jában keresendő, semmiesetre sem mondható azon ban, hogy a cseh szén ujabb piacot szerzett volna Szászországban, sőt ellenkezőleg : a német briquettek o tt is sikeresen konkurrálnak a cseh szénnel, ameny-
1913. január 26. (4. szám.)
7
A BANYA
nyiben 1912-ben a briquettfogyasztás V2 millió to n nával nagyobb volt. Ezenkívül sok ném et szenet is felhasználtak. A szász államvasutak 1912-ben 3'72 millió tonna cseh szenet v itte k be, mintegy 255,000 tonnával kevesebbet, mint az előző évben. Az utolsó l i a t évben a bevitel a következő v o l t : 1907. évben kerek 4.864,000 tonna 1908. 4,740,000 4.326,000 1909. „ 3.876,000 1910. 3.970,000 1911. 1912. „ „ 3.723,000 Ezzel szemben a német briquettnek és szénnek Szászországba való bevitele évrői-évre emelkedik. A mémet briquettnek az előző évhez viszonyított bevi tel-többlete 544,000 tonna, a széné pedig 821,000 ton na volt. E számokból kétségtelenül kitűnik, hogy a cseh szén lassan-lassan kiszorul Szászországbói. C em en th ián y O r o sz o r sz á g b a n . A cement utáni kereslet az orosz piacon folyton növekedik, úgy, hogy az orosz gyárak már nem képesek a szük ségletet fedezni. A múlt évben körülbelül 450.000 to n n a cementet v itte k be Oroszországba, leginkább Német- és Svédországból, de az idén oly nagy a ke reslet, hogy ez a mennyiség föltétlenül növekedni fog. Ez a nagy cementszükséglet már eddig is nehány uj orosz cementgyár építésének tervezését eredmé nyezte. S z e r e n c s é tle n s é g . A Heinrich Gusztáv-bányában Bochum közelében súlyos szerencsétlenség tö r tént. Két tárna között összek öttetést ak a rta k léte síteni és dinamittal robbantottak. A patron idő előtt explodilt. egy bányászt megölt, k e ttő t életveszélyesen és kél másikat könnyebben sebesitett meg. A lip c se i sz é n p ia c . A középnémet barnaszéns z in á f ú ta s április 13-án feloszlik. A szindikátus megujitisÁ n vonatkozó tárgyalások még nem v e z e tte k erecn-éryre. Egyes müvek maguk akarjak együttesen int^iz: az árusítást. A ritterfeldi barn^szénbányák eladás szövetkezete, amely a középnémet barnaszéng fis íliitu s h o z csak brikett-produkciója révén tartozo:i_ eryezségét 1922-ig hosszabbította meg. S v é d o r sz á g v a s ip a r a 1 9 1 1 -b e n . Miután a rö^rrrz^rmelés 1910-ben szokatlan nagy volt, ami az sztrájkév elkésett szállításaira vezethető 2 -Z 1911. évre csökkenést v á rta k a term e lés*!!, De ez nemcsak, hogy nem következett be, hxx^sx * külföld élénk kereslete folytán a termelés
600.731 tonnával még növekedett is. Termeltek 1910-ben 5,549.987 tonnát, 1911-ben 6,150.718 tonnát. Az 1911. évi kitermelés összes értéke 44,188.568 svéd koronát t e t t ki, ami to nn ánként átlag 7*18 svéd ko rona árnak felel meg, az 1910. évi tonnánkénti 6*76 svéd koronával szemben; az áremelkedés t e h á t 6*2%. A legnagyobb v astartalm a volt a következő helye ken ta lá lt érceknek: a norbotteni földön 76'4°/0, a sődermanlandi földön 71*3%, a kopparbergi földön 701°/0. Egyéb ércekből ak náztak : ezüst- és ólomér cet 2.999 tonnát, rézércet 1.623 tonnát, magánércet 5.377 tonnát, cinkércet 51.242 tonnát, kénkovandot 30.000 tonnát. A vasérc kivitele 671.983 tonnával emelkedett. Az ércárak 1911-ben különösen maga sak voltak és Middlesboroughban a jegyzések 60%-os svéd B ércnél 21 sh 6 d és A ércnél 25 sh volt. A svéd vasiparra nézve az 1911. év, az exportnyers-vasat kivéve, nem volt olyan kedvező mint az 1910. óv. A hengerelt és kovácsoltvas és acél exportja 12.000 tonnánál nagyobb mínuszt tü n t e t fel. Ehhez jön még, hogy 6.100 tonnával kevesebb olvasztott és ö n tö ttv a sat exportáltak, úgy hogy a kovácsolható formában levő vas kivitele egészben 18.100 tonnával hanyatlott. Ennek oka részben a vízhiány, miáltal az olvasztott és ö ntöttv as term elését 13.000 tonnával csökkentették. A nyersvastermelés ezzel szemben jelen tékenyen nagyobb volt, mint bármikor azelőtt. 633.800 to n n á t term eltek, vagyis 29.900 tonnával többet, mint 1910-ben. De a nyersvas exportja is nagyobb volt mint azelőtt, m ert 150.000 to n n át vitte k ki, vagyis 16.400 tonnával többet, m int 1910-ben. Emel l e tt föl kell említenünk, hogy a nyersvas exportja tiz év a la tt több mint megkétszereződött. Nagyobb áringadozások 1911-ben nem fordultak elő. A fosz formentes nyersvas lényegesen nagyobb exportja dacára, az elsőrendű hengerelt acél állandóan el volt helyezhető a külföldön. A m árkák egyrésze iránt, meglehetős jó, ha nem is emelkedett árakon, nagyobb volt a kereslet. Lancashire-vas részben alacsony á ra kon k e lt; az év végével megint emelkedtek az árak. A különféle vas és acél kelendősége Svédországban kielégítően fejlődött; de még mindig nem érte el az * élénk üzlet folytán remélt magasságot. A piacot általában szilárdnak lehet jelezni és a vevők a magasabb árakra való kilátás következtében, ide jében fedezték szükségletüket, uary, hogy a müvek 1911. év végével term elésüket 3—4 hónapra eladták. A faszénkészlet nagy, mig a kőszénkészlet csekély, miért is hengermütermékek további eladásánál óva tossággal járnak el. A termés k i t e t t nyersvasban 1911-ben 633.800 ton nát (1910-ben 603.900 tonnát), olvasztótömbökben 146.700 to n n át (1910-ben 150.500 tonnát), bessemeröntvényekben 93.800 ton nát (1910-ben 97.900 tonnát), martinöntvényekben 367.200 ton nát (1910-ben 372.500 tonnát.) Az utolsó tiz óv átlagos termelése volt nyersvasban 558.400 tonna, olvasztó tömbökben 167.300 tonna, bessemeröntvényekben 82.500 tonna és m artinöntvényekben 297.300 tonna.
F elt en é s Gtallleatame káb el-, sodrony- é s sod ron yk ötél-gyár ---------------r é s z v é n y t á r s a s á g
Budapest, V., Vizafogó 1460. szám.
Ólomkábelek.
H
P
Vili am világítási vezetékek. Sodronykötelek. ^
□ ebrolytikus vörösrézhuzalok, okonitvezetékek, szerelvények stb.
8
1913 jan u á r'2 6 . (4. szám.)
A BANYA
K D e u ts c h e r B e ric h t. 5? INDUSTRIE UND VOLKSWIRTSCHAFT. Bohrung ein es a rtesisch en Brunnens. Die S ta d t N a g y k ő rö s erlässt eine Ausschreibung auf Bohrung eines artesischen Brunnens. Tiefe 4 5 0 — 500 m ; unterste JRolirneite 89 m im . Das V a d iu m beträgt K 1000' —. Angebote können nur auf dem Blankette der Stadt ausgefüllt werden und sind verschlossen mit der Aufschrift „A já n la t N a g y k ő rö s vá ros m é ly fu r a s u k ú tjá n a k építésére“
bis spätestens 8. Februar er. an den Magistrat der Stadt Nagykőrös einzureichen. D ie s ta r k e S te ig e r u n g d er R o h ö lp r e ise . Die Rohölpreise haben eine Höhe erreicht, wie sie seit vielen Jahren nicht mehr verzeichnet wurde. Der Preis des M eterzentners Rohöl stellt sich jetzt auf 8 K, während vor fünf Jahren der Rohölpreis auf nahezu 1 K gesunken war. Die starke Steigerung der Rohölpreise findet ihre Ursache in dem Rück gänge der Produktion. Im Monat Dezember dürfte die Erzeugung von Rohöl, insoferne es in den Pipelines geführt wird, auf 6800 Wraggons gesunken sein. Im April 1907, wo die höchste Produktion er reicht, worden war, stellte sich die Erzeugung auf 18.000 Waggons; sie ist also auf weit weniger als die Hälfte gesunken. F ür das ganze J a h r 1912 wird eine Produktion von Rohöl in der Höhe von 100.000 Waggons berechnet, während in der stärk sten Zeit jährlich mehr als 200.000 Waggons gewonnen worden sind. Die W irkung des Rückganges wird noch da durch verschärft, dass die Raffinerien jetzt sich auf eine sehr hohe Rohölverarbeitung eingerichtet haben und überdies die Entbenzinierungsanstalt grosse R ohölquantitäten für sich benötigt. Diese staatliche A nstalt verarbeitet jährlich 15.000 Waggons. Wenn man annimmt, dass die Jahresproduktion auf Basis der letzten Rohölgewinnung sich auf etwa 84.000 Wraggons stellt, so würde diese Rohölmenge ein Petroleumquantum von 3*2 Millionen Meterzen ner ergeben. Da nun der inländische Petroleumkonsum 3 Millionen M eterzentner beträgt, so würde auf einer so reduzierten Erzeugungsbasis der Export von Petroleum ganz oder zum grössten Teile eingestellt werden müssen. Die vehementen Preissteigerungen wurden zum Teile auch dadurch herbeigeführt, dass sta rk e spekulative Umsätze in Lagerscheinen g etätig t wurden, wobei ein Umsatz von 100 Waggons viel fach eine Preissteigerung von 20 bis 30 H bewirkte. Die Petroleumraffinerien haben heute im Hinblicke auf die Steigerung der Rohölpreise eine Erhöhung der Raffinadenotierung von 35 K auf 36 K P a ritä t Oderberg vorgenommen. F u sio n v o n M e ssin g w e r k e . Aus Wien wird uns telegraphirt: Die Verhandlungen wegen Fusionirung
der Messingwerke der Bergmann-Elektrizitätsgesell1 schaft mit den Messingwerken der Firma Chaudoir stehen vor dem Abschluss. Aus den Messingwerken der beiden Firmen soll eine eigene Aktiengesellschaft mit einem Kapital von circa 8 Millionen Kronen ge bildet werden. W itk o w itz e r B e r g b a u g e s e lls c h a ft. Gleichwie eine Reih« anderer Eisenwerke hatte die Bergbauund Eisenhüttengewerkschaft in Writkowitz im abge laufenen Jahre eine, grösser Produktion in den verschiedenen Geschäftszweigen. Bei der Gewerk schaft standen ebenso wie im Jahre 1911 sieben Hochüfen im Betriebe. In den ersten zehn Monaten 1912 betrug die Roheisenerzeugung 4,158.169 Meter zentner, also im Monatsdurchschnitt rund 415.000 M eterzentner, so dass bei einer Umlegunir auf das ganze J a h r 1912 eine Produktion von etwa 4,988.000t M eterzentner resultieren würde, während 1911 bloss 4,468.000 M eterzentner erzeugt worden sind. Die Produktion an fertiger Walzware- stellte sich in den ersten zehn Monaten 1912 auf 2,064.136 M eterzentner, was im M onatsdurchschnitt zirka 200.000 M eter zentner und für das ganze J a h r rund 2,480.000 Me terz en tn er ausmachen würde. Im Kalenderjahre 1911 sind nur 2,142.920 M eterzentner fertiger WTalzware gemacht worden. Die Arbeiterzahl in den Eisen werken beließ sich unverändert auf 17.000 und m it Einschluss der Eisensteingruben auf 19.300 Mann^ das ist um 200 Mann mehr. In den Steinkohlen gruben waren gleichwie Ende 1911 ung fähr 10.000 Mann beschäftigt. Die Gesamtzahl der gewerkschaft lichen Arbeiter betrug 29.300 Mann gegen 29.100* Mann gegen Schluss des Jahres 1911.
A szerkesztésért felelős: Dr. Bischitz Béla. 00000000000000000000000000000000000000
1
Fűróak'nász kerestetik.
ü Ügyes fúróaknász gyémántfúráshoz állandó U alkalmazásra kerestetik. Igények megjelölé0 sével és bizonyitvány-másolatokkal ellátott □ ajánlatokat A Bánya kiadóhivatala továbbit | „Fúrás 2 “ jelige alatt.
a |j s □ |
00000000000000000000000000000000000000
■
B arn aszén b án yáh oz
■
I k ét a k n á s z kerestetik. : J ■ ■ ■ ■ ■
S z ü k sé g es, h o g y b á n y a isk o lá t v é g z e tte k és n ő s e k le g y e n e k , a m agyar és n é m e t n y e lv e t szóban és írásban bírják , azon k ívü l k őszén b án yán ál leg a lá b b 6 é v i üzem i g y a k o r la tu k leg y e n . — A já n la to k az ig é n y e k m e g je lö lé s é v e l és b iz o n y itv á n y -m á so la to k k a l a kiad<5hivata lb a „ B u d ap est44 je lig e a la tt in tézen d ők .
Furókészülékek és teljes furóberendezések
f ö ld r é t e g e k m e g v iz s g á lá s á r a é s m é ly fú r á s o k h o z b á r m ily k é z i é s g é p iiz e m r e . A 117. sz á m ú k a ta ló g u s t é r d e k l ő d ő k n e k b e k ü l d j i i k .
f
1
Tiefbohr-Maschinen-und Werkzeuge-Fabrik Nürnbreg J jjL
H E IN R IC H M A Y E R & C » ; X N Ü R N B E R G -D O O S .
(191/756/52/n)
J ■ ■
u ■ ■
1913 január 26. (4. szám.)
9
A BANYA
A ) U e b e r s ic h t d e r g e s a m te n P r o d u k tio n u n d ih r e s G e ld w e r te s d e r ö s te r re ic h is c h e n B e r g b a u b e t r i e b e (incl. K o k s u. S te in k o h le n b rik e tt- E r z e u g u n g ) im J a h r e 1911. A n zah l der U n tern eh m u n g en ü b er h au p t
davon im B e trieb e
A rb eiterA nzahl
S te in k o h le
299
120
69.827
B rau n k oh le —
659
181
54.902
, P rod u k tion si menere in I D op p elzen t nern
|
143,798.172
143,227.628
99.60 h
252,653.338
134,149.042
53.01 h
42,730.725
—
A n dere Erze K ok s S te jp k o h le n -B r ik e tt —
—
—
— |.
! M ittelp reis e in es D o p p elzen tn ers am in K ronen E rzeu gu n gsorte G eldw ert
—
17
4.142
20,579.109
38,01.2.728
187.63 h
—
6
75
1,385.832
1,965.612
141.53 h
B ) W e rte d e r E rz e u g u n g d e r ö s te r r e ic h is c h e n H tttte n b e tr ie b e im J a h r e 1911. R o h eise n
Z in k
B lei
Q uerrk-
Silber
silb er
127,345.750 9,181.278 6,949.340 4,355.678 3,816.352
K upfer
Gold
2,388.593 664.237
K upfer
U ran B le i präpa rate g lä tte
Z inn
M ineral- W ism u t F arb en
g lä tte
364.380 221.263! 135.129 72.685 168.237
6.187
vitriol
Kronen
Z u s a m m e n s te llu n g : G esa m tw ert der P rod u k tion der B ergb au b etrieb e „ Ilü tte n b etr ieb e von K oks und S te in k o h len b r ik e tt
K K K
320,107.395 155,669.109 40,578 340
In sg e sa m t :
K
516,354.844
Urikány-ÁZsilwölayi
Magyar Kőszénbánya rt Budapest, W., Nádor*utca 19.
T E L E F O N 3 8 —8 3 .
Sürgönyeim : Urikány Budapest.
= « Bányák: LUPÉNY (Hunyadmegye). » = —
T E R ME L :
Lupényi kokszmüveiben gyárt:
D a ra b o s s z e n e t) K ockaszenet s x o b a *» 9ö « s é p l ó g é p . D ió s z e n e t i é s 9 ö x e k e fü ,é s re A k n aszen et } kazánffütési céP o rm e n te s a k n a s z e n e t / ló k ra A p ró s z e n e t • . k ö rk e m e n c e fű té s r e K ovácsszenet . k o v á c so lá s ! c é lo k ra
D a ra b o s p ir s z e n e t • k o h á s z a ti c é lo k ra K ocka p ir s z e n e t \ s z o b a fü té s í, c e m e n t é s Dió p irs z e n e t f c u k o rg y á rtá s i c é lo k ra
,
Kénsavas ammoninmot, magas hatásfokú műtrágyát. V ezérb izom án yo s:
Magyar Á l t a l á n o s 769(909/52)
Hitelbank
Budapest, VI., Nádor-utca 12.
10
A BANYA
1913 jan u ár 26. (4. szám.)
Bányamérnök kerestetik. m észég ető vállalath oz (B u d ap est k ö zeléb en ), k ő term eléssel is fo g la lk o zik , fiatal, de m ár
m ely n ém i
g y a k o r la tta l biró
b á n y alem érn ö k ö t keresünk, h e tő le g azonnali b elép ésre. B izo n y itv á n y m á so la to k k a l és ig é n y e k k itü n te té sé v e l fe lsze re lt a já n la to k a k ia d ó h iv a ta lb a „ R é sz v én y tá rsa sá g 26.“ je lig e a la tt k ü ld en d ők .
SMARCHEGGi GÉPGYÁR g|
i VASÖNTÖDE RÉSZVÉNY-| i TÁRSASÁG:: MARCHEGG |
□ o — ■
a
g
o ■■■■— □
■ ■
o
:
□
VEZÉRKÉPVISELÖ
SHINSENKAMP LÁSZLÓI a BUDAPEST, V. □ a
SZI6ET-UTCA 4— 6. SZ g a
TELEFON: 4 4 —81.
a
a
a
□ Szénosztályozó és szénm osó, ércelőkéo □ szitő, kokszrostáló és salakm osó-tele□ ------------------------------------------------------□ *ssss*< pék és egyes gépek, »sses** a
§ a o a
O
D
q
a
9 T ö m e a s z á l l i t ó berendezések. ° O
(9261837/50111)
—
Q
DD aaaaaaaaaaaaaaoaoDaaaaaaaoo
A„Montana“ villamos biztonsági lámpa. Száz esztendeig volt a Davy lámpa a bányász egyedüli biztonsági lámpája és alkalmasint sok idő fog eltelni, mig az utolsó Davy lámpa is a lomtárba kerül, hogy helyet adjon a villamos biztonsági lámpáknak. Ma még inkább kisérletképen használják a villamos lámpákat a sodrony hálósak mellett, megállapítható azonban, hogy a-kisérletek kielégítő eredménnyel járnak a villamos lámpák javára. Azok a nagy pálya dijak, amelyeket az angol s legújabban a német ható sá g o k 'tű z n e k ki a villamos lámpák tökéle tesítésére is megnyilatkozásai ama törekvésnek, hogy a sodronyhálós lámpák helyett nagyobb biztonságot nyújtó, egyszerűbb és jobb lámpát adjanak a bányásznak. A különféle typusok közül ezúttal a „Mon ta n a “ elektoromos lámpát ismertetjük, amelyet »Németország és Ausztria több sujtóléges bányár jában használnak. A prágai és bécsi bányaka pitányság megvizsgálta a „Montana“ lámpát és h aszn álatát a sujtóléges bányákban megengedte. A „M ontana“ lámpa egyszerűen és pra k ti kusan van megkonstruálva; a kicserélhető szá raz elem alumínium ta rtó b a van helyezve. A szórólencsét külön sodronyháló védi a sérülés től. Négyféle nagyságban használják őket. Az I. nagyságú lámpa súlya körül belől 3 kg., méretei 150/85/95 mm. A II. nagyságú lámpa méretei körülbelől ugyanekkorák, fényereje azonban nagyobb. Mindkét nagyságú lámpával különösen a mentőállomásokat szerelik fel; igen jól használhatók továbbá bejárásoknál. A II. nagyságú lámpát több helyen alkalmazzák pillérfejtések bevilágitására. A III.^ nagyságú lámpa méretei 150/95/100 mm., súlya 4 kg., fényereje 7 gyertya, égési ideje 10 óra. Cseh ország és Morvaország szénbányáiban igen el van terjedve és főleg fejtéseknél alkalmazzák. A IV. nagyságú lámpa méretei 150/95/140 mm., súlya 5 kg., fényereje 10 gyertya. O tt alkalmaz zák, ahol igen erős megvilágításra van szükség. A lámpák kezelése és töltése igen egyszerű s minden laikus könnyen elsajátíthatja azt, a használati u tasítás alapján. A lámpákat Langstein és Klein németországi cég gyártja; magyarországi képviselő:
Korányi Márton, akkumulator-gyár R O ESSEM R N N ^S
K U M N E M n N N 'C iE ^
S M H R H -B U B B P E S I
Budapest, IV., Ferenciek-tere 3. sz. A cég ra k táron t a r t még szabadalm azott elektoromos vészlámpákat, amelyeknek akku m uláto rát a be kapcsolt főáramkor tölti autom atikusan. A ké szülék autom atikusan működik, vagyis: vész esetén, ha a főáram tűz vagy rövidzárlat által megrongálódik, ég a vészlámpa.
